Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 3"

Átírás

1 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS FERTŐSZENTMIKLÓS TÖRTÉNELME A település jelképei Fertőszentmiklós szerkezeti változásai az elmúlt két évszázadban A TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI ÉS KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI FERTŐSZENTMIKLÓSNAK A MEGYE TÉRSZERKEZETÉBEN ELFOGLALT HELYE FERTŐMENTI ÖNKORMÁNYZATOK TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIÁJA Fertőszentmiklós népességszámának alakulása, életkor szerinti megoszlása A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg A korstruktúra Iskolai végzettség és munkanélküliség HUMÁN INFRASTRUKTÚRA Az egészségügyi ellátottság Az oktatás és kultúra intézményei Civil szervezetek MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA Vízellátás Csapadékvíz elvezetés Szennyvízelvezetés Kommunális hulladék Gázellátás Elektromos energiaellátás Telefonhálózat Kábeltelevízió Úthálózat, közlekedés Lakásállomány változása ZÖLDFELÜLET VIZSGÁLATA GAZDASÁG Vállalkozások Ipar A helyi mezőgazdaság TURIZMUS SWOT ANALÍZIS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK HUMÁN SZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI Demográfiai prognózis... 50

2 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Lakóterület fejlesztése Üdülőterületi fejlesztések Közösségi intézmények fejlesztése Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás fejlesztése Közösségi élet, kultúra INFRASTRUKTURÁLIS SZFÉRA FEJLESZTÉSEI Vízellátás Csapadékvíz elvezetés Szennyvízelvezetés Gázellátás Telefonhálózat Kábeltelevízió Energiaellátás A közlekedéshálózat fejlesztése ZÖLDFELÜLET FEJLESZTÉS A GAZDASÁGI SZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI Ipar fejlesztése Kereskedelem, szolgáltatás fejlesztése A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI... 63

3 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Fertőszentmiklós történelme A környéken előkerült régészeti leletek bizonyítják, hogy ezen a területen már Kr. e körül éltek emberek. Fertőszentmiklós és Petőháza között, az Ikva jobb partján tártak fel három bronzkori sírt. A honfoglalás korának egyik kiemelkedő régészeti leletét a szomszédos Petőháza közelében találták meg: a VIII. században készült CUNDPALD - kelyhet egy avarokat térítő frank püspök IX. századi sírjának mellékleteként. A német uralom kb ig mutatható ki ezen a vidéken. Akkor szállták meg a környéket a magyarok. Később besenyőket is telepítettek a környékre védelmi célokból, az ő emléküket őrzi a község határában levő Bajcsa nevű határrész. Terra Neweg névalakban 1228-ban említik először Árpád-kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben Villa Scereda-hel néven fordult elő. Alig ötven évvel az első okleveles említés után már a mai nevén említették a nagyközség Ikvától keletre eső részét. Az első új név, Szentmiklós, egy 1274-es oklevélben olvasható: esslesia S. Nicolai. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás: a majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akiknek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el. A névváltozás másik oka az egyházi szervezet kiépülése, amelynek keretében a templomi védőszent nevéből képzett helynév háttérbe szorítja a korábbi helynévadáson alapuló nevet. A Szent István-korban épült Szentmiklós környéki templom a mai muzsaji temető és a Cser erdő között volt, és Szent Péterről nevezték el. Ezt a templomot a tatárok lerombolták, csak a neve élt tovább a faluból erre vezető dűlőutat a lakosság még mai is Szent Péter útnak, az itt elterülő határrészt Szent Péter úti dűlőnek nevezi-, a falu megmaradt lakossága és a telepesek Szentmiklós belterületén építették fel új templomukat. A XIV-XV. században a Kanizsay család birtoka. Az 1318-ban kelt oklevél mindkét községet említi: az Osl családból származó Miklós négy évre elzá-

4 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 4 logosította Szerdahelyen levő résztulajdonát 24 bécsi márkáért Pál mesternek ben ugyanez a személy már örökös tulajdonba vette meg a birtokot. Az 1324-ből kelt oklevélben együtt említik a község régi és új nevét. Később a középkor folyamán hosszú ideig a Kanizsayak kapuvári uradalmához csatolták a falut. A XV. század közepén a falu kétszer is elpusztult: 1444-ben az Újlakyak és a Rozgonyiak háborúskodása idején, majd 1454-ben a határmenti német lovagok pusztulásai során. A Kanizsay-birtok 1533-ban a Nádasdyak birtokába került. Ők, mint a község urait vitték át a lakosságot 1562 körül a protestáns hitre, de a XVIII. századra a lakosság zöme visszatért a katolikus valláshoz földesurával együtt. A Nádasdyak korában a nemesi vármegye Szentmiklóson tartotta üléseit, a község mint törvényszéki hely is működött, és több kisnemesi család is letelepedett itt. A halálos ítéleteket az Emberölési dombon vagy szigeten -, mai nevén a Röjtöki dombon hajtották végre. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után Nádasdy Ferenc birtokát 10 évig a kincstár kezelte, majd között a Draskovicsok, 1719-ig pedig a máriacelli bencések bérelték a szentmiklósi birtokrészt ben került a birtok az Esterházyak kezébe részben adomány, részben vásárlás útján. Az 1714-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy ekkor gróf Széchenyi Györgynek is bérleménye volt a faluban. A törökök a falut az 1683-as bécsi ostrom után visszavonulóban teljesen feldúlták és kirabolták, a templomot felgyújtották. 8 évvel a templom újjáépítése után tűzvész pusztított, ennek újból martaléka lett a nemrég felépült templom is. A tűzesetek később is gyakoriak voltak a községben. A kurucok januárjában jártak itt először, amikor Vak Bottyán Sopron ostromára indult, és a szerdahelyi Bezerédj család ősi fészkében is megszállt. E családból származott Bezerédj Imre kuruc brigadéros, aki több alkalommal is párbajozott a Szentmiklós és Szerdahely között folyó Ikvapatak melletti réten labanc tisztekkel. A Bezerédj család 1588-ban vásárolt birtokot a mai község mindkét részén a Nádasdyaktól, és Szerdahelyen építette fel ma is álló, emeletes kastélyát. Ebben a kúriában született Bezerédj István ( ) reformpolitikus, Tolna vármegye országgyűlési követe. Ő volt az a nemes, aki medinai job-

5 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 5 bágyait az országban először felszabadította, és nemes létére az elsők között fizetett adót önkéntesen. Első feleségével, Bezerédj Amáliával a magyar kisdedóvó és a gyermekirodalom úttörőjével sokat tett a magyarországi óvodákért. A selyemhernyótenyésztés fellendítésére szederegyleteket hozott létre. Tagja volt az 1848/49-es országgyűlésnek ben halálra ítélték, de barátai és második felesége, Bezerédj Etelka közbenjárására kegyelmet kapott és kiengedték a börtönből. A család rokonságba került a Szentmiklóson lakó Felsőbüki Nagy családdal. Itt állt 1903-ig a Felsőbüki Nagy család kúriája. Ebben a földszintes házban született Felsőbüki Nagy Pál ( ), a XIX. század első harmadának politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. A család ősei a fertőszentmiklósi temetőben nyugszanak. A kúria helyén ma az 1903-ban épült emeletes iskola látható. Az épület téglaboltozatú pincéje még az ősi Felsőbüki-kúriából való. Az iskola falán óta emléktábla őrzi a nagy politikus emlékét. Szentmiklóson lakott Lukinich Mihály ( ), Sopron megye kapuvári területének 1848/49-es országgyűlési követe, október elejétől a megye kormánybiztosa, akit a Habsburg önkényuralom hosszantartó várfogságra ítélt a szabadságharc leverése után. Csak a kiegyezés után szabadult ki és tért haza Szentmiklósra a még mai is álló földszintes házába. Nevét a lakóház falán 1988 óta emléktábla őrzi szeptemberében Szentmiklóson gyülekeztek, és innen indultak Pákozdra a környező községek népfelkelői. A helyi születésűek nevét örökítette meg az utókor számára az március 15-én felavatott életnagyságú Petőfi-szobor. Szentmiklós jogállását tekintve a középkorban jobbágy-, majd kisnemesi község volt. Később, a XIV-XV. századtól kezdve már mezővárosként emlegetik. A lakosság vallási összetételéről a reformáció idejét leszámítva elmondhatjuk, hogy a két község teljesen katolikus. Még a protestáns időben is éltek a községben katolikusok, akik, mivel a templomot ebben az időben az evangélikusok használták, vályogból és fából építettek maguknak imaházat ben 8 evangélikus és 30 zsidó lakott a községben. Ma már szinte csak katolikusok lakják a községet. A zsidók közül csak páran élték túl a háborúk borzalmait után a túlélők közül senki sem költözött vissza régi lakóhelyére. Temetőjük a község határában található, rendezett körülmények között. Imaházukat, amely a falu belterületén volt, után lebontották.

6 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 6 A két község a XVI. század elejéig színmagyar népességű település, az évi névsor nem tartalmaz idegen nemzetségre valló családneveket körül Szentmiklóst is elérte de csak mérsékelten a horvát beáramlás ben az adólajstrom 18 magyar mellett 202 szláv, azaz horvát telkes jobbágyot tűntet fel ben Szentmiklós-Szerdahely 109 családjából 30 a horvát nevű. A horvátság aránya 1677-ben is ugyanaz. A két évtizedes német bérlet között a máriacelli bencések részéről meghonosított ugyan néhány német családot, de ezek aránya 1728-ban nem számottevő: 80 magyar és 40 horvát mellett mintegy 23 német nevű család telepedett meg. A XVIII. század a nemzetiség tekintetében lényeges változást nem hozott, csupán az Esterházyak hoztak ide állandónak nem bizonyuló német zsellér- és cselédnépet, míg Szentmiklós az uradalom középpontja volt. Az idők folyamán úgy a horvát, mint a német családok asszimilálódtak. Ma már a község lakossága színmagyar. Az I. világháborúban 138 fertőszentmiklósi férfi hősi halált halt. míg a II. világégés során a háborúban elesett hősi halottak és a háború következtében nem a harctéren meghaltak száma 102 fő ebben a számban nem szerepelnek a haláltáborokba elhurcolt és ott legyilkolt helyi zsidó áldozatok. A II. világháború idején a községhez tartozó Bregenz-majorban között lengyel katonai menekülttábor volt. Ők még emberséges körülmények között élhettek itt, kijárhattak a faluba. Mielőtt a menekültek elhagyták Magyarország területét, a község templomát megajándékozták egy, a táborban faragott Mária szoborral, amelyet február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, ünnepi szentmisével egybekötött összejövetelen áldott meg egy lengyel katonai főpap. A tábor halottait a község temetőjében temették el. Később, augusztus 220. után a németek ugyanebben a majorban román hadifogolytábort rendeztek be. Az éhség, az embertelen bánásmód, a járványos betegségek nagy tömegben szedték közülük áldozataikat. A halottakat jeltelen tömegsírba temették el a táborral szemben lévő akácerdő sarkánál, ahol óta emlékükre sírkő áll. A közvetlen frontvonal március 30-án hajnalban, nagypénteken érte el Fertőszentmiklóst. A visszavonuló németek tankcsapdákat építettek a község területén, a vasútvonalon felrobbantották az Ikván levő hidakat, a

7 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 7 szerdahelyi kápolnához tüzérüteget ástak be, mégsem tudták megállítani a szovjetek három hullámban érkező csapatait. A lakosság az 1956-os októberi eseményeket meglehetősen békés körülmények között élte át. Október 24-én vagy 25-én mintegy fős csoport végigvonult a községen a Himnuszt, a Szózatot és egyházi énekeket énekelve. Kivonultak a község általános iskolásai is a pedagógusok vezetésével. E felvonulás után dúlták fel az iskola akkori igazgatónőjének lakását, aki hatalmával visszaélve akadályozta a hittanbeíratásokat. Az igazgatónő családjával a plébániára menekült November 4-ét követően egészen márciusáig sokan jöttek olyanok, akik okkal vagy ok nélkül menekültek a kibontakozó régi-új rendszer megtorlásai elől, vagy a csábító nyugat jobb életkörülményeinek reményében. A községet mintegy 50 fő hagyta el ekkoriban, de közülük többen később visszajöttek A település jelképei A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik a települést. Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS köriratal, a pecsét mezejében szembenálló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is. Sopron Vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leirt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll. Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött MM. Nagyközség címerének leírása: A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget a városi levegő szabaddá tesz-, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi.

8 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 8 Címerük klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket. / Hoppál Dezső / Címeres pecsétet a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület. Az önkormányzat a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1 /3/ bekezdésében fogadta el a címer használatát. Nagyközség zászlója: A fertőszentmiklósi nagyközség községzászlójának színe piros-zöld, a zászló közepén a fentebb leírt címer. Ez alatt ívben FERTŐSZENTMIKLÓS felirat olvasható.

9 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Fertőszentmiklós szerkezeti változásai az elmúlt két évszázadban Fertőszentmiklós belterületének szerkezete jelentős változásokon esett át az elmúlt 220 év alatt. A mostani települést az 1700-as évek végén két település alkotta Szerdahely és Szent Miklós. A település belterületét a 18. században mindössze két hosszan elnyúló utca alkotta. Fertőszentmiklós katonai térképe

10 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 10 A település az 1850-es években már Fertő Sz. Miklós néven szerepel a katonai felmérési térképen. Az 1782-es katonai térképen feltüntetett állapothoz képest jelentős változás nem történt a település belterületén. A település lakott részét a jelenlegi Mátyás király utca, Szent Imre utca, Szent István utca és Szerdahelyi utca alkotta. Fertőszentmiklós katonai térképe

11 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 11 A település szerkezetében bekövetkezett jelentős változások az elmúlt 150 év alatt történtek meg. Beépült a település Szerdahelyi utcától északra eső területe, terjeszkedett a település Petőháza irányába. Jelentős szerkezeti elem a nemrégiben kiépült 85. számú főút elkerülő szakasza, mely tehermentesítette a települést az átmenő forgalomtól. Fertőszentmiklós katonai térképe 1990

12 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A település földrajzi és környezeti adottságai Fertőszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, a Győri-medence peremén, Soprontól 28 km-re, a 85-ös főútvonal mentén terül el. A medence összefüggő sík területének legalacsonyabb része a Fertő tótól keletre lévő, elmocsarasodott Hanság, déli pereme a község határába is benyúlik. A felszín tengerszint feletti magassága méter, általános lejtésiránya dél-délkelet észak-északnyugat. Fertőszentmiklós

13 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 13 Szomszédos települések: északon Fertőszéplak, Fertőd; keleten Petőháza, Fertőendréd, Csapod; délen Csapod, Pusztacsalád; nyugaton pedig Röjtökmuzsaj és Hegykő. Fertőszentmiklós területe 2211 hektár, ebből belterület 340 ha, külterület 1871 ha. A nagyközség fontos közlekedési csomópont. A 84-es és a 85-ös főutak és az ezekből elágazó alacsonyabb rendű útvonalak jelentős közúti forgalmában közrejátszik a közelben található három határátkelő megnyitása. A vasútvonal háromfelé Sopron, Győr és Pamhagen irányába ágazik el, a vasútállomás pedig újból határállomás lett. A kisalföldi medencében, mint földtani egységben a kristályos anyagú medencealjzatot nagy vastagságban üledékes kőzetrétegek fedik. A pannon korú összlet feküszintjének felszín alatti mélysége méter. A váltakozó alsó pannon agyagmárga, aleurit, homokkő rétegek összvastagsága kb. 300 méter. A felső pannon korú összletet agyagmárga, aleurit, tarka agyag és homok rétegek alkotják. Fedője méter vastagságú, pleisztocén korú, folyóvízi homok, kavicsrétegből épült fel, illetve az Ikva völgyének keleti oldalán közvetlenül holocén talaj. A holocén talaj vastagsága kb. 1 méter. A talajvizet a pleisztocén összlet talajréteg alatti homok, kavics képződménye, az Ikva völgyében a hordalékaként lerakott homok, esetleg kavics anyagú összlet, vagy a talajréteg alatti felső pannon porózus képződmény tárolja. A Fertőmente térség jellemzője, hogy felszíni és felszín alatti vizekben gazdag. Ennek egyik tényezője a bőséges csapadék és a vízáteresztő felszín. Nyugati szélén savanyúvíz-források, a déli peremén parti források sora található. A balfi törésvonal mentén feltörő meszes szénsavas gyógyászati jelentőségű. A terület éghajlatát nyugat-délnyugatról az Alpok, északnyugat felől a kontinensen keresztül áramló nagyobb légtömegek befolyásolják. A 40 éves csapadékátlaga nagyobb az országosnál, de aszályos években a térség keleti része szárazabb, a nyugati pedig kedvezőtlen csapadékeloszlású. A szélirány uralkodóan nyugati, a Fertőmellékei településeknél északnyugati. Az igen erős, gyakran gyors időjárás változást a C-os hőmérsékleti különbségek okozzák. A tavaszi, különösen a böjti szelek jelentős deflációs károkat idéznek elő. A medencének topográfiai tagolódását a Fertő és a Hanság földtörténeti elkülönülését illetve a völgyek kialakulását a felsőplisztocénból lehet kimutatni. Itt a negyedkorban a pannóniai beltó végső maradványaként igen

14 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 14 kiterjedt, lefolyástalan területek alakultak ki. A vízzel borított térség tartósan elmocsarasodott, ezért kapta a mai tó is az ingovány, mocsár jelentőségű Fertő-tó nevet. A Fertő-Hanság medencéje mélyebben fekvő terület, mint a környezete. Ez idevonzotta a tájék vizeit, időnként nagyobb árhullámok öntötték el, és ilyenkor összefüggő víztükör borította. A hordalék és az elmocsarasodó lápvilág lassan feltöltötte. Két szűkülettel három részre osztható: a Pomogy-Fertőd szűkülettől nyugatra a Fertő medencéje, a mosonszentjánosi-bősárkányi szűkület pedig a Hanság medencéjét osztja két részre: a nagy Hanságra és a kisebb Hanyra. A Fertő-Hanság térséget az alábbi kistájak övezik részterületeikkel: Fertőmelléki dombság, Soproni medence, Ikva-sík, Hanság, Mosoni sík. Ezen kistájak közül Fertőszentmiklós az Ikva-sík területén helyezkedik el. A mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, éghajlatilag még szubalpin jellegű táj nagyobb része kavicstakarós hordalékkúp-síkság, amely kelet felé fokozatosan lealacsonyodik. Nyugati részének egyötöde az Ikva elöntés alá kerülő része. Változatos talajtakaróját a hordalékkúp területen agyagbemosódásos barna, barna és csernozjom barna erdőstalajok borítják, melyeknek kb. 2/3-át a mezőgazdaság hasznosítja. Az Ikva völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajai együtt sem érik el a 20%-os részarányt. Rajtuk a mezőgazdasági szántóművelés a túlnyomó, ami kisebb részben rétekkel, legelőkkel, a települések körzetében gyümölcsösökkel tagolódik. Kavics és homok anyagát építőipari nyersanyagként hasznosítják. A felszíni vizek közül az Ikva-patak érinti a települést, és mintegy átszeli azt. A térségre jellemző még a mélyebb rétegekből nyerhető termálvíz. Fertőszentmiklós határában, a Röjtökmuzsaj felé vezető út mentén az 1957-es szénhidrogén-kutató fúrás során hévizet is találtak, de a kutakat lefojtották. A község területén keresztülfolyó Ikva-patak két részre osztja a valamikor két különálló települést. Ezt tükrözi a község nevének 1905-ig fennálló kettőssége is: az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra Szerdahely épült ki ban a Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben a Fertőszentmiklós nevet kapta.

15 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Fertőszentmiklósnak a megye térszerkezetében elfoglalt helye Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása A Fertőmente Térségfejlesztési Társulás 1996-ban alakult meg. Az érdekképviselet ezen formáját 18 település önkormányzata (Agyagosszergény, Ebergőc, Fertőboz, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Nagylózs, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Röjtökmuzsaj, Sarród és a térség fiatal városa: Fertőd), illetve polgármestere kötelezte el magát az önkormányzati határokat átlépő gazdaságfejlesztés mellett. Alapító tagnak számít a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is, amely erkölcsi és anyagi támogatással egyaránt részt vesz a társulás munkájában ben már Fertőszentmiklós és Fertőendréd is tagja a társulásnak, hiszen ez a két település is szervesen a térséghez tartozik. A 20 település népességszáma meghaladja a huszonötezret, területe 410 km 2 -t foglal el. Fertőmente Térségfejlesztési Társulás A térség földrajzi fekvése a rendszerváltáshoz közeledve, majd azt követően előnyt jelentett a számára. A több évtizedes elzártságból kilépve a megyének, de még az országnak is az egyik legdinamikusabban fejlődő mikrotérsége. A térségnek sajátos arculatot, feladatot és jövőképet kölcsönöz a területén elterülő Fertő-tavi Nemzeti Park, a természeti és környezeti

16 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 16 értékeket rejtő terület értékmegőrzéséhez mindkét érintett ország felelősséget érez, s Kelet-Közép-Európában elsőként közösen hozták létre az országhatárokat átlépve a nemzeti parkot. Az önkormányzatoknak a közösen gondolkodást, a közös tenni akarást a földrajzi elhelyezkedésükből és a környezeti tevékenységükből adódó közös gondok hozták felszínre. A társulás évben a Megyei Területfejlesztési Tanács első pályázati kiírását kihasználva, megpályázta a térségfejlesztési koncepció készíttetését, s a pályázott összeg elnyerése után elkészíttette a térség társadalmi-, gazdasági analízisét és fejlesztési koncepcióját. A tágabb térségre, beleértve a Hanság területeit az évtized első felében nagyon alapos munkával elkészült a Fertő-Hanság Regionális és Tájrendezési Terve. A térség számára új helyzetet teremtett Fertőd várossá nyilvánítása, a kisközpont szerepe felértékelődött, funkciói kibővültek, illetve bővítésre szorulnak. A közös feladatok megfogalmazására szükség van ahhoz, hogy a tágabb térség (Ausztria határ menti része, Győr-Moson-Sopron megye egésze) fejlesztési elképzeléseibe szervesen ágyazódjanak bele a térség stratégiai lépései. Ez mindjobban sürgető feladat egy olyan térség számára, melyben a gazdaság megélénkült, melyet a külföldi tőke kedvel, mert stratégiai irányvonal nélkül, meghatározott fejlesztési prioritások hiányában a gazdasági élénkülés parttalanná válhat. Az összehangoltan fejlesztés következtében a környezeti terhelés nőhet, a térség egységes arculata nem alakulhat ki az esetleges egymásnak ellentmondó fejlesztések miatt. A Fertőmente térsége része az elmúlt években egyre többet emlegetett Bécs-Pozsony-Győr eurórégiónak. Ennek fejlesztési elképzeléseibe kell, hogy a kistérségi koncepció beépüljön. A Fertőmente Térségfejlesztési Társulás földrajzi helyzete, fekvése azt sugallja, hogy a térség, s benne a települések a fejlettség, a gazdasági aktivitás magasabb szintjén állnak, a megye településeinek rangsorában előkelő helyet foglalnak el. A térség nem egy város vonzáskörzete, vagy annak egy része, hanem a megyei város, Sopron, a 85-ös út mentén fekvő Kapuvár város vonzáskörzeteibe tartozik.

17 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 17 Az alapvető vonzási irányok a történelmi fejlődés során alakultak ki, s ezt a rendszerváltás sem változtatta meg, legfeljebb a kapcsolatokat tette nyitottá, országhatáron túlira is irányította őket. A térség húzó ereje az északi mikrotér, de vajon mely tényezők indították el a fejlődést ezekben a településekben? A fejlődést soha nem egy tényező váltja ki, hanem vannak tényezők, melyek erősítik, vannak, melyek gyengítik a fejlődés folyamatát, s ezek egymásra hatva mindkét irányba érződnek. Ebben a térségben a fejlődést erősítő, sőt a fejlődésben egymást erősítő tényezők figyelhetők meg. Az egyik ilyen legfontosabb tényező a földrajzi fekvés, az osztrák határmentiség, a nálunk jóval fejlettebb térséghez való kapcsolódás. Már a 80-as évek közepétől, amikor a gazdaság liberalizációja elindult, majd kicsit később a határ vált egyre nyitottabbá, ezzel egy időben elindult először lakossági szinten, majd gazdasági szinten a kapcsolatkeresés, az együttműködés. Ezt az együttműködést erősítették azok a rokoni kapcsolatok, melyek szálai a második világháborúhoz és az 1956-os forradalomhoz vezetnek vissza. A német nemzetiségű Fertőrákos, Fertőboz, részben Kópháza lakossága élénkítette kapcsolatait a második világháború után kitelepített falubeliekkel és rokonokkal, melyek először a személyes kapcsolatok erősítésében kerültek felszínre, majd a gazdaságban vegyes vállalatok, vagy teljes német, vagy osztráktulajdonú cégek formájában. A 80-as évek végén megindult a munkavállalók serege a határon túlra, közülük legtöbben mezőgazdasági idénymunkát vállaltak, de jelentős számú volt a mesteremberek munkavállalása is. A külföldi munkavállalásnak két hatása volt, részben megoldotta a 90-es évek elején jelentkező munkanélküliségi problémát, részben vagyonosodási lehetőséget biztosított, részben gazdasági kapcsolatok építését indukálta. Így a gazdasági kapcsolatok és egy gazdasági társaság indításához szükséges tőke és kapcsolat egyszerre jelen volt. Ezért jellemző a térségben a nem nagy tőkével, de stabilan működő kis- és középvállalkozások köre, a kevés osztrák tőkével megalapított vegyes vállalatok magas száma. Hozzájárult a térség kedvező megítéléséhez, a térség infrastrukturális fejlődése, mely a gazdaságfejlődést, benne a turizmusfejlődést indukálta. Az infrastrukturális fejlődést a környezeti körülmények sürgették, a nemzeti park felerősítette a környezetvédelmi intézkedéseket, amelyekhez hozzátartozik a csatornázási program, a hulladékelhelyezés is, mely ebben a térségben prioritást nyert. Hiába találták volna fel az itt élő lakosság számára az elérhető, de drága infrastrukturális beruházások megvalósításának lehetőségét, ha nem lett volna anyagi terheket elviselő fizetőképes lakosság.

18 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 18 A térség déli mikrotere az imént felsorolt tényezőkkel nem tudta felvenni a versenyt, a határ távolabb volt, a turisták elmaradtak, s gazdaságszerkezetére a primer ágazat mai napig rányomja súlyát, amiből az ott élők jövedelmi viszonyainak alacsonyabb volta is következik. A térség területi különbségeire oda kell figyelni, a különbségek oldása a térségfejlesztési társulás egyik fő feladata kell legyen.

19 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A település demográfiája Egy megalapozott fejlesztési koncepció elkészítésénél elengedhetetlen a népesség alakulásának, jellemzőinek vizsgálata. Az alábbi fejezetben a lakónépesség számának alakulását, a természetes szaporodást és vándorlási egyenleget, a korstruktúrát, a lakosság iskolai végzettségét és a munkanélküliség mértékét vizsgáltuk Fertőszentmiklós népességszámának alakulása, életkor szerinti megoszlása A lakónépesség alakulása 1960-tól 1999-ig A lakónépesség alakulása 1960-tól 1999-ig Forrás: KSH évkönyv Fertőszentmiklós lakosságszámának csúcspontját 1992-ben érte el. Innen folyamatos fogyás következett. Napjainkban a település népességének növekedési ütemére tulajdonképpen már a stagnálás a jellemző. Egészen a 90-es évek elejéig a nyugati határ hátrányos helyzetet jelentett a lakosság számára, de hátrányos volt az infrastrukturális és a gazdasági fejlesztések tekintetében is.

20 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 20 A népesség megoszlása Fertőszentmiklóson (1999. január 1-én) időskorúak aránya 16,31% iskoláskorúa k aránya 26,26% Forrás: KSH évkönyv munkaképes korúak aránya 57,43% január 1-én a település lakossága 3744 fő. A diagramon jól látható, hogy a népesség 26, 26%-át az iskoláskorúak (983 fő), 57, 43%-át a munkaképes korúak (2150 fő) száma adja. Az időskorúak (611 fő) 16, 31%-át teszik ki a lakosság számának. A megyei adatokhoz képest a munkaképes, aktív korcsoportok aránya Fertőszentmiklóson közel azonos (a megyében 59, 13%); a lakosság nagyobb hányada tartozik ide, míg a nyugdíjasok illetve időskorú eltartottak aránya alacsonyabb a megyei átlagnál (a megyében 21, 4%) A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg Élveszületések és a halálozások megoszlása Élveszületés Halálozás Forrás: KSH évkönyv

21 FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 21 A település a népességét két módon képes növelni: egyrészt a pozitív természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási egyenlegből. Ha mindkettő pozitív, akkor egyértelmű a népesség növekedése, ha mindkettő negatív, akkor csökkenésről beszélünk. Ha egyik közülük negatív, ebben az esetben csak akkor van növekedés, ha a pozitív érték a negatív érték abszolútértékénél nagyobb. Tulajdonképpen így lehet negatív természetes szaporodás, vagy negatív vándorlási egyenleg mellett is népességnövekedés. Természetes szaporodás és között Természetes szaporodás Forrás: KSH évkönyv A település természetes szaporodási mutatója között negatív (- 33). Ugyanezen időszakban azonban megfigyelhető, hogy a vándorlási különbözet már pozitív értéket (+14) mutat. Vándorlási egyenleg ( ) Vándorlási egyenleg Forrás: KSH évkönyv

Térségi Helyi Termék Program

Térségi Helyi Termék Program Térségi Helyi Termék Program Közgyűlés, Lövő - 2010. december 15. Horváth Attiláné, elnökségi tag Páliné Keller Csilla, munkaszervezet vezető Fekete Attila, Feki Webstudio Kft. nem vagyok tanult kolléga,

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése Miskolc Déli Ipari Park elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as autópálya

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

Roma közösség. Fizikai környezet. Szociális környezet. Gazdasági környezet KOHÉZIÓ

Roma közösség. Fizikai környezet. Szociális környezet. Gazdasági környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárkeresztúr Milyen lesz az élet Sárkeresztúron 2020-ban? Vízió/Misszió Sárkeresztúr újra épülő, szépülő és növekedő falu lesz, melyet a roma és magyar közösség együttesen épít. Szociális

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Kötelezően közzéteendő támogatások

Kötelezően közzéteendő támogatások Kötelezően közzéteendő támogatások célja időpontja i tanulók I. 20. Fertődi Rendőrőrs II. 9. Hegykőn tanuló általános iskolások III. 23. 10 db gyakorlóruházat VIII. 23. beszerzése i tanulók XII. 15. Pag

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült 2013. május 9-én az ebergőci Községháza hivatali helyiségében, a helyi Képviselőtestület

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült 2013. május 9-én az ebergőci Községháza hivatali helyiségében, a helyi Képviselőtestület Ebergőc község Önkormányzata E B E R G Ő C Kossuth L. u. 16. 9451. (Tel.: 99/380-016) 1-5/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült 2013. május 9-én az ebergőci Községháza hivatali helyiségében, a helyi Képviselőtestület

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Készült 2013. május 30-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza polgármesteri irodjában tartott ülésén.

Készült 2013. május 30-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza polgármesteri irodjában tartott ülésén. Pinnye község Önkormányzata P I N N Y E Arany J. u. 15. 9481. /Tel.: 99/536-025/ 1-5/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült 2013. május 30-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA Miskolc, 2007. szeptember 3. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2007 ISBN 978-963-235-129-2

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. Településfejlesztési koncepcióval való összhang {151/2011. (IX.29.) határozat} A jelenleg tervezett kisebb beavatkozások, hibajavítások nem ellentétesek a hatályos településfejlesztési

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva

IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva A Tolcsva Ö.T.E.kismotorfecskendő szerelési csapata által megrendezésre kerülő 6.fordulójának a versenykiírása. 1.A verseny célja:

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Kamond (település bemutatása)

Kamond (település bemutatása) Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:

Részletesebben

Beszámoló a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működéséről

Beszámoló a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működéséről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 60724/2011. Cím: Beszámoló a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működéséről Előterjesztő: - Dr. Simon

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Dorog Város Önkormányzat 2015. évi költségvetésének I. félévi módosítása

Dorog Város Önkormányzat 2015. évi költségvetésének I. félévi módosítása DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71., TF.: 06 33 431 299, FAX.: 06 33 431 377, E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Dorog Város Önkormányzat 2015. évi költségvetésének I. félévi módosítása Felelős készítő:

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Német-magyar iskola a találkozások iskolája. 2015 március

Audi Hungaria Iskola. Német-magyar iskola a találkozások iskolája. 2015 március Német-magyar iskola a találkozások iskolája 2015 március Iskolánk fekvése 9026 Győr, Bácsai út 55. 47.701426, 17.638167 2 Magyarország egy ország európa szívében Ukrajna Szlovákia Ausztria Szlovénia Régió

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Az Ózdi Ipari Park Kft. befektetők számára kiajánlható épületeinek, csarnokainak rövid leírása

Az Ózdi Ipari Park Kft. befektetők számára kiajánlható épületeinek, csarnokainak rövid leírása Az Ózdi Ipari Park Kft. befektetők számára kiajánlható épületeinek, csarnokainak rövid leírása Az ipari parkról, valamint az ózdi régióról a honlapunkon (www.ozdipark.hu), valamint a magyarországi ipari

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

KÉKKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019.

KÉKKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. KÉKKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. A település adottságai 1. A település földrajzi fekvése, bel- és külterületének leírása, természeti adottságai 1.1 A település földrajzi fekvése:

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA Tervezet TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019 1 TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. május 29.-i ülésére Tárgy: A Szociálpolitikai és Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Előadó Wéber László, a Szociális

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 16-i ülésére Tárgy: Zirc-Akli és Szarvaskút városrész szennyvízkezelésének megoldására megvalósíthatósági tanulmányterv

Részletesebben

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe: 1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási

Részletesebben

Előterjesztés a 1. napirendi ponthoz Tájékoztató a termálfürdő üzemeltetéséről és a fejlesztésekről; - a termálvízkút fúrás megtekintése

Előterjesztés a 1. napirendi ponthoz Tájékoztató a termálfürdő üzemeltetéséről és a fejlesztésekről; - a termálvízkút fúrás megtekintése Előterjesztés a 1. napirendi ponthoz Tájékoztató a termálfürdő üzemeltetéséről és a fejlesztésekről; - a termálvízkút fúrás megtekintése A termálfürdőt üzemeltető Sá-Ra TERMÁL Kft által szolgáltatott vendégforgalmi

Részletesebben

Földeák község Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. június 18. napján tartotta együttes rendkívüli ülését,

Földeák község Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. június 18. napján tartotta együttes rendkívüli ülését, Földeák község Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. június 18. napján tartotta együttes rendkívüli ülését, melyen az alábbi fontosabb döntések születtek. Földeák és Óföldeák képviselő-testületei

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata:

Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata: Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2009. (VIII. 27.) számú határozata: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy az Enying Város Szolgáltató Intézménye 186/2003.

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

2014-2019. Monostorapáti község Önkormányzata

2014-2019. Monostorapáti község Önkormányzata 2014-2019 Monostorapáti község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS CSATORNÁZÁS Vízellátás A település vízellátó rendszerének vízbázisát a 174 m mély Nemesgörzsöny 1/a. sz. fúrt kút és a 110 m mély Nemesgörzsöny 2. sz. fúrt kút

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Őcsény Község Önkormányzata

Őcsény Község Önkormányzata .../2013.(X.31.) Kt. számú határozat Őcsény Község Önkormányzata Környezetállapot Felmérés 2013. 2013. október A határozat kihirdetésének napja: 2013. november 4. Pollák Csaba jegyző A környezet védelmének

Részletesebben

BEMUTATKOZIK A SZENTESI FELSŐPÁRTI ÓVODA

BEMUTATKOZIK A SZENTESI FELSŐPÁRTI ÓVODA BEMUTATKOZIK A SZENTESI FELSŐPÁRTI ÓVODA A Szentesi Felsőpárti Óvoda öt óvodából áll: Intézményvezető: Geréné Dunaháti-Vas Márta (megbízása: 2013. augusztus 16-tól 2018. augusztus 15-ig szól) Int. vez.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához. Tisztelt Képviselő testület!

ELŐTERJESZTÉS. Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához. Tisztelt Képviselő testület! ELŐTERJESZTÉS Hejőbába Községi Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásához Tisztelt Képviselő testület! Hejőbába a hátrányos helyzetű települések közé tartozik, elsősorban a hátrányos és halmozottan

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Elnökének e l ő t e r j e s z t é s e. az alapítványok támogatása tárgyában

Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Elnökének e l ő t e r j e s z t é s e. az alapítványok támogatása tárgyában 19. napirendi pont 01/579-10/2008. Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Elnökének e l ő t e r j e s z t é s e az alapítványok támogatása tárgyában A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés 3/2006.(III. 10.) rendeletében

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ B E K Ö L C E

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ B E K Ö L C E EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. HM. Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

Tisztelt Választók! A megvalósított fejlesztések mindenki számára bizonyítják, hogy jó úton járunk.

Tisztelt Választók! A megvalósított fejlesztések mindenki számára bizonyítják, hogy jó úton járunk. Tisztelt Választók! 2002 után, 2006-ban ismét kitüntetett a pátyi lakosság bizalmával. Eddigi nyolc éves polgármesteri működésem alatt minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a széthúzás helyett az ö sszefogásra,

Részletesebben

A közoktatási intézmény tanév végi beszámolójához

A közoktatási intézmény tanév végi beszámolójához A közoktatási intézmény tanév végi beszámolójához Közoktatási intézmény: NAGYCENKI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény éves beszámolója az éves munkaterv alapján készül, melyet a 20/2012. (VIII.

Részletesebben

Előterjesztés AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE

Előterjesztés AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE Előterjesztés 1.napirendi ponthoz Tárgy: 2013. évi zárszámadás elfogadása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 88.. (1) bekezdése, valamint a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 5. -ának (1) bekezdése

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

.. napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT IDŐSEK OTTHONÁBAN INTENZÍV GONDOZÁSI RÉSZLEG MŰKÖDTETÉSÉRE

.. napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT IDŐSEK OTTHONÁBAN INTENZÍV GONDOZÁSI RÉSZLEG MŰKÖDTETÉSÉRE .. napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT IDŐSEK OTTHONÁBAN INTENZÍV GONDOZÁSI RÉSZLEG MŰKÖDTETÉSÉRE A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben

BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI S Z E R Z Ő D É S egységes szerkezetben a 2013. január. i módosításával

BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI S Z E R Z Ő D É S egységes szerkezetben a 2013. január. i módosításával amely létrejött egyrészről BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI S Z E R Z Ő D É S egységes szerkezetben a 2013. január. i módosításával Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, 9400 Sopron, Fő tér 1. törzsszáma: 728043,

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

HÍREK, ESEMÉNYEK Nagy volt az érdeklődés a VI. Gyermek Alkotótábor iránt Kaposszerdahelyen, 94 gyermek jelentkezett decemberben. Az egész napos rendezvényen 7 alkotóművész segítségével a gyermekek karácsonyi

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Egységes szerkezetben IV.

Egységes szerkezetben IV. Nagyrécse Község Önkormányzati Képviselőtestületének a víz- és csatornadíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről szóló *6/2010.(XII.10.) sz. r., a 14/2009.(XII.22.) sz. r., a 12/2007.

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta 2014.07.07.

Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! Falunéző séta 2014.07.07. Fedezd fel és ismerd meg Patca titkait! 2014.07.07. Minden feladatot ki kell tölteni! Üresen nem hagyunk semmit! Szükséges eszközök: toll, ceruza, vonalzó, színes ceruzák Hát, akkor jó munkát kívánok!

Részletesebben