Csarnokszerkezetek terhei

Átírás

1 Csarnokszerkezetek terhe A scarnokszerkezet terhet az angol nyelvő EN 1991 szabvány tartalmazza. A szabvány egyes fejezetenek magyar nyelvő leírása, lletve magyarázata megtaláljuk a Sprnger Méda Magyarország Statka Ksokos: Terhek és hatások címő kadványában. A keret elkülönített geometra modelljének terhet a teljes épület geometra paraméterenek smeretében tudjuk felvenn. Ezért elıször a teljes épületre ható terhek felvételét mutatjuk be, majd azok smeretében meghatározzuk az elkülönített keretre ható tervezés terheket. T.1 Az egyszerő nyeregtetıs csarnokra ható terhek fajtá Az egyszerő daruzatlan nyeregtetıs csarnokra az alább szabványos teherfajták hatnak: a tartószerkezet önsúlya a tetı- és a falburkolat súlya állandó jellegő hasznos terhek (pl. gépészet teher) hóteher szélteher T.1.1 A tartószerkezet önsúlya A tartószerkezet önsúlyát súlyelemzéssel kell meghatározn (az acélanyag súlya: 77-78,5 kn/m 3 ). Elegendı a vázlatterv adatok alapján meghatározott súlyterhet fgyelembe venn, amt nem kell újra számoln, ha a kndulás keresztmetszetek a tervezés során megváltoznak. A tartószerkezet elmélet önsúlyát a tervezést támogató programok automatkusan fgyelembe veszk. T.1.2 A tetı és a falburkolatok súlya A burkolatok súlyát a rétegek súlyának elemzésével kell meghatározn. A trapézlemez m 2 súlyát, lletve a Z szelemen folyóméter súlyát a gyártók által kadott katalógusok tartalmazzák. A szelvények önsúlyát a keresztmetszet programmodulok által adott névleges keresztmetszet területbıl s kszámolhatjuk. Ha a vázlattervben szereplı szelvények a tervezés során megváltoznak, a súlyváltozás matt nem kell új analízst végezn. T.1.3 Az állandó jellegő hasznos teher Az állandó jellegő hasznos teher olyan teherfajta, amelyet általában az építészmérnök és/vagy a gépészmérnök határoz meg, és a szerkezetre állandó jelleggel hat. Ilyen teher lehet az egyre gyakorbb zöld tetı súlya (pl. adott vastagságú földréteg), vagy a vllamosság, lletve a gépészet berendezések súlya (pl. specáls vlágítás berendezések, esetleg klímaberendezések, stb. súlya). A teher ntenztását, megoszlásnak jellegét, lletve a hatáspontját egyedleg kell meghatározn. 1

2 T.1.4 A hóteher A szerkezetek hóterhet az EN szabvány kötet tartalmazza. A szabvány magyarország bevezetéséhez elkészült a nemzet melléklet (NA), amnek értelmében a hóterhet mnt rendkívül hatást s számításba kell venn. Ennek megfelelıen az EN 1990 szabvány rendkívül teherkombnácókra vonatkozó elıírása s érvényesek a hóteher esetén. A hóteher értéke tartós és deglenes tervezés állapotokra: s = µ C C s e t k ahol s a tetı hóterhe vízszntes vetületre vonatkoztatva[kn/m 2 ]; µ az alak tényezı; C e a szélhatás tényezı; C t a hımérséklet tényezı; s k a felszín hóteher karaktersztkus értéke a vzsgált helyen [kn/m 2 ]. A felszín hóteher karaktersztkus értékét Magyarország területén a következıképpen kell felvenn (NA1.5 szernt): A kn s + k = 0, m kn sk 1,25 2 m ahol A [m] az építés terület talajfelszínének adra tengersznt felett magassága. A C e szélhatás tényezı értéke a terepvszonyok függvényében: - szeles terep esetén: C e = 0,8 - szokásos terep esetén: C e = 1,0 - védett terep esetén: C e = 1,2 Szeles terep olyan sík, akadálymentes terület, ahol az épület valamenny oldalán legfeljebb a terep magasabb építménye vagy a fák nyújtanak elhanyagolható mértékő védelmet; Szokásos terep olyan terület, ahol a terepvszonyok, a szomszédos építmények vagy a fák matt a szél nem hordja el jelentıs mértékben a havat az épület tetıszerkezetérıl; Védett terep olyan terület, amelyen a vzsgált épület sokkal alacsonyabban helyezkedk el a környezı terepnél, lletıleg ahol magas fák és/vagy magasabb építmények fogják közre az épületet; 2

3 Amennyben a hó lecsúszását a tetırıl semm sem akadályozza meg, akkor a tényezı nyeregtetı esetén az alább táblázat alapján határozható meg: µ alak A tetı hajlásszöge (α) 0 α < α < α µ 1 0,8 0,8(60-α)/30 0,0 A hóteher eloszlása szernt az alább három eset lehetséges: totálsan megoszló hóteher: µ 1 féloldalas hóteher: µ 1 0,5µ 1 0,5µ 1 Ha a tetın hófogó vagy más, a hó mozgását akadályozó elem található, lletıleg ha a tetı alsó szélét fal zárja le, akkor a hóteher alak tényezıje legalább 0,8. Más esetekben (pl. csatlakozó tetıknél) a hó felmalmozódás hatását rendkívül gondosan elemezés alapján kell fgyelembe venn! A C t hımérséklet tényezıt a nagy (> 1 W/m 2 K) hı átbocsátás tényezıjő tetık, különösen egyes üvegtetık hı vesztesége matt bekövetkezı hóolvadás fgyelembevételére alkalmazzuk. Mnden más esetben C t = 1,0. A hóterhet függılegesnek kell feltételezn (gravtácós teher), és a tetıfelület vízszntes vetületére kell vonatkoztatn. Ahol a hóra esı hullhat, és annak következtében a hó megolvadhat, majd megfagyhat, ott a tetı hóterhét célszerő növeln, különösen akkor, ha a hó és a jég eltorlaszolhatja a tetı csapadékvíz-elvezetı rendszerét. A hó átlagos halmazsőrősége - kzárólag tájékoztató adatként - a következı: 3

4 A hó típusa A hó halmazsőrősége [kn/m 3 ] frss hó 1,0 megülepedett hó (a havazás után több órával vagy 2,0 nappal) rég hó (a havazás után több héttel vagy hónappal) 2,5-3,5 nedves hó 4,0 Magyarország területén a rendkívül felszín hóterhet az EN :2005 NA 1.2 paragrafusa szernt rendkívül hatásnak s kell teknten, azonban a tervezés feladat kapcsán ezt az esetet nem vzsgáljuk. A következı bekezdésben csak a teljesség kedvéért írjuk le a rendkívül hóteher meghatározását. A rendkívül felszín hóteher az a teher, amelyet a rendkívül ks valószínőséggel elıforduló hóesés következtében a felületen kalakuló hóréteg okoz. A rendkívül felszín hóteher képlete: s = µ C C s e t Ad ahol s Ad = Ces1sk a rendkívül felszín hóteher tervezés értéke az adott helyen [kn/m 2 ] mértékegységben, és ahol C esl a rendkívül hóteher tényezıje (a magyar nemzet melléklet szernt 2,0). A terhek és hatások kombnácója rendkívül tervezés állapotokban az MSz EN pontja (6.11.b képlete) alapján: Gk, j + P + Ad + ( ψ 1,1 vagy ψ 2,1 ) Qk,1 + ψ 2, Qk, ahol G k,j az állandó teher; P a feszítésbıl származó teher (acélszerkezetek esetén általában zérus); A d a rendkívül teher; (Ψ 1,1 vagy Ψ 2,1 ) a Ψ tényezık közül (a szabvány szernt) a rendkívül tervezés állapot jellegétıl függıen kell kválasztan a tervezı mérlegelése alapján; jelen feladatban a Ψ 2 alkalmazását javasoljuk; Q k,1 a kemelt esetleges teher; a több esetleges teher. Q k, Összehasonlításképpen megadjuk a terhek és hatások kombnácóját tartós és deglenes tervezés állapotokra az EN pontja (6.10 képlete) alapján (alapkombnácók): γ ahol G, j G k, j + γ P + γ p Q,1 Q k,1 + ψ 0, Q γ G az állandó teher parcáls tényezıje (acélszerkezet esetén: 1,35); γ p a feszítésbıl származó teher parcáls tényezıje; γ Q, az -edk esetleges teher parcáls tényezıje (szél és hóteher esetén: 1,5); k, 4

5 Ψ 0, a kombnácós tényezı (hóteher esetén: 0,5 ; szélteher esetén: 0,6). Épületek hóterhének számításánál Magyarországon az alább Ψ tényezıket kell fgyelembe venn (NA 1.6. szakasza): Ψ 0 az esetleges hatás kombnácós értékét megadó tényezı (0,5) Ψ 1 az esetleges hatás gyakor értékét megadó tényezı (0,2) Ψ 2 az esetleges hatás kváz állandó értékét megadó tényezı (0,0) T.1.5 A szélteher A szélteher a szerkezet, lletve a szerkezet elem felületére merılegesen ható nyomó, lletve szívó hatás. A hatás a felület külsı és belsı felületén s jelentkezhet. A normálrányú hatás mellett létrejöhet az érntıleges súrlódó hatás s. A szélhatást egyszerősített teherelrendezéssel vesszük fgyelembe, amely egyenértékő a turbulens szél szélsıséges hatásával. A szélteher esetleges tehernek számít. A szélhatásból származó teher karaktersztkus értékét az MSz EN szabványkötet szernt a szélsebesség alapértékébıl kell meghatározn. A szél hatása egy adott épületen általánosságban az alább paraméterektıl függ: az épület mérete; az épület alakja; az épület dnamka tulajdonsága. A külsı lletve a belsı felületre ható szélnyomást az alább képletekkel kell kszámítan: w e = q ( z ) c p p e pe w = q ( z ) c p ahol q p ( z ) - a szélsı értékő szélsebességhez tartozó nyomás; z e z pe c p - a külsı referenca magasság; - a belsı referenca magasság; c - a külsı nyomás tényezı; - a belsı nyomás tényezı. Az alább ábrák szernt a poztív elıjelő szélnyomás a felület rányába hat, a negatív attól elfele (szélszívás): 5

6 (-) (+) A szélnyomás kfejezéseben szereplı paraméterek számítását az alábbakban foglaljuk össze. A referenca magasságok felvételénél a következı szabályokat kell alkalmazn: amennyben az épület magassága (h) nem nagyobb, mnt a szél támadta felület oldalhossza (b): h 1 esetén teljes magasságban ze = h és z = ze ; b amennyben az épület magassága (h) nagyobb, mnt a szél támadta felület oldalhossza (b), de ksebb, mnt annak kétszerese: h 1 < < 2 esetén b magasságg z e = b és z = ze ; (b-h) sávban z e = h és z = ze b Ebben az esetben az 1-3. számú mellékletek helyett más táblázatokat kell használn! A feladat kapcsán ezzel az esettel nem foglalkozunk. T A szélsı értékő szélsebességhez tartozó szélnyomás A szélsı értékő szélsebességhez tartozó nyomás számítása az alábbak szernt történk: q ( z ) = c ( z ) q p ahol e b c e ( z ) - a helyszíntényezı; q b - az alap értékő szélsebességhez tartozó nyomás. A kfejezésben szereplı paraméterek számítását a következık szakaszokban írjuk le. T Az alap értékő szélsebességhez tartozó nyomás A szélsebesség alapértékébıl keletkezı nyomást az alábbak szernt kell meghatározn: 1 2 qb = ρ vm( z ) 2 ahol a levegı sőrősége: kg ρ = 1,25 3 m 6

7 és a szélsebesség átlagos értéke v ( z ) = c ( z ) c ( z ) v m r 0 b ahol v = C C v az alap értékő szélsebesség; b dr season b,0 c r ( z ) az érdesség tényezı; c 0 ( z ) a hegyrajz tényezı. A haza szabályozás szernt (Magyar NA) az alap értékő szélsebesség az ország egész m területén v b, 0 = 23,6, lletve C dr =0,85 és C season =1,0 alkalmazható. Amennyben az építés s terület sík vdéken fekszk (a lejtés nem nagyobb, mnt 5%), a hegyrajz (topográfa) tényezı c 0 ( z ) = 1,0 lehet. Az érdesség tényezı a referenca magasság függvényében a következı: - ha z < z akkor z mn mn c = r( z ) kr ln z0 - ha z z akkor z mn c = r( z ) kr ln z0 ahol a tereptényezı: k r z = 0,19 z 0 0,II 0,07 és ahol 0,05[ m] z, II 0 =, lásd az alább helyszínkategóra táblázatban a II. kategórát. A fent kfejezésekben a z 0 az érdesség hossz és z mn a mnmáls magasság, melyek a helyszínkategóra függvényében az alább táblázat szernt megadott állandók: helyszínkategóra z (m) 0 z mn (m) I tavak és sík vdékek elhanyagolható növényzettel 0,01 1 II kevés növényzet, elszórtan fák és épületek 0,05 2 III összefüggı növényzettel takart vdék (falu, elıváros, 0,3 5 erdıség) IV a terület mn. 15%-a fedett épületekkel, amelyek átlagos magassága több, mnt 15 m 1,0 10 7

8 T A helyszíntényezı A helyszíntényezı azt mutatja meg, hogy a szélsebesség szélsı értékéhez tartozó nyomás (q p ) hányszorosa az alap szélsebességhez tartozó nyomásnak (q b ). A tényezı a következı képlettel számítható: 2 2 c ( z ) = (1 + 7 I ( z )) c ( z ) c ( z ) e ahol a turbulenca ntenztása: - ha z < zmn akkor - ha z zmn akkor v r I ( z ) = v I ( z ) = v 0 c ( 0 c ( 0 z ) z ) ki zmn ln z0 ki z ln z0 A turbulenca tényezı más elıírás hányában k I = 1,0. T A külsı nyomás tényezı A külsı nyomás tényezı a referenca magasság függvénye, és függ a referenca területtıl s. Az utóbb vonatkozásában a szabvány két értéket határoz meg a külsı nyomás tényezıre: c pe,1 - az 1m 2 referenca területhez tartozó érték (a szélhatásnak közvetlenül ktett szerkezet elemek tervezéséhez használjuk, pl. a tetı héjszerkezete esetén); c pe,10 - a 10 m 2 referenca területhez tartozó érték (pl. a fıtartó keret tervezésénél). A két érték között A m 2 referenca területre logartmus alapú nterpolácót kell alkalmazn: = c ( c c ) lg A cpe,a pe,1 pe,1 pe,10 10 c pe,1 c pe,10 0,1 1,0 10 A(m 2 ) A külsı nyomás tényezıt a szabvány táblázatok formájában adja meg. Az alábbakban az egyszerő szmmetrkus nyeregtetıs épületre vonatkozó táblázatokat smertetjük: 8

9 szélhatás a függıleges helyzető falakon (1. Melléklet) θ=0 keresztrányú szélhatás a tetı felületén (2. Melléklet) θ=90 hosszrányú szélhatás a tetı felületén (3. Melléklet) Elsısorban a keresztrányú szélteher tetıre vonatkozó nyomás tényezı táblázatában találunk olyan esetet, amkor egy sorban két (egy + és egy -) érték szerepel. Fontos szabály, hogy egy összefüggı tetısíkon (jelen esetben a fél tetın) a sorokat vegyesen nem lehet alkalmazn. Nézzünk egy példát a táblázat értelmezésére. Az 5 0 os tetıhajlás esetén a táblázat megfelelı sora négy kombnácót határoz meg: α zónák F G H I J c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 5/1-1,7-2,5-1,2-2,0-0,6-1,2-0,6-0,6 +0,2 +0,2 5/2-1,7-2,5-1,2-2,0-0,6-1,2-0,6-0,6-0,6-0,6 5/ ,6-0,6 +0,2 +0,2 5/ ,6-0,6-0,6-0,6 A táblázat mechankus alkalmazása a kombnácók nagy száma matt csak a gép (automatkus) kombnálás esetén javasolt. Egyszerő csarnokok esetén a mérnök megfontoláson alapuló teherfelvételnél például a fent táblázatból nagy valószínőséggel csak az 5/2 jelő - a szélszívásra mértékadó - esettel célszerő foglalkoznunk. Természetesen különleges esetekben (például egy gen könnyő szerkezet esetén) az 5/4 jelő aszmmetrkus szélteher s mértékadó lehet. T A belsı nyomás tényezı Alapszabály, hogy a belsı nyomás a külsı nyomással egy dıben hat. A c p belsı nyomás tényezı az épületen található nyílások (elsısorban ablakok és ajtók, lletve kapuk) méretétıl és eloszlásától függ. Az alább smertetett szabályok nem vonatkoznak arra az esetre, amkor legalább két felületen (oldalfal és/vagy tetısík) a nyílások aránya külön-külön meghaladja a 30%-ot. Amennyben domnáns felülete van az épületnek (domnáns egy felület, ha a rajta található nyílások összes felülete meghaladja a több felületen található nyílások összes felületének kétszeresét; pl. bzonyosan domnáns felület egy hangár bejárat oldala), akkor rendkívül tervezés körülményként kell kezeln az esetet, amkor a belsı szélnyomás felvételét az alább szabályok határozzák meg: a domnáns felületen található nyílások összes felülete meghaladja a több felületen található nyílások összes felületének kétszeresét: c = 0, 75 p c pe a domnáns felületen található nyílások összes felülete meghaladja a több felületen található nyílások összes felületének háromszorosát: c = 0,90 p c pe 9

10 Amennyben a c pe külsı nyomás tényezı változk a felületen, akkor az átlagértékkel lehet számoln. Amennyben az építmény nem tartalmaz domnáns felületet, és a nyílások eloszlása egyenletes, akkor a belsı nyomás tényezı számítása az alábbak szernt történk: h / d 0, 25 esetén: - ha µ 0, 33 akkor c p = 0, 35 - ha µ > 0, 9 akkor c p = 0, 3 - ha 0,33 < µ 0, 9 akkor = 0, 726 1,14 µ h / d 1, 0 esetén: c p - ha µ 0, 33 akkor c p = 0, 35 - ha µ > 0, 95 akkor c p = 0, 5 - ha 0,33 < µ 0, 95 akkor = 0,802 1,37 µ c p A kfejezésekben található µ nyíláshányadot az alább képlettel kell kszámítan, µ = A negatív A ahol A negatív azon nyílások felületének összege, amelyek negatív vagy zérus c pe értékkel rendelkezı felületen találhatók, és ahol A az összes nyílás felülete. A referenca magasságok felvételénél a következı szabályokat kell alkalmazn: amennyben az épület magassága (h) nem nagyobb, mnt a szél támadta felület oldalhossza (b): h 1 esetén: teljes magasságban ze = h és z = ze ; b amennyben az épület magassága (h) nagyobb, mnt a szél támadta felület oldalhossza (b), de ksebb, mnt annak kétszerese: h 1 < < 2 esetén: b magasságg z e = b és z = ze ; a (b-h) sávban z e = h és z = ze b T A tervezés szélteher esetenek felvétele a gyakorlatban A tetıre vonatkozó külsı nyomás tényezı helyfüggısége matt a csarnokon belül egyes keretekre különbözı nagyságú szélteher hathat. Általában a bztonságos, lletve a gazdaságos 10

11 tervezés javára döntünk, ha az összes keretet az alább ábrán jelzett oromfaltól számított másodk keretálláshoz tartozó tervezés szélteherre méretezzük: oromfal keretállás közbensı keretállások A méretezésre kjelölt keretállásra az alább fıbb szélteher eseteket kell fgyelembe venn (az ábrák a h/d<0,25, α=5 0 és A>10m 2 esethez tartoznak, és csak tájékoztató jellegőek): keresztrányú (θ=0 ) szélhatásból külsı szélnyomás (4. Melléklet) keresztrányú (θ=0 ) szélhatásból külsı + belsı szélnyomás (5. Melléklet) hosszrányú (θ=90 ) szélhatásból külsı szélnyomás (6. Melléklet) hosszrányú (θ=90 ) szélhatásból külsı + belsı szélnyomás (7. Melléklet) A fent fı eseteken belül tovább esetek s lehetségesek. Például a fent alapadatok esetén a szélteher 10 különbözı teheresetet jelent, amennyben a szmmetrát s khasználjuk (azaz a két fı szélrányon belül csak egy-egy rányt veszünk számításba). A keretszerkezetre, vagy annak szerkezet elemére ható szélerı a felületre ható szélnyomás smeretében az alább összefüggések alapján számítható: - külsı szélerı: F = c c w A w,e s d e felület - belsı szélerı: F = w A w, felület - súrlódás szélerı: Ffr = c fr qp( ze ) Afr ref ahol A ref a felület referenca értéke, A fr a szélránnyal párhuzamos külsı felület (csarnokot érı hosszrányú szélhatás esetén a 2b és a 4h közül a ksebbk, ahol b a csarnok szélessége, h a tetıtaréj magassága). A c s c d szerkezet tényezı a 15 m-nél alacsonyabb épületek esetén 1,0. A c fr súrlódás tényezı a felület kképzéstıl függıen 0,1-0,4 között vehetı fel. A feladat kapcsán a 0,3 érték felvételét javasoljuk. A teher értelemszerően a szerkezet elem tengelye mentén megoszló teherként s felvehetı. A feladat kapcsán szelemenes tetıszerkezet kalakítás esetén s az egyszerőség érdekében a megoszló teher alkalmazását javasoljuk. ref 11

12 T.2 A terhek számítógépes modellezése T.2.1 A tervezés teherkombnácók összeállítása A terhek és hatások kombnácója tartós és deglenes tervezés állapotokban (alapkombnácók) az EN pontja (6.10 képlete) alapján az alább formulával írható le: γ ahol G, j G k, j + γ P + γ p Q,1 Q k,1 + ψ 0, Q γ G az állandó teher parcáls tényezıje (acélszerkezet esetén: 1,35) γ p a feszítésbıl származó teher parcáls tényezıje γ Q, az -edk esetleges teher parcáls tényezıje (szél és hóteher esetén: 1,5) Ψ 0, a kombnácós tényezı (hóteher esetén: 0,5 ; szélteher esetén: 0,6) k, A kombnácók száma függ az egyes teherfajtákon belül fgyelembe veendı teheresetek számától. A tervezés gyakorlatban a kombnácók felvételére két módszert alkalmazunk: teherkombnácók automatkus összeállítása; teherkombnácók összeállítása mérnök megfontolás alapján. Az elsı automatkus módszer tpkusan számítógép eljárás, mvel egyszerő szmmetrkus nyeregtetıs keret esetén a kombnácók száma meghaladhatja a százat s. A módszer gép megvalósítása egyszerő, de több hátránya lehet: (1) mnden kombnácóra külön-külön el kell végezn a másodrendő (ugyans ekkor nem érvényes a szuperpozícó elve); (2) a sok adat matt az eredmények áttekntése nehéz lehet a mérnök számára. A másodk mérnök módszert a vezetı tervezık többsége elınyben részesíten, mvel egyszerő megfontolások után a nem mértékadó kombnácók megérzésen alapuló kzárásával - jelentısen csökkenthetı a kombnácók száma, és a feladat átteknthetıvé válk. A módszer alapján az egyszerő csarnokszerkezetnél a következı teherkombnácók lehetnek mértékadóak: 1. állandó + hó 2. állandó + hó (kemelt) + szél_1 3. állandó + hó (kemelt) + szél_2 4. állandó + hó (kemelt) + szél_3 5. állandó + hó (kemelt) + szél_4 6. állandó + szél_5 7. állandó + szél_6 ahol a hóteher mndg totáls, és a hat szélteher eset a következı: szél_1: keresztrányú szélhatásból a külsı szélnyomás (A) esete közül a hó hatását legkevésbé csökkentı eset; szél_2: keresztrányú szélhatásból a külsı+belsı szélnyomás (B) esete közül a hó hatását legkevésbé csökkentı eset; 12

13 szél_3: hosszrányú szélhatásból a külsı szélnyomás (C) esete közül a hó hatását legkevésbé csökkentı eset; szél_4: keresztrányú szélhatásból a külsı+belsı szélnyomás (D) esete közül a hó hatását legkevésbé csökkentı eset; szél_5: keresztrányú szélhatásból a külsı (A) vagy a külsı+belsı (B) szélnyomás esete közül az állandó teher hatását legnkább semlegesítı eset (a mértékadó szélszívás esete); szél_6: hosszrányú szélhatásból a külsı (C) vagy a külsı+belsı (D) szélnyomás esete közül az állandó teher hatását legnkább semlegesítı eset (a mértékadó szélszívás esete); A fent leírás csak tájékoztató jellegő, alkalmazása a felelıs tervezı felelıssége (ugyans felelıs döntést csak konkrét esetben lehet hozn). Ugyanakkor az eddg gyakorlat tapasztalatunk alapján állíthatjuk, hogy a szokásos mérető haza csarnokok esetén a fent kombnácók lefedk a szerkezet tervezését meghatározó kombnácókat. T.2.2 A terhek felvétele A keret szerkezet modelljén a szabványos terheket pontban koncentrált erıkkel, vagy vonal ment megoszló erıkkel lehet felvenn. Szelemenes, lletve falváz gerendás héjszerkezet esetén a felületen ható hatásokból származó terhek (héjszerkezet súlya, hóteher, szélteher) a keret szerkezet elemen (oszlopon, gerendán) a valóságban pontban ható koncentrált erık formájában adódnak át: ConSteel 4.0 Vszonylag sőrő szelemenezés esetén megengedhetı közelítés, hogy a terheket az elem mentén megoszló teherrel vegyük fel: ConSteel 4.0 A terhek felvétele az egymástól független teheresetek felvételével kezdıdk. A T.2.1 pontban feltételezett egyszerő keret- és tehermodell esetén a következı tehereseteket kell felvenn: 13

14 1. állandó (+automatkusan számított önsúly) 2. hó 3. szél_1 4. szél_2 5. szél_3 6. szél_4 7. szél_5 8. szél_6 A fent teheresetbıl a teherbírás határállapotok ellenırzéséhez a teherkombnácók (ld. T.2.1 pontot) a megfelelı parcáls és kombnácós tényezıkkel hozhatók létre: 1. 1,35 állandó + 1,5 hó 2. 1,35 állandó + 1,5 hó + 0,6 1,5 szél_1 3. 1,35 állandó + 1,5 hó + 0,6 1,5 szél_2 4. 1,35 állandó + 1,5 hó + 0,6 1,5 szél_3 5. 1,35 állandó + 1,5 hó + 0,6 1,5 szél_4 6. 1,0 állandó + 1,5 szél_5 7. 1,0 állandó + 1,5 szél_6 A másodrendő számítás esetén a szuperpozícó elve nem alkalmazható, ezért a fent kombnácókra külön-külön el kell elvégezn a másodrendő számítást. Kapcsolódó segédanyag: (Építı_2000/magasépítés acélszerkezetek/gyakorlat) Csarnokszerkezet szélteher esete: Számpélda Kapcsolódó Web-alapú segédanyag: (Tudásbázs/Keret lletve Segédlet/Keret) 14

15 1. melléklet: Külsı nyomás tényezı a függıleges helyzető falakon (csak h<b esetén érvényes!) h/d zónák A B C D E c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 1-1,2-1,4-0,8-1,1-0,5 0,8 1,0-0,5 0,25-1,2-1,4-0,8-1,1-0,5 0,7 1,0-0,3 felülnézet e = mn( b;2h ) Oldal zónák e<d esetén: w D E b A B C h e/5 e d A B C h oldal Oldal zónák e>d esetén: A B e/5 A B 15

16 2. Melléklet: Külsı nyomás tényezı a tetı felületén a θ=0 0 keresztrányú szélhatásból (csak h<b esetén érvényes!) α zónák F G H I J c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 0* -1,8-2,5-1,2-2,0-0,7-1,2 +0,2 +0,2 +0,2 +0,2-0,2-0,2-0,2-0,2-1,7-2,5-1,2-2,0-0,6-1,2-0,6-0,6 +0,2 +0,2 5 +0,0 +0,0 +0,0 +0,0 +0,0 +0,0-0,6-0,6-1,3-2,25-1,0-1,75-0,45-0,75-0,5-0,5-0,4-0,65 10** +0,1 +0,1 +0,1 +0,1 +0,1 +0,1-0, ,9-2,0-0,8-1,5-0,3-0,3-0,4-0,4-1,0-1, ,2 +0,2 +0,2 +0,2 +0,2 +0,2 +0,0 +0,0 +0,0 +0,0 * az éles párkánnyal rendelkezı (parapet vagy lekerekítés nélkül) lapos tetı esete (α=5 0 -g) ** lneárs nterpolácó az α=5 0 és az α=15 0 tetıhajláshoz adott értékek között θ=0 0 w α h tetıgernc e/4 F w G H J I b e/4 F e/10 e/10 16

17 3. Melléklet: Külsı nyomás tényezı a tetı felületén a θ=90 0 hosszrányú szélhatásból (csak h<b esetén érvényes!) α F G H I c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 c pe,10 c pe,1 0* -1,8-2,5-1,2-2,0-0,7-1,2 +0,2 +0,2-0,2-0,2 5-1,6-2,2-1,3-2,0-0,7-1,2-0,6-0,6 10** -1,45-2,1-1,3-2,0-0,65-1,2-0,55-0, ,3-2,0-1,3-2,0-0,6-1,2-0,5-0,5 * az éles párkánnyal rendelkezı (parapet vagy lekerekítés nélkül) lapos tetı esete ** lneárs nterpolácó az α=5 0 és az α=15 0 tetıhajláshoz adott értékek között θ=90 0 w h tetıgernc w e/4 F G H I G e/4 F H I e/10 e/2 17

18 4. Melléklet: Keresztrányú szélhatásból külsı szélnyomás a h/d<0,25, α=5 0 és A>10m 2 esetben 1. eset c pe,10 =-1,2 1,7 c pe,10 =+0,2 c pe,10 =0,7 c pe,10 =-0,3 2. eset c pe,10 =-1,2 1,7 c pe,10 =0,7 c pe,10 =-0,3 3. eset c pe,10 =+0,2 c pe,10 =0,7 c pe,10 =-0,3 4. eset c pe,10 =0,7 c pe,10 =-0,3 18

19 5. Melléklet: Keresztrányú szélhatásból külsı+belsı szélnyomás a h/d<0,25, α=5 0 és A>10m 2 esetben 1. eset c pe,10 =-1,2 1,7 c pe,10 =+0,2 c pe,10 =0,7 (+c p ) c pe,10 =-0,3 2. eset c pe,10 =-1,2 1,7 c pe,10 =0,7 (+c p ) c pe,10 =-0,3 3. eset c pe,10 =+0,2 c pe,10 =0,7 (+c p ) c pe,10 =-0,3 4. eset c pe,10 =0,7 (+c p ) c pe,10 =-0,3 19

20 6. Melléklet: Hosszrányú szélhatásból külsı szélnyomás a h/d<0,25, α=5 0 és A>10m 2 esetben c pe.h =-0,7 c pe.b =-0,8 c pe.b =-0,8 20

21 7. Melléklet: Hosszrányú szélhatásból külsı+belsı szélnyomás a h/d<0,25, α=5 0 és A>10m 2 esetben c pe,h =-0,7 +c p c pe,b =-0,8 c pe,b =-0,8 21