ORSZÁGOS FÖLDMÉRÉSEK AZ ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLATÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ORSZÁGOS FÖLDMÉRÉSEK AZ ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLATÁBAN"

Átírás

1 GAZDASÁG-FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNY AZ EGYET. KÖZGAZD. KAR FÖLDRAJZI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYA IGAZGATÓ: GR. T E L E K I PÁL HY.R.T. VII. ORSZÁGOS FÖLDMÉRÉSEK AZ ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLATÁBAN IRTA GERŐ LÁSZLÓ A T H E N A E U M IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSULAT NYOMÁSA, 1934 BUDAPEST

2 ISIN* vsj» i "-mr-r Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Budapest.

3 Országos földmérések az állami közigazgatás szolgálatában ))Zum richtigen Verständnis unserer Landesvermessungen, zur unparteiischen Würdigung ihrer Vorzüge und auch ihrer Mängel ist die geschichtliche Forschung von grosser Wichtigkeit. Der rein technisch-mathematische Masstab versagt oft bei geodätischen Fragen ; man muss studieren, auf welchem Wege ist die Sache so geworden, wie sie heute ist, welche amtlichen Verhältnisse würden berührt, wenn man eine geodätische Änderung vornehmen wollte usw... Auf diesem geschichtlichen Wege wird die hohe Bedeutung unseres Faches sowohl als Teil der mathematisch-technischen Gesamtwissenschaft, als auch in seiner staatlichen Bedeutung am besten erkannt.«( Jordan.) A XVIII. századig az országos felmérések csaknem kizárólag a hadviselést szolgálták. A felméréseket gyorsan kellett végrehajtani, a térképezést kezdetleges eszközökkel, többnyire szabatos mathematikai alap nélkül, kis méretarányban végezték. A nagy méretarányú országos felméréseket, elsősorban a földadó kivetéséhez szükséges adatok megállapítására, Európa csaknem minden államában a XVIII. sz. II. felében és a XIX. sz. elején rendelik el. II. Katalin már 1765-ben elrendeli az orosz kataszteri felmérést, mégpedig nemcsak a földadó helyes és igazságos elosztására, hanem a birtokok jogviszonyainak egyidejű rendezésére is. A német államok e tekintetben követték az orosz példát, 1 míg Franciaországban, bár I. Napoleon az 1 Kataster-Karten sollen juristische Dokumente sein in Bezug auf die Besitzverhältnisse/die Bebauung, die Nutzung, den Wert d. Grund u. Bodens.

4 4 i8il-ben elrendelt kataszter-tői azt kívánta»qu'il fteut et dóit mérne nécessairement servir de titre en justice pour prouver la propriété, et qu'il sóit le grand-livre terrier de la France«a bíróságok birtok-pereknél mégsem ismerték el jogalapul. A földadókatasztert 1 e felmérések előtt, bemondások, vagy becslések alapján történt hatósági összeírások képezték, melyeknek az volt a rendeltetésük, hogy a községek, járások adókötelesei közt arányosan, a birtok jövedelme alapján szabhassák ki az adókat. A legrégibb ilyen jegyzék az angol Domesday-book (Liber judicarius Angliáé) a nagy angol birodalmi földkönyv, mely Hódító Vilmos rendeletére években készült s az akkori birtokviszonyoknak tökéletes képét adja. E jegyzék igen hosszú ideig szolgált az állami terhek elosztásának alapjául. Hazánkban az első adókiigazítás céljából végrehajtott összeírás 1765-ben Mária Terézia uralkodása alatt készült (örököstartományi úrbéri összeírás). Az évi VIII. t.-c. kimondja, hogy a telek nem lehet az adózás alapja. Ennek ellenére a fiziokrata felfogású császár : II. József 1786-ban,»Magyarországban és a hozzátartozó tartományokban, valamint Erdélyben levő összes telkek felmérését és jövedelmének összeírását«rendeli el, a földek és fundusok területének és gyümölcsöző termékenységének figyelembevételével. 2 A másfél évre tervezett ( ) és többnyire laikusok által végzett kezdetleges területi és jövedelmi megállapítás»az egyenlő adó üdvös és méltányos célját«nem érte el, mert még a számítások befejezése előtt (1790) a császár halálával elpusztították úgy, hogy csak töredékei maradtak meg egyes megyei levéltárakban. (Ez az országos összeírás semmiféle összefüggésben sem volt a II. József által elrendelt és ebben az időben ( ) végrehajtott országos felméréssel, amelyet»josephinische Aufnahme«, illétve I. katonai felvétel név alatt ismerünk. Ez utóbbi kizárólag hadászati célokra készült.) A külföldön már ekkor felmérésen és osztályozáson nyugvó kataszter alapján határozták meg az adót. Elsőnek Württemberg (1705), majd a többi német állam készítette el kataszterét a XVIII. században. A modern kataszter mintáját Franciaország teremtette meg a forradalom utáni adóreform kapcsán ( ) készített, de nem tökéletes parcella-kataszterrel, 3 Hasonlóan végezték el e munkát Bajorországban ( ), Württembergben ( ), Szászországban ( ), Badenben ( ), Hessenben ( ), Poroszországban 1 Kataster (catastrum, capitastrum =t fejadójegyzék)»capitum register«. 2 Fördős László : A 11. József-féle kataszteri földmérés Magyarországon. 3 Szilágyi Béla : Külföldi felmérési munkálatok (Geodéziai Közlöny, 1931.).

5 5 (i86i 1865) és Ausztriában is ( ). Ezeknek a katasztereknek szabatos, országos háromszögelésen nyugvó részletes (parcella) felmérés az alapja. Míg a felmérés, ha mindjárt rendkívül hosszadalmas és költséges művelet is, mégis elérheti a megkívánt legnagyobb pontosságot, a jövedelem kiszámítása, becslés, osztálybasorozás, mindig bizonyos mértékű bizonytalanságot rejt magában. Az 1817 december 23-án kiadott császári pátens az osztrák örökös tartományokban részletes felmérés alapján»állandó kataszter«létesítését rendeli el. A felmérés alapján földkönyvet kellett volna készíteni, amely minden földrészlet (parcella) területét, átlagos tiszta jövedelmét tartalmazta és ilymódon a helyes adózás alapját szolgáltatta volna. Egyelőre azonban a felmérési alapmunkálat hosszadalmas voltára való tekintettel (1819-ben) az adó sürgős kivetésére alkalmas»ideiglenes földadókataszterk készítettek. Ausztriában ig a parcella-katasztert új osztályozással helyesbítik s 1883-ban a kataszter mérnöki nyilvántartását rendszeresítik. Magyarországra nézve az 1849 október 20-i császári pátens rendeli el a földadókataszter létesítését. 1 Ez a pátens így rendelkezik :»Tekintettel arra, hogy az 1849 március 4-cn kelt pátens 24* -a az összes állampolgárok teherviselésének arányos (gleichmässig) elosztását mondja ki, úgy az igazságosság, mint az utóbbi időben rendkívüli módon fokozódott állami követelmények érdekében úgy Magyarországon, mint Erdélyben oly gyorsan, amennyire ily fontos munkálat nagysága és nehézsége azt megengedi, rendezett»földadó kataszter«létesítendő.«a föld és ház egyenlő megadóztatását a többi bel- és külföldi országokban bevált és a»jólét kifejlődésére rendkívül alkalmasnak bizonyult«alapelvek alapján kell végrehajtani, (als zweckmässig und für die Entwicklung d. Wohlstandes in denselben höchst zuträglich bewährt haben.)»tekintettel a feladat kielégítő megoldásához szükséges előkészítő munkák előreláthatóan hosszú tartamára, az addig végzett mérések felhasználásával olyan provizóriumot kell létesíteni, amely a közterhek igazságos és arányos elosztásának megfelel.«a»földadó provizórium«(földadó ideiglen) végrehajtására 1850 március 4-én kiadott pátens elrendeli a meglevő térképanyagnak felhasználását és annak részben helyszíni mérés, részben bevallás alapján való kiegészítését. A földadó ideiglen eredményei az években készült 1 : 7200 (1" = 100 öl) méretarányú Konkretuális térképek. A felmért község-, vagy dülőhatárokon belül az egyes parcellák területeit bevallás és összeegyeztetés alapján határozták meg. (Innen a vallományi munkálat elnevezés.) 1 Kaiserl. Patent v. 20. Okt. 1849, über die Einführung d. Grundsteuer-Katasters in Ungarn u. die Festsetzung eines Grundsteuer Provisoriums bis zur Vollendung stabilen Katasters. des

6 6 A provizórium elkészült úgy Magyarország, mint Horvát-Szlavónországok (1853) és a királyhágóntúli (Erdély) részek (1867) területére nézve. Az 1849 október 20-i pátens alapján 1853-ban indul meg az ország első szerves kataszteri jelmérése. Központi irányítását a wieni pénzügyminisztériumban létesített földmérési igazgatóság és az ehhez kapcsolt háromszögelő hivatal látta el. Szervezet : Püm. Wien. Földmérési igazgatóság. Háromszögelőhivatal. Földmérési aligazgatók. Földmérési felügyelőségek (1856-ban 12, 1857-ben 18, ben 16, 1860-ban 17, ban 22), átlag 13 földmérési osztállyal, melyek mindenikében egy mérnök és egy segédmérnök volt beosztva. Az első felmérési utasítást (német nyelven) 1856-ban, a másodikat 1865-ben adták ki. (Ezt követték az 1870., 1874., majd 1904-ben kiadott utasítások.) A háromszögelési alaphálózat 1 a Liesganig által mért bécsújhelyi bázisból indul ki és a Generalquartiermeisterstab által a monarchia II. katonai felméréséhez végzett háromszögelési munkálatokat (1807) használja fel. Ennek a Dunántúli föhálózat-nak I., II. és III. rendű hálózatában a szögmérést a háromszögelő hivatal teodolittal végezte, míg a felmérés céljait közvetlenül szolgáló IV. rendű pontokat üveglapra ragasztott papíron távcsöves vonalzóval, grafikus eljárással 1 : méretarányban határozták meg. A grafikus háromszögeléssel meghatározott pontok koordinátáit az üveglapról lemérték és 1 : 2880 méretarányú szelvényekre rakták fel a részletes felméréshez. A Dunántúli hálózat-ytoz csatlakozva években fejlesztik ki a felsőmagyarországi főhálózatot Máramaros vármegye déli határáig, az I., II., III. rendű hálózatban teodolittal, a IV. rendűben mérőasztalon végzett háromszögeléssel (kivéve Bereg, Ugocsa és részben Máramaros vármegyéket, ahol teodolittal mérték a IV. rendű hálózat szögeit is). 2 Ugyancsak a Dunántúli főhálózathoz kapcsolódott a horvát-szlavón háromszögelési hálózat is, részben a budapesti koordináta rendszerben, részben pedig az ivanici alappont koordináta rendszerében. A különféle alapokból kiinduló, különböző pontosságú háromszögelési munkálatokat közös nevezőre kellett hozni, hogy az országos felmérésnek egységes, szervesen összefüggő és a kor viszonyaihoz képest szabatos alapja legyen. Ezért években az összes mérések revíziója és kiegészítése után Magyarország területére a stereografikus (Konformis, azimutális) sík vetületre vonatkoztatott szabatos háromszögelési alapot (budapesti rendszer), Erdélyben pedig ig a marosvásárhelyi rendszerre vonatkoztatott stereografikus hálózatot vezették be. E hálózatok kiépítését és a leg- 1 Lásd a csatolt I. sz. vázlatot a 25. oldalon. - Antalífy Andor :»Magyar állami földmérés«

7 7 kisebb négyzetek módszerén alapuló kiegyenlítését a m. kir. háromszögméreti számító hivatal hajtotta végre. 1 Ennek a munkálatnak megfelelő szabatosságát az évben végrehajtott európai fokmérések során állapították meg. A katonai alapvonal mért hossza öl. A háromszöghálózatból számított budapesti alapvonal hossza öl. Különbözet = 1/ Az új hálózatban a IV. rendű hálózatig minden szögmérést teodolittal végeztek és kiszámított adatait 1867-től kezdve használták fel. A háromszögelési alappontoknak (I IV. rendű) tengerszínfeletti magasságait zenittávokból, trigonometrikus magasságméréssel kezdettől fogva meghatározták. (Lásd az egykorú térképeken a háromszögelési pontok mellé írt magassági adatot, bécsi ölben, a fiumei tengerészeti akadémia vízmércéjének 0 pontjára vonatkoztatva.) A részletes jelmérést közvetlenül megelőzően minden községben a politikai határokat és az egyéni birtokok határát kellett megállapítani és lehetőleg állandó jelekkei kitűzni. A politikai határok megállapítását a határleíró kataszteri mérnökök közreműködésével a községi elöljáróságokból é-; hatósági közegekből álló bizottságok végezték el a helyszínen. Működésük eredményei a határleírási jegyzökönyvek. A részletes felmérést 1" = 40 öl 2 vagyis 1:2880 méretarányban községenkint, 1000 öl (kelet-nyugat) hosszú és 800 öl (észak-dél) széles szelvényeken (egy szelvény területe 500 kat. hold á öl), grafikus felvételi eljárással hajtották végre mérőasztalon, távcsöves vonalzóval. Az egyéni birtokhatárok kitűzésére, megfelelő törvény hiányában, rendeleti úton intézkedtek. A vármegyei, hatósági közutak határvonalait az államépítészeti hivatalok, 1 ' a vasutak birtokhatárát a vasúttársaságok, az árvízvédelmi, vízszabályozási berendezések határait az érdekelt társulatok, a községi (dűlő) utakat, a községi elöljáróságok kitűzése és a rendelkezésre bocsátott térképek figyelembevételével mérték fel. Az előírt méretaránynak megfelelő pontossággal, vízszintes vetületben ábrázoltak mindent, ami a földadó helyes kivetésének alapját szolgáltató adatok pontos megállapításához szükségesnek mutatkozott. így az egyéni birtokok határvonalát, valamint minden művelési ágnak határvonalait, házakat, udvart és gazdasági épületet, állandó építményeket, utakat, utcákat, tereket, vizeket, öntöző és lecsapoló, árvízvédelmi berendezéseket, stb. 1 Johann Marek :»Technische Anleitung z. Ausführung d. trigon. Operationen d. Katasters 1875«. 2 1 hüvelyk = 40 bécsi öl ; 1 bécsi öl = méter. 3 Kincstári birtokok határait, a kincstári közegek.

8 1 8 A grafikus háromszögeléssel meghatározott részletpontok között egyre sűrűbben alkalmazzák a részletpontok közvetlen bemérését is. A helyszíni munkálatok kétségtelenül a viszonyokhoz képest szabatosan ábrázolják a felmérés időpontjának megfelelő birtokállapotot, területmeghatározásai pontosak. E munkálatok a felmérési felügyelők részéről gyakran ellenőriztetnek. A kész térképekről a helyszínén kartonra ragasztott vékony átlátszó papíron másolat, úgynevezett birtokvázlat készül, amelyben a színek a művelési ágakat jelzik, a beírt nevek a tulajdonosok és dűlők neveit és a számok a mérnök által meghatározott helyrajzi számokat jelentik. (Ezek nem térképek, hanem vázlatok!) A záróhelyszínelés alkalmával a helyszíni munkálatokat a meghívott ingatlantulajdonosoknak bemutatják. Az irodai munka során pedig elkészítik azokat a kimutatásokat, amelyek az ingatlanoknak megadóztatásához alapul szolgálnak. A területszámítási (téli) munkák befejezése után a térképek sokszorosítás végett a bécsi kőnyomdai intézetbe, majd megőrzésre a kataszteri térképtárakba kerültek a kimutatásokkal és jegyzékekkel együtt. Az években ilymódon végrehajtott felméréseredményeit 1 adókivetés céljaira nem használták fel alapanyagul, egyedül a monarchia III. katonai (topográfiai) felvételénél és a birtokrendezéseknél. Munkateljesítmény : A Magyar Állam területe Ebből években háromszögelt terület részletes felmérés.. térképsokszorosítás mfd n mfd.» (26-4%) A részletes felmérés évi átlaga A földmérési intézmény a m. kir. pénzügyminiszter hatáskörébe kerül. ( Telekzeti felmérésnek is nevezik.) Szervezet : Háromszögelési hivatal. Pénzügyminisztérium... ügyosztály. Földmérési igazgató. Felmérési felügyelőség (13) 1868 (15) (10) 1874 (10) ( 9) (") a osztály (2-4%) Térképtár. Pozsony. Kassa. Zágráb. Kőnyomdai intézet Budán. 1 Lásd II. számú mellékletet a 27. oldalon. 2 Keleti Károly :»Telekadó és Kataszter«1868.

9 9 Mérnökök létszáma 1867-ben : 280. Az évi XXV. t.-c. az adórendezésnek törvényhozás útján leendő állandó megállapítása iránti törvényjavaslat előkészítését rendeli el. Addig is az évre kivetendő földadónak a földsorozati munkálatban kimutatott évi tiszta jövedelemnek százalékban megállapított összege a következő : Magyarországban állami adó fejében % Erdélyben 10% földtehermentesítési járulék fejében... 9 % Erdélyben 9% pótlékok fejében % Erdélyben 3% Földadó alá nem esnek : Összesen 29-76% Erdélyben 22%, a) a gazdaságilag nem művelhető és nem használható terméketlen területek, b) országos, megyei és községi utak, utcák, közterek, háztelkek, udvarok és szérűskertek, c) vízcsatornák és védtöltések, d) temetkezési helyek, e) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló tudományos, közhasznú és jótékony intézetek céljaira szolgáló kertek. Ha az adózás alatt álló földrészletek valamilyen oknál fogva a felsorolt földadó alá nem esők közé sorolhatókká válnak, a bejelentéstől kezdve fölmentetnek az adó alól, míg ellenkező esetben, ha az adómentességi feltétel megszűnik, a bejelentés elmulasztását bírsággal sújtják. A költséges vízszabályozási, vagy más munkával hasznavehetőkké tett területek 15 évi adómentességben, illetve adóváltozhatlanságban részesülnek. Uj településeknél a telephez tartozó földekre 3 6 évi adómentességet biztosít a törvény évben Budán kőnyomdai intézet létesül a kataszteri térképek kővéséssel való sokszorosítására A részletes felmérés kapcsán a 10 öles szintvonalak meghatározását elrendelik (1896-ig) ben mint m. kir. Allam-nyomda egyesítik a budai és temesvári térképeket nyomtató fiókintézeteket március 19-én Kataszteri felmérésről szóló törvényjavaslatot nyújtanak be. Ennek hiányait pótolva, 1872 december 7-én átdolgozott javaslatot a képviselőházban letárgyalták, de nem bocsátották szentesítés alá, mert a változásoknak nyilvántartásáról a törvényjavaslatban nem történt gondoskodás : VII. t.-c. a földadó szabályozásáról a következő rendelkezéseket tartalmazza : ^Országos törvénytár n. sz. 79. és köv. old.

10 l 10 A földbirtok arányos megadóztatása céljából minden földbirtok tiszta ;jövedelme újból kinyomoztatik és általános földadó- Kataszter készíttetik. Földadó tárgyát nem képezik : a) közutak, állandó dűlőutak, utcák, közterek, b) beépített háztelkek és udvarok, c) szállításra használt és vízműveket szolgáló csatornák, d) védtöltések és csatornák (1871 : XXXIX. és XL., 1890 : X. t.-c.), e) temetkezési helyek, f) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznú vagy jótékony intézetek céljaira közvetlen szolgálnak, g) közhatósági vagy gazdasági, erdészeti és más hasoncélú egyesületek által közcélra fenntartott és tanítási célokra szolgáló fa- és szőlőiskolák. Ideiglenesen adómentesek az 1868 : XXV. t.-c.-ben kedvezményezett ingatlanok is. Ezenkívül a futóhomokon, köves vagy vízmosásos, silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon befejezett erdősítések évig. Kipusztult szőlőterületek újabb beültetés után 6 évig. A földadó a földbirtokot terheli és annak tényleges birtokosa által fizetendő. A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket. Nem vétetnek figyelembe a földbirtokkal összekötött jogok és azoknak valamely más földbirtokkal vagy iparággal való gazdasági összefüggése, sőt a terhek sem. A tiszta jövedelem becslésen alapul. Művelési ágak : Szántók: azok a részletek, melyeken gabonaneműek, kapás vagy keresk. növények termeltetnek (ugar is). Kertek: virág, zöldség és gyümölcsöskertek, akár a lakhely körül, akár külön feküsznek. Rét: (kaszáló). Szőlő. Legelő. Erdő: állandó faizásra szánt területek, ligetek, füzesek, lomb-, szálés sarjerdő. Nádasok. A becslés a Pénzügyminisztérium által felosztott kerületekben és ezeken belül lehetőleg egyenlő becslőjárásokban, de az egész állam területén egyidejűleg történik. Egy mívelési ágban osztályozási vidékenként legfeljebb 8 minőségi osztály állítható fel, melyeknek jellegét leginkább kitüntető mintaterek \'

11 11 jelöltetnek ki úgy, hogy minden község határában az ott előforduló osztályokból egy-egy mintatér legyen. A föld tiszta jövedelme a termés (erdőknél a vágatási turnus egész sorozatának, szőlőknél 15 év, egyéb mívelési ágaknál 10 év átlaga), a terményár ( évi középárából levonva 20%) s a gazdálkodási költségek ( ) évi átlagai szerint számíttatik ki. Termés: értékéül a normális gazdasági viszonyok mellett termelt összes termények (melléktermények) és ezekből vett haszonérték vétetik. Gazdálkodási költség: a vetés, gyomlálás, trágyázás, megművelés, betakarítás, cséplés, valamint elemi erők elleni védekezés és talajjavítás (melioratio) költségei, illetve a munka egyenértéke. Szállítási költségek a piaci árból levonhatók. A tiszta jövedelem a földrészletek térfogata szerint (21..) a tiszta jövedelmi fokozatból számíttatik ki. E rendelet végrehajtási utasításából tanulságosak a következők : (jelen) állapotnak meg- A földadókataszteri munkálatok a tényleges felelőleg igazítandók ki. A kataszteri munkálatokba iktatott birtoklás magánjogi következményekkel nem bír. Oly földrészlet, melynek birtokosa nem állapítható meg, egyelőre a községre írandó. Vitás birtoklás esetén az igazolt telekkönyvi tulajdonos, ellenesetben az összes jelentkezők beírandók. Kiigazítások végett a munkálatokat négy héten át közszemlére teszik ki. A felszólalásokat a pénzügyi közegek, a községi bizottság, elöljáróság és az érdekeltek jelenlétében megvizsgálják és elintézik, hogy ez alapon a község új adótelekkönyvét, illetve birtokíveit elkészíthessék. A térfogat kiigazítása vagy a részletes kataszteri felmérés munkálatai alapján, vagy a tagosítási munkálatok, földkönyvek és térképek s ahol ezek sincsenek, a konkretuális térképek s egyéb segédadatok alapján történik. A becslők elkészítik a járás gazdasági leírását (kiterjedés, határ, községek, földrajzi fekvés, éghajlati viszonyok, talaj, mívelés, termékek, termés nagysága, árak, gazdálkodási rendszer, napszámbér, talajjavító berendezések, népességi arány, foglalkozás, gazdasági viszonyok, haszonbér). Az adatok helyességét a járásbizottság felülvizsgálja és eldönti, hogy hány osztályozási vidékre kell a járást elkülöníteni. A járásleírás alapján javaslat készül a minőségi osztályok és a tiszta jövedelmi fokozatok felállítására. A tiszta jövedelmi fokozat alapján mintatereket tűznek ki. A mintaterek által képviselt osztályokba minden földterületet a helyszínén, az érdekeltek meghallgatásával besoroznak. A munkálatokat közszemlére kiteszik, a felszólamlásokat letárgyalják, azután a kiszámított tiszta jövedelem alapján vetik ki az adót. Később beálló változásokat nyilvántartják és a munkálatokat állandóan kiigazítják:

12 12 ha a községben birtokrendezés vagy tagosítás, kataszteri felmérés, határváltozás történt, valamely földrészlet megszűnt adótárgy lenni, vagy adókötelessé vált, esetleg ideiglenes adómentességet nyert, avagy az ideiglenes adómentesség megszűnt s végül, ha a tulajdonos változott. A földadószabályozás költségeit az állam viseli, csak az irodai helyiségek, a helyszíni munkához szükséges napszámosok, anyagok, fuvarok költségei terhelik a községeket. hajtó közegei : becslöjárásban becslőbiztos erdőbecslő, mérnök. A munkálatokat a pénzügyminisztérium vezeti és igazgatja, végrebecslőkerületben kataszteri igazgató, kerületi- és erdőbecslési felügyelő. főmérnök. Pénzügyminisztériumban központi felügyelők Ezt a törvényt az 1881 : XL. és XLII. t.-c. módosítja A földadószabályozási törvény végrehajtására kirendelt kataszteri igazgatóságokba beosztott mérnököket a felmérési felügyelőségektől vették el, ezért ben már csak hét, ban nyolc felmérési felügyelőség (átlag 17 felmérési osztállyal) végzi a részletes felmérést. A kataszteri igazgatóságokhoz beosztott mérnökök feladata a becslési munkálatok során talált birtoklási, vagy művelési ág változások következtében szükségessé vált területmeghatározások és a becslési munkálatokhoz szükséges területi alapanyagnak megállapítása volt (felmérés hiányában a földkönyvek vagy tagosítási adatok alapján). Tekintettel arra, hogy a részletes felmérést még az ország igen nagy részében nem hajtották végre, ahol végrehajtották (Dunántúl) sem használták fel, az évi földadókataszteri munkák területi alapanyaga különböző értékű, e munkálatok tehát inkább szolgálták a földadó sürgős, mint arányos és megfelelő elosztását az ingatlantulajdonosok között. Az 1881 : XL. törvénycikk»a földadó szabályozásáról szóló 1875 : VII. t.-c. némely intézkedésének módosítása tárgyában«elrendeli, hogy : Az állami földadó a tiszta jövedelem után minden földrészletre egyenlő %-ban vettessék ki. A kerületi földadó-bizottság ok a kerületükben fekvő járások tiszta jövedelem fokozatainak és osztályba sorozási munkálatainak helyességét a helyszínén megvizsgáltatják és azokat egymással helyes arányba hozatják. A kerületi bizottságok e munkájának eredményét a szomszédos kerületi bizottságokkal tájékozás végett közlik. 1 Lásd lejebb.

13 13 Gondoskodik a törvény arról, hogy az egyes járási bizottságok megállapításai az egész állam területén egymással összhangba hozassanak ban a már felmért és földadó szempontjából feldolgozott területeken a későbbi (időközi) változások feldolgozására helyszínelési felügyelőségeket létesítettek. A felmérés és földadókataszter szervezete 1880-ban : 8 felmérési felügyelőség, 4 helyszínelési felügyelő- 2 felmérési vezetőség, műszaki osztály a kataszség (az időközi változások teri igazgatóságnál átvezetésére) Budapest, Szeged, Pécs, Szombathely. 1 Eszék, Zágráb. Kolozsvár. Az első intézkedést a felmérési munkálatok nyilvántartására (1883/ és 1884/ pénzügyminiszteri rendeletek tartalmazzák. Az 1885 : XXII. t.-c.»a földadó-kataszter nyilvántartásáról«, elrendeli a nyilvántartást a változások szakszerű felvételére és e munkák ellátására Kataszteri helyszínelő felügyelőségek felállítását. Ezek egy vezetőből és megfelelő számú helyszínelő becslőbiztosokból állanak és a felmérés alatt levő vidékek fekvésének és kiterjedésének megfelelő számban állíttatnak fel avégett, hogy a részletes felmérés vagy mérnöki helyszínelés 2 során készülő új kataszteri telekkönyveket és birtokíveket a becslési adatokkal kiegészítsék. E törvény elrendeli a kolozsvári kataszteri igazgatóság felállítását is azzal a feladattal, hogy az 1880 : XLV. t.-c. alapján folyó tagosítások és birtokrendezések során átalakítandó kataszteri munkálatokat felülvizsgálja és az adókivetés céljára kidolgozza. Ennek a törvénynek végrehajtására kiadott utasítás szerint különféle nyilvántartási jegyzékek készítendők a birtokváltozásokról és adótárgyváltozásokról, amelyeket mindig mérnöki eljárások útján intéztek el és pedig birtokrendezések, szabályozások, az időközi változások nagyobb száma esetén egész községek területére a mérnöki helyszínelés, 2 szórványos változások esetén pedig a mérnöki nyilvántartás gondoskodik a munkálatok kiigazításáról. Az 1883-ban megindított mérnöki helyszínelés munkafeladata az anyaországra mfd 2, Horvát- Szlavonországokra nézve mfd. 2, vagyis összesen az egesz állam területének 58-i%-ára kiterjedőleg állapíttatott meg. 3 Az 1886 : XXIX. t.-c. a»telekjegyzőkönyvek«helyébe telekkönyvi betétek szerkesztését rendeli el. Ezek alapjául a kataszteri felmérés munkálatait jelöli meg Nagykanizsán, 1888-tól Debrecenben. 2 A mérnöki helyszínelés (reambulálás) műszaki munka, a kataszteri helyszínelés becslési, osztálybasorolási művelet. 3 Antalffy Andor :»Magyar állami földmérés.«1927.

14 14 A törvény rendelkezése szerint a telekkönyvi jószágtestekhez tartozó egyes birtokrészletek helyrajzi számainak, azok területi, művelési ág- és jövedelmi adatainak, a föladókataszteri adatokkal azonosaknak kell lenniök. Közgazdaságilag rendkívül fontos ez a rendelkezés, mert megbízható területi adatot teremt a telekkönyvi betétnek, másrészt pedig az ingatlanok értékére nézve fontos tényezőket szolgáltat a művelési ág és tiszta jövedelmi adatokban. Az ingatlanoknak későbbi, betétszerkesztés utáni megoszlása után követendő eljárást rendeleti úton szabályozzák (1888/3834. I. M. r.). E szerint minden megosztás szabatos megosztási térrajz alapján érvényesítendő a kataszteri felmérési, telekkönyvi és földadókataszteri munkálatokban. A birtokmegoszlások, (tehát az időközi változások) az utóbbi idők nagymérvű parcellázásai következtében hatalmasan felszaporodtak, úgy, hogy a betétszerkesztés alapját képező munkálatok a felmérés és betétszerkesztés közt elmúlt idővel arányosan elavultak. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy egyrészt ez az időköz minél rövidebbre szabassék, másrészt az új részletes jelmérés rovására, a nyilvántartás szervezete minél tökéletesebben kiépíttessék. Az országos felmérés személyzetét egyéb, nem szorosan a földadó céljait szolgáló, de közérdekű munkálatokhoz is elvonják, így és években az állami és országos határrendezéseknél, években a földmívelési minisztérium vízrajzi osztályának munkálataihoz, majd években a Duna hullámterének felmérési munkálataihoz. Az 1892 : XXIV. t.-c. szerint Erdélyben, községek egész határára kiterjedő tagosítások munkálatait a kataszteri felmérés szabályai szerint kell végrehajtani, a munkálatok hivatalból ellenőriztetnek és átvétetnek (1916-ig mfd 2.). Ezzel teljessé válik a szerves kapcsolat az ingatlanokat érintő összes közérdekű munkálatok, nevezetesen kataszteri felmérés, földadókataszter (becslés) telekkönyvi betétszerkesztés és birtokrendezés között. Valamennyi munkálatban az ingatlan azonos helyrajzi számmal, azonos területtel szerepel. A telekkönyvi betétbe tehát azok a területadatok jutnak, amelyeket a kataszteri felmérés a helyszíni munkálatok idején talált birtoklás alapján felmért és kiszámított. A felmérés előtt a községek elöljáróságaihoz hivatalból kiküldött hirdetmény felszólítja a birtokosokat (mint Poroszországban) a birtokhatárok állandó megjelölésére. Sajnos kevés államban gondoskodtak ennek a fontos tényezőnek törvényhozási úton való biztosításáról, holott ez a racionális kataszteri felmérésnek elengedhetetlen előfeltétele. A statusquo visszaállítását, a kiosztási földkönyv alapján, a birtokosok nagy többsége nem fogadta szívesen, ezért az 1894 : XII. t.-c a az egyévi békés birtoklás alapjára helyezkedik, de módot ad arra, hogy (a műszaki szabatosság határain belül (?) a felmérési munkálatokban a birtok-

15 15 rendezési adatokat figyelembe vegyék (arányosítás felmérési utasítás I ). A műszaki személyzet munkaköre folytonosan bővül, a személyzet szaporítása nincs arányban a torlódó és egyre gyarapodó munkafeladatokkal, úgyhogy az országos felmérés elsőrendű célját, a részletes felmérésnek a befejezését nem tudja elérni. Az évi átlagteljesítmények a részletes felmérésnél: mfd » » » Az egész állam mfd 3 területéből évig részletesen felmért terület 26-4 / »»»» 73'0 / »»»» 76-o / »»»» 78-3% évig a tagosításokból átvett mfd 2 -del együtt 8i-o /0 Költségek: kat. holdanként részletes felmérésre állami költs. 1 kor., községi költs. o állami költs. i'09 kor., községi költs. o - 44 kor Különleges erdőrendezési érdekből megindul a volt határőrvidéki vagyont kezelő besztercei erdőigazgatóság részére a volt naszódvidéki határőrközségek részletes felmérése. Az 1856 óta használt»állandó kataszter«elnevezés helyett»országos kataszteri felmérés«az intézmény neve A szervezet fokozatos kiépítését az alábbiak mutatják : Országos kataszteri Felmérési felmérés. felügyelőségek: 1. Nagybánya (Kassán), 2. Szatmár-Németi, 3. Eger, 4. Temesvár, 5 6. Pozsony, 7. Nyitra, 8. Nagyvárad, 9. Budapest, 10. Szeged, 11. Pécs, 12. Debrecen. Térképtárak: Temesvár (1872), Budapest (1879), Pozsony, Kassa, Zágráb, Kolozsvár (műsz. ig.) Zágráb (2), Felmérési felügyelőségek: Szombathely Munkács, Temesvár, Győr, Pápa, Zágráb Kolozsvár, 22. sz. Budapest. (Birtokrendezések hitelesítésére.) sz. Nagyenyed, sz. Trencsén. Létszám: : 303 tisztviselő és 45 gyakornok, : 510 tisztviselő és 176 gyakornok.

16 16 A telekkönyvi betétszerkesztés kataszteri munkálatok alapján az első évtizedben ( ) lassan halad, mert a kezdet nehézségeit a tapasztalat alapján újabb törvényes rendelkezésekkel kellett kiküszöbölni. Míg ig a telekkönyvi betétszerkesztés 640 községben 3, hold területtel indíttatott meg és a betétek a közforgalomnak 400 községben 1, hold területtel adattak át, addig ig 1633 községben 7, hold területtel indult meg s a betétek a közforgalomnak 1492 községben 6, hold területtel adattak át. (Püm. tízévi működése.) A 10 öles szintvonalak berajzolását a munkafeladat csökkentése végett beszüntetik A Dunántúli részeknek ban felmért területét új háromszögelés alapján újra felmérik, hogy a telekkönyvi betétszerkesztésnek új, megfelelő alapot létesítsenek a birtokrendezések, vízszabályozások (Rába, Dráva...) és egyéb időközi változások folytán teljesen elavult és már ki nem igazítható kataszteri munkálatok helyett. A részletes felmérés végrehajtása 1900-han. A mérnökök téli állomáshelyükről rendszerint május elsején vonulnak ki a nyári felmérési munkaterepre. Magukkal viszik a többnyire saját tulajdonukat képező mérőasztal felszerelést, rajztáblákat, a felméréshez szükséges és elindulás előtt komparáit 10 öles (20 méteres) acélmérőszalagokat, kitűzőrudakat, szögprizmát, tájolót, távcsöves irányvonalzót, kis és nagy felrakó-eszközöket, rajzszereket (amelyeknek beszerzésére és karbantartására, valamint a külső munkálat napidíjainak pótlására (1919-ig) évi munkaátalány volt rendszeresítve). Az újabban elrendelt sokszögelcshez, valamint a háromszögelési munkálatokhoz szükséges mérőműszereket hivatalból utalják ki. A felmérési osztályok a helyszínre érkezve bejárják a munkaterepet és munkatervet készítenek, mely szerint megkezdik a község felmérését. A felmérés első művelete a szelvényenkint való kitűzés. Egy-egy 500 holdas szelvényben a szükséghez képest fehérre meszelt álló jelet állítanak fel, amelyek helyzetét a kitűzési vázlaton rajzolják fel, jelezve a határvonalat, dűlőt, bemérési tervet. Az állójelek helyzetét a mérőasztal deszkájára ragasztott rajzpapíron (kataszteri térkép) pontosan felrakott háromszögelési alappontokból végzett rajzi háromszögeléssel (irányzás és legalább két metszés) határozzák meg. A rajzi háromszögelésnél ezeket a pontokat nem állandósították, a numerikus eljárásnál (sokszögelésnél) azonban az összes pontokat kőoszlopokkal állandósítják. A részletes felmérés az álló jelek közötti méréssel (abseissa, ordinata) történik. Az ordináták talppontjának meghatározására rendszerint szögprizmát használnak.

17 17 A részletes felmérés eredményeiről a helyszínén»felvételi előrajz«készül, amely a felmérésnek legértékesebb dokumentuma, mert magában foglalja mindazokat az adatokat, amelyek alapján a kataszteri térkép és birtokvázlat készül. A bemérési adatokat a legnagyobb pontossággal és állandó ellenőrzéssel rajzolják fel a kataszteri térképszelvényekre, majd e rajzot igen finom tusvonalakkal kihúzzák. A térképről másolt birtokvázlatot kemény kartonra ragasztják, a művelési ágakat színezik, a birtokosok neveit pedig a felvételi előrajzból beírják. A helyszíni munkálatok befejezése után tartott zárhelyszínelésen a birtokos-iktatás helyességét ellenőrzik, majd hitelesítik. A téli (október április) hónapok alatt a térképeket revideálják, azután a területszámítást végzik el. A térképről és a helyszínén vett (természetes) méretekből ismételt ellenőrzéssel számítják ki minden parcellának és az egész községnek a területét. A területszámításhoz az Alder-féle hárfa-planimétert és a Coradi-féle polar-planimétert használják. Ugy a helyszíni, mint a számítási munkálatok pontosságáért a felmérést és ellenőrzést végző tisztviselők anyagilag is felelősek. A helyszíni munkálatok alatt a munkaidő napkeltétől napnyugtáig tart, az irodai (téli) munkaidő az állami hivatalokban szokásos, de a szükséghez képest meghosszabbítható A fokozottabb műszaki követelmények kielégítésére kísérletképpen egyes községek részletes felmérésénél az eddigi rajzi felvétel helyett a számszerű (numerikus) felvételi módszert alkalmazzák. A térképek nyomdai sokszorosításánál eddig alkalmazott kővésési eljárás helyett aluminiumlemezre fénymásolják az eredeti térképről készült oleátákat. Az oleátáknak az időközi változásokkal való kiegészítése révén mindig a nyilvántartott állapotnak megfelelő térképek készíthetők A»Szász hétbírák«erdőbirtokának felmérése ( hold). Uj utasítás kerül kiadásra»az országos kataszteri felmérés végrehajtása iránt«(1904 : XII. 17., 1583/Püm.) A stereografikus vetületi rendszer a fokozottabb műszaki követelményeknek (1 / pontosság) csak egy 128 Km-es körön belül felelt meg. Az országnak ezen a körön túl fekvő részeit (418 km) tehát már nem lehetett a megkívánt pontossággal térképezni, ezért az 1908-ban kiadott /1908. Püm. rendelettel oly vetületi rendszer alkalmazását rendelik el (hengervetület), amelynél a vetület okozta hossznagyítás 1/ nél nem lehet nagyobb. 1 Szükségessé tette ezt a nagyobb szabatosságú alapot a háromszöghálózatnak egyre kiterjedtebb módon való felhasználása, főként a városszabályozásokhoz szükséges városméréseknél. 1 Dr. Fasching Antal :»A földméréstan kézikönyve«11. kötet, 70. oldal, és»a magyarországi háromszögelések és részletes felmérések új vetületi rendszerei 1909«

18 18 Erdélyben továbbra is megmaradt a stereografikus vetítési rendszer Marosvásárhely központtal. Városok belsőségét részben a magas telekérték folytán szükséges pontos területmeghatározás miatt, részben pedig azért, hogy a belsőség rendezésének műszaki munkálataihoz (utcaszabályozás, víz-, villany- stb. vezeték, csatornázás, stb.) megbízható adatok álljanak rendelkezésre, a rendesnél nagyobb méretarányban, ennek megfelelően nagyobb részletességgel és szabatossággal mérik fel. Rendszerint i : iooo méretarányban 60x50 cm (600x500 méter) méretű derékszögű szelvényeken térképezik a városok belsőségét. Kivételesen r : 1440 (kisebb részleteknél), esetleg 1 : 720, vagy egészen jelentéktelen, részletek nélküli területeken 1 : 5760 méretarányt is alkalmaznak. A műszaki követelmények fokozottabb kielégítésére az 1908/ Püm. sz. rendelettel kiadott»sokszögelési utasítás«szerint rendszeresítik az év óta kísérletképpen bevezetett numerikus felvételt»hogy az eredeti részletes felmérés számszerű adatai alapján bármikor és bármilyen méretarányban eredeti térkép legyen szerkeszthető és hogy a részletpontok felmérésére szolgáló mérési vonalhálózatnak a természetben kellőleg állandósított pontjai segítségével a felméréskor kitűzött vagy egyébként talált birtokhatár bármikor kellő fontossággal legyen visszaállítható« években Petrozsény környékén bányászati érdekek szolgálatában folynak nagyszabású felmérések. Az igog. évi V. t.-c. m földadókataszter kiigazításáról megállapításáról«és a földadó /0-ának a földadó arányosabbá tétele végett elrendeli az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott állandó változások kiigazítását, a tényleges állapot, vagy a szomszédos vidékek jövedelmi fokozatai közt fennálló eltérések kiküszöbölését január i-től a tényleges birtokos minden állandó természetű művelésiág-változást 30 nap alatt bejelenteni tartozik. A földadókataszter kiigazításáról az országos földadó-bizottság gondoskodik. Az új osztálybasorozási munkálatokat közszemlére teszik ki, a felszólalásokat a helyszínén felülvizsgálják. Ennek a kiigazításnak költségeit az állam viseli, a községek csak a normális szolgáltatásokat (irodahelyiség, napszám, fuvar, anyag), kötelesek ingyen adni. Ha valamely községben a földadókataszteri munkálatok kiigazítása után a) részletes felmérés, b) műszaki helyszínelés, c) tagosítás, telepítés vagy másszeríí birtokrendezés történik, akkor az új földadókataszteri munkálatok a) és b) esetben az állam, c) esetben pedig a község költségére készíttetnek 1»Sokszögelési utasítás «

19 19 el. Minden földrészlet az újonnan megállapított területtel, a tényleges állapotnak megjelelő művelési ágba és minőségi osztályba vétetik fel január i-től kezdve az egyesített állami földadó- és földtehermentesítési járulék a kataszteri tiszta jövedelem 20%-ában állapíttatik meg, a földadó a volt határőrvidéki részeken is ezen százalékban vetendő ki évi 30/I. M. rendelet a birtokrendezéseknél a földmérők részéről követendő eljárást teljesen a kataszteri felmérés szabályai szerint írja elő (94. stb..), sőt a párhuzamos munkálatok elkerülése végett a mérnöki nyilvántartási és helyszínelési munkák egyidejű elvégzésére is utasítja (200..) 1 a földmérőket években az országos határon folynak határvizsgálati és rendezési munkálatok években a m. kir. háromszögelő hivatal a nemzetközi földmérési munkálatokban is részt vesz A rendkívül elszaporodó időközi változások, birtokmegosztások szabatos, egj'öntetű nyilvántartására 1910-ben új»eljárási Utasítás«-t ad ki a Pénzügyminisztérium, amivel azonban korántsincs megoldva az állandó nyilvántartás, amelyet külföldön a telekkönyvi hatóságok területén működő Districts-, Bezirks-, etc. geometerek látnak el. A birtokmegosztások, időközi változások nyilvántartásánál az eredeti helyrajzi számokat ismételten aláosztották, úgyhogy némely helyrajzi szám valóságos birtokforgalmi történetet mutat, de a számozás sok zavart okoz, ezért kísérletkép évben Budapest székesfőváros új telekkönyvi helyrajzi számozása kapcsán új helyrajzi számozási rendszer lép életbe. Minden ingatlan a birtoklásnak megfelelően, tehát telek szerint egy helyrajzi számot kap, míg ezen belül a művelési ágak a. b. c.-vel jelöltetnek, anélkül, hogy ezek a megjelölések a telekkönyvi helyrajzi számokat érintenék. Az évben kiadott intézkedések lehetővé teszik községek, városok területének állami támogatás mellett magánmérnökökkel való szabályszerű felmérését, ezek a munkák hitelesítés után a kataszteri munkálatokkal egyenértékű alapját képezik a további (föladókataszteri, telekkönyvi) munkálatoknak. A munkálatokat hitelesítés után az állam átveszi. A világháború a felmérési személyzet 64%-át a munkaterepről szólította a harctérre. A földadó céljait szolgáló új felmérések a háború alatt szünetelnek. A megcsappant személyzet alig képes az időközi változások és egyéb irodai teendők ellátására iqi8. A világháború alatt felmerült a terv a földmérések új, szabatos, egységes alapjának megteremtésére Németország, Ausztria, Magyarország Szerbián és Bulgárián át Törökország területére is kiterjedően. Ez a hálózat egész Európa egységes felmérési hálózatának kiindu- 1 Lásd : Sebess Börcsök : Magyarországi birtokrendezés 1909.

20 20 lása lett volna, amennyiben ahhoz a normális viszonyok helyreállítása után a többi államok is csatlakoztak volna. A nagyszerű terv az összeomlás és az azt követő sivár viszonyok miatt megvalósulni nem tudott ban»Az országos kataszteri felmérés«helyébe az»ällami földmérés«elnevezés lép. Csonka-Magyar- A világháború után 24 földmérési felügyelőségből országon maradt 9 és az 5 térképtárból 1. A földmérési munkálatok túlnyomórészben a megszállók kezébe kerültek (még csonkamagyarországi területekről is). A felbillent egyensúly nehezen áll helyre, a birtokosokat nem lehet a felmérés költségeivel terhelni, bármennyire látszik is szükségesnek a kuszált birtok- és adóviszonyok gyökeres rendezése pontos mérnöki és kataszteri helyszínelés, vagy új felmérés alapján. A megcsappant személyzet eleinte irodai munkát végez (ölből méterrendszerre számítják át a felmérési adatokat),majd fokozatosan, lassan tér eredeti munkafeladatához, az országos földméréshez. A földbirtokreform műszaki munkálatainak ellenőrzésére a budapesti hitelesítő földmérési felügyelőség központi ellenőrző hivatallá alakul át ben országos szintezési munkálat indul meg, amelynek alaphálózatát a m. kir. háromszögelő hivatal fejleszti ki. A wieni volt K. u. K. Militärgeographisches Institut magyarországi vonatkozású topográfiái munkálatait az újonnan alakuló M. Állami Térképészeti Intézet folytatja. A régi 1 : méretarányú térképek reambulálását az állami földmérés és háromszögelés adatainak felhasználásával kezdték meg. Részben a térképek elhurcolása, részben a régebben takaróval állandósított háromszögelési pontok elpusztulása, részben az időközi változások műszaki nyilvántartásának hiánya miatt sok pótlás mutatkozik szükségesnek. Az országos felmérésnél Csonka-Magyarország kb. 1621'5 mfd 2 területének mintegy 22'3%-ára (361-6 mfd 2 ) maradt elvégzendő feladat a telekkönyvi betétszerkesztéshez szükséges alapok kidolgozása. Borsod és Békés vármegyék felmérési munkálatai helyszíneléssel kiigazíthatók, míg Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna, Hont, Nógrád, Gömör-Kishont, Abaúj- Torna megyékben új felmérés készítendő. Ehhez a munkához összesen (adminisztrációval együtt) 271, újabban 254 tisztviselő áll rendelkezésre A trianoni békeparancsban reánk szabott új határok felmérését a határmegállapító bizottságoknál közreműködő felmérési tisztviselők végzik az országos háromszögelési hálózatba iktatott pontok között, numerikus felvétel alapján. A párhuzamos közérdekű felmérési munkák elkerülése és mindennemű háromszögelési, felmérési, térképezési munkálatnak egységes,. racionális

A kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon

A kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon A kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon Kataszteri térképek Közép-Európában Konferencia és Workshop Budapest Főváros Levéltára, 2010. június 17 18. A kataszteri felmérések történeti feldolgozása

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

Kataszteri iratok feldolgozása (OTKA K 105886)

Kataszteri iratok feldolgozása (OTKA K 105886) Kataszteri iratok feldolgozása (OTKA K 105886) Török Enik PhD Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magánlevéltárak, gyjtemények és gazdasági szervek fosztálya Magyar Térképbarátok Társulata Budapest,

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK V. 1817. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 f. állag terjedelme: 21 doboz = 2,310 ifm 26

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

V. 1092. Perőcsény nagyközség iratai 1878-1950

V. 1092. Perőcsény nagyközség iratai 1878-1950 V. 092. 878-950 Raktári helye: Mester utca, földszint, 2. állvány, 5-7. polc C/ Polgári kori iratok 878-944 a/ Képviselő-testületi iratok 930-936 0,02 fm d/ Adókezelési és tulajdon- 878-944 0,0 fm nyilvántartási

Részletesebben

Tájékoztatás 2015.04.21.

Tájékoztatás 2015.04.21. Tájékoztatás a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetésére irányuló eljárásban, a mezőgazdászi szakterültet érintően, az adatszolgáltatás megkezdéséről 2015.04.21. Az

Részletesebben

105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet. a földminősítés részletes szabályairól. Fogalommeghatározások

105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet. a földminősítés részletes szabályairól. Fogalommeghatározások 105/1999. (XII. 22.) FVM rdelet a földminősítés részletes szabályairól A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. -a (3) bekezdéséb foglalt felhatalmazás alapján a következő ket rdelem el: Fogalommeghatározások

Részletesebben

B) AZ ENGEDÉLYEZTETÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ ÉPÜLET ADATAI

B) AZ ENGEDÉLYEZTETÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ ÉPÜLET ADATAI Az építtető teljes neve (természetes személyek esetén) A jogi személy elnevezése (jogi személy esetén) ÉPÍTÉSI, LAKÁSÜGYI KOMMUNÁLIS, MEZŐGAZDASÁGI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VAGYONJOGÜGYI OSZTÁLY Topolya Községi

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben) Csávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA. Tisztelt Földmérő Kollégák!

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA. Tisztelt Földmérő Kollégák! CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA Ügyiratszám:36-2/2015. Tárgy: Kitűzés Ügyintéző: Hidjapusztay Andor Hiv. szám: - Tel.: 62/680-153 Melléklet: - Tisztelt Földmérő Kollégák! Az utóbbi időben megszaporodtak

Részletesebben

Földhivatal vállalkozói szemmel

Földhivatal vállalkozói szemmel Földhivatal vállalkozói szemmel Földhivatal és a vállalkozók közös érdeke: a meglévő adatállomány megőrzése dokumentálása az állományok folyamatos javítása, pontosítása a létrejövő új adatok feldolgozása

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2015. (V..) önkormányzati rendelete. a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2015. (V..) önkormányzati rendelete. a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2. Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (V..) önkormányzati rendelete a mezei őrszolgálat létesítéséről

Részletesebben

NEMZETI KATASZTERI PROGRAM NONPROFIT KFT. 1131 BUDAPEST, ROKOLYA U. 1-13.

NEMZETI KATASZTERI PROGRAM NONPROFIT KFT. 1131 BUDAPEST, ROKOLYA U. 1-13. NEMZETI KATASZTERI PROGRAM NONPROFIT KFT. 1131 BUDAPEST, ROKOLYA U. 1-13. MŰSZAKI LEÍRÁS Vállalkozási szerződés a részarány-tulajdon önálló földrészletbe történő kiadásához kapcsolódó földmérési munkák

Részletesebben

DATR. a digitális térképek adatkezelője

DATR. a digitális térképek adatkezelője DATR a digitális térképek adatkezelője A térképezés története A legrégibb ismert országtérképünket, a Tabula Hungarie-t 1528-ban Ingolstadtban nyomtatják ki. (Lazarus) Ezt követi négy év múlva Johannes

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

2 T'-/.IIC. 2012. évi törvény a közművezetékek adójáró l

2 T'-/.IIC. 2012. évi törvény a közművezetékek adójáró l a 2 T'-/.IIC 2012. évi törvény a közművezetékek adójáró l ezett : 2012 NOV 16. Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következ ő törvényt alkotja : 1. E törvény alkalmazásában

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL

Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Márkó Község Önkormányzat 16/1999.(XII.07.) Ök.. számú rendelete a MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Az 1991. évi XXIV. törvénnyel, az 1992. évi LXXVI. törvénnyel, valamint az 1995. évi XCVIII. törvénnyel

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete az építmény- és telekadóról (t e r v e z e t) E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Telekadó bevallása, kivetésének ügyintézése

Telekadó bevallása, kivetésének ügyintézése Telekadó bevallása, kivetésének ügyintézése Ügyintéző: Otoltics Gyuláné Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatala Adó Iroda Fadd, Dózsa György utca 12. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő: 8 00-12

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől

Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől Egységes szerkezetbe foglalta: Némethné Sári Irén 2013. augusztus 29. Hatályos: 2013. január 1-jétől Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának helyi adókról szóló 58/2002. (XII.27.) számú rendelete

Részletesebben

Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. Előterjesztés a Képviselő-testület 2013. november 28-i ülésének 1. napirendi pontjához

Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. Előterjesztés a Képviselő-testület 2013. november 28-i ülésének 1. napirendi pontjához Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. 26-371-068 26-371-062 titkarsag@budajeno.hu Ikt. szám: 976/2013. Üi.: dr. Kovács Dénes Tárgy: helyi adórendeletek felülvizsgálata Előterjesztés a

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Telekkönyv és ingatlan-nyilvántartás az igazságügyi szakértői gyakorlat szemszögéből

Telekkönyv és ingatlan-nyilvántartás az igazságügyi szakértői gyakorlat szemszögéből Telekkönyv és ingatlan-nyilvántartás az igazságügyi szakértői gyakorlat szemszögéből 1 Dr. Forgács Zoltán igazságügyi szakértő Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez

Részletesebben

Cserkút Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2004./ I. 30./ rendelete a helyi építményadóról

Cserkút Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2004./ I. 30./ rendelete a helyi építményadóról Cserkút Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2004./ I. 30./ rendelete a helyi építményadóról Cserkút Község Önkormányzat képviselőtestülete a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdésében

Részletesebben

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó Mátraballa Község Önkormányzata Körjegyzőség Mátraballai Hivatala 3247. Mátraballa, Iskola u. 5. Tel: 36/475-001. Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. Fejezet. Általános rendelkezések Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

Az alapponthálózati adatbázis közkinccsé tétele a fenntarthatóság érdekében

Az alapponthálózati adatbázis közkinccsé tétele a fenntarthatóság érdekében Az alapponthálózati adatbázis közkinccsé tétele a fenntarthatóság érdekében GISopen konferencia 2015 Székesfehérvár, 2015. március 27. Sebők Tamás szakfelügyelő Földmérési és Távérzékelési Intézet Geodéziai

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Földhivatal. e) Megyei szinten koordinálja az ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjak beszedését;

Földhivatal. e) Megyei szinten koordinálja az ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjak beszedését; Földhivatal Ingatlan-nyilvántartási Osztály 1. Az Ingatlan-nyilvántartási Osztály koordinációs feladatai tekintetében: a) Irányítja és ellenőrzi az ingatlan-nyilvántartás szakterületét, biztosítja az egységes

Részletesebben

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A Község Önkormányzatának Képviselőtestülete - a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat Jelölések: G geoinformatikai

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2013. július 5-től hatályos állapot

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2013. július 5-től hatályos állapot EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2013. július 5-től hatályos állapot Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2010 (XII. 16.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Pécel Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Parád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (VIII. 30.) rendelettel módosított az útépítési és közművesítési hozzájárulásról, valamint az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Ezt írták Anno.. B.Kiss János. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva!

Ezt írták Anno.. B.Kiss János. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva! Ezt írták Anno.. B.Kiss János Publio Kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Tartalom: Első rész Adófizetés a Hírös városban Anno 1860 Kis útmutató a 33 féle adóról Illetékek Fogyasztási adók Egyéb díjak Nem

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 2. Építményadó. 5. Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. 3.

1. Általános rendelkezések. 2. Építményadó. 5. Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. 3. Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2013.(XII. 2.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (egységes szerkezetben, hatályos 2014. május 8-tól) Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatok - a 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet módosítása

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatok - a 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet módosítása Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatok - a 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet módosítása Koós Tamás főosztályvezető - helyettes OKTM Országos

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához 2. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához Tisztelt képviselő-testület! A helyi önkormányzat adóztatási tevékenységét a helyi adókról

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (IV. 13.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (IV. 13.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (IV. 13.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről.

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E 12/2003. (V.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete az építményadóról (44/2003. (XII. 16.), 48/2004. (XII. 14.), 34/2006.

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben -

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Játéktól a kutatásig. Írta: Bozóki Gergő Zoltán és Polereczki Fanni

Játéktól a kutatásig. Írta: Bozóki Gergő Zoltán és Polereczki Fanni Játéktól a kutatásig Írta: Bozóki Gergő Zoltán és Polereczki Fanni A fő témánk a Geometria és a geometriai földrajz. Diákokat 3 csoportra szedtük szét. Az első csoport Általános iskola alsó, körülbelül

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL Hort Község Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

11. előadás: Ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás

11. előadás: Ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás 11. előadás: Ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás hozzáférési lehetőség biztosítása az ingatlan-nyilvántartás részeinek (tulajdoni lap, ingatlan-nyilvántartási térkép, okirattár)

Részletesebben

TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS Feladatok és

Részletesebben

BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében

BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében 2014 adóévtől (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.) I.Megállapodás I.1. Bevallás fajtája: alapján benyújtott bevallás

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Adókötelezettség keletkezése Változás bejelentése Adókötelezettség megszűnése Változás jellege : Változás jellege : Változás jellege :

Adókötelezettség keletkezése Változás bejelentése Adókötelezettség megszűnése Változás jellege : Változás jellege : Változás jellege : BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetén (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához. Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.)

Részletesebben

Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Nagybajom Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322 Jeney János 1 NEMZETKÖZI TÉRKÉPTÁRI KUTATÁSOK (MAGYAR NÉPESSÉGTÉRKÉPEK) BEVEZETÉS A magyar népességtérképek a magyarországi levéltárak mellett számos külföldi levéltárban is találhatók. A doktori disszertációmban

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Hidak és hálózatok. Geodéziai alapponthálózatok kialakítása hidak építésénél. Bodó Tibor. Mérnökgeodézia Kft.

Hidak és hálózatok. Geodéziai alapponthálózatok kialakítása hidak építésénél. Bodó Tibor. Mérnökgeodézia Kft. Hidak és hálózatok Geodéziai alapponthálózatok kialakítása hidak építésénél Bodó Tibor Mérnökgeodézia Kft. Általános elvek Természetesen a hidak, műtárgyak építésénél kialakított alaponthálózatokra is

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2005. (XII.01.), a 14/2006. (XII.01.), a 19/2007. (XII.20.), a 23/2008. (XII.16.), a 22/2009. (XI.24.) valamint a 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

PUSZTASZEMES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. 13/2007. (XII.11.) SZÁMÚ r e n d e l e t e A H E L Y I A D Ó K R Ó L

PUSZTASZEMES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. 13/2007. (XII.11.) SZÁMÚ r e n d e l e t e A H E L Y I A D Ó K R Ó L PUSZTASZEMES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 13/2007. (XII.11.) SZÁMÚ r e n d e l e t e A H E L Y I A D Ó K R Ó L Pusztaszemes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés az Alsónémedi Felsőerdősor utca kiépítésére fizetendő útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló../2011. ( ) sz. önkormányzati rendelethez Tisztelt Képviselő-testület! Már a 2010. év első

Részletesebben