A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSA AZ ELÉRHETŐSÉG VÁLTOZÁSÁRA Szalkai Gábor 1
|
|
- Teréz Lukácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSA AZ ELÉRHETŐSÉG VÁLTOZÁSÁRA Szalkai Gábor 1 Az alábbi vizsgálat a közúthálózat fejlesztése és az elérhetőség változása közti összefüggésekkel foglalkozik. Két mintaterületen, Magyarország és Románia példáján mutatja be a közúthálózat jelenlegi térszerkezetét, az ezen fennálló elérhetőségi viszonyokat, majd új úthálózati elemek beillesztésével modellezi a fejlesztés hatására bekövetkező változásokat. A Romániára vonatkozó kutatás a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásával készült. Módszertan Az elemzés során a közúthálózatot gráfként fogtam fel, melynek csúcsait térbeli pontokkal (településekkel és elágazásokkal), míg éleit a csúcsok, azaz a települések közti hálózati szakaszokkal azonosítottam. Ennek értelmében, a vizsgálat első lépéseként meg kellett határozni azt a településkört, mely a gráf alapját képezi. Mindkét ország esetében az aktuális városhálózatot (Magyarország: jan város; Románia: jan város) tekintettem alapnak, de mivel a Magyarországra vonatkozó vizsgálat eredetileg a közút- és vasúthálózattal egyaránt foglalkozott, ebben az esetben olyan településeket kellett kiválasztani, melyek - szűkebb keresztmetszetként - vasúton is elérhetőek, illetve vasúthálózati szempontból kiemelt fontosságúak. Így kizártam az elemzésből a vasúton nem elérhető 13 várost, de bővítettem a hálózatot a kitűntetett vasúthálózati fekvésű településekkel, így végül 298 település alkotta a Magyarországra meghatározott gráf elsődleges csúcsait. Ennek következtében a több, mint kétszer nagyobb területű Romániára kevesebb pont esik, mint Magyarországra, azaz az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a sűrűbb alaphálózat bizonyos mértékben eleve kedvezőbbnek ábrázolja a magyarországi hálózatot. Az alappontok felvétele után az élek és a hozzájuk tartozó távolsági (és idő) adatok meghatározása volt a következő lépés. A két ország esetében ez eltérő módon történt. Magyarország esetében a gráfot további, az alappontok közötti legrövidebb hálózati távolságok eléréséhez szükséges csúcsokkal (elágazásokkal) bővítettem. Az így létrehozott gráf képezte a vizsgálatok kiindulópontját, ezen történt - egy külön erre a célra írott program segítségével - a kijelölt települések egymáshoz viszonyított átlagos hálózati-távolságainak meghatározása. Románia esetében az alapelvek ugyanezek voltak, azonban a hálózati modell hosszadalmas kétkezi előállítását a kolozsvári Praemium Soft Kft. Kiút című programjának és adatbázisának felhasználásával sikerült elkerülni. Így ebben az esetben a program az alappontok meghatározása után, a tárolt úthálózat és a beállított paraméterek alapján, automatikusan elvégezte a szükséges számításokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a román hálózat a földutak szándékolt kizárása mellett 100%-osan figyelembe lett véve a modellezés során. Az eredményeket izovonalas térképeken ábrázoltam. 1 Szalkai Gábor, geográfus, PhD. hallgató, Universität Osnabrück; hajnalihegy@fre .hu 1
2 Geometriai átlagtávolságok A két hálózat által megrajzolt térszerkezeti kép ismertetése előtt célszerű először a geometriai átlagtávolságok térképeit bemutatni, mivel ennek tükrében nyernek megfelelő értelmezést a hálózati távolság eredményei. A geometriai távolságok meghatározása a települések földrajzi koordinátái alapján történt, azaz esetünkben mind a 298 ill. 265 településnek meg kellett határozni az egymástól mért távolságértékét. A térképezett eredmények ezen négyzetes mátrixoknak az elemei. A geometriai átlagtávolságokat ábrázolva (1a/b. térkép) olyan, koncentrikus körökből álló térképet kapunk, mely körök középpontja a vizsgálatba vont települések geometriai súlypontjának felel meg. A légvonaltávolsági értékek mutatják a távolságtérképek közül egyedül az ideális formát, mivel ebben az esetben az izovonalak futását sem természeti, sem emberi tényezők nem befolyásolják. 1a. térkép A vizsgált települések geometriai átlagtávolsága Magyarországon Magyarország esetében a geometriai súlypont Monortól DDK-re, 11,43 km-re található. A legkisebb átlagértékű település Monor (127,3 km), a legnagyobb Zajta (264,7 km). 1b. térkép A vizsgált települések geometriai átlagtávolsága Romániában Romániában a legkisebb értékekkel két fogarasföldi település, Viktóriaváros (178 km) és Fogaras rendelkezik, hiszen ezek fekszenek legközelebb a 265 település geometriai 2
3 középpontjához, a Fogarastól 9,6 km-re DNy-ra fekvő Ludisorhoz. A többitől átlagosan legmesszebb lévő település a Duna-deltában fekvő Sulina (403 km). A két országra vonatkozó eredményeket összevetve megállapítható, hogy a magyarországi értékek az ország kisebb területéből eredően jelentősen kisebbek, mint a romániai geometriai átlagtávolságok. Közúthálózati átlagtávolságok A hálózati modell alapján meghatározott átlagos közúthálózati távolságokat a 2a/b. térképek szemléltetik. Jelentésük tehát az, hogy az egyes települések közúton az izovonalak által meghatározott átlagtávolságra fekszenek a modellben szerepeltetett többi településtől. Mindkét térképen megfigyelhető, hogy bár a légvonal távolságokhoz képest az azonos távolságokat jelölő izodisztanciák kifele tolódtak, de a belső izovonalakat kivéve a többi futása nagyjából koncentrikus maradt. A körtől való eltérések oka hálózati és természeti jellegű. 2a. térkép A vizsgált települések közúthálózati átlagtávolsága Magyarországon Magyarország esetében a legbelső izovonal nagy mértékű torzulása talán a legégetőbb hazai közúthálózat-fejlesztési problémára utal, a Csepel-sziget déli részének, és Dunaújváros térségének hátrányos helyzetére. Gyakorlatilag ez tekinthető az egyetlen olyan, nagy kiterjedésű, összefüggő területnek, ahol még a legalapvetőbb közúthálózati elemek kiépítése sem fejeződött be. Ez a tényező indokolttá tenné a térségben egy új Duna-híd építését. Ehhez hasonló problémával találkozunk a Duna felsőbb folyásánál is, hiszen a térképről is leolvasható, hogy a 160 km-es izodisztancia északon kijelöli Budapest határát, s a Csepelszigeten is csak alig fut délebbre, mint az M0-ás autóút. Figyelemre méltó, hogy mindkét terület gyakorlatilag egy-egy sziget árnyékzónájában fekszik, melyen eddig csak az M0-ás déli szárnya tudott áttörni. A fővárostól északra jelen pillanatban teljesen átjárhatatlan Duna szakasz az izodisztanciák besűrűsödését vonja maga után, amely annak a következménye, hogy az agglomerációs hatásra kiépült települések benépesülését nem követte a térség infrastrukturális felzárkóztatása, illetve ez csak a napi ingázó forgalom észak-déli fő irányának megfelelően történt meg. A Duna-kanyar térségének hasonló helyzetét tovább rontja a határ közelsége is. E kérdés részletes tárgyalását A hálózati hányados c. fejezet tartalmazza. A többi izovonal szabályos futása azt jelenti, hogy a közúthálózat kiépítettsége bár nyilván nem érheti el a az ideális, légvonalszerű állapotot, mégis ehhez az ideális állapothoz közelít. Ez a megállapítás azonban csak a mennyiségi elemzés esetében igaz, vagyis, ha 3
4 eltekintünk attól, hogy az úthálózat nem egyenrangú elemekből épül fel. Ez a tény azonban nem hagyható figyelmen kívül, azaz vizsgálni kell a minőségileg differenciált, időbeli elérhetőséget is. (ld. az Időbeli elérhetőség c. fejezetet) Kis mértékben azonban már itt is megjelenik a főúthálózat pozitív hatása. A közúthálózati átlagtávolság mutatója szerint a legjobb helyzetű település Budapest (152,2 km), a legrosszabb pedig Zajta (319,2 km), a hálózati átlagtávolság átlagosan 21,5%-al magasabb, mint a légvonaltávolság esetében. 2b. térkép A vizsgált települések közúthálózati átlagtávolsága Romániában Romániában az izodisztanciák értékei átlagosan 43%-al magasabbak, mint a légvonaltávolságok esetén. A legkisebb értékkel Fogaras (254 km), a legnagyobbal újra Sulina rendelkezik (560 km). A távolságértékek alapvetően a földrajzi fekvéstől, és nem a közúthálózat kiépítettségétől függnek, ez utóbbi csak módosítani tudja a földrajzi fekvés dominanciáját. Ennek megfelelően az ország középső része van a legkedvezőbb helyzetben, ezen belül a finomabb szerkezetet az úthálózat határozza meg. E meghatározottság azonban csak másodlagos, mivel Románia jelentős részén a közlekedési útvonalak kialakulásában történetileg is a domborzati viszonyok voltak elsődlegesek, és ez tekintettel az ország gazdasági elmaradottságára egyetlen esetet, a transzfogarasi országút kiépítését leszámítva máig sem változott meg. Így a közúthálózat vonalvezetése még ma is a hágók és a folyóvölgyek függvénye, ez ismerhető fel ebben az esetben is, amikor az Olt völgye mentén nyugat-keleti irányba nyúlik meg a legkedvezőbb helyzetű települések köre. Szintén alacsonyabbak a hálózati távolságok az Olt további szakaszán, a Vöröstoronyszorosban, le egészen az egyetlen eddigi autópálya mentén Piteşti-től Bukarestig, a Maros felső szakaszán Moldva felé, valamint alsó szakaszán a Zámi-kapuig (és tovább Temesvárig), továbbá Kolozsvár és Nagyvárad, valamint Brassó és Bukarest között. Az egyetlen kiemelkedő negatív anomália Slânic-Moldova a Nemere keleti lejtőin, amely 18 km-es zsákút végén fekszik, és pormentesített úton csak a zsák szájánál lévő Târgu Ocnából érhető el. Már ennél a szempontú elemzésnél is szembetűnőek bizonyos különbségek a két ország hálózata közt. Annak ellenére, hogy Magyarországon csak az úthálózat egy részét, Romániában viszont a teljes burkolt hálózatot bevontam az elemzésbe, a közúthálózati átlagtávolság légvonaltávolságtól való eltérése Magyarországon több, mint 20%-al kisebb, mint Romániában. E különbség oka alapvetően a domborzati viszonyokban keresendő, a Kárpátok és az Erdélyi-szigethegység nem tesz lehetővé olyan lefedettséget, mint a sík, 4
5 alföldi területek. Ez az oka ugyanakkor annak is, hogy Magyarországon a legbelső izovonalat nem számítva meglehetősen differenciálatlan képet kapunk, míg a romániai úthálózat ennél a szempontú elemzésnél részletgazdagabb, megmutatkoznak a természetes közlekedési tengelyeken (folyóvölgyek, hágók) vezetett útvonalak. A hálózati hányados Az eddig bemutatott eredményekben a hálózati fekvés többnyire alárendelt szerepet játszott, hiszen döntően a földrajzi fekvés határozta meg az izodisztanciák értékét. A geometriai középponthoz közeli települések átlagtávolsága bizonyult a legkisebbnek, míg az ettől távoli, elsősorban határmenti térségek átlagtávolsága a legnagyobbnak. Az ismertetett anomáliák is főleg domborzati meghatározottságúak voltak, azaz ez a módszer csak kis mértékben ad tájékoztatást a települések hálózati helyzetéről, a hálózatok fejlettségéről. E problémát hidalja át a hálózati hányadosok vizsgálata, amely mutató gyakorlatilag semlegesíti a földrajzi fekvésből származó hatásokat, és így lehetővé teszi a hálózatok, a hálózati helyzet önmagában való vizsgálatát. A hálózati hányados mindig két különböző típusú távolságadat (pl. közút/légvonal) arányaként számítható. A hálózati hányadosok vizsgálatának ötlete Kovács Csaba (Kovács, 1973) munkája nyomán merült fel. Tanulmányában Kovács kizárólag a vasúthálózattal foglalkozott, a vasúti hálózati fekvés vizsgálata mellett azonban széleskörű számításokat végzett a vasúti teherforgalommal kapcsolatban. Részletes területi bontásban vizsgálta az értékesítési és beszerzési átlagtávolságok, a forgalmi potenciálok, és a szállítási intenzitás gazdaságföldrajzi jelentőségét. A (közúti) hálózati hányados mutatója tehát azt fejezi ki, hogy a közúti elérhetőség hányszoros a geometriai úthosszhoz képest. A hányados által létrehozott térszerkezeti képet az 3a/b. térképek szemléltetik. 3a. térkép A hálózati hányados értéke Magyarországon Magyarországon a legkedvezőbb hálózati helyzetű települések két csoportba sorolhatók. Az első csoportot a kitűntetett hálózati és földrajzi helyzetű települések köre alkotja, melyek vagy csomóponti, vagy folyami átkelő menti települések. Ide sorolható a geometriailag is centrális helyzetben fekvő, legkisebb hányadosú Budapest (1,14), mint az ország legfontosabb átkelő települése és forgalmi központja, nyugati elővárosai, valamint Füzesabony és Székesfehérvár környéke. Ez utóbbi két térség csomóponti funkciója úgy értelmezhető, hogy 5
6 autópálya melletti fekvésük, valamint több irányba is induló első és másodrendű főútjaik mellett speciális híd-városok is. Füzesabony a tiszafüredi, Székesfehérvár pedig a dunaföldvári híd révén mondhat magáénak ilyen szerepet. Ez utóbbi esetben érdekes megfigyelni, amint bár már nem a legjobb helyzetű településekként, de azért környezetükből kiemelkedve kirajzolódik a Székesfehérvár-Dunaújváros-Kecskemét- (Abony-Szolnok) vonal, jelezve az egyetlen országos jelentőségű, közép-magyarországi hálózati vonalat. Ugyanígy kisebb kiugrásként jelentkezik Szeged és Baja-Bátaszék környéke is, azaz a hátrányos helyzetű dél-magyarországi térségben csak a hidi funkció okoz javulást a hálózati helyzetben. Nagyon határozottan megjelenik viszont, a felsorolt, többnyire pontszerű anomáliákon kívül egy igazán markáns, összefüggő tengely, az M7 M3 autópálya vonalában, a horvát határtól egészen Miskolcig. Hálózati fekvését tekintve ez Magyarországon az a közlekedési folyosó, ahonnan az ország egyéb területei a legkönnyebben elérhetőek. Az előnyös helyzetű települések másik köre a nagy hálózati távolsággal jellemezhető, jobbára határmenti települések térsége. Két ilyen nagyobb, összefüggő terület található az országban, az egyik a Rédics-Murakeresztúr vonaltól a Balaton déli partjához vezető, a 7-es és a 75-ös utak által közrefogott terület, a másik pedig a Nyírség és a Hajdúság határ menti területei. Lokális megjelenéssel Körmend sorolható még ebbe a csoportba. Ezekben az esetekben elsősorban nem arról van szó, hogy e területek kifejezetten kitűntetett hálózati helyeken feküdnének, hanem itt a nagy hálózati távolsághoz kötődve azért alacsony a hálózati hányados értéke, mert e területek elérhetőségét zavarja legkisebb mértékben a folyami átkelők nem megfelelő száma. Érdekes ugyanakkor, hogy a Balaton déli partja alá benyúlik a kedvező értékekkel jellemzett terület, azon előzetes elvárás ellenére, melyet Balatonfüred szemléltet, hogy a Balaton is a nagyobb folyókhoz hasonló barriert alkot a közúthálózat számára. Ennek magyarázata a 7-es és a 76-os út kereszteződéséhez közeli fekvés mellett az lehet, hogy közvetlenül a Balaton északnyugati partján nincsenek e települések hálózati hányadosát rontó települések, egyéb irányú összeköttetéseiket pedig nem akadályozzák más természeti tényezők. A legkedvezőtlenebb hálózati hányadosú térségek a szlovák határ középső, keleti szakasza menti területektől eltekintve inkább lokális megjelenésűek, de az esetek többsége egy közös okra, a folyami átkelők hiányára vezethető vissza. Ilyen térségeket találunk a Duna mentén Réckeve és Dunaújváros, Paks-Dunapataj és Mohács, a Tisza mentén pedig Martfű, Tiszaföldvár és Mindszent körzetében. Sajátos helyzetű a Dél-Dunántúl legrosszabb hányadosú települése, Palotabozsok, amely egyetlen, a közeli tolna-baranyai megyehatárt átlépő úttal sem rendelkezik, így az ország legnagyobb része felől csak jelentős kerülővel közelíthető meg. Ennél nagyobb kiterjedésűek a főutakkal gyengén feltárt, hegy- és dombvidék közeli területek, a 8-as és az M1-es közti térség (Zirc-Pannonhalma-Pápa környéke), illetve a Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát vidéke. A vizsgálat szempontjából az ország leghátrányosabb helyzetú területe azonban a Szobtól Ipolytarnócig húzódó határmenti térség. A közlekedési elégtelenség oka az ény-dunántúli térséggel való közvetlen összeköttetés lehetetlensége, hiszen abból, a már említett állapotból következően, hogy a Duna magyarországi szakasza Budapesttől északra átjárhatatlan, az említett területek közti kommunikáció csak kerülővel, Budapesten át lehetséges, vagy a vizsgálat határain már túllépő módon, mivel valójában az említett területek közti legrövidebb út ma Szlovákián át vezet. A hidak hiánya, az orográfiai akadályok és a határmegvonás hátrányos hatásai legerősebben és legnyilvánvalóbban a leginkább sarokba szorított 6
7 településeken összegződnek, s így válik Szob Magyarország leghátrányosabb közúti fekvésű településévé (1,35). A Börzsöny, a Duna, és a határt képező Ipoly csak egyetlen irányban, a Duna-mentén, Budapest felé enged kiutat a Dunakanyar teljes térségéből, azaz a vázolt paraméterek szerint, pl. Szob és Esztergom között Budapesten át vezet a legrövidebb út. Természetesen mind a révátkelők figyelembe vétele, mind a kettős határátlépés engedélyezése (Letkés-Ipolyszalka- Párkány-Esztergom) megszünteti ezt a hálózati perifériát, ugyanakkor mégis muszáj (az előbbieket kizáró) összefüggést feltételezni a hálózati helyzet és a szobi kistérség kedvezményezett volta között. Ez az Ipoly menti terület mintapéldája annak, ahogyan a határmegvonás leválasztotta a felvidéki kisvárosokról eredeti vonzáskörzetüket, és a határ magyarországi oldalán automatikusan keletkező helyzeti periféria egyben fejlettségi perifériává is vált. 3b. térkép A hálózati hányados értéke Romániában A hálózati hányados igazi előnyei azonban egy olyan ország esetén mutatkoznak meg igazán, mint Románia. A mutató az országot reprezentáló pontok alacsony száma ellenére is kitűnően visszaadja a domborzati viszonyokat, a Kárpátok és az Erdélyi-szigethegység által meghatározott úthálózatot. Az ábrázolt izovonalak azonban nem a hegységek gerincén futnak, mivel azokon nincsenek mérési pontok, hanem a hegységek előterében található zsáktelepülésekhez, vagy egyéb, rossz megközelíthetőségű városokhoz kapcsolódnak. A hátrányos helyzetű sávokat sorra tagolják a hágókapuvárosok, így a térképen durva felbontásban nyomon követhető a Kárpátok hegységekre tagolódása is. Jól elkülönül az Orsovai-szoros és a Vöröstorony-szoros transzfogarassal szélesített átjárója, közre zárva ezzel a Déli-Kárpátok nyugati felét, majd a Fogaras keleti része, a Királykő és a Bucsecs következik, amely tömböt a Tömösi-hágó választja el a Brassói-havasoktól. A Bodzai-szoros után a Keleti-Kárpátok már északnak tart, itt található a már említett Slânic-Moldova, mely Románia legnagyobb hálózati hányadosú települése (1,65), míg a Kárpátok belső ívén megjelenik a Baróti-hegység és a Hargita vonulata. Innen északra széles átjáró tagolja a hegyvidéket, a kis pontsűrűség miatt összeolvad a Bucsin-tető Békás-szoros tengely a Maros-szoros Borszéki-hágó vonallal, megsemmisítve ezzel a Görgényi-havasok teljes vonulatát. A Kárpátok további gerincirányát a több hegység találkozásánál, a Beszterce völgyében fekvő, de déli irányban teljesen elzárt Vatra Dornei jelöli ki, végül a Szalva völgye választja el a Radnai-havasokat a Ciblestől és a Lápostól, ahol Kapnikbánya, mint zsáktelepülés tűnik ki rossz hálózati helyzetével. A Sebes-Körös és a Maros völgye közt szintén jól elkülönül az Erdélyi-szigethegység masszívuma. 7
8 Kedvező hálózati fekvéssel a településeknek alapvetően három csoportja rendelkezik Romániában. Az első csoportba tartoznak, részben hasonlóan Magyarországhoz, azok a települések, ahol a hálózati hányados alacsony értékéért nem csak a hálózati fekvés, hanem a földrajzi helyzet is felelős. E települések az ország geometriai középpontjához, Fogaras térségéhez közel, de attól keletre, a Brassó környéki hágókapuvárosokhoz tolódva találhatók. A második csoportba sorolhatók azok a települések, melyek a (zárt) folyóvölgyekben futó fő közlekedési tengelyek mellett helyezkednek el. Ebbe a csoportba a domborzati sajátosságoknak megfelelően szinte kizárólag erdélyi területek tartoznak, így főleg a Maros és a Sebes-Körös völgye, de környezetéhez képest az Olt-völgye is előnyös helyzetűnek tekintendő. A Kárpátokon túli területek esetében a Beszterce és Szeret völgyi települések sorolhatók ebbe a csoportba. A harmadik kategóriába a hegységektől távol eső, határmenti területek tartoznak, így a magyar határsáv legnagyobb része, valamint a Duna alsó szakasza, különösen Dobrudzsa határ menti része. E területek előnyös fekvése, hasonlóan a magyarországi területekéhez, két okkal magyarázható. Egyrészt az alföldi vidékeken sokkal zavartalanabb az úthálózat futása, az utak nincsenek kényszerpályákra terelve, jobban közelíthető az ideális légvonaltávolság. Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy ezek a területek fekszenek legmesszebb az országot központi részén kettéosztó Kárpátoktól, így arányaiban itt jelentkezik legkisebb mértékben az útvonalvezetés befolyásoló hatása, hiszen e településeknek megfelelően nagy ráfutása van a zavaró domborzati elemekre. Legkedvezőbb helyzetben a legfontosabb dunai átkelő, Cernavodă (1,28) és tengelye van (Feteşti Constanţa), míg az ország nyugati felén Nagyszentmiklós és Zsombolya térsége tűnik ki alacsony hálózati hányadosával. A két országot összehasonlítva megállapítható, hogy a legkedvezőbb hálózati helyeztű települések két csoportja (központi, ill. határmenti) mindkét országra jellemző, a kétféle előnyös fekvés azonban más súllyal esik latba. Magyarország esetében a kedvező földrajzi és hálózati fekvés összegződése miatt a központi elhelyezkedésű főváros hálózati távolsága tér el legkisebb mértékben a légvonaltávolságtól, míg Romániában a geometriai középpont a forgalmi akadályt jelentő Kárpátok előterébe esik, így a legkedvezőbb hálózati hányadosú település nem ebből a csoportból, hanem a határ menti települések csoportjából kerül ki. A fő különbség azonban, hogy míg Magyarországon a fő vízfolyások, mint hálózati akadályok jelennek meg, addig Romániában a domborzati viszonyok miatt gyakran a folyóvölgyek jelentik az egyetlen járható utat. Azaz a természeti elemek olyannyira képesek meghatározni a hálózati helyzetet, hogy ami az egyik országban a leghátrányosabb hálózati tényező (folyók), az a másik országban a legfontosabb közlekedési folyosókat jelenti. Mindkét országban kitűntetett pontok tehát az ott jellemző természeti akadályok leküzdésének pontjai, Magyarországon a folyami átkelőhelyek, Romániában pedig a hágókapuvárosok és szorosok. Összességében míg Romániában a hálózat szinte teljes térszerkezetét természeti viszonyok határozzák meg, addig Magyarországon ez csak a Duna és a Tisza mentére vonatkozik, azaz a közlekedési hálózat szabadabban, a fizikai környezettől függetlenebbül tudott fejlődni. Vagyis a hálózati hányadosok abszolút értékét tekintve ugyanaz a megállapítás érvényes, mint a közúthálózati átlagtávolságok esetében, miszerint a hegyvidéki területeken általában fejletlenebb úthálózat rosszabb megközelíthetőséget tesz lehetővé, mint az alföldeken. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a különbség mértéke már gazdasági tényező, e tekintetben pl. a Svájc-Románia összehasonlítás lenne mértékadó. 8
9 Időbeli elérhetőség Az időbeli elérhetőség számítása a mindennapi élet, a gyakorlati felhasználhatóság követelménye. Ehhez a vizsgálathoz, az eddigiektől eltérően, és egyben a valós helyzetnek megfelelően, nem tekintettem homogénnek a hálózatokat, a gráf éleit úttípusok szerint kódoltam. A megtételhez szükséges időt a már rendelkezésre álló távolságadatokból számítottam ki, az egyes úttípusokra jellemző, a személygépkocsik számára hivatalosan engedélyezett, de módosított sebességkorlátok alapján. E módosítások bevezetésére a valós helyzet jobb közelítése miatt volt szükség, a romániai útszakaszokra, az úthálózat elhanyagoltabb állapota miatt, az autópályákat kivéve minden útkategóriára alacsonyabb maximális sebességértéket tekintettem mértékadónak. Az (időbeli) elérhetőségi adatokat, az eddigiekhez hasonlóan, szintén izovonalas (izokron) térképeken ábrázoltam. A közúthálózatra vonatkozó átlagos elérhetőségi időtartamokat a 4a/b. térképek szemléltetik. 4a. térkép Időbeli elérhetőség Magyarország közútjain [óra] Az elérhetőségi időtartamok, hasonlóan a közúthálózati átlagtávolságok izodisztanciáihoz, az ország közepe felől a határok felé növekednek. Magyarország esetében az értékek változása azonban erősen irányfüggő, vagyis az izokronok a körhöz képest jelentősen torzultak, a középpont pedig egyértelműen nyugatra, Budapesthez és a fővárost délről övező települések gyűrűjéhez tolódott. Bár még mindig Budapest a legkisebb átlagos elérési idejű vizsgálatba vont település (2 óra 15 perc), nagyon szorosan 6 olyan település zárkózott fel a követekező helyekre, melyek előnyös elérhetőségüket az M0-ás autóút megépítésének (és Budapest hálózati központ szerepének) köszönhetik. A hat település közül (Érd, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Budaörs, Gyál, Százhalombatta) négy valójában is megrajzolja az M0-ás ívét, Érd mint többszörösen csomóponti település átlagos elérhetőségi ideje pedig Budapesthez viszonyítva is csak alig több, mint egy másodperccel marad el. Az M0-ás megépítése tehát nemcsak, hogy oldotta Budapest déli agglomerációs térségének közlekedési problémáit, hanem egyenesen az ország legrövidebb elérhetőségi idejű térségévé tette ezt a területet. Nem véletlen tehát, hogy az M0-ás mentén rögtön számos helyen megindult a legkülönbözőbb ipari és tercier létesítmények megtelepedése, hiszen aki ezen az új fejlődési tengelyen előnyös helyet vív ki magának, nem csak Budapest, de az egész ország irányába kedvező forgalmi pozíciót mondhat magáénak. 9
10 Az ország ezen magterülete mellett egyértelmű, élesen elkülönülő az izokronok futása ott, ahol már megtörtént az autópálya hálózat kiépítése. Mind Füzesabony (2001-es kiépítettség szerint), mind Kiskunfélegyháza és Siófok irányába nagyon markánsan futnak ki a két és fél óra környéki izokronok, ugyanakkor az M1 mentén csak kisebb mértékű az izovonalak megnyúlása. Ennek hátterében az áll, hogy a főváros (észak-déli), kissé excentrikus helyzete miatt az M1-es pályájának jelentős része határközeli, térbelileg periférikus területeken halad (hiszen elsődleges feladata nem is az országon belüli közlekedési igények kielégítése), így a mellette fekvő települések országos szintű elérhetőségi ideje is relatív magasabb, mint a többi autópálya mentén. Az autópályák folytatásaként, illetve tőlük függetlenül is megfigyelhető, hogy jóval kisebb mértékben, de az elsőrendű főutak is érzékelhetően csökkentik az elérési időket. Az úthálózat többi tagja azonban már nem különül el minőség szerint, így a határmenti területekre a homogénebb elérhetőség jellemző, mely a gyenge feltártság következménye. Kifejezetten hátrányosnak mondható területek elsősorban az autópályák és az elsőrendű főutak árnyékzónáiban jelennek meg, amelyek közül a Budapest-Jászberény-Kisköre vonal tekinthető a legmélyebb depressziónak, de ilyen az 51-es út északi része, az Örség és a Göcsej határvidéke valamint Zirc-Pannonhalma-Pápa térsége is. A folyami átkelők hiánya szintén rontja az érintett területek elérhetőségét (pl. Mohács, Mindszent, Ráckeve), de a minőségi differenciáció miatt ez a modell kevésbé érzékeny a lokális hatásokra, hiszen a nagyobb településeket összekötő magasabb rendű úthálózat részben képes kompenzálni e hátrányokat, bár természetesen el nem tűnteti azokat. 4b. térkép Időbeli elérhetőség Románia közútjain [óra] Romániában, éles ellentétben a magyarországi viszonyokkal, az időbeli elérhetőség alig tér el a távolsági elérhetőségtől, hiszen itt mindössze egyetlen, alig hosszabb, mint 100 km-es autópálya-szakaszt adtak át eddig Piteşti és Bukarest között. Vagyis Romániában nincsenek olyan hálózati elemek, különbségek, melyek képesek lennének (a városhálózat szintjén mért) elérhetőséget jelentősen differenciálni. Romániában az időbeli elérhetőség esetében is ugyanazok a tengelyek ugranak ki, mint a távolság alapján számítottnál, az egyetlen jelentősebb eltérés az autópálya menti területek előnyösebb fekvése. Legalacsonyabb értékkel Nagyszeben (4 óra 8 perc) rendelkezik, ami figyelemre méltó abból a szempontból, hogy míg a hálózati hányados esetében a geometriai súlyponttól kelet felé, Brassóba tevődött át a központ, addig itt a Vöröstorony-szoros felé 10
11 mutató autópálya nyugatra húzza el a súlypontot. A legmagasabb elérési időt a legperiférikusabb Sulina (9 óra 32 perc) veszi fel. A két ország közúthálózatának fejlettségbeli különbsége tehát az időbeli elérhetőség különbségében mutatkozik meg igazán. Magyarországon határozottan megjelenik a gyorsforgalmi úthálózat elérési időt csökkentő hatása, minőségileg differenciálva ezzel az ország mentális és gazdasági terét, míg Romániában az egyetlen, autópálya által érintett térséget leszámítva a földrajzi és nem a hálózati helyzet határozza meg az elérési időt. Hálózati modellek A hálózatok alapelemekből való összeillesztése nem csak az eddigiekben vázolt, aktuális helyzet értelmezését teszi lehetővé. A gráfként való megjelenítés lényege, hogy viszonylag egyszerűen kiegészíthető és beilleszthető bármennyi új csúcs és él, így a módszer jó lehetőséget nyújt a hálózatok módosításából származó változások modellezésére. Ennek szemléltetését egy aktuális probléma, a Budapest és Bukarest közt megépítendő autópályák elérhetőséget befolyásoló hatásának vizsgálatával végeztem el. (5. térkép) Miskolc Györ Budapest Debrecen Suceava Iasi Pécs Szeged Kolozsvár Temesvár Brassó Jelmagyarázat Geometriai határ Közúti távolság-határ Craiova Bukarest Constanta 5. térkép Budapest és Bukarest vonzáskörzete elérési idő alapján [óra] A kiindulási alapot a 2003 nyarán fennálló közúthálózat képezte, első lépésként a jelenlegi vonzáskörzet-határok megállapítására került sor. Az autópálya-építés hatásait a gyakorlati alkalmazás igényeinek megfelelően nem az összegzett közúthálózati térre mutatom be, hanem Budapest és Bukarest elérhetőségen alapuló vonzáskörzetvizsgálataként A 5. térkép egyszerre három határt ábrázol, kettőt határvonal formájában, míg az időbeli határt izokrónok segítségével jeleníti meg. Az összehasonlítás alapját a szaggatott (fehér) vonallal jelzett geometriai határ képzi, mely a Budapest-Bukarest távolság szakaszfelező merőlegese. Ez a határvonal Újmoldovától nyugatra lép ki a Dunából, Déva és Kolozsvár mellett nyugatról elhaladva a Máramarosihavasokban, Havasmező felett, az Asztag csúcsától keletre éri el az ukrán határt. 11
12 Ehhez a viszonyítási vonalhoz képest értelmezendő a folyamatos (fehér) vonallal jelölt közúthálózati határ, mely teljes futásában a geometriai határtól keletre húzódik, azaz Budapest nyereségét mutatja Bukarest kárára. Ez az eltolódás a domborzati viszonyok következménye, a magyar Alföldön a főutak egyenes, célirányos nyomvonalazása nem ütközik természeti akadályokba. A határvonal Orsova és Újmoldova közt indul, végighalad a Szörényiérchegység és a Ruszka-havas gerincén, Déva és Piski közt keresztezi a Maros völgyét, Zalatna kivételével Budapesthez csatolja az Érchegység bányavárosait, majd Torda és Kolozsvár közt eléri a Mezőséget. Itt a Kis-Szamos völgyének megfelelően, attól keletre futva enyhén északnak tér, Dés mellett átlép a Nagy-Szamoson, és ennek völgyétől északra, a Radnai-havasok gerincén haladva a Borsai-hágó felett éri el az ukrán határt. Az izokrónokkal ábrázolt időbeli elérhetőség térképén a találkozási zóna izovonalai által képzett gerinc mutatja a vonzáskörzet határát. Az időben mért határ közel azt a vonalat követi, melyet a két főváros közti távolsági elérhetőség is kijelöl, eltérés csak két térségben tapasztalható. Az egyik, jelentéktelen módosulás a Maros völgyébe esik, Déva ugyanis Bukarest vonzáskörzetébe kerül. A fontosabb változás az ország középső, északi részét, Beszterce-Naszód és Szucsava megyéket érinti. A határvonal ugyanis Dés után nem keresztezi a Nagy-Szamost, hanem attól délre, a Borgói-hegység gerincén húzódva a völgy városait (Bethlen, Naszód, Oláhszentgyörgy) Budapesthez csatolja, majd átlépi Magyarország történelmi határát is. E nagy eltérés oka az M3-as autópálya meghosszabbítása, Szucsava megye ÉNy-i része ennek révén érhető el gyorsabban Budapestről, mint Bukarestből. A határvonal a Borgói-hegység gerince után elhalad Vatra Dornei felett, majd Hosszúmező (Cîmpulung Moldovenesc) előtt, attól nyugatra északnak fordul, és végigvonulva az Obscsina Feredeu gerincén, Brodina falut még be-, Magurát viszont kizárva éri el az ukrán határt. Amennyiben a határállomásokon 30 perces várakozási időt tételezünk fel, akkor a határ valamelyest visszahúzódik nyugati irányba, az előbbi határvonalhoz képest Bukarest vonzáskörzetébe kerül Nándorhegy, három érchegységi bányaváros (Abrudbánya, Topánfalva és Aranyosbánya), valamint Naszód és Oláhszentgyörgy is. A határvonal azonban az eltolódás ellenére kisebb mértékben de továbbra is leválaszt településeket Szucsava megyéből. A jelenlegi, kiindulási állapot ábrázolása után került sor az autópálya-építések hatásának modellezésére. A modellezés esetében ki kell emelni, hogy a sebességértékek esetlegességét további határsáv jelleggel terheli, hogy a nyomvonalak pontos adatai még nem ismertek. A számítások során két változatot vettem figyelembe. Az egyik, a sajtóban román változatként szereplő déli nyomvonal, mely a Budapest Szeged Arad Nagyszeben Râmnicu Vâlcea Piteşti Bukarest útvonalon halad, a másik a magyar változatként emlegetett északi autópálya, Budapest Polgár Debrecen Zilah Kolozsvár Marosvásárhely Segesvár Brassó Ploieşti Bukarest nyomvonalon. A két változat hálózatmódosító hatását együttesen vizsgáltam, a 6. térkép az időbeli elérhetőség hálózatbővítés utáni alakulását szemlélteti Budapest és Bukarest központokkal. 12
13 Miskolc Györ Budapest Debrecen Suceava Iasi Kolozsvár Pécs Szeged Temesvár Brassó Craiova Bukarest Constanta 6. térkép Budapest és Bukarest vonzáskörzete az autópályák kiépítése után [óra] Az autópályák kiépítése révén az elérhetőségi idők jelentősen rövidülnének, a Budapest és Bukarest közti jelenlegi 11 óra 42 perces menetidő 8 óra alá csökkenne, míg Kolozsvár Budapestről a jelenlegi mintegy 6 órás, Bukarestből pedig 6 és fél órás menetidő helyett egyaránt 4 óra alatt lenne elérhető. A vonzáskörzetek a korábbi kiépítettségi szint függvényében változnak meg, a korábbi határvonalat több helyen is metszi a kiépítés utáni határvonal. Budapest egyedül a Hátszegimedencében nyerne területeket, minden más esetben a jelenleg fejlettebb magyar úthálózat miatt nyugat felé húzódna vissza a határvonal. Így Bukaresthez vonzódna szinte az Aranyos teljes völgye, valamint a Dés Felsővisó vonaltól keletre eső területek is. A határvonal az eddigiekhez hasonlóan Újmoldova és Orsova közt lép ki Dunából, majd a Szörényi-hegységen végighaladva Nándorhegy alatt keletnek fordul, s a Szárkőn és a Retyezáton végigvonulva Nagybár és Puj közt keresztezi a Sztrigy völgyét. A határ itt északnak fordul, Budapesthez csatolja a Hátszegi-medence Sztrigytől nyugatra eső településeit, s csak Abrudbánya felett változtat irányt, ahol északnyugatnak tér, hogy az Aranyos völgyét Fehérvölgy és Aranyosfő közt keresztezve felkapaszkodjon a Gyaluihavasok gerincére. A határvonal itt élesen megtörik, északkelet felé fordul, elhalad Kolozsvár alatt, majd a Szamos-völgyét Budapesthez csatolva fut fel Désig, ahonnan azonban már nem követi tovább a folyó völgyét, hanem tovább halad északnak, majd Máramarossziget és Felsővisó közt, a Máramarosi-havasokban éri el az ukrán határt. Röviden összegezve, az autópálya építés hatására a Maros-völgyétől délre Budapest vonzáskörzete terjedne ki Bukarest kárára, míg minden más térségben Bukarest vonzáskörzete kerülne közelebb Budapesthez. Ez annak következménye, hogy az M3-as révén az észak-erdélyi és nyugat-bukovinai területek jelenleg extrém módon Budapest orientáltak, így a semmiből induló román autópálya-építés itt tolná legerőteljesebb módon nyugatra a jelenlegi vonzáskörzet-határokat. 13
14 Szintézis A két ország közúthálózatát alapvetően két különbség jellemzi. Az elsőnek főleg természetföldrajzi, míg a másiknak gazdasági okai vannak. Természetföldrajzi okokon Romániában elsősorban a hegységek, míg Magyarországon a folyók hálózatmódosító hatása értendő. Mindkettő fontos szerepet játszik a hálózati tér alakításában, a Romániára vonatkozó (átlagos) hálózati hányados értéke azonban 17%-al magasabb Magyarországénál, vagyis Romániában a természeti viszonyok nagyobb mértékben befolyásolják a hálózati távolságot, mint Magyarországon. Másodlagosan azonban e probléma is gazdasági jellegű, ma már nincsenek műszakilag megoldhatatlan akadályok, a hálózatfejlesztés gazdasági kérdés csupán. Kifejezett gazdasági okokon a hálózatok minőségbeli különbsége értendő. Románia ebből a szempontból a kiépítettség szerinti három kategóriás skála alján helyezkedik el, ahol még alig kezdődött meg az autópályák építése. Magyarország a második csoport tagja, ahol a kiépítés az ország egy részén már megtörtént. Kutatási szempontból ez a fázis a legkedvezőbb, hiszen ez differenciálja igazán a hálózati (és gazdasági) teret, a harmadik kategória, a több nyugat-európai országra jellemző teljes kiépítettség visszavezet a román még (itt : már) nincs mit kutatni kérdéshez. A differenciálatlan román hálózat az oka, hogy a távolsági és időbeli elérhetőség térszerkezeti képe között nincs különbség, ellentétben a magyarországi vizsgálatokkal, ahol az időbeli ábrázolás pontosan kimutatja a fő közlekedési tengelyeket. E hálózati különbségek magyarázzák, hogy míg a Romániára számított átlagos légvonaltávolság értéke csak 42%-al magasabb a magyarországinál, addig a közúthálózat esetében 66%, az időbeli elérhetőségnél pedig már 73% az eltérés mértéke. A rendelkezésre álló számítási eredmények a továbbiakban felhasználhatók a közlekedés területfejlesztő hatásainak kutatására, pl. az adatok többváltozós statisztikai módszerekben való szerepeltetésével. Az egyes településekre vonatkozó elérhetőségi adatok döntéstámogatási lehetőséget nyújthatnak telephelyválasztási kérdésekben. Az elemzés tehát kiinduló adatbázist szolgáltathat bármilyen, olyan további vizsgálathoz, ahol a közlekedéshálózati viszonyok pontos ismerete szükséges. A társadalmi-gazdasági térszerkezettel való összefüggések vizsgálata azonban Romániában jelenleg erősen korlátozott, mivel kistérségi bontásban nem állnak rendelkezésre egy komoly elemzéshez szükséges adatok. IRODALOM Kovács Csaba (1973) : Főbb településeink egymáshoz viszonyított vasúti átlagtávolságai és forgalmi potenciáljai, Területi Statisztika, o. 14
Frankó Ákos Máté Zsolt VILÁGÖRÖKSÉG A MAGYAR OSZTRÁK FERTÔ-TÁJ B E V E Z E T Ô. Tózsa István AZ e - GOVERNMENT TÉRKÉPE
TARTALOMJEGYZÉK 2 3 5 14 B E V E Z E T Ô Tózsa István AZ e - GOVERNMENT TÉRKÉPE Szalkai Gábor ELÉRHETÔSÉGI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON Miklóssy Endre A PUSZTULÁS OKAI ÉS A GYÓGYULÁS LEHETÔSÉGEI 28 35 Frankó
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:
RészletesebbenBIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE
BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenHáttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA 2007. augusztus 07. Háttéranyag Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A Kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésről
RészletesebbenTájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról.
Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Készült: 2015. október Készítette : Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 1. HAJDÚ-BIHAR
RészletesebbenBékés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ
Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenFELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank
ERDÉLYI VASUTAK ENNEK A CIKKNEK nem feladata az erdélyi vasúti kérdés részletesebb tárgyalása. Hiszen ahhoz előbb ismertetni kellene a mult század hetvenes évei óta sok tekintetben teljesen hibás és a
RészletesebbenSzeged kerékpárforgalmi hálózati terve
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:
RészletesebbenBudapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
RészletesebbenA Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)
A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni
RészletesebbenVITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42
1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010.
Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve Elemzés 0 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
Részletesebben2.1.1 Demográfiai folyamatok
2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
Részletesebben4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik
RészletesebbenTatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
RészletesebbenSZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013
SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133
RészletesebbenA dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.
NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
RészletesebbenIII. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)
III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
Részletesebben1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.
RészletesebbenMEPS 2015. 3. számú projekt: Hősök tere BESZÁMOLÓ. Middle European Planning Seminar. HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary. Bence BORKA Adéla GAJDOVÁ
Middle European Planning Seminar HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary 3. számú projekt: Hősök tere BESZÁMOLÓ Bence BORKA Adéla GAJDOVÁ Markéta HABALOVÁ Dimitrii KOZHIN Helga PAPP University of Debrecen Technical University
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenKÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS
RészletesebbenBaranya Zöldút. Kerékpáros bejárás 2013. augusztus-szeptember Simor Árpád
Baranya Zöldút Kerékpáros bejárás 2013. augusztus-szeptember Baranya Zöldút bejárása 1. szakasz: Bakonya Pécs1 A Baranya Zöldút ezen a szakaszon a Mecsek Zöldúttal közös nyomon halad. A törzsútvonal egy
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének
RészletesebbenKIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből
KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:
RészletesebbenAz emelt szintű főút jellemzői és alkalmazási lehetőségei a hazai közúthálózaton
Az emelt szintű főút jellemzői és alkalmazási lehetőségei a hazai közúthálózaton Dr. Vörös Attila (Via Kárpátia Kft.) A bevezetés, illetve az alkalmazás indokai Gazdaságossági, Műszaki, Forgalmi, Hálózatszerkezeti,
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenA stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:
A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenK I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi
RészletesebbenAutópályák, autóutak. Autópálya és autóutak tervezése
Autópályák, autóutak Az autópályák és autóutak jelentősége A magyarországi közúthálózatra vonatkozó hosszadatok európai tekintetben megfelelőek, viszont gyorsforgalmi hálózatunk sűrűsége messze alatta
RészletesebbenABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.
RészletesebbenHATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról
HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az
RészletesebbenDr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006
Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig
RészletesebbenA szlovák-magyar határ menti migráció
A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenBONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat
BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban
RészletesebbenBUDAPEST VÁROSSZERKEZETE
7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA ALFÖLDI TUDOMÁNYOS INTÉZET BÉKÉSCSABAI OSZTÁLY
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA ALFÖLDI TUDOMÁNYOS INTÉZET BÉKÉSCSABAI OSZTÁLY CENTRE FOR REGIONAL STUDIES, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES ALFÖLD INSTITUTE BÉKÉSCSABA DEPARTMENT
RészletesebbenIngatlan értékbecslési szakvélemény Szentendre, Ady Endre út, Hrsz.: 4777-4782 - Szenei Ferenc, 2015.11.24.
1 INGATLAN ÉRTÉKBECSLÉSI SZAKVÉLEMÉNY Ingatlan címe:, Jellege: Belterület - Kivett beépítetlen terület Helyrajzi szám: 4777, 4778, 4779/1, 4781, 4782 Készítette: Szenei Ferenc Készítés dátuma: 2015.11.24.
RészletesebbenA vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén
A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a
RészletesebbenFEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL
23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenMunkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
II.3.3. KÖZLEKEDÉS Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével. II.3.3. Közlekedés II.3.1. Bevezető... 3 II.3.2.
Részletesebben1) A projekt keretében - jelen dokumentumban meghatározott módszertan szerint - fel kell tárni, és elemezni kell a kerékpáros forgalom kibocsátó és
Melléklet a KözOP-2008-3.2. Kerékpárút hálózat fejlesztés c. pályázati útmutatóhoz C11. A projekt tartalmára vonatkozó speciális előírások 1. Általános előírások 1) A projekt keretében - jelen dokumentumban
RészletesebbenBUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési
RészletesebbenA DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN. Jakobi Ákos 1
A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN Bevezetés Jakobi Ákos 1 A számítógépes alkalmazások felértékelődésével és egyre szélesebb körű elterjedésével
RészletesebbenAHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb
Részletesebben3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT
3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Ostffyasszonyfa Vas megye északkeleti részén fekszik. A térségben található városokhoz Sárvár, Celldömölk viszonylag közel helyezkedik el. Főútvonal a község közigazgatási
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 2008 július TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÜLT A MONS REGALIS KFT GONDOZÁSÁBAN 8000 Székesfehérvár, Géza utca 43 sz. Tel/fax: 22/349
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenVukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
RészletesebbenACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS
Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:
RészletesebbenSzolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenIV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi
RészletesebbenHatáron Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv
Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert 2012. szeptember Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenHUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2013/1-2. A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK MOBILITÁSVIZSGÁLATÁNAK ÚJ MÓDSZEREI
A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK MOBILITÁSVIZSGÁLATÁNAK ÚJ MÓDSZEREI TÉSITS Róbert a ALPEK B. Levente b Absztrakt A rendszerváltozást követően Magyarországon is megjelent korunk egyik legsúlyosabb
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megyei közút- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE ÖSSZEÁLLÍTÁS a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közút- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól Budapest, 2008. augusztus
RészletesebbenÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ
BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési
RészletesebbenA MÁV utolsó nagy vasútépítési munkája Szeretfalva Déda között 1940 1942-ben
Dr. Horváth Ferenc A MÁV utolsó nagy vasútépítési munkája Szeretfalva Déda között 1940 1942-ben Bevezetés 1938. és 1941. évek között Közép-Európában, az első világháborút befejező békekötéseken megállapított
RészletesebbenA Székelyföld geográfiája dióhéjban
Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc
RészletesebbenKAPOLCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA KAPOLCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (A 323 hrsz-ú út rendezése érdekében) VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A 314/2012. (XI.8.) Kr. 36.
RészletesebbenVÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.)
RészletesebbenAz Állami Autópálya Kezelő Zrt. tevékenysége és az intelligens közlekedési rendszerek szerepe feladatai ellátásában
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tevékenysége és az intelligens közlekedési rendszerek szerepe feladatai ellátásában A 2000. augusztus 29-én, három cég összevonásával létrejött Állami Autópálya Kezelő Zrt.
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenBudapest Főváros XI. Kerület Újbuda
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenSZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ELŐNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA (kivonat) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1 Vezetői összefoglaló...5
RészletesebbenSülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek
Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...
RészletesebbenSzerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3
A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években
RészletesebbenNAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE
NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI
RészletesebbenA rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,3-szorosa a városi (Budapesten kerületi) átlagnak
Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenTISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA
TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenKISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
Részletesebben