AZ ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM HELYZETE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM HELYZETE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány AZ ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM HELYZETE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON Készítette: Rudolf Dóra Budapest, 2010.

2 Tartalom I. Bevezetés Előszó Rövid történeti áttekintés... 8 II. Szervezeti egységek Bevezetés Szervezetek Vízitársulatok A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Vízművek Csatornázási művek Polgárőrség Egyéb szervezetek Összefoglalás III. Nemzetközi vetület Bevezetés Az Európai Unió Környezetpolitikája Az Európai Unió Víz Keretirányelve Az OECD ajánlásai Magyarország számára Az Aarhusi Egyezmény Összefoglalás IV. Prevencionális tájékoztatási formák Bevezetés Magyar Közlöny Biztosítók ajánlásai Önkormányzati ajánlások Összefoglalás V. Krízishelyzetek Bevezetés Napi aktuális problémák kezelése Árvíz Belvíz Programok, stratégiák

3 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A Várárhelyi Terv Továbbfejlesztése program A Nemzeti Környezetvédelmi Program Segélyszervezetek közrejátszása A Baptista Szeretetszolgálat A Magyar Máltai Szeretetszolgálat A Magyar Vöröskereszt A Magyar Ökomenikus Segélyszervezet A Nemzeti Segélyvonal Összefoglalás VI. Krízishelyzeti kommunikáció Bevezetés Katasztrófavédelem Információs rendszer és kommunikáció Tájékoztatás a fertőzésveszélyről Összefoglalás VII. Ajánlásaim a jelenlegi helyzet javítására VIII. Összefoglalás IX. Mellékletek Szervezeti egységek Eljárási rend Prevencionális tájékoztatási formák Önkormányzatok ajánlásai A települési belvíz és csapadékvíz elvezetésével összefüggő feladatok Prevencionális tájékoztatási formák - Az önkormányzatok feladatai Részlet az évi LXV. Törvényből Részletek az évi LVII. Törvényből Nemzetközi vetület SWOT analízis X. Felhasznált irodalom Könyvek, folyóiratok, publikációk Internetes hivatkozások

4 Ábrajegyzék 1. ábra: Magyarország Vízügyi Igazgatóságai ábra: Az ár- és belvízvédelmi feladatok felépítése ábra: A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztéséről készült plakát (VKKI)

5 I. Bevezetés 1. Előszó Az árvíz nem új jelenség. Több ezer éve egész kultúrák épültek a folyók kiöntési mechanizmusaira. Az egyiptomiak például vészjósló jelnek tartották, ha a Nílus nem öntött ki, vagy késett az áradás. Az akkori népekre jellemző volt, hogy együtt tudtak élni a vízzel, tisztelték azt és számítottak a segítségére. Sok idő telt el azóta, és az ember mindinkább a természet leigázása felé fordult. A modern gondolkodás alapfeltétele, hogy mindent nekünk kell irányítani. Mindent meg kell ismerni, amit nem ismerünk, azt elpusztítjuk, vagy leigázzuk. Az ipari forradalmak óta a természet uralása szinte normálisnak tekinthető. A jelenkor feladata lesz felismerni, hogy a természetet nem tudjuk legyőzni, mert ha korlátozzuk, ő új utat keres és folytatja munkáját. Örök szélmalomharc ez, melyben eddig a vesztes oldalon állunk. Tevékenységeink azt eredményezik, hogy a bolygó ökoszisztémája felborul, és világméretű, pusztító katasztrófákat generál a globális felmelegedésnek nevezett jelenség. A természeti katasztrófák nem új keletűek: voltak, vannak és lesznek is. Újdonságot csak az hordoz magában, hogy milyen sűrűséggel és erővel csapnak le majd a jövő emberére. Jelenleg azt a tendenciát figyelhetjük meg, hogy egyre több és intenzívebb vihar tombol, egyre nagyobb árvizek és aszályok pusztítanak és gyakrabban mozog a talpunk alatt a föld. Ma már közhelynek számít az, hogy ha nem teszünk valamit gyorsan, elpusztítjuk magunk körül a környezetet. Európa földrajzi fekvésének köszönhetően árvizek által erősen veszélyeztetett kontinens, főleg Hollandia és Magyarország területén. Nem mondok újdonságot azzal, hogy hazánk a Kárpát-medence országa, körbe vagyunk véve hegyekkel, és az ország területének nagy része alföld. Folyóinkról általánosságban elmondható, hogy hazánkon kívülről érkeznek. Mindez azt jelenti, hogy nem csak a folyók elöntésének vagyunk kitéve ár- és belvíz szempontjából, de a tavaszi olvadást követően a hegyekből lezúduló vízmennyiség is kihat ránk. Ezek mellett alapvető követelmény lenne a lakosság megfelelő felkészítése az ár- és belvízi védekezésre. Azonban úgy tűnik, a mindennapokból kimarad a civil lakosság tájékoztatása az 5

6 ár-és belvízhelyzetről. Észrevesszük, hogy gond van, amikor a pincénket elönti a talajvíz, vagy mikor a Duna elárasztja az Alsó-Rakpartot. De tudjuk, hol vannak az árterületek a folyók mentén? Mely területek vannak leginkább kitéve a belvíznek? Hova építkezhetünk és hol veszélyes? Az állam feladata lenne tájékoztatni a lakosságot? A civil szervezetek, helyenként úgy tűnik, átveszik az informálás kötelességét. Pedig az államnak kéne tanulmányokat végezni, felméréseket készíteni és az eredményeket eljuttatni az érintett területek képviselőinek, hogy azok továbbíthassák a civileknek. A folyók állami kézben vannak, a közgazdaságtan szerint pedig az állam feladata a társadalmi jólét és biztonság biztosítása. Az embernek alapvető joga van az élhető környezethez és a tájékoztatáshoz. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem vagyunk tisztában sem jogainkkal, sem kötelezettségeinkkel. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága 2002-ben kidolgozott egy útmutatót, mely A legjobb gyakorlat dokumentuma címet viseli. Ebben olvashatjuk az alábbiakat: Bár az árvizek természeti jelenségek, a természeti folyamatokba történő olyan emberi beavatkozások, mint a lefolyás urbanizáció általi megváltoztatása, a mezőgazdaságban követett gyakorlat és az erdőirtás, jelentősen megváltoztatták a helyzetet egész vízgyűjtőkön. Ugyanakkor a kockázatnak történő kitettség és sebezhetőség az elöntésveszélyes területeken folyamatosan nőtt. 1 Az éghajlati változásokkal együtt egyre több áradással kell számolnunk. Ahogy az embernek egyre nagyobbak az elvárásai, egyre több értéket halmoz fel maga körül, annál inkább érzi meg az árvizek mind pusztítóbb tombolását. Maga a természet nem szorítható korlátok közé, és szinte lehetetlen (jelen tudásunkkal és eszközeinkkel) előre jelezni, mi fog valójában történni. Hiszen nem véletlen a mondás: szeszélyes, mint az időjárás. A víz nem ismer határokat, nem tiszteli az országok szuverenitását és nem érdekli, hogy ki akarja megállítani. Alapvető elvárás lehetne tehát, hogy mind a hatóságok, mind a lakosság megtegye a megfelelő lépéseket, hogy a természet tombolása a lehető legkisebb kárt okozza életünkben. Az együttműködésnek tehát több aspektusban is meg kell jelennie. Ezek között értem a lakosság és a hatóságok kapcsolatát, a hatóságok egymás közötti tevékenységét, regionális és nemzetközi szinten egyaránt. Az intézkedések meghozatalakor figyelni kell arra, hogy emberi életek foroghatnak kockán egy nem megfelelő lépés megtételével. A károkat nem csak a lakosság szenvedi el, hanem a természet is, így ügyelni kell rá, hogy se a prevenciós intézkedés, se a kártalanítás ne terhelje meg jobban a környezetet 1 6

7 mint szükséges. A természet alkotásaival igyekszik kompenzálni a katasztrófák mértékét. Vegyük példának a hegyek erdejeit. Ha egy hegyi patak árad, a fák sok vizet visszafognak és lassítanak a lezúduló vízmennyiség haladásán. Az alföldek talaja, a folyók közvetlen partszakasza is nyel el bizonyos mennyiségű vizet. Azonban, ha kivágjuk a fákat és beépítjük az ártereket, csak azt vesszük észre, hogy megint kárunk keletkezett. A természet fel van készülve az e fajta katasztrófákra, és ha nem avatkozunk bele, vagy nem féltjük gazdasági érdekeinket, akkor megoldja a kártalanítást a víz visszavonulásával. A természetben nincsenek árvízkárok. Az árvizek csak akkor vezetnek károkhoz, amikor az emberi használatokat érik kedvezőtlen hatások. 2 - olvashatjuk Az árvízmegelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata című tanulmányban. A dolgozat célja és feladata rávilágítani, hogy az ár-és belvízveszélyről szóló információk hogy jutnak (vagy éppen hogy nem jutnak) el a lakossághoz. Milyen utat kell megtennie az adatoknak? Kinek a feladata ajánlásokat tenni a prevencióra és a védekezésre? Mit tehet a hétköznapi ember az áradás előtt, alatt és utána? Kitérek az állam, a civil szervezetek és az önkormányzatok feladataira is. Szeretném bemutatni, hogy milyen nemzetközi keretek szolgálnak az ár- és belvízvédelmi intézkedések szabályozására, az információ áramlás biztosítására. Mindezek a hivatalos portálokon, beszámolókban közzé tett adatok, publikus anyagok alapján fognak egy helyzetképet adni. Dolgozatomban feltárom a hiányosságokat. Alapfeltevésem az, hogy ugyan az árvízi területen élők nagy része tisztában van azzal, hogy árvíz idején mi történhet vele, és mit tehet a következmények enyhítése érdekében, de az országban élő többi lakos azt sem tudja, hogyan, milyen módon és milyen adományokkal segítheti a károsultakat. Az oktatás, informálás terén szemléletváltásra van szükség, mellyel szélesebb látókört biztosíthatunk saját magunk számára a katasztrófahelyzetek átlátásához. Alapállításaim egyike, hogy lokális szinten elengedhetetlen a megfelelő, pontos, naprakész kommunikáció. Regionális és nemzetközi szinten pedig fontos, hogy minőségileg és tartalmilag korrekt adatokat kapjunk. Mindez érvényes a hivatalos szervekre, szakhatóságokra és a média közvetítőire is. Fejleszteni megfelelő gazdasági források megteremtésével, pályázati úton lehetne. Ezekből az állításokból is jól látható, hogy maga az ár- és belvízvédelem milyen összetett kérdéskör. Gazdasági, szociális, környezetvédelmi és katasztrófa-elhárítási aspektusokkal is rendelkezik, így vizsgálata is komplex látásmódot 2 7

8 igényel. Igyekeztem a már létező szakirodalmi anyagokon kívül olyan belső információkat is elemezni, melyek a minisztériumok, vagy más szervezetek tulajdonát képezik. Ezek összegyűjtése és rendszerezése után vázoltam fel egy jelenleg uralkodó helyzetet. Minden témakörben az elemzések mellett javaslatokat is megfogalmaztam a jövőt illetően, melyet összefoglalóan is vázoltam dolgozatomban. A javaslatok nem technikai jellegűek. Mivel a kérdéskör, az ár- és belvízvédelmi tájékoztatás és maga a rendszer is igen összetett, nem egyszerű feladat megtalálni a helyes megoldásokat, ezért igyekeztem több szemszögből is változtatásokat vázolni. Mindezen javaslatok és vázlatok inkább irányelv jellegűek, az elérésükhöz vezető út sok szakterület problémamegoldó készségét öleli fel. A téma feldolgozottsága alacsony szintű. A szakemberek munkássága 2003 után minimálisra csökkent. Talán napjainkban újra beindulnak a kutatások, fejlesztések, mivel az ár- és belvíz kérdése válaszadásra sürgeti mind a kormányokat, mind a szakértőket. 2. Rövid történeti áttekintés 3 Hazánkban a XVIII. század előtt nem igazán beszélhetünk árvízi védekezésről. Valójában a napóleoni háborúk idején történtek az első kezdeményezések, de onnantól viszonylag gyors ütemben haladtak a munkálatok úgy 100 évig. Ekkor indult meg igazán a mérnökképzés, a folyószabályozási tervek készítése és az ármentesítési munkálatok, de egységes műveletek még nem folytak. A lakott területek védelme már jellemző volt a XVIII. század előtt is, de hamis biztonságérzetet adott a lakosoknak, és amikor kiöntött a folyó, jószerint mindenüket el is vitte az ár. A Tisza teljes szakaszára vetített folyószabályozás Vásárhelyi Pál mérnök tervei alapján készültek (Vásárhelyi Terv). Árvízmentesítés céljából a Tisza mindkét partjára tervezett töltéseket, de persze a tervnek megvoltak a maga hibái, ugyanis a töltések miatt a víz nem tudott úgy szétterülni, mint azelőtt. Tervének megvalósítása a Tiszavölgyi Társulat os megalakulásával vette kezdetét, majd az es forradalom és szabadságharc idején szünetelt. A század végi nagyobb árvizek hívták fel a figyelmet, hogy a folyószabályozást 3 Ez a rész Felső-Tisza (folyóirat) XLII. évfolyam/ 2. szám, március, különszám; Dajka István Az árvízvédelem múltja és jövője (6-9. oldal) és a Felső-Tisza (folyóirat) XXXIX. évfolyam/ 2. szám, március, különszám; Seres István Árvízvédelemmel kapcsolatos elképzelések a XX. század elején (6-8. oldal) alapján készült. 8

9 folytatni kell, méghozzá gyorsabb ütemben, mint eddig. A munkálatok Kvassay Jenő vízmérnök átalakításával 1937-ben fejeződtek be. A fő cél az volt, hogy a folyószakasz hosszának lerövidítésével, a kanyarulatok levágásával meggyorsítsák a levonulást. Továbbá a Tisza vidéke akkor nagyrészt mocsarakból állt. A holtágak képzésével és a mocsarak kiszivattyúzásával képzelték el a mezőgazdasági területek megnagyobbítását is után működött rendezett gátőri szolgálat. A gátőröknek telefonhálózatot építettek ki, és árvíz idejére megkettőzték a létszámukat ben született meg a vízjogi törvény, mely a vízitársulatok szervezetének és működésének minden részletét szabályozta. Gondoskodott az árvízvédelmi művek védelméről, az árvívédekezés megszervezéséről és az ezzel kapcsolatos társulati kötelezettségek szabályzatba foglalásáról 4 A műszaki ártérfejlesztés kötelezővé tétele után, 1886-ban Péch József vezetésével az első vízrajzi szolgálat is megkezdte működését. Már az 1880-as években megkezdték a gátőrszolgálat továbbfejlesztését ben egy miniszteri döntés során elrendelik az árvízvédelmi készültség megszervezését. A vízitársulatoknak kötelezően tervet kellett készíteniük, és biztosítani kellett a megfelelő személyzetet, eszközöket és a gazdasági tényezőket is ban indult meg az árvizekkel kapcsolatos adatgyűjtés. Innentől kezdve az árvízi tervezésben figyelembe kellett venni az eddigi tapasztalatokat. Érdemes megemlíteni, hogy Kállai András már 1888-ban lefektette az árvízvédelem kérdéseinek alapját. Javaslatai között szerepelt például a vízgyűjtőterületek erdőirtásának megállítása, a meder tisztán tartása, a partszakaszok kaszálása, a települések körüli védelem megerősítése, árvízvédelmi terv készítése, stb. A tervek nagy része napjainkban is aktuális és megállja a helyét. (Számos olyan rendelkezés van érvényben ma is, amit még az 1990-es évek végén dolgoztak ki, de jelenleg is aktuális problémát kezelnek, és akad köztük olyan is, ami még fejlesztést sem igényel.) Egészen 1914-ig fejlődés volt megfigyelhető az árvízi védekezésben. Ekkorra már pár centis eltéréssel előre tudták jósolni a várható víz magasságát. A világháborúk azonban törést okoztak a fejlődésben, amit úgy látszik, csak mostanában kezd kiheverni a szakértői szféra. Az informatika gyors fejlődése, hazánk uniós csatlakozása és a globális felmelegedésre fogott egyre gyakoribb és intenzívebb árvizek hatására újból előkerült a Vásárhelyi Terv, melynek továbbfejlesztésével nem csak árvízvédelmi lépéseket kívánnak hozni, de a meglévő rendszer korszerűsítésével tájvédelmi, tájrendezési feladatokat is ellátnak majd. Az első ütem 2004-ben kezdte meg munkálatait. Az origo.hu cikkei között például érdekes vád ütötte fel a fejét, 4 Seres István Árvízvédelemmel kapcsolatos elképzelések a XX. század elején (6. oldal) 9

10 miszerint az elmúlt 12 év fejlesztéseire kiadott milliárdok tulajdonképpen csak az elavult rendszer kijavítására mentek el. A tíz évvel ezelőtti nagy tiszai árvizek után felismerték, hogy tározókat kell építeni, de a kezdeti nekibuzdulás után a Vásárhelyi-terv is hamar kifulladt, hét év alatt a tervezett hat helyett csak két tározó épült meg. 5 írja a cikk. Napjainkban a továbbfejlesztések folytatódnak, remélhetőleg a megfelelő módon, ezzel munkahelyeket teremtve, és biztonságot adva az árvízzel fenyegetett területen élőknek. Jelen dolgozatnak nem célja a történelem hosszas boncolgatása, hiszen a hangsúly nem a múlt eseményein van. Annyit még azonban megemlítenék, hogy érdemes megfigyelni, hogy a XVIII. század előtt mennyire nem volt jelen a védekezés, majd mikor beindult a gépezet csak a háborúk állíthatták meg a folyamatot. A rendszerváltozás újra fontossá tette a védekezés kérdését, és talán napjaink fenyegetései újból felgyorsítják a fejlesztéseket. Ugyanis jelenleg nem történik más, mint a 100 évvel ezelőtt megépült védrendszert foltozgatják, az elavult művek az alapjai az újonnan emelt töltéseknek. Mi változott mára? Az árvíz ugyanúgy emberi életeket fenyeget. A technika sokkal fejlettebb és nagyobb lehetőségeket nyújt, mint a XIX-XX. században. Pénz akkor sem lett volna, ha a nagy családok (mint például a Széchényiek) nem adtak volna saját jövedelmükből a fejlesztésekre. De adtak és talán ez a legnagyobb változás. Napjainkban az akaraterő hiányzik a tenniakaráshoz. Szokták mondani, hogy mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. Ha mind akarjuk és teszünk is, hatalmas dolgokat lehet véghez vinni. Ez a múlt tanulsága és üzenete

11 II. Szervezeti egységek 1. Bevezetés A fejlett társadalmakra jellemző, hogy vezetésüknek, valamint a döntéshozásban is hierarchikus és horizontális felépítésű részterületek is vannak. Nincs ez másképp hazánkban sem. Egyes döntéshozatali útvonalak a felső vezetéstől indulnak és eljutnak egészen a végrehajtás szintjére. Másrészről viszont a cselekvés szintje lehet horizontális beosztású. Elég csak az árvízi védekezési munkálatokra gondolni, amikor több szervezet összefogva együtt dolgozik az áradás továbbterjedésének megelőzéséért. Akármelyik forma is valósul meg, fontos, hogy lássuk, kik foglalkozhatnak itthon ár- és belvízvédelmi tevékenységekkel. 2. Szervezetek Nem kell túl nagy kutatást végezni ahhoz, hogy lássuk: a környezetvédelem területén az állami feladatok ellátásában többszörös és jelentős strukturális átalakulás ment végbe, ugyanakkor a Nemzeti Környezetvédelmi Program is rávilágít, hogy a változás nem mindig vezetett a hatóságok és az ügyfelek közötti kapcsolat pozitív változásához. 6 A környezetvédelmi dolgozók száma folyamatosan csökken, még napjainkban is, emellett pedig az elintézendő ügyek száma egyre nő, összetettségi fokukkal együtt. A pénzügyi és emberi források hiánya nem segít a lakosság problémáinak megoldásában. Hiába bővül a Felügyelőségek jogköre, ha nincs meg a megfelelő fedezetük a jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez, jogérvényesítéshez. Problémát jelent, hogy a hatóságok közötti közigazgatási munkamegosztásban a környezetvédelmi szakigazgatást támogató operatív intézményi koordinációnak nincs kialakult mechanizmusa. 7 Információ szolgáltatás kapcsán a Program még pozitív változásként említi a Zöld-Pont Irodák Országos Hálózatának kiépülését, azonban a 2010-es választások után bekövetkezett átalakulások óta az Irodák jövője kétséges. Jelen állás szerint csökkentett létszámú dolgozóval fogják ellátni az információ-szolgáltató feladatokat. Problémának ítéli azonban azt a jelenséget, hogy a gyakran hosszú távú előrelátást igénylő feladatokat is csak rövid távra kalibrálják a szakértők. A környezetvédelmi nonprofit szervezetek száma Magyarországon 2005-ben 1341, 2007-ben 6 Magyar Közlöny: évi 177-es száma: Nemzeti Környezetvédelmi Program , 33. oldal 7 Ugyanott. 11

12 1562 volt (a nonprofit szervezetek 2,5%-a (KSH)). A nonprofit szervezetek több mint 87%-át a klasszikus civil szervezetek jelentik. Ezen belül a környezetvédelmi civil szervezetek száma 2006-ban 1269 volt (2,5%). Pénzügyi támogatásuk, pályázati forráshoz jutási lehetőségeik az utóbbi években reálértékben stagnálnak, ami főként alapműködésüket veszélyezteti, csökkentve ezáltal nagyobb volumenű vagy hosszabb távú programok megvalósítását. 8 A jelenlegi Vidékfejlesztési Minisztérium feladata az állami tulajdonú közcélú védelmi műveken megszervezni és koordinálni a védekezést mind prevencionális, mind pedig védekezési időszakban. Gondoskodnia kell a központi ügyelet feltételeinek megteremtéséről: ez a kommunikációs eszközök és hálózat, technikai felszerelés biztosítását jelenti. A központi ügyelet feladata tájékoztatni a közreműködő osztályokat, valamint a sajtót az aktuális ár- és belvízvédelmi helyzetről, valamint a tevékenységek menetéről. 3. Vízitársulatok Adott területen a vízgazdálkodási közfeladatok ellátására úgynevezett Vízitársulatokat működtet az állam. A társulatok tevékenységét a évi CXLIV. törvény szabályozza. A vízitársulatoknak védelmi tervet kell készíteniük. 9 Ez tartalmazza az állami tulajdonú és a társulat részére üzemeltetési szerződéssel átadott védművek kezelését. A védelmi fokozatok elrendelése is a társulat védelmi terve alapján történik. Krízishelyzet esetén a vízitársulat azonnal meg kell, hogy kezdje a védekezési feladatokat, valamint azonnal jelentenie kell a védelmi fokozat elrendelését. A társulat feladata a belvízi védekezésről adott napi jelentés elkészítése is. Ez tartalmazza a védekezési fokozat elrendeléséhez szükséges adatokon felül a csapadék mennyiségét és egyéb meteorológiai adatokat, ha azok rendelkezésre állnak. Továbbá láthatjuk a jelentésből a védekezők létszámát, az eszközök felsorolását, szivattyúzási adatokat, mederben végzett munkákat, elöntött területek nagyságát, stb. A Minisztérium felé ún. dekádjelentések készülnek, mely az előbb említett napi jelentések tíz napos összefogó jelentéseit takarja. Tehát a vízitársulatok legfontosabb feladatai a következők: Figyelőszolgálat; Jelentéstétel; 8 Ugyanott 9 5/2010. (V. 14.) FVM utasítás 12

13 Szivattyúzás, kotrás, növényzeteltávolítás, vízfolyást gátló tényezők eltávolítása; Műtárgytisztítás, helyreállítás; Ideiglenes védmű építése; Vízelvezetés ideiglenes létesítményei. A lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatosan még 2006-ban készült egy Eljárási Rend 10, melyben az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Műszaki Irányító Törzs vállalta a feladatok elvégzésének oroszlán részét, hogy megalakulhasson egy előrejelzési, értesítési és riasztási rendszer. A rendszer feladata az előrejelzési és riasztási rendszer a lokális, nagy csapadékok okozta katasztrófahelyzetek kockázatának csökkentésére, a veszélyhelyzet felismerésére, elhárítására, a segítségnyújtásra való felkészülésre szolgál. Alapja az együttműködés megteremtése a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 11 illetékes szervei, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a vízügyi védekezést irányító Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT), és az érintett területi szervezetek környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságai között. Az eljárási rend napjainkban is érvényes, a volt KvVM illetékes, területi szervei ugyanúgy ellátják feladatukat. Az Eljárási rend december 1-jétől hatályos és visszavonásig érvényes. Az összehangolt rendszer legfőbb célja tájékoztatás nyújtása a védekezésben résztvevő szervek részére, felkészülés az önkormányzatoktól várható segítségnyújtási kérelmekre. A rendszer két fő komponensét az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT)adja, akik szorosan együttműködnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi szerveivel. Az OMSZ a rendszer meteorológiai kérdéseivel foglalkozik, ebben a témában készít elemzéseket. A másik pillérben elhelyezkedő felek a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokkal működnek együtt a további feladatok ellátására, szervezésére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat napi 24 órás rendelkezésre állásban végzi feladatait. A veszélyes időjárási helyzetekre felkészítő előrejelzéseket két lépcsőben adja ki. A rövid távú 10 Eljárási Rend - a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési, értesítési és riasztási rendszerhez (2006. november 30.) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatbázisából (lásd: 1. számú melléklet) 11 Megjegyzés: A továbbiakban a jelenleg Környezetvédelmi Államtitkárságként működő szervet Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumként fogom említeni, hiszen az eljárási rendszer kiépítésekor még ezt a nevet viselte. 13

14 előrejelzés arra vonatkozik, hogy az ország területén veszélyes időjárási jelenség várható. Azonban nem ad információt az előrejelzés a meteorológiai jelenség pontos idejére és területi kiterjedésére, csak egy várhatóan bekövetkező eseményt feltételez. Tehát ez a figyelmeztetés a bizonytalanságot sugallja. A riasztás 1 napig érvényes. A Nowcasting riasztás területi, régiókra bontott előrejelzés. Ez sokkal pontosabb adatokkal szolgál mint a rövid távú riasztás. Az időjárási jelenség várható bekövetkezte mellett a jelenség lefolyásának menetére, pontosabb helyére, idejére vonatkozó részletes információkat is tartalmaz. Az esemény kialakulása előtt fél órával-3 órával kerül kihirdetésre, és egészen addig van érvényben, amíg fel nem oldják, vagy nem módosítanak rajta. Az OMSZ figyelmeztető adatai publikusak. Egyrészt a honlapjukon on-line tájékoztatást biztosítanak, másrészt időjárási jelenség és veszélyességi szint szerinti megkülönböztetéssel, de kibővített információ tartalommal, zárt rendszerben a döntéshozatalban, védekezésben résztvevő szervek információ ellátását is biztosítja. Az első tájokoztatási forma szolgál a lakosság figyelmeztetésére. A rendszerben a körzetek színezésével (zöld, sárga, narancs, piros jelzések) és piktogramokkal kerül jelzésre a várható időjárás veszélyessége. Az adott körzetre vonatkozó részletes információk a körzethez tartozó link segítségével egy szöveges ablak előhívásával érhetők el. A második kommunikációs móddal zárt információs rendszeren belül kerül figyelmeztetésre az a réteg, aki döntéseket hozhat. Ezen tájékoztatás részletesebb, szakmaibb tájékoztatást takar, és lehetővé teszi a döntéshozó és védekező szervek számára, hogy a riasztó rendszerben bekövetkezett bármilyen változásról azonnali információhoz jussanak, mentesüljenek a folyamatos megfigyelés alól. A zárt információs rendszerben az OMSZ a az OMIT és a VITUKI részére küld tájékoztatást. A riasztás visszavonását hasonlóan végzik az elrendeléshez. Az OMSZ szolgálata figyeli az időjárási jelenség útját, és a veszélyhelyzet elmúlásával értesíti a lakosságot és a döntéshozó, szakmai feladatokat ellátó szerveket egyaránt. Az OMSZ és az OMIT gondoskodik arról, hogy az eljárási rendben szereplő hozzájuk tartozó szervek a működési rendet megismerjék, és az abban foglaltak szerint járjanak el. 14

15 4. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Vízügyi és árvízvédelmi kérdésekben másik fontos szervezet a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, mely 2007 óta működik, amikor is a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények, ami 1993-tól látta el feladatait, átszervezésre kerültek és jogutódként megszületett a VKKI. Az Alapító Okirat az Igazgatóságot önálló jogi és gazdálkodó szervnek minősíti. Hatásköre az egész országra kiterjed. Feladatai összetettsége miatt nem csak vízügyi és környezetvédelmi szakemberek, valamint a szervezet működéséhez szükséges alapvető munkaerő található meg felépítésében, hanem gazdasági, mérnöki, kutató és informatikai állománnyal is rendelkezik. A Központi Igazgatóság legfontosabb feladatai vázlatosan a következő átfogó tevékenységekkel jelölhetők meg: 12 vizek kártételei elleni védelem (árvíz, belvíz); környezeti kárelhárítás (pl. vízminőség-védelem), vízgyűjtő-gazdálkodás (vízgyűjtő: a vízgazdálkodási feladatok összehangolásának természetes területi egysége.) vízrajzi tevékenység; közműves vízellátás és szennyvízkezelés; egyes Európai Uniós források felhasználásával megvalósuló központi, illetve pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések (projektek) megvalósítása; központi vízügyi nyilvántartások vezetése és informatikai rendszerek üzemeltetése; közreműködés a VKKI feladatkörét érintő, tehát vízgazdálkodással és környezetvédelemmel összefüggő jogszabályok, koncepciók, stratégiák szakmai előkészítésében a 12 területi vízügyi és környezetvédelmi igazgatóság tevékenységének koordinálása vízügyi és környezetvédelmi vonatkozású múzeumi, levéltári, könyvtári feladatok ellátása. Az előbbi felsorolásból is kitűnik, hogy az Igazgatóságnak széleskörű feladatrendszere van. Mivel hatásköre országos, tevékenysége gyakorlatilag minden polgárt érint. Ügyel a vízellátás megfelelő mennyiségére és minőségére, szennyvíztisztítási teendőket lát el, és részt vesz az ár- és belvízvédelem feladataiban is. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza

16 továbbá, hogy a VKKI feladata az Európai Uniós, illetve a kiemelt programok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek végzése is, tehát az Igazgatóság nem mentes nemzetközi kapcsolattartástól sem. Felelősségük gyakorlatilag kiterjed mindenre, ami az emberek egészségét, a jó minőségű vízhez jutást, és magát az egészséges vízi ökoszisztémát célozza. Közönségtájékoztatási feladatait egy könyvtár működtetésével látja el leginkább, mely látogatható az Alkotmány u. 27. szám alatt. Alapító Okiratában írják, hogy nem csak könyvtári szolgáltatások és nyilvántartások készítésére jogosult a VKKI, hanem könyvtári állomány feltárására, megőrzésére, védelmére, a könyvtári állomány gyarapítására, levéltári állomány kezelésére, védelmére és gyarapítására, valamint levéltári szolgáltatás nyújtására. Ezen kívül múzeumi tevékenységet is folytat. Ezen belül a gyűjtő, kiállítási és közönségkapcsolat ápolás a legfontosabb feladata. A könyvtár dolgozói igen segítőkészek, bárkit szívesen fogadnak, aki érdeklődik a vízügyi és környezetvédelmi témák után. Legtöbbször főiskolások, egyetemisták keresik fel a könyvtárat. Véleményem szerint azonban a szolgáltatás nem kap elég figyelmet. Biztos vagyok benne, hogy sokan, átlagos érdeklődő emberek nem is tudják, hogy van ilyen szakkönyvtár. Pedig az egyik legszélesebb gyűjteménnyel rendelkezik a témában, és ez nem csak a könyvekre, hanem egyéb publikációkra, folyóiratokra is kiterjed, és fontos, hogy nem csak magyar nyelvű kiadványokkal rendelkezik, hanem a világ minden tájáról kiadott írásokkal. Fontos ismerettár, melyből szélesíteni lehetne az emberek látókörét, hogy ne csak az ismerje az ár- és belvíz problémáit, aki átéli. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság bejegyzett tevékenységi körei többek között 13 : Könyvkiadás; Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem; Adatfeldolgozás; Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás; Műszaki kutatás, fejlesztés; Mérnöki tevékenység, tanácsadás. Az országot 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fedi le Szervezeti és Működési Szabályzat oldal

17 1. Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 6. Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 7. Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 8. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9. Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 10. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 11. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 12. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. ábra Magyarország Vízügyi Igazgatóságai Forrás: Feladataik a folyók, árvízvédelmi művek, kisvízfolyások, belvízcsatornák és egyéb vízügyi létesítmények helyi felügyelete, karbantartása. Elérhetőségeiken és honlapjukon közzé tett adatokkal segítik a területileg érintett lakosok tájékozódását. A oldalon a keresőbe beírva városunkat, megtudhatjuk, melyik KÖVIZIG területéhez tartozunk. Az 17

18 adott Igazgatóságot felkeresve kérhetünk további tájékoztatást környezeti és vízügyi kérdéseink kapcsán, valamint innen érdemes folyamatos információk gyűjtése az adott vízállásról. 5. Vízművek A vízművek munkásságát a Fővárosi Vízműveken keresztül mutatom be. A vízművek feladata is hasonlóan összetett, mint az előbb bemutatott Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság tevékenységi köre. Mindazonáltal, hogy el kell látnia alapvető feladatait, oda kell figyelnie a közönségkapcsolatokra, a környezetvédelemre, a tiszta, átlátható működésre. A Fővárosi Vízművek leginkább honlapján teremt kapcsolatot a fogyasztókkal. Érdemes végignézni az ott feltűntetett linkeket, mert az oldal igényes grafikájának köszönhetően élvezetessé válik a tudás megszerzése. A szokásos cégismertető előtt szerepelnek már az ügyfélszolgálati elérhetőségek. A Fővárosi Vízművek politikájában a társadalmi elérhetőség megkönnyítése is helyet kap. Szolgáltatásai között megtalálhatóak a pályázati lehetőségek, a különféle vízművek kezelésére vonatkozó szolgáltatások (pl.: csőroppanás, ideiglenes vízelvezetés, lajtoskocsi biztosítása, stb.) és egészségügyi, laboratóriumi vizsgálatok lebonyolítása is. Külön programokkal támogatja a hátrányos helyzetű fogyasztókat, és felelősséget vállal a környezetvédelem területén is. Árvízvédelmi tevékenységei között a víztisztaság védelme a feladata. Az esetleges szennyeződések esetén a víztisztítási eljárások betartásáért, ellenőrzéséért felelős. 6. Csatornázási művek Vele karöltve hasonló a feladata a csatornázási műveknek. A Fővárosi Csatornázási Művek 15 megalakulása óta (1946) látja el az ár- és belvízvédelmi feladatokat, majd a rendszerváltást követően alaptevékenységei közé került a védekezés. Három fokozatú árvízi védekezési szintet különböztetnek meg. Az első fokozaton csak figyelő szolgálat működik, a második fokozat elérésekor lezárják a közcsatornák zsilipjeit és szivattyúk segítségével juttatják el a vizet a befogadókba. A harmadik fokozat a legerősebb, ekkor indítják be az ideiglenes átemelő állomásokat. Ezzel a fokozattal folyamatos figyelőszolgálat ellenőrzi a védműveket, és bármilyen hiba, vagy veszélyeztető jelenség esetén, azonnal cselekszenek. Ha bekövetkezne egy, a harmadik fokozatnál erősebb katasztrófa, rendkívüli készültséget

19 rendelhet el a Fővárosi Csatornázási Művek: erre láthattunk példát idén a nagy dunai áradáskor. A honlapon az alábbi árvízvédelmi minősítést találjuk a Művek dolgozóival kapcsolatban: A Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei több évtizedes árvízvédelmi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek. Szakértelmük elismert a szakma hazai és nemzetközi művelői körében egyaránt. Bizonyítja ezt az a számos állami, ágazati és önkormányzati elismerés is, amit a 2002-es és a 2006-os védekezési munkák után kaptak Polgárőrség Árvizek utáni kitelepítés esetén sokat segítenek a polgárőrség tisztjei, hogy az üresen maradt házakat, egyéb értékeket védjék az alkalmi tolvajoktól. Sok esetben a védekezésben és kitelepítésben is segédkeznek. Amikor azt mondjuk, hogy polgárőrség, sokan úgy vélik, hogy ez egy fogalom a rendőrséggel, pedig nem. Habár munkájuk sokban hasonlít, külön kell választani őket, ugyanis a polgárőrség egy társadalmi, vagyis civil szervezet. A Wikipedia így ír róluk: Célja az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítése, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvétel, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítése, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme. 17 A társadalmi szerveződés miatt olykor azt hiszik az emberek, hogy így már szakképzetlen, túl aktív és sok szabadidővel rendelkező fiatal áll polgárőrnek. A polgárőrök folyamatos képzéseken vesznek részt és törvény által szabályozott jogok és kötelezettségek illetik meg őket. Egy felmérés alapján 18 azonban kiderült, hogy a lakosság igenis fontosnak tartja a munkájukat. A települések eltérő igényei és társadalmi szintjei miatt az elfogadás nem egységes. Értelem szerűen egy nagyvárosban, ahol a biztonság utáni vágy erősebb, jobban megbecsülik a polgárőrök munkáját, míg egy kisebb település nem feltétlenül igényel ekkora védelmet, hiszen érték- és vagyontárgyait nem tudja akkora mennyiségben felhalmozni, hogy féltse. Akármennyire is ismerik el a polgárőri tevékenységet adott településen, városban, feladatuk fontos. Ár- és belvízvédelmi területen pedig meghatározó a segítségük, melyet viszonzás nélkül folytatnak. A polgárőrség feladatiról külön dolgozatot Dr. Krémer Ferenc: A Polgárőrség társadalmi megítélése (tanulmány) Magyar Rendészettudományi Társaság,

20 lehetne írni, de jelen munkának nem tiszte a polgárőrség tevékenységeit a továbbiakban ismertetni. 8. Egyéb szervezetek Szeretném még kiemelni a tűzoltóság, a katonaság, a mentőszolgálatok és az egyetemek fontosságát. Feladataikról külön dolgozatokat lehetne írni. Röviden összefoglalva árvízvédelmi tevékenységeiket, a következők mondhatóak el. A tűzoltóság a katasztrófavédelemhez hasonló feladatot lát el. Magában az árvízi védekezésben azonban nem feltétlenül működik közre. Sokkal inkább veszi ki a részét a belvízi károk enyhítésében, például az elöntött pincék, alagsorok szivattyúzásában. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a védekezés és katasztrófahelyzet bekövetkeztekor a tűzoltóság ne segítene. Ellenkezőleg, sok esetben a lakóterületeken a tűzoltóság igyekszik az ingatlanokat védeni az elöntéstől. A honvédség szerepe a védekezésben legalább olyan fontos, mint a kitelepítés megszervezésében és lebonyolításában, valamint a felügyelet nélkül maradt ingatlanok védelmében. Segítségük és műszaki felszereltségük nélkül több elzárt település is keletkezhetne egy-egy áradás során. Teherautóik például olyan utakon is megállják a helyüket, ahol egy kisebb jármű elakadna. Jelenlétük megnyugtatja a település lakóit, és talán a kitelepítést is könnyebben viselik, ha tudják, házaikra maga a honvédség emberei vigyáznak. A mentőszolgálat feladata is egyértelmű ár- és belvízi helyzetben. Mentőt hívnak egy esetleges sodrásos, fulladásos esethez. Megnövekszik a riasztások száma árvíz és árvíz utáni időkben, amikor megsokszorozódik a bélrendszeri- és gyomorbetegségek száma. Sokszor kerülnek ilyenkor a betegek kórházba. De előfordul az is, hogy lappangó betegségek miatt a mentősöknek az ár levonulása után jóval később is árvízi betegségeket kell kezelniük. Gyorsaságuk életmentően fontos. Az egyetemek leginkább ajánlásaikkal, kutatásaikkal segítik az ár- és belvízvédelmet. A védekezésben közvetlenül ritkán segítenek, de a prevencióban elengedhetetlen fontosságúak. Előzetes tanulmányokat készítenek, és gyakran az áradás után is a helyszínen kutatnak. Eredményeikkel hozzásegíthetik a településeket, hogy a következő áradás esetén mire 20

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

I. Általános rendelkezések

I. Általános rendelkezések A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (továbbiakban: Tanács) a vízgazdálkodásról szóló

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén

Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Összeállította: dr Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet 2011. Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése.

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése A kedvezményezett neve 1. Aranyeső 2. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 3. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 4. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 5. MAGOSFA Környezeti nevelési és Ökoturisztikai 6. DemNet

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Összefoglaló. Jogszabályi keretek

Összefoglaló. Jogszabályi keretek Összefoglaló Jogszabályi keretek a Szervezetfejlesztés az ügyfélelégedettség növelése érdekében a Kisbéri Önkormányzatnál c. ÁROP-1.A.2/A-2008-0136 azonosítószámú projekthez 1. Projektünk befejeződött,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai koordinátor Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet A VÖRÖSKERESZT. A VILÁG

Részletesebben

A Közgyűjteményi Ellátó Szervezet ALAPÍTÓ OKIRATA. Közgyűjteményi Ellátó Szervezet

A Közgyűjteményi Ellátó Szervezet ALAPÍTÓ OKIRATA. Közgyűjteményi Ellátó Szervezet A Közgyűjteményi Ellátó Szervezet ALAPÍTÓ OKIRATA A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből

KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (I.27.) Határozata a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 08. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

SIGNAL ÜGYFÉLPORTÁL. Általános szerződési feltételek

SIGNAL ÜGYFÉLPORTÁL. Általános szerződési feltételek SIGNAL ÜGYFÉLPORTÁL Általános szerződési feltételek A SIGNAL Biztosító Zrt. (Biztosító vagy Szolgáltató) internet alapú ügyfélszolgálatot biztosít ügyfelei számára SIGNAL Ügyfélportál (továbbiakban SÜP)

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 4. számú melléklet Ifjúsági tanácsnok: Integrációs tanácsnok: Környezetvédelmi tanácsnok: Sport tanácsnok: Városüzemeltetési és turisztikai tanácsnok: Koordinációs tanácsnok:

Részletesebben

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program interaktív vitafórum MVA pilot rendszer Bozán Csaba témacsoport vezető, tudományos munkatárs Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

TERVEZET. 1. napirend Az 5/2009 (IV. 14.) KvVM rendelet ismertetése Előadó Dr Kéri Szilvia KvVM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

TERVEZET. 1. napirend Az 5/2009 (IV. 14.) KvVM rendelet ismertetése Előadó Dr Kéri Szilvia KvVM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TERVEZET 1. napirend Az 5/2009 (IV. 14.) KvVM rendelet ismertetése Előadó Dr Kéri Szilvia KvVM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/79/ /2009 TERVEZET a vízgazdálkodási tanácsokról szóló

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 157. szám 38553

MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 157. szám 38553 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 157. szám 38553 A Kormány 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról A

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Lake-Admin Regional administration of lake restoration initiative Egerszegi Zita Balatoni Integrációs

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet

276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről A Kormány az államháztartásról szóló,

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01)

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01) Érettségi utáni képzések nappali képzés 1. Gyakorló ápoló 2. Egészségügyi asszisztens A szakképesítés alapadatai Gyakorló ápoló (52 723 01) A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben