Sárközy Tamás * TÁRSASÁGI JOG A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN? Elõnyök, hátrányok, vitás kérdések

Átírás

1 Sárközy Tamás * TÁRSASÁGI JOG A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN? Elõnyök, hátrányok, vitás kérdések Általános kérdések Indokolt-e a gazdasági társasági jognak a polgári törvénykönyvbe való beillesztése? Erre a kérdésre lényegében azt a választ lehet adni, hogy a nemzetközi összehasonlítás alapján nem, az aktuális magyar jogpolitika alapján igen. A rendszerváltoztató volt szocialista országokkal kezdem. A társasági jog a kereskedelmi törvénykönyvben található Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában, külön törvények tartalmazzák Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában, Albániában, Ukrajnában és Belorussziában. Egyedül Oroszországban kötõdnek a gazdasági társaságok a Ptk.-hoz, de a Ptk. a társaságokra nézve csak néhány definitív szabályt tartalmaz, és igen terjedelmes külön törvények szabályozzák a részvénytársaságokat és a korlátolt felelõsségû társaságokat. Ami a nyugati országokat illeti, itt is általában a kereskedelmi törvénykönyvek részét képezi a társasági jog, vagy külön törvény részét képezi (ld. utóbbira példaként a belga jogot), és az Európai Unióban sem észlelhetõ törekvés, hogy a nagyon-nagyon lassan készülõ Európai Polgári Törvénykönyv szerzõdéses, vagy más része tartalmazná a társasági jogot. Az Unió külön-külön rendeletekkel fogadta el a négy szupranacionális társaságot (rt., kft., szövetkezet, egyesülés), a társasági jogi irányelvek pedig jogágazatilag igen vegyes tartalmúak, magánjogi elemek mellett számos pénzügyi-számviteli szabályt tartalmaznak. A társasági jognak a Ptk.-ban való jelentkezése szempontjából legfeljebb három kivétel említhetõ meg Nyugat-Európában, ez pedig a svájci, az olasz és a holland megoldás. Svájc Az 1907-es svájci ZGB 1. részében vannak a jogi személyek az 52. -tól a 90. -ig. Ez a cím a jogi személyek általános szabályaiból ( ), az egyesület ( ) és az alapítvány ( ) szabályozásából áll, a kereskedelmi társaságok tehát a jogi személyekrõl szóló fejezetben nem szerepelnek. Az 1911-es kötelmi törvényben a szerzõdéses általános és különös rész után jön a társasági jog úgy, hogy az szabályozza a pjt.-t, az a közkereseti társaságot, az a betéti társaságot (a kkt., és a bt. nem jogi személy!), a az rt.-t, a a kft.- t, a a szövetkezetet. A svájci kötelmi törvény nem tisztán polgári jogi, hiszen a társaságok után szabályozza a kereskedelmi regisztert és a kereskedelmi könyvvezetést is. * egyetemi tanár, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Általános Vállalkozási Fõiskola TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 17

2 Olaszország Mussolini korporatív államelképzelésének megfelelõen az 1941-es olasz Ptk. az ötödik könyvében, amely a munka joga címet viseli, rendelkezik a kereskedelmi társaságokról. Elõzõleg az 1. könyvben van szó a jogi személyekrõl, ez a cím éppúgy, mint a svájci jogban általános szabályokból, valamint az egyesület és az alapítvány szabályozásából áll ( a jogi személyek általános szabályait csak két tartalmazza). Az ötödik könyv 5. része a társaságok címet viseli, és így épül fel: általános szabályok (a jogi személyek általános szabályai itt nem érvényesülnek ) egyszerû társaság, azaz pjt. ( ), kkt. ( ), bt. ( a kkt. és a bt. itt sem jogi személy), rt. ( ebben vannak a konszernjogi rendelkezések!), betéti részvénytársaság ( ), majd a kft. ( ). Az egyes társaságok felsorolása után az olasz jog ismét általános részi szabályokat tartalmaz egészen a ig (pl. megszûnés, átalakulás). Ezt követi külön címben a szövetkezet és a csendes társaság. Hollandia Az 1980-as években alkotott 8 könyvbõl álló holland Ptk.-nak a II. könyve foglalkozik a jogi személyekkel. A felépítés a következõ: általános rendelkezések (1 25. ), egyesület ( ), szövetkezet ( ), részvénytársaság ( ), kft. ( ), alapítvány ). A kkt. és a bt. kimarad, a nem jogi személyekkel, hanem szerzõdéses társaságokkal a 7. könyv, azaz a kötelmi különös részrõl szóló könyv rendelkezik (pjt.). A II. könyv az öt jogiszemély-típus szabályozása után a jogi személyek egyesülésével és a jogvitákkal foglalkozik ( ), majd majdnem száz -ban tárgyalja az évzárás és a mérlegbeszámoló számviteli kérdéseit ( ). Látható, hogy ez a három megoldás is jelentõsen különbözik egymástól, emellett szétszakítja a társasági jogot lényegében aszerint, hogy pusztán szerzõdéses alakzatokról van szó avagy jogi személyekrõl. A polgári jogi társaság a svájci, az olasz és a holland szabályozásban egyaránt közelebb kerül a kkt.-hoz és a bt.-hez, mint a kft.-hez. Ami a magyar jogpolitikai megfontolásokat illeti, a magyar monista magánjogi irányzat amely elveti a kereskedelmi jogi megoldások önállóságát régóta kívánja visszakebelezni a társasági jogot. Erre jó példa, hogy a 2009-es Vékás Lajos professzor által vezetett Kodifikációs Bizottság Szakértõi Javaslata anélkül, hogy ezt a részt a Kodifikációs Bizottság valaha tárgyalta volna tartalmazta a Kisfaludi András által írt társasági jogi részt, valamennyi gazdasági társaságot a jogi személyek közé helyezve. Amikor a Kodifikációs Bizottság a 2010-es választások után újraalakult, nemsokára megszületett a döntés a társasági jognak a Ptk.-ba való behelyezésérõl. A Ptk. tartalmazza a teljes polgári anyagi jogot! ez volt az elméleti jelszó. Két fontos rész persze szép csöndesen kimaradt: a munkaszerzõdések joga, amely a kollektív munkajoggal együtt bennmaradt a Munka Törvénykönyvében, és a szellemi alkotások joga. Ez utóbbi kimaradását elméleti érvekkel aligha lehet indokolni, lobbiérdekek döntöttek. A magánjog totalitására való törekvés találkozott általános politikai érdekekkel. Az új Ptk.-t az akkori ellenzék tiltakozása ellenére az Országgyûlés a évi CXX. törvénnyel elfogadta, csak a hatályba helyezését sikerült meggátolni. Nyilván az új kormányzat alatt létrejövõ második új Ptk. nem lehet teljesen azonos az elsõvel, márpedig az újra megalakított, de személyükben azonos tagokból álló Kodifikációs Bizottság sok újat nem tud a hagyományos területeken kitalálni. Legyen tehát egy új jogi személy könyv, benne a gazdasági táraságok és az egyesületek jogával. Elõnyök és hátrányok Mérlegeljük ezek után, milyen elõnyökkel és hátrányokkal jár a társasági jognak a Ptk.-ba való beépítése. Az elsõdleges hátrány az, hogy megszûnik a társasági jog belsõ jogági komplexitása a Ptk.-ba ugyanis tömegével nem kerülhetnek be közjogi, illetve eljárási szabályok. A társasági jog alapvetõen 18 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

3 civiljog, de tele van más jogági normákkal. (Például. az a rendelkezés, hogy a felügyelõbizottságba delegált munkavállalói küldöttek a szakszervezeti tisztségviselõkkel azonos érdekvédelemben részesülnek, aligha való a Ptk.-ba.) A társasági jogot tehát nem lehet a Ptk.-ban úgy szabályozni, hogy a Gt.-t egyszerûen beolvasztjuk a Ptk.-ba, más szabályozási technikát kell követni. A társasági civiljog elkülönítésének nagy veszélye, hogy a) néhány paragrafusos közjogi tények alkotására kényszerül a Ptk. mellett a jogalkotó, b) párhuzamos jogi szabályozások keletkeznek, avagy fordítva, c) joghézag keletkezik, egyes jogterületek elvesznek (mint a konszernjog Kisfaludi András 2009-es tervezetében), d) jogszabályi kollízió támad a civiljog és a közjog között. Egy Ptk.-ba behelyezett társasági jog szükségképp jobban elkülönül a cégeljárási jogtól, mint a Gt., pedig 1997 óta a Gt. és a Ctv. szerves egységét (2006. évi IV. és V. törvény) sikerült a törvényalkotónak biztosítania. A második hátrány a társasági jog nagyobb flexibilitásával kapcsolatos. Egy Ptk.-t nem lehet évente módosítani, szabályai többsége évtizedekre szól. A gazdasági körülmények változása viszont ld. a legutóbbi világválságot a társasági jogban nagyobb módosítási igény keletkeztet, és ide hat a technikai fejlõdés is. Hol gondoltuk mondjuk 1990-ben a Fõvárosi Cégbíróságon sorban állva másfél éves bejegyzésekkel a mostani elektronikus cégeljárásra, arra, hogy egy nap alatt társaságunk lehet? A flexibilitás szempontjából tehát a társasági jog szükségképp sajátos része lesz az új Ptk.-nak. További hátrány, hogy a társasági jogi kodifikációnak 1988 óta kialakult stratégiája van. Ennek lényege a 6 8 évenkénti felülvizsgálat (1988. évi VI. törvény, évi CIVL. törvény, évi IV. törvény). A negyedik Gt. elõkészítõ munkáinak megkezdését így 2012-re terveztük. A 2006-os harmadik Gt.-rõl még nincsenek kellõ jogalkalmazói tapasztalatok. Az is felhozható, hogy a Gt. felépítését, mûködési mechanizmusát a cégbírók, ügyvédek megszokták, a túl gyors változtatás pedig megzavarhatja a joggyakorlatot. Végül az utolsó hátrány a társasági jogi normák nagyobb szervezetisége az általános civiljog kontraktuális normáihoz képest. Vagy, ahogy ezt Petrik Ferenc kifejezi, a társasági jogi normák jelentõs része alulgenerált. Emellett a társasági joganyag igen terjedelmes, a Ptk. tervezett könyveinél méreteit tekintve objektív alapon jóval nagyobb, így jelentõs szerkezeti aránytalanságokat okoz. Ugyanakkor a társasági jognak a Ptk.-ba való beépítése jelentõs elõnyökkel is jár. A legáltalánosabb elõny, hogy a társasági jognak a Ptk.-ban való szerepeltetése szükségképp növeli a többi terület áthatása folytán a társulók, a vállalkozások civil autonómiáját, csökkenti adminisztratív terheit. Sokkal szélesebb kapcsolat építhetõ ki a tulajdonjoggal, a házassági joggal vagy az örökjoggal. Gondoljunk itt pl. bontóperek esetén a kft. üzletrészeinek sorsára, vagy a társasági részesedések öröklésével kapcsolatos gyakorlati problémákra, avagy az üzletrésszel kapcsolatos elõvásárlási jogra, eladási vagy vételi opciókra. Végül a társasági jognak a Ptk.-ba való bekerülése gyökeresen más helyzetet teremt a Ptk.-ba tervezett jogi személyek könyvében. Ha a társasági jog jön, aligha lehet elzárkózni a szövetkezeti jog vagy a költségvetési szervekkel kapcsolatos joganyagnak a Ptk. jogi személyekrõl szóló részébe való beépítésétõl. A Ptk.-ba való beépítés hátrányait természetesen csökkenteni is lehet. Tudomásul kell venni, hogy ez esetben a Ptk. nem lehet tisztán civiljogi. Bizonyos alapvetõ közjogi, illetve eljárásjogi szabályoknak a Ptk.-ban is szerepelnie kell (pl., hogy a gazdasági társaságok felett a cégbíróság törvényességi felügyeletet gyakorol). Számos részletszabályt pedig pl. a társaságok átalakulásával, egyesülésével és szétválásával kapcsolatban át lehet helyezni a cégtörvénybe. A nyilvános részvénytársaságoknál a tõzsdeszabályozás helyettesítheti az eddigi Gt.-ben lévõ törvényi szabályozást. A példákat szaporítani lehetne. A társasági jognak a Ptk.-ban való megjelenése több távolabbi elõnnyel is jár. Áttörést jelenthet, hogy minden jogi személy a társaságok mintájára bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, és az abból való törléssel szûnik meg. Áttörést jelenthet a költségvetési szervek polgári jogi abszolút jogképességének deklarálása is. A társasági jognak a Ptk.-ba való beemelése megoldhatja végre a szövetkezeti jog felesleges és a szövetkezetekre nézve is hátrányos izolációját. Megjegyzendõ, hogy az egyesületi jognak a Ptk.-ba való beépítésénél a társasági joggal hasonló problémákkal találkozhatunk. Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapvetõen az alkot- TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 19

4 mányos alapjogvédelemre és az egyesületi közjogra koncentrált, a polgári jogi vonatkozásokat elhanyagolta. Ezeket a hiányokat késõbb nem lehetett pótolni, mert az egyesülési törvény kétharmados törvény maradt 1990 után, a mindenkori ellenzék pedig semmilyen törvénymódosítást nem fogadott el. A Kodifikációs Bizottság ugyan a 2000-es évek közepén elkészítette az új Ptk. egyesületi fejezetét, de azt az IRM nem szerepeltette a Ptk. törvényjavaslatban, mert félt attól, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat alapján az egész Ptk. kétharmadossá válik után már nincs akadálya annak, hogy az egyesületi jog a Ptk.-ba kerüljön, de természetszerûen csak a magánjogi vonatkozásokról lehet szó, az egyesületi jog közjogi részét külön kell rendezni. A beépítés módja A társasági jog beépítésének legjobb módja a Ptk.-ban a természetes személyektõl elválasztott jogi személy könyvének megalkotása. Ez esetben a polgári jogi társaság marad a szerzõdések különös részében, viszont a kkt. és a bt. szakítva az osztrák-német hagyományokkal jogi személlyé válik. A jogi személy könyve felépülhet hagyományosan. Ez azt jelenti, hogy a jogi személyek általános szabályai után az egyesülettel kezdõdik a jogi személy típusainak tárgyalása. A magam részérõl jobb megoldásnak tartanám, ha az üzleti jellegû jogi személyekkel indulna a jogiszemély-típusok szabályozása, tehát a gazdasági társaságok joga, a szövetkezeti jog, az egyesülés (a gazdasági társaságok közös szabályai mögöttes jogterületet képezhetnek a szövetkezeteknél és az egyesüléseknél), ezt követnék a nonprofit jogi személyek, így személyegyesülésként az egyesület, intézménytípusú jogi személyként az alapítvány és a költségvetési szerv is. A jogi személyek közös szabályait véleményem szerint nem lenne helyes társaságosítani, tehát olyan szabályokat betenni az általános részbe, amelyek az intézménytípusú jogi személyeknél nem fordulhatnak elõ (pl. kisebbségvédelem). Arra is vigyázni kellene, hogy a gyakorlatban kivételt képezõ intézményeket ne tegyünk a jogi személyek közös szabályaiba való behelyezés útján fõszabállyá pl. a felügyelõbizottság és a könyvvizsgáló már a társasági jogban is háttérbe szorult. A költségvetési szervek pedig több ezer ilyen szervezet van magánjogi jogi személyek, ezek egyik típusát képezik, a Ptk.-ból való kihagyásuk tehát aligha indokolt. Indokolt lenne továbbá, ha az új Ptk. mivel a közigazgatási szervezeti törvény megalkotása lekerült a napirendrõl segítséget nyújtana a közjognak a közjogi jogi személyek szabályozásával. Ez azt jelenti, hogy az állam sajátos jogi személyiségének deklarálásán túl a köztestületeket és a közalapítványokat is szabályozná a Ptk., persze úgy, hogy az elõbbinek az egyesület, az utóbbinak az alapítvány a mögöttes jogterülete. A társasági jog vitás kérdései Az elmúlt egy évben két változat is készült a társasági jognak a Ptk.-ba való beépítése kapcsán. E két változat alapján jól kijelölhetõk a magyar társasági jog alapvetõ problematikus kérdései. Cogencia diszpozitivitás, azaz kötelezõ jelleg vagy általános eltérési lehetõség A 2006-os Gt. általános jelleggel kötelezõ szabályozásban részesítette a gazdasági társaságokat [9. (1) bekezdés], de a kkt., bt. szabályozása mintegy 90%-ban, a kft. és a zártkörû rt. szabályozása 50%-nál nagyobb arányban eltérést engedett, és a Gt. azt is kimondta, hogy a törvényben nem szabályozott kérdéseket a társulók szabadon szabályozhatják, kivéve, ha e szabályozás az adott társasági forma jogi lényegével ellentétes. Ezzel szemben a Kisfaludi András-féle tervezet általános eltérést 20 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

5 biztosít olyan esetekben, amikor is nincs azt megtiltó törvényi rendelkezés. A kifejezett tiltás mellett ez a tervezet kaucsukfogalomként megfogalmazott tiltásokat is tartalmaz, nevezetesen, hogy nem lehet eltérni a törvénytõl, ha ez harmadik személyek jogait vagy érdekeit (?) avagy a kisebbség jogi érdekeit sérti avagy az állami törvényességi felügyelet érvényesülését gátolja [Szerkesztõbizottsági Javaslat : 4. (2) bekezdés]. Véleményem szerint az általános cogencia fenntartására szükség van, ellenkezõ esetben ugyanis átfogó bizonytalanság keletkezik, hogy egy adott szabály cogens vagy diszpozitív-e. A joggyakorlatban a Gt. eddigi szabályozása jól bevált, nem gátolta a társulók autonómiáját. A világválság következtében egyébként a társasági jog nemzetközileg általában, de Magyarországon is szigorodott nem ismerek olyan országot Európában, ahol az rt.-k szabályozása általános jelleggel ne cogens lenne. Formakényszer Fõleg az amerikai irányzatot kedvelõ jogász kollégák javasolják az ún. formakeveredést ha lehet pótbefizetés a kft.-nél, miért nem lehet az rt.-nél, ha lehet testületi ügyvezetés egy zártan mûködõ rt.-nél, miért nem lehet ügyvezetõséget intézményesíteni a kft.-nél? A magam részérõl úgy gondolom, hogy a társasági típusok világos megkülönböztetését ez a magyar kereskedelmi jognak a német jogtípust követõ értékes hagyománya fenn kell tartani. (Amerika más, ott lényegében csak részvénytársaság van.) A kkt. és a bt. erõsebben kötelmi, a kft. erõsebben szervezeti jellegû. A társasági jogokról kialakított értékpapír más jelleget ad egy zártkörûen mûködõ rt.-nek, mint a pusztán vagyoni értékû jogot képezõ üzletrész. Ezért nem helyeslem a kft.-bõl való kilépés intézményesítését. Ez az európai kft.-szabályozásnak egyik alapvetõ vitakérdése. Van olyan vélemény, hogy a nonprofit társaság önálló intézményesítésére a társasági jogban nincs szükség, a társulók ügye, hogy mit tesznek a nyereséggel. Ez a felfogás, ha tisztán a polgári jogot nézzük, helyes. De nem lehet csak a polgári jogot nézni, mert a jogrendszer egységes. A mai nonprofit szféra felépítésébõl, illetve a közhasznú szervezeti jogállás feltételeibõl következik, hogy ha a nonprofit társaság intézményesítése megszûnik, a nonprofit szféra elveszít egy mûködõképes szervezeti formát, és ez viszont aligha lenne célszerû. Legyen tehát a nonprofit gazdasági társaság a társasági jogon belül önálló intézmény, amely mind a négy társasági formában alapítható, és amelynek szabályzása három lényeges ponton is eltér a profitorientált társaságokra vonatkozó fõszabálytól. Véleményem szerint a részvénytársaságot is egységes szabályozásban kell részesíteni a Ptk.-ban. Ma már felesleges szabályozni az rt. nyilvános alapítását, mert a tõkepiaci követelmények miatt nyilvános alapítás nem fordulhat elõ. Viszont nyilvánosan csak akkor mûködhessen az rt., ha tõzsdei résztvevõ, azaz a szervezett tõkepiacon tevékenykedik (nyilván elsõsorban Magyarországon, de akár az Európai Unió bármely tagállamának tõzsdéjén). Az egyszemélyes társaság jogi kedvezmény az egyéni vállalkozásoknak. Ebbõl következik, hogy e körben is a visszaélések korlátozására kell egyedüli tag, hogy a korlátlan mögöttes felelõsségével mûködhessen, és ne legyen lehetséges olyan pótbefizetés, amely ténylegesen korlátozza az egyéni vállalkozó vagyoni felelõsségét. A társaságalapításnál indokolt lehet pl. konzorciumok létrehozásánál a polgári jogi társaság adta formátlanabb lehetõségek kihasználása. Ezért nem indokolt, hogy az új Ptk.-ban a társasági szerzõdés hatóköre szûküljön. A tulajdonosi, illetve társaságvezetõi pozíció felelõsségi értékelése Megfosztható-e egy állampolgár a gazdasági társaságban való alapítói, illetve tagi részvételtõl? Az eddigi alkotmánybírósági gyakorlat erre nemleges választ adott, mert a magántulajdonhoz való TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 21

6 alapjog sérelmét látta ebben. Az rendben van, hogy meghatározott ideig nem lehet vezetõ tisztségviselõ a gazdasági társaságban az, akit jogerõsen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, aki felszámolásba vitte a társaságot, vagy fantomcégben volt vezetõ tisztségviselõ, de a tagi részvétel nem korlátozható. Két tényt azonban figyelembe kell venni. Elõször: elszaporodtak a tagsági jogokkal való visszaélések, a csalárd csõdök, a vállalatkiürítések. Ezek ellen fel kell lépni. Másodszor: az új alaptörvény nem védi olyan mértékben a magántulajdont, mint az elõzõ alkotmányunk, tehát kérdéses, hogy fenntartható-e a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat. Az biztos: az eddigi Gt. is szabályozta a kft. és az rt. esetében a tagi felelõsségátvitelt, tehát ha a tag a felelõsségkorlátozás jogintézményével visszaél, a kielégítetlen hitelezõk kérelmére a bíróság a felszámolt társaság tartozásaiért marasztalhatja a joggal visszaélõ tagot akár magánvagyonában, akár abban az új társaságban, ahová a kft. (rt.) vagyonát kivitte. A vállalkozói érdekképviseletek lépjenek fel a pórul járt vállalkozók védelmében, és az ügyészség is bátrabban nyújtson be ilyen kereseteket. Az elõzõekbõl azonban az is adódik, hogy a magam részérõl nem értek egyet a Gt.-be, illetve a Cstv.-be az utóbbi években beépített intézményekkel, amelyek a társaság, illetve a tagok felelõsségét megelõzõen közvetlenül vezetõi személyi felelõsséget állapítanak meg hitelezõi érdeksérelem esetén. A helyes sorrend: elõször a társaság (a felszámolás jogerõs befejezéséig) feleljen a kielégítetlenül maradt hitelezõk irányában, aztán a tagok (a korlátolt felelõsséggel rendelkezõ társaságoknál csak joggal való visszaélés esetén), végül esetlegesen a vezetõ tisztségviselõk, de nem objektív alapon, hanem a deliktuális kártérítési felelõsség általános szabályai szerint. A vezetõ tisztségviselõ tudniillik a gazdasági társaság és nem a hitelezõi érdekek elsõdlegessége alapján köteles vezetni a társaságot a Gt. jelenlegi 30. (3) bekezdésében az ezzel ellentétes deklaráció szerintem helytelen. A piacra lépés szabadsága kontra hitelezõvédelem A Gt as módosításával a piacra lépés akadályait jelentõs mértékben lebontották. A társaság egy munkaórán belüli bejegyzése formanyomtatvány alapján (amely szükségtelenné teszi a törvényességi felülvizsgálatot), törzs(alap)tõkeminimum leszállítása (kft. esetében Ft, zárt rt. esetében 5 millió Ft kevesebb mint 1988-ban, bár még mindig nem 0 forintos, azaz törzstõke nélküli kft., amelyre sokan vágyakoznak), a székhely és tevékenységi kör liberalizálása stb. E felfogás hívei csak azt felejtik el, hogy az alvállalkozó, a beszállító, a közremûködõ is vállalkozó. Ha a jog elõsegíti a társaságok fantomizálódását, akkor éppen nem vállalkozóbarát. A középúton kell tehát e körben is haladni, ezért szerintem a 2006-os törzstõke-, illetve alaptõke-minimumok helyreállítandók. Igenis az legyen a gazdasági társaság székhelye, ahol az elsõdleges gazdasági tevékenységét folytatja. Ne legyen korlátlan a saját részvény (üzletrész) szerzési lehetõsége kft.-nél, rt.- nél. Mindez fokozná a feltétlenül szükséges vállalkozói biztonságot. Elektronizáció a társasági jog primitivizálódása 2008-ban véleményem szerint túl korán, az unió által adott határidõt teljesen ki nem használva vezettük be a kötelezõ elektronikus cégeljárást. A formanyomtatványon való társaságalapítás kiterjesztésre került már a zártkörûen mûködõ részvénytársaságokra is. Egyelõre a társaságok mintegy egyharmadát alapítják formanyomtatványon, értelemszerûen legnagyobbrészt a csekély létszámú kkt.- ket és bt.-ket. Úgy gondolom, jogalkalmazói körben a mintahasználat elterjedése kapcsán megalapozottnak tartanak társasági jogunk elprimitivizálódásától. De hosszabb távon nagyobb gondok is látszanak: minta esetén indokolt-e az ügyvédi ellenjegyzés? Ha egy munkaórán belül be kell jegyezni a formanyomtatványon alapított társaságot, mi szükség van cégbírósági törvényességi felügyeletre? Lehet, 22 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

7 hogy 10 éven belül le kell építenünk a nagy gonddal kiépített és magas színvonalra felfejlesztett cégbírósági apparátust, és a társaságok bejegyzése (mondjuk a kormányzati gerinchálón) az e-közigazgatás feladatköre lesz? Ezen problémák kezelésére indokolt idejekorán felkészülni. Európai társasági jog magyar társasági jog Úgy gondolom különösen akkor, ha az európai privát társaságról (kft.) szóló rendeletet elfogadják, világossá kell tenni, hogy a magyar társasági jogtól való intézményes eltérés lehetõsége a külföldi befektetõk számára intézményesen adott: egy európai tagország cégének bevételével európai rt.-t, kft.-t, szövetkezetet, egyesülést alapíthatnak Magyarországon. Azt is figyelembe kell venni és fõleg ez a Ptk.-ba való beépítés hátránya, hogy az uniós társasági jogi irányelvek részben nem magánjogi kiindulásból készülnek (rengeteg a számviteli szabály), részben a gazdaságpolitikai elképzelések változása függvényében állandóan módosulnak. Azonban konkrét magyar szabályozási szükségletek is adódnak az uniós szabályozásból, pl. a vállalatcsoportok jelentõsége nõ, ezért tágítanunk kell a vállalatcsoportra vonatkozó szabályozásunkat (pl. a tényleges vállalatcsoport erõsítésével), vagy az az elképzelés, amely a részjegy intézményének megszüntetésével helyezné be a szövetkezeteket, nemcsak a magyar vagyonjogi problémák következtében abszurd, hanem az európai szabályozás fényében is. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 23