A MAGYARORSZÁGI PUHATESTÛEK

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI PUHATESTÛEK ELTERJEDÉSE Az MTM Puhatestû-gyûjteményének katalógusa FEHÉR ZOLTÁN ÉS GUBÁNYI ANDRÁS Magyar Természettudományi Múzeum 2001 Felelõs kiadó: Matskási István

2 THE DISTRIBUTION OF HUNGARIAN MOLLUSCS The Catalogue of the Mollusca Collection of the Hungarian Natural History Museum ZOLTÁN FEHÉR and ANDRÁS GUBÁNYI The publication was supported by the Ministry of Cultural Heritage and the National Cultural Found All rights reserved. No part of this work may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted, in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise without the prior written permission of the publisher. Request for permission or futher information should be addressed to the Directorate of the HungarianNatural History Museum, 1088 Budapest, Baross u. 13, Hungary ISBN Hungarian Natural History Museum, 2001 Typeset: Hungarian Natural History Museum, Budapest Responsible publisher: István Matskási

3 Tartalomjegyzék Contents I. Bevezetés 5 II. Anyag és módszer 6 I. Introduction 5 II. Material and methods 6 III. A Magyarországon elõforduló puhatestû fajok listája (a szeptember 2.-án kiadott CLECOM Section I alapján) 9 III. The checklist of Molluscs occurring in Hungary (based on the CLECOM Section I published on 2 nd September 2001) 9 IV. A magyarországi puhatestûek elterjedési adatai az MTM Puhatestû-gyûjteményének katalógusa alapján 21 IV. The distribution data of Hungarian Molluscs based on the Catalogue of the Mollusca Collection of the HNHM 21 V. A lelõhelylistában elõforduló gyakoribb köznevek és földrajzi szakkifejezések jegyzéke 457 VI. Gyûjtõk 462 VII. Irodalom 463 VIII. Köszönetnyilvánítás 464 IX. Függelék 465 V. List of frequently used common names and geographical terms occurring in the locality list 457 VI. Collectors 462 VII. Literature 463 VIII. Acknowledgements 464 IX. Appendix 465 3

4 NATURAL HISTORY OF THE NATIONAL PARKS OF HUNGARY Editor-in-chief I. MATSKÁSI 1. The Fauna of the Hortobágy National Park. Vol. I. Edited by S. Mahunka. - Akadémiai Kiadó, Budapest 1981, 415 pp. 2. The Fauna of the Hortobágy National Park. Vol. II. Edited by S. Mahunka. - Akadémiai Kiadó, Budapest 1983, 489 pp. 3. The Flora of the Hortobágy National Park. Edited by J. Szujkó-Lacza. - Akadémiai Kiadó, Budapest 1982, 172 pp. 4. The Fauna of the Kiskunság National Park. Vol. I. Edited by S. Mahunka. - Akadémiai Kiadó, Budapest 1986, 491 pp. 5. The Fauna of the Kiskunság National Park. Vol. II. Edited by S. Mahunka. - Akadémiai Kiadó, Budapest 1987, 479 pp. 6. The Flora of the Kiskunság National Park. In the Danube-Tisza Mid-Region of Hungary. Vol. I. Edited by J. Szujkó-Lacza and D. Kováts. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest 1993, 469 pp. 7. The Fauna of the Bükk National Park. Vol. I. Edited by S. Mahunka. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest 1993, 456 pp. 8. The Fauna of the Bükk National Park. Vol. II. Edited by S. Mahunka. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest 1996, 655 pp. 9. The Flora of the Kiskunság National Park. In the Danube-Tisza Mid-Region of Hungary. Vol. II. Edited by J. Szujkó-Lacza and D. Kováts. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest (in preparation) 10. The Fauna of the Aggtelek National Park. Vol. I. Edited by S. Mahunka and L. Zombori. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest 1993, 371 pp. 11. The Fauna of the Aggtelek National Park. Vol. II. Edited by S. Mahunka and L. Zombori. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest 1996, pp

5 I. Bevezetés Az elmúlt idõszakban megfogyatkoztak a természetes élõhelyek a Földön, fajok sokasága halt ki, vagy került végveszélybe. A károk nagyrésze jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan, de a legnagyobb baj az, hogy a pusztítás tovább tart sajnos Magyarországon is. A gazdasági és politikai közszereplõk zsargonjában divatossá váltak olyan kifejezések, mint a fenntartható fejlõdés vagy a biodiverzitás, ám ezek valódi jelentésével és jelentõségével csak kevesen vannak tisztában. A köztudatban, illetve a döntéshozók köreiben még mindíg nem tudatosult, hogy közel vagyunk egy lehetséges ökológiai katasztrófához. Nehéz lesz azonban a laikusokkal különösen politikusokkal megértetni a biológiai sokféleség és a természetes környezet megóvásának fontosságát addig, amíg a magunknak feltett, legegyszerûbbnek tûnõ kérdésekre sem tudjuk még a választ. Többek között ilyen kérdés az, hogy hány puhatestû faj (alfaj) él Európában, vagy azon belül Magyarországon és azoknak milyen a pontos elterjedése. Az Európai Malakológiai Társaság (Unitas Malacologica Europaea, UME) harminc évvel ezelõtt indította el az európai puhatestûek elterjedésének feltérképezését célzó programját, melyben hazánk a kezdetektõl fogva részt vesz, de a hazai faunatérképen még mindig nagyon sok a fehér folt. A fenti program elsõ öt évének eredményeként a nagyobb hazai köz- és magángyûjtemények anyagát feldolgozva született meg a magyarországi puhatestûek elterjedésérõl mindmáig legpontosabb képet adó munka (Pintér et al. 1979). Ez, a magyar malakológusok által csak térképkötet -ként emlegetett kiadvány minden késõbbi malako-faunisztikai kutatás alapmûve lett. A tervek ellenére az elsõ kiadást nem követték továbbiak, a késõbbi évek eredményei vagy publikálatlanok maradtak, vagy különféle folyóiratokban elszórva jelentek meg, így nehéz volt azokról átfogó képet kapni, és azokkal lépést tartani. Ezzel a kiadvánnyal a térképkötet hagyományait akartuk folytatni. Célunk egy olyan program és adatbázis kifejlesztése volt, amellyel megoldható a jelentõsebb hazai gyûjteményekben illetve az irodalomban fellelhetõ elterjedési adatok gyûjtése, feldolgozása és térképi megjelenítése. Egy olyan élõ adatbázis létrehozását terveztük, amelybe az új adatokat folyamatosan integráljuk, a menet közben felfedezett hibákat folyamatosan javítjuk, s amely így reményeink szerint hasznos eszköz lesz az állatföldrajzzal, ökológiával és természetvédelemmel foglalkozó I. Introduction During the last decades the area of natural habitats seriously decreased on Earth, a multitude of species became extinct, or became threatened with immediate extinction. Most of the damage is irreversible and even worse, the destruction goes on, and Hungary unfortunately is not an exception. Prominent politicians and well-known businessmen like to use expressions such as biodiversity or sustainable development, but the exact meaning and real significance of these expressions are understood only by a handful of people. Neither in the decision making bodies nor in the public it is clearly understood that humanity is facing a possible ecological catastrophe. But it will be extremely difficult to explain to non-biologists - and especially to politicians - the importance of protection of diversity and natural habitats until the biologists, the experts themselves, are not able to answer the simplest questions asked by themselves. One of these questions is: how many mollusca species (or subspecies) occur in Europe, or within Hungary, and how does their distribution exactly look like. The European Malacological Society (Unitas Malacologica Europaea, UME) started its programme of mapping the distribution of the European molluscs thirty years ago. Hungary took part in this programme from the very beginning, but there are still several white patches on the Hungarian faunal maps. The most exact work till today depicting the distribution of Hungarian mollusca fauna was published as the result of the research carried out during the first five years of this programme (Pintér et al. 1979), and was based on the elaboration of larger private and state-owned collections of Hungary. This outstanding work became a cornerstone of malaco-faunistical research, and is often referred to as the map volume. Despite the existing plans there were no further volumes published, the results obtained during the following years were either not published or were scattered in various scientific papers, and hence it was difficult to gain an overview of this topic, and to follow the developments in this research. In our present work we aimed at continuing the traditions set by the map volume. We wanted to develop a computer programme and a database with which it is possible to collect data from both the literature and the important Hungarian mollusca collections, and also to manage the database and prepare distribution maps by this programme. We planned to create a living 5

