NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MINSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MINSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER SOPRON 2006

2 Tartalomjegyzék Els fejezet... 3 Általános rendelkezések... 3 A szabályozás területi és személyi hatálya... 3 A szabályozás idbeli hatálya... 3 Második fejezet... 3 A minségbiztosítás rendszere... 3 A minségbiztosítási rendszer általános szabályai... 3 A minségbiztosítási rendszer felépítése... 4 A rektor minségbiztosítási feladatai... 4 A Minségbiztosítási Bizottság szervezete és feladatai... 5 A dékán minségbiztosítási feladatai... 6 A kari Minségbiztosítási Bizottság szervezete és feladatai... 7 A minségbiztosítást és az értékelést segít egyetemi szabályzatok... 8 Önértékel felmérések... 9 Önértékel jelentés... 9 Harmadik fejezet A minségértékelés rendje A minségértékelés célja A minségértékelés folyamata Negyedik fejezet A minségértékelési rendszer elemei Ötödik fejezet Vegyes rendelkezések A Szabályzattal kapcsolatos fogalmak magyarázó értelmezése A szabályozással kapcsolatos követelmény A szabályozás hatálybalépése

3 Els fejezet Általános rendelkezések 1. A szabályozás területi és személyi hatálya A szabályozás hatálya kiterjed az egyetem valamennyi oktatást-kutatást, funkcionális és szolgáltató tevékenységet végz szervezeti egységére, a felsorolt egységekben közalkalmazotti jogviszonyban lév oktatókra, kutatókra, a nem oktató dolgozókra és valamennyi hallgatói jogviszonyban lév hallgatóra, továbbá a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatókra és munkavállalókra. 2. A szabályozás idbeli hatálya (1) A szabályozás idbeli hatálya a hatálybalépéstl számítottan határozatlan idre, azonban legfeljebb a következ felülvizsgálatig terjed. Az egyetem mindenkori rektora a szabályzatot a minségbiztosítási munkatársak, megbízottak bevonásával szükség szerint felülvizsgáltatja, ha a szakmai technikai fejldés, a feltárt hiányosság, illetve egyéb ok miatt erre szükség van. Második fejezet A minségbiztosítás rendszere 3. A minségbiztosítási rendszer általános szabályai E szabályozás az egyetem Szervezeti és Mködési Szabályzatában, valamint annak mellékleteiben és függelékeiben foglaltakra épülve foglalja rendszerbe az egyetem teljes tevékenységének minségbiztosítását, annak felügyeletét és önértékelését. 3

4 4. A minségbiztosítási rendszer felépítése (1) Az egyetem minségbiztosításának felelse az egyetem rektora. (2) Az egyetem minségügyi tevékenységének koordinálását, az egyetemre érvényes irányelvek, az ún. politikák kidolgozását, a tevékenység összegz értékelését az egyetem Minségbiztosítási Bizottság. (3) Az egyetem minségügyi tevékenységét, a minség jobbítását célzó feladatok feltárását, rangsorolását és megoldását a karonként mköd Minségbiztosítási Bizottságok végzik, tagjait a kar oktatói és kutatói közül a Kari Tanácsok választják. (4) A kari Minségbiztosítási Bizottság vezetje az érintett kar dékánjának kijelölt helyettese. (5) A kari Minségbiztosítási Bizottságok felállítása, feladatainak és hatáskörének megállapítása a Kari Tanácsok feladata. (6) A kari Minségbiztosítási Bizottságok munkájával kapcsolatos adminisztrációt, az adatok tárolását a dékáni hivatalok látják el. (7) Az egyetem minségbiztosítással összefügg adminisztratív feladatait, valamint az adatok tárolását, az egyetem Rektori Hivatala látja el. 5. A rektor minségbiztosítási feladatai (1) Az egyetem mindenkori rektora biztosítja, hogy a fels vezeti döntések meghozatalakor a minség ügye ne sérülhessen, az mindenkor központi érték legyen. (2) A rektor általános feladatai közé tartozik az egyetem minségbiztosítási koncepciójának kimunkálása, a minségbiztosítási célok meghatározása a stratégiai célokkal összhangban; a minségbiztosítási célok eléréséhez szükséges erforrások biztosítása, beleértve a minségügyi képzés költségeit is; valamint az intézményi szint kapcsolattartás a minséget érint kérdésekben érdekelt felekkel. (3) Irányítja a minségbiztosítási rendszer mködését, jóváhagyás után a Szenátus elé terjeszti a Minségbiztosítási Bizottság éves munkatervét, valamint költségvetését és ellenrzi a tervszer, folyamatos munkát. A lehetségekhez mérten részt vesz a Bizottság ülésein; kidolgoztatja, rendszeresen felülvizsgálja és jóváhagyja az egyetem minségellenrzési (önértékelési) irányelveit. 4

5 (4) Biztosítja az egyetem képviseletét és az információk cseréjét a nemzeti és nemzetközi minségügyi fórumokon, értekezleteken, megbeszéléseken személyesen vagy megbízottja útján; figyelemmel kíséri a felsoktatás minségfejlesztésének trendjeit. (5) Tájékoztatja a Szenátust, biztosítja az egyetemi és a széles kör közvélemény folyamatos informálását a minségfejlesztés terén kitzött célokról és elért eredményekrl. (6) Jogában áll az oktatás, kutatás vagy kiegészít tevékenység bármely területén tervezett jelents minségfejlesztési tevékenység megkezdése eltt hatásvizsgálatot vagy hatékonysági vizsgálatot elrendelni; bármely tevékenységgel vagy szolgáltatással összefügg panasz vagy kifogás esetében minségügyi átvizsgálást elrendelni; szankciókra, illetve jutalmazásra javaslatot tenni; valamint küls szakértk bevonását javasolni. (7) Köteles a tények feltárása és a hibajavító intézkedés megtétele érdekében késedelem nélkül intézkedni, amennyiben a Minségbiztosítási Bizottság, vagy annak egy tagja szignalizációs jogával élt. 6. A Minségbiztosítási Bizottság szervezete és feladatai (1) A Minségbiztosítási Bizottság a Szenátus állandó bizottsága. (2) A Bizottság tagjait a Kari Tanácsok és a HÖK delegálják. Elnökére a rektor tesz javaslatot. (3) A Bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a rektorhelyettesek és az egyetemi közgyjtemények képviselje is. (4) A Minségbiztosítási Bizottság általános feladata az oktatás és az oktatást támogató kutatási-fejlesztési tevékenységek területén kitzött célok elérésének értékelése, színvonalának ellenrzése, a minség tökéletesítése. Ennek érdekében: a) kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az egyetem minségellenrzési (önértékelési) irányelveit, melyeket döntésre a Szenátus elé terjeszt, b) évente rendszeresen értékeli a kari Minségbiztosítási Bizottságok önértékel jelentései alapján a képesítési követelmények érvényesülését, az intézményi hatáskörben indított szakirányú továbbképzési szakok és felsfokú szakképzések minségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását. Az értékelés magában foglalja a képzési és a kutatás-fejlesztési tevékenység minségével kapcsolatos hallgatói és dolgozói véleményeket, valamint a kisegít és kiegészít tevékenységeket végz szervezeti egységek éves minségügyi beszámolóit, c) ellenrzi minségügyi bels átvizsgálás (bels audit) formájában, az éves munkatervében rögzített körben a kari Minségbiztosítási Bizottságok munkáját, másrészt az egyetem által kitzött minségbiztosítási célok teljesülését. A bels átvizsgálás kiterjed: 5

6 a minségértékelésre, azon belül különösen a képzési követelmények érvényesülésére, a megfelelség megállapítására, ezen belül különösen a személyi és tárgyi feltételek fennállására, a folyamatszabályozás eljárási rendjére és annak betartására, d) kivizsgálja a képzési és a kutatás-fejlesztési tevékenység minségével kapcsolatos esetleges panaszokat, e) összegzi egyetemi szinten a képzési és a kutatás-fejlesztési, és egyéb tevékenységek minségével kapcsolatos eredményeket, f) elkészíti az egyetemi éves minségbiztosítási értékel jelentést (az önértékel jelentés és a minségbiztosítási átvizsgálások alapján), melyet g) intézkedési javaslatokkal együtt a Bizottság elnöke terjeszt a Szenátus elé. A jelentés megküldésének határideje a tárgyév szeptember 30. napja, h) a Minségbiztosítási Bizottság értékel jelentését a Szenátus jóváhagyása után meg kell küldeni a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságnak. A jelentésben foglalt adatok, mint közérdek adatok, nyilvánosak. (5) A Minségbiztosítási Bizottság tagjainak joga van a képzési-kutatási dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, az órák, foglalkozások látogatására. (6) A Minségbiztosítási Bizottság bármely tagja jelzéssel élhet a Bizottság elnöke felé, amennyiben jogszer ellenrz munkája során akadályoztatva van vagy bármilyen más módon a képzés vagy a kutatási-fejlesztési tevékenység minségét súlyosan veszélyeztet körülmény, vagy emberi mulasztás a tudomására jut. 7. A dékán minségbiztosítási feladatai (1) A dékán a kari minségbiztosítás letéteményese, biztosítja, hogy a kar szintjén hozott döntések kapcsán a minség ügye mindig megfelel módon képviselve legyen. (2) Általános feladatai a kari minségbiztosítási koncepció kimunkálása és a minségbiztosítási célok meghatározása az egyetemi és kari stratégiai célokkal összhangban; a minségbiztosítási célok eléréséhez szükséges erforrások meghatározása, beleértve a minségügyi képzés költségeit is; az intézményi szint kapcsolattartás a minséget érint kérdésekben az érdekelt felekkel. (3) Irányítja a kari minségbiztosítási rendszer mködését, a Kari Tanács elé terjeszti a Minségbiztosítási Bizottság éves munkatervét, valamint költségvetését és ellenrzi a tervszer, folyamatos munkát, lehetség szerint részt vesz a Bizottság ülésein; kidolgoztatja, rendszeresen felülvizsgálja és jóváhagyja az egyetem átfogó minségellenrzési irányelveivel összhangban a kari minségbiztosítási rendszer szempontrendszerét, indikátorait. (4) Biztosítja a kar, illetve a karhoz tartozó szakok képviseletét és az információ cseréjét a nemzeti és nemzetközi minségügyi szakmai fórumokon, értekezleteken, 6

7 megbeszéléseken személyesen vagy megbízottja(i) útján; figyelemmel kíséri a felsoktatás minség-fejlesztésének trendjeit. (5) Tájékoztatja a Kari Tanácsot, az egyetemi és a széles kör közvéleményt a minségfejlesztés terén a kar által kitzött célokról és elért eredményekrl. (6) Jogában áll az oktatás, tanulás, kutatás, kisegít vagy kiegészít tevékenység bármely területén tervezett jelents minségfejlesztési tevékenység megkezdése eltt hatásvizsgálatot vagy hatékonysági vizsgálatot elrendelni; bármely tevékenységgel vagy szolgáltatással összefügg panasz vagy kifogás esetében minségügyi átvizsgálást elrendelni; szankciókra illetve jutalmazásra javaslatot tenni; valamint küls szakértk bevonását javasolni. (7) Köteles a tények feltárása és a hibajavító intézkedés megtétele érdekében késedelem nélkül intézkedni, amennyiben a karon folyó oktatási vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos súlyos mulasztás vagy hiba tudomására jut vagy az egyetemi Minségbiztosítási Bizottság vezetje erre felkéri. 8. A kari Minségbiztosítási Bizottság szervezete és feladatai (1) A Minségbiztosítási Bizottságok a Kari Tanácsok állandó bizottságai. (2) A Minségbiztosítási Bizottságok létszámát, ügyrendjét összetételét a Kari Tanácsok határozzák meg. (3) A Bizottsági tagok kiválasztásánál figyelembe kell venni a személyek szakmai tekintélyét, minségbiztosítási kérdésekben való jártasságát és minségértékelésre való alkalmasságukat. (4) A Minségbiztosítási Bizottság általános feladata az oktatás és az oktatást támogató kutatási-fejlesztési tevékenységek területén kitzött célok elérésének értékelése, színvonalának ellenrzése a minség tökéletesítése érdekében a következ módon: a) értékeli a kar/szakok önértékel jelentéseit, beleértve a képzési és a kutatás-fejlesztési tevékenység minségével kapcsolatos hallgatói és dolgozói véleményeket, valamint a karhoz tartozó kisegít és kiegészít tevékenységeket végz szervezeti egység(ek) éves minségügyi beszámolóit, b) ellenrzi minségügyi bels átvizsgálás (bels audit) formájában, az éves munkatervében rögzített körben az egyes szakok minségbiztosítási bizottságának munkáját, másrészt a kar, illetve a szakok által kitzött minségbiztosítási célok teljesülését, A bels átvizsgálás kiterjed: a minségértékelésre, azon belül különösen a képzési követelmények érvényesülésére, 7

8 a megfelelség megállapítására, ezen belül különösen a személyi és tárgyi feltételek fennállására, a folyamatszabályozás eljárási rendjére és annak betartására. c) kivizsgálja a képzési, kutatás-fejlesztési, kisegít és kiegészít tevékenység minségével kapcsolatos esetleges panaszokat, d) összegzi kari szinten a képzési és a kutatás-fejlesztési, kisegít és kiegészít tevékenységek minségével kapcsolatos eredményeket, e) elkészíti az éves (minségbiztosítási) értékel jelentést (az önértékel jelentés és a minségügyi átvizsgálások alapján) és intézkedési javaslatokkal együtt az Kari Tanács elé terjeszti. A jelentésben foglalt adatok, mint közérdek adatok, nyilvánosak. A jelentés megküldésének határideje a tárgyév szeptember 15. napja. (5) A Minségbiztosítási Bizottság tagjainak joga van a képzési-kutatási dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, az órák, foglalkozások látogatására. (6) A tag szignalizációval élhet a Bizottság elnöke felé, amennyiben a jogszer ellenrz munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon a képzés vagy a kutatási-fejlesztési tevékenység minségét súlyosan veszélyeztet körülmény, vagy emberi mulasztás a tudomására jut. (7) A Minségbiztosítási Bizottság értékel jelentését a Kari Tanács megtárgyalja. A tanács a jelentést jóváhagyás után köteles megküldeni az egyetemi Minségbiztosítási Bizottságnak. 9. A minségbiztosítást és az értékelést segít egyetemi szabályzatok (1) A hallgatók a képzési céloknak megfelel szakemberré válásának feltétele az oktatók és kutatók magas szint szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségének, az oktatási háttérnek, valamint a hallgatók lelkiismeretes tanulmányi munkájának összhangja. Ezen összhang megvalósulását szolgálják az egyetem szabályzatai. (2) Az egyetem karaira a hallgatók az egész ország területérl jelentkeznek. A felvételi eljárás során azt kell vizsgálni, hogy a jelentkez alkalmas-e az egyetemi szint tanulmányok megkezdésére. A felvételi eljárást a Hallgatói követelményrendszer 2. fejezet rögzíti. (3) Az oktatók és kutatók kinevezésének feltételeit az egyetem Szervezeti és Mködési Szabályzatának második része (Foglalkoztatási követelményrendszer) és annak mellékletei tartalmazzák. (4) A hallgatók felkészítését szolgálják az egyetem háttér szabályzatai is, amelyek kiegészítik az oktató-nevel munkát: ilyenek A Központi Egyetemi Könyvtár és Az Informatika Központ szabályzatai. 8

9 (5) A hallgatók tanulmányi munkájával összefügg legfontosabb jogokat és kötelezettségeket az egyetem Szervezeti és Mködési Szabályzatának harmadik része (Hallgatói követelményrendszer) tartalmazza. 10. Önértékel felmérések (1) Az egyetem minségbiztosításának, az oktatás színvonalának, illetve a képzésre vonatkozó elégedettségnek a megítélését szolgálják a karonként elkészített önértékel felmérések a következkrl: a) a képzés tartalma (szakmai megfelelés, tananyagfejlesztés), b) oktatói háttér (felkészültség, eredményesség, az oktatói-kutatói követelményrendszer betartása a kinevezéseknél és az alkalmazásnál, az oktatási és tudományos munka minsítése oktatónként és karonként), c) infrastrukturális feltételek (az egyetem és a karok háttérintézményeinek, a hallgatók felkészítését szolgáló munkája), d) a tanulmányi és vizsgakövetelmények betartása, e) a hallgatók teljesítménye (felkészültségének felmérése az évközi gyakorlatok és mvészeti munkák, a vizsgákon nyújtott teljesítmény, az intézeti és üzemi gyakorlatok, a diploma/szakdolgozat színvonala, és a záróvizsgák tapasztalatai alapján), f) a teljes képzési folyamat koordinálása (kompetencia és felelsségi körök), g) a képzésben résztvevk, a korábban részt vettek, valamint a kibocsátott szakembereket fogadók véleménye a képzésrl és az intézményrl, a következk szerint: a hallgatók véleménye a képzésrl és a velük kialakított kapcsolatrendszerrl, az oktatók véleménye a képzésrl, elégedettsége az oktatás feltételeivel és a vezetés velük kiépített kapcsolatrendszerével, végzett hallgatók véleménye a képzésrl, a velük kialakított kapcsolatrendszerrl, a munkaadók véleménye a képzésrl, és a velük kialakított kapcsolatrendszerrl, a kutatás-fejlesztés felhasználóinak véleménye az egyetem által elvégzett munkákról és a velük kialakított kapcsolatokról, az egyetem nem oktató dolgozóinak véleménye az egyetemrl. 11. Önértékel jelentés (1) Az egyetemen karonként a dékáni hivatalok illetve összegzés szintjén a Rektori Hivatal a 12. -ban foglalt szabályok betartásáról a 13. -ban foglalt szempontok alapján évente szeptember 30-ig összefoglaló minségügyi önértékel jelentést készítenek, melyet a rektor terjeszt jóváhagyásra a Szenátus elé. 9

10 (2) Az összefoglaló minségügyi önértékel jelentés elkészítése során figyelemmel kell lenni a Minségbiztosítási Bizottságok által elkészített, a Kari Tanácsok által megvitatott és jóváhagyott kari önértékel jelentések, valamint a Minségbiztosítási Bizottság által végzett bels audit jelentésekben írtakra. (3) A szak önértékel jelentésének elkészítéséért a szakfelels, a kar önértékel jelentésének elkészítéséért a kari Minségbiztosítási Bizottság elnöke a felels. (4) Az intézményi önértékel jelentés a szakonkénti, ennek hiányában kari önértékelési jelentésekre épül, melyek tartalmi és formai követelményei az alábbiak: Székhelyen végzett alap-, és szakirányú továbbképzések szakjaira vonatkozó önértékelési jelentés (távoktatási szak, illetve tagozat kivételével valamennyi szakra külön-külön kell elkészíteni) kötelez tartalma: A kar/szak azonosítására szolgáló adatok: a) megnevezés (képzés hely) b) engedélyezési dokumentum/határozat száma c) képzési követelmények rendeletszáma d) képzési formák e) végzettség szintje f) oklevél megnevezése g) felels (név, beosztás, tudományos fokozat) h) egyéb A kar/szak önértékelése a 13. -ban foglalt szempontok értékelésével: Az önértékelés mellékletei: a) tanterv (a tárgyévben végzs hallgatókra érvényes tanterv, táblázatos formában) b) tantárgyak és a tantárgyak oktatói (évfolyamonként a tárgyévben oktatott tantárgyak és az oktatók neve) c) vezet oktatók jegyzéke (a tárgyévben a szakon oktató, az egyetemmel teljes idej, szerzdéses, stb., munkaviszonyban álló vezet oktató, tanár, docens neve, végzettsége, tudományos fokozata és annak tudományága, eddigi oktatásban eltöltött ideje és az egyetemmel való munkaviszonyának kezdete) Székhelyen kívüli, távoktatási képzések önértékelési jelentése: A képzés tartalma, a tananyag a) szakmai követelményeknek való megfelelés (tanterv-képesítési követelmények; tantárgyak egymásra épülése, elméleti és gyakorlati képzés aránya, tudás- és készségfejlesztés) b) a tananyag tartalma szakmaiság, szükségesség, korszerség, célszerség szempontjából, tananyagfejlesztés 10

11 c) a távoktatásban alkalmazható ismeretátadási, tanulási módszerek érvényesülése, a képesítési/képzési követelmények teljesíthetsége a távoktatáshoz szükséges speciális taneszközök segítségével Oktatói háttér (létszám, életkori megoszlás, fluktuáció, felkészültség, ismeretátadási gyakorlat) Számonkérési technikák (konzultációk, személyes és multimédiás kapcsolattartás, vizsgarendszer, szóbeli és írásbeli számonkérés aránya, vizsgakérdések, tematikák, záróvizsgák és szakdolgozatok). Hallgatói teljesítmények (tanulási módszerek, hallgatói eredmények, tehetséggondozás, hallgatói részvétel a kutatásban) Infrastrukturális feltételek, tananyaghordozók, speciális taneszközök (tankönyv, jegyzet, tananyagcsomag, multimédia, számítógép- és mszerpark, szoftverek, épületállomány, könyvtár, laborok, oktatási helyiségek, munkaszobák, felszereltség) Harmadik fejezet A minségértékelés rendje 12. A minségértékelés célja (1) Az egyetem feladata, hogy hallgatói számára képességeik fejlesztésére magas színvonalú oktatási szolgáltatásokat nyújtson, valamint a képzési profiljába tartozó szakemberek kibocsátásával kielégítse a munkaadók (szélesebb értelemben a társadalom) munkaer-igényeit; e feladatok megvalósításához biztosítsa a küldetésének megfelel oktató-, kutató- és mvészeti munka feltételeit és annak teljesülését. (2) Az egyetem karain folyó tevékenységek eredményessége növelhet, ha azok egy egységesen és koncepcionálisan felépített minségbiztosítási és minségértékelési rendszer keretében történnek. (3) Az oktatás sajátosságai miatt a minségbiztosítás és a minségértékelés nem koncentrálhat a folyamat végeredményére, hanem magát a folyamatot kell úgy szabályozni, hogy az a célnak való megfelelést, vagyis a minséget biztosítsa. A minségbiztosítási és minségértékelési rendszer meghatározott program szerinti tevékenységeket foglal magában, amelyek az egyetem egész mködési körét átfogják. 11

12 13. A minségértékelés folyamata (1) E fejezet olyan céltudatos tevékenységeket tartalmaz, amelyek az egyetem mködésének leglényegesebb elemeire vonatkoznak. (2) Az egyetem mködési rendjét a hatályos jogszabályok és egyetemi szint szabályzatok tartalmazzák. A minségbiztosítási és minségértékelési rendszer ezekhez csatlakozva, ezek kiegészítéseképpen elssorban értékel, felügyel jelleg tevékenységeket tartalmaz. (3) Ezekkel kapcsolatban meghatározza: a vizsgált tevékenység célját (T: tárgy) az adott tevékenység elvégzésének célját, a várt eredményt (C: cél) kinek, illetve kiknek kell az adott tevékenységet elvégezni (F: felels) mikor, illetve milyen idközönként kell azt elvégezni (H: határid) milyen adatokat, eljárásokat, módszereket, eszközöket kell ennek során használni (E: eszközök) mit és milyen módon kell dokumentálni (D: dokumentum) kinek kell az adott tevékenység elvégzését felügyelni, illetve értékelni (É: értékeli) az értékel határozat szerint milyen javító intézkedési feladatok válnak szükségessé (J: javító intézkedés) Az egyes tevékenységek egymáshoz is kapcsolódnak, az egyik fázis eredményei (pl. a megszerzett információk) egy másik fázisban is használhatók. Negyedik fejezet 14. A minségértékelési rendszer elemei A) MARKETING, ARCULATTERVEZÉS, REKLÁM, PROPAGANDA Kari szinten C: Az adott szak (szakma, hivatás) ismertségének javítása T: Marketing tevékenység, kapcsolat a médiával F: Oktatási dékánhelyettes H: Évente szeptember 15. E: Jelentkezési és felvételi adatok, végzs hallgatóknak szóló állásajánlatok, nyílt napok adatai, felvételi rendszer elemzése D: Éves minségügyi beszámoló É: Kari Tanács szi ülésén J: Kari Tanács határozata szerinti feladatok és felelsei 12

13 Egyetemi szinten C: Az egyetem arculatának, ismertségének javítása, az egyetem iránti érdekldés és bizalom fokozása T: Marketing tevékenység F: Rektorhelyettesek, ftitkár H: Évente szeptember 30. E: Szakfelelsi beszámolók, sajtófigyelési információk, jelentkezési és felvételi adatok, felvételi rendszer elemzése D: Felvételi tájékoztató É: Szenátus szi ülésén J: Szenátus határozata szerinti feladatok és felelsei B) HALLGATÓK Kari szinten, szakonként C: A hallgatói mobilitás figyelemmel kísérése, a hallgatói teljesítmények javítása T: A hallgatói létszám változásának figyelemmel kísérése és a hallgatók teljesítményének értékelése F: Szakfelels, intézetigazgató, tanszékvezet H: március 15, október 15. E: Hallgatói létszám változásának adatai, kimaradt és a követelményeket csak hosszabb id alatt teljesít hallgatók adatai és véleménye, egyes tantárgyak eredményei, TDK, egyéni tanulmányok, gyenge és kiemelked hallgatókkal való foglalkozás, az oktatók hallgatói véleményezésének és jutalmazásának eredményei D: Éves minségügyi beszámoló É: Kari Tanács J: Kari Tanács határozata szerinti feladatok és felelsei Intézeti és Tanszéki szinten Év közben C: A tanulmányi munkában található problémák kiküszöbölése T: Tantárgyanként a hallgatók elméleti és gyakorlati eredményeinek félévközi értékelése F: Intézetigazgató, tanszékvezet, tantárgyfelels H: A tanulmányi félév tizedik hete E: Hallgatói jelenlét, évközi beszámolók, zárthelyi dolgozatok, feladatok eredményei, hallgatók szóbeli véleménye az oktatásról, az oktatási feltételekrl D: Vezeti jelentés a tanulmányi munkáról É: Intézeti, tanszéki értekezlet: Intézeti ill. tanszéki döntések szerinti intézkedések és felelse(i) Félév lezárása után C: A tanulmányi munka eredményességének javítása T: Az egyes tantárgyakban a hallgatók vizsgaeredményeinek értékelése, a tantárgyak helyzetének értékelése 13

14 F: Intézetigazgató, tanszékvezet, tantárgyfelels, szakfelels H: február 28. és szeptember 30. E: Információ az egyes oktatók munkájáról, tananyag továbbfejlesztése, félévi eredmények elemzése, tantárgyi követelmények és teljesítésük értékelése, vizsgakövetelmények és módszerek értékelése, hallgatók által adott kérdíves vélemények D: Tanszéki értekezlet jegyzkönyve É: Tanszéki értekezlet J: Tanszéki döntések szerinti intézkedések és felelse(i) Gyakorlati képzés C: A gyakorlati képzés, a szakmai életpályára való felkészítés fejlesztése T: A képzés egészéhez kapcsolódó tanmhelyi, tangazdasági és mérgyakorlatok, az oktatási és a tanulmányi szünetek alatt végzett hosszabb termelési és egyéb szakmai gyakorlatok hasznosságának, eredményességének, szervezésének, lebonyolításának értékelése F: Tanszékvezet, szakfelels H: október 30. E: Hallgatói napló, beszámoló, dolgozat, alkotás értékelése, gyakorlatvezetk véleménye, hallgatók véleménye D: A gyakorlati képzés összefoglaló értékelése É: Kari Tanács J: Kari Tanács szerinti határozatok és felelsei Záróvizsga, diploma/szakdolgozat C: Az oktatás eredményessége, a végzettek pályaalkalmassága T: A diploma/szakdolgozat védések és a záróvizsga tapasztalatainak értékelése F: Szakfelels, intézetigazgató, tanszékvezet H: szeptember 30. E: A záróvizsga eredmények értékelése, vizsgabizottsági tagok véleménye, végzett hallgatók által adott kérdíves vélemények D: A záróvizsgák eredményeinek összefoglaló értékelése É: Kari Tanács J: Kari Tanács szerinti határozatok és felelsei Továbbképzés C: A továbbképzési tevékenység fejlesztése T: A továbbképzés helyzetének értékelése, a továbbképzés rendszerének az alapképzéssel való összehangolása F: Dékán, szakfelelsök H: március 30. E: A továbbképzés adatainak elemzése, a továbbképzésben résztvevk véleménye, a továbbképzésben érdekelt küls partnerek véleménye D: A továbbképzés helyzetének értékelése 14

15 É: Kari Tanács J: Kari Tanács szerinti határozatok és felelsei Tantervek Új tanterv készítése, új szakirány indítása Külön erre a célra kialakított minségbiztosítási rendszer szerint Érvényes tantervek felülvizsgálata C: Tantervek folyamatos fejlesztése T: A tanterv felülvizsgálata, új tantervek, tananyagok kidolgozása F: Szakfelels, intézetigazgató, tanszékvezet H: 3 évenként E: Az oktatás tapasztalatainak értékelése, beiratkozott és végzett hallgatók kérdíves véleményének értékelése, szakmai partnerek véleménye D: Éves minségügyi beszámoló. É: Kari Tanács, Szenátus J: Kari Tanács/Szenátus szerinti határozatok és felelsei Tananyagok operatív összehangolása C: Tananyagok összehangolása, hallgatói terhelés koordinálása T: Tananyagátfedések megszüntetése, hiányok és felesleges anyagrészek kiküszöbölése, a hallgatói terhelés megkívánt szinten tartása F: Szakfelels, intézetigazgató, tanszékvezet H: Félévkezdés eltt, május 20., november 20. E: Tantárgyi követelmények értékelése, hallgatói vélemények D: Vezeti feljegyzések. Éves minségügyi beszámoló É: Dékán J: Dékán intézkedése a feltárt hiányosságok megszüntetésére C) OKTATÓK Oktatási egységek szintjén C: Az oktatók szakmai és tudományos fejldésének elsegítése T: Az oktatók munkájának értékelése, a követelményrendszer figyelembe vételével, a következ év feladatainak meghatározása F: Dékán, intézetigazgató, tanszékvezet H: Évente egyszer E: Személyes beszélgetés, írásbeli munkaterv D: Vezeti feljegyzés É: Dékán, intézetigazgató J: Dékán/intézetvezet/tanszékvezet intézkedése 15

16 Kari szinten C: Az oktatók szakmai és tudományos fejldésének elsegítése T: Az oktatók munkájának értékelése, a követelményrendszer figyelembe vételével, a következ év feladatainak meghatározása F: Dékán H: Évente egyszer E: Személyes beszélgetés, írásbeli munkaterv D: Minségbiztosítási terv. Éves minségbiztosítási beszámoló. É: Kari Tanács J: Kari Tanács határozata és felelsei Egyetemi szinten C: Az emberi erforrás fejlesztése T: Emberi erforrás menedzsment értékelése F: Rektor, humánpolitikai felels H: Kétévente E: Személyügyi nyilvántartások D: Minségbiztosítási terv. Éves minségbiztosítási beszámoló É: Szenátus J: Szenátus szerinti határozatok és felelsei D) AZ OKTATÁS INFRASTRUKTURÁLIS ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI, OKTATÁST SEGÍT SZOLGÁLTATÁSOK C: A tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítása T: Az oktatás infrastrukturális és tárgyi feltételeinek értékelése, az információk rendszerezése, visszacsatolás a költségvetés tervezéséhez F: Intézetigazgató, tanszékvezet, szakfelels, oktató H: szeptember 1. és január 30. E: A hallgatói létszám és a tárgyi feltételek vizsgálata, tanmhely, tangazdaság, mérbázis, mterem, laborok, tantermek, könyvtár, számítógép-, szoftver-, mszer ellátottság, oktatás-technikai eszközök, épületállomány, kollégiumi ellátás helyzetének elemzése, elz évi tapasztalatok, hallgatói vélemények D: Vezeti feljegyzések É: Dékán J: Saját hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedés, magasabb szint döntést, vagy intézkedést igényl ügyekben elterjesztés a döntéshozóhoz E) AZ OKTATÁS GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI FELTÉTELEI, LIKVIDITÁS, MENEDZSMENT C: A mködés gazdasági-pénzügyi feltételeinek biztosítása T: Az oktatás gazdasági-pénzügyi feltételeinek értékelése, az információk rendszerezése, visszacsatolás a költségvetés tervezéséhez 16

17 F: Intézetigazgató, tanszékvezet, szakfelels, oktató H: szeptember 1. és január 30. E: A humán stratégia felülvizsgálata (létszám-terv, képzési és továbbképzési terv); controlling rendszer mködésének értékelése (teljesítmények, illetve a bevételek és kiadások beruházások, fejlesztések, beszerzések, karbantartások a terv szerint alakultak-e); a központi, illetve háttér-szolgáltatásokkal való elégedettség D: Vezeti feljegyzések É: Dékán J: Saját hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedés, magasabb szint döntést, vagy intézkedést igényl ügyekben elterjesztés a döntéshozóhoz F) KUTATÁS, MVÉSZETI TEVÉKENYSÉG, PUBLIKÁCIÓ C: Az alap és alkalmazott kutatás tárgyi és személyi feltételei folyamatos javulásának biztosítása és a teljesítés minségének folyamatos javítása T: A kutatás tárgyi és személyi feltételeinek, valamint a lezárt és folyamatban lév kutatások, azok megvalósításának és publikálásának értékelése, a gondozott tudományterületen magas szint kutatási eredmények elérése, az elért eredmények hasznosítása, publikálása hazai és külföldi szaklapokban F: Az adott szint szerint a tudományos rektorhelyettes, tudományos dékán-helyettes, intézetigazgató, tanszékvezet H: január 30. E: A kutatás tárgyi és személyi feltételeinek vizsgálata, kutatási jelentések, beszámolók elemzése elz évi tapasztalatok D: Éves kutatási terv és kutatási beszámoló É: Rektor, dékán J: Saját hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedés, magasabb szint döntést, vagy intézkedést igényl ügyekben elterjesztés a döntéshozóhoz G) DOKTORI KÉPZÉS A doktori képzés minségbiztosítási és minségértékel feladatait külön szabályzat tartalmazza H) KAPCSOLATTARTÁS A VÉGZETT HALLGATÓKKAL C: A végzett hallgatók pályájának nyomon követése T: Információk beszerzése a végzett hallgatók pályájáról, oktatásról alkotott véleményükrl F: Dékáni Hivatal H: Végzés után, 1, 3 és 10 évvel E: Kérdívek kiküldése és értékelése, levelezés, évfolyam találkozók, személyes és szakmai kapcsolatok, szakmai konferenciák alkalmának felhasználásával D: Éves minségügyi beszámoló É: Kari Tanács J: Kari Tanács szerinti határozatok és felelsei 17

18 I) KAPCSOLATTARTÁS A MUNKÁLTATÓKKAL, MEGRENDELKKEL C: Az egyetem karairól kibocsátott szakembereket befogadó munkáltatók, valamint az egyéb szolgáltatásait megrendelk véleményének megismerése, a magas színvonalú teljesítés érdekében T: Beszerzett információk rendszerezése, értékelése, szükséges intézkedésekre elterjesztés összeállítása F: Rektor/dékán H: január 30. E: Kérdívek kiküldése és értékelése, levelezés, személyes és szakmai kapcsolatok, szakmai konferenciák alkalmának felhasználásával D: Éves minségbiztosítási beszámoló É: Szenátus, Kari Tanács J: Szenátus, Kari Tanács szerinti határozatok és felelsei J) NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK C: Az egyetem és karai nemzetközi kapcsolatok magas szinten tartása, fejlesztése T: Az oktatás és kutatás-fejlesztés nemzetközi kapcsolatrendszere mködésének értékelése, különösen a hallgató és oktató csere, áthallgatás, együttmködések, nemzetközi projektek terén F: Az adott szint szerint a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, tudományos dékánhelyettes, intézetigazgató, tanszékvezet H: január 30. E: A nemzetközi kapcsolatok feltételeinek vizsgálata, tervek megvalósulása D: Külügyi beszámoló. Éves minségbiztosítási beszámoló É: Rektor, dékán J: Saját hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedés, magasabb szint döntést, vagy intézkedést igénylügyekben elterjesztés a döntéshozóhoz Ötödik fejezet Vegyes rendelkezések 15. A Szabályzattal kapcsolatos fogalmak magyarázó értelmezése (1) Minség: egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzi együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vevk és más érdekelt felek követelményeit. (A minség szakkifejezés használható olyan jelzkkel, mint gyenge, jó vagy kiváló (ISO). A minség központi érték a felsoktatásban, amivel kapcsolatosan azonban még mindig sok félreértés él. Az alábbiakban ismertetjük a minség fogalmának különböz definíciót (Harvey és Green felosztása szerint), mivel a definíció 18

19 kiválasztása egyben a minség értékelésének megközelítését is meghatározza. (Phare) A minség mint kiválóság: Ez az a hagyományos akadémikus nézpont, ami szerint a cél a legjobbnak lenni. A minség mint a célnak való megfelelés: Általános minség nem létezik. Ez a nézet a minségnek egy olyan fogalmát vonja maga után, aminek középpontjában a vevk (érdekeltek) igényei állnak. A célnak való megfelelés fogalommagyarázatot a felsoktatás esetében ki kell egészíteni a cél megfelelségének fogalmával. A minség mint küszöbérték: Egy minségszempontú küszöbérték meghatározásához fel kell állítani bizonyos normákat és kritériumokat. Minden olyan egység, ami eléri vagy meghaladja ezeket a normákat és kritériumokat, minség szempontjából megfelelnek tekinthet. A küszöbérték megállapításának az elnye az, hogy az egész felsoktatási rendszert illeten objektív, tanúsítható és egységes. A hátránya pedig az, hogy maga a fogalom statikus jelleg: csak nehézkes politikai eljárásokkal igazítható a változó körülményekhez. Épp ezért a normák szinte mindig lemaradnak a tényleges fejldéstl. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a minség küszöbértékként történ megfogalmazása nem ösztönzi az egységeket arra, hogy kihasználják az új lehetségeket, új nézpontokat sajátítsanak el az oktatást vagy egy tudomány legújabb eredményeit illeten, egyszóval, hogy minségüket javítsák. Ezek a minimális követelmények a felsoktatási rendszer egészében biztosítanak bizonyos minimális minséget és az egységek, illetve programok bizonyos minimális összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor minden egységnek, illetve programnak eleget kell tennie ezeknek a minimális követelményeknek, azokat saját célkitzéseikkel bvítve és a minséget ezeknek a célkitzéseknek az elérése révén kell javítania. A minség mint értéknövelés: Ez a megfogalmazás pontosan a folyamatos jobbítást hangsúlyozza. Középpontjában az az elképzelés áll, hogy a minség elérése alapvet fontosságú a tudományos szellemiséghez és hogy pontosan a felsoktatásban dolgozó oktatók tudják a legjobban, hogy az adott idben mi képviseli a maximális minséget. Ez a megközelítés az egyetemi körök azon felelsségére helyezi a hangsúlyt, hogy az intézményi autonómiát és a tanárok tudományos szabadságát a lehet legjobban kihasználják. A minség ilyetén megközelítésének (a küszöbérték-megközelítés ellentettjeként) pontosan az, hogy nehezen lehet objektíven értékelni. A felsoktatással kapcsolatos nyugat-európai értékelési eljárások inkább a minség mint értéknövelés megközelítésen, semmint a minimális követelményeken alapulnak. E szerint: a minséget a felsoktatásban meghatározott célok tükrében kell meghatározni; ezeknek a céloknak meg kell felelniük egy felsoktatási rendszernek; az érdekeltek különböz csoportjai helyzetükbl adódóan eltér véleményeket képviselnek; a tudományos kiválóság egyike ezeknek a véleményeknek; a felsoktatás elsdleges felhasználóiként a hallgatók az érdekeltek egyik fontos csoportját képviselik; a felsoktatás tömegessé tételével a hallgatói igények egyre többrétek lesznek; 19

20 a fenti okokból kifolyólag a célok az egyes felsoktatási intézmények, karok illetve szakok szintjén fogalmazhatóak meg a legjobban, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A felsoktatás minségének értékelésére alkalmazott eljárásnak összhangban kell lennie a választott minség-fogalommal. (Phare) (2) Minségbiztosítás (quality assurance): mindazok az irányelvek, folyamatok és intézkedések, amelyeken keresztül a felsoktatás minségét fenntartják és fejlesztik. A hangsúly az értékelés célján van: a cél a hallgatók, a társadalom és a kormány biztosítása arról, hogy az intézmény jól menedzseli a minséget; (Phare) (3) Minségbiztosítási rendszer: az egész intézményre kiterjed, tudatos és szervezett tevékenységek rendszere, amely a felsoktatási intézmény szakmai céljainak és tényleges mködésének állandó közelítését szolgálja, és amelynek középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek kielégítése áll, különös tekintettel a hallgatókra (beleértve a továbbtanuló felntteket), a munkaadókra, a kutatások megrendelire, valamint a nemzetközi és hazai tudományos közösségekre; (Ftv) (4) Minségellenrzés (quality control): a felsoktatási intézmény mködésének a hatályos jogszabályoknak, illetve bels dokumentumoknak való megfelelését vizsgálja törvényességi, gazdasági és képzési-képesítési szempontokból (Ftv). Az értékeléssel rokon értelm fogalom, azonban általában szkebb értelemben, a minségnek egy egységen belüli, küls elem nélküli bels mérésére alkalmazzák. A minségellenrzést gyakran a minségmenedzsmenttel azonos értelemben használják, azonban a menedzsment az értéknövelést hangsúlyozza, míg az ellenrzés statikusabb, a küszöbérték vagy a nullhiba értelmezéshez közelebb álló jelentést hordoz. (Phare). (5) Minségértékelés * (quality assessment): szakmai célkitzéseket vet össze a tényleges intézményi mködéssel, eredményességi, hatékonysági és a minségi szempontok szerint, az érintett szakmai közösség bevonásával elkészített mutatórendszer alapján; (Ftv). A minségértékelés négy alapelve az értékelési folyamat autonómiája, az önértékelés, a küls értékelés és a nyilvános jelentés. Ezek képezik a minségértékelés világszerte elfogadott nemzetközi normáit (Phare). (6) Minséghitelesítés (akkreditáció): a MFAB azon eljárása, melynek során intézményi és program akkreditáció keretében vizsgálja, hogy a felsoktatási intézmény képzési és tudományos tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MFAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek (Ftv). Szakmai akkreditáció: az Amerikai Egyesült Államokban indult útjára a XX. század fordulóján. Az akkreditáció lett a legszimpatikusabb minségbiztosítási eljárás a felsoktatási rendszerben. A szakok akkreditálását jelenti bizonyos ismereti területeken mint például az orvoslás, a jog, az oktatás vagy a mszaki tudományok. A szakmai akkreditációt az Egyesült Államok teljes területén mköd magánszervezetek (ügynökségek) végzik, amelyek az adott szakma kezében vannak. Ugyanakkor nem minden fajta felsoktatási program esetében létezik ilyen szakmai akkreditációs testület, * Nyugat-Európában a f célja általában a jobbítás és az elszámoltathatóság, Közép- és Kelet-Európában az akkreditáció és a finanszírozás. 20

21 hanem csak azok esetében, amelyek szervezett szakmai közösséggel rendelkeznek. Az európai gyakorlatban nem terjedt el (Phare). Intézmény-akkreditáció: egy felsoktatási intézmény egészérl, nem pedig egyes programokról alkotott véleménynyilvánítás. Szigorúan véve egy intézmény akkreditálása nem vonja maga után azt, hogy az adott felsoktatási intézményben mköd szakok kiváló minségek. Inkább úgy lehetne értelmezni, hogy az akkreditált intézmény olyan legitim felsoktatási intézmény, ami megfelel célokkal és olyan irányítási struktúrával rendelkezik, aminek biztosítania kell, hogy többek között rködik az általa nyújtott programok minsége felett. Alapszabályként az intézményi akkreditáció a szakmai akkreditáció elfeltétele (Phare). (7) Érdekelt fél (stakeholder): személy vagy csoport, amely érdekelt a szervezet teljesítésében vagy sikerében. Az érdekelt felek lehetnek: vevk, tulajdonosok, alkalmazottak, szállítók, egyesületek, partnerek vagy a társadalom.(iso) A felsoktatásban a hallgatók, a munkaadók, a tudományos közösség, a kormány, mint a társadalom egészének képviselje stb. mind-mind vásárlók (Phare), egyben érdekelt felek. (8) Mutató vagy indikátor (indicator): egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzinek mennyiségi mérszáma, amely felhasználható a termék, rendszer vagy folyamat mérésére és értékelésére. A tényeken alapuló ítélet alkotás eszköze (ISO). Az indikátor nem ad közvetlen választ a lehetséges problémákra, hanem felhívja a figyelmet azon területekre, ahol a tapasztalt eltérések okainak feltárására további részletes elemzések elvégzése válik szükségessé (Phare). Minél inkább az ellenrzés és a jogi következmények (vagyis hivatalos elismerés/akkreditáció, illetve finanszírozás) felé tolódik el a hangsúly, annál fontosabbak lesznek az olyan kemény adatok mint a dolgozók hivatalos értékelése vagy a végzettek százalékos aránya. Míg ha a jobbításon van a hangsúly, az információk nagy részét az olyan puha adatok teszik ki, mint a hallgatók véleménye az eladásokról vagy a munkatársak véleménye egy adott tantervrl (ami viszont megint csak alapulhat kemény adatokon). A gyakorlatban az értékelési eljárásoknak meg kell találniuk az egyensúlyt az ellenrzés és a jobbítás szélesen értelmezett céljai között, hasonlóképpen a kemény és a puha adatok között is. Az értékelési eljárás összpontosíthat a bemeneti tényezkre (úgymint oktatási létesítmények, a tanárok hivatalos képesítései), a folyamatot jellemz tényezkre (úgymint tanterv, tanmenet) vagy kimeneti kritériumokra is (pl. a végzett hallgatóktól elvárt ismereti illetve tudásszint). A minségmutatók és módszerek keverése az értékelési folyamatot olyan bürokratikus eljárássá teheti, ami aligha képes biztosítani bármilyen minségi küszöbértéket (pl. bemeneti tényezk feldolgozása papíron), illetve olyan folyamatot is eredményezhet, ami arra kényszeríti a felsoktatási intézményt, hogy újító módon törekedjen a lehet legjobb minség elérésére. Az utóbbi természetesen sokkal nehezebben érhet el és minden résztvevtl sokkal nagyobb erfeszítéseket igényel. (9) Önértékelés (self-assessment): Az önértékelés célja az intézmény, illetve a program számára saját ersségeinek és gyengeségeinek értékelése és a jobbításra irányuló javaslatok megfogalmazása. Az önértékelés a fels vezetés felelsségével folyik. Az értékelés alá vont intézmény vagy a program munkatársai végzik el. Az önértékelés 3 célja: 21

22 tömör, átfogó képet adni az adott egység oktatási és tanulási tevékenységérl, az oktatási folyamatra irányuló kutatási tevékenység figyelembe vételével, az egység ersségeinek és gyengeségeinek elemzése és javaslattétel az intézkedési tervre küls értékelés (peer review vagy küls szakértk bevonásával) A jó önértékelési jelentés azoknak a korlátoknak és lehetségeknek a fényében ad számot az ersségekrl és gyengeségekrl, a lehetségekrl és a veszélyekrl ( SWOT ), amelyek között az egység tevékenykedik, stratégiai kontextusba helyezve ezáltal az intézményi menedzsmentet azaz azt vizsgálja, helyesek-e az intézmény céljai és hogyan valósítják meg a célokat. Az egységen belül széles körben megvitatott tevékenységi terv segítségével az önértékelés gondolkodásra ösztönzi az intézményt arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megvalósítani a változtatásokat és minségellenrzési mechanizmusokat bevezetni a folyamatos jobbítás valamint a stratégiai tervezés és fejlesztés érdekében. Az önértékelés végs célja rávezetni az intézmény minden tagját arra, hogy mindegyikük felels a minségért és a bevezetett fejlesztésekért. Ideális esetben legalább 3 hónapot kell biztosítani az önértékelés elvégzésére. Maximális terjedelme oldal, mellékletek nélkül. A fels vezetés aláírásával hitelesíti. (10) Teljes kör minségbiztosítás vagy TQM (Total Quality Managament): Olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amelynek célja a szervezet emberi és anyagi erforrásainak leghatékonyabb módon való felhasználása a szervezet céljainak elérése érdekében. (BS brit szabvány szerint) 16. A szabályozással kapcsolatos követelmény (1) Az egyetem valamennyi alkalmazottjának a munkaköréhez szükséges mértékben meg kell ismernie a jelen szabályozást és annak elírásait mindenki köteles betartani A szabályozás hatálybalépése (1) Az egyetem Szenátusa jelen szabályozást június 14-én megtárgyalta és a 117/b/2006. ( ) határozatával elfogadta. (2) A jelen szabályozás január 1. napján lép hatályba és ezzel egyidejleg az Egyetemi Tanács 106/2003. sz. határozatával elfogadott Minségbiztosítási Szabályzat hatályát veszti. (3) E szabályozás hatályba lépésétl számított 1 éven belül az egyetem karai kötelesek a rájuk vonatkozó specifikumok figyelembevétele alapján az egyetemi szint 22

23 szabályzattal összhangban kari szint minségbiztosítási szabályozás kidolgozására. Sopron, június 14. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor 23