Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 3"

Átírás

1 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS FERTŐSZENTMIKLÓS TÖRTÉNELME A település jelképei Fertőszentmiklós szerkezeti változásai az elmúlt két évszázadban A TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI ÉS KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI FERTŐSZENTMIKLÓSNAK A MEGYE TÉRSZERKEZETÉBEN ELFOGLALT HELYE FERTŐMENTI ÖNKORMÁNYZATOK TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIÁJA Fertőszentmiklós népességszámának alakulása, életkor szerinti megoszlása A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg A korstruktúra Iskolai végzettség és munkanélküliség HUMÁN INFRASTRUKTÚRA Az egészségügyi ellátottság Az oktatás és kultúra intézményei Civil szervezetek MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA Vízellátás Csapadékvíz elvezetés Szennyvízelvezetés Kommunális hulladék Gázellátás Elektromos energiaellátás Telefonhálózat Kábeltelevízió Úthálózat, közlekedés Lakásállomány változása ZÖLDFELÜLET VIZSGÁLATA GAZDASÁG Vállalkozások Ipar A helyi mezőgazdaság TURIZMUS SWOT ANALÍZIS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK HUMÁN SZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI Demográfiai prognózis... 50

2 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Lakóterület fejlesztése Üdülőterületi fejlesztések Közösségi intézmények fejlesztése Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás fejlesztése Közösségi élet, kultúra INFRASTRUKTURÁLIS SZFÉRA FEJLESZTÉSEI Vízellátás Csapadékvíz elvezetés Szennyvízelvezetés Gázellátás Telefonhálózat Kábeltelevízió Energiaellátás A közlekedéshálózat fejlesztése ZÖLDFELÜLET FEJLESZTÉS A GAZDASÁGI SZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI Ipar fejlesztése Kereskedelem, szolgáltatás fejlesztése A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI... 63

3 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Fertőszentmiklós történelme A környéken előkerült régészeti leletek bizonyítják, hogy ezen a területen már Kr. e körül éltek emberek. Fertőszentmiklós és Petőháza között, az Ikva jobb partján tártak fel három bronzkori sírt. A honfoglalás korának egyik kiemelkedő régészeti leletét a szomszédos Petőháza közelében találták meg: a VIII. században készült CUNDPALD - kelyhet egy avarokat térítő frank püspök IX. századi sírjának mellékleteként. A német uralom kb ig mutatható ki ezen a vidéken. Akkor szállták meg a környéket a magyarok. Később besenyőket is telepítettek a környékre védelmi célokból, az ő emléküket őrzi a község határában levő Bajcsa nevű határrész. Terra Neweg névalakban 1228-ban említik először Árpád-kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben Villa Scereda-hel néven fordult elő. Alig ötven évvel az első okleveles említés után már a mai nevén említették a nagyközség Ikvától keletre eső részét. Az első új név, Szentmiklós, egy 1274-es oklevélben olvasható: esslesia S. Nicolai. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás: a majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akiknek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el. A névváltozás másik oka az egyházi szervezet kiépülése, amelynek keretében a templomi védőszent nevéből képzett helynév háttérbe szorítja a korábbi helynévadáson alapuló nevet. A Szent István-korban épült Szentmiklós környéki templom a mai muzsaji temető és a Cser erdő között volt, és Szent Péterről nevezték el. Ezt a templomot a tatárok lerombolták, csak a neve élt tovább a faluból erre vezető dűlőutat a lakosság még mai is Szent Péter útnak, az itt elterülő határrészt Szent Péter úti dűlőnek nevezi-, a falu megmaradt lakossága és a telepesek Szentmiklós belterületén építették fel új templomukat. A XIV-XV. században a Kanizsay család birtoka. Az 1318-ban kelt oklevél mindkét községet említi: az Osl családból származó Miklós négy évre elzá-

4 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 4 logosította Szerdahelyen levő résztulajdonát 24 bécsi márkáért Pál mesternek ben ugyanez a személy már örökös tulajdonba vette meg a birtokot. Az 1324-ből kelt oklevélben együtt említik a község régi és új nevét. Később a középkor folyamán hosszú ideig a Kanizsayak kapuvári uradalmához csatolták a falut. A XV. század közepén a falu kétszer is elpusztult: 1444-ben az Újlakyak és a Rozgonyiak háborúskodása idején, majd 1454-ben a határmenti német lovagok pusztulásai során. A Kanizsay-birtok 1533-ban a Nádasdyak birtokába került. Ők, mint a község urait vitték át a lakosságot 1562 körül a protestáns hitre, de a XVIII. századra a lakosság zöme visszatért a katolikus valláshoz földesurával együtt. A Nádasdyak korában a nemesi vármegye Szentmiklóson tartotta üléseit, a község mint törvényszéki hely is működött, és több kisnemesi család is letelepedett itt. A halálos ítéleteket az Emberölési dombon vagy szigeten -, mai nevén a Röjtöki dombon hajtották végre. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után Nádasdy Ferenc birtokát 10 évig a kincstár kezelte, majd között a Draskovicsok, 1719-ig pedig a máriacelli bencések bérelték a szentmiklósi birtokrészt ben került a birtok az Esterházyak kezébe részben adomány, részben vásárlás útján. Az 1714-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy ekkor gróf Széchenyi Györgynek is bérleménye volt a faluban. A törökök a falut az 1683-as bécsi ostrom után visszavonulóban teljesen feldúlták és kirabolták, a templomot felgyújtották. 8 évvel a templom újjáépítése után tűzvész pusztított, ennek újból martaléka lett a nemrég felépült templom is. A tűzesetek később is gyakoriak voltak a községben. A kurucok januárjában jártak itt először, amikor Vak Bottyán Sopron ostromára indult, és a szerdahelyi Bezerédj család ősi fészkében is megszállt. E családból származott Bezerédj Imre kuruc brigadéros, aki több alkalommal is párbajozott a Szentmiklós és Szerdahely között folyó Ikvapatak melletti réten labanc tisztekkel. A Bezerédj család 1588-ban vásárolt birtokot a mai község mindkét részén a Nádasdyaktól, és Szerdahelyen építette fel ma is álló, emeletes kastélyát. Ebben a kúriában született Bezerédj István ( ) reformpolitikus, Tolna vármegye országgyűlési követe. Ő volt az a nemes, aki medinai job-

5 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 5 bágyait az országban először felszabadította, és nemes létére az elsők között fizetett adót önkéntesen. Első feleségével, Bezerédj Amáliával a magyar kisdedóvó és a gyermekirodalom úttörőjével sokat tett a magyarországi óvodákért. A selyemhernyótenyésztés fellendítésére szederegyleteket hozott létre. Tagja volt az 1848/49-es országgyűlésnek ben halálra ítélték, de barátai és második felesége, Bezerédj Etelka közbenjárására kegyelmet kapott és kiengedték a börtönből. A család rokonságba került a Szentmiklóson lakó Felsőbüki Nagy családdal. Itt állt 1903-ig a Felsőbüki Nagy család kúriája. Ebben a földszintes házban született Felsőbüki Nagy Pál ( ), a XIX. század első harmadának politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. A család ősei a fertőszentmiklósi temetőben nyugszanak. A kúria helyén ma az 1903-ban épült emeletes iskola látható. Az épület téglaboltozatú pincéje még az ősi Felsőbüki-kúriából való. Az iskola falán óta emléktábla őrzi a nagy politikus emlékét. Szentmiklóson lakott Lukinich Mihály ( ), Sopron megye kapuvári területének 1848/49-es országgyűlési követe, október elejétől a megye kormánybiztosa, akit a Habsburg önkényuralom hosszantartó várfogságra ítélt a szabadságharc leverése után. Csak a kiegyezés után szabadult ki és tért haza Szentmiklósra a még mai is álló földszintes házába. Nevét a lakóház falán 1988 óta emléktábla őrzi szeptemberében Szentmiklóson gyülekeztek, és innen indultak Pákozdra a környező községek népfelkelői. A helyi születésűek nevét örökítette meg az utókor számára az március 15-én felavatott életnagyságú Petőfi-szobor. Szentmiklós jogállását tekintve a középkorban jobbágy-, majd kisnemesi község volt. Később, a XIV-XV. századtól kezdve már mezővárosként emlegetik. A lakosság vallási összetételéről a reformáció idejét leszámítva elmondhatjuk, hogy a két község teljesen katolikus. Még a protestáns időben is éltek a községben katolikusok, akik, mivel a templomot ebben az időben az evangélikusok használták, vályogból és fából építettek maguknak imaházat ben 8 evangélikus és 30 zsidó lakott a községben. Ma már szinte csak katolikusok lakják a községet. A zsidók közül csak páran élték túl a háborúk borzalmait után a túlélők közül senki sem költözött vissza régi lakóhelyére. Temetőjük a község határában található, rendezett körülmények között. Imaházukat, amely a falu belterületén volt, után lebontották.

6 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 6 A két község a XVI. század elejéig színmagyar népességű település, az évi névsor nem tartalmaz idegen nemzetségre valló családneveket körül Szentmiklóst is elérte de csak mérsékelten a horvát beáramlás ben az adólajstrom 18 magyar mellett 202 szláv, azaz horvát telkes jobbágyot tűntet fel ben Szentmiklós-Szerdahely 109 családjából 30 a horvát nevű. A horvátság aránya 1677-ben is ugyanaz. A két évtizedes német bérlet között a máriacelli bencések részéről meghonosított ugyan néhány német családot, de ezek aránya 1728-ban nem számottevő: 80 magyar és 40 horvát mellett mintegy 23 német nevű család telepedett meg. A XVIII. század a nemzetiség tekintetében lényeges változást nem hozott, csupán az Esterházyak hoztak ide állandónak nem bizonyuló német zsellér- és cselédnépet, míg Szentmiklós az uradalom középpontja volt. Az idők folyamán úgy a horvát, mint a német családok asszimilálódtak. Ma már a község lakossága színmagyar. Az I. világháborúban 138 fertőszentmiklósi férfi hősi halált halt. míg a II. világégés során a háborúban elesett hősi halottak és a háború következtében nem a harctéren meghaltak száma 102 fő ebben a számban nem szerepelnek a haláltáborokba elhurcolt és ott legyilkolt helyi zsidó áldozatok. A II. világháború idején a községhez tartozó Bregenz-majorban között lengyel katonai menekülttábor volt. Ők még emberséges körülmények között élhettek itt, kijárhattak a faluba. Mielőtt a menekültek elhagyták Magyarország területét, a község templomát megajándékozták egy, a táborban faragott Mária szoborral, amelyet február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, ünnepi szentmisével egybekötött összejövetelen áldott meg egy lengyel katonai főpap. A tábor halottait a község temetőjében temették el. Később, augusztus 220. után a németek ugyanebben a majorban román hadifogolytábort rendeztek be. Az éhség, az embertelen bánásmód, a járványos betegségek nagy tömegben szedték közülük áldozataikat. A halottakat jeltelen tömegsírba temették el a táborral szemben lévő akácerdő sarkánál, ahol óta emlékükre sírkő áll. A közvetlen frontvonal március 30-án hajnalban, nagypénteken érte el Fertőszentmiklóst. A visszavonuló németek tankcsapdákat építettek a község területén, a vasútvonalon felrobbantották az Ikván levő hidakat, a

7 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 7 szerdahelyi kápolnához tüzérüteget ástak be, mégsem tudták megállítani a szovjetek három hullámban érkező csapatait. A lakosság az 1956-os októberi eseményeket meglehetősen békés körülmények között élte át. Október 24-én vagy 25-én mintegy fős csoport végigvonult a községen a Himnuszt, a Szózatot és egyházi énekeket énekelve. Kivonultak a község általános iskolásai is a pedagógusok vezetésével. E felvonulás után dúlták fel az iskola akkori igazgatónőjének lakását, aki hatalmával visszaélve akadályozta a hittanbeíratásokat. Az igazgatónő családjával a plébániára menekült November 4-ét követően egészen márciusáig sokan jöttek olyanok, akik okkal vagy ok nélkül menekültek a kibontakozó régi-új rendszer megtorlásai elől, vagy a csábító nyugat jobb életkörülményeinek reményében. A községet mintegy 50 fő hagyta el ekkoriban, de közülük többen később visszajöttek A település jelképei A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik a települést. Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS köriratal, a pecsét mezejében szembenálló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is. Sopron Vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leirt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll. Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött MM. Nagyközség címerének leírása: A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget a városi levegő szabaddá tesz-, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi.

8 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 8 Címerük klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket. / Hoppál Dezső / Címeres pecsétet a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület. Az önkormányzat a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1 /3/ bekezdésében fogadta el a címer használatát. Nagyközség zászlója: A fertőszentmiklósi nagyközség községzászlójának színe piros-zöld, a zászló közepén a fentebb leírt címer. Ez alatt ívben FERTŐSZENTMIKLÓS felirat olvasható.

9 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Fertőszentmiklós szerkezeti változásai az elmúlt két évszázadban Fertőszentmiklós belterületének szerkezete jelentős változásokon esett át az elmúlt 220 év alatt. A mostani települést az 1700-as évek végén két település alkotta Szerdahely és Szent Miklós. A település belterületét a 18. században mindössze két hosszan elnyúló utca alkotta. Fertőszentmiklós katonai térképe

10 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 10 A település az 1850-es években már Fertő Sz. Miklós néven szerepel a katonai felmérési térképen. Az 1782-es katonai térképen feltüntetett állapothoz képest jelentős változás nem történt a település belterületén. A település lakott részét a jelenlegi Mátyás király utca, Szent Imre utca, Szent István utca és Szerdahelyi utca alkotta. Fertőszentmiklós katonai térképe

11 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 11 A település szerkezetében bekövetkezett jelentős változások az elmúlt 150 év alatt történtek meg. Beépült a település Szerdahelyi utcától északra eső területe, terjeszkedett a település Petőháza irányába. Jelentős szerkezeti elem a nemrégiben kiépült 85. számú főút elkerülő szakasza, mely tehermentesítette a települést az átmenő forgalomtól. Fertőszentmiklós katonai térképe 1990

12 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A település földrajzi és környezeti adottságai Fertőszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, a Győri-medence peremén, Soprontól 28 km-re, a 85-ös főútvonal mentén terül el. A medence összefüggő sík területének legalacsonyabb része a Fertő tótól keletre lévő, elmocsarasodott Hanság, déli pereme a község határába is benyúlik. A felszín tengerszint feletti magassága méter, általános lejtésiránya dél-délkelet észak-északnyugat. Fertőszentmiklós

13 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 13 Szomszédos települések: északon Fertőszéplak, Fertőd; keleten Petőháza, Fertőendréd, Csapod; délen Csapod, Pusztacsalád; nyugaton pedig Röjtökmuzsaj és Hegykő. Fertőszentmiklós területe 2211 hektár, ebből belterület 340 ha, külterület 1871 ha. A nagyközség fontos közlekedési csomópont. A 84-es és a 85-ös főutak és az ezekből elágazó alacsonyabb rendű útvonalak jelentős közúti forgalmában közrejátszik a közelben található három határátkelő megnyitása. A vasútvonal háromfelé Sopron, Győr és Pamhagen irányába ágazik el, a vasútállomás pedig újból határállomás lett. A kisalföldi medencében, mint földtani egységben a kristályos anyagú medencealjzatot nagy vastagságban üledékes kőzetrétegek fedik. A pannon korú összlet feküszintjének felszín alatti mélysége méter. A váltakozó alsó pannon agyagmárga, aleurit, homokkő rétegek összvastagsága kb. 300 méter. A felső pannon korú összletet agyagmárga, aleurit, tarka agyag és homok rétegek alkotják. Fedője méter vastagságú, pleisztocén korú, folyóvízi homok, kavicsrétegből épült fel, illetve az Ikva völgyének keleti oldalán közvetlenül holocén talaj. A holocén talaj vastagsága kb. 1 méter. A talajvizet a pleisztocén összlet talajréteg alatti homok, kavics képződménye, az Ikva völgyében a hordalékaként lerakott homok, esetleg kavics anyagú összlet, vagy a talajréteg alatti felső pannon porózus képződmény tárolja. A Fertőmente térség jellemzője, hogy felszíni és felszín alatti vizekben gazdag. Ennek egyik tényezője a bőséges csapadék és a vízáteresztő felszín. Nyugati szélén savanyúvíz-források, a déli peremén parti források sora található. A balfi törésvonal mentén feltörő meszes szénsavas gyógyászati jelentőségű. A terület éghajlatát nyugat-délnyugatról az Alpok, északnyugat felől a kontinensen keresztül áramló nagyobb légtömegek befolyásolják. A 40 éves csapadékátlaga nagyobb az országosnál, de aszályos években a térség keleti része szárazabb, a nyugati pedig kedvezőtlen csapadékeloszlású. A szélirány uralkodóan nyugati, a Fertőmellékei településeknél északnyugati. Az igen erős, gyakran gyors időjárás változást a C-os hőmérsékleti különbségek okozzák. A tavaszi, különösen a böjti szelek jelentős deflációs károkat idéznek elő. A medencének topográfiai tagolódását a Fertő és a Hanság földtörténeti elkülönülését illetve a völgyek kialakulását a felsőplisztocénból lehet kimutatni. Itt a negyedkorban a pannóniai beltó végső maradványaként igen

14 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 14 kiterjedt, lefolyástalan területek alakultak ki. A vízzel borított térség tartósan elmocsarasodott, ezért kapta a mai tó is az ingovány, mocsár jelentőségű Fertő-tó nevet. A Fertő-Hanság medencéje mélyebben fekvő terület, mint a környezete. Ez idevonzotta a tájék vizeit, időnként nagyobb árhullámok öntötték el, és ilyenkor összefüggő víztükör borította. A hordalék és az elmocsarasodó lápvilág lassan feltöltötte. Két szűkülettel három részre osztható: a Pomogy-Fertőd szűkülettől nyugatra a Fertő medencéje, a mosonszentjánosi-bősárkányi szűkület pedig a Hanság medencéjét osztja két részre: a nagy Hanságra és a kisebb Hanyra. A Fertő-Hanság térséget az alábbi kistájak övezik részterületeikkel: Fertőmelléki dombság, Soproni medence, Ikva-sík, Hanság, Mosoni sík. Ezen kistájak közül Fertőszentmiklós az Ikva-sík területén helyezkedik el. A mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, éghajlatilag még szubalpin jellegű táj nagyobb része kavicstakarós hordalékkúp-síkság, amely kelet felé fokozatosan lealacsonyodik. Nyugati részének egyötöde az Ikva elöntés alá kerülő része. Változatos talajtakaróját a hordalékkúp területen agyagbemosódásos barna, barna és csernozjom barna erdőstalajok borítják, melyeknek kb. 2/3-át a mezőgazdaság hasznosítja. Az Ikva völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajai együtt sem érik el a 20%-os részarányt. Rajtuk a mezőgazdasági szántóművelés a túlnyomó, ami kisebb részben rétekkel, legelőkkel, a települések körzetében gyümölcsösökkel tagolódik. Kavics és homok anyagát építőipari nyersanyagként hasznosítják. A felszíni vizek közül az Ikva-patak érinti a települést, és mintegy átszeli azt. A térségre jellemző még a mélyebb rétegekből nyerhető termálvíz. Fertőszentmiklós határában, a Röjtökmuzsaj felé vezető út mentén az 1957-es szénhidrogén-kutató fúrás során hévizet is találtak, de a kutakat lefojtották. A község területén keresztülfolyó Ikva-patak két részre osztja a valamikor két különálló települést. Ezt tükrözi a község nevének 1905-ig fennálló kettőssége is: az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra Szerdahely épült ki ban a Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben a Fertőszentmiklós nevet kapta.

15 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Fertőszentmiklósnak a megye térszerkezetében elfoglalt helye Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása A Fertőmente Térségfejlesztési Társulás 1996-ban alakult meg. Az érdekképviselet ezen formáját 18 település önkormányzata (Agyagosszergény, Ebergőc, Fertőboz, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Nagylózs, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Röjtökmuzsaj, Sarród és a térség fiatal városa: Fertőd), illetve polgármestere kötelezte el magát az önkormányzati határokat átlépő gazdaságfejlesztés mellett. Alapító tagnak számít a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is, amely erkölcsi és anyagi támogatással egyaránt részt vesz a társulás munkájában ben már Fertőszentmiklós és Fertőendréd is tagja a társulásnak, hiszen ez a két település is szervesen a térséghez tartozik. A 20 település népességszáma meghaladja a huszonötezret, területe 410 km 2 -t foglal el. Fertőmente Térségfejlesztési Társulás A térség földrajzi fekvése a rendszerváltáshoz közeledve, majd azt követően előnyt jelentett a számára. A több évtizedes elzártságból kilépve a megyének, de még az országnak is az egyik legdinamikusabban fejlődő mikrotérsége. A térségnek sajátos arculatot, feladatot és jövőképet kölcsönöz a területén elterülő Fertő-tavi Nemzeti Park, a természeti és környezeti

16 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 16 értékeket rejtő terület értékmegőrzéséhez mindkét érintett ország felelősséget érez, s Kelet-Közép-Európában elsőként közösen hozták létre az országhatárokat átlépve a nemzeti parkot. Az önkormányzatoknak a közösen gondolkodást, a közös tenni akarást a földrajzi elhelyezkedésükből és a környezeti tevékenységükből adódó közös gondok hozták felszínre. A társulás évben a Megyei Területfejlesztési Tanács első pályázati kiírását kihasználva, megpályázta a térségfejlesztési koncepció készíttetését, s a pályázott összeg elnyerése után elkészíttette a térség társadalmi-, gazdasági analízisét és fejlesztési koncepcióját. A tágabb térségre, beleértve a Hanság területeit az évtized első felében nagyon alapos munkával elkészült a Fertő-Hanság Regionális és Tájrendezési Terve. A térség számára új helyzetet teremtett Fertőd várossá nyilvánítása, a kisközpont szerepe felértékelődött, funkciói kibővültek, illetve bővítésre szorulnak. A közös feladatok megfogalmazására szükség van ahhoz, hogy a tágabb térség (Ausztria határ menti része, Győr-Moson-Sopron megye egésze) fejlesztési elképzeléseibe szervesen ágyazódjanak bele a térség stratégiai lépései. Ez mindjobban sürgető feladat egy olyan térség számára, melyben a gazdaság megélénkült, melyet a külföldi tőke kedvel, mert stratégiai irányvonal nélkül, meghatározott fejlesztési prioritások hiányában a gazdasági élénkülés parttalanná válhat. Az összehangoltan fejlesztés következtében a környezeti terhelés nőhet, a térség egységes arculata nem alakulhat ki az esetleges egymásnak ellentmondó fejlesztések miatt. A Fertőmente térsége része az elmúlt években egyre többet emlegetett Bécs-Pozsony-Győr eurórégiónak. Ennek fejlesztési elképzeléseibe kell, hogy a kistérségi koncepció beépüljön. A Fertőmente Térségfejlesztési Társulás földrajzi helyzete, fekvése azt sugallja, hogy a térség, s benne a települések a fejlettség, a gazdasági aktivitás magasabb szintjén állnak, a megye településeinek rangsorában előkelő helyet foglalnak el. A térség nem egy város vonzáskörzete, vagy annak egy része, hanem a megyei város, Sopron, a 85-ös út mentén fekvő Kapuvár város vonzáskörzeteibe tartozik.

17 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 17 Az alapvető vonzási irányok a történelmi fejlődés során alakultak ki, s ezt a rendszerváltás sem változtatta meg, legfeljebb a kapcsolatokat tette nyitottá, országhatáron túlira is irányította őket. A térség húzó ereje az északi mikrotér, de vajon mely tényezők indították el a fejlődést ezekben a településekben? A fejlődést soha nem egy tényező váltja ki, hanem vannak tényezők, melyek erősítik, vannak, melyek gyengítik a fejlődés folyamatát, s ezek egymásra hatva mindkét irányba érződnek. Ebben a térségben a fejlődést erősítő, sőt a fejlődésben egymást erősítő tényezők figyelhetők meg. Az egyik ilyen legfontosabb tényező a földrajzi fekvés, az osztrák határmentiség, a nálunk jóval fejlettebb térséghez való kapcsolódás. Már a 80-as évek közepétől, amikor a gazdaság liberalizációja elindult, majd kicsit később a határ vált egyre nyitottabbá, ezzel egy időben elindult először lakossági szinten, majd gazdasági szinten a kapcsolatkeresés, az együttműködés. Ezt az együttműködést erősítették azok a rokoni kapcsolatok, melyek szálai a második világháborúhoz és az 1956-os forradalomhoz vezetnek vissza. A német nemzetiségű Fertőrákos, Fertőboz, részben Kópháza lakossága élénkítette kapcsolatait a második világháború után kitelepített falubeliekkel és rokonokkal, melyek először a személyes kapcsolatok erősítésében kerültek felszínre, majd a gazdaságban vegyes vállalatok, vagy teljes német, vagy osztráktulajdonú cégek formájában. A 80-as évek végén megindult a munkavállalók serege a határon túlra, közülük legtöbben mezőgazdasági idénymunkát vállaltak, de jelentős számú volt a mesteremberek munkavállalása is. A külföldi munkavállalásnak két hatása volt, részben megoldotta a 90-es évek elején jelentkező munkanélküliségi problémát, részben vagyonosodási lehetőséget biztosított, részben gazdasági kapcsolatok építését indukálta. Így a gazdasági kapcsolatok és egy gazdasági társaság indításához szükséges tőke és kapcsolat egyszerre jelen volt. Ezért jellemző a térségben a nem nagy tőkével, de stabilan működő kis- és középvállalkozások köre, a kevés osztrák tőkével megalapított vegyes vállalatok magas száma. Hozzájárult a térség kedvező megítéléséhez, a térség infrastrukturális fejlődése, mely a gazdaságfejlődést, benne a turizmusfejlődést indukálta. Az infrastrukturális fejlődést a környezeti körülmények sürgették, a nemzeti park felerősítette a környezetvédelmi intézkedéseket, amelyekhez hozzátartozik a csatornázási program, a hulladékelhelyezés is, mely ebben a térségben prioritást nyert. Hiába találták volna fel az itt élő lakosság számára az elérhető, de drága infrastrukturális beruházások megvalósításának lehetőségét, ha nem lett volna anyagi terheket elviselő fizetőképes lakosság.

18 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 18 A térség déli mikrotere az imént felsorolt tényezőkkel nem tudta felvenni a versenyt, a határ távolabb volt, a turisták elmaradtak, s gazdaságszerkezetére a primer ágazat mai napig rányomja súlyát, amiből az ott élők jövedelmi viszonyainak alacsonyabb volta is következik. A térség területi különbségeire oda kell figyelni, a különbségek oldása a térségfejlesztési társulás egyik fő feladata kell legyen.

19 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A település demográfiája Egy megalapozott fejlesztési koncepció elkészítésénél elengedhetetlen a népesség alakulásának, jellemzőinek vizsgálata. Az alábbi fejezetben a lakónépesség számának alakulását, a természetes szaporodást és vándorlási egyenleget, a korstruktúrát, a lakosság iskolai végzettségét és a munkanélküliség mértékét vizsgáltuk Fertőszentmiklós népességszámának alakulása, életkor szerinti megoszlása A lakónépesség alakulása 1960-tól 1999-ig A lakónépesség alakulása 1960-tól 1999-ig Forrás: KSH évkönyv Fertőszentmiklós lakosságszámának csúcspontját 1992-ben érte el. Innen folyamatos fogyás következett. Napjainkban a település népességének növekedési ütemére tulajdonképpen már a stagnálás a jellemző. Egészen a 90-es évek elejéig a nyugati határ hátrányos helyzetet jelentett a lakosság számára, de hátrányos volt az infrastrukturális és a gazdasági fejlesztések tekintetében is.

20 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 20 A népesség megoszlása Fertőszentmiklóson (1999. január 1-én) időskorúak aránya 16,31% iskoláskorúa k aránya 26,26% Forrás: KSH évkönyv munkaképes korúak aránya 57,43% január 1-én a település lakossága 3744 fő. A diagramon jól látható, hogy a népesség 26, 26%-át az iskoláskorúak (983 fő), 57, 43%-át a munkaképes korúak (2150 fő) száma adja. Az időskorúak (611 fő) 16, 31%-át teszik ki a lakosság számának. A megyei adatokhoz képest a munkaképes, aktív korcsoportok aránya Fertőszentmiklóson közel azonos (a megyében 59, 13%); a lakosság nagyobb hányada tartozik ide, míg a nyugdíjasok illetve időskorú eltartottak aránya alacsonyabb a megyei átlagnál (a megyében 21, 4%) A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg Élveszületések és a halálozások megoszlása Élveszületés Halálozás Forrás: KSH évkönyv

21 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 21 A település a népességét két módon képes növelni: egyrészt a pozitív természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási egyenlegből. Ha mindkettő pozitív, akkor egyértelmű a népesség növekedése, ha mindkettő negatív, akkor csökkenésről beszélünk. Ha egyik közülük negatív, ebben az esetben csak akkor van növekedés, ha a pozitív érték a negatív érték abszolútértékénél nagyobb. Tulajdonképpen így lehet negatív természetes szaporodás, vagy negatív vándorlási egyenleg mellett is népességnövekedés. Természetes szaporodás és között Természetes szaporodás Forrás: KSH évkönyv A település természetes szaporodási mutatója között negatív (- 33). Ugyanezen időszakban azonban megfigyelhető, hogy a vándorlási különbözet már pozitív értéket (+14) mutat. Vándorlási egyenleg ( ) Vándorlási egyenleg Forrás: KSH évkönyv

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

Térségi Helyi Termék Program

Térségi Helyi Termék Program Térségi Helyi Termék Program Közgyűlés, Lövő - 2010. december 15. Horváth Attiláné, elnökségi tag Páliné Keller Csilla, munkaszervezet vezető Fekete Attila, Feki Webstudio Kft. nem vagyok tanult kolléga,

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete az Önkormányzat 2007. január 1.-tól 2010. december 31-ig terjedő időszakára szóló gazdasági programjáról Taktaszada Község

Részletesebben

Kötelezően közzéteendő támogatások

Kötelezően közzéteendő támogatások Kötelezően közzéteendő támogatások célja időpontja i tanulók I. 20. Fertődi Rendőrőrs II. 9. Hegykőn tanuló általános iskolások III. 23. 10 db gyakorlóruházat VIII. 23. beszerzése i tanulók XII. 15. Pag

Részletesebben

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmû és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize vas és mangántartalmú, vízkezelést tesz

Részletesebben

Előterjesztés AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE

Előterjesztés AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE 1.napirendi pont Tárgy: 2014. évi zárszámadás elfogadása Előterjesztés Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 88.. (1) bekezdése, valamint a 4/2013. ( I.11.) Kormányrendelet 5. -ának (1) bekezdése

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Taktaszada Község Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2011.január 01.-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra

Taktaszada Község Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2011.január 01.-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra Taktaszada Község Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011.január 01.-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra I. BEVEZETŐ Taktaszada Község Borsod-Abaúj-Zemplén megye dél-keleti részén, Zemplénben található.

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó MOSONMAGYARÓVÁRI INNOVÁCIÓS ÉS KERESKEDELMI PARK

T Á J É K O Z T A T Ó MOSONMAGYARÓVÁRI INNOVÁCIÓS ÉS KERESKEDELMI PARK T Á J É K O Z T A T Ó MOSONMAGYARÓVÁRI INNOVÁCIÓS ÉS KERESKEDELMI PARK Új kereskedelmi, gazdasági terület kialakítása Mosonmagyaróváron Mosonmagyaróvár város Önkormányzata, a Movinnov Kft. és a Vimm-Óvár

Részletesebben

Külsősárd Község Önkormányzata képviselő-testületének 18/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Külsősárd Község Önkormányzata képviselő-testületének 18/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Külsősárd Község Önkormányzata képviselő-testületének 18/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Külsősárd Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

JEGYÁRAK. "AZ OTTHON MELEGE". CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731

JEGYÁRAK. AZ OTTHON MELEGE. CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731 JEGYÁRAK GYŐR XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM 9022 Széchenyi tér 5. Telefon: 96/310-588, 524-888 Fax: 96/310-731 IV. 1.-IX. 30: 10-18 óráig, (X. 1.-III. 31.:10-16 óráig) szünnap: hétfő Könyvtár: Kedd: 10-14 óráig,

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Földeák község Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. június 18. napján tartotta együttes rendkívüli ülését,

Földeák község Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. június 18. napján tartotta együttes rendkívüli ülését, Földeák község Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. június 18. napján tartotta együttes rendkívüli ülését, melyen az alábbi fontosabb döntések születtek. Földeák és Óföldeák képviselő-testületei

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése Miskolc Déli Ipari Park elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as autópálya

Részletesebben

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 2008 július TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÜLT A MONS REGALIS KFT GONDOZÁSÁBAN 8000 Székesfehérvár, Géza utca 43 sz. Tel/fax: 22/349

Részletesebben

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn 2010. november 19.

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn 2010. november 19. Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében Bad Sauerbrunn 2010. november 19. A Fertő-Hanság Nemzeti park és a Nationalpark Neusiedler See- Seewinkel védett területei Fertő-tó

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.116-18 H E G Y E S H A L O M TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről Beszámoló Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának 2013. évi tevékenységéről A tanyagondnoki szolgáltatás célja a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos egyéb belterületi lakott hely,

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács hazai forrású pályázati kiírásai 2007.

Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács hazai forrású pályázati kiírásai 2007. Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács hazai forrású pályázati kiírásai 2007. Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi

Részletesebben