6 malakológusok számára. Munkánk elsõ eredménye a jelen kiadvány: a Magyar Természettudományi Múzeum Puhatestû-gyûjteményének katalógusa. II. Anyag és módszer A katalógusban a Magyarországon gyûjtött, és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Puhatestû-gyûjteményébe aug. 31.-ig bekerült héjanyag, és az alkoholban eltett meztelencsigák adatai szerepelnek. Továbbá Wiktor és Szigethy (1983) publikált adatait vettük figyelembe. A szerzõk a múzeum meztelencsiga anyagát más hazai gyûjteményekével együtt 1982-ben revideálták és valamennyi közölt adatukat felsoroljuk. A katalógusban a CLECOM-project (Checklist of the European Continental Mollusca) által kidolgozott nomenklatúrát próbáltuk követni (Falkner és mtsai 2001). A fajlistában a gyûjteményben megtalálható fajok mellett a CLECOM által Magyarorországról felsorolt összes taxon is szerepel. Azokhoz, amelyek a hazai gyakorlatban szinoním néven ismertek, amelyek Magyarországon elõfordulnak, de a CLECOM nem jelzi õket, amelyek nem találhatók az MTM gyûjteményében, amelyeket a CLECOM tévesen jelez Magyarországról, továbbá azokhoz amelyeknek a rendszertani pozícióját kompetens hazai malakológusok a CLECOM készítõitõl eltérõen ítélik meg, a lista lábjegyzetében kiegészítéseket és megjegyzéseket fûztünk. Az elterjedési térképek az európai faunakutatásban széles körben alkalmazott UTM-hálózat (Universal Transversal Mercatorprojection) 10 x 10 km -es területegységein alapulnak. A lelõhelyek beazonosítása és az UTM-kódok megadása a rendelkezésre álló város-, megyeés turistatérképek (Cartographia Kft., Budapest) alapján történt. Az elterjedési térképek és a lelõhelyjegyzék elkészítéséhez a BioData MapTools (Gubányi, 2001) programnak a Puhatestû-gyûjtemény adatbázisához illesztett és egyedileg fejlesztett verzióját használtuk fel, amely az MS Windows ODBC manager -en keresztül SQL-es lekérdezési felülettel bírt. A lelõhelyjegyzék összeállításakor az alapvetõ szempont az volt, hogy a gyûjtések helyét minél könnyebben be lehessen határolni, ezért törekedtünk a gyûjteményi cimkéken és a leltárban sokféleképpen szereplõ lelõhelyek írásmódjának egységesítésre, amihez többnyire Suara (1980) ajánlásait követtük. data-system, where the integration of new data is permanently done, the errors are continuously corrected, and hence the database will become a very useful tool for the malacologists dealing with zoogeography, ecology and nature protection. The reader holds in her, his hand the first result of our efforts: The Catalogue of the Mollusca Collection of the Hungarian Natural History Museum. II. Material and Methods In this catalogue we give the data on the shells of molluscs originated from within Hungary and arriving into the Mollusca Collection of the Hungarian Natural History Museum (HNHM) before 31 st August 2001, and on the slugs preserved and kept in alcohol. Besides we incorporated the data published by Wiktor et Szigethy (1983), who elaborated the slug material of the HNHM and other collections in We tried to follow the nomenclature (Falkner et. al. 2001) used in the CLECOM Project (Check-list of the European Continental Mollusca). In the checklist one can find besides the Hungarian species found in the HNHM collection all the species mentioned in the CLECOM list as occurring in Hungary. With all those species that are known under a different synonym name in Hungary, or occur in Hungary, but are not mentioned in the CLECOM list, or are missing from the HNHM collection, or that are incorrectly indicated in Hungary, or their taxonomic position is judged by a competent Hungarian malacologist in different way than given in the CLECOM, we further deal with in the footnotes. The distribution maps are prepared according to the widely applied 10 by 10 km UTM (Universal Transversal Mercatorprojection) grid system. The identification of the localities and the designation of UTM codes were performed with the help of available city, county and tourist maps (Cartographia KFT (Ltd), Budapest). For the preparation of the area maps and the lists of localities a special version of the BioData Map- Tools (Gubányi, 2001) programme was applied, which was developed to function properly with the data system of the Mollusca Collection. Open Database Connectivity (ODBC) was applied for accessing the back end database using the Structured Query Language (SQL). During the preparation of the list of localities we tried to give a name that helps to identify and 6

7 A lelõhelyek felsorolása az alábbi rendszer szerint történik: a lelõhely megnevezését annak a településnek a neve elõzi meg, amelynek az a közigazgatási területén belül fekszik. a település nevét kettõspont (:) követi. az ugyanahhoz a lelõhelyhez tartozó neveket vesszõ (,), az egy településen belüli különbözõ lelõhelyeket pontosvesszõ (;), a különbözõ településekhez tartozó lelõhelysorozatokat pötty ( ), míg a különbözõ UTM-négyzetbe esõ lelõhelysorozatokat hosszú vonal ( ) választja el egymástól. amikor lelõhelyként a település nevén kívül semmi más nincs megadva, a település neve a kettõspontot követõen szögletes zárójelek [ ] között megismétlõdik. a lelõhellyel együtt megadott olyan információk, amelyek nem a földrajzi helyre utalnak (pl. árokpart, erdõ, hordalék, talajcsapda, stb.) kerek zárójelben () szerepelnek. Ettõl a gyakorlattól eltérõen bizonyos esetekben a lelõhelyet olyan, közigazgatásilag nem önálló településhez kötöttük, amely jól ismert és könnyen beazonosítható (pl. Sopron: Sopronkõhida, Rák-p. helyett Sopronkõhida: Rák-p.) a lelõhelyet tájegységhez kötöttük (pl. Mátraszentimre: Galya-tetõ helyett Mátra: Galyatetõ, vagy Miskolc: Ómassa helyett Bükk: Ómassa) a lelõhelyet nem ahhoz a településhez kötöttük amelyiknek a közigazgatási határain belül fekszik, hanem ahhoz amelyikhez közelebb van (pl. Keszthely: Bottya-hát helyett Cserszegtomaj: Bottya-hát). a gyûjtõk lelõhelymegadását tiszteletben tartva párhuzamosan használunk többféle elnevezést feltételezhetõen ugyanarra a lelõhelyre (pl. Bakony: Cuha-hegy, Zirc: Cuha-hegy, ill. Csesznek: Cuha-hegy). Ezek alapján a lelõhelylistában szereplõ CT57: Budakalász: [Budakalász]; Luppa-sz. Budapest: Békásmegyer; Palotai-sz., Duna; Palotai-sz., Duna (hordalék); Római-part; Római-part, Mocsáros-dûlõ; Újpest. jelentése a következõ: A faj a CT57-es négyzetbõl a következõ helyekrõl került elõ: Budakalászról (pontosabb helymegjelölés nélkül), a Budakalászhoz tartozó Luppa-szigetrõl, a Budapesthez tartozó Békásmegyerrõl, a Budapesthez tartozó Palotai-szigetnél a Dunából, a Budapesthez tartozó Palotai-szigetnél a Duna hordalékából, a Budapesthez tartozó Római-partról, a Budapesthez, és azon belül a Római-parthoz tartozó Mocsáros-dûlõrõl és a Budapesthez tartozó Újpestrõl. locate the actual place where the specimen was collected most precisely. Therefore we tried to create a standardised list instead of the various spellings given in the inventory and small tabs on the specimens. Most of the times we tried to follow during this process the recommendations given by Suara (1980). The description of the localities is performed in the following order: The locality name is preceded by the name of that settlement, within which territory the locality is to be found. A colon follows the name of the settlement (:). The names belonging to the same locality are separated by commas (,), while the different localities lying within the territory of the same settlement are separated semicolons (;), the locality series belonging to different settlements are separated by dots ( ), while locality series lying in different UTM grids are separated by long lines. When the original description does not give any other information, after the name of the settlement, followed by a colon (:) it is repeated within square brackets [ ]. The information given together with the localities but referring to something else than geographical names (for example beside a ditch, forest, sediment, soil trap) are given in parentheses ( ). There are deviations from the above given procedure in the following cases: The name of the locality is linked to a part of the settlement which is well-known and hence easily identified (for example instead of Sopron: Sopronkõhida, Rák-patak (stream), we gave: Sopronkõhida: Rák-p.) The locality is linked more to a given geographical region than to a single settlement (for example instead of Mátraszentimre: Galya-tetõ (peak) we gave Mátra: Galya-tetõ, or instead of Miskolc: Ómassa we gave Bükk: Ómassa) The locality is characterised not by the settlement of which it is encircled by on the maps, but to the settlement to which it lies nearer (for example: instead of Keszthely: Bottya-hát (ridge), we gave: Cserszegtomaj: Bottya-hát). Leaving the locality name as given by the collector we use several names (probably) for the same locality (for example Bakony: Cuha-hegy (hill), Zirc: Cuha-hegy, ill. Csesznek: Cuha-hegy). Based on the above described the following note in the locality list: CT57: Budakalász: [Budakalász]; Luppa-sz. Budapest: Békásmegyer; 7

8 Az olyan tételeket, ahol a lelõhely pontos megállapítása lehetetlen (pl. Bükk vagy Duna), illetve amelyeket a rendelkezésünkre álló térképek alapján megtalálni és pontosan behatárolni nem tudtunk (pl. Bükk: Békarátörõ), figyelmen kívül hagytuk. Azokat a tételeket, amelyek a lelõhelymegadás alapján elvileg több négyzethez is tartozhatnának (pl. Tihany: Balaton-part), oda soroltuk ahová a területnek nagyobb hányada esik. Ez alól a gyakorlat alól csak olyan esetekben tettünk kivételt, amikor nyilvánvaló, vagy valószínûsíthetõ volt a gyûjtés közelebbi helye (pl. Göd lelõhely esetén a folyami fajokat a CT58 négyzetbe (gödi Duna-szakasz) tettük, annak ellenére, hogy Göd közigazgatási területének nagyobb hányada esik a CT68 négyzetbe). Palotai-sz., Duna; Palotai-sz., Duna (hordalék); Római-part; Római-part, Mocsáros-dûlõ; Újpest. can be deciphered in the following: The given species occurred in the CT57 grid from the following places: from Budakalász (no more precise data given), from the Luppa island that belongs to the settlement of Budakalász, from Békásmegyer that belongs to Budapest, from the river Danube at Palotai island that belongs to Budapest, from the sediment of the river Danube at Palotai island that belongs to Budapest, from the Római-part (beach) that belongs to Budapest, from the Mocsáros-dûlõ that lies within the Római-part, which as we formerly said belongs to Budapest, and finally from Újpest that belongs to Budapest. Those localities, where the exact identification is impossible (for example Bükk or Duna), or it was impossible to find and precisely locate them on the available maps (for example Bükk: Békarátörõ), where left out from the list of localities. Those localities that could theoretically belong to many UTM grid cells based on their original description (for example Tihany: besides Lake Balaton) were assigned to the UTM grid where its majority of its area is located. This rule was only abandoned when it was absolutely obvious or very probable where the collecting was carried out (for example when Göd was given as a locality for a riverine species it was assigned to the CT58 grid cell, although the majority of the territory of Göd is located in the CT68 grid cell). 8

9 III. A Magyarországon élõ puhatestûek listája a szeptember 2.-i CLECOM lista alapján The checklist of Molluscs occurring in Hungary (based on the CLECOM Section I published on 2 nd September 2001) Classis Gastropoda CUVIER, 1795 Ordo Neritopsina COX & KNIGHT, 1960 Familia Neritidae LAMARCK, 1809 Theodoxus (Theodoxus) fluviatilis fluviatilis (LINNAEUS, 1758) Theodoxus (Theodoxus) transversalis (C. PFEIFFER, 1828) Theodoxus (Theodoxus) danubialis danubialis (C. PFEIFFER, 1828) Theodoxus (Theodoxus) danubialis stragulatus (C. PFEIFFER, 1828) 1 Theodoxus (Theodoxus) prevostianus (C. PFEIFFER, 1828) Platyla polita polita (W. HARTMANN, 1840) Platyla banatica (ROSSMÄSSLER, 1842) Platyla perpusilla (REINHARDT, 1880) 2 Ordo Architaenioglossa HALLER, 1890 Familia Aciculidae J.E. GRAY, 1850 Familia Viviparidae J.E. GRAY, 1847 (1833) Viviparus contectus (MILLET, 1813) Viviparus acerosus acerosus (BOURGUIGNAT, 1862) Melanoides tuberculatus (O.F. MÜLLER, 1774) 3 Melanopsis parreyssii (PHILIPPI, 1847) 4 Ordo Neotaenioglossa HALLER, 1892 Familia Thiaridae TROSCHEL, 1857 (1823) Familia Melanopsidae H. & A. ADAMS, 1854 Fagotia (Fagotia) esperi (A. FÉRUSSAC, 1823) Fagotia (Microcolpia) daudebartii acicularis (A. FÉRUSSAC, 1823) 5 Fagotia (Microcolpia) daudebartii thermalis (BROT, 1868) 6 Amphimelania holandrii (C. PFEIFFER, 1828) 1. A T. danubialis Kerkában és Zalában elõforduló formája (Richnovszky és Pintér 1979), a katalógusban a törzsalakkal összevonva szerepel. 2. Csak hordalékként került elõ. 3. Behurcolt faj. 4. A Nagyvárad melletti Püspökfürdõ melegvizû tavában endemikus, a Körösbe hordalékként került. 5. A katalógusban F. daudebartii néven a másik alfajjal összevonva szerepel. 6. A F. acicularis audebardii (PRÉVOST, 1821) szinonímája (Soós 1943), a katalógusban F. daudebartii néven a másik alfajjal összevonva szerepel. 9

10 Pomatias elegans (O.F. MÜLLER, 1774) Pomatias rivularis (EICHWALD, 1829) Familia Pomatiidae NEWTON, 1891 Familia Bithyniidae TROSCHEL, 1857 Bithynia (Bithynia) tentaculata (LINNAEUS, 1758) Bithynia (Codiella) leachii (SHEPPARD, 1823) Bithynia (Codiella) transsilvanica (E.A. BIELZ, 1853) 7 Familia Hydrobiidae TROSCHEL, 1857 Subfamilia Tateinae THIELE, 1925 Potamopyrgus antipodarum (J.E. GRAY, 1843) 8 Bythiospeum oshanovae (L. PINTÉR, 1968) Bythiospeum hungaricum (SOÓS, 1927) Bythiospeum gebhardti (H. WAGNER, 1931) 9 Sadleriana pannonica (FRAUENFELD, 1865) Lithoglyphus naticoides (C. PFEIFFER, 1828) Subfamilia Belgrandiinae de STEFANI, 1877 Subfamilia Lithoglyphinae TROSCHEL, 1857 Subfamilia Amnicolinae TRYON, 1862 Bythinella austriaca austriaca (FRAUENFELD, 1857) 10 Bythinella hungarica HAZAY, Ordo Ectobranchia P. FISCHER, 1884 Familia Valvatidae J.E. GRAY, 1840 Valvata (Valvata) cristata O.F. MÜLLER, 1774 Valvata (Tropidina) macrostoma MÖRCH, Valvata (Cincinna) piscinalis piscinalis (O.F. MÜLLER, 1774) Borysthenia naticina (MENKE, 1845) Acroloxus lacustris (LINNAEUS, 1758) Ordo Pulmonata CUVIER IN BLAINVILLE, 1814 Subordo Basommatophora KEFERSTEIN, 1864 Familia Acroloxidae THIELE, A genus nomenklatúrája G. Falkner készülõ revízióján alapul (R. Bank személyes közlés). Amennyiben ez a faj él Magyarországon és van az MTM gyûjteményben, akkor a katalógusban a B. leachii -vel összevonva szerepel. 8. Behurcolt faj, a P. jenkinsi (E.A. SMITH, 1889) szinonímája. 9. Nem tekinthetõ önálló taxonnak, a B. hungaricum szinonímája (Pintér 1968). 10. A CLECOM nem említi Magyarországról. 11. A B. austriaca alfajának tekinthetõ (Soós 1943, Petró 1984), a katalógusban a B. austriaca val összevonva szerepel. 12. A V. pulchella STUDER, 1820 szinonímája szinonímája (Boeters és Falkner 1998). 10

11 Galba truncatula (O.F. MÜLLER, 1774) Stagnicola turricula (HELD, 1836) 13 Stagnicola fuscus (C. PFEIFFER, 1821) 14 Stagnicola corvus (GMELIN, 1791) 15 Radix auricularia auricularia (LINNAEUS, 1758) Radix labiata (ROSSMÄSSLER, 1835) 16 Radix balthica (LINNAEUS, 1758) 17 Radix ampla (W. HARTMANN, 1821) 18 Lymnaea stagnalis (LINNAEUS, 1758) Pseudosuccinea columella (SAY, 1817) 19 Physa fontinalis (LINNAEUS, 1758) Physella (Costatella) acuta (DRAPARNAUD, 1805) Physella (Costatella) heterostropha (SAY, 1817) 20 Aplexa hypnorum (LINNAEUS, 1758) Familia Lymnaeidae RAFINESQUE, 1815 Familia Physidae FITZINGER, 1833 Subfamilia Physinae FITZINGER, 1833 Subfamilia Aplexinae STAROBOGATOV, 1967 Familia Planorbidae RAFINESQUE, 1815 Subfamilia Bulininae P. FISCHER & CROSSE, 1880 Planorbarius corneus corneus (LINNAEUS, 1758) Planorbella duryi (WETHERBY, 1879) 21? Planorbella nigricans (SPIX, 1827) 22? Planorbella trivolvis (SAY,1817) 23 Ferrissia (Pettancylus) clessiniana (JICKELI, 1882) 24 Subfamilia Planorbinae RAFINESQUE, 1815 Planorbis (Planorbis) planorbis (LINNAEUS, 1758) Planorbis (Planorbis) carinatus O.F. MÜLLER, 1774 Anisus (Anisus) spirorbis (LINNAEUS, 1758) Anisus (Anisus) septemgyratus (ROSSMÄSSLER, 1835) A katalógusban S. palustris agg. (O.F. MÜLLER, 1774) néven szerepel. 14. A katalógusban S. palustris agg. (O.F. MÜLLER, 1774) néven szerepel. 15. A katalógusban S. palustris agg. (O.F. MÜLLER, 1774) néven szerepel. 16. A R. peregra (O.F. MÜLLER, 1774) szinonímája. A katalógusban R. peregra agg. (O.F. MÜLLER, 1774) néven szerepel. A genus nomenklatúrája Meier-Brook és mtsai közlés alatt lévõ revízióján alapul (R. Bank személyes közlés). 17. A R. ovata DRAPARNAUD, 1805 szinonímája. A katalógusban R. peregra agg. (O.F. MÜLLER, 1774) néven szerepel. A genus nomenklatúrája Meier-Brook és mtsai közlés alatt lévõ revízióján alapul (R. Bank személyes közlés). 18. A katalógusban R. peregra agg. (O.F. MÜLLER, 1774) néven szerepel. A genus nomenklatúrája Meier-Brook és mtsai közlés alatt lévõ revízióján alapul (R. Bank személyes közlés). 19. Behurcolt faj. 20. Behurcolt faj. 21. Behurcolt faj. 22. Behurcolt faj, a CLECOM nem említi Európára. 23. Behurcolt faj, a CLECOM nem említi Európára. 24. Szinonímája a F. wautieri (MIROLLI, 1960). 25. A genus nomenklatúrája G. Falkner és mtsai. közlés alatt lévõ nevezéktani revízióján alapul (R. Bank személyes közlés). Ez a faj a katalógusban A. leucostoma SENSU AUCT (NON MILLET, 1813) néven szerepel. 11

12 Anisus (Anisus) calculiformis (SANDBERGER, 1874) 26 Anisus (Disculifer) vortex (LINNAEUS, 1758) Anisus (Disculifer) vorticulus (TROSCHEL, 1834) Bathyomphalus contortus (LINNAEUS, 1758) Gyraulus (Gyraulus) albus (O.F. MÜLLER, 1774) Gyraulus (Torquis) laevis (ALDER, 1838) Gyraulus (Armiger) crista (LINNAEUS, 1758) Gyraulus (Lamorbis) riparius (WESTERLUND, 1865) 27 Hippeutis complanatus (LINNAEUS, 1758) Segmentina nitida (O.F. MÜLLER, 1774) Ancylus fluviatilis O.F. MÜLLER, 1774 Hebetancylus excentricus (MORELET, 1851) 28 Subordo Acteophila DALL, 1885 Familia Carychiidae JEFFREYS, 1830 Carychium (Carychium) minimum O.F. MÜLLER, 1774 Carychium (Saraphia) tridentatum (RISSO, 1826) Subordo Stylommatophora A. SCHMIDT, 1855 Familia Succineidae H. BECK, 1837 Succinea putris (LINNAEUS, 1758) Succinella oblonga (DRAPARNAUD, 1801) Oxyloma (Oxyloma) elegans elegans (RISSO, 1826) Oxyloma (Oxyloma) dunkeri (L. PFEIFFER, 1865) 29 Cochlicopa lubrica (O.F. MÜLLER, 1774) Cochlicopa repentina HUDEC, Cochlicopa lubricella (ROSSMÄSSLER, 1834) Cochlicopa nitens (M. VON GALLENSTEIN, 1848) Orcula dolium dolium (DRAPARNAUD, 1801) Orcula jetschini M. VON KIMAKOWICZ, Sphyradium doliolum (BRUGUIÉRE, 1792) Pagodulina pagodula altilis KLEMM, 1939 Familia Cochlicopidae PILSBRY, 1900 (1879) Familia Orculidae PILSBRY, A genus nomenklatúrája G. Falkner és mtsai. közlés alatt lévõ nevezéktani revízióján alapul (R. Bank személyes közlés). Ez a faj a katalógusban A. septemgyratus SENSU AUCT (NON ROSSMÄSSLER, 1835) néven szerepel. 27. A CLECOM nem említi Magyarországról. 28. Behurcolt faj, a CLECOM nem említi Európábó.l 29. Nem tekinthetõ önálló taxonnak (Richnovszky és Pintér 1979), az MTM gyûjteményében nincs elkülönítve az O. elegans -tól. 30. A CLECOM említi, de nem fordul elõ Magyarországon. 31. Erdély délnyugati részén és a bánsági hegyvidéken élõ faj, Magyarországra csak hordalékként kerülhetett, de nincs belõle az MTM gyûjteményében. 12

13 Argna bielzi bielzi (ROSSMÄSSLER, 1859) 32 Familia Argnidae HUDEC, 1965 Agardhiella parreyssii parreyssii (L. PFEIFFER, 1848) 33 Agardhiella lamellata (CLESSIN, 1887) 34 Familia Strobilopsidae WENZ, 1915 Spelaeodiscus (Aspasita) triarius triarius (ROSSMÄSSLER, 1839) Vallonia costata (O.F. MÜLLER, 1774) Vallonia pulchella (O.F. MÜLLER, 1774) Vallonia enniensis (GREDLER, 1856) 35 Acanthinula aculeata (O.F. MÜLLER 1774) Pupilla (Pupilla) muscorum (LINNAEUS, 1758) Pupilla (Pupilla) triplicata (S. STUDER, 1820) Pupilla (Pupilla) sterrii (VOITH, 1840) 36 Familia Valloniidae MORSE, 1864 Subfamilia Valloniinae MORSE, 1864 Subfamilia Acanthinulinae STEENBERG, 1917 Familia Pupillidae TURTON, 1831 Familia Pyramidulidae KENNARD & B.B. WOODWARD, 1914 Pyramidula pusilla (VALLOT, 1801) Granaria frumentum (DRAPARNAUD, 1801) Chondrina arcadica clienta (WESTERLUND, 1883) Columella edentula (DRAPARNAUD, 1805) Truncatellina cylindrica (A. FÉRUSSAC, 1807) Truncatellina callicratis (SCACCHI, 1833) Truncatellina claustralis (GREDLER, 1856) Vertigo (Vertigo) pusilla O.F. MÜLLER, 1774 Vertigo (Vertigo) antivertigo (DRAPARNAUD, 1801) Vertigo (Vertigo) substriata (JEFFREYS, 1833) Familia Chondrinidae STEENBERG, 1925 Familia Vertiginidae FITZINGER, 1833 Subfamilia Truncatellininae STEENBERG, 1925 Subfamilia Vertigininae FITZINGER, Az Északi- és a Keleti-Kárpátokban él, Magyarországra csak hordalékként került. 33. Erdély délnyugati részén fordul elõ, Magyarországra csak hordalékként került. 34. A Déli-Kárpátokban él, Magyarországra csak hordalékként került. 35. Ritka, reliktumfaj. Az MTM gyûjteményét Varga András revideálta. A felsorolt tételek között lehetnek subrecensek is! 36. Magyarországra csak hordalékként került. 13

14 Vertigo (Vertigo) pygmaea (DRAPARNAUD, 1801) Vertigo (Vertigo) moulinsiana (DUPUY, 1849) Vertigo (Vertigo) alpestris ALDER, 1838 Vertigo (Vertilla) angustior JEFFREYS, 1830 Ena montana (DRAPARNAUD, 1801) Merdigera obscura (O.F. MÜLLER, 1774) Zebrina detrita detrita (O.F. MÜLLER, 1774) Chondrula tridens tridens (O.F. MÜLLER, 1774) Mastus bielzi (M. VON KIMAKOWICZ, 1890) 37 Familia Enidae B.B. WOODWARD, 1903 (1880) Familia Clausiliidae J.E. GRAY, 1855 Subfamilia Alopiinae A.J. WAGNER, 1913 Herilla ziegleri dacica (L. PFEIFFER, 1848) 38 Alopia (Alopia) straminicollis monacha M. VON KIMAKOWICZ, Alopia (Alopia) livida bipalatalis M. VON KIMAKOWICZ, Cochlodina (Cochlodina) laminata laminata (MONTAGU, 1803) Cochlodina (Cochlodina) fimbriata fimbriata (ROSSMÄSSLER, 1835) Cochlodina (Paracochlodina) orthostoma orthostoma (MENKE, 1828) Cochlodina (Paracochlodina) cerata cerata (ROSSMÄSSLER, 1836) Subfamilia Clausiliinae J.E. GRAY, 1855 Graciliaria inserta (A. & J.B. VILLA, 1841) 41 Ruthenica filograna filograna (ROSSMÄSSLER, 1836) Pseudofusulus varians (C. PFEIFFER, 1828) Macrogastra (Macrogastra) ventricosa ventricosa (DRAPARNAUD, 1801) Macrogastra (Pyrostoma) densestriata densestriata (ROSSMÄSSLER, 1836) 42 Macrogastra (Pyrostoma) borealis borealis (O. BOETTGER, 1878) 43 Macrogastra (Pyrostoma) plicatula rusiostoma (HELD, 1836) Clausilia (Clausilia) rugosa parvula A. FÉRUSSAC, 1807 Clausilia (Clausilia) cruciata cruciata (S. STUDER, 1820) 44 Clausilia (Clausilia) pumila pumila C. PFEIFFER, 1828 Clausilia (Andraea) dubia vindobonensis A. SCHMIDT, Erdélyben fordul elõ, Magyarországra csak hordalékként kerülhetett, de nincs az MTM gyûjteményében. 38. Magyarországra csak hordalékként kerülhetett, de nincs az MTM gyûjteményében. 39. A Bükkbe betelepített faj, eredetileg a Bucsecsben él. Az A. livida bipalatalis -szal hibridizál így indokolt azzal egy fajba tartozónak tekinteni (Szekeres 1976). A katalógusban A. livida monacha M. VON KIMAKOWICZ, 1894 néven szerepel. 40. A Bükkbe betelepített faj, eredetileg a Bucsecsben él (Szekeres 1976). 41. A Déli-Kárpátokban és a bánsági hegyvidéken élõ faj, Magyarországra csak hordalékként került. 42. A CLECOM nem említi Magyarországról. 43. Szinonímája a M. latestriata (A. SCHMIDT, 1857). 44. Magyarországi elõfordulása nem bizonyított. A C. cruciata-ként publikált elõfordulások C. dubia-nak bizonyultak. 14

15 Subfamilia Baleinae A.J. WAGNER, 1913 Laciniaria plicata (DRAPARNAUD, 1801) Balea (Balea) perversa (LINNAEUS, 1758) Balea (Alinda) biplicata biplicata (MONTAGU, 1803) Balea (Pseudalinda) stabilis (L. PFEIFFER, 1847) Vestia (Vestia) gulo (E.A. BIELZ, 1859) Vestia (Vestia) turgida (ROSSMÄSSLER, 1836) Bulgarica (Bulgarica) rugicollis rugicollis (ROSSMÄSSLER, 1836) 45 Bulgarica (Strigilecula) vetusta vetusta (ROSSMÄSSLER, 1836) Bulgarica (Strigilecula) cana cana (HELD, 1836) Familia Ferussaciidae BOURGUIGNAT, 1883 Cecilioides (Cecilioides) acicula (O.F. MÜLLER, 1774) Cecilioides (Cecilioides) petitiana (BENOIT, 1862) Lamellaxis mauritianus (L. PFEIFFER, 1852) 46 Opeas pumilum (L. PFEIFFER, 1840) 47 Familia Subulinidae BECK, 1837 Familia Punctidae MORSE, 1864 Punctum (Punctum) pygmaeum (DRAPARNAUD, 1801) Lucilla singleyana (PILSBRY, 1890) Familia Helicodiscidae H.B. BAKER, 1927 Familia Patulidae TRYON, 1866 Discus (Discus) ruderatus ruderatus (W. HARTMANN, 1821) Discus (Gonyodiscus) rotundatus rotundatus (O.F. MÜLLER, 1774) Discus (Gonyodiscus) perspectivus (MEGERLE VON MÜHLFELD, 1816) Vitrea diaphana diaphana (S. STUDER, 1820) Vitrea transsylvanica (CLESSIN, 1877) 48 Vitrea subrimata (REINHARDT, 1871) Vitrea crystallina (O.F. MÜLLER, 1774) Vitrea contracta (WESTERLUND, 1871) Familia Pristilomatidae T. COCKERELL, Erdély délnyugati és Szerbia északkeleti részén fordul elõ, Budapestre behurcolt faj, feltehetõen már kipusztult. 46. Behurcolt faj, a CLECOM nem említi Európából, szinonímája: L. clavulinus (POTIEZ ET MICHAUD, 1838). 47. Behurcolt faj, a CLECOM nem említi Európából. 48. Csak hordalékként került elõ. 15

16 Familia Euconulidae H.B. BAKER, 1928 Euconulus (Euconulus) fulvus (O.F. MÜLLER, 1774) Euconulus (Euconulus) praticola (REINHARDT, 1883) 49 Familia Gastrodontidae TRYON, 1866 Zonitoides (Zonitoides) nitidus (O.F. MÜLLER, 1774) Zonitoides (?)arboreus (SAY, 1816) 50 Familia Oxychilidae P. HESSE, 1927 (1879) Subfamilia Daudebardiinae KOBELT, 1906 Daudebardia (Daudebardia) rufa rufa (DRAPARNAUD, 1805) Daudebardia (Daudebardia) brevipes brevipes (DRAPARNAUD, 1805) Subfamilia Oxychilinae P. HESSE, 1927 (1879) Oxychilus (Oxychilus) draparnaudi draparnaudi (H. BECK, 1837) Oxychilus (Ortizius) translucidus (MORTILLET, 1853) 51 Cellariopsis deubeli (A.J. WAGNER, 1914) 52 Morlina glabra striaria (WESTERLUND, 1881) Mediterranea hydatina hydatina (ROSSMÄSSLER, 1838) Mediterranea inopinata (ULIPNÝ, 1887) Mediterranea depressa (STERKI, 1880) Aegopinella pura (ALDER, 1830) Aegopinella minor (STABILE, 1864) Aegopinella nitens (MICHAUD, 1831) 53 Aegopinella ressmanni (WESTERLUND, 1883) Nesovitrea (Perpolita) hammonis (STRÖM, 1765) Tandonia rustica (MILLET, 1843) Tandonia budapestensis (HAZAY, 1880) Aegopis verticillus (LAMARCK, 1822) Subfamilia Godwiniinae C.M. COOKE, 1921 Familia Milacidae ELLIS, 1926 Familia Zonitidae MÖRCH, Az MTM gyûjteményében nincs elkülönítve az E. fulvus-tól. Soós (1943) ez utibbinak csak egy formájának tekinti. 50. Behurcolt faj, a CLECOM nem említi Európából. 51. Behurcolt faj. 52. Szinonímája az Oxychilus orientalis (CLESSIN, 1887). 53. A CLECOM nem említi Magyarországról. 16

17 Semilimax semilimax (J. FÉRUSSAC, 1802) Vitrina pellucida (O.F. MÜLLER, 1774) Oligolimax annularis (S. STUDER, 1820) Boettgerilla pallens SIMROTH, 1912 Limax maximus LINNAEUS, 1758 Limax cinereoniger WOLF, 1803 Limacus flavus (LINNAEUS, 1758) Malacolimax tenellus (O.F. MÜLLER, 1774) Lehmannia marginata (O.F. MÜLLER, 1774) Lehmannia valentiana (A. FÉRUSSAC, 1822) 54 Lehmannia nyctelia (BOURGUIGNAT, 1861) Bielzia coerulans (M. BIELZ, 1851) Familia Vitrinidae FITZINGER, 1833 Subfamilia Vitrininae FITZINGER, 1833 Subfamilia Plutoniinae T. COCKERELL, 1893 Familia Boettgerillidae VAN GOETHEM, 1972 Familia Limacidae LAMARCK, 1801 Subfamilia Limacinae LAMARCK, 1801 Subfamilia Limacopsinae GERHARDT, 1935 Familia Agriolimacidae H. WAGNER, 1935 Deroceras (Deroceras) laeve (O.F. MÜLLER, 1774) Deroceras (Deroceras) sturanyi (SIMROTH, 1894) Deroceras (Deroceras) agreste (LINNAEUS, 1758) Deroceras (Deroceras) reticulatum (O.F. MÜLLER, 1774) Deroceras (Deroceras) klemmi GROSSU, Deroceras (Deroceras) turcicum (SIMROTH, 1894) Deroceras (Deroceras) rodnae GROSSU & LUPU, 1965 Arion (Arion) rufus (LINNAEUS, 1758) Arion (Arion) lusitanicus J. MABILLE, 1868 Arion (Mesarion) fuscus (O.F. MÜLLER, 1774) 56 Arion (Carinarion) circumscriptus JOHNSTON, 1828 Familia Arionidae J.E. GRAY, Nem említik Magyarországról (Wiktor és Szigethy 1983). 55. A CLECOM összeállítói szerint a D. lothari GIUSTI, 1971 fajtól elkülönül, Wiktor (1996, 2000) szerint annak szinonímája. Korábbi hazai publikációkban ez utóbbi néven szerepelt (Wiktor és Szigethy 1983). 56. Korábban A. subfuscus (DRAPARNAUD, 1805) -nak határozták és ezen a néven publikálták (Wiktor és Szigethy 1983). 17

18 Arion (Carinarion) fasciatus (NILSSON, 1823) Arion (Carinarion) silvaticus LOHMANDER, 1937 Arion (Kobeltia) distinctus J. MABILLE, Fruticicola fruticum (O.F. MÜLLER, 1774) Familia Bradybaenidae PILSBRY, 1934 (1898) Familia Helicodontidae KOBELT, 1904 Helicodonta obvoluta obvoluta (O.F. MÜLLER, 1774) Familia Hygromiidae TRYON, 1866 Subfamilia Monachinae WENZ, 1930 (1904) Euomphalia strigella strigella (DRAPARNAUD, 1801) Monacha (Monacha) cartusiana (O.F. MÜLLER, 1774) Subfamilia Hygromiinae TRYON, 1866 Trichia (Trichia) hispida (LINNAEUS, 1758) Trichia (Trichia) striolata danubialis (CLESSIN, 1874) Trichia (Trichia) erjaveci (BRUSINA, 1870) Trichia (Plicuteria) lubomirskii (ÈLÓSARSKI, 1881) Petasina (Petasina) unidentata unidentata (DRAPARNAUD, 1805) Petasina (Edentiella) bakowskii (POLIZSKI, 1924) Petasina (Filicinella) filicina filicina (L. PFEIFFER, 1841) Helicopsis striata striata (O.F. MÜLLER, 1774) Helicopsis striata hungarica (SOÓS &H.WAGNER, 1935) 58 Helicopsis instabilis (ROSSMÄSSLER, 1838) 59 Candidula unifasciata unifasciata (POIRET, 1801) 60 Candidula unifasciata soosiana (H. WAGNER, 1933) 61 Candidula intersecta (POIRET, 1801) 62 Hygromia (Hygromia) cinctella (DRAPARNAUD, 1801) Cernuella (Xerocincta) neglecta (DRAPARNAUD, 1805) Pseudotrichia rubiginosa (ROSSMÄSSLER, 1838) Monachoides incarnatus incarnatus (O.F. MÜLLER, 1774) Monachoides vicinus (ROSSMÄSSLER, 1842) Perforatella bidentata (GMELIN, 1791) 57. Az MTM gyûjtemény revíziója idején még az A. hortensis A. FÉRUSSAC, 1819 alfajának tartották (Wiktor és Szigethy 1983). Valószínûleg minden hazai A. hortensis -nek határozott tétel ehhez a fajhoz tartozik (Winter 1984). 58. A H. striata (O.F. MÜLLER, 1774) szinonímája. 59. Magyarországra hordalékként került. 60. Budapestre behurcolt faj. 61. A C. unifasciata (POIRET, 1801) szinonímája, attól elkülöníteni nincsen értelme. 62. Behurcolt faj, a CLECOM nem említi Magyarországról. 18

19 Perforatella dibothrion (M. VON KIMAKOWICZ, 1884) Urticicola umbrosus (C. PFEIFFER, 1828) Xerolenta obvia obvia (MENKE, 1828) Kovacsia kovacsi (VARGA & L. PINTÉR, 1972) Lozekia transsylvanica (WESTERLUND, 1876) Familia Helicidae RAFINESQUE, 1815 Subfamilia Ariantinae MÖRCH, 1864 Arianta arbustorum arbustorum (LINNAEUS, 1758) Drobacia banatica (ROSSMÄSSLER, 1838) Faustina faustina faustina (ROSSMÄSSLER, 1835) Faustina illyrica illyrica (STABILE, 1864) 63 Isognomostoma isognomostomos (SCHRÖTER, 1784) Subfamilia Helicinae RAFINESQUE, 1815 Theba pisana pisana (O.F. MÜLLER, 1774) 64 Cepaea (Cepaea) nemoralis nemoralis (LINNAEUS, 1758) Cepaea (Cepaea) hortensis (O.F. MÜLLER, 1774) Cepaea (Austrotachea) vindobonensis (C. PFEIFFER, 1828) Eobania vermiculata (O.F. MÜLLER, 1774) 65 Cornu aspersum aspersum (O.F. MÜLLER, 1774) 66 Helix (Helix) pomatia LINNAEUS, 1758 Helix (Helix) lutescens ROSSMÄSSLER, 1837 Helix (Helix) lucorum lucorum LINNAEUS, Classis Bivalvia LINNAEUS, 1758 Ordo Unionoida STOLICZKA, 1871 Familia Unionidae RAFINESQUE, 1820 Subfamilia Unioninae RAFINESQUE, 1820 Unio (Unio) pictorum latirostris KÜSTER, Unio (Unio) pictorum tisianus NESEMANN, Unio (Unio) tumidus zelebori ZELEBOR, Unio (Crassunio) crassus cytherea KÜSTER, Unio (Crassunio) crassus albensis HAZAY, Több közleményben Helicigona planospira (LAMARCK, 1822) néven jelezték Magyarországról (Pintér, 1974). 64. Behurcolt faj, feltehetõen már kipusztult. 65. Behurcolt faj, feltehetõen kipusztult. 66. Behurcolt faj. 67. Behurcolt faj. 68. A katalógusban U. pictorum (LINNAEUS, 1758) néven összevonva szerepel. 69. A katalógusban U. pictorum (LINNAEUS, 1758) néven összevonva szerepel. 70. A katalógusban U. tumidus RETZIUS, 1788 néven szerepel. 71. A katalógusban U. crassus RETZIUS, 1788 néven összevonva szerepel. 72. A katalógusban U. crassus RETZIUS, 1788 néven összevonva szerepel. 19

20 Unio (Crassunio) crassus ondovensis HAZAY, Subfamilia Anodontinae RAFINESQUE, 1820 Anodonta (Anodonta) anatina attenuata HELD, Anodonta (Anodonta) cygnea solearis HELD, Sinanodonta woodiana (LEA, 1834) 76 Pseudanodonta complanata complanata (ROSSMÄSSLER, 1835) Corbicula fluminea (O.F. MÜLLER, 1774) 77 Ordo Veneroida H. & A. ADAMS, 1856 Familia Corbiculidae J.E. GRAY, 1874 Familia Sphaeriidae DESHAYES, 1855 (1820) Subfamilia Sphaeriinae DESHAYES, 1855 (1820) Sphaerium (Sphaerium) corneum (LINNAEUS, 1758) Sphaerium (Nucleocyclas) nucleus (S. STUDER, 1820) 78 Sphaerium (Amesoda) rivicola (LAMARCK, 1818) Subfamilia Pisidiinae J.E. GRAY, 1857 Musculium (Musculium) lacustre (O.F. MÜLLER, 1774) Pisidium (Pisidium) amnicum (O.F. MÜLLER, 1774) Pisidium (Euglesa) casertanum (POLI, 1791) Pisidium (Euglesa) personatum MALM, 1855 Pisidium (Cyclocalyx) obtusale (LAMARCK, 1818) Pisidium (Tropidocyclas) henslowanum (SHEPPARD, 1823) Pisidium (Tropidocyclas) supinum A. SCHMIDT, 1851 Pisidium (Cingulipisidium) nitidum JENYNS, 1832 Pisidium (Cingulipisidium) pseudosphaerium J. FAVRE, 1927 Pisidium (Cingulipisidium) milium HELD, 1836 Pisidium (Pseudeupera) subtruncatum MALM, 1855 Pisidium (Pseudeupera) pulchellum JENYNS, Pisidium (Odhneripisidium) tenuilineatum STELFOX, Pisidium (Odhneripisidium) moitessierianum PALADILHE, 1866 Familia Dreissenidae J.E. GRAY, 1840 Dreissena (Dreissena) polymorpha polymorpha (PALLAS, 1771) 73. A katalógusban U. crassus RETZIUS, 1788 néven összevonva szerepel. 74. A katalógusban A. anatina (LINNAEUS, 1758) néven szerepel. 75. A katalógusban A. cygnea (LINNAEUS, 1758) néven szerepel. 76. Behurcolt faj, terjedõben van. 77. Behurcolt faj. 78. Ezt a fajt a CLECOM Falkner (2000) véleménye alapján különíti el. Korábban hazai szerzõk (Richnovszky és Pintér 1979) a S. corneum egy formájának tekintették, ezért a katalógusban azzal összevonva szerepel. 79. A CLECOM nem említi Magyarországról. 80. Él Magyarországon, de nincs az MTM gyûjteményében. 20

21 IV. A magyarországi puhatestûek elterjedési adatai az MTM Puhatestû-gyûjteményének katalógusa alapján The distribution data of Hungarian Molluscs based on the Catalogue of the Mollusca Collection of the HNHM Theodoxus (Theodoxus) fluviatilis fluviatilis (LINNAEUS, 1758) XP YP BU CU DU EU FU WN YN BT CT DT ET FT WM YM CS DS ES XL YL BR CR CT DS DT EU 56: Budapest: Duna, Margit-híd, budai oldal; Duna, Népfürdõ u.; Lukács-fürdõ, Duna; Margit-híd (budai oldal); Margitsziget; Margitsziget, Duna; Óbudai-sziget; Óbudai-sziget, Duna; Óbudai-sziget, Duna (hordalék); Óbudai-sziget, Duna-part. 57: Budapest: Békásmegyer, Duna; Római-part; Római-part, Duna. 32: Szeged: Maros-szög, Maros felõli oldal; Tisza. 32: Szolnok: Zagyva torkolat. 40: Martfû: Tisza. 54: Tiszasüly: [Tiszasüly]; Tisza. 22: Tiszalök: [Tiszalök]. 21

22 Theodoxus (Theodoxus) transversalis (C. PFEIFFER, 1828) CS 20: Dunaszekcsõ: Duna (hordalék). 41: Baja: Duna (hordalék). 42: Érsekcsanád: Duna. 48: Dunaföldvár: Duna; Duna-part. CT 32: Adony: [Adony]. 39: Esztergom: Duna; Duna-part; Sziget; Sziget, Duna (hordalék); Sziget, Duna-part. 40: Dunaújváros: Duna. 42: Ráckeve: Ráckevei-Duna (hordalék). 43: Ercsi: Duna. Szigetújfalu: [Szigetújfalu]. 45: Érd: [Érd]. 49: Pilismarót: Duna; Duna (hordalék); Duna-part. Zebegény: [Zebegény]. Zebegény-Pilismarót: Duna. 55: Budapest: Csepel, Háros. 56: Budapest: [Budapest]; Duna; Duna (budai oldal, hordalék); Duna, Lukács-fürdõ; Duna, Margitsziget; Duna-part; Lukács-fürdõ; Margitsziget, Duna; Népsziget, Duna; Óbudai-sziget, Duna; Óbudai-sziget, Duna (hordalék); Óbudai-sziget, Duna-part. 57: Budapest: Római-fürdõ, Duna; Római-part; Újpest, Szúnyog-sz., Duna. 58: Surány: [Surány]. Szentendre: Duna; Duna (hordalék). 59: Dunabogdány: Duna. Vác: Duna-part. DS 32: Szeged: Maros; Tisza; Tisza-part. DT 32: Szolnok: Tisza; Zagyva. DU 84: Boldva: Bódva. Borsodszirák: sajószentpéteri út, Bódva. 85: Edelény: [Edelény]. 92: Gesztely: Hernád. 93: Újcsanálos: Hernád. EU 04: Hernádkércs: Hernád. 32: Tokaj: [Tokaj]; Tisza. 53: Tiszakarád: Tisza. Tiszatelek: Tisza. FU 12: Kisar: Tisza. 32: Tiszabecs: Tisza. 33: Milota: Kis Szenna, Tisza. 31: Rábahídvég: Rába. Vasvár: Rába. 98: Gyõr: Mosoni-Duna (hordalék). XP 61: Rajka: Ördög-sz., Duna (hordalék). 71: Dunakiliti: Helénar-sz., Duna (hordalék). 80: Dunaremete: Duna (hordalék). 22

23 Theodoxus (Theodoxus) danubialis (C. PFEIFFER, 1828) BT CS 79: Siófok: Balaton (hordalék). 89: Komárom: Duna, a vasúti híd felett. 32: Baja: Buvat-sz. 33: Bogyiszló: Duna, dokomlás. 36: Paks: Duna. 41: Baja: Duna. 42: Érsekcsanád: Duna. 48: Dunaföldvár: Duna-part. CT 19: Lábatlan: Piszke, Duna-part. Nyergesújfalu: Duna. 32: Dunaadony: [Dunaadony]. 39: Esztergom: [Esztergom]; Duna; Duna-part; hajóáilomás fölött; Szentgyörgymezõ, Duna; Sziget; Sziget, Duna (hordalék); Sziget, Duna-part. Pilismarót: Basaharc, Duna; Hideglelõs kereszt, Duna (hordalék). 41: Kulcs: Duna-part. Rácalmás-Kulcs: Duna-part. 43: Ercsi: Duna; Duna-part. Szigetújfalu: [Szigetújfalu]; Duna. 44: Érd: Sziget. 45: Budapest: Nagytétény. Érd: [Érd]. 49: Dömös: Duna; Duna (hordalék); hajóállomás. Nagymaros: Duna. Pilismarót: Duna; Duna (hordalék); Duna-part. Szob: Duna-part; Duna-part, szobi-rév. Visegrád: [Visegrád]; Duna; Duna-part; Gizellatelep, Duna (hordalék). Zebegény: [Zebegény]; Duna; Duna-part. Zebegény-Pilismarót: Duna. 56: Budapest: [Budapest]; Árpád-híd, Duna-hordalék; Duna; Duna, Kossuth tér; Duna, Margitsziget; Duna, Népfürdõ u.; Duna-part; Lukács-fürdõ; Margit-híd (budai oldal); Margitsziget; Margitsziget, Duna; Margitsziget, Duna (hordalék); Óbudai-sziget, Duna; Óbudai-sziget, Duna (hordalék); Óbudai-sziget, Duna-part. 57: Budapest: Békásmegyer, Duna; Pünkösdfürdõ; Római-fürdõ, Duna; Római-fürdõ, Duna-part; Római-part; Római-part, Duna; Római-part, Duna (hordalék); Újpest, Szúnyog-sz. 58: Göd: Alsógöd; Alsógöd, Duna; Alsógöd, Duna-part; Felsõgöd; Felsõgöd, Duna; Felsõgöd, Duna-part. Horány: Duna; Duna (hordalék); Duna-part, rév. Leányfalu: Duna; Duna-part. Pócsmegyer: [Pócsmegyer]. Surány: [Surány]; Duna. Szentendre: [Szentendre]; Duna; Duna-part; Pap-sz. É. Szentendrei-sziget: [Szentendrei-sziget]. 59: Dunabogdány: [Dunabogdány]. Kisoroszi: Duna-part; 23

24 Szentendrei-sz. É-i csúcsa, Duna. Tahitótfalu: Tahi, Szentendrei-Duna. Vác: Duna-part. Verõcemaros: [Verõcemaros]. CU 72: Balassagyarmat: Ipoly. 25: Tormafölde: Kerka. 59: Pókaszepetk: [Pókaszepetk]. 67: Zalaapáti: Zala; Zala-híd. Zalavár: Zala. 98: Gyõr: [Gyõr]; Mosoni-Duna; Mosoni-Duna partja; Rába; Rába-torkolat. 99: Vámosszabadi: É, Medvei-hídfõ, Duna, fkm. XP 61: Rajka: Duna. 70: Mosonmagyaróvár: Duna. 80: Dunaremete: Dunakutató állomás, Duna. YN 09: Nagybajcs: Duna. 18: Gönyû: Duna; Duna, fkm. (hordalék). 19: Ács-Gönyû: Duna. 24

25 Theodoxus (Theodoxus) prevostianus (C. PFEIFFER, 1828) BT 98: Tata: [Tata]; Pötörke-malom; Tóváros. CT 08: Tata: Angolkert. 57: Budapest: Római-fürdõ. DU 71: Kács: [Kács]; Kácsfürdõ; Kácsfürdõ, forráspatak. Sály: Lator; Latori-vízfõ; vízmû. 72: Miskolc: Diósgyõr. 82: Miskolc: Görömbölytapolca; Hejõ-p. Miskolctapolca: [Miskolctapolca]; barlangfürdõ; Hattyús-tó; Hejõ-p. ET 00: Körösladány: Sebes-Körös (hordalék). 25

26 Platyla polita polita (W. HARTMANN, 1840) XP YP BU CU DU EU FU WN YN BT CT DT ET FT WM YM CS DS ES XL YL BR CR CT DU ET EU 06: Várgesztes: (nagy szikla); Gesztesi vár. 15: Vérteskozma: Fáni-vgy. 01: Tar: Zagyva (hordalék). 52: Bükk: Ablakos-kõ. Szilvásvárad: Szalajka-f. környéke; Szalajka-vgy.; Szalajka-vgy., Szikla-f. 62: Bükk: Alsó-Sebes-víz; Demény-p.; Garadna-vgy.; Háromkúti-vgy.; Ómassa, Garadna-p. part; Újmassa, Õskohó. 63: Bükk: Örvény-kõ; Szalajkai Látókõ. 67: Jósvafõ: [Jósvafõ]; Kecsõ-vgy. 87: Tornanádaska: [Tornanádaska]. 99: Bátorliget: [Bátorliget]; Õsláp (láprét); Õsláp (ligeterdõ). 36: Zemplén: Kõkapu, alagút. 37: Füzér: Vár-h.; Vár-h. É-i oldal. 69: Rezi: Nagyréti-p. Vindornyaszõlõs: [Vindornyaszõlõs]; Kovácsi-h.; Kovácsi-h. D-i perem; Kovácsi-h. (patakhordalék). 78: Balatongyörök: Pad-kõ. 79: Vállus: Vadlány-lik; Várad-tetõ. Zalaszántó: Tátika, vár. 89: Lesenceistvánd: Lesence-p. part. 91: Padragkút: (szurdok); Padragi-sziklák; Padragi-sziklák É. YN 00: Dörgicse: Kõ-vgy. É. 03: Bakony: Hajag; Szömörke-vgy.; Vörös János-Séd (hordalék). Bakonybél: [Bakonybél]; D, Gerence-p. vgy, Halmágy-h. D; Kerteskõ, Szömörke-vgy. (szurdok); Kerteskõ, Szömörke-vgy., Gerence-p. (hordalék); Oltár-kõ; Szömörke-vgy.; Szömörke-vgy., Oltár-kõ. 04: Bakonykoppány: Huszárokelõpuszta D. 13: Zirc: Cuha-h. 14: Bakony: Hódos-ér vgy. Csesznek: Ördög-árok. Vinye: Cuha-vgy. (szurdok). 26

27 Platyla banatica (ROSSMÄSSLER, 1842) XP YP BU CU DU EU FU WN YN BT CT DT ET FT WM YM CS DS ES XL YL BR CR 71: Abaliget: Bükkösdi-víz (hordalék). 81: Mecsek: Nagy-mély-vgy.; Nagy-mély-vgy. (forráspatak); Nagy-mély-vgy. É-i vége; Nagy-mély-vgy., Kánya-f.; Nagy-mély-vgy., Mariska-f. DS 32: Szeged: Újszeged, Tisza (hordalék). 27

28 Platyla perpusilla (REINHARDT, 1880) XP YP BU CU DU EU FU WN YN BT CT DT ET FT WM YM CS DS ES XL YL BR CR EU 53: Tiszatelek: Tisza (hordalék). 28

29 Viviparus contectus (MILLET, 1813) XP YP BU CU DU EU FU WN YN BT CT DT ET FT WM YM CS DS ES XL YL BR CR BR 88: Harkány: Gyógyfürdõ mellett (mocsár); vasútállomás (árok). 98: Siklós: [Siklós]. 71: Abaliget: [Abaliget]. 73: Dombóvár: Szarvasd. CR 08: Villány: [Villány]. CS 13: Bonyhád: [Bonyhád]. 23: Szekszárd: [Szekszárd]. 35: Kalocsa: Duna-part. 41: Baja: Duna-ártér (erdõ a folyó NY-i oldalán); Duna-ártér (erdõ); Ferenc-csatorna (árok). 78: Izsák: Kolon-tó. 97: Bugac: [Bugac]. CT 03: Székesfehérvár: [Székesfehérvár]. 12: Dinnyés: [Dinnyés]; Dinnyés-Kajtori-csatorna; Dinnyés-Kajtori-csatorna, Velencei-tó; Velencei-tó. Velencei-tó: Császár-p. 39: Esztergom: [Esztergom]. 41: Makád: [Makád]. 42: Szigetbecse: Ráckevei-Duna. 43: Szigetcsép: [Szigetcsép]. 44: Érd: Duna-part; Sziget. 45: Budapest: Nagytétény. 49: Pilismarót: Duna-part. Zebegény: [Zebegény]. 54: Dunaharaszti: [Dunaharaszti]. 56: Budapest: Duna. 57: Budakalász: Luppa-sz. Budapest: Római-part. 63: Ócsa: [Ócsa]. 70: Kunadacs: (patak). 72: Dabas: [Dabas]. 98: Heréd: D 1 km, Nógrádi-p. Nagykökényes: Bér-p. DS 32: Szeged: Maros-torkolat; Maty-ér; Tisza-part; Újszeged, Tisza (hordalék). 34: Dóc: Sár-tó; Sár-tó, Tisza-part. 35: Baks: Tisza. DT 05: Jászberény: Hajta. 07: Boldog: D 0.5 km, (vizenyõs rét). Hatvan: D 1.5 km. 14: Farmos: [Farmos]. 65: Kisköre: Tisza-ártér. 74: Kunhegyes: (csatorna). 87: Tiszafüred: [Tiszafüred]; Holt-Tisza. DU 13: Somoskõújfalu: (égeres). 82: Miskolc: Hejõcsaba, Hejõ-p. (régi meder). Miskolctapolca: [Miskolctapolca]. ES 07: Békéscsaba: Élõvíz-csatorna. 26: Gyula: (halastavak). 29