A hazai közlekedés néhány aktuális kérdése Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár

Átírás

1

2 A hazai közlekedés néhány aktuális kérdése Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, november 05.

3 Tartalomjegyzék 1. Közútkezelői feladatok átadása 2. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedés (UD) tapasztalatai 3. Regionális Operatív Program 4. A közlekedésbiztonságot, fenntarthatóságot és térségi elérhetőséget javító programról 5. Közlekedési Operatív Program 6. Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) 7. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 3

4 Tartalomjegyzék 8. Kerékpáros közlekedési kérdések 9. Határmenti projektek 10. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló évi XLI. Törvény 11. A vasúti szektort érintő változások 12. Az autóbusz-közlekedési szektort érintő változások 13. A közútpótló komp- és révközlekedésit érintő változások 14. Hazai közlekedésbiztonsági célkitűzések 15. Közlekedés környezet- és a klímavédelemi feladatai 4

5 1. Közútkezelői feladatok átadása A feladatátadással kapcsolatosan várható eredmények A 1600/2013. számú kormányhatározat alapján november 1-jén az ÁAK Zrt. közútkezelői feladatai az MK NZrt. részére kerültek átadásra Egységes szakmai irányítás Munkagépek, illetve humánerőforrás optimálisabb elosztása Költségfelhasználás racionalizálása Rövid távon: 1. Új üzemmérnökségek létesítésének elhagyása 2. Kedvezőbb adózási lehetőségek Hosszú távon: 1. Üzemmérnökségek területi lefedettségének ésszerűsítése 2. Duplikációk megszüntetése 5

6 millió Ft 2. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedés (UD) tapasztalatai Tervezett és megvalósult bevételek, július június (bruttó M Ft) július augusztus szeptember október november december január február március április május június Megvalósult Tervezett főúti gyorsforgalmi 6

7 A díjköteles hálózat bevételtermelő képessége 7

8 3. Regionális Operatív Program Uniós források terhére történt mellékút felújítások között Év burkolat erősítés km Támogatási igény burkolat erősítés (építési költség bruttó eft) felújított útszakaszok száma db évben átadott 72, évben átadott 95, évben átadott 811, évben átadott 134, évben átadott 34, évben átadott 279, évre tervezett 456, évre tervezett 215, összesen 2 099,

9 9

10 10

11 4. A közlekedésbiztonságot, fenntarthatóságot és térségi elérhetőséget javító programról 1678/2013. (IX. 30.) számú, az országos közúthálózaton a nyomvályúk és felületi egyenetlenségek megszüntetését célzó, közlekedésbiztonságot, fenntarthatóságot és térségi elérhetőséget javító programról szóló kormány határozat 33 Mrd Ft értékben kerülnek felújításra a programban szereplő országos közutak Megyénként átlagosan 1.736,8 MFt értékben Mintegy 530 km fő-, és mellékutat érint az intézkedés Összesen 281 útszakasz kerül felújításra 11

12 5. Közlekedési Operatív Programról Az utóbbi 5 év megvalósult közúti beruházásai (KözOP+PPP+Hazai+egyéb) 12

13 24,0 36,0 35,0 42,0 97,0 88,0 84,0 69,0 50,0 99,0 234,0 390, években átadott útszakaszok hossz adatai (km) és forrásigényük (Bruttó Mrd Ft) 500,0 400,0 300,0 400, években átadott útszakaszok forrásigényük (Bruttó Mrd Ft) 200,0 350,0 300,0 100,0 250, összesen: 200,0 150, években átadott útszakaszok hossz adatai (km) 100,0 50, összesen: 13

14 6. A Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) A Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) egy olyan komplex stratégiai anyag, amely középtávra (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050), az Európai Unió által megkövetelt összközlekedési szemlélettel, modellezés alapján határozza meg az ország közlekedési koncepción alapuló jövőbeli stratégiáját Az új stratégia készítésének fontos oka továbbá az, hogy szükségessé vált egy olyan nagytávú koncepción alapuló stratégia megalkotása, amely az EU új elvárásainak megfelelően a EU ciklusban megvalósítandó, és a követő közötti időszakra előkészítendő közlekedési nagyprojektek listáját és azok prioritását is meghatározza Az NKS önállóan dokumentálandó részét képezi az Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) 14

15 15

16 Az NKS részét képező Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) elsősorban a - vasúti TEN-T hálózatok kialakítási kérdéseire - és a szűk keresztmetszetek feloldására fókuszál Foglalkozik emellett a nagysebességű vasút NSV kérdéskörével, vasút villamosítási kérdésekkel, a V0 vonal kialakításával, a tervezett fővárosi S-Bahn rendszer felülvizsgálatával, a 225 kn tengelyterhelés kérdéskörével, városi és elővárosi vasúti kérdésekkel stb., továbbá számos egyedi vonalra előmegvalósíthatósági tervet is szerepeltet V0 NSV 16

17 Összesítés: 1 sz. mérföldkő anyagai: 1761 oldal 2 sz. mérföldkő anyagai: 1375 oldal Nem kötelező munkarészek: 451 oldal 3.sz. mérföldkő anyagai: 1253 oldal Mindösszesen 4840 oldal A 3 sz. mérföldkőhöz rendelten leszállított 32 db dokumentum plusz számos dokumentált térkép, táblázat függelékek, így az NKS anyag több mint 5000 oldalas munkát takar a politikai, társadalmi egyeztetések előtt Több, mint 5000 oldal 17

18 Az Európai Bizottság pozíciós papírjának főbb közlekedési elvárásai a időszakra vonatkozóan Új komplex Nemzeti Közlekedési Stratégia készítése az operatív program erre épüljön, a projektek ez alapján kerüljenek kiválasztásra Transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) törzshálózatra fókuszálás A TEN-T hálózaton kívüli közutak fejlesztésére hazai források használata Közlekedési rendszer pénzügyi egyensúlyának megteremtése (fenntarthatóság) 18

19 Jelentős ellentmondás van a közlekedésfejlesztési igények és a valószínűsíthető források között 19

20 7. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Szigorodó EU támogatási feltételek 1. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elfogadásához jóváhagyott Nemzeti Közlekedési Stratégia kell 2. Az EU-2020 célok (pl. CO 2 -kibocsátás, energiahatékonyság) elérésére és a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) irányuljanak a fejlesztések 3. Az operatív program projekt-listájára egy fejlesztés akkor kerülhet fel, ha: a) Megvalósíthatósági tanulmánya (változatelemzés, előzetes tervezés is) elkészült. b) Pozitív társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés, pénzügyi fenntarthatóság (ti. üzemeltetés finanszírozhatóságát) és EU pénzügyi hozzájárulás szükségessége bizonyított c) Környezeti hatásvizsgálat és egyéb értékelések (pl. az élőhely és víz keretirányelvek) befejeződtek vagy legalább eléggé előrehaladottak (pl. a köz- és egyéb hatóságokkal az egyeztetések lezárultak) d) Az állami támogatási kérdéseket tisztázták e) Részletes megvalósítási ütemezés áll rendelkezésre 20

21 Szigorodó EU támogatási feltételek: 4. Teljesítménytartalék: az operatív program forrásainak 7%-a csak az indikátorok 2018-as teljesítése után használható fel 5. Dedikált források ~ Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz csak TEN-T törzshálózatra 21

22 as és as közlekedési, területi és gazdasági OP-k, CEF közlekedésfejlesztési forrásai: -33% A as támogatásokat tovább csökkentik a szakaszolt projektek igényei TEN-T közút TEN-T vasút A TEN-T vasútfejlesztések elővárosokat is érintenek (pl. Rákos-Hatvan) TEN-T hálózaton kívüli közút Városi és elővárosi közl. fejl. KözOP/IKOP Területi és gazdasági OP-k közl. fejlesztései A TEN-T hálózaton kívüli közutak fejlesztésénél lesz a legnagyobb EU támogatáscsökkenés EU forrás + hazai társfinanszírozás 295,1 Ft/ árfolyamon, a 7%-os teljesítmény-tartalékkal együtt 22

23 A operatív programok és a CEF - közlekedés VASÚT- FEJLESZTÉSEK KÖZÚT- FEJLESZTÉSEK ELŐVÁROSI ÉS VÁROSI PROJEKTEK KERÉKPÁROS FEJLESZTÉSEK EGYÉB PROJEKTEK CEF (csak TEN-T törzshálózat) CEF (csak TEN-T törzshálózat) CEF (csak TEN-T törzshálózat) IKOP (TEN-T, szűkkeresztmets zetek, villam.) IKOP (TEN-T, főutak) IKOP (elővárosi vasút, kötöttpályás, IMCS) Területi OP-k, (helyi utak) Területi OP-k (közúti típusú fejl.) Területi OP-k (hivatásforg.) Területi OP-k (külső infrastruktúra, kikötők) Gazdasági OP (turisztikai) Gazdasági OP (log. központ; nagy-beruh. kapcs. útfejl.) A közlekedésbiztonság és az intelligens közlekedési rendszerek az operatív programokban horizontális témák CEF finanszírozás KA finanszírozás Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF), Kohéziós Alap (KA), Európai ERFA finanszírozás Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), intermodális csomópont (IMCS) 23

24 8. Kerékpáros közlekedési kérdések A kerékpáros közlekedés jelenlegi helyzete: a kerékpározók száma az elmúlt években jelentősen megnövekedett az országos és regionális kerékpárforgalmi hálózat nem folytonos nagy gépjárműforgalommal terhelt közutat használják kerékpárparkolók és kerékpártárolók száma alacsony kerékpárok szállítása a közösségi közlekedési járműveken nem kellően megoldott kerékpárutak fenntartása-üzemeltetése nem megoldott 24

25 25

26 Kiemelt kerékpárutak fejlesztésének előkészítése Megvalósíthatósági tanulmányok EuroVelo 6 Rajka-Budapest kerékpárútvonal Balatoni Bringakör fejlesztése Budapest-Balaton kerékpárútvonal Kerékpáros Nyilvántartó Rendszer (KENYI) fejlesztése Meglévő kerékpáros létesítmények országos felmérése Döntés-előkészítő tanulmányok Komplex Kerékpáros Program Központi koordinációs szervezet létrehozása Üzemeltetési és fenntartási rendszer A kerékpáros fejlesztések Operatív Programokba integrálása 26

27 Nemzeti Közlekedési Stratégia kerékpáros közlekedés Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv Koncepcionális kérdések, Országos Hálózati Terv Integrált kerékpáros fejlesztési lehetőségek Kerékpárút hálózat számozási és táblázási rendszere Közlekedésbiztonság időszak lehetséges forrásainak feltárása Informatikai fejlesztések, Oktatás-képzés, szemléletformálás 27

28 Folyamatban lévő jelentősebb fejlesztések Velencei-tó (déli part) Fertő-tó Tisza-tó (Tiszafüred-Poroszló, kerékpáros Tisza-híd) Ős-Dráva Program EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút nyomvonal kijelölés Fővárosi fejlesztések Közösségi kölcsönző rendszerek 28

29 9. Határmenti projektek Szlovákia Ukrajna Ausztria Szlovénia Románia Horvátország Szerbia 29

30 A Határátlépés sűrítésének célja gazdasági-közlekedési integráció, a megszűnt kapcsolatok helyreállítása, a gazdasági vérkeringés" segítése, kulturális együttműködés, közösségi kapcsolatok erősítése, fejlesztése, szociális helyzet javítása 30

31 10. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló évi XLI. törvény A személyszállítási szolgáltatásokról szóló évi XLI. törvény megteremtette a jogszabályi hátterét mind a vasúti, mind az autóbuszos közösségi közlekedés területén a fejlesztésekhez és a beszerzésekhez kapcsolódó méretgazdaságosság kialakításának, egy versenyképes, környezeti szempontból fenntartható, egységes elvek mentén működő, korszerű és európai normáknak megfelelő közösségi közlekedési rendszer létrehozásának. Ennek megvalósítása keretében megkezdődött a MÁV és a Volán társaságok átalakítása

32 11. A vasúti szektort érintő változások A MÁV szervezeti átalakítása 10 évre szóló személyszállítási közszolgáltatási szerződések A vontatási, javítási és személyszállítási tevékenység integrálásra került a MÁV-START Zrt-be A jövőben megvalósulhat a pályaműködtetési tevékenység önálló társaságba szervezése is A MÁV-START Zrt-vel és a GYSEV Zrt-vel 10 éves időtartamú vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés került aláírásra, ami mind a megrendelői, mind a szolgáltatói oldalnak kiszámíthatóbb, előre tervezhetőbb keretet teremt 32 32

33 A vasúti szektort érintő változások Szolgáltatással arányos díjszintek Szolgáltatási színvonal emelés Gyorsvonati pótjegy fizetendő a minőségi távolsági szolgáltatásokért Járműkorszerűsítés: új villamos motorvonatok beszerzése, IC kocsipark korszerűsítése Az alacsonyabb műszaki szintet nyújtó vasútvonalon közlekedő vonatokra 15%-os díjcsökkentés került bevezetésre Díjmentes fedélzeti internetszolgáltatás bevezetése a MÁV-START Zrt. több száz járművén 33 33

34 A vasúti szektort érintő változások Menetrendi fejlesztés Vasútvonalak felújítása, korszerűsítése A MÁV-START Zrt. az Új Széchenyi Terv forrásaiból korszerűsített Budapest-Székesfehérvár elővárosi vasútvonalon és a kapcsolódó vonalakon hajtja végre Számos vasútvonal felújítása, korszerűsítése van folyamatban Eredményeképpen nagymértékben csökken az utazási idő, a szolgáltatási színvonal nő, a kínálat bővül 34 34

35 12. Az autóbusz-közlekedési szektort érintő változások VOLÁNBUSZ Zrt. (székhely: Budapest ) ÉMKK Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Miskolc) A jelenlegi 24 VOLÁN-társaság 7 regionális - méretgazdaságossági szempontból megfelelő és hatékonyabban működő - közlekedési társaságba történő összevonása KNYKK Középnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Tatabánya) Menetrendi harmonizáció és a párhuzamosságok kiszűrése ÉNYKK Északnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Szombathely) DDKK Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Kaposvár) DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Békéscsaba) KMKK Középkeletmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Szolnok) VOLÁN-járműállomány korszerűsítésének megkezdése 35 35

36 14. Hazai közlekedésbiztonsági célkitűzések Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram: a korábbi évekhez képest harminc százalékkal több forrás a közlekedésbiztonság javítására Közúti közlekedési balesetekben meghaltak számának alakulása (Forrás: Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram , KTI) 36

37 Intézkedések Szabálykövetési hajlandóság növelése Infrastruktúra fejlesztés és üzemeltetés Közlekedési Operatív Program Járművezető-képzés és vizsgáztatás megújítása Közlekedésre nevelés fejlesztése 37

38 15. Közlekedés környezet- és a klímavédelemi feladatai A mobilitás korlátozás nélküli fejlődésének biztosításához és az EU tagállami kötelezettségekből három kiemelt területen vannak feladataink 1. levegőszennyezés: csökkentenünk kell a gépjárművek által okozott levegőszennyezést, a településeken belül és a forgalmas útvonalak mentén is biztosítani kell az EU levegőminőségi követelményeinek betartását Sorsz. A PM10 csökkentés programjának intézkedései [1330/2011. (X. 12.) Korm. határozat] 1. Alacsony emissziós övezetek (LEZ) létrehozása és forgalomcsillapítási intézkedések 2. Parkolási rendszerek kiépítése, fejlesztése 3. Elektronikus útdíj bevezetése a nehézgépjárművek részére 4. A közforgalmú közlekedés előnyben részesítése az egyéni motorizált közlekedéssel szemben 5. A közlekedési közszolgáltatások járműparkjának megújítása 6. A gépjárművek környezetvédelmi besorolásának, jelölésének módosítása a környezetvédelmi programok igényeinek megfelelően 7. A városi áruszállítás ésszerűsítése city logisztika 8. Dízelüzemű gépjárművek részecskeszűrővel történő felszerelésének ösztönzése 9. A környezetkímélő vezetési technikák (öko-driving) elterjesztése 10. A nehézgépjárművek forgalomkorlátozásának szigorítása 11. A vasúti és a kombinált áruszállítás fejlesztése és támogatása 12. A nem motorizált közlekedési módok népszerűsítése 13. Cégautók elszámolásának környezetvédelmi szempontú átalakítása 14. Munkahelyi közlekedési tervek kialakítása 15. Alternatív hajtóanyagok és hajtásrendszerek részarányának növelése 38

39 Ágazatok CO2 kibocsátásnak alakulása között (%) 2. Klímavédelem, energiahatékonyság 2. Klíma-CO 2 hozzá kell járulnunk a klímavédelem célkitűzéseinek eléréséhez, csökkentenünk kell a közlekedés üvegház gáz kibocsátását és ahhoz kapcsolódva javítanunk kell az energiahatékonyságot. A közlekedés a hőtermelés és a hűtés után a második legjelentősebb energiafogyasztó, amint azt az a bruttó végső energiafogyasztás megoszlásáról szóló alábbi ábra mutatja. A közlekedési alágazatok közül a közúti közlekedés használja fel a közlekedési célú energia döntő részét. Az energiafogyasztás alapján érthető, hogy a közlekedésnek is ki kell vennie részét a klímavédelmi erőfeszítésekből. A feladatok egyértelműen adottak az EU klímavédelmi céljaiból. A Közösség feladatmegosztási irányelve szerint a magyar közlekedés 2020-ig legfeljebb 10 %-kal növelheti a széndioxid kibocsátását, 10 % megújuló és alternatív üzemanyag részesedést kell elérnünk és 10 %-kal kell javítanunk a közlekedés energiahatékonyságát Villamos energia 21% Fűtés-hűtés 57% Évszám Közlekedés 22% Egyéb Mezőgazdaság Közlekedés Ipar 19% 39

40 3. Zajvédelem A zaj napjaink legelterjedtebb és a lakosság legjelentősebb részét érintő környezeti ártalma, amelynek okozásában a közlekedés és döntő mértékben a közúti közlekedés - főszereplő. Magyarországhoz hasonlóan az Európai Unióban is a 2000 utáni időszakban erősödött fel a zajcsökkentés iránti igény. Ennek nyomán született a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv. Az irányelv szerint el kell készítenünk a kiemelkedően jelentős forgalmú közutakra és vasútvonalakra, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvben előírt stratégiai zajtérképeket, és az azokon alapuló intézkedési terveket folyamatosan végre kell hajtanunk, biztosítva az ötévenkénti felülvizsgálatot, korszerűsítést. A zajtérképezésnél is kritikusabb feladat az intézkedési tervek készítése és végrehajtása. A lehetséges intézkedéseket a következő táblázat foglalja össze a zajforrásnál forgalomsűrűség csökkentése nehézjárművek részarányának csökkentése sebességkorlátozás/forgalo mcsillapítás járműpark felújítása útburkolat cseréje A zajcsökkentő intézkedések a zaj terjedési útján zajvédő falak, földsáncok, töltések épületek felhasználása zajárnyékolásra alagutak, bevágások épületek közötti szabad tér utólagos lezárása zajárnyékolás növényzettel 40

41 Köszönöm Megtisztelő Figyelmüket! 41

42