SZAKDOLGOZAT. Horváth Dalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Horváth Dalma"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Horváth Dalma 2013

2 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék Az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése a polgári perben SZAKDOLGOZAT Konzulens: Dr. Wopera Zsuzsa Polgári Eljárásjogi Tanszék Készítette: Horváth Dalma igazságügyi igazgatás

3 University of Miskolc Faculty of Law Civil Law Faculty The Operation of the Principces of the Civil Action SZAKDOLGOZAT Consultant: Dr. Wopera Zsuzsa Civil Law Faculty Author: Horváth Dalma judicial administration

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS POLGÁRI ELJÁRÁSJOG ALAPFOGALMAI A POLGÁRI BÍRÁSKODÁS HATÁRAI A POLGÁRI NEMPERES ELJÁRÁSOK A POLGÁRI PER ALAPELVEKRŐL ÁLTALÁBAN ALAPELVEK FOGALMA AZ ALAPELVEK RENDSZEREZÉSE AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN ÉRVÉNYESÜLŐ ALAPELVEK ANYAGI JOGI ALAPELVEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A bírói út a bírósághoz fordulás joga Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják Az igazságszolgáltatás egységének elve, bíróság előtti egyenlőség A bírói függetlenség A törvényes bírához való jog ELJÁRÁSI JOGI ALAPELVEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A társasbíráskodás elve Az ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban A nyilvánosság elve A polgári ügyekben a nyilvánosság elve A védelemhez (képviselethez) való jog Az anyanyelv használatának elve A jogorvoslathoz való jog A jogorvoslathoz való jog a polgári peres eljárásban A fellebbezés A fellebbezés a közigazgatási bírósági eljárásban Fellebbezés a közigazgatási döntés törvényességét elbíráló bírósági ítélettel szemben Fellebbezés közigazgatási jogvitákat érdemben elbíráló bírósági döntésekkel szemben A közbenső döntések fellebbezhetősége A tisztességes eljárás elve A POLGÁRI ELJÁRÁS SAJÁTOS ALAPELVEI A RENDELKEZÉS ELVE A TÁRGYALÁS ELVE A PERHATÉKONYSÁG ELVE A FÉLEGYENLŐSÉG (PERES FELEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK) ELVE A JÓHISZEMŰ PERVITEL ELVE A SZABAD BIZONYÍTÁS ELVE ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM: HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK

5 Bevezetés Dolgozatom bevezetőjében - néhány gondolat erejéig - szeretném megindokolni témaválasztásomat. A szakdolgozati tematika alapján, az első téma, ami érdekesnek tűnt számomra az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése a polgári perben volt. Az igazságszolgáltatás egy fontos kérdéskör a számomra, hiszen ez az a tevékenység, amelyen keresztül az állam a legnagyobb mértékben beavatkozik az emberek életébe, és az itt hozott döntések alapjaiban változtatják meg az érintettek életét. A polgári eljárásban a természetes személyek és más személyek közötti jogvitákat bírálják el. A bíróság az eljárásban vagyoni és személyi jogok tárgykörében hoz pártatlan döntést. A Polgári perrendtartás törvény tartalmazza azokat a meghatározott alapelveket, amelyek az egész eljárást biztosítják. A témával kapcsolatban több kérdés is felmerült a számomra. - Elsősorban mi az az alapelv? - Mi az igazságszolgálás alapelve? - Hány igazságszolgáltatási alapelvet különböztettük meg? - Milyen alapelvek is érvényesülnek a polgári eljárásjogban? - A polgári eljárás sajátos alapelveket is tartalmaz? - Milyen összefüggések vannak az alapelvek között és hogyan segítik a polgári per előmenetelét? Szakdolgozatom célja, hogy a kérdésekre választ találjak és lássam az összefüggéseket, amelyek előmozdítják a polgári per hatékonyságát

6 1. Polgári eljárásjog alapfogalmai 1.1. A polgári bíráskodás határai Az igazságszolgáltatási tevékenységnek két ága van: a polgári és büntető igazságszolgáltatás, másképpen polgári és büntető bíráskodás. Az igazságszolgáltatás a bíróságok jogalkalmazó tevékenysége. Főszabályként a bíróságoknak kell végezniük, melynek garanciális okai vannak. A jogalkalmazóra is kötelező eljárási kötöttségekből adódnak. Magyarországon az egységes igazságszolgáltatási szervezetrendszerben a büntető ügyeken kívül minden más ügy polgári ügynek tekintendő és polgári bírósági útra tartozik. A polgári ügyekben a bíróságok polgári eljárás szabályai szerint járnak el. Anyagi jogszabályok határozzák meg, hogy milyen ügyek tartoznak polgári bírósági útra, ezek a következők: - A polgári jogi jogvita, azaz Polgári Törvénykönyvben 1 szabályozott jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyek - a családjogi jogvita, - munkaügyi, szövetkezeti jogi jogvita, társadalombiztosítási jogvita, - társasági jogi jogvita, - a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése és - minden egyéb jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a polgári bírósági út igénybevételét pl.: az állampolgárság fennállásával, az egyesülési joggyakorlás kapcsolatos vita. 2 A polgári eljárásjog a jogrendszer önálló ágazata, amelyet egyszerre jellemez két alapvető sajátosság. Az egyik alapvető sajátossága a jogrendszer ezen ágazatának, hogy a közjog térfelén helyezkedik el. A másik alapvető sajátosság abban rejlik, hogy e szóban forgó ágazat az anyagi jogi matériáktól eltérően mintegy közvetve épül rá a természetes" társadalmi viszonyokra, azaz processzuális (eljárási) természetű: működésbe rendszerint akkor lép, ha az anyagi jogi viszonyokban ténylegesen vagy pusztán állítottan zavar keletkezik. Közjogi elhelyezkedésű és processzuális természetű jogágazatunknak két féltekéje van. Az egyiknek neve: peres eljárás, a másiké: a nemperes eljárás. Peres 1 Az évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 2 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, o

