SZAKDOLGOZAT. Horváth Dalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Horváth Dalma"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Horváth Dalma 2013

2 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék Az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése a polgári perben SZAKDOLGOZAT Konzulens: Dr. Wopera Zsuzsa Polgári Eljárásjogi Tanszék Készítette: Horváth Dalma igazságügyi igazgatás

3 University of Miskolc Faculty of Law Civil Law Faculty The Operation of the Principces of the Civil Action SZAKDOLGOZAT Consultant: Dr. Wopera Zsuzsa Civil Law Faculty Author: Horváth Dalma judicial administration

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS POLGÁRI ELJÁRÁSJOG ALAPFOGALMAI A POLGÁRI BÍRÁSKODÁS HATÁRAI A POLGÁRI NEMPERES ELJÁRÁSOK A POLGÁRI PER ALAPELVEKRŐL ÁLTALÁBAN ALAPELVEK FOGALMA AZ ALAPELVEK RENDSZEREZÉSE AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN ÉRVÉNYESÜLŐ ALAPELVEK ANYAGI JOGI ALAPELVEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A bírói út a bírósághoz fordulás joga Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják Az igazságszolgáltatás egységének elve, bíróság előtti egyenlőség A bírói függetlenség A törvényes bírához való jog ELJÁRÁSI JOGI ALAPELVEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A társasbíráskodás elve Az ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban A nyilvánosság elve A polgári ügyekben a nyilvánosság elve A védelemhez (képviselethez) való jog Az anyanyelv használatának elve A jogorvoslathoz való jog A jogorvoslathoz való jog a polgári peres eljárásban A fellebbezés A fellebbezés a közigazgatási bírósági eljárásban Fellebbezés a közigazgatási döntés törvényességét elbíráló bírósági ítélettel szemben Fellebbezés közigazgatási jogvitákat érdemben elbíráló bírósági döntésekkel szemben A közbenső döntések fellebbezhetősége A tisztességes eljárás elve A POLGÁRI ELJÁRÁS SAJÁTOS ALAPELVEI A RENDELKEZÉS ELVE A TÁRGYALÁS ELVE A PERHATÉKONYSÁG ELVE A FÉLEGYENLŐSÉG (PERES FELEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK) ELVE A JÓHISZEMŰ PERVITEL ELVE A SZABAD BIZONYÍTÁS ELVE ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM: HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK

5 Bevezetés Dolgozatom bevezetőjében - néhány gondolat erejéig - szeretném megindokolni témaválasztásomat. A szakdolgozati tematika alapján, az első téma, ami érdekesnek tűnt számomra az igazságszolgáltatási alapelvek érvényesülése a polgári perben volt. Az igazságszolgáltatás egy fontos kérdéskör a számomra, hiszen ez az a tevékenység, amelyen keresztül az állam a legnagyobb mértékben beavatkozik az emberek életébe, és az itt hozott döntések alapjaiban változtatják meg az érintettek életét. A polgári eljárásban a természetes személyek és más személyek közötti jogvitákat bírálják el. A bíróság az eljárásban vagyoni és személyi jogok tárgykörében hoz pártatlan döntést. A Polgári perrendtartás törvény tartalmazza azokat a meghatározott alapelveket, amelyek az egész eljárást biztosítják. A témával kapcsolatban több kérdés is felmerült a számomra. - Elsősorban mi az az alapelv? - Mi az igazságszolgálás alapelve? - Hány igazságszolgáltatási alapelvet különböztettük meg? - Milyen alapelvek is érvényesülnek a polgári eljárásjogban? - A polgári eljárás sajátos alapelveket is tartalmaz? - Milyen összefüggések vannak az alapelvek között és hogyan segítik a polgári per előmenetelét? Szakdolgozatom célja, hogy a kérdésekre választ találjak és lássam az összefüggéseket, amelyek előmozdítják a polgári per hatékonyságát

6 1. Polgári eljárásjog alapfogalmai 1.1. A polgári bíráskodás határai Az igazságszolgáltatási tevékenységnek két ága van: a polgári és büntető igazságszolgáltatás, másképpen polgári és büntető bíráskodás. Az igazságszolgáltatás a bíróságok jogalkalmazó tevékenysége. Főszabályként a bíróságoknak kell végezniük, melynek garanciális okai vannak. A jogalkalmazóra is kötelező eljárási kötöttségekből adódnak. Magyarországon az egységes igazságszolgáltatási szervezetrendszerben a büntető ügyeken kívül minden más ügy polgári ügynek tekintendő és polgári bírósági útra tartozik. A polgári ügyekben a bíróságok polgári eljárás szabályai szerint járnak el. Anyagi jogszabályok határozzák meg, hogy milyen ügyek tartoznak polgári bírósági útra, ezek a következők: - A polgári jogi jogvita, azaz Polgári Törvénykönyvben 1 szabályozott jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyek - a családjogi jogvita, - munkaügyi, szövetkezeti jogi jogvita, társadalombiztosítási jogvita, - társasági jogi jogvita, - a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése és - minden egyéb jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a polgári bírósági út igénybevételét pl.: az állampolgárság fennállásával, az egyesülési joggyakorlás kapcsolatos vita. 2 A polgári eljárásjog a jogrendszer önálló ágazata, amelyet egyszerre jellemez két alapvető sajátosság. Az egyik alapvető sajátossága a jogrendszer ezen ágazatának, hogy a közjog térfelén helyezkedik el. A másik alapvető sajátosság abban rejlik, hogy e szóban forgó ágazat az anyagi jogi matériáktól eltérően mintegy közvetve épül rá a természetes" társadalmi viszonyokra, azaz processzuális (eljárási) természetű: működésbe rendszerint akkor lép, ha az anyagi jogi viszonyokban ténylegesen vagy pusztán állítottan zavar keletkezik. Közjogi elhelyezkedésű és processzuális természetű jogágazatunknak két féltekéje van. Az egyiknek neve: peres eljárás, a másiké: a nemperes eljárás. Peres 1 Az évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 2 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, o

