ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Átírás

1 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

2 BELÜGYMINISZTÉRIUM ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Megalapozó munkarész 2015 Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Dócsné Balogh Zsuzsanna Megyei koordinátor Kézy Béla Felelős tervező Ivánka-Tóth Dávid Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő Műemlékvédelmi szakértő Energiaközmű tervező közlekedési Társadalompolitikai szakértő Tapolczai Tiborné Tarján Mária TT/ Illyés Zsuzsa TK/ Perjés Tamás , Horvátth Balázs Nagy Tibor É Dima András Markó András Gazdaságfejlesztési szakértő Deme Lóránt Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Ivánka-Tóth Dávid Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Záhony Város Önkormányzata

4 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 4 Tartalomjegyzék 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- ZÁHONY TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Hatályban lévő településrendezési eszközök Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A népesség főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése... 72

5 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdonkataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Parkolás Áruszállítás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Nem építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ÁSVÁNYI NYERSANYAGLELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Településhálózati összefüggések Terület- és településrendezés Társadalom Humán infrastruktúra és szolgáltatások Gazdaság Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák Táji és természeti adottságok, zöldfelületek Épített környezet Közlekedés Közművek, energiahatékonyság ZÁHONY HELYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA HASONLÓ NAGYSÁGÚ ÉS/VAGY ADOTTSÁGÚ VÁROSOKKAL 117

6 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 6 3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek MELLÉKLETEK

7 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 7 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A záhonyi járás települései táblázat: A Záhonyba bejáró bölcsődések, óvodások és iskolások településenként (2011) táblázat: A Záhonyba bejáró foglalkoztatottak száma településenként (2011) táblázat: Munkamegosztás Záhony és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat Az övezeti érintettség vizsgálata az OTrT alapján táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Záhonyban táblázat: A jövőkép elérése érdekében megfogalmazott hosszú távú fejlesztési feladatok táblázat: Az IVS céljai táblázat: Záhony népességének változása (2001, 2013) táblázat: Záhony népmozgalmi adatai (2001, 2011) táblázat: A népesség korösszetétele táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) táblázat: Segélyezettek ezer főre jutó száma (2013) táblázat: A lakások minősége mint az életminőséget befolyásoló tényező (2001, 2011) táblázat: Civil szervezetek száma (2013) táblázat: A Záhonyban működő oktatási intézmények tanulólétszáma (2015. január) táblázat: Áttekintő közművelődési adatok ( ) táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) táblázat: A legjelentősebb vállalkozások az iparűzési adó alapján (2014) táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása (eft) táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása (eft) táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása ( ) táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai ( ) táblázat: Önkormányzati működtetésű intézmények (2015) táblázat: Záhony művelési ág szerinti területaránya táblázat: A település intézményi ellátottságának bemutatása táblázat: A település helyi védelemre javasolt épületei táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) táblázat: Zajterhelési határértékek táblázat: Záhony környezetében mértékadó árvízszintek táblázat: Záhonyban a városi klímát befolyásoló tényezők és azok hatásai táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól táblázat: Összehasonlító demográfiai adatok táblázat: Összehasonlító munkaerő-piaci és jövedelmi adatok táblázat: Összehasonlító gazdasági adatok táblázat: Összehasonlító turisztikai adatok táblázat: Összehasonlító egészségügyi és szociális adatok táblázat: Összehasonlító oktatási és közművelődési adatok táblázat: Összehasonlító közüzemi adatok táblázat: Összehasonlító közlekedési, infokommunikációs és zöldfelületi adatok táblázat: A népességszám alakulása városrészenként

8 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Néhány képzettségi és szociális mutató változása 2001 és 2011 között városrészenként táblázat: Munkaerő-piaci adatok városrészenként táblázat: A lakásállomány változása 2001 és 2011 között városrészenként táblázat: A városközpontban található közintézmények táblázat: A Városközpont SWOT-elemzése táblázat: A Lakógyűrű SWOT elemzése táblázat: Segélyezési adatok ( ) táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások ( ) Ábrajegyzék 1. ábra: Más településről bejárók aránya az általános és középiskolai tanulók között (%, ) ábra: Záhony népességszámának változása ( ) ábra: Záhony népmozgalmi adata ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) ábra: A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma ( ) ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása ( ) ábra: Az oktatási intézményekbe járó gyermekek száma ( ) ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma ( ) ábra A regisztrált és működő vállalkozások száma ( /2013) ábra: A lakásállomány változása ( ) ábra: A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011) ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása ábra: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek ábra: Motorizáció alakulása ábra: Közösségi közlekedési megállóhelyek ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya ábra: A lakossági távhőellátásra felhasznált hőmennyiség (GJ) ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya ábra: A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a évi Népszámlálás alapján ábra: Regisztrált vállalkozások és működő civil szervezetek megoszlása ábra: A Városközpont lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlása ábra: A Lakógyűrű lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlása

9 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 9 Térképjegyzék 1. térkép: Az Észak-alföldi régió kistérségei térkép: A Záhonyi járás térkép: Közlekedés és nemzetközi térszerkezet térkép: A közlekedési hálózatok térszerkezete térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei térkép: Záhony az Országos Szerkezeti Terven térkép: Záhony és térsége különleges gazdasági övezet térkép: Záhony és térsége térkép: Jelenlegi és lehetséges ipari-szolgáltatási területek Záhonyban térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből térkép: Település és környékének vízrajza térkép: Település és környékének térképe között térkép: Település és környékének tájhasználati térképe térkép: A település és környékének Natura2000-es területei térkép: Település és környékének természetvédelmi területei térkép: Záhony környezetének országos jelentőségű főútjai térkép: Záhony városi közúthálózata térkép: Záhony főbb útjainak forgalmi terhelése térkép: Az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű védőidomának felszíni metszete térkép: Záhony és környékének felszín alatti vízszint térképe térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe térkép: Értéktérkép térkép: Problématérkép térkép: A tervezési folyamat során azonosított településrészek térkép: Városközpont térkép: Lakógyűrű

10 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 10 1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban A település térségi szerepe Záhony az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található kisváros. A régió Stratégiai Programja a települést a régión belül a vámeljárás kiemelt helyszíneként funkcionáló hálózat részeként jelentős logisztikai központként tartja számon, ugyanakkor gazdasági-társadalmi szempontból a hátrányos helyzetű felzárkóztatásra váró térségek közé sorolja. 1. térkép: Az Észak-alföldi régió kistérségei Forrás: A település térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a magyar-ukrán határ közelsége és az ben létesült vasúti átrakó-pályaudvar. Az itt lebonyolított vasúti forgalom egészen a 80-as évekig dinamikusan fejlődött, és a rendszerváltást követő évekig kiemelt jelentőséggel bírt. A záhonyi vasúti átrakó teljesítménye azonban jelentős mértékben függ Ukrajna és Oroszország mikro- és makrogazdasági állapotától, ezért a termelésben és szolgáltatásban állandó ingadozások jelentkeznek, súlyosan érintve a térség munkavállalóit. A külpiaci bizonytalanságokból eredő, térségben jelentkező gazdasági elmaradottság felszámolására ben létrejött a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet. Az övezet 50 település 1 közigazgatási területét foglalja magában, amely működésének stratégiai irányelvei között szerepel: 1 Ajak, Anarcs, Aranyosapáti, Barabás, Benk, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gelénes, Gemzse, Győröcske, Gyüre, Ilk, Jéke, Kékcse, Kisvarsány, Kisvárda, Komoró, Lónya, Lövőpetri, Mándok, Mátyus, Mezőladány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Pap, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tákos, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszamogyorós, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszavid, Tiszaadony, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Vámosatya, Vásárosnamény, Záhony, Zsurk.

11 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 11 a nemzetközi és határmenti gazdasági együttműködésből származó gazdasági előnyök kiaknázása; a gazdasági szervezetek nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának elősegítése; a gazdasági potenciál erősítése, a termelés bővítése, új munkahelyek létesítése; a már meglevő közlekedési és szállítási infrastruktúra hasznosítása, további infrastrukturális fejlesztések megvalósítása; a célkitűzéseknek a környezet és a természet védelmével összhangban történő érvényesítése. A térség tranzit lehetőségeit és infrastruktúráját kiaknázva a jövőbeli fejlődés katalizátora lehet egy ipari park logisztikai központ vámszabadterület hármas egység, mely egyaránt nyújt megfelelő alapot a betelepülő termelő beruházásoknak, és az azok igényeit kielégítő szolgáltatásoknak. A város regionális szerepkörét tekintve nem meghatározó, de gazdasági és közlekedési adottságai alapján fontos határvárosi szerepe tölt be a régióban. A határátkelő, a vasútállomás/vasúti átrakó és a határon túli diákokat is fogadó középiskola nemzetközi jelentőséget is biztosít a település számára. A város megyei jelentőségét mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában a megyeszékhelyen túl Záhony és térsége a megye európai térbe való bekapcsolódásának legjelentősebb súlypontja. A koncepció emellett a települést Kisvárdával közös gazdasági decentrumként definiálja. A Kisvárda-Záhony decentrum egy nemzetközi logisztikai központ, amely felértékeli a megyében és az országban betöltött stratégiai szerepkörét. Excentrikus elhelyezkedésük révén fontos szerepet töltenek be a megye keleti felének gazdaságában. A Kisvárdával közösen alkotott megyei decentrum-funkció mellett Záhony a 2007-ben, a Kisvárdai kistérség felosztásával létrejött, 11 település által alkotott Záhonyi kistérség székhelyeként, január 1-től ugyanezen településekre kiterjedő fennhatóságú járási központként, valamint gazdasági és munkaerő-piaci központként kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, amely az egyes funkciókat tekintve különböző térségeket fed le. A Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legkisebb kiterjedésű, közepes lakónépességű és magas népsűrűségű statisztikai körzete (területe 146 km 2, lakónépessége év végén fő, népsűrűsége 131,5 fő/km 2 ). A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a komplex programmal fejlesztendő 36 járás közé sorolta. A Záhonyi járást 2 város és 9 község alkotja.

12 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: A Záhonyi járás Forrás: 1. táblázat: A záhonyi járás települései Település Jogállás Terület (km 2 ) Lakónépesség (fő) Benk község Eperjeske község Győröcske község Komoró község Mándok város Tiszabezdéd község Tiszamogyorós község Tiszaszentmárton község Tuzsér nagyközség Záhony város Zsurk község Forrás: KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei évkönyv, Záhony járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni. 2 Az önkormányzati nyilvántartás alapján Záhony lakónépessége január 1-jén 4139 fő volt.

13 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 13 A vonzáskörzet kijelölésének szempontjai A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli szerveződését nagymértékben befolyásolják a funkcionális alapon formálódó központ vonzáskörzet-kapcsolatok. A vonzáskörzet azon településeket foglalja magában, amelyek lakosságára, valamint gazdasági és civil szereplőinek tevékenységére a központi szerepkörű város jelentős és közvetlen hatást fejt ki. Az ITS készítéséhez közzétett útmutatók nem adnak egyértelmű módszertani iránymutatást a városok vonzáskörzeteinek lehatárolásához, célszerű egyéni és rugalmas megoldásokat alkalmazni. Záhony esetében a térségi kapcsolatrendszer az alábbi mutatók segítségével rajzolható meg: oktatási vonzáskörzet: bölcsődébe, óvodába és iskolába bejáró gyermekek száma; munkaerő-piaci vonzáskörzet: foglalkoztatottak ingázási adatai, egyéb vonzáskörzet: tovább élő kistérségi társulások, közigazgatási és közszolgáltatási feladatellátás illetékességi területei. Azt, hogy egy város szolgáltatásait beleértve a munkahelyek kínálatát is 3 más település lakosai, vállalkozásai milyen gyakran veszik igénybe, alapvetően befolyásolják az elérhetőség és ezen belül a közösségi közlekedés feltételei ezt részletesen az 1.15 fejezet mutatja be Oktatási vonzáskörzet A évi népszámlálási adatok alapján a bölcsődébe, óvodába és iskolába naponta Záhonyba járók száma 508 fő. A záhonyi oktatási intézmények legtöbben a járás településeiről ingáznak napi rendszerességgel, legtöbben (77 fő) a szomszédos Zsurk településről jár be. 2. táblázat: A Záhonyba bejáró bölcsődések, óvodások és iskolások településenként (2011) Település Bejárók száma (10 főnél nagyobb) Döge 12 Pátroha 18 Ajak 20 Komoró 21 Fényeslitke 24 Győröcske 27 Tuzsér 29 Kisvárda 31 Eperjeske 32 Mándok 33 Tiszaszentmárton 38 Tiszabezdéd 62 Zsurk 77 Forrás: KSH 3 Kutatások alapján a könnyű elérhetőség csak szükséges, de nem elégséges feltétele a napi ingázás vállalásának, ezt számos más tényező (pl. munkaerő-piaci helyzet, munkabér, nem) is befolyásolja. Forrás: Köllő János: Az ingázási költségek szerepe a regionális munkanélküliségi különbségek fenntartásában Becslési kísérlet. In: Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2002/2; Bartus Tamás (2012): Területi különbségek és ingázás. In: A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, (Budapest Intézet)

14 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 14 Ezzel szemben mindössze 238 záhonyi gyermek látogatja más település intézményét napi szinten, jelentős részük középiskolás vagy eljáró szülők gyermeke. Közülük legtöbben Kisvárdán (65 fő), Nyíregyházán (56 fő) és Debrecenben (49 fő) tanulnak. 1. ábra: Más településről bejárók aránya az általános és középiskolai tanulók között (%, ) ,6 29,5 31,1 62,3 59,7 66,9 66,1 33,2 33,9 34,8 Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban Forrás: KSH Az elmúlt évek adatai alapján is jól látható Záhony központi szerepköre az oktatás területén: az általános iskolai tanulók 34,8%-a más településről jár be, míg ugyanez az arány a középiskolai tanulók között több mint 66%. (A város oktatási rendszerét az fejezet mutatja be részletesen) Munkaerő-piaci vonzáskörzet A évi népszámlálási adatok alapján a Záhonyba munkavállalási céllal ingázók száma 1682 fő. A KSH 49 olyan települést azonosított, amelynek legalább egy lakosa Záhonyban dolgozik, ezek közül 5 településről 100 fő feletti létszám érkezik, további 9 településről pedig fő jár dolgozni Záhonyba. Míg az oktatási intézményekbe elsősorban a közeli településekről érkeznek, addig munkavállalás céljából nagyobb távolságot is hajlandóak rendszeresen megtenni az érintettek (a listán olyan távoli városok is szerepelnek, mint a 84,8 km távolságra fekvő Mérk vagy a 70,6 kmre lévő Tunyogmatolcs). 3. táblázat: A Záhonyba bejáró foglalkoztatottak száma településenként (2011) Település Bejárók száma (30 főnél nagyobb) Nyíregyháza 34 Pátroha 34 Döge 37 Eperjeske 48 Tornyospálca 51 Komoró 62 Tiszaszentmárton 83 Tuzsér 91 Zsurk 92 Tiszabezdéd 103

15 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 15 Település Bejárók száma (30 főnél nagyobb) Fényeslitke 112 Ajak 127 Mándok 142 Kisvárda 317 Forrás: KSH A város munkaerő-piaci kapacitását mutatja, hogy az 1682 bejáróval szemben mindössze 392 záhonyi lakos jár más településre, elsősorban Eperjeskére (19%), Nyíregyházára (16%), illetve Kisvárdára (15%) és Tuzsérra (11%). A város munkaerő-piaci vonzáskörzete jelentős, a foglalkoztatottság megoszlása, valamint az ingázás mutatói alapján kistérségi szerepkört betöltő ipari-szolgáltató városnak tekinthető Egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek A város közigazgatási vonzáskörzetét a Záhonyi járás települései jelentik, amely bemutatását az fejezet tartalmazza. A hatósági feladatellátás adóügy, gyámhivatal, építésügy, okmányiroda, munkaügy, földhivatal, földművelésügy, népegészségügy területén elsősorban a járás településeire terjed ki illetékességi területe, de a határrendészeti kirendeltség országos szerepkört lát el. A Záhonyi járást és a statisztikai kistérséget is ugyanaz a 11 település alkotja, ezért Záhonyban a járási rendszer kialakítása nem szüntette meg a korábban létrehozott kistérségi kapcsolatokat. A Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás január 1-jén kezdte meg a működését. Záhony a Társulás településeire kiterjedően biztosítja a központi orvosi ügyeleti szolgáltatást, valamint ellátja a záhonyi és a környező településeken élő gyermekek utaztatását a Társulás tulajdonában lévő közösségi busszal A város és vonzáskörzetének együttműködése Záhony feladatai a vonzáskörzet tekintetében kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni, és a feladatokat magas színvonalon ellátni. Kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni a környező nemcsak a Záhonyi járásba tartozó településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 4. táblázat: Munkamegosztás Záhony és a vonzáskörzetébe tartozó települések között Záhony, mint járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Közigazgatás Egészségügy, alapellátás Középfokú oktatás Logisztikai szolgáltatások Kiskereskedelmi szolgáltatások A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Természeti és épített értékekből álló turisztikai attrakciók Lakóterület Mezőgazdasági területek Mezőgazdasági termékek 4 Tagjai: Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony, Zsurk települések.

16 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 16 Záhony, mint járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Sport- és szabadidős szolgáltatások Kulturális programok Ipari/logisztikai fejlesztési területek A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Alternatív ipari/logisztikai területek A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Záhonyi járás, illetve vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képes legyen problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítani. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Nyírbátor, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Mind a kistérségben, mind az egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, az esetlegesen közösen megvalósítható projektek azonosítása, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A város és vonzáskörzete közötti együttműködések célja az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével a közös és hatékony feladatellátás, a funkciók térbeli eloszlásának optimalizálása, egymást kiegészítő és egymás hatásait felerősítő fejlesztések megvalósítása, a felesleges, párhuzamos kapacitások felszámolása. 1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Az ország északkeleti részén, a magyar-ukrán határ mentén fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Záhonyt a geopolitikai helyzetéből, valamint logisztikai potenciáljából adódóan az OFTK több helyen nevesíti.

17 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 17 A városról az Átértékelődő határmenti térségek alfejezetben a magyar-ukrán határrégió bemutatásánál, a régió fejlődési lehetőségeit előmozdító Záhony-Csap-Ágcsernyő köré integrálható logisztikai potenciálról, mint lehetséges kitörési pontról tesz említést. A területen áthaladó jelentős, főként kelet-nyugat irányú közlekedési forgalom, a jövőben a növekedés motorja lehetne. A koncepció nagy jelentőséget tulajdonít a logisztikai ágazat fejlesztésének. A logisztika területén elsődleges cél, hogy Magyarország a jövőben ne csupán tranzit országként funkcionáljon, azaz az országon csak kevesebb hasznot és kisebb piaci potenciált eredményező áthaladó áruáramlás helyett törekedni kell az árufolyamot megállító tevékenységek ösztönzésére (pl.: lokális gyártás), az ország földrajzi helyzetéből adódó lehetőségek kihasználására. Az ágazat helyzetbe hozása érdekében meg kell teremteni a logisztika soft kultúrájának, azaz a magasabb hozzáadott értéket biztosító tevékenységek beillesztésének feltételeit. Fejlesztéspolitikai feladatként jelenik meg egy átfogó közlekedéspolitikai stratégia elkészítése is, amelybe integrálni kell az Európai Duna Makro-regionális Stratégia eredményei, fejlesztési mozgástere mellett, Záhonyt, mint egy európai léptékű logisztikai elosztó központ, átrakóbázis fejlesztési programját is. A település az ország városhálózati térképen nem került külön jelölésre, ugyanakkor a nemzetközi közlekedési hálózatban betöltött stratégiai jelentősége az alábbi térképeken szemléltetésre került. 3. térkép: Közlekedés és nemzetközi térszerkezet Forrás: OFTK, 2014

18 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: A közlekedési hálózatok térszerkezete Forrás: OFTK, 2014 A megyei fejlesztési irányok között a jövőben fontos feladatként említi a kedvező geopolitikai helyzetben rejlő potenciál jobb kihasználását, a határon átnyúló együttműködések ösztönzését (pl.: Nyíregyháza-Szatmárnémeti, Szatmár-Bereg térsége, Záhony). Kijelölt fejlesztési irány továbbá a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok ezáltal Záhony funkcióbővítése, összehangolt fejlesztése, gazdasági, foglalkoztató és szolgáltató szerepük erősítése Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához A város a megye jövőbeli fejlődési irányait meghatározó területfejlesztési tervdokumentumokban több kapcsolódási ponton is megjelenik: 1. Záhony-Kisvárda gazdasági decentrum Záhony a megye egészének fejlesztésében fontos szerepet játszó, tervezési szempontból Kisvárdával együtt kezelendő gazdasági decentrumok közé tartozik, ezáltal közvetlenül kapcsolódik a Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott 6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése stratégiai célhoz. A decentrum területén elsősorban logisztikai fejlesztések megvalósítását irányozza elő. A Kisvárda-Záhony decentrum egy nemzetközi logisztikai központ, amely felértékeli a megyében és az országban betöltött stratégiai szerepkörét. 2. Észak-déli iparfejlesztési és növekedési tengely A város a nyíregyházi agglomeráció és Kisvárda térsége mellett a megye térstruktúrájában lehatárolt észak-déli gazdaságfejlesztési tengely része. A tengely határon túli kapcsolódási pontjai: Ungvár, Munkács, Beregszász.

19 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, Kisvárda-Záhony-Ungvár agglomerációs tengely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövőbeli fejlődése szempontjából nagy szerepet játszik egyes határszakaszok agglomerálódása, amely természetes folyamatként indult el az elmúlt időszakban a trianoni határrendezés következtében centrumhiányossá váló területeken. A határtérségek agglomerálódásának segítése hozzájárul a külső perifériák fejlődéséhez. A megyei fejlesztési cél megvalósítása során Záhony határmenti elhelyezkedéséből adódóan kiemelt szerepet kap a magyar-ukrán határon átnyúló kapcsolatok erősítésében. 6. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014

20 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 20 Záhony a területfejlesztési koncepcióban kijelölt megyei fejlesztési irányok közül az alábbiakhoz kapcsolódik közvetlenül: 6. prioritás: A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése Kapcsolódó stratégiai cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok - a megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése. A beavatkozás javasolt fókusza: A gazdasági centrum funkció megerősítése a már jelenlévő versenyképes húzóágazatokra támaszkodva (Záhonyban: logisztika); A decentrumok elérhetőségének javítása, a decentrumok és a vonzáskörzetükbe tartozó kistelepülések közlekedési kapcsolatainak javítása Az idegenforgalmi centrumpozíciók erősítése a turisztikai szolgáltatások bővítésével, a meglévő kapacitások fejlesztése; A városi élet alapvető feltételeinek erősítése, a lakhatási feltételek javítása a klímabarát városi közlekedés feltételeinek erősítése, valamint a városi közterek fejlesztése; 7. prioritás: A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése Kapcsolódó stratégiai cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok - a megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése. A beavatkozás javasolt fókusza: A lakossági közszolgáltatások bővítése és minőségi fejlesztése; A járásközpontok és a kisvárosok gazdasági megerősítése, A járásközpontok és a kisvárosok elérhetőségének javítása, mely biztosítja többek között a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést; A koncepció üzenetei között megfogalmazódik továbbá: Záhony és térsége logisztikai kapacitásainak hasznosítása: versenyképes vasúti tarifapolitika, az Európai Uniós támogatással létrehozott fényeslitkei ipari park működésének biztosítása, befektetők odavonzása Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzési koncepció 2013-ban készült el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, amelyek alkalmasak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és képzési rendszer kialakítására. A szakképzési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok a következők: 1. A szakképzés eredményességének növelése 2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése 3. Finanszírozhatóság biztosítása 4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában 5. Az esélyegyenlősség biztosítása A koncepció megfogalmazza, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, valamint a hiányszakmákra fókuszálás új képzések kialakításával.

21 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 21 Tekintettel arra, hogy a Záhonyban működő középiskola széleskörű szakképzési lehetőséget biztosít, működése során figyelembe kell venni a megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott célokat és a hozzájuk rendelt feladatokat. Mivel az önkormányzat fenntartói funkcióját elvesztette, így leginkább csak koordinációs, ösztönző és közvetítő szerepkört tud betölteni ebben a folyamatban Magyarország S3 Stratégia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háttérdokumentum A 2014-ben készült dokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási lehetőségeit vizsgálja, a kidolgozandó megyei intelligens szakosodási stratégiához adott prioritások háttérdokumentumaként. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elindul a növekedés és a felzárkózás útján, építve a térség kedvező belső és geopolitikai adottságaira, a megye innovációs rendszerének és kutatás - fejlesztési tevékenységének dinamizálásával. A dokumentumban megfogalmazott átfogó cél: A megye innovációs rendszerének erősítésén keresztül a megye tudásbázisának, innovációs tevékenységének növelése, melynek célja a kiemelt stratégiai ágazatok nemzetközi versenyképességének javítása és a társadalmi jólét növelése. A célok elérését segítő fejlesztési területek az alábbiak: F1. A megye innovációs tevékenységének fejlesztése F1.1. A megyei kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, bővítése F1.2. Az innovációs tevékenységhez szükséges humánerőforrás fejlesztése F1.3. A vállalatok innovációs tevékenységének támogatása F1.4. Az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztése F2. Az innovációs szeplők közötti együttműködések ösztönzése F2.1. Kutatóhelyek és vállalatok közötti együttműködések erősítése, a technológia transzfer erősítése F2.2. Klaszterfejlesztés, innovációs klaszterek létrehozása F2.3. Hazai és nemzetközi együttműködések támogatása Ágazati fejlesztési terület: F3. A zöldség-és gyümölcstermesztésre épülő élelmiszeripari vertikum innovációs teljesítményének és versenyképességének fejlesztése F3.1. Élelmiszeripari innovációs intézmények tevékenységének fejlesztése P.3.2. A technológia transzfer segítése az élelmiszeripari innovációk piacosításában P.3.3. A megújuló energiák hasznosítása a mezőgazdasági termelésben Záhony alapvetően a városban meglévő magas színvonalú középfokú oktatási intézményére, szakképzési kínálatára támaszkodva, mint az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztésével és gazdasági kapacitásait kihasználva a jelenlévő vállalatok innovációs tevékenységének támogatásával, valamint hatékony befektetés-ösztönzési program kidolgozásával tud hozzájárulni a megyei célokhoz. Területfejlesztési Program Kistérségi programok A közös kistérségi érdekek elérése érdekében 2010-ben elkészült a Záhonyi kistérség Területfejlesztési Programja, amely stratégiai és operatív programrészből áll. A stratégiai programrész ismerteti a kistérség fejlesztési prioritásait, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó alprogramokat, illetve intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. Az intézkedések részletes tartalmának meghatározására az operatív program keretében került sor.

22 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 22 Komplex Gazdaságfejlesztési Program Az operatív programrészben megfogalmazott települési projektjavaslatok: Belterületi úthálózat felújítása, parkoló kialakítása, körforgalom építése Hivatásforgalmi kerékpárút építése a 4. sz. főút mellett Az iskola épületének felújítása, tornacsarnok építése A Tájház felújítása Közösségi színterek kialakítása A Hivatalépület komplex akadálymentesítése A Záhonyt érintő 4. sz. főút felújítása sz. főút felújítása Záhony-Tiszabezdéd között A kistérségen belüli kezdeményezéseken túlmutat a Záhonyi Térség Különleges Gazdasági Övezetének Komplex Gazdaságfejlesztési Programja, amelynek stratégiai célja a befejező műveletekre épülő hozzáadott érték termelés feltételeinek megteremtése, a raktározási, csomagolási, áruelosztási funkciók fejlesztése. A komplex gazdaságfejlesztési program fő elemei: Ipari és logisztikai területek létrehozása A gazdaságot és a logisztikát segítő infrastruktúra fejlesztése Elérhetőség javítása A térség belső közlekedési infrastruktúrájának az ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése A térségben működő kis és középvállalkozások támogatása Intermodális logisztikai kapacitás fejlesztése Betelepülő tőkeerős cégek térségi, beszállítói kapcsolatának elősegítése Kapcsolódó logisztikai klaszterben résztvevő vállalkozások általános és informatikai fejlesztése Gazdasági tanácsadó szolgáltató tevékenység fejlesztése A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú képzés és az átképzés fejlesztése Felsőfokú szak- és továbbképzés fejlesztése Középfokú szakképzés fejlesztése Átképzési programok Komplex marketing és gazdaság, valamint közlekedés diplomáciai program A kistérségi programok megvalósításában Záhony központi szerepet tölt be, a fejlesztések megvalósításával hozzájárul a megyei programokban megfogalmazott célok eléréséhez. 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Jelenleg az alaptörvény a évi LVI. törvénymódosítás rendelkezéseivel együtt hatályos. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az országos szerkezeti tervben

23 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 23 Záhony egyrészt határkikötőként, másrészt a területfelhasználási térkategóriák alapján vegyes területfelhasználási térségként került azonosításra. Az övezeti lehatárolás szerint világörökségi és világörökségi várományos-, valamint országos vízminőség védelmi terület, továbbá határ menti szegmense az országos ökológiai hálózat része és a Nagyvízi meder területéhez tartozik. 7. térkép: Záhony az Országos Szerkezeti Terven Forrás: OTrT, 2013 Az OTrT-ben megnevezett és a város külső elérhetőségét biztosító közlekedési kapcsolatok: M34-es gyorsforgalmi út: Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna) (a TEN-T hálózat része) 4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza -Kisvárda -Záhony - (Ukrajna) Vasúti hidak: Szolnok térségében, a (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [Ferihegy] - Záhony térsége -(Ukrajna) nagysebességű vasútvonalon Az országos vasúti törzshálózat eleme: (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [Ferihegy] - Záhony térsége - (Ukrajna) (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak: Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony - (Ukrajna) Országos kerékpárút törzshálózat elemei, északkeleti határmente kerékpárút: 2.A: (Szlovákia) - Szob - Kemence - Balassagyarmat - Szécsény - Salgótarján - Cered - Ózd - Bánréve - Aggtelek - Jósvafı - Szalonna - Hidasnémeti - Gönc - (A 4. sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza) - Sátoraljaújhely - Pácin - Záhony - Zsurk - Lónya - Vásárosnamény - Tarpa - Szatmárcseke -Tiszacsécse - Tiszabecs - (Ukrajna) 2.D: Záhony - (Ukrajna) Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötők: Tiszán- Záhony (schengeni) 5. táblázat Az övezeti érintettség vizsgálata az OTrT alapján Ssz. Övezetek megnevezése Település érintettsége 1. Országos ökológiai hálózat övezete Érinti 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Nem érinti 3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Nem érinti

24 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 24 Ssz. Övezetek megnevezése Település érintettsége 4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Érinti 5. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Nem érinti 6. Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete Nem érinti 7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete Érinti 8. Nagyvízi meder területének övezete, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók övezete Érinti 9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Nem érinti Forrás: OTrT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvénynek megfelelően eljárva, a megye kiegyensúlyozott területi fejlődése, a területrendezési és területfejlesztési feladatok összehangolása érdekében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 19/2011. (XII.1.) önkormányzat rendeletével elfogadta a megye területrendezési tervét. A megyei területrendezési tervben a város a sajátos megyei térségként 5 lehatárolt Záhonyi különleges gazdasági övezet 6 központi településeként került azonosításra. Az övezet lehatárolása eltér a tervezési-statisztikai kistérségektől, ugyanakkor a tervezés során egyértelműen területrendezési egységként szolgál. A lehatárolás megegyezik az elindult európai uniós nagyprojekt által érintett térséggel. 5 A sajátos megyei térségeket közlekedéshálózati, településhálózati, gazdaságföldrajzi pozíciójuknak köszönhetően térségi jelentőségű munkaerő-piaci vonzerő-fejlesztésre, gazdasági szervező szerepre, illetve iparilogisztikai-üzleti szolgáltató központi szerepre kiemelten alkalmas városok, városcsoportok és szűken értelmezett vonzáskörzetük, továbbá jelentős gazdasági súlyú létesítményekkel rendelkező települések alkotják. 6 Az övezetbe tartozó települések: Ajak, Anarcs, Aranyosapáti, Barabás, Benk, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gelénes, Gemzse, Győröcske, Gyüre, Ilk, Jéke, Kékcse, Kisvarsány, Kisvárda, Komoró, Lónya, Lövőpetri, Mándok, Mátyus, Mezőladány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Pap, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tákos, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszamogyorós, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszavid, Tiszaadony, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Vámosatya, Vásárosnamény, Záhony, Zsurk.

25 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Záhony és térsége különleges gazdasági övezet Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve, 2011 A területrendezés célrendszerében a gazdaságfejlesztés kiemelt térségének számít. A megye határ menti fekvéséből adódó előnyök és a hátrányok mérsékléséhez szükséges térszerkezetiterülethasználati, infrastrukturális feltételek megteremtésének részcéljai között szerepel a Záhonyi logisztikai térség fejlesztése, valamint a településrendszer konfliktusainak mérséklése és a településhálózat értékeit, értékőrző megújulását elősegítő térszerkezet, közlekedési hálózat és szabályozás kialakítása célkitűzés részcéljaként a Kisvárda-Záhony-Vásárosnamény közötti együttműködés és munkamegosztás területi feltételeinek kialakítása révén a megye északi részének társadalmi-gazdasági megerősítése is megfogalmazódik. Nyíregyháza, mint regionális alközpont mellett Záhony a megye makro-regionális pozíciójának megerősítésében is kiemelt szerepet kap. Záhony és térsége kiemelt gazdasági övezet Kisvárdával és Vásárosnaménnyal, mint súlyponti elhelyezkedésű és méretüknél nagyobb szervező-ellátó szerepű kisvárosokkal való együttműködésben és munkamegosztásban tud térségfejlesztő energiává válni. A záhonyi fejlesztéseket meghatározó rendezőelvként fogalmazódik meg, hogy a gazdasági területkínálat növekedése mellett az ökológiai infrastruktúra és rekreációs fejlesztések kiemelt ösztönzése indokolt, a településrendezés eszközeivel is. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a diverzifikált gazdaság feltételeinek kiépítésére, a logisztikában rejlő lehetőségek túlbecsülésében rejlő veszélyek kiküszöbölésére. A Térségi Szerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási rendszerben a település környezetét érintő övezetek: az országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, térségi jelentőségű tájéképvédelmi terület övezete, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, nagyvízi meder övezete, széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete

26 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Záhony és térsége Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terv 1. melléklet: Térségi Szerkezeti Terv, 2011 A térségi mellékutak, így Záhony-Vásárosnamény-Mátészalka-Vállaj nyomvonala a meglévő és tervezett gyorsforgalmi út és főúthálózaton belül az általános irányelveknek megfelelően úgy került kijelölésre, hogy erősítse a megye észak-déli irányú közlekedési kapcsolatait, s ezáltal közvetett módon előmozdítsa a határ menti fejlesztések megvalósítását. A Területrendezési Tervhez kapcsolódóan megye közgyűlése által megfogalmazott ajánlások: Szerkezetalakításra vonatkozó általános ajánlás: Megyei-regionális szinten és a településrendezés eszközeivel is segíteni kell a Tisza illetve mellékfolyói menti várospárok megye- illetve országhatáron túlnyúló kontextusban is értelmezett összehangolt fejlesztését és térségi szerepeik megerősítését a belső és külső perifériatérségek dinamizálása érdekében: Települési vonatkozás: Záhony-Csap (Ukrajna). Záhony, Kisvárda és Vásárosnamény közötti közlekedési és sokoldalú funkcionális kapcsolatok erősítése szükséges. 1.4 A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Záhony település fejlesztését befolyásoló megállapításai 6. táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Záhonyban Település neve Zsurk Tiszabezdéd Forrás: saját gyűjtés Települést érintő elhatározások Ipari park nagy területű bővítése Logisztikai központ építése Elkerülő út építése

27 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Hatályos településfejlesztési döntések Településfejlesztési koncepció A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai 2008-ban a Záhonyi Gazdasági Övezet települései az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pénzügyi támogatása mellett a gazdasági övezet egészére kiterjedően településfejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek készíttetését határozták el. A folyamat során az övezet egészére vonatkozó koncepció és szerkezeti terv mellett, azzal összhangban, 2009-ben elkészült Záhony város településfejlesztési koncepciója is. Záhony településfejlesztési koncepciójának részét képezi egy áttekintő SWOT-elemzés az akkori állapotra vonatkozóan, valamint egy célrendszer, amelyben a város jövőképe az alábbiak szerint körvonalazódik: A gazdaság megerősödik, ágazati szempontból komplexebbé válik, a jelenleg egy lábon állás oldódik, Záhony visszanyeri foglalkoztatási központ szerepkörét A minőségi élet infrastrukturális épített környezeti és természeti feltételei biztosítva lesznek A társadalmi és szociális helyzet javul

28 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A jövőkép elérése érdekében megfogalmazott hosszú távú fejlesztési feladatok Záhony gazdaságának több lábra állítása, az egyoldalú logisztikai funkció oldása, a térségi munkahelyi és gazdaságirányítási központ valamint logisztikai központ szerep betöltése A kistérségi központ, térségszervező és civil szervezeti központ szerepkör ellátása érdekében szükséges fejlesztési feladatok Az életminőség javítása érdekében szükséges fejlesztések a logisztikához kapcsolódó egyéb gazdasági tevékenységek településbe/térségbe vonzása (a kedvező területi és gazdasági lehetőségek kiajánlásával, imázsépítéssel, jó kommunikációval, a befektetői tőke fogadási feltételeinek előkészítésével) a vállalkozások ösztönzése, önkormányzati támogatása (vállalkozás-barát ügyintézéssel, kezdeti adókedvezményekkel, stb.) az innovációs képesség javítása, térségi összefogást és az érdekérvényesítést segítő szervezetek létrehozása a versenyképesség növelésének elősegítése (pl. informatikai támogatás biztosításával, térségi közös szervezéssel) új munkahelyek és/vagy alternatív (részmunkaidős, a női foglalkoztatást vagy az alacsonyan képzettek foglalkoztatását elősegítő) munkahelyek létrehozásának és fenntartásának támogatása (hozzájárulással, adókedvezményekkel) az oktatás hatékonyságának növelése, a szakirányú középfokú oktatás fejlesztése és a változó munkaerő igényekhez igazítása, a gazdaság szereplőinek bevonása az oktatásba optimális területbiztosítása a gazdasági és a gazdaságot (is) szolgáló infrastruktúrafejlesztésekhez új vámterületek kialakítása az újonnan kiépülő közlekedési infrastruktúrákhoz (M34 gyorsforgalmi út, új Tisza-híd) kapcsolódóan a szükséges szervezetek létrehozása, megerősítése, a feladatok meghatározása és elosztása az információs háttér biztosítása, helyi térségi és bele illeszkedő települési információs rendszer tartalmának (gazdasági, területi, terv-nyilvántartási, stb.) meghatározása és kidolgozása, adatokkal hozzáférés biztosítása, rendszer létezéséről és használhatóságáról tájékoztatás, információs marketig terv elkészítése a kistérségi civil szervezetek kapcsolatainak, szakmai rendszer szerinti szerveződésének megteremtése, az együttműködések kialakítása, erősítése, a település és térségfejlesztésbe bevonása, a civil részvétel és aktivitás elősegítése a települési intézményellátás működési színvonalának emelése (jelentősebb területigény nélkül) a munkába-állást elősegítő intézményhálózat bővítése (bölcsőde, idősgondozás) a saját igényen túli kapacitással részben a környező települések szolgálatára is a kulturális igényeket fokozó/kielégítő programkínálat és a szabadidős lehetőségek bővítése a települési arculat javítása, közterületek rendezése és akadálymentesítése, a települési értékvédelem fokozása a természeti területek védelme és a Tisza parti területek rehabilitációja, az árvízvédelmi problémák megoldása a környezetterhelés elsősorban az átmenő forgalom csökkentése (úthálózat fejlesztéssel) a lakóterületek védelme a gazdasági területek zavaró hatásaitól (pl. erdősítéssel)

29 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29 Integrált Városfejlesztési Stratégia a közhangulatot javító és települési identitást erősítő civil szerveződések, a szellemi jólét erősítése Forrás: Záhony Településfejlesztési Koncepció Településszerkezeti Terv, 2009 Záhony jelenleg hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2013-ban készült el, amelyet a képviselő-testület a 13/2013. (II. 28.) számú határozatával hagyott jóvá. Az IVS részletes helyzetelemzése és kialakított célrendszere megfelelő alapot jelent a megalapozó vizsgálat kidolgozásához és az ITS céljainak meghatározásához. 8. táblázat: Az IVS céljai Jövőkép Átfogó cél Záhony kiemelt közlekedési-logisztikai csomópontként újra felértékelődő szerepet tölt be a dinamikusan növekvő kelet-nyugati áruforgalomban. Előnyös térszerkezeti helyzetét, természeti környezetének adottságait és magasan képzett munkaerő-állományát kiaknázva regionális szinten is versenyképes gazdasági és logisztikai centrummá fejlődik, jelentős hozzáadott-értéket előállító ipari, feldolgozóipari és logisztikai kapacitásokkal. A gazdasági teljesítmény és az esztétikus, egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi, kereskedelmi és közszolgáltatások, valamint a fejlett és a gazdasági igényeket rugalmasan szolgáló oktatási rendszer egymást erősítve, hosszú távon biztosítják a versenyképes környezetet a város és térsége lakói, az itt működő vállalkozók, a potenciális befektetők és a térségbe látogató turisták számára.. Dinamikusan fejlődő, vonzó és versenyképes kistérségi centrum szerepkör betöltése a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, a kultúra és az idegenforgalom területén a lakosság életminőségének javítása érdekében. Tematikus célok T1. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) T2. A közszolgáltatások minőségének javítása, térségi centrum-funkció erősítése T3. Kulturális és szabadidős (rekreációs) szolgáltatások fejlesztése, idegenforgalmi vonzerő javítása T4. Az épített és természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése T5. A település imázsának fejlesztése Városrészi célok V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 V2. A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében Az IVS-ben lehatárolt Városközpont fejlesztési akcióterületen kijelölt projektek jelentős része a funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében megvalósult, azonban a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem tették lehetővé a tervezett fejlesztések maradéktalan megvalósítását. Éppen ezért jelen stratégia kidolgozásakor a projekttervezés a korábban ütemezett projektek figyelembevételével történik. A funkcióbővítő városrehabilitáció keretében megvalósult beavatkozások legfontosabb elemeit, valamint azok hatásait a Helyzetértékelő munkarész vonatkozó fejezetei összegzik. A városrehabiltáción kívül egyéb, pontszerű, egy-egy intézményt érintő fejlesztések kivitelezése is megtörtént (Mellékletek 43. táblázat), amelyek közvetlen vagy közvetett hatása nyomon követhető a gazdasági-társadalmi folyamatok alakulásában (részletes adatokat és tendenciákat az 1.7 és az 1.8 fejezet tartalmaz).

30 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A településrendezési szerződések (továbbiakban: szerződés) jogi hátterét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény adja. Ennek értelmében a szerződés a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmény. A 30/A. értelmében a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval. Utóbbi átvállalhat olyan beruházási elemeket, amelyek kivitelezése egyébként az önkormányzatot terhelné. Ellentételezésként az önkormányzat a szükséges településrendezési módosításokat végrehajtja. Záhony Város Önkormányzata egyelőre nem alkalmazta a településrendezési szerződés eszközét, de településfejlesztési céljainak megvalósítása során mérlegeli ennek lehetőségét. 1.6 Településrendezési Tervi előzmények Hatályban lévő településrendezési eszközök Záhonyban jelenleg hatályos településrendezési eszközök: 161/2012. (XII. 20.) KT. számú határozat Záhony Város Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról 23/2012. (XII.20.) Önkormányzati rendelet, Záhony Város Szabályozási Terveinek és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról 120/2009. (IX.29.) számú határozattal elfogadott Településfejlesztési Koncepció A területhasználatban bekövetkezett változások az Országos Területrendezési Terv előírásainak és a település adottságainak figyelembe vételével kerültek kijelölésre. A településrendezési eszközök és fejlesztési dokumentumok összhangban vannak. Jelenleg nincs módosítás folyamatban. A Helyi Építési Szabályzat és a mellékleteként hozzá tartozó szabályozási terv a település területére vonatkozóan az alábbi területeket különíti el: Beépítésre szánt területek Lakóterületek (kisvárosias, kertvárosias, falusias) Vegyes területek (településközponti, központi) Gazdasági területek (kereskedelmi szolgáltató, jelentős mértékben zavaró, egyéb ipari) Üdülőterületek (üdülőházas, hétvégi házas) Beépítésre szánt különleges területek(nagykiterjedésű kereskedelmi célú, Vásár, kiállítási, Egészségügyi, Strand, Nagykiterjedésű sportolási célú, Nagykiterjedésű kulturális célú, Honvédelmi és belbiztonsági, Hulladék elhelyezésére szolgáló, Közlekedési építmények, Mezőgazdasági üzemi) Beépítésre nem szánt területek: Beépítésre nem szánt különleges területek (strand, nagykiterjedésű sportolási és szabadidős, temető, bányászati, honvédelmi és belbiztonsági) Közlekedési és közműterületek (közúti, vasúti, vízi, légi) Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek (általános, kertes)

31 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 31 Vízgazdálkodási területek (vízmeder, árvízvédelmi, vízbeszerzési, nagyvízi meder területére eső strand, nagyvízi meder területére eső szántó, nagyvízi meder területére eső rét, legelő) Természetközeli terület Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 10.. szerint: (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Ennek megfelelően készült a város Településszerkezeti terve a Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elvek valamint a magasabb szintű rendezési eszközök elhatározásainak figyelembevételével. Záhony városrendezésre vonatkozó elhatározásait, alapelveit és iránymutató javaslatait a településfejlesztési koncepció tartalmazza. A lakóterületek alakításának alapelvei: a településközponti területek az egységes megjelenését ösztönözze; a hagyományos települési részek karakterjegyeinek fennmaradását segítse. Ezért az általános szabályozástól részben eltérő, részben kiegészítő sajátos előírásokra lesz szükség e területeken; érje el az újonnan kialakítandó lakóterületek rendezett beillesztését a települési környezetbe, a külterületi beépítésre nem szánt területeken épületek ne legyenek elhelyezhetők. A külterület beépítésre nem szánt területeinek szűkössége miatt meg kell akadályozni, hogy további területek beépíthetővé váljanak. A gazdasági területek alakításának alapelvei: Cél a gazdaság versenyképességének fokozása Hozzáadott értéktöbbletet eredményező intermodális logisztika A közúti, vasúti, szállítás összekapcsolásának, feltételeinek kialakítása Az áruelosztó központ szerepkör erősítése. A tovább- feldolgozási, csomagolási tevékenység bővítése A logisztikához kötődő nagy szállításigénnyel rendelkező termelő iparágazatok Záhonyba vonzása A gazdasági fejlesztések infrastruktúra feltételeinek javítása Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei: A jövőben már a közterületek kialakításakor hangsúlyt kell fektetni azok megfelelő kialakítására. Ennek keretében új utcák nyitásakor már azok kiszabályozásánál figyelembe

32 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 32 kell venni, hogy megfelelő zöldsáv (kétoldali fasor) kialakítható legyen, majd az infrastruktúrahálózat kiépítését követően az utcafásításokat haladéktalanul el kell végezni. A városközpont közcélú zöldfelületeinek mennyisége a jövőben nem csökkenhet A meglévő, értékes fasorok megőrzéséről gondoskodni kell A település játszótereinek kialakítása, műszaki állapota nem minden esetben megfelelő. A balesetveszélyes, régi fém játszószereket a közterületekről el kell távolítani, az új játszóterek minőségét rendszeresen ellenőrizni kell. A gazdasági területeken az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a védő- és takarófásításokra. Hangsúlyt kell fektetni a lakóterületek és iparterületek találkozásánál a telken belüli zöldfelület biztosítására. Törekedni kell a településről kivezető utak menti fasorok, zöldsávok megőrzésére, ahol szükséges ezek kialakítására A belterületi zöldfelületek megőrzése érdekében biztosítani kell a közhasználatú zöldfelületek fennmaradását. Az új beépítések esetén a zöldfelületek megfelelő mértékét -különösen gazdasági területekenminimális zöldfelületi arány meghatározásával és beültetési kötelezettség előírásával biztosítani kell Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei: Az ártéri gyepek, erdők, vizes és vízi élőhelyek védelme érdekében azok kezelésekor figyelembe kell venni a nemzeti park természetvédelmi célú kezelési útmutatóját. Javasolják a Tisza árterületén az ártéri tájgazdálkodás elveinek maradéktalan megvalósítását. Erdő- és erdősáv telepítéskor honos fajokból álló állományt kell kialakítani. A Tisza menti értékes élőhelyek védelme, megőrzése nagyon fontos A településszerkezeti terv megvalósult elemei Tervezett lakóterületek: A településszerkezeti terv által fejleszteni kívánt lakóterületek még nem valósultak meg, néhány intézmény homlokzati és energetikai megújítása megtörtént. Tervezett központi területek: Záhony Város központjának funkcióbővítő városrehabilitációja (pályázat keretében) Tervezett különleges területek: Záhony Városi Piac felújítása Tervezett gazdasági területek: A tervezett gazdasági fejlesztések részben megvalósultak. Zöldterületek, közhasználatú zöldfelületek: József Attila úti szabadidőpark és rendezvényközpont (Funkcióbővítő városrehabilitáció pályázat keretében megvalósult. Záhony városközpontjának megújítása, Polgármesteri Hivatal környezetének rendezése pályázati keretből Kerékpárút építése Zsuk-Záhony-Győröcske között Tisza töltésen (pályázatból)

33 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33 Infrastruktúra: Záhonyi távhő szolgáltatási rendszer korszerűsítése megújuló energiaforrás bevonásával 1.7 A település társadalma A népesség főbb jellemzői Népességszám alakulása Demográfia Záhony népességfejlődése az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat ben főnyi lakónépességnek ad otthont. 7 A vizsgált időszak alatt 2001 és 2013 között az érték jelentős mértékben, 12,6%-kal csökkent, elsősorban az elvándorlás miatt: egyes években az elvándorlók száma közel 50%-kal meghaladta az odavándorlók számát volt az egyetlen év, amikor ez a trend ellentétesen alakult. 9. táblázat: Záhony népességének változása (2001, 2013) Adattípus Népesség 2013/2001 (%) Állandó népesség-város ,19 Lakónépesség-város , ,72 Lakónépesség-megye ,47 népesség- Állandó ország népesség- Állandó megye Lakónépesség-ország Forrás: KSH , ,08 Lakónépesség / állandó népesség 2001 (%) Lakónépessé g / állandó népesség 2013 (%) 95,3 95,53 98,4 97,12 99,07 98,26 7 Ez alapján a város népsűrűsége a 2013-ban 591,9 fő/km 2, ami a megyei (94,57 fő/km 2 ) és az országos (106,17 fő/km 2 ) átlag többszöröse, valamint a megyei városok közül itt a legmagasabb ez az érték.

34 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Záhony népességszámának változása ( ) Forrás: KSH A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói rétegekben jellemző. Ennek tényét a munkavállalói korú népesség folyamatos csökkenése is alátámasztja. A migrációs folyamatokkal ellentétben az élve születések és a halálozások száma többnyire kiegyenlíti egymást. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor Záhonynak szembe kell néznie a folyamatos népességcsökkenés és társadalmi elöregedés problémájával, amelyek mértéke még a megyei és országos folyamatoknál is súlyosabb. 10. táblázat: Záhony népmozgalmi adatai (2001, 2011) Adattípus Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH Lakónépesség Állandó népesség

35 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Záhony népmozgalmi adata Élve születés Halálozás Odavándorlás Elvándorlás Korösszetétel Forrás: KSH A és a évi népszámlálási adatokat összehasonlítva a népesség korösszetétele kedvezőtlenül alakul. A gyermekek (0-14 éves) számának nagy arányú csökkenése (22%-ról 13%- ra) és az időskorúak (60 éven felüliek) számának növekedése (15%-ról 19%-ra) figyelhető meg. Összességében az eltartottsági mutató (47) 100 felnőtt korúra jutó gyermek és időskorú jóval a megyei átlag (56) alatt van. Az öregedési index változása is egyértelműen jelzi a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat: míg 2000-ben 100 gyermekkorúra 66 időskorú jutott, addig 2011-ben már 148, ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) Forrás: KSH X Gyermekkorú: 0-14 éves, időskorú: 60 éven felüli.

36 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A népesség korösszetétele Nemek szerinti megoszlás Adattípus 2001 adott korcsoport részesedése 2001 (%) 2011 adott korcsoport részesedése 2011 (%) , , , , , , , , , ,71 60-X , ,98 Összesen Forrás: KSH A népesség nemek szerinti arányát tekintve az elmúlt időszakban a nők arányának növekedése tapasztalható, ami nem egyedi jelenség. Míg 2001-ben Záhonyban 1000 férfira átlag 1083 nő jutott, addig 2013-ban már 1119 ez kedvezőtlenebb a megyei átlagánál (1083). Hasonlóan a megyei és az országos tendenciákhoz, a férfiak korai halálozása miatt a nők többsége a 60 év feletti korosztályokban a legjellemzőbb Záhonyban is Nemzetiségi összetétel A népesség etnikai összetételét tekintve a évi népszámlálás adatai alapján elhanyagolható a kisebbségi lakosok aránya. A város lakónépességének 3,5% (144 fő) vallotta magát valamilyen kisebbséghez tartozónak, amelyből a legnagyobb nemzetiségi csoportok: ukrán (41 fő), cigány (31 fő) és orosz (35 fő) volt. A évi népszámlálás óta az ukrán népesség aránya 32%-kal, a cigány népesség aránya 24%-kal növekedett. A harmadik legjelentősebb nemzetiségi csoport 2001-ben még nem volt jelen a városban. Záhony sajátos etnikai homogenitása miatt itt a térség településeivel, és a megye többi városával ellentétben nem jelent problémát a hátrányos helyzetű lakosok, kisebbségi csoportok integrációja, társadalmi beilleszkedésének elősegítése, lakókörnyezetük rendbetétele, képzése, foglalkoztatása vagy felzárkóztatása. Legmagasabb iskolai végzettség Képzettség A évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége országos és megyei viszonylatban is magas: az érettségivel rendelkezők aránya 16,3%-kal meghaladja a megyei és 9,3%-kal az országos szintet. A tendenciák is egyértelműen pozitívak települési, megyei és országos szinten egyaránt: leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett. Az önkormányzat szorosan együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartású középiskolákkal és a munkaügyi kirendeltséggel annak érdekében, hogy a munkaerő-kínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz. 12. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) Változás 2011/2001 Adattípus viszonylatában (%) város 19,8 17,1 86,3 Legfeljebb általános megye 54,7 41,6 76,1 iskola ország 46,3 31,7 68,5

37 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 37 Adattípus Változás 2011/2001 viszonylatában (%) Érettségi nélküli város 20,3 13,4 66 középfokú megye 21,9 19,9 90,9 végzettség ország 21,1 19,5 92,4 város 32,3 36,8 113,9 Érettségi megye 15,6 20,5 131,4 ország 22,0 27,5 125,0 város 8,4 14,1 167,8 Egyetemi vagy megye 6,3 10,5 166,7 főiskolai oklevél ország 9,9 15,5 156,6 Forrás: KSH Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottak ingázása Munkanélküliség Foglalkoztatottság Záhonyban 2011-ben a munkaképes korúak száma 2772 fő volt, ennek 59,9%-a volt foglalkoztatott. Ez, összehasonlítva az országos értékekkel (64,02%), alacsonynak tekinthető, azonban a megyeit (53,7%) meghaladja. Összességében a gazdasági aktivitás mutatói az országosnál kedvezőtlenebb képet mutatnak, míg a megyei értékekhez képest kismértékű pozitív eltérések rajzolódnak ki. 13. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Mértékegység fő % fő % fő % fő % Záhony Szabolcs-Szatmár- Bereg megye , , , , ,0% , , , , , , , Magyarország ,7 Forrás: KSH , , , , , , , ben a helyben foglalkoztatottak száma 3020 fő volt, ennek 39,6%-a helyben lakó, 60,4%-a napi rendszerességgel ingázó. A város meglévő foglalkoztatási potenciálja ellenére magas a más településre eljáró foglalkoztatottak száma (458 fő), amely a évi népszámlálási adatokhoz képest 34,7%-kal növekedett. A város egyik jelentős munkaerő-piaci problémája a nyilvántartott álláskeresők magas száma és aránya és 2013 között (a 2010-es évet leszámítva) ezek az értékek folyamatos emelkedést mutattak, elsősorban a gazdasági válság miatt, az elmúlt években a gazdasági helyzet általános javulásának és a közfoglalkoztatási programnak köszönhetően pozitív változások kezdődtek januárjában a munkaképes korú népesség 4,3%-a nyilvántartott álláskereső (korábban ez az érték a 9%-ot is meghaladta), akik mintegy 36%-a legalább 365 napja nyilvántartott álláskereső. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi ezt próbálja megelőzni az önkormányzat a közfoglalkoztatási programba való bevonással.

38 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) Nyilvántartott álláskereső 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső Forrás: (2000-ben és 2002-ben a tartósan munkanélküliek esetében nem 365, hanem 180 nap volt a határérték) Jövedelmi viszonyok A jövedelmi viszonyokat alapvetően meghatározza a népesség gazdasági aktivitása, amelyet részletesen az fejezet mutat be. Záhony 2013-ben 491 adófizető jutott ezer lakosra, ami meghaladja a megyei értéket (421 fő). Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelem adó alap 2,089 millió Ft, a személyi jövedelem adó értéke pedig 522 ezer Ft volt (a családi adókedvezményt is beleszámítva), ami szintén kedvezőbb a megyei átlaghoz viszonyítva. A nyugdíjasok ezer lakosra vetített száma 2013-ban 264 fő volt, átlagos havi ellátásuk Ft, amely a megyei városok közül a legmagasabb. Záhonyban a hátrányos helyzetű lakosság száma viszonylag alacsony: az ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 2,9, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 27,5 mindkét adat a megye városainak átlagától alacsonyabb. 14. táblázat: Segélyezettek ezer főre jutó száma (2013) Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma ezer lakosra Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma ezer lakosra Forrás: KSH Záhony Szabolcs-Szatmár- Bereg megye városai Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 2,9 3,5 5,0 27,5 37,2 50,7

39 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 39 Lakáskörülmények Életminőség A lakosság életminőségét számos tényező befolyásolja közvetlen és közvetett módon, ezek közül a háztartások lakáskörülményeiről, az egészségi állapotról, illetve a gépkocsiállományról állnak rendelkezésre megfelelő információk települési szinten. 15. táblázat: A lakások minősége mint az életminőséget befolyásoló tényező (2001, 2011) város megye város megye A népesség egészségi állapota Személygépkocsiállomány Lakások száma (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 6,3 26,90 3,27 14,33 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 96,7% 80,83 99,89 89,23 Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 93,37 35,22 98,39 58,05 Forrás: KSH A társadalom életminőségének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Záhonyban jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. Jóllehet a járás lakosságának egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról az országos átlagot tükrözi, a valóság rosszabb egészségi állapotot mutat. Gyakorlatilag a 70-es évek állapota konzerválódott, sőt a daganatos, a keringési és a mozgásszervi betegségben szenvedők aránya növekedett is. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. A következő ábra a gépkocsiállomány százalékos változását ábrázolja térségi összehasonlításban. Záhony városa az elmúlt években az országos átlagtól elmaradva nagymértékben meghaladja a megyei értékeket. 6. ábra: A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma ( ) Záhony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Forrás: KSH

40 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Záhonyban a hasonló méretű városokban a térbeli, társadalmi konfliktusok megjelenése nem tekinthető általános jelenségnek. A hátrányos helyzetű lakosok száma relatíve alacsony, nem alakultak ki szegregátumok a városban. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű családok és gyermekek növekvő száma illetve térbeli koncentrációja látens vagy valós konfliktusként jelentkezhet a jövőben. Az önkormányzat, valamint az érintettek számára nyújtott szolgáltatások ellátását végző szervezetek a meglévő problémák megfelelő kezelésével a társadalmi konfliktusok és a szélsőséges rétegződési folyamatok elkerülhetőek. 7. ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) ,2 56,9 56,1 63, ,9 26,3 33,8 29,5 32, ,6 8,5 0 Óvoda Általános iskola Szakközépiskola Gimnázium Záhony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Forrás: KSH Települési identitást erősítő tényezők Településtörténet "Földterület, dűlő mögé A település fejlődéstörténete Történeti és kulturális adottságok Záhony az ország északkeleti csücskében, a Tisza-könyök térségben (itt fordul a Tisza folyása északnyugatiról délnyugatira) fekszik. A város a megyehatárok gyakori változásával hol Szabolcs, hol Ung vármegyéhez tatozott. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédos Győröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták, majd az 1950-es megyerendezéskor az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez. A település elnevezése a szláv eredetű za + gon szóösszetételből származik, amely jelentése, földterület, dűlő mögé. Dr. Németh Péter a Záhonyi füzetek -hez készített jegyzetei szerint a rengeteg magyar hany, hony végződésű települések nevével együtt valamilyen képzőként alakult ki, s inkább mocsaras-lápos területet jelent. A g/h változást figyelembe véve, záhony szó a mai napig létezik a szláv nyelvekben: (za/g/h/ony) a szarvasmarhák számára épített karámot jelent. A Tisza árterében rideg állattartást folytattak a XI XV. század között és Záhony mint karám valószínőleg Drugeth János nádor birtokaihoz tartozó ártéri, mocsaras-lápos legelő volt. A település első ismert földesura Agócsi Péter (15. század), későbbi tulajdonosai: Homonnai család, Barkóczy család, Csicseri Orosz János, Ritter (19. századi nemes, aki 1831-ben cukorgyárat létesített). A település 1989 óta város, ettől kezdve van címere és zászlaja. Ennek különlegessége, hogy Záhony az első magyar város, amelynek címerében vasúti motívum található. A pajzs alakú címer

41 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 41 Kulturális értékek alapszíne a kék, a felső mezőben mozdonykereket közrefogó két madár, az alsó mezőben a Tiszát jelképező ezüstszínű hullámok. A címert Hérics Nándor képzőművész tervezte. A város fejlődéstörténetében a legjelentősebb változást az es év hozta. A Szovjetunió nyugati határvonala mentén itt létesült az egyik (Breszt és Ágcsernyő után a harmadik) legjelentősebb vasúti átrakó-pályaudvar. Kiemelkedő nemzetközi jelentőségét az adta, hogy a korábbi cári Oroszországban, majd a Szovjetunióban kiépített széles nyomtávú vasúthálózat itt (és további néhány ponton Finnország, Lengyelország valamint Szlovákia és Románia keleti határán) kapcsolódik a nyugat-európai szabványnak megfelelő normál vasúti hálózattal. Ezért Záhony, hasonlóan a többi kapcsolódási pontot képező településhez, kényszerű árumegállító hellyé vált, ahol az ide érkező szállítmányokat a továbbszállítás irányának megfelelő nyomtávú vasúti kocsikba kell átrakni. Az itt lebonyolított vasúti forgalom egészen a 80-as évekig dinamikusan fejlődött, és a rendszerváltást követő évekig kiemelt jelentőséggel bírt. Ennek hatására a település infrastruktúrája fejlődött, emellett a vasúti szállítással kapcsolatos állami szolgáltatások, hatóságok idetelepülésével szolgáltatási szerepköre is jelentős mértékben fejlődött. A szerepkör számos előnyét élvezhette a város, amelyek elsősorban a dinamikusan növekvő lakosszámban, nagyobb kereskedelmi és turisztikai keresletben és a nagymértékben javuló közszolgáltatásokban jelentkeztek. Ugyancsak ez a sajátos fejlődéstörténet magyarázza a hasonlóan periférikus elhelyezkedésű településekkel szemben mutatott, a későbbiekben részletesen is elemzett sajátosságokat (pl. szegregált településrészek hiánya). A vasúthoz köthető sajátos fejlődéstörténet a város építészeti, kulturális értékeit is alapvetően meghatározza. A vasúti szállítás és infrastruktúra dominanciája miatt a városnak, bár a Tisza folyó mellett található, nem alakult ki turisztikai imázsa. A református templomon kívül nincs olyan műemlék jellegű építészeti alkotás, amely turistákat vonzana a városba Civil szerveződések A Záhonyban működő civil szervezetek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 20 civil szervezet működik, amelyek között közművelődési, oktatási, sport, szociális és egyéb alapítványok és egyesületek vannak. 16. táblázat: Civil szervezetek száma (2013) Záhony Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Magyarország Civil szervezetek száma Civil szervezetek 1000 lakosra jutó száma 4,8 4,1 5,7 Forrás: KSH Záhony Város Önkormányzata nemcsak szorosan együttműködik a helyi civil szervezetekkel, hanem hosszú évek óta pénzügyileg is támogatja azok működését. A város fontosnak tartja a civil szervezetek támogatását, azonban a 2008-ban kezdődő gazdasági válság következtében a költségvetési forráshiány miatt a támogatott civil szervezetek száma és a támogatásra fordított összeg is folyamatosan csökkent. Azonban pozitív változásként értékelhető, hogy az elmúlt évben a támogatásra fordított összeg az előző évekhez képes növekedést mutat.

42 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása ( ) ,7 7,2 5,3 4,4 3,5 2,9 3,1 2 1,9 1, Támogatott civil szervezetek száma (db) Civil szervezetek támogatására fordított összeg (mft) Forrás: Záhony Város Önkormányzata 1.8 A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását a város tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg. Az intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása az elmúlt években megtörtént, vagy terv szinten folyamatban van Oktatás A város humán infrastrukturális ellátottsága megfelelő: alap- és középfokú oktatási intézmények egyaránt működnek a településen. Az óvoda kapacitáskihasználtsága térségi és országos viszonylatban is magasnak számít (92%). 17. táblázat: A Záhonyban működő oktatási intézmények tanulólétszáma (2015. január) Intézmény neve Záhony Hétszinvirág Óvoda és Bölcsőde Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium Forrás: oktatási-nevelési intézmények Tanulólétszám az intézményben összes HHH/HH SNI / (ebből 71 esti tagozatos) A Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium háromféle képzési formát kínál: Nappali tagozatos oktatás (9-12. osztály)

43 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 43 Általános gimnáziumi osztály: A tanulók a hagyományos gimnáziumi tárgyakat tanulják, az informatikát emelt óraszámban. Kötelező idegen nyelvek az angol és a német. Általános közlekedési szak: A négyéves képzés során a tanulók átfogó ismereteket szereznek a közlekedési szakma sokrétű és szerteágazó területeiről. A közismereti tárgyak mellett főbb tantárgyaik a közlekedési földrajz, munkavédelem, jogi, pénzügyi ismeretek. Az informatikát emelt óraszámban tanulják. A kötelező idegen nyelv az angol. Belügyi rendészeti szak: A négyéves képzés során a tanulók betekintést nyernek a belügyi rendészet rejtelmeibe. A közismereti tárgyak mellett főbb tantárgyaik az informatika, kommunikációs gyakorlatok, belügyi-rendészeti ismeretek és a testnevelés. A kötelező idegen nyelv az angol. Esti tagozatú gimnázium (9-12 osztály) Érettségi utáni szakmai képzés: Logisztikai ügyintéző (OKJ szám: ) Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző (OKJ ) Vasútforgalmi szolgálattevő (OKJ ) Vasúti személyszállítási ügyintéző (OKJ ) Vasúti árufuvarozási ügyintéző (OKJ ) Az intézmények körében az elmúlt években megvalósított beruházások a következők voltak: Megtörtént a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde komplex akadálymentesítése. A beruházás keretében kialakításra került a megfelelő számú akadálymentes parkoló, valamint fogyatékkal élőket szolgáló rámpákat, lépcsőket, előlépcsőket, korlátokat, bejárati- és belső ajtókat, szélfogókat, vezetősávos és kontrasztos padló- és falburkolatokat, továbbá az épületbe liftet és akadálymentes WC-t és mosdót építettek. Az Árpád Vezér Általános Iskola és Művészeti Iskola komplex rekonstrukciójának elemei a következők voltak: A tantermi helyiségek, valamint a közös használatú helyiségekben olajlábazat, valamint belső falfestés Beltéri nyílászárók cseréje és az ezzel kapcsolatos munkálatok: fa nyílászáró szerkezetek bontása, beltéri ajtók, alapozott acél ajtótokok, ajtólapok, kilincsgarnitúrák elhelyezése A tantermi helyiségekben és a közös használatú közlekedőkben a meglévő padlóburkolatok cseréje, a hozzá tartozó lábazat kialakításával. A beépített laminált bútorlemez ajtajú szekrények felújítása is megtörtént. Az emeleti vizesblokkokban a burkolás, festés, szaniterek cseréje valósult meg. Új kézmosók, WC csészék, piszoárok, csaptelepek és szerelvényeik felszerelése megtörtént. Fűtéskorszerűsítés keretében új, acéllemez kompakt lapradiátorok és termosztatikus szelepfejek felszerelése történt, valamint a megmaradó radiátorok mázolása magasfényű zománcfestékkel. A tornatermi lapostető szigetelése során a meglévő bitumenes lemez szigetelésének bontása és a tetőtakarítás után a csapadékvíz elleni szigetelést mind az alsó, mind a felső rétegekben elvégezte a kivitelező, majd páraszellőzők elhelyezése történt meg.

44 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Az oktatási intézményekbe járó gyermekek száma ( ) Óvodába beírt gyermekek Szakközépiskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Általános iskolai tanulók Forrás: KSH Egészségügyi alapellátás Egészségügy A város egészségügyi ellátórendszerének elemei a következők: központi körzeti (háziorvosi) ügyelet fogászati szakrendelés mentőállomás gyógyszertár A háziorvosi ellátás megfelelő kapacitással (egy gyermek- és két felnőtt-háziorvos közreműködésével) működik. Az egy háziorvosra eső lakosságszám 1357, amely mind a megyei, mind a régiós, mind pedig az országos átlagához képest is kedvezőbb. A háziorvosi ellátásról rendelkezésre álló statisztikai adatok azt mutatják, hogy a szükséges orvosi kezelések száma csökkenő tendenciát mutat, míg a városban rendelkezésre álló orvosi kapacitás növekedett az

45 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 45 Egészségügyi szakellátás Intézmények, szolgáltatások Szociális segélyezés Kulturális intézmények és közösségi terek elmúlt években. A védőnői szolgálatot jelenleg 2 fő látja el. A városban gyógyszertár is található. Az egészségügyi alapellátás számára helyet biztosító orvosi rendelő a modern kor támasztotta követelményeknek, igényeknek nem felel meg, ezért felújítása és akadálymentesítése a város tervei között szerepel. A városban korábban működő vasútüzem-orvosi rendelőt (szakorvosi rendelőintézetet) a fenntartó MÁV megszüntette. Szakorvosi ellátás így a városhoz legközelebb Kisvárdán vehető igénybe. A fogászati szolgáltatás jelenleg a Davident Bt. által biztosított Szociális közszolgáltatások A záhonyi szociális ellátórendszer elemei a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde és a Szociális Központ. Az intézmény 125 db óvodai és 28 db bölcsődei férőhellyel rendelkezik 9, 5 óvodai gyermekcsoport és egy gondozási egységen belül 2 bölcsődei csoport működik. A kisgyermekek szakszerű gondozását-nevelését, napközbeni ellátását 5 gondozónő végzi. A bölcsődét maximális kihasználtság jellemzi, évente gyerek van várólistán. Az intézmény komplex akadálymentesítése 2010-ben megvalósult. A záhonyi kistérség szociális és gyermekjóléti szolgáltatásait ellátó Szociális Központ székhelye Mándok, Petőfi u. 23. szám alatt található. A székhely épületében található az idősek bentlakásos intézménye, mely 20 fő befogadására alkalmas. A szakellátás mellett az intézmény Mándok településen fogyatékosok nappali ellátását, Tiszabezdéden idősek nappali ellátását, valamint a záhonyi kistérség valamennyi településén (így Záhonyban is) családsegítést, étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást és gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. A szociális szolgáltatások biztosítása mellett a város törvényi kötelezettségeinek megfelelően segíti a szociálisan rászorulókat pénzbeli és természetbeni támogatás formájában egyaránt. A város lakosságának szociális helyzetéről ad kitűnő képet az önkormányzati segélyezés alakulása, azaz a szociális segélyezési rendszer igénybevételének foka. A népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság arányának változása jellemzi, amelyre bizonyos korlátok mellett a támogatások mértékének és esetszámának változásából következtethetünk. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy az alacsony esetszámú segélyezési formák (rendszeres szociális segély, foglalkoztatás, közcélú foglalkoztatás, lakásfenntartási támogatás) esetében növekvő esetszámot, míg a nagy esetszámú támogatások (átmeneti segélyezés, gyermekvédelmi támogatás) esetében a kiinduló érték tört részére csökkenő esetszámot figyelhetünk meg. Fontos megjegyeznünk, hogy az adatok változása nem minden esetben feleltethető meg a rászorulók számának, mivel sok esetben jogszabályi és/vagy költségvetési folyamatok állnak a háttérben. Az adatok alapján feltételezhetjük, hogy a lakosság szociális helyzete kismértékben romlik (ld. rendszeres szociális segély, foglalkoztatási programok), ugyanakkor az önkormányzat segélyezési képessége, a segélyekre fordított költségvetése csökken. A részletes adatokat a Mellékletek 38. táblázata tartalmazza Közösségi művelődés, kultúra A záhonyi kulturális élet elsőszámú színhelye és mozgatóeleme a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár, amely az önkormányzat fenntartásában működő, nagy kapacitású, közművelődési könyvtárat is működtető művelődési otthon jellegű intézmény. A művelődési ház az önkormányzat és helyi civil szervezetek számára is a legfontosabb partner a helyi kulturális programkínálat kialakítása, a közművelődési kezdeményezések megvalósítása során. A művelődési ház állapota kielégítő, és a szükséges karbantartási munkák elvégzése mellett 9 KSH, évi adatai alapján

46 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 46 középtávon is alkalmas marad funkciója betöltésére. Komolyabb felújítása a fenntartó MÁV jelenlegi költségvetési helyzete miatt a közeljövőben nem várható. A városban működő Közösségi Házat 2014-ben adták át, az egykori óvodaépület felújításával korszerű épülethez jutottak a helyi kisközösségek. Az épület felújítására a Leader alapból elnyert pályázati forrásból került sor. Ennek nyomán helyi kivitelezők közreműködésével az Ady Endre út 30. szám alatti létesítményen átépítették a tetőszerkezetet, kicserélték a nyílászárókat, hőszigetelték a homlokzatot, felújították az elektromos hálózatot, valamint a vizesblokkot. Az építményt övező zöld területen szabadidőparkot alakítottak ki, ahová kültéri fitnesz eszközök kerülnek. A város közterekkel való ellátottsága összességében kedvező, azok állapota, jellege, kiépítettsége, zöldfelülete sokat javult az elmúlt években. A 2014-ben elindult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében a József Attila utca mentén nagy volumenű közterületrendezés valósult meg, amely során egy új, többfunkciós köztér, a Dr. Béres József Szabadidő és Rendezvény Park, is kialakításra került. 18. táblázat: Áttekintő közművelődési adatok ( ) Kulturális programok Sportélet Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Forrás: KSH Záhony kulturális programkínálata viszonylag széles. A rendezvények szervezésében kitüntetett szerepet játszik a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár: Nemzeti ünnepekhez, iskolai eseményekhez, vallási ünnepekhez kapcsolódó rendezvények Tematikus világnapokhoz jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények (Magyar Kultúra Napja, Magyar Költészet Napja, Tánc Világnapja, Anyák Napja, Zene Világnapja, stb.) Egyéb évente megrendezett programok (farsangi mulatság, Nők hete rendezvénysorozat, Nemzetközi Vasúttörténeti Kiállítás, stb.) Színházi és gyermekszínházi előadások, filmvetítések Gyermek- és családi programok (nyári játszóház és táboroztatás, szünidei gyermek diszkó, sportversenyek) A városban található sport- és rekreációs célú létesítmények közül az önkormányzat fenntartásában működő Záhonyi Vasutas Sport Club (ZVSC) szolgáltatásai megyei szinten is jelentősek. A megye egyik legnagyobb szabadtéri sportcentruma öt szakosztállyal, három további sportegyesülettel, több, jó minőségű sportpályával, nagyméretű téli (időszakos) jégpályával, fitneszteremmel és teniszpályákkal is rendelkezik. A szintén önkormányzati fenntartású Városi Fedett Uszoda korszerű létesítmény, amelynek látogatottsága a kistérség határain túlra is kiterjed.

47 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 47 A záhonyiak életében kiemelten fontos szerepet tölt be a sport, ezért az önkormányzat jövőben a pályázati források rendelkezésre állásától függően a meglévő sportlétesítmények felújítását, bővítését (pl.: uszoda bővítése élménymedence kialakításával) és újak kialakítását is tervezi Esélyegyenlőség biztosítása Záhony Város Önkormányzata 2013-ban fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). A HEP elsődleges célja az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség, a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség biztosítása; a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvének érvényesítése; a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a feltárt problémák komplex kezelése. 19. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek Célcsoport Azonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Mélyszegénységben élők és a romák Gyermekek Nők Foglalkoztatási problémák: alacsony az aktív korú lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya, tartós munkanélküliség veszélyei Nincs a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő program a településen és vonzáskörzetében A településen nincsenek, vagy nincsenek kellő mértékben országos szervezetek akciói a mélyszegénységben élők részére A gyerekek nyári szüneti elhelyezése sok családnál nem megoldott Hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek továbbtanulási lehetőségeinek anyagi nehézségei Hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetése nem megoldott Kevés a közterületi játszótér, a meglévők állapota nem megfelelő A rászoruló gyerekek korrepetálása, felkészítése az esetleges pótvizsgákra nem megoldott Foglalkoztatási problémák: a nők esetében magasabb a tartós munkanélküliek aránya, valamint nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében Közfoglalkoztatási lehetőségek bővítése, konzultáció a munkáltatókkal a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséről. Együttműködés kialakítása felnőttképző szervezetekkel Kapcsolatépítés országos, megyei, regionális, térségi hatáskörű segélyező támogató szervezetekkel Nyári táborok, kirándulások szervezése: települési civil szervezetekkel való együttműködés, táborozási lehetőségek felkutatása Ösztöndíjprogramok létrehozása Pályázati támogatásból forrás szerzése a nyári gyermekétkeztetés biztosítására Közterületi játszóterek létrehozása, a meglévők felújítása Szakközépiskolás tanulók bevonásával nyári felzárkóztatás megszervezése A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körének bővítése, a munkához jutás esélyének növelése

48 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 48 Idősek Célcsoport Azonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Fogyatékkal élők A magányérzet kialakulásának veszélye nagyobb, amely az anya mentális állapotának romlásához, családi konfliktusokhoz vezet A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket egyedül nevelő nő esetében a szegénység kockázata magas A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások hiánya pl.: nincs családok átmeneti otthona és anyaotthon a településen Magas az egyedül élők aránya - elmagányosodás Megbetegedések száma emelkedik Gyakran válnak áldozattá Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége Idős korral összefüggő társadalmi negatív vélemények Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet nem teljesen biztosított A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog) emberek száma egyre nő Az egészségügyi prevenciós szolgáltatások, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe Forrás: Záhony Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése, zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása Információgyűjtés a környékbeli anyaotthonokról és tájékoztatás az ilyen típusú intézményekről Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése, képzések igény szerinti bővítése Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése, szűrővizsgálatok biztosítása, prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése Generációs programok szervezése, civil szolgáltató ház biztosítása a rendezvényekhez Helyi média bevonásával nyilvánosság eszközeinek bővítése Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgál program, pályázatok figyelése Ellátásukban részt vevő civil szervezetek bevonásával elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése Szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatások) segítése, rendezvények, programok, szűrővizsgálatok szervezése

49 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település gazdasága Megyei program szerinti gazdasági súly A település gazdasági súlya, szerepköre Záhony jelenlegi gazdasági jellemzőire alapvetően rányomja bélyegét a 80-as évek végéig dinamikusan fejlődő vasúti átrakó és a kapcsolódó logisztikai tevékenységek ellátását szolgáló területek és tevékenységek, illetve a kapcsolódó kereskedelmi és közösségi szolgáltatások magas koncentrációja, amelyet rendkívül érzékenyen érintett a K-i piacok és szállítási/kereskedelmi kapcsolatok rendszerváltás után tapasztalható összeomlása, nagymértékű beszűkülése. A város és a térség gazdasági növekedésének feltételeit jelentősen befolyásolják a nemzetközi térben napjainkban zajló folyamatok is, különösen az orosz-ukrán konfliktus hatása nehezíti meg a térség gazdasági fejlődését, csökkenti a fejlődés dinamikáját. A város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően említésre kerül a megyei területfejlesztési programban. Gazdasági szerepkörét tekintve a megyei program a várost a Kisvárdához szorosan kapcsolódó decentrumként definiálja (további részletek az fejezetben). A város gazdasági jelentősége méretéhez képest kiemelkedő, ezt bizonyítja az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 801,0 ezer forint szemben a megyei 546,8 ezer forinttal. A járásban betöltött központi gazdasági szerepét igazolja, hogy a járási mikrovállalkozások 34,5%-a, a kisvállalkozások 46,2%- a itt működik. 20. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként 1-9 fő fő fő 249- X fő mikro kis közép nagy Záhony Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Záhony részesedése a járáson belül (%) 34,5 46,2 33,3 100 Záhony részesedése a megyén belül (%) 0,7 1,4 0,6 5,6 Forrás: KSH Záhonyban 48 működő vállalkozás jut ezer lakosra, ez ugyan kismértékben elmarad a megyei értéktől (63 db/1000 lakos), de a megyei városok átlagát (44) még így is meghaladja. A működő vállalkozások száma azonban összességében erőteljes csökkenést mutat: 2001-ben (402 db), 2012-ben (198 db), amely kevesebb, mint a fele. A város megyén belüli gazdasági helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok azonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. A fő gazdasági ágak között a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászatban működő vállalkozások szerepe rendkívül csekély, az iparban működő vállalkozások aránya ugyan valamennyivel magasabb, de relatíve alacsony, míg a húzóágazatot a szolgáltatásban működő vállalkozások teszik ki.

50 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) Szabolcs-Szatmár- Záhony Záhony Gazdasági ág Bereg megye részesedése a db % db % megyén belül (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2 1, ,0 0,11 Ipar, építőipar 23 11, ,2 0,55 Szolgáltatás , ,8 0,87 Összesen ,52 Forrás: KSH, A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság A fentiekből is látható, hogy 2012-ben a városban működő vállalkozások csupán 1%-a tevékenykedik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágakban. Záhony külterülete arányaiban nagyon kicsi (a teljes közigazgatási területnek alig több mint a fele, ellentétben a más települések esetében tapasztalható 90% vagy a fölötti értékkel), és a XX. század közepétől az addig mezőgazdasági hasznosítású területek egy részét is a vasútfejlesztés és az átrakó tevékenység szolgálatába állították. A még meglévő mezőgazdasági területek a következők: 4. sz. főút és belterület közötti terület Vasút/átrakótól délre eső terület Belterülettől ÉK-re eső terület Ipar Záhony hagyományosan szolgáltatóipari település, amelynek arculatát és gazdasági profilját alapvetően egyetlen, nagyarányú tevékenység, a vasúti átrakó határozta meg. Mára a tevékenység volumene a negyedére, az ágazatban foglalkoztatottak száma (a folyamatok gépesítésének és automatizálásának is köszönhetően, vagyis magasabb termelékenység mellett) a korábbi érték tizedére csökkent, a településen megjelentek egyéb ipari tevékenységek, magánvállalkozások. Ezek jelentős része továbbra is a logisztikai szektorban működik. A Záhonyi Vállalkozási Övezet területén jelenleg Záhonyban, Tuzséron és Fényeslitkén található ipari park. A záhonyi és a tuzséri 1998-ban kapta meg az ipari park címet. A 160 hektáros fényeslitke-komorói intermodális közforgalmú ipari-logisztikai parkot 2011-ben adták át. A Tuzséri Ipari Park menedzserszervezete megegyezik a vállalkozási övezetével, míg a Záhonyi Ipari Park irányítását budapesti székhelyű vállalkozás végzi. A két menedzsment-szervezet között nem jellemző a hatékony koordináció. Míg a Tuzséri Ipari Park területén bár új beruházás nem történt több korábban is működő ipari vállalkozás tevékenykedik, addig a Záhony Városi Ipari Park (Z-VIP) kialakítatlan, betelepülő nélküli ipari park, amelynek jövőbeni hasznosítását gátolja kedvezőtlen, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése. A város ugyanakkor rengeteg, ipari és/vagy szolgáltatási tevékenységek befogadására alkalmas területtel rendelkezik. A jelenlegi és távlati ipari-szolgáltatási területek elhelyezkedését az alábbi térképen mutatjuk be:

51 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Jelenlegi és lehetséges ipari-szolgáltatási területek Záhonyban Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 A 4. sz. főút É-i szakasza mentén alakult ki a Határátkelő településrész (1), amely a határral kapcsolatos hatósági és szolgáltatási tevékenységek helyszínéül szolgál. A belterületet K-i oldalon lezáró ipari terület a Záhony Városi Ipari Park ipari park címmel rendelkező, de kialakítatlan, betelepülő nélküli terület. A kertvárosi lakóövezet (Gerő-telep) közvetlen szomszédsága miatt elhelyezkedése kifejezetten kedvezőtlen, emiatt távlati ipari területként nem funkcionál. A város Ny-i mezőgazdasági területébe ékelve, lakóterületektől távol, a 4. sz. főúthoz jó kapcsolódással helyezkedik el a volt laktanya (3), amely kifejezetten kedvező adottságokkal rendelkező barnamezős iparfejlesztési terület. A lakóterülethez valamivel közelebb, de még mindig inkább mezőgazdasági területekkel határolva, közvetlenül a 4. sz. főút mentén fekszik a városi temető tartalékterülete (4). Ez a településrész a városszerkezeti terv 2013 elején elfogadott módosítása nyomán vált távlati ipari területté (miután nyilvánvalóvá vált, hogy a temető a jelenleg rendelkezésre álló területtel is hosszú távon alkalmas a funkciója ellátására). Ipari-szolgáltatási funkciók letelepítése szempontjából kitűnő adottságokkal rendelkező terület. A belterület DNy-i sarkán található a MÁV iparterület (5), amely elsősorban a MÁV GRF (Gépesített Rakodási Főnökség) felhagyott barnamezős területét tartalmazza. Ebben a városrészben több betelepült vállalkozás és MÁV-utódszervezet működik, de további barnamezős fejlesztéseknek adhat otthont.

52 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 52 A vasúti területtől délre eső mezőgazdasági terület (6) ugyancsak távlati, lehetséges iparilogisztikai fejlesztési terület. Magát a Záhonyi Vállalkozási Övezetet azzal a céllal hozták létre, hogy a kedvezmények révén a több szempontból hátrányos helyzetű térség befektetéseket vonzó képessége emelkedjen. A tapasztalatok alapján azonban azt kell mondanunk, hogy az övezetben biztosított kedvezmények és az övezet adottságai összességében nem elégségesek komolyabb befektetések kieszközlésére. Az övezet egészében a működő vállalkozások száma alacsony (az országos átlag alig több mint harmada, s nem éri el a megyei átlagot sem). A vállalkozások zöme az övezet három városában összpontosul. Az szja-alapot képező egy főre jutó éves jövedelem értéke is az országos szint alig 60%-án áll. Lakossági alapszolgáltatások Kiskereskedelem Szolgáltatások A szolgáltatások Záhony gazdaságában lényeges szerepet töltenek be mind a foglalkoztatottak, mind a vállalkozások szempontjából. A városban a működő vállalkozások között a szolgáltatás jellegű ágazatok aránya kiemelkedően magas 87,4%, amely messze meghaladja a megyei átlagot (76,8%) és az országos átlagot (79,9%). A tercier szektor 173 vállalkozásának harmada a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működik, ezen kívül jelentős a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és az oktatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban jelentősnek a vállalkozások száma alapján. Külön kiemelhető a logisztikai szolgáltatók jelenléte, illeszkedve a város elsőszámú gazdasági adottságának tekinthető vasúti átrakó hagyományához. 22. táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) Nemzetgazdasági ág Záhony Megoszlás (%) (db) Záhony megye ország kereskedelem, gépjárműjavítás 55 31,8 33,2 26,0 szállítás, raktározás 17 9,8 5,6 4,5 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 22 12,7 7,2 6,0 információ, kommunikáció 7 4,0 3,1 6,5 pénzügyi, biztosítási tevékenység 9 5,2 5,1 4,5 ingatlanügyletek 4 2,3 3,0 5,8 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 19 11,0 14,0 20,9 adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 11 6,4 5,7 6,8 oktatás 7 4,0 8,7 5,2 humán-egészségügyi, szociális ellátás 6 3,5 6,5 5,6 művészet, szórakoztatás, szabadidő 4 2,3 2,3 3,0 egyéb szolgáltatás 12 6,9 5,7 5,2 Forrás: KSH A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlődtek, és a személyi szolgáltatások széles körét alakították ki. A leggyorsabban fejlődő humán szolgáltatások (pl. ingatlanközvetítés, könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak ban a településen 50 kiskereskedelmi üzlet működött. Ez 12,1 kiskereskedelmi üzletet jelent ezer lakosra, ami alacsonyabb a megyei (14,2) és az országos (15,1) átlagnál, és a megye városai között is kedvezőtlen értéknek tekinthető. A kínálatot Záhony esetében nem alakította át nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenése, hiszen ilyen üzlet legközelebb Kisvárdán található (leszámítva a város határában működő, kisebb méretű Penny élelmiszerüzletet). A

53 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 53 kiskereskedelmi üzletek legnagyobb része ruházati szaküzlet (34%), illetve élelmiszer jellegű üzlet (14%). Vendéglátás Idegenforgalom A városban a legfrissebb statisztika adatok szerint 25 vendéglátóhely üzemel, amely közül 15 étterem, büfé/cukrászda és 10 egyéb vendéglátóhely üzemel. Az önkormányzat becslése alapján az étteremként bejelentett vendéglátóhelyek jelentős része is inkább egyéb vendéglátóhelyként üzemel. Ténylegesen étteremként működő üzlet kb. 6, cukrászda 3 db van a városban. Az éttermek, cukrászdák száma az elmúlt években csökkent, az egyéb vendéglátóhelyek száma inkább helyben maradt. Záhonyban magánszálláshely nem található, a kereskedelmi szálláshelyek kínálatát pedig mára egyetlen panzió képviseli, 18 férőhellyel. Ennek eredményeképp a vendégéjszakák száma is kiugróan alacsony. Az adatok jól mutatják azt is, hogyan csökkent a látogatószám a korábbi 3-4 szolgáltató többségének megszűnését követően 10. ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma ( ) Vendégek száma Vendégéjszakák száma Forrás: KSH A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések Záhonyban a regisztrált és a működő vállalkozások száma csökkenő, míg a regisztrált vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat. A regisztrált vállalkozások száma 2007 és 2008 között jelentősen emelkedett. A növekedésben elsődlegesen a vállalkozási tevékenység külső feltételeinek a megváltozása, a kötelező mezőgazdasági regisztráció játszhatott szerepet. (További részletek a gazdasági szervezetekről az fejezetben találhatók.)

54 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra A regisztrált és működő vállalkozások száma ( /2013) regisztrált vállalkozás ebből működő vállalkozás Forrás: KSH Iparűzési adó A városban markáns ipari foglalkoztatásról ugyan nem beszélhetünk, ugyanakkor a városban működő vállalkozások által fizetett adóbevételek az elmúlt évekbeli csökkenés ellenére jelentős bevételi forrást biztosítanak az önkormányzat számára: az iparűzési adó összege 2005-hez képest megduplázódott. 23. táblázat: A legjelentősebb vállalkozások az iparűzési adó alapján (2014) Vállalkozás neve RAIL CARGO Zrt. Kelet-Trans 2000 KFT. MÁV Informatika Zrt. Záhony-Port Zrt. MÁV Ingatlankezelő KFT. Erse Bank NYRT. Szerencsejáték ZRT. MÁV Vasútőr Kft. ZOLL-PLATZ Kft. OTP Bank Nyrt. Fő tevékenységi kör vasúti áruszállítás raktározás, kereskedelmi tevékenység informatikai szolgáltatás raktározás ingatlanok karbantartása, kezelése pénzügyi szolgáltatás szerencsejáték vagyonőri szolgáltatás vámügynökség pénzügyi szolgáltatás Forrás: Záhony Város Önkormányzata

55 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Egy város gazdasági versenyképességét számos tényező befolyásolja, ezek közül Záhony esetében a legfontosabbak: A versenyképességet növelő tényezők a határmenti fekvésből és külső elérhetőségből eredeztethető adottságok az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakó-kapacitás (vasúti infrastruktúra) a meglévő ipari-gazdasági fejlesztési területek jelenléte az erős logisztikai hagyományok megléte a potenciális munkaerő magas képzettségi szintje A versenyképességet akadályozó tényezők növekvő mértékű elvándorlás a magasan képzett fiatalok körében csökkenő lakónépesség nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház a K+F tevékenységet folytató, innovatív vállalkozások hiánya Záhony, mint a Kelet kapuja, a kelet-nyugati vasúti áruszállítás európai fogadásának stratégiai pontja, versenyképessége alapvetően a stratégiai elhelyezkedésében rejlik. Gazdasági versenyképességét a felsorolt tényezők mellett nemzetközi szerepköre kiemelten meghatározza. A vasúti átrakó-pályaudvar jelenléte sokáig komoly versenyelőnyt biztosított a város számára, azonban a rendszerváltást követően az átrakó teljesítménye lecsökkent. A kelet-közép-európai és a FÁK országok gazdaságának fizetésképtelenné válása, valamint a rendszerváltás utáni magyar gazdaságpolitikai orientáció-váltás következtében (a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok minimumra mérséklése a Szovjetunióval) Záhony és térsége gazdasági helyzetében jelentős visszaesés állt be. A szállítás és a hozzá kapcsolódó logisztikai tevékenységek súlyos kapacitáskihasználatlansággal küzdöttek, a tágabb térségben előállított (elsősorban mezőgazdasági) termékek piaca pedig nagymértékben beszűkült. A város nemzetközi szerepköre így mára jelentős mértékben átalakult. Napjainkban a nemzetközi térben zajló kedvezőtlen folyamatok szintén hatással vannak a város és a térség gazdasági növekedésére. A növekedés feltételeit az egyre mélyülő orosz-ukrán konfliktus jelentősen megnehezíti, hosszú távon pedig csökkenti a fejlődés dinamikáját. Mindemellett Záhony kulcsfontosságú a hazai logisztikai ipar versenyképességének megőrzése szempontjából is, az áruforgalom csökkenése országos szintű visszaesést eredményezhet. Mindemellett a szomszédos országok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, Záhony térségének közlekedéslogisztikai fejlesztése nélkül e fontos nemzetközi vasúti vonalak elkerülhetik Magyarországot. Mindezek alapján összefoglalóan kijelenthető, hogy Záhony a hasonló méretű és földrajzi adottságú városokhoz képest kedvezőbb helyzetben van, a versenyképességet akadályozó tényezők megléte ellenére egyelőre kiaknázatlan versenyelőnye egyértelműen kirajzolódik Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Záhonyban az ezredfordulón az épített lakások száma főként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetően megemelkedett, azt követően folyamatosan csökkent a lakásépítési hajlandóság. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság ingatlanpiacra gyakorolt hatásai a településen is a mai napig érezhetőek: 2010 és 2012 között egyetlen új lakás sem épült a városban. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások száma jellemzően kisebb volt (a válság kirobbanását követő éveket leszámítva). Az ingatlanpiaci viszonyok változások eredményeként 2000 és 2013 között a lakásállomány 1710-ről 1815-re növekedett és a kor szerinti megoszlása is jelentős mértékben javult.

56 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A lakásállomány változása ( ) Épített lakások száma Megszűnt lakások száma Forrás: KSH A évi népszámlálás alapján az összkomfortos lakások aránya csupán 59% volt, de ez az arány 2011-re 65% fölé emelkedett, valószínűleg az előbbiekben bemutatott nagyarányú lakásépítések és felújítások eredményeként. Mindezek ellenére a lakásállomány 91,07%-a még 1991 előtt épült. 13. ábra: A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011) 561 Forrás: KSH Összkomfortos Félkomfortos Szükség- és egyéb lakás Komfortos Komfort nélküli előtt A lakások többsége a hazai ingatlanpiaci viszonyoknak megfelelően magántulajdonban van. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma 14 db, amelyek nagy része 1-2 szobás, kis alapterületű, összkomfortos vagy komfortos ingatlanok. Az ingatlanpiaci kereslet az elvándorlás, valamint a város határ menti, periférikus elhelyezkedése miatt viszonylag beszűkült. Az eladásra kínált lakások és házak nagy száma miatt az értékesítési árak alacsonynak tekinthetők kivételt ez alól elsősorban a jó elhelyezkedésű, felújított lakások képeznek

57 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az Önkormányzat és az állam közötti feladatmegosztás módosítása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldalon megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál. A rendszeres állami támogatások jellemzően nominálértéken is csökkennek, különösen igaz ez a normatív támogatásokra. Emiatt megnőtt az önkormányzati saját bevételek jelentősége. Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. Záhony város intézményeinek fenntartásában, a város fejlesztésében a legfontosabb tényező a város költségvetése, annak stabilitása. Az önkormányzat éves költségvetésének készítésekor a város stabil pénzügyi pozícióinak megőrzésére, a lakosság életszínvonalát javító szolgáltatások bővítésére, a város gazdasági potenciáljának növelését segítő fejlesztések megvalósítására és megfelelő tartalék képzésére törekszik. A város önkormányzatának 2005 és 2014 közötti költségvetését elemezve megállapítható, hogy a bevételi oldal legnagyobb tételeit minden évben a saját folyó bevételek, illetve az állami hozzájárulások és támogatások jelentették. Az önkormányzat az 2007-ben a kiadások finanszírozására hitelfelvételre kényszerült. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az önkormányzat iparűzési adókból származó bevétele 2008-tól jelentősen csökkent, majd 2011 és 2012 között kismértékű növekedés figyelhető meg, de a tavalyi évtől újból csökkent. Az önkormányzati költségvetés kiadási oldalának legjelentősebb tételét minden évben a működési kiadások (pl. személyi juttatások, dologi kiadások) jelentették. 24. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása (eft) Év A (Működési bevételek) B (Helyi iparűzési adó- A-n belül) C (Felhalmoz ási és tőke jellegű bevételek) D (Finanszíro zási bevételek) E (Hitelbevét elek D-n belül) Forrás: Záhony Város Önkormányzata

58 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása (eft) Vagyongazdálkodás Év A (Működési kiadások) B (Felhalmozá si és tőke jellegű kiadások) C (Beruházási kiadások B-n belül) D (Finanszírozási kiadások) E (Hitelek törlesztése D-n belül) Forrás: Záhony Város Önkormányzata Záhony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 36/2013. (IV.11.) számú határozatával fogadta el a jelenleg is hatályos közép- és hosszútávra szóló Vagyongazdálkodási Tervét. A vagyongazdálkodási terv alapvető célkitűzései: a biztonságos feladatellátás feltételeinek megteremtése, kiszámítható és átlátható gazdálkodás, pénzügyi egyensúly biztosítása, a vagyon értékének megőrzése, növelés, a vagyon piacorientált bérbeadásának biztosítása, a vagyonelemek piaci értéken történő értékesítése, a gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése a vagyontárgyak folyamatos állagmegóvása ingatlan-nyilvántartás naprakész, pontos vezetése. A vagyongazdálkodás általános alapelvei: Az önkormányzati vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. Az önkormányzati vagyont érintő fejlesztésekről a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt. A fejlesztés forrása elsődlegesen a különböző pályázati támogatások. Az önkormányzati vagyon hasznosítása: közfeladat ellátásának biztosítása, hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása.

59 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 59 Az önkormányzati vagyonfejlesztés (létrehozás, bővítés, felújítás) céljait az Önkormányzati Képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendeletei határozzák meg. A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges: Záhony Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: pótlás jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú középület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); fejlesztés jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. intézményi infrastruktúra-fejlesztés, lakások komfortfokozatának emelése, park növényzetének megújítása); funkcióbővítő fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása, vagy alulhasznosított területből többfunkciós közterület kialakítása); funkcióváltó fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban oktatásra használt iskolaépület átalakítása közösségi házzá). A fejlesztés kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok funkciójuktól függően lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (ilyenek lehetnek általánosságban: közösségi ház, uszoda, múzeum, stb.) A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér, belépődíjak) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A felvázolt ingatlangazdálkodási alapelvek és irányvonalak alapján részletes stratégiai tervet kell készíteni, amely kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat és a vagyongazdálkodás belső helyzetének elemzésére az erős és gyenge pontok szembeállításával. Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése és a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást, amely hosszú távon úgy lehet eredményes, ha az önkormányzatnak rendszeres jövedelmet biztosító vagyonelemei vannak. Emellett elengedhetetlen az ingatlanpiaci folyamatok, a kereslet és a kínálat, valamint az árak folyamatos nyomon követése és értékelése az önkormányzati ingatlanok, az értékesítés és a tulajdonszerzés szempontjából. Az alapvetően közcélokat szolgáló vagyongazdálkodás hatékonysága érdekében intenzív befektetés-ösztönző tevékenységet kell folytatni. Mindezek segítségével az önkormányzat meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a rövid, közép és hosszú távon értékesítendő, megtartandó, illetve fejlesztendő ingatlanok körét. Az önkormányzat vagyonát tekintve az adatok szerint 2005 és 2014 között több mint másfélszeres növekedés ment végbe. A vagyon legjelentősebb tételeit a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre átadott eszközök jelentik.

60 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása ( ) Gazdasági Program Év Törzsvagyon (eft) Üzleti vagyon (eft) Kötvény és hitelállomány (eft) Forrás: Záhony Város Önkormányzata Záhony Város Önkormányzata a közötti időszakra szóló Gazdasági Programját a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a szerint készítette el, amelyet a város képviselő-testülete a 33/2015. (IV.15.) számú határozatával hagyott jóvá. A Gazdasági Program elkészítése az ITS tervezésével párhuzamosan zajlott így egyértelműen biztosítható a két dokumentum közötti összhang és szinergia. A Gazdasági Program helyzetfeltárásának tartalma és célrendszere lényegében a megalapozó vizsgálat és az ITS rövid, lényegre törő változata. A programban az alábbi célkitűzések fogalmazódtak meg: A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása A közszolgáltatások minőségének javítása, térségi centrum funkciók erősítése Kulturális és szabadidős (rekreációs) szolgáltatások fejlesztése, idegenforgalmi vonzerő javítása Az épített és természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése A település imázsának fejlesztése A térségi kapcsolatok erősítése Munkahelyteremtés A népesség-megtartó erő növelése Fontos feladatként jelenik meg többek között a megújuló energiaforrások hasznosítása, a város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálata. A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtása. A megújuló energiaforrások használatához szükséges kutatások végzése és infrastruktúra kiépítése Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Záhony Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a településfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását,

61 PARTNERSÉG Záhony város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 61 felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, ingatlanhasznosítás, vállalkozási feltételek stb.). A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. Záhony tulajdonában nincs olyan gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amelynek tevékenysége valamilyen módon kapcsolódna a fejlesztésekhez. 27. táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere Településfejlesztésben résztvevő szervezetek Képviselőtestület Bizottságok Polgármesteri Hivatal köztisztviselői Feladatkörök, kompetenciák a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés, egyeztetés környező települések önkormányzataival véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön városrehabilitáció stratégiai tervezése, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása: pályázati források feltárása projekt-generálás projektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása (akcióterületi ingatlangazdálkodással) tájékoztatás, nyilvánosság városmarketing Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat a munkahelyteremtés és -megőrzés, valamint az adóbevételek növelése és kiszámíthatósága érdekében közvetlen és közvetett eszközzel befolyásolja a jelenlegi és a potenciális gazdasági szereplők tevékenységét. A beruházásokhoz és a vállalkozások hatékony működéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása: ipari-gazdasági célú területek kijelölése és fejlesztése, elérhetőség biztosítása Tervalku: a tervalku intézményének alkalmazása a város céljaihoz hozzájáruló magánberuházások esetében a felek érdekeit figyelembe véve ingatlanhasznosításra vonatkozó megállapodások, szerződések jöttek létre. A tervalku eszközét elsősorban az ipari parki cégtelepítések, a Városközpontot érintő tömbrehabilitációs beavatkozások és a turisztikai jellegű magánberuházások esetében indokolt alkalmazni. Megfelelő jogi szabályozás helyi szinten: a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartás csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát;

62 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 62 különösen fontos az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett; a befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység: jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Záhonyról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Záhony esetében olyan mértékű eltérés tapasztalható a város reálisan felmérhető adottságai és a róla általánosságban elterjedt nézet/imázs között, hogy a város imázsának javítása kiemelten fontos terület. Partnerség: az önkormányzat a hatékony együttműködés érdekében rendszeresen egyeztet a meghatározó gazdasági szereplőkkel, elvárásaikat és érdekeiket igyekszik minél nagyobb mértékben figyelembe venni a településfejlesztési tevékenységek során (a Partnerségi Terv keretében azonosította azokat a szereplőket, amelyeket a gazdaságfejlesztési munkacsoport tevékenységébe és így az ITS kidolgozásába aktívan bevon) Foglalkoztatáspolitika A városban gyakorolt foglalkoztatáspolitikát alapvetően meghatározza a város foglalkoztatás- és szociálpolitikai helyzete, valamint a közmunka, közhasznú munka és a közcélú foglalkozatás területén elért eredmények január 1-től a Munkaügyi Központok koordinálják a közfoglalkoztatást, ezért az önkormányzatok közfoglalkoztatási tervkészítési kötelezettsége is megszűnt. Záhony Város Önkormányzata évek óta folyamatosan biztosít közhasznú munkalehetőséget közfoglalkoztatási programja keretében. A program évente kb fő bevonásával működik, és alapelve, hogy minél több potenciális érdekelt számára elérhető legyen. Az önkormányzat emellett lehetőséget biztosít az önkéntes közérdekű munkavégzésre is. A Foglalkoztatási Program kiemelt feladata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, és egyéb regisztrált álláskeresők munkába állítása. Ennek keretében főként településrendezés, településüzemeltetés, közparkok fenntartása, közutak fenntartása, környezet, egészségügy, köztisztaság biztosítása, kulturális szolgáltatás, szociális szolgáltatás és ellátás, óvodai ellátás területeken végzik munkájukat a közfoglalkoztatottak ben az önkormányzat 137 fő közfoglalkoztatottnak adott munkát. A közfoglalkoztatottak száma 2005 óta folyamatosan nőtt. A közfoglalkoztatottak létszámának növekedése 2009-ben volt a legszembetűnőbb, az előző évhez viszonyítva közel hétszeresére nőtt a közfoglalkoztatásban részt vevők száma. 28. táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai ( ) Év Létszám (fő) Ráfordított összes költség (eft)

63 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Forrás: Záhony Város Önkormányzata Bérlakás állomány Egyéb bérlemények Lakás és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat tulajdonában 14 önkormányzati bérlakás van, legnagyobb részük a Városközpontban található. Az elmúlt 15 évben 4 önkormányzati bérlakás felújítására került sor. A bérlakások komfortfokozata: 57,1% összkomfortos, 28,6% komfortos 14,3% komfort nélküli szükséglakás. A lakások bérleti díja komfortfokozattól függően Ft/m 2 /hó. Bérlakások száma komfortfokozat alapján Bérlakások száma szobaszám alapján Bérlakások száma városrészenként Összkomfortos 8 1 szobás 6 Városközpont 12 Komfortos 4 1,5 szobás 0 Lakógyűrű (Ófalu) 2 Szükséglakás 2 3 szobás 2 Összesen 14 Összesen 14 3-nál több szobás 1 -ebből szociális bérlakás 0 Összesen 14 Forrás: Záhony Város Önkormányzata A városban 20 db helyiség kerül bérbeadás útján történő hasznosításra. Ebből 5 db. üzlethelyiség, 1 db iroda, 2 db garázs és 12 db bérlakás. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 20/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelet tartalmazza a bérbeadás feltételeit Intézményfenntartás Az intézményfenntartás/működtetés Záhonyban az alábbi formákban történik: Önkormányzati tulajdonú intézmények: az intézmények egy része önkormányzati tulajdonban van. A város képviselő-testülete az intézmények tevékenységét felügyeli (pl. vezetők kinevezése), míg az SZMSZ határozza meg, hogy ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények: az intézmények másik típusát az önkormányzati fenntartású intézmények jelentik, amelyek esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. Ebbe a csoportba tartozik a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal (4625 Záhony, Ady Endre út 35.) és a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde (4625 Záhony, Ifjúság út 1.). Állami fenntartású intézmények: az intézmények harmadik csoportját azon A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények alkotják, amelyek január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ennek keretében az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata (pl.: Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola önkormányzati tulajdonú, KLIK fenntartásában működik).

64 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Önkormányzati működtetésű intézmények (2015) Önkormányzati működtetésű intézmény neve Beavatkozási szükségletek Művelődési Ház és Könyvtár teljes épületenergetikai felújítás: nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés Városi Uszoda (Önkormányzati nyílászáró csere, homlokzati hőszigetelés, fűtés és tulajdon) világításkorszerűsítés, napkollektor Ady Endre úti régi Általános Iskola épülete teljes épületenergetikai felújítás: nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés Hétszinvirág Óvoda és Bölcsőde világításkorszerűsítés, napelem, napkollektor Városháza épülete világításkorszerűsítés, napelem, Forrás: Záhony Város Önkormányzata Tekintettel az általános iskolai oktatás 2013 elejével történő központi intézményfenntartás alá vonására, az önkormányzat elsősorban az óvodai nevelés esetén tud beavatkozni az egyenlő hozzáférés érdekében. Energiaellátás Megvalósult energetikai beruházások Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A lakások 66,9%-a csatlakozott a gázhálózathoz, amelynek hossza meghaladja a 31 km-t. A gázszolgáltatást és a hálózat üzemeltetését a TIGÁZ Zrt. végzi. Záhony elektromos ellátása teljesen kiépített, az összes villamosenergia-fogyasztók száma 2205 (ebből háztartási fogyasztó 1982). A villamosenergia-hálózat üzemeltetője az E. ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. A közvilágítás korszerűsítésére 2000-ben került sor, ennek keretében egységesítették a lámpatesteket és energiatakarékos lámpatesteket építettek be. A korszerű, Philips gyártmányú fényforrások felszerelésével már az üzemeltetés első évében jelentős energiaköltséget sikerült megtakarítani. A város az elmúlt időszakban pályázati forrásokból számos energetikai megújítást hajtott végre az intézményeiben, amelyek a pályázatok egyes projektelemeiként valósultak meg. Az elmúlt időszak legnagyobb energetikai beruházása között valósult meg, amelynek keretében sor került a Záhonyi távhő-szolgáltatási rendszer korszerűsítésére megújuló energiaforrás bevonásával. A beruházás teljes költségvetése 134,37 millió Ft volt. A város saját tulajdonában álló hőközpontja a lakások 23,13%-át látja el távhőszolgáltatással. A hőközpont alkalmassá vált megújuló energiaforrás (faapríték, fapellet) felhasználására is, így mára a távhőszolgáltatás 50%-ban megújuló energia felhasználásával működik. A legfontosabb energetikai célú beruházásokat az alábbi táblázat összesíti: Intézmény neve Energetikai beruházás rövid leírása Megvalósítás forrása Polgármesteri Hivatal A hivatal külső felújítása: nyílászárók cseréje homlokzati hőszigetelés tetőcsere ÉAOP-5.1.1/E

65 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 65 Intézmény neve Energetikai beruházás rövid leírása Megvalósítás forrása Hőközpontok Árpád Vezér Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény I. és II. számú hőközpont bővítése, 2 db, megújuló energiaforrás felhasználására alkalmas kazán beszerzése és telepítése, a faapríték előállításához és a felhasználási helyre történő szállításához közvetlenül kapcsolódó járművek beszerzése Beltéri nyílászárók cseréje, beltéri ajtók, alapozott acél ajtótokok, ajtólapok, kilincsgarnitúrák elhelyezése. Fűtéskorszerűsítés keretében új, acéllemez kompakt lapradiátorok és termosztatikus szelepfejek felszerelése történt. KEOP-4.2.0/B/ /2009. (II.26.) ÖM rendeletben kiírt pályázat Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde A régi, elhasználódott nyílászárók, ablakpárkány lemez, lambéria, fém nyílászáró szerkezet bontása, új, KÖMMERLING típusú hőszigetelt, fokozott légzárású ablakok, és ajtók is elhelyezése. A homlokzat hőszigetelése Austrotherm hőszigetelő lemezzel, üvegszövetháló erősítéssel 7/2011. (III.9.) BM rendeletben kiírt pályázat Záhony Városi Uszoda Tetőszerkezet felújítása 7/2011. (III.9.) BM rendeletben kiírt pályázat Öregek Napközi Otthona Tetőszerkezet felújítása Nyílászárók cseréje Homlokzat hőszigetelése Födémszigetelés 35/2013. (V. 22.) VM rendelet LEADER pályázat Forrás: Záhony Város Önkormányzata Elnyert projekt A városban található intézmények jövőbeli energiahatékonyságának megteremtése céljából a képviselő-testület 2014-ben pályázatot nyújtott be és támogatást nyert az Árpád Vezér Általános Iskola és Művészeti Iskola fotovoltaikus rendszerének kiépítésére. A KEOP /N/ azonosító számú projekt keretében a beruházás megvalósítására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által biztosított Ft összegű támogatással és a szükséges önerő biztosításával 2015-ben kerülhet sor. Az Önkormányzat üzemeltetésében lévő intézmény fenntartási költségének legnagyobb hányadát a villamos-energia számlák jelentik, így a projekt keretein belül megvalósuló Háztartási Méretű Kiserőmű telepítésével ezen kiadások jelentősen csökkenthetőek. Az iskola épülete mögötti területen kerül majd elhelyezésre 192 db Polysol 250 Wp típusú polikristályos napelem modul. A telepített rendszerrel várhatóan megtermelhető energia mennyisége kwh/év, amely az iskola jelenlegi energiafogyasztásának csaknem teljes része.

66 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Településüzemeltetési szolgáltatások A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok, szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). A fenti feladatok alapvetően az önkormányzat hatáskörébe tartoznak és az alábbi feladatokat látják el: vagyonkezelés, köztisztaság, ingatlankezelés, bérbeadás, közfoglalkoztatás, távhőszolgáltatás, lakossági szilárd hulladék szállítása, kezelése, belterületi utak fenntartása, parkfenntartás, gyepmesteri tevékenység, bel- és csapadékvízrendszer fenntartása. A városban a távhőszolgáltatást az önkormányzati tulajdonú Záhonyi Hőtermelő és Távhőszolgáltató Kft. végzi. A köztemető jelenlegi üzemeltetője a Hosszú Gyula Temetkezési és Ravatalozói Bt. (4600 Kisvárda, Vörösmarty tér 9.).

67 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Záhony város a Felső-Tisza-vidék középtájon, azon belül is a Bodrogköz kistájon helyezkedik el. 10 A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. Területe 862 km 2 (a középtáj 30,1%-a, a nagytáj 1,7%-a). A városnál változik a Tisza folyása északiról délnyugatira. 11. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből Éves napfénytartam Forrás: Domborzat és talajviszonyok A kistáj 95 és 178 m közötti tszf-i magasságú ártéri síkság. A középső részen élénkebb, a Bodrog és a Tisza mentén kevésbé változatos felszínnel. A Bodrogköz középső részét számos, a Tisza és a Bodrog oldalazó eróziójával pusztított, de ma is m magas futóhomoksziget tarkítja. A Tisza és a Bodrog menti síkságot elhagyott morotvák és mederszakaszok tagolják. 11 További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a részben. Éghajlat Záhony éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Záhonyban az évi napfénytartam 1800 óra körüli, nyáron , télen 170 óra napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5 9,7 C, a nyári félévé 16,7 17,0 C. Évente nap körüli fagyoktól mentes időszakra számíthatunk, ápr és okt. 20. között. Az évi abszolút 10 forrás: Magyarország kistájainak katasztere: o. 11 forrás: Magyarország kistájainak katasztere: o.

68 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 68 Csapadék Szél Vízrajz hőmérsékleti maximumok átlaga 33,5 34,0 C. A téli abszolút minimumok átlaga 16,0 és 17,0 C közötti. A csapadék évi összege 600 mm körüli. A hótakarós napok átlagos száma 40 45, az átlagos maximális hóvastagság cm. 1,20 körüli az ariditási index értéke. A leggyakoribb szélirányok rendre az É-i, ÉNy-i és a D-i. Az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2,5 m/s értéket. 12 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Záhonyt a Felső-Tisza tervezési alegységhez sorolják. A város a Rétköz sekélyporózus és porózus, valamint a Nyírség-Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő sekélyporózus és porózus felszín alatti víztestek területén található. A települést északról határoló Tisza-szakasz a Tisza Szipa-főcsatornátólBelfő-főcsatornáig elnevezésű természetes vízfolyás víztest, amelynek VOR kódja AEQ057. A belterület déli végétől indul a Belfő-főcsatorna nevű, vízfolyás jellegű, mesterséges víztest Belfő-főcsatorna 29/29 elnevezésű szegmense, melynek VOR kódja: AEV620. A Tisza a város közigazgatási területét határolja ÉNy-i irányból. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége a 100 m- t ritkán haladja meg, de általában bővizűek. Általános a nagy vastartalom is térkép: Település és környékének vízrajza Növényzet Állatvilág Forrás: A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az fejezet tartalmazza. Záhony az Alföld flóravidékébe (Eupannonicum), ezen belül pedig az Észak-Alföld fórajárásába (Samicum) tartozik, mely a Szatmár-Beregi-síkot, a Rétközt és a Bodrogközt foglalja magába. Ennek a flórajárásnak különleges értékét az adja, hogy növénytársulásai nagy számban tartalmaznak keleti-kárpáti flóraelemeket. Az észak-alföldi flórajárás valódi klímazonális erdőterület. A terület utolsó természetes képe olyan zárt erdős-mocsaras-lápos vidék volt, melyet a bükkös elemekben - sőt helyenként elegyalkotó fafajként bükkben is - gazdag gyertyánostölgyesek és a keményfa-ligeterdők uraltak. 14 Az állatvilág a növényekhez hasonlóan sokszínű és gazdag, jellemző rá az alföldi és a hegyvidéki faunaelemek keveredése. Ez utóbbiak előfordulását a Kárpátok közelsége, erdeinek és lápjainak hűvös, nedves mikroklímája és élőhelyeinek viszonylagos zavartalansága teszi lehetővé. Az 12 forrás: Magyarország kistájainak katasztere: o. 13 forrás: Felső-Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási terv 14 forrás: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

69 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 69 emlősök közül említést érdemel a nyuszt és rokona, a vidra. A nagyobb erdőkben nem ritka a vadmacska és a borz. Keményebb teleken egy-egy farkas is elkóborol idáig a hegyekből. Az erdők legnagyobb emlősfaja, a gímszarvas nem ritka a területen, természetvédelmi szempontból nem kívánatos viszont a Bockerek-erdőbe betelepített dámvad jelenléte. A terület gyakori vadja az őz, a vaddisznó, és a róka. A falvak templomainak tornyaiban népes denevérkolóniák tanyáznak, s a falvak gyakori lakója a nyest. 15 Tájtörténet Tájhasználat, tájszerkezet Ahhoz, hogy a Felső-Tisza menti mocsárvilág helyén a mai rendezett, művelésre alkalmas terület kialakulhatott, több mint egy évszázad szívós, kitartó, áldozatos munkájára volt szükség. Az es években Széchenyi és Vásárhelyi kezdeményezésére indult szabályozási munkák elsődleges célkitűzése az árvizek szabad szétterülésének megakadályozása volt a folyó kanyarulatainak levágásával és töltések közé szorításával. Az elsők között 1846-ban Fényes-Litke székhellyel megalakult Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat még ebben az évben megkezdte Zsurk-Záhony és Vencsellő között a Tisza bal parti töltésének építését. A szabadságharc alatt a munkálatok alig-alig haladtak előre ben megkezdik a módszeres építkezést, mely 1859-ben befejezést is nyer. A töltést a heves árvizek kártételei után többször bővítették, magasították, de ezek a munkák eredeti fekvésén nem változtattak és egészében ma is a régi vonalon fut. Az évi árvizet már kiállta a töltés, annak ellenére, hogy az egyike volt a Tiszán levonuló legnagyobb árvizeknek. A következő szabályozási feladat a mocsarak lecsapolása volt. Gondoskodni kellett a területükre jutó szivárgó és csapadékvizek, egyszóval a belvizek elvezetéséről, illetve az ide folyó külvizek távol tartásáról. Az első feladatnak volt hivatva eleget tenni az között megépített 53 km hosszú Belfő csatorna, amely Bezdédnél kezdődik és Tiszabercelnél torkollik a Tiszába, valamint a hozzá tartozó 22 nagyobb mellékcsatorna. Ez a belvízrendszer azonban képtelen volt megfelelni a második feladat által meghatározott követelményeknek, a külvizek elvezetésének. A nyírségi dombokról lezúduló víztömeg elszállításához a Nyírségi és a Felsőszabolcsi Társulat közös összefogása kellett, aminek eredményeként között megépült a Lónyay-övcsatorna. Nevét a gróf Lónyay Menyhértről kapta térkép: Település és környékének térképe között Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe 15 forrás: 16 forrás: a 45. sz. Felsőszabolcsi bvr. bemutatása

70 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 70 Tájhasználat, tájszerkezet A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. Záhony és a kistérség mai tájszerkezete szemléletesen reprezentálja azt a több évszázados, az elmúlt néhány évtizedben felgyorsuló folyamatot, melynek eredménye eleinte a termőterületek bővítése, később a gazdasági területek térhódítása lett. A Záhonyi vasúti átrakó és a kiterjedt gazdasági, logisztikai területek miatt a térség negyede a napjainkban már kivett terület. A művelési ág megoszlását tekintve legtöbb a szántó, az erdő, valamint a gyümölcsös. A Tisza menti ártéri ligeterdők nyár- és fűzerdei mellett az ártérben telepített nemes nyárasok is szép számmal találhatók. A belső területeken őshonos tölgyesek helyét jelentős mértékben a telepített akácosok vették át. A tervezési terület természeti adottságait, természetes növénytakaróját figyelembe véve viszonylag kis helyet foglalnak el a rétek, legelők. A térségre jellemző homokpuszta gyepek és homoki legelők erősen visszaszorultak. Összességében a térség termőképessége viszonylag jó, aminek megfelelően a termőterületek jórészt hasznosítottak. A mezőgazdasági hasznosítású területeken jelentős almások találhatók. A mezőgazdasági kultúrák többi részét főleg búza, kukorica, burgonya és napraforgó teszi ki. Az állattartás jelentősége nem nagy, bár néhány településen sok állatot tartanak. 17 Záhony teljes területének nagysága 6870 ha, ebből 332 ha belterület. Művelési ág szerinti megoszlása a következő: 30. táblázat: Záhony művelési ág szerinti területaránya Forrás: KSH, 2013 Művelési ág Területi arány [%] Szántó 79,99 Gyümülcsös 13,00 Szőlő 0,01 Gyep 2,00 Erdő 4,00 Kivett 1,00 Összesen: térkép: Település és környékének tájhasználati térképe Forrás: Corine 17 forrás: A záhonyi kistérség településfejlesztési koncepciója;2010.

71 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Záhony területén és környékén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv alapján Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Záhony város Településrendezési Terve alapján 147,97 ha területű térségi jelentőségű tájképvédelmi terület került lehatárolásra, melyet térképileg a Településrendezési Terv 89., 90 oldalain található ábra mutat be. Natura Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen A Tisza árterének teljes záhonyi szakasza a nemzeti ökológiai hálózat részét képező, Natura 2000 (ezen belül természetmegőrzési) terület és ramsari terület besorolású. Natura 2000-es terület a várost érintő Felső-Tisza (területkód: HUHN20001), aminek területnagysága 28681,89 ha. 15. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen A település közigazgatási területén nemzeti park, természetvédelmi terület nem található.

72 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 72 Magterületek Ökológiai folyosók Pufferterületek Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Magterület Záhony területén nem található. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Jelentős ökológiai folyosó a Tisza árterének teljes záhonyi szakasza, mely jól láthatóan fedésben van a Felső-Tisza Natura 2000 területtel. A folyosó közvetve és közvetlenül határolja a várost és annak környezetét. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Pufferterület Záhonyban nem található. 16. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése Záhony területe 6,87 km 2, ebből belterület 3,32 km 2. Az adatokból látható Záhony sajátossága, a rendkívül kicsi külterület (a teljes területnek mindössze 51,7%-a). Ebből következik, hogy a város (közigazgatási területre vetített) népsűrűsége rendkívül magas (593 fő/km 2, ami több, mint hatszorosa a megyei átlagnak). Záhony kiemelt közlekedési útvonalon fekszik (a Lyontól Kijevig tartó európai V. közlekedési folyosó vasúti nyomvonalán, illetve a 4. sz. főút mentén, mindkettő esetében határátlépési pont). A város külső elérhetősége az M3 autópálya Vásárosnaményig tartó szakaszának kiépítésével sokat javult, az autópálya a legközelebbi csatlakozása kb. 46 km távolságban érhető el.

73 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Korlátlan használatú zöldfelületek Szerkezeti, kondícionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A város zöldfelületi rendszerét, a zöldfelületi rendszer kialakításának lehetőségét elsősorban a település természetföldrajzi adottságai és a város szerkezete befolyásolja. A zöldfelületi rendszer elemei használatuk szempontjából három csoportba sorolhatók. Ezek a csoportok azt is meghatározzák milyen mértékben vehetők figyelembe az egyes elemek a teljes lakosság rekreációs igényeinek kielégítésekor. Korlátlan használatú zöldfelületek: ezek a rendszer legfontosabb elemei, mivel kondicionáló, rekreáló és pszichikai hatásukat a város minden lakója élvezi: belterületi erdők, közparkok és közterek, lakótelepi zöldfelületek, zöldsávok és fasorok. Ez utóbbiak a zöldfelületi rendszer fontos összekötő elemei. Korlátozott használatú zöldfelületek: kondicionáló hatásukat az egész lakosság, egyéb (pl. rekreáló, pszichikai) hatásukat csak az érintett lakosság élvezi. Ide tartoznak többek között a temető, a szabadtéri sportpályák és az intézményi zöldfelületek. Minőségüket tekintve eltérések figyelhetőek meg. Közhasználat elől elzárt területek: nagyságuk miatt a városi zöldfelületi rendszer fontos elemeit alkotják. Ilyenek például a kiskertek, falusi és kertvárosi beépítésű lakóterületek, valamint a gazdasági területek védelmi célú fásításai. Záhony település zöldfelületi rendszere szigetes elhelyezkedésű alkotóelemekből (zöldfelületekből, zöldfelületi létesítményekből) áll, mely sávos elhelyezkedésű elemekkel (útfásítások, csatornák, vízfolyások partmenti részei) egészül ki. Jellemzően magántulajdonban lévő, egyedi telkes területek zöldfelületeivel, valamint termesztési célú zöldfelületekkel találkozhatunk, melyek közcélú zöldfelületekkel (közpark, közkert, játszókert, zöldfelületű intézmények kertjei, lakótelepi tömbök zöldfelületei, temető, sportpálya, út menti zöldsávok, fásítások) egészülnek ki. Záhony utcáit legtöbb helyen füves zöldsáv kíséri. A zöldsávok gondozottsága eltérő, fejlesztésre, rekonstrukcióra szorulnak. A város korlátozás nélküli közhasználatú közparkjai, közkertjei elsősorban a központban, köz-, illetve zöldfelületi jellegű intézmények környezetében csoportosulnak. Záhony zöldfelületeinek egy része megfelelően gondozott, utcabútorokkal, idős, illetve nem rég telepített többszintes növényállománnyal rendelkezik. Ugyanakkor jelentős méretű, kialakítatlan zöldterületek is találhatók a településen. Ady Endre út Városháza előtti közpark: a térkő járda burkolatok között zöld füvesített, parkosított terület található, utcabútorokkal, kerékpártárolókkal, szökőkúttat. A parkot többnyire a környező társasházak lakói használják pihenés, hűsölés céljára, esetenként szabadtéri rendezvények helyszíneként is szolgál a tér, ugyan korlátozott a helykínálat. Hagyományként itt kerül minden évben elhelyezésre a város adventi koszorúja, és az adventi műsorok is itt kerülnek megrendezésre. József Attila úti dr. Béres József rendezvénypark: A 2014-ben kialakított új köztér, a Dr. Béres József Szabadidő és Rendezvénypark többfunkciós. A József Attila utca és az iskola főbejárata közti térrész gyülekező- és fogadó térként is funcionál. A terület ÉK-i sarka a szabadtéri színpaddal - melyhez mobil lefedés tartozik - rendezvénytérként szolgál. Ennek

74 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 74 folytatásában a Dr. Béres József emlékpark, ahol egyszerű, terep szinten elhelyezett vízjáték körül csepp alakú ülőkéken lehet nézelődni, szemlélődni. Mellette a burkolatban szigetszerűen meghagyott zöldfelület központjában a tudós, feltaláló egész alakos szobra kapott helyet. A Művelődési Házhoz közeli részen található a kisgyermekek játszótere, de található is sakkasztal is A köztér D-i, művelődési ház felőli vége a gyermek rekreáció helyszíne. K-i oldalában a legkisebbek játszóeszközei kapnak helyet, míg Ny-i szélében a tizenévesek eszközeié a tér. A kicsik terén gumitégla burkolat az ütéscsillapító réteg, a nagyobbak eszközei alatt folyami homok terítés a szabványban is megengedett védőréteg. A köztér egységes, változatos bútorzattal van szerelve. Egyedi kivitelű berendezések a műkő csepp alakú ülőkék, a sakkasztalok, a játszótér fa kocka ülőkéi és figurás padja, a kicsik homokozója és gerenda padja. Szintén egyedi térelem és egyben hangsúly is a József Attila utcával párhuzamos főtengely D-i végében elhelyezett kapuzat és alépítményben rögzített mozdonykerék is. A teret körbeölelő zöldfelületeket nyírt sövény sorok és nagy lombkoronát nevelő egységes fajú, fajtájú fasorok szegik. E többszintes növényállománnyal igyekeztek biztosítani a kellemetlen benyomást nyújtó térfalak kitakarását. A terület megmaradt zöldfelületeit gyepesítésre kerültek. Az új funkciókkal felszerelt köztér díszvilágításáról kandeláberek, világító oszlopok és burkolatba épített ledek gondoskodnak. A park minden korosztály igényét kielégítik, de az Általános Iskola is itt tartja a jövőben a rendezvényeit, évnyitó, évzáró, ballagás ünnepségeket. A tér helyet ad továbbá egyéb könnyűzenei rendezvényeknek, városi ünnepségeknek. Városi Uszoda melletti park: A József Attila utca északi végénél található nagy kiterjedésű zöldfelület is 2014-ben újult meg, kapott új funkciót. Térköves sétányok kerültek kialakításra, amely a Kárpát utca D-i járdájához vezet. A sétány közepén kicsiny burkolt pihenő lett kialakítva, ahol lombos fák árnyékában műkő kültéri asztalitenisz asztalok találhatóak. E csekély rendezéssel együtt is a zöldfelületnek továbbra is közlekedési kiszolgáló jellege van elsősorban, ennek ellenére némi utcabútorzat, parkberendezés (padok, hulladékgyűjtő, kerékpártároló, ülőtámfal stb.) is telepítésre került. A sétány- és környezetének megvilágításáról egyszerű, oszlopcsúcsos új kandeláberek gondoskodnak. A parkot többnyire az iskolaidőben kollégiumban lévő diákok használják. Petőfi park (Ady Endre út): A Petőfi parkban található II. Világháborús emlékművet, Schmidt Sándor vásárosnaményi népi iparművész fafaragó munkáját 1994-ben avatták fel. Itt található a 20-as években állított második világháborús turulmadás alakú emlékmű, amit 2001-ben rekonstruáltak. Ebben a parkban található a Trianon emlékmű is, amely számos megemlékezés színhelye. Ady Endre út 40. szám alatti Közösségi Ház udvarán lévő park: Az épület körüli kihasználatlan zöld területen 2014-ben kialakításra került egy kis park, ahol az idősebb korosztály is aktívan töltheti szabadidejét, sakkasztalok, ping-pong asztalok, kültéri erőnléti gépek kerültek itt elhelyezésre. 818/17 hrsz. alatti kertvárosi lakótelepi közpark: az elmúlt években utcabútorok kerültek itt elhelyezésre és fásítás is történt, kihasználtsága nem jelentős. Tömbtelkes zöldfelületek: A település csekély részét foglalják el társasházak, melyek összefüggően, a városközpontban helyezkednek el. A társasházak egy részéhez (Baross G. u. mentén) bekerített saját kertrész tartozik. A társasházak közötti zöldfelületek növényzete, minősége nagyon változó. Felváltva találkozhatunk szépen parkosított és teljes kopár területekkel. A város játszótereinek nagy része is itt található.

75 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 75 Korlátozott használatú zöldfelületek Közhasználat elől elzárt területek Fasorok, zöldsávok, szoliterek: Záhony utcáinak jelentős részén található növényzet, azonban minősége változó. A lakóutcákban szép utcaképet biztosító növényzet található, azonban a fő közlekedési vonalak mentén nincsenek, vagy hiányosak a fasorok-növénysávok. A település zöldfelület-hálózatának alapját a központban található viszonylag kiterjedt korlátozott használatú zöldfelületek és a családi házas városrészek kertjei adják. A korlátozott használatú zöldfelületek csoportjában az intézménykertek közül koros, szép növényállományát tekintve kiemelkedő a Széchenyi József Attila Kun Béla utcák által határolt egykori óvodakert. A Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde kertje szintén értékes növényzettel és kellemes kialakítású, az óvodások számára jól használható udvarral rendelkezik. A 4. sz. főút mellett elhelyezkedő városi temető település felől kialakított főbejáratától a ravatalozóig vezető út és az épület közvetlen környezete szépen parkosított. A város jelentős kiterjedésű sportterületekkel rendelkezik. A Kárpát utca mentén elhúzódó szépen kialakított és fenntartott sportterületen több futballpálya, kosárlabda, valamint teniszpályák is vannak. A pályák között és a kerítés mentén gondozott zöldsávok találhatók. A település területének nagy része családi házas beépítésű, a zöldfelületi állomány vizsgálata szempontjából a közhasználat elől elzárt zöldfelületek kategóriájába tartoznak. A telkek többnyire gondozottak, azonban igényes kertépítészeti megoldásokkal ritkán találkozni. A növényalkalmazás változatos, a szomszédos kertek növényzete szervesen összefüggő zöldfelületet alkotva kapcsolódik egymáshoz Zöldfelületi ellátottság értékelése A központban található viszonylag kiterjedt korlátozott használatú zöldfelületek és a családi házas városrészek kertjei adják a település zöldfelület-hálózatának alapját. Ezeket gazdagítják ki a meglévő utcai fasorok, melyek kiegészítésre szorulnak. Így összességében elmondható, hogy a zöldfelületi ellátottság hiánya csak a város közhasználatú zöldfelületeire igaz, a város egészét tekintve a biológiailag aktív területek aránya magas. A városközpont meglévő növényállományának kora, az itt fellelhető fajok, azok elhelyezkedése megfelelő, s igen jó alapot adhat a zöldfelületek minőségi fejlesztéséhez. A közelmúltban megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt hatására a városközpontban található közterek mennyisége növekedett, a zöldfelületek állapota sokat javult. A település életében korábban a legfontosabb szerepet betöltő tér a polgármesteri hivatal szomszédságában található kis terület volt, amely méretei alapján alkalmatlannak bizonyult a központi tér funkcionális szerepkörének betöltésére. A városrehabilitáció legfontosabb akcióterületén, a korábban tágasan terpeszkedő gyepes felszínű, körben vegyes faállományú zöldfelületen, új, többfunkciós köztér került kialakításra. A teret É-ról az iskola főbejárati homlokzata, K-ről egy garázssor tűzfala, D-ről a művelődési ház oldalkertje, míg Ny-ról a József Attila utca nem egységes fasora határolja. Az újonnan létrejött köztér funkciói: A József Attila utca és az iskola főbejárata közti térrész gyülekező- és fogadó térként is felfogható. A terület ÉK-i sarka az ott kialakított szabadtéri színpaddal - melyhez mobil lefedés tartozik - rendezvénytérként szolgál. Ennek folytatásában, D felől kapott helyet a Dr. Béres József emlékpark, ahol egyszerű, terep szinten elhelyezett vízjáték körül csepp alakú ülőkéken lehet nézelődni, szemlélődni. Mellette a burkolatban szigetszerűen meghagyott zöldfelület központjában a tudós, feltaláló egészalakos szobra kapott helyet. A köztér csendesebb részén intenzív növényültetéssel tervezett kiemelt növénykazetta választja el a zajosabb rekreációs funkciótól, azaz a kisgyermekek játszóterétől.

76 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 76 Az emlékpark mellett nem csak a zöld kazetta, hanem a sakk park is puffer területként került kialakításra. Az idősebb generációnak szánt rekreációs terület átmeneti funkciót képez a gyülekező tér és a nagyobbak játszótere között. A köztér D-i, művelődési ház felőli vége a gyermek rekreáció helyszíne. K-i oldalában a legkisebbek játszóeszközei kaptak helyet, míg Ny-i szélében a tizenévesek eszközeié a tér. A kül- és belterületek közötti zöldfelületi kapcsolat jórészt hiányzik. A város körül található kiterjedt gazdasági- és vasútterületek miatt a település kizárólag az északi határán nincs teljesen elzárva külterületének ökológiai szempontból értékes területeitől. Ezen a rövid szakaszon a kül- és belterület közötti zöldfelületi kapcsolat meg van. A várost kelet-délkeletről határoló vasút és a ráfűződött gazdasági létesítmények ebben az irányban teljesen gátat szabnak a település és környezete közötti természetes kapcsolat kialakulásának. Ezeken a területeken a fő problémát már nem is ennek hiánya, hanem a lakó- és gazdasági területek nem megfelelő elválasztása okozza A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái Záhonyban a biológiailag aktív területek aránya magas, azonban a város a 4. sz. főút, a vasút és a jelentős kiterjedésű gazdasági területek által beszorítva, a természeti környezetétől teljesen el van zárva. A település adottságai miatt a zöldfelületek kiterjedései csak korlátozottak, inkább minőségileg, mint mennyiségileg javíthatók. A meglévő zöldfelületi rendszer alapvető problémái: a kül- és belterületek közötti zöldfelületi kapcsolat jórészt hiányzik, a meglévő utcai fasorok kiegészítésre szorulnak (pl.: Ady Endre utca északi, hiányos növényzetű részében vagy a Kárpát utcán), a lakóutcák vegyes kiültetésűek, néhány intézménykertben a növényállomány állapota nem megfelelő (pl.: Árpád Vezér Általános Iskola kertjében), a temető főbb útjai mellől hiányoznak a fasorok, a sírok között nem található növényzet, a település játszótereinek kialakítása, műszaki állapota nem minden esetben megfelelő. További zöldfelületi konfliktust, problémát eredményeznek az eltérő állapotban lévő közparkok. A zöldfelületi rendszer állapotának javításához az alábbi felújításokra, átalakításokra van szükség: 542/8 hrsz. alatti, Ifjúság utcai pihenőpark ami a lakótelepi társasházak között található. Állapota erősen elhasználódott, utcabútorok elhelyezése, fedett pihenők, térkőburkolatok elhelyezése indokolt lenne, néhány játszótéri eszközzel. Tekintettel arra, hogy ez a tér a városközponthoz közel helyezkedik el, jelen állapotában nem illeszkedik a környezetébe. 564/3 hrsz. alatti Baross Gábor utcai lakótelepi közpark ami a lakótelepi társasházak között található. Állapota erősen elhasználódott, utcabútorok elhelyezése, fedett pihenők, térkőburkolatok elhelyezése indokolt lenne, néhány játszótéri eszközzel. 632 hrsz. alatti Kelet-Kapuja közpark a közparkban helyet foglaló nagyméretű köztéri alkotás a kelet kapuját szimbolizálja, amely az 1989-es évben Záhony település várossá nyilvánításakor létesült a parkosítással együtt. Az azóta eltelt évek során a zöldterület alkalmankénti karbantartási munkáinak kivételével más nem történt. A park felújítása indokolttá vált mára. Szükséges lenne talajegyengetés, füvesítés, meglévő növények cseréje, a térplasztikához vezető gyalogút szegélykövezése, pihenőpadok, hulladékgyűjtők cseréje, pótlása.

77 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az épített környezet vizsgálata Az épített környezet vizsgálata fejezet olyan tartalmi részletezettséggel kerül kidolgozásra, amely a stratégia kidolgozásához szükséges. Részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata, módosítása során fog sor kerülni. Ez indokolja a kormányrendelet szerinti , , , , , , , alfejezetek elhagyását, illetve egyes alfejezetek tömörségét A területfelhasználás vizsgálata Településszerkezet történeti kialakulása, a településszerkezet vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata 18 Valószínűsíthető, hogy Záhony, mint konkrét település 1341-től létezik. Feltételezhető az is, hogy már ekkor is létezett a térségben tiszai átkelő. A Tisza-könyök térsége a megyehatárok gyakori változásával hol Szabolcs, hol Ung vármegyéhez tatozott. A török hódoltság idején az önálló Erdélyi Fejedelemség része volt. Ennek az időszaknak a kulturális, néprajzi, építészeti hagyományai a mai napig megfigyelhetők és tapasztalhatók. A település a sorozatos árvizek miatt között az állandóan vízjárta területről kb. 1 km-rel odébb települt, egy magasabban fekvő dombra (a jelenlegi Ófalu településrész helye). A község jelentős fejlődésnek a Nyíregyháza Ungvár vasútvonal kiépítését követően indult, amelynek Kisvárda Csap közötti szakaszát 1873-ban adták át ben épült meg az első, állandó jellegű Tisza-híd Záhony és Csap között, felváltva a korábbi fa szerkezetű átkelőt. A háromnyílású, keszonalapozású, csonkaszegmens alakú, acél, rácsos hidat 1944-ben felrobbantották, helyreállítása 1962-ig valósult meg (majd ben teljes átépítésre került). Záhony először az első világháborút követően vált határtelepüléssé. Záhony település helyzete 1945-ben hasonló volt a többi magyarországi kistelepüléshez: nagy kárt az épületekben és a lakosságban nem szenvedett, leszámítva persze a Tisza-híd felrobbantását ugyanakkor máig meghatározó fordulópontot hozott a település életében, hiszen ekkor épültek ki a vasúti átrakó első működő létesítményei és 1965 között kialakult az átrakó üzemi területe kb. 85 km 2 -en. Magát az átrakó állomást eredetileg csak Záhony vasútállomás területére tervezték, de később folyamatosan bővült Tiszabezdéd, Tuzsér, Komoró, Fényeslitke, majd Eperjeske, Tornyospálca és Mándok irányába. Kialakultak a tematikus átrakók (pl. faátrakó, olajtelep) is. A vasúti átrakó kialakítása gyorsan növekvő számú munkavállalót vonzott a térségbe, amelyek jelentős része le is települt Záhonyban és a környező településeken. A város történelmi magja, a jelenlegi belvárostól északra elhelyezkedő Ófalu mellett az 50-es években épült ki a Gerő-telep a vasúti átrakó üzemben dolgozók lakóterületeként. Az új városközpont a as években épült ki, ekkorra ugyanis a település lakosszáma és jelentősége megkövetelte egy városias szolgáltatóközpont kialakítását, ugyanakkor a lakóterületek bővítésére is folyamatosan szükség volt. Végül jobbára a 90-es évektől kezdve épült be Záhony legfiatalabb lakófunkciójú városrésze a Nyugati lakótelep. Záhony Városközpont városrésze nem történelmi városközpont, nem tartalmazza a település hagyományos magját, de minden funkcionális tényező szempontjából központi szerepet tölt be. A 18 Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013

78 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 78 város méretének és lakosság számának megfelelő módon egyközpontú település, amelyben jelentősebb funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Záhony város településszerkezete az alábbi területekre tagozódik: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek (kisvárosias, kertvárosias, falusias) Vegyes területek (településközponti, központi) Gazdasági területek (kereskedelmi szolgáltató, jelentős mértékben zavaró, egyéb ipari) Üdülőterületek (üdülőházas, hétvégi házas) Beépítésre szánt különleges területek(nagykiterjedésű kereskedelmi célú, Vásár, kiállítási, Egészségügyi, Strand, Nagykiterjedésű sportolási célú, Nagykiterjedésű kulturális célú, Honvédelmi és belbiztonsági, Hulladék elhelyezésére szolgáló, Közlekedési építmények, Mezőgazdasági üzemi) Beépítésre nem szánt területek: Beépítésre nem szánt különleges területek (strand, nagykiterjedésű sportolási és szabadidős, temető, bányászati, honvédelmi és belbiztonsági) Közlekedési és közműterületek (közúti, vasúti, vízi, légi) Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek (általános, kertes) Vízgazdálkodási területek (vízmeder, árvízvédelmi, vízbeszerzési, nagyvízi meder területére eső strand, nagyvízi meder területére eső szántó, nagyvízi meder területére eső rét, legelő) Természetközeli terület Funkció vizsgálata 31. táblázat: A település intézményi ellátottságának bemutatása Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése Darabszám bölcsőde, óvoda Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde 1 Humán funkciók alapfokú középfokú iskola és szakoktatás Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (4625 Záhony, József Attila út 48.) Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 1 1 egészségügyi ellátás Háziorvosi szolgáltatás 2 Gyermekorvos 1 Fogorvos 1 Védőnői szolgálat 1

79 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 79 Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése Darabszám Közösségi funkciók Igazgatási funkciók Közlekedési funkciók Gazdasági funkciók Orvosi ügyelet 1 szociális szakosított ellátás családsegítést, étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást és gyermekjóléti szolgáltatás (Szociális Központ Mándok) könyvtár Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár épületében színház, mozi Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár épületében alkalmanként múzeum - 0 szabadidőpark József Attila úti szabadidő és rendezvénypark közösségi ház uszoda, strand rendőrség tűzoltóság Záhony Ady Endre út 74. szám (418/1 hrsz.) alatti közösségi ház Záhony Ady Endre út 40. (439/1 hrsz.) alatti közösségi ház József Attila út 50. (220/2 hrsz.) alatti Városi Uszoda (további fejlesztési lehetőség kültéri medencék építése, megújuló energiaforrás bevonása) Záhony Rendőrkapitányság Zalka Máté út 2. Hivatásos Tűzoltóság Baross Gábor út 6. okmányiroda Európa tér önkormányzati hivatal Ady Endre út kormányablak kialakítása folyamatban autóbusz állomás Európa tér buszvégállomás 1 vasútállomás Európa tér 1 benzinkút 4-es számú főút mellett 1 repülőtér - - Ipartelep - - piac Széchenyi út 2. Városi Piac 1 pénzügyi szolgáltatók és bankok Forrás: Záhony Város Önkormányzata OTP Bank, Erste Bank, Rétköz Takarékszövetkezet irodaház 4 szálláshely jelenleg szünetel - vendéglátó egységek

80 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Alulhasznosított barnamezős területek Záhonyban határátkelő és ipari város révén nem jellemzőek a kihasználatlan iparterületek. Rendezetlen funkciójú, elhanyagolt terület található a 632 hrsz-ú ingatlanon a 4-es számú főút mellett, amely jelenleg park, a Kelet-Kapuja emlékművel. Önkormányzati tulajdonú ingatlan. A határátkelőn várakozó kamionok, utasok kommunális hulladékkal szennyezik Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek) A KSH adatai alapján Záhony városban nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum vagy az erősen leromlott terület feltételeinek, a szlömösödött, degradálódott területek elemzése nem releváns A telekstruktúra vizsgálata 19 A város egyes településrészeit az alábbi struktúrák jellemzik: Ófalu: Erre a kicsi településrészre általában családi házas beépítés jellemző. Az úthálózat, valamint a telekosztás szabálytalan, organikus képet mutat. Településközpont vegyes és falusias lakóterületek jellemzik. Városközpont: vegyes beépítés (családi házas beépítés kevésbé, csak pontszerűen, vagy a városrész peremén jellemző, inkább sorházas, tömbházas beépítés, helyenként házgyári házas lakóterület). Úthálózata párhuzamosan rendezett. Főként központi vegyes és településközpont vegyes területfelhasználások a jellemzőek. Gerő-telep: Családi és ikerházas beépítés jellemzi. Szabályos tömb- és telekkiosztás, párhuzamos úthálózat található ezen a településrészen. Nyugati lakótelep: Kertváros, általában családi házas beépítéssel. Úthálózata jellemzően párhuzamos, telekstruktúrája szabályos. Tulajdonjogi vizsgálat ezen munka keretében nem tud olyan részletességgel elkészülni, illetve nem szükséges olyan részletezettséggel elkészíteni, mint egy rendezési eszköz megalapozó vizsgálatának készítése során. Tulajdonjogi vizsgálat keretében az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatosan az alábbi információk állnak rendelkezésre: Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok száma a legfrissebb ingatlankataszter alapján összesen 227 db. Ezek között 110 db forgalomképtelen, 26 db korlátozottan forgalomképes (ebből 12 intézmény ill. közmű) valamint 91 db forgalomképes ingatlan található. A forgalomképes ingatlanok között 48 db beépítetlen terület, 11 építési telek, melyből 7 db értékesítésre váró építési telek található. Továbbá 5 db más tulajdonos által beépített telek, 6 db közintézmény illetve közműterület, 4 db lakóingatlan, 4 db lakóépület+üzlet, 1 db mezőgazdasági terület, 5 db egyéb zöldterület (kert, gyümölcsös, stb), 3 db üzlet/iroda (volt húsbolt, tüzéptelep, volt költségvetési üzem). 19 Felhasznált anyagok: IVS, Településfejlesztési Koncepció, saját adatgyűjtés

81 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Önkormányzati tulajdonkataszter Záhony Város Önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek nyilván vannak tartva. Az önkormányzatnak 223 db névjegyzékbe vett tulajdona van Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik Az építmények vizsgálata 20 Az Ófalura a családi házas beépítés a jellemző, főként oldalhatáron álló beépítési móddal. Itt található a település legrégebbi lakóházainak többsége, ezek közül számos védendő épített örökségi elem. A Városközpontot a vegyes beépítés jellemzi. A családi házas beépítés csak pontszerűen, vagy a városrész peremén jelenik meg. Főként sorházas és tömbházas beépítés, helyenként házgyári házas lakóterület található ezen a területen. A városrész a település legdinamikusabb fejlődési időszaka alatt, a as években született, amikor a számban felduzzadt lakosság számára városias településközpont és szolgáltatás-kínálat kialakítása vált szükségessé. Itt található a város középületeinek, irodaépületeinek legnagyobb része. Helyi adottság, hogy a Városközpontban a beépült területek mellett egyidejűleg vannak be nem épült területek, szabad telkek, valamint leromlott épületállományú területek. A Lakógyűrű K-i oldalán található a Gerő-telep, amely az 50-es években épült, a vasúti átrakó üzemben dolgozók lakóterületeként. A városrészt családi és ikerházas beépítés jellemzi. A Lakógyűrű Ny-i oldalát alkotó Nyugati lakótelep, amely a 90-es évektől épült, kismértékben napjainkban is bővül. Úthálózata jellemzően párhuzamos, városrészi jellege kertvárosi, ahol általában családi házas beépítéssel találkozunk. Funkció és kapacitás: Záhony lakásállománya a 2013-as KSH adatok szerint 1815 db. Ebből az egy szobás lakások száma 152 db, a két szobás lakások száma 871 db, a három szobás lakások száma 456 db, a négy vagy több szobás lakások száma 336 db. A lakatlan lakások számáról nem áll rendelkezésünkre információ. Az alulhasznosított területek az fejezetben találhatóak. A funkció szerinti vizsgálat részletes kifejtése az fejezetben, városrészekre lebontva pedig a fejezetekben található Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A településszerkezet történeti kialakulását és a településmag bemutatását az és az fejezetek tartalmazzák Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A már azonosított lelőhelyek és leletanyag ismertetése: Felhasznált anyagok: IVS, Településfejlesztési Koncepció, saját adatgyűjtés 21 Forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány

82 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 82 1.lh. Ady Endre u. A belterület, Ady Endre u , a vasútállomástól a község főutcájára fordulva jobboldalon a 46. és 48. telkek között (48. sz. határőrs laktanya) húzódik egy kis köz, amely a Szabadság telepre vezet, a közben szennyvízcsatorna fektetésekor került elő egy sír, egy V. századi fibulapárral ben végzett itt helyszíni szemlét Dienes István. Korszak: V. század 2.lh. Rákóczi út A belterületen, a református parókián gázvezeték bekötésekor előkerültek csontvázak. Nagy valószínűséggel Záhony középkori temetője lehetett, s a Rákóczi utca pedig a település legrégebbi utcája ben végzett itt helyszíni szemlét Istvánovits Eszter. Korszak: középkor 3.lh. Rendező pályaudvar A rendező pályaudvaron a nyíregyházi és vásárosnaményi vasúti elágazás között a földmunkát vezető főmérnök adott át egy nagyméretű hamvedert és egy másik fazék töredékeit. Az urna magassága 82 cm, a helyszínen további darabokat gyűjtött össze 1950-ben Nyárády Mihály helyszíni szemléje során. Korszak: őskori telep, bronzkori temető-urnás 4.lh. Vasútállomás A vasútállomás melletti földmunkák alkalmával, a vasúti állomás előtti dombban régészeti leletek kerültek elő, Makkai László kisvárdai tanár jelentette mindezt, majd 1951-ben leletmentés történt ban a záhonyi vasútállomás K-i részén kútásás közben bronz depót került elő, helyszíni szemlén Istvánovits Eszter járt. Korszak: késő bronzkori telep (Gáva), bronz depót, kora vaskori telep és avar 5.lh.Szebecse-part Záhonytól DK-re, a Záhony-Győröcske összekötő út mentén, egykori élővízfolyás partján emelkedő ÉNy-DK-i irányú dombháton felszíni telepnyomra bukkant Bálint Mariann terepbejárása során 2005-ben. Korszak: őskor, Árpád-kor 6.lh. Vasútállomástól délre, Keselyűs A vasútállomástól délre 1 km-re, 3,5 m magas, 200 m átmérőjű dombot vasútépítés során bontották meg, melynek munkálatai során régészei leletek kerültek elő. A leleteket ban Mérey Kádár Ervin gyűjtötte össze helyszíni szemléje során. Korszak: késő bronzkor 7.lh. Régi temetőtől D-re Egy örökségvédelmi hatástanulmány terepbejárásaként vizsgálták meg ezt a részt, s találták a lelőhelyet. Korszak: őskor Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A város településszerkezeti és építészeti értéke az Ófalu területén található. Ennek utcahálózata - beleértve a Krúdy - Kárpát utcától délre eső kis szabálytalan tömböt - mutatja a városnak a ll. világháborúig tartó életét. A kis szabálytalan tömb telkei a halmazosan elhelyezkedő házak körül alakultak ki. Ez a beépítés megmaradt. A terület másik részén kisebb-nagyobb szalagtelkek helyezkednek el, ezeken zömmel oldalhatáron álló házakkal. Kivétel ez alól az utcafordulóknál lévő

83 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 83 telkek beépítése. Több helyen megvannak a gazdasági épületek a hajdani életforma hagyatékaként. Ennek az ófalunak a szerkezete és beépítési módja a jellegzetesen falusias megjelenésű épületekkel megőrizendő. Ezeknek a házaknak az arányai, tömege, homlokzataik részletei is helyi értékek. Ez vonatkozik a gazdasági épületekre is Világörökség és világörökségi várományos terület Záhony városban nem található világörökség, ill. világörökségi várományos terület Műemlék, műemléki együttes Záhony műemléki épülete az 1805-ben épült copf stílusú református templom, amelynek tornya 1809-ben készült el Műemlékvédelem sajátos tárgyai Történeti kert, temető és temetkezési emlékhely a településen nem található Műemléki terület A település ex lege műemléki területét a református templom közvetlen környezete, vagyis a műemléket magában foglaló ingatlanterülettel közvetlenül határos ingatlanok közvetlenül érintkező közterületrészek és a velük közvetlenül határos ingatlanok 22 jelentik Nemzeti emlékhely Záhonyban nem található nemzeti emlékhely Helyi védelem Az építészeti örökség helyi védelmére a településen a Helyi Építési Szabályzat tesz javaslatot. E szerint Záhony helyi védelemre javasolt épületei a következők: évi LIV. törvény a műemlékvédelemről

84 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A település helyi védelemre javasolt épületei Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Az épített környezet konfliktusai, problémái A város egyes területeit jelentősen terheli az átmenő forgalom. Parkoló hiány jelentkezik az oktatási intézményeknél, a piac környékén. További problémát jelent az újonnan nyíló kiskereskedelmi üzleteknek a kötelezően előírt parkolóhelyek biztosítása. A többnyire városközponti területen elhelyezkedő ingatlanok nem teszik lehetővé a saját telken történő parkolóhelyek kialakítását, a közterületi megállóhelyek száma pedig korlátozott. Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások A város lakásállománya öreg A közparkok nagy része felújításra szorul A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A város területi terjeszkedésének lehetősége nagyon korlátozott, külterülete kiugróan kicsi, ami gátat jelenthet a városfejlődés szempontjából A vasúti átrakó tevékenység végzése során eseti jelleggel (a zárt rendszerű technológiák alkalmazása ellenére is) szagproblémák fordulhatnak elő (pl. havária esetén) A városközpontnak nincs jelentős történelmi háttere, egységes építészeti karaktere

85 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Település közlekedési szerepe Ingázás Záhony városa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül a legkisebb területűnek és népességűnek számító Záhonyi járás központja. Fekvése a megyében a leginkább északi, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától nem egészen 70 km-re északkeletre található. Az alábbi táblázat mutatja a 2001-es és 2011-es népszámlálások eredményei alapján, hogy melyek a település főbb ingázási cél és induló kapcsolatai. Látható, hogy Záhony inkább céltelepülés, mivel az bejárók száma jóval magasabb az eljárókénál (2 190 fő a 600-hoz képest). A legtöbben Kisvárdáról érkeznek, ami egyébként az eljárók szempontjából is az elsőszámú céltelepülés. További főbb célpontok (nagyvárosi jellegük miatt) Nyíregyháza és Debrecen. 33. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Megnevezés Összesen Összesen Személygépkocsival Tömegközlekedéssel Kerékpárral (Gyalog) Helyi közlekedő (940) Bejáró Kisvárda Mándok Zsurk Tiszabezdéd Ajak Eljáró Kisvárda Nyíregyháza Debrecen Eperjeske Tuzsér Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. * 2001-ben csak foglalkoztatott A következő diagramon jól látható, hogy a helyi forgalomban jelentős szerepe van az aktív közlekedési módoknak (gyaloglás 54%, kerékpározás 24%). A személygépkocsi kitüntetett szerepet kap a helyi közlekedés esetében (19%). Az eljárók és bejárók esetében pedig a vasút a kitüntetett közlekedési mód (56 és 48%), ezt követi a személygépkocsi 28 és 39%-al. A távolsági busz szerepe alacsonyabb, 10% körüli.

86 Fő Záhony város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása Helyben maradó Bejáró Eljáró Helyi közl. Vasút Távolsági busz Személygépkocsi Kerékpár Gyalog Külső kapcsolatok, országos hálózat Forrás: KSH Népszámlálás A várostól északnyugatra halad el a megye legfontosabb főútja, a fővárost Záhonnyal összekötő 4. sz. elsőrendű főút, melyre Záhony egy összekötő úti kapcsolattal csatlakozik. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincs 17. térkép: Záhony környezetének országos jelentőségű főútjai Közúti kapcsolatok tekintetében az M3 autópálya délnyugati irányban a 4. sz. főúton, a Nyíregyháza kelet csomópontnál közel 70 km távolságban érhető el. A főváros közúton 300 km autózással érhető el. A város Ukrajnába vezető nemzetközi közúti határátkelője 2 km, a Szlovákiába vezető pácini közúti határátkelő 50 km, a 49. sz. másodrendű főúton a Romániába vezető csengersimai közúti határátkelő pedig 100 km távolságban található. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden környező település

87 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 87 elérhető. Az innen induló utasok Mándok irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A vasútállomás is közvetlenül elérhető autóbusszal. A város közigazgatási területén belül 5 helyközi megálló található. Záhonyt 100-as számú Budapest - Záhony országhatár (itt már csak egyvágányú, villamosított, illetve az országhatár felé dízel vontatású) nemzetközi jelentőségű vasúti fővonal, a 284-es számú Záhony normál, valamint a 400-as számú Záhony széles nyomtávú hálózat érinti a transzeurópai vasúti hálózat besorolással, továbbá a 111-es számú, Mátészalka Záhony egyvágányú, dízelvontatású vasútvonal is ide csatlakozik regionális vasúti pálya besorolással. A személyforgalom kiszolgálása alapvetően ütemes menetrend alapján történik. A város és a térség életében a Tisza-folyó elméletileg alkalmas vízi közlekedés lebonyolítására. A folyó Győröcske-Záhony térségétől kezdve hajózható, a Záhony feletti szakasz azonban csak megfelelő vízállás esetén. A folyó ezen szakaszán több személyforgalmi kikötő található, menetrend szerinti személyszállítás azonban nem zajlik, teherszállítás pedig csak alkalomszerűen. A vízi közlekedés infrastruktúrája összességében kiépítetlen. A folyó turisztikai hasznosítását a város térségében megnehezíti, hogy a Tisza egyben határfolyó is. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 310 km, míg az Airport Debrecen 125 km távolságban érhető el. Városkörnyéki közúthálózat Közúti közlekedés A közúthálózati szempontból határ menti jellege miatt aszimmetrikusan alközponti szerepű város keleti és déli (Kárpát utca) irányban a j. Záhony Vásárosnamény összekötő úton, valamint déli irányban a j. Záhony Tiszabezdéd összekötő úton keresztül áll még kapcsolatban a környező településekkel. 18. térkép: Záhony városi közúthálózata Városi közúthálózat A város belterületi úthálózata 19 utcából áll, összes hossza m. Kiépítetlen útszakasz a belterületen nincs, minden út szilárd burkolattal rendelkezik. A külterületen m önkormányzati út található, amelyek közül m burkolt (50,2%).

88 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 88 Az egyes városrészek gyűjtőutakkal való feltártsága megfelelő, minden városrész elérhetősége biztosított. A város egyes területeit jelentősen terheli az átmenő forgalom (pl. Krúdy Gyula utca/kárpát utca). A városközpontot É-i és D-i oldalán a két DNy-ÉK irányú feltáró út határolja, legfontosabb ÉD-i közlekedési útjai az egymással párhuzamos Ady Endre és József Attila utcák. Ez utóbbiak egyúttal a közösségi és gazdasági szolgáltatások elsőszámú helyszínei is a városban. A József Attila utca emellett a vasútállomás felé is összekötő és megközelítő útvonalként szolgál. Forgalmi jellemzők A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. 19. térkép: Záhony főbb útjainak forgalmi terhelése Közlekedésbiztonság Forrás: Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma kiadvány adataiból ( Magyar Közút Nonprofit Zrt.) A településen a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma kifejezetten alacsony, és az is csökkenő tendenciájú. Az alábbi ábra Záhony közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti az utóbbi évek személyi sérüléses balesetei alapján. Látható, hogy közlekedésbiztonsági szempontból veszélyesebb csomópont az Ady Endre út Krúdy Gyula út kereszteződése.

89 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek Helyi övezetek, korlátozások Forgalomszabályozás Forrás: KKK A településen forgalomcsillapított zóna nincs. A város területén jelzőlámpás forgalomirányítás nem üzemel. Közúti-vasúti keresztezések Motorizáció A település szintbeli vasúti átjáróinak száma:0. Az alábbi diagram a KSH adatai alapján mutatja a település motorizációjának alakulását. Látható, hogy Záhonyban az főre eső személygépjárművek száma alacsonyabb az országos átlagnál, ám míg 2008-ig kb. megegyezett az észak-alföldi és szabolcs-szatmár-bereg megyei átlaggal, ezek 2008-tól az országos átlagértékhez hasonlóan csökkenni, ill. stagnálni kezdtek, addig a záhonyi motorizáció értéke továbbra is fokozatosan emelkedik.

90 Szgk/1 000 lakos Záhony város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Motorizáció alakulása Év Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-Alföld Záhony Forrás: KSH Parkolás A városban jelenleg 415 parkolóhely áll rendelkezésre (mind ingyenes formában). A városközponton kívüli területen családi házas beépítés jellemző, ezért itt a gépjárművek elhelyezési problémáival nem kell számolni. Nem merül fel parkolási probléma a városközponton kívül eső városi temetőnél sem, az itt található aszfaltozott parkoló elegendő helyet biztosít a gépjárművek számára. A szintén városközponton kívül eső kereskedelmi üzlet (Penny) a saját területén biztosítja a parkolást a vásárlók részére. Parkolási probléma a Városi Fedett Uszodába személygépjárművel látogatók esetében sem áll elő, mert az uszoda mellett lévő közterületen a parkolási lehetőség korlátozott számban biztosított. A városközpont megújítása tárgyában megvalósított, 2009-ben befejezett beruházás kapcsán a Polgármesteri Hivatal mögött 38 db új parkolóhely épült meg, amelyből kettő akadálymentesített. A parkolóhelyek az Okmányirodába, a Polgármesteri Hivatalba és a városközponti üzletekbe, pénzintézetekbe érkező ügyfeleket teljes mértékben kiszolgálják. Az Európa téri közterületi parkoló a Vasútállomásra érkező gépjárművek elhelyezését maradéktalanul megoldja. Parkoló hiánnyal itt sem kell számolni. Szemmel látható parkolási hiány jelentkezik ugyanakkor az oktatási intézményeknél, a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde és az Árpád Vezér Általános Iskola és Művészeti Iskola épületei körül a reggeli és a délutáni órákban. Ugyancsak kevés a rendelkezésre álló parkolóhely a Széchenyi utcai Városi Piac környékén, azok jellemzően a piaci árusok gépjárműveivel telnek meg. További problémát jelent az újonnan nyíló kiskereskedelmi üzleteknek a kötelezően előírt parkolóhelyek biztosítása. A többnyire városközponti területen elhelyezkedő ingatlanok nem teszik lehetővé a saját telken történő parkolóhelyek kialakítását, a közterületi megállóhelyek száma pedig korlátozott. Időszakos, nagyobb rendezvények esetén előforduló parkolási probléma jelentkezik még a József Attila úti Művelődési Ház területén. A lakótelepi beépítésű területek a es években épültek, így a mai igényekhez mérten nem biztosítanak elegendő számú parkolót vagy garázst az ott lakóknak. A város elfogadott parkolási koncepciója szerint a további parkolóhelyek kialakítására alkalmas területek a következők:

91 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 91 Jókai út végén található, jelenleg hasznosítatlan zöld terület Uszoda melletti terület (a jelenlegi parkolóhelyek bővítésével) Ifjúság utcai Orvosi Rendelő melletti (az Ifjúság úti lakóházak mögötti) névtelen út bal oldalán található zöld terület Áruszállítás A településen korlátozott teherforgalmi övezet a József Attila út Rákóczi út, - Gerő telep teljes területe. Az áruszállítás témaköre nem jelent gondot a településen Közösségi közlekedés 17. ábra: Közösségi közlekedési megállóhelyek Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok: 2011/2012. évi autóbusz és vasúti menetrendek Autóbuszos infrastruktúra Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Autóbuszos közösségi közlekedés Záhonyban 5 autóbusz-megállóhely van: Városháza Ady E. út Kárpát út Újtemető Vasútállomás A buszmegállókat öbölben, vagy helyszűke esetén a haladó sáv szélén felfestéssel jelölik meg. A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Szabolcs Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Szabolcs Volán Zrt. az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (ÉMKK Zrt.) egyik alapítója.

92 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 92 Helyi autóbusz közlekedés A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok A város rendelkezik közvetlen járatokkal a legközelebbi nagyobb település, Mándok (napi 7 induló járat, menetidő 00:28 00:33 között) felé. Budapestre, Debrecenbe és Nyíregyházára nem közlekednek közvetlen járatok. Záhony és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Záhonyban a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 4. sz. főút, illetve a j. összekötő út belterületi szakaszán helyezkedik el, jól lefedve ezzel a települést. Záhony közigazgatási területén 5 helyközi megálló található. A település központja, az oktatási és közintézmények, továbbá a vasútállomás is közvetlenül elérhető a környező kisebb településekről, melyekkel a helyközi járatok kapcsolatot biztosítanak. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, de a forgalmasabb helyeken sem áll meg járatnál több egy munkanapon, a többi megállóban pedig ez napi 10 járat alatt van. Záhonyban nincsen külön autóbusz állomás, a legforgalmasabb megállóhelyek a Városháza és az Iskola, amelyeket egy átlagos munkanapon kb. 16 járat érint. Záhonyban nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják Vasúti közösségi közlekedés Záhony (és a környezetében elterülő úgynevezett Záhony Átrakó Körzet ) rendkívül fontos vasúti határátmenet és egyben vasúti csomópont. Záhony jelentőségét az adja, hogy itt találkozik a volt szovjet területen elterjedt 1520 mm-es széles nyomtávú, valamint a normál nyomtávú vasúti hálózat. Az itt áthaladó forgalom vagy átszállásra/átrakásra, vagy tengelyátszerelésre kényszerül, illetve elvileg alkalmazható lenne a nyomtávváltós tengelyű jármű (ezt a technológiát nem alkalmazzák Magyarország és Ukrajna között). Magyarországnak a rendszerváltás előtt igen élénk vasúti forgalma volt a Szovjet Unió felé, ennek megfelelően a fent említett technológiai folyamatokra hatalmas infrastruktúra épült Záhony térségében (az ún. Záhony Átrakó Körzet magába foglalja Fényeslitkét, Komorót, Tuzsért, Záhonyt, Eperjeskét, Mándokot, Tornyospálcát). Záhony területét érinti A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pálya besorolású: 100-as számú Budapest-Nyugati pu. Szolnok Szajol Debrecen Nyíregyháza Záhony oh. vasútvonal, 284-es számú Záhony normál nyomtávú hálózat, 400-as számú Záhony széles nyomtávú hálózat, valamint a regionális vasúti pálya besorolású: 111-es számú, Mátészalka Záhony vasútvonal. A 284-es és 400-as számmal jelzett vasúti hálózati elemek a fent említett Záhony Átrakó Körzet fő vágányhálózatát jelentik. A 100-as számú vasútvonal a Fővárost köti össze Záhonnyal, érintve Magyarország második legnépesebb városát, Debrecent, illetve több fontos vasúti csomópontot (Cegléd, Szolnok, Szajol, Nyíregyháza). A vasútvonal kelet-nyugati irányban szeli át az ország keleti felét. A nemzetközi jelentőségű vasúti fővonal a TEN-T core network (törzshálózat) és a RFC6, Mediterranean szállítási folyosó része. A vasútvonal Budapest-Nyugati pu. Tuzsér szakasza kétvágányú, onnantól egyvágányú, Budapest-Nyugati pu. Záhony között villamosított, a Záhony Záhony országhatár szakasz dízelvontatású. Az engedélyezett sebesség Budapest-Nyugati pu.

93 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 93 Utasforgalmi létesítmények Problémák Vasúti szolgáltatás A vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Kőbánya-Kispest között 80 km/h, Kőbánya-Kispest Záhony között 120 km/h, Záhony és Záhony országhatár között pedig 100 km/h. Az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t (kivéve a Kőbánya- Kispest Vecsés és az Albertirsa Szolnok szakaszokon, ahol 22,5 t), a vonalra engedélyezett vonathossz 750 m (kivéve a Szajol Püspökladány szakaszt, ahol csak 700 m). A vonal Kőbánya- Kispest (kiz.) Szolnok (kiz.) között nagyrészt átépült (egyes állomásközök kimaradtak a teljes felújításból), a GSM-R rendszer és a rá épülő ETCS L2 rendszer kiépítése jelenleg zajlik, ezek átadása után a sebesség felemelhető lesz Albertirsa Cegléd között 140 km/h-ra, Cegléd Szolnok között 160 km/h-ra. Szajol állomás átépült. A Szolnok (kiz.) Szajol (kiz.) és a Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) szakasz teljes átépítése 160 km/h-ra és 22,5 t tengelyterhelésre, és 750 m-es vonathosszra jelenleg is folyik, párhuzamosan a GSM-R és az ETCS L2 telepítésével. A vonal további fejlesztése várható a közötti EU költségvetési ciklusban Püspökladány és Debrecen között, illetve a teljes 100-as vonalon GSM-R rendszer kiépítése. A 111-es számú vasútvonal a Nagykároly Csap HÉV vonal részeként épült, észak déli irányban szeli át a vonal Magyarország legkeletibb csücskét, Mátészalkát köti össze Záhonnyal. A vasútvonal egyvágányú, dízelvontatású, az engedélyezett sebesség 60 km/h, az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t, a vonalra engedélyezett vonathossz 700 m. Záhony állomást egy átlagos munkanapon a 2014/2015. évi menetrend alapján 70 személyszállító vonat érinti. A napi egy pár Budapest Kijev viszonylatú LATORCA IC vonat kivétel az össze vonatnak Záhony egyben a végállomása is. Az említett napi egy pár nemzetközi IC vonaton kívül az állomást napi egy páratlan (BEREG IC) és két páros (BEREG-KRASZNA IC és UNG IC) irányú Budapest-Nyugati pu. Záhony viszonylatú IC vonat érinti. Sebesvonatok 2 órás ütemben közlekednek szintén Budapest-Nyugati pu. és Záhony között. Személyvonatok közlekednek a 100-as és a 111-es számú vasútvonalon is, illetve határátmenetben Csap (Ukrajna) felé. A 100-as vonali személyvonatok napközben kétórás ütemben járnak Cegléd és Záhony között (egyes vonatok végállomása Budapest-Nyugati pu.), illetve csúcsidőszakban további személyvonatok közlekednek Szolnok, Püspökladány, Debrecen, Nyíregyháza és Záhony között. A határátmenetben napi 5 pár Záhony Csap viszonylatú személyvonat közlekedik. A 111-es számú vasútvonalon közlekedő személyvonatok közül napi 8 pár érinti Záhonyt (ezen viszonylatok másik végpontja Vásárosnamény, Mátészalka, illetve Tiborszállás). Az említett vonatok jó vasúti kapcsolatot biztosítanak Záhonynak, habár a nagy távolságok miatt a menetidők is magasak. A menetidő a megyeszékhely, Nyíregyháza felé perc (az előbbi IC vonattal), Debrecenbe 1 óra perc IC vonattal és 2 óra 23 perc sebesvonattal, Budapestre (Budapest-Nyugati pályaudvarra) pedig IC vonattal 4 óra 3-16 perc, sebesvonattal 5 óra 29 perc. A vasútállomás jelentős nagyságú utasforgalommal rendelkezik, illetve Záhony körzet jelentős teherforgalmú. Záhony vasútállomás korlátlan utas- és áruforgalomra berendezett elágazó állomás a 100-as számú vasútvonalon, Budapest-Nyugati pályaudvartól 336 km-re. Az állomás Záhony déli szélén helyezkedik el, a vasút igen jelentős területet foglal el Záhony területéből. Az állomás felvételi épületét megközelíteni a település központja és a j. Záhony Vásárosnamény összekötő út felől a j. állomáshoz vezető úton át lehet, illetve megközelíthető még számos helyi útról. Maga Záhony állomás burkolatlan, részben kivilágított nyílt rakodóval rendelkezik csak. Záhony Átrakó Körzetben árunemenként külön rakodó és átrakó pályaudvarok épültek, illetve külön széles és normál nyomtávú rendezőpályaudvar is van. Záhony állomás állomási előtere forgalmi szempontból rendkívül balesetveszélyes, az utasáramlás szabályozatlan, a térszerkezet nem megfelelő. Az önkormányzat rendelkezik a tér kialakítására

94 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 94 vonatkozó tervdokumentációval, azonban a kivitelezés önkormányzat rendelkezésére álló pénzügyi forrás hiányában még nem történt meg. Az állomáson balesetveszélyes, keskeny, alacsony, sk+15 cm magasságú, nem akadálymentes, aszfalt burkolatú peronok találhatók, melyek a felvételi épülettől szintben közelíthetők meg. A jó állapotú felvételi épületben van pénztár, váróterem, illetve WC, az állomáson hangos és vizuális utastájékoztatás működik. Az állomáson a korszerű, széles, magas (és akadálymentes) utasperonok hiánya is komoly gondot okoz Kerékpáros közlekedés A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a településen napi rendszerességgel kerékpározók részaránya 24%, ami 419 főt jelent naponta. A településen mintegy 5,4 km kerékpárút található (nyomvonala egyrészt a Krúdy Gyula utca / Kárpát utca mentén, másrészt az árvízvédelmi töltésen halad). A település területén öt kerékpártároló található Gyalogos közlekedés Gyalogos közlekedés céljait a hagyományos járdák szolgálják. A fő gyalogos irányok és a közutak keresztezéseinél általában kijelölt gyalogátkelőhelyet létesítenek. Záhonyban ilyen csak 5 van: 4. sz. főúton 1 db, Ady Endre utcában 2 db, József Attila utcában 2 db A gyalogosok biztonságának fokozása érdekében növelni kellene ezek számát. A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a rendszeresen gyalogosan közlekedők részaránya 54%, mintegy 940 fő Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megjelenő közlekedésfejlesztési célok, és ezek hatásai az alábbiak: A kerékpárút-hálózat bővítése csökkentheti a személygépkocsi-forgalmat. A vasúti pályaudvarhoz vezető útvonal fejlesztésével javul a pályaudvar elérhetősége, így a vasúti közlekedésben részt vevők aránya is. Az útfejlesztések közvetett módon is hozzájárulnak az épített környezet állapotának javításához Közművek állapota és energiahatékonyság Víziközművek A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Záhonyi Üzemmérnökségen keresztül működteti Záhonyban a vízellátási és csatornázási rendszert. A Záhonyi Üzemmérnökséghez tartozó vízműtelepek: Tiszabezdéden az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű. A Záhonyi Üzemmérnökség (korábban: Felső-Szabolcsi Üzemigazgatóság) 1994 óta látja el a Felső-Szabolcsi régió 15 településén a víziközmű szolgáltatási tevékenységet, melyhez az ivóvizet a Tiszabezdéden lévő Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű biztosítja.

95 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 95 Ivóvíz, vízbázis Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás) A város vízellátása az Észak-Szabolcsi Regionális Vízműről történik. A vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetben lévő vízbázisok közé tartozik. A vízbázis védőterülete méretezett, a biztonságba helyezés 2004-ben megtörtént. Záhonynak sem bel-, sem pedig külterületét nem érinti hidrogeológiai védőövezet vagy védőterület. A 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében Záhony város a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik. 20. térkép: Az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű védőidomának felszíni metszete Ivóvízellátás Forrás: Az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű kapacitása 8300m 3 /nap, a város átlagos vízigénye 440 m 3 /nap (csúcsvízigénye m 3 /nap), ami nagy biztonsággal kielégíthető. Az elosztóhálózat hossza 35,33 km. A városban az ivóvíz bekötések száma 2014-ben 1814 db volt forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

96 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva Forrás: KSH, 2013 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Záhony Lakásállomány (db) Záhony Az elmúlt években (2001-et leszámítva) Záhony közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakásainak aránya kimondottan jó volt. Jelenleg az ivóvíz-ellátottság 100%-os. 19. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Záhony Záhonyi járás átlag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag Országos átlag Forrás: KSH, 2013 Tágabb környezetben is ugyan ilyen jó jellemzés érvényes a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányára. A 2001-es évet leszámítva az elmúlt években Záhony ivóvízellátottsága jóval meghaladja a járási, a megyei és az országos átlagot is, mivel az 100%-os.

97 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 97 Szennyvízgyűjtő hálózat Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Záhonyi Üzemmérnökségen keresztül működteti Záhonyban a csatornahálózatot. A település kommunális szennyvizeit gravitációs szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és átemelő aknákban elhelyezett szivattyúk nyomóvezetéken keresztül juttatják a tisztítótelepre. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége m 3. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza 24,4 km. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma 1725 db ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva Forrás: KSH, 2013 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számáról elmondható (a 2006-os évet leszámítva), hogy egy növekvő tendencia mellett 95%-os szinten normalizálódott. 21. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% 80% 60% 40% 20% A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Záhony Lakásállomány (db) Záhony 0% Záhony Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag Záhonyi járás átlag Országos átlag Forrás: KSH, forrás: KSH, 2013.

98 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 98 Szennyvíztelep Szennyvízkibocsátás Csapadékelvezetés Tágabb környezetben a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányáról elmondható, hogy az ellátottság mértéke kimondottan magas. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval meghaladja a járási, a megyei és az országos átlagot is. A települési hálózatban összegyűjtött szennyvizet Záhony szennyvíztisztító telepe fogadja be, melynek jelenlegi kapacitása 2000 m 3 /nap, LE, a tisztított szennyvíz mennyisége m 3 /év. A telep mechanikai és biológiai tisztítást végez és alkalmas nitrogén és foszfor eltávolítására is. A kommunális szennyvizek kibocsátása a záhonyi szennyvíztisztító telepen történt tisztítást követően a Tisza Szipa-főcsatornától a Belfő-főcsatornáig befogadóba történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása nem jelentősként" lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. Záhonyban az önkormányzat a belterületi csapadékvíz-elvezetés rekonstrukciójára folyamatos gondot fordít. Ennek ellenére a város egyes pontjain (pl. Szebecse utca Arany János utca kereszteződése) fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik, a hirtelen lezúduló nagy csapadék-mennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását. Záhony is részt vesz a kistérségi start munka programban: február 6. napjától, 50 fő foglalkoztatásával indított el a Belügyminisztérium által meghirdetett kistérségi startmunka mintaprogramját Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Záhonyban a vezetékes gázszolgáltatást TIGÁZ Zrt. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási gázfogyasztók száma 2013-ban 1093 db volt. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 2013-ban m 3 volt. Az összes gázfogyasztók száma 2013-ban 1236 db volt. Az összes gázcsőhálózat hossza 2013-ban 32,2 km volt. 25 Záhonyban a villamos energiát az E.ON Energiaszolgáltató Kft. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 1957 db volt. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia 2013-ban 3932 ezer kwh volt. A villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 2177 db volt. A szolgáltatott összes villamos energia 2013-ban ezer kwh volt. A kisfeszültségű villamoselosztó-hálózat hossza 2013-ban 39,4 km volt. 26 Önkormányzati adatszolgáltatás szerint a közvilágítás adatai, évben állnak teljeskörűen rendelkezésre, melyek a következőképpen jellemezhetők: A közvilágítás éves fogyasztása kwh volt. A fényforrások száma 572 db volt. A fényforrások beépített teljesítménye 57,396 kw volt. A fényforrások száma 2014-ben 633 db-ra bővült. Záhonyban a melegvíz és távhőszolgáltatást az Záhonyi Hőtermelő és Távhőszolgáltató Kft. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2013-ban 533 volt. 25 forrás: KSH, forrás: KSH, 2013.

99 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 99 A távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére GJ volt. A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2013-ban szintén 533 volt. A szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére m 3 volt ábra: A lakossági távhőellátásra felhasznált hőmennyiség (GJ) Záhony Záhonyi járás összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen Forrás: KSH, 2013 A lakossági távhőellátásra felhasznált hőmennyiség nagyságrendileg egyezik a járási átlaggal, azonban jóval elmarad az országos átlagtól Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m 2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően W/m 2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m 2, júliusban 238 W/m 2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. A szoláris energia hasznosítása Záhonyban kezdeti fázisban van. A város saját tulajdonában álló hőközpontja a lakások 23,13%-át látja el távhőszolgáltatással. Egy 2011-ben befejezett beruházás keretében a hőközpont alkalmassá vált megújuló energiaforrás (faapríték, fapellet) felhasználására is, így mára a távhőszolgáltatás 50%-ban megújuló energia felhasználásával működik Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Záhonyban egyes középületek és a lakóépületek esetében a nem megfelelő műszaki és gépészeti állapot problémát jelent, illetve ugyanezen épületek fűtési energiahatékonysága is fejlesztendő. Záhonyban 2014-ben napelemes közvilágítási kandelábereket telepítetésére került sor a Vágó Béla utcába, ahol korábban a közvilágítást semmilyen formában nem tudták megoldani. A beruházás teljes költsége közel bruttó 2,6 millió forint, melyet az önkormányzat saját forrásból fedezett. A lámpák a működésükhöz szükséges energia teljes egészét a napsugárzásból nyerik, hálózati tápellátást nem igényelnek. Napelemes közvilágítási kandeláberek telepítetésére került sor továbbá az Alkotmány úton és a Baross Gábor úton forrás: KSH, forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

100 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 100 Záhony pályázatott nyújtott be a KEOP-4.2.0/B/ kódszámú Záhonyi távhő szolgáltatási rendszer korszerűsítése megújuló energiaforrás bevonásával tárgyában. A beruházás teljes költségvetése Ft volt, melyből az elnyert támogatás összege Ft. A megvalósítás ideje december december. A beruházás keretében megvalósult a két hőközpont bővítése, két 300 kw és két 130 kw kazán beépítése és korszerű vezérlés kiépítése. Beszerzésre kerül továbbá egy aprítékoló gép, és egy nagy teljesítményű rakodógép (MANITU), amelyek segítségével a faaprítékot saját maguk tudjuk előállítani és elszállítani a saját dolgozóikkal. 29 Kábeltelevíziós hálózat Internet-előfizetés Elektronikus hírközlés Egy térség üzleti környezet fejlettségét és potenciálját jellemzi az üzleti jellegű Információ Technológiai (IT) rendszerek és alkalmazások elérhetőségének mértéke is. Záhony városban elérhető kommunikációs hálózatok megfelelnek a modern IT megoldások alkalmazási feltételeinek. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás Záhonyban kiépített kábeltelevíziós hálózat üzemel ben 5 szolgáltató kínál kábeltelevíziós előfizetést (UPC, DIGI, Magyar Telekom, Naracom Informatikai Kft., Szabolcs Telekom Informatikai és Telekommunikációs Kft.) ban 444 db lakás volt a hálózatra kötve ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Záhony Lakásállomány (db) Záhony Forrás: KSH, 2013 A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának arányáról a teljes lakásállományhoz viszonyítva elmondható, hogy az utóbbi évek csökkenő tendenciája miatt jelenleg 24%-os az ellátottság. Ez az arány ugyan az országos és a megyei átlagtól elmarad, azonban a járási aránynál magasabb. Az internet-előfizetések számáról Záhonyban 2013-ban a következő adatok mondhatók el: forrás: 30 forrás: KSH, forrás: KSH, 2013

101 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 101 Telefonhasználat internet előfizetések száma: 971 db Internet-előfizetések xdsl hálózaton: 228 db Internet-előfizetések vezeték nélküli hálózaton (mobil internet nélkül): 737 db Internet-előfizetések egyéb kapcsolaton keresztül (LAN, bérelt vonal, stb.): 3 db Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak internet előfizetést a körzetben: Invitel, Magyar Telekom, Externet. Záhonyban kiépített telefon hálózata üzemel ban 897 db egyéni analóg távbeszélő fővonalat (lakásfővonalat) regisztráltak. 32 Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak telefon előfizetést a körzetben: Magyar Telekom, Invitel Térségi és települési környezetvédelem Talaj A legnagyobb területi kiterjedésben (45%) az agyag összetételű savanyú, erősen savanyú kémhatású, V. vagy a VI. talajminőségi kategóriába sorolt réti talajok fordulnak elő. A vál yog, agyagos vályog vagy agyag mechanikai összetételű, savanyú kémhatású öntés réti talajok (területi részarányuk 5%) a VI. vagy a VII. talajminőségi kategóriába tartoznak. Az állandó felszínközeli talajvizű síklápok 7%-os területi kiterjedésűek, termékenységük korlátozott (VIII. kategória) és a tőzeges szervesanyag-felhalmozódás jellemző rájuk. Ugyancsak gyenge termékenységűek (VIII.) az agyagos vályog, vályog jellegű, gyengén savanyú kémhatású nyers öntéstalajok, amelyek területi részaránya jelentős (22%). 33 Vízfolyások, tavak Érintett belvízrendszer Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Záhony a 45. számú Felső-szabolcsi belvízrendszerben, a Tisza folyó által három oldalról körbefogott területen helyezkedik el. Domborzata alapvetően sík, de helyenként tagolt jellegű. Belvízveszélyes területeket elsősorban a Tisza mentén találunk. A területen jelentősebb belvíz befogadó a FETIVIZIG kezelésű Belfő-főcsatorna, illetve a Felső-szabolcsi VGT kezelésű társulati csatornák, és persze a Tisza folyó holtágaival együtt. Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint a tervezési terület a Duna vízgyűjtő, 2 Tisza részvízgyűjtő, 2-1 Felső-Tisza alegységhez tartozik. 34 Záhony területe része a 45. sz. Felső-Szabolcsi belvízrendszernek. 35 A rendszer sajátossága, hogy a Tiszalöki duzzasztó beüzemelése után megszűnt a belvizek Tiszába történő gravitációs bevezetési lehetősége, csak szivattyús mentesítési lehetőség van. A belvízrendszer gerincét alkotó Belfő-főcsatorna a belvízelvezető hálózat főbefogadójaként vezeti el a káros belvizeket. A belvízrendszer egyetlen állandó tározója a Rétközi tó. A Belfő három öblözetre osztható. Az egyes öblözetekbe-fentről lefelé- a víz átvezetése zsilipeken át (vízkormányzással) történik. 32 forrás: KSH, forrás: Záhony város IVS; MEGAKOM forrás: A záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója; forrás:

102 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 102 Felszín alatti vizek érzékenysége Talajvíz Felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Záhony fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A talajvíz a csatornák mentén 2 m felett áll, máshol 2 4 m között ingadozik. Mennyisége jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége meghaladja a 25 nk -ot. A szulfáttartalom csak helyenként haladja meg a 60 mg/l-t térkép: Záhony és környékének felszín alatti vízszint térképe VGT Felszín alatti vízbázis Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m) A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Záhony területe a Rétköz sekélyporózus és porózus, valamint a Nyírség-Lónyayfőcsatorba-vízgyűjtősekélyporózus és porózus felszín alatti víztestek területén található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett. Záhony területén található vízbázisokat az fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat Levegőtisztaság és védelme A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F 36 forrás: Magyarország kistájainak katasztere: o.

103 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 103 csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. 37 A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Záhony a 10-es jelű (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, tehát nem szerepel a kiemelt települések között Zaj, és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. 34. táblázat: Zajterhelési határértékek Sorszám Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) NAPPAL06- ÉJJEL ÓRA 06 ÓRA Záhonyban forgalomból származó zajterhelést a 4-os főút, valamint a MÁV 100-as számú Budapest Szolnok Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal okoz. Az emberek kevésbé érzik zavarónak a vasúti zajt. Különösen az éjszakai vasúti forgalom okoz meglepően csekély problémát. A személyvonatok zaját -magasabb frekvenciájuk miatt- zavaróbbnak érzik az emberek, mint a megrakott tehervonatokét. A szakirodalom szerint a vasúti fővonal forgalma db nappali és db éjszakai zajszinttel terheli a pályával határos lakóterületi épületeket Sugárzás védelem A településen mobiltelefon torony csak a lakott területtől távol található. Az új mobiltelefon tornyok létesítésére alkalmas helyeket az érvényes rendezési terv rögzíti. A villamosenergia-elosztóhálózat hálózat kiszolgálása alapvetően kisfeszültségű légvezetékeken keresztül történik. Záhony Pakstól 320 km-re található, így az atomerőmű 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területén kívül esik. Az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ km) az a terület, amelyen belül szükségessé válhat a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. 37 forrás: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területének állapota, forrás: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem; Antropológia és környezetvédelem; 2007.

104 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 104 Záhony területén sugárzásmérő pont található, melynek utolsó mért adata a következő: Dátum: február 21-13:06:00 Helyszín: Záhony Közút Kht. Mért érték: 72 nsv/h (figyelmeztetési szint 250 nsv/h) 39 Hulladékgazdálkodá si Társulás Hulladék mennyisége Hulladékkezelés Záhony város a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. Közszolgáltatói szerződés alapján a városban a hulladékgazdálkodási feladatokat az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. látja el. A településről összesen elszállított szilárdhulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2013-ban 1333,8 t volt, melyből a lakosságtól elszállított hulladék mennyisége 1289,2 t volt. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2012-ben 1426 volt. 24. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Záhony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlag Országos átlag Szelektív hulladékgyűjtés Forrás: KSH, 2013 A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a időtartamban folyamatosan változott ben enyhe csökkenést mutatva 79%-on áll ez az arány. Záhonyban a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya az elmúlt évben közel 10%-kal elmaradt az országos és a megyei átlagoktól. A településről összesen elszállított szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2012-ban 8,3 t volt. A rendszeres szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2012-ben szintén 1426 volt. A szelektíven gyűjtött hulladékok fajtája: műanyag, papír és fém. A hulladékszállítást végző közszolgáltató Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft ben havonta egyszer szállítja el a szelektíven gyűjtött hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2012-ben szintén 79%-os, mely mind országos, mind megyei viszonylatban is magas érték. 39 forráa:

105 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Vizuális környezetterhelés Záhonyban található egy európai szinten is jelentős kapacitású "szárazföldi kikötő" a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. melynek 100%-os tulajdonosa a Regionális Fejlesztési Holding Zrt..Ezen logisztikai központ vizuális környezetterhelést okoz. A Környezettudományi Központ adatszolgáltatása alapján az Észak-Alföldi Régió barnamezős területeinek listájában 3 ingatlan szerepel, mely érinti Záhony területét és vizuális környezetterhelést okoznak: Vodka palackozó üzem: m 2 Katonai laktanya: m 2 Cipőgyár: m 2 Záhonyban vizuális környezetterhelést okozó külszíni bánya nem működik. A felhagyott, elhanyagolt, romos állapotú épületekből a belvárosban több is található, melyek megszűntetése, felújítása a városkép javításához elengedhetetlen. Az elhanyagolt állapotú épületek azonban inkább a lakógyűrű városrészre jellemzőek, melyek rendezése, felújítása a vizuális környzetterhelés csökkenését jelenthetné Árvízvédelem Záhony település a Tisza folyó 629,15-637,48 fkm szelvények közötti szakaszán helyezkedik el. A település a 07. NMT 3. Tisza Záhony Tokaj és a 07. NMT 02. Tisza-Vásárosnamény-Záhony elnevezésű nagyvízi medrek területét érinti. A nagyvízi meder terv készítése jelenleg folyamatban van, kihirdetésére várhatóan 2015-ben kerül sor. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatát, hasznosítását a 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet szabályozza, az abban foglaltakat be kell tartani a teljes nagyvízi meder területén. A folyók mértékadó árvízszintjéről szóló 74/2014. (XII.23.) BM rendelet alapján a település környezetében érvényes mértékadó árvízszintek a következők: 35. táblázat: Záhony környezetében mértékadó árvízszintek Vízfolyás neve Folyó szelvény (fkm) Mértékadó árvízszint (mbf) Tisza 629,15 107,24 Tisza 637,48 108,82 A kistérség területe a és árvízvédelmi szakaszt érinti. Ez a védvonal biztosítja a Záhony térségi vasúti csomópont és az átrakó állomások közvetlen védelmét. Az öblözet és közvetlenül a védvonal mentén fekvő további községei főként mezőgazdasági jellegűek. Mándok és Záhony város belterületének magassága nagyrészt a mértékadó elöntési szint fölött helyezkedik el. Az árhullámok az országhatártól 2-3 nap alatt érnek a árvízvédelmi szakaszhoz, így van idő a védekezésre való felkészülésre. Jellegzetessége az árhullámoknak, hogy a hullámtéri tározódás miatt a felső szakaszon jelentkező kisebb árhullámok annyira ellapulnak, hogy itt már a fokozat elrendelésére sem kerül sor. Az altalaj és a töltéstest hibáiból eredően sok helyen jelentkeznek szivárgások, csurgások. Az évi árvíz óta a védvonalon gátszakadás vagy töltésmeghágás nem fordult elő. Mivel a Szamos árhulláma itt még közvetlenül érvényesül, a vízállásokra és a tartósságokra jelentős hatással van. Az áradás intenzitása nagy, az apadás enyhén elhúzódó. 1 %-os valószínűséggel az árhullám a II. fokú készültséget meghaladó szint fölött 8 napot tartózkodik. A védvonal nagy része (49,9 %) magas part. Az 1976-os mértékadó

106 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 106 árvízszinthez viszonyítva, a magas part szelvényezési nyomvonala több szakaszon az 1 %-os árvízszint alatti magaslatokat köti össze Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: A lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemléletformálását tovább kell folytatni, a rendszert tovább kell bővíteni. A szennyvíz tisztítótelep bővítése, fejlesztése szükséges. Záhony fejlesztése során már több alkalommal hatással volt a természeti területekre (vasútvonal, szárazföldi kikötő), amelyeket figyelembe kell venni a jövőben. A tervezett vonalas létesítmények nyomvonalainak meghatározásakor figyelembe kell venni a már meglévőket. A város csapadékvíz-elvezető hálózatot tovább kell bővíteni, fejleszteni. Az árvízvédelmi rendszer folyamatos karbantartást igényel. A vizuális környezetterhelés elemeit kezelni kell, azokat a lehetőségekhez mérten a tájba kell illeszteni. 40 forrás: A záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója; 2010.

107 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Záhonyban alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. Csúszás, süllyedésveszélyes területek Záhonyban széleróziónak és/vagy vízeróziónak is kitett területek nincsenek. A város adottságaiból adódóan csúszásveszélyes területek nincsenek. Országos Felszínmozgás Kataszter alapján Záhonyt érintő - nyilvántartott események nincsenek. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés évente keletkezhet. A szürke körök a historikus rengéseket ( ), a piros körök az utóbbi évek rengéseit ( ) mutatják. 22. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon Forrás: foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&itemid=7 Záhony és közvetlen környezete nem számít földrengésveszélyes területnek, földrengéseket nem rögzítettek Nem építésföldtani korlátok Egyéb korlátok A várostól északi irányban a Tisza (mint országhatár) természetes határt képez, mely befolyásolja a terület-felhasználást is. Keleti irányban a vasút, észak-keleti irányban a rétek, legelők, és lombos levelű erdők jelentenek további nem építésföldtani korlátot terület-felhasználási szempontból.

108 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Záhony B - közepesen veszélyeztetett település Belvízveszélyes területek A település belvízrendszerének bemutatását az fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Záhony B - közepesen veszélyeztetett település. 23. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZ-INFO Projekt (GOP ), Az fejezetben foglaltaknak megfelelően a településnek belvízzel veszélyeztetett területei nincsenek Mélyfekvésű területek Definíció szerint a mélyfekvésű területről a gravitációs vízelvezetés nem lehetséges. A mélyfekvésű területek helytelen kezelés növelheti a belvízveszély kockázatát. A belterületeken helyenként mély fekvésű, beépítésre alkalmatlan területeket találunk, azonban helytelenül beépített mély fekvésű területek a belterületen nincsenek. A mélyfekvésű területek beépíthetőségéről a Helyi Építési Szabályzat rendelkezik Árvíz és belvízvédelem Kiemelt fontosságú a meglévő csapadék-elvezető hálózat rendszeres tisztítása, a hálózat rekonstrukciója, bővítése. Záhonyban az önkormányzat a belterületi csapadékvíz-elvezetés rekonstrukciójára folyamatos gondot fordít. Záhony is részt vesz a kistérségi start munka

109 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 109 programban február 6. napjától, 50 fő foglalkoztatásával indított el a Belügyminisztérium által meghirdetett kistérségi startmunka mintaprogramját Egyéb katasztrófavédelmi tényezők Kedvezőtlen morfológiai adottságok Egyéb kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Záhony területén nincs Mélységi, magassági korlátozások és tevékenységből eredő korlátozások A Záhony Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 23/2012. (XII.20.) Önkormányzati rendelet a védőtávolságokra vonatkozón az alábbi tilalmat tartalmazza: 56. (2) Építési korlátozás alá esnek a védőtávolságba eső területek. A korlátozás jellege és mértéke a védőtávolságot igénylő létesítménnyel kapcsolatos jogszabályok szerint érvényesítendő. A Helyi Építési Szabályzat egyebek mellett az alábbi mélységi-, magassági korlátozásokat tartalmazza, a következőket korlátozza: gazdasági építési övezetben a rendeltetési előírásoktól függően az építménymagasság 7,5 m- től 12,50 m-ig került korlátozásra különleges építési övezet övezetben a rendeltetési előírásoktól függően az építménymagasság 4,5 m-től 9,50 m-ig került korlátozásra Ipari veszélyforrások 41 A városban hat olyan üzem működik, melyek az általuk folytatott tevékenység alapján veszélyes üzemnek minősülnek. Veszélyes ipari üzemek: Felső küszöbértékű üzem: KELET-TRANS 2000" Fuvarozó és Kereskedelmi Kft. (műtrágya raktározás) TRANSFER-R KFT (gázipar) Alsó küszöbértékű üzem: Várda-Garden-2001 kereskedelmi és szolgáltató Kft (műtrágya raktározás) ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. (műtrágya raktározás) Küszöbérték alatti üzem: Magyar Gáz Tranzit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (gázipar) PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. (olajipar) 1.19 Ásványi nyersanyaglelőhely Záhonyban bányászati területek, bányák nem találhatóak. A fejezet kidolgozása Záhony esetében nem releváns. 41 forrás:

110 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Városi klíma Az általános éghajlati viszonyok leírását az fejezet tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. A városi klíma kialakulása alapvetően a település méretétől, a településszerkezettől, a beépítettség mértékétől, a burkolt és a zöldterületek arányától, a belterületi zöldfelületek minőségétől, a légszennyező termelő tevékenységek elhelyezkedésétől, valamint a közlekedési által okozott környezetterheléstől függ. A sajátos városi klíma alapvetően hőtöbblettel, megváltozott lefolyási és légáramlási viszonyokkal, valamint levegőminőségi problémákkal jellemezhető. Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabadtérszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például: a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget 42 ), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A város kis mérete miatt ezek a jelenségek csak korlátozottan és időszakosan (például a nyári hőhullámok idején) jelentkeznek, ettől függetlenül a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, valamint a zöldfelületi, a közút- és közműtervezés keretében ezek a problémák megfelelő eszközökkel megelőzhetők, illetve kezelhetők. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok táblázat: Záhonyban a városi klímát befolyásoló tényezők és azok hatásai Negatív Pozitív Tényező A beépített területek relatíve magas aránya A vasúti, logisztikai létesítmények magas koncentrációja A határátkelő jelenléte miatt időszakosan fellépő forgalomnövekedés 44 A Tisza árterének várost érintő szakasza A környező nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek Kisvárosias léptékű városméret Hatás Magas hőelnyelés, emiatt nagyobb hőmérséklet a külterületekhez képest Párolgásos hőcsere eltűnése Fokozott por- és légszennyezés Hiányzó természetes árnyék Csapadékvíz gyors mesterséges elvezetése Antropogén hőleadás az épületek fűtéséből Az ártéri erdők javítják a klímát A mezőgazdasági területek kevesebb hőt raktároznak A kisvárosias léptékű városméret elősegíti a környezetbarát közlekedési eszközök igénybevételét, ezáltal javul a levegő minősége 42 A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége. A sűrű beépítettség, a csökkenő átszellőzés, a burkolatok jelenléte, az alacsony növényborítottság mind-mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. 43 Városklíma kalauz, A városi hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5-10 fokot is elérhet, ilyenkor többször is előfordult, hogy a határátkelőn való hosszú várakozási idő alatt a katasztrófavédelem és az önkormányzat munkatársai ivóvizet osztottak a kánikulában a gépjárművekben várakozó utasoknak.

111 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetelemző munkarész 2.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Településhálózati összefüggések Záhony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 13 járásszékhelyének egyike, így szerepe a megye városhálózatában meghatározó, de egyben a többi hasonló adottságú város versenytársat is jelent számára tervezett fejlesztései közvetett módon befolyásolhatják a város fejlődését is. A járásszékhely szerepkörből adódóan számos olyan (köz)szolgáltatással rendelkezik, aminek köszönhetően központi funkciókat biztosít a környező települések lakói számára is. Ez a centrumfunkció az ingázási adatokban is megjelenik, ami a határmenti fekvéssel együtt közlekedési túlterheltségben is megnyilvánul. A határmentiség a gazdaság szempontjából részben előnyös, mivel lehetőséget biztosít többfajta határon átnyúló együttműködésre, azonban a periférikus elhelyezkedés miatt hátrányként is értelmezhető Terület- és településrendezés A város dokumentumai egyértelműen illeszkednek a magasabb rendű területrendezési dokumentumokhoz, ilyen szempontból módosítás nem szükséges. Az önkormányzat a tervezett fejlesztések végrehajthatósága, valamint a feltárandó területi korlátok és potenciális konfliktusok kezelése érdekében tervezetten módosította és módosítja a településrendezési eszközöket. Ezen eszközök alapvetően befolyásolják a területfelhasználás módját, a fizikai infrastruktúra térbeli rendjét, ezáltal pedig a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok térbeli megjelenését (közintézmények elérhetősége, munkahelyek elhelyezkedése, utazási szokások, zöldfelületek és közösségi terek kihasználtsága, városi klíma stb.) Társadalom Záhony népességének száma folyamatos csökkenést mutat, aminek elsődleges oka a főként a fiatalokat és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintő szelektív migráció. Az elvándorlás olyan mértékű, hogy azt a természetes szaporodás sem tudja ellensúlyozni. Az elvándorlás következtében csökken a munkavállalói korú népesség száma, ami negatívan befolyásolja a város munkaerő-kínálatát. A migráció fokozódásának veszélye annak ellenére fennáll, hogy Záhony stabil alapokon nyugvó társadalmi és gazdasági háttere a hasonló nagyságú városokhoz képest lényegesen kedvezőbb. A fentiek ellenére a népesség korösszetétele megyei összehasonlításban kedvezőek, de a társadalom elöregedése, a gyermekkorúak számának csökkenése Záhonyban is jelentős probléma. Mindez hatással van a különböző oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások iránti keresletre: a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások hosszú távú tervezésekor az önkormányzatnak figyelembe kell venni a várható demográfiai folyamatokat. A lakosság képzettségi szintje és gazdasági aktivitása megyei viszonylatban is magas. A megfelelően képzett és gazdaságilag aktív munkaerő-kínálat a város jövőbeli fejlődésének mozgatórugójává válhat. Ehhez azonban szükség van a munkavállalói igényeknek megfelelő és a jelenlegi, valamint a potenciális munkaadók elvárásaihoz igazodó munkaerő-piaci feltételek kialakítására.

112 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Humán infrastruktúra és szolgáltatások A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények alapinfrastruktúrája kiépült, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A köznevelés intézményrendszere az elmúlt években jelentős átalakuláson esett át, de a helyi alapés középfokú oktatási rendszerben jelen lévő helybeli és bejáró diákok hosszabb távon biztosíthatják a munkaerő utánpótlását. Ennek érdekében szakképzési kínálat tervezése során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a munkaadók szükségleteit. Az egészségügyi, valamint a szociális alap- és szakellátás rendszere jól szervezett, minőségi és mennyiségi mutatói megfelelőek mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások szempontjából. A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve a város helyzete kedvező. A városban található sport- és rekreációs célú létesítmények közül az önkormányzat fenntartásában működő Záhonyi Vasutas Sport Club (ZVSC) szolgáltatásai megyei szinten is jelentősek. Mindezek hosszú távon pozitívan befolyásolják a lakosság életminőségét, elégedettségét, ami közvetett módon az elvándorlás mérséklődéséhez is hozzájárulhat Gazdaság A város gazdasági jelentősége kisvárosi méretéhez képest kiemelkedő: a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei decentrumok közé tartozik. A megyei szinten is meghatározó gazdasági szerepkör főként a vasúti átrakó és a kapcsolódó logisztikai tevékenységek ellátását szolgáló területek és tevékenységek jelenlétének, illetve a kapcsolódó kereskedelmi és közösségi szolgáltatások magas koncentrációjának tulajdonítható. Annak ellenére, hogy a vasúti átrakó tevékenység volumene és az ágazatban foglalkoztatottak száma csökkenő tendenciát mutat, a város arculatát és gazdasági profilját továbbra is meghatározza. A városban található ipari park hasznosítása, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése miatt ugyan kedvezőtlen, azonban a város közvetlen vonzáskörzetében két olyan ipari park is található (Tuzséri és Fényeslitkei Ipari Park), amelyek a jövőben alkalmasak lehetnek a befektetői igények kielégítésére. A hagyományosan szolgáltatóipari településen, a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és az ipar szerepe csekély: a vállalkozások többsége a tercier szektorban működik. A vállalkozási demográfia alapján a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemző. Az alacsony foglalkoztatotti létszámmal működő, korlátozott tőkeerővel rendelkező vállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke viszonylag alacsony. Az utóbbi években a gazdasági aktivitás visszaesése figyelhető meg: a működő vállalkozások száma és ezzel együtt az iparűzési adóbevételek is csökkentek. A kedvezőtlen tendencia folytatódása a város meglévő infrastrukturális adottságaira építő hatékony befektetés-ösztönzési stratégiával, tudatos vállalkozássegítő intézkedésekkel megállítható. A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlődtek, és a személyi szolgáltatások széles körét alakították ki. A vendéglátásból és az idegenforgalomból származó bevételek nem számottevőek. Összefoglalóan kijelenthető, hogy Záhony gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait alapvetően a határ menti elhelyezkedése (határátkelő), a vasút és az arra épült logisztikai szolgáltató tevékenységek határozza meg.

113 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. A stabil és kiegyensúlyozott költségvetés fontos eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika. Záhony a helyi adópolitika kialakítása során három szempontot helyez előtérbe: a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, a megfelelő minőségi szolgáltatások garantálását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását. Az önkormányzat saját bevételeinek egyik fontos pillére az iparűzési adó, ami az átgondolt vagyongazdálkodással együtt lehetővé teszi a közszolgáltatások magas színvonalú biztosítását, valamint a települési és intézményi infrastruktúra fejlesztését. Az önkormányzat átgondoltan valósítja meg a szakpolitikai tevékenységét. Az összehangolt településfejlesztési tevékenységek megvalósításához stratégiai és operatív szinten egyaránt megfelelő szervezeti struktúrát alakított ki, a gazdaságfejlesztés tekintetében biztosítja a beruházásokhoz és a vállalkozások hatékony működéséhez szükséges infrastruktúrát, valamint szoros partnerséget alakított ki a meghatározó gazdasági szereplőkkel. Foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepe kettős: egyfelől a közfoglalkoztatási program révén csökkenti a munkanélküliséget és növeli az érintettek jövedelmét, másfelől intenzív együttműködés keretében, célzott foglalkoztatási programokkal elősegítheti a térségi szintű munkaerőpiac stabilitását Táji és természeti adottságok, zöldfelületek A település közigazgatási területén nemzeti park, természetvédelmi terület nem található. A Tisza árterének teljes záhonyi szakasza ugyanakkor a nemzeti ökológiai hálózat részét képező, Natura 2000 (ezen belül természetmegőrzési) terület és ramsari terület besorolású. Záhonyban a biológiailag aktív területek aránya magas, azonban a város a 4. sz. főút, a vasút és a jelentős kiterjedésű gazdasági területek által beszorítva, a természeti környezetétől teljesen el van zárva. A település adottságai miatt a zöldfelületek kiterjedései csak korlátozottak. A közelmúltban megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt hatására a városközpontban található közterek mennyisége növekedett, a zöldfelületek állapota sokat javult Épített környezet Az épített környezet térbeli rendje, minősége és esztétikai értéke alapvetően befolyásolja a lakosság életkörülményeit, a vállalkozások működési lehetőségeit, a vendégforgalmi mutatók változását, a városon belüli és kívüli fő közlekedési szokásokat és részben a városi klíma alakulását is. Záhony építészeti arculatát a vasúti infrastruktúrához köthető iparosodott, városias jelleg határozza meg. A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan. A romló állagú, használaton kívüli épületek rontják a városképet, ezért a város egyes részei elhanyagolt benyomást keltenek. A lakóterület általában kisvárosias jellegű, de a hagyományos települési területen a falusias, nagytelkes szerkezet dominál. A településen található lakásállomány minősége összességében megfelelő, az alacsony komfortfokozatú lakások száma minimális. A város egyes településrészein eltérő beépítés figyelhető meg: Ófalu: általában családi házas beépítés; organikus úthálózat

114 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 114 Városközpont: vegyes beépítés (családi házas beépítés kevésbé, csak pontszerűen, vagy a városrész peremén jellemző, inkább sorházas, tömbházas beépítés, helyenként házgyári házas lakóterület); úthálózata párhuzamosan rendezett Gerő-telep: családi és ikerházas beépítés; szabályos tömbkiosztású, párhuzamos úthálózat jellemzi Nyugati lakótelep: kertváros, általában családi házas beépítéssel; úthálózata jellemzően párhuzamos Közlekedés A város külső elérhetősége, közlekedési kapcsolata jó: Záhony kiemelt közlekedési útvonalon fekszik (a Lyontól Kijevig tartó európai V. közlekedési folyosó vasúti nyomvonalán, illetve a 4. sz. főút mentén, mindkettő esetében határátlépési pont). Az M3 autópálya délnyugati irányban a 4. sz. főúton, a Nyíregyháza kelet csomópontnál közel 70 km távolságban érhető el. A város magyar-ukrán határ menti elhelyezkedése fejlődési potenciált rejt magában. A közúthálózati szempontból határ menti jellege miatt aszimetrikusan alközponti szerepű város keleti és déli (Kárpát utca) irányban a j. Záhony Vásárosnamény összekötő úton, valamint déli irányban a j. Záhony Tiszabezdéd összekötő úton keresztül is kapcsolatban áll a környező településekkel. Az egyes városrészek gyűjtőutakkal való feltártsága megfelelő, minden városrész elérhetősége biztosított. A város egyes területeit jelentősen terheli az átmenő forgalom (pl. Krúdy Gyula utca/kárpát utca), ezenfelül hiányosságok nem jelentkeznek a burkolt belerületi utak arányában. A parkolóhelyek száma elégséges, de időszakosan kialakulhat kapacitáshiány elsősorban az oktatási intézményeknél a reggeli és a délutáni órákban, valamint a Városi Piac környékén. A helyközi és távolsági közösségi közlekedés alapvetően befolyásolja, hogy egy város szolgáltatásait beleértve a munkahelyek kínálatát is más település lakosai, vállalkozásai milyen gyakran veszik igénybe. Záhony a térség fontos ingázási célpontja, amit részben az tesz lehetővé, hogy a menetrendszerinti autóbuszok jó kapcsolatot biztosítanak a környező településekkel, valamint a vasúti szolgáltatás színvonala is megfelelő, a vasútállomás jelentős nagyságú utasforgalmat bonyolít. A városban nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják. A kerékpárút hálózat csak részben kiépített, a városban jelenleg 5,4 km kerékpárút található (nyomvonala egyrészt a Krúdy Gyula utca/kárpát utca mentén, másrészt az árvízvédelmi töltésen halad). A meglévő kerékpárút-hálózat fejlesztése a hiányzó szakaszok kiépítése szükségszerű. A kerékpárút hálózat fejlesztése hozzájárul a környezetbarát közlekedési formák elterjedéséhez, valamint pozitív hatást fejtenek ki a környezet állapotára a károsanyag-kibocsátás, illetve részben a zajszennyezés szempontjából is. A környezetbarát közlekedési formák előtérbe kerülése összességében: kedvező irányban befolyásolja a település környezeti állapotát, a városi klímát és az éghajlatban bekövetkező hosszú távú változásokat is Közművek, energiahatékonyság Záhony közüzemi infrastruktúrával és szolgáltatásokkal való ellátottsága országos és megyei összehasonlításban kifejezetten kedvező. A város teljes lakásállomány csatlakozott a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra, jelentős része csatlakozott a közüzemi szennyvízcsatorna- és gázhálózatra is. A szennyvíz megfelelő kezelését és a jó minőségű ivóvíz biztosítását közműtársulások létrehozásával és fejlesztések megvalósításával garantálja az önkormányzat. A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat folyamatos rekonstrukciója ellenére a város jelentős részén fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. A szilárd hulladék

115 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 115 elszállítása és kezelése beleértve a szelektív hulladékot is megoldott a település teljes területén. Az önkormányzat törekszik arra, hogy intézményeiben és a közterületeken hatékony energiafelhasználási módszereket alkalmazzon. Az energiagazdálkodás keretében ütemezetten tervezi elvégezni az érintett épületek energetikai korszerűsítését, valamint a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű felhasználására törekszik. A város saját tulajdonában álló hőközpontja a lakások 23,13%-át látja el távhőszolgáltatással, amely egy 2011-ben befejezett beruházás keretében alkalmassá vált megújuló energiaforrás (faapríték, fapellet) felhasználására is, így mára a távhőszolgáltatás 50%-ban megújuló energia felhasználásával működik. A közelmúltban a város néhány utcájában napelemes közvilágítási kandeláberek telepítésére is sor került. A tervezett fejlesztésekkel lehetővé válik az önkormányzati tulajdonú létesítmények költséghatékony üzemeltetése, a település környezeti állapotának javítása, valamint a klímaváltozás mértékének és hatásainak mérséklése is.

116 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 116 Az alábbi táblázat összefoglalóan ábrázolja a vizsgált tényezők jelenlegi kölcsönhatását. 37. táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól Hatótényező Hatásviselő Társadalom Humán infrastruktúra és szolgáltatások Gazdaság Önkormányzati gazdálkodás Táji és természeti adottságok, zöldfelületek Épített környezet Közlekedés Közművek, energiahatékonyság Társadalom +/- +/- +/ Humán infrastruktúra és szolgáltatások Gazdaság /- +/- - 0 Önkormányzati gazdálkodás Táji és természeti adottságok, zöldfelületek Épített környezet +/ /- +/- +/- + Közlekedés +/ /- Közművek, energiahatékonyság /

117 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Záhony helyzetének összehasonlítása hasonló nagyságú és/vagy adottságú városokkal Az összehasonlítás alapjául szolgáló városok köre szakmailag egyértelműen kijelölhető: Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Nyíregyházán kívüli járásközpontjai tekinthetők hasonló nagyságú és/vagy adottságú településeknek. Így Záhony esetében ezen városok legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti mutatóit vetjük össze annak érdekében, hogy a koncepcionális elhatározásokat befolyásoló előnyök és hátrányok azonosíthatóak legyenek. 38. táblázat: Összehasonlító demográfiai adatok Lakónépesség az év végén Változás a év végéhez, % Népsűrűség, fő/km² Természetes szaporodás, fogyás (-); Belföldi vándorlási különbözet, Baktalórántháza ,9 113,2-0,7-14,5 Csenger ,5 135,5-3,9-5,1 Fehérgyarmat ,4 153,5-4,0-5,6 Ibrány ,5 112,4 2,5-10,3 Kemecse ,8 122,9-0,6-1,7 Kisvárda ,2 465,2-2,0-14,1 Mátészalka ,0 410,1-0,8-12,4 Nagykálló ,0 137,2 0,4-6,5 Nyírbátor ,3 184,9-0,7-4,7 Tiszavasvári ,5 100,8 0,5-1,2 Vásárosnamény ,0 132,1-3,8-13,0 Záhony ,6 591,9-2,9-7,3 Forrás: KSH Záhony az alacsony népességű járásszékhelyek közé tartozik, Baktalórántháza után itt élnek a legkevesebben. A kisváros helyzetét nehezíti, hogy lakossága, ráadásul, a legtöbb járásszékhelyhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat, ennek mértéke a többi településhez képest viszonylag magas. 39. táblázat: Összehasonlító munkaerő-piaci és jövedelmi adatok aránya a munkavállalási korú népességből, % 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők Nyilvántartot t álláskeresők Pályakezdők Diplomások aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Ezer lakosra jutó adózók száma Egy adófizető re jutó szjaalapot képező jövedele m, eft Baktalórántháza 14,0 8,5 60,8 15,3 1, Csenger 9,4 3,9 41,9 15,2 3, Fehérgyarmat 7,8 4,4 56,0 16,3 6, Ibrány 16,0 10,3 64,3 14,9 1, Kemecse 11,2 7,0 62,9 13,3 1, Kisvárda 9,2 5,4 58,5 13,4 5, Mátészalka 5,3 2,5 48,0 15,9 11, Nagykálló 13,2 7,9 60,1 12,4 3,

118 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 118 aránya a munkavállalási korú népességből, % 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők Nyilvántartot t álláskeresők Pályakezdők Diplomások aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Ezer lakosra jutó adózók száma Egy adófizető re jutó szjaalapot képező jövedele m, eft Nyírbátor 13,3 6,6 49,4 12,7 2, Tiszavasvári 10,5 4,9 47,0 15,8 2, Vásárosnamény 14,1 8,2 57,7 16,7 3, Záhony 7,4 4,1 55,8 15,6 5, Forrás: KSH Munkanélküliség tekintetében Záhony az egyik legjobb helyzetben van, Mátészalka után itt a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők (azon belül is a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők) aránya. Közvetetten a népesség gazdasági aktivitását mutatja az ezer lakosra jutó adófizetők száma, ami szempontjából a város a középmezőnyben helyezkedik el. Az egy adófizetőre jutó szja-alap is viszonylag magasabb, ami a magasabb iskolai végzettségű lakónépesség foglalkoztatási dominanciájából eredeztethető. 40. táblázat: Összehasonlító gazdasági adatok Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra Működő vállalkozások száma ezer lakosra Kiskereskedelmi és járműüzlet tízezer lakosra Vendéglátóhely tízezer lakosra Baktalórántháza Csenger Fehérgyarmat Ibrány Kemecse Kisvárda Mátészalka Nagykálló Nyírbátor Tiszavasvári Vásárosnamény Záhony Forrás: KSH Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma tekintetében a megyei különbségek jelentősek, Záhony kissé alatta marad a járásszékhelyek átlagának (182), ugyanez a helyzet a működő vállalkozások (51) esetében is. A kereskedelem és a vendéglátás terén betöltött pozíciója is viszonylag gyenge. 41. táblázat: Összehasonlító turisztikai adatok Kereskedelmi szálláshely Egyéb szálláshely átlagos férőhely vendégéj ebből ebből tartózkodási férőhely vendégéj külföldi külföldi idő, éjszaka Baktalórántháza ,3 Csenger ,4 Fehérgyarmat ,3 Ibrány

119 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 119 Kereskedelmi szálláshely Egyéb szálláshely átlagos férőhely vendégéj ebből ebből tartózkodási férőhely vendégéj külföldi külföldi idő, éjszaka Kemecse 13 Kisvárda ,9 Mátészalka ,8 Nagykálló ,5 Nyírbátor ,3 Tiszavasvári ,4 Vásárosnamény ,9 Záhony ,5 Forrás: KSH A városban található turisztikai attrakciók száma alacsony, vonzereje gyenge, ezáltal a turisták fogadására alkalmas szálláshelyek sem alakultak ki igazán, illetve a meglévő kapacitása csekély. A járásszékhelyek átlaga messzemenően elmarad, egyedül Kemecsét és Fehérgyarmatot előzi meg e tekintetben. Ugyanakkor a város határ menti fekvéséből adódóan a külföldi turisták aránya viszonylag magas, amely indokolttá teszi a kapacitások jövőbeli bővítését. 42. táblázat: Összehasonlító egészségügyi és szociális adatok Egy házi (gyermek)- orvosra jutó lakos Száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermek Foglalkoztatást Rendszeres szociális helyettesítő segélyben támogatásban részesítettek átlagos részesítettek átlagos száma havi száma ezer lakosra Baktalórántháza ,4 64,2 Csenger ,0 62,1 Fehérgyarmat ,5 22,3 Ibrány ,2 65,0 Kemecse ,5 129,9 Kisvárda ,9 34,8 Mátészalka ,8 25,1 Nagykálló ,5 53,2 Nyírbátor ,3 58,1 Tiszavasvári ,4 36,2 Vásárosnamény ,6 4,7 Záhony ,9 27,5 Forrás: KSH Záhonyban egy háziorvosra 1369 lakos jut, ami közepes értéknek tekinthető. A bölcsőde ellátás korlátozott kapacitásait mutatja, hogy már jelenleg is 100%-os az intézmény kihasználtsága, a várólista folyamatos, így további fejlesztések szükségesek ezen a téren. A rendszeres szociális segélyben részesítettek relatív száma itt az egyik legalacsonyabb, ami nagyban összefügg a város szegregációmentességével. A kedvező helyzet megjelenik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek számában is. 43. táblázat: Összehasonlító oktatási és közművelődési adatok

120 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 120 Záhonyban az egy csoportra jutó óvodások száma megfelel a törvényi előírásoknak. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók számát tekintve is jó helyen áll, ami igazolja a város oktatási centrum funkcióját. Ugyanez mondható el a középiskolai adatokról, a középfokú oktatási intézmény is jelentős vonzáskörzettel rendelkezik. A közművelődés szempontjából vannak fejlesztendő és fejleszthető területek: egyrészt a könyvtári egységek száma viszonylag alacsony, az infrastrukturális feltételek pedig nem megfelelőek, másrészt a muzeális intézmény nem található a városban. 44. táblázat: Összehasonlító közüzemi adatok Egy gyermekcsoportra jutó iskolai tanulók iskolai Általános Közép- Muzeális Könyvtári intézmények egységek óvodás a nappali oktatásban ezer látogatói ezer ezer lakosra gyermek lakosra lakosra Baktalórántháza Csenger Fehérgyarmat Ibrány Kemecse Kisvárda Mátészalka Nagykálló Nyírbátor Tiszavasvári Vásárosnamény Záhony Forrás: KSH 100 Ivóvízve Szennyví Elsődle Másodl Lakásállomány Gázvezeték lakásra zeték z ges agos jutó lakos hálózatba bekapcsolt lakás, % közműolló Baktalórántház a ,3 97,8 76, ,3 Csenger ,2 96,2 76, ,2 Fehérgyarmat ,8 100,0 98, ,7 Ibrány ,0 92,5 80, ,1 Kemecse ,4 84,7 65, ,4 Kisvárda ,5 100,0 93, ,9 Mátészalka ,6 99,8 98, ,5 Nagykálló ,3 96,3 85, ,2 Nyírbátor ,0 98,9 86, ,2 Tiszavasvári ,9 100,0 83, ,2 Vásárosnamén y ,8 100,0 99, ,0 Záhony ,2 100,0 95, ,0 Forrás: KSH Záhonyban a lakásállomány tekintetében nem jellemző túlzsúfoltság, egy lakásra átlagosan 2,2 személy jut, ezzel a legjobb helyen áll a vizsgált települések között. A vezetékes gázfogyasztók aránya közepesnek tekinthető, jelentős elmaradás nem rajzolódik ki a többi városhoz képest. Minden lakásban van vezetékes ivóvíz, ugyanakkor a szennyvízelvezető hálózattal kapcsolatosan vannak még hiányosságok, amelyeket pótolni kell, de ezek összességében nem kirívóak a járásszékhelyek körében.

121 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Összehasonlító közlekedési, infokommunikációs és zöldfelületi adatok ezer lakosra Személygépkocsi Távbeszélőfővonal Internetelőfizetés Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás, % Egy lakosra jutó összes zöldterület, m 2 Baktalórántháza ,5 1,7 Csenger ,4 5,0 Fehérgyarmat ,5 8,1 Ibrány ,1 2,5 Kemecse ,9 0,8 Kisvárda ,1 1,2 Mátészalka ,9 21,4 Nagykálló ,9 2,6 Nyírbátor ,3 22,2 Tiszavasvári ,5 1,7 Vásárosnamény ,2 20,8 Záhony ,5 16,3 Forrás: KSH A közlekedési és IKT-adatokat figyelembe véve Záhony helyzete jobb a járásszékhelyek átlagánál, ugyanakkor a kábeltelevíziós lefedettség rendkívül alacsony. A városban az egy lakosra jutó zöldterületek nagysága a többi városhoz viszonyítva is magasnak számít.

122 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetértékelő munkarész 3.1 Helyzetelemzés eredményeinek értékelése A folyamatok értékelése Záhony a magyarországi városhálózat egyik kisebb méretű, de teljes értékű városi funkciókkal rendelkező, a határátkelő és vasúti átrakó jelenléte miatt speciális helyzetű kisvárosa. Fejlődési dinamikáját tekintve egy lemaradó térségben pozícióját őrző városként azonosítható. Foglalkoztatási szerkezetét alapvetően meghatározza, hogy a város ipari-szolgáltató jellege miatt a környező térség ingázási centruma. A városhálózatban betöltendő jövőbeni szerepe a határmenti elhelyezkedésében rejlő komparatív előnyök kihasználásától függ. Közlekedés-földrajzi helyzete a közelmúltban az M3-as autópálya Vásárosnaményig tartó szakaszának kiépítésével jelentősen javult, azonban a város és a térség jövőbeli fejlődése szempontjából az autópálya folytatásaként építeni tervezett Vásárosnaményt Záhonnyal összekötő, Záhonytól tovább Ukrajna irányába tartó, M34-es autóút megépítése kulcsfontosságú. A város egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. Ehhez az alapvető infrastrukturális feltételek adottak, azonban a központi funkciók hatékonyabb ellátásához szükséges: A térségi jelentőségű intézmények minőségi fejlesztése (néhány intézmény esetében teljes körű felújításra, helyenként kapacitás-bővítésre, korszerűsítésre van szükség) A környező önkormányzatok társulása által működtetett új egészségügyi szakellátó központ kialakítása, amely a legfontosabb szakorvosi kapacitásokat helyben képes biztosítani Általános közszolgáltatási minőség fejlesztése, települési szolgáltatások bővítése, térségi hatásterületük szélesítése Az üzemeltetési költségek ugyanakkor jelentős anyagi terhet rónak az önkormányzatra, melynek csökkentése érdekében a saját tulajdonú épületek energetikai korszerűsítését el kell végezni, valamint a megújuló energiaforrások nagyobb arányú, céltudatos kihasználására kell törekedni. Ellenkező esetben az épületek állagának romlásával ezen kiadások növekedése várható, ami az önkormányzat költségevetését negatívan befolyásolhatja. A helyzetelemzésben megfogalmazott értékek, adottságok érvényesítése, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok (csökkenő lakónépesség, szelektív migráció) megállítása és pozitív irányú elmozdulása, a gazdasági növekedés előmozdítása és a társadalmi elégedettség növelése érdekében hosszú távú fejlődési perspektívát biztosító, átfogó, hatékony fejlesztések megvalósítására van szükség. A gazdasági diverzifikáció feltételeinek megteremtése, valamint a népességmegtartó fejlesztések megvalósítása nélkül azonban ez nem lehetséges. Ahhoz, hogy a város ideális befektetési célponttá váljon és a határmenti fekvéséből adódó előnyöket intenzívebben ki tudja használni, elsődleges szempont a gazdaságot kiszolgáló üzleti és műszaki infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása és alkalmazása, a kereskedelmi, üzleti és pénzügyi szektort kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozások működési környezetének átfogó javítása. A záhonyi lakosság iskolai végzettsége hagyományosan is kiemelkedően magas, amely adottságból a tudásalapú jövőben a város releváns versenyelőnyhez juthat. Ehhez azonban fontos a versenyképes tudást célzó képzési rendszer meghonosítása és folyamatos igazítása a gazdaság

123 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 123 igényeihez, a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalatok letelepedésének ösztönzése, ezáltal lehetővé válik a szakképzett munkaerő helyben történő foglalkoztatása. A vállalkozásbarát környezet megteremtése mellett a város hosszú távú, fenntartható fejlődésében kiemelt szerepe van a lakóhelyi-vonzerő növelésének. Ahhoz, hogy a város a befektetői igények kielégítése mellett vonzó lakóhellyé váljon, ezáltal a népességszám növekedjen és az elvándorlás mértéke csökkenjen, a helyi identitás és a társadalmi kohézió erősödjön, folyamatos életminőségjavító intézkedésekre van szükség. Habár az utóbbi években számos olyan beruházás valósult meg (pl. funkcióbővítő városközpont rehabilitáció keretében megvalósult fejlesztések), amely a helyiek komfortérzetét javítja, néhány területen hiány mutatkozik. A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani a közösségi terek fejlesztésére, a civil szervezetek támogatására, a sport- és rekreáció feltételrendszerének javítására, az épített és természeti környezet állapotának megóvására, fejlesztésére, egyéb esetben a települési környezet leromlik, ami a lakosság elvándorlásához vezethet. A város számára a rendelkezésre álló mozgástér függvényében az előnyök minél nagyobb arányú kihasználásra, a gazdasági fejlődési potenciál növelésére, a helyiek életkörülményeinek javítására kell törekednie, ellenkező esetben a negatív társadalmi-gazdasági folyamatok felerősödése várható A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés Gazdaság Társadalom Erősségek A közút és a vasút révén a város megközelíthetősége jó A város fontos nemzetközi tranzitvonal mellett fekszik A város kiemelkedő adottsága az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakókapacitás Hármas határ mentén fekvő határváros A város vonzáskörzetében az újonnan betelepülő vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari parkok találhatók A lakosság átlagos iskolai végzettsége hagyományosan és kiemelkedően magas, ami fontos vonzerő a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokban tevékenykedő befektetők szemében Nincsenek kialakult szegregátumok Erős helyi közösség Jelentős számú aktív civil szervezet működik a településen Gyengeségek Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok, kevés a hozzáadott érték Kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a városban A működő vállalkozások száma csökken Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház. A városban található ipari park hasznosítása, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése miatt kedvezőtlen. Az állandó és a lakónépesség száma is csökkenő tendenciát mutat Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Folyamatos a társadalom elöregedése Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya A munkavállalók egy része nem helyben dolgozik

124 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 124 Jó közbiztonság Erősségek Gyengeségek Környezet és közlekedés Közszolgáltatások Nyugodt, csendes, élhető település, ahol nincs zsúfoltság Sok zöldterület Közeli Tisza-part Rendezett településkép, megfelelő köztisztaság Szép természeti környezet, jó levegő Zaj- és rezgésterhelést okozó gazdasági tevékenység nincs a belterületen Változatos fajösszetételű növény- és állatvilág A város közigazgatási területét érinti a Tisza-part (Natura 2000, védett tájképi értékek) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kicsi A belterületi utak 100%-ban szilárd burkolattal rendelkeznek Mintegy 5,4 km belterületi kerékpárút Nincs a városban nehezen megközelítető városrész Szelektív hulladékgyűjtés működik az egész városban (gyűjtőszigetek és zsákos elszállítás) A távfűtést ellátó hőközpont 50%-ban megújuló energiát hasznosít Megfelelő a település környezeti állapota A közműellátottság aránya a szennyvíz tekintetében 95, a víz, villany esetében gyakorlatilag 100% A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% Jól szervezett a közösségi közlekedés A városban a lakosság számára valamennyi alapszolgáltatás biztosított Az alapfokú mellett középfokú oktatási intézmény (szakközépiskola és kollégium) is működik a városban A középiskola beiskolázási körzete kiterjed az egész megyére, emellett határon túli (kárpátaljai) magyar diákokat is fogad A városban gyermekorvos is rendel Biztosítottak a közművelődési lehetőségek A közintézmények jelentős része megújult épületben működik (kivéve művelődési ház, középiskola) Szociális ellátórendszer kiépítettsége Sportolási lehetőségek széles spektruma (uszoda, ZVSC sporttelep a megye A város lakásállománya öreg (magas a 20 évnél régebben épült lakások aránya) A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik A településkép nem egységes A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan A településen áthaladó forgalom részben megterheli a város belterületi úthálózatát (Kárpát utca) Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A város területi terjeszkedésének lehetősége nagyon korlátozott, külterülete kiugróan kicsi, ami gátat jelenthet a városfejlődés szempontjából A vonalas létesítmények elvágó hatásából fakadó településszerkezeti hátrány Egyes közintézmények (pl. szakközépiskola) infrastrukturális állapota nem megfelelő A kollégium befogadóképessége szűkös, férőhely bővítése szükséges A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés)

125 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 125 Erősségek egyik legnagyobb szabadtéri sportcentruma öt szakosztállyal, három további sportegyesület, nagyméretű téli jégpálya, fitness terem, kerékpárutak, teniszpályák) Itt jöttek létre a rendőrség, tűzoltóság, határőrség, katasztrófavédelem térségi központjai, emellett kiterjedt polgári védelem is működik Gyengeségek Gazdaság Társadalom Lehetőségek Az elmúlt fél évszázadban létrehozott átrakó-kapacitásra jelentős vertikális gazdasági integráció alapozható (logisztikai-raktározási szolgáltatások, feldolgozóipar, kereskedelmi szolgáltatások) A település hasznosítható ipari területekkel rendelkezik, beleértve a MÁV Zrt. jelenleg kihasználatlan, ipari célokra alkalmas telephelyeit is Nagy nemzetközi logisztikai vállalkozások saját raktárbázisainak a letelepítése sok járulékos együttműködési lehetőséget biztosíthat a helyi vállalkozások, szolgáltatók számára, emellett munkahelyeket teremt Korábbi logisztikai tevékenyég miatt rendelkezésre álló infrastruktúra kapacitások Vonzáskörzetében nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő (kihasználatlan kapacitások) Turisztikai szolgáltatások és vonzerők fejlesztése Béres József szülővárosa, amely vonzerő-növelő eszköz lehet A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Veszélyek A pénzügyi-gazdasági válság hatására a vasúti áruszállítás volumene lecsökkent, és a pozícióit nem is tudja visszaszerezni Záhony nem lesz versenyképes a volt szovjet tagköztársaságok nyugati határain működő versenytárs vasúti átrakótérségek szolgáltatási integrációjával, árképzésével, működési hatékonyságával A város az ország központi, nyugati területeitől messze, periférikus részen található, amely csökkenti vonzerejét és megtartó-képességét Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése Az elöregedő társadalom hosszú távon csökkenő helyi adóbevételekhez, hanyatló gazdasághoz vezet A helyi kulturális programhelyszínek minősége nem elégíti ki a közösség igényeit, és nem jelent vonzerőt a potenciálisan ide települő munkavállalók és vállalkozók számára Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható

126 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 126 Környezet és közlekedés Közszolgáltatások Lehetőségek A Tisza-part rekreációs és turisztikai célú kihasználása nő Növekedik az alternatív erőforrásból származó energia előállítása iránti igény Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A település közigazgatási területén további kerékpárutak kiépítésére, a környező települések felé összekötő útvonalak kialakítására kerül sor A vasúti szállítás környezeti előnyök miatti felértékelődése hosszú távú gazdasági fellendülést hoz a városnak A járásközpontok jogköre bővülhet, fejlesztési forrásai növekedhetnek Járási szakorvosi ellátás kialakítása További jelentős pályázati források megjelenése várható Veszélyek A vasúti átrakó tevékenység végzése során eseti jelleggel (a zárt rendszerű technológiák alkalmazása ellenére is) szagproblémák fordulnak elő (pl. havária esetén) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A város központi területein található alulhasznosított területek rombolják a település vonzerejét A hagyományos vasutas városi szerepkör nem teszi lehetővé a tényleges környezeti értékek propagálását A közművelődési, közösségi intézmények egy részének rossz műszaki infrastrukturális állapota (művelődési ház, középiskola) rontják a város versenyképességét Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet rendelkezik a településfejlesztési és településrendezési eszközök tartalmáról és azok összefüggéseiről. A rendelet 3. szerint: (4) A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. (6) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével készül. Záhony Város Önkormányzata a legutóbbi módosítás szerinti településrendezési tervét, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot 2012-ben fogadta el. A rendezési terv módosítása annak érdekében történt, hogy megfelelő területek álljanak rendelkezésre a tervezett településfejlesztési beavatkozások végrehajtásához legyen szó akár gazdasági hasznosításról, turisztikai fejlesztésről vagy lakófunkciójú területek kijelöléséről. Jelenleg nincs folyamatban Záhony Város Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának a módosítása.

127 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 127 A helyzetértékelés alapján azonosíthatók azok a szükséges módosítások, amelyek által biztosíthatók a tervezett fejlesztések feltételei. Ezek közül a legnagyobb változást az alábbiak jelenthetik: külterületi ingatlanok belterületbe vonása, egyes területek más övezeti, területhasználati kategóriába sorolása, vonalas infrastruktúra tervezett nyomvonalának kijelölése, építési szabályok módosítása az OTÉK figyelembevételével. Jelenleg a legnagyobb területi korlátot a város belterülethez viszonyított rendkívül kicsi külterülete (a teljes területnek mindössze 51,7%-a), továbbá az önkormányzati tulajdonú, gazdasági hasznosításra kiajánlható ingatlanok hiánya jelenti. A város ipari parkja közvetlenül a kertvárosi lakóövezet (Gerő-telep) szomszédságában helyezkedik el, amely emiatt terjeszkedésre alkalmatlannak minősül. A város területi korlátai a volt MÁV ingatlanok felvásárlásával, a kihasználatlanul álló épületek hasznosításával részben kezelhetők. A vasútállomás környezetének rendbetétele szoros együttműködést feltételez az ingatlantulajdonosok között. Egyéb potenciális konfliktus a területrendezési eszközökkel kapcsolatosan nem mutatható ki. 3.2 Problématérkép / Értéktérkép A probléma- és értéktérkép elkészítése során felhasználásra kerültek a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai, valamint a partnerségi egyeztetésbe bevont intézmények, szervezetek képviselőitől érkező vélemények. A fentiekre támaszkodva az áttekinthetőség érdekében a feltárt problémák és értékek térképi ábrázolása tematikus szempontok alapján (társadalom, gazdaság, környezet, infrastruktúra és épített környezet) csoportosítva történt. A térkép alapján megállapítható, hogy a problémák elsősorban infrastrukturális jellegűek, illetve a felújításra szoruló épületekre fókuszálnak, míg az értéktérképen a társadalmi értékek dominálnak. Az alábbi táblázatban beazonosított értékek, problémák jelennek meg a térképeken.

128 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 128 ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? Tisza árterének záhonyi szakasza Energetikailag korszerűtlen, magas fenntartási költségű épületek (energetikai felújításra szorulnak) Művelődési Ház és Könyvtár - József Attila u. 36. Városi Uszoda - József Attila u. 56. Zeneiskola - Ady Endre út 37. Hétszinvirág Óvoda és Bölcsőde - Ifjúság u. 1. Városháza - Ady Endre u. 35. Ady Endre úti régi Általános Iskola épülete - Ady Endre út 79. Posta Ady E. u. 24. Nyugdíjas klub Ady E. u. 30. Leromlott állapotú, komplex felújításra és férőhelybővítésre szoruló intézmény Orvosi rendelő épülete nem akadálymentesített Zeneiskola Ady E. u. 37. Használaton kívüli barnamezős terület Közösségi Ház Ady Endre út 30. Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola József Attila u. 48. Hétszinvirág Óvoda és Bölcsőde Ifjúság u. 1. Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok Parkolási probléma Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium - Kárpát u. 4. Ifjúság u. 10. volt cipőgyár területe Arany János utca 748 hrsz. Tisza szálló - Európa tér 20. MÁV Rendelőintézet - József Attila út 4. Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületénél (József Attila úton)

129 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 129 ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Kárpát u. 4. Béres József Kollégium Városi Uszoda József Attila u. 56. Főtér és Dr. Béres József Emlékpark József Attila út 36 és 48. szám közötti terület Városi Sporttelep és Záhonyi Vasutas Sport Klub Új Élet út 8. Református templom Petőfi u. 2/B. 28 hrsz. Római katolikus templom Rákóczi út hrsz. Polgármesteri Hivatal Ady Endre u. 35. Görögkatolikus templom Szebecse utca hrsz. Városi Piac Széchenyi u /3 hrsz. Záhony Port Zrt. Európa tér 12. Kelet-Trans 2000 Kft. Széchenyi u. 5. Záhonyi Hőtáv Kft. Baross Gábor út 11. Vasút 4. sz. főút Határátkelő Napelemes közvilágítás Vágó Béla út, Baross Gábor út, Alkotmány út Színmagyarázat: Társadalom Gazdaság Környezet Infrastruktúra Épített környezet

130 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Értéktérkép 25. térkép: Problématérkép

131 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása A záhonyi településrészek kijelölésére a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján, a képviselő-testület által 2013-ban jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) lehatárolt városrészek megtartásával került sor. A korábban beazonosított városrészek megtartását több tényező együttes jelenléte indokolja: a város kisvárosias léptékű mérete, egycentrumú felépítése, a funkcionális és településmorfológiai szempontok figyelembevétele, a fejlesztési irányok meghatározásakor a koncentráció elvének lehető legnagyobb mértékű érvényesíthetősége, a városszerkezet túlzott elaprózódásának elkerülése. A városfejlesztési célok hatékonyabb érvényesítése érdekében két, külterületeket nem érintő, funkcionálisan különböző településrész azonosítható: 1. Városközpont 2. Lakógyűrű Az elsősorban közfunkciókat ellátó Városközponti terület határai a Kárpát u. Ady E. u. - Arany János u. Baross Gábor u. Kun Béla u. vonalában rajzolódik ki. A város többi részét magában foglaló Lakógyűrű városrész a főként lakófunkciót ellátó Ófalu Gerő-telep Nyugati lakótelep összevonásával jött létre. 26. térkép: A tervezési folyamat során azonosított településrészek Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013

132 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 132 A városrészek összehasonlító elemzése A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH és évi népszámlálási adatai, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisai alapján történt. Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja a megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszer felállításának. Záhony lakosainak többsége a Városközpontban él, annak ellenére, hogy 2001 óta a népességszám csökkenése ezt a városrészt érintette súlyosabban. 46. táblázat: A népességszám alakulása városrészenként Mutató Lakónépesség Változás 2001 és Városrész között (%) 1. Városközpont ,9 2. Lakógyűrű ,8 Záhony ,6 Forrás: KSH A városrészek lakosságának korcsoportos megoszlása alapvetően kiegyenlített, néhány jellegzetesség azonban megfigyelhető: a városközpontban a munkavállalási korú és a 60 év feletti népesség aránya, a lakógyűrű városrészben pedig a 0-14 évesek aránya magasabb. 25. ábra: A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a évi Népszámlálás alapján 1. Városközpont 2. Lakógyűrű Záhony Forrás: KSH 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0-14 évesek aránya évesek aránya 60-X évesek aránya A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: mind a képzettségi, mind pedig a szociális mutatók tekintetében a Lakógyűrű városrészben élők vannak kedvezőbb helyzetben hez képest a lakónépesség képzettségi szintje a város egészében növekedett, ezzel szemben a foglalkoztatottsági helyzet mindenütt romlott.

133 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Néhány képzettségi és szociális mutató változása 2001 és 2011 között városrészenként Mutató Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25-x népesség arányában Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Szegregációs mutató 45 Városrész Városközpont 19,6 10,2 9,4 14,3 57,3 52,5 27,8 41,0 13,0 7,0 2. Lakógyűrű 15,3 8,1 16,5 23,4 60,6 58,9 30,2 31,3 9,9 5,8 Záhony 18,1 9,4 12,0 17,9 58,4 54,9 28,6 37,6 12,0 6,5 Forrás: KSH A munkaerő-piaci adatok alapján a Lakógyűrű városrészben élők lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak a Városközpont városrészben élőknél és a városi átlagnál is. A Városközpont városrész lakossága kifejezetten kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatókkal rendelkezik. 48. táblázat: Munkaerő-piaci adatok városrészenként Mutató Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Munkanélküliségi ráta Tartós munkanélküliek aránya Városrész 1. Városközpont 31,4 53,5 14,6 8,6 2. Lakógyűrű 25,7 51,4 11,7 8,3 Záhony 29,1 52,7 13,5 8,5 Forrás: KSH A lakásállomány változása annak ellenére, hogy összetelepülési szinten a népességszám csökkent, a lakások száma emelkedést mutat. A lakások komfortfokozata javult, amely főként az alacsony komfortfokozatú lakások számának csökkenésében mutatható ki: a legnagyobb arányú csökkenés a Lakógyűrű városrész lakásállományában következett be. 49. táblázat: A lakásállomány változása 2001 és 2011 között városrészenként Alacsony komfort fokozatú Lakásállomány (db) Mutató lakások Városközpont ,5 1,3 2. Lakógyűrű ,7 6,8 Záhony ,3 3,3 Forrás: KSH 45 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

134 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Városközpont Záhony Városközpont városrésze nem történelmi városközpont, nem tartalmazza a település hagyományos magját, de minden funkcionális tényező szempontjából központi szerepet tölt be. A város méretének és lakosságszámának megfelelő módon egyközpontú település, amelyben jelentősebb funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki. Ezt a tényt jól jellemzi, hogy a Városközpontban található: a város összes közintézménye A települési funkciók legnagyobb része (ezen belül minden oktatási, szociális és kulturális funkció, a közlekedési/távközlési funkciók fele, valamint a gazdasági, az államigazgatási és az egészségügyi funkciók többsége) A regisztrált vállalkozások legnagyobb része A városban működő civil szervezetek többsége 50. táblázat: A városközpontban található közintézmények 27. térkép: Városközpont Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 Szervezet megnevezése Szervezet székhelye Tevékenységi köre Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény VOKE Művelődési Ház és Könyvtár Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és dr. Béres József Kollégium Forrás: Záhony Város Önkormányzata, Záhony, József Attila út Záhony, József Attila út 36. alapfokú oktatás művelődésszervezés 4625 Záhony, Ifjúság út 1. iskola-előkészítő 4625 Záhony, Kárpát út 4. középiskola 26. ábra: Regisztrált vállalkozások és működő civil szervezetek megoszlása Regisztrált vállalkozások megoszlása Civil szervezetek megoszlása székhely szerint Városközpont 73% Lakógyűrű 27% Városközpont 69% Lakógyűrű 31%

135 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 135 Forrás: Záhony Város Önkormányzata, 2012 A közintézmények mellett a kereskedelmi üzletek és egyéb szolgáltatásokat nyújtó intézmények is a Városközpontban, elsősorban a fő közlekedési utak (József Attila u., Ady Endre u.) mentén koncentrálódnak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az igényekhez képest viszonylag kevés a színvonalas kereskedelmi üzlet és vendéglátóhely, a szálláshely-kínálat (bár itt működik a város egyetlen panziója) szinte jelentéktelen. A Városközpontban él Záhony lakónépességének 61%-a, amelyen belül a munkavállalói korú népesség felülreprezentált. A éves korcsoport adja a Városközpont lakónépességének közel 69%-át, ezzel meghaladva a városi értéket. A városrész lakónépességén belül a 0-14 évesek aránya a városi mutatóhoz képest 0,6%.-tal alacsonyabb, míg a 60 évesek és annál idősebbek aránya azzal pontosan megegyezik. 27. ábra: A Városközpont lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlása Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A városrész lakónépessége képzettség és munkaerő-piaci helyzet szempontjából egyaránt kedvezőtlenebb képet mutat a városi átlaghoz képest: többek között itt a legmagasabb a foglalkoztatott nélküli háztartások (41%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (10,2%) a tendenciák ráadásul kedvezőtlenek, hiszen az összességében fiatalabb lakosságcsoport esetében tapasztalható az alacsonyabb iskolázottság és a magasabb munkanélküliség. A helyzetet tovább árnyalja, hogy itt a legmagasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (31,4%) is. A Városközpont vegyes funkcióját jelzi, hogy nemcsak a települési funkciók nagyobb része található itt, hanem a lakásállomány 65,3%-a is. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya rendkívül alacsony (1,3%), ugyanakkor az egyszobás lakások aránya 2,7%.-tal magasabb a városi átlagnál. Ez utóbbiak magas aránya nagyrészt abból adódik, hogy itt található az önkormányzati bérlakások 86%-a. A Városközpont térszerkezetére jellemző a párhuzamosan rendezett úthálózat. É-i és D-i oldalán a város két DNy-ÉK irányú feltáró útja határolja, legfontosabb É-D-i közlekedési útjai az egymással párhuzamos Ady Endre és József Attila utcák. A városrész a település legdinamikusabb fejlődési időszaka alatt, a as években született, amikor a számban felduzzadt lakosság számára városias településközpont és szolgáltatás-kínálat kialakítása vált szükségessé. A Városközpontban a családi házas beépítés kevésbé, csak pontszerűen, vagy a városrész peremén jellemző, inkább sorházas, tömbházas beépítéssel, helyenként házgyári házas lakóterülettel találkozunk. Itt található a város középületeinek, irodaépületeinek legnagyobb része. A Városközpont meghatározó térszerkezeti elemei: 19,0% 12,2% 68,7% Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya A Polgármesteri Hivatalt övező téren, az Ady Endre utca Ifjúság utca sarkán szolgáltatási központ alakult ki, több pénzintézettel és kereskedelmi üzlettel. A Polgármesteri hivatal épülete

136 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 136 akadálymentes, mögötte parkoló is kialakításra került. A Hivatal előtti, felújított közterület szabadtéri rendezvények helyszíneként is szolgál. A Széchenyi István utcai Városi Piac és a környező utcák (Ady Endre utca, Alkotmány utca, Ifjúság utca környező szakaszai) helyi kereskedelmi központként funkcionálnak, itt található a kiskereskedelmi üzletek nagyobbik része. A József Attila utca északi vége közművelődési/kulturális/szabadidő centrumként értelmezhető: ide telepítették a város iskoláit, művelődési házát, amelyben közművelődési könyvtár is működik, valamint itt létesült a Városi Fedett Uszoda. A belváros közterekkel való ellátottsága összességében kedvező, azok állapota, jellege, kiépítettsége, zöldfelülete sokat javult az elmúlt években. A javulás nagyrészt a 2014-ben elindult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében a József Attila utca mentén megvalósuló nagy volumenű, összefüggő fejlesztések É-D-i láncolatából álló közterület-rendezési beruházásnak köszönhető. A megvalósítás során egy új, többfunkciós köztér, a Dr. Béres József Szabadidő és Rendezvény Park, is kialakításra került. A belváros általános infrastrukturális helyzete (út- és járdahálózat, csatornázás) összességében kedvező, de helyenként előfordulnak felújításra váró szakaszok. A közlekedés egyik problémája a közúti forgalom által okozott környezetterhelés, ami elsősorban a város két DNy-ÉK irányú feltáró útja (vagyis a Városközpont É-i és D-i határoló útvonala) mentén jelentkezik. Emellett a városrész bizonyos pontjain parkolási problémák jelentkeznek: az önkormányzati oktatási intézményeknél a reggeli és a délutáni órákban, a Művelődési Ház környezetében nagyobb rendezvények esetén, valamint a Széchenyi utcai Városi Piac környékén. A város elfogadott parkolási koncepciója szerint a további parkolóhelyek kialakítására alkalmas területek lehetnek: Jókai út végén található, jelenleg hasznosítatlan zöld terület Uszoda melletti terület (a jelenlegi parkolóhelyek bővítésével) Ifjúság utcai Orvosi Rendelő melletti (az Ifjúság úti lakóházak mögötti) névtelen út bal oldalán található zöld terület. A Városközpont és szolgáltatásainak elérhetőségét nagymértékben javítja a vasútállomás közelsége és a Városközpontban található több távolsági buszmegálló. A Városközpont kerékpárút-hálózata hiányos, kerékpárút csak az azt É-i irányból határoló Kárpát utcában található. 51. táblázat: A Városközpont SWOT-elemzése Erősségek Magas a közigazgatási, közszolgáltatási intézmények koncentrációja Magas a regisztrált vállalkozások száma Erős a civil szervezetek jelenléte Magas a munkavállalói korú népesség aránya Lakások komfortfokozata összességében kedvező A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy A Városközpont infrastrukturális ellátottsága kielégítő A városrész megközelíthetősége kedvező Gyengeségek Kevés a minőségi szolgáltatás Kritikusan kevés a rendelkezésre álló szálláshely Csekély a városrészben található nevezetességek, műemlékek száma Relatíve alacsony a lakosság átlagos iskolázottsága Relatíve magas a foglalkoztatott nélküli háztartások száma A városközpontnak nincs jelentős történelmi háttere, egységes építészeti karaktere A parkolási kapacitás szűkös A kerékpárút-hálózat hiányos

137 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 137 Lehetőségek Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat minősége javul Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A város és a városmag központi közigazgatási és közszolgáltatási funkciói tovább erősödnek Veszélyek Csökken a munkahelyek száma, nő a munkanélküliség és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya A belvárosi üzletek versenyképessége csökken A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a belvárosi fejlesztések iránt Funkcionalitás Lakógyűrű A városrész lehatárolására az elsősorban lakófunkciót ellátó településrészek összevonásával került sor. Az így kialakított Lakógyűrű funkcionálisan jól elkülöníthető területi egységet alkot, ugyanakkor a városszerkezet túlzott elaprózódásának elkerülését követő elvnek köszönhetően a városrész kialakulását, beépítését, városképi jellegét tekintve felfedezhetők benne eltérések. Amellett, hogy a városrész elsősorban lakófunkciót lát el, a város gazdasági teljesítőképessége szempontjából kiemelt fontosságú ipari-szolgáltatási területet is tartalmaz: A város települési funkciói közül itt található a közlekedési/távközlési funkciók fele, valamint a gazdasági, a közigazgatási és az egészségügyi funkciók kisebb része 28. térkép: Lakógyűrű A regisztrált vállalkozások egy részének székhelyéül szolgál A városrész DNy-i részén található a MÁV-iparterület Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 A városban működő civil szervezeteknek csak kis része található a területén

138 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 138 Demográfiai és szociális jellemzők Térszerkezet Infrastrukturális ellátottság A Lakógyűrű esetében nem beszélhetünk települési funkciók és szolgáltatások koncentrált elhelyezkedéséről. A településrész hátránya a közösségi és kereskedelmi szolgáltatások hiánya, ugyanakkor előnyt jelent számára a belvárosnál nyugodtabb lakókörnyezet. Annak ellenére, hogy a városrészben a lakófunkció domináns szerepet tölt be, Záhony lakónépességének csupán 38,85%-a választotta a területet lakóhelyéül. Az itt élők és a város egészére vonatkozó korcsoportos adatokat összehasonlítva kitűnik, hogy a városrészben a munkavállalói korú népesség relatíve alul-, míg a 0-14 évesek aránya felülreprezentált. 28. ábra: A Lakógyűrű lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlása Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A éves korcsoport aránya a városi mutatóhoz képest 0,7%.-tal negatív, míg a 0-14 éves korcsoport aránya 0,8%.-os pozitív eltérést mutat. A 60 évesek és az annál idősebb korosztály esetében a városi értéktől való eltérés vizsgálata nem releváns. A városrész lakónépessége képzettség és munkaerő-piaci helyzet szempontjából egyaránt kedvezőbb képet mutat a városi átlaghoz képest: többek között itt a legalacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartások (31,3%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (8,1%). Emellett a 25 éves és idősebb korosztály esetében itt a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (23,4%). A Lakógyűrűben található a lakásállomány 34,6%-a. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag magas (6,8%), ugyanakkor az egyszobás lakások aránya 5,1%.-tal alacsonyabb a városban mért értéknél. A lakások alacsonyabb komfortokozata nagyrészt annak tudható be, hogy a lakógyűrűben találhatók a város legrégebben létesült településrészei (Ófalu és Gerő-telep). A Lakógyűrű meghatározó térszerkezeti egységei a következők: A város történelmi magja a Lakógyűrű É-i felét alkotó Ófalu. Ezt a településrészt a többitől a jelentős feltáró és átmenő forgalmat bonyolító Krúdy Gyula utca/kárpát utca választja el, de legrégebbi része az ettől D-i irányban található, a Krúdy Gyula út Ady Endre utca Szebecse utca Arany János utca által határolt terület. A településrészt organikus úthálózat jellemzi, a területén általában családi házas beépítéssel találkozunk. Itt található a település legrégebbi lakóházainak többsége, ezek közül számos védendő épített örökségi elem. A Lakógyűrű K-i oldalán található a Gerő-telep, amely az 50-es években épült (a névadó Gerő Ernő vasúti minisztersége idején), a vasúti átrakó üzemben dolgozók lakóterületeként. A városrészt családi és ikerházas beépítés és szabályos tömbkiosztású, párhuzamos úthálózat jellemzi. A Lakógyűrű (és egyúttal a város) legfiatalabb lakófunkciójú városrésze a Lakógyűrű Ny-i oldalát alkotó Nyugati lakótelep, amely a 90-es évektől épült, kismértékben napjainkban is bővül. Úthálózata jellemzően párhuzamos, városrészi jellege kertvárosi, ahol általában családi házas beépítéssel találkozunk. A Lakógyűrűben elszórtan, alacsony koncentrációban, de találhatunk köztereket, amelyek állapota, jellege, kiépítettsége, zöldfelülete és ezzel együtt használata jelentős eltéréséket mutat. Köztéri műalkotás ebben a városrészben négy is található (három a Petőfi parkban és egy a 4. sz. főút mentén Kelet Kapuja emlékmű). 19% 67% 14% Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya