Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Átírás

1 Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2009/7 8 XIX. évfolyam 7 8. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései 7 Területfejlesztés és építésügy Világörökség és kortárs építészet a történeti városkép kezelése Bécsi Memorandum A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a évi Kós Károly Díjak adományozásáról 14 Turizmus és sport Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság és a Magyar Turizmus Zrt. Közleménye Újabb lépés a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozásában. 15 Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből 16 Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai 29 Közösségi programok. 33 Pályázati hírek 34 Jelentések, tájékoztatók Küzdelem a vidéki szegénység és társadalmi kirekesztés ellen című nemzetközi konferencia. 38 Tájékoztató az Európai Parlament július közötti alakuló üléséről Szemben a felhőszakadás következményeivel, készülve az árra Lakosságvédelmi intézkedések a hőségriasztás miatt 42 Tűzgyújtási tilalom három megyében. 43 Aki nem hiszi, járjon utána! 44 Aktuális hírek Hazai hírek 45 Nemzetközi hírek 50 Eseménynaptár, képzések Események, képzések előrejelzés 55 Események, képzések beszámolók 57 Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium 65 Önkormányzati forródrót. 65 Közszolgálati forródrót 65 Doppinginformációs vonal. 65 Felhívás 65 Állami főépítészek 66 A kiadásért felel: Dr. Forgács Imre önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: Fax: konyvkiado@dunapalota.hu

2 2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról A jogszabály száma és címe: évi XLVIII törvény a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról. A jogszabály lényege: Egyszeri, kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatás bevezetése a gazdasági válság hatásaként krízishelyzetbe került családok számára. A támogatás iránti kérelmet a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, az erre rendszeresített formanyomtatványon, augusztus 1-je és november 30-a közötti időszakban nyújthatja be. Hatálybalépés: augusztus 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 84. szám (2009. június 22.) A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről A jogszabály száma és címe: évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről A jogszabály lényege: A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítását az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató végzi, mely elektronikus kézbesítési tárhelyet tart fenn, amelyhez a kézbesítési folyamatban részt vevő feladó és címzett számára biztosítja a hozzáférést. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a hivatalos szerv az elsőként megküldött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítő tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja. A hivatalos szerv az elektronikusan kézbesíteni rendelt hivatalos iratát a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítteti. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra. A címzett a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot ügyfélkapuján belépve veheti át. A címzett az átvétel előtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát) de magát a hivatalos iratot nem. A hivatalos szerv a hivatalos iratát saját hivatali kapuján keresztül kézbesítteti a másik hivatalos szerv részére. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 85. szám (2009. június 23.) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról A jogszabály száma és címe: évi LIV. Törvény az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás előírja, hogy az autóbusszal, közforgalmú közlekedés keretében végzett menetrend szerinti belföldi és nemzetközi személyszállítás tekintetében a törvényt a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel együttesen alkalmazható. A módosítás előírja, hogy a 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettséget az önkormányzat a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapon vagy a megyei napilapban teszi közzé. A törvény módosítja a belső szolgáltató fogalmát, rendelkezik a közszolgáltatási szerződés, a közvetlen odaítélés, továbbá a közszolgálati kötelezettség, közszolgálati ellentételezés szabályairól Hatálybalépés: december 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 85. szám (2009. július 23.) A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról A jogszabály száma és címe: évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról A jogszabály lényege: A módosítás kb. száz törvényt módosít a Ket. és a szolgáltatási irányelv kapcsán, többek között az árak megállapításáról szóló, a helyi adókról szóló, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, a szociális

3 Jogszabályváltozások 3 igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, a közoktatásról szóló, a környezet védelmének általános szabályairól szóló, a vízgazdálkodásról szóló, területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, a természet védelméről szóló, az egészségügyről szóló, a temetőkről és a temetkezésről szóló, a hulladékgazdálkodásról szóló, a kereskedelemről szóló törvényt. Hatálybalépés: szeptember 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 88. szám (2009. június 26.) Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról A jogszabály száma és címe: évi LVII. törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról Módosított jogszabályok: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény módosítása. A jogszabály lényege: A módosítások célja az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, új, egyszerűbb és gyorsabb eljárásfajták választhatóságának lehetősége, az eljárásokat esetenként lényegesen időben elhúzó hatásköri viták megelőzése. Hatálybalépés: október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 88. szám (2009. július 26.) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól A jogszabály száma és címe: évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól A jogszabály lényege: Ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a szolgáltató szolgáltatási tevékenységének letelepedés keretében történő megkezdéséhez, folytatásához és igénybevételéhez nincs szükség engedélyezésre vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére. A valamely más EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtásához ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend védelme, a közbiztonság, a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek védelme érdekében, továbbá közegészségügyi vagy környezetvédelmi követelmények érvényesítése céljából a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan kifejezetten eltérően nem rendelkezik nincs szükség engedélyezésre, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató szolgáltatásai szabadon, az adott esetben a Magyar Köztársaság területén letelepedett szolgáltatók szolgáltatásainak igénybevételére előírtakkal azonos feltételek szerint vehetők igénybe. Hatálybalépés: július 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 94. szám (2009. július 8.) A közteherviselés átalakítását célzó törvénymódosítások A jogszabály száma és címe: évi LXXVII. törvény a közteherviselés átalakítását célzó törvénymódosításokról A jogszabály lényege: A jogszabály az alábbi szakterületek jogszabályainak módosítását tartalmazza: 1. rész: A személyi jövedelemadót, társasági adót és az osztalékadót, az egyszerűsített vállalkozói adót és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást érintő módosítások 2. rész: Az általános forgalmi adót, a jövedéki adót és az energia adót érintő módosítások 3. rész: A helyi adókat, az illetékeket és a gépjárműadót érintő módosítások 4. rész: Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő módosítások 5. rész: A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a munkaerőpiaci alapot megillető egyes befizetéseket érintő módosítások 6. rész: A magánnyugdíjat és a magánnyugdíj pénztárat érintő módosítások 7. rész: A számvitelt érintő módosítások 8. rész: Az államháztartásról szóló törvényt és a nemzeti kulturális alapot érintő módosítások 9. rész: A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényt érintő módosítás 10. rész: A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt érintő módosítás 11. rész: Az állami vagyonról szóló törvényt érintő módosítás 12. rész: A biztosítókat és a biztosítási tevékenységet érintő módosítások 13. rész: a szövetkezetekről szóló törvény érintő módosítások 14. rész: Az illetékekről szóló törvényt érintő módosítások 15. rész: A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényt érintő módosítások

4 4 Jogszabályváltozások 16. rész: Egyéb módosítások Hatálybalépés: július 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 95. szám (2009. július 8.) Egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról A jogszabály száma és címe: évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról A jogszabály lényege: A jogszabály előírja, hogy adóköteles a törvényben meghatározottak szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi. Azt is szabályozza a törvény, hogy a törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabály meghatározza az adó tárgyára, adó alanyára, adófizetésre kötelezettre, az adófizetés keletkezésére, megváltozására és megszűnésére, az adó felfüggesztésre, az adó alapjára, mértékére, az adókedvezményre, a kétszeres adózás kizárására, az adómentességre vonatkozó szabályokat. A törvény előírja, hogy teljes személyi mentességben részesülnek többek között a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok. Hatálybalépés: július 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 95. szám (2009. július 8.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A jogszabály száma és címe: évi LXXIX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. A jogszabály lényege: Módosításokat tartalmaz többek között a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésére, a családi pótlékra, a nevelőszülői hálózatra, a védelembe vételhez kapcsolódó jegyzői intézkedésekre vonatkozóan, bevezetésre kerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának lehetősége, továbbá a gyermekvédelmi igazgatási bírság. Hatálybalépés: szeptember 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 95. szám (2009. július 8.) Az adózás rendjéről A jogszabály száma és címe: évi LXXXI. törvény az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás új bekezdéssel egészíti ki az Art át. A rendelkezés szerint, ha az önkormányzat rendelete így rendelkezik, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentés, bevallás illetve adatszolgáltatás az önkormányzat által közzétett módon, elektronikus úton is teljesíthető. Az önkormányzati rendelet előírhatja, hogy az adószámmal rendelkező adózó a bejelentést, bevallást illetve adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíti. Hatálybalépés: július 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 97. szám (2009. július 14.) Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról A jogszabály száma és címe: 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról A jogszabály lényege: Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértéke az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 82. (1) bekezdés szerinti erdővédelmi járulékalap rendeletben meghatározottak szerinti szorzata. Ha a jogellenesen kitermelt faanyag mennyisége az eljárás során helyszíni felméréssel nem állapítható meg, a bírság alapjául szolgáló fatérfogat mennyiségét az Országos Erdőállomány Adattár adatainak alapulvételével az erdészeti hatóság állapítja meg. Hatálybalépés: július 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 93. szám (2009. július 6.) A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról A jogszabály száma és címe: 69/2009. (VI. 18.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról A jogszabály lényege: A Közép-Magyarország, az Alföld és Észak-Magyarország, valamint a Dunántúl régióban működő termelői szervezetek nemzeti támogatást vehetnek igénybe évi működési alapjuk kiegészítésére. A jogszabály meghatározza egyebek mellett a támogatás legnagyobb mértékét. A rendelet alapján nyújtott támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el. Hatálybalépés: június 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 82. szám (2009. június 18.)

5 Jogszabályváltozások 5 A kezességvállaló intézmény által csoportmentességi rendelet alapján vállalt kedvezményes díjú készfizető kezesség szabályairól A jogszabály száma és címe: 70/2009. (VI. 19.) FVM rendelet a kezességvállaló intézmény által csoportmentességi rendelet alapján vállalt kedvezményes díjú készfizető kezesség szabályairól A jogszabály lényege: A kezességvállaló intézmény által nyújtott kedvezményes díjú kezesség igénybevételére jogosult a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény szerint nyilvántartásba vett vagy legkésőbb a kezességvállalási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtott törvény szerinti kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV), valamint őstermelő. A rendelet meghatározza többek között a kedvezményes díjú kezesség igénybevételére nem jogosultak körét, illetve azt, hogy a kedvezményes díjú kezességvállalás mely célokat szolgáló piaci hitelekhez nyújtható. Hatálybalépés: június 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 83. szám (2009. június 19.) A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól A jogszabály száma és címe: 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a hazai ökológiai termelésre, forgalmazásra és jelölésre vonatkozó nemzeti eljárás rendjére, a tanúsító szervezet hatósági elismerésére és felügyeletére, továbbá működési feltételeire terjed ki. Az ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást végző gazdasági szereplő(k) szakmai ellenőrzését és a minősítő tanúsítvány e rendelet szerinti kiadását az MgSzH Központ által elismert tanúsító szervezetek végzik. A jogszabály meghatározza egyebek mellett a gazdasági szereplő feladatait, az MgSzH Központ feladatait, illetve a tanúsító szervezet feladatait, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat. Szabályozza továbbá a jogutódlást és a jogkövetkezményeket. Hatálybalépés: július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 91. szám (2009. június 30.) A szőlőtermelési potenciálról A jogszabály száma és címe: 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálról A jogszabály lényege: A szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzék elkészítése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladata. A hegybíró minden tudomására jutott, engedély nélküli telepítést, illetve kivágást nyolc munkanapon belül bejelenti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ részére. Az MgSzH Központ kivágás esetén huszonkét munkanapon belül, telepítés (ideértve a pótlást és a fajtaváltást is) esetén a vegetációs időszakban helyszíni ellenőrzést végez, és a jegyzőkönyv egy példányát tíz munkanapon belül megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága részére. A jogszabály meghatározza még többek között az ültetvénytelepítésre és -kivágásra, az újratelepítési jogokra, a telepítési jogtartalékból való értékesítésre, illetve a telepítési jog nélkül végzett telepítésre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: július 18., augusztus 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 99. szám (2009. július 17.) A Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseiről A jogszabály száma és címe: 7/2009. (VI. 11.) HM rendelet a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseiről A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseinek végrehajtásában, biztosításában vagy szervezésében közreműködésre kötelezett szervezetre, személyre terjed ki. A légvédelmi készenléti repülés olyan az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló jogszabályban meghatározott honvédelmi célú, műveleti repülés, amely rendeltetése szerint az ország légterének oltalmazása és területének védelme érdekében végrehajtott repülés, vagy az ilyen repülésre történő felkészülés érdekében végrehajtott repülés. A rendelet meghatározza többek között a rádióösszeköttetésre, közleményváltásra, a légvédelmi és a légiforgalmi irányító szolgálatok közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat, valamint a felkészülés rendszabályait. Hatálybalépés: július 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 78. szám (2009. június 11.)

6 6 Jogszabályváltozások Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről A jogszabály száma és címe: 14/2009. (VI. 3.) IRM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét az At. 26/E. -ában meghatározott anyakönyvvezetők mellett a körzetközponti feladatokat ellátó más települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője vezeti. Egyebek mellett elsősorban e feladat ellátásával kapcsolatban került sor több módosításra (pl. az egyes anyakönyvek megkülönböztető betűjelzésének, több bélyegző használatának, az anyakönyvi bejegyzések sorrendjének, a családi állapot bejegyzésének szabályai stb.), így az anyakönyvvezetői közreműködési szabályok megállapítására a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésénél. Szabályozza a jogalkotó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatokkal összefüggően más anyakönyvek utólagos bejegyzések rovatába történő bejegyzések teljesítésének feltételeit. Hatálybalépés: július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 75. szám (2009. június 3.) A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról A jogszabály száma és címe: 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a tűzoltó technikai terméket, illetve a tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést gyártó, forgalmazó magánszemélyekre, jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire terjed ki. A termék tanúsítását külön jogszabályban foglaltak szerint kijelölt tanúsító szervezet végezheti, jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy műszaki követelmény előírásai szerint. Ezek hiányában a tűzvédelmi biztonságossági műszaki követelményeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állapítja meg. A tanúsítvány kiadásához szükséges vizsgálat elvégeztetéséről, valamint a tanúsítvány beszerzéséről a gyártó vagy forgalmazó köteles gondoskodni. Hatálybalépés: július 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 102. szám (2009. július 23.)

7 Jogértelmezés 7 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései A Gyvt. nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok a gyermekvédelmi támogatás megvonását, annak feltételeit szabályozzák, valamint hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosultság feltételeit meghatározzák, illetve szűkítsék. [1173/H/2008. AB határozat, 1360/H/2008. AB határozat] Az Alkotmánybíróság két önkormányzat gyermekvédelmi támogatásokat szabályozó rendelete alkotmányossági vizsgálatát végezte el. Az önkormányzati rendeletek támadott rendelkezéseiben a képviselő-testületek a gyermekvédelmi támogatások megvonásának eseteit, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásból történő kizárás feltételeit állapították meg. Az Alkotmánybíróság szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a gyermekvédelmi támogatások tekintetében kizárólag arra hatalmazta fel a települési önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy rendeletben szabályozzák a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértékét [21. (1) bekezdés], a hatáskörükbe tartozó ellátást kiegészíthetik és más pénzbeli támogatásokat is megállapíthatnak [18. (2) bekezdés], továbbá megállapítják a hatáskörükbe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, a benyújtás részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot [131. (1) bekezdés]. A többi pénzbeli és természetbeni ellátás (így például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és az óvodáztatási támogatás) vonatkozásában a Gyvt. nem tartalmaz felhatalmazást helyi jogalkotásra. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gyvt. nem adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok egyrészt a gyermekvédelmi támogatás megvonását, annak feltételeit szabályozzák, másrészt, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosultság feltételeit meghatározzák, illetve szűkítsék. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ilyen tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes a Gyvt. előírásaival, így az érintett szakaszok az Alkotmány 44/A. -ának (2) bekezdését sértik, ezért azokat megsemmisítette. Nem ad felhatalmazást az Sztv. arra, hogy az önkormányzat a szociális ellátások igénylésének törvényi feltételeit bővítse, s így ezek körében a szociális jogosultságot előidéző okokat értékelje. [1437/H/2008. AB határozat] Az Alkotmánybíróság az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendeletének (a továbbiakban: Ör.) az átmeneti segély folyósítására vonatkozó és a családban élők nem rendelkeznek [Sztv. 4.. (1) bek. b) pont szerinti) vagyonnal szövegrésze, továbbá a méltányossági közgyógyellátást érintően a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja, valamint és a kérelmezőre tekintettel ápolási díjat állapított meg szövegrészei alkotmányellenességét állapította meg. Az Alkotmánybíróság a 29/2002. (VII. 2.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 32. -ának (3) bekezdése kizárólag arra hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy az Sztv. eltérő rendelkezése hiányában csak az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait állapítsák meg. Nem ad azonban felhatalmazást az Sztv. arra, hogy az önkormányzat a szociális ellátások igénylésének törvényi feltételeit bővítse, s így ezek körében a szociális jogosultságot előidéző okokat értékelje. Az átmeneti segély megállapításakor figyelembe vehető törvényi feltételeket az Sztv a tartalmazza. E szakasz rendelkezései az önkormányzatok számára a törvényben meghatározottakon túli további feltételek megállapítására csak annyiban adnak felhatalmazást, hogy az átmeneti segély átmeneti pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, illetve az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár megállapításánál az önkormányzatnak rendeletében úgy kell szabályozni a jövedelemhatárt, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 százalékánál alacsonyabb nem lehet. Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület az Sztv a által adott felhatalmazáson túlterjeszkedve az átmeneti segély

8 8 Jogértelmezés folyósíthatóságának további feltételeként előírta, hogy a családban élők nem rendelkezhetnek az Sztv. 4. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonnal, az Alkotmánybíróság az Ör. érintett szövegrésze alkotmányellenességét állapította meg, és azt megsemmisítette. Az Sztv ának (3) bekezdése a méltányossági alapú közgyógyellátás feltételeinek önkormányzati rendeletben történő megállapítása korlátjaként úgy rendelkezik, hogy az önkormányzat rendeletében a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékánál, egyedül élő esetén annak 200 százalékánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. Az Ör. a törvényi korlátot átlépve, a méltányossági alapú közgyógyellátásra jogosultság egyik feltételét az Sztv a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal ellentétben úgy állapította meg, hogy arra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát meghaladja. Az Ör. és a kérelmezőre tekintettel ápolási díjat állapított meg szövegrésze pedig a méltányossági alapú közgyógyellátás megállapíthatóságának az Sztv.-ben foglaltakon túli további feltételét írta elő. Tekintettel arra, hogy az Ör. érintett szövegrészei ellentétesek az Sztv ának (3) bekezdésében foglaltakkal, az Alkotmánybíróság megállapította azok alkotmányellenességét és a szövegrészeket megsemmisítette. A helyhasználat értékét nem befolyásoló szempontok (mint például az árusított árucikkből származó magasabb bevétel) alapján megállapított kirívóan magas helyhasználati díj a piacon (vásáron) árusítók között olyan megkülönböztetést eredményez, amely alkotmányellenes. [452/B/2005. AB végzés] Az Alkotmánybíróság az önkormányzat vásár- és piactartásról szóló rendeletének (a továbbiakban: Ör.) indítvánnyal támadott szakaszai alkotmányellenességét állapította meg, és azokat megsemmisítette. Az Ör. egyik támadott rendelkezése árusok kitiltására hatalmazza fel a piacfelügyelőt. A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szabályozza a kereskedelmi hatóság hatásköreit. A vásárokról és piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 4. -ának (1) bekezdése a jegyzőt jelöli ki kereskedelmi hatóságként a Vkr. alkalmazásában a Kertv. 9. -ának (1) és (5) (6) bekezdésében foglalt hatáskörök gyakorlása tekintetében. A Vkr. 9. -ának (3) bekezdése emellett felsorolja a Vkr.-ben foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzésére felhatalmazott államigazgatási szerveket is. A április 12-éig hatályos vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: RVkr.) 7. -ának (1) bekezdése alapján a vásárok és piacok rendjének megtartását a jegyző, a piacfelügyelő és az erre kijelölt más hatóságok ellenőrizték. A 7. (3) bekezdése lehetővé tette a piac fenntartója számára, hogy a piac rendjét megszegőt legfeljebb három hónapra kitiltsa a piac területéről. Az RVkr. 7. -ának (3) bekezdése azonban már szeptember 29-én hatályát vesztette, ezt követően tehát már nem adott felhatalmazást arra, hogy a helyi önkormányzat a piacfelügyelőnek ilyen hatáskört adjon. A hatályos rendelkezések alapján ugyancsak kizárt, hogy a piacfelügyelőt ilyen hatáskörrel ruházza fel a képviselő-testület. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a piac területéről kitiltás hatáskör megállapítására magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel ellentétesen került sor, emellett a hatályos Kertv. 9. -ával, valamint a Vkr. 4. -ának (1) bekezdésével, illetve 9. -ának (3) bekezdésével is ellentétes, ezért a rendelkezést alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Az Ör. indítvánnyal támadott másik rendelkezése a piaci, vásári magatartási szabályok megszegőivel szemben rendel el pótdíj -fizetést, ami a napi helyhasználati díj 200 százalékának megfelelő összeg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a pótdíj a vásári és piaci árusítás helyére, idejére és feltételeire vonatkozó magatartási szabályok megsértőivel szemben megállapított szankció. A pótdíj a vásári és piaci rend szabályainak megsértéséhez fűződik. A helyi önkormányzat a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) felhatalmazása alapján állapíthat meg szabálysértési tényállást. Az Sztv ának (2) bekezdése meghatározza, hogy az önkormányzati rendeletben megállapított pénzbírság legmagasabb összege harmincezer forint. Így, ha a helyi önkormányzat a rendeletében foglalt kötelezettségek megszegését szabálysértésnek minősíti, csak az Sztv.-ben meghatározott összegű pénzbírságot állapíthatja meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. bár nem minősíti a megjelölt magatartásokat szabálysértésnek tartalmilag szabálysértésről rendelkezett. A megállapított pótdíj pedig miután a szabálysértés szankciójaként állapít meg a hivatkozott rendelkezések megsértőivel szemben fizetési kötelezettséget valójában az Sztv. szerinti pénzbírság. Az Ör. nem rendelkezett azonban konkrétan a szankcionált magatartások szabálysértéssé minősítéséről, aminek következtében a rendelkezés ellentétes az Sztv. 1. -ával. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.) 79. -a alapján szabálysértésnek minősül, ha a vásár és piac fenntartására, jellegére, helyére és idejére vonatkozó szabályokat megszegik, valamint szabálysértést követ el az, aki a vásáron vagy a piacon jogszabály megszegésével árusít vagy szolgáltató tevékenységet végez. Mindkét esetben a közterület-felügyelő jogosult helyszíni bírságot kiszabni, melynek összege hatvanezer, illetve százezer forint. Maga-

9 Jogértelmezés 9 sabb szintű jogszabály tehát szabálysértésnek minősíti és szankcionálja azokat a magatartásokat, amelyekkel kapcsolatban az Ör. pótdíjfizetési kötelezettséget rendelt el. Az Ör. szerinti szabályozási mód következménye, hogy a piacon történő árusítás szabályait megszegőkkel szemben ugyanazon az alapon egyrészt az Szkr. szerinti pénzbírság, másrészt az Ör. szerinti pótdíj is kiszabható, ami a szabálysértők kétszeres megbírságolását vonja maga után. Miután az Ör. több magasabb szintű jogszabállyal ellentétesen állapított meg pótdíjfizetési kötelezettséget, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. érintett szakasza sérti az Alkotmány 44/A. (2) bekezdését, ezért azt megsemmisítette. Az Ör. melléklete a piaci, illetve vásári helyhasználatért helyhasználati díjakat állapít meg. A helyhasználati díjak között elsősorban aszerint differenciál, hogy az árus milyen típusú árucikket árusít (élelmiszer, virág, ipari cikk, nép-, képző-, fotóművészeti cikk). A helyhasználati díj mértékének meghatározásában nem a nyújtott szolgáltatásoknak van döntő jelentőségük, hanem annak, hogy az áru eladásából milyen bevétele származhat az árusnak. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a helyhasználati díj szempontjából a piac (vásár) fenntartója által nyújtott szolgáltatások, vagyis a használt hely nagysága, elhelyezkedése, jellege (például asztal biztosításával vagy anélkül), a használat módja (így például a keletkező kommunális hulladék mennyisége, amelynek elkülönített gyűjtését a fenntartó köteles biztosítani a Vkr. alapján), időtartama stb. tényezők bírnak jelentőséggel. A helyi önkormányzat, mint a piac (vásár) fenntartója, e szempontokra tekintettel akár differenciáltan, akár kedvezményes díjtételek kialakításával is megállapíthatja a helyhasználati díj mértékét. Azonban a helyhasználat értékét nem befolyásoló szempontok (mint például az árusított árucikkből származó magasabb bevétel) alapján megállapított kirívóan magas helyhasználati díj a piacon (vásáron) árusítók között olyan megkülönböztetéssel jár, amely alkotmányellenes. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. melléklete ellentétes az Alkotmány 70/A. -ának (1) bekezdésével, és megsemmisítette azt. Utalt egyúttal arra is, hogy az önkormányzat tulajdonában álló helyiség (jelen esetben: piaci árusító helyiség, pavilon) bérleti díját a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 36. (2) bekezdése alapján nem szabályozhatja önkormányzati rendeletben. A hatályos jogszabályokból sem következik, hogy a vásári, illetve piaci helypénz mértékét önkormányzati rendeletben (vagyis jogszabályban) kellene szabályozni. Az Szbtv. fogalmi rendszere szerint azt a személyt, akinek érdekében a plakátot elhelyezték, csak akkor lehet felbujtónak tekinteni, ha ő bírta rá az elkövetőt a szabálysértés elkövetésére, vagyis ő adott megbízást a plakát elhelyezésére. A tulajdon feletti szabad rendelkezést korlátozó hozzájárulási (engedélyezési) eljárás intézményesítése szükséges közérdekű korlátozásnak tekinthető. [866/B/2004. AB határozat] Az Alkotmánybíróság a plakátok elhelyezésének szabályairól alkotott önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) alkotmányossági vizsgálatát végezte el. Az Ör. szerint a plakát engedély nélküli vagy engedélytől eltérő elhelyezése szabálysértésnek minősül. Felbujtás miatt büntetendő az is, akinek érdekében a plakátot elhelyezték kivéve, ha bizonyítja, hogy a plakát jogellenes elhelyezésére nem adott megbízást. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem alkotmányellenes önmagában a szabálysértési tényállás megállapítása önkormányzati rendeletben. Erre kifejezett felhatalmazást ad a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (a továbbiakban Szbtv.) 1. -ának (1) bekezdése. Ugyanakkor a szabálysértések önkormányzati rendeleti szabályozása nem kerülhet ellentétbe a magasabb szintű jogszabályokkal. Az Szbtv. 5. -a szerint szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A 6. alapján a szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). Az Alkotmánybíróság az alábbi vizsgálati megállapításokat rögzítette. Az Szbtv. 5. -a alapján a szabálysértési felelősségre vonás alapja a felróhatóság, a 6. szerint felbujtó az, aki mást szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír. Ezzel szemben az Ör. vizsgált rendelkezése alapján felbujtó az is, akinek érdekében a plakátot elhelyezték. Az Szbtv. fogalmi rendszere szerint viszont ezt a személyt csak akkor lehet felbujtónak tekinteni, ha ő bírta rá az elkövetőt a szabálysértés elkövetésére, vagyis gyakorlatilag ő adott megbízást a plakát elhelyezésére. A megbízó azonban nem mindig azonos azzal, akinek érdekében a plakátot elhelyezték. Továbbá az Ör. vizsgált rendelkezése alapján a felbujtó akkor nem vonható felelősségre, ha bizonyítja, hogy a plakát jogellenes elhelyezésére nem adott megbízást. Ilyen kimentési szabályt az Szbtv. nem tesz lehetővé. Ezért az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy az Ör. érintett bekezdése ellentétes az Szbtv. 6. -ával, ezért sérti az Alkotmány 44/A. -ának (2) bekezdését is, így azt megsemmisítette. Ezen felül az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a közterületen plakát elhelyezésére irányuló engedélyezési eljárásban a polgármester a plakátok tartalmával összefüggően csak olyan szempontokat érvényesíthet, amelyeket jogszabályok írnak elő (pél-

