MultiContact 'Exploring possibilities'

Átírás

1 KONYÁR KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA ( ) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben címő pályázathoz (ROP /37) augusztus 14. MultiContact

2 Tartalom TARTALOM... 2 AJÁNLÁS HELYZETÉRTÉKELÉS A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért Az Európai Kohéziós Politika ( ) Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Európai Foglalkoztatási Stratégia Európai eszközök a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitőzései Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia (NVT) AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja ( ) DERECSKE-LÉTAVÉRTES KISTÉRSÉG SZEREPE A TELEPÜLÉSI FOGLAKOZTATÁSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KONYÁR KÖZSÉG ALAPVETİ JELLEMZİI Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok Demográfiai adatok Oktatási és szociális, kulturális ellátottság KONYÁR FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE A leggyakrabban elıforduló FEOR kategóriák Konyáron Az álláskeresık fıbb adatainak bemutatása Konyáron Vállalkozások KONYÁR HELYZEÉRTÉKLÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS KITÖRÉSI PONTOK SZOCIÁLIS ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK LÉTESÍTÉSE Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása szolgáltatások felsorolása Operatív tevékenységek leírása törvényi háttér, emberi erıforrás Hatás analízis Források felsorolása

3 2.2. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása Operatív tevékenységek leírása tevékenységek és emberi erıforrás Hatás analízis Források felsorolása KLASZTEREK, HÁLÓZATOK LÉTREHOZÁSA Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása klaszterek típusai Operatív tevékenységek leírása II. emberi erıforrások Hatás analízis Források felsorolása TURIZMUSFEJLESZTÉS Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása Operatív tevékenységek leírása II Hatás analízis Források felsorolása VADÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE - KONYÁR Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása Operatív tevékenységek leírása II Hatás analízis Források felsorolása FORRÁSOK ÁBRAJEGYZÉK TÁBLÁZATJEGYZÉK

4 Ajánlás Jelen kutatás és stratégia elsıdleges célja az, hogy javítsa egy magyarországi kistérség foglalkoztatási mutatóit. Jellemzı módon egy ilyen anyagban számoknak és azokból levont következtetések kuszának tőnı halmazának kell szerepelnie. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a következı oldalakon szereplı számok mögött egyéni sorsok, családok, gyermekek sorsának jobbulása húzódik meg. Egy jól meghatározott és megvalósított stratégia mindenkinek érdeke. Érdeke a megrendelı kistérségi társulásnak, mert egy ilyen közös fellépés erısítheti a ma még gyenge közösségi tudatot a térségen belül. Érdeke az önkormányzatoknak, mivel a polgármesterektıl és a helyi képviselıktıl azt várják el, hogy munkájukkal segítsék minden téren, még a foglalkoztatás terén is választóikat. Érdeke a térségben mőködı civil szervezeteknek, mivel az ilyen jellegő aktivitás csak olyan közegben tud valóban erıs lenni, ahol a helyben élık elégedettek sorsuk alakulásával és nem munka és jövedelem nélkül kell tengessék mindennapjaikat. Érdeke az elkészítésért felelıs MultiContact Consulting Kft.-nek is, mivel egy sikeres projekt alapjainak a lerakása tovább öregbíti hírnevünk és segíti, hogy újabb hasonló típusú munkánkat végezhessünk el Magyarországon. Végül, de nem utolsósorban, sıt legfıképpen érdeke a projekt a kistérségben élı embereknek. Sajnos napjainkban még rendkívül jelentıs hányaduk van munka nélkül, többségük már évekkel ezelıtt lemondott arról, hogy valaha is újra munkához jusson. Mások képzettségüknek, vágyaiknak nem megfelelı munkakörben kell dolgozzanak, gyakorta jóval kevesebbet keresve annál, ami elegendı lenne a nyugodt életvitelhez. A stratégiában megszólított partnerek szoros és elkötelezett együttmőködése garantálja a sikert. Kérem, forgassa ezt a stratégiát a kitőzött feladat nagyságrendjének megfelelı figyelemmel! Petı Gábor Ügyvezetı Igazgató 4

5 1. HELYZETÉRTÉKELÉS A következı oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a települési foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen települési foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai (országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan, a település Konyár adottságainak és lehetıségeinek elemzésével A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE A globális gazdaság az emelkedı olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8 százalék volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év ıszén kiadott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) szerint ez a bıvülés továbbra is folytatódni fog. 1 Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon ( ) százalék ,6 4,1 3,4 3,5 3,2 2,6 2,8 2,7 2,2 1,6 2,3 1,8 1,2 1,5 1,7 1 1,1-0, év EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán 1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon ( ) Forrás: Eurostat 1 A Nemzetközi Valutaalap jelentése: World Economic Outlook (2005) 5

6 A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezetı gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bıvülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól. A feltörekvı ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentıs kihívást és lehetıséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségő munkaerıhöz való tıkeáramlás jelentıs mértékő gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezıgazdasági, illetve az ipari jellegő területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában. Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezetı gazdaságaiban és Magyarországon ( ) A Lisszaboni 70%-os cél százalék EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán ország ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezetı gazdaságaiban és Magyarországon ( ) Forrás: Eurostat A dinamikus gazdasági fejlıdés mellett létrejövı egyidejő foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemzı. Az elmúlt idıszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van. 6

7 1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzıi (2005) Terület (ezer km 2 ) Foglalkoztatottsági ráta 63,8% Népesség (millió fı) 456,8 Munkanélküliségi ráta 8,7% Munkanélküliségi ráta GDP (milliárd ) (25 év alattiak) 1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzıi (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) 18,5% Az Európai Unió népességét tekintve Kína és India után a világ legnépesebb egységes gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok hasonló mutatójával. A foglalkoztatás és a termelékenység szintje azonban évtizedek óta elmarad az USA és Japán eredményeitıl. Mivel a nemzeti össztermék növekedési üteme is lassult az 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) Forrás: Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nı GDP), így földrészünk leszakadóban van a világ vezetı gazdaságaihoz képest. Az Európai Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bıvítése. A következıkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplık részére. 7

8 A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetıi kormányfık és államfık megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai célban, amely szerint az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlıdésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva (az Európai Tanács lisszaboni ülését követı Elnökségi Konklúziók: 2. oldal). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következıkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belsı piac bıvítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minıségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elısegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerősítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67 százalékra, 2010-ig 70 százalékra kívánták emelni. A 2007-tıl 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsısorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (fıként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitőzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsısorban a munkaerı-piac európai szintő stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult elırelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erıforrásokat két fı feladatra kívánja összpontosítani: erısebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minıségő munkahely teremtése. Az európai munkaerı-piac megerısítése kapcsán A lisszaboni stratégia új kezdete növekedés és munkalehetıség címő dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza: - még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerősítése 8

9 - a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerıpiac rugalmasságának javítása - az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erıforrások területén Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erıfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerı-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerı és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerıpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitőzéseihez. A strukturális alapok következı generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez Az Európai Kohéziós Politika ( ) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történı modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok munkanélküliek, hátrányos helyzetőek, fogyatékkal élık esélyeinek és lehetıségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erıfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az elsı csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy fıre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75 százalékát, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35 százaléka él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az elızı csoportba nem sorolt régió. Közös jellemzıjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitőzött 70 százalékos foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is talá- 9

10 lunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erıforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentıs szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30 százalékos az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentıs a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti idıszakban az európai kohéziós források 51,3 százaléka az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra is a tagállamok által, a Bizottsággal egyeztetett Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekrıl emiatt a következı fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezıgazdasági és Orientációs Alap (EMOGA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: - legyen vonzó a befektetések és a tıke számára, és tegye lehetıvé a gyors munkahelyteremtést - magas növekedéső, versenyképes és innovatív térséggé váljon - legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminıséget kínáló állással. - biztosítson magas szintő, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt 10

11 Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok így esetünkben a magyar kormányzat programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhetı forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplık számára is. - JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplıket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek elıkészítése terén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb elıkészítését várják ettıl a programtól. Fıként regionális szinten várható jelentıs hatása. - JEREMIE. (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára) A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tőzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elısegíteni. Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A továbbiakban az európai kohéziós politikához szorosan illeszkedı európai foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió azaz az euró bevezetése érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerzıdésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerzıdés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság minden évben közzé teszi Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetérıl címmel. 11

12 Az Amszterdami Szerzıdés 1997-es aláírásával került elıször az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az idıszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitıl várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az elsı foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévı nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett Európai Foglalkoztatási Stratégia A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerı és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerıpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfıbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erısítéséhez, a fenntartható fejlıdés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerı-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti idıszakra vonatkozik. Az EU tagállamainak összehangolt és közös cselekvése ezidıtájt az alábbi tevékenységekben jelentik meg: A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendı iránymutatások közül a legfontosabbak: - befogadó munkaerı-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetıdıvé tétele az álláskeresık köztük a hátrányos helyzetőek és az inaktívak számára (19. iránymutatás). - humán erıforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás). - oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történı kiigazítása (24. iránymutatás). B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) 12

13 Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban. C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetérıl (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következı évek foglalkoztatáspolitikai irányvonalai. D) Ajánlások (Recommendations) Az Európai Tanács országonként speciális ajánlásokat fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika területén Európai eszközök a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bıvítésének elısegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlıség támogatásával, valamint a humán erıforrásokba történı befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az elsı nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) A Derecske-Létavértes kistérségben a szereplık számára követendı mintaként elsısorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEP-ek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttmőködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselıi/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott 13

14 térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttmőködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttmőködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés, a munkahelymegırzés elısegítése és a munkanélküliség visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelıen tényleges tartalommal az együttmőködı partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplık aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttmőködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges források felsorolását is. A területi foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplık aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésbıl kiindulva, hogy ık képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez.. 14

15 1.3. MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország általános jellemzıi (2005) Terület (ezer km 2 ) 93,030 Foglalkoztatottsági ráta 56,9% Népesség (millió fı) 10,09 Munkanélküliségi ráta 7,2% GDP (milliárd ) 87,9 Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak) 19,4% 2. táblázat: Magyarország általános jellemzıi (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe Magyarországon a rendszerváltást megelızıen a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülı piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentıs áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követıen haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzető térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következı táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerı-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzıit: Magyarország munkaerı-piaci adatai Év Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Munkanélküliek száma (ezer fı) Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fı) 3 856, , , , , ,5 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303, , , , , , , , , , , , ,1 Foglalkoztatási arány (%) 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 Munkanélküliségi ráta (%) 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 Aktivitási arány (%) 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 3. táblázat Magyarország munkaerı-piaci adatai Forrás:Munkaerı-piaci jellemzık a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal 15

16 A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerı-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében (lásd: 3. táblázat). A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. (lásd. 3 ábra) Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005) Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma ábra Gazdasági aktivitás Magyarországon (fı) (2005) Forrás: Munkaerı-piaci jellemzık a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38 százalékának (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42 százaléka (eltartott népesség száma) kisebb részben keresıképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggı, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegő fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerő járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülık jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3 százaléka jogosult ilyen jellegő ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes cso- 16

17 portja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerő képzésben részt vevı gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a gyermekek és fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idısebb népesség arányaihoz képest ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idısebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idısek hányadának jelentıs növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentıs gazdasági-társadalmi következményekkel jár A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitőzései 2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette A magyar foglalkoztatás- és munkaerı-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése címő dokumentumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén: - a foglalkoztatás bıvítése (a teljes foglalkoztatottság céljával), - a munkanélküliség csökkentése, - rugalmasabb munkaerıpiac kialakítása, - humánerıforrás-fejlesztés, - a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerısítése. A röviden Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés -nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett Nemzeti akcióprogramokat fogalmaznak meg, amelyek egy megadott idıszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévı kormányzati program a Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért címet viseli. Az akcióterv kiemelt céljai között szerepel a foglalkoztatottság növelése, a nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható foglalkoztatási ráta javulása. 2 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért

18 A foglalkoztatás tekintetében 2005-ben a következı számszerősített célkitőzéseket határozta meg a kormány: Foglalkoztatási ráta Tény (2003) EU-15 EU-25 EU-25 EU-25 EU átlag EU célkitőzések Magyarország Tény (2003) Magyar célkitőzések Összesen 64,3 62, , Nık 56,0 55, , Férfiak 72,5 70, , ,7 40, , táblázat Számszerősített célkitőzések a foglalkoztatás terén ( ) Forrás: Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért oldal Összességében az alacsony foglalkoztatással párosuló, viszonylag alacsony munkanélküliség azt jelzi, hogy a nem foglalkoztatott emberek jelentıs része nem keres aktívan állást. A rendszerváltást követı alacsony munkaerı-piaci részvétel kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett vagy azt veszélyeztetve érzı emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különbözı jövedelempótló ellátásokat. A munkaerı-piaci helyzet javítására irányuló intézkedéseknek - a munkanélküliség csökkentése helyett - mindenekelıtt a foglalkoztatás bıvítésére, az aktivitás növelésére, a bejelentett foglalkoztatás ösztönzésére és a strukturális átalakulás segítésére kell irányulniuk. Erısíteni kell azoknak az ellátásoknak a szerepét, amelyek a munkaerı-piaci aktivitás megırzését, az aktív álláskeresést szolgálják. Ezzel párhuzamosan érvényesíteni kell társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerben a munkavállalásra való ösztönzés elvét, és olyan szolgáltatási elemeket kell kapcsolni a pénzbeli ellátásokhoz, amelyek segítik a munkaerı-piaci igényekhez való alkalmazkodást, a munkaerı-piacra való visszatérést. A foglalkoztatási stratégiának arra kell irányulnia, hogy a munka legyen vonzó és tényleges lehetıség mindenki számára. A foglalkoztatás bıvítése csak akkor érhetı el, ha megéri dolgozni, mert tisztességes megélhetést és biztonságot nyújt, és ha megéri legálisan foglalkoztatni, mert a bejelentett foglalkoztatás nem ró aránytalanul nagy terheket a munkáltatókra. Ehhez szükséges, hogy: 18

19 - a munkaerı-piac legyen átlátható, és megfelelı ösztönzık segítsék a legális foglalkoztatást, valamint erısödjön a munkaügyi ellenırzés, - a munkát terhelı adó- és járulékterhek célzott csökkentése a költségvetés egyensúlyának megtartása mellett támogassa a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatását, - a szociális ellátórendszer ösztönözze-segítse az álláskeresést, a munkavállalást - a munka legyen mindenki számára lehetıség kortól és nemtıl függetlenül - az álláskeresık és a hátrányos helyzetőek több és hatékonyabb segítséget kapjanak - a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképessége javuljanak (rugalmas munkaerı-piac, mobilitás) - a humánerıforrás-fejlesztésre irányuló befektetéseket növelni kell, és javítani kell a hatékonyságon (munkaerıpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés). A bejelentett munkavállalás ösztönzése mellett olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek a munkavállalást tényleges lehetıséggé teszik azok számára is, akiknek képzettségbeli vagy egyéb életkörülményeikbıl fakadó hátrányaik (lakóhely, fogyatékosság, gyermek vagy más hozzátartozó otthoni gondozása, stb.) nehezítik az elhelyezkedést. Így a kormányzat célja, hogy az oktatás, a szociális ellátórendszer, illetve a regionális egyenlıtlenségek kiküszöbölését szolgáló intézkedéseket hozzon a helyi és országos foglalkoztatás ráta növelése érdekében Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása A magyar kormány 2006 ıszére elkészíti a EU költségvetési idıszakhoz igazodó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezéső dokumentumot, amely az elkövetkezı idıszak fejlesztési prioritásait rögzíti. Az NSRK az Európai Bizottság terminológiája, a magyar kormány Új Magyarország Fejlesztési Terv néven hivatkozik rá. A továbbiakban mi is a kormány elnevezését használjuk. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítása szempontjából az Új Magyarország Fejlesztési Terv ismerete kulcsfontosságú, mivel a megvalósításához szükséges források és lehetıségek ezekben lelhetık fel. Az EU források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás elıteremtése szinte teljes egészében felöleli a jelenlegi ágazati fejlesztési forrásokat, azaz rendkívül korlátozottan várhatók források az ÚMFT-én kívül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv augusztusi társadalmi egyeztetésre bocsátott változatában, már megfigyelhetık a fıbb tervezési szempontok. Minden bizonnyal fı vonalaiban 19

20 már nem változik a terv, azonban decemberéig a foglalkoztatási stratégia ezen fejezete valószínősíthetıen átdolgozásra kerül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a közötti idıszak 22,4 milliárd euró EU kohéziós forrás felhasználásához szükséges tervezési dokumentum. Az ÚMFT a jelenlegi lezáruló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) átdolgozott, kiegészített változatának tekinthetı. A két dokumentum szerkezete hasonlóan épül fel, most csak az ÚMFT legfontosabb célkitőzéseire és szerkezetére hívjuk fel a ÁTFOGÓ CÉL a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés elısegítése Fenntarthatóság STRATÉGIAI CÉLOK Kohézió figyelmet. Az ÚMFT átfogó célja, a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés elısegítése. A dokumentum a programozás elvének megfelelıen szorosan illeszkedik a Lisszaboni Stratégia célkitőzéseihez. A stratégia célok között a fenntarthatóság egymást erısítı kohézió céljait találjuk. A foglalkoztatás bıvítése és tartós növekedés csak akkor valósulhat meg, amennyiben teljesülnek a környezeti, makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság követelményei, továbbá, ha az ÚMFT a területi, gazdasági és társadalmi (pl. esélyegyenlıség) megvalósulását szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési terv markánsan különválasztja az ágazati és területfejlesztési feladatokat. A területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében 2007-tıl minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik. 4. ábra Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégiai céljai Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv ( 20

21 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ( ) PRIORITÁSOK OPERATÍV PROGRAMOK 1. A gazdaság fejlesztése Gazdaságfejlesztési OP 2. A közlekedés fejlesztése Közlekedésfejlesztési OP 3. A társadalom megújulása Emberi erıforrások Fejlesztése OP Humán Infrastruktúra OP 4. Környezet- és energiafejlesztés Környezet- és Energiafejlesztési OP 7 db Regionális Operatív Program: például: 5. Területfejlesztés Észak-alföldi Regionális OP Európai Területi Együttmőködések OP 6. Államreform Közigazgatás Megújítása OP Közszolgáltatások Korszerősítése OP 7. Az ÚMFT koordinációja és koordinációja Végrehatás Támogatási OP 5. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia (NVT) Az Európai Unió költségvetésének több mint 40%-át a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi forrásai jelentik. Az EU költségvetésében az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) bár folyamatosan csökkenı részt képvisel, azonban még mindig évente több, mint 40 milliárd euró forrással rendelkezik. Az EMOGA Garancia Szekciójából finanszírozzák a agrártermelıket közvetlenül (például a földalapú támogatások) azonban számos vidékfejlesztési program megvalósításáért is felel. Az EMOGA Garancia Szekciójából számos forrás áll a magyar vidék fejlesztésére is, emiatt készítette el a földmővelési és vidékfejlesztési tárca a Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégiát, a as idıszakra. A Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia 2007 és 2013 közötti idıszakra vonatkozó általános céljai között megtalálható a vidéki lakosság életminıségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása. A stratégia több tervezési tengely mentén jelöl ki prioritásokat, most a jelen Foglakoztatási Stratégia szempontjából releváns harmadik tengely specifikus céljait emeljük ki: - A vidéki gazdasági potenciál erısítése, vállalkozásfejlesztés 21

22 - Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése - Helyi humán kapacitás fejlesztése, bıvülı vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és ezeket támogató információbázis kialakítása A vidéki gazdasági potenciál erısítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezıgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja több lábon állás elve által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezıgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb nem mezıgazdasági jellegő tevékenységének támogatása (például a falusi és agrárturizmus, illetve egyéb típusú vállalkozások fejlesztése) AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Észak-alföldi régió általános jellemzıi (2005) Terület (ezer km 2 ) 17,729 Foglalkoztatottsági ráta 44,7% Népesség (millió fı) 1,54 Munkanélküliségi ráta 9,1% GDP (milliárd ) 6,6 Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak) 23,2% 22

23 2. térkép Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói Forrás: Wikipedia, ( Az Észak-alföldi régió az Európai Unió keleti kapuja, a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik. A régió területe km 2 (Magyarország területének 19,1%-a) lakosságszáma a KSH által közepén tartott mikrocenzus alapján fı (Magyarország népességének 15%-a). A terület hazánk második legnagyobb és legnépesebb régiója. A városi jogállással rendelkezı településeket alapul véve, Észak-Alföld Magyarország magasan urbanizált régiója. Azonban az MTA Regionális Kutatások Központjának értékelése szerint problémát jelent, hogy a régió városai között jelentısen felülreprezentáltak a városhierarchia alsó fokain álló települések. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2006-os közlése alapján a régió adja az ország GDP-jének 9,9%-áát (kb. 6,612 milliárd EUR), az egy fıre jutó GDP-je a magyarországi átlag 64,4%-a, az EU25 átlagának 37,5%-a. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy 27 kistérségébıl 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett (kivétel a debreceni, a szolnoki és a nyíregyházi kistérségek), ezek közül 15 pedig a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzető kistérségek közé. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezıgazdaság, a közigazgatás és kötelezı társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése (Forrás: Magyarország nemzeti számlái , KSH 2005). A régióban a jövedelmi színvonal jóval az országos átlag alatt található, 2004-ben a háztartások egy fıre jutó átlagos bruttó jövedelme Magyarországon 904 ezer Ft volt, míg Észak-Alföldön 748 ezer Ft volt (Forrás: KSH korrigált népszámlálási adatok 2004). A regisztrált munkanélküliek száma az Észak-alföldi régióban szinkronban az országos tendenciákkal a rendszerváltás utáni években jelentısen emelkedett, az elmúlt években a régió munkanélküliségi rátája 7-10% körül mozog (Forrás: Munkaerı-piaci helyzetkép 2005, KSH 2006). A foglalkoztatási arány rámutat az Észak-alföldi régió egyik jelentıs gyengeségére: a éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak száma, amellyel a régió csupán az Észak-magyarországi régiót tudja megelızni. Kiemelkedıen magas az eltartottak száma, jellemzı a halmozottan hátrányos helyzető népesség magas aránya, amelynek prognosztizálható a növekedése. Mindez a régióra súlyos szociális terheket ró (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja ). 23

24 5. ábra: Foglalkoztatási ráta régiók szerint ( ) Forrása: KSH, Munkaerı-felmérés (*a éves népesség foglalkoztatási aránya negyedévente régiónként) Az ábra megtalálható a Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Magyarországi Munkaerıpiac 2005 címő tanulmány 116-oldalán. Az új évezredben fokozatosan enyhült az 1990-es évtizedre jellemzı vállalkozói boom, és ennek eredményeként mérsékeltebb ütemben emelkedett a mőködı vállalkozások száma. A régió lakosságának relatíve alacsony vállalkozói kedvét mutatja, hogy a fajlagos mutatók szempontjából a terület csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelızni, és az országos értékhez viszonyított lemaradás nagyobb tıkeerejő társas vállalkozások esetében sokkal jelentısebb. Az egyéni vállalkozások arányát tekintve a régió a középmezınyben foglal helyet, ez a tény ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozásoknak magas számával. Észak-alföldön az egyéni vállalkozások 65%-os arány képviselnek az összes vállalkozáshoz viszonyítva, ami néhány százalékkal jobb a környezı régiók mutatóinál. Azonban lényegesen elmarad Észak-alföld is a Közép-Magyarországi régió 45%-os arányától. (Forrás: TEIR, KSH). 24

25 A tudásgazdaság kiépítése szempontjából kiemelkedıen fontos a modern információs és kommunikációs eszközök (elsısorban a számítógép és az internet) használatának alakulása. A régió lakosságának alacsony szintő digitális írástudását mutatja, hogy 2005-ben a háztartások mindössze 9,3%-a rendelkezett internet eléréssel, ami lényegesen elmarad a 22%-os országos átlagtól. (Forrás: KSH 2005). Debrecen nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó és gyorsan fejlıdı egyetemi központja, egyetemi képzésre a régión belül csak itt van lehetıség. Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa, már évtizedek óta kiemelkedı funkciógazdaságú, urbánus hatásait az egész régióra kiterjesztı, vitathatatlan erejő regionális központ. Részesedési adatai a régióból csaknem olyanok, mint Budapest adatai az országosból. Lakosságaránya 13,6%, ugyanakkor itt mőködik a régió összes vállalkozásának több mint 20%-a, itt él a szellemi foglalkozásúak 23%-a, és egyetemi központját látogatja a régió összes felsıfokú hallgatójának 45%-a. Az elmúlt években Debrecen körül egy agglomerációs térség alakult ki, amely egységes gazdasági és munkaerı-piaci teret alkot. A debreceni agglomerációba a Derecske- Létavértes kistérség alábbi települési tartoznak: Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd (Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja ). Magyarország más régióihoz hasonlóan régióban az EU csatlakozást követıen is folytatódik a regionális szintő fejlesztési intézmények megerısítése, valamint a nemzeti és regionális szintő programozási dokumentumok kidolgozása. A idıszak tervezési dokumentumainak tartalma döntı módon meghatározza a bevonásra kerülı EU és hazai költségvetési források felhasználását, ezen keresztül az elkövetkezı évek fejlıdési ütemét irányait Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja ( ) A régiók egészére kiterjedı tervezés folyamata az 1076/2004-es kormányhatározat alapján vette kezdetét, melynek keretében az ország összes régiója így az Észak-alföldi régió is elkészítette önálló tervezési-programozási dokumentumait, amelyek szükségesek az Európai Unió közötti kohéziós politikájának megvalósításához és a regionális támogatások felhasználásához. Ez alapján készült el az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja címő dokumentum, amelynek középpontjában a fenntartható módon történı fejlıdés elısegítése áll. A stratégia átfogó célja a régió belsı és önálló potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlıdésének az elısegítése, amely a kör- 25

26 nyezeti értékek megırzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. A stratégia prioritásai közül mindegyik érinti a foglalkoztatás növelését és a munkaerı-piac bıvítését. A Derecske-Létavértes kistérség szempontjából azonban kiemelkedıen fontos a Dinamikus régió (1. prioritás), Agrár-régió (4. prioritás), Esélyteremtı és Felzárkózó régió (5. prioritás). Az öt prioritás, alprioritásokra bomlik. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozásra kerülı Észak-Alföld Regionális Operatív Programban már konkrét intézkedéseket és forrásokat találunk majd. 1. Prioritás - Dinamikus régió A fejlesztés célja a régióban nyitott, egészséges, fejlıdésre képes gazdasági struktúra megteremtése, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése, a logisztikai potenciál fejlesztése a racionális területhasználat elveinek figyelembevételével, amelyben tartósan biztosított a nagy és közepes vállalatok növekedése, illetve egyenletes, kiegyensúlyozott fejlıdése, valamint a mikro- és kisvállalkozások megerısödése Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése - infrastrukturális fejlesztések (pl. mőködıtıke letelepedését szolgáló infrastrukturális kapacitásfejlesztés, befektetés-ösztönzés, vállalkozási övezetek és ipari parkok létesítése, fejlesztése) - regionális mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése (pl. beszállítói hálózatok mőködésének elısegítése) és szolgáltatásaik spektrumának bıvítése (pl. logisztikai szolgáltatások fejlesztése, marketing tevékenység fokozása, befektetés-ösztönzés, inkubációs tevékenység) - határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, együttmőködések dinamizálása, interregionális kapcsolatok fejlesztése 1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása - a turisztikai infrastruktúra fejlesztése (pl. szálláshely-szolgáltatások és a speciális szolgáltatások a falusi turizmus és az ökoturizmus területén) - integrált és koherens regionális turisztikai marketingtevékenység fejlesztése 26

27 - a régiós civil társadalom önfenntartó képességének növelése, együttmőködéseinek megerısítése - a vidéki gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek diverzifikálása (pl. falusi turizmus, hagyományos kézmővesipar stb.) 4. Prioritás - Agrár-régió A gazdaság szerkezetének fıbb mutatói alapján az agrárgazdaság az Észak-alföldi régióban tradicionálisan nagy szerepet játszik és ennek megfelelıen a régió súlya is kiugróan nagy az ország bizonyos mezıgazdasági ágazataiban. Az ország mezıgazdasági területének 21,8%-át köti le, s ezzel a magyarországi régiók között a Dél-Alföld után a második legnagyobb. A GDP, a vállalkozási szerkezet és a foglalkoztatás alapján a régió mindhárom megyéjében az országos átlagnál fontosabb szerepet tölt be a mezıgazdaság. A régió belsı adottságai, tradíciói azonban csak akkor használhatók ki, ha elıtérbe kerül az agrárgazdaság diverzifikálása, a tájjellegő, illetve egyedi, magas minıségő termékek elıállítása, a munkaigényes kultúrák terjesztése, a helyi feldolgozás és értékesítés bıvülése, s mindezek eredményeként az ágazat hozzáadott érték-teremtı képességének a növelése Prioritás: A mezıgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése - régióspecifikus, tájjellegő, minıségi, jelentıs hozzáadott értéket tartalmazó egyedi termékek elıállítása - ökogazdálkodás, tájjellegő termelési módok fejlesztése - termelı infrastruktúra fejlesztése (pl. mezıgazdasági úthálózat karbantartása és fejlesztése, állattartó telepek kialakítása, korszerősítése, mezıgazdasági belvízelvezetı rendszerek felújítása, karbantartása és fejlesztése, a növénytermesztéshez, kertészethez kapcsolódó mőszaki-technológiai korszerősítés, az állattenyésztési tevékenység, halgazdálkodás feltételeinek javítása.) - környezeti és ágazat specifikus minıségbiztosítás, élelmiszerbiztonság kialakítása, minıségügyi infrastrukturális fejlesztések, minıségbiztosítási tanúsítványok megszerzését elısegítı fejlesztések támogatása, élelmiszerbiztonsághoz, növény- és állategészségügyi higiéniához kapcsolódó fejlesztések (pl. állati és növényi eredető hulladékok elıírásszerő győjtése, tárolása, hasznosítása) 27

28 - élelmiszeripari információs rendszerek fejlesztése, termékpályák kialakítása, agrárgazdasághoz kötıdı humán erıforrás és humán infrastruktúra-fejlesztés 4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezıgazdasági termelés elterjedésének elısegítése - energetikai célú mezıgazdasági termelés és termeltetésének támogatása (pl. biomassza, növényolaj-gyártás) - nem élelmiszeripari mezıgazdasági termékekhez kapcsolódó logisztikai fejlesztések 4.3. Prioritás: Mezıgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása - természetkímélı gazdálkodási módok elterjesztése az agrár-környezetvédelmi célokkal összhangban (pl. allergén növények eltávolítása, csatorna-karbantartás, útkarbantartás, erózióvédelem) - terület-specifikus fenntartható földhasználat kialakítása - komplex vízgazdálkodása a termésbiztonság és talajvédelem megteremtése - regionális víztakarékos vízgazdálkodási programok kistérségi bevezetése - extenzív területhasznosítási programok támogatása 5. Prioritás - Esélyteremtı és Felzárkózó régió Kiemelt cél a régió elérhetıségi nehézségeibıl származó hátrányok csökkentése, majd megszüntetése, a lakosság foglalkoztatásának növelése, az életesélyeinek javítása, a települések integrált fejlesztése, a magas minıségő szolgáltató ellátórendszer kialakítása, a helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek bıvítése Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlıdésébe - régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése (pl. utak burkolatának felújítása és hiányzó kapcsolatok kiépítése, térségi alapú közlekedésszervezés támogatása, helyi és helyközi tömegközlekedés szolgáltatásai minıségének és infrastrukturális feltételeinek javítása, kerékpárutak építése) - kistérségi központok szolgáltatásainak bıvítése (pl. oktatási, képzési, egészségügyi, sport, szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági részvételt segítı szolgáltatások) 28