SZELLEMI TULAJDON AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDJÉBEN. Dr. László Áron Márk

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZELLEMI TULAJDON AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDJÉBEN. Dr. László Áron Márk"

Átírás

1 SZELLEMI TULAJDON AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDJÉBEN Dr. László Áron Márk A szellemi tulajdon jogáról az Európai Unió jogrendjében egyetlen előadás keretein belül beszélni, arról jegyzetet írni szinte lehetetlen. Az előadás és a jelen jegyzet célja ezért ezen a tág területen belül azokra a kérdésekre fókuszálni, amelyek egyrészt a gyakorlatban leginkább befolyásolják a jogászok mindennapjait, másrészt amelyek segítségével a legkönnyebben megérthetőek a hallgatók számára azok a korszakalkotó változások, amelyeket az Európai Unió joga a szellemi tulajdon területén magával hozott. 1 A szellemi tulajdon formái közül talán a védjegyek segítségével lehet a hallgatók számára a legszemléletesebben bemutatni a közösségi jognak a szellemi tulajdonra gyakorolt hatását, ezért az előadás és a jegyzet a jogfejlődés bemutatása során a többi szellemi tulajdoni formához képest többet foglalkozik a védjegyekkel. A jegyzet a szellemi tulajdon kifejezést használja a más terminológiával szellemi alkotásoknak nevezett immateriális jogokra. A lábjegyzetben megjelölt műben a szellemi tulajdon egyéb formáiról is bővebben esik szó. I. A szellemi tulajdon fogalmi alapvetés A magyar polgári jog a Polgári Törvénykönyv II. rész IV. címének ( Személyek polgári jogi védelme ) szóhasználatával szellemi alkotásoknak nevezi a sok más jogrendszerben, így az uniós jogrendben is szellemi tulajdonnak ( industrial property, geistiges Eigentum, propriété industrielle ) nevezett jogokat. A magyar polgári jog ezzel az elnevezéssel a szellemi alkotásokat létrehozó személyek szellemi munkáját helyezi előtérbe, szemben más jogrendszerekkel, ahol inkább a szellemi munka során létrehozott anyagtalan (immateriális) javakon van a hangsúly. A magyar polgári jog egyébként a védjegyeket és a földrajzi árujelzőket a szellemi alkotások közé sorolja, bár szigorú értelemben tulajdonképpen nem minősülnek szellemi alkotásnak, hiszen alkotó lépés nem fűződik létrehozásukhoz. A szellemi tulajdonjogok tárgyuk alapján két főbb csoportra oszthatók: szerzői jogra és iparjogvédelemre. A szerzői jog főleg a művészet, az irodalom és a tudomány területén létrehozott alkotások védelmét biztosítja, de ezen túlmenően több olyan területet is átfog, amely kevésbé kapcsolódik a fent említettekhez, így biztosítja pl. a szoftverek és az adatbázisok, továbbá a szomszédos jogok védelmét. Az iparjogvédelem heterogénebb terület, az általa oltalmazott alkotásoknak erősebb az ipari, műszaki, gazdasági jellege (pl. szabadalom, védjegy, formatervezési minta). 1 E rendkívül terjedelmes téma bemutatása során a jegyzet nagyban támaszkodik Az Európai Közösség kereskedelmi joga című könyvnek (szerk. dr. Király Miklós, Budapest, KJK-KERSZÖV, 2003) a közelmúltban elhunyt dr. Boytha György professzor úr által írt Iparjogvédelem, szerzői jog című IV. fejezetére. Egyes részeket átvesz, másokat idéz, azokból elvesz, illetve az újdonságok tekintetében hozzátesz. E mű egyben az érdeklődők számára is ajánlott olvasmány, a vizsgákra való felkészüléshez pedig minden bizonnyal elengedhetetlenül szükséges.

2 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 132 Szellemi tulajdon Szerzői jog Iparjogvédelem 1. Vállalat- és árujelzők (pl. védjegyek) 2. Műszaki alkotások (pl. szabadalom) A szerzői jog és az iparjogvédelem főbb területeinek szabályozása Magyarországon törvényi szintű, amely törvények egyben számos két- és többoldalú nemzetközi szerződésnek, illetve az Európai Unió jogának való megfelelést is szolgálják. Magyarország az február 1-jén hatályba lépett Európai Megállapodás (1994. évi I. tv.) alapján kötelezte magát az uniós joganyag átvételére, amely a május 1-jei uniós csatlakozásig meg is történt. Természetesen az uniós joganyag is folyamatosan módosul, ezért a magyar jogszabályoknak folyamatosan követniük kell az EU-normák változásait. II. A nemzetközi szerződések és a Római Szerződés A szellemi tulajdonhoz fűződő jog egyrészt territoriális, másrészt a szellemi tulajdont magukban hordozó áruk nemzetközi kereskedelmi forgalma miatt nemzetközi jellegű. A szellemi tulajdon oltalma territoriális, tehát az államterülethez kötött, mivel a szellemi tulajdon oltalmának tartalmát és jogi védelmét az egyes államok joga határozza meg, illetve az egyes államok bíróságainak pedig főszabály szerint csak az adott állam területére van joghatósága. A szellemi tulajdonjog ugyanakkor nemzetközi jogterület is, amennyiben a szellemi tulajdon különböző formái mint immateriális javak a materiális javaknál (dolgoknál) könnyebben áramlanak az államok között, gondoljunk csak napjainkban a zeneművekre, filmekre, irodalmi művekre, vagy akár a védjeggyel ellátott árukra, szabadalmat megvalósító műszaki eszközökre. A szellemi tulajdon nemzetközi oltalmát biztosítandó, viszonylag korán létrejöttek olyan nemzetközi szerződések, amelyek az aláíró államok számára kötelező minimumszabályok megalkotásával biztosítják a szellemi tulajdon egységes és széles körű védelmét az egyes tagállamokban. Például a szerzői jog területén 1886-ban kötötték meg az azóta is meghatározó Berni Uniós Egyezményt, az iparjogvédelem terén pedig szintén máig alapvető fontosságú az 1883-ban kötött Párizsi Uniós Egyezmény. Azóta számos egyéb nemzetközi szerződés jött létre az egyes jogterületeken. 2 Az Európai Szén- és Acélközösséget 1957-ben létrehozó Római Szerződés alapvetően gazdasági célokat tűzött ki, az ekkoriban a maihoz képest kisebb gazdasági jelentőséggel bíró szellemi tulajdonra érdemben nem tért ki. A Római Szerződés erről a jogterületről csupán a 36. cikkben tesz említést, amennyiben kivételt enged az áruk szabad mozgása alól, nevezetesen engedélyezi azokat a tagállami tilalmakat, illetve korlátozásokat, amelyeket az ipari, illetve kereskedelmi tulajdon védelme ( protection of industrial and commercial 2 Csak példaképpen említhető a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi összefüggéseiről szóló TRIPSegyezmény, illetve a jegyzetben később tárgyalt, további egyezmények (pl. az évi Washingtoni Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) vagy az új növényfajták oltalmára kötött évi Párizsi Egyezmény (UPOV) stb.).

3 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 133 property ) indokol. Ugyanakkor a 36. cikk szerint ezek a tilalmak, illetve korlátozások nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés, illetve az álcázott kereskedelmi korlátok eszközei. Ekkor még tehát sem a szerzői jogra nem vonatkozott semmiféle közösségi szabályozás, sem arra a kérdésre nem született válasz, hogyan egyeztethető össze a nemzeti jogok alapján lajstromozott iparjogvédelmi jogok territoriális oltalma az áruk szabad mozgásával. A kérdésekre először az Európai Bíróság ítéletei, majd a közösségi normatív szabályozás adott válaszokat. (Az Európai Bíróság, European Court of Justice (ECJ) jelenlegi elnevezése az Európai Unió Bírósága, Court of Justice of the European Union (CJEU). Jelen jegyzet egységesen az Európai Bíróság, illetve a Bíróság kifejezést használja). III. Az áruk szabad mozgásának és a verseny szabadságának megteremtése A Római Szerződésben nem szabályozott kérdések a szerződés megkötése után hamarosan komoly vitához vezettek. A Római Szerződés létrehozása után öt évvel, 1962-ben az Európai Bizottságnak értelmeznie kellett a Római Szerződés 36. cikkét a piacokat felosztó szabadalmi licencszerződésekkel kapcsolatban. A probléma a következő. Egy szabadalmas gyakran több tagállamban azonos tárgyú szabadalommal rendelkezik. A szabadalmas ezeket az egyes nemzeti szabadalmi hivatalok előtti eljárásban szerezte. A szabadalmas választása szerint határozza meg, hogy az adott nemzeti szabadalom használatát kinek a részére engedélyezi (kinek ad licencet). Ha a szabadalmas A tagállamban X -nek, B tagállamban pedig Y -nak ad szabadalmi licencet, akkor az A tagállamból nem lehet átvinni a szabadalmat megvalósító terméket B tagállamba, ugyanis B tagállamban Y licencvevő a jogosult a szabadalom használatára, és a B tagállamba irányuló importot a licence alapján megakadályozhatja. Ezzel pedig sérül az áruk szabad mozgásához fűződő alapvető közösségi érdek. A Bizottság az december 24-én kibocsátott közleményében (melynek népszerű neve Christmas message, azaz karácsonyi üzenet ) még úgy foglalt állást, hogy a piacokat felosztó szabadalmi licencszerződések nem ütköznek a Római Szerződés 85. pontja szerinti kartelltilalomba, mert az ilyen korlátozások a szabadalmas kizárólagos jogának kifejezései, és annak védelmét szolgálják az engedélyes bevonásával. Amint látható, igen hamar megmutatkozott az ellentét a szellemi tulajdonhoz fűződő abszolút jogok biztosításával kapcsolatos érdek és az áruk és szolgáltatások szabad mozgásához fűződő érdek között. Egyrészt a szellemi tulajdon tulajdonjogi jellegű, abszolút védelme biztosítja a szellemi tulajdonjog tárgyát létrehozó személy monopóliumát, tehát a szellemi tulajdon létrehozója általában korlátozott ideig kizárólagos jogosultságot szerez a szellemi tulajdon használatára. Ez ahhoz szükséges, hogy a szellemi tulajdon létrehozójának befektetései megtérüljenek, ezzel lehet ugyanis ösztönözni a szellemi tulajdon létrehozását. Másrészt viszont a szellemi tulajdonjogok territoriális jellegüknél fogva a fentiek szerint alkalmasak arra, hogy a tagállamok közti kereskedelmet korlátozzák. A karácsonyi üzenet megközelítése lényegesen veszélyeztette volna a szellemi tulajdont magukban hordozó áruk tekintetében az áruk korlátozásmentes mozgásának és a verseny szabadságának a megteremtését. A licencek alapján ugyanis a jogosultak által kiválasztott forgalmazók megakadályozhatták volna, hogy harmadik személyek más tagállamokból olcsóbban vigyék be a terméket a licenc által érintett tagállamba. Amint az az alábbiakban bemutatandó jogesetekből kiderül, az Európai Bíróság ezért a Római Szerződés 36. cikké-

4 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 134 ben foglalt kivételt a Bizottsággal ellentétben megszorító módon értelmezte, és a Római Szerződés versenykárosító szerződéseket tiltó 85. és 86. cikkét, továbbá a mennyiségi korlátozásokat előíró, vagy azzal azonos hatású intézkedések 30. és 34. cikkben foglalt tilalmát hívta segítségül. Az Európai Bíróság a szellemi tulajdon tiszteletben tartása és az áruk és szolgáltatások szabad mozgása közti ellentmondást úgy oldotta fel, hogy különbséget tett a szellemi tulajdon fennállása ( existence ) és annak gyakorlása ( exercise ) között. A különböző szellemi tulajdonjogi formákon fennálló abszolút jogokat tehát a közös piacon tiszteletben kell tartani, ugyanakkor azok jogosult általi gyakorlását bizonyos esetekben a közös piac megvalósítása céljából korlátozni lehet. Az Európai Bíróság ítéleteiben többször is leszögezte, hogy a szellemi tulajdon sajátos tartalommal bír ( specific subject matter ), miközben lépésről lépésre jutott el az ún. közösségi jogkimerülés elvének kidolgozásáig, amely azóta a normatív szabályozás részét képezi. A közösségi jogkimerülés lényegében azt jelenti, hogy a szellemi tulajdont magában hordozó áru első forgalomba hozásához a jogosult hozzájárulására van szükség (megtilthatja, ellenértékhez kötheti), de amint az áru forgalomba került a közösségen belül, a jogosult nem tilthatja meg annak szabad mozgását, tehát szellemi tulajdonhoz fűződő jogaira hivatkozva nem tilthatja meg az áruk tagállamok közötti importját, exportját. Az alábbi jogesetek bemutatják, hogyan alkotta meg az Európai Bíróság ítéleteivel a közösségi jogkimerülés elvét. IV. Az Európai Bíróság ítéletei a közösségi jogkimerülés elve Az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége során alapvető fontosságú volt a Consten és Grundig-ügyekben (a Bíróság július 13-i, C-56/64. és C-58/64. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete, Établissements Consten S.à.R.L. and Grundig-Verkaufs-GmbH v Commission of the European Economic Community) hozott ítélet. A vizsgált esetben a német Grundig cég kizárólagos forgalmazási szerződést kötött a francia Consten céggel a német cég GINT márkájú termékeinek kizárólagos franciaországi forgalmazására. A Grundig vállalta, hogy sem közvetlenül, sem harmadik személyeken keresztül nem szállít GINT márkájú termékeket Franciaországba, sőt harmadik államokban tevékenykedő forgalmazóit is kötelezi az ettől való tartózkodásra. A Consten pedig vállalta, hogy a termékeket nem fogja harmadik országokba továbbszállítani. A felek a szerződésben biztosított franciaországi kizárólagosságot megerősítették azzal, hogy a Grundig felhatalmazta a Constent, hogy saját nevében jegyeztesse be a GINT védjegyet Franciaországban. A Consten, immár egy francia védjegy jogosultjaként ilyen módon megakadályozhatta a GINT védjeggyel ellátott áruk Franciaországba történő bevitelét (ezt nevezzük parallel importnak). Ezáltal a felek biztosítani kívánták, hogy a GINT márkájú termékek kizárólag a Constenen keresztül kerüljenek forgalomba Franciaországban, ami által a francia cég monopolhelyzetbe került a GINT márka hazai piacán. Csakhogy egy másik francia cég, az UNEF, német kereskedőktől olcsóbban vásárolt GINT termékeket, amelyeket a Consten árai alatt dobott piacra Franciaországban. Ez sértette a Consten érdekeit, ezért védjegybitorlási pert indított az UNEF ellen. Az UNEF a Bizottsághoz fordult, amely a védjegynek a Consten javára történő bejegyzésére vonatkozó megállapodást a Római Szerződés szabályaiba ütköző abszolút területi korlátozásnak, és ezért a forgalmazási szerződést semmisnek nyilvánította. A Consten és a Grundig e kedvezőtlen bi-

5 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 135 zottsági döntés felülvizsgálatáért az Európai Bírósághoz fordult, amely a forgalmazási szerződés közösségi jogba ütköző részei, így a franciaországi védjegybejegyzésre vonatkozó rendelkezések tekintetében fenntartotta a bizottsági döntést, és e körben megerősítette a szerződés semmisségét. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a közös piac a nemzeti határok mentén nemzeti védjegyekkel sem osztható részekre, azaz a védjegyjog gyakorlása nem vezethet az azonos védjeggyel ellátott áruk belföldi forgalmazásával párhuzamos importjának tilalmához. A verseny korlátozása mind horizontális, mind vertikális kartell formájában tilos. Ennek megfelelően a verseny korlátozása nemcsak a különböző védjeggyel ellátott áruk ( inter-brand competition, tehát márkák közötti verseny ), hanem az azonos védjegyet viselő áruk ( intra-brand competition, tehát márkán belüli verseny ) esetén is tilos. A Bíróság ezzel lényegében megteremtette a közösségi jogkimerülés elvét, és a Közösségen belül lehetővé tette a parallel importot. A tagállami védjegyjogok fennállását nem vonta kétségbe, a szabad árumozgás megteremtése érdekében azonban korlátozta azok gyakorlását. A Bíróság 1974-ben a Centrafarm vs. Winthrop-ügyben (a Bíróság október 31-i C- 16/74. sz. ítélete, Centrafarm BV and Adriaan de Peijper v Winthrop BV) kimondta, hogy a védjegyjogosultság a védjegy első, Közösségen belüli forgalomba helyezésének engedélyezésére vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti (tagállami) védjegyjogokra tekintet nélkül lehetővé vált a védjeggyel ellátott termékek szabad kereskedelme a Közösségen belül, azaz, ha egy kereskedő egy tagállamban olcsóbban be tudja szerezni az adott árut, azt szabadon értékesítheti a másik tagállamban. Ez pedig nagymértékben hozzájárul az egyes tagállamok közötti árkülönbségek csökkentéséhez, és a márkás áruk Közösségen belüli kereskedelmének fellendüléséhez. A közösségi jogkimerülés később a normatív közösségi szabályozásban is megjelent. A Tanács első irányelve (1988. december 21.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (89/104/EGK) 7. cikke szerint: A védjegyoltalom kimerülése (1) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a Közösségben. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen, ha az áru állagát, állapotát a forgalomba hozatalt követően megváltoztatták, illetve károsították. A közösségi jogkimerülés elvének kimondását követően több olyan ügy is a Bíróság elé került, amelyekben a gyártók részben talán éppen a parallel import megelőzése érdekében az egyes tagállamokban más-más kiszerelésben (esetenként más néven) és áron forgalmazták a termékeiket (általában gyógyszereket), amelyeket élelmes kereskedők az egyik tagállamban olcsón megvásároltak, a célállam fogyasztói által megszokott külsőnek megfelelően átcsomagoltak, majd e tagállamban a helyi árnál olcsóbban piacra dobtak. A kérdés ezekben az ügyekben az volt, hogy a védjegyjogosult hozzájárulása a termék forgalomba helyezésére vajon kiterjed-e az átcsomagolás engedélyezésére. Az átcsomagolás lehetővé tette az eredetileg eltérő kiszerelésben, illetve névvel forgalomba hozott, de azonos termékek parallel importját, másrészről sértette a védjegyjogosultak érdekeit.

6 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 136 Az első ilyen ügyben (ez a Hoffmann La Roche-ügy) (a Bíróság május 23-i, C- 102/77. sz. ügyben hozott ítélete, Hoffmann-La Roche & Co. AG v Centrafarm Vertriebsgesellschaft Pharmazeutischer Erzeugnisse mbh) a német Hoffmann-La Roche cég a Valium nevű nyugtatót Németországban drágábban és más csomagolásban hozta a forgalomba, mint Angliában. A szintén német Centrafarm cég a gyógyszert Angliában megvásárolta, a Németországban megszokott csomagolásba átcsomagolta, majd a Hoffmann-La Roche védjegyével ellátva Németországban forgalmazta. A német védjegyjogosult fellépett a Centrafarmmal szemben, és arra hivatkozott, hogy az átcsomagolás következtében nem szavatolható az áru eredeti állapota, ezért az eredeti védjegy alkalmazása jogsértő. Az Európai Bíróság a védjegy lényegi funkciójából kiindulva, amelyet a védjeggyel ellátott termék eredetének szavatolásában jelölt meg, arra a megállapításra jutott, hogy a fogyasztónak bizonyosnak kell lennie abban, hogy a vásárolt termék eredeti állapotát a forgalmazása során senki nem befolyásolhatta. Ugyanakkor a Bíróság leszögezte, hogy a parallel import ellen átcsomagolásra hivatkozással történő fellépés a tagállamok közötti kereskedelem álcázott korlátozásának minősülne, ha a védjegyjogosult forgalmazási rendszere a piac mesterséges felosztásával jár; az átcsomagolás nem olyan, ami károsíthatná a termék eredeti állapotát; a jogosult előzetes értesítést kapott az átcsomagolt termék forgalmazásáról, és az új csomagoláson feltüntetik az átcsomagolás tényét. Ezzel az általános érvényű megállapításra törekvő ítélettel a Bíróság a jövőre nézve is meghatározta az átcsomagolás feltételeit. A kereskedők újabb és újabb, a korábban meghatározott kereteket feszegető megoldásai miatt a testület természetesen újabb ítéletekben pontosította tovább az újracímkézés szabályait (Pfizer vs. Eurim-ügy (a Bíróság (Első Tanács) december 3-án hozott, C-1/81. sz. ítélete, Pfizer Inc. v Eurim-Pharm GmbH.); Centrafarm vs. American Home Products-ügy (a Bíróság október 10-i, C-3/78. sz. ügyben hozott ítélete, Centrafarm BV vs. American Home Products Corporation), illetve a szeszesitalok területén a Loendersloot vs. Ballantines-ügy (a Bíróság november 11- én, a C-349/95. sz. ügyben hozott ítélete, Frits Loendersloot, trading as F. Loendersloot Internationale Expeditie vs. George Ballantine & Son Ltd and Others). Az európai védjegyjogban mérföldkőnek számít a közösségi jogkimerülés földrajzi korlátait megállapító Silhouette-ügy (a Bíróság július 16-án, a C-355/96. sz. ügyben hozott ítélete, Silhouette International Schmied GmbH & Co. KG v Hartlauer Handelsgesellschaft mbh). Ebben az ügyben a prémium szemüvegkereteket gyártó osztrák Silhouette társaság korábbi kollekciókból származó, divatjamúlt, Silhouette védjeggyel ellátott napszemüvegeket szállított a Union Trading bolgár társaságnak azzal, hogy azokat csak Bulgáriában amely akkoriban még nem volt tagja az Európai Uniónak, illetve a volt szovjet tagállamokban forgalmazhatja. Egy Hartlauer nevű másik osztrák cég azonban megvásárolta szemüvegkereteket, és viszszavitte, majd piacra dobta azokat Ausztriában. A Hartlauer arra hivatkozott, hogy a termék forgalomba hozatalához a védjegy jogosultja korábban hozzájárult, ezért nem tilthatja meg neki a termékek importját és forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy a védjegyjogosult eredetileg mely országban engedélyezte a szemüvegkeretek forgalomba hozatalát. Az osztrák bíróság megkeresése alapján az Európai Bíróság kimondta, hogy a Közösség területén

7 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 137 kívül forgalomba hozott termék importja a tagállami jog szerint bejegyzett védjegy alapján megakadályozható. A közösségi jogkimerülés elve (illetve a vonatkozó irányelvi norma) alapján a védjegyjogosult joga csak akkor merül ki, azaz akkor nem akadályozhatja meg az áru további forgalmazását, ha az áru a közösségen (jelenleg egész pontosan az EGT területén) belül került az ő hozzájárulásával forgalomba. Jelen esetben a Silhouette hozzájárulása Bulgária területére szólt, tehát a Közösség területén történő forgalmazásra engedélyt nem adott. A közösségi jogkimerülés korlátjának ezen értelmezését az Európai Bíróság később megerősítette a Davidoff-ügyekben (a Bíróság november 20-án, a C-414/99 C- 416/99. számon egyesített ügyekben hozott ítélete, Zino Davidoff SA v A & G Imports Ltd and Levi Strauss & Co. and Others v Tesco Stores Ltd and Others). Ebben az esetben a védjegyjogosult megállapodott egy EGT-n kívüli társasággal parfümtermékek EGT-n kívüli forgalmazására. Egy bizonyos A & G Imports Ltd. ugyanakkor az EGT-n kívüli forgalmazásra szánt parfümöket megvásárolta, és az Egyesült Királyságba importálta. Az Európai Bíróság ebben az ügyben is kimondta, hogy a védjegyjogosult joga nem merült ki, annak ellenére sem, hogy az árukon nem tüntették fel, hogy azokat az EGT-n kívüli forgalmazásra szánták. A közösségi jogkimerülés egy másik aspektusát értelmezte a közelmúltban az Európai Bíróság a Coty Prestige Lancaster Group vs. Simex Trading-ügyben (a Bíróság (Negyedik Tanács) június 3-án, a C-127/09. sz. ügyben hozott ítélete, Coty Prestige Lancaster Group GmbH v Simex Trading AG). A Coty Prestige különféle parfümöket gyárt és forgalmaz saját (pl. Joop!, Lancaster) és harmadik személyek márkanevei (pl. Davidoff, Calvin Klein) alatt. A Coty Prestige szerződéses partnereit ellátja ún. teszterekkel, azaz nem eladásra szánt, az eredetihez képest eltérő csomagolású termékmintákkal, amelyek tulajdonjoga a Coty Prestige-nél marad. A Simex Trading ilyen, bemutatópéldány felirattal, illetve kereskedelmi forgalomba nem hozható jelzéssel ellátott termékmintákat forgalmazott Németországban. A Simex Trading jogkimerülésre hivatkozott, de az Európai Bíróság kimondta, hogy ebben az esetben a védjegyjogosult nem járult hozzá a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz, ezért védjegyjoga nem merült ki, és a teszterek forgalmazását megakadályozhatja. A közösségi jogkimerülés elvével előbb az Európai Bíróság, később az uniós jogalkotás a nemzeti védjegyjogok territorialitását, államterülethez kötöttségét törte át. Hasonlóképpen a védjegyjog földrajzi területhez kötött korlátaival kapcsolatos kérdésként merül fel a tranzitáruk kérdése, azaz, hogy alkalmazhatók-e a tagállami, illetve közösségi védjegyen alapuló jogkövetkezmények olyan árukkal szemben, amelyek az Unió területén csupán tranzitban vannak. Az Egyesült Királyságban a helyi vámszerv egy Hongkongból Kolumbiába tartó szállítmány átvizsgálása során kétség kívül hamis Nokia telefonokat talált, amelyeket lefoglalt. Később azonban tekintettel arra, hogy az áruk csak tranzitban voltak elrendelte az áruk lefoglalásának feloldását. A Nokia fellebbezett, az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van (a C-495/09. sz. Nokia-ügy, Nokia Corporation v Her Majesty's Commissioners of Revenue and Customs). A belga vámhatóság egy hasonló ügyben tranzitban levő hamis Philipstermékeket foglalt le, majd döntött a lefoglalás feloldásáról. A védjegyjogosult fellebbezése nyomán végül ez az eset is az Európai Unió Bíróságának ítéletére vár (a C-446/09. sz. Philips-ügy, Koninklijke Philips Electronics N.V. v Lucheng Meijing Industrial Company Ltd, Far East Sourcing Ltd, Röhlig Hing Kong Ltd and Rohlig Belgium N.V.). A védjegy alapvető funkciója, hogy lehetővé tegye a védjegyjogosult számára, hogy ellenőrizhesse a védjegyével ellátott áru első forgalomba hozatalát azon a területen, amelyen védjegye oltalmat élvez. A tranzitban található áruk nem annak az országnak a területén ke-

8 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 138 rülnek forgalomba, ahol a vámszervek feltartóztatták azokat. Ugyanakkor a nemzetközi hamisítás elleni küzdelem uniós érdek még akkor is, ha az adott áruk nem az Unióban kerülnek forgalomba. Egyelőre a Bíróság feladata a hatályos jogszabályok alapján eldönteni a kérdést, de nem lehet kizárni, hogy később a jogalkotás fogja meghatározni az Unió hozzáállását a hamis tranzitáruk kérdéséhez. Mindez idő alatt az Európai Bíróság több ügyben foglalkozott az áruk és szolgáltatások szabad mozgása, illetve a szellemi tulajdon által biztosított területi monopóliumok közötti ellentétekkel a szabadalmi jog, a növényfajták védelme, a szomszédos jogok és a szerzői jog területén. A Bíróság a védjegyek mellett a szellemi tulajdonjog többi formájára is kidolgozta a jogkimerülés elvét, illetve meghatározta, hogy mely esetekben van lehetőség érvényesen kizárólagos licencszerződéseket kötni. A közösségi jogkimerülés tehát összefoglalva azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon különböző fajtáin fennálló kizárólagos jog jogosultja a szellemi tulajdon felhasználásával készült dologi termék példányainak valamelyik EGT-tagállam területén történt saját maga által, vagy más által az ő engedélyével történő első forgalomba hozatalát követően az EGT területén már nem korlátozhatja a forgalomba hozott dologi termék elidegenítés útján való terjesztését. Ezt a jogot az Egyesült Államok jogában right of first sale, azaz első eladás joga néven ismerik. A jogosult tehát nem akadályozhatja az EGT területén az engedélyével forgalomba hozott termék további útját, ezért tudják a kereskedők az árut legalacsonyabb áron kínáló uniós tagállamban beszerezni, és tetszőleges tagállamban forgalmazni. Lényeges kivételek is vannak a közösségi jogkimerülés elve alól, így a jogosult megakadályozhatja az áru forgalmazását, ha az áru állagát, állapotát a forgalomba hozatalt követően megváltoztatták, illetve károsították (pl. átcsomagolták, megsérült, lejárt a szavatossága). A közösségi jogkimerülés továbbá csak a dologi termékre terjed ki, tehát pl. a jogosult nem akadályozhatja meg az általa egy EGT-tagállamban forgalomba hozott hanghordozó más tagállamban történő forgalmazását, de ez nem terjed ki pl. a hanghordozó bérletére vagy az abban foglalt zenemű nyilvános előadására (a Bíróság április 9-i, C-402/85. sz. ügyben hozott ítélete, G. Basset v Société des auteurs, compositeurs et éditeurs de musique (SACEM), illetve a Bíróság május 17-i, a C-158/06. sz. ügyben hozott ítélete, Warner Brothers Inc. and Metronome Video ApS v Erik Viuff Christiansen). V. A közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás A fentiekben bemutattuk, hogy az Európai Bíróság milyen jogfejlődést indított el ítéleteivel a szellemi tulajdon területén. Ezzel párhuzamosan az Európai Közösségek jogalkotó szervei folyamatosan alkották meg azokat az uniós normákat, amelyek részben a tagállami ágazati szabályok harmonizációjával (irányelvek), részben önálló közösségi intézmények létrehozásával (rendeletek) tesznek újabb és újabb lépéseket a világszinten is versenyképes egységes belső piac megteremtése felé. Az eltérő tagállami jogszabályok miatt az egyes tagállamok piacain eltérő versenykörülmények alakulhatnak ki, ami akadályozza az egységes belső piac kialakulását. Ennek kiküszöbölésére alkalmasak az irányelvek, amelyek alapján a tagállamok kötelesek átültetni nemzeti jogukba az irányelvi szabályokat, így egységesedik a tagállami szabályozás. Az uniós irányelvek alapján a tagállamok kötelesek az irányelvek céljainak megfelelően harmonizálni saját nemzeti jogszabályaikat. Magyarország az február 1-jén hatályba lépett Európai Megállapodás (1994. évi I. tv.) alapján kötelezte magát az uniós joganyag át-

9 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 139 vételére, amely Magyarország május 1-jei csatlakozásáig meg is történt. Az azóta eltelt időben természetesen újabb és újabb irányelvek léptek hatályba, amelyek alapján folyamatosan változik a magyar jogrend. Az irányelvek értelmezésével kapcsolatos kérdésekben a tagállami bíróságok az Európai Bírósághoz fordulhatnak előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése céljából. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretén belül, ítéletben értelmezi az adott irányelvi rendelkezést, amely értelmezés kötelező minden tagállami bíróság számára. Így érdekes újdonságként a magyar bíróságok a jogszabályok mellett az európai bírósági ítéletekből megismerhető joggyakorlat figyelembe vételével hozzák meg ítéleteiket. A Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretein belül hozott ítéletei folyamatosan és nagymértékben hozzájárulnak a tagállami jogalkalmazás egységesítéséhez. A tagállamokat kötelező irányelvekkel szemben a közvetlenül alkalmazandó rendeletek útján olyan, az Unió egész területére egységesen érvényes jogintézmények létrehozására van lehetőség, amelyek alkalmasak a sokszínű tagállami jogrendszerek mellett önálló, egységes uniós jogvédelmi eszközök megteremtésére. Az Európai Unió e rendeletekkel mint közvetlenül alkalmazandó normákkal több saját uniós jogintézményt is létrehozott (pl. közösségi védjegy, közösségi formatervezési mintaoltalom, földrajzi árujelző, növényfajta-oltalom), és számos egyéb közvetlenül alkalmazandó normát alkotott (pl. vámszabályok). A rendeletek szintén alapjaiban határozzák meg a tagállamok szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogalkalmazását, a tagállami bíróságok ugyanis közvetlenül alkalmazzák azokat. Az Európai Bíróság a közösségi iparjogvédelmi oltalmak tekintetében felülvizsgálati hatáskörrel rendelkezik, így pl. közvetlenül dönt a közösségi védjegyek, közösségi formatervezési mintaoltalmak, földrajzi árujelzők, növényfajta-oltalmak bejegyzéséről, illetve törléséről. Mivel a Bíróság e rendeleti keretek között gyakran olyan kérdésekben dönt, amely kérdések lényegében azonos formában valamelyik irányelvvel kapcsolatban is felmerülnek, a Bíróság e tevékenységével szintén nagyban elősegíti a tagállami jogalkalmazás egységesülését. V.1. Szabadalmak Kezdetekben, a nemzeti szabadalmi rendszerek kialakulását követően a több államban tevékenységet folytató piaci szereplőknek (pl. gyógyszergyáraknak) találmányaikat minden egyes államban külön-külön kellett a nemzeti szabályok alapján lajstromoztatniuk és fenntartaniuk, ami jelentős költségekkel járt. Ez a következőképp illusztrálható: Bejelentés Újdonságkutatás Vizsgálat Oltalom megadása Azóta számos nemzetközi szerződés jött létre a nemzetközi szabadalmaztatás megkönnyítésére.

10 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 140 A költségek csökkentése és az egységes szabadalmi rendszer megteremtése érdekében 1973-ban sor került az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) aláírására, amely ben lépett hatályba. Az ESZE alapján egyetlen egységes eljárással lehet szabadalmat szerezni a bejelentő által megjelölt tagállamokban. Az ESZE nem uniós jogintézmény, nem rendeleten, hanem nemzetközi szerződésen alapul, és bár minden uniós tagállam a tagja, vannak EU-n kívüli tagjai is (pl. Norvégia, Albánia, Törökország). Az európai szabadalom tartalma nem egységes, a megadást követően nemzeti szabadalmakra bomlik szét, az oltalom tartalmát az egyes nemzeti (tagállami) szabadalmi jogszabályok szabják meg. Hasonlóképpen az európai szabadalom fenntartására, illetve törlésére is a nemzeti jogszabályok vonatkoznak. Az ESZE szerinti eljárás a következő folyamatábrával illusztrálható: Bejelentés Újdonságkutatás Vizsgálat Oltalom megadása Szintén a szabadalmak nemzetközi lajstromozását segíti elő az 1970-ben aláírt Patent Cooperation Treaty (PCT). A PCT alapján egyszerűbben lehet egyetlen nemzetközi bejelentéssel több államban nemzeti szabadalmat szerezni. A PCT-eljárás sémája a következő: Bejelentés Újdonságkutatás Vizsgálat Oltalom megadása Sajátos módon részben éppen az európai szabadalom és a PCT sikere akadályozza az egész unióra egységes jogot biztosító közösségi, illetve uniós szabadalom megalkotását. (A jogintézményt először közösségi szabadalomnak, majd a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően uniós szabadalomnak nevezték. Az alábbiakban kifejtendő okokból a tervezett jogintézmény elnevezése jelenleg egységes szabadalom ( unitary patent ). Az európai szabadalom alapján a találmány az egyes tagállamokban a tagállami szabadalmi jog-

11 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 141 rendszerek alapján eltérő szabadalmi oltalmat élvez, sőt elképzelhető, hogy egyes tagállamok tekintetében be se jelentik, így e tagállamokban egyáltalán nem élvez oltalmat. Ezért már 1960-ban felmerült, hogy szükség lenne egy egységes tartalmú, a tagállami jogoktól független, az egész Közösség területére egységesen érvényes szabadalom megalkotására. A közösségi szabadalom közösségi normán, rendeleten alapulna, így tartalmában és földrajzilag is egységes oltalmat biztosítana. Az egységes szabadalom sémája a következő lenne: Bejelentés Újdonságkutatás Vizsgálat Oltalom megadása Hosszas előkészületek után 2000-ben ugyan megjelent az első rendelettervezet, de a tagállamok több kérdésben a mai napig sem tudtak egyezségre jutni. Mindemellett pedig az ESZE olyan sikeresen működik, hogy többen kétségbe vonják, egyáltalán szükség van-e egységes szabadalomra. A két legfőbb vitás pont a nyelvi, illetve a jogalkalmazási rezsim kérdése. Ha az uniós szabadalmak tartalmát meghatározó igénypontokat és leírást az Unió összes hivatalos nyelvére le kellene fordítani, a magas fordítási költségek miatt a szabadalom minden bizonnyal sikertelenségre lenne kárhoztatva, nem érné meg a bejelentőknek az egységes bejelentés. Ha viszont az igénypontok, illetve a leírás az Unió több hivatalos nyelvén nem lenne elérhető, ez csorbítaná az adott nyelvet beszélők jogbiztonsághoz fűződő jogát, hiszen adott esetben nem férhetnének hozzá a szabadalom tartalmát meghatározó igénypontok, illetve a leírás általuk is érthető nyelven írt változatához. Ami a jogalkalmazás kérdését illeti, amennyiben minden tagállam bíróságai eljárhatnak az uniós szabadalmakkal kapcsolatban, sérülhet az egységes jogértelmezéshez kapcsolódó érdek, és a nagy iparvállalatok esetleg nem kockáztatják, hogy szabadalmukat megsemmisítse pl. egy magyar, máltai vagy finn bíróság. Amennyiben csak egyes tagállami bíróságok, vagy esetleg külön bírósági szervezet járna el e szabadalmakkal kapcsolatban, mindazon tagállamok polgárainak sérülhetne a bírósághoz forduláshoz fűződő joga, amely területén nem működik hatáskörrel ellátott bíróság. Hosszas egyeztetések után végül Olaszország és Spanyolország távolmaradásával megállapodás született a nyelvi és a bírósági rezsimmel kapcsolatban, így a tagállamok ún. megerősített együttműködés keretein belül kívánják létrehozni az immáron egységes szabadalomnak nevezett jogintézményt (az uniós szabadalom elnevezést a távol maradó országok miatt nem lehet használni). Olaszország és Spanyolország elsősorban a nyelvi rezsim tekintetében nem tudott megegyezni a többi tagállammal. A Versenyképességi Tanács éppen a magyar elnökség ideje alatt, március 10-én adott zöld utat a megerősített együttműködésnek. Ezzel szemben az Európai Bíróság március 8-án kiadott 1/09. sz. vélemé-

12 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 142 nyében a bírósági rezsimre vonatkozó nemzetközi megállapodás tervezetét az uniós alapszerződésekkel összeegyeztethetetlennek találta. (Mivel a tervezet szerint a létrehozandó bíróság európai szabadalmakkal is foglalkozott volna, nem rendelet, hanem nemzetközi egyezmény formájában kívánták elfogadni.) Ennek ellenére a Versenyképességi Tanács még szintén a magyar elnökség ideje alatt, június 27-én elfogadta az egységes szabadalom létrehozására irányuló megerősített együttműködésre vonatkozó két rendelettervezetet. A megerősített együttműködés a tervek szerint január 1-jén lép életbe. Addig a résztvevő tagállamoknak véglegesíteniük kell a bírósági rendszerre vonatkozó szabályokat is, azaz ki kell küszöbölniük az Európai Bíróság által kifogásolt hiányosságokat. A helyzetet bonyolítja, hogy Olaszország és Spanyolország is keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, amelyben kérik a megerősített együttműködést engedélyező tanácsi határozat megsemmisítését. A fentiek alapján látható, hogy korántsem biztos, hogy 2014-ben hatályba lép az egységes szabadalmi rendszer. Részint az ESZE másodlagos jogegységesítő hatásának köszönhető, hogy az Unió a védjegyektől eltérően nem alkotott a szabadalmak általános szabályait harmonizáló irányelvet sem. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy egyes uniós irányelvek ne érintenék a szabadalmi jog egyes részterületeit. Így a magyar szabadalmi jogba is átültették az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK sz. irányelvét a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról. Az irányelv, egyebek mellett, egyrészről megteremti a biotechnológiai találmányok szabadalmazhatóságát, másrészről megtiltja az emberi lények klónozását. Megemlítendő, hogy az európai parlamenti szavazáson 2005-ben megbukott a számítógéppel alkalmazott találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló 2002-es irányelvi javaslat ( Com 2002 (92) final ). Az irányelv megkönnyítette volna a számítógépi programok útján elérhető műszaki eredmények szabadalomként történő lajstromozását, és egységesítette volna a jelenleg szerteágazó tagállami joggyakorlatot. Az irányelvjavaslat kritikusai szerint egyrészről a tervezet az egységesítés leple alatt bővítette volna a szabadalmaztathatóság körét, másrészről pedig a szerzői jog jelenleg is megfelelő védelmet biztosít a számítógépi programok számára. V.2. Védjegyek A tagállami védjegyjogi jogszabályok harmonizálásának első lépése az első védjegyirányelv (89/104/EGK) elfogadása volt. Az irányelv nem terjed ki a hivatali eljárások és a jogérvényesítés kérdéseire. Az irányelvet azóta a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalták, és jelenleg 2008/95/EK számon van hatályban. Az Európai Bíróság számos esetben értelmezte előzetes döntéshozatali eljárás körében az irányelvet, (pl. ilyen nagy jelentőségű ítéletek születtek a szín-, hang- és illatvédjegyek lajstromozhatóságáról, a jóhírnév értelmezéséről, a cégnévvel megvalósított védjegyhasználatról stb.) mely ítéletek alapjaiban határozzák meg a tagállami jogértelmezést, és ezáltal biztosítják az irányelvi normák egységes alkalmazását. A közösségi szabadalom tervével ellentétben igazi sikerként lehet elkönyvelni a közösségi védjegyrendszer megteremtését. A közösségi védjeggyel kapcsolatos tárgyalások még 1959-ben kezdődtek. Hosszas egyeztetések eredményeképpen a Tanács 40/94/EK sz. rendelete alapján 1994-ben megalakult az OHIM (Office for Harmonization in the Internal Market, magyarul BPHH, azaz Belső Piaci Harmonizációs Hivatal), azaz a tulajdonképpeni közösségi védjegyhivatal, majd április 1-jén elismerték az első közösségi védjegy beje-

13 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 143 lentési napját. 3 Azóta több százezer közösségi védjegyet jegyeztek be, amelyek május 1-je óta Magyarországon is hatályosak. A közösségi védjegyrendeletet az irányelvhez hasonlóan azóta a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalták, és jelenleg 207/2009/EK számon van hatályban. Az OHIM székhelye a spanyolországi Alicantéban található. A közösségi védjegy egységes oltalmat biztosít a bejegyzett megjelöléseknek, amelyet csak az egész Unió területére lehet megadni, illetve törölni. Mivel a közösségi védjegyoltalom tartalmát uniós rendelet határozza meg, az elvileg minden tagállamban azonos. A közösségi védjegy sikere jórészt ennek, és az alacsony költségeknek köszönhető. Az OHIM fellebbviteli fóruma az Európai Bíróság, melynek közösségi védjegyekkel kapcsolatosan hozott ítéletei, mivel a közösségi védjegyrendeletben foglalt szabályok nagyrészt megegyeznek a tagállamok számára kötelező irányelvi szabályokkal, jelentős befolyással vannak a tagállami jogalkalmazásra. Az Európai Unió még 2008-ban döntött arról, hogy felülvizsgálja az európai védjegyrendszerek működését. A megbízást elnyerő Max Planck Intézet március 8-án tette közzé tanulmányát, amely alapján várható, hogy az integráció mélyítése érdekében jelentős módosítások lesznek mind az irányelvben, mind a rendeletben. V.3. Formatervezési minták A formatervezési mintaoltalmi rendszer egységesítése a szabadalmakhoz, illetve a védjegyekhez képest sokkal gyorsabban és egyszerűbben zajlott le ban született meg a formatervezési minták jogi oltalmáról szóló 98/71/EK sz. irányelv, amelyet Magyarország is implementált. Az irányelv a védjegyirányelvhez hasonlóan nem terjed ki a hivatali eljárások és a jogérvényesítés kérdéseire. A közösségi védjegyoltalomhoz hasonló célokat szolgál a közösségi formatervezési mintaoltalom, amelyet a Tanács 2001-ben elfogadott, 6/2002/EK sz. rendeletében alkotott meg. A közösségi formatervezési mintaoltalom a közösségi védjegyhez hasonlóan földrajzilag és tartalmilag egységes hatályú oltalom. A bejegyzett közösségi formatervezési mintaoltalmat a közösségi védjegyhez hasonlóan az OHIM lajstromozza. Érdekesség, hogy a közösségi mintaoltalomról szóló rendelet elismeri az ún. nem lajstromozott formatervezési mintát, amely a nyilvánosságra hozatallal jön létre, és időben és tartalmában korlátozott oltalmat biztosít. V.4. Földrajzi árujelzők A földrajzi árujelző gyűjtőfogalom, mely az adott áru eredetével kapcsolatos, a fogyasztók számára releváns, és így általában értékkel bíró információ védelmét teremti meg. A földrajzi árujelzőnek nincs konkrét jogosultja: mindenki használhatja, aki bizonyos előfeltételeknek megfelel (pl. egy adott földrajzi területen állítja elő áruját). Az egyszerű származási jelzés egy bizonyos területre utal, ahol az árut előállították, függetlenül attól, hogy az előállítás helye befolyásolja-e a termék minőségét (pl. Made in Hungary ). Az eredetmegjelölés szintén egy konkrétan meghatározható földrajzi területre utal, amelynek fekvése, természetes adott- 3 Ez az AIPPI védjegy volt, melyet az azonos rövidítést használó Association Internationale pour la Protection de la Propriété Intellectuelle (Szellemi Tulajdon Oltalmára Létesült Nemzetközi Egyesület) jelentett be.

14 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 144 ságai, a területen élők különleges tudása minőségi többletet biztosít az adott terméknek (pl. tokaji bor, pármai sonka). Földrajzi árujelző Származási jelzés (Made in Hungary) Eredetmegjelölés (tokaji bor, pármai sonka) A földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmát több államközi egyezmény biztosítja. Az Európai Unió mezőgazdasága nem kedvez a tömegtermelésnek, ugyanakkor az európai termelők rengeteg olyan árut állítanak elő, amelyek minősége szorosan kapcsolódik az előállítás helyéhez és az ott kiérlelt évszázados hagyományokhoz, és e különleges minőségük miatt magasabb áron értékesíthetők, mint a hasonló, nem ilyen minőségű, a földrajzi területen kívül előállított áruk. Ezért, és a földrajzi árujelzőkkel ellátott áruk egységes védelmének és belső piacának megteremtése végett az Unió a 90-es évektől kezdve folyamatosan építi ki a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozását. Az Európai Közösség először 1992-ben alkotott rendeletet a mezőgazdasági termékek és élelmiszeranyagok földrajzi jelöléseiről és eredetmegjelöléseiről (2081/92/EGK). Miután Ausztrália és az USA is vitarendezési eljárást indított az EU ellen a WTO előtt, az Unió új rendeletet alkotott, és elfogadta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelöléseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK sz. rendeletet. E rendelet hatálya nem terjed ki a szeszes italokra. A rendelet alapján eredetmegjelölés (magyarul OEM oltalom alatt álló eredetmegjelölés, angolul PDO Protected Designation of Origin ) valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy kivételes esetben országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők, és termelése, feldolgozása, előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Földrajzi árujelző (magyarul OFJ oltalom alatt álló földrajzi jelzés, angolul PGI Protected Geographical Indication ) esetén elegendő, ha az adott helyen előállított termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és termelése és/vagy feldolgozása, előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Magyarországról származó bejegyzett eredetmegjelölés (OEM) pl. a szegedi (téli)szalámi, makói hagyma, hajdúsági torma. Magyarországról származó bejegyzett földrajzi árujelző (OFJ) pl. a gönci kajszibarack, a gyulai és csabai kolbász. A Tanács hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK sz. rendelete bevezet egy harmadik kategóriát, a hagyományos különleges termékek (magyarul HKT, angolul TSG Traditional Speciality Guaranteed ) körét. A termékek e körében a földrajzi származás nem lehet meghatározó. A hagyományos különleges termékként történő elismeréshez a mezőgazdasági terméknek, illetve élelmiszernek vagy hagyományos alapanyagokból kell készülnie, vagy hagyományos összetételűnek kell lennie, vagy előállítási és/vagy feldolgozási módjának a hagyományos jellegű előállításnak és/vagy feldolgozásnak kell megfelelnie. Magyarországról érkező kérelem alapján jelenleg folyamatban van a tepertős pogácsa hagyományos különleges termékként való lajstromozása.

15 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 145 Az Unió közös borpiaci szabályozásának reformja kapcsán fogadta el a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK sz. rendeletet. A szabályozás a földrajzi területhez kapcsolódás szorossága és egyéb kritériumok alapján a borok esetében négy kategóriát vezet be: 1. oltalom alatt álló eredetmegjelöléses bor (OEM), 2. oltalom alatt álló földrajzi jelzéses bor (OFJ), valamint 3. földrajzi jelzés nélküli borok, melyeknek két alkategóriájuk van: a. földrajzi jelzés nélküli fajtabor és b. földrajzi jelzés nélküli egyéb bor. Az első két kategóriába tartozó áruk esetén termékleírást kell készíteni, amely a nemzeti-, majd közösségi elbírálás után kaphat oltalmat. A földrajzi árujelzőt kizárólag a termékleírásnak megfelelő árun szabad használni. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK sz. tanácsi rendelet tartalmazza a (tömény) szeszes italok megjelölésére vonatkozó szabályokat. A rendelet alapján a földrajzi árujelző olyan megjelölés, amely a szeszes italt egy adott ország területéről, vagy e terület régiójából vagy helységéből származóként azonosítja, ha a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható. A rendelet III. melléklete alapján Magyarországról származó földrajzi árujelző a pálinka, a törkölypálinka, a szatmári szilvapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a békési szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka és a gönci barackpálinka. V.5. Növényfajták oltalma Az ESZE kifejezetten kizárta szabályozási köréből az állat- és növényfajtákat, nemzetközi szinten a növényfajták oltalmára 1961-ben külön egyezmény létesült. Ennek 1978-as felülvizsgálata külön uniót hozott létre (UPOV Union pour la protection des obtentions végétales), amelynek tagjai kötelesek az új növényfajtákra kizárólagos jogot biztosító oltalmat létrehozni. A magyar jogban a növényfajta-oltalom sui generis oltalom, melynek szabályozása a szabadalmi törvényben található. Az Európai Unió saját rendszer létrehozásával biztosította az új növényfajtákon biztosított kizárólagos jogoknak a tagállamokra nézve egységes szabályozását, és e célból alkotta meg a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK sz. tanácsi rendeletet. A rendelet alapján közösségi növényfajta-oltalom tárgyát képezheti valamennyi növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, ideértve többek között a nemzetségek és fajok közötti hibrideket is. Fontos megjegyezni, hogy a rendelet nem terjed ki az új kitenyésztett állatfajtákra. V.6. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmával kapcsolatban ban született irányelv (87/54/EK). Az irányelv megalkotását azzal indokolták, hogy a félvezető termékek egyre fontosabb szerepet játszanak számos iparágban, és ennek megfelelően a félvezető technológia alapvető jelentőségűnek tekinthető a Közösség ipari fejlődése szempontjából, továbbá a félvezető termékek működése nagyban függ az ilyen termékek topográfiájától, és a topográfiák kialakítása jelentős emberi, műszaki és pénzügyi források befekte-

16 Uniós szakpolitikák: Az Unió szabályozó jellegű politikái 146 tését kívánja meg, míg azok a független kifejlesztés költségeinek töredékéért többszörözhetők. A lajstromozott oltalmak csekély száma azt sejteti, hogy a kor ezt az oltalmi formát meghaladta. Magyarországon mindössze egy oltalmat jegyeztek be, amely megújítás hiányában azóta megszűnt. VI. Szerzői jog Az Európai Unió az egyes iparjogvédelmi oltalmi formákhoz hasonló átfogó szabályozást a szerzői jog területén nem valósított meg. Mivel a szerzői jogi védelem az európai jogok szerint nem bejegyzéssel jön létre, saját, uniós szerzői jogi oltalom rendeleti úton történő megalkotására nincs szükség. Mindeddig az irányelvi úton megvalósítható jogharmonizáció sem tért ki a szerzői jog legáltalánosabb kérdéseire, de több konkrét részterületen számos uniós irányelv született. Ilyen részterületet szabályozó irányelvek többek között: a Tanács 91/250/EGK sz. irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK sz. irányelve a számítógépi programok jogi védelméről) a Tanács 92/100/EGK sz. irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK sz. irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról) A Tanács 93/83/EGK sz. irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról A Tanács 93/98/EGK sz. irányelve a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról (hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK sz. irányelve a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről) Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK sz. rányelve az adatbázisok jogi védelméről A Parlament és a Tanács 2001/29/EK sz. irányelve az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról ( Infosoc irányelv ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK sz. irányelve az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról. A fenti részterületeket érintő szabályozásnak jelentős bírósági joggyakorlata van. VII. A szellemi tulajdon érvényesítésének harmonizálása A Közösség az ezredfordulóra harmonizálta a szellemi tulajdon védelmének a belső piac kialakulása szempontjából lényeges anyagi jogi szabályait, és rendeleti úton létrehozta a

17 Dr. László Áron Márk: Szellemi tulajdon az Európai Unió jogrendjében 147 közösségi védjegy, a formatervezési minta, a növényfajták és a földrajzi árujelzők oltalmát. A vonatkozó közösségi jogalkotás azonban csak szórványosan tért ki a szabályozott jogok érvényesítésének, így a szankcióknak a harmonizálására. A jogsértések orvoslása ezért tagállamonként eltérő jellegű és hatékonyságú maradt. Erre kíván választ adni a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK sz. irányelv, amely a szellemi tulajdon területén harmonizálja a belső piac működésére közvetlenül ható vonatkozásokban a szankciórendszert. A hatékony jogorvoslathoz való alapvető jog követelményének megfelelően a beavatkozás gyorsaságának, a bizonyítékok megőrzésének, az ideiglenes intézkedések nyújtotta előnyöknek, az okozott károk teljes megtérítésének, az erkölcsi sérelmek ellensúlyozásának, a fedezetelvonás megelőzésének, valamint a megelőzés célját is szolgáló büntetés alkalmazásának a megfelelő biztosítására törekszik. Egy nemrégiben nyilvánosságra került jogeset (a Bíróság (nagytanács) április 12-i, C-235/09. sz. ítélete, DHL Express France SAS, korábban DHL International SA vs. Chronopost SA) arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyes tagállamok szankciórendszere közötti különbségek még mindig gondot jelentenek a szellemi tulajdonjogok egységes érvényesítése során.

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát? Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása dr. Tóháti Márta Nemzetközi Védjegy Osztály Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Lajstromozást kizáró ok és

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform

Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform dr. Vass László Ádám Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest, 2014. november 20. A

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről A Kormány a

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. Tárgyalási rend Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. 1. Lényege, helye a jogrendszerben 2. Szerzői jog iparjogvédelem

Részletesebben

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat)

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat) L 111/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.5.5. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag?

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? A kérdések A kezdetek C-431/04 MIT A gyógyszer hatóanyag-kombinációja fogalom megköveteli-e, hogy a kombináció alkotórészei mind

Részletesebben

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok MVE & HNT & EOQ MNB 2010. május 19. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok Zobor Enikő vezető-tanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési

Részletesebben

2008-ban még fenntartott szabadalmak száma: 53 db, új bejelentés: 5db

2008-ban még fenntartott szabadalmak száma: 53 db, új bejelentés: 5db A szellemi vagyon védelme és szerepe az oktatásban a Miskolci Egyetemen Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. 1 A Miskolci Egyetem oktatói-kutatói kutatói

Részletesebben

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban 1 European Innovation Scoreboard országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tevékenységéről

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tevékenységéről A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tevékenységéről dr. Németh Mónika, titkár Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkársága Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 1 Európai uniós vámhatósági adatok Az Európai

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Tájékoztató és minősítő rendszerek. Összeállította: Sallai András

Tájékoztató és minősítő rendszerek. Összeállította: Sallai András Tájékoztató és minősítő rendszerek Összeállította: Sallai András Tanúsítás olyan eljárás, amellyel egy független fél írásban igazolja, hogy egy termék, egy folyamat, egy szolgáltatás megfelel az előírt

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

A másodlagos szoftverpiac jogi kérdései. Dr. Klacsmann Dávid, LL.M. ügyvéd, informatikai jogász

A másodlagos szoftverpiac jogi kérdései. Dr. Klacsmann Dávid, LL.M. ügyvéd, informatikai jogász A másodlagos szoftverpiac jogi kérdései Dr. Klacsmann Dávid, LL.M. ügyvéd, informatikai jogász Az előadás tartalma 1. Fogalmi alapvetés: a másodlagos szoftverpiac és a használt szoftver 2. A használt szoftverek

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Készítette: SEF-2137/2014. Tolvaj Ágnes Haklik Andrea ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az élelmiszerek ellenőrzéséről az oltalom alatt

Részletesebben

Közös közlemény a fekete-fehér védjegyek oltalmi körével kapcsolatos közös gyakorlatról 2014. április 15.

Közös közlemény a fekete-fehér védjegyek oltalmi körével kapcsolatos közös gyakorlatról 2014. április 15. Közös közlemény a fekete-fehér védjegyek oltalmi körével kapcsolatos közös gyakorlatról 2014. április 15. 1. HÁTTÉR Az Európai Unió védjegyhivatalai abbéli elköteleződésük érdekében, hogy a Védjegyek és

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Szellemi Tulajdon Világnapja

Szellemi Tulajdon Világnapja Szellemi Tulajdon Világnapja A védjegyhasználat aktuális kérdései Dr. Szamosi Katalin 2010.ápr.23. A közösségi védjegyhasználat területi terjedelme Dr. Ficsor Mihály cikke 2010.febr. Iparjogvédelmi és

Részletesebben

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15.

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15. Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia 2015. május 14-15. Felsőtárkány OHIM A dilemma 2007 és 2012 között dolgoztam a Belső Piaci Harmonizációs

Részletesebben

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához A védjegy A Duna-Ipoly nemzeti parki védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. A védjegy célja (1)

Részletesebben

Dúl-fúl, és elnémul? - helyzetjelentés l az EU iparjogvédelmi jogalkotásáról

Dúl-fúl, és elnémul? - helyzetjelentés l az EU iparjogvédelmi jogalkotásáról Dúl-fúl, és elnémul? - helyzetjelentés l az EU iparjogvédelmi jogalkotásáról dr. Jókúti András főosztályvezető-helyettes Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szeged, 2012. május

Részletesebben

6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1

6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1 6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1 Képviselő cég neve, címe:... Beadás dátuma: (OEP tölti ki) Ügyintéző neve, elérhetősége:... Munkahelyi telefon (fax, e-mail, mobiltel.):...

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában Dr. Walter Katalin TTI története 2005 Innovációs törvény Magyarországon = Felsőoktatási intézmények megszerezhetik

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához

Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához 1. A védjegy A Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. A védjegy

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

A Dél alföldi HEURégió Pont Egyesület Információs Kiadványa 2010/II.

A Dél alföldi HEURégió Pont Egyesület Információs Kiadványa 2010/II. A Dél alföldi HEURégió Pont Egyesület Információs Kiadványa 2010/II. Szeged, 2010. Helyi adók, gépjárműadó, illeték A helyi adózás magyarországi rendszere teljes mértékben megfelel az európai normáknak,

Részletesebben

Virtual I/O Server 1.1.2.0 változat

Virtual I/O Server 1.1.2.0 változat Virtual I/O Server 1.1.2.0 változat Kiadási megjegyzések GI22-0068-02 Virtual I/O Server 1.1.2.0 változat Kiadási megjegyzések GI22-0068-02 Megjegyzés Az információk és a tárgyalt termék használatba vétele

Részletesebben

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Pálfi Erzsébet, dietetikus,, főiskolai tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ételed az életed!

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Az új európai szabadalmi rendszer megteremtésére irányuló munka az Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása

Az új európai szabadalmi rendszer megteremtésére irányuló munka az Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása Az új európai szabadalmi rendszer megteremtésére irányuló munka az Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest, 2015. április 22. Európai Szabadalmi

Részletesebben

Kitöltési útmutató az iratbetekintésre irányuló kérelem űrlapjához 1

Kitöltési útmutató az iratbetekintésre irányuló kérelem űrlapjához 1 BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (OHIM) Védjegyek és formatervezési minták Kitöltési útmutató az iratbetekintésre irányuló kérelem 1 1. Általános megjegyzések 1.1 Az űrlap használata Az űrlap ingyen beszerezhető

Részletesebben

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ A REFERTIL projekt az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió által garantált minőség

Az Európai Unió által garantált minőség Az Európai Unió által garantált minőség Micsoda ízek! A földrajzi jelzések címkéi az eredetiség zálogai HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja B u d a p e s t, 2 0 1 3. s z e p t e m b e r 2 7. Orvostechnikai eszköz vs. Gyógyászati segédeszköz Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.

Részletesebben

NÉHÁNY AKTUÁLIS GONDOLAT A LICENCSZERZŐDÉSEKRŐL

NÉHÁNY AKTUÁLIS GONDOLAT A LICENCSZERZŐDÉSEKRŐL NÉHÁNY AKTUÁLIS GONDOLAT A LICENCSZERZŐDÉSEKRŐL VÉDJEGY-LICENCSZERZŐDÉSEK TAPASZTALATAI AZ ÚJ PTK. HATÁLYBA LÉPÉSE ÓTA Hennelné dr. Komor Ildikó ügyvéd, partner Sár és Társai Ügyvédi Iroda szoros együttműködésben

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához. A védjegy

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához. A védjegy Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához A védjegy A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. A védjegy célja

Részletesebben

Szent István Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Gödöllő, 2006. Preambulum

Szent István Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Gödöllő, 2006. Preambulum Szent István Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Gödöllő, 2006. Preambulum A 2005. január l-én hatályba lépett a kutatás-fejlesztésről és a technológia innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Érvényesíteni csak pontosan, szépen. az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos problémák

Érvényesíteni csak pontosan, szépen. az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos problémák Érvényesíteni csak pontosan, szépen az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos problémák A magyar különleges nyelv - áldás-e vagy átok? Aki dolgozik, hibázik is, vagyis A magyar különleges nyelv -

Részletesebben

a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről

a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről EZ A A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Iktatószám: a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztetés e játékokon való feltüntetéséről

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12. Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

Végfelhasználói licenc szerződés ELLA ibanq

Végfelhasználói licenc szerződés ELLA ibanq Cégnév: ELLA Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank zrt. Székhely: 1067 Budapest, Csengery utca 31. Telefon: +36 1 465 65 65 +36 1 801 35 65 Fax: +36 1 465 65 99 Cg. szám: Fővárosi Bíróság 01-10-045097 Adószám:

Részletesebben

Szeminárium és napi tréning exkluzív ajánlat

Szeminárium és napi tréning exkluzív ajánlat Szeminárium és napi tréning exkluzív ajánlat 1. Bevezetés 1.1.1. Az XM (a továbbiakban Vállalat vagy XM ) a nicosiai cégbíróságon a HE 251334 nyilvántartási számon bejegyezett Ciprusi Befektetési Cég és

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2012. november 15.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2012. november 15.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2012. november 15.(*) 2004/48/EK irányelv Bizonyítékok vizsgálatára vonatkozó szabályok valamely használati mintaoltalom megsemmisítése iránti kérelem ügyében eljáró

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról

2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról Dr. Berta Gyula 2012 évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról 2012.12.12. 1. oldal Postatörvény Cél: mindenki számára elérhető, megfelelő minőségű

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az Európai Unió magyar elnökségének iparjogvédelmi programja

Az Európai Unió magyar elnökségének iparjogvédelmi programja Az Európai Unió magyar elnökségének iparjogvédelmi programja Ficsor Mihály Magyar Szabadalmi Hivatal Az iparjogvédelmi torta szeletei (MIE-továbbképzés, Siófok, 2010. május 6-7.) Áttekintés I. Az Európai

Részletesebben

mivel egy tagállamban már szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék szabad mozgásait nem lehet korlátozni

mivel egy tagállamban már szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék szabad mozgásait nem lehet korlátozni A BIZOTTSÁG 3649/92/EGK RENDELETE (1992. december 17.) a feladási tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK

Részletesebben

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS *

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS * A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS * A borok oltalom alatt álló eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek nyilvántartása (E-Bacchus) Származási országként a Szlovák Köztársaság megjelölésével a»tokajská

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Alkalmazandó 2014. július 1-jétől

Alkalmazandó 2014. július 1-jétől ŰRLAP FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, ÜZLETI DÖNTÉSEK TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA, ÉS JOGSÉRTŐ ÖSSZEHASONLÍTÓ REKLÁM BEJELENTÉSÉHEZ Alkalmazandó 2014. július 1-jétől A

Részletesebben

Pályázati Kisokos VIII. rész

Pályázati Kisokos VIII. rész Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015. szeptember 02. Alapvető cél Rendelkezésre álló forrás A támogatás mértéke Pályázók köre Gazdálkodásra vonatkozó feltételek A felhívás célja

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 330 E/02)

(EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 330 E/02) 2008.12.30. C 330 E/7 29/2008/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2008. december 9-én elfogadva a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló, -i 2008/ /EK európai parlamenti

Részletesebben

A formatervezési mintaoltalomról

A formatervezési mintaoltalomról A formatervezési mintaoltalomról A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a külcsín a fogyasztó nézőpontjából gyakran éppen olyan fontos ha nem fontosabb, mint a belbecs, azaz a termék hasznossága,

Részletesebben

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 1 / 5 2014.10.20. 14:36 A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 2012.08.10. A Tanács 2004/80/EK irányelve Nyomtatás: A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve a bűncselekmények áldozatainak

Részletesebben

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban Boros Ilona Európai Uniós Osztály Külkapcsolatok Főosztálya, NIH Horizont 2020 információs nap Gyakorlati pályázati ismeretek adminisztratív,

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 14. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben