20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

Átírás

1 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 5. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez

2 * * * IPARI ELEKTRONIKAI TECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: Ipari elektronikai technikus II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3121 Gyengeáramú villamosipari technikus 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek 3129 Egyéb technikusok A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítések OKJ száma megnevezése Elektronikai műszerész Átviteltechnikai műszerész Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő Háztartás-elektronikai műszerész Informatikai műszerész Műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész Orvosi elektronikai műszerész Rádió- és hangtechnikai műszerész Számítástechnikai műszerész Szórakoztató elektronikai készülék szerelő Távközlési műszerész Televízió- és videotechnikai műszerész Ügyviteltechnikai műszerész Híradásipari technikus Automatizálási technikus Ipari informatikai technikus Irodagép technikus Műszaki számítástechnikai technikus

3 Orvosi elektronikai technikus Távközléstechnikus 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása - Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett részt vesz elektrotechnikai, analóg és digitális elektronikai, teljesítményelektronikai, műszer- és méréstechnikai, valamint irányítástechnikai áramkörök, készülékek, berendezések tervezésében. Elvégzi az áramkörök, készülékek és berendezések szerelését, üzembe helyezését, üzemeltetését, karbantartását és javítását. - Közreműködik termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. - Részt vesz mérnöki felkészültséget nem igénylő fejlesztési részfeladatok elvégzésében. - Munkavégzése során műszaki dokumentációkat értelmez és készít, alkalmazza a szakterületére vonatkozó szabványokat. - Közreműködik számítógépes rendszerek működtetésében és az alkalmazott szoftverek fejlesztésében. - Munkajogi, gazdasági és vállalkozási ismereteit a gyakorlatban alkalmazza. - Képzettsége alapján alsószintű vezetői, illetve magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai munkaköröket is betölthet. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények 1. Jogi előírások értelmezése és alkalmazása - A Munka Törvénykönyve és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alkalmazása. - A közjog és a magánjog, valamint a törvények, rendeletek és jogszabályok megkülönböztetése konkrét példák alapján. - Az államszervezet felépítésének elemzése az Alkotmány alapján. - A polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének bemutatása a Polgári Törvénykönyv szerint. - A gazdasági társulások jogi szabályozásának megkülönböztetése a jogi és gazdasági kritériumok alapján. - Az adatvédelmi törvény előírásainak értelmezése. - Az alábbi fogalmak értelmezése a Munka Törvénykönyve alapján: a munkaviszony létesítése és megszűnése, a munkáltató és a munkavállaló jogai, az érdekegyeztetési folyamatok, próbaidő, szabadság stb. - A kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmak értelmezése. - A tanulószerződés tartalmának, a szerződő felek jogainak és kötelezettségeinek elemzése. - Az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása. 2. A gazdálkodási folyamatok szabályainak alkalmazása - A pénzforgalommal, a számlázással és a bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírások megfogalmazása és értelmezése. - A hitelezési módok és hitelfelvételi lehetőségek értelmezése, a kamatok mértékének kiszámítása. - A költség és a kiadás megkülönböztetése, költségszámítási feladatok elvégzése. - A személyi jövedelemadó értelmezése, bevallás készítése, az adókedvezmények és az adócsökkentő tételek figyelembevétele, az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása. - Az általános forgalmi adó számítása. - A társadalombiztosítási járulékra vonatkozó jogszabályok alkalmazása. - A bérfizetési bizonylatokon szereplő összegek értelmezése. - Az önálló és a csoportmunka (team) megszervezése, a szükséges kapcsolatok koordinálása. 3. A munka- és környezetvédelmi előírások alkalmazása - A munkahelyre vonatkozó munka- és környezetvédelmi jogszabályok és szabványok betartása és betartatása. - A baleset-elhárítási szabályok és a munkabaleset bejelentésével kapcsolatos feladatok értelmezése. - A gépek kezelésével kapcsolatos személyi feltételek teljesítése, valamint az egyéni védőeszközök használatának érvényesítése.

4 - A munkavégzés élettani és pszichikai hatásainak elemzése, a foglalkozási ártalmak és a káros környezeti hatások elleni védekezés gyakorlati alkalmazása. - A munkahelyre vonatkozó tűz- és robbanásvédelmi előírások alkalmazása. - A munkahelyek kialakításával kapcsolatos munkavédelmi és ergonómiai szempontok érvényesítése. - Az emberre ható környezeti tényezők értelmezése, a környezetorientált értékrendszer és környezeti etika elfogadtatása, a globális ökológiai és ökonómiai összefüggések leírása. - A környezetszennyezés, a környezeti károk és a civilizációs ártalmak megelőzésének értelmezése, illetve következményeinek elhárítása. - A termelési struktúra és a környezet alapvető összefüggéseinek felismerése, az árutermelés és a környezet kapcsolatának összehasonlítása. - A munka- és környezetvédelem gazdasági vonatkozásainak elemzése. - Kiválasztott környezetvédelmi mérési módszerek elemzése és alkalmazása. 4. Általános kommunikációs, vezetési és szervezési ismeretek alkalmazása - A magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak érvényesítése. - Üzenettovábbítás tömören és lényegretörően, az üzenettovábbító eszközök alkalmazása. - Korszerű irodagép-technikai eszközök (másológép, telefax stb.) alkalmazása. - Informatív és dokumentációs kiadványok (pl. szaknévsor, menetrend, katalógusok, gépkönyvek) gyakorlati alkalmazása. - A szakmai alkalmazásokhoz szükséges idegennyelvi ismeretek elsajátítása. - Az illemtan főbb szabályainak alkalmazása a munkahelyi és magánéleti kommunikáció során. Biztonságos eligazodás a köznapi kommunikációs helyzetekben. - A legújabb ismeretek önképzés és továbbképzés útján történő elsajátítása. - Önéletrajz, pályázat, munkaszerződés stb. elkészítése a tartalmi sajátosságok alapján. - Vezetési, szervezési ismeretek értelmezése és elsajátítása, menedzserszemlélet kialakítása. 5. Alapfokú számítógép-kezelés - A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése. - A számítógép üzembe helyezése, a perifériák csatlakoztatása és üzemeltetése. - Egy korszerű operációs rendszer használata (fájlok létrehozása, másolása, törlése, nevének megváltoztatása, könyvtár létrehozása stb.). - Egy korszerű szövegszerkesztő program használata (beírás, mentés, visszatöltés, nyomtatás stb.). - Egy korszerű táblázatkezelő program használata (diagramok és táblázatok tervezése, létrehozása, esztétikai szempontok figyelembevétele). - Egy korszerű adatbáziskezelő program használata (egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása). - Egy hálózati rendszer felépítésének áttekintése, a rendszer használata. - A szakmai követelményekhez kapcsolódó számítógépes programok futtatása. 6. Műszaki ábrázolási, anyag- és technológiai ismeretek alkalmazása - A rajzeszközök használata és a műszaki ábrázolás módszereinek alkalmazása. - A mérethálózat kialakításával, a rajz elhelyezésével, a metszetek alkalmazásával, a nagyítási és kicsinyítési lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása. - A jelölések, szabványok és mértékegységek alkalmazása. - Számítógéppel támogatott rajztechnikai lehetőségek alkalmazása. - A villamosiparban használatos anyagok, technológiai fogások, egyszerű és összetettebb anyagmegmunkáló és mérőeszközök alkalmazása. - Egyszerűbb műveletsorok elvégzése gyártási dokumentáció alapján. 7. Elektrotechnikai ismeretek alkalmazása áramkörszámítási, -építési és -mérési feladatok során - Az egyenáramú áramkörökre vonatkozó alaptörvények és összefüggések alkalmazása számítási és mérési feladatok során. - A villamos és mágneses tér vizsgálata a térjellemzők és a mennyiségi összefüggések alapján. - A váltakozó áramú áramkörök frekvencia- és időfüggő mennyiségeinek értelmezése. A mennyiségek közötti összefüggések alkalmazása az áramkörök méretezésénél és mérésénél.

5 - Az egyen- és váltakozó áramú áramkörök jellemzőinek meghatározása közvetlen, illetve közvetett mérési módszerekkel. A méréshez szükséges műszerek helyes megválasztása az előírt hibahatárok figyelembevételével. - Áramkörök önálló építése különböző szerelési technológiák megvalósításával. Áramköri és technológiai dokumentáció elkészítése az érvényes villamos és rajzi szabványok felhasználásával, számítógépes vagy kézi formában. - Villamosenergia-forrásokkal kapcsolatos számítások és mérések végzése. - A villamos áram hatásainak értelmezése és gyakorlati alkalmazása. - Az elektrotechnikai mérésekhez szükséges műszerek felépítésének és működésének elemzése, méréstechnikai ismeretek és módszerek elsajátítása, gyakorlati alkalmazása. 8. Elektronikai passzív alkatrészek, elektromechanikus alkatrészek és szerelési anyagok felhasználása analóg és digitális áramkörökben - Az alkatrészek és szerelési anyagok helyes megválasztása villamos és mechanikus jellemzőik ismerete alapján. - Az alkatrészek és szerelési anyagok vizsgálata, jellemzőinek önálló mérése, az ehhez szükséges műszerek megválasztása, mérési vázlat készítése, a mérési eredmények dokumentálása és értékelése. - Az alkatrészek és szerelési anyagok szakszerű felhasználása korszerű szerelési és építési technológiák alkalmazásával. - Áramkörök és egyszerűbb elektronikus készülékek önálló építése, technológiai tervezés, a tervezés dokumentálása. 9. Félvezető alkatrészek felhasználása elektronikai alapáramkörök építéséhez - Félvezető alkatrészek működésének és használati jellemzőinek értelmezése a félvezető-elmélet és az alkatrészgyártási ismeretek alapján. - Félvezető eszközökből felépülő alapáramkörök önálló méretezése és megépítése. Áramkörtervezés, szimuláció és dokumentáció számítógéppel. - Mérési vázlat készítése alapáramkörök jellemzőinek mérésére, a mérések önálló elvégzése, az eredmények értékelése. 10. Összetett analóg elektronikai áramkörök építése, mérése és dokumentáció készítése - Összetett analóg áramkörök működésének értelmezése és alapvető méretezése. Diszkrét és integrált alkatrészek alkalmazása. - Számítógéppel történő áramkörtervezés, és szimuláció, dokumentáció készítése. - Összetett analóg áramkörök építése különböző technológiák alkalmazásával, az áramkör élesztése, hibakeresés és javítás. - Mérési vázlat készítése, a mérési eredmények feldolgozása és értékelése. 11. Félvezetős kapcsolóüzemű áramkörök alkalmazása - A diszkrét félvezető eszközök és az integrált áramkörök kapcsolóüzemű paramétereinek és alkalmazási feltételeinek értelmezése. - Jelformáló áramkörök és impulzuselőállító kapcsolások méretezése katalógusadatok felhasználásával, hagyományos és számítógépes tervezéssel. - Kapcsolóüzemű áramkörök építése és üzembe helyezése. - Mérési vázlat készítése, az áramkörök önálló mérése, a mérési eredmények feldolgozása és értékelése. 12. Kombinációs és szekvenciális hálózat tervezése, építése és mérése - Logikai áramkörök csoportosítása és jellemzőinek értelmezése. - Előírt logikai funkciót megvalósító kombinációs hálózat tervezése a szabványok figyelembevételével. - Logikai hálózatok megvalósításához szükséges integrált áramkörök kiválasztása, katalógusok használata. - Egy kiválasztott áramkör önálló megépítése és vizsgálata, dokumentáció készítése. - Egy kiválasztott szekvenciális hálózat tervezése, gyakorlati megvalósítása és vizsgálata, dokumentáció készítése. 13. Az analóg és a digitális technika közötti kapcsolat értelmezése és megvalósítása - Az analóg és a digitális technika kapcsolatának értelmezése.

6 - Analóg, digitális átalakítók feladatának és működésének értelmezése, egy megépített kapcsolás vizsgálata dokumentáció alapján. - Digitális, analóg átalakítók feladatának és működésének értelmezése egy megépített kapcsolás vizsgálata dokumentáció alapján. - Meghatározott gyakorlati alkalmazásokhoz szükséges átalakítók kiválasztása katalógusok alapján. 14. Mikroprocesszorok felépítésének és működésének elemzése, rendszerbe illesztése - A digitális áramkörök rendszerezése az integráltság bonyolultsági foka szerint. A nagy integráltsági fokú áramkörök jellemzőinek értelmezése. - A mikroprocesszorok felépítésének és működésének elemzése. - A funkcionális egységek feladatainak, jellemzőinek és kapcsolatrendszerének értelmezése. - A mikroprocesszor és környezete kapcsolatának vizsgálata dokumentáció alapján. - A programozási szintek rendszerezése, egyszerűbb programok elemzése. 15. Híradástechnikai ismeretek rendszerbe illesztése, híradástechnikai készülékek és berendezések vizsgálata - Hírközléselméleti alapfogalmak értelmezése, hírközlő rendszerek csoportosítása. - Vezetékes és vezeték nélküli átviteltechnikai rendszerek felépítésének és működésének elemzése. - Távbeszélőtechnikai berendezések és rendszerek értelmezése, működési paraméterek vizsgálata dokumentáció alapján. - Rádiótechnikai készülékek, berendezések és rendszerek értelmezése, vevőkészülékek vizsgálata műszaki dokumentációk alapján. - Televíziótechnikai készülékek, berendezések és rendszerek értelmezése, vevőkészülékek vizsgálata műszaki dokumentációk alapján. 16. Elektronikus mérőkészülékek felépítésének és működésének elemzése, mérési módszerek elsajátítása és alkalmazása - Mérőhidak csoportosítása, felépítésük és működésük értelmezése, gyakorlati alkalmazása. - Tápegységek felépítésének és működésének elemzése, gyakorlati alkalmazása. - Elektronikus feszültségmérők és multiméterek felépítésének és működésének elemzése. Feszültségmérési módszerek elsajátítása és alkalmazása. - Elektronikus frekvencia- és időmérők felépítésének és működésének elemzése. Frekvencia- és időmérési módszerek elsajátítása és alkalmazása. - Szinuszos és nemszinuszos jelgenerátorok felépítésének és működésének elemzése, gyakorlati alkalmazása. - Vizuális megjelenítők felépítésének és működésének elemzése, gyakorlati alkalmazása. - Elektronikus műszerek kezelésének elsajátítása. - Elektronikus mérőkészülékek műszaki paramétereinek definiálása és összehasonlító elemzése dokumentáció alapján. - Kiválasztott elektronikus mérőkészülékek mérése és kalibrálása. Hibafeltárás és hibaelhárítás dokumentáció alapján. - Automatikus mérőrendszerek felépítésének és működésének elemzése, kiválasztott számítógépes mérőrendszer alkalmazása. 17. Nemvillamos mennyiségeket villamos úton mérő készülékek vizsgálata - A mérőkészülékek csoportosítása, általános felépítésük elemzése. - Érzékelők, jelátalakítók és mérőkörök jellemzőinek értelmezése. - Mérési elvek ismeretében hőmérséklet, fordulatszám, nyomás, megvilágítás, folyadékszint, vastagság stb. mérése. Egyszerűbb mérőátalakítók jellemzőinek számítása. - Néhány jellegzetes mérőátalakító vizsgálata mérési vázlat alapján. 18. Finommechanikai elemek és elektromechanikus szerkezeti egységek működésének elemzése és alkalmazása - A finommechanikai elemek csoportosítása, a funkciók értelmezése. Gyakorlati alkalmazások, egyszerű számítások. - Elektromechanikus szerkezetek elemzése, a funkciók értelmezése. Gyakorlati alkalmazások, egyszerű

7 számítások. - Elektronikus készülékek mechanikai felépítésének vizsgálata. Egyszerűbb mechanikai szerelések végrehajtása. - Az alaptechnológiák és a finommechanika kapcsolatának elemzése. - A finommechanikai elemekre, szerelvényekre vonatkozó szabványok alkalmazása. 19. A villamos gépek felépítésének és működésének elemzése, üzemeltetése és mérése - A villamos gépek (motorok, generátorok, transzformátorok) rendszerezése, az energiaátalakítások értelmezése. - Az alapvető villamos gépek felépítésének és működésének elemzése, a fontosabb jellemzők értelmezése. - Az üzemeltetés szabályainak gyakorlati alkalmazása. Egyszerűbb kapcsolások összeállítása és üzemeltetése. - Kiválasztott villamos gépek mérése, a mérési eredmények feldolgozása és értékelése. 20. Teljesítményelektronikai áramkörök felépítésének és működésének értelmezése, építési és mérési feladatok végrehajtása - Teljesítményelektronikai félvezető eszközök csoportosítása, működési jellemzőik értelmezése. - Teljesítményelektronikai áramkörök felépítésének és működésének elemzése. A teljesítményelektronikai félvezető eszközök igénybevételének meghatározása számítással. Nagyáramú félvezető eszközök kiválasztása katalógus alapján. - Teljesítményelektronikai áramkörök építése és üzembe helyezése. A hűtési problémák megoldása. - Mérési vázlat készítése, meghatározott jellemzők mérése, a mérési eredmények feldolgozása és értékelése. 21. Automatizálási ismeretek rendszerbe illesztése, irányítástechnikai eszközök és berendezések vizsgálata - Irányítástechnikai alapfogalmak értelmezése, az irányítástechnikai rendszerek csoportosítása. - Az irányítástechnikai szervek és tagok értelmezése, vizsgálati módszereik elemzése. Kiválasztott szervek mérése, a mérési eredmények feldolgozása és értékelése. - Megvalósított, valamint számítógéppel szimulált villamos irányítástechnikai rendszerek vizsgálata és beállítása. A vizsgálat eredményeinek dokumentálása és értékelése. - Programozható vezérlők és számítógépes irányítástechnikai rendszerek működésének elemzése, egyszerűbb programok készítése. - Robottechnikai alapfogalmak, programozási elvek és robotműködési mechanizmusok értelmezése. - Az ipari folyamatok automatizálásának értelmezése, számítógépes szimuláció alkalmazása. 22. Minőségbiztosítási, -ellenőrzési és -szabályozási ismeretek alkalmazása - A minőség fogalmának és elemeinek értelmezése. - A minőségbiztosítás elvi alapjainak elemzése. - A minőségellenőrzés alapfogalmainak matematikai megalapozása. - A minőségszabályozás stratégiáinak összehasonlítása, gyártásközi ellenőrzési módszerek értelmezése. - A minőségbiztosítás, a minőségellenőrzés és a minőségszabályozás nemzetközi eredményeinek hasznosítása. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama a) Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama - Szakmai ismeret 300 perc. b) A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama - Szakmai ismeret. A vizsgázóknak a tárgyból három kérdést (A, B, C) kell megválaszolniuk. A felkészülésre minimum 15 perc, a tételek kifejtésére perc fordítható. c) A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama - Szakmai gyakorlat 300 perc.

8 2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével a) Az írásbeli vizsga tartalma Szakmai számítások és elemzések - Szakmai alapozó általános kérdések kb. 20%. Elektrotechnikai, elektronikai, ipari elektronikai és méréselméleti kérdések. Rövid, tömör válaszokat igénylő kérdéssor. - Elektronikai alapfeladatok kb. 40%. - Ipari elektronikai feladatok kb. 40%. b) A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk: - Elektrotechnika. - Analóg és digitális elektronika. - Méréstechnika elmélet. - Informatika-számítástechnika. - Automatika, teljesítményelektronika, villamos gépek. - Ipari méréstechnika. - Anyag- és alkatrészismeret. - Finommechanika. - Munka- és környezetvédelem. - Munkajogi, gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretek. c) A gyakorlati vizsga tartalma Áramkör építése és mérése dokumentáció alapján - Alkatrész-beültetési rajz készítése NYÁK rajz és elvi kapcsolási rajz alapján. - Alkatrészek és segédanyagok ellenőrzése, előkészítése a szereléshez. - Alkatrészek beültetése, forrasztás. - Esetleges mechanikai szerelések elvégzése. - A megépített áramkör ellenőrzése, üzembe helyezése. - Az áramkör mérése mérési vázlat alapján. - Mérési dokumentáció elkészítése. - Az áramkör jellegétől függően számítógépes szimuláció. 3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei Felmenthető a szakmai gyakorlati vizsga alól az a vizsgázó, aki az ipari elektronikai technikus szakképesítés követelményrendszerében felsorolt 3121 vagy 3129 FEOR számú rokon szakképesítések valamelyikét már megszerezte, és szakmai gyakorlati osztályzatának a nevezett szakmai vizsgán elért eredményét elfogadja. 4. A vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap: - szakmai elmélet, - szakmai gyakorlat. Eredményes szakmai vizsga esetén ez a két érdemjegy kerül be a szakképesítést igazoló bizonyítványba. a) Szakmai elméleti vizsga - Az írásbeli vizsga osztályzatát a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató alapján, egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani. - A szóbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni. - A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli súlyozatlan átlaga és a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógusok javaslatai alapján állapítja meg a vizsgabizottság. b) Szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga eredményét egyetlen osztályzattal kell értékelni az alábbi szempontok alapján: - beültetési rajz készítése, - alkatrészek beültetése, szerelés, forrasztás,

9 - szakszerű munkavégzés, - esztétikai kivitel, - időbeni teljesítés, - mérési összeállítás, - mérési eredmények, - mérési dokumentáció, - mérési és szimulációs eredmények összehasonlítása. c) A szakképesítő vizsga értékelése - Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. - A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarész(ek)ből a jelölt javítóvizsgát tehet a későbbi vizsgaidőszakokban. - A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételni. Megjegyzés: A szakképesítés szakmai követelményeinek teljesítése szakirányú alapképzés és speciális technikusi képzés keretében történik. A szakirányú alapképzés befejezése után, a speciális technikusi képzési szakaszba történő belépéshez szakmai alapvizsga letétele szükséges. A szakmai alapvizsga részletes kidolgozása külön dokumentumban történik.