Helyi Tanterv. Ének-zene évfolyam
|
|
- Rudolf Király
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egri Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Helyi Tanterv Ének-zene 1-4. évfolyam Kidolgozta: Bagi Zsuzsanna Farkasné Kis Erika Kerepesi Zsuzsanna Eger, június 22.
2 ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.) Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető. Generatív és kreatív készségek fejlesztése
3 A generatív létrehozó, alkotó készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül. Felismerő kottaolvasás A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység
4 során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz a hallgatott zene funkciójához, stílusához és műfajához megfelelő közelítés. Lényeges, hogy a tanulók úgy hallgassanak zenét, hogy a zene különböző megnyilvánulásaihoz a zenéhez leginkább illeszkedő befogadói magatartással forduljanak. A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani. A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak. Zenehallgatás A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja. A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. Az első 6 osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a
5 zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8 osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a osztály tantervének feladata. Zenehallgatásnál figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására. Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását. Tárgyi feltételek Szaktanterem pianínóval vagy zongorával Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz Megfelelő terem a kórusmunkához Ötvonalas tábla Mágneses tábla Ritmushangszerek Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók Számítógép internetkapcsolattal Hangtár, hozzáférhető hanganyag 1 2. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók folyamatos motiválása, amely a sok sikerélménnyel járó játékos módszerekkel érhető el. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, vagyis a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a Nemzeti Alaptantervben meghatározott fejlesztési területek-nevelési célok közül öt kiemelten fontos: Az erkölcsi nevelés (elfogadják, és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatok elfogadott normáit és szabályait); nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete). Állampolgárságra és demokráciára nevelés (képesek társaikkal a kooperációra, el tudják magukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát); az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességük, a társaikkal való együttműködés képessége és a mások iránt érzett empátia továbbfejlődik); testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia). Legfontosabb kulcskompetenciák: esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció,
6 szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Fejlesztési célok: Reprodukció (éneklés, generatív készségek, felismerő kottaolvasás) Az éneklésre épülő tanítás első lépése az éneklés örömének és az éneklés helyes szokásainak kialakítása, amelynek elemei az értelmes frazeálás, kifejező artikuláció és a megfelelő hangterjedelem. Az éneklést sok mozgás, néptánc és szabad mozgásos improvizáció kíséri. A helyes testtartás, az egyszerű mozgáselemek és lépések elsajátítására a népi gyermekjátékok és a néptánc kiváló lehetőséget nyújtanak. Dalkincsbővítés. A népdalokat és gyermekdalokat a tanulók elsősorban hallás után tanulják, és csokorba szedve is énekeljék. Az összeállítás mind a zenei, mind a tartalmi szempontokat figyelembe veszi. Zenei ismeretszerzés. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják. A zenei elemeket, a dallami, ritmikai, hallási és többszólamú készségeket improvizációs és kreatív játékos feladatokkal gyakorolják. A zenei tevékenységek élményszerűek, játékosak, mozgásosak legyenek, jellemezze azokat a tapasztalás- és tevékenységközpontúság. Zenehallgatás (Zenei befogadás, zenehallgatás) Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről. A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is. A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz. Értékelési eljárások 1-2. osztályban Elsődleges és főbb szempontok: - Hogyan vesz részt a tanuló közös éneklésben, játékban? - Mennyire tudja megfigyelni a dallami elemeket? - Mennyire tudja elsajátítani a dallami ismereteket, azokat kreatívan felhasználni? Szöveges értékelés: 1. osztályban és 2.osztályban félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók. - Kiválóan teljesített. - Jól teljesített. - Megfelelően teljesített. - Felzárkóztatásra szorul.
7 Kulcskompetencia ének-zene 1-2. Anyanyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezése. Helyes légzés, kiejtés, artikuláció, megfelelő szókincs kialakítása. Régies, népies kifejezések értelmezése. Képes legyen megkülönböztetni a dalok szövegeit, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni az új információkat, segédeszközöket használni, dalokat megfelelő módon előadni. Esztétikai minőség tisztelete, magyar népdal, más népek dalainak tisztelete, megismerése. Idegen nyelvi kommunikáció Ismerje meg más népek dalait, hagyományait, azok gondolatvilágát, érzéseit, véleményét. Zeneszerzők megismerése. Zenei fogalmak jelentése, annak megértése. A szöveg megértése. Zenei ismeretek alkalmazása. Kulturális sokféleség tiszteletben tartása. Kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés, kíváncsiság. Matematikai kompetencia Kettes, hármas, négyes ütem lüktetése. Ritmusértékek pontos ismerete, mérőütés, osztinátó a dalokhoz. A ritmikai elemek alkalmazása, felismerése, leírása, énekekben és zenehallgatás alatt. Dalok nyelvezetének logikus használata, az igazság tisztelete. Természettudományos kompetencia Ember és társadalom kapcsolata a gyermekjátékdalokban, népdalokban, műdalokban, zenei szemelvényekben. Problémák megoldása, tudás gyakorlatias alkalmazása. Egyéni és közösségi célok elérése az órákon. Etikai kérdések iránti érdeklődés, biztonság fenntartása. Digitális kompetencia Új ismeret, tanuláskutatás. Információ megkeresése, összegyűjtése, feldolgozása, alkalmazása.
