SZAKDOLGOZAT. Horváth Dalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Horváth Dalma"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Horváth Dalma 2013

2 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék Az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése a polgári perben SZAKDOLGOZAT Konzulens: Dr. Wopera Zsuzsa Polgári Eljárásjogi Tanszék Készítette: Horváth Dalma igazságügyi igazgatás

3 University of Miskolc Faculty of Law Civil Law Faculty The Operation of the Principces of the Civil Action SZAKDOLGOZAT Consultant: Dr. Wopera Zsuzsa Civil Law Faculty Author: Horváth Dalma judicial administration

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS POLGÁRI ELJÁRÁSJOG ALAPFOGALMAI A POLGÁRI BÍRÁSKODÁS HATÁRAI A POLGÁRI NEMPERES ELJÁRÁSOK A POLGÁRI PER ALAPELVEKRŐL ÁLTALÁBAN ALAPELVEK FOGALMA AZ ALAPELVEK RENDSZEREZÉSE AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN ÉRVÉNYESÜLŐ ALAPELVEK ANYAGI JOGI ALAPELVEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A bírói út a bírósághoz fordulás joga Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják Az igazságszolgáltatás egységének elve, bíróság előtti egyenlőség A bírói függetlenség A törvényes bírához való jog ELJÁRÁSI JOGI ALAPELVEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A társasbíráskodás elve Az ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban A nyilvánosság elve A polgári ügyekben a nyilvánosság elve A védelemhez (képviselethez) való jog Az anyanyelv használatának elve A jogorvoslathoz való jog A jogorvoslathoz való jog a polgári peres eljárásban A fellebbezés A fellebbezés a közigazgatási bírósági eljárásban Fellebbezés a közigazgatási döntés törvényességét elbíráló bírósági ítélettel szemben Fellebbezés közigazgatási jogvitákat érdemben elbíráló bírósági döntésekkel szemben A közbenső döntések fellebbezhetősége A tisztességes eljárás elve A POLGÁRI ELJÁRÁS SAJÁTOS ALAPELVEI A RENDELKEZÉS ELVE A TÁRGYALÁS ELVE A PERHATÉKONYSÁG ELVE A FÉLEGYENLŐSÉG (PERES FELEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK) ELVE A JÓHISZEMŰ PERVITEL ELVE A SZABAD BIZONYÍTÁS ELVE ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM: HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK

5 Bevezetés Dolgozatom bevezetőjében - néhány gondolat erejéig - szeretném megindokolni témaválasztásomat. A szakdolgozati tematika alapján, az első téma, ami érdekesnek tűnt számomra az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése a polgári perben volt. Az igazságszolgáltatás egy fontos kérdéskör a számomra, hiszen ez az a tevékenység, amelyen keresztül az állam a legnagyobb mértékben beavatkozik az emberek életébe, és az itt hozott döntések alapjaiban változtatják meg az érintettek életét. A polgári eljárásban a természetes személyek és más személyek közötti jogvitákat bírálják el. A bíróság az eljárásban vagyoni és személyi jogok tárgykörében hoz pártatlan döntést. A Polgári perrendtartás törvény tartalmazza azokat a meghatározott alapelveket, amelyek az egész eljárást biztosítják. A témával kapcsolatban több kérdés is felmerült a számomra. - Elsősorban mi az az alapelv? - Mi az igazságszolgálás alapelve? - Hány igazságszolgáltatási alapelvet különböztettük meg? - Milyen alapelvek is érvényesülnek a polgári eljárásjogban? - A polgári eljárás sajátos alapelveket is tartalmaz? - Milyen összefüggések vannak az alapelvek között és hogyan segítik a polgári per előmenetelét? Szakdolgozatom célja, hogy a kérdésekre választ találjak és lássam az összefüggéseket, amelyek előmozdítják a polgári per hatékonyságát

6 1. Polgári eljárásjog alapfogalmai 1.1. A polgári bíráskodás határai Az igazságszolgáltatási tevékenységnek két ága van: a polgári és büntető igazságszolgáltatás, másképpen polgári és büntető bíráskodás. Az igazságszolgáltatás a bíróságok jogalkalmazó tevékenysége. Főszabályként a bíróságoknak kell végezniük, melynek garanciális okai vannak. A jogalkalmazóra is kötelező eljárási kötöttségekből adódnak. Magyarországon az egységes igazságszolgáltatási szervezetrendszerben a büntető ügyeken kívül minden más ügy polgári ügynek tekintendő és polgári bírósági útra tartozik. A polgári ügyekben a bíróságok polgári eljárás szabályai szerint járnak el. Anyagi jogszabályok határozzák meg, hogy milyen ügyek tartoznak polgári bírósági útra, ezek a következők: - A polgári jogi jogvita, azaz Polgári Törvénykönyvben 1 szabályozott jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyek - a családjogi jogvita, - munkaügyi, szövetkezeti jogi jogvita, társadalombiztosítási jogvita, - társasági jogi jogvita, - a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése és - minden egyéb jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a polgári bírósági út igénybevételét pl.: az állampolgárság fennállásával, az egyesülési joggyakorlás kapcsolatos vita. 2 A polgári eljárásjog a jogrendszer önálló ágazata, amelyet egyszerre jellemez két alapvető sajátosság. Az egyik alapvető sajátossága a jogrendszer ezen ágazatának, hogy a közjog térfelén helyezkedik el. A másik alapvető sajátosság abban rejlik, hogy e szóban forgó ágazat az anyagi jogi matériáktól eltérően mintegy közvetve épül rá a természetes" társadalmi viszonyokra, azaz processzuális (eljárási) természetű: működésbe rendszerint akkor lép, ha az anyagi jogi viszonyokban ténylegesen vagy pusztán állítottan zavar keletkezik. Közjogi elhelyezkedésű és processzuális természetű jogágazatunknak két féltekéje van. Az egyiknek neve: peres eljárás, a másiké: a nemperes eljárás. Peres 1 Az évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 2 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, o

7 eljáráson mindig a polgári pert értjük 3. A két eljárástípus legfontosabb ismérveit és elhatárolásait az alábbiakban részletezem A polgári nemperes eljárások A legkülönbözőbb típusaival találkozhatunk. pl. hagyatéki eljárás 4, cégbejegyzési eljárás 5, holtnak nyilvánítási eljárás 6, bírósági végrehajtás 7, felszámolási eljárás 8, éppen ezért ezek célja az eljárások különbözősége miatt nem határozható meg egységesen. Céljuk alapján léteznek, pl. perpótló, perelhárító, jogot kényszer útján érvényesíthető, és jogok gyakorlását elősegítő nemperes eljárások. A nemperes eljárás kérelemmel vagy más beadvánnyal indul és nem minden esetben bíróság jár el (pl.: közjegyző: hagyatéki eljárásban), de a nemperes eljárások döntő többsége is bírósági hatáskörbe tartozik. Az ellenérdekű felek hiányozhatnak (pl. holtnak nyilvánítási eljárásban). Az eljárás döntően nem kontradiktórius (pl.: fizetési meghagyásos eljárás 9 : a bíróság az ellenérdekű felet nem hallgatja meg), maga a nemperes eljárás célja sem teszi szükségessé a felek kétoldalú meghallgatását (nincs jogvita). A nemperes eljárásban vagy nem folytatnak le bizonyítást (pl. fizetési meghagyásos eljárás) vagy korlátozottan van helye a bizonyításnak (pl. hagyatéki eljárás: csak okirati bizonyítás megengedett). A döntés nem mindig végleges (pl.: ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés 10 - nem zárja ki a hagyatéki perben való igényérvényesítést) és a bíróság végzéssel határoz akkor is, ha az ügyben véglegesen dönt. 3 Polgári nemperes eljárások, Szerkesztette: Prof. Dr. Gáspárdy László, Novotni Kiadó, Miskolc, 2001, 7.o. 4 A évi XXXVIII. törvény hagyatéki eljárásról 5 A 21/2006. (V.18) IM. rendelet a cégbejegyzési eljárásról és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 6 Az évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 23 -a és a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról 7 Az évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 8 Az évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 9 A évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 10 A évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról, e törvényben az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés - 4 -

8 1.3. A polgári per A polgári per célja a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták pártatlan eldöntése. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek. A polgári per célja tehát a jogvédelemben foglalható össze, amely nemcsak azzal valósul meg, ha a bíróság a felperes keresetének helytad, hanem azzal is, ha azt elutasítja, ilyenkor ugyanis az alperes jogait védi. 11 A peres eljárás kérelmére indul meg és minden esetben a bíróság jár el. A jogvitában legalább két ellenérdekű fél van. A bíróság köteles mindkét felet meghallgatni (kétoldalú meghallgatás elve). A bíróság a tényállás megállapítása érdekében bizonyítást vesz fel, de a per eldöntéséhez szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek feladata. Ez alapján a bírósági döntés a véglegesség igényével történik, ítélettel, mely ha jogerőre emelkedik, jogi nyugvópontra juttatja a konfliktust. 12 Tehát polgári eljárás egy előre mutató, egymással összefüggő cselekményekből álló láncolat, amely az egységes bíróságok előtt zajlik, de a bíróságokon belül van munkamegosztás. A polgári eljárásban számos alapelv érvényesül. Ezek egy része az úgynevezett igazságszolgáltatási alapelvek, melyek az igazságszolgáltatási tevékenység mindkét ágát jellemzi, másik részük kifejezetten a polgári perekre jellemzőek, ezeket nevezzük jogági alapelveknek, a polgári perjog sajátos alapelveinek. 2. Alapelvekről általában 2.1. Alapelvek fogalma A magyar jogirodalom nem egységes az alapelvek jellegének megítélésében. A polgári eljárásjog irodalmában Móra Mihály, majd Névai László foglalkozott az alapelvek témakörével. Névai László volt az, aki az alapelvek fogalmát eszmei-politikai tartalommal töltötte meg, deklarálta az alapelvek kétirányú (a jogalkotás és a jogalkalmazás területére egyaránt kiható) normatív jellegét, valamint felállította az 11 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 16.o. 12 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 17.o

9 jellege. 13 S jó néhány év elteltével a polgári perrendtartás magyarázata csaknem teljes évtizedeken keresztül megdönthetetlennek bizonyuló, szervezeti- működési alapelvek felosztási sémáját. A polgári eljárásjog oktatásában használt, az egyik legelső, 1945 után napvilágot látott jegyzett - Névai nyomdokain - az alapelv fogalmat a következőképpen határozta meg: A magyar polgári eljárás alapelvei olyan általános tételek, amelyek megszabják az eljárás egész felépítését, áthatják valamennyi szabályát és intézményét, kijelölik a célját, a cél megvalósításának alapvető módszereit, meghatározzák a polgári eljárás alanyai tevékenységének természetét és tartalmát, megadják azokat a legjellemzőbb vonásokat, amelyek révén kidomborodik a polgári eljárásunk szocialista egészében ugyanezen fogalmat használja. 14 A szocialista évtizedek alapvetően ideologizálták az alapelv fogalmát. A polgári eljárásjog szocialista demokratizmustól áthatott alapelveit jogosan tekinthetjük a szocialista fejlődést aktívan elősegítő magyar polgári eljárásjog fontos pilléreinek. 15 A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi változásai új igényeket támasztottak a polgári eljárásjoggal szemben, amely az alapelvek újszerűbb meghatározását idézték elő. Az alapelv definiálása elválaszthatatlan az alapelvek jellegének megítélésétől. A kilencvenes években még három nagy elméleti irányzatot különböztethettünk meg egymástól. Az első már említett Névai iskolán alapult. Névai munkásságát követő iskola az alapelveknek változatlanul normatív jelleget tulajdonít, amelynek mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban meg kell nyilvánulnia. A jogalkotásban az alapelvek irányt mutatnak polgári eljárás jövőbeli szabályozásához, a jogalkalmazásban pedig kétely esetén jogértelmező vagy megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában hézagkitöltő szerepet töltenek be. Ezen elméletet tovább fejlesztette Németh János az alapelvek normatív jellegét elismerve, abból vezette le, hogy közülük nagyon sokat az Alkotmány (ma már Alaptörvény), a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (napjainkban a évi CLXI törvény) vagy más nemzetközi egyezményt kihirdető 13 Bacsó-Beck-Móra-Névai: Magyar Polgári Eljárásjog, Tankönyvkiadó, o. 14 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Szilbereky és Névai László, KJK, Bp., o. 15 Bacsó-Beck-Móra-Névai im.75.o

10 törvény (törvényerejű rendelet) fogalmaz meg és rendel alkalmazni. 16 Az alapelv jellegének normatív felfogása nemcsak a polgári eljárásjogra, hanem más jogágakra (közigazgatási jogra, polgári anyagi jogra) is jellemző volt. Bíró György és Lenkovics Barnabás kifejtik: A jogrendszer egészének, az egyes jogágaknak, ezen belül fontosabb részterületeknek is vannak iránymutató eszméi, azaz alapelvei. Ezek iránytűként, vezérfonalként szolgálnak, mind a jogtudomány művelői, mind a jogalkotók, mind pedig a jogalkalmazók számára ( ). A jogrendszerben érvényesülő alapelvek szoros összefüggésben és kölcsönhatásban vannak a társadalmi élet más rendező elveivel, s az erkölcsi, filozófiai, politikai és más alapelvekkel. 17 Ezzel ellentétes a Gáspárdy László nevével fémjelzett irányzat, mely épp az alapelvek gyors tartalmi változására tekintettel vitatja a normatív jelleget és az alapelveknek csak jogértelmezésben betöltött szerepét ismeri el. Jogforrási eredetüktől és érvényességi tartományuktól, ezek kiterjedésétől függetlenül az alapelvek - adott tételes jogi bázison - a jogszabályok értelmezését és alkalmazását segítik elő, elsősorban akkor, ha a tételes norma a jogalkalmazó szerv számára részleges vagy teljes cselekvési szabadságot enged, illetve akkor, ha jogértelmezési vagy jogalkalmazási határesettel állunk szemben. 18 A harmadik véleményt Kengyel Miklós képviselte, aki szerint az alapelvek elsősorban a tudományt szolgálják, azaz az alapelvek mindig a polgári per legfontosabb problémái körül kristályosodnak ki, és azokra a kérdésekre keresik a választ, amelyek nem magyarázhatóak meg csupán egyetlen jogszabály vagy jogintézmény alapján. Mivel a kérdések és a feleletek változnak, nincsenek örökérvényű alapelvek sem. Ami mégis állandó, az a bennük megragadható vagy az általuk kifejezett olyan eljárásjogi probléma. 19 Kengyel ezen álláspontját többször is alátámasztotta, miszerint több olyan alapelvet is megfogalmaz a jogtudomány, melyeket a Polgári perrendtartás alapelvként nem jelöl meg. Ezek egy részét közvetve vagy közvetlenül kifejezésre juttatja (pl. közvetlenség elve, szóbeliség elve), míg mások a Polgári 16 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Németh János, I. kötet, KJK, Bp., o. 17 Bíró György-Lenkovics Barnabás: Általános tanok, ideiglenes egyetemi jegyzet, Miskolc o. 18 Polgári Eljárásjog Kommentár a gyakorlat számára, Szerkesztette: Petrik Ferenc, Bp Első rész Általános rendelkezések I. fejezet 1.o. 19 Kengyel Miklós: Polgári Eljárásjog I, Pécs, o

11 perrendtartásban egyáltalán nem vagy más tartalommal érvényesülnek (pl. eshetőség elve, a perkoncentráció) 20. A polgári eljárásjog-tudomány nem egységes az alapelvek jellegét, rendszerét vagy tartalmát illetően. Nehéz lenne megállapítani azt, hogy hány alapelv létezik vagy a különböző elnevezések ugyanazt a princípiumot fedik-e. Az alapelvet, mint fogalmat elég nehéz meghatározni, de iránymutatásként és vezérfonalként szolgál a polgári eljárásjogban és más jogágakban is. Dr Wopera Zsuzsa álláspontjából vezetem le a későbbiekben a polgár eljárásjog sajátos alapelveit Az alapelvek rendszerezése Az alapelv fogalom körüli bizonytalanság meghatározó polgári eljárásjogitudományban. Nem lehet egységes álláspontot kialakítani: az alapelvek számával, elnevezésével, jellegével, tartalmának megítélésével és rendszerezésével kapcsolatban. Névai László is azt hangsúlyozta, hogy ahány szerző, legalább annyi rendszer. 21 Ha az alapelvek hierarchiáját próbáljuk levezetni, egyfajta koncentrikus körrendszert rajzolhatunk. Az egész jogrendszer alapelvének tekinthető, mivel valamennyi jogágat áthatja az ésszerűség és a jogbiztonság elve, valamint a nemzetközi jog és a belsőjog összhangjának elve. Valamennyi jogág szabályainak a társadalmi viszonyok, emberi életviszonyok ésszerű, a józan észnek megfelelő rendezésére kell törekednie. A jogbiztonság elve pedig a jogszabályok stabilitását, kiszámíthatóságát, áttekinthetőségét és megismerhetőségét takarja, melyet könnyen semmivé tehet a jogszabályok gyakori módosítása az alkalmi törvényhozás, illetve a törvényhozási túltermelés, az agyonszabályozottság. A nemzetközi jog-belső jog összhangjának elve azt jelenti, hogy Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Egyes álláspontok szerint az egész jogrendszer alapelvének tekinthető az igazságosság elve. Ez a nézet vallói szerint az ésszerű jogszabályok és az ezek alapján megszülető bírói ítéletek igazságossága mozdítja elő a legnagyobb mértékben a normák és ítéletek 20 Kengyel Miklós: A rendelkezési és tárgyalási elv a Polgári perrendtartás évi módosítása után, MJ, 1996/ o. 21 Névai László im.17.o

12 társadalmi elfogadását, az önkéntes jogkövetést, az érdekkonfliktusok megelőzését, illetőleg a konfliktusba keveredett felek megbékélését. 22 Az alapelvek második nagy körét- amennyiben az alapelveket hatáskörük alapján csoportosítjuk- az igazságszolgáltatás alapelvei alkotják. Ezen elvek közös jellemzője, hogy az igazságszolgáltatás szervezetéhez, működéséhez kapcsolódnak, tehát nem csupán a polgári, hanem a büntető igazságszolgáltatás területén is érvényesülnek. Az elmúlt évek történelmi változásai jelentősen érintették ezen alapelvek körét. Németh János mind a képviselethez való jogot, mind a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét nem az igazságszolgáltatás alapelveinek, hanem azokhoz kapcsolódó alanyi jogoknak tekinti, melyek elsősorban az igazságszolgáltatással kapcsolatos eljárásokban érvényesülnek. Németh János ilyen alanyi jognak tekinti még a bírósághoz fordulás jogát, a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírához, valamint a jogorvoslathoz való jogot is. 23 Az igazságszolgáltatás alapelvei a hatalmi ág-specifikus függetlenséget, semlegességet hivatottak biztosítani, illetőleg olyan fontos jogállami elvek érvényesülését garantálják, mint a törvény előtti egyenlőség elve, amely nélkül végső soron az emberek közötti egyenjogúság sem valósulna meg. Ezen alapelvekből a bíróságok működésével kapcsolatban és bírósági eljárásával összefüggő rendelkezésekre tartalmaznak iránymutatást, ennek mentén különböztethetünk meg anyagi jogi és eljárási jogi alapelveket. Az igazságszolgáltatás alapelveit Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) tartalmazza. 22 Bíró György-Lenkovics Barnabás im o. 23 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Németh János im o

13 3. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek Az anyagi jogi alapelvek az igazságszolgáltatásban: a bírósághoz fordulás joga, az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják az igazságszolgáltatás egységének elve,bíróság előtti egyenlőség és a bírói függetlenség elve, törvényes bírához való jog Az eljárásjogi alapelvek az igazságszolgáltatásban: a társasbíráskodás elve, ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban nyilvánosság elve, a védelemhez (képviselethez való) jog, az anyanyelv használatának elve, a jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog Anyagi jogi alapelvek az igazságszolgáltatásban A bírói út a bírósághoz fordulás joga A bírósághoz fordulás jogát a XX. század emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi jogi dokumentumai 25 mind tartalmazták, és alapvető emberi jogként deklarálták, ezek közül az Emberi Jogok Európai Egyezménye - 6. Cikke a tisztességes tárgyaláshoz való jogról szóló rendelkezésként rögzíti, miszerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és 24 Készítette: Dr. Borbás Beatrix: Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei és a bíróságok 25 Az évi Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata, az évi Emberi Jogok Európai Egyezménye és az évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

14 kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően évi XX. törvény 70/K. kimondja Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. Alaptörvényünk részletesebben kifejti, és szintén alapelvként rögzíti, 27 miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság bírálja el azzal, hogy a bírósághoz fordulás részletes feltételeit, hatásköri szabályait a polgári vagy büntető jogi eljárásjogok határozzák meg közelebbről. A bíróságok függetlenségét és pártatlanságát pedig egy sor anyagi- és eljárásjogi jogszabály a bírói szervezetre, a bírák jogállására vonatkozó rendelkezés biztosítja. A polgári perrendtartásról szóló törvény is kimondja, hogy e törvény célja természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését ( ). A bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. 28 A bírósághoz való fordulás jogának alkotmányi deklarálásával és annak az alapvető jogok és kötelezettségek közötti elhelyezésével az alkotmányozó az Alkotmánybíróság szerint 29 olyan eljárásra ad jogot, amely alkalmas az anyagi igazság érvényre juttatásához. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az anyagi igazság érvényre juttatása nem jelent garanciát arra, hogy a bírósági eljárás következtében született bírósági döntés helyes is lesz ezért is tartalmaz az Alkotmány egy további törvényi garanciát, a jogorvoslathoz való jogot 30 - erről később, az eljárási alapelvek között ejtek szót részletesebben. Ezen alkotmányi rendelkezésből az államnak pedig az a kötelezettsége fakad, hogy különböző szervezetein keresztül ezt az alapjogot biztosítsa, a polgári vagy büntető jogvita elbírálására a bírói utat biztosítsa 31 a bíróságok szervezetének felállításával és alkotmányos működésének garantálásával ez a gondolat pedig már 26 Az évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény 6. Cikke első mondata 27 Alaptörvény XXVIII. Cikkely (1) bekezdés évi III. törvény A polgári perrendtartásról az /1992. AB hat. 30 9/1992. AB határozat, ABH 1992, 59., /1993. AB hat

15 átvezet a következő alpontban tárgyalt alapelvhez amely alapján a perben a bíróságoknak kell eljárnia tehát a bíróságokat megilleti az igazságszolgáltatás monopóliuma Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják Az Alkotmány meghatározta, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. 32 A szervezet meghatározásán túl a bírósági szervezeti törvény leszögezte, hogy a bíróság határozata mindenkire kötelezi (ezeket a Magyar Köztársaság nevében hirdetette ki). Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve magába foglalta azt is, hogy minden igazságszolgáltatási hatáskörbe tartozó ügyet elbírálásra a bíróság elé lehet vinni. Ez vonatkozott az államigazgatási eljárásban elbírált ügyekre, illetve a szabálysértésekre is. A közigazgatási bíráskodásnak éppen az volt a lényege, hogy a közigazgatás fórumrendszerének kimerítése után bírói felülvizsgálatot lehessen kérni. A közigazgatási bíróságok nem az ügy érdemi elbírálására hivatottak, hanem annak megállapítására, hogy az eljárás törvényes volt-e. Mai alkotmányos rendszerünkben tehát az állam kötelessége egy olyan alkotmányos berendezkedés biztosítása, amelyben létezik és önállóan működik az államhatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elvének megfelelően az igazságszolgáltatási funkciót ellátó bírói szervezet, amelynek elsődleges feladata a jogviták elbírálása. Ezen rendszer biztosításának állami feladatát Alaptörvényünk fent idézett rendelkezéséből vezethetjük le miszerint mindenkinek joga van arra, hogy jogait és kötelességeit a törvény által felállított bíróság bírálja el -, hiszen ez a szabály magában hordozza azt a jelentést is, miszerint az igazságszolgáltatást, mint tevékenységet az állam, illetőleg az állami törvények által felállított egységes bírói rendszerbe tartozó bíróságoknak kell ellátniuk. E mögött az elv mögött több megfontolás is áll ezek közül talán a legjelentősebb az, hogy a bíróságok rendszerét, működését és eljárását a törvények olyan garanciarendszerekkel védik, illetve látják el, amelyek egyedülálló módon tudják biztosítani az igazságszolgáltatás pártatlanságát, évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 45. (1) bekezdés

16 függetlenségét, törvényességét - így végső soron az anyagi igazság érvényre juttatását a jogvitákban. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint: Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el. 33 Magyarország Alaptörvénye szerint: A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el 34. Az Alaptörvényben megfogalmazott szabályozás révén már nem szerepel az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve. Hiányzik az a kizárólagosság, amelyet a régi Alkotmányunk biztosított a bíróságok számára. Az igazságszolgáltatást nem csak bíróságok gyakorolják. szinte minden alkotmányos berendezkedésben léteznek olyan, a rendes bírói szervezettől elkülönülten működő más szervek, szervezetek, amelyek igazságszolgáltatási funkciót látnak el. Ezen főszabály alóli kivételek indokoltsága legtöbbször a praktikusságra, az eljárások gyorsaságára, a szakmaiság hangsúlyozottabb igényére, költségkímélő megfontolásokra vezethetők vissza. Amellett, hogy igazságszolgáltatást nem csak a rendes bíróságok szervezetrendszeréhez tartozó szervezeti egységek látnak el jelenleg igazságszolgáltatást végeznek a rendes bíróságokon kívül a választottbíróságok, egyes igazgatási szervek, illetőleg bizonyos választással kapcsolatos ügyekben egyes választási szervek is -, azon állítás sem igaz, hogy a rendes bíróságok csak igazságszolgáltatási tevékenységet folytatnak; itt utalunk olyan, nem jogviták elbírálását jelentő tevékenységekre, mint a cégnyilvántartás, vagy az előzetes letartóztatás kérdésében való döntés. Ezen szervek döntéseivel szemben minden esetben biztosítani kell a rendes bírósági szervezethez való visszacsatolást ez általában valamilyen jogorvoslati visszacsatolás, amely konkrétan fellebbezési jog, felülvizsgálati hatáskör törvényi kikötését jelenti. 33 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI törvény Magyarország Alaptörvénye 25 cikk (1) bekezdés

17 Az igazságszolgáltatás egységének elve, bíróság előtti egyenlőség Az igazságszolgáltatás egységének, egységességének elve biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, amely magában foglalja az igazságszolgáltatás, az igazságszolgáltatás előtti egyenlőség elvét is. A meghatározások formájától függetlenül az alapelv minden megfogalmazásban egy jelentéstartalommal bír: Magyarországon a bíróság előtt mindenki egyenlő, az évi XX. törvény 57. (1) bekezdésében is biztosítva volt. A bíróság előtti egyenlőség megteremtésének Alkotmányban deklarált feladatát az állam pedig kizárólag akkor tudja ellátni, amennyiben biztosítja, hogy az állampolgárok ügyeiben ugyanazon állami bírósági rendszerbe tartozó, azonos szervezeti típusú bíróságok, illetve ugyanazon törvényi követelményeknek megfelelő hivatásos bírák járjanak el, ugyanazon jogszabályokat alkalmazva, azokat ugyanazon elvek mentén értelmezve, azonos anyagi jogi feltételek mentén, és azonos eljárási rend mellett - és végső soron ekképpen hozzanak döntést, ítéletet. Az alapelv megvalósulásának további feltétele, hogy a bírósági szervezetrendszer döntéshozó egységeit az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés végett jogorvoslati, fellebbviteli akár fellebbezési, vagy felülvizsgálati szempontból összekapcsolják, így egyrészt önállóságukat megőrizve, másrészt az igazságszolgáltatási szervezet egységességét biztosítva alkossanak egységes állami rendszert. Az egységes állami rendszert Magyarországon is a rendes bíróságok képviselik, emellett hazánkban és más alkotmányos államokban is elismertek a rendes bírósági szervezetek mellett vagy egyes esetekben azok helyett működő, de igazságszolgáltatási tevékenységet végző a bírói szervezetek más típusai eszerint a fogalmi megkülönböztetések szerint beszélhetünk rendes bíróságokról, különbíróságokról és rendkívüli bíróságokról. A rendes bíróságok az igazságszolgáltatás állandó ellátására létrehozott bírói szervek rendszere, amelyek elvileg általános hatáskörrel rendelkeznek, így voltaképpen minden bírói útra tartozó ügyben eljárhatnak, és - ahogy azt az alábbiakban látni fogjuk több szintű szervezetrendszerként, mégis fellebbviteli szempontból egymáshoz kapcsoltan alkotnak egységes rendszert. A különbíróságok fogalmukra nézve olyan speciális, szakosított bíróságok, amelyek a rendes bíróságok mellett állandó jelleggel működnek, és az ügyek egy

18 meghatározott csoportjára nézve rendelkeznek eljárási jogosultsággal tulajdonképpen ezen ügycsoport sajátosságai, illetőleg az azok elbírálásához szükséges szakmaiság követelményei adnak létjogosultságot ezen szervek létezésének. A rendkívüli bíróságok pedig egyes, az államélet rendkívüli helyzeteiben eljárási jogosultsággal rendelkező, így ideiglenes jelleggel, azonban ezekben az esetekben a rendes- és a különbíróságok helyett működő, speciális jogállással, szervezettel és eljárási renddel bíró bíróságok. Magyarországon a bíróságok az alkotmányi és az azt végrehajtó egyes törvényi rendelkezések alapján mindhárom típusba tartozó bírói szervek léteznek a rendes bíróságok mellett működnek különbíróságok és törvényi lehetőség van az úgynevezett rendkívüli bíróságok létrehozására. Alaptörvényünk és régi Alkotmányunk összehasonlítása szerint rendes bíróságok szervezeteinek a neve megváltozott. Az igazságszolgáltatást Magyarországon ma a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok 1949.évi XX. törvényben a Kúriát Legfelsőbb Bíróságnak nevezték. Az ítélőtábla elnevezésében nincs változás. A Törvényszéket Megyei Bíróságnak, a Járásbíróságot pedig Helyi Bíróságnak nevezték. 35 A rendes bíróságok mellett különbíróságként kerültek megszervezésre a munkaügyi bíróságok, amelyek a munkaviszonyból és a munkajellegű jogviszonyból fakadó jogviták elbírálásra rendelkeznek eljárási jogosultsággal, január 1. napjától pedig szintén különbíróságként kerültek kialakításra szervezetileg a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatát ellátó közigazgatási és munkaügyi bíróságok is, amelyek addig az időpontig a rendes bíróságok keretében működtek. Az igazságszolgáltatás egységének elve tehát végső soron a törvény előtti egyenlőséget szolgálja, amely azonban adott államban csak úgy biztosítható, ha a bírói útra tartozó ügyeket azonos szervezetű és eljárású bíróságok amely szervezetet az állam biztosít, az eljárásjogok azonosságát pedig szintén állami meghatározottság biztosítja bírálják el, de az is szükséges a jogegyenlőség érvényesüléséhez, hogy ezek a bírói szervek az igazságszolgáltatást a jogszabályok egységes értelmezésével évi XX. törvény 45. (1) bekezdés

19 végezzék. A jogegység érdekében Magyarországon a legfelsőbb szintű bírói fórum, a Kúria fejt ki tevékenységet, amelynek keretében a bíróságok egységes jogalkalmazása, jogértelmezése végett a bíróságokra nézve kötelező jogegységi határozatokat hoz A bírói függetlenség Az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 36 rendelkezései szerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatóak évi XX. törvényben sem volt ez másképp az 50. (3) bekezdése kimondja, hogy: a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A befolyásmentes ítélkezést szolgálják bizonyos, a bírói szervezetre vonatkozó rendelkezések, míg más szabályok a bírák személyét illetően határoznak meg olyan garanciákat, amelyek a bírói függetlenség szempontjából nélkülözhetetlenek. Szervezeti jogi garanciák közt említhetjük meg, miszerint a négyszintű bírói szervezet ellentétben például a centralizált és hierarchizált ügyészi szervezetrendszerrel nem rendeződik alá- fölérendeltségbe, az alsóbb és felsőbb szintű bíróságok nem állnak hierarchikus viszonyban egymással, azokat csak a jogorvoslati fórumok kapcsolják össze így a felsőbb szintű bíróságok joggyakorlata nem befolyásolhatja az alsóbb szintű bíróságok munkáját teljes mértékben független maradhat az előtte folyó ügyben minden, még az alsóbb szintű bíróságokon ítélkező bíró is. A bíróságok központi igazgatását 1997-től kezdődően alapvetően nem államilag szervezték, hanem önkormányzati alapokon, korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látta el az igazgatási feladatokat, ma pedig ezeket az Országos Bírósági Hivatal végzi. Az Országos Bírósági Hivatal tehát ellátja a bíróságok központi igazgatási feladatait, továbbá felügyeletet gyakorol az egyes bírósági szinteken az igazgatási feladatokat ellátó bírósági elnökök munkája felett. A bíróságok központi igazgatásának felügyelete pedig a 15 fős Országos Bírói Tanács kezében van. A bírói függetlenséget biztosító, a bírák személyére vonatkozó szabályok jogpolitikai célja, hogy a bírónak az ítéletben kifejeződő véleménye, szakmai 36 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény

20 álláspontja miatt ne kelljen sérelmes következményektől tartania. Ennek érdekében a bírák jogállását rögzítő sarkalatos törvény 37 részletesen rögzíti a bírói tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, így garantálva azt, hogy a bírákat csak törvényes okból és törvényes eljárás keretében lehessen elmozdítani tisztségükből. Az összeférhetetlenségi szabályok szintén a pártatlan ítélkezést, azaz azt szolgálják, hogy ítélkező tevékenysége során a bíró eleve ne kerülhessen össze nem férő helyzetbe; előre kizárva azt, hogy bármilyen szempontból befolyásolva legyen ennek megfelelően a bírákat illetően az összeférhetetlenségi szabályok igencsak széleskörűek. Vonatkozik rájuk a politikai összeférhetetlenség, azaz a bírák nem lehetnek tagjai pártnak és párttevékenységet nem folytathatnak, hivatali összeférhetetlenség, azaz a bírák nem láthatnak el semmilyen más állami vagy önkormányzati hivatalt, így nem lehetnek részei más államhatalmi ágak alrendszereinek, foglalkozási összeférhetetlenség, azaz a hivatásos bírák tisztségük ellátásán kívül más kereső tevékenységet nem folytathatnak kivéve természetesen a szellemi jogi oltalom alá eső tevékenységeket, a gazdasági összeférhetetlenség, azaz a bírák nem lehetnek gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, végül egy, az igazságszolgáltatási hatalmi ágra sajátosan jellemző összeférhetetlenségi forma, az elfogultsági összeférhetetlenség, amely alapján amennyiben bármely okból az egy adott ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el a bírótól, úgy az nem járhat el. 38 Végezetül a személyes függetlenséget biztosító jogosultság a hivatásos bírákat megillető mentelmi jog, amely célja, hogy a bírák személyét védje az alaptalan zaklatásoktól. A mentelmi jog mindkét eleme felelősségmentesség és sérthetetlenség is megilleti a bírákat, akik tehát egyfelől a felelősségmentesség alapján sem tisztségük ideje alatt, sem később nem vonhatók felelősségre az ítélkezési tevékenységgel kapcsolatosan tett kijelentésük, véleményük, esetleg az annak eredményeképpen meghozott ítéletük tartalma miatt. Másfelől a tisztség ellátásának időtartamára őket 37 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény 38 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény IV Fejezet, 21. Összeférhetetlenség,

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bevezetés a polgári eljárásjogba Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Bevezetés 1./ Alapfogalmak 2./ A polgári eljárásjog forrásai 3./ A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 4./

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

K I V O N A T. 27. cikk

K I V O N A T. 27. cikk AZ ÜLNÖKI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK I. Magyarország Alaptörvénye K I V O N A T 27. cikk (1) A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. (2) Törvény által meghatározott

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

2011. évi CLXI. törvény. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról ELSŐ RÉSZ A BÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ÉS A BÍRÓSÁGI SZERVEZET. I.

2011. évi CLXI. törvény. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról ELSŐ RÉSZ A BÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ÉS A BÍRÓSÁGI SZERVEZET. I. 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról Az Országgyűlés a bírósági hatáskörök jogállami szintű, hatékony ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és

Részletesebben

STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS

STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS FŐVÁROSI BÍRÓSÁG ELNÖKE El. IX. A.9/. STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG ügyforgalmáról és tevékenységéről év. 1. oldal Ügyforgalmi statisztika a Fővárosi területéhez tartozó kerületi bíróságokon

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Magyarország Alaptörvénye: A magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb jogszabály, amely 2012. év január hó 01. napján lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Balassagyarmati Törvényszék évi ügyelosztási rendjét

Balassagyarmati Törvényszék évi ügyelosztási rendjét Elnöke 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2. t. 06.35 501-234 f. 06 35 501-234 e. birosag@balassagyarmatit.birosag.hu www.birosag.hu/balassagyarmatitorvenyszek.birosag.hu/ 2015.El. III.A.1/5. szám A

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége). AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről

Részletesebben

A Siklósi Járásbíróság évi ügyelosztási rendje. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának rendje

A Siklósi Járásbíróság évi ügyelosztási rendje. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának rendje A Siklósi Járásbíróság 2014. évi ügyelosztási rendje Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának rendje A Siklósi Járásbíróságon az ügyek kiosztását a bíróság elnöke, akadályoztatása

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE január 1. - december 31.

A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE január 1. - december 31. A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSBÍRÓSÁG ÜGYELOSZTÁSI RENDJE 2017. január 1. - december 31. 1. Alapadatok 1.1. Az ügyelosztási rendet meghatározó vezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI.

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

A Siklósi Járásbíróság évi ügyelosztási rendje Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának rendje.

A Siklósi Járásbíróság évi ügyelosztási rendje Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának rendje. A Siklósi Járásbíróság 2015. évi ügyelosztási rendje Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának rendje. A Siklósi Járásbíróságon az ügyek kiosztását a bíróság elnöke, akadályoztatása

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Magyarország Alaptörvénye: A magyar jogi hierarchiában a legmagasabb rendű jogszabály, amely 2012. január 1. napján lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatról

ELŐTERJESZTÉS. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatról KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉS a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatról Budapest, 2011. október

Részletesebben

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje Ügyszám: 2014.El.III.A.2. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. Tv. 9. -ban foglaltakra figyelemmel Veszprémi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

Részletesebben

2011. évi CLXI. törvény. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet. Alapelvek. 1. Alapvető rendelkezések

2011. évi CLXI. törvény. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet. Alapelvek. 1. Alapvető rendelkezések 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról Az Országgyűlés a bírósági hatáskörök jogállami szintű, hatékony ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A bírósági ügyforgalom főbb adatai 2013.

A bírósági ügyforgalom főbb adatai 2013. A bírósági ügyforgalom főbb adatai 213. Országos Bírósági Hivatal Budapest, 214. Érkezés Érkezés 26 27 28 29 21 211 212 213 A bíróságokhoz érkezett ügyek száma összesen 1 343 317 1 478 264 1 598 916 1

Részletesebben

1. Intézményrendszer az új törvényben A Tanács jövője

1. Intézményrendszer az új törvényben A Tanács jövője A közbeszerzési intézményrendszer változása, régi és új Dr. Kovács László főosztályvezető Közbeszerzések Tanácsa 2011. november 24. A közbeszerzési intézményrendszer változása, régi és új 1 1. Intézményrendszer

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Kiegészítések Juhászné Zvolenszki Anikó: Polgári eljárásjogi ismeretek 2010-es kiadású jegyzetéhez

Kiegészítések Juhászné Zvolenszki Anikó: Polgári eljárásjogi ismeretek 2010-es kiadású jegyzetéhez Kiegészítések Juhászné Zvolenszki Anikó: Polgári eljárásjogi ismeretek 2010-es kiadású jegyzetéhez I. számú kiegészítés Indoka: az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogforrásai. 2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogforrásai. 2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény 4. számú melléklet A Szervezeti és Működési Szabályzat jogforrásai I. Jogszabályok: 1. Magyarország Alaptörvény 2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 3. A bírák jogállásáról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/ (IV. 30.) OBH utasítása a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/ (IV. 30.) OBH utasítása a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/ 2014. (IV. 30.) OBH utasítása a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76.

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján

Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján 1 Jogorvoslati eszközök kialakulása A kiegyezés utáni önkormányzati

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ LEGFONTOSABB JOGFORRÁSOK

A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ LEGFONTOSABB JOGFORRÁSOK Szervezetfejlesztés a en az ítélkezési munka támogatásának, a szervezet hatékonyságának, gazdaságos működésének érdekében című ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0063. számú pályázat A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ

Részletesebben

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: Az igazságszolgáltatás alapelvei: 1) Hatalom megosztás elve: a hatalmi ágakat felosztják. A bírói hatalmi ág nincs alávetve sem végrehajtó sem trv alkotó hatalomnak. 2) Az igazságszolgáltatás monopóliuma:

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere

A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere I. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) értelmében bírósági

Részletesebben

Page 1 of 6 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA 1/2009. KJE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2009. március 16. napján megtartott

Részletesebben

A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE

A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKHELYETTESE S Z E K S Z Á R D 2012. El. III. A. 3/2/3. szám A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE A Bonyhádi Városi Bíróság elnöke 2012.El.II.A.23. számú javaslatának,

Részletesebben

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata ROSTI PÁL GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata Dunaújváros, 2013. 2013. 1 S Z K A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői munkaközösség

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)

Részletesebben

A Komlói Járásbíróság évi ügyelosztási rendje. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje

A Komlói Járásbíróság évi ügyelosztási rendje. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A Komlói Járásbíróság 2014. évi ügyelosztási rendje Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A Komlói Járásbíróságon az ügyek kiosztását a bíróság elnöke, akadályoztatása

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2015. 1 I. Bevezetés 2014. március 15. napján

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

2011. évi CLXI. törvény. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 20 HARMADIK RÉSZ A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA. VI. Fejezet

2011. évi CLXI. törvény. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 20 HARMADIK RÉSZ A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA. VI. Fejezet Hatályos: 2015. VII. 1-től 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 20 HARMADIK RÉSZ A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA VI. Fejezet Az OBH elnöke, elnökhelyettese és az OBH 19. Az

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról Az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

K Ú R I A. v é g z é s t: A Kúria az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 276/2012. (IX. 24.) OBHE számú határozatát helybenhagyja.

K Ú R I A. v é g z é s t: A Kúria az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 276/2012. (IX. 24.) OBHE számú határozatát helybenhagyja. K Ú R I A Kpkf.37.695/2012/3. szám A Kúria dr. Raboczki Gábor ügyvéd (1136 Budapest, Pannónia u. 12.) által képviselt dr. Kocsis István I. rendű kérelmező, dr. Holló Gábor ügyvéd (Holló és Némethi Ügyvédi

Részletesebben

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok 1. Békítő bíróság A békítő bíróság a polgárokhoz legközelebb álló bíróság. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően tagjait a király nevezi ki.

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján Szerző: dr. Rózsa Erika 2015. június 10. 2014. március 15. napján hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, mely átalakította a cselekvőképesség

Részletesebben

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 14/2012. (IV. 17.) OBT határozat a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásának időpontjáról Az Országos Bírói Tanács a végleges

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország köztársasági elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztésére az ez évi ülnökválasztást várhatóan 2015. március 7. napja

Részletesebben

A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján. Dr. Nyilas Anna

A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján. Dr. Nyilas Anna A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján Dr. Nyilas Anna Jogforrások: 1. Magyar belső jog: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi

Részletesebben

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben