Bevezető 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezető 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 2 0 0 4 / 4"

Átírás

1 Bevezető Jelen számunkat akár különkiadásnak is tekinthetnénk, hiszen törzsét-gerincét a III. Alföld Kongreszszus képezi, melyet november 28-9-én Békéscsabán szervezett meg a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központja Alföldi Tudományos Intézetének Békéscsabai Osztálya. Az Európai Unió bővítésének kihívásai régiók a keleti periférián szakmai témát felvállaló kongresszus előadásainak és szakmai vitáinak középpontjában ezúttal az Alföldet is érintő európai integrációs folyamatok álltak. Csatári Bálint megfogalmazása szerint: a kongresszus megrendezésének az volt a célja, hogy a részt vevő szakemberek sokféle nézőpontból elemezzék a bővítési folyamat hatásait, az azzal összefüggő konfliktusokat egy olyan térségben, amely földrajzilag és a hagyományos (gazdasági, infrastrukturális) fejlettségi mutatókat tekintve is távol esik az unió dinamikus centrumaitól, régióitól. A kongresszuson résztvevők keresték az Alföld helyét, lehetséges szerepét az európai térben és a globalizálódó nemzetközi kapcsolatrendszerben. Ezért a szakmai beszélgetések átlépték az ország és az Európai Unió majdani határait mind tematikájukban, mind a szomszédos országokból is érkező résztvevők körét tekintve. Ismét Csatári Bálintot idézve: a III. Alföld Kongresszus megrendezésével a szervezők szerettek volna hozzájárulni ahhoz, hogy közösen az akadémiai élet, a civil szervezetek, a gazdasági, az igazgatási, az oktatási és az egészségügyi szféra szereplőinek részvételével tárjuk fel, hogy milyen értékekkel, előnyökkel rendelkezik az Alföld térsége, és ezekre építve, milyen fejlődési utak képzelhetők el az Alföld és tágabb térsége számára az Európai Unió keleti peremén. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a tájékoztató anyagnak szánt előadások gondolatgazdagságát, és azok továbbgondolásra inspiráló hatását. Talán túlzás nélkül állíthatjuk azt is, hogy mindezen tudásanyag birtokában lévő és megfelelően összehangolt irányítás esetén gazdatüntetések helyett a magyar Alföld útjain céltudatosan munkálkodó, eredményesen gazdálkodó állampolgárokkal találkozhatnánk. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a felhalmozott ismeretek és a valóságos folyamatok közelebb kerüljenek egymáshoz. Orosz Bálint írásában tájékoztat az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 2003-ban negyedik alkalommal meghirdetett Az év akadálymentes épülete építészeti nívódíj pályázat átadásáról. A pályázat előkészítésében és lebonyolításában, az előző évekhez hasonlóan a VÁTI Kutatási és Műemléki Irodája vett részt Tari András izgalmas témát dolgoz fel írásában, nevezetesen azt, miként történik az állami támogatások szabályozása az Európai Unióban. Az állami támogatások szabályozása ugyanis az Európai Unióban a versenypolitika része. A versenynek, mint a piacgazdaság alapvető intézményének ugyanis kiemelkedő szerepe van a hatékonyság és ezzel a gazdasági jólét növelésében, ezért fennmaradásának, tisztaságának biztosítása közösségi érdek. Az EU-ban az állami támogatások szabályozásának három szintje van: Az Európai Közösséget létrehozó Római Szerződés cikkei, elsősorban a versenyszabályokat tartalmazó fejezetben a cikkek Az Európai Bizottság által kiadott másodlagos joganyag (rendeletek, iránymutatások, keretszabályok stb.) Az Európai Közösségek Bíróságának döntései A szerző továbbiakban az állami támogatás fogalmával, a megengedett állami támogatásokkal, a legfontosabb támogatási kategóriákkal és az eljárási szabályokkal foglalkozik. Kovács Tibor írása, melynek forrása a KSH évi Magyarország régiói című kiadvány előszava, az Európai Unió bővülése kapcsán néhány összehasonlító adatokat közöl a jelenlegi és a csatlakozó országok összehasonlításával, különös tekintettel Magyarország helyzetére. Az írás és különösen a közölt adatok hasznos tájékoztatást adnak országunknak az unióban elfoglalt helyéről. a főszerkesztő 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

2 Az Európai Unió bővítésének kihívásai régiók a keleti periférián Tájékoztató a III. Alföld Kongresszusról november Immár harmadik alkalommal került sor az Alföldi Kongresszus megrendezésére Békéscsabán. A téma aktualitását és nemzetgazdasági jelentőségét bizonyítja az a nem szűnő szakmai érdeklődés és aktivitás, amely minden alkalommal a rendezvényt kíséri. Így történt ez az 2003 novemberében megtartott III. Alföldi Kongresszuson is, ahol a szakma kiváló művelői foglalkoztak azokkal a kérdésekkel, amelyek az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk tükrében kiemelt figyelmet érdemelnek és követelnek meg. A kongresszus plenáris üléssel indult. A bevezető előadásban elhangzott, hogy mindennapi életünk valamennyi szféráját és szereplőjét érintik a csatlakozásból eredő változások, kihívások. Az Alföld Kongresszus megrendezésével a szervezőknek az volt a céljuk, hogy a részt vevő szakemberek, akik az akadémiai élet, a civil szervezetek, a gazdasági, az igazgatási, az oktatási, az egészségügyi szféra különböző szakterületeiről érkeztek, közösen feltárják és megvitassák, hogy milyen értékekkel, előnyökkel rendelkezik az Alföld nagytérsége, hogy ezekre építkezve együttesen keressék a lehetséges fejlődési utakat. A kongresszus indító plenáris ülésén neves szakemberek az alábbi témakörökről tartottak előadást: Enyedi György: Európa peremén? Inotai András: Az Európai Unió regionális politikájának eddigi tapasztalatai és lehetséges irányai Mészáros Rezső: Az Alföld a Kiber-térben Tóth József: Az EU-csatlakozás kihívásai a felsőoktatás számára Csatári Bálint: Az alföldi változások főbb irányai és régi-új kérdőjelei A plenáris ülést követően 9 tematikus vitaülésre került sor, ahol rövid vitaindító előadások után lehetőség nyílt az aktív részvételre korreferátumok, hozzászólások formájában. A körültekintően szervezett kongreszszuson a tematikus témákban előzetes összefoglalók álltak a résztvevők rendelkezésére, amelyek lehetővé tették az érdeklődésüknek leginkább megfelelő szekcióülések kiválasztását. A tematikus vitaülések témái az alábbiak voltak: Társadalmi, szervezeti és környezeti problémák, konfliktusok az agrárszektorban az uniós csatlakozás után A vidékfejlesztés szerepe és mozgástere az EU és az újonnan belépő országok periferikus térségeiben a Környezettudatosság és -gazdálkodás kérdései az EU-csatlakozás után Az átalakulás és a csatlakozás vesztesei az esélyegyenlőség kérdőjelei az Alföldön A történelmi múlt máig ható (élő) következményei / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 3

3 a hagyományok és értékek megőrzése a globalizáció és integráció korszakában A gazdasági integráció kérdőjelei a globalizálódó (európai) gazdaságban A tudás alapú fejlődés esélyei a kutatás, az oktatás és a gazdaság kapcsolatrendszerei Globalizáció és integráció kihívások a területi igazgatás számára Új folyamatok és konfliktusok városi terekben az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) tükrében Az alábbiakban a kongresszuson elhangzott előadások kivonatait adjuk közre. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyár folyamán a MTA RKK Békéscsabai Osztály ez alkalommal is megjelenteti kiadvány formájában a kongresszuson elhangzott előadások, korreferátumok szövegét. A megjelenésről a Falu Város Régió-ban tájékoztatni fogjuk Olvasóinkat. 1. PA N E L : TÁ R S A DA L M I, S Z E RV E Z E T I É S KÖRNYEZETI P R OBLÉMÁK, KONFLIKTUSOK A Z AG R Á R S Z E K TORBA N A Z U N IÓS C S AT L A KO Z Á S U TÁ N Napjainkban hazánk agrártermelése történelmi szempontból is nagy kihívás előtt áll. A rendszerváltást követő tulajdonjogi változások, a termelés folyamatos csökkenése, a mezőgazdasági kutatás és oktatás finanszírozási nehézségei, az agrárpolitika bizonytalansága, az Európai Unióhoz való csatlakozás és az agrártermeléssel összefüggő világgazdasági folyamatok miatt is kiemelten kell foglalkozni a mezőgazdaság problémáival. A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben ha eltérő tulajdoni szerkezetben és technológiával is sok tekintetben hasonló modellt követett, mint a nyugat-európai agrárgazdaságok. Ez a modell igen intenzív, sok ipari eredetű anyagot használ fel, nagy a ráfordítás igénye, és meglehetősen környezetszennyező. A környezetszennyezés különösen a gazdasági fejlődés fenntarthatósága szempontjából fontos. Ha nem változtatunk a mezőgazdaságról alkotott, nagyrészt termelésorientált képünkön, akkor egyre kevesebb az esélyünk, hogy a termelési ciklusok megismételhetők legyenek úgy, hogy a természeti környezetben ne okozzunk maradandó károsodásokat. Nagyon fontos annak fel- és elismerése, hogy a hazai mező- és erdőgazdaság szervesen összefonódik a vidékkel. Nemcsak az élelmiszer-előállítás és az elmaradottabb vidékeken a foglalkoztatottság szempontjából nagyon lényeges, de az ember természetes életterének, a bioszférával alkotott kapcsolatának, valamint a kultúrájának megőrzése is ezen alapul. Ha felismerjük a mezőgazdaság ezen multifunkcionalitását, akkor olyan előnyöket, pozitív externáliákat is ki tudunk mutatni, melyeket nem vagy csak nehezen lehet számszerűsíteni, illetve pénzben kifejezni. A technológiai fejlődés ellenére súlyos napi gondok nyomasztják a gazdálkodókat, a feldolgozóipart, és az agrárkereskedelmet is. A válságból való kilábalás érdekében érdemes vizsgálni a mezőgazdaság szervezeti kereteit. A tulajdonviszonyok rendezetlensége, a finanszírozási helyzet megoldatlansága, a termékpálya szereplők közti koordináció hiányosságai, a termelési kedv hanyatlása, az értékesítés körüli kiszolgáltatottság és a vidéki munkanélküliség nagysága sürgeti a stabilizációt. Előadók: Kovács Katalin, Ángyán József, Nagy János Kovács Katalin: Agrárgazdaság és agrártársadalom: alföldi sajátosságok a statisztikai adatok tükrében Az előadás a rendelkezésre álló statisztikai adatok tükrében vizsgálja az agrárgazdaságban az elmúlt évtizedben bekövetkezett üzemszerkezeti változásokat. Az elemzés központjában a kistermelői oldal áll, annak vizsgálata, hogy az Alföld, milyen sajátosságokkal rendelkezik az ország más téregységeihez képest és melyek az Alföldön belül megmutatkozó markáns különbségek. Az agrárgazdaság és agrártársadalom folyamatainak szélesebb összefüggésekbe ágyazását főként a népszámlálási adatok vonatkozó információival való egybevetés biztosítja, de alföldi (Dél-Pest megyei) és 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

4 dunántúli terepeken folytatott empirikus kutatások tapasztalataira is történnek utalások. Eredmény-előzetes: Bár az Alföld agrárgazdasága mind üzemszerkezeti vonatkozásban, mind az előállított vezető termékek esetében nagyfokú heterogenitást mutat, más régiókkal való összehasonlításban szembetűnő sajátosságokkal rendelkezik. Így mindenekelőtt a kisüzemi gazdálkodás különböző típusainak átlagosnál magasabb reprezentációja érdemel említést; az önálló, főállású vállalkozási formák megléte egyrészről és a melléktevékenységként űzött, mégis jelentős jövedelemtermelési potenciált biztosító tevékenységek másrészről. A kérdések, amelyeket az előadás körüljár, de amelyre csak hipotetikus válaszokat fogalmaz meg, az alábbiak: (i) vajon a mezőgazdaságban, azon belül a kisüzemi szektorban dolgozók magas részaránya, milyen mértékben tulajdonítható kényszereknek, alternatív megélhetési lehetőségek hiányának és mennyiben függhet öszsze egyféle paraszti-vállalkozói elhivatottsággal; (ii) az uniós csatlakozás várhatóan, miként érinti a kényszerből és miként az elhivatottságból gazdálkodókat. Ángyán József: Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés: az európai agrárfinanszírozás új útja / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó A mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is termelt, és munkát, megélhetést adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk arra, hogy a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett regionálisan eltérő mértékben ugyan, de környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Ezek a felismerések vezettek el sűrűn lakott vidéki térségekkel és még mindig nagy természeti értékeket hordozó természeti és kultúrtájakkal jellemezhető kontinensünkön a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modellt megtestesítő környezet- és tájgazdálkodás elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. Ennek szellemében és EU-harmonizációs feladataink megoldása sorában született meg nálunk a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), majd az ennek bevezetéséről rendelkező 2253/1999 (X.7.) számú kormányhatározat. A költségvetés az agrártámogatások között 2002-ben 2,2 milliárd Ft-ot, 2003-ban pedig 4,5 milliárd Ft-ot különített el e támogatási-kifizetési rendszer kísérleti indítására. Erre építve készül és a brüsszeli egyeztetés fázisában van a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) is. Ezzel az agrárkörnyezetvédelem és vidékfejlesztés az integrált agrár- és vidékfejlesztési politika ökoszociális pillérévé és az EUforrások megszerzésének fontos tényezőjévé is vált. Az előadás e folyamat bemutatása során az alábbi témaköröket érinti: Az EU agrártámogatási zsákutcája közvetlen támogatásokkal termékfelesleget; a termékfeleslegek intervenciós felvásárlása; a felvásárolt termékek kituszkolása exporttámogatásokkal; a természeti környezet pusztulása; társadalmi, szociális, foglalkoztatási problémák. A CAP reform és a többfunkciós európai agrármodell alapja: az ökoszociális piacgazdasági modell; új mezőgazdaság-felfogása, célrendszere; alappillérei és finanszírozás; lehetséges magyarországi célterületei a koppenhágai megállapodás agrárfinanszírozási fejezete agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési kilátásai. A második pilléres magyar vidékfejlesztési programok Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), helyzetük, kilátásaik és a bennük rejlő lehetőségek. Nagy János: A szántóföldi növénytermesztés lehetőségei az EU-csatlakozás után A fenntartható fejlődés egyik döntő alapelve, a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása. 5

5 Ez nem csak a nemzetközi egyezményekből (Agenda 21), tagságunkból (OECD, WTO, Európai Tanács), valamint az EU-szabályozások harmonizációs feladataiból származó kötelezettség, hanem versenyképességünk növelésének egyik fontos tényezője. Szükséges az ország számára korszerű agrárgazdálkodási program megvalósítása, amely lehetővé teszi olyan modernizációs pálya kialakítását, ami környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékszegény technológiákat alkalmazva, magas értékű innovációs fejlesztéseken alapul. A megváltozott körülményekhez igazodó mezőgazdálkodás stratégiai irányainak meghatározásakor fontos annak figyelembevétele, hogy Magyarországon az agrárkörnyezet állapota kedvezőbb, mint az EU-országokban. Ez kiemelt jelentőségű az EU-csatlakozás után, mert az unió legtöbb tagországában az agrárkörnyezet állapota jelentősen károsodott a különböző ipari és intenzív mezőgazdasági tevékenységek miatt. Magyarország területének több mint 50%-a szántóterület (4,7 millió ha). A szántóterület nagysága számottevően nem csökkent, a gazdálkodás a gyenge termőképességű talajokon is tovább folyik. A megváltozott piaci és termelési körülmények között a jelenlegi növénytermelés nem felel meg a gazdaságos termelés követelményeinek. A vetésszerkezet nem igazodik teljes mértékben a regionális éghajlati és talajadottságokhoz, a szántóterület 75%-át mindössze 5 növénykultúra foglalja el. A térségi adottságok kihasználásával, a fenntartható gazdálkodás feltételrendszere alakítható ki, a növénytermesztés produktivitása, versenyképessége pótlólagos befektetések nélkül növelhető. A fejlesztési célokat az ökológiai adottságokra és lehetőségekre alapozva kell megtervezni és megvalósítani. Célszerű a jobb termesztési feltételekkel rendelkező körzetekben profitorientált, a gyengébb adottságú területeken extenzív, tájjellegű gazdálkodás kialakítása. A tájgazdálkodás előnye, hogy a legtöbb növényfaj termesztésére meghatározható a termőhelyi optimum, lehetővé teszi a termesztéstechnológiák agronómiai és ökonómiai hatékonyságának javítását, illetve a környezeti terhelések csökkentését. Mind az intenzív, mind az extenzív típusú technológiákkal biztosítani kell a környezet fenntarthatóságát, amely meghatározó szempont lesz a piacra jutási követelmények között. A termelés technikai és technológiai elemei nemcsak a termelés eredményességét és minőségét befolyásolják, hanem megszabják a termék- és termelési szerkezet rugalmas alakításának lehetőségeit is. A jövőben az anyag- és energiatakarékos technológiák, a biomassza komplex hasznosítása és a fokozott környezetvédelmi szemlélet fogja meghatározni a termelést. 2. PA N E L : A V I DÉKFEJLESZTÉS S Z E R E P E É S M O Z G Á STERE A Z E U É S A Z Ú J ONNA N B E L É P Ő ORSZ ÁG OK P E R I F E R I K U S T É R SÉGEIBEN Magyarország egészén belül az Alföld nagyrégió gazdasági-társadalmi helyzete ma is periferikusnak minősül, s területén nagy számban fordulnak elő halmozottan hátrányos helyzetű belső (Közép-Tiszavidék, Bihar, Sárrét stb.), illetve külső (határ mente) perifériák. Az utóbbiak a vidéki Magyarország egyik legkiterjedtebb válságövezeteit alkotják a magyar román és magyar ukrán határok mindkét oldalán. A keleti határ menti területek annak a nagyrégiónak a sajátosságait is tükrözik, amelyet határolnak, de a perifériajelleg létrejöttében az Alföld gazdasági problémáin túl mégiscsak fontos szerephez jutott a határmentiség. Az Alföld régióban a kelet-magyarországi politikai államhatárok mentén voltaképpen perifériák találkoznak perifériákkal. Így váltak tulajdonképpen kettős perifériává a kelet-szlovák, az ukrán és részben a román határ menti térségek. De a horizontot kitágítva, a keletről szomszédos hatalmas kiterjedésű térség egészében is könynyen felismerhetők egy összefüggő, öt kelet-európai országot (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Ukrajna) átfogó tartós, azonos jeleket mutató periferikus helyzetű nagyrégió jegyei. A kelet-magyarországi vidéki térségek tradicionális elmaradottsága mára sem enyhült. Ilyen körülmények között különösen fontos tehát a vidékiség különféle aspektusainak részletes és komplex vizsgálatával számba venni a periferikus térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának a lehetőségeit, felkészülve az EU-integrációs folyamat új kihívásaira, a schengeni határvonással együtt járó helyzet kezelésére. Ezért sem volt talán még soha ilyen fontos a vidéki társadalom és gazdaság problémáinak megoldása, mint jelenleg, az európai uniós tagság elnyerésekor, hiszen az EU-csatlakozás után az Alföld tranzitszerepe amúgy is megnő. Előadók: Kovács Teréz, G. Fekete Éva, Papp Tibor Kovács Teréz: Az Alföld esélye; vidékfejlesztési lehetőségek az EU-csatlakozás után Az Alföld mezővárosias, tanyás, sík vidéke között a kisbirtokos parasztság kispolgárosodásának ideális feltételeket kínált. A szocializmus alatt az 6 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

6 Alföldön az ország többi térségéhez képest nagyságrendekkel nagyobb volt a mezőgazdasághoz kötődő egyéni kezdeményezés tere (szakszövetkezetek, háztáji gazdálkodás stb.). A rendszerváltás után a kárpótlás szempontjából kiemelt régió is szinte egybeesett az Alföld térségével. E hagyomány nem szakadt meg, és a évi Általános Mezőgazdasági Összeírás is arról tanúskodik, hogy az egyéni gazdaságok által használt földterületek aránya az Alföldön az ország többi részéhez képest kiemelkedően magas. Az állatsűrűség (100 ha/számosállat) azonban az Alföldön csak a gazdasági társaságok esetében haladja meg az országos átlagot. Ez az adat, továbbá egyéb mutatók, valamint az empirikus kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy az Alföld egyéni gazdaságai elsősorban félig önellátó piaci termelést csak részben folytató gazdaságok. Uniós csatlakozásunk lehetővé teszi, hogy ne csak a versenyképes gazdaságok részesüljenek brüsszeli támogatásban, hiszen két fontos program, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (NVT), úgyszólván az Alföld tipikus gazdálkodóinak megsegítésére irányul. E két program intézkedéseit az 1. táblázata mutatja. A fenti két programot tartalmazó tervekhez még nem született meg a brüsszeli jóváhagyás. Továbbá késik azoknak az intézményeknek a felállítása, amelyek a brüsszeli pénzek befogadására és a pályázat lebonyolítására alkalmasak lennének. Ma még még nem tudni, hogy ezek a késések a magyar fél részéről behozhatók lesznek-e. Ha igen, akkor a kormány megfelelő helyzetbe hozhatja az Alföld vidéki térségeiben élőket is, ha nem, akkor ez az esély elszáll G. Fekete Éva: Új esély a perifériáknak? A perifériák kialakulásában az adott kor gazdasági fő áramába való bekapcsolódásra való képességnek, illetve az arra való képtelenségnek meghatározó szerep jut. Mai elmaradott, avagy modernizációból kimaradt, perifériára került térségeink helyzetének alakulásában a gazdasági modernizációban hajtóerőként megjelenő ásványkincsek, népességkoncentráció, jó közlekedési öszszeköttetések, intenzív mezőgazdálkodás, termőhelyi és birtokszerkezeti adottságok hiánya játszott szerepet. Napjaink izgalmas kérdése, hogy mi történik a posztmodern értékek uralkodóvá válásakor. Az európai uniós csatlakozás kapcsán látjuk, hogy új, más értékek kerülnek előtérbe egy-egy térség fejlődési potenciáljának értékelésekor. Az előzőekkel szemben a természeti környezet tisztasága, a térségek egyéni arculata, az azt jelentős mértékben formáló kulturális örökség megőrzöttsége, a helyi tudás, az extenzív mezőgazdálkodás lehetőségei, a kooperációs képesség, a növekedéssel szemben a minőség és a teljességre törekvés feltételei felértékelődnek. Ugyanakkor kialakultak a földrajzi távolságok áthidalásának korszerű, elvileg bárhol kiépíthető technikái. Remélhetjük-e, hogy a perifériák helyzete átértékelődik eme új értékrendszer alapján? Van-e esély arra, hogy az új helyzet gazdasági fellendülést hoz és viszszafordítja a már-már végletes társadalmi és gazdasági leépülést? A kérdésekre adható válaszok megadáshoz az elmúlt évek vidékfejlesztési gyakorlatából az új értékek fejlesztési stratégiákban, a támogatáspolitikában való visszatükröződését, a már elindult innovatív kezdeményezések néhány tapasztalatát és a kommunikációs fel- 1. táblázat AVOP NVT 1. Mezőgazdasági beruházások 1. Agrárkörnyezet-gazdálkodás 2. Halászat modernizálása 2. Kedvezőtlen adottságok és környezeti korlátozások alá eső területek 3. Fiatal gazdálkodók támogatása 3. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés 4. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, értékesítése 4. Mezőgazdasági területek erdősítése 5. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra 5. Korai nyugdíjazás 6. LEADER+ 6. Félig önellátó gazdaságok támogatása 7. Termelői csoportok létrehozása, működtetése 8. Technikai segítségnyújtás / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 7

7 tételek alakulását meghatározó néhány feltételt kívánom az előadás során bemutatni. Ezek alapján kirajzolódnak azok a feladatok, melyek megvalósítása nélkül a perifériák helyzetében átütő változásban nem reménykedhetünk. Ezek közül kiemelkedik a központi és helyi döntéshozók szemléletváltása, a felzárkóztatásra szánt támogatási rendszerek alapjaiban való átalakítása és a követő infrastruktúrafejlesztés helyett megelőző infrastruktúra-fejlesztésre való áttérés fontossága. Papp Tibor: A halmozottan hátrányos észak-békési (körös sárréti) térség felzárkóztatásának lehetőségei és korlátai I. Az észak-békési kistérség bemutatása Történeti áttekintés A térség történelmének alakulását a többszörös történelmi katasztrófahelyzetek befolyásolták. A közelmúlt, a rendszerváltás előtti és utáni évtized történéseinek elemzése során megállapítható, hogy a külgazdasági cserearányromlás, az első olajválság következtében a vidéki gyáregységek fejlődése megtorpant. A rendszerváltást követő piacvesztés vesztese kétszeresen is a vidék. A jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetkép A kistérségre jellemzőek a rossz közlekedési viszonyok, egyoldalú gazdasági szerkezet, korszerűtlen termelési feltételek, tőkehiány, alacsony szintű vállalkozási készség, rossz szakmaösszetétel a képzettség terén, az eltartottak számának nagy arányú növekedése, bizonytalanság, a jövőkép kialakulatlansága. A korábbi fővárosi leányvállalatok, tsz melléküzemágak, ipari szövetkezeti üzemek helyén már kialakult néhány korszerű, a nemzetközi termelési integrációba is bekapcsolódó üzem, beindult helyenként egy-egy rugalmas, a nagy multicégeknek beszállító kis- és középüzem. Fejlődött a középfokú képzés, újabb középiskola indult. Térségi együttműködés folyik az elmaradottság leküzdésére. II. A hátrányos helyzetből történő kitörés lehetségesnek ítélt területei (a) Az agrártermelés szerkezetváltása: ipari növények, gyógynövények termelése, a gyepgazdálkodás visszaállítása, erdősítés. Természet közeli ökogazdálkodás meghonosítása. A legeltetéses állattartás visszaállítása. Az agártermékek feldolgozottsági szintjének növelésére való törekvés termelési integrációs, termékpályás szövetkezések létrehozásával. (b) A meglévő vállalkozások aktivitásának, adaptációs készségének növelése az ipar területén: összehangolt infrastruktúra-fejlesztés a vállalkozási övezet keretein belül támogatott módon a települések iparterületein és a Sárréti Ipari Parkban. Együttműködési lehetőségek 8 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

8 feltárása a térség vállalkozóinak klaszterszerű integrációba szervezésével. (c) Új ipari termelő vállalkozások indításának elősegítése: területbiztosítás a zöldmezős fejlesztésekhez, helyi önkormányzati támogatások és kedvezmények nyújtása, a kihasználatlan ingatlanok kiajánlása kedvező feltételekkel. (d) Hiányzó szolgáltatások működési feltételeinek megteremtése: üzlethelyiségek bérbeadás céljára történő kialakításával, egyedi kedvezmények, támogatások biztosításával, az életminőséget is befolyásoló személyi szolgáltatások, szervízellátás stb. területén. (e) Humánerőforrás-fejlesztés elősegítése: a térség középiskoláira alapozott képzettség- és képességfejlesztés, a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása. A szakmai ismeretszerzésen túl tudat- és szemléletformálás, a mindennapi életvezetést is segítő programok beindítása. (f) A turizmus mint munkahely- és jövedelemteremtő ágazat fejlesztése: a falusi turizmus, az ökoturizmus, a termál- és gyógyfürdő-ágazat lehetőségeinek kihasználása. III. Az elképzelt, programba vett kitörési lehetőségek kihasználásának korlátai (a) A kialakult helyzetből adódó korlátok: a rendelkezésre álló szabad munkaerő jelentős része nem anynyira a munkát, mint inkább a segélyezési lehetőségeket kutatja. A felvázolt programok megvalósításához igen sokan, még véleményformáló szereppel bíró személyek is negatív éllel közelítenek. (b) A fejlesztésekhez szükséges források hiánya: A térségben levő önkormányzatok 70%-a forráshiányos, a vállalkozások mozgástere a gyenge tőkeerő miatt néhány kivételtől eltekintve nagyon szűk. (c) A térség elérhetőségét javító fejlesztések elmaradása vagy elhúzódása: a jelenleg ismert közúthálózatfejlesztési tervben a térséget átszelő 47. sz. főút fejlesztése nem szerepel, a 4. sz. főútra (későbbi gyorsforgalmi útra) felvezető térségi utak állapota a megyehatáron túl kritikus, súlykorlátozásos hidak találhatók rajtuk. 3. PA N E L : A KÖRNYEZET T U DATO S S ÁG É S - G A Z DÁ L KODÁ S K É R DÉSEI A Z E U - C S AT L A KO Z Á S U TÁ N / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó A környezetpolitika regionális vetületei az EU-csatlakozás után. Mennyiben lesz önálló a régió a környezetvédelmi fejlesztések terén az EU-csatlakozás után, milyen intézményrendszer kialakítása várható e tekintetben a környezetvédelmi hatóságok mellett. A környezetipar fejődésének lehetőségei az Alföldön. A környezetbarát technológiák széles körű alkalmazásának feltételei, modern műszaki megoldások a különböző környezetvédelmi ágazatok számára. A környezeti konfliktusok kezelése. A környezetkárosodások és azok ellen hangját felemelő lakosság és civil szféra közti konfliktusok kezelésének, megoldásának lehetőségeinek feltárása. A természetvédelem területfejlesztési kapcsolatai. A természetvédelem szerepe és súlya a terület és településfejlesztési dokumentumokban, hiányosságok és szükséges tennivalók ezen a téren. Határon átnyúló természetvédelmi és környezetvédelmi kapcsolatok optimalizálásának lehetőségei. Az Alföld jelenlegi, határon átnyúló kapcsolatai és az azokhoz kapcsolódó operatív programok. Előadók: Szirmai Viktória, Rakonczai János, Szlávik Lajos, Tirják László Szirmai Viktória: A környezetvédelem társadalmi támogatottsága, a jövőbeni lehetőségek Az előadás a környezetvédelem társadalmi támogatottságának az átmenet keretében lezajlott változásaival, a meghatározó tényezők, a főbb trendek bemutatásával foglalkozik. Az európai integrációs folyamatok, a fenntartható fejlődés gondolatának a terjedése keretében a környezetvédelem társadalmi támogatottsága különösen időszerű. A zöld ügyek társadalmi háttere alakulását mutatják a ( 80- as, 90-es évek elejének éles, a 90-es évek második felében lecsendesedő) környezeti konfliktusok jellegzetességei, a főbb társadalmi csoportok környezeti érzékenysége, a környezetvédelemhez különböző módon kapcsolódó főbb társadalmi aktorok (hatóságok, önkormányzatok, vállalkozások, civil társadalmi szervezetek) környezeti érdekérvényesítő pozíciói is. A vonatkozó szociológiai kutatások szerint a környezetvédelem társadalmi támogatottsága ellentmondásos folyamatokban szerveződik. A környezetvédelmi érdekek érvényesítését több tényező is akadályozza, így a főbb szereplők hátrányos helyzete, a kooperáció hiányai, a zöld értékeknek nem kedvező gazdasági prioritások, a társadalmi strukturális ellentmondások, a szegénység, a regionálisan differenciált gazdasági és térségi fejlődés. Miközben pozitív trendek is érzékelhetőek, a növekvő jólét (a fogyasztási igények mellett az egészségkultúra terjedése), az európai integráció hatására is növekszenek a környezeti problémákra érzékeny 9

9 társadalmi csoportok, a különböző szereplők között erősödik a kooperáció is. A különböző trendek szerint azonban a jövő többfele szcenárióban is alakulhat. Rakonczai János: Környezeti változások és a környezetpolitika, különös tekintettel az Alföldre Környezetpolitikai mérföldkövek az EU-ban és Magyarországon Feltehető a kérdés, hogy hol a helye a magyar környezetpolitikának Európában és a világon. Ha valaki áttekinti a legfontosabb eseményeket és a hazai intézkedéseket (Az EK első környezetvédelmi akcióprogramja között, Magyarországon II. törv. az emberi környezet védelméről, az ET szakértői csoport környezetvédelmi modelltörvény elvei az átalakuló gazdaságú országok számára (1994), Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994), LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, LIII. törvény a természet védelméről stb.) nem kell szégyellni magunkat. De ugyancsak fontos tény, hogy Magyarország pozitívan viszonyult a globális megállapodásokhoz, vagy az Aarhusi Egyezményhez is (1998). A tények tehát azt mutatják, az átfogó ügyekben nem vagyunk jelentősen lemaradva. Mi van a részletekben? Kedvezőtlenebb a kép, ha a hazai részleteket vizsgáljuk. Volt egyszer egy rendszerváltozás által elsodort Környezetvédelmi modell program Békés megyében, volt az eredetileg környezeti problémákra kihegyezett Alföld-program (OH áprilisban!), majd a Tiszaprogram, elkészültek a megyei és regionális területfejlesztési programok, majd megyei és települési környezetvédelmi programok sokasága (?) is készült/készül. Ezeket inkább az jellemzi, hogy az Alföld szintjén a többé-kevésbé jól feltárt tényeket, elfogadott érveket puha döntések, halogatott vagy elbliccelt megvalósítás követi. Ugyanakkor helyi/térségi szinten inkább vegyes tényfeltárás (a helyi problémákról), erőtlen vagy látszatprogramok, elsikkadó kérdések, a tágabb összefüggések háttérbe szorulása jellemzi. Mennyire előnyös az EU környezetvédelmi stratégiája számunkra? Felvethető az, hogy vajon jó-e nekünk, ha kényszerből az EU környezetvédelmi szabályozásához kell igazodnunk. A számunkra is előírt hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési és egyéb infrastruktúra-fejlesztő programok olyan kényszert jelentenek, amelyek nélkül soha nem lett volna elég pénz ezekre a területekre. Az EU Vízügyi keretirányelve (2000) olyan lehetőséget kínál, ami nélkül vélhetően sokáig csak beszélhettünk volna a vízgyűjtőkben való gondolkodásról. A fő irány tehát számunkra jó, sőt kívánatos. Lehetnének azonban sajátos érdekeink, lehetőségeink, amiket vállalni kellene (hulladékgazdálkodás, ivóvíz). Szlávik Lajos: Az árvízvédelmi biztonság megteremtése, terület- és vidékfejlesztési program megvalósítása a Tisza mentén (a Vásárhelyi-terv) A közelmúlt Tisza-völgyi árvízi eseményei rámutattak, egyfelől a lakosság biztonság iránti igényének erősödésére, másfelől viszont a védelem korlátaira és kockázataira is. Új fejlesztési elgondolások kidolgozását kívánták az évi árvízi tapasztalatok. Ennek a 28 hónapos időszaknak a négy rendkívüli árvize nyomatékosan vetette fel, hogy fel kell tárni és rendszerbe kell foglalni az ármentesítés-árvízvédelem új lehetőségeit. A kormány 2003 februárjában elfogadta a Tisza völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepciótervet és feladatul szabta a fejlesztési program I. ütemének kidolgozását, amely 2003 októberére elkészült és kormányzati jóváhagyást kapott. A fejlesztési javaslat egy komplex program: az árvízbiztonság megteremtésén túlmenően, kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, az új típusú tájgazdálkodás alkalmazására és meghonosítására az árapasztó tározók területén, valamint a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztésére is. A közötti I. ütemben, az árvízvédelmi munkálatok sorában helyreállítjuk a nagyvízi meder vízszállító képességét, elvégezzük a hullámtér természetvédelmi rekonstrukcióját a folyó Tivadar környéki szakaszán, valamint Szolnok és a déli országhatár között. Megkezdjük az árapasztó tározórendszer kiépítését: hat helyen építünk árvízszabályozó tározókat. A térségfejlesztési feladatoknak az árvízvédelmi fejlesztéshez való fokozatos, folyamatos és szerves kapcsolódása érdekében kidolgoztuk a terület- és vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási koncepció alapelveit, amelyek új típusú táj-, föld- és vízhasználat-váltást készítenek elő. Erre annak érdekében van szükség, hogy a súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetben lévő, leszakadó vidéki térség lakossága esélyt kapjon árvízvédelmi biztonsága mellett életlehetőségeinek továbbfejlesztésére. A szabályozott vízkivezetés és a víz megfelelő továbbvezetésére alkalmas vízrendszer-rehabilitáció 10 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

10 mind nagyobb területen való megvalósítása által megnyílik a lehetőség a jelenlegi használat mellett gyenge adottságú területek sajátosságainak megfelelő és ezért hatékony jövedelemtermelő képességű hasznosítására. A Vásárhelyi-terv keretében bekövetkező változások a jelenleg folyó gazdálkodásra nézve potenciális problémákat jelentenek az elárasztásból származó esetleges károk és területi értékcsökkenés miatt, ezzel szemben egy újfajta tájhasználat kialakításának kifejezetten előnyös, sőt előfeltétele is a területre való rendszeres, irányított vízkivezetés. Az első négy év költségei összesen 130 milliárd Ftot tesznek ki, amely összegnek mintegy felét az árvízvédelmi beruházások, másik felét pedig vidékfejlesztés, tájgazdálkodás, infrastruktúra fejlesztése teszik ki ben ebből 8 milliárd forintot fordítunk az árvízvédelmi beruházásokra. A teljes megvalósítás költségének mintegy negyedét EU-forrásokból tervezzük. Tirják László: Természeti értékeink védelme a határ menti együttműködés keretében / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó A természetvédelem viszonylag rövid történetének már korai időszakában megszületett az a felismerés, hogy a természeti értékeket csak úgy lehet hosszú távon és biztonságosan megőrizni, ha a védelem alanyai előfordulási területükön hasonló oltalomban részesülnek. Nyilvánvaló, hogy az egyes kialakulásuk és adottságaik alapján egységes régiókon belüli, de az országhatárok által elválasztott tájak, élőhelyek és az ott megtalálható életközösségek csak nemzetközi együttműködés keretében őrizhetőek meg. Ennek megfelelően Magyarország számos nemzetközi természetvédelmi egyezményhez csatlakozott, valamint hazai intézményei révén számos természetvédelmi szervezet tagja. Ezen felül a nemzeti park igazgatóságok is élénk nemzetközi kapcsolatokat tartanak fent. A Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság megalakulása óta szorosan együttműködik a magyar román határ menti területek kezelésével foglalkozó román szervekkel. Az együttműködés alapját a Maros folyó alsó szakasza adja. A magyar oldalon lévő területek arra érdemes része már a Nemzeti Park megalakulása óta védettséget élvez, míg a román oldalon található területek védetté nyilvánítása igazgatóságunk kezdeményezése nyomán és hathatós közreműködésével a közeljövőben valósul meg. Az együttműködés természetesen más területekre is kiterjed, így például a kutatás közös megszervezésére, vagy a környezeti nevelés lehetőségeinek fejlesztésére, melyekre a román fél jelentős pályázati forrásokat szerzett meg igazgatóságunk partnerségével. Eredményeink már eddig is bizonyították, hogy a folyamatos szakmai tapasztalatcsere mindkét fél számára hasznos, reményeink szerint jövőbeli együttműködésünk hozzájárul ahhoz, hogy közös természeti értékeinket megőrizzük. 4. PA N E L : A Z ÁTA L A K U L Á S É S A C S AT L A KO Z Á S V E S Z T E SEI A Z E SÉLY E G Y E N LŐ SÉG K É R D ŐJ E L E I A Z A L F ÖLD ÖN Az Európai Unió évi lisszaboni tanácsülésén ig megvalósítandó célként fogalmazódott meg, hogy az EU a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható növekedésre, több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió mellett. A nizzai és stockholmi csúcson a tagállamok kötelezettséget vállaltak ezen célok támogatására. Magyarországon a rendszerváltozást követő évtizedben a tulajdoni, képzettségi-kulturális, foglalkoztatottsági, demográfiai, egészségügyi, szociális viszonyokban a társadalmi és a területi különbségek egyaránt számottevően növekedtek. A strukturális és tradicionális hátrányokkal küzdő térségekben, így az Alföldön is jelentős társadalmi-gazdasági és területi belső differenciálódás ment végbe, valamint az egyéb régióktól való, immár számos (gazdasági, infrastrukturális, szociális) területen mérhető leszakadás következett be. Ugyanakkor az is látható például, hogy a lakossági infrastrukturális ellátottság az Alföldön lényegesen, más régiókat meghaladó mértékben fejlődött. Megtorpant viszont a városi és a rurális népesség demográfiai dinamikája, mérséklődtek 11

11 a népesség összetételének területi különbségei, változtak a migráció motivációs és térbeli irányai. Új szociális, területi és gazdasági problémák keletkeztek, összességében újratermelődtek az alföldi társadalom egyenlőtlenségei. Az ezredfordulóra stabilizálódó magyar gazdaság, a fokozatosan erősödő szociális intézményrendszer és a lassan újra szövődő civil háló elmozdulást jelez a társadalmi-gazdasági átmenet mélypontjáról. Ebben a stabilizálódási folyamatban újabb, válságok lehetőségét is hordozó fejlődési fokozatot jelent a fejlett nyugathoz való csatlakozás. Nyugat-Európa fejlett társadalmai úgy értek el az egyesült Európa megteremtésének szándékához, hogy az érintett nemzetállamok számára nyilvánvalóvá vált: a nemzeti társadalompolitikák jelentős reformja nélkül nem munkálhatók ki a közös elvek és gyakorlatok. Ehhez képest Magyarországon a csatlakozás másként megy végbe, hiszen még a nemzeti jóléti politika átfogó rendszere sem született meg, viszont a csatlakozás miatt máris aktuálissá vált ezen politikák meghaladása. Az átalakulás alföldi veszteseinek nem kínálnak perspektívát a mai viszonyok. A fejlett nyugathoz való csatlakozás sikere azon is múlik, hogy a nem demokratikus viszonyok között szocializálódott emberek képesek-e létrehozni, életben tartani és fejleszteni az alapvető értékekből és fontos szerveződési elvekből építkező integratív civil társadalmat. Előadók: Béres Csaba, Velkey Gábor, Dövényi Zoltán Béres Csaba: Regionális versenyképesség és a szociális kirekesztődés (A szegénység és a szociális kirekesztődés elleni küzdelem tapasztalatai az Európai Unióban, egy regionális kirekesztődés elleni program lehetőségei és feladatai az Alföldön) A növekedés és társadalmi stabilitás követelményeinek összehangolása minden társadalomban állandóan jelen levő, megoldást kívánó probléma. A növekedést, a versenyképességet biztosító társadalmi csoportok érdekeinek preferálása bővíti a társadalmi kirekesztődéshez vezető folyamatok körét, a kirekesztődés, a szegénység által veszélyeztetett csoportok létszámbeli növekedése alapvetően leronthatja a versenyképesség növekedését biztosító innovációs törekvések hatását. A társadalmi stabilitás megingása végső soron a társadalmi-gazdasági fejlődést akadályozhatja meg. Az Európai Unió a 2010-ig tartó évtizedet a szegénység és a szociális kirekesztődés elleni küzdelemnek szentelte. Minden tagországot felkértek arra, hogy készítse el saját nemzeti programját, amely a szegénység és a szociális kirekesztődés ellen irányul. Az Európai Unió fontosnak tartja, hogy regionális programok is szülessenek, mivel egy országon belül is lehetnek olyan regionális különbségek, amelyek eltérő kezelési módot igényelnek ebben a tekintetben. Az előadás az alföldi régiók esetében vizsgálta egy szociális kirekesztődés elleni program elkészítésének lehetőségét. Részletesebben foglalkozott a szociális kirekesztődés mérésének módszertani problémáival, ezen mutatók felhasználásával kísérletet tett a szociális kirekesztődés körébe tartozó jelenségek meghatározására az Alföld vonatkozásában. Az előadás számba vette azokat a társadalmi-gazdasági és politikai feltételeket, amelyek lehetőséget biztosítanak és azokat, amelyek akadályozzák egy ilyen program kialakítását. Végül az előadó javaslatot tett a tudomány és politika összefogására, együttműködésére a szociális kirekesztődés mérséklése céljából, szűkebb hazánk, az Alföld dinamikusabb, egyben társadalmilag megalapozottabb fejlődése érdekében. Velkey Gábor: Tartós munkanélküliség az Alföldön Bár a hivatalos adatok az utóbbi néhány évben a munkanélküliek számának és arányának érdemi csökkenéséről szólnak, mégis minden a témában jártas szakember számára egyértelmű, hogy súlyos problémák jellemzik a magyar társadalom foglalkoztatási helyzetét, illetve különféle zavarok figyelhetők meg az ezt kezelni hivatott foglalkoztatáspolitika és maga az intézményrendszer működésében is. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 1991-es hatályba lépése óta a rendszer egyes elemei, a munkanélküliek nyilvántartási rendszere, ellátása, a munkaközvetítés információs rendszere és működése, továbbá a munkanélküliség megelőzését és az állástalanok (újra)elhelyezkedését segítő ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bejáratódtak, működésük mindennapi gyakorlattá vált. Ez annak ellenére igaz, hogy az elmúlt tíz évben a rendszer szinte minden részeleme mélyreható változásokon ment keresztül. E változások, amellett a természetes törekvés mellett, mely a működés során felmerült anomáliák, zavarok kezelését célozta, többségében költségvetési, államháztartási, finanszírozhatósági szempontokat alapul véve a foglalkoztatáspolitikai célokat szolgáló források relatív, sőt nem ritkán abszolút szűkösségét növelte, így következményeit tekintve a rendszer működésének optimalizálása helyett, az egyre szűkülő források elosztásában a fo- 12 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

12 lyamatos tűzoltás, vagyis a legégetőbb problémák enyhítése játszotta a központi szerepet. Nem meglepő tehát, hogy továbbra is viszonylag magas (nemzetközi összehasonlításban) munkanélküliségi ráta, jelentős regionális különbségek, súlyos foglalkoztatási problémákkal jellemezhető válságtérségek, alacsony szintű ellátások, a munkaerőpiacról lassan véglegesen kiszoruló társadalmi csoportok jellemzik a hazai helyzetet, amelyben az Alföld legtöbb térsége a hátrányos helyzetűek közé sorolandó. A munkanélküliség megelőzését és az állástalanok elhelyezkedését segítő aktív eszközök (képzés, átképzés, bértámogatás, vállalkozóvá válás támogatása, közhasznú foglalkoztatás, rövidített munkaidejű foglalkoztatás támogatása) évek óta több százezer munkanélkülit érintenek. Az elvégzett hatástanulmányok eredményei azonban azt mutatják, hogy az e célra fordított közpénzek hasznosulása igencsak korlátozott. Azoknál a programoknál, ahol az aktív eszközökben érintettek elhelyezkedési mutatói kedvezőek, gyakran bebizonyosodik, hogy főképp olyanokat érintett az ellátás, akik eleve több eséllyel rendelkeztek az elhelyezkedésre. Különösen igaz ez az átképzés és a bértámogatással létesített munkahelyek esetében. Nem meglepő tehát, hogy az aktív eszközök arányának és az ebben érintett munkanélküliek számának növekedése ellenére folyamatosan nő azon munkanélküliek száma és aránya, akiknél közvetlenül fennáll a munka világából való tartós kiszorulás veszélye. E jelenségek Európa fejlettebb országaihoz hasonlóan az Alföld esetében is új válaszokat követelnek. Mindez a foglalkoztatáspolitika szemléletének, eszköztárának megújítását és azt segíteni képes szervezeti kereteket kíván. A konkrét lépések megtétele előtt azonban pontos helyzetképpel kell rendelkeznünk a problémakör társadalmi, területi, települési, szociális, kisebbségi vonatkozásait illetően. Dövényi Zoltán: Az átalakulás és a csatlakozás vesztesei (Vázlat) Hosszabb időszakot átívelően nézve minden térségnek vannak jobb és rosszabb korszakai. Az Alföld esetében a 19. század kimondottan jó periódus volt, azóta viszont kisebb megszakításokkal ugyan jellemző folyamat a pozícióvesztés az ország térszerkezetében. Így a problémakör egyik alapkérdése úgy fogalmazható meg, hogy miért lett az Alföld országút szélére vetett régió. Az előadás egyrészt ezen kérdésre kívánt választ adni, másrészt megpróbálta feltérképezni az Alföldet / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó abból a szempontból, hogy a gazdasági-társadalmi leszakadás, milyen mértékben érintette a nagytáj egyes térségeit. Nem kevésbé tartotta fontosnak arról beszélni, hogy az alföldi társadalom egyes rétegei és csoportjai, hogyan élték át és meg az elmúlt évtizedeket, hol kereshetők az átalakulás fő vesztesei. Végezetül felvázolásra kerültek azok a fontosabb peremfeltételek, amelyek az Alföld helyzetét és pozícióit Magyarország európai uniós belépése után leginkább meghatározzák. 5. PA N E L : A TÖRT É N E L M I M Ú LT M Á IG HATÓ ( É LŐ ) KÖV E T K E Z M É N Y E I A HAG YOM Á N YOK É S É RT É K E K M E G ŐRZÉSE A G LOBA L I Z ÁC IÓ É S I N T E G R ÁC IÓ KORSZ A K Á BA N Az Európai Unió közeljövőben történő bővítésének eredményeként hosszabb-rövidebb időszakra éppen az Alföldön húzódik majd az egységesülő Európa határa. E sajátos fejlődési pályát befutó Kárpát-medencei nagy tájnak, pontosabban az itt élő embereknek ezért kell most is az újabb kihívásokra megoldást találniuk. A vitaülés arra keresett választ, hogy elődeink az elmúlt századokban, hogyan próbáltak élni egy-egy számukra szerencsésebb történelmi korszak nyújtotta lehetőségekkel, miként igyekezetek felzárkózni Európa nyugati feléhez és egyúttal megőrizni és átörökíteni hagyományaikat is. Így egyebek mellett szeretnénk megvitatni, hogy az elmúlt évszázadok során kialakult-e és tovább él-e napjainkig egyfajta alföldi mentalitás, és találunk-e a közelebbi és távolabbi múltban példát arra, hogy az alföldi társadalom vagy annak egyes rétegei egy-egy korszakban példaként szolgálhattak a Kárpát-medence egészének. Számba vették még, hogy elődeink, mit hagytak örökül számunkra az alföldi tájból, valamint választ kerestek arra is, hogy a hagyományokhoz való ragaszkodás, miként segítheti vagy éppen hátráltatja egy-egy alföldi közösség megújulását. Előadók: Beluszky Pál, Erdész Ádám, Frisnyák Sándor, Őrsy Julianna Beluszky Pál: Van-e kapcsolat az Alföld településrendszere és lakóik jelleme között? A referátum sorra veszi az Alföld településrendszerének azon vonásait, melyek kapcsolatba hozhatók a helyi társadalom némely jellemzőivel, illetve megkísérli sorra venni azokat a hatásokat, melyeket a település- 13

13 hálózat sajátosságai gyakorolnak közvetve vagy közvetlenül lakosságukra. Így vázolja a határnagyságból, valamint a határhasználat rendjéből következő sajátosságokat közösségi határhasználat, közös gazdálkodás, az átlagot messze meghaladó településnagyságok hatásait városi funkciók jelenléte, mindezek a települések jogállásával kapcsolatos hatásait szabadalmas területek, kedvező jogállású mezővárosok nagy száma, kiterjedése bemutatja a feudális kor végén a szabadságok kis köreit az Alföldön. Erdész Ádám: A felzárkózás különleges történelmi pillanatai A nagyobb gazdasági és közigazgatási egységbe viszonylag szorosan beilleszkedő perifériák ritkán kerülnek mintaadó pozícióba. Arra azonban már akad példa, hogy jelentősebb törések nélkül a fejlődő centrumterületektől bizonyos időre leszakadó részeken olyan sajátos gazdasági és társadalmi szerkezet alakuljon ki, amely a későbbiekben felértékelődik, s az egykori periféria egyes területeken kezdeményező szerephez juthat. Békés megyében a török megszállás kezdetétől fogva fokozatosan lebomlott a középkor századaiban kialakult gazdasági struktúra, sőt eltűnt a lakossággal együtt a régi településhálózat nagyobbik része. Az újra induló fejlődést éppen a nagyarányú elnéptelenedés következményei határozták meg: a szervezett telepítéssel, illetve spontán vándorlás során ideérkező jobbágyok véglegesen megszabadulhattak az örökös jobbágy státusból, és a korabeli paraszti társadalom csúcsára kerülve szabadmenetelű, taksás jobbágyokká váltak. A csekély népsűrűség miatt a földesúr gyarapodó községeinek újabb és újabb pusztákat adott, azaz a szabadmenetelű jobbágyok egy jelentős hányada széles határú települések lakója lett. A munkás kezekre vágyó birtokos szívesen hívott protestáns települőket, s ez lett a harmadik meghatározó tényező. A sokfelől érkező magyar, szlovák, német evangélikusokat és reformátusokat Markovicz Mátyás és id. Tessedik Sámuel nevével fémjelzett lelkészek formálták határozott identitással rendelkező közösségekké. A protestáns közösségek mentalitásának alakulásában nagy szerepe volt az egyházi önkormányzat elvének és gyakorlatának. A 18. században regenerálódó és a 19. században az országos fellendülésbe bekapcsolódó Békés megye gazdasági előrehaladásának a nagyhatárú mezővárosok fejlődési útját bejárt települések lettek a motorjai. Az egykori taksás jobbágyok gazdaságilag megerősödött utódai a 19. század végére számos településen (Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Szarvason, Mezőberényben, Tótkomlóson) összeroppantották a nagybirtokot. E településeken a nagyobbrészt életképes parasztbirtokok aránya a 19. század végén elérte a 70 80%-ot. Az ilyen és hasonló városok és községek lakói az országban az elsők között indultak meg a paraszti polgárosodás útján. Éltek önkormányzati jogaikkal; a 20. század első évtizedére nem kis áldozatok árán befejezték a polgári iskolákban és gimnáziumokban kicsúcsosodó, s az adott települések lakói számára szakértelmet és mobilitási lehetőséget adó iskolahálózat kiépítését. Nem utolsósorban széles paraszti réteg vált a fejlődő ipar fogyasztójává. A paraszti polgárosodás 1920 után a korábbinál lényegesen kedvezőtlenebb körülmények közepette folytatódhatott, mindenesetre e társadalmi folyamat előrehaladott voltát jelzi, hogy az érdemleges paraszti politikai érdekképviselet megteremtéséért induló küzdelem ban éppen a megyéből, Mezőberényből, Békésből indult el. Egy, még a huszadik század nagyobbik részében is agrártöbbségű területen, más nagyon fontos tényezők mellett, az országosan is oly akadozottan és lassan haladó paraszti polgárosodás terén megtett út látszik a legfontosabb s a leghasználhatóbb hagyománynak. Frisnyák Sándor: Történelmi örökségünk és az emberformálta (kultúr)-táj A kultúrtáj emberi munkával átalakított és folyamatosan használt tér. Kialakulásának és fejlődésének dinamikáját az erőforrás-hasznosítás mértéke és módja határozza meg. (Célja: a népességmegtartó, értéktermelő és védelmi képességének növelése.) 14 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

14 Az emberformálta táj története az Alföldön: 1. A természeti gazdálkodás (élelemgyűjtés) korában az ember a földrajzi környezetét csak használta, de létfenntartó tevékenységével nem avatkozott be a táj fejlődésébe. 2. Kr. e életformaváltás (neolitikus forradalom) áttérés a termelőgazdálkodásra. Az ember tájformálóvá válik. 3. A neolitikus forradalomtól a magyar honfoglalásig (895) élt népek tájformáló tevékenysége intenzív erdőirtás, földvárak, tell-típusú települések, temető- és őrhalmok stb. A kultúrtájak apró, helyüket változtató izolátumok voltak. 4. A honfoglaláskor az Alföld már nem volt teljesen nyerstáj (őskörnyezet), de még kultúrtáj sem, mert azt a magyarság és az együtt élő népek-nemzedékek egymásra épülő munkájával teremtették meg. 5. A században legelő- és termőföldnyerés céljából intenzív erdőirtás kezdődött. 6. A korai feudalizmusban kiépült a differenciált ártéri gazdálkodás alapját képező fokrendszer, mely a században érte el virágkorát. 7. A földművelés (kultúrtájfejlődés) magterületei az ármenetes életkamrák peremén, valamint az Alföld és a hegyvidék találkozásánál alakultak ki, többnyire a folyók Alföldre nyíló völgykapujában. 8. A századra, a török hódoltság korára a kultúrtáj degradálódása (a fokozódó erdőirtás, az antropogén homokmozgás, a végvárak környezetében pedig a láp- és mocsárnövekedés, mesterséges elárasztás) a jellemző. 9. A 18. században megindult a kultúrtáj rekonstrukciója: az ármentes szinteken a szántógazdálkodás terjedése, a futóhomok megkötése, fásítás, kisebb láp- és mocsárlecsapolás, lokális jellegű folyószabályozás és csatornaépítés ig az alföldi kultúrtáj a hatszorosára növekedett, 10. A 19. század második felétől az 1920-ig tartó néhány évtizedet nevezhetjük az integrált környezetátalakítás (folyószabályozás, ármentesítés, gátak építése, mocsarak lecsapolása stb.), az Alföld homogenizálása időszakának. (A kultúrtáj diffúziója az árterületeken.) A 19/20. század fordulóján kialakult és azóta is állandóan változó-gazdagodó alföldi kutúrtáj a Kárpátmedence népeinek monumentális alkotása. Összegződik benne több, mint harminc emberöltő egymásra épülő-rétegződő munkája. Az alföldi kultúrtáj mint történelmi örökség gazdasági jelentőségén túl az itt élő nép regionális identitásának alapvető forrása is / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Őrsi Julianna: A népi kultúra szerepe az ezredfordulón Napjainkban a magyar társadalmat (a politikai vezetést és az állampolgárokat egyaránt) leginkább két kérdés foglalkoztatja, mégpedig: Milyen hatással lesz Magyarországra az Európai Unióhoz való csatlakozás? A civilizáció által létrehozott termékek és technológiák, a globalizáció káros hatásait, hogyan tudja kivédeni az ember? A válasz megadásához hozzásegít bennünket, ha megvizsgáljuk a népi kultúra szerepét az ezredfordulón. Terminológia: a népi kultúra az a paraszti közösség által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, amely magába ötvözi az előző generációk tapasztalatait, praktikáját, a befogadott innovációt, hozzátéve a saját gyakorlatát egyéni és közösségi keretekben, közösség által ellenőrzött módon jön létre. Első kérdéskör: Beszélhetünk-e ma parasztságról? A társadalom tagolódásával, mely réteg és milyen arányban teszi magáévá a népi kultúra elemeit? Álláspontunk: a kisvárosi és falusi lakosság még nem szakadt el a népi kultúrától teljes mértékben. Erre építeni lehet. Második kérdéskör: A nemzeti kultúra megőrzésében, hogyan segíthet a népi kultúra elemeinek a felélesztése? Álláspontunk: a hungarikumok egy része népi kulturális termék, amelynek piacra vezetése fontos. Az idegenforgalom fejlesztésének egyik lehetősége az igazi (és nem ál, nem giccs) népi kulturális termékek bemutatása. Az Európai Unióban magyarnak maradni a nyelv és a kulturális javak megőrzése nélkül nem lehet. Harmadik kérdéskör: Elgépiesedett világunkban, hogyan találja meg az ember saját kiteljesedését, az alkotása örömét? Álláspontunk: szűkebb és tágabb környezetben azt tapasztalhatjuk, hogy az emberek meg akarják mutatni a saját maguk által létrehozott alkotást, legyen az kulináris vagy kézművestermék. Az őt körülvevő világot is igyekeznek sajátos arculatot adva egyedivé tenni (pl. lakáskultúra, kert). Negyedik kérdéskör: A gazdálkodásban és életvitelben, milyen népi kulturális értéket (tapasztalatokat) tudnak felhasználni? Álláspontunk: a tájgazdálkodás ad erre választ. A természet értékeinek megőrzése és a javak termelése összhangba hozható és így biztosítható a fenntartható fejlődés. Ötödik kérdéskör: Az elmagányosodás és annak egészségügyi következményei kivédésére, hogyan használható a népi közösségek működésének felélesztése? Álláspontunk: a közösséghez való tartozás igénye a ma emberé- 15

15 ben is benne van. Ezt mutatja a civil szervezetek burjánzása. A falvak, kisvárosok egyaránt az imázsteremtés lázas hangulatában élnek. Új ünnepeket, új hagyományokat hoznak létre, hogy felhívják magukra a figyelmet. A kezdeményezésekbe bevonják a lakosságot, amely erősíti a közösségi szellemet, és javítja az emberek közérzetét. Folytathatnánk a kérdések sorát. Bármelyik kérdéskört vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy a népi kultúrában olyan óriási tartalék van, amelynek kihasználásával segíthetjük a boldogabb ember, a sikeres Magyarország megtalálását. 6. PA N E L : A G A Z DA S ÁG I I N T E G R ÁC IÓ K É R D ŐJ E L E I A G LOBA L I Z Á LÓD Ó ( E U R ÓPA I ) G A Z DA S ÁG BA N Az Alföld, de tágabban az uniós csatlakozás előtt álló kelet-közép-európai országok keleti perifériái gazdasági szempontból a leginkább elmaradottnak tekinthetők. Bár országos szinten érzékelhető a felzárkózás az uniós átlaghoz, a hazai nagy- és középvállalatok jelentős része valamilyen szinten kapcsolódott egyes nemzetközi hálózatokhoz, de a kisméretű, az egyéni cégek jelentős hányada ma sincs tisztában a csatakozás számukra várható következményeivel. A panelvitában az Alföld és (a keleti perifériák) gazdasági fejlődését alapvetően meghatározó kérdéseket jártuk körül. A rendszerváltás óta az Alföldön, milyen szintre jutott el az egységesülő európai gazdasági térhez történő integrálódás foka? Vannak-e a folyamatnak objektív mérőszámai? Hol áll az Alföld a hazai régiók között a felkészülésben? A helyi gazdasági szereplők számára, milyen esélyeket nyújt az uniós csatlakozás? A régió, milyen előnyöket tud kínálni a potenciális befektetők számára? Melyek azok a helyi adottságok, melyekre támaszkodva fel lehet építeni egy versenyképes gazdasági struktúrát? A helyi/térségi piacokon megjelenő globális vagy nemzetközi szereplők, milyen kihívásokat támasztanak a helyben létező cégek számára? Melyek azok a tevékenységek, ahol az Alföld mai gazdasági struktúrája versenyképes lehet egy európai vagy globális nemzetközi versenyben? Előadók: Barta Györgyi, Lengyel Imre, Sztankó János Barta Györgyi: A külföldi működő tőke beáramlás tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon, különös tekintettel az Alföldre A gazdasági beruházások túlnyomó részét külföldi forrás fedezte a rendszerváltozás utáni időszakban Magyarországon, egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen tendenciák jellemzik jelenleg és a belátható jövőben a külföldi tőke beáramlását. Jelenleg a helyzet nem túl biztató: drasztikus visszaesésről, valamint hazánk pozícióvesztéséről számolhatunk be a közép- és kelet-európai országok között. Az optimista és pesszimista előrebecslések eléggé eltérően ítélik meg a várható helyzetet. Az sem közömbös, hogy milyen szerkezetű a beáramló tőke, mennyire kötődik a húzóágazatokhoz, hogyan segíti az ország gazdasági modernizálódását. Vajon várható-e az ipar viszonylag jelentős részaránya a KMT beruházásokban (relatíve magasabb aránya a hazai gazdasági struktúrához képest), vagy erőteljes eltolódásra lehet-e számítani a tercier szektor javára? Vajon továbbra is az egyszerű, összeszerelő tevékenységeket preferálják a külföldi befektetők Magyarországon, vagy várható-e elmozdulás a stratégiai fontosságú és magasabb technológiai követelményeket támasztó tevékenységek irányában? Jól ismert a KMT jelenlegi egyenlőtlen térbeli elhelyezkedése. Igen izgalmas kérdés, hogy várható-e változás e téren. Változnak-e a külföldi befektetők szempontjai a telephelyválasztással kapcsolatban? Milyen hatású lesz az EU-csatlakozás a külföldi tőkebefektetésekre? Miképpen próbál beavatkozni a magyar gazdaságpolitika annak érdekében, hogy az ország kevésbé dinamikus térségei is vonzóvá váljanak a külföldi tőkebefektetésre? És végül, változik-e a helyi fogadókészség, tesznek-e erőfeszítéseket a helyi politikai és gazdasági szereplők a külföldi tőke vonzására külö- 16 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

16 nösen az eddig kevésbé frekventált térségekben, így az Alföldön? Lengyel Imre: Tévedések végjátéka: baljós árnyak az Alföld felett Közismert, hogy az Alföld régióiban, megyéiben évek óta az országos és EU-átlagnál is alacsonyabb a gazdasági növekedés. Sőt, ez a kismértékű gazdasági növekedés főleg a foglalkoztatottság emelkedéséből származik, nem pedig a munkatermelékenység javulásából. Az is köztudott, hogy a globálisan prosperáló üzletágak/ iparágak cégei alig vannak jelen az Alföldön, az itteni vállalatok többsége a helyi, hazai piacra termel, amelynek bővülését erősen korlátozza a hazai fizetőképes kereslet. Ezek a tények és folyamatok pedig azt vetítik előre, hogy az Alföldön élők (átlagos) életszínvonala is lassan javul, várhatóan egyre inkább elmarad az ország gyorsabban fejlődő részein élőkéhez képest. Előadásomban nem a múltat boncolgatom, hanem azokat a téveszméket és tévedéseket próbálom csokorba gyűjteni, amelyek a sikeres regionális/helyi gazdaságfejlesztési akciók/programok kidolgozását tapasztalataim szerint megnehezítik. Ugyanis a területi különbségek növekedése (a Williamson-féle fordított U-görbe) mindegyik felzárkózó országban megfigyelhető, a hazai piacra termelő ágazatok termelékenysége mindenütt elmarad az exportágazatokétól (a Balassa Samuelson hatás egyik axiómája). Nem a különbségek léte a gond, hanem az, hogy megtörténtek-e azok a lépések, amelyek hatására feldereng a fény az alagút végén, azaz mikortól várható a take-off szakasz, a felzárkózási periódus elindulása? A területi verseny erősödése következtében a gazdasági fejlődés nem következik be automatikusan, hanem azért céltudatosan tenni kell. Az Alföld leszakadásának vannak külső okai, de legalább olyan fontos, hogy gyengék voltak és következetlenek az itt működő vállalatok tartós versenyelőnyeinek megerősítésére irányuló erőfeszítések. Az erőtlen erőfeszítések alapvető tévedésekre vezethetők vissza, amelyek részben a regionális/helyi gazdaságfejlesztés intézményi hátterének félreértelmezéséből, részben szerepzavarból, avagy csupán szakmai felkészületlenségből, a piacgazdasághoz kapcsolódó üzleti ismeretek hiányából adódnak. Úgy vélem, hogy néhány alapkérdés felvetése és a lehetséges válaszok megfogalmazása közelebb visz az alapprobléma megértéséhez. Az általam fontosnak tartott főbb kérdések, amelyek vitát generálhatnak: / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Melyek a helyi gazdaságfejlesztés releváns területi egységei az Alföldön? Melyek a helyi gazdaságfejlesztés domináns szereplői az elmaradott régiókban? Milyen helyi gazdaságfejlesztési stratégiák lehetnek sikeresek a mezőgazdasági hátterű régiókban? Lehet-e piaci szereplőket kihagyva sikeres gazdaságfejlesztést megvalósítani egy piacgazdaságban? Fejlődhet-e egy régió gazdasága, ha a kapuvárosok és rurális hátterük fejlesztése között nincs összhang? Lehet-e országos pártpolitikai sablonok alapján lokálpatrióta összefogást ösztönözni? Sztankó János: Múlt, jelen, jövő menő lehetőségek A piacgazdaságra való átállás drámai változásainak szemléltetésére csak néhány kiragadott országos adat szolgáljon: 1989 és 1992 között munkahely szűnt meg, majd között további , a munkanélküliségi plafon 1993-ban 11,9%, a gazdasági aktivitási ráta alakulása: 1989-ben 75,3% míg 1998-ban 59,5% (EU= 67,9%). A foglalkoztatási arányok jelenleg megközelítik az EU-ban kialakultakat: mezőgazdaság 7,5%, ipar 34,2%, szolgáltatások 58,3%. A gazdasági átalakulás térségenként rendkívül differenciáltan ment végbe. A megyére koncentrálva, régiós kitekintéssel, a gyakorlatból merítve néhány példán keresztül igyekszem rámutatni, mik voltak a gazdaság motorjai a közelmúltban, mely ágazatok és vállalkozások a jelenkor dominánsai és milyen teljesítményt produkálnak. Mik a továbbgondolásra méltó, jövőbeni ágazatonkénti lehetőségek, az innovációs kilátások, ezek (ki)fejlődését szolgáló tényezők. Meddig tartható fenn a mindenki várja, hogy valaki csináljon valamit szindróma az ezt tegyük, így, ekkorra módszerrel szemben? 7. PA N E L : A T U DÁ S A L A P Ú F E J LŐDÉS E SÉLY E I A K U TATÁ S, A Z OKTATÁ S É S A G A Z DA S ÁG K A P C S OL AT R E N D S Z E R E I A gazdaság fejlődésének posztindusztriális szakaszában kiemelten fontos szerep jut a kutatás, az oktatás és a gazdaság szereplői közötti összehangolt együttműködésnek, amely számos európai régió gazdasági fejlődésének a motorja. Az Alföld számára, amely mind az országon, mind a kibővülő Európai Unión belül földrajzi és gazdasági szempontból is periferikus helyzetben 17

17 van, nagyon fontos az új fejlődési tényezők és potenciálok feltárása. Az elmúlt évek során világossá vált, hogy sem az ipari, sem az agrárszektor átalakítására tett kísérletek nem jelentettek áttörést a térség fejlődésében. A gazdaságélénkítés lehetséges alternatívái közül az Alföld számára kiemelten fontos lehet a kutatás-fejlesztés eredményein alapuló gazdasági szerkezetváltás, amelyhez az alföldi kutatóintézetek és a felsőoktatás intézményei adják a tudományos hátteret. A térség megoldatlan problémája azonban, hogy mindeddig csekély kézzelfogható eredményt hoztak a tudás-, illetve technológiatranszfert célzó kísérletek. A III. Alföld Kongresszus 7. tematikus vitaülésének célja volt, hogy felderítse ennek okait és párbeszédet, illetve vitát kezdeményezzen a területen dolgozó kutatók, oktatók és gazdasági szereplők részvételével. Előadók: Mihók Miklósné, Dudits Dénes, Barta Árpád Mihók Miklósné: Vázlat A tudás alapú fejlődés esélyei című előadáshoz Bevezető Debrecen Délkelet-Magyarország egyik szellemi központja, székhelyén a Debreceni Egyetemmel, regionális egészségügyi ellátással, valamint a Biogal Gyógyszergyárral. Tradicionális szellemi-kulturális örökség letéteményese (szépirodalom, valláskulturális örökség, szellemi műhelyek sora). A tudás alapú fejlődés jelenlegi helyzete, jellemzői A délkelet-magyarországi régióban Debrecen, Szeged, Békéscsaba székhellyel három nagy intellektuális központ működik, eltérő tudományos-műszaki karakterrel, de számtalan kapcsolódási lehetőség áll fenn az említett városok szellemi műhelyei között. Ezen potenciális kapcsolati lehetőségek eredményes elindításához akaratra, a közös érdekek felismerésére, továbbá szellemi és materiális innovációra van szükség. A megoldás kulcstényezői: a Debreceni Egyetem, a Szegedi Egyetem, a Szegedi Biológiai Központ szakmai együttműködése. Az EU-pályázatokon való együttes részvétel, amelyhez a szellemi apportot a pályázók együttesen adják. A régióként való fellépés előfeltétele az európai uniós pályázatokon való sikeres részvétel. A regionális tagozódás kialakításához kormányzati előkészítés után parlamenti döntésre van szükség. A Biogal szerepe a regionális tudás alapú, valamint gazdasági kapcsolatrendszerben A Biogal speciális tudományos-műszaki helyzetben van a gyógyszergyártás révén, mert a gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamatában tevékenységét összekapcsolja az egyetemi tanszékekkel, illetve az akadémiai intézetekkel. Ennek szervezett formája az említett intézetekkel való együttműködés a Széchenyi-terv keretében, a gyógyszerészhallgatók nyári ipari gyakorlatának biztosításában. További együttműködési lehetőség áll fenn a Biogal-TEVA évenkénti kutatási pályázaton való részvétel keretében. A napi gyakorlat szempontjából lényeges a kb fő állandó, valamint az 500 fő külső szolgáltatást nyújtó személy részére biztosított munkaalkalom. A Biogal a TEVA Csoport hazai vezető cégeként jelentős ipari fejlesztési és gazdasági tényezővé vált az elmúlt nyolc évben, amelyet a következők jellemeznek stratégiailag: A piaci részesedés növelése Magyarországon, Közép- és Nyugat-Európában. Ezen stratégia részét képezi a fejlett munkakultúra és az ehhez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek megteremtése egy globalizált, multinacionális K+F megteremtésében. Ez a törekvés magában foglalja az innovatív K+F teljes vertikumát, valamint a generikus termékek fejlesztésének széles palettáját a gyógyszerformulációtól kezdődően a törzskönyvezéssel bezárólag. Mindkét tevékenység sikerének alapvető feltétele a kreatív gondolkodás és az innovatív magatartás. Ezen attitűd része a potenciális K+F témák gondos szelekciója mind a kémiai szintetikus, mind az orvosbiológiai szempontok figyelembevételével. Külön feladatot jelent a projektkezdési alternatívák gondos megválasztása az előnyök 18 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

18 és hátrányok figyelembevételével. Ezt a célt szolgálja a kiemelt fontosságú kutatási témák (autoimmun, központi idegrendszeri és rosszindulatú megbetegedések) sikeres művelését biztosító optimális szervezeti felépítés, a tevékenységi körök gondos meghatározása, egy korszerű szakmai humánpolitika, valamint a gondos költség/előny elemzés. Az említett tényezők eredményeként az újonnan fejlesztett gyógyszerek nemcsak a diagnózist követő terápia eszközei lehetnek, hanem az Európai Unióban is kiemelt fontosságú életminőség kedvező befolyásolásának eszközei is. Összegezve: A gyógyszeripari K+F tevékenység globalizált formája multinacionális jellegű részvételt biztosíthat a régió szellemi műhelyei és ipara számára. A standard, kiváló minőségű gyógyszer az életminőség javításának alapvető eszköze lehet a terápiás hatékonyság mellett. Egy sikeres gyógyszer egyben szellemi üzenet a régióból az egyesült Európa országai felé, ami előre felmérhetetlen előnyökkel jár a régió számára. Ennek révén az innovatív tevékenység földrajzi határok nélkül rendkívül sok szakmai, kulturális és gazdasági előnyt biztosít mind a régió, mind pedig az ország számára. Dudits Dénes: Az élettudományokra épülő csúcstechnológiák lehetséges szerepe a dél-alföldi régióban / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó A dél-alföldi régióban gazdasági hagyományait tekintve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar meghatározó jelentősége elvitathatatlan. Az ágazaton belüli szerkezetváltás korlátozott sikereit látva, felvetődik a kérdés, hogy milyen kitörési lehetőségeket kínálnak az elkövetkező évek, és milyen hatással lesz mindezekre európai uniós tagságunk. A különböző stratégiák mérlegelése során elsődleges célként fogalmazódik meg a csúcstechnológiákat használó ipar megteremtése a régióban. Ennek a folyamatnak motorját jelenthetik a kutatói-oktatói kezdeményezésű kisvállalkozások, amelyeknek rendszere a meglévő egyetemi-kutatóintézeti szellemi kapacitásokra épülve alakulhat ki. A technológiatranszfer-rendszerek működésének elégtelensége szintén megerősíti, hogy új mechanizmusok és kapcsolatrendszerek kiépítésére van szükség. Példaként szolgálhat a szegedi kezdeményezésű Biopolisz Élettudományi Konzorcium megszervezése, amelynek kiemelt működési területe a szellemi termékek piaci hasznosíthatóságának megítélése, a szabadalmi feladatok ellátása, valamint a vállalatalapítási kezdeményezések felkarolása. A hazai társadalmi igényeket, valamint az európai uniós versenyhelyzet követelményeit alapul véve, kiemelt prioritást élvező területnek tekinthető a bioinformatikai kisvállalkozások létrejöttének elősegítése. Az élettudományok valamennyi ágát befolyásolja a genomika növekvő szerepvállalása, amely új lehetőséget kínál az életminőség javításában. A funkcionális genomikai megközelítések új alapra helyezik a betegségdiagnosztikát és a betegségmegelőzést, szerephez jutnak az egészségjavító élelmiszerek előállításában, amelyhez hozzájárul a géntechnológiára alapozott fajta-előállítás. A környezetvédelem aktuális problémáinak kezelésében a biológiai sokféleség molekuláris alapjainak vizsgálata egyre inkább teret nyer. A jövő alföldjének víziója kétségtelenül beárnyékolódik a klímaváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárási viszonyok okozta bajok tudomásulvételével. Termesztett növényeink aszálytűrésének és vízhasznosításának növénynemesítéssel történő javítása már napjainkban megfogalmazandó teendőket jelent. A tudásközpontok hatósugarában kialakuló kisvállalkozói rendszerek vonzerőt képviselhetnek a nemzetközi multinacionális cégek megtelepedéséhez a régióban. Ennek az öngerjesztő folyamatnak az elindítása sokirányú kihívást jelent, melynek korai fázisában az állami szerepvállalás döntő fontosságú, mint azt több nemzetközi példa is igazolja. Barta Árpád: Vázlat A tudás alapú fejlődés esélyei című előadáshoz Az Alföld térsége többszörösen hátrányos helyzetű, mert Magyarországon van, mert Kelet-Magyarországon van. Az Alföld helyzete nem függetleníthető a magyar gazdaság általános helyzetétől. Nem várható Magyarország gazdasági fejlettségének lényeges változása marad a félperiferikus helyzet, csak a relatív javulásnak van realitása. A gazdasági fejlődéshez tőke kell, annak meg infrastruktúra, adókedvezmény, olcsó (szakképzett) munkaerő, minimális országkockázat stb. Ma Magyarországon megoldatlan a kutatás stratégiája az oktatás állandó reformok között szétzüllik, a gazdasági stabilitás, növekedés bizonytalan (fizetési mérleg, eladósodás, kamatárfolyam, adó különösen a munkaerőhöz kapcsolódó, infrastruktúra). 19

19 A kutatás és a színvonalas oktatás feltétele a gazdasági kibontakozásnak, komoly korlátja is lehet annak, de nem kiváltója. A gazdaság fejlődéséhez szükséges szakképzett tömeget nem a felsőoktatás bocsátja ki, hanem a szakképzés. Vállalkozói körök szerint (pl. Demján) túl sok a diploma és kevés a szakmunkás. A tudományos kutatásban, a felsőoktatásban az agrár potenciálja jelentős, mégis a gazdaság egyik leggyengébb láncszeme. (Az agrártudományok osztálya 2003-ban 1228 taggal rendelkezett. Ez az MTA köztestületi tagjainak 12,16%-a.) A gazdasági kibontakozásának nincs tudás alapú fejlődése egy régió számára, persze lehetnek és ma is vannak tudáscentrumok (Szeged, Debrecen) A felsőoktatás alapfeladata a felsőfokú képzés, amely szakterületektől függően kiegészül kutatási, gyakorlatorientált területekkel. A felsőoktatás nem lehet és nem is egységes pl. orvosképzés, melyben integrálódnak a gyakorlatok, szemben pl. a gazdálkodási, üzleti képzéssel, ahol hetekben mérhető a gyakorlat. A felsőoktatás újabb reform előtt áll. Ezt az EU kényszeríti majd ki, ezek lekötik energiájának jó részét. Dilemmák: A magyar felsőoktatás ma duális szerkezetű főiskola, egyetem, de cél a piramissá alakítás A tömeg- és az elitképzés kezelése Minőségbiztosítás megoldatlansága Verseny vagy együttműködés az intézmények között Állami és/vagy magánintézmények legyenek Diktátum vagy alulról } centralizáció vagy építkezés? decentralizáció Autonómia integráció Sokszínű vagy homogénebb képzés Közoktatás felsőoktatás illesztése, illeszkedése Diákmobilitás külföldiek Magyarországon magyarok külföldön Idegen nyelvismeret, képzés. Nyelvtudás és/vagy nyelvvizsga Intézményi vezetés ( a legjobb tanár és/vagy szakember) Az abszolút hátrány megmaradása mellett meg kell keresni azt, amiben relatíve elmaradásuk kisebb, s ez nem a tudás. 8. PA N E L : G LOBA L I Z ÁC IÓ É S I N T E G R ÁC IÓ K I H Í VÁ S OK A T E RÜ L E T I IGAZGATÁ S S Z Á M Á R A A gazdaság és a közigazgatás regionalizációjának öszszefüggései és problémái. A közigazgatás szerepe a perifériák versenyképessé válásában. A határokat átívelő együttműködések mérlege és jövője. Globalizáció és lokalitás. Van-e EU-konform közigazgatás? Érvek és ellenérvek területi közigazgatásunk reformja tekintetében. Integráció partnerség hálózatok. Előadók: Bőhm Antal, Hajdú Zoltán, Nógrádi Zoltán Bőhm Antal: Határ menti települések együttműködésének esélyei és korlátai Ezen a témán belül az alábbi kérdéseket határozta meg az előadó, melyeket érinteni kíván: Határ menti települések helyi társadalmainak állapota. Hajlandóságuk és esélyeik a határon átívelő együttműködésre. A multikulturális hatások szerepe az együttműködésben. Pozitív és negatív példák. Várható tendenciák az EU-tagság után. Hajdú Zoltán: Milyen régió lehet az Alföld? A globalizáció és az európai uniós csatlakozás a különböző területeket eltérő módon fogja érinteni. Az igazi kérdés az, hogy a homogenitáson alapuló regionalizációs törekvésekkel, avagy a funkcionalista, politikai, statisztikai stb. beosztások, elosztások stb. dominanciájával kell-e szembenéznie az Alföldnek. A másság sajátosságai, az alföldi út, netán az alföldi külön út lehetőségei az európai nagy érdek- és döntési térben nem önmagában, hanem csak általánosságban fog feltehetően megjelenni. Az Alföld számára egészében véve is és belső tagolásában, felosztásában is meg fog jelenni, netán világosodni az új helyzet, s annak minden potenciális következménye. A jelenlegi közigazgatási reformfolyamatban (amennyiben van ilyen) el kell dönteni, hogy milyen szerepet szánunk a közigazgatás egészének, s azon belül az önkormányzati igazgatásnak. Az alapkérdés az, hogy milyen társadalom- és országstruktúrát akarunk formálni, hogyan akarjuk a jelenlegit módosítani, netán radikálisan átalakítani. 20 FA LU VÁ R O S R É G I Ó / 4

20 Nem térképrajzoló versenyre van szükség, hanem a legalapvetőbb kérdések eldöntésére, s majd a célokhoz rendelt, netán adekvát területi konfiguráció meghatározására. Nógrádi Zoltán: Globalizáció és integráció A globalizmus alapvető pillére a versenyképesség, amely pusztán közgazdasági elvek alapján mérlegel. Vajon az ezen a pilléren nyugvó törekvés tűri-e azokat az elveket, amelyek a gyengébbek és hátrányos helyzetűek fokozott támogatását jelentik, vagy versenysemlegesség leple alatt tilt mindent, ami pozitívan diszkriminál. A nemzeti fejlesztéspolitika és annak támogatási rendszerei határozottan kiállnak-e az egyedi, a sajátos, a speciális, az emberi, a megtartó erőt jelentő identitásképző tényezőként működő erőforrások mellett vagy tanácstalanságukban, örökös megfelelni vágyásukban elveszítjük ezek erejét és minőségét. Tényező lehet-e még életünkben a természetesség, a kulturált, bizakodó, közfelelősséget vállaló helyi civil társadalom, annak demokratikus berendezkedése, vagy elidegenedünk saját korunktól és feladjuk mindennapos küzdelmünket a bürokrácia, a politika mindenhatósága, a mindig a hatalommal bíró erővel szemben. Van-e értelme hinni a helyi társadalom kulturális és a helyi gazdaság sokszínű termékeiben, annak értékében, vagy hagyjuk érvényesülni a fogyasztói falansztert, ahol a coca-cola és a hamburger egységesítő ereje után már sokszor gyermekeink nem tudják megkülönböztetni a valóságot a virtuálistól? Különbséget tudunk-e tenni a termelő, az erőforrások maximális kihasználtságát és a hatékonyságot vallásként kezelő nézeteket valló társadalom és a gazdálkodó társadalom között, ahol a múlt, a jelen és a jövő fenntartható felelős kapcsolatban áll egymással? Van-e érdekérvényesítő ereje a helyi kezdeményezéseknek ahhoz, hogy a megvalósításukhoz szükséges külső segítséget az önerő mellé fel tudják sorakoztatni, vagy ennek defektusa esetén marad a fecsegő és kesergő hazafiság, aki már akkor elveszíti érdekeinek védelmében vetett hitét, mikor azért harcba indul. Az integráció, amelyet egyrészt (tapasztalatok alapján) az érdekek egybeolvasztásaként értelmezhetünk, másrészt különböző érdekek egymásmellettiségeként is felfoghatunk, vajon a különböző szinteken szolgálja, vagy hátráltatja a versenyképesség javítását, így eszköze vagy ellenzője a globalista térhódításnak? Előadásomban a fenti kérdések kapcsán azt szeretném boncolgatni, hogy a NUTS szinteken az integráció / 4 FA LU VÁ R O S R É G I Ó a globalizációt segítő eszközök tárházába sorolható-e, vagy az érdekek egybefoglalásával a helyi sajátosságoknak megfelelő programok versenyképességét javítja. 9. PA N E L : Ú J F OLYA M ATOK É S KONFLIKTUSOK A VÁ R O SI T E R E K B E N A Z E U R ÓPA I T E RÜ L E T F E J L E S Z T É SI P E R SPEKTÍVA ( E SDP) T Ü K R É B E N Az Európai Területfejlesztési Perspektíva kiemelt figyelmet fordít mind a dinamikus, diverzifikált gazdaságú, a beruházások számára vonzóvá tett, versenyképes kis- és nagyvárosok kialakítását, mind a nagyvárosi terjeszkedés szabályozását, a funkciók és társadalmi csoportok keveredését, a városi ökoszisztéma menedzselését, a megközelítés hatékony és környezetbarát eszközeinek alkalmazását, a kulturális örökség megőrzését célzó fejlesztésekre. Mennyire aktuálisak ezek a feladatok az Alföldön, ahol mára, ha a metropoliszoknál megszokottnál jóval kisebb léptékben is, de mindennapi realitássá vált a társadalmi, városrendezési, környezeti konfliktusokat szító lakóhelyi, kereskedelmi, ipari, rekreációs szuburbanizáció, a szlumösödést követő és a társadalmi kirekesztés veszélyeivel járó városfelújítás és dzsentrifikáció, a funkciók és társadalmi csoportok térbeli átrendeződése, a befektetőkért folyó verseny, az önkormányzatok új szerepe a városmarketingben és növekvő gondja a környezeti és szociálpolitikában? Előadók: Becsei József, Kiss Lajos, Kovács Zoltán Becsei József: Kérdések az Új folyamatok és konfliktusok a városi terekben című témában Az elmúlt mintegy negyven év során az alföldi városok társadalma háromféle struktúrát mutatott fel: agrár, ipari és szolgáltató jellegűt. Az eredeti társadalmi állapot (agrár) létrehozta a sajátos alföldi városszerkezetet, amely a belső tér morfológiájában, funkcióinak térbeli rendjében és a társadalmában egyaránt sajátos vonásokat mutatott. A társadalmi átstrukturálódás, amely az 1960-as évekkel vett jelentősebb lendületet, átalakította az előbbi szerkezeteket, amelyekhez egy nagyarányú városépítés és városrekonstrukció kapcsolódik. A XX. század végére ezek a struktúrák megszilárdulni látszottak, amikor egy újabb jelentős átalakulás következik be, s ez ismét megbolygatja az eddigi struktúrákat. Milyen irányúak, mértékűek, mennyibe kerülnek ezek a változások, s mennyiben adekvátak ezek az EU területfejlesztési irányaival. 21

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés

Részletesebben

Korszerű vidékfejlesztés

Korszerű vidékfejlesztés Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége

Részletesebben

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08. Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész 2010. április 08. Vázlat Kiindulópontok, fogalmak Globális és lokális megközelítések Az Alföld-problematika

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

Önkormányzatok és helyi fejlesztés Önkormányzatok és helyi fejlesztés Mezei Cecília tudományos munkatárs MTA KRTK RKI DTO Helyi fejlesztés, MRTT XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. 2 Alulról építkező fejlesztés A top down

Részletesebben

Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Az EU közös agrárpolitikája 2014-től Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben