EU és a Nyugat-Balkán gazdasági kapcsolatai

Átírás

1 EU és a Nyugat-Balkán gazdasági kapcsolatai Magyarország gazdasági érdekeinek irányai tudományos munkatárs 1

2 Az előadásom tervezett témakörei A nyugat-balkáni térség általános helyzetértékelése; Stabilizációs és társulási folyamat STF), mint a térség uniós felzárkóztatását célzó európai politikai program; A stabilizáció eszköze: Az Európai Unió gazdasági jelenléte (CARDS program Community Assistance for Reconstraction, Development and Stabilisation, új támogatási eszköz (2007.január 1. óta) IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance) Privatizáció és külföldi befektetések a nyugat-balkáni régióban Magyarország aktuális gazdasági jelenléte a térségben (kereskedelmi kapcsolatok, befektetési kapcsolatok, infrastrukturális beruházások) Ajánlások és nemzetközi tapasztalatok a magyar gazdasági pozíciók további erősítésére tudományos munkatárs 2

3 A Nyugat-Balkán EU-csatlakozási esélyei a Nyugat-Balkán több történelmet ír, mint amit saját maga el is tud fogyasztani (Winston Churchill) ezekre a szavakra utalva Olli Rehn, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa úgy foglalt állást, hogy a Nyugat- Balkán számára még nincs vége a történelemnek. Horvátország az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely számára az EU körülbelüli céldátumot tűzött ki a csatlakozáshoz: 2009 évvége. Különbséget kell tennünk: Horvátország nagyobb előre haladást ért el. (Olli Rehn) A Nyugat- Balkán közelebb került az EU-hoz az elmúlt években, ugyanakkor az előrehaladás még elégtelen (EU Bizottság) A régió országai tudatában vannak a jelenlegi pénzügyi válság és a Lisszaboni Szerződés elutasításának tükrében az EU bővítése már nem divatos az Unión belül ( bővítési fáradtság ) tudományos munkatárs 3

4 Nyugat-Balkán (Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Románia, Bulgária, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia) tudományos munkatárs 4

5 Bevezetés A dél-kelet-európai régió felértékelődése az európai politikai és gazdaságpolitikai döntéshozók szemében: Az EU első ízben bővült két dél-kelet-európai országgal (2007 januárja Románia, Bulgária); A jelenleg 27 tagú EU közvetlenebb és hosszabb szárazföldi határokkal rendelkezik a Nyugat-Balkán és Törökország irányába; Remélhetőleg lezajlódtak az utolsó állami, illetve nemzeti törekvésekhez kapcsolódó földrajzi változások (Montenegró és Koszovó független államisága); A régióval kapcsolatos gazdasági és politikai kockázati szint jelentősen csökkent az utóbbi időben ( a külföldi befektetők figyelme is egyre inkább a térségre irányul); Ugyanakkor a Nyugat-Balkán térsége nagyon különböző fejlettségű és adottságú országokat foglal magában nem lehet egységesen megítélni (jelentős különbségek - fejlettségi szint, gazdasági szerkezet átalakítása, jövőbeni gazdasági és politikai kockázatok); tudományos munkatárs 5

6 Ugyanakkor indokolt az egységes megközelítés is (etnikai sokszínűség és átfedések miatt a régió kompromisszum-kényszer alatt áll) Ezért a következő időszak régiót érintő legfontosabb kérdései az alábbiak: Miként alakulnak az uniós kapcsolatok keretei a Nyugat-Balkán országaiban; Milyen eredményekkel jár a térség számára a gazdasági átalakulás és fejlődés, versus intézményépítés probléma köre: sikeresek lesznek-e az alkalmazott felzárkózási stratégiák (normakövetés, az EU követelményrendszerének átvétele a gazdasági stabilizáció érdekében); Az esetleges bővítés hatásai az Unióra: gazdasági, intézményi, költségvetési és egyéb hatások ugyanakkor valószínűleg a Lisszaboni Szerződés minden tagállam általi ratifikációja nélkül nem lehetséges az Unió további bővítése (esetleg talán Horvátország esetén kivételt lehet tenni Hans-Gert Pöttering, EP-elnök szerint DE! Sarkozy, francia elnök a Szerződés hatályba lépése előtt semmiféle bővítésre nincs lehetőség tudományos munkatárs 6

7 1.Stabilizációs és társulási folyamat (STF) A nyugat-balkáni országokkal kapcsolatos európai uniós politikai program Az EU politikai programjának hármas célkitűzése: a stabilizáció megvalósítása és a piacgazdaságra történő gyors áttérés, a regionális együttműködés elősegítése, az EU-hoz történő csatlakozás ígérete A régió országait segíti : európai szabványok, közösségi vívmányok, illetve a nemzetközi normák átvételét, a szükséges intézményrendszer kiépítését Ez a folyamat egy progresszív partnerség, amelynek keretében : az EU kereskedelmi egyezmények (Autonóm Kereskedelmi Intézkedések), gazdasági és pénzügyi támogatások (CARDS program), valamint szerződéses kapcsolatok (stabilizációs és társulási megállapodások) csoportját kínálja. tudományos munkatárs 7

8 Privatizáció és külföldi befektetések a nyugat-balkáni régióban A balkáni gazdaságok fejlődése szempontjából a privatizációnak és ebben a külföldi tőkebefektetéseknek kiemelkedő szerepe van; Bulgária: (1997. évi stabilizációt követően erősödő külföldi tőkebeáramlás hatására megindultak a szerkezeti változások a privatizálásra kijelölt állami vagyon 90 százaléka jutott új tulajdonos kezébe (ugyanakkor tartó állami kezelésben maradt a teljes állami vagyon mintegy harmada, közel 600 vállalat energiaszektor, közlekedés, hadiipar és a kultúra egyes területei), a zöldmezős és bővítő jellegű külföldi beruházások a külföldi tőkeállomány majdnem 70 százalékát tette ki Románia: az utóbbi időszakban a szolgáltató szektorban volt érzékelhető privatizációs hullám (regionális áramszolgáltatók, gázelosztó vállalatok) emellett élénk érdeklődés kíséri a bankprivatizáció következő lépéseit, így jelentős magánosítási lehetőségek maradtak (2004. évi kiugró adat a Petrom 3mrd dolláros privatizációjából adódik) + zöldmezős beruházások tudományos munkatárs 8

9 Horvátország belterjes privatizációs gyakorlat (nem külföldi befektetők, hanem a horvát vállalatok dolgozói,vezetői, az állami nyugdíjalap, illetve a kárpótlásban részesült állampolgárok váltak tulajdonossá) A privatizáció terjedelme, sebessége még sok kérdést vet fel. Privatizációs Alap még több mint 1000 cég magánosítását tervezi (feldolgozóipar, kereskedelem,turizmus, építőipari vállalat) Szerbia részben történelmi hasonlóságok miatt érdekes horvát párhuzamok jellemzik. A privatizáció csak későn indul 2003-ban! Az állami vagyon 70 százalékát stratégiai partnereknek juttatnák és 15 százalékot az alkalmazottak vehetnék meg. A magánosítás kiemelt területei: energiaszektor, vegyipar, élelmiszeripar és szolgáltatások, illetve a háborúban elpusztult vagy nagyon megrongálódott fizikai infrastruktúra gyakorlatilag minden eleme (a folyamat politikailag erősen befolyásolt (a nisi olajfinomító esete). Jelenleg! Az állami vállalatok felkészítése egy későbbi privatizációra, pl. az állami vállalatok egymás között felhalmozott tartozásainak leírása (mintegy 600 cég esetében) tudományos munkatárs 9

10 Összességében megállapítható: a következő időszakban a privatizáció keretében várható külföldi tőkebefektetések országonként igen eltérően alakulhatnak (a rendelkezésre álló privatizálandó vagyon volumene eltérő, az adott kormányzat privatizációs elképzelései, belföldi mozgástere és a pénzügyi világválság hatásai) A térség két új EU tagországában (Bulgária és Románia) az erősödő külföldi tőkebeáramlás hatására a korábban megmutatkozó hatalmas gazdasági strukturális egyenetlenségek részben kiegyenlítődtek, de további privatizációs ügyletek várhatók Horvátország és Szerbia mindkettőre továbbra is jellemző: az állam jelentős (esetenként meghatározó) szerepe; A külföldi tőkével szembeni korlátozások; A sajátos jugoszláv vállalati modell túlélése (vállalati tevékenységi körök, irányítási mechanizmusok, lakossági tudati hatás Vállalati körbetartozások fizetésképtelen vállalkozások problémaköre tudományos munkatárs 10

11 Magyarország aktuális gazdasági jelenléte a térségben Kereskedelmi kapcsolatok 1995-től folyamatos és dinamikus növekedés, az exportunk 8-9 %-ka a térségbe irányul, illetve az onnan származó behozatalunk aránya már több mint 3%-ra nőtt. Kiemelendő: az utóbbi évben a dél-kelet-európai országokkal folytatott kereskedelmünk növekedési üteme mindig meghaladta a teljes magyar külkereskedelem összértékének növekedését! Így a kereskedelmi aktívumunk jelentős 2-3 Mld. Euro. Fontos a fenntartása! 90-es évek felismertük a térség gazdasági politikai jelentőségét>kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményeket kötöttünk majd szorgalmaztuk a CEFTA kiterjesztését (Románia, Bulgária és Horvátország) A térség országai közül a kivitelünk 50%-kát, és behozatalunk 75%-kát Romániával bonyolítjuk. Export: Horvátország (20%), Szerbia (13%), Bulgária(10%). Import: Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina egyaránt 10-12%-kos részesedés. tudományos munkatárs 11

12 Befektetési kapcsolatok Magyarországi bejegyzésű magántulajdonú vállalkozások 1997-től jelennek meg, mint tőkeexportőrök>2000-től a tőkekihelyezés döntő többsége a balkáni térségbe irányul (magyar vagy magyar közvetítésű tőke mennyisége meghaladja a 3 Mld. Eurót. >a) multinacionális cégek Magyarországról lebonyolított beruházásai; b) magyar kis- és középvállalkozói kisebb értékű tőkekihelyezés; (Románia, Horvátország, Bulgária, Montenegró 2005-től élénkülés tapasztalható Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányába is Nagyobb (több százmillió eurós térségbeli beruházások (OTP, MOL, Magyar Telecom, Trigránit) a Nyugat-Balkánon Albánia kivételével Magyarország a 10 legnagyobb külföldi befektető között van A térségből származó befektetések Magyarországon alacsony volument képviselnek (elsősorban kereskedelmi, logisztikai bázisok > közel 6000 bejegyzett vállalkozás mintegy millió USD tőkét képvisel (román Petrom és a horvát Agrokor emelhető ki közülük) tudományos munkatárs 12

13 Infrastrukturális beruházások M5 autópálya országhatárig kiépült, ezzel befejeződött Budapest-Belgrád autópálya magyar szakasza; Horvátország felé V/B páneurópai folyosó mentén az M7 autópálya országhatárig, ezzel kiépült a teljes Budapest-Zágráb autópálya Románia felé M43 autóút építése (2013-ig várhatóan kiépül) M3 autópálya Debrecen, Nyíregyházáig kiépült > jelentős élénkítő hatás a gazdasági kapcsolatok fejlődésére; Optikai kábel összeköttetés Szerbia és Románia irányába; Az EU TEN-T alapja támogatja A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet (Célja: a Duna egész évben tartósan és megbízhatóan 2,5 m-es merülésre legyen alkalmas) NFT II. nagyprojekt. tudományos munkatárs 13

14 Egy főre jutó GDP az EU25 átlagának százalékában (PPP) Albánia Bosznia és Hercegovina Bulgária Horvátország Macedón Köztársaság Románia Szerbia Magyarország EU Forrás: Eurostat, WIIW tudományos munkatárs 14

15 Néhány kiválasztott magyar vállalat térségbeli piaci jelenléte Vállalat Bulgária Horvátország Románia Montenegró OTP X X X MOL X X EGIS X T-Com X tudományos munkatárs 15

16 Reál GDP növekedés (%) Albánia 7,3 7,6 4,3 5,7 6,7 5,5 Bosznia és Hercegovina 5,9 4,5 5,5 3,0 5,0 5,5 Bulgária 5,4 4,1 4,9 4,5 5,6 5,5 Horvátország 2,9 4,4 5,2 4,3 3,8 4,3 Macedón Köztársaság 4,5-4,5 0,9 2,8 4,1 3,8 Románia 2,1 5,7 5,1 5,2 8,3 4,1 Szerbia 5,2 5,1 4,5 2,4 8,6 6,1 Forrás: Nemzeti statisztikai hivatalok, központi bankok tudományos munkatárs 16

17 Éves átlagos infláció (%) Albánia 3,1 5,2 2,3 2,9 2,0 Bosznia és Hercegovina 3,1 0,4 0,6 0,7 2,9 Bulgária 7,4 5,8 2,3 6,1 5,0 Horvátország 4,9 1,7 1,8 2,1 3,3 Macedón Köztársaság 5,5 1,8 1,2-0,4 0,5 Románia 34,5 22,5 15,3 11,9 9,0 Szerbia 93,3 16,6 9,9 11,4 16,2 Forrás: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok tudományos munkatárs 17

18 Munkanélküliségi ráta (% LFS) Albánia 16,4 15,8 15,0 14,4 14,0* Bosznia és Hercegovina 39,2 40,9 42,0 42,8 46,0 Bulgária 19,7 17,8 13,6 11,9 10,1 Horvátország 15,9 14,8 14,3 13,8 13,1 Macedón Köztársaság 30,5 31,9 36,7 37,2 37,3 Románia 6,6 8,4 7,0 8,0 7,0 Szerbia 12,2 13,3 14,6 18,5 20,0 Forrás: Nemzeti statisztikai hivatalok, központi bankok *Regisztrált munkanélküliek tudományos munkatárs 18

19 A költségvetés egyenlege (a GDP %-ában) Albánia 6,9 6,5 4,3 5,0 3,3 Bosznia és Hercegovina 3,4 3,7-1,3-1,1 0,0 Bulgária 0,6 0,6 0 1,7 3,2 Horvátország 6,8 5,1 6,1 4,9 4,2 Macedón Köztársaság 6,3 5,6 0,7 0,3 1,0 Románia 3,2 2,5 2,2 1,2 0,8 Szerbia 1,4 4,5 3,4 0,3 0,9 Forrás: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok tudományos munkatárs 19

20 A folyó fizetési mérleg egyenlege (A GDP %-ában) Áruforgalom Transzferek Fizetési mérleg Albánia 21,9 19,6 13,7 13,6 6,7 4,4 5,9 Bosznia és Hercegovina Bulgária Horvátország Macedón Köztársaság Románia Szerbia 58,4 12,5 27,3 18,4 7,8 24,2 55,4 14,0 24,3 20,9 9,0 31,7 22,7 3,4 4,8 15,9 4,0 12,1 22,2 3,5 4,9 14,7 4,2 15,3 24,5 9,2 6,9 3,3 6,0 9,2 23,3 7,4 4,5 7,7 7,5 13,1 22,6 11,8 6,3 1,4 8,7 8,7 Forrás: központi bankok tudományos munkatárs 20

21 Magyar érdekek, üzleti lehetőségek egy lehetséges stratégia néhány eleme A magyar külügy a gazdasági diplomácia eszközeivel képes a magyar vállalati és nemzetgazdasági érdekeket támogatni; közvetlenül Brüsszelben kellene a Balkán-ügyekkel összefüggésben sokkal aktívabb lobbytevékenységet folytatni. Ehhez érdemes lenne nemzetközi tekintélyű, Balkán és EU-ügyekben elfogadott lobbistát alkalmazni; hazai fejlesztési intézetek térségben való aktívabb megjelenése, amely közvetlen és közvetett módon egyaránt hozzájárulhat hazai vállalkozások aktívabb bekapcsolódására a régióban zajló fejlesztések végrehajtásába; gazdaságdiplomáciai aktivitás erősítése a dél-kelet-európai piacépítés hatékonysága fokozására; tudás-háló(zat) építés (CEIA- Közép-és Délkelet-Európai Innovációs Térség); Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési politikájának (NEFE) keretében tervezett támogatási projektek megvalósítása; aktívabb partneri kapcsolatokat sikerülne kiépíteni a régió iránt hagyományosan érdeklődő más uniós országokkal; Nyugat-Balkán országaihoz fűződő gazdasági szálak szorosabbra fűzése érdekében újabb kiegészítő pénzügyi források megszerzése stratégiai célként kellene megfogalmazni a Balkánra történő gazdasági behatolás fontosságát, ami előfeltétele annak, hogy Magyarország információs és üzletigazdasági szolgáltatást nyújtó központtá fejlődjön a régió iránt érdeklődő multinacionális vállalatok terjeszkedése számára (talán még nem késő!) Magyarország EU elnöksége (2011 első félév) a Balkán kiemelése a prioritások kiemelésénél, Magyarország szerepvállalása regionális Balkán-centrumként. tudományos munkatárs 21

22 Közvetlen külföldi beruházások alakulása (millió euró) Albánia Bosznia és Hercegovina Bulgária Horvátország Macedón Köztársaság Románia Szerbia Forrás: központi bankok, befektetési ügynökségek tudományos munkatárs 22