MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM

Átírás

1 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM

2 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE Új folyam 5. szám Szerkeszti LICHTMANN TAMÁS Budapest 2009

3

4 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE Új folyam 5. szám Szerkeszti LICHTMANN TAMÁS Budapest 2009

5 Kiadja az MTA-ORZSE Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoportja és az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem. A szerkesztőbizottság elnöke: Schőner Alfréd Főszerkesztő: Staller Tamás Felelős szerkesztő: Lichtmann Tamás E szám megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatta. A szerkesztőség címe: H-1084 Budapest, Bérkocsis u. 2. Telefon/fax: /137-es mellék Honlap: mzsidoszemle@or-zse.hu,,,,, ISSN Felelős kiadó: Schőner Alfréd Felelős szerkesztő: Lichtmann Tamás Technikai szerkesztő: Feketéné Balogh Marianna Nyomdai munkák: Rózsa Gábor Nyomdája, Budapest

6

7

8 TARTALOM Bevezető... 7 VALLÁSBÖLCSELET, FILOZÓFIA SCHŐNER Alfréd: Három homília a történelem tükrében STALLER Tamás: Kumránról a Spinoza-jelenséghez BABITS Antal: Maimonidész, a titkok Mestere EMLÉKEZET GÁBOR György: Az idő nélküli hely: Maszada LICHTMANN Tamás: Az emlékezet kapujában TÖRTÉNELEM, HELYTÖRTÉNET BALÁZS Edit: A Batthyányak zsidópolitikája ÁBRAHÁM Vera: Lengyeltóti zsidó temetője MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET, IRODALOMTÖRTÉNET JACOB Golomb: Herzl and Nordau BORSÁNYI SCHMIDT Ferenc: Vámbéry Ármin, az orientalista polihisztor OLÁH János: A Magyar Zsidó Szemle néprajzi írásai ANTAL Gábor: Rákosi Jenőről KISS, Endre: Le message de l auteur et les tabous KRITIKA HERNÁDI Miklós: Filozófiai irodalomkritika. Kiss Endre új könyvéről MŰHELY FRIEDMANN Sándor: Megkérdeztem Philont KÓRÁSZ Krisztián: A zsidó vallásosság összefüggése a lelki és testi egészséggel

9

10 Bevezető Jizkor! Emlékezz! E felszólítás hangzik el zarándokünnepeinken és Jom Kippur napján, amikor saját halottainkra és népünk múltbéli elődjeire emlékezünk. A zsidó vallás lényege az emlékezés, saját magunk és népünk emlékeinek életben tartása, a bűnbeeséstől az egyiptomi kivonuláson át a törvények kinyilatkoztatásáig, és tovább, egészen saját közelmúltunkig. A hagyományok köteleznek a visszaemlékezésre, egyetlen népben sem olyan erős a múlthoz fűződő kapcsolat, mely emlékezés formájában jelenik meg ünnepeinkben és hétköznapjainkban. A Magyar Zsidó Szemle ötödik kötetének ezúttal az emlékezet a vezérfonala. Különböző tudományterületek művelői elemzik az emlékezetet, az emlékezés legkülönfélébb módjait, vagy maguk is emlékeznek személyes sorsuk döntő fordulataira: A tudós rabbi saját pályájának három korszakára emlékezik, három prédikációja felidézésével. Egy másik írás a tárgyi emlékezet kultikus helyszínét, a temetőt mutatja be. További írások Theodor Herzlre, Max Nordaura, Vámbéry Árminra és másokra emlékeznek. A Műhely rovat egyik figyelemre méltó írása Philon szellemét megidézve, évszázadokon átívelő dialógust folytat az antik bölcs és korunk szkeptikus, kételkedő embere között. Az Emlékezet témái számára mostani számunktól kezdődően külön rovatot nyitunk, melynek egyik írása a Maszada történetének felidézésével a kollektív történelmi emlékezet sajátosságait és problémáit elemzi, a másik írás a személyesindividuális emlékezés működését és általános érvényű tanulságait ábrázolja. A szerkesztőség a továbbiakban is várja a történelmi, vallási emlékezetről szóló, a kollektív múltat felidéző tanulmányokat és a személyes sorsokat szubjektív módon megörökítő vallomásos és dokumentatív írásokat. A szerkesztő

11

12 VALLÁSBÖLCSELET, FILOZÓFIA

13

14 SCHŐNER ALFRÉD Három homília a történelem tükrében I. Budapest, 1978 Ki nevezhető bölcsnek, hősnek, tekintélyesnek? A Peszachtól nagyünnepeinkig terjedő időszak, minden héten visszatérő olvasmánya a Pirké Ovajsz, azaz az Atyák tanításai. Életismeret és élettapasztalat jellemezte a talmudi kor zsidó tudósait, akik e bölcs mondásokat, gnómákat, szentenciákat megfogalmazták. Egyik legérdekesebb kérdéssorozatot Ben Zajmo, a híres tanítómester teszi fel. Hangja tiszta, és a magasságok felé szárnyal. Ki nevezhető bölcsnek, hősnek, tekintélyesnek? (Pirké Ovajsz IV. 1.) Éjzehu chóchom? Ki a bölcs? Kit nevezhetünk ma századunk utolsó harmadában bölcsnek? יפה תלמוד תורה עם דרך ארץ Világi foglalkozás a hagyomány igaz szavával egységet teremt. (Pirké Ovajsz II. 8.) Minden embernek, ha hivatása van, munkája teszi érdemessé életét. Az a munkakör, mely életünknek értelmet, célt adhat. Amely kifinomultabbá és emelkedettebbé teheti gondolkodásmódunkat. Amely minősíti cselekedeteink értékét, amely egyéniségre nevel. Amely formálja alkotókészségünket és embertársainkról alkotott világképünket. Hitünk és hagyományos irodalmunk, életünknek szerves része. Hisszük, tudjuk, hogy a vallás nevelte évezredek egyértelműen az emberiség érdekeinek megfelelően, meghatározzák és kiszélesítik fejlődésünket. Valljuk, hogy modern ko- Elhangzott, harminc évvel ezelőtt, nyarán a Magyar Rádió Az izraelita felekezet negyedórája című, havi egy alkalommal jelentkező műsorában.

15 12 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM runkban is חכם bölcs ember az, ki e szinkront, összhangzatot keresi, és megtalálja. Éjzehu gibor? Ki a hős? - hangzott a második kérdés. A hősiesség fogalma korunkban átalakult. Gyökeresen megváltozott. Alkalmazkodott a mához. Napjaink hőse, nem az állig felfegyverkezett harcos, hanem a tudós, aki a szikéjével szívet ültet át. A tudós, aki először lépett más bolygóra, akinek első szava az idegen égitesten bibliai idézet volt: בראשית ברא אלהים את השמים ואת הארץ (B'résisz 1. 1.) A tudós, aki olyan városnegyedet tervez, melyet nem dönthet romba földrengés. Korunk hőse a tudós. És az a team, amely semlegesíteni akarja a környezetártalom szennyezéseit. A tudós, aki köldökzsinórral lebeg a világűrben, aki a föld légkörén túl is, e földet, földünk lakóit, testvéreinket, az embereket szolgálja. A tudós, aki a holnapra is gondol. Aki az éjt is nappallá teszi, hogy kutatásainak eredményeképpen megtalálja a gyilkos kórnak, a ráknak az ellenszerét. Példaképünk a tudós. Ki maradandót alkot, és szellemével kutatja és átfogja földünket. A tanítómester harmadik kérdése így hangzott: Éjzehu mechubod? Ki nevezhető tekintélyesnek? Az emberiség iránt érzett felelősség, napjaink felelőssége kezünkbe adatott. E problematikát megvilágítja a midrás tanítása: Egy vitában - mely az ókori rabbik közt folyt - vajon melyik a legfontosabb helyek egyike az egész bibliában? A legtekintélyesebbek közül való így felelt: 18.) szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. (Vájikro 19. אהבת לרעך כמוך A másik azt mondta: בקש שלום ורדפהו akard a békét és tégy is érte. (Zsoltárok ) A harmadik, B résisz könyvének ötödik fejezetéből idézett: 1.) ez az ember története. (B résisz 5. זה ספר תולדות אדם Bibliánk egyértelmű és félreérthetetlen. Nem azt mondja, hogy a fehér emberé vagy a fekete emberé, nőé vagy férfié, szellemi foglalkozásúé vagy azé, ki arca verejtékével szerzi meg kenyerét.

16 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 13 Szentírásunk kifejezési formája, messziről szól hozzánk, de örök érvénnyel. története. ez az ember törvénye és זה ספר תולדות אדם Mindannyiunké. Közös tulajdonunk. Értékrendszerünkben is mechubod tekintélyes lehet az, ki a Szentírás gondolatiságát átérzi és annak szellemében él. Nem tesz különbséget az emberek között. A tanításaink szellemében járunk, ha bölcsesség veszi körül környezetünket, ha a tudomány megszépíti napjainkat, és a tekintély elvét is magunkra kötelező erővé emeljük, napjaink hittel és tartalommal telítődnek meg. Úgy legyen Ámen.