8 Fejlesztési feladatok és óraszámok az 1-2.évfolyamon Tematikai egység/fejlesztési cél Kerettantervi óraszám az 1-2. évfolyamon Javasolt óraszám az 1. évfolyamon Javasolt óraszám a 2. évfolyamon Zenei reprodukció-éneklés óra 39 óra Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 13 6 óra 7 óra Zenei reprodukció- Felismerő 7 óra 6 óra 13 kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás Befogadói 7 óra 6 óra 13 kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás Zenehallgatás 13 6 óra 7 óra 65 óra 65 óra + 7 óra + 7 óra szabad szabad órakeret órakeret Összesen 72 óra Összesen 72 óra A kerettanterv szerint az ének-zene heti óraszáma: 2, ami 72 óra évi óraszámot jelent. Ebből a kerttanterv 65 órát tölt meg kötelezően előírt tananyagtartalommal, a szabadon felhasználható (10%) órakeret 7 óra. Az általunk közölt plusz óraszámok csak javaslat. Ezt az osztály összetétele, a tanulók képessége alapján illesztheti a pedagógus egy-egy tematikai egységhez.
9 1. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Órakeret Zenei reprodukció-éneklés 40 óra (39+1)* Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy 8 óra (6+2)* csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti 8 óra (7+1)* alapismeretek Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése 8 óra (7+1)* Zenei befogadás Zenehallgatás 8 óra (6+2)* összes óraszám *a + órák a szabadon felhasználható (10%) órakeretet jelölik 72 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Zenei reprodukció-éneklés Órakeret 40 óra Iskolaérettség. Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással. Az éneklés helyes szokásainak kialakítása: helyes testtartás, helyes légzés, életkornak megfelelő hangerő, helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése), érthető szövegejtés, kifejező artikuláció, helyes frazeálás. Dalkezdés megadott hangról, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: kiolvasók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások (biton, triton, tetraton, pentachord, pentaton hangkészlettel). Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, tréfás dalok, párosítók, (pentaton, hexachord hangkészlettel). Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (Kodály Zoltán, Ádám Jenő). Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok. Egyenletes mérő és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel). Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, érthető szövegejtés, kifejező artikuláció. Matematika: számfogalom erősítése. Erkölcstan: szabálytudat erősítése. Környezetismeret: természeti
10 képek, évszakok, állatok. Dráma és tánc: népi gyermekjátékok drámai történései, népdal és néptánc kapcsolata. Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra. Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, kérdés-felelet. Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Órakeret 8 óra Előzetes tudás Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Egyenletes mérő, tempó változások érzékelése és reprodukciója, a belső hallás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmikai készség fejlesztése: Egyenletes mérő és a dal ritmusának hangoztatása (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel). Negyed, nyolcadpár, negyed szünet. Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal és ritmushangszerekkel. Komplex mozgásfejlesztés egyszerű tánclépésekkel (kilépések, kijárások). 2/4 ütemmutató. Ismétlődés a zenében, ritmusosztinátó. Gyorslassú érzékeltetése. Hallásfejlesztés: Hangrelációk érzékeltetése kézjellel. Énekes rögtönzés hangokkal, saját név éneklése szabadon vagy a tanult dallamfordulatokkal. dallamfordulatok: sm, lsm, smd Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: íráskészség fejlesztése.
11 Kulcsfogalmak/ fogalmak Egyenletes mérő, negyed, nyolcadpár, negyedszünet, ütem, ütemvonal, ütemmutató, dallam, dallamrajz. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, Órakeret zeneelméleti alapismeretek 8 óra Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. Ritmikai elemek, metrum: A mérő és ritmus megkülönböztetése. A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése. Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá (negyedérték), ti-ti (nyolcadpár), szün (negyed szünet Ritmikai elemek jele. ütemmutatók, ütemfajták: 2/4. Dallami elemek: Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: szó-milá-dó Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: s-ml-d A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz, alsó pótvonal. Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, hangjegy. Hangszár irányának megfigyeltetése Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete. Vizuális kultúra: jelek, jelzések értelmezése. Testnevelés és sport: mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig. Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szolmizációs név, kézjel, betűjel, kettes ütem, ismétlőjel, vonalrendszer, vonal, vonalköz. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret 8 óra Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból.
12 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgás improvizációja során. Ismeretek/fejlesztési követelmények A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú, táncos klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával); kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével; zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen hangerőváltás megfigyelése és reprodukciója; A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése: természetünk és környezetünk hangjai, emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang), a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton, szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar. Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül. Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás). Kapcsolódási pontok Erkölcstan: türelem, tolerancia. Környezetismeret: természetünk és környezetünk hangjai, hangutánzás Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált előadás, szabad mozgásos improvizáció. Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kezdés, befejezés, hangerő, a hangerő változása, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Zenei befogadás Zenehallgatás órakeret 8 óra Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban, figyelve a műfaji és stílusbeli sokszínűségre.
13 Ismeretek/fejlesztési követelmények Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audio, video) az évfolyam énekes és generatív tevékenységeihez, valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalom különböző korszakaiból. Beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is, különösen a következő témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszer-zenekar. Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a szereplők karakterének zenei eszközökkel történő azonosításával (pl. tündér, boszorkány, királylány, királyfi, udvari bolond és varázserejű hangszerek). Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma, irodalmi kapcsolatok. Dráma és tánc: cselekményes programzenék, mese, meseszereplők, dramatizált megjelenítés, pl. bábozás, pantomim. Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése Kulcsfogalmak/ fogalmak Énekes zene, hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás. Ellenőrzés, értékelés,minősítés Az a cél, hogy a kisiskolás örömmel, szívesen énekeljen, nyitott legyen a zenei élmények befogadására. A tanulási folyamat során csak szóbeli értékeléssel, biztatással és dicsérettel minősítjük a tanulók tudását. Negyedévenként szöveges értékelést adunk a tanuló fejlődéséről, félévkor és év végén jól megfelelt vagy megfelelt minősítést kapnak. A továbbhaladás feltételei Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. Értékelés félévkor és évvégén szövegesen.. Szöveges értékelés szempontjai: Kiválóan teljesített: Szívesen énekel egyedül és társaival. A dalokat tudja. Körjátékokban szívesen részt vesz, ritmusérzéke kiváló, a tanult zenei ismereteket tudja. Dalok mozgással való kísérése biztos.
14 Jól teljesített: Szívesen énekel egyedül és társaival. A dalokat tudja. Körjátékokban szívesen részt vesz. Ritmusérzéke megfelelő. Zenei ismeretei kicsit hiányosak. Dal mozgással való kísérése biztos. Megfelelően teljesített: Biztatásra énekel. Dalok ismerete hiányos. Nem szívesen vesz részt körjátékokban. Ritmusérzéke bizonytalan. Dal mozgással való kísérete bíztatásra szorul. Zenei ismeretei hiányosak. Felzárkóztatásra szorul: Nem szívesen énekel. Dalokat nem ismeri. Nem vesz részt a körjátékokban, Ritmusérzéke bizonytalan. Zenei ismeretei nagyon hiányosak. ZENEHALLGATÁSI ANYAG Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangoshalk, magas-mély. A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek zenéi. Néptánc-dialektusok, hangszeres népi tánczene. Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai). Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71, Szergej Prokofjev: Péter és a farkas [Petya i volk] op. 67.) DVDfelvételekről. Különböző stíluskorszakokból válogatott művek: Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrapunto alla Bestiale) Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule) Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4 Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetekből Leopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik) Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265, Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazza ladra) nyitány Georges Bizet: L'Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit)
15 Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából) Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l oye) Tündérkert Bartók Béla: Mikrokosmos, BB 105 részletek (pl. No Mese a kislégyről) Kurtág György: Játékok részletek Az aláhúzott zeneművek az eddig használt CD-n megtalálhatók.
16 2. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Órakeret Zenei reprodukció-éneklés 40 óra (39+1)* Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy 8 óra (7+1)* csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti 8 óra (6+2)* alapismeretek Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése 8 óra (6+2)* Zenei befogadás Zenehallgatás 8 óra (7+1)* összes óraszám *a + órák a szabad órakeretet jelölik 72 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Zenei reprodukció Éneklés Órakeret 40 óra Iskolaérettség. Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással. Az éneklés helyes szokásainak kialakítása: helyes testtartás, helyes légzés, életkornak megfelelő hangerő, helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése), érthető szövegejtés, kifejező artikuláció, helyes frazeálás. Dalkezdés megadott hangról c d hangterjedelemben, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások (biton, triton, tetraton, pentachord, pentaton hangkészlettel). Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, csúfolódók, (pentaton, hexachord hangkészlettel). Más népek dalainak megismerése (környező népek, nemzetiségek dalai). Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (Bárdos Lajos, Járdányi Pál). Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzó dallamosztinátó dalhoz. Egyszerű népdalkánonok játékos Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, érthető szövegejtés, kifejező artikuláció. Matematika: számfogalom erősítése. Erkölcstan: szabálytudat erősítése. Környezetismeret: természeti képek, évszakok, állatok.
17 megszólaltatása csoportokban. Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással. Dráma és tánc: népi gyermekjátékok drámai történései, népdal és néptánc kapcsolata. Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra. Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, stafétaéneklés, kérdésfelelet, kánon, egyszerű többszólamúság. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Órakeret 8 óra Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok. Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, metrikus egységek és kisebb formai egységek érzete, játékos feladatok megoldása alap ritmusokkal és hangokkal. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmikai készség fejlesztése: Félérték. Ritmus osztinátó, ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmusmemoriter. A ritmus változatos megszólaltatással (kéz és láb által). 4/4-es ütemmutató. Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel. Hallásfejlesztés: Hangrelációk érzékeltetése nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel. Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, mély és magas, rövid és hosszú, énekbeszéd. A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: íráskészség fejlesztése
18 dallamfordulatok: rdl, mrdl, ötfokú hangsorok dallamfordulatai: a lá pentaton hangsor (smrdl,), dó pentaton (lsmrd) és lefutó lá pentachord (mrdtl,) dó pentakord (sfmrd). Tanult mondókák éneklése rögtönzött dallammal a tanult dalok hangkészletének felhasználva, tanult dalok átköltése más befejezéssel, énekes párbeszéd. Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tempó, ritmus, ritmusérték, fél, ismétlés, ritmus, osztinátó, hangmagasság, dallamfordulat, dallamsor, kíséret, variáció, énekbeszéd. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Zenei reprodukció Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Órakeret 8 óra Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. Ritmikai elemek, metrum: A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése. Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: táá (félérték) és szüün (félérték szünete). Ritmikai elemek jele. Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábban megtanult elemekhez). A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrész megkülönböztetése ütemmutatók, ütemfajták: 4/4. Dallami elemek: Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: ré- alsó lá. Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: r-l. A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz, alsó pótvonal. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete. Vizuális kultúra: jelek, jelzések értelmezése. Testnevelés és sport: mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig. Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok.
19 Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, hangjegy. Hangszár irányának megfigyeltetése. Hangközlépés, hangközugrás megfigyeltetése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Négyes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, hangjegy, hangszár, hangközlépés, hangközugrás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret 8 óra Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból. A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgás improvizációja során. Képességfejlesztés a különböző műfajú, stílusú és karakterű zeneművek befogadásához a rendszeres zenehallgatás által. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú, táncos klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával); kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével; zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen hangerőváltás megfigyelése és reprodukciója; alapvető tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése, összehasonlítása és reprodukciója. A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése: természetünk és környezetünk hangjai, emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang), a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton, azok megkülönböztetése és Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált előadás, szabad mozgásos improvizáció. Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos
20 azonosítása a hangszer kezelése szerint, szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar, dalok felismerése különböző hangszerekről. Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül. Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás). Kulcsfogalmak/ fogalmak Kezdés, befejezés, hangerő, hangerőváltozás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Zenei befogadás Zenehallgatás Órakeret 8 óra Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerésével. Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban, figyelve a műfaji és stílusbeli sokszínűségre. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audio, video) az évfolyam énekes és generatív tevékenységeihez valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalom különböző korszakaiból beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is különösen a következő témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszer-zenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély). Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a szereplők karakterének zenei eszközökkel történő azonosításával (pl. tündér, boszorkány, királylány, királyfi, udvari bolond és varázserejű hangszerek).absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás). Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma, irodalmi kapcsolatok. Dráma és tánc: cselekményes programzenék, mese, meseszereplők, dramatizált megjelenítés, pl. bábozás, pantomim. Vizuális kultúra: zenével Kulcsfogalmak/ fogalmak Énekes és hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás.
21 A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanulók 60 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c d hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta, ötvonalas kotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálva éneklik. Megfelelő előkészítés után ilyeneket kiegészítenek, rögtönöznek. Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket. Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az értékelés és a minősítés alapja a megfogalmazott követelményrendszer. Egyéni és közösségi teljesítményeket egyaránt értékelünk. A tanulási folyamatban a fejlesztő értékelés dominál. A minősítés osztályzattal történik. A továbbhaladás feltételei: Éneklés 20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismeret. Tanult népszokások ismerete. Kifejező éneklés. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről.
22 Zenehallgatás Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól. Improvizáció Saját név megjelenítése (ritmikai és dallami) Zenei olvasás-írás, zenei ismeret A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele) felismerése és megszólaltatása kottaképről. A vonalrendszer ismerete. Tudjon dalritmus és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással. Értékelés: Félévkor szövegesen, év végén érdemjeggyel. Kiválóan teljesített Jeles (5) Szívesen énekel egyedül és társaival. A dalokhoz tartozó játékok közül sokat ismer. A dalokat ismeri, énekli, ritmuskíséretet tud adni hozzá. Ritmusértékeket felismeri, le tudja jegyezni, meg tudja szólaltatni. A tanult hangjegyeket ismeri, le tudja jegyezni a vonalrendszerbe. Jól teljesített Jó (4) Szívesen énekel egyedül és társaival, dalokhoz tartozó játékok közül sokat ismer. Dalokat ismeri, énekli, ritmuskíséretet tud adni hozzá. Ritmusértékeket felismeri, kis hibákkal le tudja jegyezni, meg tudja szólaltatni. A tanult hangjegyeket kis hibával felismeri, lejegyzi a vonalrendszerbe. Megfelelően teljesített Közepes (3) Nem szívesen énekel. A dalokhoz tartozó játékok közül néhányat is. A dalok szövegének ismerete hiányos, ritmuskíséretet kis hibával ad hozzá. Ritmusértékeket felismeri, segítséggel jegyzi le, szólaltatja meg, A tanult hangjegyek közül sokat nem ismer fel, nem tudja elhelyezni a vonalrendszerben.
23 Felzárkóztatásra szorul Elégséges (2) Nem szívesen énekel. Dalokhoz tartozó játékok közül nagyon keveset ismer. Dalok szövegét nem ismeri. Ritmuskíséretet sok hibával ad hozzá. Ritmusértékeket nem ismeri fel, nem tudja lejegyezni, megszólaltatni. A tanult dalokat nem ismeri fel, nem tudja lejegyezni. ZENEHALLGATÁSI ANYAG Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangoshalk, magas-mély. A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek zenéi. Néptánc-dialektusok, hangszeres népi tánczene. Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai). Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71, Szergej Prokofjev: Péter és a farkas [Petya i volk] op. 67.) DVDfelvételekről. Különböző stíluskorszakokból válogatott művek: Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrapunto alla Bestiale) Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule) Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4 Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetekből Leopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik) Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265, Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazza ladra) nyitány Georges Bizet: L'Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából) Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l oye) Tündérkert Bartók Béla: Mikrokosmos, BB 105 részletek (pl. No Mese a kislégyről) Kurtág György: Játékok részletek Az aláhúzott zeneművek az eddig használt CD-n megtalálhatók.
24 ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.) Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető. Generatív és kreatív készségek fejlesztése A generatív létrehozó, alkotó készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a
25 kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül. Felismerő kottaolvasás A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is.
ÉNEK-ZENE 1-4. BEVEZETŐ
BEVEZETŐ Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez.
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A változat
ÉNEK-ZENE A változat 51/2012. 12.21. EMMI rendelet 1. számú melléklete alapján Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat
RészletesebbenÉnek-zene 1-4. évfolyam
ÉNEK-ZENE A-változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
RészletesebbenVass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Ének-zene 1 4. osztály ÉNEK-ZENE. A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,
RészletesebbenLogopédia ÉNEK. 1-8 évfolyam
Logopédia ÉNEK 1-8 évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv A változata alapján készült. Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint
RészletesebbenMűvészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam
Művészetek műveltségterület Ének-zene 1-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 1 Ajánlás A ének-zene tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál
RészletesebbenHELYI TANTERV ÉNEK-ZENE
HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A változat) alapján Ének-zene az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok
RészletesebbenAz ének-zene alapvető feladata
Az ének-zene alapvető feladata A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó
Részletesebben5.6 Ének-zene az 1 4. évfolyam számára
Ének-zene az 1 4. évfolyam számára 5.6 Ének-zene az 1 4. évfolyam számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A) változatához Célok és feladatok Az ének-zene
RészletesebbenÉNEK-ZENE A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
Részletesebben2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve. az 1-4. évfolyamra
2013. ÉNEK ZENE Tantárgy helyi tanterve az 1-4. évfolyamra 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Kötelező minimális óraszám/hét 2 2 2 2 Szabadon tervezhető óraszám/hét - - - - Rendelkezésre álló órakeret/hét
Részletesebben1 4. évfolyam. 1. évfolyam
1 4. évfolyam A zenei nevelés általános és legfőbb ja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a NATban meghatározott
RészletesebbenKét tanítási nyelvű 1-4. évf. Ének-zene. 1. évfolyam. 1. évfolyam 2 72. 1. A tematikai egységek áttekintő táblázata
1. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 1. évfolyam 2 72 1. ek áttekintő táblázata címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó),
RészletesebbenÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam
ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók folyamatos motiválása, amely a sok sikerélménnyel járó
RészletesebbenÉnek-zene. 1-2. évfolyam
Ének-zene 1-2. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel
RészletesebbenSÜLE FERENC. Kézikönyv a Második daloskönyvem 2. tanításához
SÜLE FERENC Kézikönyv a Második daloskönyvem 2. tanításához dalos_2_kk.indd 1 Szerző Süle Ferenc Szerkesztette Benkőné Nyírő Judit Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet
Részletesebbenkreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét.
ÉNEK-ZENE Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Ének-zene. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.03.1.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Ének-zene készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.03.1. alapján 1-4. évfolyam. 2 Helyi tanterv Ének-zene 1. évfolyam 3
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,
RészletesebbenÉNEK-ZENE 1-2 A változat
ÉNEK-ZENE 1-2 A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
RészletesebbenÉnek-zene helyi tantárgyi tanterv 9-10. osztály RPI szakmai munkaanyag
A tantárgy órakerete: Ének-zene Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok 9-1. évfolyamok Évfolyam Heti órakeret Évi órakeret Kerettantervi Helyi tervezésű órakeret órakeret 9. 1 36 32
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános iskola Ének-zene Évfolyam: 1 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: a szóbeli vizsga
RészletesebbenÉNEK 2. évfolyam. Zenei reprodukció Éneklés
ÉNEK 2. évfolyam Zenei reprodukció Éneklés 40 óra Iskolaérettség. Dalkincs bıvítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással. Az éneklés helyes szokásainak kialakítása: helyes testtartás, helyes
Részletesebbenzeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező
ÉNEK-ZENE Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és
RészletesebbenÉNEK-ZENE 1-2 A változat
ÉNEK-ZENE 1-2 A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
RészletesebbenA Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Helyi Tanterve. Alsó tagozat
A Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Helyi Tanterve Alsó tagozat 12 ÉNEK-ZENE... 3 Általános tájékoztató... 4 1. évfolyam... 10 2. évfolyam... 16 3. évfolyam... 24
RészletesebbenMŰVÉSZETEK MŰVELTSÉGI TERÜLET
MŰVÉSZETEK MŰVELTSÉGI TERÜLET Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 ÉNEK-ZENE Bevezető és kezdő szakasz... 6 A változat... 7 A tantárgy fejlesztési a következők:... 7 1 4. évfolyam... 10 Fejlesztési feladatok
RészletesebbenAz ének-zene alapvető feladata
Az ének-zene alapvető feladata A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó
RészletesebbenÉNEK-ZENE. Célok és feladatok
ÉNEK-ZENE Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,
RészletesebbenÉNEK-ZENE Az általános iskola 1-4. évfolyama számára
ÉNEK-ZENE Az általános iskola 1-4. évfolyama számára Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
RészletesebbenA BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
ÉVFO- LYAM: 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. A BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: KERETTANTERV /átvett, adaptált/ A TANTÁRGY NEVE: Ének-zene (angol, normál tarterv) Ének-zene
RészletesebbenÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam A változat
ÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,
RészletesebbenÉNEK-ZENE helyi tanterv az általános iskolák 1 4. évfolyama számára
ÉNEK-ZENE helyi tanterv az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat
RészletesebbenHelyi tanterv ÉNEK-ZENE. 1 4. évfolyama számára
Helyi tanterv ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. ÉNEK - ZENE Évfolyam: 1-4.
MŰVÉSZETEK Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. nor. né. nor. né. nor. né. nor. né. Ének - zene 2 1,5 2 1,5 2 1,5 2 1,5 Éves óraszám 72 54 72 54 72 54
RészletesebbenÉNEK-ZENE évfolyam
ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
RészletesebbenH E L Y I T A N T E R V
Sportiskolai Általános Iskola 1 Ének-zene 1.-4. évfolyam H E L Y I T A N T E R V ÉNEK-ZENE 1.-4. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Bilics
RészletesebbenÉNEK-ZENE évfolyama számára. A változat. Célok és feladatok
ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyama számára A változat Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra
RészletesebbenTagozatos Ének-zene 1. osztály
Tagozatos Ének-zene 1. osztály Tematikai egység/ A tematikai egység nevelésifejlesztési Zenei reprodukció Éneklés óra Legalább 10-15 népi énekes játék, gyermekdal, mondóka ismerete. Gyermekvers kifejező
RészletesebbenÉNEK- ZENE HELYI TANTERV ÉNEK - ZENE. 1. évfolyam
ÉNEK - ZENE 1. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Éves órakeret felosztása témakörönként Témakörök Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó),
Részletesebben8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám:
8. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 8. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A) változatához. ÉNEK-ZENE az általános iskolák 1 4.
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A) változatához ÉNEK-ZENE az általános iskolák 1 4. évfolyama számára A változat Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának
RészletesebbenBolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Ének-zene
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu Ének-zene ÉNEK-ZENE
RészletesebbenHELYI TANTERV ÉNEK-ZENE
Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda OM: 201694 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Telefon: (62)510-905 HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE 1-4. ÉVFOLYAM normál tanterv 2017. Készítette: A Katolikus Pedagógiai Intézet
RészletesebbenÓraterv. Az óra témája: Több területet tartalmaz, pl.: Nyújtott ritmus, dó pentachord, dalkincsbővítés - új tartalom elsajátíttatása, hangszerek
Óraterv A pedagógus neve: Műveltségi terület: Tantárgy: Osztály: Az óra témája: Több területet tartalmaz, pl.: Nyújtott ritmus, dó pentachord, dalkincsbővítés - új tartalom elsajátíttatása, hangszerek
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A) változatához ÉNEK-ZENE az általános iskolák 1 4. évfolyama számára A
RészletesebbenÉNEK-ZENE 1-4. Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola
Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: Művészetek KERETTANTERV /átvett, adaptált/ EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Évfolyam A tantárgy neve 1. Ének-zene
RészletesebbenVámbéry Ármin Általános Iskola Csetény. Helyi tanterv. Ének-zene évfolyam. Évfolyam Heti órakeret Évi órakeret
Vámbéry Ármin Általános Iskola Csetény Helyi tanterv Ének-zene 1-4. évfolyam Évfolyam Heti órakeret Évi órakeret 1. 2 72 2. 2 72 3. 2 72 4. 2 72 Érvénybe lép: a 2013-14-es tanévtől 1 ÉNEK-ZENE A VÁLTOZAT
RészletesebbenÉNEK-ZENE A változat
ÉNEK-ZENE A változat Órakeret: 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Heti óraszám 2 2 2 2 Éves óraszám 72 72 72 72 Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket
RészletesebbenBalatonkenese Pilinszky János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Készült az
Balatonkenese Pilinszky János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola KERETTANTERV: Általános iskola 1 4. évfolyam Készült az - 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
RészletesebbenÉNEK-ZENE A változat
ÉNEK-ZENE A változat A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza. Kodály Zoltán Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével,
RészletesebbenÚjszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola ÉNEK ZENE 1-4. HELYI TANTERV ÚJSZÁSZI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013.
ÉNEK ZENE 1-4. HELYI TANTERV ÚJSZÁSZI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE az 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni
RészletesebbenH E L Y I T A N T E R V
Sportiskolai Általános Iskola 1 Ének-zene 1.-4. évfolyam H E L Y I T A N T E R V ÉNEK-ZENE 1.-4. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Bilics
RészletesebbenHELYI TANTERV ÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam
2013 HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400 1 HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE 1-4. évfolyam Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy
RészletesebbenÉNEK-ZENE TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA
ÉNEK-ZENE TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA AZ ÉNEK-ZENE TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI... 1 A TANTÁRGY FEJLESZTÉSI CÉLJAI... 2 Zenei reprodukció... 2 Éneklés... 2 Generatív és kreatív készségek
RészletesebbenÉNEK-ZENE. 1. évfolyam
ÉNEK-ZENE 1. évfolyam A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, az igényes zene bemutatása és megszerettetése, kulcsot adva a tanulóknak az éneklésen, zenélésen keresztül
RészletesebbenÉnek-zene 1-4. évfolyam
1. Tantárgyi címoldal Ének-zene 1-4. évfolyam Helyi tantárgyi tanterv A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: az ének-zene tantárgy oktatása a Sarkadi Általános
RészletesebbenÉNEK-ZENE TANTERV. Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola Nyíracsád
ÉNEK-ZENE TANTERV Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola Nyíracsád Aki a zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok
RészletesebbenÉNEK-ZENE 1 4. Fejlesztési célok:
ÉNEK-ZENE 1 4. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése, az igényes zene bemutatása és megszerettetése, kulcsot adva a
RészletesebbenMiskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Művészetek műveltségi terület VII. Ének-zene Vizuális kultúra 1-4. évfolyam 5-8.
Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Művészetek műveltségi terület VII. Ének-zene Vizuális kultúra 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam Miskolc, 2014. március 28. ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV 1-4.
RészletesebbenTagozatos Ének-zene 2. osztály
Tagozatos Ének-zene 2. osztály Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Zenei reprodukció Éneklés 65 óra Legalább 10-15 népi énekes játék, gyermekdal, mondóka ismerete. Gyermekvers
RészletesebbenÉNEK-ZENE A változat
ÉNEK-ZENE A változat A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza. Kodály Zoltán Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés
RészletesebbenDobó István Általános Iskola. Ének. 1. osztály. Iván Katalin 2017/2018.
Dobó István Általános Iskola Ének 1. osztály Iván Katalin 2017/2018. Ének tanmenet 1. osztály Éves óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra Taneszközök: Süle Ferenc: Első daloskönyvem Készült: Az Apáczai Kiadó
RészletesebbenHelyi tanterv ÉNEK-ZENE évfolyama számára
Helyi tanterv ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra
RészletesebbenÉnek-zene. 1-6. évfolyam. tantárgy 2013.
Ének-zene tantárgy 1-6. évfolyam 2013. Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene
RészletesebbenÉNEK-ZENE. 1-8. évfolyam
ÉNEK-ZENE 1-8. évfolyam Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,
RészletesebbenIrinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154. HELYI TANTERV Ének - zene 1-4. osztály 2013
Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi Szabadság tér 30. 031154 HELYI TANTERV Ének - zene 1-4. osztály 2013 Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket
Részletesebbenqwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwer tyuiopasdfghjklzxcvbnmqwerty uiopasdfghjklzxcvbnmqwertyui
qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwer tyuiopasdfghjklzxcvbnmqwerty uiopasdfghjklzxcvbnmqwertyui Ének - zene opasdfghjklzxcvbnmqwertyuiop asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas
RészletesebbenÉNEK-ZENE A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
Részletesebben5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz.
5. évfolyam Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan
RészletesebbenÉnek-zene 1 4. évfolyam
Ének-zene 1 4. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel
RészletesebbenÉNEK-ZENE Helyi tanterv ének-zene
ÉNEK-ZENE Helyi tanterv ének-zene Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez,
RészletesebbenÉnek-zene 1 4. évfolyam
Ének-zene 1 4. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel
RészletesebbenÉNEK-ZENE A változat
ÉNEK-ZENE A változat A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza. Kodály Zoltán Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés
RészletesebbenÉnek-zene 1 4. évfolyam
Ének-zene 1 4. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók folyamatos motiválása, amely a sok sikerélménnyel járó
RészletesebbenÉNEK-ZENE 1-4. ÉVFOLYAM
ÉNEK-ZENE 1-4. ÉVFOLYAM ÉNEK-ZENE az általános iskolák 1 4. évfolyama számára A változat Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés
RészletesebbenHelyi tanterv. Célok és feladatok
Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják
Részletesebben6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás
6. évfolyam A Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 6. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan
RészletesebbenÉNEK-ZENE A változat
ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
RészletesebbenÉNEK-ZENE 5-8. Helyi tanterv ének-zene
ÉNEK-ZENE 5-8. Helyi tanterv ének-zene Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó
RészletesebbenÉNEK-ZENE az általános iskolák 3. évfolyama számára
ÉNEK-ZENE az általános iskolák 3. évfolyama számára Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat
RészletesebbenA BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE ÉNEK-ZENÉBŐL
A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE ÉNEK-ZENÉBŐL NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: Művészetek Ember és társadalom KERETTANTERV : EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet1.
Részletesebben1 4. évfolyam. Ének-zene. Kerettanterv típusa: B változat évfolyam
1 4. évfolyam Ének-zene Kerettanterv típusa: B változat 1 4. évfolyam A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, az igényes zene bemutatása és megszerettetése, kulcsot
RészletesebbenÉNEK ZENE. Alapfokú nevelés oktatás szakasza. 1-4. évfolyam (A változat)
ÉNEK ZENE Alapfokú nevelés oktatás szakasza 1-4. évfolyam (A változat) Az Apáczai Kiadó által megjelentetett kerettantervi ajánlás felhasználásával készült Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának
RészletesebbenA tankönyvben található zenei szemelvények, gyakorlatok alkalmasak a kerettanterv által biztosított 10%-os szabad órakeret kitöltésére is.
Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet. 2. sz. melléklet 2.2.12. A) változatához Ének-zene az általános iskolák 5-8. évfolyama számára Kerettantervi megfelelés Jelen helyi
RészletesebbenÉnek-zene. Pitypalatty-völgyi Református Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Parasznya
Ének-zene Pitypalatty-völgyi Református Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Parasznya Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok 1-4. évfolyamok A tantárgy órakerete:
RészletesebbenÉNEK-ZENE B változat
ÉNEK-ZENE B változat 1. évfolyam A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, az igényes zene bemutatása és megszerettetése, kulcsot adva a tanulóknak az éneklésen,
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet (A) változatához. ÉNEK-ZENE az általános iskolák 1 4.
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A) változatához ÉNEK-ZENE az általános iskolák 1 4. évfolyama számára A változat Célok és feladatok Az ének-zene tantárgy tanításának
Részletesebben1. osztály. Elfogadva: 2013. augusztus 29.
Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. sz. melléklet: A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz
RészletesebbenÉnek-zene 3-4. osztály. Reprodukció (éneklés, generatív készségek, felismerő kottaolvasás)
Ének-zene 3-4. osztály Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók folyamatos motiválása, amely a sok sikerélménnyel járó
RészletesebbenHelyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY
Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene
RészletesebbenÉNEK-ZENE 8. osztály
ÉNEK-ZENE 8. osztály Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer. BTA1104L Zenei készségfejlesztés
Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BTA1104L Zenei készségfejlesztés Féléves tematika: Az alsó tagozatos ének-zeneoktatáshoz szükséges helyes éneklési készség kialakítása. Az ének-zenei alapismeretek
RészletesebbenNTK III. évfolyam tantárgy-pedagógia előadás november 19. Zenehallgatás Zenehallgatóvá nevelés. előadó: Szesztay Zsuzsa adjunktus
NTK III. évfolyam tantárgy-pedagógia előadás 2018. november 19. Zenehallgatás Zenehallgatóvá nevelés előadó: Szesztay Zsuzsa adjunktus Zenehallgatóvá nevelés A tantárgy neve a közoktatásban: ének-zene
RészletesebbenAZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel
AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis
RészletesebbenÉNEK-ZENE évfolyam
ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam B változat Iskolánkban emelt óraszámú ének-zene oktatás folyik. Ezért a Kerettanterv ezen változatát a törvényben meghatározott magasabb óraszámoknak megfelelően dolgoztuk át a
RészletesebbenÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam emelt szint
ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam emelt szint A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, az igényes zene felmutatása és megszerettetése, kulcsot adva a tanulóknak az éneklésen,
Részletesebben