A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS FİBB MODELLJEI BASIC MODELS OF THE JURISDICTIONAL CONTROL ABOVE PUBLIC ADMINISTRATION. DR. HAID TIBOR alezredes

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS FİBB MODELLJEI BASIC MODELS OF THE JURISDICTIONAL CONTROL ABOVE PUBLIC ADMINISTRATION. DR. HAID TIBOR alezredes"

Átírás

1 VÉDELMI IGAZGATÁS DR. HAID TIBOR alezredes A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS FİBB MODELLJEI BASIC MODELS OF THE JURISDICTIONAL CONTROL ABOVE PUBLIC ADMINISTRATION A XIX. században az állami befolyás kiterjedése nagymértékben megnövelte a végrehajtói hatalom egyénekre gyakorolt hatását. Ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztásának elvére épülı polgári jogállam alapvetı garanciája, hogy a közigazgatás sem a törvények ellenében, sem megfelelı törvényes alap nélkül ne avatkozhasson bele az egyén életviszonyaiba. A XX. század II. felében szükségessé vált az állami beavatkozás fokozódása, és ez tovább növelte a végrehajtó hatalmi ág túlsúlyát, ezáltal nıtt a közigazgatás befolyása az egyének életviszonyaiba. Ezért a totális állam veszélyének elkerülése céljából elıször a nyugati jogrendszerekben, majd a politikai rendszerváltás után a volt európai szocialista országokban is a közigazgatás mőködésének jogszabályi alapjainak és korlátainak kialakítását tették szükségessé. Mindamellett szükségessé vált a hatékonyság és az ellenırzött jogszerő mőködés között feszülı ellentétek kiegyenlítése is. Ezen együttes igények megoldási modelljeinek bemutatása jelen cikk célja. Kulcsszavak: beavatkozó állam, bírói kontrol, hatalmi ágak, hatáskör, jogállam, megsemmisítés és megváltoztatás, mérlegelési jogkör. In the 19th century the expanding intervention of the state increased the effect on individuals by the executive branch of power. Meanwhile a fundamental guarantee of the constitutional state of law following the principle of the separation of the branches of power is, that the public administration be not entitled to interfer into the private living circumstances of the individuals against the law or without legal base. In the 2nd half of the 20th century it became necessary to enlarge the interventional character of the state increasing the migth of the executive branch of power and enabling the public administratin to exercise more influence on individuals. To avoid the danger of the totalitarian state the Western European contries and after the political changment the eastern ones were urged to establish the legal frames and basis of the public administration. Nevertheless, keeping a balance between the effectivity and the well controlled lawfulness was also needed. The purpose of the article is to draw the models wich are to satisfy these requirments. Keywords: branches of power, cassation and reformation, consideration, constitutional state intervening state, jurisdictional control, sphere of authority. 147

2 I. A közigazgatási bíráskodásról általában A jogállam egyik garanciájaként a XIX. században alakult ki a közigazgatás feletti bírói kontroll jogintézménye. Az állami befolyásolás kiterjedése nagymértékben megnövelte a végrehajtói hatalom egyénekre gyakorolt hatását. A polgári átalakulás alapvetı garanciája, hogy a közigazgatás sem a törvények ellenében (contra legem), sem megfelelı törvényes alap nélkül (ultra legem) ne avatkozhasson bele az egyén életviszonyaiba. A jóléti állam esélykiegyenlítı, gyengék védelmében fellépı politikája a XX. század II. felében tovább növelte a végrehajtó hatalmi ág túlsúlyát, a közigazgatás cselekvései megsokszorozódtak, ezáltal nıtt a beavatkozási pontok száma az egyének életviszonyaiba. Ezért a hatalmi ágak szétválasztása, a köztük lévı egyensúly megteremtése újabb technikák kialakítását tették szükségessé. Az állami beavatkozás megnövekedésével a társadalom igényelte, hogy ennek jogszabályi alapját és korlátait pontosan lefektessék. Társadalmi nyomás mutatkozott a közigazgatás mérlegelési jogkörének csökkentése iránt is. 1 Az alapjogok bıvülésével párhuzamos igény mutatkozott egyes csoportok, közösségek keresetindítási jogának elismerésére össztársadalmi érdekre hivatkozással. A fenti folyamatok együttesen a jogszabályok inflációját idézték elı. A hatalmas mennyiségő és szerteágazó jellegő ügyek túlterhelték a korábban mőködı szervezeti rendszert, ezért szükségessé vált azok megreformálása. Továbbá problémát vetett fel a hatékonyság és a garanciális jelentıség között feszülı ellentétek kiegyenlítése. A közigazgatás mőködésében is új funkcióként jelentkezett a hatékonyság, a hatásfok növelésének követelménye. Vajon mennyire képes a hagyományos törvényességi ellenırzés ezen funkciók felett kontrollt gyakorolni? A jogállamiság növekvı tartalmi igényeihez igazodóan szükségessé vált a közigazgatás feletti bírósági felügyelet megújítása, változó feladatokhoz igazítása azon országokban is, ahol komoly történelmi elızményei voltak e jogintézménynek. A közép-kelet európai, volt szocialista országokban a pártállami diktatúrák megszüntette a közigazgatási bíróságokat. A politikai célkitőzéseket 1 A cél, hogy a döntés kiszámítható legyen, egyre pontosabb jogi szabályozottságot követelt meg, valamint annak az elismertetését, hogy a mérlegelési jogkörben hozott határozatok is felülvizsgálhatók legyenek. 148

3 VÉDELMI IGAZGATÁS mindenáron megvalósítani kívánó, korlátlan végrehajtói hatalommal öszszeegyeztethetetlen volt a bírósági kontroll jogintézménye. 2 Magyarországon az évi II. törvény megszüntette a közigazgatási bíráskodást, amelynek a XIX. századra visszanyúló hagyományai voltak hazánkban. A rendszerváltással a jogállamiság intézményeinek helyreállítása során az évi XXVI. törvény rendelkezett a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztésérıl. A jogvédelem különbözı országokban eltérı fejlıdési tendenciák mentén különféle modellek alapján valósult meg. A különbözı modellekben közös jelenség, hogy egyre nagyobb mennyiségi- és minıségi kihívásnak, társadalmi elvárásnak kell megfelelniük. 3 A feldolgozott jog-összehasonlító szakirodalom többféleképp csoportosítja a közigazgatás feletti felügyelet modelljeit: 4 1. a) közigazgatáson belüli garanciák; b) közigazgatáson kívüli garanciák. 2. a) rendes bíróság; b) közigazgatási bíróság; c) államtanács. 3. a) közigazgatáson belüli közigazgatási bíróság; b) önálló közigazgatási bíráskodás; c) rendes bíróság; d) vegyes rendszer. Ez a cikk a jogintézmény közös fogalmi elemeinek felvázolása után az egyes jellemzı modelleket történelmi kialakulásuk tükrében egymástól 2 Igaz ez azon országokra is, ahol bár elnevezésében fennmaradt, vagy a késıbbiekben visszaállították intézményét, de ez tartalmilag kiüresített módon történt. 3 Az ismertetett mővek alapvetıen a jog-összehasonlítás tudományának eredményeire építve vetik egybe az azonos funkciót betöltı jogintézmény különféle jellemzı megvalósulási formáit. Néhány jól feltett alapkérdés mentén ismertetik a közigazgatási bíráskodás különféle rendszereit, majd ezeket értékelve, elemezve keresik a lehetséges legjobb jogi megoldást. Az egyes modellekben milyen keretek közt alakult ki a közigazgatás feletti kontroll, milyen típusú a keresetindítási jog, kiket illet meg, milyen a felülvizsgálat terjedelme- tartalmi vagy formai jellegő milyen határozatok vizsgálhatók felül, mi a jogvédelem célja, az alkotmánybíráskodás és a közigazgatási bíráskodás közötti kapcsolatrendszer, a közigazgatási normakontroll lehetısége? 4 Ifj. Trócsányi László a szakirodalomban elterjedt csoportosításokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy ma már nem beszélhetünk tiszta rendszerekrıl, a hagyományos modellek fellazulnak, az egyre komplexebb ellenırzés a modellek keveredését, erıteljes egymásra hatását eredményezi. 149

4 elhatárolva mutatja be. Terjedelmi korlátok miatt csak a legjellemzıbb sajátosságok ismertetésére van lehetıség. II. A közigazgatási bíráskodás és az alkotmány kapcsolata Általánosan elfogadott tétel, mely szerint a jogállamiság garanciális jelentıségő jogintézményeinek alapvetı szabályait az alkotmányban kell rögzíteni. Ennek a követelménynek megfelelıen a közigazgatási bíráskodás alkotmányos szintő szabályozása egyre bıvülı tendencia. 5 Az alkotmányos szabályozás gyakorlati megvalósulásának többféle módja létezik: 1) az alapjogok közt; 2) a közigazgatásra vonatkozó fejezetben; 3) a bíróságokra vonatkozó részben; 4) külön fejezetben. Ifj. Trócsányi László véleménye szerint a legjobb megoldás az alapjogok között szabályozni, ahogy azt nemzetközi szerzıdések is pl. a Polgári és Politikai Jogokról szóló Egyezségokmány rögzítik. E szerzıdést aláíró országok számára alkotmányos minimum, hogy legalább az alapjogok között szerepeltessék alaptörvényeikben a közigazgatási határozatok felülvizsgálatának lehetıségét. Magyarországon hiányzik az alkotmányos szintő szabályozása a jogintézménynek. Az évi XXVI. törvény rendelkezett a közigazgatási bíráskodás bevezetésérıl, amely az Áe., a Pp., a Bírósági szervezeti törvény e jogintézményt érintı részeinek a módosítását idézte elı. Az egyre inkább szükségessé váló új alkotmányban a közigazgatási bíráskodás jogintézményének szabályait is le kell fektetni. Ez még megoldásra váró, fontos feladat. 5 Fıképp a korábbi diktatórikus államokban erıs az alkotmányjogi jogvédelem igénye, így ezekben az országokban az új keltő alkotmányok részletesen szabályozzák a közigazgatási bíráskodás normáit (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Németország, Ausztria). A történelmi alkotmánnyal rendelkezı országok (Anglia, USA, Franciaország, Belgium) alaptörvényei jellemzıen csak közvetett utalást tartalmaznak a közigazgatás feletti kontroll lehetıségére, azok garanciális jellegét nem az alkotmányos szintő szabályozottságban, hanem az évszázados fejlıdés eredményeképp kialakult rendszer mőködésében vélik biztosítani. 150

5 VÉDELMI IGAZGATÁS III. A közigazgatási bíráskodás célja A különbözı modellekben eltérı jogpolitikai célkitőzésbıl biztosítják a jogvédelmet a közigazgatás aktusaival szemben. A kinyilvánított cél az egyes rendszerekben nem konstans jellemzı, hanem idırıl-idıre hangsúlyeltolódás figyelhetı meg. Az objektív jogvédelmet deklaráló rendszer a közérdek védelme érdekében kívánja helyreállítani a közigazgatás törvényes mőködését. A szubjektív jogvédelmet meghirdetı rendszer jogpolitikai célkitőzése az egyén kérelmezı személyes jogainak védelmében biztosítja a keresetindítási jogot a közigazgatás döntéseivel szemben. Vannak rendszerek, melyek élesen elhatárolják az alanyi jogok sérelmét az érdeksérelemtıl, s e két esetben eltérı fórum hivatott biztosítani a felülvizsgálatot. 6 Az objektív jogvédelem célja, hogy a törvényesség érdekében bárki, aki érdekét bizonyítani tudja, rendelkezzék keresetindítási joggal. Nem kell a kérelmezınek bizonyítania, hogy az aktus valamely anyagi jogát megsértette, elég ha egyszerően érdeksérelemre hivatkozik. 7 Nem személyhez kötött a jogvédelem mint a szubjektív, hanem a törvényesség feltétlen, személytıl független védelmét kívánja szolgálni. A keresetindítási jog liberalizálódása folytán így széles körően nyílik lehetıség új területek ellenırzésére, mint például környezetvédelem, nagy beruházások ügye. A XX. század II. felének fejlıdése teremtette meg a kollektív érdek védelmének elismerését. A kollektív érdek olyan erkölcsi, anyagi érdek, amely nem közvetlen és nem egyéni, hanem társadalmi szinten jelentkezik. A jogilag védett érdek és az alanyi jog szétválasztásával lehetıvé vált, hogy az aktust ne csak annak címzettje támadhassa meg. A jogilag védett érdek alapján elismertté vált sok rendszerben a szervezetek, civil csoportok keresetindítási joga. Van ahol a jogi személyiség feltétele a perképességnek, máshol a jogi személyiséggel nem rendelkezı szerveze- 6 Alanyi jognak csak a jogszabályban védeni rendelt, nevesített jogot ismerik el, míg érdeksérelem lehet minden más egyéni, közvetlen, törvényes anyagi vagy erkölcsi érdeket sértı magatartás. 7 Ifj. Trócsányi László álláspontja szerint az objektív jogvédelem korszerőbb, mert szélesebb körben nyitja meg a keresetindítás lehetıségét. Hézagpótló jellegő is, mert amikor nincs keresetindításra jogosult magánszemély, akkor bárki, aki érdekét bizonyítani tudja, az a törvényesség érdekében pert indíthat. 151

6 tek keresetindítási jogát is elismerik. Különösen az érdekvédı szervezetek perindítási jogának az elismerése érdemel külön említést. 8 IV. Milyen közigazgatási határozatok támadhatók meg közigazgatási bíróság elıtt? A törvényi szabályozás e kérdésében három eltérı jogtechnikai megoldás alakult ki. 1. generálklauzula, 2. pozitív enumeráció 3. negatív enumeráció és generálklauzula határozza meg a megtámadható közigazgatási határozatok körét. Az elsı megoldás nyújtja a legteljesebb jogvédelmet, hiszen valamennyi közigazgatási határozattal szemben biztosítja a bíróság elıtti megtámadás lehetıségét. A korlátozó szabályozást megvalósító országokban a teljesörő felülvizsgálattal szemben számos ellenérvet sorakoztattak fel. A korlátlan felülvizsgálat sérti a közigazgatás diszkrecionális jogkörét, mivel a bíróságok a közigazgatás politikáját, stratégiáját alakítanák döntéseikkel, a kormányzati aktusok felülvizsgálatával pedig közvetlen politikai szerepet vállalnának fel. Az ellenérvek sorában a bíróság szakértelmének a hiánya is nagyot nyom a latba. A legtöbb modellben így a korlátozó negatív taxációval kiegészített generálklauzula szabályozás alakult ki. A meg nem támadható határozatok köre a különbözı rendszerekben hasonló, mivel azonos jogpolitikai érvek jelentik az alapját. V. A közigazgatási bíráskodás eljárásjogi kérdései Általános tendenciaként megfigyelhetı valamennyi vizsgált rendszerben, hogy a perek száma a keresetindítási jog bıvülésével egyre nı, gyakoriak a bonyolult tömegperek. Ez mindenhol felveti az eljárásjogi technikák korszerősítésének igényét, ami az eltérı rendszereket egyre közelebb hozza egymáshoz. Mindenhol arra törekednek, hogy a garanciális jogvédelem 8 Magyarországon még nem megoldott az érdekvédı szervezetek perindítási jogának elismerése. Nem körvonalazódott még ki a kollektív érdek védelmének egyértelmő biztosítása. E téren nagy elmozdulást mutat a Zengıre tervezett NATO lokátor ügye, melyet a Védegylet és a Civilek a Zengıért Egyesület fellépése hiúsított meg. 152

7 VÉDELMI IGAZGATÁS hatékonyan, ésszerő idın belül valósuljon meg. Ezáltal a pragmatikus megoldások alkalmazása az eltérı rendszerek közötti határokat egyre inkább átjárhatóvá teszi. A latin rendszerő országokban az írásbeliség a jellemzı, a bíró alapvetıen inkvizitórius eljárás keretében dönti el a jogvitát, a tárgyalások szerepe formális. A német és osztrák eljárás ezzel szemben a szóbeli tárgyalásra alapul a polgári perhez hasonló módon széles körben folytatható le bizonyítási eljárás, a felülvizsgálat terjedelme igen tág. A valódi, tartalmi felülvizsgálat lefolytatását komoly eljárásjogi garanciák biztosítják. A felülvizsgálat célja és terjedelme alapján különbözı keresetfajták léteznek, lehetıség van arra, hogy párhuzamosan több kereseti igényt is érvényesítsenek, vagy egyikrıl a másikra áttérjenek. 9 Az eljárás gyorsítása érdekében átvették a latin rendszerbıl az írásbeli elintézési módot, mellyel az egyszerőbb jogi megítéléső ügyeket tárgyaláson kívül bírálják el. A tömegpereknél alkalmazott technika, hogy egy próbaper után a többi azonos jogalapból származó pert automatikusan tárgyaláson kívül bírálják el. A legtöbb országban jellemzı megoldás az, hogy a keresetindításnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, vagyis a végrehajtói hatalom jogerıs döntését mindaddig érvényesnek ismerik el, amíg a bíróság annak ellenkezıjét nem állapítja meg. Kivételesen kérhetı a végrehajtás felfüggesztésének elrendelése arra hivatkozással, hogy a végrehajtás súlyos, helyrehozhatatlan kárral fenyeget, vagy a közérdek súlyos sérelme forog fenn. Ilyenkor a bíróág némiképp prejudikál, hiszen ha a kereset sikeres valószínőnek látszik, akkor rendeli el a végrehajtás felfüggesztését. Olyan országokban, ahol a perindításnak halasztó hatálya van a végrehajtásra, ott ezt a kedvezı joghatást kihasználandó gyakoribb a rosszhiszemő, indokolatlan pereskedés. Ezt érzékelve az ilyen modellben lehetıvé tették, hogy a bíróság határozatával elrendelje az azonnali végrehajtást. Ettıl azonban célszerőbbnek látszik az elızı megoldás, ami pergazdaságossági szempontból is sokkal hatékonyabb. VI. Az ítélkezési jogkör kérdései Általánosan elfogadott nézet a hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának a gondolatkörébıl adódóan, hogy a bíróság nem veheti át a 9 Mindez azt eredményezi, hogy egy közigazgatási per Németországban átlagosan 4 és fél év alatt zárul le véglegesen (1992-es adat) 153

8 végrehajtás szerepkörét, helyette nem hozhat döntéseket. Fı szabályként elsıdlegesen a bíróság kasszációs jogkörrel bír a közigazgatás aktusai felett. Vagyis azok törvénysértı voltának megállapításakor kimondhatja semmisségüket. A bíróság csak kivételesen, meghatározott esetekben léphet a közigazgatás helyére reformatórius jogát gyakorolva. A common law jogrendszerekben a hatalommegosztás szigorúan értelmezett gyakorlatát követve a bíróságnak csak a semmisség megállapítására van jogköre, a közigazgatási szervre kötelezéseket állapíthat meg, de helyére lépve döntési joggal nem rendelkezik. A latin rendszerő országokban is csak igen szők körben ismerik el a bíróság reformatórius jogát. Az Államtanács és a közigazgatási bíróságok is jellemzıen hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás kimondásával vizsgálhatják felül a közigazgatás hibás aktusait, és kizárólag a jogszabályban meghatározott esetekben rendelkeznek jogkörrel azok megváltoztatására. A német és osztrák rendszerben szélesebb körben de itt is csak a jogszabályban rögzített esetekben van lehetısége a bíróságnak teljes jurisdictio gyakorlására. Például a közigazgatás hallgatása tipikus eset arra, hogy a bíróság átvegye a döntési jogkört. A következı rész a közigazgatási bíráskodás egyes, meghatározó országokban az eltérı történelmi fejlıdés következtében megvalósult jellemzı rendszereinek fıbb sajátosságait mutatja be röviden. VII. Franciaország A közigazgatási bírósági szervezet a közigazgatáson belül helyezkedik el, de attól függetlenül mőködik. Rendes bíróságok is gyakorolnak kontrollt a közigazgatás törvényes mőködése felett, de csak szők körben. A közigazgatási bíráskodás szervei jogosultak eljárni, ha az egyik fél közigazgatási szerv és az eljárásban a közigazgatási jog szabályait kell alkalmazni. Bonyolult hatásköri megosztás alakult ki a rendes bíróságok és a közigazgatási bíráskodás szervei között. 10 A rendes bíróságok közigazgatási ügyben eljárva azonban csak törvényellenességet állapíthatnak meg, nem helyezhetik a közigazgatási határozatot hatályon kívül, mert az a közigazgatás hatáskörének elvonását jelentené. Ezért a hatályon kívül helyezés iránt újabb 10 Például az egyéni szabadságjogokkal összefüggı közigazgatási jogviták a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak 154

9 VÉDELMI IGAZGATÁS pert kell indítani a közigazgatáson belül elhelyezkedı bírósági szervnél. A közigazgatási igazságszolgáltatást (jurisdiction administrative) az alábbi szervek alkotják: 1. Államtanács; 2. Közigazgatási fellebbviteli bíróságok; 3. Közigazgatási bíróságok; 4. Speciális hatáskörrel bíró közigazgatási jogszolgáltató szervek. Az Államtanácsot Napóleon államreformja eredményeként 1799-ben hozták létre. A Conseil d État-nak kezdetben kettıs feladata volt: törvénytervezetet készített, valamint konkrét közigazgatási ügyek elbírálására javaslatot tett. Érdemi jogosítványai ekkor még nem voltak ban a közigazgatási jogviták elbírálására külön bizottságot hoztak létre az Államtanácson belül, mely 1831-tıl külön eljárási rend szerint mőködött. A Commission Contentieuse tekintélye oly nagyra nıtt, hogy nem fordult elı, hogy az államfı a bizottság javaslatával szemben döntött volna. Minıségi változás 1872-ben következett be, amikor a bizottságot az Államtanácson belül ugyan, de aktív, a közigazgatástól független autonóm testületté nyilvánították. Ezzel létrejött a francia rendszerő közigazgatási bíráskodás központi intézménye. Az évi francia alkotmány csak közvetetten utal a közigazgatási bíráskodásra, az Államtanács hatásköre kapcsán említi meg a közigazgatás feletti kontroll gyakorlását. 11 A francia hatalommegosztás rendszerében nem a funkciókat, hanem a szervezeteket választották szét egymástól. A bíróságokat távol kívánták tartani a végrehajtó hatalomtól, ezért a közigazgatás szervezetrendszerén belül, de attól függetlenül létezı, nem utasítható szervként hozták létre az Államtanácsot, mely jogerıs döntéseket hozhat, hatásköre nem vonható el. 12 Az Államtanács másodfokú felülvizsgálati szerv, de bizonyos ügyfajtákban elsı fokon jár el. A közigazgatási bíráskodás mai formája 1953-ban alakult ki, ekkor állították fel az elsıfokú közigazgatási bíróságokat. Ennek oka az volt, hogy az Államtanács ügyforgalma oly mértékben megnıtt, hogy szükség mutatkozott egyéb szervezeti formák létrehozására. Az elsı fokon eljáró bíróságok 11 Az Államtanács 5. szekciója jár el közigazgatási jogviták rendezésében az 1945/1708- as rendeletben kodifikált szabályok alapján. 12 A közigazgatási jogszolgáltatást ellátó szekció 10 alszekcióban mőködik, melyet az államtanácsosok és hallgatók alkotnak. Az alulról felfelé építkezı karrierrendszer alapján történik a kiválasztás fıképp az ENA hallgatóiból 155

10 mellett 1987-ben fel kellett állítani a fellebbviteli bíróságok szervezetét is, ami további tehermentesítést jelentett az Államtanács munkájában. Ezen túlmenıen speciális jogszolgáltató szervek is mőködnek a közigazgatáson belül, hogy az ügyeket eltereljék az általános hatáskörő közigazgatási bíróságoktól. Ha ezen a szinten nem sikerül a jogvitát rendezni, akkor az általános hatáskörő bíróság fellebbviteli fórumként jár el az ügyben. A francia rendszerben a bírósági felülvizsgálat célja az objektív jogvédelem, vagyis a köz érdekében fellépni a közigazgatás törvényességének megırzése érdekében. Deklaráltan nem az egyén jogvédelme az elsıdleges. Ezért nem is kell feltétlenül alanyi jogsértésre alapítani a keresetet, hanem egyszerő érdeksérelemre is hivatkozhat a kérelmezı a felülvizsgálat lefolytatása érdekében. Eljárást nemcsak az érdekeiben sértett magánszemély, hanem egyesületek, csoportok is kezdeményezhetnek. Actio populáris nincs ugyan a francia modellben, de a keresetindítási jog folyamatosan egyre szélesebb körben valósul meg. A kormányzati aktusok nem tartoznak a felülvizsgálható közigazgatási döntések közé, azokat a politika eszköztárába sorolják. A hatalommegosztás rendszerében a kormányzati döntések felülvizsgálatára nem a bírói jogvédelem során, hanem a választások idején kerül sor. Mérlegelési jogkörben hozott határozatok felülvizsgálata nem kizárt, de korlátozott mértékő. A bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a nem élt-e vissza mérlegelési jogkörével a közigazgatási szerv ( nem volt e túlzottan részrehajló, szubjektív ). Az Államtanács a közigazgatás felhatalmazásának túllépését (excés du pouvoir) mindig kiterjesztıen értelmezte. Ha a határozat jogilag ésténybelileg nem kifogástalan, akkor a közigazgatási szerv túllépte felhatalmazása határait, az aktust a törvényesség érdekében felül lehet vizsgálni. Négyféle keresettípus alapján indítható eljárás: 1. hatályon kívül helyezés iránti kereset; 2. teljes jogszolgáltatási kereset; 3. értelmezésre irányuló kereset; 4. büntetı jellegő kereset. A közigazgatási szerv ellen felhatalmazás túllépése miatt hatályon kívül helyezés iránti keresetet lehet benyújtani. Ebbe a körbe tartoznak a hatásköri, eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésekre alapított keresetek. Ilyen kereset sikere esetén a bíróság csak a határozat hatályon kívül helyezése felıl dönthet. Teljes jogszolgáltatás iránti keresetet csak jogsza- 156

11 VÉDELMI IGAZGATÁS bályban meghatározott esetekben lehet benyújtani. Ennek alapján a bíróság reformatórius jogkörben is eljárhat, jogsérelem megállapítása esetén megváltoztathatja a közigazgatás döntését. A keresetindítási határidı a határozat közlésétıl számított 2 hónap. A kereset benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A bírónak kérelemre jogában áll a végrehajtás felfüggesztését elrendelni, amennyiben a kereset sikerérıl meg van gyızıdve. A vizsgálati elv a francia eljárásban csak korlátozottan érvényesül, a közigazgatási bírák fıképp a hozzájuk érkezı iratokból dolgoznak. Hivatalból a bíróság tényfelderítést nem végez, a peres felek az eljárásra vonatkozó bizonyítékaikat elsıdlegesen írásban közlik a bírósággal. A közigazgatási bíróság direkt normakontrollt is gyakorol. A közigazgatás szabályozó rendeletei jog- vagy érdeksérelemre hivatkozással ugyanúgy, mint az egyedi aktusok megtámadhatók. VIII. Németország A közigazgatási bíráskodás Németországban is a XIX. században alakult ki. A területi tagoltság e jogintézményre is rányomta a bélyegét ben Frankfurtban az alkotmányozó győlésen kimondták, hogy a közigazgatási szervek nem ítélkezhetnek. Ezzel a döntéssel a francia modellt teljesen elvetették. A kérdés, hogy a közigazgatási aktusok felülvizsgálata rendes vagy közigazgatási bíróságok által történjék-e, még több mint egy évszázadig nyitva maradt. A dél-német tartományokban porosz megoldás hatására új típusú, önálló közigazgatási bíróságokat hoztak létre. A weimari rezsim alatt inkább a rendes bíróságok irányába tolódott el a közigazgatás feletti kontroll gyakorlása. Az 1949-es alkotmány már rendelkezik e jogintézmény visszaállításáról, de ez a gyakorlatban csak az évi reform alapján valósult meg. A történelmi hagyományok megtartásával egy háromszintő önálló közigazgatási bíróságot hoztak létre: 1. tartományi elsıfokú; 2. tartományi fellebviteli; 3. szövetségi felülvizsgálati közigazgatási bíróság ban egységesítették az egész közigazgatási bírósági rendszer eljárásrendjét, megalkották a közigazgatási bírósági perrendtartást. A bíróságok hatáskörét a korábbi pozitív enumerációs megoldás helyett generálklauzulával szabályozták, ami teljes körővé tette a közigazgatási határozatok fe- 157

12 lülvizsgálhatóságát. Következetesen olyan közigazgatási bírósági rendszert hoztak létre, amely független az aktív közigazgatástól (végrehajtó hatalom) és a rendes bírósági rendszertıl is teljesen elkülönülten mőködik. Az aktív közigazgatás ezzel a teljes kontrollal általánosan egyfokúvá vált. A teljes jogorvoslati feladatkört a közigazgatási bírósági fórum látja el, biztosítva a törvényességi felügyeletet. Tekintettel arra, hogy bizonyos területek speciális szakértelmet igényelnek, így ezen jogviták 13 elbírálását kivették az általános hatáskörő közigazgatási bíróságok feladatkörébıl, és speciális bíróságokat hoztak létre szakemberekbıl 14ezen ügycsoportok felülvizsgálatára. A rendes és a közigazgatási bíróságoktól ezek az ítélkezés tárgya és a szervezeti, mőködési önállóságuk alapján különülnek el. A közigazgatási bíróságok az általános klauzula alapján járnak el minden nem alkotmányjogi természető közjogi jogvitában (kivétel kivett területek) 15. A bíróság elıtt konkrét egyedi aktusok támadhatók meg. A kereseti kérelemben nem elegendı érdeksérelemre hivatkozni, hanem a panaszosnak alanyi joga megsértését kell bizonyítania. A szubjektív jogvédelem akkor is megilleti a jogosultat, ha nem ı a közigazgatási aktus címzettje, de állítja, hogy a határozat az ı törvényben biztosított jogát sérti. Az alanyi jogok körét a joggyakorlat egyre szélesebb körben értelmezi, ezáltal fokozatosan bıvül a bírósághoz fordulás lehetısége a végrehajtó hatalom aktusaival szemben. Egyéneken túl a társadalmi szervezetek és csoportok is igényelhetnek jogvédelmet. Ez esetben a szubjektív jogvédelem a jog vagy érdekvédı szervezetet a tevékenységét érintı jogsértéssel szemben illeti meg. 16 Itt is közvetlenül az egyén, a csoport érdekeinek a védelme a felülvizsgálat elsıdleges célja. A német rendszerben sem lehet kérni a kormányzati aktusok felülvizsgálatát, mert ezeket a döntéseket a politika körébe tartozónak tekintik, és a választások biztosítják a felülvizsgálat lehetıségét. A mérlegelési jogkörben hozott határozatok felülvizsgálata itt is korlátozott, a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy mérlegelési jogkörét a bíróság nem lépte-e túl, illetve nem gyakorolta-e azt a felhatalmazás céljával 13 Pénzügyi, munkaügyi, társadalombiztosítási ügyek felülvizsgálata 14 A közigazgatásban gyakorlatot szerzett, tapasztalt jogászok 15 Pénzügyi, munkaügyi, társadalombiztosítási ügyek felülvizsgálata 16 Feltétele, hogy bejegyzett szervezetek legyenek és a jogvédelem a nevesített feladatés tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódjon. 158

13 VÉDELMI IGAZGATÁS össze nem férhetı módon. 17 A nem mérlegelési kérdések azonban teljes mértékben felülvizsgálhatók. A közigazgatási aktusok megtámadására irányuló keresetnek több fajtája alakult ki aszerint, hogy mi a célzott joghatás, mi a kereseti kérelem tartalma: 1. megtámadási kereset részben- vagy egészben történı hatályon kívül helyezés iránt; 2. kötelezésre irányuló kereset, amennyiben a közigazgatási szerv elutasította vagy mellızte az aktus kibocsátását, úgy a kereset célja a kedvezı közigazgatási döntés meghozatala; 3. általános teljesítésre irányuló kereset a kereseti kérelem arra irányul, hogy a közigazgatási szervet valaminek a elvégzésére utasítsák; 4. megállapítási kereset annak eldöntésére irányul a kereset, hogy a jogviszony fennáll-e vagy sem; 5. folytatólagos megállapítási kereset ismétlıdés esetén fennáll-e a jogviszony; 6. normakontroll végett benyújtott kereset a közigazgatási norma törvényességének vagy törvénytelenségének a megállapítása a kereset célja. Többféle kereseti kérelem estén az egyes keresetfajták összekapcsolhatók, vagy alternatív módon is alkalmazhatók. A kereseti kérelem benyújtásának határideje a közigazgatási határozat kézhezvételétıl számított 30 nap. A megtámadásra irányuló keresetnek a végrehajtásra halasztó hatálya van, vagyis a jogerıs ítélet kihirdetéséig nem lehet a közigazgatás döntését végrehajtani. A közigazgatási bíró azonban rosszhiszemő pervitel alapos gyanúja esetén elrendelheti az azonnali végrehajtást. Az eljárás egész menetét az officialitás jellemzi, a bíró hivatalból intézkedik a per lefolytatásáról. Szabadon rendelhet el bizonyítást, melyet szükségesnek tart. Az eljárásban a szóbeliség érvényesül, alapvetıen a közvetlenség elve alapján a bíró a felektıl tájékozódik az ügyrıl. Az elsıfokú bíróság 3 hivatásos és 2 tiszteletbeli bíróból álló tanácsban ítélkezik. Az elsıfokú határozattal szemben van fellebbezési jog. A másodfokú bíróság az elsıfokú eljárást teljes terjedelmében vizsgálhatja felül. Felülvizsgálatra csak jogsértésre való hivatkozás esetén kerülhet sor. A Szövetségi Felülvizsgálati Bíróság elıtt ügyvédkényszer érvényesül. 17 Részrehajló, szubjektív, diszkriminatív stb. módon 159

14 Ausztria A közigazgatási bíráskodás jogszabályi alapjait 1867-ben teremtik meg Ausztriában, de a bíróság tényleges felállítására csak 1875-ben kerül sor. A közigazgatási bíróság egyfokú, általános hatáskörő, egész Ausztriára kiterjedı illetékességgel bíró központi intézmény volt. Az 1920-as alkotmány tartalmazta mőködésének részletes szabályait. A többi bíróságtól szervezetileg teljesen elkülönült közigazgatási bíróságot Bécs székhellyel állították fel. Hatáskörét generálklauzulával 18 állapították meg, melynek alapján valamennyi közigazgatási határozat e bíróság elıtt megtámadhatóvá vált. Az évi közigazgatási bíróságokról szóló törvény az alapokat fenntartotta. A német szabályozáshoz hasonlóan itt is a szubjektív jogvédelem elve valósult meg. Az egyedi közigazgatási aktusok csak kifejezett jogsérelem miatt támadhatók meg bíróság elıtt a közigazgatási fellebbezési jog kimerítését követıen. A kereseti kérelemben alanyi jogsértésre kell hivatkozni, az eljárás célja az egyén számára nyújtott jogvédelem. A jogsértéshez kapcsolódó kártérítési, kártalanítási igényrıl való döntés a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Az osztrák modellben nagy eltérést mutat az eddig ismertetett modellekhez képest a kormányzati aktusok megtámadásának a lehetısége. Finnországon, Hollandián kívül csak Ausztriában van lehetıség a kormányzati döntések bíróság általi felülvizsgálatára. Ez esetben természetesen csak törvényességi, nem pedig tartalmi felülvizsgálatról van szó. 19 A közigazgatási bírósághoz többféle kereseti kérelem terjeszthetı elı: 1. megtámadási kereset hatályon kívül helyezés iránt; 2. kötelezésre irányuló kereset közigazgatás hallgatása esetén a bírság döntési jogkörrel bír; 3. megállapítási kereset jogviszony fennállásának kérdésében dönt. Az osztrák közigazgatási bíróság a német rendszerhez képest csak korlátozott körben gyakorolhat teljes jurisdictiót. A közigazgatási aktust a bíróság jogsértés indokából csak hatályon kívül helyezheti, de nem változtathatja meg. Csak a közigazgatás hallgatása esetére van döntési jogköre. Az osztrák közigazgatási bíróság a közigazgatási rendeletek fölött normakontrollt nem gyakorol. A keresetindítási határidı 6 hét. Csak a közigazgatási jogor- 18 Az osztrák szabályozás általános záradéknak nevezi e szabályt 19 A hatalommegosztás elve természetesen itt is érvényesül a törvényesség elsıdlegességének szem elıtt tartásával. 160

15 VÉDELMI IGAZGATÁS voslati jog kimerítését követıen nyílik meg a bírósági út. A bírósági eljárás egyfokú, nincs fellebbezési jog. Perújításra 3 éven belül van lehetıség egy alkalommal. A keresetindításnak a német modelltıl eltérıen a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, de kérelemre a bíróság indokolt esetben felfüggesztheti. A bíróság elıtt nincs kötelezı jogi képviselet, a bíróság 5-9 tagú tanácsban jár el. A tárgyalást megelızı eljárás kizárólag írásbeli. A bíróság az ügyben fı szabály szerint tárgyalást tart, korlátozott körben van lehetıség a tárgyaláson kívüli eljárásra. A központi bíróság túlterheltsége miatt egyre égetıbb szükség van a tartományi szintő közigazgatási bíróságok felállítására, melynek elıkészítése elindult. IX. A vegyes rendszerő közigazgatási bíráskodás Több típusú bíróság együttesen végzi a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát. A hatásköri megosztás alapja vagy az eljárás tárgya vagy a megtámadás jogalapja. Bonyolult hatásköri szabályok rendezik a kérdést, vita esetén hatásköri bíróság dönt az eljáró bíróság kijelölésérıl. Ilyen vegyes rendszerő közigazgatási bíróság alakult ki Belgiumban, Svájcban, Olaszországban. Közös történelmi gyökerük a francia befolyás és az azzal szembeni ellenállás kettısségében lelhetı fel. A francia rendszerő közigazgatási bíráskodással szemben kialakult és erısödött a független bíráskodás iránti igény. A rendes bíróságok hiányos és fogyatékos jogvédelme 20, azonban nem bizonyult hamarosan elégséges garanciának a közigazgatás törvényességének biztosítására. Így francia mintára felállították az Államtanács jogintézményét, mely a jogvédelmet volt hivatott teljes körővé tenni ezen országokban. Ezzel kialakult az alanyi jogok és a jogos érdek védelmének kettıssége a közigazgatási bíráskodás vegyes rendszerében. E két terület elválasztása a gyakorlatban sok problémát vet fel, amit az olasz közigazgatási bíráskodás modelljének rövid ismertetésén keresztül szeretnék bemutatni, érzékeltetni. Olaszország A XIX. század közepén alakult ki Olaszországban a máig fennálló kettısség a közigazgatási bíráskodás területén. A közigazgatási határozatok 20 Mely kizárólag a polgári és politikai jogok védelmére korlátozódott 161

16 felülvizsgálata megoszlott az ben francia mintára felállított Államtanács és a rendes bíróságok között.21 A rendes bíróságok orvosolták az alanyi jogsérelemre alapított jogvitákat, míg az Államtanács a törvényes érdekek sérelmére hivatkozással nyújtott jogvédelmet a közigazgatással szemben. Az évi olasz alkotmányban ennek a kialakult rendszernek a szabályait rögzítették ben az Államtanács túlterheltsége miatt tartományi szinten is hoztak létre közigazgatási bíróságokat, melyet az Államtanács kihelyezett szekcióinak tekintenek. Az olasz rendszerben kialakult kettısség a gyakorlati alkalmazás területén problémákat vet fel. A rendes bíróságok hatáskörébe tartozó alanyi jogok védelmét nehéz elhatárolni a tartományi közigazgatási bíróságok által gyakorolt törvényes érdekek védelmétıl. Alanyi jognak azt tekintik, melyet a jogszabályok akként ismernek el, és annak védelmérıl rendelkeznek. Törvényes érdek pedig az az aktuális, egyéni, közvetlen elvárás, mely a közigazgatás törvényes mőködéséhez kapcsolódik. Szubjektív jogvédelemrıl lévén szó, feltétel, hogy a sérelmezett aktus valakinek a jogos érdekét közvetlenül érintse óta ismerik el Olaszországban az egyesületek, érdekcsoportok bírósághoz fordulásának lehetıségét. A rendes bíróságok felülvizsgálati joga rendkívül korlátozott közigazgatási ügyekben, csak arra van lehetıségük, hogy a törvénysértés tényét megállapítsák, de hatályon kívül nem helyezhetnek, nem kötelezhetik a közigazgatási szervet, nem változtathatják meg a határozat tartalmát. Ez iránt újabb pert kell indítani a közigazgatási bíróságok elıtt. A tartományi közigazgatási bíróságok hatáskörét differenciáltan szabályozza az évi tartományi közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény: 1. Általános törvényességi hatáskörben a bíróság csak törvényességi ellenırzést végezhet, melynek során a támadott közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezheti; 2. Érdemi hatáskör csak a törvényben meghatározott esetekben illeti meg a bíróságot. E jogkörében teljes körő jurisdictiót gyakorolhat; 3. Kizárólagos hatáskörrel szintén csak a törvényben meghatározott esetekben bír ben az Államtanácsot idılegesen megfosztották bírói funkciójától, és a rendes bíróságok kizárólagos hatáskörét állapították meg közigazgatási jogvitákban. Ez azonban nem váltotta be a hozzá főzött reményeket, és ezért 1889-ben az Államtanácsot ismételten közigazgatási bíráskodási hatáskörrel ruházták fel. 22 Egyes speciális ügyekben alanyi jog sérelemre hivatkozással kizárólagos hatáskörben jár el 162

17 VÉDELMI IGAZGATÁS Az Államtanács a tartományi közigazgatási bíróságok ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket bírálja el másodfokon. Ezenkívül feladata még a hatásköri vitás eldöntése. A kormányzati aktusok ezen vegyes rendszeren belül sem vizsgálhatók felül. Diszkrecionális jogkörben hozott határozatokkal szemben lehetséges a felülvizsgálat. Mivel a közigazgatás szabadságát nem tekintik abszolútnak, ezért a bíróság ellenırizheti, hogy a mérlegelési jogkör gyakorlója a közérdekre tekintettel volt-e, elfogulatlanul, pártatlanul, a felhatalmazási célnak megfelelıen járt e el, nem hozott-e eltérı döntést azonos tényállás mellett. A hatékonyságot, célszerőséget azonban a bíróság nem vizsgálhatja felül. A tartományi közigazgatási bíróságok és az Államtanács a közigazgatási rendeletek felett normakontrollt gyakorolhatnak, törvénysértés esetén ex tunc hatállyal hatályon kívül helyezhetik azokat. A rendelet megtámadására actió popularis keretében nincs mód, a kereseti kérelmet jogsérelemre vagy törvényes érdeksérelemre hivatkozással lehet benyújtani. A közigazgatási rendelet normatív ereje folytán a bíróság hatályon kívül helyezı döntése erga omnes hatályú. A közigazgatási bírósághoz és a Államtanácshoz benyújtható keresetek a célzott joghatás alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. hatályon kívül helyezésre irányuló kereset; 2. teljes jurisdictióra irányuló kereset. Az utóbbira csak törvényben meghatározott esetekben van lehetıség. A keresetnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az eljárásra az írásbeliség és a korlátozott officialitás jellemzı, a bíróság 3 tagú tanácsban jár el, az ügyvédi képviselet kötelezı. A rendes bíróságok ítéletei res iudicata erejével bírnak, a közigazgatási aktus törvénytelenségét inter partes hatállyal állapítják meg. Szők körben a törvény a bíróság ítéleteihez az erga omnes hatályt is rendeli. X. Az angolszász jogrendszerben kialakult közigazgatás feletti kontroll modellje Anglia, USA Nagyjából hasonló úton fejlıdött az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közigazgatási bírósági rendszere. A rendes bíróságokon kívül 163

18 adminisztratív tribunálok és speciális jogszolgáltató szervek járnak el a közigazgatási jogvitákban. 23 A közigazgatás aktusai a common law és az equity szabályai szerint is megtámadhatók. A felülvizsgálat célja, hogy a panaszost jogvédelemben részesítse a közigazgatással szemben. A keresethez való jog igazolása jog vagy érdeksérelem fennállása szigorúbb mint az európai rendszerekben. A közigazgatási bírósági eljárásnak nincsenek külön eljárási szabályai, a polgári eljárásjog szabályait alkalmazzák a közigazgatási jogvitákban is. Angliában azok a közigazgatási határozatok támadhatók meg, melyek: 1. a felhatalmazás túllépésével, illetıleg a felhatalmazással visszaélve születtek meg; 2. a természetjog elveit sértik; 3. jogi, vagy jogot érintı ténybeli tévedést tartalmaznak, 4. precedens ellenére, vagy azt figyelmen kívül hagyva döntöttek; 5. eljárások, melyek ultra vires állnak. Az angolszász modellben a bírósági felügyelet nem a közigazgatási szerv, hanem az ellen a személy ellen irányul, aki a közigazgatási szerv jogkörében eljárva cselekszik vagy mulaszt. A bíróság a benyújtott igény alapján levél (wirts) alakjában meghagyást intéz az ügyben eljárt személynek, hogy a kérelemben foglaltak alapján hozzon kedvezı döntést, teljesítse kötelezettségét, változtassa meg határozatát, tartózkodjék valaminek a gyakorlásától. Sokféle formalizált, nevesített akció létezik pl.: 1. mandamus (meghagyás, elrendelés); 2. prohibition (tilalom), 3. cetiorari (bíróság magához vonja az ügyet kivizsgálás céljából); 4. injunktion (parancs), 5. quo warranto (a közigazgatás hatáskörét és illetékességét vizsgálja), 6. habeas corpus (személyes szabadság korlátozása végett indult) stb. Angliában csak a legmagasabb szintő bírói fórumok jogosultak a közigazgatás aktusainak ellenırzésére. Sokféle szakbíróság jár el, bonyolult, kevésbé hatékony rendszer alakult ki, mint a kontinentális Európában. A bírói ítéletek dekleratívak, kinyilvánítják a helyes jogot, de alkalmazásuk elmaradásához nem főzıdik semmiféle szankció. Az Egyesült Államokban szövetségi és tartományi szinten is bonyolult, összetett rendszer alakult ki a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára. 23 Eredetileg rendes bíróságok látták el a közigazgatás törvényessége feletti ellenırzés feladatát, azonban azok túlterheltsége miatt szükségessé vált egyéb fórumok beiktatása. 164

19 VÉDELMI IGAZGATÁS A rendes bíróságok lassúsága és az egyre specializáltabb közigazgatás kialakulása vezetett egyéb jogszolgáltató szervek felállításához. Az adminisztratív tribunálok az aktív közigazgatás részeként látnak el jogszolgáltató feladatokat a bíróságok tehermentesítését biztosítva. Az évi közigazgatási eljárási törvény fenntartotta a rendes bíróságok által gyakorolt jogvédelem általános voltát, de lehetıvé tette, hogy a jogviták túlnyomó része a közigazgatási jogszolgáltató szervek elıtt lezáródjék. Ezen szerveket nem tekintik közigazgatási bíróságnak, hanem olyan egyeztetı fórumnak, amely lehetıvé teszi a drága és hosszadalmas bírósági út elkerülését. Eljárásuk a bíróságihoz hasonlóan a kontradiktórius eljárás szabályai szerint zajlik. Az adminisztratív tribunálok, ügynökségek, bizottságok döntései a bíróság elıtt megtámadhatók. A bíróságok csak jogkérdést vizsgálhatnak felül, tényeket nem. Anyagi vagy eljárásjogi jogsértés okán a bíróság kinyilvánítja a közigazgatási aktus törvénysértı voltát. Az elnök és apparátusa kormányzati döntéseivel szemben nincs helye felülvizsgálatnak semmilyen hivatkozással. XI. Összefoglaló A fentiekben röviden vázolt modellek véleményem szerint bemutatják, hogy a közigazgatási döntésekkel szembeni bírói jogorvoslat a gyakorlatban hogyan teszi lehetıvé az egyén és egyre inkább a közösségek végrehajtó hatalommal szembeni érdekvédelmét a hatalmi ágak megosztása elvének fenntartása mellett. A jogtörténet és az összehasonlító jogtudomány eredményei Magyarországon is hozzásegíthetik a jogalkotót ahhoz, hogy a mainál hatékonyabb és egyúttal a XXI. századi európai jogállamiság követelményeinek is megfelelı közigazgatási bíráskodásunk legyen, amely döntéseivel folyamatosan alakíthatná a közigazgatás jogalkalmazó és alkalmanként szabályalkotó gyakorlatát. A legalább húsz éve késlekedı új alkotmánynak alapjogi szinten és mind egyéneket, mind különbözı közösségeiket feljogosítva kellene tartalmaznia a közigazgatás fölötti bírói kontroll lehetıségét és fórumrendszerének alapjait. Ezeket azután megfelelı, önálló eljárásjogi szabályokban kibontva alkalmazhatná a bírósági szervezet, amely valószínőleg bıvítést igényelne, ha a közigazgatási határozatok szélesebb körét és rövidebb eljárási határidıben, a mai gyakorlatban még jószerivel ismeretlen jogalanyok által is meg lehetne támadni. 165

20 Felhasznált irodalom 1. Ifj. Trócsányi László: A közigazgatási bíráskodás szervezete és mőködése egyes európai országokban Budapest, MTA Kiadvány 2. Ifj. Trócsányi László: Milyen közigazgatási bíráskodást? Budapest, Közigazgatási és Jogi Kiadó 3. Toldi Ferenc: A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata Budapest, Akadémia Kiadó 166

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bevezetés a polgári eljárásjogba Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Bevezetés 1./ Alapfogalmak 2./ A polgári eljárásjog forrásai 3./ A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 4./

Részletesebben

Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján

Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján 1 Jogorvoslati eszközök kialakulása A kiegyezés utáni önkormányzati

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

Közigazgatási jog 2.

Közigazgatási jog 2. Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata

Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37. 965/2009/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a dr. Pataki András ügyvéd által

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

MAGYAR POSTAGALAMB SPORTSZÖVETSÉG FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZAT

MAGYAR POSTAGALAMB SPORTSZÖVETSÉG FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZAT MAGYAR POSTAGALAMB SPORTSZÖVETSÉG FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: I. fejezet Bevezetı rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belsı szabályzatok összefüggése II. fejezet Általános

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja

Részletesebben

v é g z é s t : A bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság 36/2010. (X.7.) számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t : A bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság 36/2010. (X.7.) számú határozatát helybenhagyja. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint elsıfokú bíróság dr. Sáhy Erzsébet ügyvéd által képviselt polgármesterjelölt kérelmezınek, - a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2170(INI) Jelentéstervezet Diana Wallis (PE v02-00)

MÓDOSÍTÁS HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2170(INI) Jelentéstervezet Diana Wallis (PE v02-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 12.1.2012 2009/2170(INI) MÓDOSÍTÁS 1-20 Jelentéstervezet Diana Wallis (PE469.99.v02-00) a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/ Fax.: 47/ J A V A S L A T

3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/ Fax.: 47/ J A V A S L A T SÁROSPATAK VÁROS JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/513-273 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu J A V A S L A T a Képviselı-testületnek rendjérıl szóló 8/2013. (IV.03.)

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

A tanulóval szemben indítható fegyelmi eljárás főbb szabályainak összefoglalása

A tanulóval szemben indítható fegyelmi eljárás főbb szabályainak összefoglalása dr. Jásper András A tanulóval szemben indítható fegyelmi eljárás főbb szabályainak összefoglalása Törvényi háttér A tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást szabályozó legfontosabb jogszabályok. A

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; melynek során a közjegyzı a jogosult egyoldalú kérelme

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok 1. Békítő bíróság A békítő bíróság a polgárokhoz legközelebb álló bíróság. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően tagjait a király nevezi ki.

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE V. RÉSZ A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. (1) A Ftv. 73. (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés)

Részletesebben

Káptalantóti Község Önkormányzata Képviselı-testülete 10/2012. (XI.22.) önkormányzati rendelete a Falugondnoki szolgálatról

Káptalantóti Község Önkormányzata Képviselı-testülete 10/2012. (XI.22.) önkormányzati rendelete a Falugondnoki szolgálatról Káptalantóti Község Önkormányzata Képviselı-testülete 10/2012. (XI.22.) önkormányzati rendelete a Falugondnoki szolgálatról Káptalantóti Község Önkormányzata Képviselı-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

Ide kerülhet az előadás címe. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felépítése és hatásköre

Ide kerülhet az előadás címe. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felépítése és hatásköre Ide kerülhet az előadás címe A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felépítése és hatásköre Adatvédelmi bevezető I. Az adatvédelem korábbi szabályozása 1949. évi XX. törvény 59. 1992. évi

Részletesebben

TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék

TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék A SPORT KÖZJOGA I. Alkotmányjog II. Közigazgatási alapok III. Testnevelés és sportigazgatás IV. A sport-munkajog V. Büntetőjogi kapcsolatok TF Az alkotmány éss

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az épített

Részletesebben

Tájékoztatás az ügyfelet megilletı eljárási cselekményekhez kapcsolódó jogokról

Tájékoztatás az ügyfelet megilletı eljárási cselekményekhez kapcsolódó jogokról Tájékoztatás az ügyfelet megilletı eljárási cselekményekhez kapcsolódó jogokról - Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidıben hozott döntéshez való jog,

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára 1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi

Részletesebben

Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek. Az új közbeszerzési szabályozás Barabás Gergely Budapest, február 25.

Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek. Az új közbeszerzési szabályozás Barabás Gergely Budapest, február 25. Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek Az új közbeszerzési szabályozás Barabás Gergely Budapest, 2016. február 25. Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek az új Kbt.-ben A közbeszerzési

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1/6 Tartalom PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1. Bevezetés... 3 2. Fogalmak...

Részletesebben

Ügyszám: JNO-429- /2010 Tárgy: Ügyféli jogok. dr. Fazekas Sándor részére Miniszter. Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest Kossuth Lajos tér 11.

Ügyszám: JNO-429- /2010 Tárgy: Ügyféli jogok. dr. Fazekas Sándor részére Miniszter. Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest Kossuth Lajos tér 11. JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK IRODÁJA Ügyszám: JNO-429- /2010 Tárgy: Ügyféli jogok dr. Fazekas Sándor részére Miniszter Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest Kossuth Lajos tér 11. 1055 Tisztelt

Részletesebben

2012. El. III.A.1/2.szám hivatkozási szám : El.III.A.2. szám. A Battonyai Városi Bíróság évi ügyelosztási rendjének tervezete

2012. El. III.A.1/2.szám hivatkozási szám : El.III.A.2. szám. A Battonyai Városi Bíróság évi ügyelosztási rendjének tervezete BATTONYAI VÁROSI BÍRÓSÁG ELNÖKE Battonya, Hısök tere 7., Pf.: 12. Telefon: 68/456-049 Fax: 68/456-012 2012. El. III.A.1/2.szám hivatkozási szám : 2012. El.III.A.2. szám A Battonyai Városi Bíróság 2013.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J - 5784/2008

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének

Részletesebben

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

A f ell l e l bb b e b zési i elj l á j rás Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

A f ell l e l bb b e b zési i elj l á j rás Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s A fellebbezési eljárás Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Jogorvoslat Jogorvoslat perorvoslat - fellebbezés Sérelmesnek vélt határozat megtámadása abból a célból, hogy az arra

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. március 21-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete az egyes

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 8/2012.(VII.12.) önkormányzati rendelete Bér Község címerérıl és

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

KÉPVISELET OKTÓBER 13.

KÉPVISELET OKTÓBER 13. KÉPVISELET A POLGÁRI PEREKBEN 2014. OKTÓBER 13. A KÉPVISELİ A perbeli képviselı az a személy, akinek képviseleti jogosultságát jogszabály, jogügylet, vagy hatósági határozat teremtette meg. A képviselı

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.október

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének február 25-i ülésére. vezetıi referens

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének február 25-i ülésére. vezetıi referens E L İ T E R J E S Z T É S 5. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2016. február 25-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2016. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA

MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség ALAPSZABÁLYA PREAMBULUM A Magyar Villamos Mővek Zrt. (székhelye: 1011. Budapest, Vám u. 5-7. cégjegyzékszáma: 01-10-041828) és a többségi vagy kizárólagos

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

Építményengedélyezés 2016

Építményengedélyezés 2016 Építményengedélyezés 2016 Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara Hírközlési és Informatikai Szakcsoport Szakcsoport nap 2016. február 5. A 2015. évi CLXXXVI. törvény 2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének../2009.(XII.14.) ÖR RENDELETE Egyes pénzügyi alapok létrehozásáról és felhasználásuk részletes szabályairól 1 Aszód Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Panaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról

Panaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról Panaszkezelés Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról A Focus Kft. panaszkezelési szabályozásának célja, hogy rendezett eljárásban biztosítsa ügyfelei számára a Focus Kft.. szolgáltatásai igénybe vétele,

Részletesebben

Dr. Solymossy Péter jogi szakértő NFH Nyíregyháza, A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.

Dr. Solymossy Péter jogi szakértő NFH Nyíregyháza, A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv. Dr. Solymossy Péter jogi szakértő NFH Nyíregyháza, 2012.08.22. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) változásai A fogyasztói fogalom kiterjesztése Fgytv. 2. a) [E törvény alkalmazásában:]

Részletesebben