Jelentés az OBH 3631/2003. számú ügyben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelentés az OBH 3631/2003. számú ügyben"

Átírás

1 dr. Juhász Orsolya Nagy Tiborné Dr. Somosi György I. Az eljárás megindulása Jelentés az OBH 3631/2003. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa részére az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságának elnöke június 20-án továbbította Hosszúhetény Község Önkormányzata polgármesterének beadványát, amelyben a polgármester a Zengő hegyre tervezett lokátor engedélyeztetésével szembeni aggályait jelezte. A Bizottság elnöke arról értesített, hogy tájékoztatást kért a honvédelmi minisztertől és a belügyminisztertől az üggyel kapcsolatos vizsgálataik eredményéről. A Civilek a Zengőért Egyesület szintén beadvánnyal élt a tervezett rádiólokátor telepítése miatt, hivatkozva arra, hogy a létesítményt természetvédelmi területen kívánják elhelyezni, ahol védett és különösen védett növények élőhelye található. A két beadvány megerősítette a sajtóból származó információkat, miszerint a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben a Mecsek-hegység legmagasabb csúcsán, a Zengőn tervezett radarállomás megépítése a honos élővilág károsodását okozhatja. Az üggyel kapcsolatban érkezett beadványok mindössze állásfoglalást kértek, ezért tekintettel arra, hogy rendkívül sok állampolgárt, gyakorlatilag az ország valamennyi állampolgárát, és a még meg sem született generációkat érintő kérdésről van szó, továbbá figyelemmel a téma alapjogi (a környezet- és természetvédelmi, valamint a honvédelmi érdek között fennálló súlyos konfliktusra) vonatkozásaira is, vizsgálatomat az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 16. (2) bekezdése alapján hivatalból rendeltem el, illetve folytattam le. Vizsgálatot indítottam, mert felmerült az Alkotmányban 1 biztosított több jog, így különösen az élethez, az egészséges környezethez, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, az épített és a természetes környezet védelméhez, valamint a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonsághoz és a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogok sérelmének a közvetlen veszélye. E jogok érvényesülésének érdekében nem mellőzhettem álláspontom kifejtését. Szükségesnek tartottam annak a kérdésnek a tisztázását, hogy a közösség számára megismerhető adatok szerint az élet védelmének két eszközét (a katonai és természetkörnyezetvédelmi) az alkotmányos követelményeknek megfelelően mérték-e össze, hogy a hatóságok eljárásaival vagy mulasztásaival összefüggésben sérültek vagy sérülhetnek-e jelentős természeti érdekek, illetve milyen megoldással érhető el a két érdek összhangba hozása. Eljárásom során vizsgálat lefolytatását és állásfoglalást kértem a honvédelmi minisztertől, a belügyminisztertől, a környezetvédelmi minisztertől, valamint a Dél-dunántúli Területi Főépítészi Irodától, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodájától, továbbá iratokat szereztem be Pécsvárad Város és Hosszúhetény Község Önkormányzatai Polgármesteri Hivatalától, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól, valamint a Dél- Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől. 1 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény. 1

2 Vizsgálatom kapcsán személyesen részt vettem az Országgyűlés honvédelmi bizottsága március 2-i, a környezetvédelmi bizottságának március 17-i ülésein, továbbá figyelemmel kísértem az üggyel összefüggésben megjelent sajtónyilatkozatokat. A Zengőre tervezett katonai beruházás esetében elsőként annak a kérdésnek a tisztázása vált szükségessé, hogy a tervezett helyszín természetvédelmi jelentősége jelenleg is fennáll-e, a terület védetté nyilvánítása óta történtek-e olyan változások a körülményekben, amelyek a védettség csökkentését lehetővé teszik, illetve fennáll-e olyan elkerülhetetlen szükségesség, amely az elért természeti állapot, vagy a védelmi szint akár csak részleges megszüntetését indokolhatná. Vizsgálandó kérdés volt számomra továbbá, hogy a kijelölés és az engedélyezés eljárásában hitelt érdemlően bebizonyosodott-e, hogy a Zengő területe a tervezett beruházás egyetlen lehetséges helyszíne. Ugyanis a környezetvédelmi és honvédelmi érdek ütközése esetén mindig a konkrét helyzetet, feltételeket kell mérlegelni, a tények pontos és teljes körű ismerete alapján. A jogkorlátozás feltétlen szükségessége és a célhoz mért arányossága a lehetséges objektivitással csak így állapítható meg. A döntést meghozó hatóság a jogszerűség általános követelményén túl azért is köteles az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartani, mert csak így, az érintettek kifogásaival, aggályaival szemben felhozott valós szakmai érvek alapján van lehetőség a fenti alkotmányos követelmények teljesülésére. Természetesen nem kizárt, hogy adott esetben ily módon alkotmányos lehet az is, hogy a környezetvédelmi érdek rovására kell a honvédelmi, biztonsági érdekeket érvényesíteni. II. Bevezető gondolatok A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben a Mecsek legmagasabb csúcsán, a Zengőn tervezett NATO radarállomás megépítésének terve hónapok óta a közvélemény és a média állandó témája. A tervezett beruházással érintett terület és környéke ugyanis fokozottan védett természetvédelmi oltalom alatt állnak, a katonai létesítmény ehelyütt történő elhelyezése a honos élővilágot, a védett és fokozottan védett növények élőhelyeit veszélybe sodorhatja. A társadalom érdeklődése a téma iránt azt mutatja, hogy környezetvédelmi igénye, környezeti tudata és felelőssége nőtt, a környezeti hatások lehetséges következményeit kezdi felismerni. Magyarország is eljutott a természeti javak veszélyeztetésnek egy olyan fokára, amikor is a társadalom már egy konkrét beruházás folytán is érzékeli, hogy sok hasonló beruházás eredőjeként saját emberi életének a természeti alapjai kerülhetnek válságba. Szükséges ezért természeti értékeinket soha nem látott szigorral menteni nemzetközi kötelezettségvállalások keretében is, megőrizni, illetve megvédeni nem csak a jelen, hanem a jövő generációk jogaira is tekintettel. A jövő generációk érdekében pótolhatatlan, nemzeti kincset képező javakat kell megőriznünk, tartózkodnunk kell a visszafordíthatatlan károsodási folyamatok elindításától. A nemzetbiztonsági, a környezetvédelmi és természetvédelmi érdekek szempontok érvényesítése és védelme az állam feladata. Ezen jogok valóságos érvényesítésének elősegítésében, a jelen és a jövő generációk életfeltételinek védelme érdekében mindenki így az országgyűlési biztos is köteles közreműködni. Minderre tekintettel a Zengő kontra katonai védelem ügyben a biztosnak a konkuráló érdekek mentén alapjogvédelmi és a két szakminisztérium, valamint az állam és a civil társadalom közötti közvetítő feladatai is vannak. 2

3 A környezetvédelmi ügyekben a környezet minőségéhez fűződő általános érdek gyakran nem egyéni jogvédelmet kíván, a biztosnak fel kell tárnia azt is, ha a környezetre vonatkozó jogi szabályozás rendszere, vagy éppen ellenkezőleg, nem kellően kialakított rendszere okoz konfliktust. III. Az országgyűlési biztos hatáskörének megalapozása Az országgyűlési biztos általában konkrét, egyedi aktusok által okozott alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságok feltárásával foglalkozik, vagyis tevékenysége a jogalkalmazás alkotmányosságának vizsgálatára irányul. Ezen feladatának teljesítése elválaszthatatlan annak vizsgálatától, hogy a jogalkalmazás során feltárt visszásság valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze fölösleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető-e vissza. A konkrét ügyben a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM) álláspontja szerint érvényes engedélyekkel rendelkezik a katonai létesítmény kivitelezéséhez: a környezetvédelmi, az építési, az útépítési, a fakivágási és a növény-áttelepítési engedélyeket a tárca beszerezte. Vizsgálatom során a beruházáshoz kapcsolódó egyes engedélyezési eljárásokat illetve az azok során született hatósági határozatokat tekintettem át, figyelembe véve az Obtv. hatáskörömet megállapító szabályait. Tekintettel arra, hogy jelen ügyben az egyes engedélyezési eljárások és határozatok nem értelmezhetőek önállóan, mivel többnyire egy másik engedélyezési eljárás előfeltételei, vagy következményei, illetve összefüggésben vannak egymással, az ügyhöz kapcsolódó valamennyi általam ismert eljárást és határozatot megvizsgáltam. IV. A megállapított tényállás Az Országgyűlés a 94/1995. (IX.28.) számú OGY határozatával jóváhagyta a légvédelem rádiólokációs felderítő-, információs és vezetési rendszere fejlesztésének szükségességét. A határozat szerint a rendszer korszerűsítése érdekében a Honvédelmi Minisztérium (HM) fejlesztési programot indít és ennek keretében nemzetközi pályázat útján korszerű rádiólokációs felderítő-, információs és vezetéstechnikai eszközöket szerez be és telepít. A program megvalósítását a nemzeti légtérellenőrzés és a légvédelem követelményei indokolták. A honvédelmi minisztérium szakértők bevonásával a Mecsekben négy helyszínt vizsgált meg, s végül a legelőnyösebb helyszínnek a Zengő hegyet találta a NATO biztonsági beruházási programjához (NSPI) csatlakozó radartelepítéshez. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának március 2-án tartott bizottsági ülésén elhangzott, hogy a radarhelyszínek kiválasztását több éves szakértői munka előzte meg, a tervezett helyszín kijelölése elsősorban nemzetbiztonsági érdekek mentén történt. A bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy számos tanulmány készült a döntést megelőzően, és minden egyes tanulmány azt igazolja, hogy kifejezetten szükséges a Zengőre telepíteni a radarállomást, annak érdekében, hogy azt a belátást biztosítsa a védelmi rendszer számára, amelyre nélkülözhetetlenül szükség van. ( ) Elméletileg több mint 230 méteres tornyot kellene építeni ez azonban statikailag és a gyakorlatban kivitelezhetetlen, ha valami közeli, de másik helyen szeretnénk telepítni. Ugyancsak a bizottsági ülésen hangzott el, hogy a radarpontok kiválasztása pontosan azért történt úgy, ahogy történt, mert ez a 3

4 legköltséghatékonyabb, itt vannak azok a paraméterek, ahol megfelelő pénzek beinvesztálásával a lehető legtöbbet tudjuk kihozni ezekből a radarállomásokból. ( ) Az országnak megvannak a maga stratégiai, gyenge pontjai, ezek a radarpontok azért lettek így kiválasztva, mert ezeket nekünk figyelembe kellett venni. Ha a telepítési hely megváltozna, az olyan többletköltséget okozna, amit a NATO nem finanszírozna. A honvédelmi miniszter megkeresésemre kifejtette, hogy az 1997-ben készült előzetes környezeti hatástanulmány részletesen vizsgálta a telepítési lehetőségeket, melyek alapján mind nemzetbiztonsági, mind gazdaságossági megfontolásból a Zengő jelentette a legkedvezőbb megoldást. Ennek alátámasztására szakmai tanulmányok készültek. A Zengőtől eltérő helyre történő telepítés a HM álláspontja szerint egy objektummal nem lett volna megoldható, és azok szintén tájvédelmi körzeten belül lettek volna. Az alternatív változat megvalósítása a miniszter tájékoztatása szerint nagyobb tájsebet ejtett volna, mivel ez esetben a toronymagasságok technológiai okokból a 100 métert meghaladták volna. A honvédelmi miniszter megkeresésemre arról is tájékoztatott, hogy a hegycsúcs továbbra is megközelíthető lesz, a radar sem lesz körbekerítve. A tárca költségvetéséből kilátó biztosítását is tervezik, a jelenleg ott álló geodéziai magassági ponton túl. A lakosság részére tájékoztatót tartottak a telepítéssel kapcsolatban, több alkalommal informálták a környék önkormányzatait is az építkezésről. Megszerezték a beruházáshoz szükséges földterületet is, és a műemlékvédelmi hatóságnak tett ígérethez híven biztosították a régészeti feltárás költségeit. A tárca szerint az ásatások még 1998-ban befejeződtek. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának március 2-án tartott ülésén az is elhangzott, hogy Magyarország igen komoly NATO-támogatáshoz jutott hozzá, ami a saját nemzeti költségvetésünket jelentős mértékben tehermentesíti. Magyarországnak mindösszesen 0,65 százalékot, tehát nagyjából 150 millió forint körüli összeget kell csak állnia a teljes költségből, ezenfelül csak a NATO minimális katonai követelményeket meghaladó fejlesztéseket, a telekvásárlást, az objektum kerítésen kívüli, például út- és közműépítési munkáit kell finanszíroznunk. A képességcsomag véghatáridejének dátumát szeptember 30. elsősorban nemzeti érdek indokolja, mivel a szintén részben NATOköltséggel felújított orosz gyártmányú jelenlegi radarok működtetése tovább már nem biztosítható. A HM álláspontja szerint a tárca jogerős engedélyekkel rendelkezik a munkák folytatására. A honvédelmi miniszter álláspontja szerint a Zengőre telepítendő katonai lokátor felépítését ugyanakkor alapvető jelentőségű honvédelmi kérdésként az esetleges tiltakozásoktól függetlenül változatlanul szükségesnek tartom. A HM álláspontja értelmében tehát a Zengő csúcsa nemcsak hogy az optimális helyszíne a tervezett légtér-ellenőrző lokátor állomásnak, de az egyetlen lehetséges is. Ez a leghatározottabban a NATO-nak a hazai zöld szervezetekhez intézett leveléből tűnik ki: "NATO-szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a radar áthelyezése nem alkalmas megoldás, mivel a Zengővár területe kivételével Délnyugat-Magyarország további területe nagyon sík, és nem biztosítaná a szükséges lefedettséget. Egy hegytető biztosítja a legjobb lefedettséget." A HM álláspontjával szembenáll az a természeti értékek védelmét megfogalmazó álláspont, amely leszögezi, hogy a lokátorállomás tervezett helyszíne védett természeti terület, amely egyúttal a fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica) legjelentősebb 4

5 állományának is a termőhelye. Ez az álláspont tükröződik az március 10-én és július 10-én Dr. Kevey Balázs, kandidátus, egyetemi docens által készített a rendelkezésemre álló botanikai szakvéleményekben is, amelyek szerint a tervezett építkezést és a hozzá tartozó szervizutat nem lehetséges a természetvédelmi érdekek aránytalanul nagy sérelme nélkül megvalósítani. Az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány alapján 1996-ban az ügyben illetékes Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség mint első fokú környezetvédelmi hatóság nem adott ki környezetvédelmi engedélyt, ugyanis az eljárásba bevont szakhatóságok a beruházáshoz többek között a természeti értékek érdekében nem járultak hozzá. Döntését a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: KÖFE) is megerősítette. Újabb eljárás során az első fokú környezetvédelmi hatóság 1997-ben ismét elutasította a HM kérelmét, majd többszöri egyeztetést követően a másodfokú környezetvédelmi hatóság, a KÖFE február 12-én kelt környezetvédelmi engedélyében 23 feltétel meghatározásával hozzájárult a tervezett építkezéshez. A kiválasztott helyszín érinti a bánáti bazsarózsa és állományainak helyzetét. A szóban forgó növény a rendelkezésemre álló szakvélemények szerint kárpát-medencei bennszülött, egyben harmadidőszaki reliktum, amely nemzeti kincs, és egyben európai érték, melyből a "világállomány" mintegy 90%-a jelenleg Magyarország területén található, ennek döntő többsége is a Zengőn. Köszönhető mindez a terület különleges természeti adottságainak illetve a területi védelemnek. E faj fennmaradása döntő mértékben függ a zengői termőhely megvédésének lehetőségétől. Mivel a Zengőre vezető üzemi műút nyomvonalának megépítése sok védett növény élőhelyét érinti, a DDNPI elrendelte, hogy a HM végeztesse el a nyomvonal által érintett veszélyeztetett sáv botanikai felmérését és a védett növényfajok áttelepítését. A /2000. számú határozatával engedélyezte a tervezett út menti növények áttelepítését. A október 16-án kelt botanikai szakértői vélemény szerint a megkísérelt növényáttelepítés sikertelennek bizonyult. A különleges termőhely-igényű védett növények így a bánáti bazsarózsa is a sziklás-törmelékes aljzatból nem emelhetők ki súlyosabb sérülések nélkül, vagyis az áttelepítés termőhelyi okok miatt lényegében megoldhatatlan. A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9) KöM rendelet 3. számú melléklete a bánáti bazsarózsa tövenkénti eszmei értékét Ft-ban határozza meg. A bánáti bazsarózsa szerepel az Európai Unió Élőhely Irányelvének (a Tanács május 21-i 92/43/EGK irányelve, a továbbiakban: Irányelv) II. sz. Függelékében, amely azokat a Közösségi Jelentőségű fokozottan védett fajokat tartalmazza, amelyekkel szemben az egyes tagállamok élőhelymegőrzési kötelezettségei is fennállnak. Mivel e fajnak mind az EU tagállamok, mind pedig a csatlakozó országok közül egyedül Magyarországon van tenyésző állománya, e faj megőrzéséért az elsődleges, másra át nem hárítható felelősséget Magyarország viseli. Az EU Élőhely Irányelv I Függeléke tartalmazza azokat a Közösségi Jelentőségű élőhelytípusokat, amelyekkel kapcsolatban a tag- és a csatlakozó országoknak élőhelyvédelmi kötelezettségei vannak. A Zengő erdőtársulásai közül mind a szikla-és görgeteglejtő-erdők, mind pedig az illír jellegű gyertyános-tölgyesek és bükkösök ebbe, az európai szinten védett élőhelytípusba tartoznak. 5

6 Az ügyben tehát lényeges szempont a terület növénytársulásai, különösen a bánáti bazsarózsa által képviselt jelentős és pótolhatatlan természeti érték és annak jellege, megvédhetősége. Ugyancsak fontos szempont a védett élőhelyekkel és fajokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi védelmi kötelezettségeink érvényre juttatása. Az érintett települések önkormányzatai, amikor értesültek a lokátor telepítésének tervéről, elmondásuk szerint tiltakozásukat fejezték ki vele szemben. Hosszúhetény Község Önkormányzata 1997-ben határozatba foglalta tiltakozását, a pécsváradi Várbaráti Kör tiltakozó aláírásokat gyűjtött. A környék lakossága a beadvány szerint januárjában a sajtóból értesült arról, hogy a lokátor telepítése eldöntött tény. Hosszúhetény Község Önkormányzata április 14-én kelt levelében a Legfőbb Ügyészséghez fordult, és kérte, hogy vizsgálják felül az építési engedélyezési eljárást és a hozott érdemi döntést. A Katonai Főügyészség Katonai Ügyek Főosztálya F.IV.53/2003. számon, törvényességi vizsgálata keretében vizsgálta a szóban forgó engedély törvényességét, a lokátor építésével szembeni kérelmet elutasította. A civil szervezetek 2003-ban több demonstrációt szervezetek a lokátor építése ellen (március, április, május). A Civilek a Zengőért egyesület a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, valamint az Országgyűlés Környezetvédelmi-, Önkormányzati-, valamint Honvédelmi Bizottságaihoz fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet, és lehetőség szerint akadályozzák meg a természeti védettség alatt álló tájat érintő környezetrombolást. Az említett civil szervezet az Alkotmánybíróságtól kérte a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) utólagos normakontrollját, mivel álláspontja szerint a kifogásolt jogszabályból adódóan a Honvédelmi Minisztérium saját magának ad engedélyt a honvédelmi és katonai építményekre. Az Alkotmánybíróság az indítványt az 521/B/2003. (2004. II. 3.) AB határozattal elutasította azzal, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) és az államizgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) a kellő garanciákat biztosítja, ezek pedig a katonai építésügyi hatóságra nézve is kötelezőek. Elsősorban a sajtóból nyert értesülés szerint a tiltakozó környezetvédő szervezetek akciója lehetetlenné tette a szükséges fakitermelés megkezdését, amely a felvezető út mentén, valamint a beruházás helyszínén összességében a sajtóban megjelent információk alapján mintegy 330 fát érintene. A Kormány április elején úgy döntött: a kormánytól független szakértők véleménye alapján alakítja ki a kabinet álláspontját a honvédelem és környezetvédelem szempontjainak egyenrangú figyelembevételével. A szakértőket az ügyben illetékes környezetvédelmi, honvédelmi, igazságügyi és külügyminiszter fogja kijelölni. V. Az érintett alkotmányos jogok - A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog. (Alk. 2. (1)) 6

7 - Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. (Alk. 5. ) - A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. (Alk. 7. (1)) - A 8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (Alk. 8. (1) (2)) - A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. (Alk. 10. (1)) - A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (Alk. 13. (1)) - A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (Alk. 18. ) - A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (Alk. 40/A. (1)) - A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (Alk. 54. (1)) - A lehető legmagasabb színtű testi és lelki egészséghez való jog, amit a Magyar Köztársaság többek között az épített és a természetes környezet védelmével valósít meg (Alk. 70/D. (1) (2)) - A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. (Alk. 57. (5)) VI. Alkotmányos alapjogi összefüggések Az Alkotmány 54. (1) bekezdése egyrészt minden ember számára garantálja az élethez való alanyi jogot, másrészt a 8. (1) bekezdésével összhangban az állam elsőrendű kötelezettségévé teszi az emberi élet védelmét. A vizsgált ügyben alapvetően az Alkotmány által megfogalmazott, az élethez való jog biztosítása állami kötelezettségének különböző szempontjai és eszközei kerültek szembe egymással. Az élet védelmének két állami eszköze az azonnali, az emberi élet katonai 7

8 erővel történő megvédését szolgáló honvédelem (Alk. 5., 40/A ), és az emberi élet természeti alapjainak védelmét szolgáló környezet- és természetvédelem (18., 70/D ). Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a 2/1998. (II. 4.) AB határozat III/1. pontjában az alábbiakat mondta ki: Az állam az állampolgárai védelme érdekében köteles a hazát fenyegető veszélyekről tájékozódni, az előzetes védekezési lehetőségekkel élni, a honvédelem hatékony rendszerét kiépíteni és fenntartani, továbbá köteles az állampolgárok honvédelmi igénybevételének diszkriminációmentes és ésszerű rendjét kialakítani. A honvédelem tehát olyan alapvető állami feladat, amelynek biztosítása mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás körében állami cselekvést igényel. Magyarország NATO csatlakozásának következményeit az AB eddig két esetben, a 25/2000. (VII. 6.) illetve, az 5/2001. (II. 28.) AB határozatban értékelte. Ezen ügyekben a testület az állam végrehajtási kötelezettségének körébe utalta a katonai eszközök telepíthetőségét. Ugyanakkor az AB több természetvédelmet érintő határozatában is kifejtette pl. a 28/1994. (V.20.) számúban, hogy az élővilág élethez való joga, az élővilág védelmének eddig elért szintje nem csökkenthető. Ettől a követelménytől csak kényszerítő szükségesség esetén és akkor is csak az arányosság követelményét szigorúan betartva lehet eltérni. Fontos ezért annak a vizsgálta, hogy a tervezett beruházás valóban elkerülhetetlen-e, egyedüli lehetséges helyszín-e a Zengő, megóvható-e a biológiai sokféleség és a jövő generációk ehhez fűződő érdeke, amelyek védelmére a Magyar Köztársaság ugyanúgy nemzetközi kötelezettséget vállalt, mint a katonai védelmi együttműködésre. A két védendő érték illetve feladat egymáshoz képesti viszonyának meghatározáshoz az AB 28/1994. (V. 20.) számú határozata nyújthat eligazítást, melyben a testület melynek határozata az Alkotmánybíróságról szóló XXXII. törvény 27. -a szerint mindenkire nézve kötelező az egészséges környezethez való alkotmányos jog értelmezése során kijelölte azt az alkotmányos keretet, amikor is alkotmányos szempontból elfogadható a természet védelme elért szintjének csökkenetése. Ezért az AB említett határozatának következetes értelmezése, és gyakorlatba ültetése oldhatja fel a bevezetőben is bemutatott konfliktust. A konkrét esetben mind a radarállomás létesítését, mind nem létesítését az adott helyen az életvédelem fenti kötelezettsége szempontjából kell vizsgálni. A kérdés az, hogy az Alkotmányból és az AB következőkben idézett határozataiból az elengedhetetlen szükségesség és a jogkorlátozás arányossága melyik esetben igazolható, és melyikben nem Az Alkotmány 18. -a szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A 70/D. (2) bekezdése értelmében a "lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" való emberi jogot [70/D. (1) bekezdés] a Magyar Köztársaság többek közt az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az AB 28/1994. (V. 20.) határozata szerint az Alkotmány 18. -ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. 8

9 A környezethez való jog e határozatban megállapított sajátosságaiból következően azonban az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. A természetvédelemben a védettség szükségességének objektív bizonyos körben nemzetközi normákban kötelezően megállapított ismérvei vannak. A természetben okozott károk véges javakat pusztítanak, sok esetben jóvátehetetlenek, a védelem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg. Emiatt a testület szerint a környezetvédelemhez való jog érvényesülésében nem lehet a gazdasági és társadalmi körülményektől függő olyan minőségi és mennyiségi hullámzást megengedni, mint a szociális és kulturális jogokéban, ahol a körülmények megkívánta megszorítások később orvosolhatók. E sajátosságok miatt a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. A környezethez való jog érvényesítése alkotmányosan megköveteli azt, hogy az állam amíg jogi védelem egyáltalán szükséges az elért védelmi szinttől csakis olyan feltételekkel léphessen vissza, amikor alanyi alapjog korlátozásának is helye lenne. A környezethez való jog érvényesítése a védelem elért szintjének fenntartásán belül azt is megkívánja, hogy az állam a preventív védelmi szabályoktól ne lépjen vissza a szankciókkal biztosított védelem felé. Ettől a követelménytől is csak elkerülhetetlen szükségesség esetén és csak arányosan lehet eltérni. Az Alkotmány 54. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az AB értelmezése szerint az élethez és a méltósághoz való alanyi jog abszolút jog, azaz korlátozhatatlan és redukálhatatlan, vagyis a jog által érinthetetlen alapjognak minősül. Ezt a szabályt alapul véve az AB 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában kimondta, hogy az állam életvédelmi kötelezettsége kiterjed ( ) a jövendő generációk életfeltételeinek biztosításra. A Bíróság szerint az élethez való joggal, amely minden egyes ember alanyi joga szemben áll az állam kötelessége az élet védelmére. Az állam kötelessége nem merül ki ugyanakkor az egyes emberek életvédelmében, hanem általában az emberi életet és létfeltételeit is védeni kell. Ez utóbbi kötelezettség minőségileg más, mint az élethez való egyéni alanyi jogok védelmének összeadása, az emberi élet általában, következésképpen az emberi élet, mint érték a védelem tárgya. Ezért az életvédelmi kötelesség kiterjed a keletkezőben lévő emberi életre is, csakúgy, mint a következő generációk életfeltételeinek biztosítására. Az AB 48/1998. (XI. 23.) határozata szerint nem csupán az egyéni jogokhoz kell kialakítani a jogvédelmet, hanem ezen a körön túlmenően kell intézményesen védeni az életet és annak feltételeit, azaz a védelem nem kötődik egyes mai jogosultakhoz. Az AB értelmezése szerint ezek az objektív állami kötelezettségek mindig túlmutatnak azokon a jogokon, amelyek az egyes embert érintik. A környezethez való jogban az AB értelmezési szerint állami kötelezettségek sűrűsödnek össze. E kötelezettséggel szemben csak szimbolikus értelemben beszélhetünk jogról, hiszen a testület szerint a természet lehetne jogosultja a környezetvédelemnek. Az egészséges környezethez való jogot az Alkotmánybíróság úgy értelmezte, hogy az jelenlegi formájában ugyan nem alanyi alapjog, de nem is pusztán alkotmányos feladat (államcél), hanem az élethez való jog objektív, intézményvédelmi oldalának része, amely 9

10 az emberi élet természeti alapjainak fenntartására vonatkozó állami kötelességet külön alkotmányos "jogként" nevesíti. Ugyanezek az alkotmányos állami kötelességek az Alkotmány 18. -ának hiányában is levezethetők lennének az Alkotmány 54. (1) bekezdéséből; s az élethez való joggal fennálló kapcsolat szorossága következtében a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét csakis olyan feltételekkel lehet csökkenteni, mint amilyen feltételek valamely alapjog korlátozását alkotmányosan megengedhetővé teszik [28/1994. (V. 20.) AB, ABH 134, ]. A környezethez való jog intézményes védelmének mértéke nem tetszőleges. A védelem szintjét a környezethez való jog fenti dogmatikai sajátosságain kívül döntően befolyásolja a környezetvédelem tárgya is: az élet természeti alapjainak véges volta és a természeti károk jelentős részének visszafordíthatatlansága, s végül az a tény, hogy mindezek az emberi élet fennmaradásának feltételei. A környezethez való jog az emberi élethez való jog érvényesülésének fizikai, biológiai feltételeit biztosítja. Mindez a környezethez való jog jogalkotással való védelmének különös, más jogokéhoz képest fokozottan szigorú voltát követeli meg. Az első generációs szabadságjogok a klasszikus politikai szabadságjogok, a második generációs jogok a gazdasági, szociális, kulturális jogok. Az egészséges környezethez való jog a harmadik generációs alapjogok közé tartozik, amelynek nincs konkrét alanya. Az AB fent bemutatott értelmezésében az egészséges környezethez való jog alanya az élővilág lehetne, a természet, mely nem képes arra, hogy saját jogai érdekében fellépjen. Ebből következően az államot e körben kiemelt, intézményes, jogi szabályozásbeli és jogalkalmazásbeli kötelezettség terheli. A hiányzó alanyi jogosultak helyett tehát törvényekben, jogintézményekben, anyagi jogi és eljárási (hatósági engedélyezési) feltételekkel, garanciákkal kell biztosítani e jogok védelmét és érvényesülését, valamint az intézményes védelmi kötelezettség azt is jelenti, hogy e törvényi garanciák érvényre juttatására olyan hatósági, állami intézményrendszert kell kiépíteni és működtetni környezetvédelmi felügyelőségek, természetvédelmi őrök, akik érvényt szereznek ezeknek a garanciális törvényi védelmi szabályoknak Az AB egészséges környezethez való joggal kapcsolatos fent hivatkozott döntésein túl, nem hagyhatók figyelmen kívül jelen ügy során az Alkotmány 40/A. -ában foglaltak, illetve figyelembe szükséges venni a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII.29.) OGY határozat 14. pontjában előírt kötelességet is. Eszerint Magyarország azonosul a szövetség kollektív biztonságának és védelmének alapelveivel. Fegyveres támadás elhárítására irányuló képességét az észak-atlanti szerződésben foglalt alapelveknek megfelelően tartja fenn és fejleszti. Az AB a 21/1998. (II.4.) AB határozat III.1. pontjában az alábbiakat mondta ki: Az állam az állampolgárai védelme érdekében köteles a hazát fenyegető veszélyekről tájékozódni, az előzetes védekezési lehetőségekkel élni, a honvédelem hatékony rendszerét kiépíteni és fenntartani, továbbá köteles az állampolgárok honvédelmi igénybevételének diszkrimináció mentes és ésszerű rendjét kialakítani. A honvédelmi miniszter levelében kifejtette, hogy különösen indokolt e szempont figyelembe vétele akkor, amikor hatályos nemzetközi szerződésből Magyarországra háruló kötelezettségek érvényesítéséről szól. Magyarország NATO csatlakozásának következményeit az Alkotmánybíróság eddig két esetben, a 25/2000. (VII.6.) illetve az 5/2001. (II.28.) AB határozatban értékelte. Ezen ügyekben az Alkotmánybíróság az állam végrehajtási 10

11 kötelezettségének körébe utalta az egyébként környezeti veszélyeket is hordozó katonai eszközök telepíthetőségét. A lokátor határidőben történő telepítése a nemzetközi vállalásoknak megfelelően Magyarország kollektív védelmében történő részvételének egyik megvalósulási formáját jelenti, amelynek megakadályozása a Washingtoni Szerződés 3. cikkének megsértését is eredményezheti, illetve az Alkotmány 40/A. -át, valamint 5. -át is sértheti Az AB által a 6.1. és 6.2. pontban kifejtett követelmények szerint tehát a két alkotmányos alapérték, illetve állami feladat konfliktusa esetén az egyik a másik rovására csak a szükségesség és arányosság tesztjét alkalmazva alkalmazható. Alkotmányos szempontból akkor felelne meg a szükségességnek a honvédelmi tárca által kijelölt helyszín honvédelmi célokra történő igénybevétele, amennyiben a Minisztérium bizonyítaná, hogy semmilyen más lehetősége nincs, hogy kényszerítő ok szolgáltat alapot arra, hogy kizárólag erre a fokozottan védett természetvédelmi területre kell a radarállomást telepítenie. Amennyiben a tárca ezt bebizonyítja, akkor még mindig ott van az arányosság követelménye, mely értelmében az egyik alapjog védelme tekintetében elért előnynek jelen esetben a légtérvédelmi előnynek lényegesen meg kell haladnia a másik alapjog, a természetvédelem körében okozott hátrány vagy veszély mértékét. Ezen túl be kell bizonyítani azt is, hogy hosszú távon nem okoz olyan károsodást a létesítmény a természetben, amely a későbbiekben visszafordíthatatlan, illetve, hogy ezen a területen a természetvédelemnek az a szintje, amely jelenleg fennáll, megőrizhető. Az Alkotmány 7. (1) bekezdése deklarálja, hogy a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Fontos hangsúlyozni, hogy jelen ügy során a nemzetközi jogi normák nem jelentnek kellő támpontot a konfliktus feloldáshoz, ugyanis a Magyar Köztársaság ugyanúgy kötelezettséget vállalt például a biológiai sokféleség egyezményének a betartására (ld évi LXXXI. törvény), illetve a fokozottan védett növény- és állatfajok védelmére vonatkozóan, mint a katonai-, védelmi-, biztonsági együttműködésre. Vagyis a nemzetközi normák szintjén is ugyanúgy megjelenik a felvázolt konfliktus, mint a szűkebben vett belső jogban A 6.3. pontban említett szükségességnek történő megfelelés megkívánja, hogy összemérjük a helyszínhez fűződő honvédelmi, illetve a természet megőrzését preferáló érdekeket. Fontos annak a kérdésnek a körbejárása, hogy mi indokolta a honvédelmi tárca részéről a helyválasztást, valamint, hogy egyedül szükségszerűen a szóban forgó Zengő-hegy jelentheti-e a telepítés helyszínét, nem jelölhető-e ki más, alternatív helyszín A honvédelmi tárca álláspontja szerint a radarhelyszínek kiválasztását több éves szakértői munka előzte meg. A honvédelmi bizottság ülésén elhangzott, hogy Volt egy német tanulmány 1997-ben, függetlenül az amerikai tanulmánytól, és volt egy NATO-radarterv-egyeztetés januárjában a NATO összes szakértőjével együttműködve, független nemzetközi szakértőket 11

12 bevonva, amelynek az volt a célja, hogy meghatározza a radarok mennyiségét, számát és a helyét. Ezeknek a tanulmányoknak mindegyike két helyre javasolta telepíteni akkor Magyarországon a radart, ez a Bükk-hegység és a Mecsek. Mi továbbmentünk a Mecseken belül. ( ) Ebben több helyszínt vizsgáltak Homokszentgyörgyöt, mint volt, régi rádiótechnikai századhelyet, Jakab-hegyet, Hármas-hegyet, számba vettük végül is a Villányi-hegységet, ahol valóban voltunk a válságkezelés időszakában, és azt kell jelentenem, hogy ezek az álláskörletek sajnos nem elégítik ki a légvédelmi vezetés igényeit. Egyedül a Zengőn vagyunk képesek az igényt kielégíteni. Ugyanakkor ahogy azt a tábornok úr jelentette számtalan számvetést végeztünk, hogy akár délre, akár északra toljuk a képzeletbeli radar-álláskörletünket az egyes információk alapján ezt kérték, akkor még egy további álláskörletet kell kijelölni Magyarország területén, legalább még egyet. A honvédelmi bizottság ülésén az is elhangzott, hogy a katonai cél a déli határvidéknek, illetve az ország légterének az ellenőrzése. A honvédelmi miniszter levelében arról tájékoztatott, hogy az 1997-ben készült Előzetes Környezeti Hatástanulmány részletesen vizsgálta a telepítési lehetőségeket, melyek alapján mind nemzetbiztonsági, mind gazdaságossági megfontolásból a Zengő jelentette a legkedvezőbb megoldást. A miniszter álláspontja szerint a Zengőtől eltérő helyre történő telepítés egy objektummal nem lett volna megoldható, és ezek szintén tájvédelmi körzeten belül lettek volna. Az alternatív változat megvalósítása nagyobb tájsebet ejtett volna, mivel ez esetben a toronymagasságok technológiai okokból a 100 métert meghaladták volna. Fontosnak tartom ehelyütt megemlíteni, hogy A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) indoklása szerint a hatásvizsgálat elvégeztetése lehetővé teszi, hogy a kérelmező már a tervezés korai szakaszában a környezeti problémákkal szembesülve környezetileg elfogadható alternatívákat dolgozzon ki. A honvédelmi miniszter ugyanakkor a döntést motiváló szempontok között nem hivatkozott arra, hogy a tervezett vagy melyik másik szóbakerült helyszín jelentene természetvédelmi szempontból megfelelő alternatívát! A két alapjog összeméréséhez szükséges bemutatni a Zengő-hegyen és a környezetében lévő flóra- és fauna állomány legfontosabb jellemezőit, illetve ezek védelméhez fűződő alapvető érdekeket is. Dr. Kevey Balázs, egyetemi docens tanulmánya szerint A Zengő környékén 18 fontosabb növénytársulás figyelhető meg, melyek túlnyomó része a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzet területén foglal helyet. ( ) A Zengő környékén 81 védett faj került elő. E növények közül a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. Banatica) Magyarországon csak a Keleti- Mecsekben él, s fokozott védelem alatt áll. Dél-dunántúlon csak e körzetben fordul elő a hölgyi estike (Hesperis matronalis) és az erdei újjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii). ( ) Megállapítható, hogy a Zengő és környéke a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe. Amennyiben a radarállomás megépülne, a bánáti bazsarózsa több állománya végveszélybe kerülne, de hasonló módon veszélyeztetett a hölgyi estike egyetlen dél-dunántúli állománya is. A Mecsek rendkívüli botanikai ritkaságai közé tartozik a Zengő csúcsán található törmeléklejtő-erdő is, mely a radarállomás megépülésével aligha menthető meg. 2 2 Pécs, március

13 Egy másik, ugyancsak a Zengő növényvilágáról készült szakvéleménye szerint A Zengőre tervezett radarállomáshoz vezető műút nyomvonalán az eddigi felmérések szerint 19 védett növényfaj került elő. ( ) A bazsarózsa kelet-mecseki példája azt mutatja, hogy a világon csak itt találhatók olyan nagy populációi, amelyek elég életerősek. Ezen életerős populációkat kell megőriznünk, s nem szabad állományaikat különféle építkezésekkel tovább szabdalni, fragmentálni, mert ilyen jellegű beavatkozások előbb-utóbb egyedszám-csökkentést, ezzel kapcsolatban genetikai változatosságának elszegényedését és életképességének csökkentését fogja eredményezni. ( ) A Zengő déli lejtőinek, gerincének és csúcsának minden talpalatnyi része az itt élő sajátos növényvilág (flóra és vegetáció) miatt nemcsak a Mecsek, hanem az egész ország büszkesége. Ezt a változatos és értékes flórát tovább szabdalni, pusztítani óriási vétek. Dr. Majer József, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Ökológiai Bizottságának tagja által január 17-én készített Zoológiai és Tájökológiai Hatástanulmány a Zengőre telepítendő radarállomás létesítéséről című tanulmány ugyancsak az egyedi tájérték fontosságára hívja fel a figyelmet. A tanulmány szerint A Kelet-Mecsek Zengő része az egész hegység műtárgyaktól, utaktól a legkevésbé fragmentált, összefüggő egysége. ( ) A beruházás és a létesítmény üzemelése lényeges hatással lesz a faunára. ( ) A táj és a tájkép módosulása a termelés fokozásával egyenes arányban nő. Nagykiterjedésű és a természeti adottságokhoz ezer szállal kapcsolódó beruházások esetén a művi elemek, elemegyüttesek megjelenése, sőt túlsúlyba kerülése következtében a természeti és a művi elemaránynak megfelelően, az ökológiai adottságok megváltoznak, a tájháztartás módosul vagy tartósan átalakul, és a tájképben a megszokottól merőben új, gyakran abba soha bele nem illeszkedő, idegen motívumok jelennek meg. A látvány köztulajdon, ezért a tágabb közösség ellen vét az a természet rendjébe beavatkozó mérnök, aki a látványt károsan befolyásolja. Az Alkotmány 70/G. (1) bekezdése szerint A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. A (2) bekezdés értelmében Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Az MTA joga és kötelezettsége, hogy támogassa a tudományok művelését és a kutatások végzését, rendszeresen értékelje a tudományos kutatás eredményeit, szorgalmazza, és segítse azok közzétételét, terjesztését és felhasználását (1994. évi XL. törvény). Az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottsága február 24-i ülésén egyhangúlag állásfoglalást hozott a mecseki radar állomás telepítés természeti vonatkozásairól. A bizottság leszögezte, hogy A Pannónia Régió kiemelkedő értékű fajait mindenekelőtt eredeti, természetes élőhelyein kell megvédeni. A fajmegőrzés leghatékonyabb útja az élőhelyvédelem, az életképes, erős és változatos populációk in situ megőrzése. Téves út ehelyett az áttelepítések erőszakolása, mivel bizonyított tény, hogy ezek nagy veszteséggel, kockázatokkal és anyagi ráfordításokkal járnak. Ez az általános elv vonatkozik minden védett, fokozottan védett növényre és állatra, így a bánáti bazsarózsára is, különösen, hogy világ-állományának 90 %-a Magyarországon él, európai jelentőségű faj, amelynek fennmaradásáért a felelősség Magyarországot terheli. 13

14 6.5. Az MTA állásfoglalását is alapul véve igazoltnak látszik, hogy a Zengő-hegyen jelenleg fennálló életközösség biocönózis együttesen rendkívül érzékeny rendszert alkot, melynek ha bármely elemét megbontjuk, felboríthatja az egyensúlyt. A felboruló természeti egyensúlyban nem honos növényfajok telepedhetnek meg az adott területen, elpusztítva az őshonos növénytársulásokat. A Zengő-hegyre tervezett létesítmény odatelepítésével és üzemeltetésével a természetvédelmi terület jogszabályban biztosított jelenlegi védettségi szintje (érintetlensége) egyértelműen csökkenne. Az eddig mondottakat és az alábbiakat figyelembe véve a honvédelmi tárca azon érvelését, miszerint a Zengő területe képezheti egyedül a létesítés helyszínét, nem tudtam elfogadni. A honvédelmi miniszter álláspontja szerint a Zengőtől eltérő helyre történő telepítés egy objektummal nem lett volna megoldható Az alternatív változat megvalósítása nagyobb tájsebet ejtett volna, mivel ez esetben a toronymagasságok technológiai okokból a 100 métert meghaladták volna. Ebből ugyanakkor álláspontom szerint az következik, hogy más helyszínen is megvalósulhatna a telepítés mégha jelentős költségráfordítással is. Ugyancsak az alternatív lehetőségek fennállására enged következtetni a következő idézet: A Z.-i radarállomás hatásvizsgálati ügyében a beruházó egyeztető tárgyalást hívott össze, amelyen a szakhatóságok is részt vettek. Ugyan a beruházó négy telepítési alternatívát sorolt fel, háromról eleve bemutatta, hogy azok rendkívül gazdaságtalanok vagy célszerűtlenek, ezért a későbbiekben nem érdemes érdemben foglalkozni velük. A szakhatóságok már itt felhívták a beruházó figyelmét arra, hogy az elfogadtatásra szánt alternatíva természetvédelmi területet és egy fontos történelmi emléket érint, az egyeztető tárgyaláson részt vevő önkormányzat pedig azt is megemlítette, hogy a lakosság kifogásolja a létesítmény tájromboló hatását, a kiránduló területek lezárását, a vélt sugárzást, sőt azt is, hogy általa a körzet a későbbiekben esetleg háborús célponttá válhat. A beruházó egyetlen észrevételt sem hasznosított a hatástanulmányban, melyben már csak az általa jónak tartott változatot dolgozta ki. Érthető: az előzetes eljárással egyértelműen nem is az volt a célja, hogy a kérdést az érdekeltekkel megvitassa, hanem az, hogy a környezetvédelmi hatóságot és a szakhatóságokat elkezdje meggyőzni a beruházás megfelelőségéről, hogy azután majd a formális eljárás minél simábban folyhasson. 3 Az említettek arra engednek következtetni még abból a szűk katonai információból is ami rendelkezésre áll, hogy két különálló radarral a beruházás teljességgel kiváltható más helyszíneken. Alkotmányos szempontból ezért nem fogadható el a honvédelmi miniszter érvelése a helyszín kijelölését illetően, mivel az nem felel meg az AB 28/1994. (V. 20.) számú határozata által meghatározottaknak. A testület határozatai mindenkire nézve így a Honvédelmi Minisztériumra is kötelezők. Az Alkotmánybíróságról szóló XXXII. törvény 27. -a szerint határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság ugyanis olyan egyedüli és egyfokozatú sui generis jogintézmény, amelynek döntéseit nem lehet felülbírálni. Az említett határozatában az AB egészséges környezethez való alkotmányos jog 3 Környezetvédelmi jogesetek és szakértői tevékenység, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzlet Kiadó Kft., Bp., o. 14

15 értelmezése során kijelölte azt az alkotmányos keretet, amikor is alkotmányos szempontból elfogadható a természet védelme elért szintjének csökkenetése, ezen túlmenően ez egyértelműen tilos. A honvédelem ma is biztosítja a légtér védelmét, és ez továbbra sem veszélyeztethető. A megismerhető adatokból (HM levelek, sajtó) a változtatás kényszere adott, mivel a jelenlegi műszaki felszereltség elavult; sok helyen, kis hatékonyságú, összességében nagy létszámú személyzetet igénylő rendszer működik; megszűnik a sorkatonai szolgálat és ezzel a relatív ingyenes személyzet; a meglévő rendszer a Varsói Szerződés tagállamaként (más haditechnikával és szempontrendszerrel) szolgálta az országot és csak kisebb átalakításokkal működik, amely hosszú távon nem tartható fenn. A kijelölés szempontja az, hogy ez a legmagasabb pont, innen látni a legmesszebb. Az országot akkor is védeni kellene, illetve lehetne ha csupa alföldből állna. A honvédelmi szempontok a változás, a folyton megújítandó, az ember által alkotott, lecserélhető és lecserélendő technika és ezek bekerülési összege által motiváltak. Az elhelyezendő építmények rendeltetésszerűen (történeti mércével) ideiglenesek, amelyek az új technikai, új szövetségesi stb. rendszereknek megfelelően ember által alkothatók és változtathatók, sőt változásuk-újraalkotásuk elkerülhetetlen, folytonos. Mindezzel szemben áll a természetben okozandó, okozható károk veszélye. A fokozottan védett élőhelyeket és élettársulásokat csak a természet képes megújítani, a súlyosabb esetben visszafordíthatatlanul eltűnő javakat, amelyek az emberiség életterét alkotják, az ember nem képes újra megalkotni. A honvédelem szempontjából tehát az adott, konkrét helyen az elkerülhetetlen szükségesség, a kizárólagosság fentiek szerint nem igazolható, és a vizsgálatban nem került elő olyan adat, amely ezt cáfolná. Az arányosság a fenyegetett élővilág felbecsülhetetlen értéke miatt nem igazolható. A természetvédelem szempontjából ellenben mind az életben tartás (megmentés) elkerülhetetlen szükségessége, mind a helyszín kizárólagossága igazolható, mivel a bánáti bazsarózsa és több más védett növény csak itt, és az ember által újra nem alkothatóan megőrzendő. Ugyanakkor a honvédelem feltételei az ember által másutt is megteremthetők, megteremtését a technikai megoldások variációi lehetővé teszik, ez tehát vele szemben, az adott helyen a jogkorlátozás arányosságát igazolja. VII. Az egyes engedélyezési eljárások alkotmányos értékelése 7.1. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás A környezetvédelem nélkülözhetetlen eleme az engedélyezés. A környezetvédelmi hatásvizsgálat az egyik legfontosabb hatósági eszköz, amelyre a környezeti szempontból kiemelt jelentőségű nagyberuházások tervezési folyamatában, többnyire a konkrét létesítési engedélyezési eljárásokat megelőzően kerül sor. A jogintézmény lényege a tervezett létesítmény környezeti hatásainak rendkívül részletes tisztázása. A környezetvédelmi hatásokra koncentráló, sok résztvevős eljárásnak ki kell szűrnie a környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan, a létesítmény majdani környezete és a szomszédai szempontjából súlyosan sérelmes tervezeteket. 15

16 A Zengővárra telepítendő rádiótechnikai berendezés környezetvédelmi engedélye iránti első kérelmét augusztus 1-én nyújtotta be a kérelmező a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban: első fokú környezetvédelmi hatóság). A hatóság a kérelmet / október 14-én kelt számú határozatával elutasította. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként közreműködött a Pécsi Erdőfelügyelőség, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatóság (a továbbiakban: Műemlékfelügyeleti Igazgatóság), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: DDNP), valamint az ÁNTSz Baranya Megyei Intézete. A Műemlékfelügyeleti Igazgatóság régészeti szempontokra hivatkozva nem adta hozzájárulását. A DDNP szakhatósági állásfoglalásában ugyancsak nem járult hozzá az engedély kiadásához, természetvédelmi és tájvédelmi szempontból. A DDNP hangsúlyozta, hogy az érintett terület a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozik, így engedélyes köteles betartani a védettséget kimondó 8/1977. OTVH sz. határozatban foglaltakat. 4 A DDNP elutasításának indokai többek között a következők voltak: - a felsorolt alternatív helyek vizsgálata sablonos, a kizáró okok nem megalapozottak, az összehasonlításra környezeti hatásvizsgálat keretén belül alkalmatlanok. - a Zengő-vár, mint történeti emlék kutatása, bemutathatósága visszafordíthatatlanul károsodik. - A tájvédelmi körzeten belül a hegy a legkevésbé zavart terület. Az értékes fauna egyes fajai zavarást nem tűrnek, a területről ezek el fognak tűnni. - A DDNP álláspontja szerint a létesítmény tervezett helyen történő megvalósítása egyúttal a környezet védelméhez fűződő érdekek sérelmét is eredményezné. Több szakhatóság negatív állásfoglalást tett, melyeket az elsőfokú hatóság a döntése meghozatalánál nem hagyhatott figyelmen kívül. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a döntését ezért arra alapozva hozta meg, hogy a tervezett létesítménnyel érintett terület természetvédelmi és régészeti védettség alatt áll. 4 A védett természeti területeket a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) négy csoportba sorolja. A csoportba sorolás függ többek között a védendő terület kiterjedtségétől, a védelem céljától, illetve a terület hazai és nemzetközi jelentőségétől. A védett természeti területek egyik csoportját a tájvédelmi körzetek. A Ttv. 28. (3) bekezdése szerint tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 8/1977. OTvH számú határozata (a továbbiakban: határozat) hozta létre a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet (a továbbiakban: TK). A határozat indoklása szerint a Kelet- Mecsek jelentős természeti értéket őriz, természetes növény- és állatvilága fajokban gazdag, több ritka faj termő-, illetve élőhelye. A tájrész műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben gazdag. A határozat szerint a TK rendeltetése: a) Védje és őrizze meg a táj jellegzetes arculatát és gazdag természeti értékeit; b) Őrizze meg a táj kulturális értékeit; c) Biztosítsa a tudományos kutatásokhoz szükséges természeti feltételeket; d) Szolgála a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat; e) Környezetvédelmi mintaterületként szolgálja a természeti környezetünk védelmét. A határozat 9. pontja meghatározza az alapvető védelmi előírásokat. Különösen fontos idézni a b) és c) pontokat. Ezek szerint A TK területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védet növény- és állatvilágát, valamint a TK rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti. A TK természetes növény- és állatvilágát meg kell őrizni. Fokozott figyelmet kell fordítani a növény- és állatvilág termő-, illetve élőhelyének fenntartására, szükség szerint helyreállítására. 16

17 A kérelmező a határozatot megfellebbezte. A KÖFE a fellebbezéssel megtámadott I. fokú határozatot helybenhagyta Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság /1997. számon kelt határozatában a Zengővárra telepítendő rádiótechnikai berendezésre vonatkozó környezetvédelmi engedély iránti kérelmet ismét elutasította. A HM ebben a kérelmében rögzítette, hogy a tervezett objektum megvalósítása az ország légvédelmi rendszerének fejlesztése érdekében szükséges. A Zengővárra történő telepítést az elsődleges nemzetgazdasági és katonai szempontok mellett indokolja, hogy a lehetséges változatok közül lakott területtől a legtávolabb esik; a beruházás során feltárásra kerül a zengővári rom, korszerű turista kilátó és erdészeti feltáró út létesül; a kiválasztott helyszíntől eltérő telepítés esetén további (harmadik) torony építése válna szükségessé, ami több milliárd forintos többletköltséget okozna, és további környezeti beavatkozást jelentene. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként közreműködött a DDNP, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága Pécsi Erdőfelügyelőség, a Polgári Védelem Baranya Megyei Parancsnoksága, valamint az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete. A DDNP természet- és tájvédelmi szempontok miatt ismét nem járult hozzá a létesítmény elhelyezéséhez. Elutasítását például azzal indokolta, hogy a határozat (ld. 8/1997. OTvH) 9. pontja rögzíti az alapvető védelmi előírásokat, melyek között szerepel az is, hogy a tájvédelmi körzet területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágát, valamint a tájvédelmi körzet rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti. További szempont volt az elutasítás során, hogy - A hatásvizsgálat a létesítmény elhelyezésére alkalmas területek összehasonlításában a többi terület ökológiai állapotába való beavatkozás következményeit nem hasonlította össze. - Természetvédelmi szempontból a létesítmény felépítése visszafordíthatatlan, hosszú távú beavatkozást jelent. - Természetvédelmi, tájökológiai szempontból a létesítmény elhelyezése kemény beavatkozást jelent. Az eddig zavaró tényezőktől mentes területen a szétválasztó, megosztó létesítmények kerülendők a védetté nyilvánító határozat szándékának megfelelően. - A zavartalan erdő élőhelye a fauna egyes eleminek, melyek zavarást nem tűrnek, ezek a területről el fognak tűnni. Az elsőfokú hatóság a DDNP elutasító szakahatósági állásfoglalása alapján az engedély iránti kérelmet elutasította. Mindkét eljárás megindulásakor a környezeti hatásvizsgálat elvégzéshez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) volt hatályban. A rendelt 1. számú melléklete tartalmazta a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listáját. Külön kiemelten szerepeltek a listában azok a tevékenységek, amelyek csak országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területen, továbbá a megjelölt esetekben gyógyhelyen történő létesítéskor tartoztak a rendelt hatálya alá. Ezen felsorolt létesítmények között szerepelt a 110. pontban Rádió- és televízióadó, beleértve a távközlési adókat is, mely a Kr. alapján nem tartozott a mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek közé. 17

18 Az előző pontban említett határozat elleni fellebbezés miatt indult másodfokú környezetvédelmi eljárásban a KÖFE járt el, amely természet- és tájvédelmi szakhatóságként a KTM 5 Természetvédelmi Hivatalát vonta be, mely állásfoglalásában a DDNP állásfoglalását megváltoztatta, és feltételekkel a telepítéshez hozzájárult február 12-én kiadott, H-2187/7/1997. számú határozatában (a továbbiakban: engedély) a KÖFE a rádiótechnikai berendezésnek a Mecsek-Zengővárra telepítéséhez a környezetvédelmi engedélyt 23 feltétellel megadta. A másodfokú engedélyezési eljárásban szakhatóságként közreműködött a KTM Természetvédelmi Hivatala, a Budapest Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatala, valamint az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala. Azt vizsgáltam, hogy miként fordulhatott az elő, hogy a helyi ismeretekkel rendelkező környezetvédelmi hatóság a fentiekben ismertetett határozataihoz képest, a másodfokú környezetvédelmi hatóság (a KÖFE) a környezetvédelmi engedélyt megadta. Milyen változás történt a körülményekben, illetve mi indokolta döntését? Hasonló kérdésként vetődött fel a számomra, hogy a másodfokú természetvédelmi szakhatóság a KTM Természetvédelmi Hivatala TvH-4066/97. számon kelt állásfoglalásában miként juthatott a DDNP-től teljes mértékben eltérő álláspontra. a) A KÖFE a fellebbezést a HM által előadott indokokat is figyelembe véve meglapozottnak tartotta. A HM fellebbezésében előadta, hogy a tevékenység csak az építkezés ideje alatt, ideiglenesen okoz zavart. ( ) felépítése nem jelent visszafordíthatatlan beavatkozást a természetbe. A helykijelölés indokaként pedig előadta, hogy a mérlegelés alapja a radartechnika szempontjai és a Magyar Köztársaság gazdasági helyzete. A nyugat-európai és a magyar tapasztalatok (meglévő rádiótechnikai objektumok és lőterek) bizonyítják, hogy a létesítmény felépítése nem jelent visszafordíthatatlan beavatkozást a természetbe. A KÖFE az engedély indoklásában kifejtette, hogy a KHV 6 keretében több alternatív helyszín vizsgálatát is elvégezték (.) A megfelelő alternatíva kiválasztásában elsősorban gazdasági szempontok játszottak szerepet. (Fontosnak tartom ehelyütt is hangsúlyozni, hogy a Ktv. indoklása szerint a hatásvizsgálat során a környezeti problémákkal szembesülve környezetileg elfogadható alternatívákat kell a kérelmezőnek kidolgoznia 7. A döntést motiváló szempontok között ezért a tervezett helyszínek környezet- illetve természetvédelmi szempontból történő megítélése szükséges.) 5 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. 6 környezetvédelmi hatásvizsgálat 7 A nemzetközi környezetvédelmi jogban elismert elővigyázatosság elve mely nem azonos a Ktv. 6. -ában leírt anyagi jogi megközelítéssel eljárási jogi jellegű, és általánosságban minden környezetszennyező tevékenységet tervező vagy folytató személy vagy vállalkozás kötelességévé teszi a környezetkárosítás kizártságának egyértelmű bizonyítását, illetőleg előírja, hogy e bizonyítás sikertelensége esetén az adott tevékenységet nem szabad megvalósítani, vagy abba kell hagyni. 18

19 Az engedély indoklásában szerepel, hogy részletes felmérés készült a terület flórájáról és faunájáról, különös tekintettel a védett élőlényekre ( ) Megállapították, hogy a radarállomás körültekintő tervezésével és kivitelezésével a Zengőn és környékén megkímélhető az értékes, védett növényfajok állománya. Az engedély indoklása ugyanakkor azt is megállapította, hogy a feltáró utak óhatatlanul megnövelik a zavarást a terülten. Az indoklás elfogadva a HM érvelését megállapította, hogy Az élővilágot érő zavaró hatás is az építkezés idejére korlátozódik. A KTM Természetvédelmi Hivatala II. fokú szakhatósági állásfoglalásában az első fokú szakhatósági állásfoglalást megváltoztatta, és hozzájárult a berendezés Zengővára telepítéséhez. Állásfoglalásának indoklásában utalt arra, hogy Az első fokú szakhatósági eljárásban a berendezés magassági méretei miatt nem volt tájba illeszthető. Ennek következtében a szakhatósági hozzájárulást nem kapta meg. Döntését azzal támasztotta alá, hogy A szakmai egyeztetés eredményeként a Zengővárra történő telepítésnek nem volt kedvezőbb alternatívája, ezért a hely kiválasztását követően a tájbaillesztés módjának megoldása lett kidolgozva. A KÖFE az említett szakhatósági állásfoglalásra is tekintettel adta meg az engedélyt. Megállapítottam, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatala és a KÖFE indoklása a helyi ismeretekkel rendelkező az első fokon eljárt hatóság véleményétől teljesen eltér (ld és ). A határozat megváltoztatása akkor indokolt, ha a másodfokú eljárás során teljesen új körülmények merülnek fel, ha a tényállás feltárása, vagy a jogszabályi minősítés és a kettőből levonható következtetésre alapozott döntés hibás volt. Tekintettel arra, hogy a HM által ismertetett, a beruházást motiváló érdekek további hangsúlyozásán túl más körülmény jelen esetben nem merült fel a másodfokú eljárásban, kérdéses, hogy indokolta-e bármi ténylegesen, hogy a hatóság a kérelmet most ne elutasítsa, hanem teljesítse. Megállapítottam, hogy a tájvédelmi körzetet létrehozó fent említett (8/1977. OTvH) határozat céljával szöges ellentétben áll a létesítmény engedélyének megadása. A határozat indokai között szerepelt ugyanis, hogy őrizze meg a tájképi és természeti értékeket. A szóban forgó területre ezért ilyen jellegű beavatkozás engedélyezése a természetvédelem eddig (negyed századon át) biztosított jogi védelmi szintjével ellenétes döntést jelent. A már védett területeket alkotmányos kötelezettség megőrizni, hacsak nem áll fenn olyan kényszerítő szükségesség, amely ettől eltérést enged. Jelen esetben kényszerítő szükségesség nem volt, a kérelmező fellebbezésének indoklásában maga is utalt arra, hogy vizsgált alternatív helyszíneket, ugyanakkor az adott helyszín kiválasztásában elsősorban gazdasági szempontok játszottak szerepet. Márpedig az építtető gazdasági érdeke nem elegendő az élőhely biztonsági szintjének csökkentéséhez (27/1995. V. 15. ABh.). Az Áe. alapvető követelménye a törvényes eljárás (2. (1) bekezdés). A törvény 26. (1) bekezdése értelmében a közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésére álló adatok nem elegendőek hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Az Áe. indoklása szerint jogszabálysértő, ha a hatóság a tények felderítése nélkül, a mérlegelés indokait nem feltárva hoz határozatot. ( ) a határozatban azt is indokolni kell, hogy mit miként és miért úgy értékeltek. 19

20 Az Áe. 43. (1) bekezdése c) pontja szerint a közigazgatási szerv határozatának az indokolási részben tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. Az Áe. kommentárja szerint mindezek feltüntetése az indokolásban azért nélkülözhetetlen, mert a közigazgatási szerv csak így tud nyomatékot adni döntésének azáltal, hogy meggyőző erővel fokozza az ügyféli önkéntes jogkövetést. A kommentár kifejti, hogy a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének és új eljárás elrendelésének csak akkor van helye, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperes a tényállást nem tárta fel, nem tisztázta teljes körűen, egyes tényeket, bizonyítékokat nem értékelt. Ugyancsak a kommentár rögzíti, hogy A fellebbezésben foglalt kérelemre, tényállításokra (amelyek vitatják az elsőfokú döntés megalapozottságát, jogszerűségét) meggyőzően kell a másodfokú határozatnak utalnia. Érvelően és tényszerűen kell kitérnie arra, hogy a fellebbezésben foglaltak miért helytállóak. ( ) Fontos tehát az, hogy az államigazgatási szervek (első fokon és másodfokon egyaránt) tegyenek eleget az alapos indoklási kötelezettségüknek. Álláspontom szerint a jelen ügyben az engedély kellő bizonyítékokat nem jelölt meg, továbbá indoklása megalapozatlan volt, amikor azt mondta, hogy Az élővilágot érő zavaró hatás is az építkezés idejére korlátozódik. Az elsőfokú természetvédelmi szakhatóság (DDNP) állásfoglalása mellett a rendelkezésemre álló korábban bemutatott botanikai szakvélemények állásfoglalásai is egyértelműen rögzítették, hogy a tervezett létesítmény jelentős nemcsak az építkezés ideje alatt jelentkező beavatkozást jelent a természetbe. A Kvt. preambuluma szerint a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. A környezeti károk megelőzésére való törekvés a környezetvédelmi tevékenység vezérelve. A hatásvizsgálatról szóló rendelkezések is erősítik a környezeti károk megelőzésének alapelvét. A megelőzés a környezetvédelmi tevékenység minden mozzanatát át kell hogy hassa, az minden környezethasználatra vonatkozó követelmény. Kvt. 6. (1) bekezdése értelmében a környezethasználatot 8 úgy kell megszervezni és végezni, hogy - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; - megelőzze a környezetszennyezést; - kizárja a környezetkárosítást 9. A 6. ezen kívül rögzíti, hogy a környezethasználatot az elővigyázatosság 10 elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével kell végezni. 8 A Kvt. szerint a környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó, hatósági engedélyhez kötött tevékenység. 9 A Kvt. szerint környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be, míg környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. 10 A Ktv. 4. x) pontja értelmében elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés. 20

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY VI. Katonai Építéshatósági Konferencia GÖD, 2007. május 29-30. Gulyás András mérnök ezredes HM KEHH Építéshatósági Osztály 2007. 06. 08. VI. Katonai Építéshatósági Konferencia 1 TARTALOM

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG részére Európa Tanács Strasbourg, Franciaország European Court of Human Rights Council of Europe F-67075 Strasbourg-Cedex Fax: 00 33 3 88 41 27 30 az Európai Emberi Jogi Egyezmény

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/480/2008. Tervezet egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 6., kedd Tartalomjegyzék 149/2014. (V. 6.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes Szerzıdésmódosítás Dr. Erdei Csaba Fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály Tartalom Irányelvi szabályozás Magyar szabályozás Aktuális problémák, tipikus

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

küldött 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6.

küldött 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6. Előzetes tájékoztató eljárás A településfejlesztési elképzelésekről és a tervezési programról megtörtént a lakosság és az államigazgatási szervek, valamint az érintett szervezetek tájékoztatása is. Az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete a helyi zaj-és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról Kihirdetve: 2013. augusztus 29. Kifüggesztve:

Részletesebben

e l ő k é s z í t ő i r a t o t

e l ő k é s z í t ő i r a t o t Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38.., képviseli: Franz M. Krumenacker, született Mészáros Ferenc

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] Országgyűlés Hivatala ;~,~:~~, : ~ X10,(3 2 11 FEER 21. 2013. évi... törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

K I V O N A T. A településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítása véleményezési szakaszának lezárásáról

K I V O N A T. A településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítása véleményezési szakaszának lezárásáról K I V O N A T A Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-án tartott ülése jegyzőkönyvéből. TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 65/2014.(VI. 26.) számú határozata

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

2. A rendelet hatálya

2. A rendelet hatálya Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(III.02.) számú rendelete a helyi építészeti védelem alatt álló épületek felújításának támogatásáról Kiskunhalas Város Képviselő-testülete

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

A bányafelügyelet építésügyi hatásköre A pápai bázisrepülőtér fejlesztésével kapcsolatos geotermikus energia hasznosítás engedélyezése

A bányafelügyelet építésügyi hatásköre A pápai bázisrepülőtér fejlesztésével kapcsolatos geotermikus energia hasznosítás engedélyezése A bányafelügyelet építésügyi hatásköre A pápai bázisrepülőtér fejlesztésével kapcsolatos geotermikus energia hasznosítás engedélyezése II. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese 2013. április 15-16.

Részletesebben

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása 2. NAPIREND Ügyiratszám: 14/539-2/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 8-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 25-i ülésére Tárgy: A közterületek használatáról

Részletesebben

A Fenntartható fejl ődésbizottsága jelentése

A Fenntartható fejl ődésbizottsága jelentése Az Országgyűlés Fenntartható fejl ődés bizottsága Kapcsolódó bizottság A Fenntartható fejl ődésbizottsága jelentése a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet

151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról A környezet védelmének

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 52. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. május 18., szerda. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 52. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. május 18., szerda. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 52. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. május 18., szerda Tartalomjegyzék 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 23/2011. (V. 18.) NEFMI rendelet 24/2011. (V. 18.) NEFMI rendelet 25/2011.

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST-ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA NEMZETGAZDÁSÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló

Részletesebben

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK/2806-11/2013. Ügyintéző: Szeifert Konrád : 06-56-512-314 : 06-56-512-337 E-mail: konrad.szeifert@mbfh.hu Jogerős: 2013. 12.

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben