A jog fogalma. Jogi ismeretek. magatartási szabály (kezdetben vallás és erkölcs)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jog fogalma. Jogi ismeretek. magatartási szabály (kezdetben vallás és erkölcs)"

Átírás

1 Jogi ismeretek 1 A jog fogalma magatartási szabály (kezdetben vallás és erkölcs) (társadalmi norma: információ a közösség tagjainak, integráció, társadalmi magatartás megítélése) - Gazdasági társadalmi viszonyok leképeződése - az állam, illetve erre rendelt szervei alkotnak meg - az adott társadalomban általánosan kötelező - be nem tartása esetén az állam kényszert alkalmaz 2 1

2 CSOPORTOSÍTÁS alanyi jog tárgyi jog anyagi jog eljárás jog 3 CSOPORTOSÍTÁS alanyi jog az egyes személyeket megillető jogosultságok 4 2

3 CSOPORTOSÍTÁS tárgyi jog jelenti az összes jogforrást, melyek olyan magatartási szabályok (normák), melyek - általános jellegűek - az állam alkot vagy elfogad - érvényesülésüket az állam biztosítja (ellentétben más magatartás-szabályokkal, pl.: vallás, szokás, erkölcs, melyek esetében nem feltétlenül létezik az állami kikényszerítés) - mindenkire kötelező, - akkor éri el a kellő hatást, ha más, általánosan elfogadott magatartás-szabályokkal összhangban van 5 A jog funkciója Normatív a társadalmi rendezettség fenntartása Politikai a hatalmi viszonyok megerősítése és érvényesítése 6 3

4 Jogcsaládok római-germán (kontinentális) Közjog-magánjog közötti különbségtétel common law (angolszász) Jogintézmények köré csoportosulnak a jogszabályok (szerződés, jogsértés, felelősség, vétkesség) Iszlám Szaúd-Arábiából Aja Ali al-mulla Szép Erkölcs Királynője 18 éves abajában (csador, burka) 7 A jogrendszer magánjog: személyek mellérendeltség egyenjogúság akaratautonómia érdekellentét közvetett kényszer eshetőlegesség jogosító szabályozás közjog: Közhatalom alá/fölérendeltség Többletjog nincs akaratautonómia Érdekazonosság közvetlen kényszer Szervezettség kötelező/tiltó szabályozás 8 4

5 Jog tagozódása 1. jogrendszer, jogág 2. jogszabály, jogi norma 9 A jog tagozódása Jogrendszer: az állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége Jogrendszer jogágakra tagozódik. Egy jogágba tartozik: egymással tartalmilag szorosan összefüggő jogszabályok Jogágra jellemző: sajátos struktúra, tartalom, szabályozási mód, felelősség, szankció 10 5

6 Jogágak Alkotmányjog: állam és egyén viszonyának legalapvetőbb szabályait, az egyént megillető alapvető jogokat és azok érvényesítésének garanciáit, valamint az állami szervezetrendszer felépítésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza. Közigazgatási jog: azon jogszabályok összessége, melyek az államigazgatási szervek feladatait, szervezetét, működésének formáit, valamint az államigazgatási tevékenységgel kapcsolatban az állampolgárok jogait és kötelességeit szabályozza. A jogiszony alá-fölé rendeltségű. Az eljárásjoga nem különül önálló jogággá. Polgári jog: a személyek gazdasági-vagyoni, nem vagyoni viszonyait szabályozza. Mellérendeltségű jogviszony Polgári eljárásjog: a polgári bíróság elé kerülő polgári jogi ügyek elintézésének rendjét szabályozza. Meghatározza a polgári ügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságokat, s azt, hogy az eljárásban résztvevő alanyokat milyen jogok illetik és kötelezettségek terhelik. Büntetőjog: a társadalomra veszélyes cselekményeket és azok büntetéseit határozza meg Büntető eljárásjog: büntetőjog szabályainak alkalmazásával kapcsolatos tevékenység rendjét tartalmazza. Szakaszai: nyomozás-bírósági eljárás, büntetés-végrehajtás 11 Családjog: házasság, rokonság, gyámság intézményeit s a velük kapcsolatos személyi és vagyoni viszonyokat szabályozza. Pénzügyi jog: közigazgatási jogból jött létre. Azoknak a jogszabályoknak az összessége, melyek a pénzügyi rendszer szervezetét, működését, működésének alapelveit, a funkcionálásával kapcsolatban létrejövő pénzügyi jogviszonyokat szabályozzák. A pénzügyi jogba tartoznak a pénzrendszere, a költségvetés rendszerére, a vállalati pénzügyekre, az állami bevételekre (adó, vám, illeték), pénzforgalomra és hitelrendszerre, a pénzügyi ellenőrzésre, és részben a biztosítási ügyekre vonatkozó szabályok Munkajog: munkaviszonyt szabályozza, ide tartozik a munkavégzési és ennek kapcsán felmerülő elosztási, munkaügyi igazgatási, ellenőrzési és felelősségi, valamint szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos viszonyok Nemzetközi jog 6

7 Jogszabály: Jogszabály, egy állami aktussal elfogadott jogi norma jogi normák összessége Jogi norma: a jog legkisebb önálló egysége(értelmezhető, alkalmazható magatartásszabály) Tartalmazza: milyen esetre vonatkozik, erre az esetre mi a jog előírása, az előírásban foglaltak elmulasztásához milyen jogkövetkezmények fűződnek 13 A jogi norma szerkezete 1. Hipotézis 2. Diszpozíció 3. Szankció 14 7

8 Hipotézis azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg, melyek megléte esetében kell vagy tilos a jogalkotó által meghatározott magatartásszabályt tanúsítani Kategorikus normák: A jogi norma hipotézise nem különül el (pl.: emberölés tényállása) tényállás: tények összessége, melyekhez joghatás fűződik, jogi norma rendelkezéseinek alkalmazása a konkrét esetre- két tényállás összevetése- bizonyítási eljárással. Bizonyítási teher: az bizonyít, aki a jogi normára hivatkozik, néha megfordul a bizonyítási teher, Pl.: vélelem: valószínűsítés, a jog valamilyen tényállást valósnak fogad el (apaság vélelme) mely ellenbizonyítással megdönthető 15 Diszpozíció Tartalmazza a követendő magatartást, melyet a jogalkotó a jogalany számára előír arra az esetre, ha a hipotézisben körülírt feltételek fennállnak Lehet: - parancs(lakás bérlője köteles lakbért fizetni) - tiltást (a bérlő nem adhatja el a lakást) - megengedést (a lakás bérlője felmondhatja a bérleti jogviszonyt) 16 8

9 Diszpozíció A rendelkező részben meghatározott magatartások különbözősége szerint megkülönböztetünk kogens szabályt: ha a hipotézisben körülírt tényállás bekövetkezik, a jogviszony alanyainak a diszpozícióban leírt magatartást kell tanúsítaniuk. Ez a szabály része lesz a jogviszonynak minden külön rendelkezés nélkül (akár akarják a felek, akár nem) imperatív szabály: a szabálynak a hipotézis keretei között feltétlenül érvényesülniük kell (pl. az a szabály, hogy a Magyar köztársaságban minden ember jogképes) 17 Diszpozíció -megengedő diszpozíció: nem kötelező a magatartás alkalmazása, a jog csak lehetőséget biztosít diszkréció diszpozivitás (mérlegelési jogkör), (eltérést engedő, hézagpótló) állami szervek számára felek a diszpozitív szabálytól eltérő akarattal eltérhetnek, pl.: méltányosság), választási jogkör 18 9

10 Szankció jutalom vagy joghatás (vámkedvezmény) joghatás: ha a jogalany a diszpozícióban megengedett magatartást tanúsította, számíthat arra, hogy az állam biztosítja számára a jogvédelem lehetőségét pl.: pert indítson hátrány, büntetés (kamat, szabadságvesztés) objektív alapú érvénytelenség kötelezettség keletkezik jogosultság elveszik szubjektív alapú -kártérítés Alkalmazására akkor kerül sor, ha a jogalanyok a diszpozícióban foglalt parancsot nem teljesítik vagy tilalmat megszegik A szankciók érinthetik a jogalany vagyoni vagy személyes jogait 19 önkéntes jogkövetés elmaradása esetén bírói igazságszolgáltatás állami jogalkalmazás (hatalmi jellegű) jogszabályok kikényszerítése Igazságosság 20 Büntető - polgári-közigazgatási-alkotmánybírói 10

11 Jogok Ártatlanság vélelme senki nem tekinthető bűnösnek addig,amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Bizonyítási teher az eljáró hatóságon. Védelem joga Jogorvoslati jogosultság joga (jogerő, fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) Tisztességes eljárás (pártatlanság- összeférhetetlenség-, ésszerű határidő, igazságosság) 21 Jogalkalmazás bírói jogalkalmazás államigazgatási jogalkalmazó tevékenysége szervek 22 11

12 Jogalkalmazói jogképződés Legáltalánosabb értelemben: a jogalkalmazói szervek tevékenysége során jogi norma jön létre Feltétel: általános érvényű legyen, és államilag kikényszeríthető Angol jogrendszer: megengedett (esetjog: ügyről ügyre következtetés) Magyar jogrendszer: bíróságok igazságszolgáltatást, nem jogalkotást végeznek Igazságszolgáltatás: a) bírói ítélkezés hatalom a törvényen kívül senkinek és semminek nincs alárendelve b) jogszabályoknak a bírói-ítélkezési hatalom alá van rendelve DE 23 A jogforrások maga a jogszabály- KÜLSŐ JOGFORRÁS a jog létrehozója, megalkotója -BELSŐ JOGFORRÁS 24 12

13 Joggá válás: Szokásjog 1. Törvényhozó elismeri, jogtételbe foglalja. 2. Jogalkalmazás teszi ítélkezési gyakorlattá MIKOR? HOGYAN? - huzamos ideig tartó, tényleges, folyamatos, általános megvalósulás - társadalom tagjai azt meggyőződésből követik, mert helyesnek tartják - legyen megfogalmazható, meghatározható - állam általi elismerés MAGYARORSZÁG: nem ismeri el jogforrásként 25 Jogforrási hierarchia Negatív értelemben: az alsóbb szintű jogforrások rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a hierarchia magasabb csúcsán lévő jogforrások rendelkezéseivel (ha mégis, akkor az érvénytelen) Pozitív értelemben: a felsőbb jogforrások módosíthatják, illetve hatályon kívül helyezhetik az alsóbb jogforrásokat (az alacsonyabb rangú jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rangúval A jogszabálynak a hierarchiában elfoglalt helye a jogszabály kibocsátójának az állami hierarchiában elfoglalt helyétől függ

14 Állami irányítás JOGALKOTÓ SZERVEK JOGSZABÁLYOK Egyéb jogi eszközei Nemzetközi szerződés Országgyűlés Alaptörvéntörvényhatározat köt (Népköztársaság Elnöki (törvény Tanácsa) erejű rendelet) - - Kormány rendelet utasítás köt Miniszterek rendelet határozat nem köt Helyi önkormányzat rendelet határozat nem köt 27 Alaptörvény Az alkotmányfogalom tartalma alapvető jogok biztosítása hatalom gyakorlás törvényes keretei / szervezete garanciák a jogok érvényesülésére jogi megközelítés legmagasabb szintű jogi norma 28 14

15 Az alkotmányosság követelményei népszuverenitás elve / népképviselet hatalmi ágak szétválasztása / egyensúlya törvények uralma / jogállam megvalósítása egyenjogúság elve emberi jogok deklarálása 29 A demokratikus alkotmány jellemzői legitimációs funkció: legalizálja az állami főhatalmat deklaratív funkció: jogilag deklarálja a társadalom politikai berendezkedéseinek alapintézményeit védelmi funkció: védi a politikai, társadalmi, gazdasági rendszert, meghatározza az alkotmány megtartásának jogi biztosítékait Rendező funkció: szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás feladatait és hatáskörét helyi autonómia biztosításának funkciója biztosítja a helyi területi önkormányzatok önállóságát Nemzetközi funkció: megerősíti az államközi együttműködés alapelveinek tiszteletben tartását 30 15

16 Jogszabály alkotásának szükségessége Társadalmi viszonyok változása, érdek-összeütközés feloldása Állampolgárok jogai, kötelességei 31 Elvárások - a magyar nyelv szabályainak feleljen meg, - közérthető legyen, - az azonos vagy hasonló életviszonyokat lehetőleg azonos vagy hasonló módon jelöljön, -az érdekképviseleti szervek útján az állampolgárokat is be kell vonni a jogalkotásba 32 16

17 A kizárólagos törvényhozási tárgyak társadalmi rend gazdasági rend állampolgárok alapvető jogai / kötelességei Államszervezettel kapcsolatban Az állam működésével kapcsolatban 33 Kezdeményezheti: 1. Köztársasági elnök 2. Kormány 3. minden országgyűlési bizottság 4. országgyűlési képviselő 34 17

18 Jogszabály-előkészítés: Felelős: tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter Igazságügyért felelős miniszter azért felel, hogy az új jogszabály illeszkedjen a jogszabályi hierarchiába Jelentős jogszabálytervezet esetén kodifikációs bizottságalakul, melyben az érintett állami és társadalmi szervek, illetve az érintett tudományág képviselői vesznek részt a jogszabálytervezetek véleményezése A jogszabály megalkotása Törvényjavaslat Országgyűlés az indítványt elfogadja az országgyűlési bizottságot bízza meg a törvény előkészítésével napirendre tűz döntés A jogszabály kihirdetése és közzététele: Magyar Közlöny 35 Az Országgyűlés tanácskozási rendje nyilvános ülések határozatképesség határozathozatal Szavazás: nyílt-titkos 36 18

19 közvetlen demokrácia Népszavazás népi kezdeményezés köztársasági elnök Alkotmánybíróság közösségi jog Nemzetközi jog A parlament hatáskörének korlátai 37 Törvényerejű rendelet Olyan külső jogforrás, melyek belső jogalkotója, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa már megszűnt (1989). Csak törvénnyel lehet módosítani, hatályon kívül helyezni

20 Kormányrendelet Kormány feladata: a) kormányzati feladat (legfontosabb állami feladatok kijelölése, az állami tevékenység irányának, tartalmának meghatározása b) végrehajtó-rendelkező tevékenység Törvények végrehajtása Megalkotás: rugalmasabb, gyorsabb, mint a törvény 39 Miniszterelnök és a kormánytagok rendeletei Miniszterelnök: feladata ellátása körében Hierarchiába illeszkednie kell Miniszter: feladatkörében, az általa irányított ágazat körében 40 20

21 Önkormányzati rendelet Önkormányzati alapjog Képviselőtestületet illeti meg. Feladatkörében Döntés törvényességi okból vizsgálható felül Hierarchiába illeszkednie kell 41 A jogforrások érvényessége 1. a jogforrás megalkotása a jogosult szervtől származik, 2. mely megfelelő eljárási rend szerint alkotta meg a jogszabályt, 3. jogforrásnak illeszkednie kell a jogforrási hierarchiába, 4. jogforrást az arra meghatározott módon kihirdették, közzétették 42 21

22 A jogforrások hatályossága Hatályosság:alkalmazhatóságot jelent Hol alkalmazandó?- területi hatály -országos (törvény) -helyi alkalmazás (önkormányzati rendelet) Kikre kell alkalmazni? személyi hatály -magánszemélyekre, -jogi személyekre,jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra 43 Hatályosság Mikortól meddig kell alkalmazni? Időbeli hatály -meg kell határozni a hatályba lépés napját (kellő időt kell hagyni a felkészülésre) -a jogszabályt megelőző időre vonatkozóan az új jogszabály nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé -kezdete: - kihirdetés napján - kihirdetést megelőző időponttól - kihirdetést követően meghatározott idő elteltével 44 22

23 A jogforrás hatályvesztése -más jogszabály hatályon kívül helyezi, -határideje lejárt, -az Alkotmánybíróság megsemmisíti 45 Országgyűlés MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve Létrejötte: választással 4 éves periódusokban A mandátumhoz jutás Választójogi alapelvek: általánosság: egyenlőség: közvetlenség: 23

24 Országgyűlés Az Országgyűlés hatáskörei: a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfõbb ügyészt, az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevõszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrõl; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mûködõ képviselõ-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrõl; i) különleges jogrendet érintõ, valamint katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Országgyűlés Szervei: a parlament munkájában vesznek részt: pártfrakciók, bizottságok, az országgyűlés tisztségviselői, a hivatali szervek frakciók: az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőiből valamint a párthoz nem tartozó képviselők tevékenységük összehangolására bizottságok: a munka szakmai megalapozottsága és a plenáris ülések hatékonyságának érdekében jönnek létre, az országgyűlés véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei tisztségviselők (az országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzői): saját tagjaiból választja az országgyűlés az alakuló ülésen 24

25 Országgyűlés Megbízatás kezdete és vége: a megbízatás az alakuló üléssel kezdődik és a következõ Országgyûlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a választást követõ harminc napon belüli idõpontra a köztársasági elnök hívja össze. Feloszlás-Feloszlatás Az Országgyûlés kimondhatja feloszlását. A köztársasági elnök a választások egyidejû kitûzésével feloszlathatja az Országgyûlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszûnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyûlés az elsõ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyûlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Az Országgyûlés feloszlatása elõtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyûlés elnökének és az országgyûlési képviselõcsoportok vezetõinek véleményét. Az Országgyûlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyûlést kell választani. Országgyűlés Az országgyûlési képviselõk jogai és kötelezettségei egyenlõk, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Az országgyûlési képviselõt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Az országgyûlési képviselõ megbízatása megszûnik a) az Országgyûlés megbízatásának megszûnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyûlés munkájában. 25

26 Országgyűlés Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyûlési képviselõ kérelmére az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. Az Országgyûlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzõket választ. Az Országgyûlés országgyûlési képviselõkbõl álló állandó bizottságokat alakít. Az országgyûlési képviselõk tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyûlési képviselõcsoportot alakíthatnak. Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyûlési képviselõknek több mint a fele jelen van. Ha az Alaptörvény eltérõen nem rendelkezik, az Országgyûlés határozatait a jelen lévõ országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minõsített többséghez kötheti. Az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét. Törvényt kezdeményezhet: - a köztársasági elnök, - a Kormány, - országgyûlési bizottság vagy - országgyûlési képviselõ. Országgyűlés Az Országgyûlés a törvény kezdeményezõje, a Kormány, illetve az Országgyûlés elnöke zárószavazás elõtt megtett indítványára az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyûlés az indítványról a zárószavazást követõen határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyûlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. 26

27 Országgyűlés Az elfogadott törvényt az Országgyûlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyûlés a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyûlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja és az AB vizsgálatra még nem került sor, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és előbbi jogával nem élt, a törvényt az aláírás elõtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek. Az Országgyûlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyûlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Országgyűlés Az országgyûlési képviselõ kérdést intézhet az alapvetõ jogok biztosához, az Állami Számvevõszék elnökéhez, a legfõbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az országgyûlési képviselõ interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az országgyûlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok elõtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza. 27

28 Köztársasági elnök Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség fõparancsnoka. A köztársasági elnök a) képviseli Magyarországot; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitûzi az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás idõpontját; f) különleges jogrendet érintõ döntéseket hoz; g) összehívja az Országgyûlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgyûlést; i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek; j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfõbb ügyész és az alapvetõ jogok biztosa személyére; k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; l) megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; m) kialakítja hivatala szervezetét. Köztársasági elnök A köztársasági elnök a) az Országgyûlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetõjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait; e) kinevezi és elõlépteti a tábornokokat; f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszûnésével kapcsolatos ügyekben; j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnöknek fenti intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges 28

29 Köztársasági elnök A köztársasági elnököt az Országgyûlés öt évre választja. Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta elõtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idõ elõtt szûnt meg, a megszûnéstõl számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyûlés elnöke tûzi ki. Az Országgyûlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A köztársasági elnök választását jelölés elõzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyûlési képviselõk legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyûlés elnökéhez a szavazás elrendelés Köztársasági elnök Az elsõ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az elsõ szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az elsõ szavazáskor az elsõ helyen szavazategyenlõség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az elsõ szavazáskor csak a második helyen áll elõ szavazategyenlõség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki tekintet nélkül a szavazásban részt vevõk számára a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idõ elõtti megszûnése esetén a választás eredményének kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelõzõen az Országgyûlés elõtt esküt tesz. 29

30 Köztársasági elnök A köztársasági elnök személye sérthetetlen. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresõfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért a szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenység kivételével díjazást nem fogadhat el. A köztársasági elnök megbízatása megszûnik a) megbízatási idejének lejártával; b) halálával; c) ha kilencven napot meghaladó idõn át képtelen feladatköreinek ellátására; d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) lemondásával; g) a köztársasági elnöki tisztségtõl való megfosztással. A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevõ állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz. Köztársasági elnök A köztársasági elnök ellen büntetõeljárást csak megbízatásának megszûnése után lehet indítani. Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértõ, illetve szándékos bûncselekményt elkövetõ köztársasági elnökkel szemben az országgyûlési képviselõk egyötöde indítványozhatja a tisztségtõl való megfosztást. A megfosztási eljárás megindításához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelõsségét megállapítja,a köztársasági elnököt tisztségétõl megfoszthatja. 30

31 Köztársasági elnök A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszûnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszûnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyûlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyûlés elnöke országgyûlési képviselõi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyûlés elnökének feladatait az Országgyûlés által kijelölt alelnök látja el. Kormány A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladatés hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyûlésnek felelõs. A Kormány a közigazgatás legfõbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot, mely törvénnyel nem lehet ellentétes. 31

32 Kormány A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt az Országgyûlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagja az Országgyûlés elõtt esküt tesz. Kormány A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhetõ ki. A Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve a fõvárosi és megyei kormányhivatal. A kormánytisztviselõk jogállását törvény szabályozza. 32

33 Kormány A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Kormány tagja tevékenységéért felelõs az Országgyûlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein. Az Országgyûlés és az országgyûlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. Az Országgyûlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendõ kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplõ tervezetrõl. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyûlés állásfoglalásának alapulvételével jár el. Kormány A miniszterelnök megbízatásának megszûnésével a Kormány megbízatása megszûnik. A miniszterelnök megbízatása megszûnik a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával; b) ha az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyûlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz.. 33

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Előadó: dr Szedresi Alexandra jogi referens 2013 december 11 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Az új Ptk-ból következő

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet)

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet) MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról 9706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám (2) Ha a tör vény hatálybalépését köve tõen az alapítvány bármely adatában változást jelentettek be, de ez nem tartalmazza a tör vényes képviselõ természetes

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület alapító tagjai a 2006. JANUÁR 19.-én megtartott alakuló taggyűlésén a szabadidő kultúrált eltöltése, valamint a darts sport gyakorlása, fejlesztése és

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI II. AZ EGYESÜLET CÉLJA III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI II. AZ EGYESÜLET CÉLJA III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA ALAPSZABÁLY I. A SPORTEGYESÜLET ALAPADATAI 1. Megnevezése: Veszprémi Utánpótlás Kosárlabda Egyesület Székhelye: 8200 Veszprém, Füredi utca 12. 2. Működési területe: működése kiterjed az ország egész területére.

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések: A Tiszaújvárosban működő társasházak, lakásszövetkezetek képviselői

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A szabályozási dokumentum alkalmazási területe: kiterjed a TUDOSZ minden szervezeti egységére, tisztségviselőjére, tagjára és munkatársára.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. -ban írt felhatalmazás alapján a 2001. év október 13. napján tartott alakuló közgyűlésen

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 31. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. február 26., kedd. Tartalomjegyzék. 2013. évi V. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 2382

MAGYAR KÖZLÖNY. 31. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. február 26., kedd. Tartalomjegyzék. 2013. évi V. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 2382 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. február 26., kedd 31. szám Tartalomjegyzék 2013. évi V. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 2382 2382 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 31. szám II. Törvények 2013.

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL (A MÓDOSÍTÁSOK A TAGOK 2014/3., 2014/4., 2014/6. ÉS 2014/7.SZÁMÚ HATÁROZATAIN ALAPULNAK. A MÓDOSÍTÁSOKAT DŐLT BETŰS SZEDÉS JELZI.) Franciaországi Ösztöndíjasok

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések Preambulum A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével

Részletesebben

Az SZMSZ III. Fejezet 11. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Az SZMSZ III. Fejezet 11. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (III. 12.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

2015.02.17. Reich László

2015.02.17. Reich László Reich László A közigazgatás általánosságban végrehajtó hatalmat megtestesítő szervezetrendszer, amelynek két alrendszere, az központi és az önkormányzati igazgatás. A közigazgatás a közérdek érvényesítésének

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Élet kioltásának egyéb kérdései

Élet kioltásának egyéb kérdései Élet kioltásának egyéb kérdései Eutanázia: http://tasz.hu/betegjog/az-eutanazia-fogalma-esaltalanos-kerdesek Hollandia Nem kritérium, hogy a betegség halálos vagy, hogy a szenvedés fizikai legyen. 2004

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Veszprémi Múzeumegylet 2. Az egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1. 3. Az egyesület működési területe: Veszprém megye.

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA

AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA Készült az egyesület 2006. 11. 29-én megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal. Az egyesület neve: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. Az Universitas

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.)

ALAPSZABÁLY. (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.) ALAPSZABÁLY (A 2007. november 05-ei Közgyűlés által jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.) Az Egyesület neve: Az Egyesület székhelye: Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület 2890 Tata, Váralja

Részletesebben

1949. évi XX. törvény

1949. évi XX. törvény 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya[1] A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében

Részletesebben

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE A L A P S Z A B Á L Y 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve, székhelye, működése 1.1.1 Az egyesület neve: Hajóipari Vállalkozók Egylete 1.1.2 Az egyesület székhelye:

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Tisztelt Képviselő testület! Sajóvámos községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország köztársasági elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztésére az ez évi ülnökválasztást várhatóan 2015. március 7. napja

Részletesebben

A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány alapító okiratának 13. számú módosítása

A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány alapító okiratának 13. számú módosítása A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány alapító okiratának 13. számú módosítása 1. Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete alapító (továbbiakban: Alapító ), a Dorogi Szénmedence Sportjáért

Részletesebben

az új Ptk. rendszerének tükrében

az új Ptk. rendszerének tükrében A vadásztársaságok, mint egyesületek szabályozása az új Ptk. rendszerének tükrében Dr. Kiss István Szabályozásának jogszabályi háttere Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. április 26-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. április 26-i ülésére Tárgy: Előkészítette: Véleményező bizottság Tisztelt Képviselő-testület! Békés Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala Közbeszerzési Szabályzatának módosítása dr. Uhrin Anna jogász Ügyrendi, Lakásügyi,

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Page 1 of 266 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Háros Rádióklub Egyesület Székhelye: 1222 Budapest, Háros u. 70 sz. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

Módosított és egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLY

Módosított és egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLY Módosított és egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLY Az Alapszabály 1. sz. mellékletében felsoroltak az 1959. évi IV. törvény VI. fejezetének 8. pontjában és az 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezések

Részletesebben

Hegyhát ifjúságáért Egyesület. Alapszabálya. 2012. szeptember 12.

Hegyhát ifjúságáért Egyesület. Alapszabálya. 2012. szeptember 12. Hegyhát ifjúságáért Egyesület Alapszabálya ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések: 1. A szervezet neve: Hegyhát Ifjúságáért Egyesület /a továbbiakban Egyesület/ Rövid neve: HI Egyesület Székhelye: 7370

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 4. A tagság keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, a tagság megszűnése

ALAPSZABÁLY. 4. A tagság keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, a tagság megszűnése ALAPSZABÁLY 1. Az egyesület neve Pozsonyi Piknik Egyesület 2. Az egyesület célja Az egyesület célja: 2.1. Az Egyesület célja a magyar kultúra megismerése és megismertetése, a hagyományok és az anyanyelv

Részletesebben

A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Jóváhagyta: 1 ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések 1. A sportegyesület neve: Jeet Kune Do / Kali Nagykanizsa Sportegyesület 2. Székhelye:

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Kar

Nemzeti Pedagógus Kar Nemzeti Pedagógus Kar Előkészítő Bizottsága Nemzeti Pedagógus Kar Budapest, 2013. szeptember 2. Jogszabályi háttér Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX.

Részletesebben

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái 40. A közintézet fogalma; fajtái 1.A közintézet fogalma - a közintézetek látják el azokat a közoktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális feladatokat, amelyeket az állam feladatvállalásának

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

SOPRON-FERTŐD KISTÉRSÉG CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE. Alapszabály

SOPRON-FERTŐD KISTÉRSÉG CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE. Alapszabály SOPRON-FERTŐD KISTÉRSÉG CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE Alapszabály A Sopron-Fertőd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY

LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY LŐRINCI VÁROS SPORT CLUB SPORTEGYESÜLET LVSC ALAPSZABÁLY 1. Általános rendelkezések 1.1. Az egyesület neve: Lőrinci Város Sport Club Sportegyesület Rövidített neve: LVSC 1.2. Az egyesület székhelye: 3024

Részletesebben

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet

Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet 1. A választás kitűzése: 1.1. A választás napját 2014. október 5-re feltételezve, a német nemzetiségi önkormányzati választást 2014. július 23. napjáig a Nemzeti

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak

KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak 1 Dr. Nemes András A közigazgatásról általában Történelmielőzmények

Részletesebben

P O L G Á R I T Ö R V É N Y K Ö N Y V JAVASLAT NORMASZÖVEG Budapest, 2006. december 31. 2 I. KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény célja] Ez a törvény a polgárok és jogalanyisággal rendelkező szervezeteik,

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

Egyesület Alapszabálya

Egyesület Alapszabálya Egyesület Alapszabálya Az Adonyi Evezõs és Vízisport Egyesület alakuló közgyûlésén alapszabályát a következõkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület neve: Adonyi Evezõs és Vízisport Egyesület

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E L N Ö K. Országos Polgárőr Szövetség Etikai Bizottságának ÜGYRENDJE

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E L N Ö K. Országos Polgárőr Szövetség Etikai Bizottságának ÜGYRENDJE ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG E t i k a i B i z o t t s á g E L N Ö K Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: 1077 Budapest Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 Országos Polgárőr Szövetség

Részletesebben

ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA l. Az egyesület neve: ARRABO Szabadidősport Egyesület. Rövidítve: ARRABO Sz. E. 2. Székhelye: Szombathely, Malom u. 8. 3. Működési területe országos. 4. Színei:

Részletesebben

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV.

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. konferenciája A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának válaszai I. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd ALAPSZABÁLYA Általános Rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd 2. Az egyesület rövidített neve: GY.K.S.E. Szekszárd 3.

Részletesebben

A GAZDASÁGI JOG ALAPJAI

A GAZDASÁGI JOG ALAPJAI A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. DR. HERBST ÁRPÁD (SZERK.) A GAZDASÁGI JOG ALAPJAI DE AMTC AVK 2007 Készítette: Apáti Ferenc, projektmenedzser HEFOP

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE

AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 12. SZÁMÁNAK MELLÉKLETE I Jogszabályok 2009. évi CXX. törvény* a Polgári Törvénykönyvrõl ELSÕ KÖNYV BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK 1:1. [A törvény hatálya] Ez a törvény állapítja meg a személyek

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben