2. (1) A rendelet 1. számú mellékletét a területre vonatkozó M=1:1000-es léptékű szabályozási tervlap (a továbbiakban: SZT) képezi.

Átírás

1 Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (Egységes szerkezetben az 57/2005.(XII.20.)*.).)* és 43/2007.(VI.21.)** 80/2007.(XII.19.)*** módosító rendeletekktel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a 6. (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 4. (3) bekezdése szerint az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet, a természeti táj és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályozási terv és a hozzátartozó építési szabályzat alkalmazása és hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Esztergom, Szenttamás városrész területére terjed ki. A területet határolja: a Bajcsy-Zsilinszky út Batthyány Lajos utca Basa utca 16038/1 hrsz-ú Bánomi elkerülő út Szent Tamás utca Vörösmarty utca. *** (2) Az (1) bekezdés szerinti területen (a továbbiakban: a terület) az Étv., az OTÉK előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3) A területen területet felhasználni, építési munkát végezni - arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani - csak jelen rendelet és a hozzá tartozó 1-7. számú mellékletek alapján lehet. 2. (1) A rendelet 1. számú mellékletét a területre vonatkozó M=1:1000-es léptékű szabályozási tervlap (a továbbiakban: SZT) képezi. (2) A számú mellékletek tartalmazzák a jelen rendeletben használt fogalmak meghatározását és azok alkalmazását. (3) A 3. számú melléklet a jelen rendelethez tartozó ábrákat, a 4. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. (4) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül: az 5. számú melléklet az önkormányzat elővásárlási jogával, a 6. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel, a 7. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett telkek lehatárolását, illetőleg jegyzékét tartalmazza. A szabályozási terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei 3. (1) Az SZT kötelező érvényű szabályozási elemei: a) építési övezet, övezet jele és határa, b) tervezett szabályozási vonal, c) meglévő szabályozás vonala (telek homlokvonala-közterületi határa) b)építési övezet, övezet jele és határa, c)d) megszüntető jel, d)e) az építési hely terepszint felett is beépíthető része, 1

2 e)f) építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része, f)g) építési hely kizárólag üvegtetővel beépíthető része g)h) építési vonal, i) bontandó épület, h)j) látványpont /, a kilátás és rálátás védelmének biztosítása, k) kötelező árkád létesítés, i)l) megőrzendő fasor, j)m) tervezési terület határa.. k)a kilátás és rálátás védelmének biztosítása, (2) Az SZT nem kötelező érvényű, irányadó szabályozási elemei: a) nem kötelező megszüntető jel, b) irányadó telekhatár, c) irányadó közterületek közötti telekhatár, d) meglévő épület megtartható vagy bontható, e) helyi egyedi vagy területi - védelemre tervezett épület, (4. sz. függelék) f) irányadó építési vonal, g) emeletráépítés lehetősége, h) egybefüggő mélygarázs létesíthető, i) speciális közlekedési eszkz létesítésének sávja, j) közterületi építmény lépcsősor, emelvény, k) javasolt gyalogoskapcsolat telken keresztül, l) javasolt fasor m) közterületi használat jellemzője: ma) forgalomcsillapításra kijelölt, vegyes használatú közterület, h)mb) gyalogos közterületszakasz vagy közhasználatú területsáv, i)mc) megkülönböztetett figyelmet igénylő gyalogosfelület járdán Kö-U övezeten belül.-, g)javasolt gyalogoskapcsolat, h)emeletráépítés lehetősége, i)javasolt fasor. a) országos védelmek: aa) műemlék épület, ab) műemléki jelentőségű terület, ac) műemléki jelentőségű terület javasolt kiterjesztése a településszerkezeti terv (a továbbiakban: TSZT )alapján 1 ad) műemléki környezet kijelölésére javasolt terület (TSZT alapján) 2 ae) általános régészeti lelőhely a terület egésze. b) helyi védelmek: ba) helyi egyedi védelem alatt álló épület, bb) helyi területi védelem alatt álló épületek, c) kötelezően megtartandó épület, épületrész, d) épületrész bontása esetén megtartandó utcafronti traktus vagy homlokzat. (4) törlésre kerül (4) A SZT alaptérképi elemei, továbbá egyéb tájékoztató (nem kötelező) elemei: a)jelenlegi telekhatár, helyrajzi szám, b)földhivatali térképen feltüntetett épület, c)földhivatali térképen feltüntetett, már nem létező, vagy átépített épület, d)földhivatali térképen nem feltüntetett, létező geodéziailag nem bemért épület, e)rétegvonal, f)jelentős szintkülönbséget áthidaló közterületi rézsű, g)meglévő támfal, h)tömbszámozás. (5) A SZT-ben az építési övezet jeleként a szabályozási vonallal és övezethatárral lehatárolt építési övezetek, övezetek megkülönböztetésére a 3. számú melléklet 1. ábrája szerinti rövidített övezeti jel szolgál. A SZT-n a rövidített övezeti jellel azonosított építési övezet, övezet jelét a 3. számú melléklet 1. ábrája szerinti formában és (3) Az SZT kötelező érvényű, más jogszabályban meghatározott elemei (1-3. függelék): 1 2 KÖH előkészítés alatt KÖH előkészítés alatt 2

3 tartalommal a tervlap jelmagyarázata tartalmazza. (6) A (3) bekezdés szerinti országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein, egy éven belül át kell vezetni, jelen rendelet módosítása nélkül.* Az építési munka végzése és más jogszabályban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre (1) törlésre kerül 4. (2) Elvi engedélyt kell kérni az alábbi esetekben: a) új épület elhelyezésénél, b) meglévő épület közterületről is látható bővítése, átépítése, visszabontása esetén, c) jelentős méretű támfalépítmények, lépcsők és műtárgyak (hidak, támfalak) létesítésére, rekonstrukciójára, átépítésére, felületképzésének átalakítására, színezésére, bővítésére és megvilágítására vonatkozóan, d) támfalgarázs létesítési feltételeinek meghatározása érdekében, e) a Z jelű közpark övezetek területén bármely építmény elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében. (3) Az építési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is csatolni kell: a) a 20%-ot meghaladó lejtésű területeken, b) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, c) a 800 m²-t meghaladó méretű telek új épülettel való beépítésénél. A nem közterületre vonatkozó kertépítészeti tervet, illetőleg a kerttervet a 2. számú mellékletben rögzített (5) bekezdés szerinti műszaki tartalommal kell elkészíteni. (4) Kertépítészeti tervet kell készíteni a kiemelt közterületeken, a Z-Kp övezetek területén a parképítés és közterületek felszíni rendezéséhez szükséges építési engedély tervdokumentációjához. (5) A (4) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett közterület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtők, burkolati jelek jelölését a közterületet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt, b) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, c) a parkolóhelyek kialakítását, d) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, e) favédelmi, illetőleg fakivágási tervet a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével -, f) a köztárgyak típus vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, g) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (6) A vonatkozó rendelkezések szerinti önkormányzati városi tervtanács előzetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint: a) a területen bármilyen új épület, építmény elhelyezéséhez, b) bármilyen meglévő épület alapterületi bővítéséhez, tetőformájának megváltoztatásához, tetőablak létesítéséhez, térdfal-magasítással járó átépítéséhez, c) közterületen bármely típusberendezés létesítéséhez, d) bármilyen közterület felszíni rendezését érintő terv esetén, 3

4 e) helyi egyedi védelem alatt álló vagy területi védelem alatt álló épületet érintő bármilyen engedélyköteles építési munka esetén. Az építési munka végzésének egyéb kiegészítő rendelkezései 5. (1) Nyúlványos telek csak a már kialakult állapot miatt szükséges műszaki megközelíthetőség miatt alakítható ki. Új építési telek kialakítása érdekében nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) Új épület elhelyezésénél amennyiben nem az eredeti épületkontúr szerint kerül kialakításra az építési helyen belül - a terület látképébe illesztett fotómontázs, látványterv készítendő, legalább a SZT-n meghatározott látványpontokból. (3) Az épülethomlokzatok színezésének meghatározását a szomszédos épületek színezésének feltüntetésével együtt színtervvel is igazolni kell. (4) Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, a meglévő épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: a) védett épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani, b) védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotódokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére vonatkozó terv készítése szükséges. (5) törlésre kerül (5) Favédelmi, illetőleg fakivágási tervet kell készíteni a kertépítészeti tervhez - a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével - a telkeken és közterületeken egyaránt. (6) Mélygarázs, támfalgarázs létesítése, 1,5 m-t meghaladó tereprendezés esetén ki kell kérni az illetékes geológiai szakhatóság állásfoglalását. Pince, mélygarázs, támfalgarázs, támfal csak szivárgó létesítésével együtt létesíthető, az ily módon összegyűjtött felszín alatti vizek megfelelő elvezetésével egyidejűleg. Legfeljebb egy szint mélységű pinceépítmény létesíthető. (7) Geodéziai felmérés készítése kötelező minden új épület vagy új építmény létesítésével járó esetben, valamint bővítésük esetén. A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni a hivatalos földhivatali adatokat, a magassági adatokat, a lehatárolást szolgáló kerítéseket, a támfalakat, a telken lévő építményeket, épületeket, valamint a telek előtti közterületszakaszt is, a burkolatokkal, járdaszélekkel, valamint a közterületi fákat és köztárgyakat. (8) Talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező minden, a terep természetes állapotát befolyásoló építési tevékenység esetén. Kizárólag részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhető: a) új épület létesítése, illetve a meglévő létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetőtér beépítés, pince-átépítés, -bővítés stb.), továbbá b) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (pl. rézsű, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén). A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására. 4

5 (9) A régészeti lelőhelyekkel érintett telkeken a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően a) A földmunkával járó építési tevékenység vagy engedélyhez kötött tereprendezés esetében előzetesen ki kell kérni az illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalását. b) Amennyiben a szakhatóság megelőző kutatásokat ír elő, akkor az építtetőnek / beruházónak értesítenie kell a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot és szerződést kell kötnie a régészeti kutatások elvégezéséhez. c) Amennyiben a szakhatóság nem ír elő kikötést nyilatkozatában, vagy a földmunka nem engedélyköteles és régészeti lelet kerül elő, a munkát azonnal fel kell függeszteni, és a lelőhely védelméről gondoskodni, továbbá az illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség vonatkozik a megtalálóra, az ingatlan tulajdonosára, az építtetőre és a kivitelezőre egyaránt. d) Talajmunkával nem járó felszín feletti és alatti építési és bontási munkálatok során a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeum számára biztosítani kell a régészeti felügyelet vagy a helyszíni szemle lehetőségét. Amennyiben a régészeti felügyelet és helyszíni szemle megfigyeléseinek eredményei indokolttá teszi, akkor próba-, illetve megelőző régészeti kutatást kell biztosítani a hatályos jogszabályok alapján. e) Amennyiben megelőző feltárás során épített kulturális elem kerül elő, azt eredeti helyén, eredeti állapotában és eredeti összefüggésében meg kell őrizni, és az épületet vagy annak bővítését a megőrzés figyelembevételével kell megtervezni. (10) Az építési munka megkezdése előtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyet az építési hatóságnál be kell jelenteni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstől eltérően is meghatározhatja. Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 6. (1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A SZT-n a közterületek kialakítására vonatkozó irányadó szabályozási elemeket a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint kell figyelembe venni, melyek ütemezetten is végrehajthatók, vagy egyes szakaszok terv szerinti kialakítása attól eltérő is lehet. (3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken: a) a közterület átépítésekor kiemelt járdaszegély nélküli burkolatot szabad kialakítani, mely a közterület teljes szélességében a telekhatárokig azonos minőségű, természetes burkolat legyen, b) parkoló csak a területen lakók és tulajdonosok gépjárművei számára alakítható ki, c) jelen rendelet hatálybalépése után egyéb, nem lakófunkciójú rendeltetési egységhez közterületi parkoló nem létesíthető, d) engedélyhez kötött célforgalmú behajtást kell bevezetni, kitiltva a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjárműveket a forgalmi rend megváltoztatásakor vagy a közterületek átépítésekor, a megkülönböztetett járművek behajtásának biztosítása mellett, e) a meglévő légvezetékek földkábelre történő kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor, a 9. (4)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével. 5

6 (4) A gyalogosút és gyalogoslépcső jelzéssel ellátott közterületeken, illetve közhasználat céljára átadott területeken a burkolatot egységes kivitelben természetes anyagú, elemes burkolattal - kell kialakítani az adott közterületi szakaszon. (5) A KÖ-u övezet területén a szabályozási terven meghatározott megkülönböztetett figyelmet igénylő járda területén, azok átépítésekor a terület építészeti arculatához illő, lehetőleg természetes burkolóanyagokat kell alkalmazni. (6) A közterületek burkolatát és végleges rendezését a 4. (4)-(5) bekezdés szerinti tervben kell meghatározni. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 7. (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott hasznos szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott mértékig a településrendezési szerződésben rögzítettek ak szerint növelhető. (3) Közhasználat céljára átadott gyalogosforgalmi területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: A telek közhasználat céljára átadott területe: a) teljes egészében beépíthető a terepszint alatt, b) üvegtetővel, tetővel lefedhető, c) fölé nyúlhat teljes egészében épület, vagy épületrész, árkádként is kialakítható, d) fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járófelület közötti távolság legalább 3,5 m, melynek szerkezeti elemei (fal, oszlop) az átadott területrészhez csatlakozhatnak, e) egyéb közterületi építménnyel nem építhető be, f) vendéglátó teraszként kialakítható. (4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével, mintha azok közterülettel lennének határosak. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 8. (1) Esztergom Város Önkormányzata a tulajdonában nem álló, az e rendelet 5. számú mellékletében felsorolt ingatlanokra az ott felsorolt közérdekű célok megvalósítása érdekében - elővásárlási jogát biztosítja. (2) Az elővásárlási jogot az Önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről. (3) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerződés Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselője az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti. (5) Esztergom Város Önkormányzata az e rendelet 6. számú mellékletben felsorolt közterületek mellett fekvő ingatlanokra 6

7 beépítési kötelezettséget rendel el a (6) bekezdés szerinti feltételekkel. (6) Amennyiben az 6. számú mellékletben felsorolt ingatlanok esetébenközterületek mentén, a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő és a telek homlokvonalától számított 15 m-es sávban álló fő rendeltetésű épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétől számított 2 5 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy az ötkét éven belüli beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutásától számít. (7) Esztergom Város Önkormányzata helyreállítási kötelezettséget rendel el a 7. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra vonatkozóan a következő feltételekkel: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását a jelen rendelet hatálybalépésétől számított két öt éven belül meg kell valósítani, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt két éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három öt éven belül meg kell valósítani. Amennyiben az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyreállítási kötelezettség hatályát veszti és ez esetben az (5)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. Közművesítettség, mérnöki létesítmények elhelyezése és kialakítása 9. (1) A területen csak teljes közművesítettségű telken szabad épületet elhelyezni. (2) Amennyiben jelen rendelet hatálybelépése előtt létesített épület szennyvizeinek elvezetését szennyvíz-szikkasztóval oldották meg, úgy legkésőbb december 31-ig haladéktalanul a közcsatornába való bekötést meg kell valósítani. (3) A területen oszloptranszformátor nem létesíthető, új transzformátor állomást épületen belül vagy a kerítéssel egybeépített trafóházban kell elhelyezni. Közterületi trafó terepszint alatt helyezendő el, amennyiben az műszakilag nem lehetséges, úgy kertépítészeti eszközökkel való takarását meg kell oldani. (4) A területen új légvezeték nem létesíthető, már üzemelő hálózat csak földkábeles kiépítéssel bővíthető, kivéve, ahol a közterület szélessége miatt a közművezetékek előírt védőtávolságai a földkábeles kiépítést védelmi eszközök (védőcső) alkalmazásával utólag nem teszik lehetővé falban. Házi bekötés csak földkábellel lehetséges. (5) A terület közterületeit érintő földkábelek és közművezetékek elhelyezése során, a közterületi járdák alatti vezetékfektetés után a burkolatot a járda járófelületének teljes szélességében kell helyreállítani. Ahol a kábelfektetés zöldsávot érint, ott a füvesített területszakaszokat gyeptéglával kell helyreállítani. (6) Felszín feletti kábel- csatlakozó szekrény vagy műtárgy nem létesíthető. (7) Amennyiben a felszín feletti berendezés a járda berendezési sávjában nem helyezhető el, úgy annak helyét meglévő épületben vagy újonnan épülő épületben, illetőleg a közterület felőli kerítésbe építve kell biztosítani. Épületen belüli elhelyezésnél a berendezés megközelítését biztosítani kell. (8) Közműműtárgyak - beleértve az elektromos és kábel-szekrényeket, trafókat, átemelőket stb. - a területen csak sötétzöld színűre festhetők, a tűzcsapok, illetőleg gázcsapok jelzése kivételével. 7

8 II. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Az épületek épületszerkezetére, tetőhéjalására, színezésére, vonatkozó rendelkezések 10. (1) A területen az épület külső megjelenése nem lehet könnyűszerkezetes jellegű. (2) Az épületek tetőhéjalásánál a területen: a) égetett cserép, b) természetes pala, c) fazsindely natúr színben, d) fémlemezfedés natúr színben, illetőleg festetten szürke és zöld színekben kizárólag a szükséges tetőhajlatoknál, illetve az eredetileg fémlemezfedésű védett épületek esetén -, e) üvegtető alkalmazható. A tetőzetek héjalása pikkelyszerű fedés lehet, a táblás jellegű fedés a (2) bekezdés d) pont szerinti kivétellel - nem megengedett. Terepszint alatti építmény, legfeljebb földszintes épület lapos tetős kialakítása esetén tetőkertként kialakított zöldtető alkalmazható. (3) Az Lk jelű - kisvárosias építési övezetek területén az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók a kék, lila, rózsaszín, zöld, piros, szürke színek, illetve ezek árnyalatai. A területen épületet feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet. (4) törlésre kerül (4) Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók. (5) A területen az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel a homlokzat egy szakaszának eltérő, a ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. Az eltérő színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, aa homlokzat minden elemére, beleértve a nyílásszárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetőfelépítmények, tetőhéjalások sb. esetébeneseteit is. Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések 11. (1) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók. (1) törlésre kerül (2) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. (3) A közterülettel határos új épületek földszinti homlokzatsávját a közterület felőli oldalon anti-grafiti bevonattal kell ellátni. Már meglévő épület földszinti homlokzatfelületeiről a tulajdonos a grafiti-festményeket köteles eltávolítani és a földszinti homlokzat felújításakor azt anti-grafiti bevonattal ellátni. (4) Felújítás során az épület homlokzatán meglévő kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védőcsöveit el kell távolítani, 8

9 illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani. A helyi egyedi védelem vagy műemléki egyedi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó különleges rendelkezések 12. (1) Egyedi védelem alatt álló épületet érintő bármilyen átalakítás, felújítás az eredeti építéskori - kialakítással legyen építészetileg összhangban. (2) Az eredeti épületnek megfelelő építménymagasság, vagy homlokzatmagasság akkor sem növelhető, ha egyébként azt, az övezeti előírások lehetővé teszik, kivéve, ha azt a szabályozási tervlap kifejezetten lehetővé teszi. (3) Meglévő épület tetőtere, padlása az eredeti kubatúrán belül beépíthető és bővíthető, de az épület emeletszinttel történő magasítása, tetőtér térdfallal vagy térdfalmagasítással járó beépítése nem megengedett, kivéve, ha a SZT erről külön rendelkezik. (4) Meglévő homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz való viszonyított távolsága és osztásuk nem változtatható meg. Új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetőzeten kialakítható új nyílászárókra is. (5) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók. (56) Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók, Aaz épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítő vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. (7) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kő vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok alkalmazása. (8) Utólagosan műanyag redőny nem létesíthető el, redőnytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redőny alkalmazható. redőny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelő formában. Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések 13. (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - a (34) bekezdésben meghatározottak, valamint a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tűzfalakat és tetőzetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A tetők héjalása nem tartalmazhat festéssel vagy eltérő színű héjaló-anyagból kirakott feliratot, reklámot, egyéb vizuálisan megjelenő motívumot. (3) A kulturális- és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken a kulturális 9

10 rendezvényt, műsort hirdető plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetők. (4) Reklámcélú falfestmények nem létesíthetők az építmények homlokzatain, tetőzetén. (5) A1-es (594 x 841 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű plakát vagy A1-es méretnél kisebb elemekből létrehozott plakát, óriásplakát a területen nem helyezhető el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem. (6) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el. A választási kampányok plakátjai és falragaszai az erre vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - csak az épülethomlokzatok és közterületi építmények üvegfelületein alkalmazhatók. (7) Üzleti árnyékoló ernyőszerkezet - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést az üzlet profilját jelző logó kivételével. (8) Cégérek, cégtábla, cégfelirat Hirdető- és reklámberendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (9) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló Hirdető- és reklámberendezést cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsősorban a Kérelmező, annak megszűnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani. A homlokzaton elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb előírásai 14. (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhető meg. (3) Homlokzatra szerelt cégtábla, táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 0,5 m 2 -t. Egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán táblaszerűen kialakított cégtábla a közintézmények kötelezően elhelyezendő cím- vagy cégtáblája kivételével - nem helyezhető el. (4) Homlokzatra szerelt világító cégtábla nem létesíthető. Fényreklámként csak önálló világító betűs cégfelirat, céglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betűkből kirakott cégfelirat helyezhető el. (5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el. (6) Kirakatportállal rendelkező homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhető el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni. (7) A falsíkra merőleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttől legalább 3,0 m-re legyen és: a) falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m 2 -nél, b) magassága 0,8 m-nél, 10

11 c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél, d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb. Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkre merőleges kell legyen. (8) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni. A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 15. (1) Az épületek kirakatainak üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, homokfúvott vagy matt átlátszatlan üvegfelület, a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható. (2) A területen önálló kirakatszekrény nem létesíthető. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 16. (1) Az épületek bármely közterület felől látható homlokzatán beleértve a tetőzetet is - parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét takaratlan módon t, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést kivétel közvilágítási lámpa a (2)- (4) bekezdés figyelembevételével - elhelyezni nem szabad. 8 m-nél keskenyebb közterületszélesség esetén a közvilágítási lámpát és KRESZ-táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni. (2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthető, kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethető. (3) Árusító automata berendezés a közterület felől is láthatóan nem helyezhető el. (4) Bankjegy automata berendezés csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthető: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a meglévő vagy tervezett nyílászárók osztását figyelembe véve, vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belső falsíkjában. (5) Az épület közterületi homlokzatán a (4) bekezdés a) pont szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani, kivéve, ha az eredeti rendeletetési egységhez tartozó bankautomata berendezés új épület szerves homlokzati elemét képezi. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan 17. (1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthető, meglévő pavilon a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül megszüntetendő. (2) Vendéglátó terasz közterületi járdán csak akkor létesíthető, ha a visszamaradó járdaszélesség legalább 3,0 2,0m. (3) Vegyes használatú utcában vendéglátó terasz csak akkor létesíthető, ha a közterület adott szakaszon való szélessége meghaladja: a) egyirányú utca esetén a 8,0 m-t, b) kétirányú utca esetén a 12 m-t. 11

12 (4) Vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem alakíthatók ki, de az épület színezésével összhangban lévő reklámmentes vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetők. (5) Pavilonok, vvendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak anyaghasználatában, a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók továbbá a pavilonok homlokzatfelületeinek és kirakatszekrényeinek szerkezeti és felületképzésénél beleértve a kirakatrendezés felületképző eszközeit is a rikító színek. Rendelkezések a közterületi hirdetőberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan 18. (1) Reklámhordozókat közterületen, illetőleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a városi tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon szabad. (1) A terület közterületein önálló reklám, vagy hirdető-berendezés nem létesíthető, kivéve a kulturális célú hirdetmények céljára, a város történeti környezetének egészére egységes kialakítással meghatározott reklámhordozókat.. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán- a közterület tulajdonosa hozzájárulásával -, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhető el. (3) Nem helyezhető el reklámcélú felület a közterületi kerítéseken, a korlátokon, a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) törlésre kerül (4) Az épület homlokzatára függesztve, vagy a közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetők el a hirdetett esemény időtartamára, illetve az azt megelőző 15 napos időtartamra.. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak és egyéb, építménynek nem minősülő tárgyak kialakítására 19. (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyűjtőt a fedett építmény szerkezetével összeszerelten, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni. (2) A közvilágítási oszlopok a (8) bekezdés szerinti egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek legyenek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (3) Szemétgyűjtő, telefonfülke nem helyezhető el az épület homlokzati falán, vagy az előtt közvetlenül, azt a járda berendezési sávjában kell elhelyezni. (4) A településközpont kiemelt területeit, illetőleg a lehatárolt településközponti közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal kell ellátni, az utca vagy tér egészére vonatkozó felszíni rendezés és kertépítészeti terv alapján. (5) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kőbaba stb. a (8) bekezdés szerinti utcaszakaszon, köztereken, közparkokban egységes kivitelű legyen. Parkolózár a közterületeken nem alkalmazható. 12

13 (6) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) zöldségesbolt, b) virágüzlet előtt megengedett. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetőleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetőleg az azzal szomszédos 10 m-es teleksávban nem engedhető meg. (7) Önálló bankjegy automata, árusító automata a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhető el. (8) Az a)-h) pontokban felsorolt útszakaszokon, valamint új közterület kiépítésénél, biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, forma- és színvilágát tekintve. Az egységesen kezelendő közterületek és közterületszakaszok a következők: a) Bajcsy-Zsilinszky utca b) Vörösmarty utca c) Szent Tamás utca d) Basa utca e) Batthyány Lajos utca, valamint f) Imaház utca és Madách tér egésze, g) a vegyes használatú utcaként jelzett minden közterület, h) a kálvária sétánya és parkja. (9) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a (8) bekezdés szerinti közterületek kialakításához és a mellettük lévő épületek jellegéhez. Az épületek földszintjeire vonatkozó különleges előírások 20. (1) A közterületek, valamint a közpark (Z-KP), fásított köztér (Z-FK) övezetbe tartozó közterületek mentén: a) közterületről megközelíthető raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari műhelyek a kereskedelmi egységet kiegészítő, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézműipari műhelyek, szolgáltatások kivételével (keramikus, órás, képkeretező stb.) c) terem- és sorgarázsok kialakítása a földszinten nem megengedett. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 21. (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott időszakokban szabad a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m 2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetők, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani. A kerítésekre vonatkozó rendelkezések 22. (1) A területen a közterület felé tömör kerítés alkalmazható. A tömör kerítés felületképzése: 13

14 téglaburkolat, vakolt, kő vagy deszkapalánk lehet. A tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet az utcai járdaszinthez képest. Oldal- és hátsókerti telekhatár mentén tömör kerítés nem alkalmazható. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló tömör kerítés legfeljebb 1,1 m-rel lehet magasabb a támfal felső terepcsatlakozásának szintjénél. A támfalakra vonatkozó rendelkezések 23. (1) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplécsők, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 m-t. A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással szabad rendezni. Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (2) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a közterület felőli támfal járdaszinttől mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 m-nél, a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani (a 3. számú melléklet 2. ábra). Ha az eredeti terepszint és a közterület szintje között a különbség már eleve nagyobb 3,0 m-nél, akkor a támfalépítés során a különbség a további tereprendezéssel nem növelhető. biztonsági mellvéd kialakítása érdekében annál legfeljebb 0,9 m-rel lehet magasabb. (4) Támfal anyaga csak természetes kő vagy tégla lehet, burkolatlan beton támfal nem létesíthető. A 20 m 2 -nél nagyobb összfelületű támfal kialakítása vagy átépítése esetén - annak legalább felét kerti építészeti eszközökkel, növényzettel takarni kell. (5) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelő eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb.), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. Építmények terepre illesztése, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések 24. (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása nem haladhatja meg a telek területének 50%-át, 1000 m 2 feletti telkek esetében a 35 %-át, beleértve kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is. (2) A végleges tereprendezés során a telek természetes terepszintje az eredeti szintmagassághoz képest felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, lefelé legfeljebb 1,5 m-rel változtatható meg, kivéve az előkert közterület felőli 10 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét. (3) A tereprendezés során kialakult rézsűket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából. (3) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetők, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségű telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelő magasságú vagy 14

15 III. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE A közterületek növényzetére vonatkozó rendelkezések 25. (1) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendő parkrácsok és kerítések színe és formavilága legyen összhangban a környező épületek vagy tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival. (2) Az utcai burkolatok átépítése során az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet lehet telepíteni és fenntartani, kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé. (3) A területen lévő zöldterületi övezetbe (Z övezet) sorolt területek, illetőleg már parkosított közterületek növényi állományának folyamatos fenntartásáról, növényegészségügyi állapotának 5 évenkénti felméréséről és a szükséges intézkedések megtételéről (növényállomány-rekonstrukció, fasor rekonstrukció stb.) a közterület vagy a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. A telken belüli növényzet védelme 26. (1) Új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni csak akkor lehet, ha az a gyümölcsfák kivételével - nem jár meglévő fa kivágásával. Fa kivágásával járó új építés csak az engedélyezési tervhez csatolt kertterv 54. (5) bekezdés szerinti favédelmi és fakivágási terve alapján és akkor lehet a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott eljárás szerint -, ha a) a faegyed növény-egészségügyi szempontból való kivágását külön kertészeti szakvélemény igazolja, b) kertrekonstrukció során a besűrűsödött faállomány ritkításra szorul, és ezt kertészeti szakvélemény igazolja, c) a terepviszonyok vagy egyéb korlátozások miatt az épület elhelyezése csak a telek egy adott területén lehetséges. (2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti fakivágás - 50 évnél idősebb értékes faállomány esetén - kertészeti szakvélemény alapján megtiltható. Ez esetben az épület elhelyezést más módon kell megoldani, illetve a kivitelezésnél az értékes fa védelméről gondoskodni kell. Amennyiben a fa még átültethető korban van, akkor az átültetendő, a fa kivágása nem engedélyezhető. Gyümölcsfa a diófa és mandulafa kivételével - kivágható. (3) Meglévő díszfát, a gyümölcsfák közül diófát és mandulafát kivágni csak rendkívül indokolt esetben az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak betartása mellett szabad. (4) A kivágott fa pótlásáról a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint kell gondoskodni. (5) A területen nem telepíthetők a következő fafajok: a) nyárfa (semmilyen fajtája) (Populus), b) bálványfa (Ailanthus), c) eperfa (Morus),. d) akác (Robinia pseudo-acacia), e) amerikai kőris (Fraxinus americana), f) bálványfa (Ailanthus altissima), g) gyalogakác (Amorpha furticosa), h) kései meggy (Prunus serotina), i) zöld juhar (Acer negundo), kivéve kertészeti változatok. 15

16 A védendő természeti értékekre vonatkozó rendelkezések 27. A meglévő fásított közterek, fasorok településkép szempontjából értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyeket érintő rendezés, változtatás csak kertépítészeti terv alapján lehetséges. A környezet védelme 28. (1) A terület egésze: a) légszennyezettségi zóna 3. kategória, b) felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából A fokozottan érzékeny kategóriába, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik c)zajvédelmi szempontból kiemelten védett területnek minősülő kategóriába tartozik. (2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat. (3) A területen veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően folytatható. (4) Veszélyes hulladék tárolása az elszállításig a keletkezés helyén történő átmeneti tárolás kivételével nem megengedett. (5) Telken, illetőleg közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épület elhelyezésére, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására engedély csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével adható. Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem rendelkezései 29. (1) Az egyes építési övezetekben a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott területhasználatra vonatkozó határértékeket kell betartani. (2) A meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító útépítési technológiákat kell alkalmazni. (3) Távközlési építmény, átjátszóállomás a területen nem létesíthető. IV. A BEÉPÍTÉSRE ÉS ÉPÜLET ELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az építési hely meghatározása 30. (1) Az építési telkek kialakítható elő-, oldal- és hátsókertjeinek legkisebb méretét a SZT az építési helyek rögzítésével határozza meg. (2) Védett vagy védelemre javasolt épület esetén ha a szabályozási terven az építési hely nincs külön rögzítve építési helynek a meglévő épület által elfoglalt terület számít, és csak az eredeti épületkontúron belül végezhető bármely építési munka. (3) Ahol a meglévő épület bővítéseként jelzett építési helyből a meglévő tetőzet ereszvonala annak határán kívül esik, ott a túlnyúlásnak megfelelően a jelölt építési helyen a bővítés ereszvonala is azonos méretben túlnyúlhat. 16

17 (4) Ahol az építési hely nem a meglévő épület bármely vonalának folytatása, az ereszvonal legfeljebb 0,6 m-rel nyúlhat túl az építési hely vonalán. (5) Ahol meglévő épület az építési helyen kívülre esik, ott új épület elhelyezése esetén, az építési helyen kívül eső épületrészt el kell bontani. és Aaz építési helyen belülre eső, szerkezetileg megtarthatónak ítélt épületrészre is teljesíteniülnie kell az övezetben foglaltakatnak, különös tekintettel az építménymagasság előírásaira. (6) A terület beépítési módját és az azon belüli épületelhelyezést az építési övezet és a szabályozási tervlapon meghatározott építési hely rögzíti, mely a beépítés módja szerint lehet: a) oldalhatáros vagy b) zártsorú, azon belül az épület elhelyezése: ba) zártsorú, bb) zártsorú oldalhatáros, bc) zártudvaros, bd) épülethézagosan zártsorú, bb) hátsó telekhatáros, c) a szabályozási tervben meghatározott építési hely szerint változó. Az épület elhelyezése az építési helyen belül 31. (1) Ahol a SZT-n az építési vonal is rögzítésre került, ott az épület homlokzata teljes egészében az építési vonalon kell álljon, legalább az építési vonal hosszának megfelelő szakaszon. (2) Ahol az építési vonal a telek homlokvonalának teljes hosszában meghatározásra került, ott épülethézag nem létesíthető. (3) Ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint szabad az épületet elhelyezni vagy bővíteni az építési helyen belül. Épület elhelyezése az oldalhatáros beépítési módú területen 32. (1) Oldalhatáros épület-elhelyezésnél az épület egyik határfala az oldalhatáron is építhető, de megengedett az épület oldalhatártól való legfeljebb 1,0 m-es elhelyezése is. (2) Amennyiben a szomszédos, meglévő épület ereszvonala a telekhatáron átnyúlik, ott az épületet legalább 1,0 m-re kell elhelyezni a telek oldalhatárától. (3) A telek utcai határvonaláig tartó építési helyen belül megengedett az épület legfeljebb 2,0 3,0m-es előkertes elhelyezetése ott, ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, és a kialakult terepviszonyok azt indokolják. Ez esetben az épülethomlokzat előtti szakaszon 0,8 m-nél magasabb kerítés nem létesíthető. Egyéb esetben előkert csak ott alakítható ki, ahol a SZT azt külön rögzíti. Épület elhelyezése a zártsorú oldalhatáros területen 33. (1) Az zártsorú oldalhatárosan zártsorú beépítési módú területen az épület egyik traktusa teljes hosszában a közterületi homlokvonalon álljon, másik traktusa az egyik oldalhatáron, kivéve, ha a szabályozási tervlap eltérő építési helyet határoz meg. Ahol nincs külön építési vonal rögzítve, ott épülethézag kialakítható. (2) Az épülethézagra homlokzati nyílászáró akkor nyitható, ha az oldalsó szomszédos telken álló épület: a) meglévő nyílászáróval rendelkező homlokzatától legalább 4,5 m-es távolság biztosított, vagy b) az tűzfalas homlokzati kialakítású, vagy c) a szomszédos telek meghatározott építési helyén új épületbővítmény oldalhatáron kerülhet elhelyezésre, és annak oldalkerti 17

18 határvonalától számított 6,0 m-es távolság biztosítható. (3) Az oldalhatáros épületszárny elhelyezésénél a 32. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell betartani. Épület elhelyezése a zártsorú területen 34. (1) A zártsorú beépítési módú területen az épület közterület felőli épülettraktusát annak homlokzatával a közterületi homlokvonalon úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét telekhatáron csatlakozzon a szomszédos épülethez, kivéve, ahol a SZT épülethézagot határoz meg. (2) A zártsorú zártudvaros beépítési módú területen a közterület felől az épület mindkét oldalon a szomszédos épülethez tűzfallal csatlakozik és a telek oldalhatáránál és hátsó telekhatárán is tűzfalas kialakítással szabad az épületeket elhelyezni, és az így kialakított épület(ek) belső udvart határol(nak). (3) A zártsorú hátsó-telekhatáros beépítés esetén az épületet határfalaival a hátsó- és az ahhoz csatlakozó oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re szabad elhelyezni, a SZT-n meghatározott előkerttel. Épület elhelyezése az építési hellyel meghatározott, változó beépítési módú területen 35. Az általános beépítés mód közé nem sorolható, változó épület-elhelyezésű területeken a SZT-n jelölt építési helyen belül kell az épületet elhelyezni. 18

19 V. EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kiszolgáló épületekre vonatkozó előírások 36. (1) Ahol azt az övezeti előírások lehetővé teszik, megengedett a fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület (továbbiakban: kiszolgáló épület) elhelyezése. (2) A kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. (3) Meglévő épületben a járműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. Nem szabad járműtárolás céljára szolgáló önálló kiszolgáló épületet elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló kiszolgáló épületként való elhelyezés a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne. (4) A kiszolgáló épületként ahol az övezeti előírások másként nem rendelkeznek csak járműtároló létesíthető, melynek legnagyobb építménymagassága 3,0 m. (5) A kiszolgáló épület tetőhéjalása a fő rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület létesítése a telekhatáron lévő támfal mellett létesülmegengedett, ott a zárófödémén tetőterasz, tetőkert is kialakítható. (6) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,50 1,0 m- nél nagyobb. (7) Terepszint alatti építmény, támfalgarázs vagy pinceszinti garázs létesítése érdekében a telek szélességi méretének legfeljebb felén a biztonságos behajtás kialakíthatósága érdekében legfeljebb 3,0 m es előkert alakítható ki, kivéve, ha az építési vonal a szabályozási terven rögzítésre került. A kiszolgáló épület és a fő rendeltetésű épület szükség esetén tetőzettel, építményrésszel összeköthető. (8) A területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthető. Meglévő haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthető. A kerti víz- és fürdőmedencére vonatkozó előírások 37. (1) Kerti vízmedence legfeljebb 0,5 m 3 űrméretű lehet, és csak olyan telken létesíthető, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható. (2) Kerti fürdőmedence nem létesíthető. Épületen belüli fürdő- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthető, a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. A terepszint alatti beépítésre és a terepszint alatti építményekre, pinceszintekre vonatkozó rendelkezések 38. (1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó: a) az épület alatti pinceszint, b) az épületen túlnyúló pinceszint, c) az épülettől független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény 19

20 szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe. (2) Az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, a) ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 0,8 m-t (3. számú melléklet 3. ábra), és b) ha a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsűvel kerül kialakításra, melynek rézsűmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy c) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsűmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. (4) Lejtős terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 m-t, akkor az 1,0 m-nél magasabb építményrész beszámít a beépítés mértékébe. Az ily módon, részben terepszint alatti építménynek tekinthető építmény terepcsatakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 1,5 m-nél, kivéve, ha a lejtő irányú oldalon annak bejárati homlokzata van, melyhez a tereplépcső, rámpa közvetlenül csatlakozik (3. számú melléklet 4. ábra). Előírások a kereskedelmi létesítményekre 39. (1) A területen 50 m 2 -t meghaladó bruttó hasznos szintterületnél nagyobb kereskedelmi rendeltetésű épület vagy önálló rendeltetési egység csak a Vt övezetekben létesíthető. (2) Kereskedelmi rendeltetésű épület előtt az előkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetőépítmény létesítése nem megengedett. VI. A SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEK ÉS A JÁRMŰELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A kötelező zöldfelületi minimum és a hasznos szintterületi mutató előírásai 40. (1) A telek legkisebb kötelező zöldfelületi mértékét az egyes övezeti előírások rögzítik. (2) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az előírt legkisebb zöldfelületi érték 25%-át meg nem haladó mértékigben. (3) A felszíni parkolóknál alkalmazott műanyag-gyeprácsos parkoló-felület és a hozzátartozó gyeprácsos útfelület 50%-os mértékben számítható be a zöldfelületi mutató mértékébe. Az így számított zöldfelület mértéke nem haladhatja meg a kötelezően kialakítandó zöldfelület 25%-át. (4) A tetőkertek zöldfelületi aránya a talajvastagság függvényében a 4. számú melléklet 4. táblázata szerint érvényesíthető a zöldfelületi mutató számításánál. (5) A tetőkert kialakításánál az automata öntözőrendszer létesítése kötelező, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe. 20