10 10 Jogértelmezés dául a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvénybeli reklámtilalmak és -korlátozások, a Btk. által tiltott magatartások stb.), és nem terjeszkedhet túl azokon, következésképpen a polgármester nem dönthet szabad belátása szerint. Az Ör. azon rendelkezése pedig, amely szerint a közterülettel közvetlenül határos, magántulajdonban lévő falfelületeken történő plakátelhelyezéshez az építmény tulajdonosának előzetes hozzájárulása szükséges, nem alkotmányellenes. Az Ör. kimondja, hogy a polgármester az engedélyt csak azt követően adhatja meg, hogy a kérelmező hitelt érdemlően igazolta az építmény tulajdonosának a plakát elhelyezéséhez való hozzájárulását. Az Alkotmánybíróság szerint az Ör. annyiban korlátozza a tulajdonhoz való jogot, hogy a tulajdonos hozzájárulása esetén is megköveteli a közterület tulajdonosának hozzájárulását, ami az önkormányzat esetében a polgármester engedélyét jelenti. A plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátozás nem érinti az építmény, falfelület tulajdonjogának lényegét, mert nem vonja el a tulajdont, és nem zárja ki a használati jogok érvényesülését. A tulajdonkorlátozás szükségességét megalapozó közérdekű cél megállapítható az Ör. és a felhatalmazó rendelkezések alapján (városképi, építésügyi szempontok stb.). A tulajdon feletti szabad rendelkezést korlátozó hozzájárulási (engedélyezési) eljárás intézményesítése szükséges közérdekű korlátozásnak tekinthető. A központi jogszabályi rendelkezések önkormányzati rendeletbe a feltétlenül szükséges mértékben vehetők át, azokat az önkormányzati rendeletben megfelelő szerkesztéssel, jelöléssel el kell választani a helyi szabályoktól. [5/H/2009. AB határozat] Az Alkotmánybíróság határozatában az adatvédelem helyi szabályozásáról és a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességét állapította meg. Az Ör. tárgyát tekintve az adatvédelem és a lakcímnyilvántartás helyi szabályairól szól. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testület nem a feladatkörébe tartozóan alkotta meg a rendeletet. Az Ör. néhány rendelkezés kivételével nem helyi szabály, hanem központi jogszabályi rendelkezések átvétele, számos helyen megváltoztatott szöveggel. Az Ör.-ből nem állapítható meg, hogy az adott rendelkezés törvényi szabály vagy helyi rendelkezés, mivel ezt az Ör. semmilyen módon nem jelzi, nem választja el. Az Alkotmánybíróság a 61/1994. (XII. 24.) AB határozatában a vegyes jogszabályszerkesztésről megállapította: Nincs jogszerű akadálya annak, hogy a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabálynak a saját rendeletébe illeszthető előírásait szó szerint átvegye. Az sem törvénysértő, ha a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabály előírásait nem ismétli meg. A magasabb szintű jogszabályi rendelkezések ugyanis akár a szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztő és félrevezető. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a központi jogszabályi rendelkezések önkormányzati rendeletbe a feltétlenül szükséges mértékben vehetők át, azokat az önkormányzati rendeletben megfelelő szerkesztéssel, jelöléssel el kell választani a helyi szabályoktól. Magasabb szintű jogszabály szövegének átvétele esetén azonban az átvétel csak szó szerinti, mindenben azonos szövegű lehet. Egy rendelkezésen belül nem lehet vegyes szövegezésű, mert akkor nem állapítható meg, hogy mely szövegrész központi jogszabály, mely szövegrész helyi rendelkezés. Az Alkotmánybíróság szerint az Ör. a fent kifejtett okokból nem felel meg az Alkotmány 2. -ának (1) bekezdésében deklarált jogállamiság szerves részét alkotó jogbiztonság követelményének, ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. -ának (1) bekezdésével, az Alkotmány 44/A. -ának (2) bekezdésével, ezért az Ör.-t egészében megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály

11 Területfejlesztés és építésügy 11 Világörökség és kortárs építészet a történeti városkép kezelése Bécsi Memorandum 2005 Bevezetés 1. Emlékeztetve arra, hogy a Bécsi Memorandum egy, a Világörökség és kortárs építészet a történeti városkép kezelése 1 tárgyában, a Világörökség Bizottság 27. ülésén (Párizs, június 30. július 5., a határozat száma: 27COM 7B.108) kezdeményezett, és Bécsben, Ausztriában május között, az UNESCO égisze alatt, 59 ország több mint 600 szakemberének részvételével tartott nemzetközi konferencia eredménye; 2. Figyelembe véve az UNESCO Kulturális és természeti világörökség védelméről szóló konvencióját (Világörökség Konvenció, 1972), idézve annak 4. és 5. pontjait, amelyek a teljes körű együttműködésért és a megvitatás szükségességéért törnek lándzsát az erős gazdasági dinamizmussal és a jelenlegi strukturális változásokkal küszködő, az UNESCO Világörökség Listájára felvett városokkal kapcsolatosan; 3. Figyelembe véve továbbá, hogy a helyszínek a Rendkívüli és Egyetemes Értékekről szóló Nyilatkozat alapján világörökségi listán szerepelnek, és hogy ezeknek az értékeknek a megóvása minden védelmi és fenntartási stratégia alapjául kell, hogy szolgáljon; 4. Figyelembe véve különösen az évi Velencei Chartát (Nemzetközi charta a műemlékek és műemléki helyszínek konzerválásáról és restaurálásáról), az évi UNESCO Ajánlásokat a köz-vagy magánmunkák által veszélyeztetett kulturális örökségek védelméről, az évi UNESCO Ajánlásokat a történeti értékű területek védelméről és jelenlegi hivatásáról, az évi Nemzetközi chartát a történeti kertek védelméről (Firenzei Charta), az évi Nemzetközi Chartát a történeti városok és városi területek megőrzéséről (Washingtoni Charta) és az évi Nara Dokumentumot a hitelességről; 5. Azt óhajtva, hogy a Bécsi Memorandumot az említett dokumentumok, valamint a műemlékek és műemléki helyszínek fenntartható védelméről folyamatban lévő vita folytatásaként kezeljék, olyanként, ami kulcsfontosságú állásfoglalást tartalmaz a kortárs építészet, a városfejlesztés, a táj integritása teljes körű megközelítéséhez, a létező történeti szövetre és épületállományra alapozva. Meghatározások 6. A jelen Memorandum az UNESCO Világörökség Listáján szereplő vagy a felvételre javasolt történeti városokra, valamint azokra a nagyvárosokra vonatkozik, amelyek területén világörökségi műemlékek vagy műemléki helyszínek vannak. 7. Történeti városképnek az 1976-os UNESCO Ajánlások a történeti értékű területek védelméről és jelenlegi hivatásáról szerint azon együttesek, épületcsoportok, építmények és be nem épített területek számítanak természeti és ökológiai környezetükben, ide értve a régészeti és paleontológiai helyszíneket is, amelyek jelentős időszakon át emberi környezetben lévő emberi településeket alkottak és jelentősek régészeti, építészeti, prehisztorikus, történeti, tudományos, esztétikai, szociokulturális vagy ökológiai szempontból. Ezek a városképek formálták mai társadalmunkat is, és fontos szerepük van abban, hogy megértsük, miként élünk ma. 8. A városkép mai és egykori társadalmak önkifejezésébe és fejlődésébe van beágyazódva, és mindig lokális jellegű. Karakterhordozó elemekből áll, amik kiterjednek a térhasználatra, a környezetmintákra, a vizuális kapcsolatokra, a topográfiára, a talajra és a növényzetre, valamint a műszaki infrastruktúra minden elemére, beleértve az apró tárgyakat és szerkezeti részleteket (járdaszegély, útburkolatok, vízelvezető árkok, világítótestek stb.). 9. Az adott összefüggésben kortárs építészetnek számít minden jelentős tervezett vagy megvalósuló beavatkozás az épített történeti környezetben, ide értve a szabad területeket, az új építményeket, a történeti épületek vagy helyszínek toldalékait, kiterjesztéseit vagy átalakításait. 10. A kulturális örökség fogalmának különösen az elmúlt évtizedben tapasztalható kitágulása, aminek nyomán felismerték a közösségben élő ember és a táj humánus együttélését, és azt széles körben próbálják értelmezni, új megközelítéseket és módszereket tesz szükségessé a városvédelem és a fejlesztés területi kontextusában is. A nemzetközi charták és ajánlások azonban mind ez ideig nem foglalkoztak kellő mértékben ezzel a fejlődéssel. 11. A Bécsi Memorandum hangsúlyozza, hogy szükség van kortárs fejlődésre az általában örökségi értékű városképnek nevezett területen, amit viszont a charták, a védelmi jogszabályok gyakran történeti központnak, együttesnek vagy környezetnek neveznek, hogy szélesebb területi vagy táji kontextust kölcsönözzenek neki. 12. A történeti városkép kivételes és univerzális jelentőségét az urbanizáció folyamatának a meghatározó korszakon átívelő fokozatos fejlődéséből, vagy akár tervezett területi fejlesztéséből nyeri, s magában foglalja a környezeti és topográfiai 1 World Heritage and Contemporary Architecture Managing the Historic Urban Landscape

12 12 Területfejlesztés és építésügy adottságokat, kifejezi a társadalmakhoz tartozó gazdasági és szociokulturális értékeket. Ebben a minőségében a történeti városkép védelmének és fenntartásának ki kell terjednie a hivatalos jegyzékekben szereplő műemlékekre, nem-kevésbé az együttesekre, azok fizikai, funkcionális, látványi, materiális és immateriális kapcsolataira a történeti típusokkal és morfológiával. Elvek és célkitűzések 13. A funkcionális használat, a társadalmi szerkezet, a politikai tartalom és a gazdasági fejlődés folyamatos változása formát ölt a megörökölt történeti városkép strukturális beavatkozásainak megjelenéseiben, s ez a döntéshozók előretekintő akcióit igényli, valamint párbeszédet a többi szereplővel és kockázatviselővel. 14. A történeti városképben megjelenő kortárs építészet uralkodó formája adjon választ a fejlődés dinamikájára, s ezzel egyrészt segítse elő a szociogazdasági változásokat és a növekedést, másrészt tartsa tiszteletben a megörökölt városképet s annak táji környezetét. Élő történeti városok, különösen pedig a világörökségi városok olyan városrendezési és kezelési politikát igényelnek, ami a megőrzést kulcskérdésnek tartja. Ennek az eljárásnak a során a történeti város hitelessége és integritása nem lehet kompromisszum tárgya. 15. Történeti városképeink jövője kölcsönös megértésre szólít fel a politikacsinálók, a városrendezők és -fejlesztők, az építészek, a műemlékvédők, az ingatlantulajdonosok, a befektetők és az érintett lakosság között, valamint arra is int, hogy működjenek együtt a városi örökség megóvásában, nem feledve azonban a társadalom érzékeny kulturális és történeti módon való korszerűsítését és fejlődését, erősítve annak identitását és társadalmi összetartozását. 16. Figyelembe véve az ember és környezete közt fennálló érzelmi és a helyhez kötődő kapcsolatokat, alapvetően fontos biztosítani az élet urbánus környezeti minőségét, ami a város gazdasági sikereit, valamint társadalmi és kulturális vitalitását is elősegíti. 17. A fizikai és funkcionális beavatkozások központi törekvése az legyen, hogy fejlessze az élet minőségét azáltal, hogy javítja a lakó-, munka- és rekreációs feltételeket, illeszkedik a szokásokhoz anélkül, hogy veszélyeztetné a történeti város szerkezetének és formájának jellegzetességéből és jelentőségéből fakadó létező értékeket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy javítani kell a műszaki színvonalat, hanem azt is, hogy a történeti környezet rehabilitációjának és mai fejlesztésének az értékek teljes körű inventarizációján és értékbecslésén kell alapulnia. A fenntartás kezelésének irányelvei 18. A történeti városképbe való beavatkozás eldöntése gondos megfontolást, érzékeny kulturális és történeti megközelítést, a kockázatviselőkkel való konzultációt és szakmai tudást igényel. Az ilyen eljárás, ha vizsgálat tárgyává teszik a régi és az új közti térbeli összefüggést, tiszteletben tartják a történeti szerkezetet, az épületállományt és azok kölcsönhatását, az egyedi esetekben is megfelelő és kellő megoldást tesz lehetővé. 19. Az épületek mint elkülönült tárgyak felfogásával szemben a hely történelmének, kultúrájának és építészetének mély megértése alapvető jelentőségű a helyreállítás elveinek kialakításához; az egyes építészeti megbízások esetében a tipológiai és morfológiai elemzésekhez szükség van az urbanisták közreműködésére. 20. A tervezési eljárás fontos tényezője, hogy időben felismerjék és megfogalmazzák a lehetőségeket és a veszélyeket, s ezzel biztosítsák a kiegyensúlyozott fejlődést és tervezhetőséget. Minden szerkezeti beavatkozásnak a történeti városkép széleskörű vizsgálata és elemzése biztosítja a megfelelő alapot, egyben ez vezet az értékek és sajátosságok kifejezéséhez is. A tervezett beavatkozások távlati hatásainak és fenntarthatóságának a vizsgálata integráns része a tervezési műveletnek és célkitűzéseknek, egyben elősegíti a történeti szerkezet, épületállomány és annak összefüggéseinek védelmét. 21. A jelen Memorandum 6. pontjában megfogalmazott alapvető meghatározást figyelembe véve a várostervezés, a kortárs építészet és a történeti városkép védelme egyaránt tartsa távol magát az áltörténelmieskedő tervezés minden formájától, tekintve, hogy azok szemben állnak mind a történeti, mind a kortárs jelleggel. Valamely történeti látvány nem helyettesít másokat, hiszen a történelemnek leolvashatónak kell lennie, s alapvető cél, hogy a minőségi beavatkozások a kultúra folyamatosságáról tanúskodjanak. A városfejlesztés irányelvei 22. Az etikai tartás, a tervezés és a kivitelezés magas színvonala iránti igény, érzékenység a kulturális-történeti összefüggések iránt: ez a tervezési eljárás előfeltétele. A történeti negyedek új minőségi építészete vegye figyelembe az adott léptéket, különösen, ami az épületek tömegével és magasságával kapcsolatos. 23. Szükség van a történelmi városok és az azt övező térségek térszerkezetének városépítészeti és művészeti eszközökkel történő hangsúlyozására, miután ezek a történeti városok újjászületésének kulcsfontosságú elemei: a városépítészet és a művészetek képesek kifejezni és a következő generációk számára átörökíteni a sajátosan történelmi, társadalmi és gazdasági tényezőket. 24. A világörökségi helyszínek védelme a nyilvános terek megtervezésére is kiterjed: különös figyelmet kell szentelni a funkcio-

13 Területfejlesztés és építésügy nalitásra, a léptékre, az anyagokra, a megvilágosításra, az utcabútorokra, a hirdetőberendezésekre és a növényzetre hogy csak néhányat említsünk. Az örökségi negyedekben az infrastrukturális várostervezés vegye figyelembe a történeti szerkezet, az épületállomány s annak összefüggései minden elemét, mérsékelje a forgalom és parkolás negatív hatásait. A városkép, a tetőzetek képe, a fő látványi tengelyek, a telekosztás ezek mind-mind a történeti városkép identitásának szerves része. A tetőzetek történeti képe, az eredeti telekosztás alapul szolgál a tervezéshez s a megújítás során nem hagyható figyelmen kívül. Alapvető elvként kell elfogadni, hogy a terveknek s azok részleteinek illeszkedniük kell a történeti szövet és építészet sajátos típusaihoz. A védelemre érdemes épületbelsők eltávolítása ( faszádizmus ) nem megfelelő módja a szerkezeti beavatkozásoknak. Különösen ügyelni kell arra, hogy a kortárs építészet fejlődése egészítse ki a történeti városkép értékeit és maradjon meg azon határok között, ami még nem sérti a város történeti jellegét. Megközelítések és módszerek 27. A világörökségi városok történeti városképeiben lezajló dinamikus változások és fejlődések megfelelő kezelése értelemszerűen kiterjed a vonatkozó törvényekre, szabályozásokra, a rendelkezésre álló eszközökre, a szükséges eljárásokra. Ezeket Kezelési tervben kell összefoglalni, mint ahogy az a Világörökségi Konvenció alkalmazásának operatív irányelveiben megfogalmazásra került. 28. A történeti városképek kezelési tervének kialakítása és alkalmazása szakemberek interdiszciplináris csapatának részvételét igényli, éppúgy, mint az érintett közönséggel való időnkénti konzultáció figyelembevételét. 29. A történeti városképek hatásos kezelése a térbeli, funkcionális és a tervezéssel összefüggő értékek folyamatos védelmét és felhasználását teszi szükségessé. Ebben a tekintetben jelentsen külön hangsúlyt a kortárs építészetnek a hagyományos városképpel való harmonizálása. 30. A városfejlesztés gazdasági szempontjait a távlati örökségvédelem céljaihoz kell kötni. 31. A történeti jellegű épületek és szabad területek, valamint a kortárs építészeti alkotások jelentősen hozzájárulnak a város értékeihez, hiszen a városi karaktert fejezik ki. A kortárs építészet jelentősen növelheti a város versenyképességét a lakosság, a turisták és a tőke körében egyaránt. A történeti és a kortárs építészet a helyi közösségek vagyonát alkotja, ami egyaránt szolgálja az oktatást, a szabadidő eltöltését, az idegenforgalmat, a javak piaci értékének biztonságát. Ajánlások A következőket javasoljuk megfontolásra a Világörökség Bizottságnak: A) A világörökségi listára már felvett történeti városnegyedek esetében a történeti városkép fogalmát az ezen Bécsi Memorandumban foglaltak szerint kell figyelembe venni a világörökség integritását érintő feltételezett vagy elhatározott beavatkozások számbavételekor. Ezeket az elveket kell hangsúlyozni azokban a tervekben, amelyek a történeti városkép védelmének sajátos eszközeit határozza meg. B) Új értékeknek és helyszíneknek a világörökségi listára való felvétele elhatározásakor ajánlatos kitérni a történeti városkép fogalmára mind a javaslattél, mind az elbírálási eljárás során. C) Az UNESCO-t felkérjük, hogy tanulmányozza annak lehetőségét, hogy új javaslatot tegyenek a történeti városképek jelenlegi listájának kiegészítésére és aktualizálására. Egy későbbi időpontban az UNESCO Közgyűlése foglalkozzék a kortárs építészet és a történeti városképek összefüggéseinek vizsgálatával. Bécs, május 14. Forrás: UNESCO Fordította: Román András (2005), Meggyesi Tamás kisebb javításaival (2009) Megjegyzés: a historic urban landscape kifejezést Román András városképpel fordítja, de a történelmi települési táj kifejezés tágabb, komplexebb értelmű, és nemcsak a világörökségi területekre, hanem általában a történelmi városrészekre is vonatkoztatható. A fogalomnak ilyen irányú kiterjesztéséről tanúskodnak az e tárgyban, az utóbbi években tartott nemzetközi konferenciák is.

14 14 Területfejlesztés és építésügy A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a évi Kós Károly Díjak adományozásáról Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közzétette hirdetményét a évi Kós Károly Díjak A adományozásáról A miniszteri rendelettel szabályozott Kós Károly Díj a települési értékvédelem, környezetszépítés, valamint építészeti hagyományápolás területén végzett kiemelkedő, eredményes egyéni vagy csoportos munkáért adható adható miniszteri kitüntetés. Évente három személynek adható egyéni és három szervezetnek vagy csoportnak adható közösségi Kós Károly Díj. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport legfeljebb egyszer kaphatja meg. A díjak átadása december 16-ához, Kós Károly születésének évfordulójához kapcsolódik. A díjat a Kós Károly Díj Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter adományozza. A Kós Károly Díj Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a Bizottság tagjai Hegedűs Péter, Körmendy Imre, Krizsán András, Okrutay Miklós, Philipp Frigyes és Ráday Mihály. A bizottság titkára Zsilinszky Gyula ( zsilinszky.gyula@nfgm.gov.hu). A díj adományozására más javára, kellő megalapozottsággal bármely magyar állampolgár, vagy magyarországi intézmény, illetve szervezet javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell: személy esetében nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és elérhetőségét, szervezet vagy csoport esetében a pontos megnevezését, postacímét, telefonszámát és elérhetőségét, vezetőjének nevét és elérhetőségét, az elismerés alapjául szolgáló értékvédő és környezetszépítő tevékenység részletes leírását, lehetőleg ábrákkal, fotókkal illusztrálva, a javaslattevő (illetve képviselője) nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és elérhetőségét. Mindezeken felül a javaslathoz mellékelhető minden olyan dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény (ajánlás), amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a javaslattevő lényegesnek tart. Amennyiben a díjra javasolt személy, illetve csoport érdemei alapján előterjesztésre kerül, a bizottság titkára a díj adományozásához, illetve a jutalomösszeg kifizetéséhez szükséges személyi adatok beszerzése érdekében a javaslattevőnek útján a kitöltendő formanyomtatványokat megküldi. A kitöltött adatlapokat és nyilatkozatokat az üzenetben megadott módon, határidőn belül, illetve címre kell eljuttatni. A évi Kós Károly Díjakra a javaslatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje október 16. péntek, óra A javaslatok postán beküldhetők a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya címére (1880 Budapest, Pf. 111.), vagy személyesen benyújthatók ugyanezen főosztály titkárságán [1077 Budapest, VII. Kéthly Anna tér 1. II. emelet; tel.: (06 1) ]. Kós Károly Díj Bizottság, Budapest, július. 30.

15 Turizmus és sport 15 Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság és a Magyar Turizmus Zrt. Közleménye Újabb lépés a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozásában Magyar Turizmus Zrt. Igazgatóságának legutóbbi (2009. július 23.) ülésén kiemelt napirendi pontként tárgyalták A a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek magyarországi helyzetéről szóló beszámolót. Az előterjesztésben foglaltak, valamint az igazgatósági határozat értelmében a Magyar Turizmus Zrt. aktívan részt vesz a TDM rendszer kialakításában. Megvizsgálja az MT Zrt. belföldi regionális hálózatának a regionális TDM szervezetekhez való csatlakozásának alternatíváit és felkészíti saját regionális szervezeti rendszerét a folyamatokban való részvételre. Mint ismeretes, a TDM szervezetek támogatására vonatkozó Európai Uniós forrásokra épülő, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló pályázatokra felhívás mintegy 4 milliárd forint keretösszeggel, 2009 áprilisában jelent meg. Régiónként eltérő határidővel a ROP-okban meghatározott módon az előzetesen regisztrált szervezetek most is beadhatják TDM pályázataikat. A jelenlegi pályázati források a helyi szintű TDM szervezetek létrehozását és szakmai programjaik megvalósítását szolgálják. Amint arról korábban hírt adtunk, a Magyar Turizmus Zrt. az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságával együttműködve felelősen és aktívan működik közre a turizmus növekedését elősegítő, önkéntességen alapuló helyi, térségi és regionális TDM szervezeti rendszer kialakításában. Az MT Zrt. e tevékenysége során az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság irányítása mellett koordinációs feladatokat lát el, elősegítve a rendszer kiépítését szolgáló európai uniós források hatékony felhasználását is. A szükséges forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség biztosítja. Mint ismeretes, a 2005-ben elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia ( ) egyik prioritása a hatékony turisztikai működési rendszer létrehozása volt Magyarországon, ami alapvetően a turisztikai desztináció menedzsment szemléletű szervezeti átalakulást jelenti. A TDM szempontból a szervezeti szintek a helyi, térségi, regionális és országos szintet ölelik fel. A TDM-rendszer lényege, hogy az adott fogadóterületen a turisztikai szereplőket összekapcsoló hálózat jön létre, mely alulról felfelé építkezve, az önkormányzat, a turizmusban érdekelt vállalkozások, szakmai és civil szervezetek önkéntességen alapuló egységeként, fenntarthatóan működik. E szervezetek a marketingen, az információszolgáltatáson túl a termékfejlesztés és az adott térség összes turizmussal kapcsolatos szakmai és menedzsment feladatait ellátják. A hatékony információáramlás érdekében az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága új interaktív TDM szakmai portált indít, ami a címen lesz megtalálható. Budapest, augusztus 3. További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kommunikációs Iroda Tel.: (06 1) ; fax: (06 1) pr@itthon.hu Honlap:

16 16 Turizmus és sport Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből A turisztikai vállalkozásokat érintő adó-és járulékmódosítások 2009 második fél évében és 2010-ben A turisztikai vállalkozások vezetőinek, munkatársainak, a turizmus irányításában dolgozó szakembereknek aligha van gyakrabban forgatott jogszabály a kezükben, mint a közelmúltban megjelent két ún. pénzügyi salátatörvény. A szakemberek számára már megszokott, hogy a következő évekre vonatkozó pénzügyi szabályozókat a pénzügyi kormányzat salátatörvényekben foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. Ez a fajta törvény jogtechnikailag nem más, mint egy keret, amely több tucat pénzügyi tárgyú törvény módosításait tartalmazza. Az idei évben két ilyen törvénycsomag jelent meg. Az első az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi XXXV. törvény (Magyar Közlöny, 68. szám, május 14.) a év második felétől érvényes módosításokról szól, és 13 adó-, illetve járuléktörvény módosítást foglalja össze. Ugyanakkor a 2010-től érvényes változásokat A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény tartalmazza (Magyar Közlöny, 95. szám, július 8.). Ez utóbbiban 27 törvény módosítása szerepel. A jogszabályok módosítása következtében az utóbbi évek legjelentősebb adó- és járulékmódosítására kerül sor. A módosítások többsége csak jövőre lép hatályba, ezek tanulmányozására, illetve az alkalmazkodásukhoz történő felkészülésre bő 5 hónap áll rendelkezésre. Az alábbiakban azokat emeljük ki, amelyek az általános profiltól függetlenül minden vállalkozásra érvényes módosításokon túl a turizmusban érdekelt vállalkozásokra nézve alapvetők, illetve egy-egy alágazat részére különlegesen fontosak. 1. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások általános forgalmi adó kulcsa Az általános forgalmi adó rendszerében ismét alkalmazásra került az ún. középső kulcs, 18 százalékos mértékkel. Ebbe került besorolásra a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Mivel a módosító törvény kihirdetése átcsúszott júliusra, ezért a jogszabály csak július 8-án lépett életbe. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben kell alkalmazni a 18 százalékos kulcsot, ha a teljesítés időpontja július 9. vagy annál későbbi időpont. 2. Természetbeni juttatások üdülési csekk, étkezési utalványok adóztatása 2010-től megszűnik az üdülési csekkek és az étkezési utalványok teljes adó- és járulékmentessége. Jövőre az üdülési csekkek után a minimálbér összegéig (jelenleg forint) a munkáltatónak 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Ugyanez a kulcs érvényes a meleg étkezési utalványokra is, havi forint juttatásig. Ezeket a juttatásokat az említett a mértékig társadalombiztosítási járulék nem terheli. Amennyiben azonban a fenti juttatások a kedvezményezett mértéket meghaladják, valamint minden egyéb juttatás esetében így az ún. hideg étkezési utalványnál is 54 százalékos személyi jövedelemadó és 27 százalékos tb-járulékteher viselése lép életbe. Nagyon fontos tudni, hogy a december 31-éig kibocsátott üdülési csekkek érvényességük meghosszabbítása esetén is a december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók fel. 3. Falusi szállásadásból és vendégfogadásból származó bevétel adózása A falusi szállásadásból, valamint vendégfogadásból származó bevételek forintos, illetve forintos adómentességi értékhatára 2010-ben megszűnik. Jövőre ezek is a személyi jövedelemadó törvény általános szabályai szerint adóznak. 4. Borravaló, felszolgálási díj adózása 2010-től megszűnik e jövedelmek adóterhet nem viselő járandóság jellege. Tehát ezekre szintén az általános szabályok lesznek az érvényesek. 5. Jövedéki adózás július 1-jétől 6 7 százalékkal emelkedett az alkoholok jövedéki adója, majd január 1-jétől további 10 százalékos emelésre kerül sor. 6. Reprezentáció, üzleti ajándék adóztatása 2010-től nem a személyijövedelemadó-rendszerben, hanem a társaságiadó-rendszerben adózik oly módon, hogy a reprezentációs költségekkel a társasági adóalapot meg kell növelni. Összességében a második fél évi és a évi változások a turisztikai vállalkozások gazdálkodását, jövedelmi helyzetét érintő speciális adószabályok szigorításának irányába mutatnak. Megszűnik számos, a turizmus üzleti forgalmát érintő

17 Turizmus és sport 17 kedvezmény és adómentesség. Ezzel szemben állnak az itt nem részletezett, és az általános feltételeket érintő adó- és járulékcsökkentések. A kettő együttes hatását előre megvonni igen nehéz, az összesített képről véleményt csak a évi eredmények ismeretében lehet majd formálni. TDM hírek A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszer hatékony, egységes irányelveken alapuló magyarországi kialakítása érdekében az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága szakmai konzultációt kezdeményezett a TDM céljait komplexen kiszolgáló szoftverrel rendelkező szervezetekkel. A turisztikai szakállamtitkárság felhívására kilenc informatikai vállalkozás jelentkezett az elmúlt hetekben. Az informatikai szakértők mindannyian lehetőséget kapnak, hogy a TDM rendszer informatikai hátterével kapcsolatban kifejtsék véleményüket, javaslataikat. A konzultációs folyamatnak jelentős hatása lehet a TDM szoftverbeszerzésének módjára, amely a közeljövőben kerül meghatározásra. A folyamat célja, hogy a hazai TDM szervezetek mind turisztikai, mind informatikai szempontból magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítsanak a turisták, és saját munkatársaik, tagjaik számára is. A pályázataikat készítő TDM szervezeteknek kívánt segítséget nyújtani a TDM Consulting által szervezett TDM felkészítő workshop június 29-én. A résztvevők előadásokat hallhattak a TDM rendszer hátteréről, a szervezetek feladatairól, fenntartható működtetésükről, finanszírozásukról, szervezeti felépítésükről. Az előadók ismertettek néhány, a desztináció szolgálatába állítható újszerű és hasznos lehetőséget és eszközt, előadás hangzott el informatika és online marketing témában, illetve foglalkoztak a szakemberek a márkaépítéssel, illetve termékfejlesztéssel és termékértékesítéssel is. További információ: Az eseményen Mányai Roland, a Turisztikai Szakállamtitkárság főosztályvezetője előadásában komoly forgalomnövelő eszközként mutatta be a TDM rendszert, amely hozzájárulhat egy-egy terület turisztikai fejlődéséhez, ezáltal a helyi szolgáltatók nyereségének bővítéséhez, egyúttal növelni tudja a turisták elégedettségét is. Mányai Roland a pályázati támogatást egyfajta befektetésként aposztrofálta, amely katalizátorszerepet tölthet be a szervezetek életében. Mint mondta, a következő pályázati fordulóra a remények szerint 2010 első felében sor kerülhet, ekkor jelenhetnek meg újabb pályázatok azok számára, akik a mostani első fordulóból kimaradnak, illetve, akik már a térségi szint szervezésére készülnek. Víg Tamás TDM koordinátor a szervezeti és a pénzügyi fenntarthatósághoz adott gyakorlati információkat. Mint mondta, fontos, hogy a desztináció szereplői jól ismerjék egymást, és kezdeményezők legyenek a források előteremtésében. Ez azért is elengedhetetlen, mert a TDM szervezet kötelezően előírt éves költségvetésébe nem számíthatók bele pályázati források, még a TDM pályázati forrás sem, se később, se az első két évben. Uniós források határon átnyúló fejlesztésekre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint a program Közös Irányító Hatósága megjelentette a Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program első pályázati felhívását. A pályázati felhívás keretében több mint 13 millió euró vissza nem térítendő ENPI közösségi forrás áll rendelkezésre. A program célja az együttműködés fokozása és elmélyítése ukrán oldalról Kárpátalja Ivano-Frankivszki és Csernovici régiói és a tagállamok támogatott, illetve szomszédos határ menti régiói között, környezeti, szociális és gazdasági szempontból fenntartható módon. A megjelentetett, egyben első egyfordulós pályázati felhívás keretében a fenntartható gazdasági fejlődés, a turizmus, humánerőforrás-fejlesztés, oktatás, kulturális és innovációs együttműködések, katasztrófavédelem, valamint a környezet- és természetvédelem terén megvalósuló határon átnyúló együttműködések támogatására nyílik lehetőség. Magyarországon támogatásra jogosult Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szlovákiából Kassa és Eperjes megye, Romániából Szatmár, Máramaros és Szucsava megye, ukrán oldalról pedig Kárpátalja Ivano-Frankivszki és Csernovici megyéi. A potenciális pályázók körét többek között a programterületen található helyi és megyei önkormányzatok, az állami- és önkormányzati intézmények, non-profit szervezetek, kistérségi társulások, fejlesztési ügynökségek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, egyetemek, kamarák, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok alkotják. A projektmegvalósításban projektpartnerként kötelezően részt kell vennie legalább egy ukrán és egy tagállami (magyar, szlovák vagy román) szervezetnek a jogosult programterületről. További információ: Átadták a minőségi strandoknak járó kékhullám zászlókat Egy Fertő-tavi, egy Velencei-tavi, egy Tisza-tavi és 26 balatoni strand, valamint egy Fertő-tavi és négy balatoni kikötő vehette át az idén a kékhullám zászlókat Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztertől a balatonfüredi Esterházy strandon, június 20-án. A minősítést azok a strandok és kikötők nyerhetik el, amelyek a legtisztább fürdővízzel és partszakaszszal rendelkeznek, megfelelő infrastrukturális és higiéniai feltételeket biztosítanak, valamint kiemelten figyelnek a biztonságra és a gyermekekre. Kiváló a Balaton vízminősége, és megfelelő a vízállás is, így a balatoni fürdőzők idén ugyancsak ideális körülmények között strandolhatnak mondta a miniszter az átadási ünnepségen.

18 18 Turizmus és sport Az idén egy ökostrand is van a nyertesek között: a Velencei-tó partján lévő Gárdony fürdőhelye szintén megkapta az elismerést. Az Európai Bizottság nemrég ismertette annak a felmérésnek az eredményét, amely a fürdőhelyek vízminőségét vizsgálta a tavalyi idényben. Ebben Magyarország jól szerepelt: a vizsgált 256 fürdőhely közel 90 százaléka megfelelt a minőségi előírásoknak, 131 pedig kiváló minőségű volt. (MTI) Zöld utat kapott a Pécs2010 EKF programsorozata, kezdődhet a Múzeum utca rekonstrukciója Elkezdődhet a szerződések megkötése a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) jövő évi programjaiban részt vevő intézményekkel, művészekkel, miután dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter és dr. Páva Zsolt pécsi polgármester június 12-én, a baranyai megyeszékhelyen aláírta a programsorozat tartalmáról és finanszírozásáról szóló megállapodást. A több mint 200 előadásra, fesztiválra, konferenciára, kiállításra, film- és zenei programra minisztériumi, önkormányzati és uniós forrásból összesen 1 milliárd 850 millió forintot költenek, amely kiegészülhet egy további, a pécsi civilszervezetek rendezvényeit támogató 100 millió forintos kerettel is. Utóbbi összeget várhatóan az év hátralévő részében osztják majd fel. (Turizmus Panoráma Bulletin) Kezdődhet a Múzeum utca rekonstrukciója, miután a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs képviselői aláírták a projekt támogatási szerződését június 24-én Pécsett. A mintegy 1,7 milliárd forintos, nagyrészt európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztés a Káptalan és a Papnövelde utcában nyolc múzeumi épület felújítását, azon belül a régi vármegyeháza több mint nyolcszáz négyzetméteres bővítését, továbbá az ingatlanok kertjeinek parkosítását, kapcsolódó utcák és közterek rendbetételét foglalja magában. A április közepéig tartó, a LAKI Épületszobrász Zrt.-re bízott munkálatoknak köszönhetően megfelelő nagyságú és színvonalas helyszínek adhatnak otthont a baranyai megyeszékhely állandó és időszaki kiállításainak, valamint az EKF-programhoz kapcsolódó tárlatoknak. Budapest ismét a Top 10-ben Forrás: MTI Előzetes adatok szerint Budapest kiemelkedően jó eredményeket ért el, és a évi 24. helyezéséhez képest a 8. helyre ugrott a Union of International Associations (Nemzetközi Szervezetek Szövetsége) évi rangsorában a legkedveltebb konferenciahelyszínek listáján. A szervezet három kategóriát különböztet meg, a rendezvények mérete, időtartama, illetve azok szervezői alapján. A UIA listája szerint Magyarország az A és B kategóriákban a 20., a C kategóriában pedig a 21. helyet szerezte meg, összesen 175 konferencia vendégül látásával. Budapest mindhárom kategóriában a 8. helyen szerepel, 141 rendezvénnyel ben Magyarország a 29., Budapest pedig a 24. helyen végzett a világranglistán. Szintén jelentős változás, hogy Magyarország 2008-ban 14 várossal szerepel a UIA rangsorában (Balatonalmádi, Balatonfüred, Budapest, Debrecen, Győr, Lajosmizse, Miskolc, Pécel, Pécs, Siófok, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém), míg ben Budapest mellett csupán Pécs került fel a listára. A UIA frissen közzétett adatai szerint 2008-ban az Egyesült Államokban, Franciaországban és Szingapúrban rendezték a legtöbb szervezeti konferenciát. A városok közötti versenyben Szingapúr, Párizs és Brüsszel állnak a lista élén. Az európai városok közül még Bécs (4.), Barcelona (5.), Genf (7.), Budapest (8.) és London (9.) szerepel a Top 10-ben. Mérföldkő a Baranyai Élménykörút életében Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Mérföldkőhöz érkezett a Dél-dunántúli Operatív Program, egyben az ország legnagyobb turisztikai beruházása. A bikali Puchner Kastélyszállóban aláírták ugyanis a Baranyai Élménykörút konzorciumi és támogatói szerződését, melynek keretében négy Baranya megyei településen valósul meg átfogó turisztikai fejlesztés. A Baranyai Élménykörút projekt keretében több mint 20 kilométeren épül a Pécset, Orfűt és Abaligetet összekötő erdei kerékpárút, Bikalon Reneszánsz Élménybirtokot alakítanak ki, Mecseknádasdon Rejtőzködő Borfalu épül, Orfűn pedig Aquaparkot hoznak létre. Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és az Európai Uniós delegáció részvételével Márton György, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, valamint a pályázat gesztora képviseletében dr. Hargitai János, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke írta alá a támogatói és konzorciumi szerződéseket. Az élménypark 2010 márciusában nyithatja meg kapuit. Forrás: Napi Turizmus

19 Turizmus és sport 19 Június 12-étől Újra vár a Balatoni Nyár! A Magyar Turizmus Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. együttműködésében, a Kulturális Turizmus Évében június 12-étől ismét elindult a Balatoni Nyár című műsor. Az immár harmadik éve megvalósuló program augusztus végéig minden nap aktuális Balaton-parti hírekkel, programajánlókkal és érdekes riportokkal jelentkezik a Híradó után öt percben. A Magyar Turizmus Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. szakmai együttműködésének keretében immár harmadik nyáron költözött a Híradó stábja a Balaton mellé, Balatonaligára. A Balatoni Nyár újdonságaként, idén először külföldi újságírók is részt vesznek a műsorban. A többek között Nagy-Britanniából, Németországból és Romániából érkező riporterek ellátogatnak a műsor forgatásaira, és felvételeket készítenek saját televíziójuk számára, valamint a nézők megtudhatják azt is, hogy ők hogyan látják a magyar tengert. A Magyar Turizmus Zrt. mind a belföldi, mind a külföldi marketingkommunikációjában kiemelt turisztikai termékként kezeli a Balatont: 2009-ben is több száz akciót szervez a tó népszerűsítésére. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Elhelyezték a Sky Court alapkövét Június 10-én ünnepélyes keretek között elhelyezték a Ferihegyi repülőtér új terminálépületének alapkövét. A mintegy 62 milliárd forint értékű beruházás keretében, a 2A és 2B terminálok között felépülő, Sky Court nevű terminálban 28 új utasbiztonsági csatorna, 50 új határátkelő pont, 21 új beszállókapu, 80 új check-in pult és 16 új önkiszolgáló jegykezelő automata létesül majd. A beruházás amelynek egyes elemeit már 2010 végén szeretnék üzembe helyezni háromezer embernek ad munkát, elkészülte után pedig több száz fővel növeli a repülőtér jelenlegi, 13 ezres létszámát. A Sky Court egyébként nem csak az utaskiszolgálást teszi majd gyorsabbá és nemcsak a repülőtér kapacitását növeli meg, hanem üzleteket, bárokat és éttermeket is magába foglal majd. Az alapkőletételi ünnepségen részt vett és beszédet mondott Bajnai Gordon miniszterelnök is. Ismét pályázhatnak a kiemelt projektek Közép-Magyarországon Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin Június 5-étől ismét lehetőségük van a pályázóknak, hogy benyújtsák a Közép-magyarország régió területén megvalósuló, kiemelt forrásigényű, komplex turisztikai projektekre vonatkozó javaslataikat. A KMOP /E azonosító alatt meghirdetett tervezési felhívás melynek forrását az Európai Unió biztosítja, hazai társfinanszírozással kiegészülve május végétől elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapjáról, a link segítségével. A felhívás keretében az ügynökség olyan, az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz illeszkedő, kidolgozott projekt-koncepciókat vár, amelyek a turisztikai kínálat bővítése révén nemzetközi téren is versenyelőnyt biztosítanak a régió számára. A projektek megvalósítására rendelkezésre álló forrás jelenleg 900 millió forint, de folyamatos az egyeztetés az NFÜ és a Regionális Fejlesztési Tanács között, melynek eredményeképpen ez a keretösszeg jelentős mértékben, akár többszörösére is növekedhet. Egy-egy pályázó a jelen szabályok szerint millió forint összegű támogatást igényelhet. A felhívás előreláthatólag december 31-éig él, a források kimerülésének függvényében. További tájékoztatást az NFÜ zöld számán [(06 40) ], illetve a Budapest Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottságnál kérhetnek a pályázók ben: bkd-rib@itthon.hu vagy telefonon [(06 1) ]. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin Összefogás a magyar bor nemzetközi marketingjéért A magyar bor és borturizmus nemzetközi népszerűsítése érdekében összefogott a Magyar Turizmus Zrt., az ITD Hungary és a Magyar Bormarketing Kht. Az erről szóló megállapodást június 5-én, a pannonhalmi Pannon Bormustra gálarendezvényén írták alá a felek. A megállapodás értelmében a három szervezet közös külpiaci kereskedelemfejlesztési és promóciós programokat rendez, együttműködnek a nemzetközi kiadványok készítésében és terjesztésében, valamint együttesen szervezik a külföldi borszakértők és szakújságírók beutaztatását. A Magyar Turizmus Zrt. elnöke, dr. Niklai Ákos kiemelte, hogy az együttműködés szorosabbra fűzése különösen aktuális az idei évben, hiszen az MT Zrt re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, amelynek az egyik kiemelt pillére a bor és gaszt-

20 20 Turizmus és sport ronómia. Fontos szempont továbbá az is, hogy ez ismét igen jó példája a szakmai és állami szervezetek közötti kooperációnak és a források hatékonyabb felhasználásának. A magyar bor egyre jelentősebb szerepet játszik hazánk turisztikai kínálatában, és fontos eleme lehet országimázsunknak. A példaértékű együttműködés mérföldkő a magyar borok népszerűsítésében tette hozzá Nemes Richárd, a Wines of Hungary nemzeti márkát létrehozó Magyar Bormarketing Kht. ügyvezetője. Forrás: Napi Turizmus Az egészségturizmusról a Gróf Széchenyi hajón A gyógy- és élményfürdőket üzemeltető SPA Hungary Holding Zrt. (SHH) a budapesti Duna-szakaszon, a Gróf Széchenyi hajón szervezett egészségturisztikai konferenciát június 5-én. A rendezvényen az előadók érintették az egészségturizmus teljes spektrumát, a gyógyvízalapú kúráktól a fogászati kezeléseken és plasztikai beavatkozásokon át egészen a gasztronómiai kultúráig. Terítékre került az egészségturizmus finanszírozásának, oktatásának és marketingjének számos kérdése is. Olyan neves és elismert előadókat hallgathattak a meghívottak, mint dr. Matolcsy György, volt gazdasági miniszter, dr. Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója, Mosonyi Balázs, a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságának főigazgatója, dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, dr. Róna Iván, Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Prohászka Béla, a Magyar Gasztronómiai Szövetség elnöke, Móricz Szilvia, a Danubius Hotels, Health Spa Services értékesítési igazgatója, dr. Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium, szakállamtitkára, Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Hammer Teréz, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány titkárságvezetője, Mezősi Csilla egészségturizmus szakértő és Kovacsics Imre, az SHH Zrt. elnökvezérigazgatója. A mintegy 130 fős hallgatóság soraiban polgármesterek, politikusok, utazási irodák, marketingszervezetek és szállodák vezetői, fürdőigazgatók valamint újságírók foglaltak helyet. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin 2016-ig biztosan lesz futam a Hungaroringen További öt évvel meghosszabbították a Magyar Nagydíj 2011-ig szóló szerződését, így biztossá vált, hogy 2016-ig rendeznek Forma 1-es futamot a Hungaroringen. A hivatalos dokumentumot Bernie Ecclestone, a Forma 1 jogtulajdonosa és Varga Zoltán sportért is felelős önkormányzati miniszter látta el kézjegyével július 26-ig Mogyoródon. Ecclestone úr egy nagyon kemény üzletember, de nem hagytam magam nyilatkozta Varga Zoltán. Végül egy rendkívül korrekt tárgyalás lezárásaképpen egy komoly szerződést írtunk alá, amely hatalmas eredmény. A miniszter elmondta: a kormány 2011-ig évente tíz százalékkal fizet többet a jogdíjért, ám az új szerződés értelmében től ez hét és fél százalékra csökken. A Világgazdaság májusi információi szerint jövőre 22,05 millió dollár a jogdíjért fizetendő összeg. Kelet-Közép-Európában ez az egyetlen verseny, óriási érték, amelyre megéri pénzt áldozni. Magyarország hírnevét így tudjuk a legjobban elvinni a világba jelentette ki a miniszter. Varga Zoltán hozzátette, hogy Ecclestone maximálisan elégedett az idei rendezéssel is. Az új szerződéssel a Magyar Nagydíj a Forma 1-es világbajnoki versenynaptárban a harmadik leghosszabb ideje egy helyen sorra kerülő viadal: az első helyen Monte-Carlo áll, ott 1955-től kezdve róják a köröket, míg Monzában 1981 óta. Forrás: MTI Referenciaország lett Magyarország a Kiváló Európai Desztináció projekt (EDEN) megvalósításában Az Európai Bizottság Turizmus Részlegének megbízásából, az Európai Unió által felkért tanácsadó cég értékelést készít a Kiváló Európai Desztináció projekt megvalósításában legsikeresebb három országban, a projekt lebonyolításáról, eredményeiről, tapasztalatairól, a továbblépésre vonatkozó javaslatokról, illetve a nyertesek tapasztalatairól. A három kiválasztott ország: Magyarország, Írország és Málta. A Bizottság értékelése komoly elismerés Magyarország számára az Európai Unió részéről, hiszen a projekt folytatására vonatkozó javaslatok a három ország tapasztalatain alapulnak majd. Az értékelésre vonatkozó anyag augusztus végére készül el a Bizottság részére. Magyarország a Magyar Turizmus Zrt és az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának együttműködésében a kezdetektől fogva, harmadik éve vesz részt az Európai Bizottság projektjében, amelynek során minden évben változó témakörben választják ki az adott témában legjobb hazai turisztikai desztinációt. A,,Kiváló Európai Desztinációk projektről és az eddigi nyertesekről bővebb információ az eden.itthon.hu és a címen elérhető honlapokon található. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.