Az Európai Konzertvatívok és Reformerek Csoport politikai irányelvei

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Konzertvatívok és Reformerek Csoport politikai irányelvei"

Átírás

1 Az Európai Konzertvatívok és Reformerek Csoport politikai irányelvei

2

3 Az Európai Konzertvatívok és Reformerek Csoport politikai alapelvei Az Európai Konzertvatívok és Reformerek Csoport politikai alapelvei, a EKR alelnöke, Jan Zahradil által vezetett munkacsoport előterjesztésében

4 Tartalom Bevezetés... 5 Az előttünk álló út... 7 I. rész: Kiegyensúlyozott intézményi rendszer, költségvetési fegyelem... 8 II. rész: Gazdaság és fejlődés III. rész: A szociális modell IV. rész: Európa és a világ Következtetés... 18

5 Bevezetés Az Európai Uniót meg kell reformálni Az a módszer, amellyel az európai politika szembeszállt az előtte álló kihívásokkal, azaz hogy az Európai Unió problémáinak kezelésére a még több Európa elvét használjuk, vereséghez vezetett. Immár sem a minél nagyobb, annál jobb, sem pedig az egyenmegoldások elve nem tekinthető helytálló koncepciónak. Nem kínál hosszú távú megoldást a föderalista módszer, amely a kapcsolatok további erősítését, az elmúlt ötven évben az európai integráció folyamatának mozgatórugóját idézi fel. A háború utáni, régi Schuman Monnet-koncepció már nem igazodik a XXI. század új kihívásaihoz. Bár ezt a tényt még mindig sokan haboznak elismerni, az Európai Unió válaszúthoz érkezett. Az elmúlt 50 évben az európai integrációs folyamat mozgatórugóját adó egyre szorosabb unió föderalista elképzeléséről bebizonyosodott, hogy nem visz előre tartósan. Kifáradt. Azzal adunk felelős választ a jelenlegi helyzetre, ha újra meghatározzuk az európai nemzetek közötti együttműködést. Új egyensúlyt kell kialakítani az uniós szinten gyakorolt hatáskörök és a tagállamok felelősségi körei között. E megközelítésnek meg kell teremtenie a helyes egyensúlyt egyfelől annak biztosítása között, hogy az EU rendelkezzen az összes tagállamot érintő kérdések kezeléséhez szükséges eszközökkel és képességekkel, másfelől a nemzeti szuverenitás oltalmazása között. 5

6 Mindazonáltal az EU integrációjának intellektuális lendületét továbbra is a föderalista elképzelés adja. Ez a helyzet megváltoztathatatlannak tűnik, mivel az EU jövőjéről folytatott vitákból hiányzik a bátorság és az újszerű megközelítés. És ami még nagyobb gond, hogy az uniós intézmények működése csak tovább merevíti ezt a helyzetet. Mind az Európai Bizottság, mind pedig az Európai Parlament önmegerősítő intézményekké váltak, amelyek saját érdekeiket és programjaikat szorgalmazzák az általános társadalmi érdekek kárára. Fő erőfeszítésük abban áll, hogy még több hatalmat és hatáskört ragadjanak magukhoz az EU tagállamai és az EU Tanácsa kárára. Ugyanígy az elmúlt években jelentősen megnőtt a különböző uniós ügynökségek száma is, ami még átláthatatlanabbá teszi az EU működését. Mindezek miatt egyre szélesebb az észlelés és a valóság közötti szakadék az EU és a tagállamok állampolgárai között. Jó bizonyítéka az említett jelenségnek, hogy 1979 óta egyre csökken a részvétel az EP-választásokon. Az EU fogadtatása a nyilvánosság körében inkább visszafogott. Az európai integráció egyre inkább egy elitista projektté válik, amely alig érthető a nyilvánosság számára. Ha minden így halad tovább, az EU legalapvetőbb pillérei inganak meg, ami protekcionista és nacionalista tendenciákat vált ki. Azonban még mindig nem hoztunk döntést arról, hogy miként és milyen irányba lépünk előre. Két lehetséges megközelítés közül választhatunk. Az első lehetőség többé-kevésbé a status quo fenntartását jelenti, tovább próbálkozva azzal, hogy nemzeti hatásköröket ruházzanak Brüsszelre, ami még több központi tervezést és az EU szabályozási keretének kemény szorítását vonja maga után a gazdasági válság stb. elleni küzdelem zászlaja alatt. Ez előbb-utóbb patthelyzethez vezet. A másik lehetőség egy nyitottabb, rugalmasabb, átláthatóbb, hatékonyabb és elszámoltathatóbb EU felé mutat, amely képes saját tagállamainak polgárai számára jó minőségű szolgáltatásokat nyújtani, miközben tartózkodik attól, hogy még jobban beavatkozzon a tagállami hatáskörökbe. Meggyőződésünk, hogy az Európai Unió új stratégiájának vissza kell térnie a politikai realizmus programjához, és választ kell adnia az európaiak előtt álló valós problémákra, ahelyett hogy egy utópisztikus főterv alapján megpróbál egy új életet építeni számukra. Az ECR nem ért egyet az európai politika jelenlegi szabályaival, és egyúttal az a meggyőződése, hogy az integrációnak csak akkor van értelme, ha tükröződnek benne azok az alapvető szabályok és azokkal maximálisan él is, amelyek világszerte civilizációs pillérré és a változás dinamikus forrásává tették kontinensünket. Ha az Európai Unió vissza akarja nyerni a vállalkozások és a polgárok bizalmát és nemzetközi presztízsét, akkor szabad nemzetek szabad közösségeként, egyenlő jogokkal rendelkező államok egyenlő közösségeként, szabad vállalkozások közös piacaként és a hagyományos értékek erőteljes hangadójaként kell fellépnie. 6

7 Az előttünk álló út Össze kell szednünk a bátorságunkat, hogy új és erős vezetésről tegyünk tanúbizonyságot, amelynek keretében készek vagyunk újradefiniálni az EU jelenlegi paradigmáját és megfogalmazni az EU-ról alkotott új elképzelést annak bizonyítékaként, hogy nem estünk a múlt gondolkodásának csapdájába, hanem sokkal inkább készek vagyunk pozitív megoldási javaslatokat tenni a jövőre nézve. E vezető szerepnek megfelelő intézményi és politikai háttérre kell támaszkodnia. Az Európai Parlamentben az ECR képviselőcsoport a valódi reformerő létrehozása jelenti az első lépést az Európai Unió reformja felé. Megpróbáljuk megtörni a Parlamentben kialakult aktuális politikai helyzetet, választ adva ezzel az európai szavazók által megfogalmazott vágynak, miszerint meg kell változtatni az Európai Unió intézményeinek működését. A Prágai Nyilatkozat, amely lerakta az ECR képviselőcsoport alapjait, az EU viszonylatában egy ilyen realisztikus megközelítés alapelveit határozta meg, és megállapította az EU megreformálásának módjait. Eljött az ideje annak, hogy az elképzelések részletesebb kidolgozásával folytassuk a munkát. Az ECR-nek törekednie kell arra, hogy egy olyan megalapozott programot terjesszen elő, amely hű a képviselőcsoport alapvető elveihez. Az Európai Parlamentben az ECR képviselőcsoportnak az eredményekre kell erőteljesen összpontosítania, figyelembe véve képviselői országaiban a választási menetrendet, a 2014-es európai választásokat, valamint az Európai Bizottság és a Parlament programjait az elkövetkező négy évben. Az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (AECR) előmozdítja ezeket az elveket, támogatja tagpártjait az EU-ban, egyúttal pedig azonosítja és bevonja más országok hasonlóan gondolkodó pártjait. A New Direction the Foundation for European Reform (Új irány Alapítvány az Európai Reformért) elnevezésű agytröszt kutatásain, szemináriumain és konferenciáin keresztül kulcsszerepet játszik majd az ECR politikai család arculatának javításában, miközben anyagokat bocsát tagjai rendelkezésére, valamint alakítja a kormányok és a kulcsfontosságú véleményformálók szemléletét és hozzáállását az EU tagállamaiban és azokon kívül egyaránt. Három politikai prioritást fogalmazunk meg az előttünk álló évekre: 1. az ECR üzenetei fontosságának és relevanciájának szemléltetése; 2. az ECR tagságának megszilárdítása és szélesítése; 3. képviselőink választási sikereinek maximalizálása. A konzervatív reformprogram lehetőséget kínál arra, hogy újra meghatározzuk az európai nemzetek közötti együttműködést és új hatalmi egyensúlyt teremtsünk uniós szinten a tagállamok hatásköreivel. E megközelítés hivatott biztosítani, hogy az EU rendelkezzen az összes tagállamot érintő kérdések kezeléséhez szükséges eszközökkel és képességekkel, ugyanakkor pedig garantálja nemzeti szuverenitásukat. A konzervatív reformprogram egy nyitottabb, rugalmasabb, átláthatóbb és felelősségteljesebb EU létrehozására törekszik, amely képes tagállamainak polgárai számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani anélkül, hogy beavatkozna a tagállamok hatásköreibe. Az alábbiakban felvázolt politikai irányvonalak vezérlik az ECR képviselőcsoport változást elősegítő tevékenységeit azzal a céllal, hogy átültessük a gyakorlatba a konzervatív reformprogramot mindazon területeken, amelyek véleményünk szerint az európai politika legfontosabb területeit képezik. 7

8 I. rész: Kiegyensúlyozott intézményi rendszer, költségvetési fegyelem 1. Az ECR támogatja az EU tagállamainak egyenlő jogait és kötelezettségeit Az Európai Uniónak az őt létrehozó nemzetállamok közösségének kell maradnia. Az ECR képviselőcsoport úgy véli, hogy a Közösség alapvető öszszetartó eleme a tagállamai közötti egyenlőség. Az uniós politika végrehajtása során természetesen tiszteletben kell tartani az államcsoportok, például a kis és nagy, a gazdag és szegény, valamint a kontinens különböző földrajzi részein elhelyezkedő államok csoportjai közötti belső különbségtételt, ez azonban nem szolgálhat ürügyként az egyes tagállamok eltérő jogállásához. Tevékenységei során az ECR képviselőcsoport kiáll amellett a meggyőződése mellett, hogy alapvető jogait és kötelezettségeit illetően minden tagállam egyenlő. Sőt, ezen túllépve az egyenlőség szabálya azt is megköveteli, hogy támogassuk a kisebb és objektíve gyengébb országokat a nagy tagállamokkal szemben. Úgy véljük, hogy az államok közötti egyenlőség szabályát nemcsak az Európai Unió belső politikáiban kell alkalmazni, hanem külső tevékenységeiben is. Az Unión belül ez azt jelenti, hogy nem fogadhatunk el semmilyen olyan hegemonikus rendet, amelyet a magukat az egész Közösség vezetőinek tekintő és erőfölényüket fitogtató államok csoportja szorgalmaz, illetve nem fogadhatjuk el a különböző tagállamokkal szemben kötelezettségeik teljesítése terén támasztott egyenlőtlen követeléseket sem. Ha valaki kötelezettséget vállalt bizonyos kritériumok teljesítésére, annak eleget is kell tennie, és nem bújhat a politikai hatalom mögé. A külkapcsolatokban az államok közötti egyenlőség azt jelenti, hogy az Unió egészének és az egyes tagállamoknak egyaránt a harmadik országok vonatkozásában egyenlően kell kezelniük más közösségi partnereik érdekeit és fenntartásait. Elfogadhatatlan az a cselekvési irány, amely egyetlen tagállam sajátos előnyei nevében felaprózza az egységes európai fellépést. 8

9 2. Az ECR arra törekszik, hogy kiegyensúlyozott intézményi rendszert építsen ki az Európai Unióban, a tagállamok közötti kapcsolatokat és az Uniót pedig a szuverenitás, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alapjaira kívánja helyezni Mivel az ECR képviselőcsoportnak szilárd meggyőződése, hogy az európai politika központi elemét továbbra is a szuverén nemzetállamok képezik, döntő fontossággal bír, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban megteremtsük az Európai Unió intézményi rendszerét és meghatározzuk a hatásköröket, figyelembe véve azt, hogy az elsődleges hatáskörök a tagállamokat illetik, hiszen az ő hatáskörükbe tartozik az, hogy hatásköröket állapítsanak meg. A szubszidiaritás és az arányosság elve sosem tekinthető a szupranacionális struktúrák hatásköreinek bővítésére szolgáló eszköznek, azzal az ürüggyel, hogy ez állítólag nagyobb hatékonyságot biztosít; éppen ellenkezőleg, ezek az elvek hivatottak garantálni, hogy e magasabb hatalmi szintek csak azokon a területeken avatkoznak be, ahol az szükséges. Mivel a szubszidiaritás abban áll, hogy az alapjaitól, azaz a nemzetállamoktól építjük fel az Uniót, nem értünk egyet a túlzott európai bürokratikus centralizáció megnyilvánulásaival és azzal, hogy a társadalom által gyakorolt demokratikus kontroll lehetősége nélkül vegyenek át feladatokat. Az ECR képviselőcsoport ellenzi a szupranacionális struktúrák minden olyan törekvését, amelyek a hatáskörök kisajátítására irányulnak, és különösen azt, hogy a gazdasági válságot kihasználva a központi intézmények aránytalanul nagy szerepre tegyenek szert a piaci beavatkozások terén, ami nem kedvez a további fejlődésnek. Az ECR képviselőcsoport támogatja a nemzeti parlamentek és az alulról építkező polgári kezdeményezések szerepét, ami segít megteremteni a demokratikus kontroll rendszerét az Európai Unió politikája felett. Programunk hisz abban, hogy a közösségi intézményi rendszernek kiegyensúlyozottnak kell lennie, fékek és ellensúlyok tényleges alkalmazásával a kormányközi és szupranacionális intézmények között. Az ECR képviselőcsoport úgy látja, hogy az Unió döntéshozatali folyamatainak átláthatósága és demokratikus jellege érdekében a nemzeti kormányok álláspontjai ugyanolyan fontosak, mint a megválasztott európai parlamenti képviselőké, az európai közösségi intézmények tisztviselőinek támogató álláspontjai mellett. Egyetlen európai intézmény sem törekedhet uralkodó szerepre az intézményi rendszeren belül, és főleg a Tanács szerepét nem szabad gyengíteni a szupranacionális intézmények javára. 9

10 3. Az ECR-nek támogatnia kell az uniós intézmények költségeinek csökkentését, valamint a gazdaságra és a hatékonyságra kell összpontosítania az EU következő pénzügyi keretében Az EU 2010-es költségvetése 122,9 milliárd euróra becsüli az EU négy elsődleges saját forrásából származó bevételeket: az áfán alapuló hozzájárulások (11,35%); a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló hozzájárulások (75,94%); vámok (11,55%); egyéb források (1,16%). A költségvetés felső határát az EU GNI-jének 1,24 százalékában állapították meg. Az ECR ellenez minden olyan javaslatot, amely az EU költségvetésének növelésére irányul. Éppen ellenkezőleg, az ECR-nek elő kell mozdítania a nagyobb hatékonyságot és eredményességet az EU jelenlegi pénzügyi keretében. Az ECR-nek elsődlegesen az Európai Parlament költségeire kell irányítania figyelmét. Törekednie kell arra, hogy megfordítsa a személyzeti létszám növekvő tendenciáját, és jelentős csökkentést kell célul kitűznie; törekednie kell a Parlament tagállamokban és tagállamokon kívül működő tájékoztatási irodáinak bezárására, továbbá vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy eleget tegyen a folyamatos követelésnek, miszerint be kell zárni a Parlament második, strasbourgi székhelyét. Nyilvánvalóan alaposan át kell gondolni, hogy ezen ügyek támogatása miként alakítható ki a legjobban, és miként lehet új hangon megszólaltatni ezt az üzenetet célunk, hogy némi sikert érjünk el, ne pedig pusztán politikai nyilatkozatokat tegyünk. Mivel továbbra is az agrárkiadások adják az EU költségvetésének több mint 40%-át, az ECR-nek határozottan ki kell állnia a KAP reformjának folytatása mellett, hogy az egy termelésalapú rendszerből egy mindinkább piacorientált rendszerré alakuljon át. Egyesek arra számítanak, hogy a mezőgazdaság lényegesen kevesebb forrást kap majd a következő pénzügyi keretben, mivel az EU abba az irányba halad, hogy új prioritásokat, például energiabiztonsági, éghajlat-változási és bevándorlási prioritásokat finanszíroz. Az agrárköltségvetés jelentős mértékű csökkentése a KAP jóval átfogóbb reformját teszi szükségessé. Az ECR képviselőcsoport elsőrendű prioritásnak tekinti egy igazságosabb KAP kialakítását az új és a régi tagállamok számára egyaránt. Jelenleg az EU-15 tagállamai (a 2004 előtti tagállamok) lényegesen több finanszírozást kapnak, mint az EUhoz ezt követően csatlakozott tagállamok. Ezen országokra továbbra is átmeneti szabályozások vonatkoznak, és még 2013-ban sem lesznek egyenrangúak az EU-15-tel. Az ECR-nek figyelnie kell a viszonylag kevésbé költséges, de annál szimbolikusabb ügyekre is, hogy költségeket takarítson meg az EP munkájával összefüggésben: az ECR-nek határozottan ki kell állnia az arra irányuló kampány mellett, hogy az EP-nek egy székhelye legyen. Ugyanígy az ECR-nek követelnie kell, hogy költség-haszon elemzés alapján vizsgálják felül az EP-nek az egyes uniós tagállamokban működő központokból álló tájékoztatási hálózatát, ami adott esetben e központok számának jelentős csökkentését eredményezi. Az ECR-nek támogatnia kell az uniós intézmények közötti egészséges egyensúlyt, külön figyelmet fordítva az EU Tanácsának mint a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányok képviselőjének megerősített szerepére. 10

11 II. rész: Gazdaság és fejlődés 1. Az ECR-nek biztosítania kell az EU-n belüli adóverseny sértetlenségét, mivel ez ösztönzi az adószint csökkenését Az EU korlátozott hatáskörökkel rendelkezik az adózás területén. Alapvetően az EU-ba belépő árukra kivetendő vámokat, az áfa minimális kulcsát (és a felszámítandó áfa összegét) és a bizonyos árukra kivetett vámok minimális szintjét szabályozhatja. Az Unió nem rendelkezik hatáskörrel a társasági adó, a jövedelemadó és a vagyonadó terén. A társasági adózás terén azonban egyértelműen cselekvési kényszer alakult ki. A társasági adó szintje és feltételei nagyban különböznek az EU tagállamaiban, és ideológiai kifogások fogalmazódnak meg az alacsonyabb adószint felé tartó versennyel vagy a fiskális dömpinggel kapcsolatban, aminél fogva a bonyolultabb adózási rendszerrel rendelkező vagy magasabb társasági adót alkalmazó tagállamok alulmaradnak az új vállalkozások letelepedéséért folytatott versenyben. Ezért támogatják az EU adóharmonizációra irányuló tevékenységét és azt, hogy megállítsa a társasági adó kulcsának átlagos zuhanását. E jelenségre adott első válaszként a közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) létrehozását javasolták, bár az EU adózási jogalkotásában megkövetelt egyhangúság miatt e téren valószínűleg csak a megerősített együttműködés rendelkezései alapján lehet majd előrelépést elérni. Azonban ha hatályba lép, a CCCTB nyomást gyakorolhat az adókulcsok harmonizálására is. Az ECR-nek hevesen elleneznie kell minden olyan lépést, amely a későbbiekben a társasági adó kulcsának harmonizálását vonhatja maga után. Ezzel párhuzamosan az ECR megerősíti elkötelezettségét az adócsalás és az adókerülés elleni küzdelem iránt. Az EU versengő adózási környezetével és az uniós tagállamok közötti egészséges adóversennyel nem élhetnek vissza különböző adóalanyok úgy, hogy sehol sem fizetnek semmi adót. Emellett az Európai Bíróság is proaktív szerepet vállal ezen a területen. Az elmúlt években több olyan ügy is felmerült, amelyben a Bíróság az egységes piac összefüggésében előrevetítette a társasági adózás kérdését. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában így implicit módon fokozatosan kiterjeszti az EU szerepét az adózás terén. Az ECR-nek kritikusan értékelnie kell az Európai Bíróság ilyen jellegű proaktív és precedenst teremtő ítéleteit ezen a területen, és erre fel kell hívnia a nyilvánosság figyelmét. Az erősebb EU elképzelésének számos támogatója részéről egyúttal nyomásgyakorlás figyelhető meg abba az irányba, hogy növeljék a költségvetést és bevezessék a saját források továbbfejlesztett rendszerét, ahol az EU a tagállamoktól független, saját pénzügyi forrásokkal rendelkezik. Egy újabb közelmúltbeli fejlemény az EU-ban, hogy előtérbe helyezik az innovatív finanszírozást ; példa erre az az elképzelés, hogy az EU vessen ki adót, közismert nevén Tobinadót a pénzügyi tranzakciókra. Erről széles körben az a vélemény alakult ki, hogy egyoldalúan lehetetlen sikeresen bevezetni. Az ECR-nek határozottan elleneznie kell minden új uniós költségvetési saját forrás bevezetését. 11

12 2. Az ECR-nek úttörő szerepet kell vállalnia a közös piac kiteljesítésében és a kevesebb szabályozáshoz vezető lépések támogatásában Az európai integrációs folyamat kétségkívül legnagyobb vívmánya az egységes piac. Az ECR-nek teljes mértékben ki kell aknáznia az egységes piacban rejlő lehetőségeket a kereskedelem bővítése, új vállalkozások indítása és a munkahelyteremtés számára; a közszolgáltatások minőségének javítása érdekében fel kell szabadítania az innováció erejét a közbeszerzési piacokon a kisvállalkozások maximális részvétele mellett, továbbá a hatásvizsgálatok minőségének javításán és a függetlenebb bírói ítélkezésen keresztül fel kell gyorsítania a kevesebb és jobb szabályozásra való átállást. És végül, de nem utolsó sorban az ECR támogatja a belső piac kiteljesítésére irányuló törekvéseket, hogy ezzel előmozdítsa és ösztönözze, ne pedig hátráltassa a lehető legjobb gyakorlatok és előírások terjedését a tagállamokban. A gyakorlatban ez a következő intézkedéseket ölelheti fel: az egységes piac szabályainak jobb megvalósítása és végrehajtása a tagállamok szintjén, beleértve az áruk és szolgáltatások egységes piacának kiteljesítését és a kölcsönös elismerés elvét; a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelv végrehajtása és az európai szakmai kártya kialakítása; a közösségi szabadalom gyors létrehozása; és a kivállalkozói intézkedéscsomag, amely álljon minden javaslat előterében. Az ECR-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az Európai Bizottság kezdeményezései és javaslatai ne ássák alá az egységes piac elveit, és kiállják a belső piaccal való összeegyeztethetőség próbáját. Az ECRnek támogatnia kell az uniós jogszabályok kötelező hatásvizsgálatának bevezetését. Az ECR-nek biztosítania kell, hogy a Bizottság jobban elszámoltatható legyen a jogalkotási eljárást követő folyamat során és javaslatai végeredményét illetően. Az ECR-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a szociálpolitika terén tiszteletben tartsák a szubszidiaritás elvét és a nemzeti joghatóságot, hiszen ez jórészt a nemzeti kormányok hatáskörében marad. Az ECR nem támogatja a szociális politikáknak a közösségi első pillérbe helyezését. Ugyanakkor az ECR tudatában van annak, hogy égető szükség van a nyugdíjrendszerek, az egészségügyi ellátás, a munkapiac és az oktatási rendszerek strukturális reformjára, amelyet a tagállamok szintjén kell elvégezni. Az ECR-nek ki kell jelentenie, hogy az úgynevezett európai szociális modell, amelyet gyakran emlegetnek példaként a világ többi része előtt, fenntarthatatlannak bizonyult, és többé nem lehet viszonyítási alap mások számára. 12

13 3. Az ECR-nek támogatnia kell a közös energiapiac felé vezető lépéseket, és az energiabiztonságot előtérbe helyezve elő kell mozdítania a fenntartható, tiszta energiaellátás elveit Az EU energiabiztonsága kiemelkedő fontosságú az ECR valamennyi tagja számára. Az energiabiztonság az a terület, ahol az EU-nak a lehető legegységesebb és legösszehangoltabb módon kell eljárnia a közös érdekű célok eléréséhez. A legtöbb energiaforrás és a fő szállítók politikai és társadalmi szempontból bizonytalan térségekben találhatók. Így a felelősen irányított és megtervezett energiapolitikának nemzeti és uniós szinten egyaránt a külföldről érkező energiaellátás súlyos korlátozásával és megszakadásával kell számolnia, ezzel egyidejűleg pedig meg kell terveznie az ellátási válság kezelését. Globális szinten az energiabiztonság döntő tényezői a következők: a nemzetközi gazdaság változó szerkezete, Ázsia viszonylagos gazdasági növekedése és a bizonytalan energiapiacok, amelyekre potenciális fenyegetést jelentenek mind a globális biztonsági kockázatok, mind pedig az állami tulajdonú energiatermelők politikai motivációi. Az Európai Uniónak még mindig nincs hatékony közös energiapolitikája. Ennek elsődleges okai: a tagállamok energiaellátásának szerkezetében mutatkozó különbségek, az atomenergia jövőbeli szerepével kapcsolatos eltérő vélemények és az elégtelenül összekapcsolt energiahálózatok. Az EU energiapiaca széttöredezett, mivel bizonyos államok energiamonopóliumokat vagy erőfölényben lévő nemzeti energiavállalatokat támogatnak azáltal, hogy azokat állami tulajdonban tartják. Így ellenállnak minden deregulációs vagy privatizációs törekvésnek az energiabiztonság szempontjából stratégiai fontosságú területeken (főként a kitermelés és az elosztás terén). Akadályt gördítettek a közös energiapiac létrehozása elé, ezért annak liberalizálása továbbra sem teljes. Az ECR-nek támogatnia kell a közös energiapiac létrehozását, mivel az erősítené a tagállamok helyzetét a nagy energiaszállítókkal szemben, miközben tiszteletben tartaná az energiaellátás szerkezetének nemzeti sajátosságait. Az energiapiac kiteljesítésével kapcsolatos vitában az ECR-nek ki kell állnia azok mellett, akik az EU közös szabályai keretében a szabad versenyt támogatják, továbbá azokkal szemben, akik az állami hatóságok által engedélyezett energiamonopóliumokat szorgalmazzák. A viszonylagos energiabiztonság nagyon sokban függ az EU és Oroszország közötti kapcsolatoktól. A kétoldalú kapcsolatok egyik fő kérdése az, hogy Oroszország az EU fő földgáz- és kőolajszállítója, amely helyzetben néhány tagállam erőforrásainak akár 100%-át is a Gazpromtól importálja. Jelenleg Oroszország több új infrastrukturális projekt kidolgozásán is munkálkodik, ezek közül a legfontosabbak az Északi Áramlat és a Déli Áramlat, amelyek célja csökkenteni Oroszország függőségét a tranzitállamoktól, például Ukrajnától és Fehéroroszországtól, de a balti államoktól és Lengyelországtól is. Mindkét gázvezeték számos aggályt vet fel több tagállam részéről is, amelyek gazdasági és különösen az Északi Áramlat esetében környezetvédelmi megfontolásokon is alapulnak; ugyanakkor ezek a tagállamok azt is hangsúlyozzák, hogy égető szükség van az energiaforrások diverzifikálására. Ezért az ECR politikájának általában véve arra kell irányulnia, hogy támogassa azokat a politikai és gyakorlati lépéseket, amelyek végül biztosítanák Európa alternatív energiaellátási csatornáit amilyen például a Nabucco-gázvezeték projektje. 13

14 III. rész: A szociális modell 1. az ECR hangsúlyozza a felelősségvállalással együtt járó személyes szabadság értékét, valamint a társadalom és a polgári közösségek alapjaként a család támogatásának szükségességét Napjainkban az európai társadalom válságban van, ami demográfiai problémákban, a bűnözés és a szélsőségek terjedésében és a társadalmi elidegenedésben nyilvánul meg. A demográfiai problémák munkaerőpiacra gyakorolt hatásai miatt egyre nő a jelentősége a nemzedékek közötti szolidaritásnak a társadalmi béke és a szociális biztonság alapjaként kultúráinkban. E nehéz helyzet enyhítése érdekében vissza kell térnünk az európai szociális kultúra három pilléren nyugvó alapszabályaihoz: a szabad és felelős egyén, a család mint a társadalom alapja és a civil közösségek mint a kollektív fellépés táptalaja. Az ECR képviselőcsoport törekszik annak biztosítására, hogy az Unió intézkedései mindig szem előtt tartsák ezt a három pillért, tiszteletben tartva az egyének, a családok és a közösségek autonómiáját és méltóságát, annak érdekében, hogy azok támogassák a hagyományos társadalmi modellt, ami garanciát jelent arra, hogy a polgárok tudatában lesznek saját gyökereiknek, ami egyúttal az összetartó erő és az alkotó tevékenység biztosítéka. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a szociális modell sajátos dimenzióinak az egészségügyi ellátási rendszer, a nyugdíjrendszer és a szociális biztonság szigorúan tagállami hatáskörben kell maradniuk. 14

15 IV. rész: Európa és a világ 1. Az ECR úgy véli, hogy az európai biztonság sarokköve a NATO, és erősíteni kell annak ágazati együttműködését az európai biztonsági és védelmi politikával Továbbra is a NATO az euro-atlanti térség stabilitásának sarokköve, még a kétpólusú világrend utáni világban is. A szövetség viszonylagos politikai kohéziójának, tagállamai kölcsönös védelem iránti szilárd elkötelezettségének és a transzatlanti közösség közös értékeinek köszönhetően megőrizte döntő fontosságú szerepét. És végül, de nem utolsó sorban sikerült megőrizni a NATO vezető szerepét, mivel az főként az Egyesült Államok erős katonai, pénzügyi, technológiai és személyzeti jelenlétének köszönhetően megtartotta rugalmasságát a képességek széles körében. Ezért az ECR az európai biztonsági és védelmi politikában nem támogat egyetlen olyan politikai lépést és projektet sem, amely elengedhetetlen erőforrásokat vonna el az eredményes transzatlanti együttműködéstől. Ugyanígy az ECR-nek el kell utasítania az olyan európai kezdeményezéseket, amelyek aláásnák és szétforgácsolnák a NATO katonai és politikai szolidaritását, illetve azzal párhuzamos struktúrákat hoznának létre. A XXI. század biztonsági környezetében azonban új fenyegetések jelentkeznek, amelyek nagyságrendje és nagy próbatételt jelentő jellege megoszthatja a tagállamokat és gyengítheti a kollektív eltökéltséget a NA- TO-n belül. Az említett kockázatokat az új stratégiai koncepció elemzi, és e kockázatok arra késztetik a szövetséget, hogy szembenézzen az új kihívásokkal, például a kibertámadásokkal, a rakétatámadásokkal, valamint a nem állami szereplők jelentette kockázatokkal. Így mindez nem csupán a NATO-n belül folytatott politikai konzultáció kiszélesítését és a Washingtoni Szerződés 4. cikkének teljesebb körű alkalmazását vonja maga után, hanem azt is, hogy intenzívebb kapcsolatokat ápoljanak a NATO globális partnereivel. A műveletek gyakorlati végrehajtásában ez a tendencia egy átfogó megközelítést tesz szükségessé, amely összekapcsolja a katonai és polgári elemeket (ennek egyik fő tanulsága Afganisztán). Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a NATO hagyományos szerepe, azaz a szövetségesek területének védelme, mostanában nem kap kellő hangsúlyt. Ezért támogatnunk kell azon szövetségesek készenléti tervezéshez való jogát, akik ezt kívánják. Ebben az összefüggésben hangsúlyozzuk azt is, hogy különböző okokból nem hiszünk abban, hogy bármilyen uniós elsődleges jogi aktus ideértve a Szerződéseket is kölcsönös segítségnyújtási záradéka életképes alternatívája lenne az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkének. A XXI. század biztonsági környezete megköveteli, hogy a NATO EU partnerség költséghatékony legyen, és ésszerű munkamegosztáson alapuljon, ahol az EU a civil feladatokra összpontosít. Ennek jellege az idők során alakul ki és fejlődik, olyan válaszokat követelve, amelyek kényszerítő és nem kényszerítő erejű elemeket is tartalmaznak. A NATO-nak és az EU-nak ezért arra kell összpontosítania, hogy rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek a maguk részéről a legtöbb hozzáadott értéket biztosítják a megoldásokra irányuló közös erőfeszítések számára. Az ECR-nek támogatnia kell az olyan NATO EU megállapodásokat, amelyek teljesíthetőbbnek tűnnek, és rugalmasabb választ kínálnak a jelenlegi biztonsági kockázatokra, továbbá erősítik az egészségesebb és nagyobb bizalomra épülő kapcsolatokat e két szervezet között, amelyek funkciójukat és tagságukat illetően is átalakulóban vannak. 15

16 2. Az ECR úgy véli, hogy Európa kapujának nyitva kell maradnia az új tagok előtt, és Európának nyitottnak kell lennie a világ felé Európának meg kell őriznie egyik legfontosabb jellemvonását, vagyis azt, hogy a szomszédsági területek stabilizálásával, valamint a szabad piac és a demokrácia szabályait bevezető reformok támogatásával pozitív irányban képes befolyásolni földrajzi szomszédait. Az Európai Unió sohasem válhat a kiválasztott kevesek kizárólagos klubjává; a nyitottság politikáját kell követnie a jövőbeli bővítést illetően, amely átlátható módon megy végbe és eleget tesz a megállapított kritériumoknak. Az ECR képviselőcsoport azt az elvet követi, hogy Európa kapuja nyitva áll mindazok előtt, akik eleget akarnak tenni és készek is eleget tenni a tagállami kötelezettségeknek, és követik az európai politika szabályait. Úgy véljük, hogy az Európai Uniónak aktívan törekednie kell a jó szomszédsági stratégiák kialakítására, ideértve a keleti partnerséget is, aminek aztán olyan stratégiai eszközzé kell válnia, amely felkészíti a résztvevőket az uniós tagságra. Abban is hiszünk, hogy az EU-nak és tagállamainak fel kell lépniük a világnak azokon a részein, ahol gazdasági és politikai érdekeik húzódnak, és ahol a globális színtér szempontjából fontos folyamatok zajlanak. 16

17 3. Az ECR-nek elő kell segítenie a bevándorlás eredményes szabályozását Európa túl sokszínű ahhoz, hogy közös bevándorláspolitikával rendelkezzen. A gazdasági és demográfiai szerkezet és fejlődés nagyban eltér az országok között. Az ECR nem engedhet abból, hogy saját szükségleteiket és kapacitásukat figyelembe véve a tagállamok dönthessék el, engedik-e a bevándorlók letelepedését, és ezért nem szabad európai kvótarendszert bevezetni a bevándorlókra vonatkozóan. Ugyanakkor az EU egyre inkább egyetlen gazdasági térséggé válik, a Schengeni Megállapodás pedig biztosítja a személyek és áruk szabad mozgását, valamint a szabad tőkeáramlást a kontinens nagy részén. Az EUnak koordináló szerepet kell vállalnia, és az információcsere platformjaként kell fellépnie annak megakadályozása érdekében, hogy egyes országok olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek hátrányosan érinthetnek más európai országokat. Másrészről az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek az EU egyik fő prioritását kell képeznie az elkövetkező években. A gyakorlatban ez intenzívebb ellenőrzést jelent Európa külső határain. A határellenőrzésnek tagállami hatáskörben kell maradnia, a pénzügyi és anyagi terheket azonban meg kell osztani, a hozzájárulások megállapításáról és kezeléséről pedig az EU-nak kell kötelező erejű szabályokat hoznia. Az illegális munkavégzés elleni küzdelem jegyében e tevékenységtípust minden tagállamban büntetni kell. Az emberkereskedelem ellen az EU erős koordináló szerepe mellett minden európai országnak aktívan kell küzdenie. Az EU-nak visszafogadási megállapodásokat és egységes vízumpolitikát kell alkalmaznia, hogy biztosítsa az (illegális) bevándorlók származási és tranzitországainak készséges együttműködését. Az ECR képviselőcsoportnak támogatnia kell e megállapodások mint eszközök továbbfejlesztését. A menekültügyi politikában az EU és a tagállamok többet tehetnek, és többet is kell tenniük annak megakadályozása érdekében, hogy az emberek menekültté váljanak. Az EU és a tagállamok fejlesztési segélyezési költségvetése össze van kapcsolva, amely így a globális fejlesztési segélyezési költségvetés több mint felét teszi ki. E költségvetés egy részét már a konfliktusmegelőzésre és a felelősségteljes kormányzás programjaira fordítják. Az EU-nak a jövőben pénzügyi forrásokat és gyakorlati segítségnyújtást is biztosítania kell ahhoz, hogy lehetővé tegye a menedékkérők befogadását és áttelepülését származási régiójukba. Az EU tagállamainak nagyvonalúan be kell fogadniuk a saját hazájukban üldözött személyeket. Ezt összehangolt erőfeszítés keretében, világos szabályok és tisztességes eljárások mellett, a bevált gyakorlatok felhasználásával kell végrehajtani. 17

18 Következtetés A fentebb vázolt politikai irányvonalak vezérlik az ECR képviselőcsoport változást elősegítő tevékenységeit azzal a céllal, hogy végrehajtsuk a konzervatív reformprogramot mindazon területeken, amelyek véleményünk szerint az európai politika legfontosabb területeit képezik. A konzervatív reformprogram egy nyitottabb, rugalmasabb, átláthatóbb és felelősségteljesebb EU létrehozására törekszik, amely képes tagállamainak polgárai számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani anélkül, hogy beavatkozna a tagállamok hatásköreibe. Munkánk során új időszerű kérdések kerülnek terítékre más uniós intézmények és a nemzeti kormányok kezdeményezései nyomán, valamint a szavazóinkkal folytatott párbeszéd révén. Ezért e dokumentumot a jövőben rendszeresen aktualizáljuk és felülvizsgáljuk annak érdekében, hogy tükrözhesse az európai politikai és szakpolitikai valóságot. 18

EURÓPAI TAÁCS Brüsszel, 2013. december 20. (OR. en)

EURÓPAI TAÁCS Brüsszel, 2013. december 20. (OR. en) EURÓPAI TAÁCS Brüsszel, 2013. december 20. (OR. en) EUCO 217/13 CO EUR 15 COCL 8 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TAÁCS 2013. DECEMBER 19 20. KÖVETKEZTETÉSEK Mellékelten

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója 1. melléklet a /2012. (..) OGY határozathoz A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztését

Részletesebben

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament Az Európai Parlament 2 Tartalomjegyzék Üdvözöljük az Európai Parlamentben! 3 Az Európai Parlament Önért dolgozik 5 Jó kezekben az európai költségvetés 11 A szabadságjogok és a demokrácia őre 17 Az Európai

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei 1. Az egészségfejlesztés alapelvei (Az egészségfejlesztés

Részletesebben

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Európai Bizottság Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság D2

Részletesebben

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 Foglalkoztatás és növekedés Az Európai Bizottság döntésének dátuma: 2007. május

Részletesebben

-------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig -------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig

-------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig -------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig Megjelenik a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával BHKKA 2010 1 Előszó... 3 dr. Erdős André: Az ENSZ előtt álló kihívásokról... 5 Dunay Pál: Takaréklángon.

Részletesebben

Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés)

Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Wim Kok vezette Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport jelentése: Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek Több munkahelyet teremteni Európában! (Jobs, jobs,

Részletesebben

Az RMDSZ 10. Kongresszusán elfogadott Dokumentumok Erős Európában sikeres erdélyi magyar közösség

Az RMDSZ 10. Kongresszusán elfogadott Dokumentumok Erős Európában sikeres erdélyi magyar közösség Az RMDSZ 10. Kongresszusán elfogadott Dokumentumok Erős Európában sikeres erdélyi magyar közösség Az elmúlt két évben az Európai Unió súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal, a legutóbbi időben pedig több

Részletesebben

Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4

Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4 1. A NEMZETPOLITIKAI STRATÉGIA FOGALMA 5 1.1. A nemzetpolitikai stratégia műfaja 5 1.1.1. A nemzetpolitikai stratégia sajátosságai 5 1.1.2. A nemzetpolitikai stratégia helye

Részletesebben

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, 1999. június 16-18. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO 02 02 05/12 038279 1999. április

Részletesebben

NEMRE VALÓ TEKINTETTEL Kézikönyv

NEMRE VALÓ TEKINTETTEL Kézikönyv NEMRE VALÓ TEKINTETTEL Kézikönyv a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség érvényesítésének elméletéről és gyakorlatáról (intézmények és vállalkozások vezetői számára) E/004. számú Fejlesztési Partnerség

Részletesebben

2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció. Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi.

2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció. Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi. 2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 2020 Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 2020 Készítette: Czibere Károly Sziklai István Mester

Részletesebben

Az 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozattal elfogadott

Az 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozattal elfogadott Az 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozattal elfogadott Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020. ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó

Részletesebben

Ismét a Jó Társadalom felé? 1

Ismét a Jó Társadalom felé? 1 GÖSTA ESPING-ANDERSEN Ismét a Jó Társadalom felé? 1 A nyugati jóléti államok hosszú történetében két jellemzõ vonás rajzolódik ki élesen. A elsõ szerint azt láthatjuk, hogy e történetet a konszolidáció

Részletesebben

Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira

Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira Ma Magyarország meghatározó élménye a bizonytalanság. A napról-napra: átalakuló világgazdasági feltételek mellett ezt erősítik

Részletesebben

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP πϖ7080146_50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε 1 22.11.2007 1:10 Υηρ Σειτε 1 EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Befektetés az emberekbe immár 50 éve πϖ7080146_50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε 1 22.11.2007 1:10 Υηρ

Részletesebben

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalom 1 Köszöntő... 4 2 Bevezetés... 6 3 Tervezési és végrehajtási alapelvek... 8 3.1 A tématerület pontos definiálása a tervezés során...

Részletesebben

A kivonat a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda megbízásából az EQUAL közösségi kezdeményezés finanszírozásában készült.

A kivonat a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda megbízásából az EQUAL közösségi kezdeményezés finanszírozásában készült. A flexicurity közös alapelvei felé: több és jobb munkahelyet rugalmasság és biztonság révén Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság Kézirat lezárva 2007 júliusában

Részletesebben

Európai Magyarországot!

Európai Magyarországot! Európai Magyarországot! Demokráciát, biztonságot, fejlődést! a Demokratikus Koalíció programja 2013 Kongresszus, Budapest, 2013. január 26. Bevezető A magyar fiatalok csomagolnak. Ki már a bőröndbe pakol,

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Részletesebben

A szövetség jövõje. Szenes Zoltán

A szövetség jövõje. Szenes Zoltán 30 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. MÁJUS Szenes Zoltán A szövetség jövõje A Magyar Honvédség volt vezérkari fõnöke jelen tanulmányában az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetének elkövetkezõ évtizedbeli lehetõségeit

Részletesebben

Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe

Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe A fejlődés és a felelősségteljes kormányzás elősegítése az EU régióiban és városaiban Hatodik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról Regionális

Részletesebben

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól?

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Hetesi E. Majó Z. Lukovics M. (szerk.) 2009: A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 53-73. o. Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Somosi Sarolta 1 Az Európai Unió

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 1 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 2 3 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2. BEVEZETÉS... 6 2.1. A KERETSTRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE... 6

Részletesebben

Vezetői összefoglaló. Bevezetés

Vezetői összefoglaló. Bevezetés Tanulmány a közpolitikában a társadalmi befogadással és szociális védelemmel kapcsolatos szempontok érvényesítésének eszközeként alkalmazott társadalmi hatáselemzésről az EU tagállamaiban 1 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A NATO új, lisszaboni stratégiai koncepciója

A NATO új, lisszaboni stratégiai koncepciója A HÓNAP TÉMÁJA 79 Varga Gergely A NATO új, lisszaboni stratégiai koncepciója 2010. november 19-20-án került sor a NATO lisszaboni csúcsértekezletére, amelyen elfogadták a szövetség új stratégiai koncepcióját.

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT

KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT MINISZTERELNÖKSÉG KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT az Európai Unió 2014 tavaszán elfogadott közbeszerzési tárgyú új irányelveinek hazai jogba történő átültetésére és új közbeszerzési törvény elfogadására 2014.

Részletesebben

H A T Á R R E N D É S Z E T I T A N U L M Á N Y O K

H A T Á R R E N D É S Z E T I T A N U L M Á N Y O K IV. évfolyam 3. szám H A T Á R R E N D É S Z E T I T A N U L M Á N Y O K 2007/3. SZÁM B U D A P E S T - 2007-1 A HATÁRŐRSÉG TUDOMÁNYOS TANÁCSA TUDOMÁNYOS, SZAKMAI KIADVÁNYA Felelős kiadó: SAMU ISTVÁN határőr

Részletesebben