LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 7. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 7. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok"

Átírás

1 LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 7. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, július 31. Tartalom Jogszabályok oldal évi CXXXI. törvény egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról Utasítások 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról /2013. (VII. 12.) LÜ utasítás az ügyészségek illetékességi területéről szóló 21/2011. (XII. 20.) LÜ utasítás módosításáról Körlevelek 5/2013. (VII. 31.) LÜ h. körlevél a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terheltek büntetőjogi belátási képességének a megítéléséről /2013. (VII. 31.) főov. körlevél az ügyészi szervezetben használatos egyes formanyomtatványokról szóló 2/2007. (ÜK. 2.) főov. körlevél módosításáról Személyi hírek Elismerések Kinevezések Áthelyezések és kinevezések Áthelyezések Egyéb kinevezés módosítások Megbízások Kirendelés Szolgálati viszony megszűnések Halálozás Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére Pályázati felhívás alügyészi állás betöltésére

2 170 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám Jogszabályok évi CXXXI. törvény egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról* 1. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosítása 1. Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 47. -a. 2. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosítása 2. Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 20/A. -a. 3. Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény módosítása 3. Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény 186/A. -ában az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése szövegrész helyébe az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése szöveg lép. 4. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény módosítása 4. (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 3. e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) e) civil és érdek-képviseleti szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének, illetve társadalmi felzárkózásának elősegítése vagy a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzetiség tekintetében a nemzetiségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet, (2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény a) preambulumában az esélyegyenlőség szövegrész helyébe az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás szöveg, b) 6. (1) bekezdés d) pontjában az a társadalmi szervezetek szövegrész helyébe az az egyesületek szöveg, c) 14. (1) bekezdés f) pontjában a társadalmi szövegrész helyébe a civil szöveg, d) 18. (1) bekezdésében a társadalmi szövegrész helyébe a civil szöveg, e) 20. (1) bekezdés c) pontjában a társadalmi szövegrész helyébe a civil szöveg lép. 5. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló évi CXXXVII. törvény módosítása 5. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló évi CXXXVII. törvény 22. -ában az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése szövegrész helyébe az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése szöveg lép. * A törvényt az Országgyűlés a július 5-i ülésnapján fogadta el.

3 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosítása 6. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a) 12. (3) bekezdés d) pontjában az (a továbbiakban együtt: jegyző) szövegrész helyébe az (a továbbiakban együtt: jegyző), a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője szöveg, b) 107. (2) bekezdésében az a jegyző szövegrész helyébe az a 12. (3) bekezdés d) pontjában meghatározott hatóság szöveg lép. 7. A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló évi XVIII. törvény módosítása 7. A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló évi XVIII. törvény 19. (1) bekezdésében az a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései szövegrész helyébe az az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések rész 24. pontja szöveg lép. 8. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény módosítása 8. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény 23/A. -ában az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése szövegrész helyébe az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése szöveg lép. 9. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény módosítása 9. (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény 111/A. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket: a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben, b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, c) az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben, d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, e) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve a 85. szerinti Kuratóriumban betöltött tagság. (2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket: a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben, b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, c) az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben, d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, e) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve a 85. szerinti Kuratóriumban betöltött tagság.

4 172 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám (3) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény a) 111/A. (2) bekezdés nyitó szövegrészében a felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettséggel szövegrész helyébe a felsőfokú végzettséggel szöveg, 111/A. (2) bekezdés b) pontjában az e tudományágak területén a médiára szövegrész helyébe az a médiára szöveg, 111/A. (5) bekezdésében a (2) bekezdés szövegrész helyébe a (2) és (2a) bekezdés szöveg, b) 112. (1) bekezdésében, 115. (2) bekezdésében és 139. (3) bekezdésében a 111/A. (2) szövegrész helyébe a 111/A. (2) és (2a) szöveg, c) 124. (2) bekezdés nyitó szövegrészében a felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettséggel szövegrész helyébe a felsőfokú végzettséggel szöveg, 124. (2) bekezdés b) pontjában az e tudományágak területén a médiára szövegrész helyébe az a médiára szöveg, d) pontjában az ellenérték fejében vagy anélkül közzétett, valamely szövegrész helyébe a valamely szöveg, e) ában az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése szövegrész helyébe az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése szöveg lép. 10. Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény módosítása 10. (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 2. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított harminc napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát. (2) Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 18. (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az alapvetőjogok biztosa nem vizsgálhatja) a) a 2. (3) bekezdésében foglaltakat ide nem értve az Országgyűlés, (tevékenységét.) 11. Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény módosítása 11. (1) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 23. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügynek az Alaptörvény 6. cikk (6) és (8) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről. (2) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 23. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az Alkotmánybíróság hatásköre az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve kiterjed a nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése, valamint az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott normatív határozat Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára. (3) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 23. -a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (5) A (3) bekezdés szerinti normatív határozat elfogadására irányuló javaslat kezdeményezője, a Kormány, valamint az Országgyűlés elnöke indítványára az Országgyűlés az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kérheti az Alkotmánybíróságtól a határozat Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. A (3) bekezdés szerinti normatív határozat vizsgálata során az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Az Országgyűlés elnöke és jegyzői a (3) bekezdés szerinti normatív határozatot csak akkor írják alá, ha az Alkotmánybíróság nem állapít meg alaptörvény-ellenességet. (4) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 6. alcíme a következő 23/A. -sal egészül ki: 23/A. (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése és 24. cikk (5) bekezdése alapján az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény vagy Alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartását az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése és 24. cikk (5) bekezdés a) pontjában meghatározott indítványozásra jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján vizsgálja.

5 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám 173 (2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügynek az Alaptörvény 24. cikk (6) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről. (5) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 7. alcíme a következő 24/A. -sal egészül ki: 24/A. (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján a 24. cikk (5) bekezdés b) pontjában meghatározott indítványozásra jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján vizsgálja felül az Alaptörvényt, illetve az Alaptörvény módosítását a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében. (2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügynek az Alaptörvény 24. cikk (6) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről. (6) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 25. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 25. (1) Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. (2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügynek az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről. (7) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 26. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, illetve az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése alapján, ha a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. (8) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 40. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Nem hirdethető ki az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása, ha az Alkotmánybíróság a 23/A. -ban meghatározott eljárásában megállapítja, hogy a megalkotásra vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt követelményeket nem tartották meg. (9) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 41. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Ha az Alkotmánybíróság a 24/A. szerinti eljárásában megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt követelményeknek nem felel meg, az Alaptörvényt, illetve az Alaptörvény módosítását megsemmisíti. (10) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 45. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisíti meg. (11) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 50. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt) a) a 23. -ban, a 23/A. -ban, a 24/A. -ban, a 35. -ban és a 38. -ban meghatározott eljárásban, (12) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 52. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. (13) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 52. -a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: (1a) A 23/A. és a 24/A. szerinti hatáskörök gyakorlására irányuló indítványban foglalt kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza, b) azokat az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket, amelyeket az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megsértett, c) az indokolást arra nézve, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása miért ellentétes a megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel, d) a kifejezett kérelmet az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára. (1b) Az (1a) bekezdésben foglalt eseteken kívül a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli

6 174 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza, b) az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, c) a 38. -ban meghatározott eljárás kivételével az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, továbbá a 33. -ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az Országgyűlés határozatát, illetve a ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az alaptörvény-ellenes működést, magatartást vagy hatáskörgyakorlást, d) az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit, e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy a 33. -ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az Országgyűlés határozata miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel, továbbá a ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az indítványban foglalt kérelem részletes indokolását, valamint f) a kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára. (14) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 52. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. Ez a rendelkezés nem érinti az Alkotmánybíróságnak a 28. (1) bekezdésben, a 32. (1) bekezdésben, a 38. (1) bekezdésben és a 46. (1) és (3) bekezdésben meghatározott, hivatalból megtehető megállapításokra vonatkozó hatáskörét, valamint az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdésében foglaltakat. (15) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 57. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Alkotmánybíróság az indítványok érdemében a rendelkezésre álló iratok alapján, illetve az (1b) (1c) bekezdés szerinti esetben a jogszabály megalkotója, a törvény kezdeményezője vagy ezek képviselőjének meghallgatása, illetve véleménye megismerése után dönt. (16) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 57. -a a következő (1a) (1f) bekezdéssel egészül ki: (1a) Az Alkotmánybíróság honlapján közzé kell tenni, ha törvénnyel, kormányrendelettel vagy más, a személyek széles körét érintő jogszabállyal összefüggésben a ban vagy a 32. -ban foglalt hatáskörben eljárás indult. Az Alkotmánybíróság a ban és a 32. -ban foglalt hatáskörében indult eljárások esetén, valamint ha a alapján indult eljárásokban az indítványozó hozzájárult az indítványt közzéteszi, egyéb esetben az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényegét az 52. (1) bekezdés c) e) pontját illetően a személyes adatok törlése mellett nyilvánosságra hozza. (1b) Ha a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője figyelemmel arra is, hogy az ügy a személyek széles körét érinti-e az üggyel kapcsolatos álláspontjáról az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kívánja, véleményét az (1a) bekezdés szerinti közzétételtől számított 30 napon belül soron kívüli eljárás esetén 15, illetve az Alaptörvény 6. cikk (8) bekezdése szerinti eljárásban 5 napon belül megküldi az Alkotmánybíróságnak. A jogszabály megalkotója és a törvény kezdeményezője megállapodás alapján közös véleményt is kialakíthat. (1c) A jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője véleményének megküldésével egyidejűleg kérheti az Alkotmánybíróságtól a ban foglalt hatáskörben a személyes a 24. -ban és a 32. -ban a nyilvános meghallgatás lehetőségének biztosítását. A jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője vagy ezek képviselője meghallgatásáról az Alkotmánybíróság teljes ülése dönt; a meghallgatás mellőzéséhez valamennyi tag többségének szavazata szükséges. A jogszabály megalkotója és a törvény kezdeményezője megállapodás alapján közös képviselőt is állíthat a meghallgatásra. (1d) A jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője (1b) bekezdés szerinti véleményét az Alkotmánybíróság honlapján közzé kell tenni. (1e) Az (1c) bekezdés szerinti meghallgatásra az indítványozót is meg kell hívni, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője vagy ezek képviselője meghallgatását követően álláspontját kifejtse. (1f) A nyilvános ülésen a hallgatóság az Alkotmánybíróság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az Alkotmánybíróság, illetve a tanács elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, a meghallgatás e részét zárt ülésen kell folytatni. Zárt ülés tartását a meghallgatott, az Alkotmánybíróság, illetve a tanács elnöke kérelmezheti, arról a teljes ülés, illetve a tanács tagjainak többségével határoz. A nem zárt ülésen történt meghallgatás jegyzőkönyvét az Alkotmánybíróság honlapján közzé kell tenni.

7 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény a) preambulumában és 69. (2) bekezdésében a 24. cikk (5) bekezdése szövegrész helyébe a 24. cikk (9) bekezdése szöveg, b) 15. (2) bekezdés d) pontjában a ha szövegrész helyébe a ha az Alkotmánybíróság tagja szöveg, c) 41. (1) bekezdésében a szövegrész helyébe a 24. vagy a szöveg, d) 41. (2) bekezdésében a (4) szövegrész helyébe a (4) és (5) szöveg, e) 41. (4) bekezdésében a 33. -ban szövegrész helyébe a 33. -ban és a 33/A. -ban szöveg, f) 44. (1) bekezdésében az Alkotmánybíróságnak szövegrész helyébe az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény, az Alaptörvény módosítása és szöveg, a más határozatának szövegrész helyébe a más határozatának vagy végzésének szöveg, g) 45. (4) bekezdésében az (1) (3) szövegrész helyébe az (1), (2) és (3) szöveg, h) 57. (2) bekezdésében az elrendelheti szövegrész helyébe az az (1a) (1c) bekezdés alkalmazásától függetlenül is elrendelheti szöveg, i) 57. (4) bekezdésében a személyes szövegrész helyébe a (2) bekezdés szerint személyes szöveg, j) 57. (5) bekezdésében a nyilatkozattételre felhívott szövegrész helyébe a (2) bekezdés szerint nyilatkozattételre felhívott szöveg lép. 13. Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 51. (2) és (3) bekezdése, valamint az 52. (3) bekezdése. 12. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény módosítása 14. (1) A Bszi a helyébe a következő rendelkezés lép: 66. Az OBH elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint. Az OBH elnöke nem választható újra. (2) A Bszi. 70. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) Az OBH elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével, c) lemondással, d) az összeférhetetlenség kimondásával, e) felmentéssel vagy f) a tisztségtől való megfosztással. (2) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a) c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d) f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A Bszi (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kúria elnöke) s) kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát, (4) A Bszi (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (A Kúria elnöke) t) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal. 15. A Bszi. a) 67. (2) bekezdésében a b) i) pontjában szövegrész helyébe a b) f) pontjában szöveg, b) 166. (2) bekezdés d) pontjában az a társadalmi szervezet szövegrész helyébe az az egyesület szöveg, c) ában a 25. cikk (7) bekezdése szövegrész helyébe a 25. cikk (8) bekezdése szöveg lép.

8 176 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám 16. Hatályát veszti a Bszi. a) V. fejezete, b) 69. (2) bekezdésében az az elnöki tisztség érintése nélkül szövegrész, c) 75. (1) és (2) bekezdésében az és bírói szolgálati viszonya korábban nem szűnt meg szövegrész, d) 76. (4) bekezdés b) pontja, e) 77. (3) bekezdésében, valamint 117. (2) bekezdésében az a bíróságok hivatalos honlapján és szövegrész, f) 103. (2a) bekezdés b) pontja. 13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény módosítása 17. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 10. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A pályázati felhívást a bíróságok hivatalos lapjában, valamint a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni. 18. A Bjt. a) 104/A. (3) bekezdésében az a bíróságok központi internetes honlapján szövegrész helyébe az a központi honlapon szöveg, b) 213. (1) bekezdésében az a társadalmi szervezetek szövegrész helyébe az az egyesületek szöveg, c) 237. (1) bekezdésében a 25. cikk (7) bekezdése szövegrész helyébe a 25. cikk (8) bekezdése szöveg lép. 19. (1) Hatályát veszti a Bjt a. (2) Hatályát veszti a Bjt. 21. (3) bekezdésében az a bíróságok hivatalos honlapján és szövegrész. 14. Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény módosítása 20. Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 11. (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A legfőbb ügyész) h) kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát; 15. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosítása 21. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a) 18. (1) bekezdésében a valamint a jegyző szövegrész helyébe az a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője szöveg, b) 18. (2) bekezdésében az a jegyző az (1) bekezdés szerinti szövegrész helyébe az a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője szöveg lép. 16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény módosítása 22. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény a) preambulumában a 37. cikk (5) bekezdése szövegrész helyébe a 37. cikk (7) bekezdése szöveg, b) 34. b) pontjában az a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései 29. cikk (1) bekezdésében szövegrész helyébe az az Alaptörvény 37. cikk (6) bekezdésében szöveg lép.

9 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló évi CCX. törvény módosítása 23. Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló évi CCX. törvény a) 4. (1) bekezdésében az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2. cikk (2) és (3) bekezdésében szövegrész helyébe az Alaptörvény U) cikk (7) és (8) bekezdésében szöveg, b) 7. -ában az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2. cikk (2) és (3) bekezdése szövegrészek helyébe az Alaptörvény U) cikk (7) és (8) bekezdése szöveg lép. 18. Az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény módosítása 24. (1) Az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 2. (2) bekezdés p) és q) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A házelnök) p) e törvényben meghatározott esetekben gyakorolja rendészeti, illetve fegyelmi jogkörét, q) az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggésben kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát, (2) Az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 53. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A házelnök az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint gyakorolja rendészeti jogkörét. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint. (3) Az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 142. (3) bekezdésében a társadalmi szervezet szövegrész helyébe a civil szervezet szöveg lép. (4) Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 127. (1) bekezdésében az a házelnök irányítása alatt álló szövegrész. 19. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat egyes rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése 25. Hatályát veszti az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat a. 20. Záró rendelkezések 26. Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. 27. (1) A 9. (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdés a) d) pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 11. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 12. alcím az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 18. a) pontja és a 19. (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 14. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 15. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 16. alcím az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 24. (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a 19. alcím az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke

10 178 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám Utasítások A legfőbb ügyész 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítása a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki: 1. A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 20. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Amennyiben az őrizetbe vétel miatt jogorvoslattal éltek, az ügyész a (2) bekezdésben írt kötelezettségét a Be a (6a) bekezdésének esetét kivéve a jogorvoslat elbírálásával teljesíti. 2. (1) Az Ut ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az előzetes letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány a bűncselekmény tényállását, minősítését, az előzetes letartóztatás törvényi okait, az egyes törvényi okok fennállását alátámasztó, a konkrét ügyben megállapítható tényeket, körülményeket 1, a gyanúsítottnak a Be ának (1) bekezdésében megjelölt személyes adatait a határidő meghosszabbítására irányuló indítvány ezen túlmenően az időtartamot is tartalmazza. (2) Az Ut a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: (11) Ha a gyanúsított előzetes letartóztatásban van, a szakértőt kirendelő határozaton ezt jól látható módon fel kell tüntetni. 3. Az Ut a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Ha az ügyész úgy ítéli meg, hogy a lakhelyelhagyási tilalom ezen a módon hatékonyan biztosítható feltéve, hogy a gyanúsított ehhez hozzájárult és a lakóhelyén a kényszerintézkedés idején a rendszer ténylegesen működőképes indítványozza a lakhelyelhagyási tilalom előírásai megtartásának a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával történő ellenőrzése elrendelését is. 4. Az Ut ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A 21. -ban foglalt rendelkezések, valamint a 22. (6) bekezdése a házi őrizetre értelemszerűen irányadók. 5. Az Ut. a következő 25. -sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: Az ügyész feladata a külföldre utazást korlátozó rendelkezések végrehajtásában (1) A külföldre utazásról szóló évi XII. törvény (a továbbiakban: Útl.tv.) 16. -a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kényszerintézkedések elrendelésére irányuló indítvány megtétele előtt az ügyész a gyanúsított úti okmányát ha az a nyomozó hatóságnál a gyanúsított letétjében található a személyazonosító igazolvány kivételével 3 a nyomozó hatóságtól magához kéri. (2) Ha az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedést a bíróság elrendeli, az ügyész az elvett úti okmányt a visszatartás végrehajtása érdekében, magyar úti okmány esetén az Útl.tv a (5) bekezdésének a) pontjában megjelölt szervhez 4, külföldi úti okmány esetén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályához [Útl.tv. 16. (5) bekezdés d) pont, 16/C. (2) bekezdés] továbbítja. (3) Ha az úti okmány az (1) bekezdésben írt módon nem áll az ügyész rendelkezésére, és azt a kényszerintézkedés tárgyában tartott ülésen sem lehetett elvenni, a nyomozás során az ügyész a nyomozó hatóság útján gondoskodik annak későbbi elvételéről [Útl.tv. 16. (3) bekezdés]. 1 Lásd: EJEB október 19-i Maglódi kontra Magyarország ítélete. 2 A külföldre utazásról szóló évi XII. törvény /C.. 3 Személyazonosító igazolványt az őrizetbe vétel és előzetes letartóztatás, valamint ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, a büntetésvégrehajtási intézet vagy a kényszerintézkedést foganatosító már szerv veszi el [ld évi LXVI. törvény 9. (2) bekezdés g) pont ga) alpont.; 168/1999. (XI. 24.) Korm. rend ]. 4 Büntetés-végrehajtási intézet, rendőrség.

11 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám 179 (4) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedést a bíróság nem rendeli el, az elvett úti okmányt az érintettnek haladéktalanul vissza kell adni. (5) Ha az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedést az ügyész a vádemelésig megszünteti, a külön törvényben megjelölt adatok közlésével értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmánynyilvántartásból történő törlése érdekében [Útl.tv. 16/B. ]. 6. Az Ut át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: A házkutatás, a lefoglalás, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és a biztosítási intézkedés 7. Az Ut. a következő 28/A. -sal egészül ki: 28/A. (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére az ügyész tesz indítványt a nyomozási bíróhoz [Be. 158/B. (3) bekezdés]. Az indítványban a kényszerintézkedéssel érintett elektronikus adatot a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 127/A. -ának (1) (2) bekezdésében, a kötelezett szolgáltatót a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével kell meghatározni. Ha a nyomozó hatóság előterjesztése az említett adatokat hiányosan vagy pontatlanul tartalmazza, az indítvány megtétele előtt azokat tisztázni kell. (2) Amennyiben az ügyész a kényszerintézkedés elrendelését követően észleli, hogy a kényszerintézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adat változatlanul hozzáférhető, a rendbírság kiszabására irányuló indítvány megtétele előtt győződjön meg arról, hogy az elérés azért lehetséges, mert a bíróság által kötelezett tárhelyszolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette [Be. 158/C. (6) bekezdés, 158/D. (10) bekezdés]. Ha az elérést más tárhelyszolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltató biztosítja, új kényszerintézkedés elrendelése iránt indokolt intézkedni. 8. Az Ut. a következő 29/A. -sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: A lefoglalt dolgok bűnjelkénti kezelésének vizsgálata 29/A. Az ügyész háromévente legalább egy alkalommal megvizsgálja a nyomozó hatóságoknál a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének és nyilvántartásának törvényességét. 9. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A (2) bekezdés esetét kivéve, az ügyész a nyomozó hatóság által a Be ának (2) bekezdése alapján megküldött nyomozást megszüntető határozat törvényességét szükség esetén az iratok alapján megvizsgálja. A törvénysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az indokolt, az eljárás folytatásáról rendelkezik. (2) Ha a nyomozás során a bíróság elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, az ügyész felhívja a nyomozó hatóság figyelmét arra, hogy a nyomozás az ügyész előzetes, iratvizsgálaton alapuló egyetértésével szüntethető meg. Amennyiben az ügyész a nyomozás megszüntetésével egyetért, és a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 77. (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének nincs helye, a megszüntető határozat megérkezését követően haladéktalanul indítványt tesz a bírósághoz a kényszerintézkedés megszüntetése iránt. 10. Az Ut a (2) bekezdésének b) j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Hatáskörébe tartozik: b) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [Be (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [Be (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313., illetve évi IV. törvény 232. ), c) az emberölés [Btk (2) bekezdés e) pont, illetve évi IV. törvény 166. (2) bekezdés e) pont], a hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás [Btk (2) bekezdés e) pont, illetve évi IV. törvény 175/A. (2) bekezdés c) pont], a hivatalos személy elleni erőszak [Btk. 310., illetve évi IV. törvény 229. ], valamint a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont, illetve évi IV. törvény 321. (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés b) d) pont, (5) bekezdés b) pont], amennyiben a cselekményt bíró, illetve az ügyészség állományába tartozó személy ellen követték el, d) az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,

12 180 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám e) a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett emberölés [Btk (2) bekezdés e) pont, illetve évi IV. törvény 166. (2) bekezdés e) pont], valamint ebben a körben az emberölés bűntettének előkészülete [Btk (3) bekezdés, illetve évi IV. törvény 166. (3) bekezdés], f) a bíró, illetve az ügyészség állományába tartozó személyek vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 293., 294., illetve évi IV. törvény 253. ], a vesztegetés feljelentésének elmulasztása [Btk. 297., illetve évi IV. törvény 255/B. ], a befolyás vásárlása [Btk (1) és (2) bekezdés, illetve évi IV. törvény 256/A. (1) bekezdés], a befolyással üzérkedés [Btk (1) és (2) bekezdés, illetve évi IV. törvény 256. (1) és (2) bekezdés], g) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, amennyiben a bűncselekmény elkövetésével ga) a rendőrség hivatásos állományú tagjai közül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott központi szerv, illetve a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, vagy az utóbb említett két szervezeti egység kirendeltségeinek vezetője, gb) az Országgyűlési Őrség parancsnoka, gc) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai közül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, továbbá a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, gd) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv főigazgatója, ge) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai közül a szolgálat főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, valamint kirendeltségének vezetője, gf) a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai közül a központi szervének főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, középfokú vámszervének vezetője és helyettese, a bűnügyi főigazgatóság bűnügyi és nyomozó hatósági jogkörben eljáró középfokú szervének vezetője, illetve annak helyettese gyanúsítható megalapozottan, vagy elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, h) a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel külföldi kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk (3) bekezdés], illetve az évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím alá tartozó bűncselekmény nyomozása, i) a külföldi hivatalos személy [Btk (1) bekezdés 13. pont, illetve évi IV. törvény ának (3) pontja] ellen elkövetett bűncselekmények nyomozása, valamint j) az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, vagy a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályának vezetője a hatáskörébe utal. 11. Az Ut. 49/B. -a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A katonai ügyész folytatja a nyomozást a katonai vétség miatt indított bűnügyben akkor, ha:) b) több katona [Btk (1) bekezdés, illetve évi IV. törvény 122. (1) bekezdés] esetén, az egyébként parancsnoki (vezetői) hatáskörbe tartozó ügyekben a terheltek illetékes parancsnokának (vezetőjének) nincs közös elöljárója és az elkülönítés nem indokolt; 12. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 60. (1) Ha az ügyész a nyomozó hatóságnak a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés engedélyezésére irányuló előterjesztését alaptalannak látja, álláspontjáról az iratok visszaküldésével a nyomozó hatóságot írásban tájékoztatja. (2) Tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés [2012. évi CLXXX. törvény 68. (1) (4) bek.] engedélyezése érdekében a Fővárosi Törvényszék által kijelölt bíró előtti eljárásban a Be ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a Fővárosi Főügyészség jár el.

13 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám Az Ut ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az ügyész a további nyomozási cselekmény elvégzésének elrendelésekor ha az szükséges gondoskodik a nyomozás határidejének meghosszabbításáról is. 14. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 71. Az olyan cselekmény tekintetében, amelyre nézve az országgyűlési képviselőnek az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény 73. -ának (1) (2) bekezdése, továbbá az alkotmánybírónak az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 14. -ának (1) (2) bekezdése szerinti mentelmi joga nem függeszthető fel, az ügyész a feljelentést elutasítja, illetve a nyomozást megszünteti és határozatát a Legfőbb Ügyészségre felterjeszti. 15. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 72. Amennyiben az ügyben nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy büntetőjogi felelőssége merül fel [49. (2) bekezdés b) pont], az eljárás iratait a Központi Nyomozó Főügyészséghez kell továbbítani. 16. Az Ut ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésre a évi CLXXX. törvény és a évi CXVI. törvény rendelkezései az irányadók. 17. Az Ut. 87/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 87/A. A fogvatartott személy ideiglenes átszállítását [2012. évi CLXXX. törvény 54. (4) bekezdés], illetve a fedett nyomozó alkalmazását [2012. évi CLXXX. törvény 63. ] célzó eseti megállapodás megkötésére irányuló előterjesztés tartalmazza a megállapodás szükségességének indokait is. 18. Az Ut. a következő 87/B. -sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: A Schengeni Információs Rendszer második generációjába bevitt adatokkal kapcsolatos ügyészi tevékenység 87/B. A évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SISII tv.) a szerinti lefoglalás nem büntetőeljárási kényszerintézkedés. Ezért a SISII tv.-ben kezelt adattal érintett tárgy lefoglalásával kapcsolatban a SISII tv ának (6) bekezdése kivételével ügyészi intézkedésnek nincs helye. 19. (1) Az Ut ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A közlekedési bűncselekmények [Btk. XXII. Fejezet, illetve évi IV. törvény XIII. Fejezet] kivéve az ittas állapotban, illetve bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk (1) bekezdés, 237. (1) bekezdés, illetve évi IV. törvény 188. (1) bekezdés] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk (1) bekezdés, illetve évi IV. törvény 189. (1) bekezdés], továbbá a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XXII. Fejezetében, illetve az évi IV. törvény XIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény esetén a nyomozás felügyelet és a vádelőkészítés körébe tartozó tevékenységet a Be ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a főügyészség székhelyén lévő járási ügyészség (Pest megyében a Budakörnyéki Járási Ügyészség), a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség látja el. (2) Az Ut ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az utasítás alkalmazásában a közlekedés körében elkövetett bűncselekménynek kell tekinteni: a gondatlanságból elkövetett emberölést [Btk (4) bekezdés, illetve évi IV. törvény 166. (4) bekezdés], a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést [Btk (9) bekezdés, illetve évi IV. törvény 170. (7) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést [Btk. 165., illetve évi IV. törvény 171. ], a segítségnyújtás elmulasztását [Btk. 166., illetve évi IV. törvény 172. ], a közérdekű üzem működésének megzavarását [Btk. 323., illetve évi IV. törvény 260. ], ha e bűncselekményeket a közlekedés rendjét, biztonságát sértő, illetve veszélyeztető magatartással követték el. 20. Az Ut ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Közlekedési ügyekben az ügyész fokozott felügyeletet gyakorol akkor is, ha a nyomozó hatóság kettőnél több ember halálát okozó, vagy halálos tömegszerencsétlenséget előidéző közlekedési bűncselekmény gyanúja miatt önállóan folytat nyomozást.

14 182 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám 21. Az Ut. a következő 94/A. -sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: A vagyon-visszaszerzési eljárás 94/A. (1) A vagyon-visszaszerzési hatóság megkeresése a vagyon-visszaszerzési eljárás lefolytatása érdekében akkor indokolt, ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolognak a felderítése bonyolult, illetve a nyomozás elhúzódásához vezetne [Be. 554/Q. (1) (2) bekezdés]. (2) Ha vagyon-visszaszerzési eljárás indult, az ügyész gondoskodik arról, hogy a gyanúsított kihallgatásán a vagyon-visszaszerzési hatóság jelen lehessen. 22. Az Ut. (1) 5. -ában és az 59. -ának (3) bekezdésében a helyi ügyészség szövegrész járási ügyészség szövegre; (2) 57. -ának (1) bekezdésében, 58. -ának (1) bekezdésében, 59. -ának (1) és (3) bekezdésében a helyi bíróság szövegrész járásbíróság szövegre; (3) 76. -a (2) bekezdésének a) pontjában a Magyar Köztársaság szövegrész Magyarország szövegre, (3) bekezdésének d) pontjában a Magyar Köztársaságban szövegrész Magyarországon szövegre, 77. -a (4) bekezdésében a Magyar Köztársaság szöveg Magyarország szövegre; (4) 89. -ának (2) bekezdésében a helyi ügyészséghez szövegrész járási ügyészséghez szövegre változik. 23. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 96. Ahol az utasítás megyei főügyészségről szól, azon a Fővárosi Főügyészséget és a Központi Nyomozó Főügyészséget is érteni kell. Az utasítás alkalmazásában járási ügyészség a budapesti kerületi ügyészség és a nyomozó ügyészség is. 24. (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az Ut. 86/A. -ának (1) bekezdése és 87. -ának (1) bekezdése. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész A legfőbb ügyész 14/2013. (VII. 12.) LÜ utasítása az ügyészségek illetékességi területéről szóló 21/2011. (XII. 20.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. Az ügyészségek illetékességi területéről szóló 21/2011. (XII. 20.) LÜ utasítás 4. -ának (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: A Margitsziget az V. és XIII. Kerületi Ügyészség illetékességébe tartozik. 2. Ez az utasítás július 20-án lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész

15 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám 183 Körlevelek A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 5/2013. (VII. 31.) LÜ h. körlevele a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terheltek büntetőjogi belátási képességének a megítéléséről A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 16. -a alapján nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terheltek belátási képességének megítélésével kapcsolatban, az egységes ügyészségi joggyakorlat kialakítása érdekében az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdése alapján a következő körlevelet adom ki: 1. A fiatalkorú terhelt elkövetéskori büntetőjogi belátási képességének vizsgálatára az elmeállapotára vonatkozóan elvégzett igazságügyi elmeorvos szakértői vizsgálat eredményének ismeretében kerülhet sor. Amennyiben a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terhelt beszámítási képessége kizárt, a belátási képesség tekintetében a további vizsgálat szükségtelen. A beszámítási képesség korlátozottsága önmagában a belátási képességet nem zárja ki és annak vizsgálatát nem teszi mellőzhetővé. 2. A tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terhelt beszámítási képességének és büntetőjogi belátási képességének a vizsgálatára a megalapozott gyanú közlését követően a szakértőt haladéktalanul ki kell rendelni. E tárgyban egyesített igazságügyi elmeorvos szakértői és pszichológus szakértői véleményt kell beszerezni. A vizsgálatba a gyermekkorra jellemző pszichés kórképek és tünetek felismeréséhez szükséges további különleges szakismeretekre figyelemmel gyermekpszichiáter szakkonzulensként történő bevonása indokolt. 3. A szakértői vizsgálat elvégzéséhez soron kívül be kell szerezni és a szakértő rendelkezésére kell bocsátani a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terheltről készült környezettanulmányt, pedagógiai és iskolai jellemzést, az esetleges gyermekvédelmi intézkedésekre, illetve a korábbi megbetegedésekre, a fizikai és pszichés állapotra vonatkozó orvosi iratokat és dokumentumokat. 4. A szakértői vélemény és a rendelkezésre álló valamennyi adat együttes körültekintő értékelésével szükség esetén a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terhelt ügyészi kihallgatását követően lehet állást foglalni a cselekmény következményei felismeréséhez szükséges belátás meglétéről, és annak alapján az egyéb feltételek fennállása esetén a vádemelésről, vagy a nyomozásnak büntethetőséget kizáró okból [Btk. 15. a) pont, 16. ] történő megszüntetéséről. 5. A körlevél rendelkezéseit a közzétételét követő naptól kell alkalmazni. Dr. Belovics Ervin s. k., legfőbb ügyész helyettes

16 184 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám Az Informatikai Főosztály vezetőjének 3/2013. (VII. 31.) főov. körlevele az ügyészi szervezetben használatos egyes formanyomtatványokról szóló 2/2007. (ÜK. 2.) főov. körlevél módosításáról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő körlevelet adom ki: 1. pont Az ügyészi szervezetben használatos egyes formanyomtatványokról szóló 2/2007. (ÜK. 2.) főov. körlevél 1. számú melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki: Sorszám. Ny.sz. Cím* Adatszolgáltatás büntetőügyek egyesítéséről (Nyfel.) Adatszolgáltatás büntetőügyek elkülönítéséről (Nyfel.) Adatszolgáltatás büntetőügy áttételéről (más ügyészség kijelöléséről) (Nyfel.) Adatszolgáltatás büntetőügy átvételéről (Nyfel.) 2. pont Ezt a körlevelet július 1-jétől kell alkalmazni. A körlevelet a közzétételét követő hónap utolsó napjával visszavonom. Dr. Nagy Tibor s. k., főosztályvezető ügyész

17 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám 185 Személyi hírek Elismerések A legfőbb ügyész dr. Tóth László Baranya megyei főügyészségi ügyésznek Címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Giricz Anna, az Országos Kriminológiai Intézet tisztviselőjének tanácsos címet adományozott. Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Miskolci László mb. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészt szolgálati helyén a büntetőjogi szakági feladatokat ellátó főügyészhelyettessé; Fülöpné dr. Varjasi Judit mb. kunszentmártoni járási ügyészségi, dr. Jelenszky Márton mb. pécsi nyomozó ügyészségi vezető ügyészeket szolgálati helyükön vezető ügyésszé; dr. Czillinger Judit mb. Vas megyei főügyészségi csoportvezető ügyészt szolgálati helyén a Közigazgatási Jogi és Környezetvédelmi Csoportban, dr. Gellén Krisztina Hajdú-Bihar megyei főügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Titkársági Csoportban, dr. Nyitray Károly mb. debreceni járási ügyészségi csoportvezető ügyészt szolgálati helyén a Bíróság Elé Állításos Ügyek Csoportban és dr. Szabó Ágnes Hajdú-Bihar megyei főügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Gazdasági és Szervezetten Elkövetett Bűncselekmények Csoportban csoportvezető ügyésszé; Schmidtmajer Éva Komárom-Esztergom megyei főügyészségi ügyészségi megbízottat szolgálati helyén az Adatfeldolgozó Csoportban csoportvezetővé; dr. Debrőci Daniella budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi fogalmazót fővárosi kerületi ügyészséghez és dr. Toronicza Gyula nyíregyházi járási ügyészségi fogalmazót szolgálati helyén alügyésszé; Pap Renáta Komárom-Esztergom megyei tisztviselőt szolgálati helyén ügyészségi megbízottá.

18 186 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám Áthelyezések és kinevezések A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Kopasz Zsolt Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettest a Szegedi Járási Ügyészségre, egyidejűleg kinevezte vezető ügyésszé; dr. Dsupin Mónika és dr. Papp László Sándor mb. budakörnyéki járási ügyészségi vezetőhelyettes ügyészeket a Budakörnyéki Járási Ügyészséghez, egyidejűleg kinevezte őket vezetőhelyettes ügyésszé; dr. Kovács Ditta Piroska szegedi járási ügyészségi alügyészt a Makói, dr. Nagy Mariann siklósi járási ügyészségi alügyészt a Szigetvári, dr. Széles István soproni járási ügyészségi alügyészt a Mosonmagyaróvári, dr. Vajcs Nikoletta veszprémi járási ügyészségi alügyészt a Pápai Járási Ügyészséghez, egyidejűleg kinevezte őket ügyésszé. Áthelyezések A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Gasz Péter központi nyomozó főügyészségi ügyészt a Fővárosi Főügyészséghez, dr. Teszár László szolnoki járási ügyészségi ügyészt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségre, dr. Horváth Elvira szolnoki járási ügyészségi ügyészt fővárosi kerületi ügyészséghez, dr. Szabó Dóra Rebeka budaörsi járási ügyészségi ügyészt fővárosi kerületi ügyészséghez; dr. Mózes Katalin kecskeméti járási ügyészségi fogalmazót a Székesfehérvári Járási Ügyészséghez. A Bács-Kiskun megyei főügyész áthelyezte dr. Fodor Éva Mária kunszentmiklósi járási ügyészségi fogalmazót a Kecskeméti Járási Ügyészséghez. Egyéb kinevezés módosítások A legfőbb ügyész dr. Vókó György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója kinevezését határozatlan időre módosította; dr. Dautlik Mária legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész vezetői tisztségről lemondását tudomásul vette és szolgálati helyén ügyészi munkakörbe helyezte át.

19 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám 187 Megbízások A legfőbb ügyész megbízta dr. Dókáné dr. Pályi Krisztina Katalin Bács-Kiskun megyei főügyészségi osztályvezető ügyészt szolgálati helyén a büntetőjogi szakági feladatokat ellátó főügyészhelyettesi; dr. Gyugyi Csilla a Pest Megyei Főügyészségen kirendeléssel szolgálatot teljesítő mb. csoportvezető ügyészt, dr. Nagy Norbert Bács-Kiskun megyei főügyészségi ügyészt szolgálati helyükön az osztályvezető ügyészi; dr. Pecsenye Tibor az Esztergomi Járási Ügyészségen kirendeléssel szolgálatot teljesítő ügyészt a csoportvezető ügyészi feladatok ellátásával. Kirendelés A legfőbb ügyész kirendelte dr. Miskolcziné dr. Juhász Boglárka fővárosi főügyészségi ügyészt a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztályához legfőbb ügyészségi ügyészi munkakörbe. Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik Pusztayné dr. Jakab Róza legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes ügyésznek évi december hó 31. napjával, dr. Mityók Szabina budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyésznek évi augusztus hó 31. napjával, dr. Hegedűs Krisztina balassagyarmati járási ügyészségi megbízottnak évi július hó 1. napjával. Halálozás Dr. Szőlősi János ny. ezredes, katonai főügyészségi ügyész évi május hó 3. napján, életének 85. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet saját halottjaként temettette el.

20 188 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 7. szám Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. -ának (1) bekezdése és a 18. -ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Osztálya Kiemelt Ügyek Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Csoportjába főügyészségi csoportvezető ügyészi, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Magánjogi Csoportjába főügyészségi csoportvezető ügyészi, a Pest Megyei Főügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Csoportjába főügyészségi csoportvezető ügyészi, a Tatabányai Járási Ügyészségre kettő vezetőhelyettes ügyészi, a Karcagi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt ai állapítják meg. A Tatabányai Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá a nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség és a Pest Megyei Főügyészség főügyészségi csoportvezető ügyészi álláshelye, továbbá a Tatabányai Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi álláshelyei esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyészségi csoportvezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves magánjogi szakterületen szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal az Üjt ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

LXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások LXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2016. január 31. Tartalom Utasítások oldal 1/2016. (I. 7.) LÜ utasítás egyes formanyomtatványok bevezetésének

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (4) bekezdés b) pontjában kapott

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása

Részletesebben

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről Mód.: 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11523. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 7/1992. Legf. Ü. utasítás a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről 7/1993. Legf.

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 2015. évi törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításával összefüggő egyes törvények

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. március 31. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 3. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖRLEVELEK KÖZLEMÉNYEK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. március 31. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 3. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖRLEVELEK KÖZLEMÉNYEK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 3. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. március 31. TARTALOM UTASÍTÁSOK 4/2007. (ÜK. 3.) LÜ utasítás a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központtal való

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

T/7394. számú. törvényjavaslat. a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról

T/7394. számú. törvényjavaslat. a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7394. számú törvényjavaslat a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG C/2. ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Magyarország Alaptörvényének ismerete valamennyi tételhez szükséges. Szükséges továbbá Magyarország Alaptörvényének átmeneti

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm.

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm. MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. augusztus 16., hétfõ 133. szám Tartalomjegyzék 229/2010. (VIII. 16.) Korm. rendelet 69/2010. (VIII. 16.) ME határozat 70/2010. (VIII. 16.) ME határozat

Részletesebben

A évi Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottai

A évi Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottai A 2012. évi Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottai A 2012. évben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: Büntetőjogi témakörben általános

Részletesebben

2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról

2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról 2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi

Részletesebben

JEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről

JEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata JEGYZŐ RENDELETTERVEZET a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről Készítette: Papp Gyuláné humánpolitikai vezető

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt

Részletesebben

LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Körlevelek

LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Körlevelek LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2014. november 30. Tartalom Körlevelek oldal 5/2014. (XI. 30.) LÜ körlevél az Európai Közösségek pénzügyi

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. december 31.

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. december 31. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 12. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. december 31. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és

Részletesebben

Az új Ptk. nak való megfelelés

Az új Ptk. nak való megfelelés Az új Ptk. nak való megfelelés 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Március 15.-éig a létesítő okiratot az új Polgári törvénykönyvhöz kell igazítani Létesítő okirat felülvizsgálata Országos Bírósági

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám: 7382-21/2015. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására Tisztelt Közgyűlés! A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

2011. évi CLXI. törvény. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 20 HARMADIK RÉSZ A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA. VI. Fejezet

2011. évi CLXI. törvény. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 20 HARMADIK RÉSZ A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA. VI. Fejezet Hatályos: 2015. VII. 1-től 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 20 HARMADIK RÉSZ A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA VI. Fejezet Az OBH elnöke, elnökhelyettese és az OBH 19. Az

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

A február 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A február 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2016. február 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 7/1992. Legf. Ü. utasítás a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről 7/1993. Legf.

Részletesebben

A április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2016. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 7/1992. Legf. Ü. utasítás a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről 7/1993. Legf.

Részletesebben

Javaslat bírósági ülnökök megválasztására

Javaslat bírósági ülnökök megválasztására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat bírósági ülnökök megválasztására Előterjesztő:

Részletesebben

Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról

Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról 1.Az előterjesztés száma: 349 /2016 2.Az előterjesztést készítő személy neve: dr. Hekman Tibor 3.Az előterjesztést készítésében közreműködő személy

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 2. SZÁM UTASÍTÁSOK

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 2. SZÁM UTASÍTÁSOK LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 2. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. február 28. TARTALOM Oldal UTASÍTÁSOK 4/2011. (II. 4.) LÜ utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége). AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről

Részletesebben

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

Részletesebben

Számjel. Megye. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név)

Számjel. Megye. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név) A megye megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 490012 1251 01 9100 841105 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1052 Budapest Városház utca 9-11

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Tisztelt Elnök Úr!

,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Tisztelt Elnök Úr! r -,- ű F~.~ iva la MAGYARORSZÁG KORMÁNYA,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Zárószavazás el őtti módosító javasla t Kövér László ú r az Országgy űlés Elnöke részér e Budapest Tisztelt Elnök Úr! A

Részletesebben

Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 2013 A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona (1173 Bp., Pesti út 117.) jelen

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

1. A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosítása

1. A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosítása A Kormány 368/2014. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság állami feladatellátásának központi költségvetési

Részletesebben

4. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A január 2-án lép hatályba.

4. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A január 2-án lép hatályba. 26398 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 198. szám és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet lezárását követően a Becsületbíróság elnöke aláírásával hitelesít. (5) A Becsületbíróság által

Részletesebben

A február 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A február 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2017. február 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 11/1991. Legf. Ü. utasítás egyes legfőbb ügyészi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről 7/1992. Legf. Ü. utasítás

Részletesebben

2012. évi... törvény. tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

2012. évi... törvény. tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása É kozett: 202 DE 21. 2012. évi... törvény egyes törvényeknek, az.országgy űléssel, valamint az önkormányzatokkal összefügg ő módosításáról * 1. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományának kártalanításáról

A Kormány. Korm. rendelete. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományának kártalanításáról TERVEZET! A Kormány /2016. ( ) Korm. rendelete a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományának kártalanításáról A Kormány a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg. 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetőeljárásról

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.október

Részletesebben

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a T/17968/10. szám Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Önkormányzati bizottságának a j á n l á s

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta

Részletesebben

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Jogszabályok

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Jogszabályok LX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1575 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2012. december 31. Tartalom Oldal Jogszabályok 2012. évi CCXXIII. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

A szabályzat célja. A szabályzat hatálya

A szabályzat célja. A szabályzat hatálya O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 16/2012. (X. 18.) OBH utasítása a meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásáról

Részletesebben

/2012. ( ) Korm. rendelet

/2012. ( ) Korm. rendelet 1 /2012. ( ) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet valamint a

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

Jegyzőkönyv, A közgyűlés egyhangú határozattal levezető elnöknek Lovász Lászlót választja meg.

Jegyzőkönyv, A közgyűlés egyhangú határozattal levezető elnöknek Lovász Lászlót választja meg. Jegyzőkönyv, amely a Budai Polgárok Társasága 2010. március 30. napján 17 órakor tartott közgyűléséről készült. Jelen vannak a mellékelt jelenléti ív szerint 13 fő: A közgyűlés egyhangú határozattal levezető

Részletesebben

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 935/2015. (VII.24.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 935/2015. (VII.24.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: PJ/9575-29/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a Budapest 90,3 MHz médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló pályázati eljárás eredménye A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem

Részletesebben

2010. évi CIII. törvény. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról

2010. évi CIII. törvény. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról 2010. évi CIII. törvény a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról Az Országgyűlés a hírközlési- és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása érdekében, biztosítva

Részletesebben