A B C D E F G H I J K L M N P R S T V W Z Magyar zsid

Átírás

1 1. oldal, összesen: 64 Fejezetek a magy történet Ki kicsoda? Magyarorsz Zsidótö Gettósí A B C D E F G H I J K L M N P R S T V W Z Magyar zsid Magyar deport Apor Vilmos Antiszemit Kifoszt A roma holokausz Ki mit tudott a ho Hírek a holokausztr Kollabor Zsidó reakci Holokauszt Eur Portrék Térképek Győri katolikus megyéspüspök ben nyilvánosan elítélte a deportálásokat ben szovjet katonák gyilkolták meg, mivel megpróbálta megvédeni tőlük a gondjaira bízott lányokat, asszonyokat. Táblázatok Fogalmak Ki kicsoda? Virtuális kremat Bajcsy-Zsilinszky Endre

2 2. oldal, összesen: Politikus, országgyűlési képviselő. Kezdetben fajvédő, szélsőjobboldali eszméket vallott, ám később ellenezte Magyarország hadba lépését, majd követelte az újvidéki mészárlás felelőseinek megbüntetését március 19-i letartóztatásakor, pisztollyal a kézben várta a Gestapót és tüzet nyitott a nyomozókra. Októberben szabadult, hamarosan a Szálasi-rezsimmel szembeni ellenállás egyik vezető alakja lett, ezért a nyilasok letartóztatták, majd kivégezték. Baky László Csendőrőrnagy, nyilas politikus, országgyűlési képviselő. A Sztójay-kormány idején a belügyminisztérium politikai államtitkára, a deportálások egyik irányítója. A nyilas puccs után a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. A Népbíróság halálra ítélte, kivégezték.

3 3. oldal, összesen: 64 Bárdossy László Miniszterelnöksége (1941. április március 7.) alatt Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval és az angolszász hatalmakkal, a parlament elfogadta a harmadik zsidótörvényt, sor került a kamenyecpodolszkiji és az újvidéki mészárlásokra. Közéleti szerepet vállalt az ország német megszállása után is. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Becher, Kurt SS-ezredes, Himmler gazdasági különmegbízottja Budapesten. Ő intézte a Weiss Manfréd-konszern német kézbe adását és a magyar ipar kitelepítését

4 4. oldal, összesen: 64 a Birodalomba. Részt vett a Kasztner-féle tárgyalásokban és ehhez kapcsolódóan Himmler különbéke-tapogatózásaiban. A felelősségre vonást - elsősorban Kasztner kedvező nyilatkozatának köszönhetően - elkerülte. A háború után, valószínűleg a magyar zsidóktól kizsarolt vagyonból, virágzó nagyvállalatot alapított. Berend Béla Szigetvári főrabbi, 1944 májusától a Zsidó Tanács tagja. Endre Lászlóhoz és Bosnyák Zoltánhoz fűződő kapcsolata miatt sokan besúgónak tartották. A pesti gettók fennállása alatt önfeláldozó papi munkát végzett. A háború után bíróság elé került, de a vizsgálat tisztázta a kollaboráció vádja alól. Bethlen István

5 5. oldal, összesen: Miniszterelnök ( ), a két világháború közötti időszak meghatározó politikusa. Nevéhez kapcsolódott az első világháború után szétzilált politikai és gazdasági viszonyok rendezése, az ún. "bethleni konszolidáció". A német megszállás után a Gestapo le akarta tartóztatni, ezért bujkálnia kellett. A háború után a szovjet hatóságok Moszkvába hurcolták, fogságban halt meg. Born, Friedrich májusától a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője Budapesten. A nyilas uralom idején jelentős mentőtevékenységet végzett: zsidó kórházakat, árvaházakat helyezett vöröskeresztes védelem alá, tömegesen bocsátott ki védleveleket, hatékonyan támogatta a halucok akcióit. Bosnyák Zoltán

6 6. oldal, összesen: 64 Antiszemita újságíró, teoretikus, a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet vezetője, a Harc című antiszemita hetilap főszerkesztője. A háború után Romániába menekült, így csak 1951-ben került bíróság elé. Halálra ítélték és kivégezték. Brand Jenő (Joel) Cionista vezető, a budapesti Mentőbizottság egyik alapítója. A "vért áruért" akció során Isztambulba utazott, hogy felvegye a kapcsolatot a szövetséges hatalmakkal. Missziója sikertelen volt, az angol hatóságok bebörtönözték. A háború után Izraelben telepedett le és tanúskodott a jeruzsálemi Eichmannperben. Chorin Ferenc (jobbról a negyedik) Zsidó származású, 1919-ben megkeresztelkedett üzletember, nagyiparos, felsőházi tag, a két világháború közötti magyar gazdaság egyik legbefolyásosabb alakja ben az SS-el kötött alku

7 7. oldal, összesen: 64 értelmében ő és családja átadta a Weiss Manfréd-féle ipari konszern feletti rendelkezést, cserében szabadon elhagyhatta az országot. A háború után amerikai emigrációban élt és anyagilag támogatta a szintén számkivetett Horthyt. Churchill, Winston Spencer Brit miniszterelnök ( és ). Parlamenti képviselő, konzervatív, liberális, majd ismét konzervatív oldalon ban az Admiralitás első lordja és 1929 között több miniszteri posztot is betölt, 1939 szeptemberétől ismét haditengerészeti miniszter májusától miniszterelnök és hadügyminiszter ös bukása után visszatért, 1951 és 1955 között megint kormányfő. Clauberg, Carl

8 8. oldal, összesen: SS-orvos, dandártábornok. Az auschwitzi tábor 10. blokkjában Himmler engedélyével évekig folytatott sterilizációs kísérleteket, elsősorban zsidó nőkön. A fájdalmas beavatkozásokat érzéstelenítés nélkül végezte. A kísérleti alanyok jelentős része munkaképtelenné vált és gázkamrába került. Bűnös tevékenységét Auschwitz kiürítése után Ravensbrückben folytatta magyar roma lányokon-asszonyokon ban tért vissza a szovjet fogságból. Németországban új eljárás indult ellene és a börtönben halt meg. Darányi Kálmán Miniszterelnöksége (1936. okt máj. 14.) alatt készítették elő az első zsidótörvényt. Nevéhez fűződött a magyar hadsereg fejlesztését meghirdető ún. "győri program".

9 9. oldal, összesen: 64 Domonkos Miksa Gépészmérnök, 1944 áprilisától a Zsidó Tanács műszaki osztályának vezetője, a nyilas uralom alatt a nagy gettó egyik irányítója fordulóján önfeláldozóan védte a budapesti zsidókat. A kommunista diktatúra idején koholt váddal letartóztatták. A börtönben kiállt szenvedések tönkretették, röviddel szabadulása után meghalt. Eichmann, Karl Adolf SS-alezredes, az európai zsidóság megsemmisítésének egyik fő irányítója től náci párttag, 1935-től a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst -

10 10. oldal, összesen: 64 SD) "zsidóügyi" referense től az osztrák, később a cseh és német zsidók kényszerkivándoroltatásának irányítója től a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt) zsidóügyi osztályának (IV/B/4) vezetőjeként a deportálások irányítója márciusától speciális egysége élén a magyar hatóságokkal közösen szervezte a magyar zsidóság gettósítását és deportálását. A háború után Németországban bujkált, majd náci szervezetek segítségével Argentínába szökött ban izraeli ügynökök elrabolták, és Jeruzsálembe vitték, ahol bíróság elé állították. Halálra ítélték, 1962-ben felakasztották. Eicke, Theodor SS-tábornok tól a Dachau parancsnoka, majd a Koncentrációs Táborok Felügyelőjeként a tábori szabályok kialakítója től a 3. Totenkopf SS-hadosztály parancsnoka. Harkov közelében a Szovjetunióban elesett. Elefánt Márton (Mose Alpan)

11 11. oldal, összesen: ? Ifjúsági cionista vezető. Szlovákiából érkezett Magyarországra ben a haluc mentőakciók egyik vezéralakja. A háború után Izraelben telepedett le. Éliás József Református lelkész. A protestáns vallású zsidókat védő Jó Pásztor Bizottság egyik vezetője. Endre László

12 12. oldal, összesen: Köztisztviselő, antiszemita politikus és 1944 között Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye alispánja. A Sztójay-kormány belügyi államtitkáraként a vidéki zsidóság deportálásának egyik fő irányítója, felelőse. A magyar és német hatóságok közötti együttműködés kulcsembere, akit Eichmann a legjobb barátai közé sorolt. A nyilas uralom alatt a hadműveleti területek polgári kormánybiztosa. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Endre László Csillaghegy csendőrparancsnokaként ben életét kockáztatva több száz magyar zsidót, lengyel menekültet és politikai üldözöttet mentett meg a gettósítás, a deportálás, a halálmenetek és a nyilasterror elől. Mivel csendőr volt, a kommunista korszakban elbocsátották, nyugdíját megvonták

13 13. oldal, összesen: 64 Feketehalmy-Czeydner Ferenc honvéd altábornagy, az újvidéki mészárlás egyik irányítója. A felelősségre vonás elől Németországba szökött, ahonnan a náci megszállás után tér vissza től SS-tábornokként a magyar SS alakulatok felügyelője. A háború után Budapesten halálra ítélték, majd kiadták a jugoszláv hatóságoknak. Újra halálra ítélték és kivégezték. Ferenczy László Csendőralezredes márciusától az Eichmann-kommandó és a magyar csendőrség közötti összekötő tiszt. Jelentős szerepet játszott a vidéki

14 14. oldal, összesen: 64 zsidóság deportálásában. A Szálasi-érában a Belügyminisztériumban a zsidóügyek referense. A háború után halára ítélték és kivégezték. Frank, Anne Holokauszt-áldozat. Németországban született, majd családjával a zsidóüldözés miatt Hollandiába települt és 1944 nyara között a Frankcsalád egy amszterdami búvóhelyen rejtőzött. Miután feljelentették őket, Anne Frank Bergen-Belsenbe került és itt halt meg. Bujkálás alatt írt naplója a holokauszt egyik legismertebb dokumentuma. Freudiger Fülöp Az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke, a Zsidó Tanácsban az ortodoxokat képviselte augusztusában családjával együtt Romániába szökött. A háború után kivándorolt Izraelbe, majd tanúskodott az Eichmannperben. Goebbels, Joseph

15 15. oldal, összesen: Hitler birodalmi népnevelési és propaganda-ügyi minisztere től náci párttag, 1926-tól berlini pártvezető től a náci propaganda irányítója, 1933-tól propaganda-miniszter tavaszán Hitler mellett maradt és annak öngyilkossága után végzett magával, feleségével és gyermekeivel. Gömbös Gyula Szélsőjobboldali, fajvédő politikus, miniszterelnök ( ). Az I. világháborúban hivatásos tiszt. A háború után a szélsőjobboldali MOVE egyik vezető alakja, kormánypárti, majd ellenzéki, fajvédő politikus től honvédelmi miniszter, 1932-től haláláig miniszterelnök.

16 16. oldal, összesen: 64 Göring, Hermann Náci birodalmi marsall, a német légierő főnöke, Hitler kijelölt utódja. A zsidóság kifosztásának egyik irányítója, a rabszolgamunka felhasználásának egyik felügyelője ban Nürnbergben háborús bűnökért halálra ítélték, de kivégzése előtt öngyilkos lett. Göth, Amon SS-százados, táborparancsnok. A bécsi születésű Göth 1942-ben részt vett több lengyelországi gettó felszámolásában tavaszán kinevezték a Krakkó melletti Plaszówban létrehozott kényszermunkatábor parancsnokává. Napi rendszerességgel gyilkolta a foglyokat, sok ezer zsidó haláláért volt felelős ben korrupció miatt a német bűnügyi rendőrség (Kripo)

17 17. oldal, összesen: 64 letartóztatta. A háború után halálra ítélték és felakasztották. Hain Péter rendőrtiszt, a kormányzó személyi detektívje, német ügynök. A német megszállás után az Állambiztonsági Rendészet, a kegyetlen vallatási módszereiről hírhedtté vált "magyar Gestapo" vezetője. Posztjáról 1944 júniusában sikkasztásai és a német vezetőkkel való személyes konfliktusai miatt leváltották. A nyilas puccsot követően ismét átvette a hivatal irányítását. A háború után elítélték és kivégezték. Hajós Alfréd

18 18. oldal, összesen: 64 Zsidó származású sportoló, építész. Legjelentősebb műve a margitszigeti fedett uszoda. Az első magyar olimpiai bajnok, 1896-ban, az első újkori olimpián két aranyérmet is nyert úszásban. Hamvas Endre Csanádi katolikus püspök, felsőházi tag. Többször is tiltakozott a deportálások ellen, felháborodásának nyilvánosan is hangot adott. A Belügyminisztériumban is megpróbált közbenjárni az üldözöttek érdekében. Herzl Tivadar (Theodor Herzl)

19 19. oldal, összesen: 64 Magyar születésű zsidó újságíró, politikus. A cionista gondolat és mozgalom megalkotója, elindítója. Heydrich, Reinhard SS-tábornok, az SS-hez tartozó erőszakszervek kiépítője szeptemberétől a náci elnyomó apparátusokat összefogó Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt - RSHA) vezetője ben a keleti fronton gyilkoló speciális alakulatokat (Einsatzgruppen) irányította. Ő felügyelte a zsidóság teljes kiirtásának programját, az Endlösungot is szeptemberétől a Cseh-Morva Protektorátus helyettes protektora. Angliában kiképzett cseh ellenállók ölték meg 1942 nyarán. Himmler, Heinrich

20 20. oldal, összesen: Nemzetiszocialista politikus, az SS Birodalmi Vezetője (Reichsführer-SS) augusztusától birodalmi belügyminiszter, 1944 júliusától a tartalék hadsereg parancsnoka. A zsidóság megsemmisítésének irányítója áprilisában kapitulációs ajánlatot tett a szövetségeseknek, ezért Hitler minden hivatalától megfosztotta és kizárta a náci pártból. A Harmadik Birodalom összeomlásakor menekülni próbált, sikertelenül. Május végén fogságba esve öngyilkosságot követett el. Hitler, Adolf Náci politikus, a Harmadik Birodalom és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) kialakítója és vezére (Führer) tól német kancellár, 1934-től vezér és kancellár. Felfegyverezte Németországot, felszámolta az első világháborút lezáró békerendszert, szeptember 1-én, Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a második világháborút ben kiadta a zsidók fizikai megsemmisítésére vonatkozó (szóbeli) parancsot. A német háborús vereség küszöbén, április 30-án Berlinben öngyilkosságot követett el. Horthy Miklós

21 21. oldal, összesen: és 1944 között a Magyar Királyság kormányzója ban az Osztrák- Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka. Az 1918-as magyarországi polgári forradalom és az 1919-es kommunista Tanácsköztársaság bukása után lett a király nélküli királyság kormányzója. A két világháború közötti Magyarország államfője tól a szélsőjobboldaltól tartva engedélyezte a zsidótörvények megalkotását, de 1944-ig a német nyomás ellenére sem volt hajlandó deportáltatni a zsidókat. A német megszállás után kinevezte a kollaboráns kormányt, visszavonult az államügyektől, de nem mondott le, ezzel mintegy legitimálta a megszállást és a deportálásokat júliusában leállította a zsidók kiszállítását és ezzel megmentette a budapesti zsidóságot. A háborúból való kiugrást tétován és következetlenül készítette elő, 1944 októberében a németek a nyilas Szálasi Ferenc javára lemondatták. A háború után nem állították bíróság elé, de Magyarországra nem térhetett vissza. ifj. Horthy Miklós

22 22. oldal, összesen: Horthy Miklós kisebbik fia től diplomataként dolgozott januárjától a háborúból való kilépést (kiugrás) szervezte október 15- én a nácik tőrbe csalták és elrabolták, majd sikeresen zsarolták apját. A háború végéig a mauthauseni koncentrációs táborban raboskodott. Höss, Rudolf Az Auschwitz-komplexum alapító parancsnoka (1940. május november). Ezután magasabb posztra helyezték, a Koncentrációs Táborok Felügyelőjének lett a helyettese. Eichmann kérésére visszatért Auschwitzba, és 1944 nyarán és nyarán ő irányította a magyar zsidók megsemmisítését (Höss-akció) őszén a Magyarországról érkező halálmenetek résztvevőinek ausztriai munkabevetését felügyelte. A háború után bujkált, de elfogták, és kiadták a lengyel hatóságoknak. Meglepően őszintén tanúskodott a nürnbergi perben, az igazságot többnyire saját ügyében is elmondta. A lengyel börtönben megírta emlékiratait. Halálra ítélték és az auschwitzi I. krematórium előtt, korábbi házával szemben felakasztották. Imrédy Béla

23 23. oldal, összesen: gazdasági szakember, szélsőjobboldali politikus, miniszterelnök (1938. máj febr. 16.). Mérsékelt, angolbarát pénzügyi szakemberként indult, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett. Fokozatosan alakult ki fajvédő, szélsőségesen németbarát politikája. Miniszterelnöksége alatt fogadták el az első zsidótörvényt és készítették elő a másodikat. A német megszállás után helyet kapott a Sztójay-kabinetben is, mint gazdasági csúcsminiszter, de miután az SS megszerezte a Weiss Manfréd konszernt, lemondásra kényszerült. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Istóczy Győző Antiszemita politikus, országgyűlési képviselő. A politikai antiszemitizmus előfutára és első jelentős magyarországi képviselője ban megalakította az Országos Antiszemita Pártot, amely azonban hamarosan feloszlott, 1897-ben nem választották újra képviselőnek.

24 24. oldal, összesen: 64 Jaross Andor Felvidéki magyar politikus, 1944 márciusától augusztusig a Sztójay-kormány belügyminisztere. A magyar zsidóság jogfosztásának, a vidéki zsidók gettósításának és deportálásának egyik fő felelőse. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Jeckeln, Fridrich SS-tábornok, a Szovjetunió déli megszállt területeinek SS és rendőri főparancsnoka. Az általa irányított alakulatok mészárolták le Kamenyec- Podolszkijnál a Magyarországról deportált, rendezetlen állampolgárságúnak

25 25. oldal, összesen: 64 minősített zsidókat. Összességében százezrek haláláért volt felelős. A háború után a Szovjetunióban halálra ítélték és kivégezték. Jungerth-Arnóthy Mihály 1883-? Diplomata. Moszkvai követ, majd a Sztójay-kormány külügyminiszterhelyettese nyarán a minisztertanács ülésein követelte a deportálások leállítását. Kállay Miklós Politikus, miniszterelnök (1942. márc márc 22.). A Bethlen István

26 26. oldal, összesen: 64 nevével fémjelzett angolbarát csoport embereként került a kormányrúdhoz. Miniszterelnöksége alatt igyekezett eltávolítani Magyarországot a náci hatalomtól, és kapcsolatot találni az angolszász szövetségesekkel. Következetesen megtagadta a zsidók kiszolgáltatását és deportálását. A német megszállás után a török követségre menekült, innen a nyilas hatalomátvétel után távozni kényszerült. A németek Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolták, itt szabadult fel. A háború után az amerikai magyar emigráció egyik vezető alakja. Kálló Ferenc Katolikus tábori esperes. A nyilas hatalomátvétel után a honvédkórházakban zsidókat, baloldaliakat és katonaszökevényeket bujtatott. A nyilasok kivégezték. Kaltenbrunner, Ernst

27 27. oldal, összesen: Osztrák ügyvéd, SS-tábornok. Reinhard Heydrich halála után az RSHA feje, az Endlösung egyik irányítója. A háborús főbűnösök nürnbergi perében halálra ítélték és kivégezték. Károlyi Mihály Politikus, miniszterelnök, államfő. Az 1918-as polgári forradalom vezetője. A Horthy-korszakban emigráns, 1946-ban hazatért, majd 1949-ben ismét külföldre kényszerült. Kasztner Rezső

28 28. oldal, összesen: Jogász, újságíró, cionista vezető. Kolozsvárott született, tanult és dolgozott, de 1940-től Budapesten élt. A budapesti cionista Mentőbizottság egyik megalakítója és vezetője. A német megszállás után tárgyalásokba bonyolódott a nácikkal, előbb Adolf Eichmann-nal, majd Kurt Becherrel. Ennek egyik eredményeképpen az ún. "Kasztner-vonat" elhagyhatta az országot. A háború után Kasztner Izraelbe távozott, ahol egy személye és 1944-es tevékenysége körül kialakult vita becsületsértési perhez vezetett. A bíró a kérdések nagy részében Kasztner ellenfelének adott igazat. A nácikkal való kollaboráció vádjából kikeveredni nem tudó Kasztnert 1957 márciusában saját háza előtt lőtte agyon egy zsidó merénylő. Halála után az izraeli Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól. Koch, Karl Otto SS-ezredes, táborparancsnok. Több táborban töltött be vezető tisztséget,

29 29. oldal, összesen: től 1941-ig Buchenwald parancsnoka. A foglyok "törvénytelen" gyilkolása és pénzügyi visszaélések miatt leváltották, ben a majdaneki tábor parancsnokaként sok ezer zsidó haláláért volt felelős. Egy korrupciós vizsgálat eredményeként letartóztatták, és 1945 áprilisában az SS-bíróság ítélete alapján kivégezték. Komoly Ottó Mérnök, magyar cionista vezető, a Mentőbizottság elnöke. A nyilas uralom alatt a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve jelentékeny mentőtevékenységet fejtett ki, ezért a nyilasok meggyilkolták. Korányi Frigyes

30 30. oldal, összesen: Zsidó származású belgyógyász, egyetemi tanár ben honvédfőorvos. A modern magyarországi belgyógyászat megteremtője. Kozma Miklós Katonatiszt, politikus, belügyminiszter ( ) től Kárpátalja kormányzói biztosa, a kamenyec-podolszkiji deportálás egyik kezdeményezője. Kramer, Josef

31 31. oldal, összesen: 64 SS-százados, táborparancsnok. Szolgált Dachauban, Mauthausenben, majd 1944 májusában Höss kinevezte az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor parancsnokává. A magyar zsidók kiirtásának egyik fő felelőse. Az utolsó hónapokban Bergen-Belsen parancsnokaként nem szervezte meg a táborba szállított sok tízezer zsidó ellátását. A "belseni fenevadként" hírhedté vált Kramert a britek halálra ítélték és felakasztották. Krausz Miklós Cionista tisztviselő, a Palesztina Hivatal vezetője. A budapesti svájci diplomáciai testülettel szoros kapcsolatban folytatja embermentő tevékenységét júniusának második felében kijuttatta Svájcba az ún. "Auschwitz-jegyzőkönyvet", ezzel óriási médiakampányt indított el, melynek komoly szerepe volt a deportálások leállításában. Krumey, Hermann Alois

32 32. oldal, összesen: ? SS-alezredes ig a biztonsági rendőrség lodzi tisztjeként irányította a zsidók deportálását tavaszán Magyarországon Eichmann helyettese, majd az Eichmannkommando bécsi részlegének parancsnoka. A háború után több sikertelen eljárás indult ellene. Az Eichmann-pert követően letartóztatták és végül 1973-ban bűnrészesként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Kun András Kiugrott minorita pap, nyilas karhatalmista. Számos budapesti tömeggyilkosság irányítója és résztvevője. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

33 33. oldal, összesen: 64 Kun Béla Zsidó származású kommunista politikus, a Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa, tényleges irányítója. A kommunista diktatúra bukása után a Szovjetunióba emigrált, ahol a sztálini tisztogatások során kivégezték. Langlet, Valdemar A Svéd Vöröskereszt magyarországi képviselője. Diplomáciai védettségét felhasználva számtalan budapesti zsidót mentett meg a nyilas uralom idején.

34 34. oldal, összesen: 64 Liebehenschel, Arthur SS-alezredes, táborparancsnok. Több táborban szolgált, majd a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetője lett végén Höss utódjaként kerül Auschwitzba, ahol lépéseket tett az életkörülmények és az életben hagyott foglyokkal szembeni bánásmód javításáért. Módszerei miatt elégedetlen felettesei leváltották nyarán Majdanek utolsó parancsnoka. Halálra ítélték és kivégezték. Löw Lipót Nagykanizsai, pápai majd szegedi rabbi, a magyarországi zsidóság vallási modernizációjának egyik vezéralakja.

35 35. oldal, összesen: 64 Lutz, Carl Svájci diplomata től a budapesti svájci konzulátus vezetője, a svájci mentőakciók egyik fő alakja. Mandel, Maria SS-főfelügyelőnő. Több táborban szolgált felügyelőnőként, majd között az auschwitz-birkenaui női tábor parancsnoka volt. A női foglyokkal kegyetlenkedő, sokszoros gyilkos Mandelt a háború után halálra ítélték és kivégezték.

36 36. oldal, összesen: 64 Márton Áron Erdélyi katolikus püspök ben felemelte szavát a zsidóüldözések, deportálások ellen ben a román hatóságok magyarellenes koncepciós perben 15 évi fegyházbüntetésre ítélték és 1967 között házi őrizetben tartották. Méhely Lajos Biológus, fajvédő, antiszemita teoretikus, a Cél című szélsőségesen zsidóellenes lap szerkesztője. A fajelmélet tudományos megalapozásával kísérletezett. A háború után fegyházbüntetésre ítélték.

37 37. oldal, összesen: 64 Mengele, Josef SS-százados, orvos és 1943 között a Fegyveres SS kötelékében frontszolgálatot teljesített tól az auschwitz-birkenaui tábor kutatóorvosa. Áltudományos kísérleteket végzett élő embereken, főleg zsidó és cigány ikreken. Gyakran ő szelektálta a magyarországi transzportokat. A háború után Dél-Amerikába szökött, évtizedekig bujkált. Sosem kerül bíróság elé. Brazíliában egy kirándulás során vízbe fulladt. Moll, Otto SS-főtörzsőrmester től az auschwitzi büntetőszázad, majd a

38 38. oldal, összesen: 64 Sonderkommando parancsnoka nyarán a birkenaui krematóriumok főparancsnokaként magyar zsidók százezreinek meggyilkolását irányította. Sok száz embert lőtt agyon vagy lökött a hullaégető gödrökbe. A holokauszt történetének egyik legnagyobb hóhérát a háború után halálra ítélték és felakasztották. Molnár Ferenc Zsidó származású magyar író. A magyar politikai élet jobbra tolódása miatt a világháború kitörése előtt emigrált, külföldön világhírnevet szerzett. Muhsfeldt, Erich

39 39. oldal, összesen: 64 SS-törzsőrmester. A majdaneki Sonderkommando és a krematórium parancsnoka nyarán Birkenauba helyezték, ahol a II. és III. krematórium parancsnoka volt. Sok száz foglyot lőtt agyon a krematóriumok kivégző helységeiben. A háború után elítélték és felakasztották. Mussolini, Benito Amilcare Andrea Olasz politikus, diktátor ( ). Az olasz fasiszta diktatúra létrehozója és vezetője ban a háborús vereségek hatására megbuktatták és bebörtönözték, de egy német kommandó kiszabadította szeptemberétől a németektől függő bábállam, a Salói Köztársaság vezetője. A háború végén a partizánok szeretőjével együtt kivégezték. Müller, Filip 1922-? Zsidó származású szlovák deportált ben deportálták Auschwitzba, majd májusban büntetésből a Sonderkommandóba osztották be. A következő két és fél évben itt dolgozott és a nácik számtalan bűntettének lett szemtanúja. Részt vett az ellenállási mozgalom tevékenységében tavaszán ő látta el információkkal a szökést tervező Alfred Wetzlert. Októberben túlélte a Sonderkommando lázadását elején Mauthausenbe került, majd Wels környékén szabadult fel. Visszaemlékezése az egyik legfontosabb forrás a birkenaui megsemmisítésekkel kapcsolatban. Több perben tanúskodott. A háború után visszatért hazájába, majd nyugatra emigrált. Münch, Hans

40 40. oldal, összesen: ? SS-orvos ban került Auschwitzba, ahol a Higiéniai Intézetben dolgozott. A gyilkolással szembesülve orvosi kísérletek ürügyével sok rab életét mentette meg ben nem volt hajlandó részt venni a magyar zsidók szelektálásában. A krakkói Auschwitz-per 40 vádlottja közül egyedül őt mentették fel, mivel sok, általa megmentett fogoly tanúskodott a védelmében. Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok, honvédelmi miniszter ( ). Igyekezett javítani a munkaszolgálatosok helyzetét, részben sikerrel. A németeknek és a hazai szélsőjobbnak több kérdésben is ellentmondott, így például nem volt hajlandó munkaszolgálatosokat vezényelni a bori rézbányákba. Ezért lemondásra kényszerítették. A háború után meghurcolták. A jeruzsálemi Yad Vashem intézet 1965-ben a "Világ Igazának" ismerte el.

41 41. oldal, összesen: 64 Neumann János Zsidó származású magyar matematikus, a számítógép alapelvének világhírű kidolgozója. Novak, Franz 1909-? SS-százados. Az Eichmann vezette zsidóügyi osztály munkatársa ben ő volt felelős a magyar zsidók deportálásához szükséges vasúti kapacitás megszerzéséért. Júliusban, a deportálások leállítása után ő vezette a kistarcsai internálótáborba betörő SS-kommandót, amely 1220 zsidót hurcolt el és küldött Auschwitzba. A háború után több eljárás indult ellene, végül

42 42. oldal, összesen: ben hétévi börtönre ítélték. Pehle, John nincs_megadva Amerikai diplomata, az 1944 januárjában felállított Háborús Menekültügyi Hivatal (War Refugee Board) vezetője. Perlasca, Giorgio Olasz embermentő. Mikor a budapesti spanyol diplomáciai testület a nyilas puccs után befejezte magyarországi működését, Perlasca "kinevezte magát" spanyol ügyvivőnek, és soha nem létezett státuszát el is fogadtatta a nyilas

43 43. oldal, összesen: 64 hatóságokkal. Felügyelte a spanyol védett házakat, ezrével adta ki a követség pecsétjével ellátott papírokat. Pius, XII. (Eugenio Pacelli) Katolikus főpap, pápa ( ). A világháború idején nem tiltakozott nyilvánosan az Endlösung ellen, de az június végén Horthynak küldött levelével jelentős nyomást gyakorolt a kormányzóra a deportálások leállítása érdekében. Radnóti Miklós

44 44. oldal, összesen: 64 Költő, műfordító. Többször behívták munkaszolgálatra, 1944 nyarán a bori rézbányákba vitték. A táborban lévő munkaszolgálatosok evakuációja során gyalogmenetben Magyarország nyugati határára hajtották, ahol 1944 novemberében agyonlőtték. A háború után holttestét exhumálták, zsebében megtalálták a halálmenet során írt utolsó verseit. Raffay Sándor Evangélikus püspök ( ) ben a katolikus és református egyházvezetőkhöz hasonlóan ő sem tiltakozott nyilvánosan a deportálások ellen, csak az informális nyomásgyakorlás eszközét alkalmazta a hatalommal szemben, elsősorban a kikeresztelkedett zsidók érdekében. Rascher, Sigmund

45 45. oldal, összesen: SS-orvos, százados. A háború alatt Dachauban folytatott fagyasztási és a magas légköri viszonyok anatómiai hatásait vizsgáló álorvosi kísérletei során foglyok százai haltak meg. Miután kiderült, hogy állításával szemben nem saját gyermekét neveli, az SS szigorú családjogi szabályainak megsértéséért letartóztatták és 1945 áprilisában Dachauban kivégezték. Rákosi Mátyás Zsidó származású magyar kommunista politikus. Vezető szerepet játszott a Tanácsköztársaságban. A második világháború után a Szovjetunióból hazatérve az 1948-tól kibontakozó kommunista diktatúra első embere os bukása után a Szovjetunióba került, itt is halt meg. Ravasz László

46 46. oldal, összesen: református püspök ben igyekezett elérni a kollaboráns kormánynál, hogy a kikeresztelkedett kedvező elbánásban részesüljenek. Drámai hangú körlevelet fogalmazott a deportálások ellen, ezt azonban végül nem olvasták fel a templomokban. Reményi-Schneller Lajos politikus, pénzügyi szakember márciusától megszakítás nélkül volt pénzügyminiszter 1945 márciusáig, azaz Darányitól Szálasiig minden kormányfőt kiszolgált. A németek egyik bizalmi embere. Jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaságot teljes mértékben alárendelték a nácik igényeinek. A háború után halálra ítélték és kivégezték.