Az Alkotmánybíróság határozata az alkotmánymódosítások alkotmányossági felülvizsgálatáról*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Alkotmánybíróság határozata az alkotmánymódosítások alkotmányossági felülvizsgálatáról*"

Átírás

1 Az Alkotmánybíróság határozata az alkotmánymódosítások alkotmányossági felülvizsgálatáról* Fogalmilag kizárt-e az alkotmányellenes alkotmánymódosítás? Hivatalos hivatkozás: Tárgyszavak: kötelezettség Értelmezett jogszabályhelyek: 1. Az indítványok 2. A döntés érvelése 2.1 A többségi álláspont 2.2 Párhuzamos vélemények 2.3 Különvélemények 3. A rendelkező rész és a ratio decidendi 4. Az érvelés kritikája 5. A határozat jelentősége 1. Az indítványok kotmányellenesnek ítélte a 98 százalékos különadóról rendel- 1 nak vezetője három törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyek az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését tartalmazták, úgy, hogy a testület a jövőben ne vizsgálhassa felül például a 98 százalékos különadóról szóló törvényhez hasonló jogszabá- 2 - számos indítvány érkezett, amelyek a testület hatáskörének szűkítését és a visszamenőleges adóztatás szabályozását tá- új rendelkezéseket hatályba léptető módosító törvények alkotmányosságát vizsgálta meg, hanem az új rendelkezéseket ma- 3 hajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, - - A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar jogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy a közjogi szervezetszabályozó esz- költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, vagy törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság kizárólag akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcso évi XC. tv. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. - - hatáskörét az Alaptörvény tervezetében továbbra is fenntartotta az alkot- 52

2 tályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkal- az Alkotmánybíróságnak van hatásköre az Alkotmányt módosító törvény és így az Alkotmány megváltoztatott rendelkezé- vasatában az alábbiak miatt vetheti alkotmányossági vizsgálat - elveket és azokat a mögöttes jogelveket, amelyek az írott szö- korlátja maga a hatályos Alkotmány, amelyre tekintettel lehet elvek és a preambulumban megfogalmazott célok azok, amelyek a törvényhozás korlátait és az Alkotmánybíróság vizsgála- - alkotmányi rendelkezések közötti kollíziót értelmezéssel kell feloldania az Alkotmánybíróságnak, ha azonban ez nem lehetséges, akkor mellőzni kell annak az alkotmányi rendelkezésnek az alkalmazását, amely ellentétes az Alkotmány alapértékeivel, és az Alkotmánnyal ellentétes módosító törvény megsem- - pítását kérte arra hivatkozva, hogy annak elfogadása nem elé- - szakértőket és a végül elfogadott tervezetet egyetlen bizott- - - bály alkotmányossági felülvizsgálata, ezért az Alkotmánybíró- rendszerében az Alkotmánybíróság a törvényhozás és a végre- tozása alkotmányellenes, mert ennek következtében az Alkot- - - mét okozza a rendelkezés, mivel a lezárt jogviszonyok csupán jogbiztonsággal konkuráló más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz céljához képest aránytalan sérel- - hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják ság, hanem azért is, mert a rendelkezés nem egyértelmű, akár ugyanazon jövedelemre megállapítható kötelezettség öt egy- - san megkülönbözteti az adózókat attól függően, hogy milyen ra jutott egy másik indítványozó, azonban eltérő előfeltevések - arányos közteherviselést, így kizárólag a vagyoni és jövedelmi viszonyok alapján tehető különbség a jogalanyok között a köz- - - lentétes a visszaható hatályú kötelezettség megállapításának lehetősége, azonban másképp jutottak ugyanarra a következ- san sérti több százezer ember és családja önrendelkezési jogát, rendelkezéssel úgy állítja be a hosszú évek munkájával, törvényesen megszerzett jövedelmeket, mintha azokat törvénytele- zetközi és európai uniós kötelezettségeivel találták ellentétes- ra kérte az Alkotmánybíróságot, indítson hivatalból eljárást az alkotmánymódosítások nemzetközi szerződésekbe ütközésé- hogy az új alkotmányi rendelkezések ellentétesek a nemzetkö- saság elismer és biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezett- dosító szerződéseit nem nemzetközi szerződésként kívánja ke- vonatkozó rendelkezései, így az Alkotmánybíróság az indítványok alapján vizsgálhatja, hogy az uniós jognak megfelelnek-e kotmánybíróság hatáskörének szűkítésére vonatkozó új szabá- - jogszabály hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyok- 53

3 - - táskör hiányában el kellene utasítania az új rendelkezéseknek nem megfelelő kezdeményezéseket, azonban ez nem ilyen egyértelmű, mert amikor a kérelmeket benyújtották, arra az in- dítványokban támadott jogszabályi rendelkezések megfelelnek az Alkotmánynak, így fennáll a veszélye, hogy alkotmányel- hatáskörének visszamenőleges csökkentése jogorvoslati jogot A döntés érvelése 2.1 A többségi álláspont vi jelentőségű előkérdésnek számító felvetést elemezte, hogy hatásköre kiterjedhet-e az Alkotmány és az azt módosító bíróságok gyakorlatának bemutatását követően a határozat más kérdésre tér át, de a könnyebb követhetőség érdekében Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy más országokban alig volt példa alkotmánymódosítások alkotmányellenes- hogy az alkotmány rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó hatáskört maga az adott alkotmány állapítja meg vagy abból az közvetlenül levezethető, mert az megváltozhatatlan rendel- kifejezetten, sem implicit módon nem hatalmazza fel az Alkot- - attól, hogy hatáskörét kiterjessze az Alkotmány és az Alkot- rült a kérdés, a testület hatáskör hiányában elutasította a be- országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata az Alkotmány előírásai közé iktatott, az az Alkotmány részévé vált, fogal- 4 nyiben abban a testület nem terjeszti ki hatáskörét az Alkotmány részévé nem váló alkotmánymódosító törvény hatályba léptető rendelkezéseire, mivel azok olyan szoros összefüggésben állnak, hogy ha megsemmisítenék, az kihatna az alkotmá- ki az érvelés, hogy az Alkotmánybíróságnak hatásköre lehet az Alkotmányt módosító törvény hatályba léptető rendelkezésé- tő rendelkezés esetleges megsemmisítése nem eredményezi 5 Az Alkotmánybíróság az elméleti megalapozást követően feltette a kérdést, hogy az alkotmánymódosítások alkotmányos felülvizsgálatával kapcsolatos eddigi gyakorlatának meg- kiemelte azt a tényt, hogy a magyar Alkotmány nem bizto- hogy a magyar Alkotmánynak nincsenek a németéhez hasonlóan az alkotmányozó által meghatározott megváltoztathatat- vetkeztetésre jutott, hogy felhatalmazást csak az alkotmányo- mégis azt vizsgálta meg, hogy meghatározhatók-e olyan mércék, amelyek alapján az alkotmánymódosítások és a jövőbeni alkotmányok alkotmányossági szempontból felülvizsgálhatók, és ha igen, akkor létezik-e egy alkotmány felett álló állandó és sérthetetlen mérce, amely annak ellenére köti az alkotmányozó hatalmat, hogy a mérce nem az alkotmányozó hatalom - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és a Magyar 6 az Alkotmány felett álló olyan mérce, amely az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány és a benne foglalt alapjogok koherens rendszerré összeálló értelmezé- ba foglalt berendezkedés és az alkotmányos jogállam lényegét jelentő értékek összességét jelentik az Alkotmánybíróság ér- szerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai és a Ma- lönböző nemzetközi szerződések és emberi jog egyezmények kihirdetésüket követően a magyar jogrendszer részeivé váltak, és mint ilyenek, az alapvető jogok e minimális szintje biztosí- nemzetközi jog ius cogensei és azok a nemzetközi szerződések, amelyeknek hazánk is részese, az Alkotmány megváltoztatha- - 54

4 - amelyeknek meg kell feleljen az Alkotmány és minden alkot- járni a nemzetközi szerződésekbe ütközés vizsgálatában, mert hatáskörét vitásnak tartotta, hiszen ebben az esetben is maga az Alkotmány képezné az alkotmányossági felülvizsgálat tár- A számba vehető mércék elemzését követően az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy mivel hatalma is korlátozott hatalom, illetve az Alkotmány nem tartalmaz vizsgálatára, ezért a testület nem hivatott azokat vizsgálni, sem kotmánybíróság emellett hangsúlyozta, hogy a jogvédelem egyszer már elért szintje és garanciális rendszere nem csökkenthető, mert az ellentmond az alkotmányos jogállam köve- A testület megjegyezte továbbá, hogy hatáskörének szűkítése egy ponton túl felborítja a hatalommegosztás rendsze- zet és az alkotmányos alapjogok súlyos sérelmével járhat az is, ha az alkotmányozó hatalom egy korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvényszöveget úgy kíván ismét elfogadtatni, hogy azt beemeli az Alkotmányba, kivonva ezzel Alkotmánybíróság azonban e jogellenes magatartásra nem kívánt újabb jogellenes magatartással reagálni, úgy, hogy kiterjeszti hatáskörét az Alkotmány felülvizsgálatára az alkotmányo- A testület tehát konstatálta, hogy nem semmisítheti meg az Alkotmányba alkotmánymódosítások révén belekerült rendelkezéseket, de azt kötelessége jelezni az alkotmányozó hatalomnak, ha az olyan szabályokat épít be az Alkotmányba, amelyek veszélyeztetik az alkotmányos jogállamot, a demokráciát Az Alkotmány támadott új rendelkezéseivel kapcsolatban az bekezdését és az annak való megfelelőséget nem vizsgálhatja, mivel az ezt a témakört szabályozó törvények az Alkotmánynak se hatálya alá tartoznak, tehát arra sincs lehetősége, hogy az Al A testület kitért arra is, hogy az Országgyűlés megalakulá- zenhárom hónap alatt a kétharmados többséget szerzett kormánypártok tíz alkalommal harminchárom rendelkezést érintve módosították az Alkotmányt, úgy, hogy a kormány mindössze két javaslatot jegyzett, a többit egyéni képviselők alkotmányozó hatalomnak ez a gyakorlata jelentősen eltér a közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló indítványt, mert annak elfogadása formailag megfelelt az eljárási mú, egyéni képviselők által kezdeményezett alkotmánymódo- jes mértékben a demokratikus jogállamiság követelményeit, mert a kormány nem tett eleget egyeztetési kötelezettségének és nem készíttetett hatástanulmányokat, valamint veszé- testületnek az a megállapítása, hogy az Alkotmány aktuálpolitikai célok elérése érdekében történő sorozatos módosításai - - kotmánybíróság az alkotmánymódosító törvény, tehát az Alkotmány egyes rendelkezései közjogi érvénytelenségének vizsgálata elől azért nem zárkózott el, mert a közjogi érvényte- nességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló in- A normavilágosság sérelmét is vizsgálta a testület, mivel az azt a fordulatát, amely alapján a hatáskörszűkítést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, az Alkotmánybíróság al- alkotmányozó hatalomnak csak akkor kellett volna állást foglalnia, ha azt kívánta volna, hogy csak az újonnan benyújtott in szűnt, a testület értelmezésében ebből az is következik, hogy mány rendelkezéseinek, ha a hatáskört korlátozó rendelkezés alkalmazásának kötelezettségét kiterjeszti a folyamatban lé- 55

5 2.2 Párhuzamos vélemények a testületnek alkotmányos követelményt kellett volna megfo- - - a ténylegesen vagy potenciálisan fennálló alkotmányossági de- elutasítása mellett alkotmányos követelményt megfogalmazni arra nézve, hogy a jelentős alkotmánymódosításokat a kor- hogy a határozat elviekben helyesen mutat rá arra, hogy biztosítani kell a nemzetközi jogi kötelezettségeknek való megfelelést, és az alapjogvédelem szintje nem lehet alacsonyabb, mint el kellett volna jutni az alkotmánymódosítások alkotmányos- kotmánybíróság kimondhatná hatáskörét alkotmánymódosítás felülvizsgálatára, ha a módosítás egy kiemelkedően fontos nemzetközi jogi kötelezettséggel nyilvánvalóan szembekerül értve, de a többségétől több ponton jelentősen eltérő érve- telenségének vizsgálatakor, mivel annak elfogadása megfelelt az Alkotmányban rögzített feltételeknek, egyéb körülményeket a közjogi érvénytelenség fennállása vagy fenn nem állá- tett egyet azzal a többségi határozatbeli megállapítással, hogy az Alkotmány legutóbbi módosításai a demokratikus jogálla- ta koherensnek ezt a kitételt, mert a követelményeknek nem megfelelés megállapítását nem követte a közjogi érvénytelen- Az alkotmánymódosító indítványok egyéni képviselők álta- ra, hogy az a képviselő mandátum része, így nem nyilvánítható telenség vizsgálata során, hogy az egyéni képviselő általi előterjesztés nem kellően átgondolt vagy mellőzte a megfelelő egyeztetéseket, hiszen az, hogy egyéni képviselő a javaslat benyújtója, az nem hat ki annak érvényességére, így az indítványokat a megalkotás egyéb körülményeinek minősítése nélkül állapítását megalapozó érvvel, mely szerint az alkotmánymódosító törvények felülvizsgálatára azért nem terjesztette ki a hatáskörét az Alkotmánybíróság, mert demokratikus jogállamban nincs korlátozhatatlan hatalom, így az Országgyűlés és az - megfelelően ebben a tekintetben, mert azt sugallja, mintha az alkotmányozó hatalom, vagy az alkotmánymódosító hatalom a magyar jogrendszerben külön hatalmi ágként lenne je- vélte, hogy az alkotmánymódosítások alkotmányossági felülvizsgálatával kapcsolatban az Alkotmánybíróságnak arról a kérdésről kellett volna döntenie, hogy az alkotmányozó hatalom milyen mértékben szab, ha egyáltalán szab határt az alkot- volt, hogy az Alkotmány és az alkotmánymódosítás közötti esetleges kollízió az Alkotmány egységét szem előtt tartva ér- Alkotmány homogenitása nem törhető meg megváltoztatat- ki, de az előbbi véleményéből arra következtethetünk, hogy nem ért egyet a határozat többségi indokolásával abban, hogy a nemzetközi jog ius cogensei és azok a nemzetközi szerződések, amelyeknek hazánk is részese, az Alkotmány megváltoztathatatlan részeit képezik az alkotmányozó akaratától függetle- tudja feloldani az alkotmánymódosítás és az Alkotmány közötti kollíziót, korábban mégis alapított határozatokat az új alkot- - változtathatatlan alkotmányi rendelkezések megállapításával érvelésnek részletesen ki kellett volna fejtenie megállapítását, és nem érti, hogy ebben az esetben az Alkotmánybíróság mi- Nem értett egyet azzal a többségi indokolásban szereplő tétel- sabb szintű alapjogvédelmet biztosít, mint amilyen az Alkot- szerint ez azért helytelen megállapítás, mert ezzel az Alkot- ennek való kötelező megfelelés azt eredményezi, hogy az Al Különvélemények hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az alkotmány- szemben úgy gondolja, hogy mivel az Alkotmány létesít hatáskört a módosítására és annak vannak korlátai, ezért az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel és mércékkel, a testület- tásköre megállapításától, de az nem levezethetetlen az Alkot- rendszerén belül, az Alkotmány által feljogosított alkotmányo- 56

6 zó hatalom által, az Alkotmányban meghatározott eljárás sze- 7 Az Alkotmány módosításakor a módosító törvények az Al- a) - szággyűlési képviselő kétharmada igennel szavazott, és a törvényben szerepel az Alkotmány módosítására vonatkozó mány mércéket, tartalmi korlátokat is állít az alkotmánymódosí- pozitív jog teremti, ezért a felett állnak, továbbá mivel sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek, azok nem korlátozhatók vagy tal felhozott másik korlát az Alkotmány preambuluma, amely - - e célok is az Alkotmány megváltoztathatatlan részei és ezekkel tó hatalom, mivel azt az Alkotmány hozta létre és szabályozta, kizárólag az Alkotmányban megállapított tartalmi és eljárási korlátok betartásával gyakorolható hatalom, amelyet az talommegosztás szempontjából aggályosnak tartotta az alkotmánymódosító hatalom tevékenységének felülvizsgálat nélkül - az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a tör- - az, hogy az Országgyűlés által hozott törvény nem lehet ellen- 8 Másrészt pedig azzal, hogy az alkotmánymódosító törvények nincsenek expressis verbis kivéve az Alkotmánybíróság felülvizsgálata alól, pedig erre az Alkotmány - államot, az emberi jogok elért védelmi szintjét, a legfontosabb választójogi elveket, továbbá a hatalom erőszakos megszerzését, gyakorlását és kizárólagos birtoklására való törekvést, valamint ennek az elvnek az alapjogi oldalát, az ellenállási jogot már elért alkotmányosság védelmi szintjének csökkentése, ennek érdekében az Alkotmánybíróságnak aktív alkotmányvédő Kiss a többséggel ellentétben azon a véleményen van, hogy a kölcsönös fékek és ellensúlyok elve alapján működő hatalommegosztás rendszerét az Alkotmánybíróság hatáskörének szű- - ságnak a hatalommegosztás rendszerében elfoglalt szerepéből, azaz az alkotmányossági szempontoknak az államszerve- 9 - egységességet azonban szerinte megbontja a tiltott visszaható hatály alkalmazási lehetőségének Alkotmányba emelése következetes gyakorlata mellett, hogy tilos az ad malam partem rendelkezés előtt, s ezzel maga is hozzájárul a jogállam erózió- - Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát nem tartotta a jelen ügyben precedensként alkalmazhatónak, mert ahogyan azt a többségi határozat megállapította, a külföldi alkotmánybíróságok általában ugyan tartózkodnak attól, hogy saját maguk állapítsák meg önmaguk számára az alkotmány felülvizsgálatára vonatkozó hatáskört, de a külföldi helyzetek eltérnek a hazaiaktól, mégpedig abban, hogy azok az alkotmánysértések kevésbé súlyosak, és egy-egy alkotmánymódosítás ered- alkotnak azok az alkotmánymódosítások, amelyek ellentétesek ta a többségi határozat indokolását abban sem, hogy ha az Alkotmánybíróság felülvizsgálná az Alkotmányt módosító törvényeket, akkor az hatalmi túlerőt jelentene, ami nem felel meg támasztotta alá, ahol bár megtörtént a felülvizsgálat, az nem alapvető hiányosságnak tartotta még, hogy a többség nem egy általánosabb jog- és alkotmányelméleti alapról közelítette meg a jelen ügyet, nem az egész alkotmányos berendezkedést - - visszaható hatály megengedését jelenti, ezért alkotmányelle- 57

7 ba való ütközés vizsgálatát kérelmező indítványokat álláspont- határozat indokolásával, amely kimondta, hogy a nemzetközi jog ius cogensei és azok a nemzetközi szerződések, amelyeknek hazánk is részese, az Alkotmány megváltoztathatatlan részeit - közi jog elsődlegességét deklarálja, így vizsgálni kellett volna az alkotmánymódosítás annak való megfelelését, és alkotmányel- ta, hogy szerinte az egyes alkotmányi rendelkezések között telmezése nem juthat arra az eredményre, hogy az Alkotmány egyik rendelkezése alkalmazását egy másik értelmezése leront- szaható hatály tilalmával, ami az egyik legfontosabb jogállami egyik legfontosabb alkotmányi alapértéket, a jogállamiságot ta hatékonynak a többségi határozatban alkalmazott szignalizációs alkotmányvédelem eszközét, mert álláspontja szerint az alkotmánymódosító hatalom tudatosan használja fel az Alkot- abban, hogy az alkotmánymódosító törvények alkotmányossá- különvéleményének elméleti megalapozó részében kifejtettekkel egyetértve szerinte van hatásköre az Alkotmánybíróságnak g) táskörébe tartozik az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezé- alkotmánymódosító hatalom megfelelően gyakorolta-e az Al kotmánybíróság így szerinte elmulasztotta az egymást váltó alkotmányok közös alkotmányossági értékeinek és kritériumai- azok a kiemelt értékek tartoznak, amelyek az Alkotmány szövegéből és az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezései közül kerülnek ki, és mivel az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezők, az Alkotmány legfőbb Álláspontja szerint szakítani kellene azzal, hogy az Alkotmány bek között ahhoz, hogy ha az egyes rendelkezések között értelmezéssel feloldhatatlan ellentét lenne, akkor a hierarchia - Az Alkotmánybíróság által addig követett gyakorlat, az alkotmánymódosítások alkotmányossági felülvizsgálatától való sik pedig, hogy nem az Alkotmány tiltó rendelkezése miatt, hanem az Alkotmánybíróság értelmezésének eredményeként ál- azért ítélte meg másként, mert az tartalmi változásokat hozott A visszamenőleges hatályú közteher-megállapításra lehetősé- megállapítása mellett megsemmisítés helyett a többségi határozatnak fel kellett volna hívnia az Országgyűlést az ellentmon- 3. A rendelkező rész és a ratio decidendi szerint a korlátozott hatáskörre vonatkozó szabályokat a folya- - - A ratio decidendi úgy összegezhető, hogy az Alkotmánybíróság megmaradt azon az alapon, ahogy addig is viszonyult Érvényesült a precedensszemlélet, a korábbi gyakorlat ratio decidendijét az Alkotmány részévé válnak, és a testület számára az, ami felett őrködnie kell, az az Alkotmány szövegének való megfelelőség, ezért fogalmilag kizárt, hogy tartalmi szempontból felül- nem biztosít hatáskört az Alkotmányt módosító törvények ér- dosító törvényeket a közjogi érvénytelenség szempontból fe- 58

8 lülvizsgálja, ugyanis a közjogi érvénytelenség semmisséget eredményez, valamint él a szignalizációs alkotmányvédelem 4. Az érvelés kritikája és így maga az Alkotmány alkotmányossági felülvizsgálatával ti, hogy az Alkotmány nem biztosít kifejezett hatáskört alkotmány-felülvizsgálatra és implicit módon sincs erre lehetőség, mert az Alkotmány nem tartalmaz megváltoztathatatlan ren Alkotmánybíróság, hogy létezhetnek-e olyan mércék, amelyek alapján az alkotmánymódosítások és a jövőbeni alkotmányok alkotmányossági szempontból felülvizsgálhatók, és ha igen, akkor létezik-e olyan, az alkotmány felett álló állandó és sérthetetlen mérce, amely annak ellenére köti az alkotmányozó hatalmat, hogy a mérce nem az alkotmányozó hatalom által meg- miért kezd el keresni ilyen mércéket, ha már előzetesen kijelenti, hogy felülvizsgálatra csak az alkotmányozó hatalom adhatna állapítja, hogy a nemzetközi jog ius cogensei, alapelvei és azok a nemzetközi szerződések, amelyeknek hazánk is részese, az Alkotmány megváltoztathatatlan részeit képezik, az alkotmá- geknek abban az esetben is eleget kell tenni, ha a belső joggal A többségi érvelés azt is állította, hogy az Alkotmánybíró- hatáskört az Alkotmány egyes módosításainak felülvizsgálatára, ezért a testület nem hivatott azokat vizsgálni, sem mércéket zi kötelezettségek és alapelvek az Alkotmány megváltoztathatatlan részei, minek minősíthető, ha nem mérce megállapításának? Nem derül ki az ellentmondásos érvelésből egyértelműen, hogy hatáskörrel, mércével vagy egyikkel sem rendelkezik az Alkotmánybíróság arra nézve, hogy alkotmánymódosító törvé- - Az Alkotmánybíróság ugyanis nem kívánta hivatalból sem vizsgálni a nemzetközi szerződésekbe ütközést, mert arra nézve hatásköre vitatható, hiszen a vizsgálat tárgya maga az Alkot- - tartja a nemzetközi kötelezettségeknek és sztenderdeknek való megfelelést,11 ban nem lép, ha hivatalból nem vizsgálódik, akkor nincs más mánybíróság hivatalból bármilyen megkötés nélkül vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését, mert a hatáskörszűkítő rendelkezés csak a kérelemre induló eljárásokra, az indítványokra vonatkozóan fogalmaz meg korlátozásokat, az ex officio eljárásokra nem terjed ki a hatálya a nyelvtani értel- Álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak kötelessége lett volna legalább arról határozni, hogy van-e hatásköre az Alkotmány egyes rendelkezéseinek nemzetközi szerződésbe ütközését vizsgálni hivatalból, nem pedig megállni azon a 12 Az Alkotmánybíróság érveléséből logikailag annak kellett volna következnie, hogy erre sincs hatásköre, hiszen úgy érvel, hogy a hatáskör vitatottságát az adja, Az alkotmánymódosítások és az Alkotmány egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát illetően azonban a határozat már meg- ellenére az Alkotmánybíróság a vitás jelzővel illette hatáskörét a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének hivatalbóli vizsgálata kapcsán, akkor részletes kifejtést igényelt volna megjelenik az az észrevétel, hogy az Alkotmánybíróságnak hi- foglaltak, valamint a többségi döntésben kimondott megvál- - ni oda, hogy az Alkotmánybíróság eltér attól a gyakorlatától, hogy nem vizsgálja felül az alkotmánymódosító törvényeket, ha azok nyilvánvalóan szembekerülnének egy vállalt nemzet- gyakorlatának való megfelelés kifejezett deklarálása, akkor is, ha az az Alkotmánybíróság precedenseiből kényszerítően nem Emlékkönyv Holló András hatvanadik születésnapjára - - Jogtudományi Közlöny Rekvényi v. Hungary hogy nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképes- Alajos Kiss v. Hungary, 59

9 lelés körében vezette le az Alkotmánybíróság a pacta sunt servanda tér ki erre a hatásaiban sokkal távolabbra mutató kijelentésre pacta sunt servanda elvé- kezdését is, ezzel jelezve, hogy a strasbourgi joggyakorlatnak a testület az alkotmányértelmezés során akkor is szándékozik - egyre inkább afelé mutat, hogy el fogja ismerni az azonos ne- 13 Az Alkotmánybíróság nehéz helyzetbe kerülhet, ha az alkotmánymódosító hatalom nem változtat majd az Alaptörvény szövegén, amennyiben ar- 14 az alkotmánymódosító törvények felülvizsgálatában is kérdése- azzal indokolja, hogy addig folytatott gyakorlatát precedensnek tekinti a jelen ügyben is, hogy a jogállamiságból levezetett hatalommegosztás elvével lenne ellentétes, ha az alkotmányozó hatalom akarata ellenére állapítana meg hatáskört a obiter dicta részben azonban azt taglalja az Alkotmánybíróság, hogy nem ért egyet a jelenlegi alkotmánymódosítási gyakorlattal, mert az egy ponton túl felboríthatja a hatalommegosztás rendszerét és veszélyeztetheti az emberi jogok védelmé- hogy ha az országgyűlési képviselők kétharmada megszavazta a törvényjavaslatot és a rendelkezés az Alkotmány részévé vált, akkor fogalmilag sem lehet megállapítani annak alkotmányel- tette azt a kérdést, szükséges, illetve lehetséges-e gyakorlatának megváltoztatása az alkotmánymódosítások felülvizsgálata kapcsán, csupán feltételes módban fogalmazta meg aggályait a hatáskörszűkítő és az egyre gyakrabban napi politikai cé- óta folytatott alkotmánybírósági gyakorlat között, azonban megmaradt a korábbi gyakorlat talaján, hogy nem rendelkezik 15 A különvéleményeket megfogalmazó bírák más szempontok alapján, de szintén különbséget tettek az alkotmánymó- amelyben a testület megállapította, hogy az Alkotmányt csak az Alkotmány rendszerén belül, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom módosíthatja az Alkotmányban meg- - sok rendszeresen ellentétesek a jogállamisággal és az alapvető megfelelő precedensnek az, amit a többség választott, mert azok az Alkotmány technikai, kisebb súlyú módosításai voltak, míg a mostani alkotmánymódosítások tartalmi változásokat hoznak a jogállamiság és az Alkotmánybíróság hatáskörének zott megközelítés megalapozható, elfogadható alternatívát kínálhatott volna a rendkívül bonyolult kérdés eldöntésében, azonban a többség ragaszkodott a testület addigi gyakorlatának fenntartásához, annak ellenére, hogy a többség is elismer- - más megközelítések miatt a többségi határozat érvelésében részletes kifejtést indokolt volna az, hogy miért, milyen releváns hasonlóságok miatt fogadják el a korábbi gyakorlatot pre- tető rendelkezése a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni zat úgy vezeti le érvelését, mintha az lenne az egyetlen lehet- ványokban megfogalmazottakra, pedig gyakorlatának része a hátrányos visszaható hatályú jogalkotás tilalma az anyagi jog- 16 tesnek a támadott rendelkezést, azonban az Alkotmány felhívott rendelkezései között már nem található meg, ahogyan a visszaható hatályúnak azt, hogy a hatáskörét szűkítő rendelke- Schalk and Kopf v. Austria, kötés e formáját, úgy egyre szűkül majd hazánk mozgástere a kérdés megítélésében, és akár a közeljövőben eljuthatunk oda, hogy Magyarország az A precedensalapú döntéshozatal alapkérdései a magyar alkotmánybíróság gyakorlatában Fundamentum is, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen

10 zést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, bár ez a szabály nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy azon indítványozók kérelmei, akik a meghatározott tárgykörű jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálatát a hatáskörszűkítő törvények hatálybalépését megelőzően kezdeményezték, és nem csak az engedélyezett hat jogra hivatkoztak, hatáskör hiányában eluta- Álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak külön ki kellett volna térnie a már benyújtott alkotmányjogi panaszok sorsára, hiszen a testület maga mondta ki, hogy jogorvoslatnak és alanyi jognak minősül az alkotmányjogi panasz,17 és így, ahogy az egyik indítványozó is megfogalmazta, anyagi jog visszame- A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény b) pontjának alkotmányossági vizsgálatakor állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a testület gyakorlata alapján nem élvezhetnek erősebb védelmet az eljárási jogviszonyok, mint a jogerős határozattal létrehozott anyagi jogviszonyok, meg- 18 lapítottak alapján egy szabályozás akkor tiltott visszaható hatá- rábbi döntései alapján az alkotmányjogi panaszokat ki kellett volna emelnie a folyamatban lévő ügyek köréből, a hatáskörszűkítést az összes folyamatban lévő ügyre alkalmazni rendelő - országot marasztalta el, mert egy jogszabállyal korlátozta a harmadfokú bírósági eljárás lehetőségét úgy, hogy az nyomban hatályba is lépett, és a folyamatban lévő ügyekre is alkal- 19 strasbourgi joggyakorlat sem tartja elfogadhatónak a jogor- 5. A határozat jelentősége kotmánybíróságok hatáskörét egy törvény alkotmányellenességének megállapítása következtében, arra reagálva csök- alkotmányellenesnek nyilvánító alkotmánybírósági határozat kihirdetésének napján terjesztette elő az egyik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője azt a három törvényjavaslatot, amelyből kettő az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséhez szükséges alkotmány- és törvénymódosításokat tar- Alkotmánybíróság széles körű jogosítványokat gyakorol a normakontroll terén, ami a rendszerváltás első időszakában indo- - szűkítése azért kirívó, mert azt eredményezi, hogy meghatározott tárgykörökben olyan jogszabályok maradhatnak a jogrendszer részei, amelyek adott esetben nem felelnek meg az Alkotmánynak, tehát az Alkotmány nem érvényesül maradék- lülvizsgálat alól kivont területeken is számolnia kell a törvény- - a nemzetközi térben biztosított eljárások többnyire kevésbé hatékonyak, és gyakran hosszabb időbe telik a döntések meghozatala, mint ha ezt a feladatot közvetlenül a nemzeti alkot- táskörének meglétét gazdasági esemény bekövetkezéséhez bekezdése kimondja, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre akkor lesz újra teljes, amikor az államadósság a hazai össztermék tő jogok teljes körű érvényesülése ilyen értelemben az ország tásköre tehát az Alaptörvény hatályba lépését követően is kor- Az Alkotmánybíróság tartózkodóan reagált hatásköre szűkítésére, és az alkotmánymódosítások felülvizsgálatát sem vindikálta magának, azonban már most bebizonyosodott, hogy a szignalizációs alkotmányvédelem eszközei nem voltak elégsé- zi szerződésbe is ütközik, ezért ezt a rendelkezést megsemmi- 20 Alkotmányellenes, ha kiemelt ügyekben az a bíróság is az eljárás ésszerű időn belül való, illetve soron kívüli elbírálásá- lés az alkotmányellenes rendelkezést újra elfogadta úgy, hogy azt beemelte a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendel- kezései - téseivel korlátot szabhat-e az alkotmánymódosító hatalomnak vagy sem? A magyar Alkotmánybíróság nemleges választ ta volna, ha alkotmányossági felülvizsgálatnak veti alá az Alkot- rancia, hogy a mindenkori parlamenti többség által eszközölt változtatásokat egy független alkotmánybíróság alkotmányos ta még ki teljesen ennek a lehetőségét, hiszen kimondta, hogy anyagi jog alapján létrejött, anyagi jogi jogviszonyokat értette és e jogviszonyok védelme érdekében állapított meg alkotmányellenességet a visz- 19 Brualla Gómez de la Torre v. Spain Reports of Judgments and Decisions 61

11 a nemzetközi jog ius cogensei és azok a nemzetközi szerződések, amelyeknek hazánk is részese, az Alkotmány megváltoztathatatlan részeit képezik, az alkotmányozó akaratától függetle- Zsugyó Virág 62

12 H I R D E T É S A HVG-ORAC KIADÓ AJÁNLATÁBÓL AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY KELETKEZÉSE ÉS GYAKORLATI KÖVETKEZMÉNYEI Szerző: Jakab András A kötet tartalmazza a szerzőnek a 2010/ 2011-es alkotmányozás kapcsán készített fontosabb írásait, valamint az új Alaptörvény minden egyes pontjának rövid elemzését, különös tekintettel arra, hogy a változásoknak milyen jogkövetkezményeik lehetnek. A bírósági ítéletekkel szembeni ún. valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a bírák, az ügyvédek és az ügyészek mindennapjaiban is megnő az alkotmányos követelmények jelentősége. A kötet ennek fényében nyújt a joggyakorlat számára is használható értelmezési útmutatót a jövőre nézve. Megjelenés: szeptember Ára: 5250 Ft SZERETETTEL VÁRJUK KÖNYVESBOLTUNKBAN! Cím: 1137 Budapest, Radnóti M. u. 2. telefon: (36-1) MEGRENDELÉSÉT A KÖVETKEZŐ MÓDON JUTTATHATJA EL KIADÓNKHOZ: postai úton: faxon: ben: webshopunkon: Válasz a jogos kérdésekre 63

13

a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálatát

a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálatát Tilk Péter az alkotmánybíróság És a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálati lehetõsége* Már az Alkotmány szövegében szerepelt (igaz, csak az utolsó éveiben) olyan kitétel, mely szerint az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy

Részletesebben

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása Előadásvázlat Az alkotmánybíráskodás fogalma és modelljei. A magyar alkotmánybíráskodás jellemzői. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei 2016. november 10. és november 17. I. Az alkotmánybíráskodás

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI 944 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3152/2016. (VII. 22.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés

Részletesebben

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. 193/2010. (XII. 8.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 185. számában AB közlöny: XIX. évf. 12. szám 868/B/2007 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

alkotmanybirosag.hu 2

alkotmanybirosag.hu 2 Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S 'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság eljárásának korlátozása és az ehhez vezető események

Az Alkotmánybíróság eljárásának korlátozása és az ehhez vezető események Tilk Péter egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék Az Alkotmánybíróság eljárásának korlátozása és az ehhez vezető események 1. Előzmények 2010 novemberében

Részletesebben

Az átmeneti rendelkezések (2011. december 31.) alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló utólagos normakontroll

Az átmeneti rendelkezések (2011. december 31.) alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló utólagos normakontroll Szentgáli-Tóth Boldizsár Artúr Az Alkotmánybíróság határozata Magyarország Alaptörvénye egyes átmeneti rendelkezéseiről* Az átmeneti rendelkezések (2011. december 31.) alaptörvény-ellenességének vizsgálatára

Részletesebben

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Az ügy száma: A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Kalas Tibor bíró, előadó Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmező:... (cím) A kérelmező képviselője:

Részletesebben

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV.

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. konferenciája A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának válaszai I. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget. 32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

4.NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 22-i nyilvános ülésére

4.NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 22-i nyilvános ülésére 4.NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-i nyilvános ülésére Tárgy: Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének e a tiltott kirívóan

Részletesebben

1. oldal, összesen: 6 oldal Ügyszám: 141/E/1999 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Harmathy Attila Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 60/2003. (XI. 26.) AB határozat ABH oldalszáma: 2003/620

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.458/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a)

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a) Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai (A hónap actio popularis-a) Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

A parlament mindenek felett

A parlament mindenek felett salamon lászló A parlament mindenek felett Salamon László (1947) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász diplomát 1972-ben. 1974-ben ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

2013. évi... törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény módosításáró l

2013. évi... törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény módosításáró l (r«:ráczg'?,-'ii!cs Hivatala IX t y'..irn : 2013. évi... törvény 1050h Érkezett : 2C13 APR 2 C. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáró

Részletesebben

Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat

Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 86/2009. (IX. 24.) AB határozat Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Egy indítványozó a szabálysértésekről szóló

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Tilk Péter, egyetemi docens PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék. I. Az esetleges jogvédelem alapja: az önkormányzatok jogai, feladat és hatáskörei

Tilk Péter, egyetemi docens PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék. I. Az esetleges jogvédelem alapja: az önkormányzatok jogai, feladat és hatáskörei Tilk Péter, egyetemi docens PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Az önkormányzatok bírósági és alkotmánybírósági védelme az Alaptörvény és az új sarkalatos törvények tükrében 1 A 2012 december 31-ig hatályos

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 28/2013.(XI.29.)

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok DÖNTÉSEK... 9

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok DÖNTÉSEK... 9 TARTALOMJEGYZÉK DÖNTÉSEK... 9 Alkotmányjog Alapjogok 32/2012. (VII. 4.) AB határozat A hallgatói szerződések alapvető szabályainak meghatározása a művelődéshez való joggal, illetve a munka és a foglalkozás

Részletesebben

99/2007. (XII. 6.) AB határozat. Indokolás

99/2007. (XII. 6.) AB határozat. Indokolás 99/2007. (XII. 6.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának,

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései

Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 11. szám 3547 VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 6/2011. (II. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály

Részletesebben

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE KORREFERÁTUM DEZSŐ MÁRTA BRAGYOVA ANDRÁS: AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS MAGYARORSZÁGON CÍMŰ ELŐADÁSÁHOZ A népszavazások, illetve népszavazási kezdeményezések

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

Az Alaptörvény módosításai

Az Alaptörvény módosításai Gáva Krisztián Az Alaptörvény módosításai Az Alaptörvény öt módosítását a közjogi rendszer törvényi részleteinek kimunkálása során felvetődött jogi és társadalmi problémák, valamint egyes európai intézmények

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA. h a t á r o z a t o t :

A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA. h a t á r o z a t o t : KÚRIA Köf.5013/2012/7.szám A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Bagosi Mária jogtanácsosa által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (4025 Debrecen, Piac utca 54.),

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíró Úr!

Tisztelt Alkotmánybíró Úr! DR. KISS LÁSZLÓ úr alkotmánybíró A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága B u d a p e s t Donáti u. 35-45. 1 0 1 5 Postacím: 1535 Bp. Pf. 773. Hiv. szám: 111/B/2010. Tárgy: álláspont közlése Tisztelt Alkotmánybíró

Részletesebben

2 2 / 2 0 0 5. ( V I. 1 7. ) A B H A T Á R O Z A T A Z E G Y E N L Ô V Á L A S Z T Ó J O G A L K O T M Á N Y O S S Á G I K É R D É S E I

2 2 / 2 0 0 5. ( V I. 1 7. ) A B H A T Á R O Z A T A Z E G Y E N L Ô V Á L A S Z T Ó J O G A L K O T M Á N Y O S S Á G I K É R D É S E I AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LEGUTÓBBI DÖNTÉSEIBÔL 2 2 / 2 0 0 5. ( V I. 1 7. ) A Z E G Y E N L Ô V Á L A S Z T Ó J O G A L K O T M Á N Y O S S Á G I K É R D É S E I Alkotmány 71. (1) bekezdés az egyenlô választójog

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/305-5/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2015. szeptember 21. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Első / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat

Első / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat Első / előző / következő / utolsó dokumentum Becsuk --------------------------------------------------------------- 2012/B/1991 AB határozat AB közlöny: X. évf. 5. szám ---------------------------------------------------------------

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

az alkotmány bíróság legutóbbi döntéseibó l

az alkotmány bíróság legutóbbi döntéseibó l az alkotmány bíróság legutóbbi döntéseibó l 1/2013. (I. 7.) AB HATÁROZAT Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés jogállamiság, jogbiztonság Alaptörvény IX. cikk véleménynyilvánítás szabadsága Alaptörvény XV.

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Tisztelt Alkotmánybíróság! Tisztelt Alkotmánybíróság! A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 59/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 59/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 59/2015. számú határozata felülvizsgálata

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet. Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A., 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu SZAKSZERVEZETEK Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Budapest Donáti

Részletesebben

2012. évi... törvény. az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló évi LXV. törvény módosításáró l

2012. évi... törvény. az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló évi LXV. törvény módosításáró l 2012. évi... törvény É k& az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáró l 1. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésér

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. március 27. 2013. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3076/2013. (III. 27.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 434 3077/2013. (III.

Részletesebben

p e t í c i ó s j o g á v a l élve kezdeményezi, hogy az Európai Parlament alakítsa ki véleményét, és fogadjon el ajánlást a következő kérdésekben:

p e t í c i ó s j o g á v a l élve kezdeményezi, hogy az Európai Parlament alakítsa ki véleményét, és fogadjon el ajánlást a következő kérdésekben: Jerzy Buzek Úrnak, az Európai Parlament Elnöke Bruxelles Tisztelt Elnök Úr! A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma [székhely: Budapest VI. kerület, Városligeti fasor 10; képviseletére jogosult személy

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság részére Budapest. Tisztelt Alkotmánybíróság!

Az Alkotmánybíróság részére Budapest. Tisztelt Alkotmánybíróság! Az Alkotmánybíróság részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Indítványozói jogunk hiányában a bíróság barátjaként fordulunk a Tisztelt Alkotmánybírósághoz a választási eljárásról szóló törvény egyes

Részletesebben

Végkielégítések különadója: visszamenőlegesen végrehajthatatlan a törvény! (2010.11.11)

Végkielégítések különadója: visszamenőlegesen végrehajthatatlan a törvény! (2010.11.11) Végkielégítések különadója: visszamenőlegesen végrehajthatatlan a törvény! (2010.11.11) Még a törvénytervezet megszavazása előtt Vámosi-Nagy Szabolcs volt APEH elnökhelyettes sietve tájékoztatott: könnyen

Részletesebben

10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl

10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)

Részletesebben