Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Átírás

1 Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Dunaújváros, Vasmű tér 3.) OM azonosító : Érvényes szeptember 20-tól Csapó Gábor igazgató 1

2 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TANULÓ JOGA ISKOLÁNKBAN A TANULÓK KÖTELESSÉGEI A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK TÉRÍTÉSMENTESEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK ISKOLÁNKBAN SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS, TANKÖNYVTÁMOGATÁS TÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS TANDÍJAK ISKOLÁNKBAN... 8 TÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK... 9 TANDÍJ MEGFIZETÉSE MELLETT IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK A TANULÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK, MUNKÁJÁNAK PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATÁNAK RENDJE AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSE AZ ISKOLA MUNKARENDJE CSENGETÉSI REND ISKOLÁNKBAN AZ APÁCZAI CSERE JÁNOS UTCAI TELEPHELY ELTÉRŐ RENDJE AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT, A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS A TESTNEVELÉS ÓRÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOK ELJÁRÁSREND A DIÁKÖNKORMÁNYZAT EGYÉB RENDELKEZÉSEK A HÁZIREND VÉLEMÉNYEZÉSE, ANNAK NYILVÁNOSSÁGA MELLÉKLETEK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE A gyakorlati oktatótermek és mérőtermek rendje A tornatermek rendje Az öltözők rendje

3 Az informatikai oktatótermek és a számítógéppel támogatott műszaki szaktantermek, géptermek rendje A CISCO labor teremrendje Az interaktív táblákkal felszerelt termek rendje AZ OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATA AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI (SZAKKÖZÉPISKOLA) Matematika Irodalom Magyar nyelv Történelem Angol nyelv Német nyelv Informatika Fizika

4 1. Általános rendelkezések a. A házirend a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája belső életét szabályozza. b. Hatályos az iskola teljes területén, illetve a szervezett iskolai rendezvényeken, valamint a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha az azokon való részvétel az iskola szervezésében történik. c. A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra, és az intézmény dolgozóira egyaránt, a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére belépéstől, annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. d. A szülők a házirendet a szülői értekezleten ismerhetik meg, valamint letölthetik az iskola honlapjáról, a internetes oldalról. e. A házirend módosítását kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet. 2. A tanuló joga iskolánkban a. kollégiumi ellátásban részesüljön, b. válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak és foglalkozások közül, c. igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d. rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e. hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f. részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g. az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h. vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i. jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j. jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, 4

5 k. személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l. kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m. kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n. kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o. választó és választható legyen a diákképviseletbe, p. a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q. kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. 3. A tanulók kötelességei a. eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, b. életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, c. betartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, d. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, e. megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, f. az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, g. betartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 5

6 4. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések a. A szaktanár kötelessége, hogy az elektronikus naplóban jelölje a hiányzó tanulókat, valamint a késés időtartamát a napló vezetésére megadott határidőn belül. b. A késések perceit össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolatlan órának minősül. c. Tanévenként három nap hiányzást a szülő igazolhat, melyet előre közölni kell az osztályfőnökkel, kivéve ha rendkívüli, előre nem látható és nem tervezett esemény történt. Ebben az esetben a szülő kötelessége az osztályfőnököt az első tanítási óra megkezdése előtt értesíteni. d. Rendkívüli esetben, külön előzetes írásbeli kérelemre, az igazgató igazolt hiányzást engedélyezhet. e. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán felmutatott írásos vezetői és osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. f. A mulasztás igazolását a hiányzást követően legkésőbb öt munkanapon belül, az ellenőrzőben kell bemutatni az osztályfőnöknek. Amennyiben azt a diák nem teszi meg, vagy késik vele, a mulasztott órák igazolatlannak minősülnek. Az öt munkanap akkor is érvényben marad, amennyiben a tanuló az öt munkanapon belül újra hiányzik. Ilyen esetben a szülő/gondviselő kötelessége a tanuló igazolását eljuttatni az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök az újabb hiányzás napján köteles felvenni a szülővel/gondviselővel a kapcsolatot levélen keresztül, jelezve a hiányzások tényét, és fel kell hívja a szülő/gondviselő figyelmét a hiányzás be nem nyújtásából eredő jogkövetkezményekre. g. Tanévismétlés vagy osztályozó vizsga nélkül a tanuló maximum 250 órát hiányozhat. A szakképző iskolában a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban ( évfolyamon) a hiányzás az elméleti tanítási órák maximum 20 %-a lehet. h. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség. Az osztályfőnök köteles intézkedni a az alábbi eljárásrend szerint: igazolatlan órák száma értesítendők 1 óra után szülő óra után szülő gyermekjóléti szolgálat gyámhatóság 20 óra után szülő óra után szülő gyermekjóléti szolgálat szabálysértési hatóság 50 óra után szülő gyámhatóság 6

7 i. Az igazolatlan hiányzások után a következő fegyelmi fokozatokat kell alkalmazni i. Három igazolatlan óra elérése után a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni. ii. A 6. igazolatlan óra elérése után osztályfőnöki intésben részesül a tanuló. iii. A 12. igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetésben részesül a tanuló. iv. A 20. igazolatlan óra igazgatói intést von maga után. v. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak (kivéve a tanköteles tanulót), aki igazolatlanul 30 órát mulasztott. Ebben az esetben fegyelmi eljárásra lefolytatására nincs szükség. vi. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen meghaladja évfolyamon a 250 tanítási órát, vagy a tanuló, évfolyamon az elméleti tanítási órák 20 %-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 5. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások iskolánkban Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: a. a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, b. az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, c. a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, d. az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, e. a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, f. az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, 7

8 g. az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, h. a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, i. a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, j. a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, k. a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, l. sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. m. A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha i. a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenes, vagy ii. a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenesen veszi igénybe. 6. Szociális támogatás, tankönyvtámogatás a. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás kérelmet az illetékes önkormányzatokhoz támogató javaslattal eljuttatjuk. Figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket, melyekre tanulóink pályázatát támogatjuk. b. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve: az egy főre jutó kereset (szülői nyilatkozat) alapján történik az elosztás. Az elosztásról bizottság dönt, melynek elnöke a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, tagjai az osztályfőnöki munkaközösségvezetők és a diákönkormányzat képviselője. 7. Térítési kötelezettségek és tandíjak iskolánkban A tanuló joga, hogy az intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a jogszabályban meghatározott, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 8

9 Térítési kötelezettségek Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekben, jogszabályban előírt térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a. a térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások között meg nem határozott egyéb foglalkozások, b. a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor i. a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, ii. az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, iii. a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, iv. az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, v. a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, vi. az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, vii. az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, viii. a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, ix. a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, x. a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, xi. a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás c. a független vizsga, 9

10 d. az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, e. a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javítóés pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga, f. az iskolában igénybe vett étkezés. g. A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével. h. Vendégtanulói jogviszony (a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyt kivéve) térítési díj fizetése mellett létesíthető. A térítési díjat (a fenntartó által meghatározottak szerint) a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekben, jogszabályban előírt tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: a. minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte, b. a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, c. középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, d. a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. e. A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha i. az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy ii. a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. 10

11 8. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azon tanulóit, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el; kitartó szorgalmat tanúsítanak; tanulmányi és sport versenyeken eredményesen szerepelnek; példamutató közösségi és kulturális munkát végeznek. A jutalmak lehetséges formái oklevél, könyvjutalom; iskolai ünnepségen átadott jutalom bejegyzés az aranykönyvbe, oklevél, kitüntetés stb. 9. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Ha a tanuló a házirendet megszegi, elmarasztalásban, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmező intézkedések szaktanári, gyakorlati oktatói figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés Fegyelmező intézkedést a szaktanár valamint az osztályfőnök kezdeményezhet. Fegyelmező intézkedés esetén a szaktanári, gyakorlati oktatói figyelmeztetés kivételével, a többi fokozatból csak egy adható. A fegyelmi vétséget elkövető tanuló körülményeinek mérlegelésével és az eset súlyosságának figyelembe vételével az igazgató (a fegyelmi eljárás lefolytatása mellőzésével) saját hatáskörben fegyelmező intézkedést hozhat, melynek mértéke nem haladhatja meg a szigorú megrovást. Súlyos, gyakori vagy ismétlődő fegyelemsértésért a tanulóval szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A fegyelmi eljárást az osztályfőnök vagy a szaktanár kezdeményezheti. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárást kezdeményezheti a. az intézmény vezetője, b. a fegyelmi bizottság elnöke, 11

12 c. a sérelmet okozó, kötelességszegést elkövető fél (kiskorú tanulók esetén a szülő), d. a sérelmet, kötelességszegést elszenvedő fél (kiskorú tanulók esetén a szülő). Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha egyetért az egyeztető eljárás lefolytatásával. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola - a gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Fegyelmi büntetések megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása, párhuzamos osztályba áthelyezés áthelyezés másik iskolába eltiltás a tanév folytatásától 12

13 kizárás az iskolából 10. Elektronikus napló használatának rendje Iskolánkban a tanórákkal, tanulókkal kapcsolatos adminisztráció elektronikus napló (DINA napló) segítségével történik. A napló vezetésével és interneten történő elérhetővé tételével az a szándékunk, hogy naprakészen tájékoztatni tudjuk a szülőket/gondviselőket. Ezen internetes felületen keresztül elérhetők az iskola, az osztályfőnökök és a szaktanárok üzenetei. Megtekinthetők a tanulók érdemjegyei, hiányzásai, figyelmeztetései, dicséretei is. A rendszer segítségével elektronikus levelet írhatnak a szaktanárok és az osztályfőnökök a szülőknek/gondviselőknek és visszafelé egyaránt. A belépéshez szükséges kódot iskolánk minden tanév elején a szülők/gondviselők rendelkezésére bocsájtja, elvesztés esetén új belépő kódot adunk. A rendszer napi használatát elvárjuk minden iskolánkban tanító pedagógustól, szeretnénk, ha a szülők/gondviselők is rendszeresen tájékozódnának a rendszeren keresztül gyermekük előmeneteléről. Az elektronikus napló iskolánk honlapjáról ( érhető el. 11. Az iskolai közösségi szolgálat szervezése A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden tanulónak. Iskolánk együttműködési megállapodásokat köt partnereivel a közösségi szolgálat elvégzésével kapcsolatban, amiknek tartalmát honlapján közzéteszi. A közösségi munka megvalósulását, a szervezési feladatok ellátását az igazgató által kijelölt közösségi szolgálati koordinátorok és az osztályfőnökök segítik. A tanuló jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni. A tanulónak a saját közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetnie. A tanuló osztályfőnöke a közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezeti a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. 12. Az iskola munkarendje Csengetési rend iskolánkban óra központi épület Apáczai Csere János Utcai Telephely

14 a. Minden tanuló köteles a tanítás kezdete előtt tíz perccel az iskolában megjelenni. A tanulók 7.05-től az adott tanterem előtt fegyelmezetten kell várják az órakezdést. b. Becsengetéskor az osztály a tanterem előtt csendben várja a tanárt. A tanterembe csak tanári felügyelettel mehetnek be a tanulók. c. Tanítási órák alatt a tantermi folyosókon tanuló nem tartózkodhat. Az irodai szárnyban tanuló csak ügyintézéskor tartózkodhat. d. Szünetben a tanteremből minden tanuló ki kell jöjjön. Szellőztetésről, a villany lekapcsolásáról a hetes gondoskodik. e. A portához szervezett tanulói ügyeleti feladat önkéntes közösségi megbizatás, ami a tanuló tanuláshoz való jogát nem sértheti. Az ügyeleti feladatok előkészítésekor az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatni a tanulót jogairól. A tanulónak lehetősége van az ügyeleti feladat ellátása helyett a tanórákon részt venni. Az ügyeletes tanuló hiányázása iskolaérdekben történő hiányzásként könyvelendő az iskolai adminisztrációban. Minden tanuló köteles az ügyeletes tanulónak vita nélkül engedelmeskedni. f. Az utolsó (végzős) évfolyamosok a tanév januárjától ügyeletet nem teljesíthetnek. g. A tanítás ideje alatt a tanulók az épületet nem hagyhatják el. h. A központi épületben az osztályok az adott napi utolsó tanórájuk után szervezetten, szaktanári kísérettel hagyhatják el az iskola épületét. i. Utolsó óra után azok a tanulók, akiknek délutáni elfoglaltsága van az iskolában (szakkör, korrepetálás, edzés, stb.) a foglalkozás helyére kell menjenek, a többiek elhagyják az iskolát. j. A tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, korrepetálás, tömegsport, stb..) a tanítás befejezése után kezdődnek. Kezdési idejét és napját a foglalkozás vezetője határozza meg, és hozza a tanulók tudomására. k. A hetest az osztályfőnök jelöli ki, megbízatása egy hétig tart. l. A hetes feladatai i. számba veszi a hiányzó tanulókat; ii. a szükséges tanórához szükséges felszerelésről gondoskodik; iii. szellőzteti a tantermet; iv. letörli a táblát; v. biztosítja a tantermek rendjét; 14

15 vi. órakezdés után tíz perccel az igazgatóhelyettesnek jelzi, ha nem érkezett meg a szaktanár az órára. m. Az osztálytitkárt az osztály választja. Feladatát az osztályfőnök és a diákönkormányzat alapszabálya határozza meg. n. A tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani nem szabad. o. Tilos az iskolába a tanítási órák, gyakorlati foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások rendjét zavaró eszközöket bevinni, tilos továbbá kép- és hangrögzítésére alkalmas eszközöket használni az igazgató előzetes engedélye nélkül. A mobiltelefonok használata a tanórákon tilos. p. Tilos az iskolába a törvényben meghatározott tárgyakat (tiltott jelképek, kábítószer, alkohol, tűz- és balesetveszélyes vagy fenyegetésre alkalmas eszközöket) bevinni. q. Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt, kábító hatású szereket fogyasztani tilos. r. Egy osztály egy tanítási napon maximum két írásbeli dolgozatot írhat. A dolgozatokat a szaktanárok tíz munkanapon belül kötelesek kijavítani. s. Az iskolai ünnepélyeken, vizsgákon az alkalomhoz illő ünnepi öltözékben kell megjelenni. Az ünnepi öltözék a sötét szoknya/nadrág, fehér vagy kék ing/blúz, iskolai kendő/nyakkendő. 13. Az Apáczai Csere János Utcai Telephely eltérő rendje a. Az ebédlőbe csak ebédidőben léphetnek be a tanulók. Étkezésre az ötödik óra utáni szünetben, illetve a tanítás végén van lehetősége a tanulóknak. b. Amennyiben a technikus tanulók gyakorlati órái az ISD Dunaferr Zrt. tanműhelyében kerülnek megtartásra, úgy a két épület közötti közlekedés idejére 1 óra közlekedésre szánt idő beiktatása szükséges az órarendbe. c. Az épület bejáratánál beléptető rendszer működik. A tanulók kötelesek a beléptető rendszert rendeltetésszerűen használni, a belépőkártyával közlekedni. A beléptető kártyát az iskola biztosítja a tanulók számára. Amennyiben a kártya megsérül, vagy azt a tanuló elveszti, úgy a pótlása díjköteles. A belépőkártyát másnak átadni tilos. d. A telephely folyosóin és szaktantermeiben kamerarendszer működik. 14. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás a. Az iskola által szervezett, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken a programon résztvevőknek a kulturált viselkedés szabályai szerint kell tevékenységüket végezni. A tanárokkal megbeszélt szabályokat a tanulóknak kötelességük betartani, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a tanuló kizárható a programokból, és fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 15

16 b. Minden tanulóval szemben támasztott alapvető elvárás, hogy iskolán kívüli magatartásával ne csorbítsa az iskola hírnevét. Az alábbi szabályok betartása valamennyi tanulóra nézve alapvetően elvártak az iskolán kívüli kötelező rendezvényeken: i. Tartsa be az őt kísérő felnőttek utasításait. ii. Tartsa be a közlekedési szabályokat. iii. Alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon. iv. Felszerelését, ruházatát tartsa rendben. v. Tartsa be a megbeszélt időpontokat. vi. Nyilvános helyeken (közlekedési eszközökön, közterületen, szálláshelyen, vendéglátó-ipari egységekben stb.) az általánosan elvárható kulturált magatartást valósítson meg (kerülje a hangoskodást, az udvariatlan magatartást, a durva, trágár szavak használatát, a tudatmódosító szerek beszerzését, használatát, terjesztését, ezek hatása alatti megjelenést). vii. Óvja környezetét, mások eszközeit, tulajdonát, vagyontárgyait, a természeti és történelmi értékeket. 15. A testnevelés órára vonatkozó szabályok a) Testnevelés órán felmentés csak orvosi igazolás esten vagy tanévenként három alkalommal, a szülő kérésére adható. b) A kondícionáló termek használatát külön rend szabályozza, annak betartása mindenkire nézve kötelező. 16. Osztályozó vizsgákkal kapcsolatos szabályozás A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Az osztályozó- és a pótló vizsgára a tanulónak írásban kell jelentkeznie. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, a nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, 16

17 a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húszhúsz százalékát, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a NAT-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga (kivéve, ha engedélyezték, hogy a tanuló egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget) egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát 17

18 megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelésioktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó a helyi tantervben fentebb meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó értékelés rendje megegyezik az iskola helyi tantervében az egyes tantárgyakra vonatkozó értékelés rendjével. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az jogszabály szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 18

19 A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről, körzőről, vonalzókról és számológépről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a sajátos nevelési igényű vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A 19

20 dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 20

21 Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, 21

22 a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati 22