7 eljáráson mindig a polgári pert értjük 3. A két eljárástípus legfontosabb ismérveit és elhatárolásait az alábbiakban részletezem A polgári nemperes eljárások A legkülönbözőbb típusaival találkozhatunk. pl. hagyatéki eljárás 4, cégbejegyzési eljárás 5, holtnak nyilvánítási eljárás 6, bírósági végrehajtás 7, felszámolási eljárás 8, éppen ezért ezek célja az eljárások különbözősége miatt nem határozható meg egységesen. Céljuk alapján léteznek, pl. perpótló, perelhárító, jogot kényszer útján érvényesíthető, és jogok gyakorlását elősegítő nemperes eljárások. A nemperes eljárás kérelemmel vagy más beadvánnyal indul és nem minden esetben bíróság jár el (pl.: közjegyző: hagyatéki eljárásban), de a nemperes eljárások döntő többsége is bírósági hatáskörbe tartozik. Az ellenérdekű felek hiányozhatnak (pl. holtnak nyilvánítási eljárásban). Az eljárás döntően nem kontradiktórius (pl.: fizetési meghagyásos eljárás 9 : a bíróság az ellenérdekű felet nem hallgatja meg), maga a nemperes eljárás célja sem teszi szükségessé a felek kétoldalú meghallgatását (nincs jogvita). A nemperes eljárásban vagy nem folytatnak le bizonyítást (pl. fizetési meghagyásos eljárás) vagy korlátozottan van helye a bizonyításnak (pl. hagyatéki eljárás: csak okirati bizonyítás megengedett). A döntés nem mindig végleges (pl.: ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés 10 - nem zárja ki a hagyatéki perben való igényérvényesítést) és a bíróság végzéssel határoz akkor is, ha az ügyben véglegesen dönt. 3 Polgári nemperes eljárások, Szerkesztette: Prof. Dr. Gáspárdy László, Novotni Kiadó, Miskolc, 2001, 7.o. 4 A évi XXXVIII. törvény hagyatéki eljárásról 5 A 21/2006. (V.18) IM. rendelet a cégbejegyzési eljárásról és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 6 Az évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 23 -a és a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról 7 Az évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 8 Az évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 9 A évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 10 A évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról, e törvényben az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés - 4 -

8 1.3. A polgári per A polgári per célja a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták pártatlan eldöntése. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek. A polgári per célja tehát a jogvédelemben foglalható össze, amely nemcsak azzal valósul meg, ha a bíróság a felperes keresetének helytad, hanem azzal is, ha azt elutasítja, ilyenkor ugyanis az alperes jogait védi. 11 A peres eljárás kérelmére indul meg és minden esetben a bíróság jár el. A jogvitában legalább két ellenérdekű fél van. A bíróság köteles mindkét felet meghallgatni (kétoldalú meghallgatás elve). A bíróság a tényállás megállapítása érdekében bizonyítást vesz fel, de a per eldöntéséhez szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek feladata. Ez alapján a bírósági döntés a véglegesség igényével történik, ítélettel, mely ha jogerőre emelkedik, jogi nyugvópontra juttatja a konfliktust. 12 Tehát polgári eljárás egy előre mutató, egymással összefüggő cselekményekből álló láncolat, amely az egységes bíróságok előtt zajlik, de a bíróságokon belül van munkamegosztás. A polgári eljárásban számos alapelv érvényesül. Ezek egy része az úgynevezett igazságszolgáltatási alapelvek, melyek az igazságszolgáltatási tevékenység mindkét ágát jellemzi, másik részük kifejezetten a polgári perekre jellemzőek, ezeket nevezzük jogági alapelveknek, a polgári perjog sajátos alapelveinek. 2. Alapelvekről általában 2.1. Alapelvek fogalma A magyar jogirodalom nem egységes az alapelvek jellegének megítélésében. A polgári eljárásjog irodalmában Móra Mihály, majd Névai László foglalkozott az alapelvek témakörével. Névai László volt az, aki az alapelvek fogalmát eszmei-politikai tartalommal töltötte meg, deklarálta az alapelvek kétirányú (a jogalkotás és a jogalkalmazás területére egyaránt kiható) normatív jellegét, valamint felállította az 11 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 16.o. 12 Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 17.o

9 jellege. 13 S jó néhány év elteltével a polgári perrendtartás magyarázata csaknem teljes évtizedeken keresztül megdönthetetlennek bizonyuló, szervezeti- működési alapelvek felosztási sémáját. A polgári eljárásjog oktatásában használt, az egyik legelső, 1945 után napvilágot látott jegyzett - Névai nyomdokain - az alapelv fogalmat a következőképpen határozta meg: A magyar polgári eljárás alapelvei olyan általános tételek, amelyek megszabják az eljárás egész felépítését, áthatják valamennyi szabályát és intézményét, kijelölik a célját, a cél megvalósításának alapvető módszereit, meghatározzák a polgári eljárás alanyai tevékenységének természetét és tartalmát, megadják azokat a legjellemzőbb vonásokat, amelyek révén kidomborodik a polgári eljárásunk szocialista egészében ugyanezen fogalmat használja. 14 A szocialista évtizedek alapvetően ideologizálták az alapelv fogalmát. A polgári eljárásjog szocialista demokratizmustól áthatott alapelveit jogosan tekinthetjük a szocialista fejlődést aktívan elősegítő magyar polgári eljárásjog fontos pilléreinek. 15 A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi változásai új igényeket támasztottak a polgári eljárásjoggal szemben, amely az alapelvek újszerűbb meghatározását idézték elő. Az alapelv definiálása elválaszthatatlan az alapelvek jellegének megítélésétől. A kilencvenes években még három nagy elméleti irányzatot különböztethettünk meg egymástól. Az első már említett Névai iskolán alapult. Névai munkásságát követő iskola az alapelveknek változatlanul normatív jelleget tulajdonít, amelynek mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban meg kell nyilvánulnia. A jogalkotásban az alapelvek irányt mutatnak polgári eljárás jövőbeli szabályozásához, a jogalkalmazásban pedig kétely esetén jogértelmező vagy megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában hézagkitöltő szerepet töltenek be. Ezen elméletet tovább fejlesztette Németh János az alapelvek normatív jellegét elismerve, abból vezette le, hogy közülük nagyon sokat az Alkotmány (ma már Alaptörvény), a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (napjainkban a évi CLXI törvény) vagy más nemzetközi egyezményt kihirdető 13 Bacsó-Beck-Móra-Névai: Magyar Polgári Eljárásjog, Tankönyvkiadó, o. 14 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Szilbereky és Névai László, KJK, Bp., o. 15 Bacsó-Beck-Móra-Névai im.75.o

10 törvény (törvényerejű rendelet) fogalmaz meg és rendel alkalmazni. 16 Az alapelv jellegének normatív felfogása nemcsak a polgári eljárásjogra, hanem más jogágakra (közigazgatási jogra, polgári anyagi jogra) is jellemző volt. Bíró György és Lenkovics Barnabás kifejtik: A jogrendszer egészének, az egyes jogágaknak, ezen belül fontosabb részterületeknek is vannak iránymutató eszméi, azaz alapelvei. Ezek iránytűként, vezérfonalként szolgálnak, mind a jogtudomány művelői, mind a jogalkotók, mind pedig a jogalkalmazók számára ( ). A jogrendszerben érvényesülő alapelvek szoros összefüggésben és kölcsönhatásban vannak a társadalmi élet más rendező elveivel, s az erkölcsi, filozófiai, politikai és más alapelvekkel. 17 Ezzel ellentétes a Gáspárdy László nevével fémjelzett irányzat, mely épp az alapelvek gyors tartalmi változására tekintettel vitatja a normatív jelleget és az alapelveknek csak jogértelmezésben betöltött szerepét ismeri el. Jogforrási eredetüktől és érvényességi tartományuktól, ezek kiterjedésétől függetlenül az alapelvek - adott tételes jogi bázison - a jogszabályok értelmezését és alkalmazását segítik elő, elsősorban akkor, ha a tételes norma a jogalkalmazó szerv számára részleges vagy teljes cselekvési szabadságot enged, illetve akkor, ha jogértelmezési vagy jogalkalmazási határesettel állunk szemben. 18 A harmadik véleményt Kengyel Miklós képviselte, aki szerint az alapelvek elsősorban a tudományt szolgálják, azaz az alapelvek mindig a polgári per legfontosabb problémái körül kristályosodnak ki, és azokra a kérdésekre keresik a választ, amelyek nem magyarázhatóak meg csupán egyetlen jogszabály vagy jogintézmény alapján. Mivel a kérdések és a feleletek változnak, nincsenek örökérvényű alapelvek sem. Ami mégis állandó, az a bennük megragadható vagy az általuk kifejezett olyan eljárásjogi probléma. 19 Kengyel ezen álláspontját többször is alátámasztotta, miszerint több olyan alapelvet is megfogalmaz a jogtudomány, melyeket a Polgári perrendtartás alapelvként nem jelöl meg. Ezek egy részét közvetve vagy közvetlenül kifejezésre juttatja (pl. közvetlenség elve, szóbeliség elve), míg mások a Polgári 16 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Németh János, I. kötet, KJK, Bp., o. 17 Bíró György-Lenkovics Barnabás: Általános tanok, ideiglenes egyetemi jegyzet, Miskolc o. 18 Polgári Eljárásjog Kommentár a gyakorlat számára, Szerkesztette: Petrik Ferenc, Bp Első rész Általános rendelkezések I. fejezet 1.o. 19 Kengyel Miklós: Polgári Eljárásjog I, Pécs, o

11 perrendtartásban egyáltalán nem vagy más tartalommal érvényesülnek (pl. eshetőség elve, a perkoncentráció) 20. A polgári eljárásjog-tudomány nem egységes az alapelvek jellegét, rendszerét vagy tartalmát illetően. Nehéz lenne megállapítani azt, hogy hány alapelv létezik vagy a különböző elnevezések ugyanazt a princípiumot fedik-e. Az alapelvet, mint fogalmat elég nehéz meghatározni, de iránymutatásként és vezérfonalként szolgál a polgári eljárásjogban és más jogágakban is. Dr Wopera Zsuzsa álláspontjából vezetem le a későbbiekben a polgár eljárásjog sajátos alapelveit Az alapelvek rendszerezése Az alapelv fogalom körüli bizonytalanság meghatározó polgári eljárásjogitudományban. Nem lehet egységes álláspontot kialakítani: az alapelvek számával, elnevezésével, jellegével, tartalmának megítélésével és rendszerezésével kapcsolatban. Névai László is azt hangsúlyozta, hogy ahány szerző, legalább annyi rendszer. 21 Ha az alapelvek hierarchiáját próbáljuk levezetni, egyfajta koncentrikus körrendszert rajzolhatunk. Az egész jogrendszer alapelvének tekinthető, mivel valamennyi jogágat áthatja az ésszerűség és a jogbiztonság elve, valamint a nemzetközi jog és a belsőjog összhangjának elve. Valamennyi jogág szabályainak a társadalmi viszonyok, emberi életviszonyok ésszerű, a józan észnek megfelelő rendezésére kell törekednie. A jogbiztonság elve pedig a jogszabályok stabilitását, kiszámíthatóságát, áttekinthetőségét és megismerhetőségét takarja, melyet könnyen semmivé tehet a jogszabályok gyakori módosítása az alkalmi törvényhozás, illetve a törvényhozási túltermelés, az agyonszabályozottság. A nemzetközi jog-belső jog összhangjának elve azt jelenti, hogy Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Egyes álláspontok szerint az egész jogrendszer alapelvének tekinthető az igazságosság elve. Ez a nézet vallói szerint az ésszerű jogszabályok és az ezek alapján megszülető bírói ítéletek igazságossága mozdítja elő a legnagyobb mértékben a normák és ítéletek 20 Kengyel Miklós: A rendelkezési és tárgyalási elv a Polgári perrendtartás évi módosítása után, MJ, 1996/ o. 21 Névai László im.17.o

12 társadalmi elfogadását, az önkéntes jogkövetést, az érdekkonfliktusok megelőzését, illetőleg a konfliktusba keveredett felek megbékélését. 22 Az alapelvek második nagy körét- amennyiben az alapelveket hatáskörük alapján csoportosítjuk- az igazságszolgáltatás alapelvei alkotják. Ezen elvek közös jellemzője, hogy az igazságszolgáltatás szervezetéhez, működéséhez kapcsolódnak, tehát nem csupán a polgári, hanem a büntető igazságszolgáltatás területén is érvényesülnek. Az elmúlt évek történelmi változásai jelentősen érintették ezen alapelvek körét. Németh János mind a képviselethez való jogot, mind a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét nem az igazságszolgáltatás alapelveinek, hanem azokhoz kapcsolódó alanyi jogoknak tekinti, melyek elsősorban az igazságszolgáltatással kapcsolatos eljárásokban érvényesülnek. Németh János ilyen alanyi jognak tekinti még a bírósághoz fordulás jogát, a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírához, valamint a jogorvoslathoz való jogot is. 23 Az igazságszolgáltatás alapelvei a hatalmi ág-specifikus függetlenséget, semlegességet hivatottak biztosítani, illetőleg olyan fontos jogállami elvek érvényesülését garantálják, mint a törvény előtti egyenlőség elve, amely nélkül végső soron az emberek közötti egyenjogúság sem valósulna meg. Ezen alapelvekből a bíróságok működésével kapcsolatban és bírósági eljárásával összefüggő rendelkezésekre tartalmaznak iránymutatást, ennek mentén különböztethetünk meg anyagi jogi és eljárási jogi alapelveket. Az igazságszolgáltatás alapelveit Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) tartalmazza. 22 Bíró György-Lenkovics Barnabás im o. 23 A polgári perrendtartás magyarázata, Szerkesztette: Németh János im o

13 3. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek Az anyagi jogi alapelvek az igazságszolgáltatásban: a bírósághoz fordulás joga, az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják az igazságszolgáltatás egységének elve,bíróság előtti egyenlőség és a bírói függetlenség elve, törvényes bírához való jog Az eljárásjogi alapelvek az igazságszolgáltatásban: a társasbíráskodás elve, ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban nyilvánosság elve, a védelemhez (képviselethez való) jog, az anyanyelv használatának elve, a jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog Anyagi jogi alapelvek az igazságszolgáltatásban A bírói út a bírósághoz fordulás joga A bírósághoz fordulás jogát a XX. század emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi jogi dokumentumai 25 mind tartalmazták, és alapvető emberi jogként deklarálták, ezek közül az Emberi Jogok Európai Egyezménye - 6. Cikke a tisztességes tárgyaláshoz való jogról szóló rendelkezésként rögzíti, miszerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és 24 Készítette: Dr. Borbás Beatrix: Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei és a bíróságok 25 Az évi Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata, az évi Emberi Jogok Európai Egyezménye és az évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

14 kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően évi XX. törvény 70/K. kimondja Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. Alaptörvényünk részletesebben kifejti, és szintén alapelvként rögzíti, 27 miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság bírálja el azzal, hogy a bírósághoz fordulás részletes feltételeit, hatásköri szabályait a polgári vagy büntető jogi eljárásjogok határozzák meg közelebbről. A bíróságok függetlenségét és pártatlanságát pedig egy sor anyagi- és eljárásjogi jogszabály a bírói szervezetre, a bírák jogállására vonatkozó rendelkezés biztosítja. A polgári perrendtartásról szóló törvény is kimondja, hogy e törvény célja természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését ( ). A bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. 28 A bírósághoz való fordulás jogának alkotmányi deklarálásával és annak az alapvető jogok és kötelezettségek közötti elhelyezésével az alkotmányozó az Alkotmánybíróság szerint 29 olyan eljárásra ad jogot, amely alkalmas az anyagi igazság érvényre juttatásához. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az anyagi igazság érvényre juttatása nem jelent garanciát arra, hogy a bírósági eljárás következtében született bírósági döntés helyes is lesz ezért is tartalmaz az Alkotmány egy további törvényi garanciát, a jogorvoslathoz való jogot 30 - erről később, az eljárási alapelvek között ejtek szót részletesebben. Ezen alkotmányi rendelkezésből az államnak pedig az a kötelezettsége fakad, hogy különböző szervezetein keresztül ezt az alapjogot biztosítsa, a polgári vagy büntető jogvita elbírálására a bírói utat biztosítsa 31 a bíróságok szervezetének felállításával és alkotmányos működésének garantálásával ez a gondolat pedig már 26 Az évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény 6. Cikke első mondata 27 Alaptörvény XXVIII. Cikkely (1) bekezdés évi III. törvény A polgári perrendtartásról az /1992. AB hat. 30 9/1992. AB határozat, ABH 1992, 59., /1993. AB hat

15 átvezet a következő alpontban tárgyalt alapelvhez amely alapján a perben a bíróságoknak kell eljárnia tehát a bíróságokat megilleti az igazságszolgáltatás monopóliuma Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják Az Alkotmány meghatározta, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. 32 A szervezet meghatározásán túl a bírósági szervezeti törvény leszögezte, hogy a bíróság határozata mindenkire kötelezi (ezeket a Magyar Köztársaság nevében hirdetette ki). Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve magába foglalta azt is, hogy minden igazságszolgáltatási hatáskörbe tartozó ügyet elbírálásra a bíróság elé lehet vinni. Ez vonatkozott az államigazgatási eljárásban elbírált ügyekre, illetve a szabálysértésekre is. A közigazgatási bíráskodásnak éppen az volt a lényege, hogy a közigazgatás fórumrendszerének kimerítése után bírói felülvizsgálatot lehessen kérni. A közigazgatási bíróságok nem az ügy érdemi elbírálására hivatottak, hanem annak megállapítására, hogy az eljárás törvényes volt-e. Mai alkotmányos rendszerünkben tehát az állam kötelessége egy olyan alkotmányos berendezkedés biztosítása, amelyben létezik és önállóan működik az államhatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elvének megfelelően az igazságszolgáltatási funkciót ellátó bírói szervezet, amelynek elsődleges feladata a jogviták elbírálása. Ezen rendszer biztosításának állami feladatát Alaptörvényünk fent idézett rendelkezéséből vezethetjük le miszerint mindenkinek joga van arra, hogy jogait és kötelességeit a törvény által felállított bíróság bírálja el -, hiszen ez a szabály magában hordozza azt a jelentést is, miszerint az igazságszolgáltatást, mint tevékenységet az állam, illetőleg az állami törvények által felállított egységes bírói rendszerbe tartozó bíróságoknak kell ellátniuk. E mögött az elv mögött több megfontolás is áll ezek közül talán a legjelentősebb az, hogy a bíróságok rendszerét, működését és eljárását a törvények olyan garanciarendszerekkel védik, illetve látják el, amelyek egyedülálló módon tudják biztosítani az igazságszolgáltatás pártatlanságát, évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 45. (1) bekezdés

16 függetlenségét, törvényességét - így végső soron az anyagi igazság érvényre juttatását a jogvitákban. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint: Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el. 33 Magyarország Alaptörvénye szerint: A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el 34. Az Alaptörvényben megfogalmazott szabályozás révén már nem szerepel az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve. Hiányzik az a kizárólagosság, amelyet a régi Alkotmányunk biztosított a bíróságok számára. Az igazságszolgáltatást nem csak bíróságok gyakorolják. szinte minden alkotmányos berendezkedésben léteznek olyan, a rendes bírói szervezettől elkülönülten működő más szervek, szervezetek, amelyek igazságszolgáltatási funkciót látnak el. Ezen főszabály alóli kivételek indokoltsága legtöbbször a praktikusságra, az eljárások gyorsaságára, a szakmaiság hangsúlyozottabb igényére, költségkímélő megfontolásokra vezethetők vissza. Amellett, hogy igazságszolgáltatást nem csak a rendes bíróságok szervezetrendszeréhez tartozó szervezeti egységek látnak el jelenleg igazságszolgáltatást végeznek a rendes bíróságokon kívül a választottbíróságok, egyes igazgatási szervek, illetőleg bizonyos választással kapcsolatos ügyekben egyes választási szervek is -, azon állítás sem igaz, hogy a rendes bíróságok csak igazságszolgáltatási tevékenységet folytatnak; itt utalunk olyan, nem jogviták elbírálását jelentő tevékenységekre, mint a cégnyilvántartás, vagy az előzetes letartóztatás kérdésében való döntés. Ezen szervek döntéseivel szemben minden esetben biztosítani kell a rendes bírósági szervezethez való visszacsatolást ez általában valamilyen jogorvoslati visszacsatolás, amely konkrétan fellebbezési jog, felülvizsgálati hatáskör törvényi kikötését jelenti. 33 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI törvény Magyarország Alaptörvénye 25 cikk (1) bekezdés

17 Az igazságszolgáltatás egységének elve, bíróság előtti egyenlőség Az igazságszolgáltatás egységének, egységességének elve biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, amely magában foglalja az igazságszolgáltatás, az igazságszolgáltatás előtti egyenlőség elvét is. A meghatározások formájától függetlenül az alapelv minden megfogalmazásban egy jelentéstartalommal bír: Magyarországon a bíróság előtt mindenki egyenlő, az évi XX. törvény 57. (1) bekezdésében is biztosítva volt. A bíróság előtti egyenlőség megteremtésének Alkotmányban deklarált feladatát az állam pedig kizárólag akkor tudja ellátni, amennyiben biztosítja, hogy az állampolgárok ügyeiben ugyanazon állami bírósági rendszerbe tartozó, azonos szervezeti típusú bíróságok, illetve ugyanazon törvényi követelményeknek megfelelő hivatásos bírák járjanak el, ugyanazon jogszabályokat alkalmazva, azokat ugyanazon elvek mentén értelmezve, azonos anyagi jogi feltételek mentén, és azonos eljárási rend mellett - és végső soron ekképpen hozzanak döntést, ítéletet. Az alapelv megvalósulásának további feltétele, hogy a bírósági szervezetrendszer döntéshozó egységeit az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés végett jogorvoslati, fellebbviteli akár fellebbezési, vagy felülvizsgálati szempontból összekapcsolják, így egyrészt önállóságukat megőrizve, másrészt az igazságszolgáltatási szervezet egységességét biztosítva alkossanak egységes állami rendszert. Az egységes állami rendszert Magyarországon is a rendes bíróságok képviselik, emellett hazánkban és más alkotmányos államokban is elismertek a rendes bírósági szervezetek mellett vagy egyes esetekben azok helyett működő, de igazságszolgáltatási tevékenységet végző a bírói szervezetek más típusai eszerint a fogalmi megkülönböztetések szerint beszélhetünk rendes bíróságokról, különbíróságokról és rendkívüli bíróságokról. A rendes bíróságok az igazságszolgáltatás állandó ellátására létrehozott bírói szervek rendszere, amelyek elvileg általános hatáskörrel rendelkeznek, így voltaképpen minden bírói útra tartozó ügyben eljárhatnak, és - ahogy azt az alábbiakban látni fogjuk több szintű szervezetrendszerként, mégis fellebbviteli szempontból egymáshoz kapcsoltan alkotnak egységes rendszert. A különbíróságok fogalmukra nézve olyan speciális, szakosított bíróságok, amelyek a rendes bíróságok mellett állandó jelleggel működnek, és az ügyek egy

18 meghatározott csoportjára nézve rendelkeznek eljárási jogosultsággal tulajdonképpen ezen ügycsoport sajátosságai, illetőleg az azok elbírálásához szükséges szakmaiság követelményei adnak létjogosultságot ezen szervek létezésének. A rendkívüli bíróságok pedig egyes, az államélet rendkívüli helyzeteiben eljárási jogosultsággal rendelkező, így ideiglenes jelleggel, azonban ezekben az esetekben a rendes- és a különbíróságok helyett működő, speciális jogállással, szervezettel és eljárási renddel bíró bíróságok. Magyarországon a bíróságok az alkotmányi és az azt végrehajtó egyes törvényi rendelkezések alapján mindhárom típusba tartozó bírói szervek léteznek a rendes bíróságok mellett működnek különbíróságok és törvényi lehetőség van az úgynevezett rendkívüli bíróságok létrehozására. Alaptörvényünk és régi Alkotmányunk összehasonlítása szerint rendes bíróságok szervezeteinek a neve megváltozott. Az igazságszolgáltatást Magyarországon ma a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok 1949.évi XX. törvényben a Kúriát Legfelsőbb Bíróságnak nevezték. Az ítélőtábla elnevezésében nincs változás. A Törvényszéket Megyei Bíróságnak, a Járásbíróságot pedig Helyi Bíróságnak nevezték. 35 A rendes bíróságok mellett különbíróságként kerültek megszervezésre a munkaügyi bíróságok, amelyek a munkaviszonyból és a munkajellegű jogviszonyból fakadó jogviták elbírálásra rendelkeznek eljárási jogosultsággal, január 1. napjától pedig szintén különbíróságként kerültek kialakításra szervezetileg a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatát ellátó közigazgatási és munkaügyi bíróságok is, amelyek addig az időpontig a rendes bíróságok keretében működtek. Az igazságszolgáltatás egységének elve tehát végső soron a törvény előtti egyenlőséget szolgálja, amely azonban adott államban csak úgy biztosítható, ha a bírói útra tartozó ügyeket azonos szervezetű és eljárású bíróságok amely szervezetet az állam biztosít, az eljárásjogok azonosságát pedig szintén állami meghatározottság biztosítja bírálják el, de az is szükséges a jogegyenlőség érvényesüléséhez, hogy ezek a bírói szervek az igazságszolgáltatást a jogszabályok egységes értelmezésével évi XX. törvény 45. (1) bekezdés

19 végezzék. A jogegység érdekében Magyarországon a legfelsőbb szintű bírói fórum, a Kúria fejt ki tevékenységet, amelynek keretében a bíróságok egységes jogalkalmazása, jogértelmezése végett a bíróságokra nézve kötelező jogegységi határozatokat hoz A bírói függetlenség Az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 36 rendelkezései szerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatóak évi XX. törvényben sem volt ez másképp az 50. (3) bekezdése kimondja, hogy: a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A befolyásmentes ítélkezést szolgálják bizonyos, a bírói szervezetre vonatkozó rendelkezések, míg más szabályok a bírák személyét illetően határoznak meg olyan garanciákat, amelyek a bírói függetlenség szempontjából nélkülözhetetlenek. Szervezeti jogi garanciák közt említhetjük meg, miszerint a négyszintű bírói szervezet ellentétben például a centralizált és hierarchizált ügyészi szervezetrendszerrel nem rendeződik alá- fölérendeltségbe, az alsóbb és felsőbb szintű bíróságok nem állnak hierarchikus viszonyban egymással, azokat csak a jogorvoslati fórumok kapcsolják össze így a felsőbb szintű bíróságok joggyakorlata nem befolyásolhatja az alsóbb szintű bíróságok munkáját teljes mértékben független maradhat az előtte folyó ügyben minden, még az alsóbb szintű bíróságokon ítélkező bíró is. A bíróságok központi igazgatását 1997-től kezdődően alapvetően nem államilag szervezték, hanem önkormányzati alapokon, korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látta el az igazgatási feladatokat, ma pedig ezeket az Országos Bírósági Hivatal végzi. Az Országos Bírósági Hivatal tehát ellátja a bíróságok központi igazgatási feladatait, továbbá felügyeletet gyakorol az egyes bírósági szinteken az igazgatási feladatokat ellátó bírósági elnökök munkája felett. A bíróságok központi igazgatásának felügyelete pedig a 15 fős Országos Bírói Tanács kezében van. A bírói függetlenséget biztosító, a bírák személyére vonatkozó szabályok jogpolitikai célja, hogy a bírónak az ítéletben kifejeződő véleménye, szakmai 36 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény

20 álláspontja miatt ne kelljen sérelmes következményektől tartania. Ennek érdekében a bírák jogállását rögzítő sarkalatos törvény 37 részletesen rögzíti a bírói tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, így garantálva azt, hogy a bírákat csak törvényes okból és törvényes eljárás keretében lehessen elmozdítani tisztségükből. Az összeférhetetlenségi szabályok szintén a pártatlan ítélkezést, azaz azt szolgálják, hogy ítélkező tevékenysége során a bíró eleve ne kerülhessen össze nem férő helyzetbe; előre kizárva azt, hogy bármilyen szempontból befolyásolva legyen ennek megfelelően a bírákat illetően az összeférhetetlenségi szabályok igencsak széleskörűek. Vonatkozik rájuk a politikai összeférhetetlenség, azaz a bírák nem lehetnek tagjai pártnak és párttevékenységet nem folytathatnak, hivatali összeférhetetlenség, azaz a bírák nem láthatnak el semmilyen más állami vagy önkormányzati hivatalt, így nem lehetnek részei más államhatalmi ágak alrendszereinek, foglalkozási összeférhetetlenség, azaz a hivatásos bírák tisztségük ellátásán kívül más kereső tevékenységet nem folytathatnak kivéve természetesen a szellemi jogi oltalom alá eső tevékenységeket, a gazdasági összeférhetetlenség, azaz a bírák nem lehetnek gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, végül egy, az igazságszolgáltatási hatalmi ágra sajátosan jellemző összeférhetetlenségi forma, az elfogultsági összeférhetetlenség, amely alapján amennyiben bármely okból az egy adott ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el a bírótól, úgy az nem járhat el. 38 Végezetül a személyes függetlenséget biztosító jogosultság a hivatásos bírákat megillető mentelmi jog, amely célja, hogy a bírák személyét védje az alaptalan zaklatásoktól. A mentelmi jog mindkét eleme felelősségmentesség és sérthetetlenség is megilleti a bírákat, akik tehát egyfelől a felelősségmentesség alapján sem tisztségük ideje alatt, sem később nem vonhatók felelősségre az ítélkezési tevékenységgel kapcsolatosan tett kijelentésük, véleményük, esetleg az annak eredményeképpen meghozott ítéletük tartalma miatt. Másfelől a tisztség ellátásának időtartamára őket 37 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény 38 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény IV Fejezet, 21. Összeférhetetlenség,

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje Ügyszám: 2014.El.III.A.2. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyelosztási rendje A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. Tv. 9. -ban foglaltakra figyelemmel Veszprémi

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 14/2012. (IV. 17.) OBT határozat a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásának időpontjáról Az Országos Bírói Tanács a végleges

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Magyarország Alaptörvénye: A magyar jogi hierarchiában a legmagasabb rendű jogszabály, amely 2012. január 1. napján lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: Az igazságszolgáltatás alapelvei: 1) Hatalom megosztás elve: a hatalmi ágakat felosztják. A bírói hatalmi ág nincs alávetve sem végrehajtó sem trv alkotó hatalomnak. 2) Az igazságszolgáltatás monopóliuma:

Részletesebben

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok 1. Békítő bíróság A békítő bíróság a polgárokhoz legközelebb álló bíróság. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően tagjait a király nevezi ki.

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ LEGFONTOSABB JOGFORRÁSOK

A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ LEGFONTOSABB JOGFORRÁSOK Szervezetfejlesztés a en az ítélkezési munka támogatásának, a szervezet hatékonyságának, gazdaságos működésének érdekében című ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0063. számú pályázat A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról Az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

K Ú R I A. v é g z é s t: A Kúria az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 276/2012. (IX. 24.) OBHE számú határozatát helybenhagyja.

K Ú R I A. v é g z é s t: A Kúria az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 276/2012. (IX. 24.) OBHE számú határozatát helybenhagyja. K Ú R I A Kpkf.37.695/2012/3. szám A Kúria dr. Raboczki Gábor ügyvéd (1136 Budapest, Pannónia u. 12.) által képviselt dr. Kocsis István I. rendű kérelmező, dr. Holló Gábor ügyvéd (Holló és Némethi Ügyvédi

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE

A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKHELYETTESE S Z E K S Z Á R D 2012. El. III. A. 3/2/3. szám A BONYHÁDI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2 0 1 3. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE A Bonyhádi Városi Bíróság elnöke 2012.El.II.A.23. számú javaslatának,

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 1. -ának helyébe a következő rendelkezés lép :

végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 1. -ának helyébe a következő rendelkezés lép : limány_tn25 : T [M 4 úllq@eeg., 2010 JLN 15. 2010. évi...törvény a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény módosításáró l

Részletesebben

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK CIVILISZTIKAI ÜGYSZAK ÜGYELOSZTÁSI RENDJE

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK CIVILISZTIKAI ÜGYSZAK ÜGYELOSZTÁSI RENDJE E l n ö k e 8200 Veszprém, Vár u. 19 t.: 06-88 577-500 www.veszpremitorvenyszek.birosag.hu VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK CIVILISZTIKAI ÜGYSZAK ÜGYELOSZTÁSI RENDJE A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország köztársasági elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztésére az ez évi ülnökválasztást várhatóan 2015. március 7. napja

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1 NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. Oldal: 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal 2. DEFINÍCIÓK 4. oldal 3. ÜGYFÉLPANASZOK TÍPUSAI 5.

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata

MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Elfogadva: 1/2015. ügyvezetői határozattal Hatályba lépés napja: 2015. január 01. 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3 2. DEFINÍCIÓK 4 3. PANASZOK TÍPUSAI

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről

Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről Azonnali intézkedés 12.000 ügyben Az Országos Bírói Tanács 2014. július 22-i ülésén soron kívüli intézkedést rendelt el a folyamatban lévő

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Szegedi Törvényszék szervezeti ábrájához kapcsolódó Tevékenységek döntési folyamatok és felelőseik (hatályos SZMSZ kivonata)

Szegedi Törvényszék szervezeti ábrájához kapcsolódó Tevékenységek döntési folyamatok és felelőseik (hatályos SZMSZ kivonata) Szegedi Törvényszék szervezeti ábrájához kapcsolódó Tevékenységek döntési folyamatok és felelőseik (hatályos SZMSZ kivonata) A bíróságok Alaptörvényben meghatározott feladatai (25. cikk) A bíróságok igazságszolgáltatási

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 2012/2. SZÁM TARTALOM AJÁNLÁSOK/3 HATÁROZATOK / AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK

BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 2012/2. SZÁM TARTALOM AJÁNLÁSOK/3 HATÁROZATOK / AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK TARTALOM AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK DÖNTÉSEI /3 AJÁNLÁSOK/3 3/2012. (II. 20.) OBH Elnöki ajánlás az eljáró bíróság kijelöléséről az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Jogorvoslati rendszer

Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati eszközök: kifogás fellebbezés bírósági felülvizsgálati kérelem alkotmányjogi panasz Az országgyűlési képviselők választásában eljáró választási bizottságok: Szavazatszámláló

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál

Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál De hát a törvényeknek nem azért van hitelük, mert igazságosak, hanem azért, mert törvények. Ez az ő tekintélyüknek misztikus alapja;

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév Tantárgy megnevezése: Tantárgy kódja: GAZDASÁGI JOG ÉS KÖZIGAZGATÁSTAN ALAPJAI GJKA1K0MEMT Kontaktórák száma: Elmélet: 3 Gyakorlat: 0 Összesen: 3 Vizsgajelleg:

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítása a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI VÁLASZTÁSI IRODA 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Tel.: 74/504-100; Fax: 74/510-251

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI VÁLASZTÁSI IRODA 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Tel.: 74/504-100; Fax: 74/510-251 Ikt.szám: IV.315/2014. SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI VÁLASZTÁSI IRODA Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Irodájának vezetője a Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő választókerületek

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: - Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati

Részletesebben