A jog fogalma. Jogi ismeretek. magatartási szabály (kezdetben vallás és erkölcs)

Átírás

1 Jogi ismeretek 1 A jog fogalma magatartási szabály (kezdetben vallás és erkölcs) (társadalmi norma: információ a közösség tagjainak, integráció, társadalmi magatartás megítélése) - Gazdasági társadalmi viszonyok leképeződése - az állam, illetve erre rendelt szervei alkotnak meg - az adott társadalomban általánosan kötelező - be nem tartása esetén az állam kényszert alkalmaz 2 1

2 CSOPORTOSÍTÁS alanyi jog tárgyi jog anyagi jog eljárás jog 3 CSOPORTOSÍTÁS alanyi jog az egyes személyeket megillető jogosultságok 4 2

3 CSOPORTOSÍTÁS tárgyi jog jelenti az összes jogforrást, melyek olyan magatartási szabályok (normák), melyek - általános jellegűek - az állam alkot vagy elfogad - érvényesülésüket az állam biztosítja (ellentétben más magatartás-szabályokkal, pl.: vallás, szokás, erkölcs, melyek esetében nem feltétlenül létezik az állami kikényszerítés) - mindenkire kötelező, - akkor éri el a kellő hatást, ha más, általánosan elfogadott magatartás-szabályokkal összhangban van 5 A jog funkciója Normatív a társadalmi rendezettség fenntartása Politikai a hatalmi viszonyok megerősítése és érvényesítése 6 3

4 Jogcsaládok római-germán (kontinentális) Közjog-magánjog közötti különbségtétel common law (angolszász) Jogintézmények köré csoportosulnak a jogszabályok (szerződés, jogsértés, felelősség, vétkesség) Iszlám Szaúd-Arábiából Aja Ali al-mulla Szép Erkölcs Királynője 18 éves abajában (csador, burka) 7 A jogrendszer magánjog: személyek mellérendeltség egyenjogúság akaratautonómia érdekellentét közvetett kényszer eshetőlegesség jogosító szabályozás közjog: Közhatalom alá/fölérendeltség Többletjog nincs akaratautonómia Érdekazonosság közvetlen kényszer Szervezettség kötelező/tiltó szabályozás 8 4

5 Jog tagozódása 1. jogrendszer, jogág 2. jogszabály, jogi norma 9 A jog tagozódása Jogrendszer: az állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége Jogrendszer jogágakra tagozódik. Egy jogágba tartozik: egymással tartalmilag szorosan összefüggő jogszabályok Jogágra jellemző: sajátos struktúra, tartalom, szabályozási mód, felelősség, szankció 10 5

6 Jogágak Alkotmányjog: állam és egyén viszonyának legalapvetőbb szabályait, az egyént megillető alapvető jogokat és azok érvényesítésének garanciáit, valamint az állami szervezetrendszer felépítésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza. Közigazgatási jog: azon jogszabályok összessége, melyek az államigazgatási szervek feladatait, szervezetét, működésének formáit, valamint az államigazgatási tevékenységgel kapcsolatban az állampolgárok jogait és kötelességeit szabályozza. A jogiszony alá-fölé rendeltségű. Az eljárásjoga nem különül önálló jogággá. Polgári jog: a személyek gazdasági-vagyoni, nem vagyoni viszonyait szabályozza. Mellérendeltségű jogviszony Polgári eljárásjog: a polgári bíróság elé kerülő polgári jogi ügyek elintézésének rendjét szabályozza. Meghatározza a polgári ügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságokat, s azt, hogy az eljárásban résztvevő alanyokat milyen jogok illetik és kötelezettségek terhelik. Büntetőjog: a társadalomra veszélyes cselekményeket és azok büntetéseit határozza meg Büntető eljárásjog: büntetőjog szabályainak alkalmazásával kapcsolatos tevékenység rendjét tartalmazza. Szakaszai: nyomozás-bírósági eljárás, büntetés-végrehajtás 11 Családjog: házasság, rokonság, gyámság intézményeit s a velük kapcsolatos személyi és vagyoni viszonyokat szabályozza. Pénzügyi jog: közigazgatási jogból jött létre. Azoknak a jogszabályoknak az összessége, melyek a pénzügyi rendszer szervezetét, működését, működésének alapelveit, a funkcionálásával kapcsolatban létrejövő pénzügyi jogviszonyokat szabályozzák. A pénzügyi jogba tartoznak a pénzrendszere, a költségvetés rendszerére, a vállalati pénzügyekre, az állami bevételekre (adó, vám, illeték), pénzforgalomra és hitelrendszerre, a pénzügyi ellenőrzésre, és részben a biztosítási ügyekre vonatkozó szabályok Munkajog: munkaviszonyt szabályozza, ide tartozik a munkavégzési és ennek kapcsán felmerülő elosztási, munkaügyi igazgatási, ellenőrzési és felelősségi, valamint szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos viszonyok Nemzetközi jog 6

7 Jogszabály: Jogszabály, egy állami aktussal elfogadott jogi norma jogi normák összessége Jogi norma: a jog legkisebb önálló egysége(értelmezhető, alkalmazható magatartásszabály) Tartalmazza: milyen esetre vonatkozik, erre az esetre mi a jog előírása, az előírásban foglaltak elmulasztásához milyen jogkövetkezmények fűződnek 13 A jogi norma szerkezete 1. Hipotézis 2. Diszpozíció 3. Szankció 14 7

8 Hipotézis azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg, melyek megléte esetében kell vagy tilos a jogalkotó által meghatározott magatartásszabályt tanúsítani Kategorikus normák: A jogi norma hipotézise nem különül el (pl.: emberölés tényállása) tényállás: tények összessége, melyekhez joghatás fűződik, jogi norma rendelkezéseinek alkalmazása a konkrét esetre- két tényállás összevetése- bizonyítási eljárással. Bizonyítási teher: az bizonyít, aki a jogi normára hivatkozik, néha megfordul a bizonyítási teher, Pl.: vélelem: valószínűsítés, a jog valamilyen tényállást valósnak fogad el (apaság vélelme) mely ellenbizonyítással megdönthető 15 Diszpozíció Tartalmazza a követendő magatartást, melyet a jogalkotó a jogalany számára előír arra az esetre, ha a hipotézisben körülírt feltételek fennállnak Lehet: - parancs(lakás bérlője köteles lakbért fizetni) - tiltást (a bérlő nem adhatja el a lakást) - megengedést (a lakás bérlője felmondhatja a bérleti jogviszonyt) 16 8

9 Diszpozíció A rendelkező részben meghatározott magatartások különbözősége szerint megkülönböztetünk kogens szabályt: ha a hipotézisben körülírt tényállás bekövetkezik, a jogviszony alanyainak a diszpozícióban leírt magatartást kell tanúsítaniuk. Ez a szabály része lesz a jogviszonynak minden külön rendelkezés nélkül (akár akarják a felek, akár nem) imperatív szabály: a szabálynak a hipotézis keretei között feltétlenül érvényesülniük kell (pl. az a szabály, hogy a Magyar köztársaságban minden ember jogképes) 17 Diszpozíció -megengedő diszpozíció: nem kötelező a magatartás alkalmazása, a jog csak lehetőséget biztosít diszkréció diszpozivitás (mérlegelési jogkör), (eltérést engedő, hézagpótló) állami szervek számára felek a diszpozitív szabálytól eltérő akarattal eltérhetnek, pl.: méltányosság), választási jogkör 18 9

10 Szankció jutalom vagy joghatás (vámkedvezmény) joghatás: ha a jogalany a diszpozícióban megengedett magatartást tanúsította, számíthat arra, hogy az állam biztosítja számára a jogvédelem lehetőségét pl.: pert indítson hátrány, büntetés (kamat, szabadságvesztés) objektív alapú érvénytelenség kötelezettség keletkezik jogosultság elveszik szubjektív alapú -kártérítés Alkalmazására akkor kerül sor, ha a jogalanyok a diszpozícióban foglalt parancsot nem teljesítik vagy tilalmat megszegik A szankciók érinthetik a jogalany vagyoni vagy személyes jogait 19 önkéntes jogkövetés elmaradása esetén bírói igazságszolgáltatás állami jogalkalmazás (hatalmi jellegű) jogszabályok kikényszerítése Igazságosság 20 Büntető - polgári-közigazgatási-alkotmánybírói 10

11 Jogok Ártatlanság vélelme senki nem tekinthető bűnösnek addig,amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Bizonyítási teher az eljáró hatóságon. Védelem joga Jogorvoslati jogosultság joga (jogerő, fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) Tisztességes eljárás (pártatlanság- összeférhetetlenség-, ésszerű határidő, igazságosság) 21 Jogalkalmazás bírói jogalkalmazás államigazgatási jogalkalmazó tevékenysége szervek 22 11

12 Jogalkalmazói jogképződés Legáltalánosabb értelemben: a jogalkalmazói szervek tevékenysége során jogi norma jön létre Feltétel: általános érvényű legyen, és államilag kikényszeríthető Angol jogrendszer: megengedett (esetjog: ügyről ügyre következtetés) Magyar jogrendszer: bíróságok igazságszolgáltatást, nem jogalkotást végeznek Igazságszolgáltatás: a) bírói ítélkezés hatalom a törvényen kívül senkinek és semminek nincs alárendelve b) jogszabályoknak a bírói-ítélkezési hatalom alá van rendelve DE 23 A jogforrások maga a jogszabály- KÜLSŐ JOGFORRÁS a jog létrehozója, megalkotója -BELSŐ JOGFORRÁS 24 12

13 Joggá válás: Szokásjog 1. Törvényhozó elismeri, jogtételbe foglalja. 2. Jogalkalmazás teszi ítélkezési gyakorlattá MIKOR? HOGYAN? - huzamos ideig tartó, tényleges, folyamatos, általános megvalósulás - társadalom tagjai azt meggyőződésből követik, mert helyesnek tartják - legyen megfogalmazható, meghatározható - állam általi elismerés MAGYARORSZÁG: nem ismeri el jogforrásként 25 Jogforrási hierarchia Negatív értelemben: az alsóbb szintű jogforrások rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a hierarchia magasabb csúcsán lévő jogforrások rendelkezéseivel (ha mégis, akkor az érvénytelen) Pozitív értelemben: a felsőbb jogforrások módosíthatják, illetve hatályon kívül helyezhetik az alsóbb jogforrásokat (az alacsonyabb rangú jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rangúval A jogszabálynak a hierarchiában elfoglalt helye a jogszabály kibocsátójának az állami hierarchiában elfoglalt helyétől függ

14 Állami irányítás JOGALKOTÓ SZERVEK JOGSZABÁLYOK Egyéb jogi eszközei Nemzetközi szerződés Országgyűlés Alaptörvéntörvényhatározat köt (Népköztársaság Elnöki (törvény Tanácsa) erejű rendelet) - - Kormány rendelet utasítás köt Miniszterek rendelet határozat nem köt Helyi önkormányzat rendelet határozat nem köt 27 Alaptörvény Az alkotmányfogalom tartalma alapvető jogok biztosítása hatalom gyakorlás törvényes keretei / szervezete garanciák a jogok érvényesülésére jogi megközelítés legmagasabb szintű jogi norma 28 14

15 Az alkotmányosság követelményei népszuverenitás elve / népképviselet hatalmi ágak szétválasztása / egyensúlya törvények uralma / jogállam megvalósítása egyenjogúság elve emberi jogok deklarálása 29 A demokratikus alkotmány jellemzői legitimációs funkció: legalizálja az állami főhatalmat deklaratív funkció: jogilag deklarálja a társadalom politikai berendezkedéseinek alapintézményeit védelmi funkció: védi a politikai, társadalmi, gazdasági rendszert, meghatározza az alkotmány megtartásának jogi biztosítékait Rendező funkció: szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás feladatait és hatáskörét helyi autonómia biztosításának funkciója biztosítja a helyi területi önkormányzatok önállóságát Nemzetközi funkció: megerősíti az államközi együttműködés alapelveinek tiszteletben tartását 30 15

16 Jogszabály alkotásának szükségessége Társadalmi viszonyok változása, érdek-összeütközés feloldása Állampolgárok jogai, kötelességei 31 Elvárások - a magyar nyelv szabályainak feleljen meg, - közérthető legyen, - az azonos vagy hasonló életviszonyokat lehetőleg azonos vagy hasonló módon jelöljön, -az érdekképviseleti szervek útján az állampolgárokat is be kell vonni a jogalkotásba 32 16

17 A kizárólagos törvényhozási tárgyak társadalmi rend gazdasági rend állampolgárok alapvető jogai / kötelességei Államszervezettel kapcsolatban Az állam működésével kapcsolatban 33 Kezdeményezheti: 1. Köztársasági elnök 2. Kormány 3. minden országgyűlési bizottság 4. országgyűlési képviselő 34 17

18 Jogszabály-előkészítés: Felelős: tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter Igazságügyért felelős miniszter azért felel, hogy az új jogszabály illeszkedjen a jogszabályi hierarchiába Jelentős jogszabálytervezet esetén kodifikációs bizottságalakul, melyben az érintett állami és társadalmi szervek, illetve az érintett tudományág képviselői vesznek részt a jogszabálytervezetek véleményezése A jogszabály megalkotása Törvényjavaslat Országgyűlés az indítványt elfogadja az országgyűlési bizottságot bízza meg a törvény előkészítésével napirendre tűz döntés A jogszabály kihirdetése és közzététele: Magyar Közlöny 35 Az Országgyűlés tanácskozási rendje nyilvános ülések határozatképesség határozathozatal Szavazás: nyílt-titkos 36 18

19 közvetlen demokrácia Népszavazás népi kezdeményezés köztársasági elnök Alkotmánybíróság közösségi jog Nemzetközi jog A parlament hatáskörének korlátai 37 Törvényerejű rendelet Olyan külső jogforrás, melyek belső jogalkotója, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa már megszűnt (1989). Csak törvénnyel lehet módosítani, hatályon kívül helyezni

20 Kormányrendelet Kormány feladata: a) kormányzati feladat (legfontosabb állami feladatok kijelölése, az állami tevékenység irányának, tartalmának meghatározása b) végrehajtó-rendelkező tevékenység Törvények végrehajtása Megalkotás: rugalmasabb, gyorsabb, mint a törvény 39 Miniszterelnök és a kormánytagok rendeletei Miniszterelnök: feladata ellátása körében Hierarchiába illeszkednie kell Miniszter: feladatkörében, az általa irányított ágazat körében 40 20

21 Önkormányzati rendelet Önkormányzati alapjog Képviselőtestületet illeti meg. Feladatkörében Döntés törvényességi okból vizsgálható felül Hierarchiába illeszkednie kell 41 A jogforrások érvényessége 1. a jogforrás megalkotása a jogosult szervtől származik, 2. mely megfelelő eljárási rend szerint alkotta meg a jogszabályt, 3. jogforrásnak illeszkednie kell a jogforrási hierarchiába, 4. jogforrást az arra meghatározott módon kihirdették, közzétették 42 21

22 A jogforrások hatályossága Hatályosság:alkalmazhatóságot jelent Hol alkalmazandó?- területi hatály -országos (törvény) -helyi alkalmazás (önkormányzati rendelet) Kikre kell alkalmazni? személyi hatály -magánszemélyekre, -jogi személyekre,jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra 43 Hatályosság Mikortól meddig kell alkalmazni? Időbeli hatály -meg kell határozni a hatályba lépés napját (kellő időt kell hagyni a felkészülésre) -a jogszabályt megelőző időre vonatkozóan az új jogszabály nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé -kezdete: - kihirdetés napján - kihirdetést megelőző időponttól - kihirdetést követően meghatározott idő elteltével 44 22

23 A jogforrás hatályvesztése -más jogszabály hatályon kívül helyezi, -határideje lejárt, -az Alkotmánybíróság megsemmisíti 45 Országgyűlés MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve Létrejötte: választással 4 éves periódusokban A mandátumhoz jutás Választójogi alapelvek: általánosság: egyenlőség: közvetlenség: 23

24 Országgyűlés Az Országgyűlés hatáskörei: a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfõbb ügyészt, az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevõszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrõl; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mûködõ képviselõ-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrõl; i) különleges jogrendet érintõ, valamint katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Országgyűlés Szervei: a parlament munkájában vesznek részt: pártfrakciók, bizottságok, az országgyűlés tisztségviselői, a hivatali szervek frakciók: az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőiből valamint a párthoz nem tartozó képviselők tevékenységük összehangolására bizottságok: a munka szakmai megalapozottsága és a plenáris ülések hatékonyságának érdekében jönnek létre, az országgyűlés véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei tisztségviselők (az országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzői): saját tagjaiból választja az országgyűlés az alakuló ülésen 24

25 Országgyűlés Megbízatás kezdete és vége: a megbízatás az alakuló üléssel kezdődik és a következõ Országgyûlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a választást követõ harminc napon belüli idõpontra a köztársasági elnök hívja össze. Feloszlás-Feloszlatás Az Országgyûlés kimondhatja feloszlását. A köztársasági elnök a választások egyidejû kitûzésével feloszlathatja az Országgyûlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszûnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyûlés az elsõ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyûlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Az Országgyûlés feloszlatása elõtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyûlés elnökének és az országgyûlési képviselõcsoportok vezetõinek véleményét. Az Országgyûlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyûlést kell választani. Országgyűlés Az országgyûlési képviselõk jogai és kötelezettségei egyenlõk, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Az országgyûlési képviselõt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Az országgyûlési képviselõ megbízatása megszûnik a) az Országgyûlés megbízatásának megszûnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyûlés munkájában. 25

26 Országgyűlés Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyûlési képviselõ kérelmére az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. Az Országgyûlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzõket választ. Az Országgyûlés országgyûlési képviselõkbõl álló állandó bizottságokat alakít. Az országgyûlési képviselõk tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyûlési képviselõcsoportot alakíthatnak. Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyûlési képviselõknek több mint a fele jelen van. Ha az Alaptörvény eltérõen nem rendelkezik, az Országgyûlés határozatait a jelen lévõ országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minõsített többséghez kötheti. Az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét. Törvényt kezdeményezhet: - a köztársasági elnök, - a Kormány, - országgyûlési bizottság vagy - országgyûlési képviselõ. Országgyűlés Az Országgyûlés a törvény kezdeményezõje, a Kormány, illetve az Országgyûlés elnöke zárószavazás elõtt megtett indítványára az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyûlés az indítványról a zárószavazást követõen határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyûlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. 26

27 Országgyűlés Az elfogadott törvényt az Országgyûlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyûlés a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyûlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja és az AB vizsgálatra még nem került sor, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és előbbi jogával nem élt, a törvényt az aláírás elõtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek. Az Országgyûlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyûlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Országgyűlés Az országgyûlési képviselõ kérdést intézhet az alapvetõ jogok biztosához, az Állami Számvevõszék elnökéhez, a legfõbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az országgyûlési képviselõ interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az országgyûlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok elõtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza. 27

28 Köztársasági elnök Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség fõparancsnoka. A köztársasági elnök a) képviseli Magyarországot; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitûzi az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás idõpontját; f) különleges jogrendet érintõ döntéseket hoz; g) összehívja az Országgyûlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgyûlést; i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek; j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfõbb ügyész és az alapvetõ jogok biztosa személyére; k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; l) megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; m) kialakítja hivatala szervezetét. Köztársasági elnök A köztársasági elnök a) az Országgyûlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetõjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait; e) kinevezi és elõlépteti a tábornokokat; f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszûnésével kapcsolatos ügyekben; j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnöknek fenti intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges 28

29 Köztársasági elnök A köztársasági elnököt az Országgyûlés öt évre választja. Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta elõtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idõ elõtt szûnt meg, a megszûnéstõl számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyûlés elnöke tûzi ki. Az Országgyûlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A köztársasági elnök választását jelölés elõzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyûlési képviselõk legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyûlés elnökéhez a szavazás elrendelés Köztársasági elnök Az elsõ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az elsõ szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az elsõ szavazáskor az elsõ helyen szavazategyenlõség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az elsõ szavazáskor csak a második helyen áll elõ szavazategyenlõség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki tekintet nélkül a szavazásban részt vevõk számára a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idõ elõtti megszûnése esetén a választás eredményének kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelõzõen az Országgyûlés elõtt esküt tesz. 29

30 Köztársasági elnök A köztársasági elnök személye sérthetetlen. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresõfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért a szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenység kivételével díjazást nem fogadhat el. A köztársasági elnök megbízatása megszûnik a) megbízatási idejének lejártával; b) halálával; c) ha kilencven napot meghaladó idõn át képtelen feladatköreinek ellátására; d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) lemondásával; g) a köztársasági elnöki tisztségtõl való megfosztással. A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevõ állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz. Köztársasági elnök A köztársasági elnök ellen büntetõeljárást csak megbízatásának megszûnése után lehet indítani. Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértõ, illetve szándékos bûncselekményt elkövetõ köztársasági elnökkel szemben az országgyûlési képviselõk egyötöde indítványozhatja a tisztségtõl való megfosztást. A megfosztási eljárás megindításához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelõsségét megállapítja,a köztársasági elnököt tisztségétõl megfoszthatja. 30

31 Köztársasági elnök A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszûnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszûnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyûlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyûlés elnöke országgyûlési képviselõi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyûlés elnökének feladatait az Országgyûlés által kijelölt alelnök látja el. Kormány A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladatés hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyûlésnek felelõs. A Kormány a közigazgatás legfõbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot, mely törvénnyel nem lehet ellentétes. 31

32 Kormány A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt az Országgyûlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagja az Országgyûlés elõtt esküt tesz. Kormány A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhetõ ki. A Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve a fõvárosi és megyei kormányhivatal. A kormánytisztviselõk jogállását törvény szabályozza. 32

33 Kormány A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Kormány tagja tevékenységéért felelõs az Országgyûlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein. Az Országgyûlés és az országgyûlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. Az Országgyûlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendõ kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplõ tervezetrõl. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyûlés állásfoglalásának alapulvételével jár el. Kormány A miniszterelnök megbízatásának megszûnésével a Kormány megbízatása megszûnik. A miniszterelnök megbízatása megszûnik a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával; b) ha az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyûlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz.. 33