17

18 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 15 II. Jeruzsálem, 1995 Vannak emberek, akiknek kőből van a szívük, és vannak kövek, melyeknek mélyén "emberszív" dobog. (Harav Cook) Mondd, jobb lett-e az ember? Elhangzott április 27-én héberül, a jeruzsálemi Jád Vásém Intézet soá megemlékezésén. Ez a tanulmány a héber írás szabályai szerint olvasható a következő oldalakon.

19 16 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM

20 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 17

21 18 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM

22 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 19 Mondd, jobb lett-e az ember?

23

24 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 21 III. Komárom, 2008 de a levelei soha nem a magasságok, hanem inkább a föld felé fordulnak Meghatottan, megrendülten állok itt most előttetek emlékezők, és gyászolók előtt, akik meghajtjuk fejünket, a második világháború szörnyű korszakának mártírjai emléke előtt. Ezen a helyen, ahol most közösen gondolunk vissza, közösen idézzük fel a múltat, talán szabadjon az első impressziómat megosztani Önökkel, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim. Néhány perccel ezelőtt azt kérdeztem ennek a kis közösségnek egyik fiatal vezetőjétől, hogy e teremnek, amelyben itt most mi állunk mi a jelenlegi funkciója. Logikus választ tételeztem fel és a válasz okszerű is volt. E terem, amelyet héberül úgy hívnak, hogy ciduk hádin 1, latinul cimeterium 2, azaz a helyiség, ahol elbúcsúznak a halottól. Ahol temetéskor felravatalozzák az elhunytat, a rokonok és búcsúztatók körbe veszik és utolsó Isten hozzádot mondanak neki. 1 2 Elhangzott Komáromban, a mártír istentiszteleten én. Ciduk hádin: beletörődés Isten akaratába. A ciduk hádin egyébként egy ima neve is, melyet a gyászoló mond a temetőben. A ciduk hádin kifejezés a Babilóniai Talmudból származik, s az alapja rabbi Hanina ben Tradjon mártíriuma. latin coemeterium, cimeterium, temető szóból származik

25 22 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM Tíz ige az egykori komáromi zsinagógából A természet különleges fintora, hogy mivel most esik az eső, ezen az egyébként nagyon szép nyári napon, nem kint a szabad ég alatt, hanem itt a ravatalozóban szólunk, ha úgy tetszik búcsúzunk, sok-sok évtized messzeségéből ismételten az 1922 Komáromból elvitt, megkínzott, meggyilkolt, megölt elégetett testvérünktől.

26 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 23 Lapidárium I., Komárom zsidó temető, 2008 Ebben a teremben, amely emléktáblákkal van teli, s a táblákon feliratok. Mögöttem az I. világháborús tábla, ha jól számoltam névvel. Komáromiak, akik a hazáért adták életüket. Vajon közülük hányat vittek volna el Auschwitzba ha megélik a 40-es éveket, és vajon van-e történész, lesz-e történész, aki megvizsgálja hogy ezen hősi halottak hozzátartozói közül vajon hányat vihettek el a különböző koncentrációs táborokba. S itt a tábla alján magyarul egy idézet, amelyet Mózes II. könyvéből vett az egykori scriptor: Vedd le a saruidat, mert az a hely, amelyen állsz, szent hely az. : 3 Valóban ilyenkor az ember úgy érzi, hogy meg kellene oldani a gyász sarut emlékezve egy történelmi kor kataklizma sorozatára, amely Európa és a világ szé- 3 Smot 3.5

27 24 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM gyene volt, amelyben faji diszkrimináció alapján emberek millióit s közöttük hat millió zsidót, hatszázezer magyar, - magyar ajkú zsidót gyilkoltak meg. Amikor róluk emlékezem, engedtessék meg, hogy néhány gondolatot megosszak Önökkel. Ezek az adatok pontosan körülhatárolt forrásból származnak. Ezek szerint Komárom egyike a történelmi Magyarország szögletén létező legrégebbi településeknek. Valószínű, hogy a város kedvező fekvése a zsidó kereskedőket már a régmúlt időkben idecsalogatta. Zsidó hitközség már a XVII. században létezett itt ban, a budapesti kongresszust követően a hitközség ortodox és neológ hitközségekre osztódott. De a temető továbbra is közös maradt. A XIX. század folyamán a XX. század elején a városban a zsidók létszáma megnövekedett ben 800 lélek volt, hét évvel később számuk elérte az 1026-ot ben 2108-an voltak, 1935-ben 3300 lelket számlált a komáromi Zsidó Hitközség. Közöttük 800 az ortodox. 4 Itt a szövegben nem szerepel, mert nem szerepelhet, egy költői kérdés vajon hány zsidó ember él ma, néhány évtizeddel 1935 után? Akkor 3300-an voltunk. Ma talán - 30-an? 1944-ben az ország német megszállása után elkezdődött a város zsidó lakósságának gettóba gyűjtése, koncentrációs táborba hurcolása. Közülük 1922 ember vesztette életét. 5 Itt nem fogalmaz pontosan a szöveg, engedtessék meg, hogy kijavítsam. Nem életüket vesztették, hanem meggyilkolták őket. A két fogalom között nem csak etimológiai a különbség. S most a komáromi rabbikról két-három szót. Schnitzer Árminról, Komárom egyik legnagyszerűbb, legkiválóbb legzseniálisabb rabbijáról, aki ha jól számoltam több mint 50 esztendőn keresztül volt ennek a közösségnek a vezetője. Akkor az Országos Rabbi Testületnek ő volt az elnöke. Primus inter pares In: In: 6 Schnitzer Ármin bölcseleti doktor, főrabbi és iskolaigazgató, szül decz. 8. Hunfalván (Szepes m.) Nikolsburgban (Morvaország) végezte a gymnasiumot és egyszersmind hallgatta az ottani országos főrabbi teologiai előadásait decz. 31. választatott meg a Komáromi Izraelita Hitközség rabbijának alkalma volt az ottani várparancsnokkal való jó viszonya folytán több magyar vádlottat a haditörvényszéknél fölmentetni sikerült neki a vármegyénél az esküt more judaico megszüntetni jún. elején negyven évi működés után ő felsége a koronás aranykereszttel tüntette ki; polgárai felekezeti különbség nélkül vettek részt. Ez alkalommal Jókai is megtisztelte levelével. városa Az országos rabbi-egyesületnek elnöke és a XII. községkerületnek is alelnöke.

28 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 25 Hadd emlékezzem meg a közösség második rabbijáról, dr. Wallenstein Zoltánról. Néhány évig volt csak itt rabbi, majd a tehetséges embert Pécsre vitték. És utoljára szeretnék megemlékezni három mártír rabbiról: dr. Waldmann Ernő, neológ rabbiról, Krausz Mór rabbi helyettesről, valamint ortodox rabbi testvérünkről Lepkovics Józsuáról, mindannyian híveikkel együtt mentek el Auschwitzba. Őket is meggyilkolták. 7 Ennyit a történelmi tényekről. És szabadjon beszédem második részében egy picit rendhagyó módon nem azzal folytatni, amivel kezdtem, hanem megosztani tisztelt gyászoló és emlékező közösség Önökkel azokat az érzéseket, érzelmeket, amelyeket itt a temetőkert árnyában átéltem a sírok között. Régi és még régebbi sírok között és új sírok mentén, ahol magyarul németül, szlovákul héberül, találhatóak a sírfeliratok, nevek és néhány emlékező mondat. Sétálva a sírok között, láttam több évszázaddal ezelőttieket, és jó néhányat, amelyeken különböző szimbólumok voltak. Az első a papi kéz. Sokan talán ismerik, ez az áldás keze. Ahol ilyen sírkő van, ott kohanita fekszik. Olyan ember, aki megvalósítja a prófétai reményt: והיה מעשה הצדקה שלום És lészen az igazságnak műve béke 8 Itt ebben a temetőben és ebben a városban laktak kohaniták, akik akarták és tettek is azért, hogy a városban békesség legyen. Építettek, építkeztek, és hozzájárultak, hogy e történelmi város egy gyönyörűséges hely, egy fenséges hely és gyakran hősies hely, építészetileg, kultúrájában, iparában, gondolkodásában gazdagabb, szebb, érettebb legyen, mert úgy érezték, hogy a befogadó nép integráns részei test a testben, lélek a lélekben. S a kohaniták része is 1944-ben ugyanaz lett, mint a többi törzs tagjaié. S láttam levita korsókat. A másik zsidó nemzetség leszármazottait, akik feladata a szolgálat volt. Úgy is mondhatnám örök zsidó feladat. Kortól és időtől függetlenül szolgálni. A zsidó hagyomány a zsidó tradíció Isten népét a zsidóságot a kiválasztott népként aposztrofálja, aposztrofálta. Kiválasztottak voltunk azért, hogy a népeknek világosságot adjunk. Minden nép minden közösség hordozza magában a megpróbáltatásokat és a szenvedéseket. A történelem szörnyű csapásait. Kevés olyan nép van, amely annyit szenvedett, mint a zsidóság. Kevés olyan nép van, amelynek tagjai közül pár év alatt hat 7 8 In: Hitközségi Hiradó október-november-tisri-chesván IV. reg. Évfolyam Jesája

29 26 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM milliót és közöttük több mint egymillió nyolcszázezer kis gyermeket meggyilkoltak. A rabbi soha ne legyen szubjektív. Egyetlen olyan nap van az esztendőben, amikor szubjektív vagyok s ez az emlékezés napja. A családom Szabolcs-Szatmár megyéből származott, és szinte az egész családomat, harminckilenc tagját kiirtották. A harminckilenc közül tíz, hat éven aluli gyermek. Kohanita kéz és levita korsó, Komárom, 2008

30 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 27 És láttam itt a temetőben sétálva szomorúfűzeket, amely a magyar folklórban, a szlovák folklórban, általában az európai folklórban ugyanazt jelenti. Valahol mindig a mélységbe ereszti ez a fa a gyökereit, árnyat ad annak, aki oda ül alá, védettséget a rászorulónak, de a levelei soha nem a magasságok, hanem inkább a föld felé fordulnak. És láttam a szimbólumok között kettétört fadarabot. Mint amibe villám csapott. Kőtábla, betűk nélkül, Komárom, 2008

31 28 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM És láttam olyan sírkövet, amely úgy nézett ki, mint két kőtábla. Két kőtábla, amely a Tíz parancsolatot foglalja magába. Érdekes módon, vagy talán nem véletlen, hogy ezeken a kőtáblákon, sírkő kőtáblákon már nincsen betű. Eltűntek a betűk. Eltűntek az igék, a Tíz parancsolat igéi. Mintegy azt éreztetve, hogy az és közötti időszakban, úgymond eltűntek a Tíz parancsolat örök érvényű minden korhoz szóló gyönyörű tanításai. Amely azt mondja, hogy tiszteld apádat és anyádat, hogy őrizd meg a szombatot, és vigyázz a családi élet szentségére, és azt mondja a - mi tanításaink szerint - a második oldalon lévő egyik ige, tartot- azaz ne ölj! Kinek van joga megölni a másikat? Vallásilag ezt,לא תרצח tuk. Lehet, hogy ez ma már idejét múlt? Hogy a Szentírás szava régimódi, amely azt tanítja, ne ölj! Azaz kizárólag Isten joga teremteni az életet, és kizárólag a Világ Alkotójának a Mindenség Urának a Teremtő Úristennek van joga, hogy elvegye a másik ember életét. A komáromi zsidók itt éltek évszázadokon, vagy évtizedeken keresztül, szervesen beleépültek ennek a városnak az életébe. Dolgoztak szorgalommal, becsülettel, majd eljött a deportálás és nagyon, nagyon kevés volt a védő kéz. Az oltalmazó kéz. Mert a német megszállás döntő momentuma mellett kellett hozzá olyan kollaboráns magyar embereknek a keze, akik segítették a sok százezer magyar zsidó deportálását. De hála Istennek voltak igaz emberek is. A próféta szava szerint az igaz ember az ő hűségével él. Azaz saját hitükhöz méltó módon vigyáztak a másik ember életére. Ők a világ jámborai. Akik ezt megtették és még élnek közöttük, az Isten áldása legyen rajtuk, és ha eltávoztak közülünk, pihenésük legyen az Éden kertben csendes és áhítattal teli.

32 Schőner Alfréd: Három homília a történelem tükrében 29 Lapidárium, Komárom temető, 2008 Ámosz prófétának szavait idézem befejezésül. Ámosz prófétát, aki azt mondotta: העיר היוצאת אלף תשאיר מאה והיוצאת מאה תשאיר עשרה... A városba, ahonnan elvisznek száz embert, nem jön vissza csak tíz, ahonnan ezret, oda nem jön vissza, csak száz 9 Közép-Európa zsidó társadalmában az ámoszi próféciát túllicitálta a XX. századi történelem. Mert a városba, ahonnan elvittek 1000 embert alig jött vissza száz, s ahonnan elvittek 100 lelket oda nem jött vissza senki. Évtizedek teltek el és mi gondolkodunk, hiszünk és remélünk. Reméljük, hogy békességben lehet lesz élni. Reméljük, hogy minden ember saját hite szerint, saját vallása szerint, végre gya- 9 Ámosz 5.3.

33 30 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM korolhatja őseinek hitvallását. Hogy nem bélyegzik meg vallása, nemzetisége, vagy bőrének színe miatt. Hívő emberként, rabbiként, a földi mélységből imával fordulok a magasságok felé a Teremtő Úristenhez. אבינו שבשמים צור ישראל וגואלו Mennyei Atyánk Világ Alkotója, tekints le reánk és hallgasd meg fohászunkat Adj békességet áldott emlékű apánknak, aki vigyázott arra, hogy életünk első évei biztonságban teljenek el. Édesanyánknak, akitől kaptuk az életet. Aki vigyázott arra, hogy szemünk mindig tiszta, és homlokunk redőktől mentes legyen. A gyászoló hitves emlékezzen élete társára. A szülő, meggyilkolt gyermekére. Emlékezzünk a testvérekre. Emlékezzünk mindazokra, Izrael népének gyermekeire, akik megölettek, akiket elégettek, akiket meggyilkoltak származásuk miatt. Bennünk bosszúvágy egy csepp sincs. Csak mérhetetlen fájdalom. S lassan már könnyeink sincsenek. De minden évben marad az emlékezés. Emlékezés rájuk, akiknek nevét még egyesek ismerik, még emlékeznek, és szép lassan múlnak, múlnak az évek, és a nevek is elfelejtődnek

34 STALLER TAMÁS Kumránról a Spinoza-jelenséghez A Holt-tengeri tekercseket valamikor ezerkilencszáznegyvenhét és ezerkilencszázötvenhat között fedezték föl, több részletben. Körülbelül tizenegy barlangban, illetve vájatban, hogy pontosak legyünk. Az első, zsákokba gyűjtött részlettel egy tizenéves beduin fellah fiú jelentkezett falúja imámjánál. Aki a tudósítások szerint jó moszlimként, Jeruzsálembe vitte föl a hat barlangban talált többnyire összefüggéstelen írástörmeléket, és ott átadta azt vallási elöljárójának. Hogy milyen módon került aztán zsidó kezekbe a Holt-tenger barlangjaiban fölfedezett első néhány zsáknyi megsárgult és elmosódott ócska pergament, nem pontosítható. A leginkább hitelesnek tűnő magyarázat az lehet, hogy az arab mufti, inkább érezve, mint tudva a lelet jelentőségét, átadta a brit régészeti hatóságnak. Közel egy évvel később alakul meg a Zsidó Állam. A tekercs-töredékek további részleteire már a fölfedezés nyomán és az éppen megalakult modern Izrael régészeti minisztériuma által elrendelt intenzív archeológiai kutatások során bukkantak. Az ásatások abban a körzetben indultak, ahol az arab fiú megtalálta a töredékeket. Azaz, Jeruzsálemtől tizenhárom mérföldre, az egykori Kumrán romjainál található barlangokban. A földolgozás megkezdődött. És kisvártatva kiderült, hogy a tekercseket egy zsidó szekta rejtette el, úgy hatvanhat táján, valószínűleg a római katonák elől. Ekkoriban tör ki a forradalom a birodalom ellen, amelynek során hatvankilenchetvenben lerombolják a Templomot. A közeli települést majd csak százötventől kezdik belakni. A tekercsek írói, a kutatások szerint, minden bizonnyal a qumráni esszénus közösség tagjai voltak. Erre a közösségre az Újszövetség szövegeiben nincs utalás. Zsidó szempontból ez különös. A ma már csak DSS Dead Sea Scrolls rövidítéssel emlegetett tekercsek története önmagában is izgalmas vallástörténetileg. Hát még a tekercsek tartalmának fölfejtése! Ahogy Josephus Flavius soraiból kitűnik, egy olyan zsidó társadal- Részlet a szerző Baruch vs. Benedictus A Spinoza-jelenség c. nemrég megjelent könyvéből.

35 32 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM mi jelenség tanújává válik a korabeli szekták tanulmányozója, ami számos vonatkozásban újraírhatja vallások történetét. A judaizmusét és a belőle fakadó kereszténységét. Hovatovább, a római zsidó történetíró különleges egyénisége arra is remek példa lesz, hogy a vallásokról vagy hitekről szóló tudósítások történetíró szerzőjét elsőként saját vallásával kell kritikailag szembesíteni. Josephus Flavius munkásságának recepció-történetéről beszélünk. Ahogyan a három művét majd az utókor, akár a keresztény középkor akár a jelenig tartó modernitás használja majd: a Bellum Judaicum-ot, az Antiquitates Judaicae-t és a Contra Apionem-et. Hahn István szerint A zsidók története facsimile kiadásához írt Josephus Flavius és A zsidók története c. bevezető tanulmányában Josephus az első, aki lényeges dolgokat közvetít az esszénusokról, és nem véletlenül. Elképzelhető, hogy erős vonzalmai lehettek a szekta iránt. Az olvasó számára, a késői számára nemkülönben, ez az érzés valóban áttetszik a sorok között. Hahn a háború után még a pesti Rabbiképző professzora volt, az alsó vagy az ún. gimnáziumi tagozatban. Rabbinikus műveltsége és klasszika-filológiai valamint történelmi tanulmányai egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a judaizmus és a kereszténység közti összefüggéseket zsidó aspektusból érzékelje. Ennek a hajlandóságnak esetünkben nagy a jelentősége, mert Hahn nyomában jogosan remélhetjük, hogy az európai kultúra botrányára, az antiszemitizmusra utaló genetikus tendenciák nyomába eredhetünk. Hahn tökéletesen meg van győződve arról, hogy Josephus Flaviusnak egészen különleges viszonya van a kereszténységhez. Még azt is föltételezi, másokkal együtt, hogy Josephus fölvette volna a keresztséget. Bár a föltételezésen túl senki, ő maga sem megy. (A szimpátiát a kereszténységgel ami a történetírás nem szükségszerű velejárója J.F. egyetlen biográfusa sem tagadja. Pontosabban Jézussal. Akár ez az esszénusokkal közelebbi kapcsolatából fakadt is, akár római és már fölszabadított rabszolgaként eltöltött időszakából. Az utóbbit J.F.-ra jellemző módon a Rómába cipelt rabszolgákkal, köztük főleg zsidókkal való együttérzése válthatott ki. Órigenész, a mai napig meghatározóan, tagadja J.F. megkeresztelését.) Ami esetünkben perdöntő, hogy egy korabeli zsidó esetében a vallásváltás egyáltalában nem jelentette a kényszerű vagy az önkéntes szakítást beleszületettséggel kapott vallásával. Újra és újra tehát szembesülünk ezzel a más hitek és vallások oldaláról minden bizonnyal különösnek tűnő specialitással. Talán nem véletlenül. Talán itt van a keresztény, sőt: az iszlám zsidóellenesség kulcsa. Talán. Nem lehet ugyanis azzal a civilizációs logikával, vagy ha tetszik: józan ésszel, elképzelni azt, hogyan tarthatja meg korábbi vallási kötődéseit valaki, aki egy másik vallásba tér át. A zsidó vallás individuális lelki tekintetben és csakis így! nem zárja ezt ki. A holt-tengeri tekercsek világa zsidó világ. Akiktől az írások származnak zsidók. Következésképpen, az írások tartalma sem lehet más csakis zsidó. Teológiailag

36 Staller Tamás: Kumránról a Spinoza-jelenséghez 33 persze föltételezhetjük, hogy a szekták tagjai közé bekerülhettek pogányok is, vagyis korábbi sok-istenhívők. Történetszociológiailag azonban aligha. Legalábbis, nem meghatározó számban. Itt tehát újra és újra el lehet úgy tűnik, mármár mániákusan el is kell mondani, hogy az első egyistenhit voltaképpen egy leszármazási (modern kifejezéssel: nemzeti) vallás. Ebből egész egyszerűen az következhet, hogy zsidónak lenni, ez egy potenciális egyistenhit (sic!), ami a zsidóságnak nevezett szociokulturális enklávéba születettséggel válik aktuálisan megéltté. Ezt a most már kultúratörténeti faktumot nem értették volna meg a judaizmusból kisarjadt egyistenhitek?! Nyilvánvalóan, nem erről van szó. Már csak azért sem, mert a hitek és vallások mint tudjuk nagyon is földhözragadt miliőben élnek. A kereszténység, majd az iszlám önálló vallássá válásával már szétszakadt, mert nagyon is evilági erők szétszakították azt az organikus kapcsolatot, ami ezeket a vallásokat a zsidó valláshoz kapcsolta. Josephus Flavius esete tipikus. A zsidó individuum keresése, aki a judaizmus őseredeti univerzalizmusát és univerzális humanizmusát keresi. A judaizmus keretei között. Akárcsak a holt-tengeri szekták. Amelyek tehát kereső zsidó szekták. Különös tekintettel az esszénusokra. A messianizmust és vagyonközösséget gyakorló gyülekezetre ahogy Flavius emlegette. Hallgathatunk hát Josephus Flaviusra. Jóllehet, taktikai játékot játszik, mondja Hahn, amikor például Dániel próféta Róma-ellenes áthallásokat előhívó jövendöléseit némi hangsúlyeltolódásokkal közvetíti. De hát, miféle taktikai játékot játszhat egy történetíró?! kérdezhetné egy jelenkori kutató. Valóban, semmilyent válaszolhatnánk. Csakhogy. Egyetlen kivétel azért talán (?) lehetséges. A Josephus féle kivétel. Ha a történetíró egy üldözött népből származik, valamint ha történetesen az üldöző nép soraiból írja tudósításait. Ebben a kivételnek inkább morálisan, semmint tudományosan (persze a kettő nem elválasztható) minősülő helyzetből mindazonáltal pozitív konzekvenciák olvashatók ki. A Dánielt eltorzító kommentárok valójában egy Josephus Flavius nevű történetíró zsidómentő akciói. Sőt! Egy olyan zsidó történetíróé, aki Róma császárának tudós kegyeltjeként és az új vallás titkos szimpatizánsaként, kicseni Dánielből az aktualitást. A Gonosz alóli fölszabadulás reményét fölerősítő Messiás-várást. Mert az árthat testvéreinek. Ha tehát mint Josephus Flavius a történetíró kettős tudattal jelenít meg eseményt vagy magyaráz valamit, annak nem okvetlenül van valóságot elferdítő eredménye. Lehet, hogy inkább többet és jobban mond el, csak kettős tudattal kell majd ezt is olvasni A kumráni pergament töredékek több tízezres számban kerültek napvilágra, mígnem körülbelül egyezres nagyságrendben kapcsolódtak egybe. Egész könyvek és kisebb írások számos változatban álltak elő. Keletkezéstörténetük kezdete az időszámítás előtti harmadik század, a befejezés pedig: hatvannyolc, időszámításunk szerint. Három nyelven íródtak: héberül, arameusul és görögül. Az egyéb-

37 34 MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE, ÚJ FOLYAM, 5. SZÁM ként is igencsak lázas szellemi és irodalmi teológiai és teofilozófiai jellegű mozgásoktól hangos Második Templom korszakának talán legmesszebbre ható dokumentumairól van szó. Bár a tartami fölosztás tekintetében a vita máig tart, lényegében négy nagyobb csoport különíthető el: 1. A héber Biblia, Eszter Könyvét kivéve, szinte valamennyi könyve reprezentálódik a kumráni pergament töredékekben. A bibliai töredékek tehát az első csoport. 2. Azután, az apokrif és pszeudo-epigrafikus művek. Ezeket az iratokat nem vették föl a Szentírásba. Tudományos szempontból ezek talán még izgalmasabb fölfejtésekre adhatnak módot. A második csoport. 3. Itt vannak még a szekták iratai. Vagyis, a kommentárok, az apokaliptikus víziókról szóló írások, a liturgikus művek vagy a közösségi rendeletek. Ezek együttese lenne tehát a harmadik pergamen-együttes. 4. Utoljára maradtak a föntiek egyikébe sem tartozó művek, mint például A Szombati Szentség énekei című, amelyek egész egyszerűen, mint zsidó iratok különülnek el. A negyedik része a leleteknek. Ez az utolsó rész árulkodik talán leginkább arról, hogy bármennyire logikusnak tűnik a töredékek spiritualitásából: a készítők csakis esszénusok lehettek mégis inkább több Holt-tenger környéki közösség lehetett a szerző. Esetünkben Kumrán pontosan arról szól, hogy a judaizmusnak létezett egy olyan belső, judaizmuson belüli kritikája, amit eszmeileg generálhatott a hellenizmus és legalább olyan erőteljesen az orientális vallások. A szociális oldalról pedig az a messiás-várási láz, ami egy Juda nevű római provincia zsidó lakóit eltöltötte. Ezek az okok természetesen felületesek, még akkor is, ha a bevett történeti megközelítés erről szól. Nem szólhat többről, sem kevesebbről. Ha ennek dacára mégis tovább keresünk, akkor ez azért van, mert nem okvetlenül Kumrán és a tekercsek érdekelnek bennünket. Hanem az, ami miatt úgy véljük a zsidóság és kereszténység természetes összetartozása már a kezdeteknél konfliktusos problémákat hív elő. És mert paradigmatikus (és egyben nyugtalanító) számunkra, hogy a majdan megszülető Baruch Spinoza nevű holland-zsidó filozófus egész munkássága, amiben vélekedéseink szerint az európai gondolatnak ez a kettőssége, a zsidó és a keresztény, fejeződik ki, máig félreértett. Kirbet Kumrán az a hely a Holt-tenger vidékén, ahol a 3Q15 jelölésű tekercseket megtalálták. A betűszám első betűje a harmadik barlangra utal, amiben a leletre bukkantak. Ezerkilencszázötvenkettőben. Kumránban, amit a nagy Q (az angol átírás után) betű jelöl. A tizenötös szám pedig az illető barlangban talált tizenöt egységből álló lelet együttesre. A leletek első és legszembetűnőbb jellegzetessége az anyaga. Rézből készült ugyanis. Ezzel a tulajdonságával máris kitűnt a többi, állatbőrre vagy papiruszra készült holt-tengeri irat közül. Már csak azért is, mert izraeli és amerikai archeológusok egy csoportja a Copper Scroll