A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana

Átírás

1 A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana Dr. Pekár-Szilágyi Csaba hajgyógyász, családorvos szakorvos Hj. Minden jog fenntartva:. Dr. Pekár Csaba - Haraszti Jáno 1

2 A hajas fejbőr vázlatos felépítése Hj 2

3 1. Ezen a rajzon a hajas fejbőr vázlatos felépítése látható. A hullámos vonal az alap lemez (1). Mint ahogyan a neve is mutatja, a rajta elhelyezkedő sejtek osztódásából épül fel a többrétegű hámréteg (2), mely közvetlenül érintkezik a külvilággal. A hámréteg sejtjeit az alap lemez alatt húzódó érhálózat (3) látja el tápanyaggal és oxigénnel 3

4 2. A hámrétegben nincsen érhálózat, ezért a hámfelszín felé tolódó sejtek tápanyag és oxigén ellátottsága egyre romlik. A sejtek elhalnak, szétesnek, ellaposodnak, elszarusodnak. E folyamat során alakul ki a többrétegű elszarusodó laphám. 4

5 3. Ezen hámréteg felszínét a bélnyálkahártya felszínéhez hasonlóan beborítja egy védőréteg (4), melyben baktériumok milliárdjai élnek. A védőréteg létrehozásában a verejtékmirigy (5) és a faggyúmirigy (6) játszik kulcsfontosságú szerepet. 5

6 4. Az előbbi a vesével együtt a vízben oldott anyagok kiválasztásában, az utóbbi pedig a májjal együtt a zsírban oldott anyagok kiválasztásában vesz részt. A védő réteg így tartalmaz vízben és zsírban oldódó anyagokat is, melyek összekapcsolásá-ban speciális töltéssel rendelkező molekulák vesznek részt. 6

7 5. Az így felépülő védőréteg (4) beborítja egész testünket, mind a hámréteget, mind a hajszálakat, szőrszálakat. A hajszálak (7) egy hám eredetű csőben, a hajtüszőben (8) képződnek. Vérellátásukat a hajtüsző aljában lévő érgomolyag (9) biztosítja. 7

8 6. Ez az érgomolyag (9) a hámot ellátó érhálózatnál mélyebbi érhálózathoz (10) kapcsolódik, mely a verejték (5) és faggyúmirigyeket (6) is ellátja. 8

9 1. Az érgomolyag (9) felett található a haj élő, növekedő szakasza a hajgyökér (11). Az itt élő sejtek - a hám alap sejtjeihez hasonlóan szintén osztódnak, minek révén a számuk nő. Ez a hajgyökérnek egyrészt hossz növekedést [havonta kb. 1 cm-t], másrészt szélesség növekedést [mértéke naponta változik] okoz. A hajgyökérnek az érgomolyaghoz legközelebb élő festék termelő sejtjei (12) két típusú festékanyagot termelnek. Ezek mennyiségi arányától - mely genetikailag meghatározott - függ a haj színe. 9

10 2. Nem csak a hajszál színe, de a vastagsága valamint a hajtüszők darabszáma is genetikailag meghatározott. Világos haj szőke esetén egy-egy hajszál 0,02 mm átmérőjű és db hajtüsző található. A sötétebb hajszín vörös esetében egy-egy hajszál 0,5 mm átmérőjű. A hajtüszőkből pedig db található. A festéktermelő sejtekben termelődő hidrogenperoxid folyamatosan gátolná a festéktermelő enzimek működését, illetve a kész festéket is azonnal lebontaná. Ebben egy határozott enzimrendszer működése akadályozza meg. Sajnos ez az enzimrendszer nagyon érzékeny a tápanyag és oxigén ellátásra. Zavar esetén a haj színe világosodik, majd leáll a festéktermelés. Ez az őszülés. Hirtelen bekövetkező tápanyag és oxigén ellátási zavar esetén azonnal leáll a hajgyökér működése. A hajszál meghal és nyugalmi fázisba megy át. 10

11 3. A hajgyökéren belül a hámhoz hasonlóan nincsen érhálózat, így az osztódás során az érgomolyagtól egyre messzebb kerülő sejtek tápanyag és oxigén ellátása fokozatosan romlik. Végül a sejtek elhalnak ez az elszarusodási szakasz (13) és a hajtüszőből kijutva a 3 fő részre tagolódó hajszálat hozzák létre. 11

12 A hajszál felépítése Hj 12

13 1. A hajszál (7) belső rétege az elkocsonyásodott sejtekből álló velőállomány (7/a). Ez - a hajszálcsövesség elvén működve - nagyon jól vezeti a vizet és ezzel együtt a vízben oldott anyagokat. Amikor a velőállomány vízzel fel van töltődve, akkor a hajszál egyenes és hosszú. Vízvesztés esetén a hajszál begöndörödik, rövidebb lesz. Miért? Az ok a következő. 13

14 2. A hajszál középső rétege a kéregállomány (7/b). Ebben fehérje rostokból álló rugalmas kötegek helyezkednek el. Amikor a velőállomány vízzel feltöltődik, a hajszál kiegyenesedik ezek a rostok rugó szerűen megnyúlnak. Amikor a velőállomány vizet veszít, ezek a kifeszült rostok összehúzódnak. A hajszál rövidebb és göndörebb lesz. A kifeszülő rostkötegek között találjuk a festékszemcséket, melyek a hajszál színét adják. 14

15 3. A hajszál legkülső rétege a cutikula (7/c). Ez elhalt, ellaposodott, tetőcserépszerűen egymást fedő sejtek több rétegéből áll. A lapos sejtek a bőr felőli részüknél egymáshoz rögzülnek. A bőrtől távolabbi részük szabadon mozog. Eltávolodik az alatta lévő sejttől illetve hozzá tapad. Előbbi esetén a hajszál oldala nyitott, utóbbi helyzetben pedig zárt. A hajszál matt fényű illetve fényesen csillog. 15

16 4. Mitől függ ezen kis ablakok nyitottsága? A bőr megfelelő működésétől. Miért? Mert a bőrben lévő verejték és a faggyúmirigyek működése hozza létre azt a korábban említett védőréteget, mely a hajszál oldalára is felhúzódik. Amennyiben a hajszál oldalán van védőréteg akkor a cutikula lapkái zártak. A védőréteg hiányában pedig nyitottak. 16

17 5. Tehát a védőréteg meglététől függ az, hogy a hajszál belsőbb rétegei, - a velőállomány közvetítése révén pedig a hajgyökér, hajtüsző, a bőr érhálózata, végső soron az egész szervezetünk - védve van-e a külvilágtól. /Azt hiszem nem kell külön mondanom, mert az eddig leírtakból következik, hogy a különböző fodrászati beavatkozások - ezen szuper védelmi rendszer tönkretételével egész szervezetünket károsítják. / Ezen mechanizmus fontos szereppel bír a hajszál és az egész szervezetünk vízszabályozásában. Egészségesen működő bőr megfelelő mennyiségű és minőségű védőréteget képez. Mivel a bőr működését valamennyi belső szervünk, illetve az ezeket felépítő sejtek életműködése befolyásolja, ezért kitűnően lehet a bőr állapotának felmérésével a megfelelő belső szervek működésére következtetéseket levonni. 17

18 Velőállomány Hj 18

19 [1] 1. A festéket nem tartalmazó hajszálban jól látható a belső velőállomány. 2. A hajszál velőállománya jól követhető a hajtüsző tölcsér alakú bejáratánál is valamint a 3. hajtüszőben lévő hajgyökérben is. Az őssejtek felett - azokat kupolaszerűen beborítva - ketté ágazik és közvetlenül kommunikál az érgomolyaggal. 19

20 Skalpdiagnosztika Hj 20

21 1. A "megfelelő" szó a hajgyógyászatban a skalpdiagnosztikát jelenti. A hajas fejbőr középső része a homlok vonaltól a hajforgók vonaláig a mellkasi szervek működésének a tükörképe. A homlok felőli 2/3 a légző rendszert, a tarkó felőli 1/3 pedig a szív és érrendszert képviseli. Nyíl irányban, ezzel párhuzamosan, tőle jobbra és balra, a homlok vonaltól a légző rendszer két oldalán terül el a húgyutakat, a női és férfi kismedencei szerveket, a hormonális egyensúlyt képviselő területek. E terület folytatásában van két oldalon a gyomor, majd az epehólyag területe. 21

22 2. Ez az ív a szív és érrendszer területe mellett húzódik, és mögötte középen a máj területében záródik. A máj mögött középen a tarkó felé helyezkedik el a hasnyálmirigy területe. E mögött a tarkó területére húzódva pedig a vékonybelek képviselete. A bélrendszer a tarkó területén két oldalra ágazik. Mint a vastagbél képviselete húzódik előre. Felülről megkerüli a fülkagylókat, a gyomor, a húgyutak, a légző rendszer reflexzónáit karéjozva ér össze a homlok közepén. 22

23 3. Ezen szerveket alkotó sejtek életműködései állandó kapcsolatban állnak, befolyásolják a fentebb említett reflexzónák területén lévő bőr szövetet alkotó (verejtékmirigy, faggyúmirigy, szőrtüsző, hajszál, hám, érrend-szer, stb.) sejteknek a működését. Életműködési változásaikat a bőrszövet sejtjeinek életműködés beli változásai követik. A bőr kiválasztó, méregtelenítő tevékenysége folyamatos. Élettanilag a máj, epehólyag és a hasnyálmirigy reflexzónáinak a működése a legszembetűnőbb. 23

24 Napfény, verejték, pigment Hj 24

25 1. De, nem csak belső hanem külső hatásokra is reagál bőrünk. Különböző védekező mechanizmusok indulnak be. Napsugárzás hatására fokozódik a verejtékezés, pigment képződés, zsírtermelés. Ezért fontos a megfelelő hajtömeg jelenléte. Ez egyrészt a közte és a bőrfelszín között megszoruló levegőréteget mint hőszigetelő réteget alakítja ki. Másrészt a hajszálakban lévő pigment véd az uv sugarakkal szemben. 25

26 Védekező mechanizmusok Hj 26

27 1. A védekező mechanizmusok közzé tartozik a védőrétegben lévő baktériumok megfelelő számban való jelenléte is. Ez jelentősen változhat a védőréteg keletkezését illetve megmaradását befolyásoló tényezők hatására. A belső élettani folyamatok közül kiemelendők mind azok, melyek közvetlenül befolyásolják a a verejték és a faggyúmirigy működését. A külsők közül pedig azok a hatások, amik bőrünket érik a tisztántartása során. 27

28 2. Régen tisztán növényi és állati eredetű szereket használtunk bőrfelszínünk, hajállományunk tisztítására. Ezek a hajmosó és mosakodó szerek elektrosztatikusan mint vasreszeléket a mágnes - vették magukhoz a bőrünkön lévő eltávolítandó anyagokat, majd vízoldékony formában kerültek eltávolításra. 28

29 3. Manapság a vegyipar termékei használatosak, melyek vegyileg hatnak. Nem kímélik sem a védőréteget, sem a benne lévő védő baktériumokat. A hámréteg és a hajszál felszíne védtelen marad. 29

30 4. Beindulnak az elsődleges védelmi reakciók. Ezek közzé tartozik a zsírtermelés. Ez viszont - a védő baktériumok hiánya miatt jó táptalajt jelent a különböző betegséget okozó baktérium törzsek gyors szaporodásának, ezzel együtt gyulladásos folyamatok beindulásainak. A gyulladásos és egyéb, a sejtek közötti folyadék mennyiségi változását, a faggyúmirigyek zsírtermelésének fokozódását okozó folyamatok ingerlik a bőrben lévő nyomásérzékelő érzőideg-végződéseket. Ezt kezdetben mint viszketést, extrém fokban fájdalom éljük meg. 30

31 4. Itt emlékeznék meg a bélrendszer nyálkahártyáját nap mint nap érő vegyipari támadásokról, melyek az élelmiszeripar csodálatos teremtményei által pusztítják a bélbolyhokat, az azokon lévő védőréteget, benne a milliárdnyi védőbaktériumot. Ezek tönkretételével természetesen egész szervezetünk működése károsodik. Védekezésképpen fontos a megfelelő összetételű táplálkozás, minőségi étrend kiegészítők rendszeres fogyasztása. 31

32 Hajváltási ciklus Hj 32

33 1. A hajszálak nem élnek örökké. Élettartamuk 5 6 év /anagen fázis (1)/. Ez után a hajgyökér alsó részéről lefűződik az érgomolyag és az ezen lévő hajgyökér őssejtek /catagen fázis (2)/. Ez 1 hónapig tart. A hajgyökeret kicsiny zsírsapka fedi be miközben felfelé húzódik a hajtüszőben /telogen fázis (3)/. 4 hónapig tart. Közben az érgomolyagot fedő őssejtek részben differenciálódnak, hajgyökeret alakítanak ki. Ez a növekedésével szinte kilöki a hajtüszőből a korábbi telogen hajszálat. Ez a hajhullás. 33

34 2. Naponta közötti csere a normális mennyiség. Ez a hajszál cserélődés tehát 5 hónapig tart. Amennyiben nagyobb napi hajhullást tapasztalunk, ezen időtartamnak megfelelő időintervallummal korábbi időszakot kell áttekinteni a hajnövekedést megzavarható tényezők szempontjából. A hajhullás esetén fontos ugye, hogy a kihullott hajszál pótlódjon. Ha ez nem tud bekövetkezni, mert valami zavarja az őssejtek aktivizálódását, hajgyökérsejtekké való differenciálódását akkor alakul ki a hajritkulás. 34

35 3. A hajszálak számának szemmel látható megfogyatkozása. Ha a haj állományának a fele kihullás után nem pótlódott, már a tükörben is könnyen észrevehető. 35

36 4. Tehát nem csak az a kórjelző, ha az átlagosnál több hajszál hull ki naponta, hanem az is ha átlagos mennyiségű a napi kihullás csak éppen nem pótlódik. Az előbbinél elsősorban valami gyorsan lezajló káros hatás érte a hajgyökereket és ezért az átlagosnál több került egyszerre catagen majd telogen fázisba. Az utóbbi esetben pedig lassabban lezajló, de az őssejtek differenciálódását folyamatosan akadályozó folyamatról van általában szó. 36

37 Hormonális gátlás Hj 37

38 Az őssejtek differenciálódását akadályozó folyamat általában hormonális eredetű. Ekkor a kihulló hajszál mögött nem nő új. Az érgomolyag és őssejtek nyugalomban maradnak. 38

39 A DHT hatás jellegzetes tünetei. 39

40 A telogén hajszál kiesésével a hajtüsző felhúzódik a hámrétegig. Megfelelő eljárásokkal a hajtüsző vissza lenöveszthető az őssejtekig, majd benne új hajszál fog kialakulni. 40

41 Vége Hj 41