7 eljáráson mindig a polgári pert értjük 3. A két eljárástípus legfontosabb ismérveit és elhatárolásait az alábbiakban részletezem A polgári nemperes eljárások A legkülönbözőbb típusaival találkozhatunk. pl. hagyatéki eljárás 4, cégbejegyzési eljárás 5, holtnak nyilvánítási eljárás 6, bírósági végrehajtás 7, felszámolási eljárás 8, éppen ezért ezek célja az eljárások különbözősége miatt nem határozható meg egységesen. Céljuk alapján léteznek, pl. perpótló, perelhárító, jogot kényszer útján érvényesíthető, és jogok gyakorlását elősegítő nemperes eljárások. A nemperes eljárás kérelemmel vagy más beadvánnyal indul és nem minden esetben bíróság jár el (pl.: közjegyző: hagyatéki eljárásban), de a nemperes eljárások döntő többsége is bírósági hatáskörbe tartozik. Az ellenérdekű felek hiányozhatnak (pl. holtnak nyilvánítási eljárásban). Az eljárás döntően nem kontradiktórius (pl.: fizetési meghagyásos eljárás 9 : a bíróság az ellenérdekű felet nem hallgatja meg), maga a nemperes eljárás célja sem teszi szükségessé a felek kétoldalú meghallgatását (nincs jogvita). A nemperes eljárásban vagy nem folytatnak le bizonyítást (pl. fizetési meghagyásos eljárás) vagy korlátozottan van helye a bizonyításnak (pl. hagyatéki eljárás: csak okirati bizonyítás megengedett). A döntés nem mindig végleges (pl.: ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés 10 - nem zárja ki a hagyatéki perben való igényérvényesítést) és a bíróság végzéssel határoz akkor is, ha az ügyben véglegesen dönt. 3 Polgári nemperes eljárások, Szerkesztette: Prof. Dr. Gáspárdy László, Novotni Kiadó, Miskolc, 2001, 7.o. 4 A évi XXXVIII. törvény hagyatéki eljárásról 5 A 21/2006. (V.18) IM. rendelet a cégbejegyzési eljárásról és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 6 Az évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 23 -a és a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról 7 Az évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 8 Az évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 9 A évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 10 A évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról, e törvényben az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés - 4 -

8 1.3. A polgári per A polgári per célja a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták pártatlan eldöntése. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek. A polgári per célja tehát a jogvédelemben foglalható össze, amely nemcsak azzal valósul meg, ha a bíróság a felperes keresetének helytad, hanem azzal is, ha azt elutasítja, ilyenkor ugyanis az alperes jogait védi. 11 A peres eljárás kérelmére indul meg és minden esetben a bíróság jár el. A jogvitában legalább két ellenérdekű fél van. A bíróság köteles mindkét felet meghallgatni (kétoldalú meghallgatás elve). A bíróság a tényállás megállapítása érdekében bizonyítást vesz fel, de a per eldöntéséhez szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek feladata. Ez alapján a bírósági döntés a véglegesség igényével történik, ítélettel, mely ha jogerőre emelkedik, jogi nyugvópontra juttatja a konfliktust. 12 Tehát polgári eljárás egy előre mutató, egymással összefüggő cselekményekből álló láncolat, amely az egységes bíróságok előtt zajlik, de a bíróságokon belül van munkamegosztás. A polgári eljárásban számos alapelv érvényesül. Ezek egy része az úgynevezett igazságszolgáltatási alapelvek, melyek az igazságszolgáltatási tevékenység mindkét ágát jellemzi, másik részük kifejezetten a polgári perekre jellemzőek, ezeket nevezzük jogági alapelveknek, a polgári perjog sajátos alapelveinek. 2. Alapelvekről általában 2.1. Alapelvek fogalma A magyar jogirodalom nem egységes az alapelvek jellegének megítélésében. A polgári eljárásjog irodalmában Móra Mihály, majd Névai László foglalkozott az alapelvek témakörével. Névai László volt az, aki az alapelvek fogalmát eszmei-politikai tartalommal töltötte meg, deklarálta az alapelvek kétirányú (a jogalkotás és a jogalkalmazás területére egyaránt kiható) normatív jellegét, valamint felállította az 11 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 16.o. 12 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 17.o

9 jellege. 13 S jó néhány év elteltével a polgári perrendtartás magyarázata csaknem teljes évtizedeken keresztül megdönthetetlennek bizonyuló, szervezeti- működési alapelvek felosztási sémáját. A polgári eljárásjog oktatásában használt, az egyik legelső, 1945 után napvilágot látott jegyzett - Névai nyomdokain - az alapelv fogalmat a következőképpen határozta meg: A magyar polgári eljárás alapelvei olyan általános tételek, amelyek megszabják az eljárás egész felépítését, áthatják valamennyi szabályát és intézményét, kijelölik a célját, a cél megvalósításának alapvető módszereit, meghatározzák a polgári eljárás alanyai tevékenységének természetét és tartalmát, megadják azokat a legjellemzőbb vonásokat, amelyek révén kidomborodik a polgári eljárásunk szocialista egészében ugyanezen fogalmat használja. 14 A szocialista évtizedek alapvetően ideologizálták az alapelv fogalmát. A polgári eljárásjog szocialista demokratizmustól áthatott alapelveit jogosan tekinthetjük a szocialista fejlődést aktívan elősegítő magyar polgári eljárásjog fontos pilléreinek. 15 A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi változásai új igényeket támasztottak a polgári eljárásjoggal szemben, amely az alapelvek újszerűbb meghatározását idézték elő. Az alapelv definiálása elválaszthatatlan az alapelvek jellegének megítélésétől. A kilencvenes években még három nagy elméleti irányzatot különböztethettünk meg egymástól. Az első már említett Névai iskolán alapult. Névai munkásságát követő iskola az alapelveknek változatlanul normatív jelleget tulajdonít, amelynek mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban meg kell nyilvánulnia. A jogalkotásban az alapelvek irányt mutatnak polgári eljárás jövőbeli szabályozásához, a jogalkalmazásban pedig kétely esetén jogértelmező vagy megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában hézagkitöltő szerepet töltenek be. Ezen elméletet tovább fejlesztette Németh János az alapelvek normatív jellegét elismerve, abból vezette le, hogy közülük nagyon sokat az Alkotmány (ma már Alaptörvény), a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (napjainkban a évi CLXI törvény) vagy más nemzetközi egyezményt kihirdető 13 Bacsó-Beck-Móra-Névai: Magyar Polgári Eljárásjog, Tankönyvkiadó, o. 14 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Szilbereky és Névai László, KJK, Bp., o. 15 Bacsó-Beck-Móra-Névai im.75.o

10 törvény (törvényerejű rendelet) fogalmaz meg és rendel alkalmazni. 16 Az alapelv jellegének normatív felfogása nemcsak a polgári eljárásjogra, hanem más jogágakra (közigazgatási jogra, polgári anyagi jogra) is jellemző volt. Bíró György és Lenkovics Barnabás kifejtik: A jogrendszer egészének, az egyes jogágaknak, ezen belül fontosabb részterületeknek is vannak iránymutató eszméi, azaz alapelvei. Ezek iránytűként, vezérfonalként szolgálnak, mind a jogtudomány művelői, mind a jogalkotók, mind pedig a jogalkalmazók számára ( ). A jogrendszerben érvényesülő alapelvek szoros összefüggésben és kölcsönhatásban vannak a társadalmi élet más rendező elveivel, s az erkölcsi, filozófiai, politikai és más alapelvekkel. 17 Ezzel ellentétes a Gáspárdy László nevével fémjelzett irányzat, mely épp az alapelvek gyors tartalmi változására tekintettel vitatja a normatív jelleget és az alapelveknek csak jogértelmezésben betöltött szerepét ismeri el. Jogforrási eredetüktől és érvényességi tartományuktól, ezek kiterjedésétől függetlenül az alapelvek - adott tételes jogi bázison - a jogszabályok értelmezését és alkalmazását segítik elő, elsősorban akkor, ha a tételes norma a jogalkalmazó szerv számára részleges vagy teljes cselekvési szabadságot enged, illetve akkor, ha jogértelmezési vagy jogalkalmazási határesettel állunk szemben. 18 A harmadik véleményt Kengyel Miklós képviselte, aki szerint az alapelvek elsősorban a tudományt szolgálják, azaz az alapelvek mindig a polgári per legfontosabb problémái körül kristályosodnak ki, és azokra a kérdésekre keresik a választ, amelyek nem magyarázhatóak meg csupán egyetlen jogszabály vagy jogintézmény alapján. Mivel a kérdések és a feleletek változnak, nincsenek örökérvényű alapelvek sem. Ami mégis állandó, az a bennük megragadható vagy az általuk kifejezett olyan eljárásjogi probléma. 19 Kengyel ezen álláspontját többször is alátámasztotta, miszerint több olyan alapelvet is megfogalmaz a jogtudomány, melyeket a Polgári perrendtartás alapelvként nem jelöl meg. Ezek egy részét közvetve vagy közvetlenül kifejezésre juttatja (pl. közvetlenség elve, szóbeliség elve), míg mások a Polgári 16 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Németh János, I. kötet, KJK, Bp., o. 17 Bíró György-Lenkovics Barnabás: Általános tanok, ideiglenes egyetemi jegyzet, Miskolc o. 18 Polgári Eljárásjog Kommentár a gyakorlat számára, Szerkesztette: Petrik Ferenc, Bp Első rész Általános rendelkezések I. fejezet 1.o. 19 Kengyel Miklós: Polgári Eljárásjog I, Pécs, o

11 perrendtartásban egyáltalán nem vagy más tartalommal érvényesülnek (pl. eshetőség elve, a perkoncentráció) 20. A polgári eljárásjog-tudomány nem egységes az alapelvek jellegét, rendszerét vagy tartalmát illetően. Nehéz lenne megállapítani azt, hogy hány alapelv létezik vagy a különböző elnevezések ugyanazt a princípiumot fedik-e. Az alapelvet, mint fogalmat elég nehéz meghatározni, de iránymutatásként és vezérfonalként szolgál a polgári eljárásjogban és más jogágakban is. Dr Wopera Zsuzsa álláspontjából vezetem le a későbbiekben a polgár eljárásjog sajátos alapelveit Az alapelvek rendszerezése Az alapelv fogalom körüli bizonytalanság meghatározó polgári eljárásjogitudományban. Nem lehet egységes álláspontot kialakítani: az alapelvek számával, elnevezésével, jellegével, tartalmának megítélésével és rendszerezésével kapcsolatban. Névai László is azt hangsúlyozta, hogy ahány szerző, legalább annyi rendszer. 21 Ha az alapelvek hierarchiáját próbáljuk levezetni, egyfajta koncentrikus körrendszert rajzolhatunk. Az egész jogrendszer alapelvének tekinthető, mivel valamennyi jogágat áthatja az ésszerűség és a jogbiztonság elve, valamint a nemzetközi jog és a belsőjog összhangjának elve. Valamennyi jogág szabályainak a társadalmi viszonyok, emberi életviszonyok ésszerű, a józan észnek megfelelő rendezésére kell törekednie. A jogbiztonság elve pedig a jogszabályok stabilitását, kiszámíthatóságát, áttekinthetőségét és megismerhetőségét takarja, melyet könnyen semmivé tehet a jogszabályok gyakori módosítása az alkalmi törvényhozás, illetve a törvényhozási túltermelés, az agyonszabályozottság. A nemzetközi jog-belső jog összhangjának elve azt jelenti, hogy Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Egyes álláspontok szerint az egész jogrendszer alapelvének tekinthető az igazságosság elve. Ez a nézet vallói szerint az ésszerű jogszabályok és az ezek alapján megszülető bírói ítéletek igazságossága mozdítja elő a legnagyobb mértékben a normák és ítéletek 20 Kengyel Miklós: A rendelkezési és tárgyalási elv a Polgári perrendtartás évi módosítása után, MJ, 1996/ o. 21 Névai László im.17.o

12 társadalmi elfogadását, az önkéntes jogkövetést, az érdekkonfliktusok megelőzését, illetőleg a konfliktusba keveredett felek megbékélését. 22 Az alapelvek második nagy körét- amennyiben az alapelveket hatáskörük alapján csoportosítjuk- az igazságszolgáltatás alapelvei alkotják. Ezen elvek közös jellemzője, hogy az igazságszolgáltatás szervezetéhez, működéséhez kapcsolódnak, tehát nem csupán a polgári, hanem a büntető igazságszolgáltatás területén is érvényesülnek. Az elmúlt évek történelmi változásai jelentősen érintették ezen alapelvek körét. Németh János mind a képviselethez való jogot, mind a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét nem az igazságszolgáltatás alapelveinek, hanem azokhoz kapcsolódó alanyi jogoknak tekinti, melyek elsősorban az igazságszolgáltatással kapcsolatos eljárásokban érvényesülnek. Németh János ilyen alanyi jognak tekinti még a bírósághoz fordulás jogát, a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírához, valamint a jogorvoslathoz való jogot is. 23 Az igazságszolgáltatás alapelvei a hatalmi ág-specifikus függetlenséget, semlegességet hivatottak biztosítani, illetőleg olyan fontos jogállami elvek érvényesülését garantálják, mint a törvény előtti egyenlőség elve, amely nélkül végső soron az emberek közötti egyenjogúság sem valósulna meg. Ezen alapelvekből a bíróságok működésével kapcsolatban és bírósági eljárásával összefüggő rendelkezésekre tartalmaznak iránymutatást, ennek mentén különböztethetünk meg anyagi jogi és eljárási jogi alapelveket. Az igazságszolgáltatás alapelveit Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) tartalmazza. 22 Bíró György-Lenkovics Barnabás im o. 23 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Németh János im o

13 3. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek Az anyagi jogi alapelvek az igazságszolgáltatásban: a bírósághoz fordulás joga, az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják az igazságszolgáltatás egységének elve,bíróság előtti egyenlőség és a bírói függetlenség elve, törvényes bírához való jog Az eljárásjogi alapelvek az igazságszolgáltatásban: a társasbíráskodás elve, ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban nyilvánosság elve, a védelemhez (képviselethez való) jog, az anyanyelv használatának elve, a jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog Anyagi jogi alapelvek az igazságszolgáltatásban A bírói út a bírósághoz fordulás joga A bírósághoz fordulás jogát a XX. század emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi jogi dokumentumai 25 mind tartalmazták, és alapvető emberi jogként deklarálták, ezek közül az Emberi Jogok Európai Egyezménye - 6. Cikke a tisztességes tárgyaláshoz való jogról szóló rendelkezésként rögzíti, miszerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és 24 Készítette: Dr. Borbás Beatrix: Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei és a bíróságok 25 Az évi Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata, az évi Emberi Jogok Európai Egyezménye és az évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

14 kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően évi XX. törvény 70/K. kimondja Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. Alaptörvényünk részletesebben kifejti, és szintén alapelvként rögzíti, 27 miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság bírálja el azzal, hogy a bírósághoz fordulás részletes feltételeit, hatásköri szabályait a polgári vagy büntető jogi eljárásjogok határozzák meg közelebbről. A bíróságok függetlenségét és pártatlanságát pedig egy sor anyagi- és eljárásjogi jogszabály a bírói szervezetre, a bírák jogállására vonatkozó rendelkezés biztosítja. A polgári perrendtartásról szóló törvény is kimondja, hogy e törvény célja természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését ( ). A bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. 28 A bírósághoz való fordulás jogának alkotmányi deklarálásával és annak az alapvető jogok és kötelezettségek közötti elhelyezésével az alkotmányozó az Alkotmánybíróság szerint 29 olyan eljárásra ad jogot, amely alkalmas az anyagi igazság érvényre juttatásához. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az anyagi igazság érvényre juttatása nem jelent garanciát arra, hogy a bírósági eljárás következtében született bírósági döntés helyes is lesz ezért is tartalmaz az Alkotmány egy további törvényi garanciát, a jogorvoslathoz való jogot 30 - erről később, az eljárási alapelvek között ejtek szót részletesebben. Ezen alkotmányi rendelkezésből az államnak pedig az a kötelezettsége fakad, hogy különböző szervezetein keresztül ezt az alapjogot biztosítsa, a polgári vagy büntető jogvita elbírálására a bírói utat biztosítsa 31 a bíróságok szervezetének felállításával és alkotmányos működésének garantálásával ez a gondolat pedig már 26 Az évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény 6. Cikke első mondata 27 Alaptörvény XXVIII. Cikkely (1) bekezdés évi III. törvény A polgári perrendtartásról az /1992. AB hat. 30 9/1992. AB határozat, ABH 1992, 59., /1993. AB hat

15 átvezet a következő alpontban tárgyalt alapelvhez amely alapján a perben a bíróságoknak kell eljárnia tehát a bíróságokat megilleti az igazságszolgáltatás monopóliuma Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják Az Alkotmány meghatározta, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. 32 A szervezet meghatározásán túl a bírósági szervezeti törvény leszögezte, hogy a bíróság határozata mindenkire kötelezi (ezeket a Magyar Köztársaság nevében hirdetette ki). Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve magába foglalta azt is, hogy minden igazságszolgáltatási hatáskörbe tartozó ügyet elbírálásra a bíróság elé lehet vinni. Ez vonatkozott az államigazgatási eljárásban elbírált ügyekre, illetve a szabálysértésekre is. A közigazgatási bíráskodásnak éppen az volt a lényege, hogy a közigazgatás fórumrendszerének kimerítése után bírói felülvizsgálatot lehessen kérni. A közigazgatási bíróságok nem az ügy érdemi elbírálására hivatottak, hanem annak megállapítására, hogy az eljárás törvényes volt-e. Mai alkotmányos rendszerünkben tehát az állam kötelessége egy olyan alkotmányos berendezkedés biztosítása, amelyben létezik és önállóan működik az államhatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elvének megfelelően az igazságszolgáltatási funkciót ellátó bírói szervezet, amelynek elsődleges feladata a jogviták elbírálása. Ezen rendszer biztosításának állami feladatát Alaptörvényünk fent idézett rendelkezéséből vezethetjük le miszerint mindenkinek joga van arra, hogy jogait és kötelességeit a törvény által felállított bíróság bírálja el -, hiszen ez a szabály magában hordozza azt a jelentést is, miszerint az igazságszolgáltatást, mint tevékenységet az állam, illetőleg az állami törvények által felállított egységes bírói rendszerbe tartozó bíróságoknak kell ellátniuk. E mögött az elv mögött több megfontolás is áll ezek közül talán a legjelentősebb az, hogy a bíróságok rendszerét, működését és eljárását a törvények olyan garanciarendszerekkel védik, illetve látják el, amelyek egyedülálló módon tudják biztosítani az igazságszolgáltatás pártatlanságát, évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 45. (1) bekezdés

16 függetlenségét, törvényességét - így végső soron az anyagi igazság érvényre juttatását a jogvitákban. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint: Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el. 33 Magyarország Alaptörvénye szerint: A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el 34. Az Alaptörvényben megfogalmazott szabályozás révén már nem szerepel az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve. Hiányzik az a kizárólagosság, amelyet a régi Alkotmányunk biztosított a bíróságok számára. Az igazságszolgáltatást nem csak bíróságok gyakorolják. szinte minden alkotmányos berendezkedésben léteznek olyan, a rendes bírói szervezettől elkülönülten működő más szervek, szervezetek, amelyek igazságszolgáltatási funkciót látnak el. Ezen főszabály alóli kivételek indokoltsága legtöbbször a praktikusságra, az eljárások gyorsaságára, a szakmaiság hangsúlyozottabb igényére, költségkímélő megfontolásokra vezethetők vissza. Amellett, hogy igazságszolgáltatást nem csak a rendes bíróságok szervezetrendszeréhez tartozó szervezeti egységek látnak el jelenleg igazságszolgáltatást végeznek a rendes bíróságokon kívül a választottbíróságok, egyes igazgatási szervek, illetőleg bizonyos választással kapcsolatos ügyekben egyes választási szervek is -, azon állítás sem igaz, hogy a rendes bíróságok csak igazságszolgáltatási tevékenységet folytatnak; itt utalunk olyan, nem jogviták elbírálását jelentő tevékenységekre, mint a cégnyilvántartás, vagy az előzetes letartóztatás kérdésében való döntés. Ezen szervek döntéseivel szemben minden esetben biztosítani kell a rendes bírósági szervezethez való visszacsatolást ez általában valamilyen jogorvoslati visszacsatolás, amely konkrétan fellebbezési jog, felülvizsgálati hatáskör törvényi kikötését jelenti. 33 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI törvény Magyarország Alaptörvénye 25 cikk (1) bekezdés

17 Az igazságszolgáltatás egységének elve, bíróság előtti egyenlőség Az igazságszolgáltatás egységének, egységességének elve biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, amely magában foglalja az igazságszolgáltatás, az igazságszolgáltatás előtti egyenlőség elvét is. A meghatározások formájától függetlenül az alapelv minden megfogalmazásban egy jelentéstartalommal bír: Magyarországon a bíróság előtt mindenki egyenlő, az évi XX. törvény 57. (1) bekezdésében is biztosítva volt. A bíróság előtti egyenlőség megteremtésének Alkotmányban deklarált feladatát az állam pedig kizárólag akkor tudja ellátni, amennyiben biztosítja, hogy az állampolgárok ügyeiben ugyanazon állami bírósági rendszerbe tartozó, azonos szervezeti típusú bíróságok, illetve ugyanazon törvényi követelményeknek megfelelő hivatásos bírák járjanak el, ugyanazon jogszabályokat alkalmazva, azokat ugyanazon elvek mentén értelmezve, azonos anyagi jogi feltételek mentén, és azonos eljárási rend mellett - és végső soron ekképpen hozzanak döntést, ítéletet. Az alapelv megvalósulásának további feltétele, hogy a bírósági szervezetrendszer döntéshozó egységeit az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés végett jogorvoslati, fellebbviteli akár fellebbezési, vagy felülvizsgálati szempontból összekapcsolják, így egyrészt önállóságukat megőrizve, másrészt az igazságszolgáltatási szervezet egységességét biztosítva alkossanak egységes állami rendszert. Az egységes állami rendszert Magyarországon is a rendes bíróságok képviselik, emellett hazánkban és más alkotmányos államokban is elismertek a rendes bírósági szervezetek mellett vagy egyes esetekben azok helyett működő, de igazságszolgáltatási tevékenységet végző a bírói szervezetek más típusai eszerint a fogalmi megkülönböztetések szerint beszélhetünk rendes bíróságokról, különbíróságokról és rendkívüli bíróságokról. A rendes bíróságok az igazságszolgáltatás állandó ellátására létrehozott bírói szervek rendszere, amelyek elvileg általános hatáskörrel rendelkeznek, így voltaképpen minden bírói útra tartozó ügyben eljárhatnak, és - ahogy azt az alábbiakban látni fogjuk több szintű szervezetrendszerként, mégis fellebbviteli szempontból egymáshoz kapcsoltan alkotnak egységes rendszert. A különbíróságok fogalmukra nézve olyan speciális, szakosított bíróságok, amelyek a rendes bíróságok mellett állandó jelleggel működnek, és az ügyek egy

18 meghatározott csoportjára nézve rendelkeznek eljárási jogosultsággal tulajdonképpen ezen ügycsoport sajátosságai, illetőleg az azok elbírálásához szükséges szakmaiság követelményei adnak létjogosultságot ezen szervek létezésének. A rendkívüli bíróságok pedig egyes, az államélet rendkívüli helyzeteiben eljárási jogosultsággal rendelkező, így ideiglenes jelleggel, azonban ezekben az esetekben a rendes- és a különbíróságok helyett működő, speciális jogállással, szervezettel és eljárási renddel bíró bíróságok. Magyarországon a bíróságok az alkotmányi és az azt végrehajtó egyes törvényi rendelkezések alapján mindhárom típusba tartozó bírói szervek léteznek a rendes bíróságok mellett működnek különbíróságok és törvényi lehetőség van az úgynevezett rendkívüli bíróságok létrehozására. Alaptörvényünk és régi Alkotmányunk összehasonlítása szerint rendes bíróságok szervezeteinek a neve megváltozott. Az igazságszolgáltatást Magyarországon ma a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok 1949.évi XX. törvényben a Kúriát Legfelsőbb Bíróságnak nevezték. Az ítélőtábla elnevezésében nincs változás. A Törvényszéket Megyei Bíróságnak, a Járásbíróságot pedig Helyi Bíróságnak nevezték. 35 A rendes bíróságok mellett különbíróságként kerültek megszervezésre a munkaügyi bíróságok, amelyek a munkaviszonyból és a munkajellegű jogviszonyból fakadó jogviták elbírálásra rendelkeznek eljárási jogosultsággal, január 1. napjától pedig szintén különbíróságként kerültek kialakításra szervezetileg a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatát ellátó közigazgatási és munkaügyi bíróságok is, amelyek addig az időpontig a rendes bíróságok keretében működtek. Az igazságszolgáltatás egységének elve tehát végső soron a törvény előtti egyenlőséget szolgálja, amely azonban adott államban csak úgy biztosítható, ha a bírói útra tartozó ügyeket azonos szervezetű és eljárású bíróságok amely szervezetet az állam biztosít, az eljárásjogok azonosságát pedig szintén állami meghatározottság biztosítja bírálják el, de az is szükséges a jogegyenlőség érvényesüléséhez, hogy ezek a bírói szervek az igazságszolgáltatást a jogszabályok egységes értelmezésével évi XX. törvény 45. (1) bekezdés

19 végezzék. A jogegység érdekében Magyarországon a legfelsőbb szintű bírói fórum, a Kúria fejt ki tevékenységet, amelynek keretében a bíróságok egységes jogalkalmazása, jogértelmezése végett a bíróságokra nézve kötelező jogegységi határozatokat hoz A bírói függetlenség Az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 36 rendelkezései szerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatóak évi XX. törvényben sem volt ez másképp az 50. (3) bekezdése kimondja, hogy: a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A befolyásmentes ítélkezést szolgálják bizonyos, a bírói szervezetre vonatkozó rendelkezések, míg más szabályok a bírák személyét illetően határoznak meg olyan garanciákat, amelyek a bírói függetlenség szempontjából nélkülözhetetlenek. Szervezeti jogi garanciák közt említhetjük meg, miszerint a négyszintű bírói szervezet ellentétben például a centralizált és hierarchizált ügyészi szervezetrendszerrel nem rendeződik alá- fölérendeltségbe, az alsóbb és felsőbb szintű bíróságok nem állnak hierarchikus viszonyban egymással, azokat csak a jogorvoslati fórumok kapcsolják össze így a felsőbb szintű bíróságok joggyakorlata nem befolyásolhatja az alsóbb szintű bíróságok munkáját teljes mértékben független maradhat az előtte folyó ügyben minden, még az alsóbb szintű bíróságokon ítélkező bíró is. A bíróságok központi igazgatását 1997-től kezdődően alapvetően nem államilag szervezték, hanem önkormányzati alapokon, korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látta el az igazgatási feladatokat, ma pedig ezeket az Országos Bírósági Hivatal végzi. Az Országos Bírósági Hivatal tehát ellátja a bíróságok központi igazgatási feladatait, továbbá felügyeletet gyakorol az egyes bírósági szinteken az igazgatási feladatokat ellátó bírósági elnökök munkája felett. A bíróságok központi igazgatásának felügyelete pedig a 15 fős Országos Bírói Tanács kezében van. A bírói függetlenséget biztosító, a bírák személyére vonatkozó szabályok jogpolitikai célja, hogy a bírónak az ítéletben kifejeződő véleménye, szakmai 36 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény

20 álláspontja miatt ne kelljen sérelmes következményektől tartania. Ennek érdekében a bírák jogállását rögzítő sarkalatos törvény 37 részletesen rögzíti a bírói tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, így garantálva azt, hogy a bírákat csak törvényes okból és törvényes eljárás keretében lehessen elmozdítani tisztségükből. Az összeférhetetlenségi szabályok szintén a pártatlan ítélkezést, azaz azt szolgálják, hogy ítélkező tevékenysége során a bíró eleve ne kerülhessen össze nem férő helyzetbe; előre kizárva azt, hogy bármilyen szempontból befolyásolva legyen ennek megfelelően a bírákat illetően az összeférhetetlenségi szabályok igencsak széleskörűek. Vonatkozik rájuk a politikai összeférhetetlenség, azaz a bírák nem lehetnek tagjai pártnak és párttevékenységet nem folytathatnak, hivatali összeférhetetlenség, azaz a bírák nem láthatnak el semmilyen más állami vagy önkormányzati hivatalt, így nem lehetnek részei más államhatalmi ágak alrendszereinek, foglalkozási összeférhetetlenség, azaz a hivatásos bírák tisztségük ellátásán kívül más kereső tevékenységet nem folytathatnak kivéve természetesen a szellemi jogi oltalom alá eső tevékenységeket, a gazdasági összeférhetetlenség, azaz a bírák nem lehetnek gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, végül egy, az igazságszolgáltatási hatalmi ágra sajátosan jellemző összeférhetetlenségi forma, az elfogultsági összeférhetetlenség, amely alapján amennyiben bármely okból az egy adott ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el a bírótól, úgy az nem járhat el. 38 Végezetül a személyes függetlenséget biztosító jogosultság a hivatásos bírákat megillető mentelmi jog, amely célja, hogy a bírák személyét védje az alaptalan zaklatásoktól. A mentelmi jog mindkét eleme felelősségmentesség és sérthetetlenség is megilleti a bírákat, akik tehát egyfelől a felelősségmentesség alapján sem tisztségük ideje alatt, sem később nem vonhatók felelősségre az ítélkezési tevékenységgel kapcsolatosan tett kijelentésük, véleményük, esetleg az annak eredményeképpen meghozott ítéletük tartalma miatt. Másfelől a tisztség ellátásának időtartamára őket 37 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény 38 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény IV Fejezet, 21. Összeférhetetlenség,

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Magyarország Alaptörvénye: A magyar jogi hierarchiában a legmagasabb rendű jogszabály, amely 2012. január 1. napján lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország köztársasági elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztésére az ez évi ülnökválasztást várhatóan 2015. március 7. napja

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítása a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok

Részletesebben

A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE

A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKHELYETTESE S Z E K S Z Á R D 2012. El. III. A. 3/2/3. szám A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE A Bonyhádi Városi Bíróság elnöke 2012.El.II.A.23. számú javaslatának,

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról Az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév Tantárgy megnevezése: Tantárgy kódja: GAZDASÁGI JOG ÉS KÖZIGAZGATÁSTAN ALAPJAI GJKA1K0MEMT Kontaktórák száma: Elmélet: 3 Gyakorlat: 0 Összesen: 3 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Jogorvoslati rendszer

Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati eszközök: kifogás fellebbezés bírósági felülvizsgálati kérelem alkotmányjogi panasz Az országgyűlési képviselők választásában eljáró választási bizottságok: Szavazatszámláló

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje Ügyszám: 2014.El.III.A.2. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. Tv. 9. -ban foglaltakra figyelemmel Veszprémi

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

A módosított bírósági törvények kritikája

A módosított bírósági törvények kritikája A módosított bírósági törvények kritikája 2012. szeptember Olyan időket élünk manapság Magyarországon, amikor az alkotmányosság kérdésében egész Európában mérvadónak tekintett szakértői testületnek, a

Részletesebben

Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév

Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szekszárd Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév I. A szigorlat

Részletesebben

1. SZ. MUNKADOKUMENTUM

1. SZ. MUNKADOKUMENTUM EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 5.9.2012 1. SZ. MUNKADOKUMENTUM az alapvető jogok helyzetéről Magyarországon: normák és gyakorlatok (az EP 2012. február 16-i

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések Tartalom Joghatóság Hatáskör (hatósági jogkör) Hatáskör-elvonás és átruházás Illetékeség Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálat áttétel Ideiglenes intézkedés

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 1. -ának helyébe a következő rendelkezés lép :

végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 1. -ának helyébe a következő rendelkezés lép : limány_tn25 : T [M 4 úllq@eeg., 2010 JLN 15. 2010. évi...törvény a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény módosításáró l

Részletesebben

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,

Részletesebben

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9. Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.) felperesnek jogi kép.: Magyar Államkincstár (1054 Budapest, Hold

Részletesebben

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv Dr. Hegedűs Annamária A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv A Magyar Közlöny 57. számában hirdették ki az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről,

Részletesebben

A végrehajtás felfüggesztéséről

A végrehajtás felfüggesztéséről A végrehajtás felfüggesztéséről Szerző: dr. Bodnár Éva Budapest, 2013. július 19. A végrehajtási eljárás megindulását követően bekövetkezhetnek olyan események, körülmények, amely alapján helye lehet a

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

ELNÖKE. A törvényszék, mint cégbíróság iratkezelése

ELNÖKE. A törvényszék, mint cégbíróság iratkezelése ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.hu Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének 9/2014. (VII. 4.) OBH utasítása

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról pénzügyekben hitelesen Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról INFORMÁCIÓS ANYAGOK Tanácsadásra bejelentkezés: email: info@hitelszovetseg.hu telefon: +36(30) 7091269 S Z É C H E N Y

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul:

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul: Melléklet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 74/2015. (VI.26.) számú határozathoz A Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodása az időközben bekövetkezett változások

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT I. Az Alapítvány neve, székhelye Az Alapítvány neve: PÉCSI TENISZÉRT Közhasznú Alapítvány Az Alapítvány székhelye: 7635 Pécs Kisszkókó dűlő 7. II. Az

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

TIVADAR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

TIVADAR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA TIVADAR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA 2010. 2/8 Tivadar Község Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján, a közbeszerzési eljárások

Részletesebben

IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN

IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN Fő témakörök: 1. Az irányítás fogalma 2. Irányítási hatáskör 3. Irányítás és felügyelet elhatárolása 4. Az utasításoknak való engedelmesség 1. Az irányítás

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. június 24. 2013. 13. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 13/2013. (VI. 17.) AB határozat a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI.

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK XII. KONFERENCIÁJA A Konferencia témája: Az alkotmánybíróságok és egyéb nemzeti bíróságok kapcsolatai és az európai bíróságok működésének e területre gyakorolt hatásai A Magyar

Részletesebben

Szabályzat. 1. A szabályzat hatálya

Szabályzat. 1. A szabályzat hatálya Szabályzat Kiskunhalas, Hősök tere 2. szám alatti Kiskunhalasi Református Egyházközség (továbbiakban: Egyházközség) a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének

Részletesebben

A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL

A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) új alapokra helyezte a magyar állami jogi segítségnyújtás rendszerét. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új szolgáltatásként

Részletesebben

A tényálláshoz kötöttség elvének egyes kérdései a másodfokú büntetőperben

A tényálláshoz kötöttség elvének egyes kérdései a másodfokú büntetőperben Dr. Kardos Sándor* 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) revíziós rendszerének egyik igen fontos jogintézményét, a tényálláshoz kötöttséget kívánom bemutatni. A tényálláshoz kötöttség elvének egyes

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

SZIGORLATI KÉRDÉSEK POLGÁRI PERJOGBÓL 2010

SZIGORLATI KÉRDÉSEK POLGÁRI PERJOGBÓL 2010 SZIGORLATI KÉRDÉSEK POLGÁRI PERJOGBÓL 2010 I. félév 1. A polgári eljárás fogalma, forrásai, tárgya, célja, feladatai, a polgári eljárási jogszabály 3 hatálya 2. Az eljárás szakaszai, a polgári igazságszolgáltatás

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok (1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez) ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma,

Részletesebben

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola. A polgári eljárásjogi alapfogalmak

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola. A polgári eljárásjogi alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola A polgári eljárásjogi alapfogalmak Szerző: dr. Bednay Dezső Budapest 2011 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 1) Az igazságszolgáltatás (bíróságok) 2) A bírósági eljárás általában,

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Közlemények. A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

Közlemények. A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Közlemények A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái 40. A közintézet fogalma; fajtái 1.A közintézet fogalma - a közintézetek látják el azokat a közoktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális feladatokat, amelyeket az állam feladatvállalásának

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben