SZELLEMI TULAJDON AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDJÉBEN. Dr. László Áron Márk

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZELLEMI TULAJDON AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDJÉBEN. Dr. László Áron Márk"

Átírás

1 SZELLEMI TULAJDON AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDJÉBEN Dr. László Áron Márk A szellemi tulajdon jogáról az Európai Unió jogrendjében egyetlen előadás keretein belül beszélni, arról jegyzetet írni szinte lehetetlen. Az előadás és a jelen jegyzet célja ezért ezen a tág területen belül azokra a kérdésekre fókuszálni, amelyek egyrészt a gyakorlatban leginkább befolyásolják a jogászok mindennapjait, másrészt amelyek segítségével a legkönnyebben megérthetőek a hallgatók számára azok a korszakalkotó változások, amelyeket az Európai Unió joga a szellemi tulajdon területén magával hozott. 1 A szellemi tulajdon formái közül talán a védjegyek segítségével lehet a hallgatók számára a legszemléletesebben bemutatni a közösségi jognak a szellemi tulajdonra gyakorolt hatását, ezért az előadás és a jegyzet a jogfejlődés bemutatása során a többi szellemi tulajdoni formához képest többet foglalkozik a védjegyekkel. A jegyzet a szellemi tulajdon kifejezést használja a más terminológiával szellemi alkotásoknak nevezett immateriális jogokra. A lábjegyzetben megjelölt műben a szellemi tulajdon egyéb formáiról is bővebben esik szó. I. A szellemi tulajdon fogalmi alapvetés A magyar polgári jog a Polgári Törvénykönyv II. rész IV. címének ( Személyek polgári jogi védelme ) szóhasználatával szellemi alkotásoknak nevezi a sok más jogrendszerben, így az uniós jogrendben is szellemi tulajdonnak ( industrial property, geistiges Eigentum, propriété industrielle ) nevezett jogokat. A magyar polgári jog ezzel az elnevezéssel a szellemi alkotásokat létrehozó személyek szellemi munkáját helyezi előtérbe, szemben más jogrendszerekkel, ahol inkább a szellemi munka során létrehozott anyagtalan (immateriális) javakon van a hangsúly. A magyar polgári jog egyébként a védjegyeket és a földrajzi árujelzőket a szellemi alkotások közé sorolja, bár szigorú értelemben tulajdonképpen nem minősülnek szellemi alkotásnak, hiszen alkotó lépés nem fűződik létrehozásukhoz. A szellemi tulajdonjogok tárgyuk alapján két főbb csoportra oszthatók: szerzői jogra és iparjogvédelemre. A szerzői jog főleg a művészet, az irodalom és a tudomány területén létrehozott alkotások védelmét biztosítja, de ezen túlmenően több olyan területet is átfog, amely kevésbé kapcsolódik a fent említettekhez, így biztosítja pl. a szoftverek és az adatbázisok, továbbá a szomszédos jogok védelmét. Az iparjogvédelem heterogénebb terület, az általa oltalmazott alkotásoknak erősebb az ipari, műszaki, gazdasági jellege (pl. szabadalom, védjegy, formatervezési minta). 1 E rendkívül terjedelmes téma bemutatása során a jegyzet nagyban támaszkodik Az Európai Közösség kereskedelmi joga című könyvnek (szerk. dr. Király Miklós, Budapest, KJK-KERSZÖV, 2003) a közelmúltban elhunyt dr. Boytha György professzor úr által írt Iparjogvédelem, szerzői jog című IV. fejezetére. Egyes részeket átvesz, másokat idéz, azokból elvesz, illetve az újdonságok tekintetében hozzátesz. E mű egyben az érdeklődők számára is ajánlott olvasmány, a vizsgákra való felkészüléshez pedig minden bizonnyal elengedhetetlenül szükséges.

2 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 132 Szellemi tulajdon Szerzői jog Iparjogvédelem 1. Vállalat- és árujelzők (pl. védjegyek) 2. Műszaki alkotások (pl. szabadalom) A szerzői jog és az iparjogvédelem főbb területeinek szabályozása Magyarországon törvényi szintű, amely törvények egyben számos két- és többoldalú nemzetközi szerződésnek, illetve az Európai Unió jogának való megfelelést is szolgálják. Magyarország az február 1-jén hatályba lépett Európai Megállapodás (1994. évi I. tv.) alapján kötelezte magát az uniós joganyag átvételére, amely a május 1-jei uniós csatlakozásig meg is történt. Természetesen az uniós joganyag is folyamatosan módosul, ezért a magyar jogszabályoknak folyamatosan követniük kell az EU-normák változásait. II. A nemzetközi szerződések és a Római Szerződés A szellemi tulajdonhoz fűződő jog egyrészt territoriális, másrészt a szellemi tulajdont magukban hordozó áruk nemzetközi kereskedelmi forgalma miatt nemzetközi jellegű. A szellemi tulajdon oltalma territoriális, tehát az államterülethez kötött, mivel a szellemi tulajdon oltalmának tartalmát és jogi védelmét az egyes államok joga határozza meg, illetve az egyes államok bíróságainak pedig főszabály szerint csak az adott állam területére van joghatósága. A szellemi tulajdonjog ugyanakkor nemzetközi jogterület is, amennyiben a szellemi tulajdon különböző formái mint immateriális javak a materiális javaknál (dolgoknál) könnyebben áramlanak az államok között, gondoljunk csak napjainkban a zeneművekre, filmekre, irodalmi művekre, vagy akár a védjeggyel ellátott árukra, szabadalmat megvalósító műszaki eszközökre. A szellemi tulajdon nemzetközi oltalmát biztosítandó, viszonylag korán létrejöttek olyan nemzetközi szerződések, amelyek az aláíró államok számára kötelező minimumszabályok megalkotásával biztosítják a szellemi tulajdon egységes és széles körű védelmét az egyes tagállamokban. Például a szerzői jog területén 1886-ban kötötték meg az azóta is meghatározó Berni Uniós Egyezményt, az iparjogvédelem terén pedig szintén máig alapvető fontosságú az 1883-ban kötött Párizsi Uniós Egyezmény. Azóta számos egyéb nemzetközi szerződés jött létre az egyes jogterületeken. 2 Az Európai Szén- és Acélközösséget 1957-ben létrehozó Római Szerződés alapvetően gazdasági célokat tűzött ki, az ekkoriban a maihoz képest kisebb gazdasági jelentőséggel bíró szellemi tulajdonra érdemben nem tért ki. A Római Szerződés erről a jogterületről csupán a 36. cikkben tesz említést, amennyiben kivételt enged az áruk szabad mozgása alól, nevezetesen engedélyezi azokat a tagállami tilalmakat, illetve korlátozásokat, amelyeket az ipari, illetve kereskedelmi tulajdon védelme ( protection of industrial and commercial 2 Csak példaképpen említhető a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi összefüggéseiről szóló TRIPSegyezmény, illetve a jegyzetben később tárgyalt, további egyezmények (pl. az évi Washingtoni Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) vagy az új növényfajták oltalmára kötött évi Párizsi Egyezmény (UPOV) stb.).

3 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 133 property ) indokol. Ugyanakkor a 36. cikk szerint ezek a tilalmak, illetve korlátozások nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés, illetve az álcázott kereskedelmi korlátok eszközei. Ekkor még tehát sem a szerzői jogra nem vonatkozott semmiféle közösségi szabályozás, sem arra a kérdésre nem született válasz, hogyan egyeztethető össze a nemzeti jogok alapján lajstromozott iparjogvédelmi jogok territoriális oltalma az áruk szabad mozgásával. A kérdésekre először az Európai Bíróság ítéletei, majd a közösségi normatív szabályozás adott válaszokat. (Az Európai Bíróság, European Court of Justice (ECJ) jelenlegi elnevezése az Európai Unió Bírósága, Court of Justice of the European Union (CJEU). Jelen jegyzet egységesen az Európai Bíróság, illetve a Bíróság kifejezést használja). III. Az áruk szabad mozgásának és a verseny szabadságának megteremtése A Római Szerződésben nem szabályozott kérdések a szerződés megkötése után hamarosan komoly vitához vezettek. A Római Szerződés létrehozása után öt évvel, 1962-ben az Európai Bizottságnak értelmeznie kellett a Római Szerződés 36. cikkét a piacokat felosztó szabadalmi licencszerződésekkel kapcsolatban. A probléma a következő. Egy szabadalmas gyakran több tagállamban azonos tárgyú szabadalommal rendelkezik. A szabadalmas ezeket az egyes nemzeti szabadalmi hivatalok előtti eljárásban szerezte. A szabadalmas választása szerint határozza meg, hogy az adott nemzeti szabadalom használatát kinek a részére engedélyezi (kinek ad licencet). Ha a szabadalmas A tagállamban X -nek, B tagállamban pedig Y -nak ad szabadalmi licencet, akkor az A tagállamból nem lehet átvinni a szabadalmat megvalósító terméket B tagállamba, ugyanis B tagállamban Y licencvevő a jogosult a szabadalom használatára, és a B tagállamba irányuló importot a licence alapján megakadályozhatja. Ezzel pedig sérül az áruk szabad mozgásához fűződő alapvető közösségi érdek. A Bizottság az december 24-én kibocsátott közleményében (melynek népszerű neve Christmas message, azaz karácsonyi üzenet ) még úgy foglalt állást, hogy a piacokat felosztó szabadalmi licencszerződések nem ütköznek a Római Szerződés 85. pontja szerinti kartelltilalomba, mert az ilyen korlátozások a szabadalmas kizárólagos jogának kifejezései, és annak védelmét szolgálják az engedélyes bevonásával. Amint látható, igen hamar megmutatkozott az ellentét a szellemi tulajdonhoz fűződő abszolút jogok biztosításával kapcsolatos érdek és az áruk és szolgáltatások szabad mozgásához fűződő érdek között. Egyrészt a szellemi tulajdon tulajdonjogi jellegű, abszolút védelme biztosítja a szellemi tulajdonjog tárgyát létrehozó személy monopóliumát, tehát a szellemi tulajdon létrehozója általában korlátozott ideig kizárólagos jogosultságot szerez a szellemi tulajdon használatára. Ez ahhoz szükséges, hogy a szellemi tulajdon létrehozójának befektetései megtérüljenek, ezzel lehet ugyanis ösztönözni a szellemi tulajdon létrehozását. Másrészt viszont a szellemi tulajdonjogok territoriális jellegüknél fogva a fentiek szerint alkalmasak arra, hogy a tagállamok közti kereskedelmet korlátozzák. A karácsonyi üzenet megközelítése lényegesen veszélyeztette volna a szellemi tulajdont magukban hordozó áruk tekintetében az áruk korlátozásmentes mozgásának és a verseny szabadságának a megteremtését. A licencek alapján ugyanis a jogosultak által kiválasztott forgalmazók megakadályozhatták volna, hogy harmadik személyek más tagállamokból olcsóbban vigyék be a terméket a licenc által érintett tagállamba. Amint az az alábbiakban bemutatandó jogesetekből kiderül, az Európai Bíróság ezért a Római Szerződés 36. cikké-

4 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 134 ben foglalt kivételt a Bizottsággal ellentétben megszorító módon értelmezte, és a Római Szerződés versenykárosító szerződéseket tiltó 85. és 86. cikkét, továbbá a mennyiségi korlátozásokat előíró, vagy azzal azonos hatású intézkedések 30. és 34. cikkben foglalt tilalmát hívta segítségül. Az Európai Bíróság a szellemi tulajdon tiszteletben tartása és az áruk és szolgáltatások szabad mozgása közti ellentmondást úgy oldotta fel, hogy különbséget tett a szellemi tulajdon fennállása ( existence ) és annak gyakorlása ( exercise ) között. A különböző szellemi tulajdonjogi formákon fennálló abszolút jogokat tehát a közös piacon tiszteletben kell tartani, ugyanakkor azok jogosult általi gyakorlását bizonyos esetekben a közös piac megvalósítása céljából korlátozni lehet. Az Európai Bíróság ítéleteiben többször is leszögezte, hogy a szellemi tulajdon sajátos tartalommal bír ( specific subject matter ), miközben lépésről lépésre jutott el az ún. közösségi jogkimerülés elvének kidolgozásáig, amely azóta a normatív szabályozás részét képezi. A közösségi jogkimerülés lényegében azt jelenti, hogy a szellemi tulajdont magában hordozó áru első forgalomba hozásához a jogosult hozzájárulására van szükség (megtilthatja, ellenértékhez kötheti), de amint az áru forgalomba került a közösségen belül, a jogosult nem tilthatja meg annak szabad mozgását, tehát szellemi tulajdonhoz fűződő jogaira hivatkozva nem tilthatja meg az áruk tagállamok közötti importját, exportját. Az alábbi jogesetek bemutatják, hogyan alkotta meg az Európai Bíróság ítéleteivel a közösségi jogkimerülés elvét. IV. Az Európai Bíróság ítéletei a közösségi jogkimerülés elve Az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége során alapvető fontosságú volt a Consten és Grundig-ügyekben (a Bíróság július 13-i, C-56/64. és C-58/64. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete, Établissements Consten S.à.R.L. and Grundig-Verkaufs-GmbH v Commission of the European Economic Community) hozott ítélet. A vizsgált esetben a német Grundig cég kizárólagos forgalmazási szerződést kötött a francia Consten céggel a német cég GINT márkájú termékeinek kizárólagos franciaországi forgalmazására. A Grundig vállalta, hogy sem közvetlenül, sem harmadik személyeken keresztül nem szállít GINT márkájú termékeket Franciaországba, sőt harmadik államokban tevékenykedő forgalmazóit is kötelezi az ettől való tartózkodásra. A Consten pedig vállalta, hogy a termékeket nem fogja harmadik országokba továbbszállítani. A felek a szerződésben biztosított franciaországi kizárólagosságot megerősítették azzal, hogy a Grundig felhatalmazta a Constent, hogy saját nevében jegyeztesse be a GINT védjegyet Franciaországban. A Consten, immár egy francia védjegy jogosultjaként ilyen módon megakadályozhatta a GINT védjeggyel ellátott áruk Franciaországba történő bevitelét (ezt nevezzük parallel importnak). Ezáltal a felek biztosítani kívánták, hogy a GINT márkájú termékek kizárólag a Constenen keresztül kerüljenek forgalomba Franciaországban, ami által a francia cég monopolhelyzetbe került a GINT márka hazai piacán. Csakhogy egy másik francia cég, az UNEF, német kereskedőktől olcsóbban vásárolt GINT termékeket, amelyeket a Consten árai alatt dobott piacra Franciaországban. Ez sértette a Consten érdekeit, ezért védjegybitorlási pert indított az UNEF ellen. Az UNEF a Bizottsághoz fordult, amely a védjegynek a Consten javára történő bejegyzésére vonatkozó megállapodást a Római Szerződés szabályaiba ütköző abszolút területi korlátozásnak, és ezért a forgalmazási szerződést semmisnek nyilvánította. A Consten és a Grundig e kedvezőtlen bi-

5 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 135 zottsági döntés felülvizsgálatáért az Európai Bírósághoz fordult, amely a forgalmazási szerződés közösségi jogba ütköző részei, így a franciaországi védjegybejegyzésre vonatkozó rendelkezések tekintetében fenntartotta a bizottsági döntést, és e körben megerősítette a szerződés semmisségét. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a közös piac a nemzeti határok mentén nemzeti védjegyekkel sem osztható részekre, azaz a védjegyjog gyakorlása nem vezethet az azonos védjeggyel ellátott áruk belföldi forgalmazásával párhuzamos importjának tilalmához. A verseny korlátozása mind horizontális, mind vertikális kartell formájában tilos. Ennek megfelelően a verseny korlátozása nemcsak a különböző védjeggyel ellátott áruk ( inter-brand competition, tehát márkák közötti verseny ), hanem az azonos védjegyet viselő áruk ( intra-brand competition, tehát márkán belüli verseny ) esetén is tilos. A Bíróság ezzel lényegében megteremtette a közösségi jogkimerülés elvét, és a Közösségen belül lehetővé tette a parallel importot. A tagállami védjegyjogok fennállását nem vonta kétségbe, a szabad árumozgás megteremtése érdekében azonban korlátozta azok gyakorlását. A Bíróság 1974-ben a Centrafarm vs. Winthrop-ügyben (a Bíróság október 31-i C- 16/74. sz. ítélete, Centrafarm BV and Adriaan de Peijper v Winthrop BV) kimondta, hogy a védjegyjogosultság a védjegy első, Közösségen belüli forgalomba helyezésének engedélyezésére vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti (tagállami) védjegyjogokra tekintet nélkül lehetővé vált a védjeggyel ellátott termékek szabad kereskedelme a Közösségen belül, azaz, ha egy kereskedő egy tagállamban olcsóbban be tudja szerezni az adott árut, azt szabadon értékesítheti a másik tagállamban. Ez pedig nagymértékben hozzájárul az egyes tagállamok közötti árkülönbségek csökkentéséhez, és a márkás áruk Közösségen belüli kereskedelmének fellendüléséhez. A közösségi jogkimerülés később a normatív közösségi szabályozásban is megjelent. A Tanács első irányelve (1988. december 21.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (89/104/EGK) 7. cikke szerint: A védjegyoltalom kimerülése (1) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a Közösségben. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen, ha az áru állagát, állapotát a forgalomba hozatalt követően megváltoztatták, illetve károsították. A közösségi jogkimerülés elvének kimondását követően több olyan ügy is a Bíróság elé került, amelyekben a gyártók részben talán éppen a parallel import megelőzése érdekében az egyes tagállamokban más-más kiszerelésben (esetenként más néven) és áron forgalmazták a termékeiket (általában gyógyszereket), amelyeket élelmes kereskedők az egyik tagállamban olcsón megvásároltak, a célállam fogyasztói által megszokott külsőnek megfelelően átcsomagoltak, majd e tagállamban a helyi árnál olcsóbban piacra dobtak. A kérdés ezekben az ügyekben az volt, hogy a védjegyjogosult hozzájárulása a termék forgalomba helyezésére vajon kiterjed-e az átcsomagolás engedélyezésére. Az átcsomagolás lehetővé tette az eredetileg eltérő kiszerelésben, illetve névvel forgalomba hozott, de azonos termékek parallel importját, másrészről sértette a védjegyjogosultak érdekeit.

6 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 136 Az első ilyen ügyben (ez a Hoffmann La Roche-ügy) (a Bíróság május 23-i, C- 102/77. sz. ügyben hozott ítélete, Hoffmann-La Roche & Co. AG v Centrafarm Vertriebsgesellschaft Pharmazeutischer Erzeugnisse mbh) a német Hoffmann-La Roche cég a Valium nevű nyugtatót Németországban drágábban és más csomagolásban hozta a forgalomba, mint Angliában. A szintén német Centrafarm cég a gyógyszert Angliában megvásárolta, a Németországban megszokott csomagolásba átcsomagolta, majd a Hoffmann-La Roche védjegyével ellátva Németországban forgalmazta. A német védjegyjogosult fellépett a Centrafarmmal szemben, és arra hivatkozott, hogy az átcsomagolás következtében nem szavatolható az áru eredeti állapota, ezért az eredeti védjegy alkalmazása jogsértő. Az Európai Bíróság a védjegy lényegi funkciójából kiindulva, amelyet a védjeggyel ellátott termék eredetének szavatolásában jelölt meg, arra a megállapításra jutott, hogy a fogyasztónak bizonyosnak kell lennie abban, hogy a vásárolt termék eredeti állapotát a forgalmazása során senki nem befolyásolhatta. Ugyanakkor a Bíróság leszögezte, hogy a parallel import ellen átcsomagolásra hivatkozással történő fellépés a tagállamok közötti kereskedelem álcázott korlátozásának minősülne, ha a védjegyjogosult forgalmazási rendszere a piac mesterséges felosztásával jár; az átcsomagolás nem olyan, ami károsíthatná a termék eredeti állapotát; a jogosult előzetes értesítést kapott az átcsomagolt termék forgalmazásáról, és az új csomagoláson feltüntetik az átcsomagolás tényét. Ezzel az általános érvényű megállapításra törekvő ítélettel a Bíróság a jövőre nézve is meghatározta az átcsomagolás feltételeit. A kereskedők újabb és újabb, a korábban meghatározott kereteket feszegető megoldásai miatt a testület természetesen újabb ítéletekben pontosította tovább az újracímkézés szabályait (Pfizer vs. Eurim-ügy (a Bíróság (Első Tanács) december 3-án hozott, C-1/81. sz. ítélete, Pfizer Inc. v Eurim-Pharm GmbH.); Centrafarm vs. American Home Products-ügy (a Bíróság október 10-i, C-3/78. sz. ügyben hozott ítélete, Centrafarm BV vs. American Home Products Corporation), illetve a szeszesitalok területén a Loendersloot vs. Ballantines-ügy (a Bíróság november 11- én, a C-349/95. sz. ügyben hozott ítélete, Frits Loendersloot, trading as F. Loendersloot Internationale Expeditie vs. George Ballantine & Son Ltd and Others). Az európai védjegyjogban mérföldkőnek számít a közösségi jogkimerülés földrajzi korlátait megállapító Silhouette-ügy (a Bíróság július 16-án, a C-355/96. sz. ügyben hozott ítélete, Silhouette International Schmied GmbH & Co. KG v Hartlauer Handelsgesellschaft mbh). Ebben az ügyben a prémium szemüvegkereteket gyártó osztrák Silhouette társaság korábbi kollekciókból származó, divatjamúlt, Silhouette védjeggyel ellátott napszemüvegeket szállított a Union Trading bolgár társaságnak azzal, hogy azokat csak Bulgáriában amely akkoriban még nem volt tagja az Európai Uniónak, illetve a volt szovjet tagállamokban forgalmazhatja. Egy Hartlauer nevű másik osztrák cég azonban megvásárolta szemüvegkereteket, és viszszavitte, majd piacra dobta azokat Ausztriában. A Hartlauer arra hivatkozott, hogy a termék forgalomba hozatalához a védjegy jogosultja korábban hozzájárult, ezért nem tilthatja meg neki a termékek importját és forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy a védjegyjogosult eredetileg mely országban engedélyezte a szemüvegkeretek forgalomba hozatalát. Az osztrák bíróság megkeresése alapján az Európai Bíróság kimondta, hogy a Közösség területén

7 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 137 kívül forgalomba hozott termék importja a tagállami jog szerint bejegyzett védjegy alapján megakadályozható. A közösségi jogkimerülés elve (illetve a vonatkozó irányelvi norma) alapján a védjegyjogosult joga csak akkor merül ki, azaz akkor nem akadályozhatja meg az áru további forgalmazását, ha az áru a közösségen (jelenleg egész pontosan az EGT területén) belül került az ő hozzájárulásával forgalomba. Jelen esetben a Silhouette hozzájárulása Bulgária területére szólt, tehát a Közösség területén történő forgalmazásra engedélyt nem adott. A közösségi jogkimerülés korlátjának ezen értelmezését az Európai Bíróság később megerősítette a Davidoff-ügyekben (a Bíróság november 20-án, a C-414/99 C- 416/99. számon egyesített ügyekben hozott ítélete, Zino Davidoff SA v A & G Imports Ltd and Levi Strauss & Co. and Others v Tesco Stores Ltd and Others). Ebben az esetben a védjegyjogosult megállapodott egy EGT-n kívüli társasággal parfümtermékek EGT-n kívüli forgalmazására. Egy bizonyos A & G Imports Ltd. ugyanakkor az EGT-n kívüli forgalmazásra szánt parfümöket megvásárolta, és az Egyesült Királyságba importálta. Az Európai Bíróság ebben az ügyben is kimondta, hogy a védjegyjogosult joga nem merült ki, annak ellenére sem, hogy az árukon nem tüntették fel, hogy azokat az EGT-n kívüli forgalmazásra szánták. A közösségi jogkimerülés egy másik aspektusát értelmezte a közelmúltban az Európai Bíróság a Coty Prestige Lancaster Group vs. Simex Trading-ügyben (a Bíróság (Negyedik Tanács) június 3-án, a C-127/09. sz. ügyben hozott ítélete, Coty Prestige Lancaster Group GmbH v Simex Trading AG). A Coty Prestige különféle parfümöket gyárt és forgalmaz saját (pl. Joop!, Lancaster) és harmadik személyek márkanevei (pl. Davidoff, Calvin Klein) alatt. A Coty Prestige szerződéses partnereit ellátja ún. teszterekkel, azaz nem eladásra szánt, az eredetihez képest eltérő csomagolású termékmintákkal, amelyek tulajdonjoga a Coty Prestige-nél marad. A Simex Trading ilyen, bemutatópéldány felirattal, illetve kereskedelmi forgalomba nem hozható jelzéssel ellátott termékmintákat forgalmazott Németországban. A Simex Trading jogkimerülésre hivatkozott, de az Európai Bíróság kimondta, hogy ebben az esetben a védjegyjogosult nem járult hozzá a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz, ezért védjegyjoga nem merült ki, és a teszterek forgalmazását megakadályozhatja. A közösségi jogkimerülés elvével előbb az Európai Bíróság, később az uniós jogalkotás a nemzeti védjegyjogok territorialitását, államterülethez kötöttségét törte át. Hasonlóképpen a védjegyjog földrajzi területhez kötött korlátaival kapcsolatos kérdésként merül fel a tranzitáruk kérdése, azaz, hogy alkalmazhatók-e a tagállami, illetve közösségi védjegyen alapuló jogkövetkezmények olyan árukkal szemben, amelyek az Unió területén csupán tranzitban vannak. Az Egyesült Királyságban a helyi vámszerv egy Hongkongból Kolumbiába tartó szállítmány átvizsgálása során kétség kívül hamis Nokia telefonokat talált, amelyeket lefoglalt. Később azonban tekintettel arra, hogy az áruk csak tranzitban voltak elrendelte az áruk lefoglalásának feloldását. A Nokia fellebbezett, az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van (a C-495/09. sz. Nokia-ügy, Nokia Corporation v Her Majesty's Commissioners of Revenue and Customs). A belga vámhatóság egy hasonló ügyben tranzitban levő hamis Philipstermékeket foglalt le, majd döntött a lefoglalás feloldásáról. A védjegyjogosult fellebbezése nyomán végül ez az eset is az Európai Unió Bíróságának ítéletére vár (a C-446/09. sz. Philips-ügy, Koninklijke Philips Electronics N.V. v Lucheng Meijing Industrial Company Ltd, Far East Sourcing Ltd, Röhlig Hing Kong Ltd and Rohlig Belgium N.V.). A védjegy alapvető funkciója, hogy lehetővé tegye a védjegyjogosult számára, hogy ellenőrizhesse a védjegyével ellátott áru első forgalomba hozatalát azon a területen, amelyen védjegye oltalmat élvez. A tranzitban található áruk nem annak az országnak a területén ke-

8 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 138 rülnek forgalomba, ahol a vámszervek feltartóztatták azokat. Ugyanakkor a nemzetközi hamisítás elleni küzdelem uniós érdek még akkor is, ha az adott áruk nem az Unióban kerülnek forgalomba. Egyelőre a Bíróság feladata a hatályos jogszabályok alapján eldönteni a kérdést, de nem lehet kizárni, hogy később a jogalkotás fogja meghatározni az Unió hozzáállását a hamis tranzitáruk kérdéséhez. Mindez idő alatt az Európai Bíróság több ügyben foglalkozott az áruk és szolgáltatások szabad mozgása, illetve a szellemi tulajdon által biztosított területi monopóliumok közötti ellentétekkel a szabadalmi jog, a növényfajták védelme, a szomszédos jogok és a szerzői jog területén. A Bíróság a védjegyek mellett a szellemi tulajdonjog többi formájára is kidolgozta a jogkimerülés elvét, illetve meghatározta, hogy mely esetekben van lehetőség érvényesen kizárólagos licencszerződéseket kötni. A közösségi jogkimerülés tehát összefoglalva azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon különböző fajtáin fennálló kizárólagos jog jogosultja a szellemi tulajdon felhasználásával készült dologi termék példányainak valamelyik EGT-tagállam területén történt saját maga által, vagy más által az ő engedélyével történő első forgalomba hozatalát követően az EGT területén már nem korlátozhatja a forgalomba hozott dologi termék elidegenítés útján való terjesztését. Ezt a jogot az Egyesült Államok jogában right of first sale, azaz első eladás joga néven ismerik. A jogosult tehát nem akadályozhatja az EGT területén az engedélyével forgalomba hozott termék további útját, ezért tudják a kereskedők az árut legalacsonyabb áron kínáló uniós tagállamban beszerezni, és tetszőleges tagállamban forgalmazni. Lényeges kivételek is vannak a közösségi jogkimerülés elve alól, így a jogosult megakadályozhatja az áru forgalmazását, ha az áru állagát, állapotát a forgalomba hozatalt követően megváltoztatták, illetve károsították (pl. átcsomagolták, megsérült, lejárt a szavatossága). A közösségi jogkimerülés továbbá csak a dologi termékre terjed ki, tehát pl. a jogosult nem akadályozhatja meg az általa egy EGT-tagállamban forgalomba hozott hanghordozó más tagállamban történő forgalmazását, de ez nem terjed ki pl. a hanghordozó bérletére vagy az abban foglalt zenemű nyilvános előadására (a Bíróság április 9-i, C-402/85. sz. ügyben hozott ítélete, G. Basset v Société des auteurs, compositeurs et éditeurs de musique (SACEM), illetve a Bíróság május 17-i, a C-158/06. sz. ügyben hozott ítélete, Warner Brothers Inc. and Metronome Video ApS v Erik Viuff Christiansen). V. A közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás A fentiekben bemutattuk, hogy az Európai Bíróság milyen jogfejlődést indított el ítéleteivel a szellemi tulajdon területén. Ezzel párhuzamosan az Európai Közösségek jogalkotó szervei folyamatosan alkották meg azokat az uniós normákat, amelyek részben a tagállami ágazati szabályok harmonizációjával (irányelvek), részben önálló közösségi intézmények létrehozásával (rendeletek) tesznek újabb és újabb lépéseket a világszinten is versenyképes egységes belső piac megteremtése felé. Az eltérő tagállami jogszabályok miatt az egyes tagállamok piacain eltérő versenykörülmények alakulhatnak ki, ami akadályozza az egységes belső piac kialakulását. Ennek kiküszöbölésére alkalmasak az irányelvek, amelyek alapján a tagállamok kötelesek átültetni nemzeti jogukba az irányelvi szabályokat, így egységesedik a tagállami szabályozás. Az uniós irányelvek alapján a tagállamok kötelesek az irányelvek céljainak megfelelően harmonizálni saját nemzeti jogszabályaikat. Magyarország az február 1-jén hatályba lépett Európai Megállapodás (1994. évi I. tv.) alapján kötelezte magát az uniós joganyag át-

9 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 139 vételére, amely Magyarország május 1-jei csatlakozásáig meg is történt. Az azóta eltelt időben természetesen újabb és újabb irányelvek léptek hatályba, amelyek alapján folyamatosan változik a magyar jogrend. Az irányelvek értelmezésével kapcsolatos kérdésekben a tagállami bíróságok az Európai Bírósághoz fordulhatnak előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése céljából. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretén belül, ítéletben értelmezi az adott irányelvi rendelkezést, amely értelmezés kötelező minden tagállami bíróság számára. Így érdekes újdonságként a magyar bíróságok a jogszabályok mellett az európai bírósági ítéletekből megismerhető joggyakorlat figyelembe vételével hozzák meg ítéleteiket. A Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretein belül hozott ítéletei folyamatosan és nagymértékben hozzájárulnak a tagállami jogalkalmazás egységesítéséhez. A tagállamokat kötelező irányelvekkel szemben a közvetlenül alkalmazandó rendeletek útján olyan, az Unió egész területére egységesen érvényes jogintézmények létrehozására van lehetőség, amelyek alkalmasak a sokszínű tagállami jogrendszerek mellett önálló, egységes uniós jogvédelmi eszközök megteremtésére. Az Európai Unió e rendeletekkel mint közvetlenül alkalmazandó normákkal több saját uniós jogintézményt is létrehozott (pl. közösségi védjegy, közösségi formatervezési mintaoltalom, földrajzi árujelző, növényfajta-oltalom), és számos egyéb közvetlenül alkalmazandó normát alkotott (pl. vámszabályok). A rendeletek szintén alapjaiban határozzák meg a tagállamok szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogalkalmazását, a tagállami bíróságok ugyanis közvetlenül alkalmazzák azokat. Az Európai Bíróság a közösségi iparjogvédelmi oltalmak tekintetében felülvizsgálati hatáskörrel rendelkezik, így pl. közvetlenül dönt a közösségi védjegyek, közösségi formatervezési mintaoltalmak, földrajzi árujelzők, növényfajta-oltalmak bejegyzéséről, illetve törléséről. Mivel a Bíróság e rendeleti keretek között gyakran olyan kérdésekben dönt, amely kérdések lényegében azonos formában valamelyik irányelvvel kapcsolatban is felmerülnek, a Bíróság e tevékenységével szintén nagyban elősegíti a tagállami jogalkalmazás egységesülését. V.1. Szabadalmak Kezdetekben, a nemzeti szabadalmi rendszerek kialakulását követően a több államban tevékenységet folytató piaci szereplőknek (pl. gyógyszergyáraknak) találmányaikat minden egyes államban külön-külön kellett a nemzeti szabályok alapján lajstromoztatniuk és fenntartaniuk, ami jelentős költségekkel járt. Ez a következőképp illusztrálható: Bejelentés Újdonságkutatás Vizsgálat Oltalom megadása Azóta számos nemzetközi szerződés jött létre a nemzetközi szabadalmaztatás megkönnyítésére.

10 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 140 A költségek csökkentése és az egységes szabadalmi rendszer megteremtése érdekében 1973-ban sor került az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) aláírására, amely ben lépett hatályba. Az ESZE alapján egyetlen egységes eljárással lehet szabadalmat szerezni a bejelentő által megjelölt tagállamokban. Az ESZE nem uniós jogintézmény, nem rendeleten, hanem nemzetközi szerződésen alapul, és bár minden uniós tagállam a tagja, vannak EU-n kívüli tagjai is (pl. Norvégia, Albánia, Törökország). Az európai szabadalom tartalma nem egységes, a megadást követően nemzeti szabadalmakra bomlik szét, az oltalom tartalmát az egyes nemzeti (tagállami) szabadalmi jogszabályok szabják meg. Hasonlóképpen az európai szabadalom fenntartására, illetve törlésére is a nemzeti jogszabályok vonatkoznak. Az ESZE szerinti eljárás a következő folyamatábrával illusztrálható: Bejelentés Újdonságkutatás Vizsgálat Oltalom megadása Szintén a szabadalmak nemzetközi lajstromozását segíti elő az 1970-ben aláírt Patent Cooperation Treaty (PCT). A PCT alapján egyszerűbben lehet egyetlen nemzetközi bejelentéssel több államban nemzeti szabadalmat szerezni. A PCT-eljárás sémája a következő: Bejelentés Újdonságkutatás Vizsgálat Oltalom megadása Sajátos módon részben éppen az európai szabadalom és a PCT sikere akadályozza az egész unióra egységes jogot biztosító közösségi, illetve uniós szabadalom megalkotását. (A jogintézményt először közösségi szabadalomnak, majd a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően uniós szabadalomnak nevezték. Az alábbiakban kifejtendő okokból a tervezett jogintézmény elnevezése jelenleg egységes szabadalom ( unitary patent ). Az európai szabadalom alapján a találmány az egyes tagállamokban a tagállami szabadalmi jog-

11 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 141 rendszerek alapján eltérő szabadalmi oltalmat élvez, sőt elképzelhető, hogy egyes tagállamok tekintetében be se jelentik, így e tagállamokban egyáltalán nem élvez oltalmat. Ezért már 1960-ban felmerült, hogy szükség lenne egy egységes tartalmú, a tagállami jogoktól független, az egész Közösség területére egységesen érvényes szabadalom megalkotására. A közösségi szabadalom közösségi normán, rendeleten alapulna, így tartalmában és földrajzilag is egységes oltalmat biztosítana. Az egységes szabadalom sémája a következő lenne: Bejelentés Újdonságkutatás Vizsgálat Oltalom megadása Hosszas előkészületek után 2000-ben ugyan megjelent az első rendelettervezet, de a tagállamok több kérdésben a mai napig sem tudtak egyezségre jutni. Mindemellett pedig az ESZE olyan sikeresen működik, hogy többen kétségbe vonják, egyáltalán szükség van-e egységes szabadalomra. A két legfőbb vitás pont a nyelvi, illetve a jogalkalmazási rezsim kérdése. Ha az uniós szabadalmak tartalmát meghatározó igénypontokat és leírást az Unió összes hivatalos nyelvére le kellene fordítani, a magas fordítási költségek miatt a szabadalom minden bizonnyal sikertelenségre lenne kárhoztatva, nem érné meg a bejelentőknek az egységes bejelentés. Ha viszont az igénypontok, illetve a leírás az Unió több hivatalos nyelvén nem lenne elérhető, ez csorbítaná az adott nyelvet beszélők jogbiztonsághoz fűződő jogát, hiszen adott esetben nem férhetnének hozzá a szabadalom tartalmát meghatározó igénypontok, illetve a leírás általuk is érthető nyelven írt változatához. Ami a jogalkalmazás kérdését illeti, amennyiben minden tagállam bíróságai eljárhatnak az uniós szabadalmakkal kapcsolatban, sérülhet az egységes jogértelmezéshez kapcsolódó érdek, és a nagy iparvállalatok esetleg nem kockáztatják, hogy szabadalmukat megsemmisítse pl. egy magyar, máltai vagy finn bíróság. Amennyiben csak egyes tagállami bíróságok, vagy esetleg külön bírósági szervezet járna el e szabadalmakkal kapcsolatban, mindazon tagállamok polgárainak sérülhetne a bírósághoz forduláshoz fűződő joga, amely területén nem működik hatáskörrel ellátott bíróság. Hosszas egyeztetések után végül Olaszország és Spanyolország távolmaradásával megállapodás született a nyelvi és a bírósági rezsimmel kapcsolatban, így a tagállamok ún. megerősített együttműködés keretein belül kívánják létrehozni az immáron egységes szabadalomnak nevezett jogintézményt (az uniós szabadalom elnevezést a távol maradó országok miatt nem lehet használni). Olaszország és Spanyolország elsősorban a nyelvi rezsim tekintetében nem tudott megegyezni a többi tagállammal. A Versenyképességi Tanács éppen a magyar elnökség ideje alatt, március 10-én adott zöld utat a megerősített együttműködésnek. Ezzel szemben az Európai Bíróság március 8-án kiadott 1/09. sz. vélemé-

12 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 142 nyében a bírósági rezsimre vonatkozó nemzetközi megállapodás tervezetét az uniós alapszerződésekkel összeegyeztethetetlennek találta. (Mivel a tervezet szerint a létrehozandó bíróság európai szabadalmakkal is foglalkozott volna, nem rendelet, hanem nemzetközi egyezmény formájában kívánták elfogadni.) Ennek ellenére a Versenyképességi Tanács még szintén a magyar elnökség ideje alatt, június 27-én elfogadta az egységes szabadalom létrehozására irányuló megerősített együttműködésre vonatkozó két rendelettervezetet. A megerősített együttműködés a tervek szerint január 1-jén lép életbe. Addig a résztvevő tagállamoknak véglegesíteniük kell a bírósági rendszerre vonatkozó szabályokat is, azaz ki kell küszöbölniük az Európai Bíróság által kifogásolt hiányosságokat. A helyzetet bonyolítja, hogy Olaszország és Spanyolország is keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, amelyben kérik a megerősített együttműködést engedélyező tanácsi határozat megsemmisítését. A fentiek alapján látható, hogy korántsem biztos, hogy 2014-ben hatályba lép az egységes szabadalmi rendszer. Részint az ESZE másodlagos jogegységesítő hatásának köszönhető, hogy az Unió a védjegyektől eltérően nem alkotott a szabadalmak általános szabályait harmonizáló irányelvet sem. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy egyes uniós irányelvek ne érintenék a szabadalmi jog egyes részterületeit. Így a magyar szabadalmi jogba is átültették az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK sz. irányelvét a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról. Az irányelv, egyebek mellett, egyrészről megteremti a biotechnológiai találmányok szabadalmazhatóságát, másrészről megtiltja az emberi lények klónozását. Megemlítendő, hogy az európai parlamenti szavazáson 2005-ben megbukott a számítógéppel alkalmazott találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló 2002-es irányelvi javaslat ( Com 2002 (92) final ). Az irányelv megkönnyítette volna a számítógépi programok útján elérhető műszaki eredmények szabadalomként történő lajstromozását, és egységesítette volna a jelenleg szerteágazó tagállami joggyakorlatot. Az irányelvjavaslat kritikusai szerint egyrészről a tervezet az egységesítés leple alatt bővítette volna a szabadalmaztathatóság körét, másrészről pedig a szerzői jog jelenleg is megfelelő védelmet biztosít a számítógépi programok számára. V.2. Védjegyek A tagállami védjegyjogi jogszabályok harmonizálásának első lépése az első védjegyirányelv (89/104/EGK) elfogadása volt. Az irányelv nem terjed ki a hivatali eljárások és a jogérvényesítés kérdéseire. Az irányelvet azóta a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalták, és jelenleg 2008/95/EK számon van hatályban. Az Európai Bíróság számos esetben értelmezte előzetes döntéshozatali eljárás körében az irányelvet, (pl. ilyen nagy jelentőségű ítéletek születtek a szín-, hang- és illatvédjegyek lajstromozhatóságáról, a jóhírnév értelmezéséről, a cégnévvel megvalósított védjegyhasználatról stb.) mely ítéletek alapjaiban határozzák meg a tagállami jogértelmezést, és ezáltal biztosítják az irányelvi normák egységes alkalmazását. A közösségi szabadalom tervével ellentétben igazi sikerként lehet elkönyvelni a közösségi védjegyrendszer megteremtését. A közösségi védjeggyel kapcsolatos tárgyalások még 1959-ben kezdődtek. Hosszas egyeztetések eredményeképpen a Tanács 40/94/EK sz. rendelete alapján 1994-ben megalakult az OHIM (Office for Harmonization in the Internal Market, magyarul BPHH, azaz Belső Piaci Harmonizációs Hivatal), azaz a tulajdonképpeni közösségi védjegyhivatal, majd április 1-jén elismerték az első közösségi védjegy beje-

13 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 143 lentési napját. 3 Azóta több százezer közösségi védjegyet jegyeztek be, amelyek május 1-je óta Magyarországon is hatályosak. A közösségi védjegyrendeletet az irányelvhez hasonlóan azóta a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalták, és jelenleg 207/2009/EK számon van hatályban. Az OHIM székhelye a spanyolországi Alicantéban található. A közösségi védjegy egységes oltalmat biztosít a bejegyzett megjelöléseknek, amelyet csak az egész Unió területére lehet megadni, illetve törölni. Mivel a közösségi védjegyoltalom tartalmát uniós rendelet határozza meg, az elvileg minden tagállamban azonos. A közösségi védjegy sikere jórészt ennek, és az alacsony költségeknek köszönhető. Az OHIM fellebbviteli fóruma az Európai Bíróság, melynek közösségi védjegyekkel kapcsolatosan hozott ítéletei, mivel a közösségi védjegyrendeletben foglalt szabályok nagyrészt megegyeznek a tagállamok számára kötelező irányelvi szabályokkal, jelentős befolyással vannak a tagállami jogalkalmazásra. Az Európai Unió még 2008-ban döntött arról, hogy felülvizsgálja az európai védjegyrendszerek működését. A megbízást elnyerő Max Planck Intézet március 8-án tette közzé tanulmányát, amely alapján várható, hogy az integráció mélyítése érdekében jelentős módosítások lesznek mind az irányelvben, mind a rendeletben. V.3. Formatervezési minták A formatervezési mintaoltalmi rendszer egységesítése a szabadalmakhoz, illetve a védjegyekhez képest sokkal gyorsabban és egyszerűbben zajlott le ban született meg a formatervezési minták jogi oltalmáról szóló 98/71/EK sz. irányelv, amelyet Magyarország is implementált. Az irányelv a védjegyirányelvhez hasonlóan nem terjed ki a hivatali eljárások és a jogérvényesítés kérdéseire. A közösségi védjegyoltalomhoz hasonló célokat szolgál a közösségi formatervezési mintaoltalom, amelyet a Tanács 2001-ben elfogadott, 6/2002/EK sz. rendeletében alkotott meg. A közösségi formatervezési mintaoltalom a közösségi védjegyhez hasonlóan földrajzilag és tartalmilag egységes hatályú oltalom. A bejegyzett közösségi formatervezési mintaoltalmat a közösségi védjegyhez hasonlóan az OHIM lajstromozza. Érdekesség, hogy a közösségi mintaoltalomról szóló rendelet elismeri az ún. nem lajstromozott formatervezési mintát, amely a nyilvánosságra hozatallal jön létre, és időben és tartalmában korlátozott oltalmat biztosít. V.4. Földrajzi árujelzők A földrajzi árujelző gyűjtőfogalom, mely az adott áru eredetével kapcsolatos, a fogyasztók számára releváns, és így általában értékkel bíró információ védelmét teremti meg. A földrajzi árujelzőnek nincs konkrét jogosultja: mindenki használhatja, aki bizonyos előfeltételeknek megfelel (pl. egy adott földrajzi területen állítja elő áruját). Az egyszerű származási jelzés egy bizonyos területre utal, ahol az árut előállították, függetlenül attól, hogy az előállítás helye befolyásolja-e a termék minőségét (pl. Made in Hungary ). Az eredetmegjelölés szintén egy konkrétan meghatározható földrajzi területre utal, amelynek fekvése, természetes adott- 3 Ez az AIPPI védjegy volt, melyet az azonos rövidítést használó Association Internationale pour la Protection de la Propriété Intellectuelle (Szellemi Tulajdon Oltalmára Létesült Nemzetközi Egyesület) jelentett be.

14 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 144 ságai, a területen élők különleges tudása minőségi többletet biztosít az adott terméknek (pl. tokaji bor, pármai sonka). Földrajzi árujelző Származási jelzés (Made in Hungary) Eredetmegjelölés (tokaji bor, pármai sonka) A földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmát több államközi egyezmény biztosítja. Az Európai Unió mezőgazdasága nem kedvez a tömegtermelésnek, ugyanakkor az európai termelők rengeteg olyan árut állítanak elő, amelyek minősége szorosan kapcsolódik az előállítás helyéhez és az ott kiérlelt évszázados hagyományokhoz, és e különleges minőségük miatt magasabb áron értékesíthetők, mint a hasonló, nem ilyen minőségű, a földrajzi területen kívül előállított áruk. Ezért, és a földrajzi árujelzőkkel ellátott áruk egységes védelmének és belső piacának megteremtése végett az Unió a 90-es évektől kezdve folyamatosan építi ki a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozását. Az Európai Közösség először 1992-ben alkotott rendeletet a mezőgazdasági termékek és élelmiszeranyagok földrajzi jelöléseiről és eredetmegjelöléseiről (2081/92/EGK). Miután Ausztrália és az USA is vitarendezési eljárást indított az EU ellen a WTO előtt, az Unió új rendeletet alkotott, és elfogadta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelöléseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK sz. rendeletet. E rendelet hatálya nem terjed ki a szeszes italokra. A rendelet alapján eredetmegjelölés (magyarul OEM oltalom alatt álló eredetmegjelölés, angolul PDO Protected Designation of Origin ) valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy kivételes esetben országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők, és termelése, feldolgozása, előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Földrajzi árujelző (magyarul OFJ oltalom alatt álló földrajzi jelzés, angolul PGI Protected Geographical Indication ) esetén elegendő, ha az adott helyen előállított termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és termelése és/vagy feldolgozása, előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Magyarországról származó bejegyzett eredetmegjelölés (OEM) pl. a szegedi (téli)szalámi, makói hagyma, hajdúsági torma. Magyarországról származó bejegyzett földrajzi árujelző (OFJ) pl. a gönci kajszibarack, a gyulai és csabai kolbász. A Tanács hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK sz. rendelete bevezet egy harmadik kategóriát, a hagyományos különleges termékek (magyarul HKT, angolul TSG Traditional Speciality Guaranteed ) körét. A termékek e körében a földrajzi származás nem lehet meghatározó. A hagyományos különleges termékként történő elismeréshez a mezőgazdasági terméknek, illetve élelmiszernek vagy hagyományos alapanyagokból kell készülnie, vagy hagyományos összetételűnek kell lennie, vagy előállítási és/vagy feldolgozási módjának a hagyományos jellegű előállításnak és/vagy feldolgozásnak kell megfelelnie. Magyarországról érkező kérelem alapján jelenleg folyamatban van a tepertős pogácsa hagyományos különleges termékként való lajstromozása.

15 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 145 Az Unió közös borpiaci szabályozásának reformja kapcsán fogadta el a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK sz. rendeletet. A szabályozás a földrajzi területhez kapcsolódás szorossága és egyéb kritériumok alapján a borok esetében négy kategóriát vezet be: 1. oltalom alatt álló eredetmegjelöléses bor (OEM), 2. oltalom alatt álló földrajzi jelzéses bor (OFJ), valamint 3. földrajzi jelzés nélküli borok, melyeknek két alkategóriájuk van: a. földrajzi jelzés nélküli fajtabor és b. földrajzi jelzés nélküli egyéb bor. Az első két kategóriába tartozó áruk esetén termékleírást kell készíteni, amely a nemzeti-, majd közösségi elbírálás után kaphat oltalmat. A földrajzi árujelzőt kizárólag a termékleírásnak megfelelő árun szabad használni. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK sz. tanácsi rendelet tartalmazza a (tömény) szeszes italok megjelölésére vonatkozó szabályokat. A rendelet alapján a földrajzi árujelző olyan megjelölés, amely a szeszes italt egy adott ország területéről, vagy e terület régiójából vagy helységéből származóként azonosítja, ha a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható. A rendelet III. melléklete alapján Magyarországról származó földrajzi árujelző a pálinka, a törkölypálinka, a szatmári szilvapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a békési szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka és a gönci barackpálinka. V.5. Növényfajták oltalma Az ESZE kifejezetten kizárta szabályozási köréből az állat- és növényfajtákat, nemzetközi szinten a növényfajták oltalmára 1961-ben külön egyezmény létesült. Ennek 1978-as felülvizsgálata külön uniót hozott létre (UPOV Union pour la protection des obtentions végétales), amelynek tagjai kötelesek az új növényfajtákra kizárólagos jogot biztosító oltalmat létrehozni. A magyar jogban a növényfajta-oltalom sui generis oltalom, melynek szabályozása a szabadalmi törvényben található. Az Európai Unió saját rendszer létrehozásával biztosította az új növényfajtákon biztosított kizárólagos jogoknak a tagállamokra nézve egységes szabályozását, és e célból alkotta meg a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK sz. tanácsi rendeletet. A rendelet alapján közösségi növényfajta-oltalom tárgyát képezheti valamennyi növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, ideértve többek között a nemzetségek és fajok közötti hibrideket is. Fontos megjegyezni, hogy a rendelet nem terjed ki az új kitenyésztett állatfajtákra. V.6. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmával kapcsolatban ban született irányelv (87/54/EK). Az irányelv megalkotását azzal indokolták, hogy a félvezető termékek egyre fontosabb szerepet játszanak számos iparágban, és ennek megfelelően a félvezető technológia alapvető jelentőségűnek tekinthető a Közösség ipari fejlődése szempontjából, továbbá a félvezető termékek működése nagyban függ az ilyen termékek topográfiájától, és a topográfiák kialakítása jelentős emberi, műszaki és pénzügyi források befekte-

16 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 146 tését kívánja meg, míg azok a független kifejlesztés költségeinek töredékéért többszörözhetők. A lajstromozott oltalmak csekély száma azt sejteti, hogy a kor ezt az oltalmi formát meghaladta. Magyarországon mindössze egy oltalmat jegyeztek be, amely megújítás hiányában azóta megszűnt. VI. Szerzői jog Az Európai Unió az egyes iparjogvédelmi oltalmi formákhoz hasonló átfogó szabályozást a szerzői jog területén nem valósított meg. Mivel a szerzői jogi védelem az európai jogok szerint nem bejegyzéssel jön létre, saját, uniós szerzői jogi oltalom rendeleti úton történő megalkotására nincs szükség. Mindeddig az irányelvi úton megvalósítható jogharmonizáció sem tért ki a szerzői jog legáltalánosabb kérdéseire, de több konkrét részterületen számos uniós irányelv született. Ilyen részterületet szabályozó irányelvek többek között: a Tanács 91/250/EGK sz. irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK sz. irányelve a számítógépi programok jogi védelméről) a Tanács 92/100/EGK sz. irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK sz. irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról) A Tanács 93/83/EGK sz. irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról A Tanács 93/98/EGK sz. irányelve a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról (hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK sz. irányelve a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről) Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK sz. rányelve az adatbázisok jogi védelméről A Parlament és a Tanács 2001/29/EK sz. irányelve az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról ( Infosoc irányelv ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK sz. irányelve az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról. A fenti részterületeket érintő szabályozásnak jelentős bírósági joggyakorlata van. VII. A szellemi tulajdon érvényesítésének harmonizálása A Közösség az ezredfordulóra harmonizálta a szellemi tulajdon védelmének a belső piac kialakulása szempontjából lényeges anyagi jogi szabályait, és rendeleti úton létrehozta a

17 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 147 közösségi védjegy, a formatervezési minta, a növényfajták és a földrajzi árujelzők oltalmát. A vonatkozó közösségi jogalkotás azonban csak szórványosan tért ki a szabályozott jogok érvényesítésének, így a szankcióknak a harmonizálására. A jogsértések orvoslása ezért tagállamonként eltérő jellegű és hatékonyságú maradt. Erre kíván választ adni a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK sz. irányelv, amely a szellemi tulajdon területén harmonizálja a belső piac működésére közvetlenül ható vonatkozásokban a szankciórendszert. A hatékony jogorvoslathoz való alapvető jog követelményének megfelelően a beavatkozás gyorsaságának, a bizonyítékok megőrzésének, az ideiglenes intézkedések nyújtotta előnyöknek, az okozott károk teljes megtérítésének, az erkölcsi sérelmek ellensúlyozásának, a fedezetelvonás megelőzésének, valamint a megelőzés célját is szolgáló büntetés alkalmazásának a megfelelő biztosítására törekszik. Egy nemrégiben nyilvánosságra került jogeset (a Bíróság (nagytanács) április 12-i, C-235/09. sz. ítélete, DHL Express France SAS, korábban DHL International SA vs. Chronopost SA) arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyes tagállamok szankciórendszere közötti különbségek még mindig gondot jelentenek a szellemi tulajdonjogok egységes érvényesítése során.

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5. MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány MIE konferencia Mátraháza, 2011. május 26-27. Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő SPC 1.) Forgalomba hozatali engedélyekkel kapcsolatos problémák 2.) Vizsgálattal kapcsolatos

Részletesebben

AZ IPARI MINTAOLTALMI JOG FEJLŐDÉSI IRÁNYAI**

AZ IPARI MINTAOLTALMI JOG FEJLŐDÉSI IRÁNYAI** Dr. Markó József:* AZ IPARI MINTAOLTALMI JOG FEJLŐDÉSI IRÁNYAI** 1. Bevezetés A valódi piaci versenyre épülő gazdaságokban az áruk (termékek) esztétikai célú külső kialakítása, azaz formatervezése az áruk

Részletesebben

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát? Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei

Részletesebben

A védjegybitorlás tipikus esetei

A védjegybitorlás tipikus esetei A védjegybitorlás tipikus esetei HVG Konferencia 2015. március 31. Dr. Bacher Gusztáv www.szecskay.com Miről lesz szó? A védjegyoltalom tartalma Kizárólagos jog Az oltalom korlátjai (jogkimerülés) A védjegy

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének

Részletesebben

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi

Részletesebben

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl (kodifikált változat) (kivonat) [ ] 1. cikk Hatály Ezt az irányelvet

Részletesebben

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őriztessük, de mit? Megvalósult ötleteinket Szürke állományunk

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása dr. Tóháti Márta Nemzetközi Védjegy Osztály Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Lajstromozást kizáró ok és

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Legutolsó frissítés: 042013 KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM Oldalak száma: (ezt az oldalt is beleértve) Bejelentőképviselő hivatkozási jele (legfelejebb

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban 1 European Innovation Scoreboard országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben

SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON

SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON A szellemi tulajdonhoz fűződő jog a szellemi alkotásokra vonatkozó kizárólagos jogok összességét jelöli. Két típusa létezik: az ipari tulajdonhoz fűződő jog, amely

Részletesebben

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi

Részletesebben

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Iron & Smith kontra Unilever előzetes döntéshozatali ügy (C-125/14)

Iron & Smith kontra Unilever előzetes döntéshozatali ügy (C-125/14) Iron & Smith kontra Unilever előzetes döntéshozatali ügy (C-125/14) Dr. Kovács Nikolett ügyvéd ABK Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi Iroda - Dr. Lukácsi Péter Dr. Bozóki Bence ügyvédek SBGK Ügyvédi Iroda MIE

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK

C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

Szellemi Tulajdon Világnapja

Szellemi Tulajdon Világnapja Szellemi Tulajdon Világnapja A védjegyhasználat aktuális kérdései Dr. Szamosi Katalin 2010.ápr.23. A közösségi védjegyhasználat területi terjedelme Dr. Ficsor Mihály cikke 2010.febr. Iparjogvédelmi és

Részletesebben

szócikk rovat terjedelem

szócikk rovat terjedelem iparjogvédelem szócikk rovat terjedelem Adatbázis ( --- ) Budapesti Szerződés (a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről) v. 2 Biológiai találmányok

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem

Szellemitulajdon-védelem Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Cég/szervezet neve: Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Képviselők: Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, Dr. Bándi Gyula Székhely: Budapest, 1026 Verseghy F.u.9.

Részletesebben

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag?

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? A kérdések A kezdetek C-431/04 MIT A gyógyszer hatóanyag-kombinációja fogalom megköveteli-e, hogy a kombináció alkotórészei mind

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! 2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/25 IRÁNYELVEK

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/25 IRÁNYELVEK 2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/25 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/95/EK IRÁNYELVE (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (kodifikált

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában

Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában Jóhírű védjegyek az Európai Bíróság gyakorlatában AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME TERÜLETÉN 10 sorozatcímű ELŐTTÜNK A HOLNAP című szakmai továbbképzés 2010. november 25-26., Gárdony Dr. Bacher

Részletesebben

összefoglalás Hasznosítás? + Értékesítés Megadás/fenntart Publikáció Publikáció

összefoglalás Hasznosítás? + Értékesítés Megadás/fenntart Publikáció Publikáció összefoglalás Technika állása Előzetes UV Írásos vélem. Újdonság kut. Érd.vizsg.kérés Publikáció Kutatás/fejlesztés - Hasznosítás? + Gyártáselők. Gyártás Értékesítés Publikáció Titokvédelem Hazai bejelentés

Részletesebben

L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28.

L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28. L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. április 21.) a fotózselatin behozatalát illetően a 2004/407/EK bizottsági rendelet módosításáról (az értesítés a C(2006)

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről A Kormány a

Részletesebben

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet az iparjogvédelmi szakképesítésről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kormányhivatalokat

Részletesebben

Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest. Gyaraky Zoltán. főosztályvezető

Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest. Gyaraky Zoltán. főosztályvezető Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest Gyaraky Zoltán főosztályvezető A vonatkozó jogi szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról,

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

A hivatal 2010. évi tevékenységének mérlege. Dr. Bendzsel Miklós elnök Sajtótájékoztató, 2010. január 27.

A hivatal 2010. évi tevékenységének mérlege. Dr. Bendzsel Miklós elnök Sajtótájékoztató, 2010. január 27. A hivatal 2010. évi tevékenységének mérlege Dr. Bendzsel Miklós elnök Sajtótájékoztató, 2010. január 27. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Magyar Szabadalmi Hivatal széleskörű valamennyi iparjogvédelmi

Részletesebben

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében Ficsor Mihály, SZTNH Védjegyjogi szeminárium HVG-ORAC Budapest, 2015. március 31. Áttekintés

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MADRIDI MEGÁLLAPODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JEGYZŐKÖNYV

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MADRIDI MEGÁLLAPODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JEGYZŐKÖNYV A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MADRIDI MEGÁLLAPODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JEGYZŐKÖNYV Változás az egyedi díj összegében: San Marino főigazgatója a következő egyedi díjakat állapította meg svájci

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2007. MÁRCIUS - ÁPRILIS

HÍRLEVÉL 2007. MÁRCIUS - ÁPRILIS S Z E C S K A Y Ü g y v é d i I r o d a - A t t o r n e y s a t L a w HÍRLEVÉL 2007. MÁRCIUS - ÁPRILIS A dinamikusan fejlődő Szecskay Ügyvédi Iroda egyike Magyarország legjelentősebb ügyvédi irodáinak.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform

Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform dr. Vass László Ádám Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest, 2014. november 20. A

Részletesebben

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat)

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat) L 111/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.5.5. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. Tárgyalási rend Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. 1. Lényege, helye a jogrendszerben 2. Szerzői jog iparjogvédelem

Részletesebben

A szerzői jog alapjai

A szerzői jog alapjai A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai

A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Múlt jelen jövő a szellemi tulajdon világában MIE szakmai konferencia, Visegrád, 2015. november 25.

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Virtual I/O Server 1.1.2.0 változat

Virtual I/O Server 1.1.2.0 változat Virtual I/O Server 1.1.2.0 változat Kiadási megjegyzések GI22-0068-02 Virtual I/O Server 1.1.2.0 változat Kiadási megjegyzések GI22-0068-02 Megjegyzés Az információk és a tárgyalt termék használatba vétele

Részletesebben

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK)

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/2. 149 164. A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON egyetemi tanár (PPKE JÁK) I. Bevezetés A szellemi alkotások szabályozásában az EU-hoz való csatlakozás

Részletesebben

A NAV-os oldal. a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítésében. 2014. február 26.

A NAV-os oldal. a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítésében. 2014. február 26. A NAV-os oldal a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítésében 2014. február 26. Jogszabályi háttér Új uniós és nemzeti szabályozás 2014. január 1- jétől 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok MVE & HNT & EOQ MNB 2010. május 19. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok Zobor Enikő vezető-tanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési

Részletesebben

Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I

Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I C 288 E/52 Az Európai Unió Hivatalos Lapja P6_TA(2006)0036 Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az előrecsomagolt termékek

Részletesebben

1/2015. (I. 22.) IM rendelet. a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről

1/2015. (I. 22.) IM rendelet. a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről 1/2015. (I. 22.) IM rendelet a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat-

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai

A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai 1 European Innovation S coreboard Országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben