Tanmenetjavaslat CSORBA CSABA IDÕUTAZÁS. 5. osztályos címû történelemkönyvéhez. Összeállította: Nagyné Malicsek Ágnes

Átírás

1 Tanmenetjavaslat CSORBA CSABA IDÕUTAZÁS 5. osztályos címû történelemkönyvéhez Összeállította: Nagyné Malicsek Ágnes 1

2 Tanmenetjavaslat az Idõutazás címû 5. osztályos történelemtankönyvhöz és munkafüzethez Összeállította: Nagyné Malicsek Ágnes Tördelés: Szücs Bt. elelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nagyné Malicsek Ágnes A kiadó a kiadói jogot fenntartja ISBN: elelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: , ax:

3 A tanmenetben felhasznált taneszközök rövidítésének jegyzéke TK KTA TA D ÍT ÍTK TR TECS KT T V1 V2 V3 Csorba Csaba: Idõutazás Képes történelmi atlasz (Kartográfiai Vállalat) Történelmi atlasz (Stiefel alitérkép Kiadó Kft.) Diapozitívok az általános iskola 5. osztálya számára A TANÉRT írásvetítõ transzparens sorozata A TANÉRT kiegészítõ írásvetítõtranszparens-sorozata Tematikus rendszerezõ falitáblák A TANÉRT tanulói egységcsomagja A TANÉRT mûanyagból készült kontúrtérképei alitérképek Történelem 5. I. (Televideo) szerkesztette: ehér György, rendezte: Kardos erenc) Történelem 5. II. (Televideo) (szerkesztette: ehér György, rendezte: Kardos erenc) Mondák a magyar történelembõl (Televideo) (rendezte: Jankovics Marcell) A tananyag feldolgozásához ajánlott, szemléltetésre is alkalmas kiegészítõ forrásanyagok jegyzése KÖNYVEK: 1. Josef Wolf Zdenìk Burian: Az õskori ember (Gondolat, Budapest, 1988) 2. illa István: Régen volt, hogy is volt (Korona, Budapest) 3. Hogyan éltek hajdanában sorozat a) Giovanni Caselli: Az elsõ civilizációk (Corvina, Budapest, 1990) b) Giovanni Caselli: A római kor és a korai középkor (Corvina) 4. Biró erencné Csorba Csaba Rékassy Csaba: Évezredek hétköznapjai. Az ókori görögök és rómaiak élete (Móra, Budapest, 1983) 5. Képes Történelem sorozat a) Varga Domokos: Õs Napkelet (Móra, Budapest, 1983) b) Szabó Miklós: Hellasz fénykora (Móra, Budapest, 1976) c) alus Róbert: A Római Birodalom (Móra, Budapest, 1981) d) László Gyula: Emlékezzünk régiekrõl... (Móra, Budapest, 1979) 6. Új Képes Történelem sorozat a) Buffetaut Gheerbrant Pajaud Senut Thomas Verdet: Az õsrobbanástól a gondolkodó emberig (Larousse, Officina Nova) b) Barbotin Borot Delange Denoyelle Descamps Harle Pierrat Ros Vernerey: Az ókori Egyiptom és Hellász története (Larousse, Officina Nova) c) Róma és a római világ története (Larousse, Officina Nova) d) Csorba Csaba: Árpád jöve magyar néppel (Magyar Könyvklub, Officina Nova könyvek és Helikon Kiadó, 1996) 7. László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról (Móra, Budapest, 1986) 8. Dr. Anne Millard és Patricia Vanags: Az emberiség története gyermekeknek. A civilizáció kezdetétõl a XX. századig (Aquila) 9. USBORNE Képes Világtörténelem sorozat a) Jane Chisholm Anne Millard: Az ókori Kelet (Park, Budapest, 1994) b) Susan Peach Anne Millard: A görögök (Park, Budapest, 1994) c) Anthony Marks Graham Tingay: A rómaiak (Park, Budapest, 1994) 3

4 Kapcsolódás a korábban tanult ismeretekhez ALSÓ TAGOZATOS TANKÖNYV ÕSKOR AZ ÓKORI KELET GÖRÖGÖK RÓMA NÉPÜNK TÖRTÉNETE T. Aszódi Éva Hernádiné Tarbay Ede: Olvasókönyv 3. (Tankönyvkiadó, Budapest) Rege a csodaszarvasról 115. o. Attila, a hunok királya 119. o.; Õseink élete, 122. o.; Pillantás a múltba, 124. o.; Honfoglalás 125. o. Zsolnai József: Múltunkról, jelenünkrõl (Olvasókönyv 3.) (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988) Az emberi faj eredetérõl, 8. o. A görög városállamok lakói 14. o. Utazás, kereskedelem az ó- kori görögöknél 36. o. Olimpiai játékok az ókori Görögországban 43. o. A görög lakóházak 51. o. A görög család Vallások a Római Birodalomban, 31. o. Utak a Római Birodalomban, 38. o. Cirkuszi játékok az ókori Rómában 46. o. Római lakóépületek 53. o. Tanítványok Rómában, 60. o. A magyarok eredete 65. o.; A vérszerzõdés, 96. o.; A honfoglalás, 71. o. Romankovics András Romankovicsné Tóth Katalin: Harmadikos olvasókönyv (Romi-Suli Kft.) Ariadné fonala 86. o. Diadalosz és Ikarosz 88. o. Daidalosz újabb csalafintasága 89. o. Orpheusz Eurüdiké 90. o. Philémon és Baukisz 92. o. Istennõk versengése 94. o. Trója eleste 95. o. A világ teremtése 74. o. Az ember teremtése 76. o. A vízözön elõzményei 78. o. A vízözön 79. o. Mózes születése 80. o. Dávid és Góliát 81. o. A király, aki jászolban született 82. o. Kölcsey: Himnusz 97. o.; Arany: Rege a csodaszarvasról 100. o.; Mese a csodaszarvasról, 100. o.; Szittyaország 101. o.; Attila halála és temetése 102. o.; Móra erenc: A Hadak Útja 104. o.; Emese álma 106. o.; Mese a fehér lóról és az aranyos nyeregrõl 109. o. Romankovics András Romankovicsné Tóth Katalin: Negyedikes olvasókönyv (Romi-Suli Kft.) Prométheusz 61. o. Perszeusz 64. o. Odüsszeusz bolyongásai 67. o. 4

5 ALSÓ TAGOZATOS TANKÖNYV ÕSKOR AZ ÓKORI KELET GÖRÖGÖK RÓMA NÉPÜNK TÖRTÉNETE Burai Lászlóné dr. aragó Attiláné: Hétszínvilág Olvasókönyv 3. (Apáczai, Celldömölk, 1993) Rege a csodaszarvasról 126. o.; Isten kardja, 128. o.; Isten ostora, 130. o.; Vérszerzõdés 132. o.; Árpád, a honalapító 134. o. Bátori Anna Zs.: Hétszínvilág Olvasókönyv 4. (Apáczai, Celldömölk, 1995) Bibliai történetek: A világ teremtése 197. o. A világ lecsendesítése 198. o. A szegény özvegyasszony két fillérje 198. o. A gazdag ember példázata 199. o. Jézus és a gyerekek 199. o. Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv 3. (Nemzeti, Budapest) Móra: Rege a csodaszarvasról 132. o.; Arany: Rege a csodaszarvasról 134. o.; A hunok hazát keresnek 135. o.; Isten kardja 136. o.; A magyarok útra kelnek 137. o.; Árpád, a honszerzõ 139. o. Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv 4. (Nemzeti, Budapest) Az ember teremtése 77. o. Dr. Lovász Gabriella dr. Adamik Tamásné dr. Újhegyi Lajosné: Idõvándor 3. osztály, I. köt. (General Press) A világ keletkezése a Biblia szerint 8. o. 5

6 ALSÓ TAGOZATOS TANKÖNYV ÕSKOR AZ ÓKORI KELET GÖRÖGÖK RÓMA NÉPÜNK TÖRTÉNETE Dr. Lovász Gabriella dr. Adamik Tamásné dr. Újhegyi Lászlóné: Idõvándor 3. osztály, II. köt. (General Press) Az emberré válás története 165. o. Az elsõ emberpár a Biblia szerint 167. o. Dr. Lovász Gabriella Szörényi Katalin: Örökségõrzõ 4. osztály, I. köt. (Betûbarát, 1997) Krisztus születése 168. o. Dr. Lovász Gabriella Szörényi Katalin: Nagyjaink üzenete 4. osztály (General Press) Magyarország a honfoglalás elõtt 7. o. A világverõ nép 8. o. Rege a csodaszarvasról 10. o. Isten kardja 13. o. Attila, a hunok királya 15. o. Attila fiai 18. o. A honfoglalás 21. o. Álmos 22. o. Tolnai Gyuláné: Olvasókönyv 3. (Nemzeti, Budapest, 1994) Isten kardja 48. o. Õseink élete 50. o. A honfoglalás 51. o. Tolnai Gyuláné: Olvasókönyv 4. (Nemzeti, Budapest, 1995) Árpád, a honalapító 40. o. Bocsák Veronika dr. Hangay Zoltán Vasvári Zoltán: Mesék földjén, hadak útján 3. osztály (Dinasztia, Budapest) Az ötvenezer éves ember 9. o. Mamutvadászat 10. o. A nyílhegy 11. o. Új kõ jó kõ 13. o. Amirõl a tûz mesél 15. o. Az õsember 16. o. Mesélõ kövek 27. o. Héraklész és a kígyók 28. o. Héraklész neveltetése 29. o. A régész, aki felfedezte Tróját 29. o. Teljesül a nagy álom! 31. o. A trójai faló 33. o. Pannónia földjén 23. o. Romok, villák, városok 24. o. Hogyan szórakoztak Aquincum polgárai? 26. o. Arany J.: Rege a csodaszarvasról 102. o.; Mese a csodaszarvasról 103. o.; Szittyaország 104. o. Keveháza 105. o.; Attila álma 105. o.; Attila, a hunok királya 107. o.; Attila halála és temetése 108. o. 6

7 ALSÓ TAGOZATOS TANKÖNYV ÕSKOR AZ ÓKORI KELET GÖRÖGÖK RÓMA NÉPÜNK TÖRTÉNETE Tananyagbeosztás A csillagos út 110. o. A vérszerzõdés 116.o. A fehér ló mondája 117. o. Hogyan éltek a honfoglaló magyarok? 124. o. TÉMAKÖR A TANANYAG ELDOL- GOZÁSÁNAK MENETE RÉSZEGYSÉGEK TARTAMA ÖSSZES IDÕ I. BEVEZETÕ a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés 4 óra 1 óra 1 óra 1 6. óra II. ÕSEMBEREK (Õskori elõdeink világa) a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés 7 óra 1 óra 1 óra óra III. ÓKORI KELET (Távoli mesék, legendák földje) a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés 14 óra 3 óra 1 óra óra IV. GÖRÖGÖK (A hellének világa) a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés 13 óra 3 óra 1 óra óra V. RÓMAIAK (Hogyan lettek a világ urai?) a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés 12 óra 3 óra 1 óra óra VI. MAGYAROK (Népünk régmúltja) a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés 3 óra 1 óra 1 óra óra VII. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS 3 óra óra 7

8 Tananyag feldolgozásának menete Témakör Óra Tananyag 1. Játsszunk történelmet! I. (1. lecke) 2. Játsszunk történelmet! II. (1. lecke) eldolgozási részegységek A tantárgy bevezetése Én és a családom Környezetünk története Történeteink történelmünk forrásai (emlékezet, írások, tárgyak, nyelv) ogalmak Nevek Topográfia családfa régész történelmi forrás II. ÕSEMBEREK I. BEVEZETÉS 3. Játsszunk történelmet! III. (1. lecke) 4. A történelem tudománya (2. lecke) A történelmi idõszámítás A történelem tudománya Néprajz Régészet 5. Összefoglalás 1 2. lecke 6. Ellenõrzés 7. Évmilliókkal ezelõtt (3. lecke) 8. Ügyeskedõ, eszközkészítõ elõdeink (4. lecke) Õseink és a majmok Afrika az emberiség bölcsõje Az emberré formálódás útján Az eszközkészítés kényszere A jégkorszak embere A vértesszõlõsi õsember A Neander-völgyi ember idõszámítás, Krisztus elõtt (Kr. e.), Krisztus után (Kr. u.), évezred, évszázad történelem, történész, régészet, néprajz (lelet, ásatás) (emberszabású majom, modern ember) õsember, eszközhasználat, eszközkészítés (pattintott szerszám, tüzelõhelyek, jégkorszak) Jézus Krisztus (Gabi) (Sámuel, Vértes László) (Afrika, Ázsia, Délkelet-Ázsia [Borneó, Celebesz], Európa, Amerika, Arab-félsziget, Miskolc, Rudabánya) (Vértesszõlõs, Neandervölgy) 9. A modern (mai) ember kialakulása (5. lecke) halászat, vadászat, gyûjtögetés, a kontinensek benépesítése munkamegosztás, halászat, vadászat, gyûjtögetés (kontinens, szakóca, lándzsa, fejsze, kaparó, csonttû) (megalitok) (Ausztrália) 8

9 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet Családfa készítése. A lakóhelyrõl készült régi és mai térkép összehasonlítása. A lakóhelyrõl készült térképek. a bevezetõ 1., 2., 3. Hf. 4. A TK képei közül példákat gyûjteni a forrásfajtákhoz. A TK képei D: Megkövesedett lábnyom TECS: I/I A történelem forrásai a bevezetõ 5., 6., 7. szorgalmi feladat Idõszalag készítése. Évszámoknak évszázadba, évezredbe sorolása. TK: 7. o.: Idõszalag a bevezetõ 8., 9. A képek elemzése: A régészeti eszközök formájának és funkcióinak összefüggései. A régészek munkájának dramatizálása. Cserépedények összeállítása. TK: 8. o. képei TECS: I/2 Egy régészeti lelõhely D: Sírokat feltáró régészek 10., 11. KTA: 2/b Hazánk legfontosabb régészeti lelõhelyei TA: 2/c Régészeti lelõhelyek a Kárpát-medencében a római hódításig a bevezetõ fejezethez (30 millió éve 12 millió éve 10 millió éve 7 millió éve) (2, 5 millió éve 2 millió éve 1 millió éve 350 ezer éve ezer éve) (100 ezer éve 50 ezer éve ezer éve) Modellezés: a kontinensek mozgása. Milyen következményekkel járt elõdeink testalkatának megváltozása? A majom és az ember csontvázának összehasonlítása. Kavicsok összeütögetése ( eszközkészítés ). Jégkori állatok megfigyelése és összehasonlítása a ma élõkkel. Dramatizálás: tûzgyújtás A képek segítségével meséld el, hogyan szerezte meg táplálékát az õsember! Miért nemek szerint osztották meg a munkát? Mire használja az ember a tüzet ma, s mire használta az õskorban? Rajzold le az õsember fegyvereit! Modellezés: sátor. Melyik két kontinens népesült be legkésõbb? Miért? 9 T: Az emberiség az õskorban i. e ig KTA 2. o./a: Az emberiség az õskorban; Az emberré válás lépcsõfokai TK: 10. o. kép A: o. A öld domborzata és vizei TA: 2/a Az emberiség az õskorban TA: 2/c V1: Találkozás az õsemberrel T: Az emberiség az õskorban i. e ig TK: 12. o. kép TA: 2/b Régészeti lelõhelyek Európában TA: 2/c KTA: 2/b V1. Találkozás az õsemberrel T: Az emberiség az õskorban i. e ig A: o. TA: 2/a KTA: 2/a D: Halászat nyíllal Vadászjelenet Szigonyos halászat V1: Találkozás az õsemberrel Szorgalmi feladat az õskori 2., 3. Hf. 1. az õskori 5., 6. Hf. 7.

10 Témakör Óra Tananyag eldolgozási részegységek ogalmak Nevek Topográfia 10. Barlangi mûvészet (6. lecke) A barlangfestmények készítése, funkciója Éghajlati változás A termelõ ember megjelenése barlangrajz (karc) (barlangi mûvészet) (Herman Ottó) (Skandinávia, Alpok, Szahara, Szibéria, Lascaux, Szalajkavölgy, Istállóskõ) 11. A növénytermelés kezdetei (7. lecke) Eszközök fejlõdése Állandó települések Az állatok háziasítása háziasítás (agancskapa, sarló, ôrlõkõ, háziasítás) földmûvelés, állattenyésztés, termelés II. ÕSEMBEREK 12. A termelõ ember (8. lecke) Települések átalakulása Vagyoni különbségek kialakulása Ipar és technika (népesség fazekasság) kézmûvesség (Japán) 13. Az átalakuló Európa (9. lecke) Közösségi munkamegosztás Mesterségek Cserekereskedelem csere, természetimádat, szellemek, mágia 14. Összefoglalás 15. Ellenõrzés 16. Mezopotámia, a kezdet (10. lecke) öldrajzi adottságok Gazdaság Vallás Gilgames története öntözéses földmûvelés (Gilgames) Tigris, Eufrátesz, Mezopotámia II. AZ ÓKORI KELET 17. Városok és írás (11. lecke) Városok kialakulása Ékírás Életmód Tudomány város, ékírás (írnok) (agyagtábla) építészet 10

11 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet ( év között) Milyen állatokat ábrázolnak a képek? Miért segítette elõ a varázslat a vadászat sikerét? Hogyan jelenítik meg az embert? Miért? Keressetek olyan könyveket, amelyekben õskori mûvészeti alkotások találhatók! Barlangrajz készítése. Hallottál-e már a Vízözönrõl? Meséld el! T: Az emberiség az õskorban i. e ig A: o. Ázsia D: Áldozat vadászat elõtt TA: 2/b 2/c V1: Találkozás az õsemberrel az õskori fejezethez 8., 9. (10 12 ezer éve 8 9 ezer éve) Melyik foglalkozásból alakult ki a földmûvelés, az állattenyésztés? Hogyan? Miért válthatta fel a zsákmányolást az állattenyésztés? Modellezés: õskori ház. Csoportosítsd az állatokat háziasításuk sorrendjének megfelelõen! Olvasd le a térképrõl, hogy alakult ki a termelõ életmód! A térkép segítségével állapítsd meg, hogy hol, milyen állatokat tenyésztettek az emberek! Olvasd le a térképrõl, hogy milyen növényeket termesztett az ember! T: Az emberiség az õskorban i. e ig TK: o., 102. o. TA: 3/a A földmûvelés és állattenyésztés kialakulása és elterjedése A: o. TECS: I/2 Egy régészeti lelõhely D: Lepénysütés Állattenyésztés a sivatagban az õskori Hf. 11. (16 ezer éve 6 ezer éve 5 ezer éve) Modellezés: agyagedény készítése. Miért volt fontos a kerék fölfedezése? TK: 19. o. V1: Találkozás az õsemberrel TECS: II/ 1.,2.,3 az õskori 10., 12. (Kr. e között) Mi volt az oka az új eljárások kialakulásának? Milyen anyagokból készítette eszközeit a termelõ ember? TK: 21. o. KTA: 2/b V1: Találkozás az õsemberrel TECS: II/1., 2., 3. az õskori Hf. 13. TR : Az õsközösségi társadalom az õskori Hf (7 ezer éve) (6 ezer éve) Hasonlítsd össze a mezopotámiaiak életmódjait napjainkkal! Modellezés: toronytemplom Milyen államok vannak ma Mezopotámia területén? T: Egyiptom és Mezopotámia KTA: 3. o. Az ókori Kelet TA: 3/b A: , D: Berakásos mezopotámiai kõcsésze TK: 25. o. V1: Élet az ókori Keleten Modell: Agyagtábla ékírásos jelekkel. Mi a különbség egy mezopotámiai oktatás és egy mai iskola között? Miért éppen a matematika és a csillagászat területén érték el a sumérok a legjelentõsebb eredményeket? T: Egyiptom és Mezopotámia KTA: 3 TA: 3/b A: V1: Élet az ókori Keleten 11

12 Témakör Óra Tananyag eldolgozási részegységek ogalmak Nevek Topográfia 18. Sumérok és asszírok (12. lecke) Sumérok Hammurapi törvényei Babilon Az asszír birodalom (Sumérok, asszírok) birodalom Bábel tornya Hammurapi, Assur Babiloni birodalom, Marduk, Asszír birodalom Babilon, Assur, Ninive 19. Egyiptom, a sivatagok övezte birodalom (13. lecke) öldrajzi adottságok Az Egyiptomi Birodalom kialakulása Ízisz és Ozirisz története Bebalzsamozás ókor, múmia (bebalzsamozás, állam) (Ozirisz, Ízisz, Menész, Hérodotosz) Egyiptom, Nílus 20. Élet a folyó völgyében I. (Gazdaság) (14. lecke) Az öntözéses földmûvelés Bányászat öntözéses földmûvelés (gazdaság) egyiptomi aranybányák II. AZ ÓKORI KELET 21. Élet a folyó völgyében II. (Társadalom) (14. lecke) A hadsereg Az írnok Papság (társadalom, írnok, írás, papirusz, rabszolga) szobrászat Ré 22. Az egyiptomi állam I. (15. lecke) A fáraó A család fáraó, piramis (múmia-balzsamozás) Tutanhamon, VII. Kleopátra 23. Az egyiptomi állam II. (15. lecke) A tanulás Tudomány Mûvészet) (életházak, tízes számrendszer) 24. A mesés India I. (16. lecke) öldrajzi adottságok A dravidák kultúrája (dravidák, pecsétnyomók) India, Indus (Ganges) 12

13 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet (3000 éve) (Kr. e. 539) kb éve (4500 éve) Modellezés: Ninive városfala. Mi a véleményed Hammurapi törvényeirõl? Keress a könyvtárban Hammurapi életérõl szóló forrásokat! Mi az összefüggés a gátak építése s az Egyiptomi Birodalom létrejötte között? Hasonlítsd össze az õskori és az egyiptomi földmûvelést! Modellezés: öntözõrendszer. T: Egyiptom és Mezopotámia KTA: 3 TA: 3/b A: TK: 30. o. D: Az Istar kaput õrzõ oroszlán V1: Élet az ókori Keleten T: Egyiptom és Mezopotámia KTA: 3 TA: 3/b A: TK: 32. o. V1: Élet az ókori Keleten TECS: III/1 Egyiptom a Nílus ajándéka T: Egyiptom és Mezopotámia TA: 2/b (aranybányák) D: A Nílus völgyének gazdag termékei. Mezõgazdasági munkák, szántás. Rabszolgák büntetése, hajózás. Agyagmûvesség, kerámiaipar. Bányászó rabszolgák. V1: Élet az ókori Keleten. TECS: III/1 Egyiptom a Nílus ajándéka ÍT: Milyen munkákat végeztek a rabszolgák? Öntözéses földmûvelés (3000 éve) Milyen feladatai voltak az egyiptomi államnak? Az egyiptomi társadalom szerkezetének ábrázolása. Az Egyiptomi, a mezopotámiai és a mai tudomány és életmód összehasonlítása. Az egyiptomi mûvészet sajátosságainak összefoglalása képek elemzése alapján. Modell: pecsétnyomó. Gyûjtõmunka: dravidák. TK: 34. o. (szobrászat) V1: Élet az ókori Keleten, TECS: III/2 A fáraó palotájában, TECS: III/3 Képek az egyiptomi állam életébõl T: Egyiptom és Mezopotámia ÍT: Az egyiptomi állam TECS: III/2 A fáraó palotájában TECS: III/3 Képek az egyiptomi állam életébõl. V1: Élet az ókori Keleten TK: o. (mûvészet) ÍTK: Az egyiptomi mûveltség V1: Élet az ókori Keleten T: Az ókori Kelet; ; KTA: 3. o.; TA: 3/b; A: o.; TK: 40. o. (pecsétnyomók) 13

14 Témakör Óra Tananyag eldolgozási részegységek ogalmak Nevek Topográfia 25. A mesés India II. (16. lecke) Az árja társadalom Vallás, hinduizmus, buddhizmus (védák, árják, kasztrendszerek, páriák, lélekvándorlás, nirvána) (Buddha) 26. Kína, a négyezer éves állam (17. lecke) öldrajzi adottságok Írás Sajátosságok (selyem, porcelán) Építészet (jósló csont) (Nagy al, Csin-Si Huang-ti) Kína, Jangce (Hoangho) 27. Részösszefoglalás 28. A Könyv népe I. Bibliai történetek (18. lecke) A Biblia A világ teremtése Bábel tornya Biblia Ádám, Éva Noé (Káin, Ábel) II. AZ ÓKORI KELET 29. A Könyv népe II. A zsidóság históriája (18. lecke) 30. A Könyv népe III. Zsidó államok (18. lecke) A zsidó nép vándorlása A tízparancsolat egyistenhit (törzs, kiválasztott nép) Mózes Dávid, Salamon (filiszteusok, Góliát) Kánaán (Sínai-hegy, Araráthegy) Kánaán Jeruzsálem Palesztina 31. Összefoglalás I. Összehasonlítás: az ókori Kelet államainak gazdasága, társadalma 32. Összefoglalás II. Összehasonlítás: életmód, tudomány, mûvészet, vallás 33. Ellenõrzés lecke 14

15 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet (Kr. e. 3. évezred) (Kr. e. 5. század) Gyûjtõmunka: árják Rajzold le az indiai társadalmat! (pálcikaember) Hasonlítsd össze az egyiptomival! T: az ókori Kelet TK: 41. o. (Buddha) Rajzold le a TK kontúrba a Nagy alat! Makettezés: Pagoda T: Az ókori Kelet KTA: 3 TA: 3/b A: D: Színes kínai váza; Pagoda TK: 42. o. (kontúrtérkép) T: Az ókori Kelet, Egyiptom és Mezopotámia TR : Az ókori Kelet az ókori Kelet 1 4. Könyvtári kutatómunka: adatgyûjtés a Bibliával kapcsolatosan. Milyen országok találhatók ma a Biblia földjén? Makett: Bábel tornya T: Egyiptom és Mezopotámia KT:1 KTA: 3 A: 3/b A: , TK: 44. o. (kontúrtérkép) az ókori Kelet 9. Könyvtári kutatómunka: adatok a filiszterusokkal kapcsolatosan. Modellezés: Noé bárkája, parittya. Rajzold be a TK kontúrtérképébe a zsidó nép vándorlásának útvonalát! T: Egyiptom és Mezopotámia KAT: 3 TA: 3/b A: Miért nevezték bölcsnek Salamon királyt? T: Egyiptom és Mezopotámia KTA: 3 TA: 3/b A: TK: o. Rendszerezés T: Az ókori Kelet, Egyiptom és Mezopotámia KTA: 3 TA: 3/b R T: Az ókori Kelet államai TECS: IV. Mit örököltünk az ókor népeitõl? az ókori Kelet 5 8. Rendszerezés Bizonyítsd be, hogy az ókori Kelet társadalmai fejlettebbek az õsközösségieknél! T: Az ókori Kelet, Egyiptom és Mezopotámia KTA: 3 TA: 3/b R T: Az ókori Kelet államai TECS: IV. Mit örököltünk az ókor népeitõl? az ókori Kelet

16 Témakör Ór a Tananyag eldolgozási részegységek ogalmak Nevek Topográfia 34. Legendák ködébe veszõ múlt I. A krétai kultúra (19. lecke) öldrajzi adottságok A krétai kultúra A Minotaurosz legendája hellén, Hellasz, mítosz (Minotaurosz, Daidalosz, Thészeusz, Ariadné, Ikarosz, Minósz) (Kréta, Knósszosz ) 35. Legendák ködébe veszõ múlt II. Az akháj kultúra (19. lecke) öldrajzi adottságok Mükéné (akhájok, dórok) (küklopsz, halotti maszk, civilizáció) városállam (polisz) Balkánfélsziget Mükéné Égeitenger 36. Legendák ködébe veszõ múlt III. (19. lecke) 37. Görög föld görög ember (20. lecke) Istenek A trójai háború (moirák, büntetõ hadjárat) Zeusz, Héra, Pallasz Athéné (Posszeidon, Hádész, Hépaisztosz, Europé, Hermész, Aphrodité, Parisz, Heléné, Achilles, Kassandra, Menelaosz, Patroklosz, Laokoón, Homérosz, Iliász, Odüsszeia) Olümposz, Trója Éghajlat és mezõgazdaság Hol éltek a görögök? (Kis- Ázsia, Szicília, öldközi-tenger) 38. Polgár, törvény, állam I. Spárta (21. lecke) Közigazgatási hadsereg, nevelés (teljes jogú polgár, vének tanácsa, lakonikus beszéd, körüllakók, peroikoszok) (türannosz) (Lakónia) Spárta

17 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet Képregény készítése a Minotaurosz legendájához. KT: 2 TA: 5/a Az égei világ a Kr. e. VIII. sz.-ig KTA: 4/a Hellasz TA: 23. o. Az Appenniniés a Balkán-félsziget, TECS: VI/I A görög történelem kezdetei (3500 éve) (Kr. e. 12. század) Mi az összefüggés Görögország felszíne és a városállamok kialakulása között? KT: 2 A: 23. TA: 5/a KTA: 4/a TECS: VI/I Hasonlítsd össze a görögök és az egyiptomiak vallását! Dramatizálás: A trójai háború elõzményei. KT: 2 A: 23 TA: 5/a KTA: 4/a TECS: VI/I TK: o. (képek) D: Zeusz szekere D: Zeusz sassal D: Pallasz Athéné a Görögök I. Hf.: 2. Miért nem alakult ki a görögöknél az öntözéses földmûvelés? Mi volt az oka annak, hogy a görögöknél fejlett volt a tengeri kereskedelem? Hasonlíts össze egy egyiptomi és egy görög hajót! KT: 2 Az ókori Görögország gazdagsága és kultúrája az i. e. V. században ÍTK: A görögök legfontosabb foglalkozásai TA: 5/a KTA: 4/a TECS: V/5 Athén az ipar és kereskedelem központja D: Szüret Mezõgazdasági jelenet: szántás, kapálás, vázakészítõk, vázafestõk Terménnyel megrakott hajó Kézmûvesek: tímár, kovács Bányászó rabszolgák a Görögök 4., 6. Miért volt Spártában két király? Miért foglalkoztak a spártai teljes jogú polgárok csak katonáskodással? KT: 2 A: 23 KTA: 4/a A: 5/a TECS: V/2 Látogatás Spártában V1: A spártai állam

18 Témakör Óra Tananyag eldolgozási részegységek ogalmak Nevek Topográfia 39. Polgár, törvény, állam II. Athén virágkora (21. lecke) Gazdaság Közigazgatás Periklész népgyûlés, démosz, demokrácia (türannosz) Periklész (Damoklész) Athén (Szürakusza) 40. Polgár, törvény, állam III. Athén virágkora (21. lecke) A város nevezetessége Lakónegyedek A görög városok szerkezete Akropolisz, Panthenón, agóra, Erekhtheion, Pheidiász 41. Stadion és színház (22. lecke) Olimpia (kialakulása, versenyszámok jelentõsége) Színház Épületek (akusztika) olimpia, színház Platon Olümposz III. GÖRÖGÖK (A hellének világa) 42. Részösszefoglalás 43. Háború és béke (23. lecke) Hellasz (politika, gazdaság, kultúra) A Perzsa Birodalom I. Dareiosz A marathoni csata Xerxész támadása (falanx, gyalogság, lovas, közelharc, futár) I. Dareiosz, Xerxész, Miltiádész (Leónidász) (Marathón, thermopülaiszoros) 44. Ütközet Szalamisznál (24. lecke) A szalamiszi ütközet Következmények (déloszi szövetség, peloponnészoszi szövetség) (Hérodotosz) (Themisztoklész) szalamisziszoros, Hellészpontosziszoros 45. Nagy Sándor világbirodalmi kísérlete (25. lecke) A makedónok II. Philipposz A Khairóneia csata (nehézlovasság) II. Philipposz Alexandrosz Makedónia, Khairóneia 46. Nagy Sándor hódításai (26. lecke) Nagy Sándor élete, hódításai, életmûvének történelmi jelentõsége ( gordiuszi csomó, harci elefánt) Nagy Sándor, Arisztotelész (III. Dareiosz) Gordion, Szúsza, Nagy Sándor birodalma, Alexandria 18

19 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet Kr. e. 776 (Kr. e. 500 körül) Hasonlítsd össze Spártát és Athént! Gyûjts a könyvtárban életrajzi adatokat Periklészrõl! Miért volt szavazás és választás is a népgyûléseken? Dramatizálás: Az athéni polgár egy napja. Meséld el, hogyan élnek ma az emberek! Mi volt a jelentõsége az olimpiai játékoknak? Modell: Készíts színházi álarcot! Makett: Stadion. V1: Az athéni állam és demokrácia KT: 2 A: 23 KTA: 4/a TA: 5/b TK: 56. o. (Periklész) TECS: V/6 Látogatás az athéni népgyûlésen gazdasága és kultúrája az i. e. V. században KT: 2 TK: o. képei KTA: 4/b Athén TA: 5/c Athén gazdasága és kultúrája az i. e. V. században KT: 2 A: 23 KTA: 5/a ÍTK: Mi fûzte össze a görög városállamokat? TECS: V/4 Látogatás Olimpiában a Görögök 9., 10. a Görögök 11., 12. (Kr. e. 490 Kr. e. 480) (Kr. e. 338) (Kr. e. 334 Kr. e. 323) A TA segítségével kövesd nyomon a görögök hadmozdulatait! Számítsd ki, hány év telt el a perzsák elsõ és második támadása közt! Hasonlítsd össze a görög és a spártai harcosok öltözékét, fegyverzetét! Milyen ember lehetett Leónidász? Miért nem tudták legyõzni a perzsák a görögöket? Hogyan változott meg Athén és Spárta viszonya a perzsák legyõzése után? Miért? A mai Macedónia az ókori Makedónia utódja-e? Miért? Mi tette lehetõvé Makedónia felemelkedését? Számítsd ki, hány év telt el a khairóneai csata és Nagy Sándor halála közt! Milyen ember lehetett Nagy Sándor? Miért kapta a nagy elõnevet? Mely népeket vonta hatalma alá? Milyen országok fekszenek ma hajdani birodalma területén? 19 KT: 2 KTA: 4/a, fedõlap TA: 5/b, c TK: o. (harcosok) TECS: V/3 A görög perzsa háború V1: A spártai állam KT: 2 KTA: 4/a TA: 5/b TK: 66. o. (hadihajó) TECS: V/3 KT: 2 KTA: 4/a TA: 5/b A: 23 KT: 2 Az ókori Kelet A: TA: 5/d Nagy Sándor birodalma TK: o. a Görögök 14., 15. a Görögök 23., 24.

20 Témakör Óra Tananyag eldolgozási részegységek ogalmak Nevek Topográfia III: GÖRÖGÖK (A hellének világa) 47. A görög család mindennapi élete (27. lecke) 48. Összefoglalás I. 49. Összefoglalás II. Elvek, értékek tanmesék Oktatás A férfiak és a nõk feladatai Gazdaság, tudomány, vallás, olimpia, mindennapi élet Athén, Spárta, Görög perzsa háborúk, Nagy Sándor birodalma (tanmese) (Szókratész) (Aiszóposz) 50. Ellenõrzés lecke 51. Római kultúra magyar földön (28. lecke) A latin nyelv szerepe kultúránkban Pannóniai városok, utak, villák limes Pannónia Aquincum (Arrabona Scarbantia Sopianae) Lakóhelyhez közeli római település V. RÓMAIAK (Hogyan lettek a világ urai?) 52. Róma kezdetei (29. lecke) öldrajzi adottságok Gazdaság Eredetmondák: Aeneas, Romolus és Remus, A szabin nõk elrablása Vallás királyság, senatus, patrícius, plebejus (etruszkok) Romulus, Remus, (Aeneas, szabinok, Jupiter, Junó, Minerva, Venus Mars) (Capitolium) Az Itáliaifélsziget népei a Kr. e. VIII. században 53. A köztársasági Róma (30. lecke) A plebejusok és patríciusok küzdelmei A hadsereg Katonák és hõsök Oszd meg és uralkodj! (SPQR néptribunus, diktátor, consul, légió) (Menenius Agrippa, Horatius Cocles, Mucius Scaevola, Cincinnatus, Gallok) 20

21 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet Hasonlítsd össze a görög oktatást a mai iskolákkal! Melyek azok a görögök által követett életelvek, amelyeket ma is elfogadunk? TK: o. ÍTK: A görögök mûveltsége a Görögök 19., 20. Hf. 21. gazdasága és kultúrája az i. e. V. században A: 5 KTA: 4/a, b ÍTK: (a görögökrõl) R T: Az ókori görögök a Görögök 3., 5., 7., 8. KT: 2 TA: 5 KTA: 4/a, b R T: Az ókori görögök a Görögök 13., 16., 17., 18. A tankönyv képei alapján meséljétek el, hogyan élhettek Pannóniában a rómaiak! A TA segítségével állapítsd meg, mely népek éltek hazánk területén a római hódítás elõtt! Nézz utána a könyvtárban annak, milyen fejlett volt ezeknek a népeknek a kultúrája? T: A Római Birodalom gazdasága és kultúrája KT: 3 KTA: 5/c A rómaiak hazánk területén TA: 7/b A Kárpát-medence népei a római hódítás elõtt; 7/c Pannónia a római uralom idején; 7/d Települések a római korban a mai Budapest területén TK: o. ÍT: TECS X/2 A rómaiak hazánkban V2: Kirándulás Pannóniába a Rómaiak 1. (Kr. e. 753 Kr. e. VIII. sz.) Mit gondoltok, melyek a város alapításáról szóló mondák valósághû elemei? Hasonlítsd össze a rómaiak és a görögök vallását! Az idõszalag segítségével foglald össze, mi történt ekkor Hellaszban! T: A Római Birodalom gazdasága és kultúrája KT: 3 A: 23. o. TA: 6/a Római hódítás Itáliában TA: 6/b Az ókori Róma KTA: 4/c Róma KTA: 5/a A Római Birodalom ÍTK: Mivel foglalkoztak a rómaiak történelmük kezdetén? A római állam (királyság) TECS: VI Róma, a latin pásztorok és földmûvelõk állama V2: A Római Birodalom I. Hasonlítsd össze a királyság és a köztársaság államszervezetét! Hasonlítsd össze a görög és a római köztársaságot! A hõsökrõl szóló történetek dramatizálása. Véleményalkotás a római hõsükrõl. Hasonlíts össze egy római és egy görög katonát! T: A Római Birodalom KT: 3 ÍTK: A római állam 8., 9. (királyság, köztársaság) TK: 78. (nehézfegyverzetû gyalogos) TK: 65. o. (görög harcos) V2: A Római Birodalom I. a Rómaiak 5. 21

22 Témakör Óra Tananyag eldolgozási részegységek ogalmak Nevek Topográfia 54. Itália és a öldközi-tenger medencéjének meghódítása (31. lecke) A pun háborúk lefolyása, okai, következményei Hannibál (punok, Cato, Scipio, Africanus) Pireneusok, Alpok, Karthágó V. RÓMAIAK (Hogyan lettek a világ urai?) 55. Caesartól a császárokig I. (32. lecke) 55. Caesartól a császárokig II. (32. lecke) A köztársaság válsága A rabszolgák helyzete Julius Caesar hatalomra kerülése, intézkedései Augustus Caesar uralkodása, a császárság államszervezetének jellemzõi rabszolga (gladiátor reform) császár (Spartacus) Julius Caesar, (Brutus) Augustus Caesar (Octavianus) (Marcus Aurelius) A Római Birodalom területi növekedése a köztársaság korában (Rubicon folyó Vezúv) A Római Birodalom területi növekedése Augustus uralkodásának idején 57. Kenyeret és cirkuszi játékokat! (33. lecke) A birodalom városainak arculata, életmód, kultúra, szórakozás (cirkusz, színház, közfürdõk) amphiteátrum (biga, közfürdõk, diadalív) 58. Minden út Rómába vezet (34. lecke) Róma nevezetességei, lakóinak életmódja (mauzóleum) (Angyalvár, Palatinus domb) (Tiberis, Palatinus domb) 22

23 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet (Kr. e. 3. század) Magyarázd meg, mi tette lehetõvé Róma számára területének növelését! Makett: római katonai tábor. T: A Római Birodalom KT: 3 A: 12 Európa TA: 6/a Római hódítás Itáliában Kr. e. 200 körülig TA: 6/d Róma terjeszkedése a öldközi-tenger medencéjében (Kr , Kr. u. 14) KTA: 5/a V2: A Római Birodalom I. ÍTK: 9. A római állam (köztársaság) TECS: VII. A hódító Róma a Rómaiak 4., 6. (Kr. e. 44. március 15.) Miért jött létre együttmûködés Róma és a provinciák között? Mit kapott Róma a priovinciáktól és a provinciák Rómától? Milyen munkákat végeztek a rabszolgák? Milyen jellemû ember lehetett Julius Caesar? T: A Római Birodalom II. KT: 3 TA: 6/d KTA: 5/b Rabszolgafelkelések Itáliában ÍT: A római rabszolgák A rabszolgatartó társadalom ÍTK: Mivel foglalkoztak a rómaiak a nagy hódítások után? A római állam (köztársaság) D: Tengeri csata a cirkuszban Gladiátor küzdelme az oroszlánokkal TECS: IX. A római rabszolgák helyzete és legnagyobb felkelése TK: 83. o. (Julius Caesar) V2: A Római Birodalom II. T: A Római Birodalom II. KT: 3 TA: 6/d KTA: 5/a TK: 83. o. (Augustus Caesar) TECS: X/1 A római császárság ÍTK: A római állam (köztársaság, császárság) V2: A Római Birodalom a Rómaiak 7., 8. (Kr. e. 31) Hogyan változott meg a szenátus szerepe a császárság idején? Nézz utána a könyvtárban, kik azok a római császárok, akiknek neve máig él a köztudatban, s milyen történelmi tettek fûzõdnek a nevükhöz! a Rómaiak 9. (Kr. e. 55) Mi a különbség az akkori és a mai lóverseny között? Modellezés: biga Rajzold le, hogyan küzdöttek egymással a gladiátorok! Tengeri csata a cirkuszban Gladiátor küzdelme az oroszlánokkal Színházi jelenet T: A Római Birodalom KT: 3 D: Élet a fórumon A fórum rekonstrukciója Nimfának szentelt fürdõ Szenthely ÍTK: A rómaiak mûveltsége V2: A Római Birodalom a Rómaiak Hf. 12. Makett: római épület Athén és Róma térképének összehasonlítása. A TK képeinek segítségével foglald össze a római építészet sajátosságait. T: A Római Birodalom gazdasága és kultúrája KT: 3 TA: 5/3 Athén; 6/b, c Róma KTA: 4/b Athén; 4/c Róma TECS: X/3 Egy római villában D: Rekonstruált városrész A Colesseum és környéke Bérkaszárnya Elõkelõ villa Templom és kút a nimfák tiszteletére V2: A Római Birodalom II. a Rómaiak 16., 17 23

24 Témakör Óra Tananyag 59. Részösszefoglalás a császárságig eldolgozási részegységek Róma története az alapítástól ogalmak Nevek Topográfia 60. Az út, az igazság és az élet A kereszténység I. (35. lecke) Aki pásztora lesz népemnek történetek Jézus életébõl: születése, tanításai, halála, feltámadása evangélium messiás, megváltó (Ószövetség, Újszövetség. Júdás csókja hitetlen Tamás ) (húsvét, karácsony) pünkösd Jézus, Mária József, Júdás, (Mária Magdolna) Betlehem (Jeruzsálem, Názáret) V. A RÓMAIAK (Hogyan lettek a világ urai?) 61. Az út, az igazság és az élet A kereszténység II. (35. leke) 62. Tegyetek tanítvánnyá minden népet. (36. lecke) 63. Részösszefoglalás Csodatettek Szent Pál története A kereszténység szembekerülése a római birodalmi kormányzattal Az apostolok A keresztény vallásgyakorlat engedélyezése a Birodalmon belül A keresztény idõszámítás A Római Birodalom hanyatlása A kereszténység keresztény, püspök (vértanú, szent, gyülekezet) egyház (apostol, pápa) Szent Pál Nagy Konstantin (Szent Péter) Damaszkusz (Konstantinápoly, Nyugat-római Birodalom, Kelet-római Birodalom) 64. orrásfeldolgozás A hunok Attila A Nyugat-római Birodalom bukása népvándorlás, barbár Attila A népvándorlás 65. Témazáró összefoglalás A Római Birodalom (gazdaság, társadalom, politika, kultúra) A kereszténység (Jézus élete, a kereszténység fõ tanításai, a keresztény egyház kialakulása 66. Ellenõrzés ( leckéig) 24

25 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet T: A Római Birodalom A Római Birodalom gazdasága és kultúrája KT:3 TR : Az ókori Róma T: A Római Birodalom KT: 3 KTA: 5/a TA: 8/a, 8/b Palesztina Jézus korában A: 37 TK: o. (képek) a Rómaiak fejezethez Miben különböznek a bibliai történetek a görög mítoszoktól? A Jézus életérõl szóló történetek dramatizálása Gyûjtõmunka: bibliai történeteket ábrázoló mûvészeti alkotások reprodukciói Sorold fel, milyen ünnepek kötõdnek Jézus életének egyes mozzanataihoz! Miért üldözték a keresztényeket? Készíts helyszíni tudósítást egy amphiteátrumból! Miért terjedt a kereszténység? Melyek a keresztény vallás legfontosabb tanításai? Miért tartottak ki hitük mellett a keresztények? T: A Római Birodalom KT: 3 KTA: 5/a TA: 8/b TK: 93. o. (Kr. u. 313) A Római Birodalom erõsítését szolgálták-e Konstantin intézkedései? Véleményedet indokold! Készíts sematikus rajzot a keresztény egyház fejlõdésérõl! Ismersz-e olyat, ahol más idõszámítást alkalmaznak vagy alkalmaztak? T: A Római Birodalom KT: 3 KTA: 5/a TA: 9/a A Római Birodalom felbomlása és a népvándorlás A: , 21., 22. (Kr. u. 476) Mi az összefüggés a hunok Európába érkezése és a népvándorlás között? Miért nevezték Attilát az Isten ostorának? KTA: 6/a A népvándorlás TA: 9/a TECS: XI/1 Róma bukása Szöveges forrás: Az ajánlott irodalom valamely darabja T: A Római Birodalom gazdasága A Római Birodalom gazdasága és kultúrája TR : Az ókori Róma ÍT: minden transzparens, amely Rómához kapcsolható a Rómaiak 14., 15.,

26 Témakör Óra Tananyag eldolgozási részegységek ogalmak Nevek Topográfia 67. Kelet népe (37. lecke) A középkori szerzetesek keleti útjai Az urali õshaza Nyelvrokonaink õshaza finnugor (nyelvrokon szerzetes) Julianus IV. Béla (hantik, manysik) (Urál, feltételezett õshaza Baltikum innország, Észtország, Moszkva VI. MAGYAROK (Népünk régmúltja a honfoglalásunkig) 68. Rege a csodaszarvasról (38. lecke) 69. Honfoglalás (39. lecke) A hun magyar rokonság kérdése Levédia Hadi vállalkozások A Kárpát-medence a 890-es években Honfoglalás, Életmód, kultúra nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos (könnyûlovas harcmodor) honfoglalás, rovásírás helynevek Volga (Etelköz, Levédia) Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád (Levédi, Kézai Simon, turulmadár) Vereckeihágó, Kárpátmedence (nagyfejedelmi központ) 70. Témazáró összefoglalás A magyar nép vándorlása és a honfoglalás ÉV VÉGI ISMÉTLÉS 71. Ellenõrzés lecke 72. Év végi ismétlés 73. Év végi ismétlés Õskor Az ókori Kelet Görögország, Róma 74. Év végi ismétlés Népünk története 26

27 Kronológia Készség- és gondolkodásfejlesztés Szemléltetés Munkafüzet Olvastatok már népünk eredetérõl szóló mondákat? Meséljétek el ezeket! Gyûjtõmunka: a nyelvi bizonyítékokon kívül milyen más tények támasztják alá a finnugor rokonságot? Milyen ember lehetett Julianus barát? T: Honfoglalás és letelepedés A: 12 TA: 9/b A magyarok vándorlása TA: 9/a KTA: 6/b A magyarok vándorlása KTA: 6/b A honfoglalás TECS: XI/2 A finnugor õshazától a Kárpát-medencéig V2: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás Rege a csodaszarvasról Miként változott életmódunk a vándorlás során? Mi volt ennek az oka? Ábrázold a társadalom felépítését! Miért volt szükség arra, hogy a törzsek szövetséget kössenek egymással? T: Honfoglalás és letelepedés TK: 98. o. (kontúrtérkép) A: 12. o. TA: 9/b KTA: 6/b TECS: XI/2 TECS: XII Hogyan éltek a vándorló magyarok? V2: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás V3: Álmos vezér Meséld el a ehér ló mondáját! Keress a térképen olyan helységneveket, amelyek a vezérek vagy a törzsek nevét viselik! Mi a honfoglalás jelentõsége? T: Honfoglalás és a letelepedés V3: A ehér ló mondája TK: 98. (kontúrtérkép) A: 12 TA: 9/b; 9/c A honfoglalás KTA: 6/b TECS: XIII Honfoglalás és letelepedés D: A nagyszentmiklósi kincs A nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivócsonkjai V2: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás TK: 98. o. (kontúrtérképek) TA: 9/b, c KTA: 6/b TR : Népünk történetének kezdetei a Honfoglaló magyarok 1., 2., 3. a Honfoglaló magyarok 4., 5. 27