Adattár. Alsópetény. Az évi országos népszámlálás a 900 lakosból mindössze 6 fõt tüntet fel izraelita felekezetûként.

Átírás

1 Adattár Alsópetény 1746-ban mindössze egyetlen izraelita házaspár lakott a faluban, Jelen Lõrinc, nejével és kislányával. Mikor azonban 1783-ban megjelent II. József türelmi rendelete ebben engedélyezte, hogy a zsidók földet mûveljenek, kereskedjenek, valamint ipart ûzzenek, megindult a betelepülés. A megye zsidóságának térbeli elhelyezkedése elsõsorban a helyi földesurak beleegyezésétõl függött. Alsópetényben a Gyurcsányi-birtok nyújtott megtelepülési lehetõséget számukra. Olyannyira jól érezték itt magukat, hogy az ös összeírásig számuk 90 fõre növekedett, és 19 háztartást számoltak össze. Az ideköltözés azonban nem állt meg, hiszen az itt élõk száma 1814-re elérte a 136 fõt, ugyanakkor a falu összlakossága nem haladta meg a 700-at. A helyi izraeliták zsinagógával is rendelkeztek, mely egészen 1946-ig létezett. Az évi összeírás azonban talán hibásan mindössze 8 család 31 tagját említi, három évvel késõbb viszont Fényes Elek már ismét 112 fõrõl tudósít. Ez a részleges felmérés is jól példázza azonban az alsópetényi zsidóság életkörülményeit. Két külföldi születésû ember volt közöttük: Rozenberg Sándor 62 éves, a morvaországi Kosztolicban született rongyász, és a Csehországból 16 esztendeje ideköltözött Grün Jakab üveges. Letelepedési engedélye egyiküknek sem volt. A többiek valamennyien Nógrádban születtek. Akadt köztük 3 rongykereskedõ, 2 kocsmáros, 1 boltos, 1 üveges és 1 kõmûves. Az alsópetényi zsidók is elsõsorban kereskedésbõl éltek ben a petényi és a penci zsidóknak közös hitközségi vezetõségük volt. Két személy nevét ismerjük, Marton Kisznerét és Wolf Ádlerét. Stern rabbi ugyanekkor 51 család lelki életét vezette, 200 forint jövedelemmel rendelkezett. A híres pozsonyi rabbi, Schreiber Mózes tanítványai közé tartozott. A sakter, Eichenwald Jakab, a helybeli rabbitól tanulta tudományát és 80 forint éves juttatást kapott szolgálataiért ban 8 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Frisch Ferdinándnak, Jakabnak és Bettinek, valamint Rosenberg Bettinek magántanítója volt, Schweitzer Ignác személyében. Hochfelder Róza, Cecília, Weisz Lina, valamint Netti viszont, talán életkoruk miatt, sehová sem járt iskolába. A virágzó zsidó közösségnek a 20. század elsõ évtizedeire azonban már szinte nyomát sem találjuk (1880: 36 fõ, 1890: 24, 1900: 22, 1910: 13, 1920: 12, 1930: 8 fõ). Valószínûleg több tényezõ együttes hatásaként történt mindez. Az egyik ilyen ok lehetett az, hogy a falu lakosságának majd fele áldozata lett az 1873-as kolerajárványnak. A másik az lehetett, hogy a helybeliek elszegényedtek, miután a filoxéra tönkretette a szõlõültetvényeket. Minden bizonnyal hozzájárult az alsópetényi zsidóság elköltözéséhez az is, hogy az a Gyurcsányi család, amely egy évszázaddal elõtte befogadta õket, kihalt, és örökébe a zsidóellenes nézeteirõl elhíresült Andreánszky Gábor báró került, aki 1883/1885-ben az Országos Antiszemita Párt tagja, majd egyik elnöke lett. A fõrendiházban szorgalmazta a keresztények és a zsidók közötti házasság megtiltását. Az évi országos népszámlálás a 900 lakosból mindössze 6 fõt tüntet fel izraelita felekezetûként. Egy kimutatás szerint 1944-ben még a következõ iparengedélyek voltak érvényben a faluban: Rosenberg József szatócs, Steinmetz Miksa szatócs, ugyanõ mint szikvizes Alsópetény, Felsõpetény, Keszeg és Õsagárd községekre kiterjedõ mûködési körrel, és ugyanazon településeken szintén Steinmetz mint mészáros. Az év elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Alsópetényben az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Steinmetz Miksa 2 kh 1030 négyszögöl és külön Steinmetz József 1284 négyszögöl, Steinmetz Miksa és József együtt 7 kh 957 négyszögöl, valamint Rosenberg József 8 kh 1111 négyszögöl. A Magyar Élet Pártja keszegi szervezete augusztus 20-án beadványban fordult az alsópe- 1

2 tényi elöljárósághoz, melyben azzal vádolták Steinmetz Miksát, hogy a marhahús árát önkényesen emelte fel, s azt még sürgetésükre sem szállította le. Egyebek mellett felróják Steinmetznek, hogy a belsõséget a színhúshoz méri, nem szolgál ki mindenkit, a vevõkkel gorombán beszél. Kérik az elöljáróság közbenjárását, hogy a mészáros magyar emberhez illõ beszédmodorban érintkezzen a vevõkkel, mert nem a vevõk vannak a kereskedõért, hanem a kereskedõ a vevõkért. Nem tudjuk, hogy az ügy hátterében valójában milyen okok húzódtak meg. Miután Steinmetzéket deportálták, kétszobakonyhás, kamrával és jégveremmel, valamint a mészárosüzlettel rendelkezõ lakásukat a járási fõszolgabíró ( azonnali átadással ) június 15- én (!), Drubecz Sándor helyi lakosnak utalta ki. A Steinmetz és a Rosenberg család tagjainak adatait megtaláltuk az állami anyakönyvek utólagos halálozási bejegyzései között is. Alsópetényinek tartjuk a YVA adatbázisban szereplõ Kuffler Oszkárt és feleségét, Klauber Évát, valamint Weisz Jehosuát is. Kufflerék Dunaszerdahelyrõl érkezhettek Nógrádba, míg Weisz Jehosua állandó lakosként van feltüntetve. Steinmetzék valószínûleg már csak kettesben éltek, mivel a balassagyarmati közélelmezési hivatal vezetõje errõl tudósított egyik jelentésében. Bizonyos, hogy a háború után a községbe visszatértek között volt Steinmetz Józsefné szül. Spitzer Blanka, akit a közelmúltban, június 2-án, Budapesten temettek el. ALSÓPETÉNYI ÁLDOZATOK Kuffler Oszkár an: N. Júlia ap: Kuffler Viktor szh: Királyfa ék: 48 év hé: 1944 hh: Ausztria af: YVA ill. biz. Kuffler Oszkárné *Klauber Éva an: - ap: szh: London ék: 38 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA ill. biz. Rosenberg József = Sámuel Sarolta an: Frisch Emma ap: Rosenberg Samu szh: ék: 53 év hé: 1945 hh: dep. af: anyakönyv Rosenberg József vegyeskereskedõ Alsópetényben, ben született. Kereskedelmi érettségit tett Budapesten. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. Négy évig tisztviselõ volt, 1920-ban alapított üzletet, amelyet megszakítás nélkül vezetett. Mellette kocsmát is mûködtetett. Sokáig tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Neje: Sámuel Sarolta. Gyermekeinek neve: Miklós és Sarolta. Rosenberg Józsefné *Sámuel Sarolta an: Schlesinger Etel ap: Sámuel Mór szh: ék: 48 év hé: 1945 hh: dep. af: anyakönyv Steinmetz Miksa = Braun Ilona an: Schwartz Lili ap: Steinmetz Lipót szh: Alsópetény ék: 71 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Steinmetz Miksa kereskedõ és mészáros ban, Alsópetényben született. Iskolái elvégzése után a mészárosmesterséget tanulta ki. Iparában Budapesten szabadult fel. Szikvízgyárát 1904-ben alapította. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett ben lett önálló. Atyja üzletét vette át és 10 hold birtokán is gazdálkodott. Sokáig tagja volt Alsópetény község képviselõ-testületének. Neje: Braun Ilona. Gyermekei: Kamilla és József. Steinmetz Miksáné *Braun Ilona an: Paskus Mária ap: Braun Jónás szh: ék: 62 év hé: 1944 hh: Németország af: anyakönyv Weisz Jehosua = N. Hadasa an: N. Lea ap: Weisz Benjámin szh: Újdávidháza ék: 41 év hé: 1944 hh: af: YVA Forrás: NML VI ; Végh József: Alsópetény. Horpács, Mikszáth Kiadó, ; NML IV b) /1852.; NML IV. 152/b /1852.; NML IV. 7. c/3. Öi. 985.; népsz.; Telek 112.; NML V /1939.; NML V d. Ke. 140/1944.; NML VII /1942.; NML V /1944.; NML XXIV /1948.; NML V /1944.; Zelnik Csaba Ákos: Alsópetény. Történelmi emlékek, fejezetek Alsópetény múltjából. Alsópetény, Apátújfalu (Opatovská Nová Ves, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Az évi népszámlálás 11 izraelitát írt öszsze a 723 fõs településen. 2

3 Négy áldozatot, a Kohn család tagjait tudtuk azonosítani. Tudjuk, hogy közülük Kohn Gábor 1942-ben 600 négyszögöl szõlõt is birtokolt. APÁTÚJFALUSI ÁLDOZATOK Kohn Gábor = Reiner Gizella an: Fischer Netty ap: Kohn Sámuel szh: Leszenye ék: 59 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Kohn Gáborné *Reiner Gizella an: Deutsch Eleonóra ap: Reiner József szh: Felsõsapu ék: 50 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Kohn Lajosné *Fischer Jolán an: Glück Liza ap: Fischer Márkus szh: Bátorfalva ék: 48 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Kohn Veronika an: Reiner Gizella ap: Kohn Gábor szh: Leszenye ék: 15 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Forrás: népsz.; NML IV / Baglyasalja 1848-ban három zsidó személyt írtak össze Baglyasalján. Klein Dávid és felesége 16 év óta éltek a településen, árendásként. Gyermekük, ha született is, az összeírás idõpontjában már nem élt velük. Náluk lakott viszont egy 24 éves, szécsényi születésû fiatalember, bizonyos Steinicz Dávid faluzó, aki fél éve érkezett a kicsiny nógrádi településre ben az 532 lakosból 8-an, 1910-ben viszont a másfélezerre szaporodott népességû faluban már 35-en vallották magukat izraelitának ben Baglyasalja már közel 2000 fõs település volt. Ekkor 11 fõ vallását tekintve, egy fõ pedig keresztényként tartozott a zsidótörvények hatálya alá ben a zagyvapálfalvai körjegyzõ két, házhely kialakítására alkalmas zsidóbirtokot sorolt fel: a rákosligeti dr. Hertz Adolf másfél holdját, valamint Schneider Gábor és neje, Hevesi Eleonóra szintén mintegy másfél holdas ingatlanát. Mindez azt sejteti, hogy egy vagy két család élt itt, akik bizonyára a szolgáltatás és a kereskedelem terén mûködtek. Kutatásaink csupán két áldozat nevének azonosítását eredményezték: Schneider Gáborét és Zoltánét. Vélhetõen apáról és felnõtt fiáról van szó. Elõbbi nevén házat és 2 kh körüli földet találtunk az elhagyott javak összeírásában. Zoltán gyermekei ha voltak az 1920-as, 30-as, esetleg a 40-es években születhettek, és nagy valószínûséggel szintén a holocaust áldozatai lettek. BAGLYASALJAI ÁLDOZATOK Schneider Gábor = Hevesi Leonóra an: Rusznyák Rozi ap: Schneider Fülöp szh: Nógrád ék: 77 év hé: 1944 hh: af: YVA Schneider Zoltán an: Hevesi Eleonóra ap: Schneider Gábor szh: Salgótarján ék: 40 év hé: 1943 hh: musz af: YVA Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; népsz.; népsz.; népsz.; NML IV / ; NML XXIV /1947. Balassagyarmat A balassagyarmati zsidó közösség az egyik legrégibb magyarországi diaszpóra volt. Múltja mintegy hatszáz esztendõre tekint vissza. Errõl Czilczer György, a holocaust egyik túlélõje 1947-ben így írt: a hitközség tagjai között számos olyan család akadt, akik mielõtt a hitközség és az egyes családok okmánytárait a nyilasok, németek és a háborús cselekmények el nem pusztították, éves eredeti zsidó és családjukra vonatkozó okmányokkal rendelkeztek. Például: Felsenburg család, Barok család stb. [Valójában az õsi dokumentumok jelentõs része már az 1919-es Tanácsköztársaság idõszaka alatt megsemmisült.] A hitközség régi temetõjében a 200 évnél régebbi sírkõ nem ritkaság. A hitközség temploma, mely közel 100 esztendõvel ezelõtt épült, az ország egyik legszebb építészeti remeke volt. Keleti stílusban épült, 4000 személy befogadására volt alkalmas és komoly mûemlék gyanánt szerepelt. A hitközség 1944 elõtt több mint 2200 lelket számlált. A hitközség fõrabbija az európai hírû Deutsch család mindenkori legöregebb férfi tagja volt 4 vagy 5 generációt visszamenõen, és az ortodox közéletben igen elõkelõ helyet foglalt el az utolsó fõrabbi édesapja, néhai Deutsch József. Az utolsó fõrabbi, Deutsch 3

4 Dávid pedig Reich Koppel halála után a legesélyesebb jelöltje volt az akkori felsõháznak. Sajnos az egymást követõ zsidótörvények már megfosztották a zsidóságot a felsõházi képviselettõl, és így Deutsch Dávid már nem képviselhette az ortodoxiát a magyar törvényhozásban. * A minjon (legalább tíz felnõtt, törvényköteles férfiból álló gyülekezet) létezése a város 1663-as pusztulása után évtizedekig szünetelt. A zsidók ismételt beköltözése 1725-ben, Leukó Márkus Gyarmatra jövetelével vette kezdetét. Lélekszámuk a század negyvenes-ötvenes éveiben szaporodott fel, a Balassák és Zichyek telepítõ politikájának köszönhetõen. Közülük 1750-ben már 15 kereskedõ rendelkezett kocsival, lóval és ökörrel. A balassagyarmati zsidók a városi közigazgatástól úgyszólván teljesen független, önálló községet alkottak, egészen 1848-ig. Az izraeliták ennek fennhatósága alá tartoztak. A zsidó tanács a rabbinátus elnöklete alatt két jártas ügyész -bõl, két bíróból és hét tanácstagból állt. Hatáskörébe tartozott a zsidóság egymás közötti meglehetõsen gyakori viszályainak elintézése a városi tanáccsal, és olyan ügyekben való közremûködés, amelyek a zsidó lakosság megterhelésével voltak kapcsolatosak. A község kezdetben a kereskedõk közössége volt. Késõbb megjelentek közöttük az iparosok és néhány más foglalkozás képviselõi is. Az 1868-as emancipációs törvényt követõen a helyi zsidóság tagjait immár a polgári Balassagyarmat társadalmi, gazdasági és kulturális életének valamennyi területén meg lehetett találni. A város kereskedelmében, hitelügyleteiben, valamint kézmûiparában a 20. század közepéig meghatározó szerepet játszottak. Balassagyarmat nem csekély mértékben éppen zsidó kereskedõi révén válhatott az Ipoly mente gazdasági kereskedelmi központjává. A 19. század közepén a város népességének 40%-a vallotta magát izraelitának, ami magyarországi viszonylatban is igen figyelemreméltó arány! Korántsem tévedés azt állítani, hogy a helyi minjon a magyar, sõt az egyetemes zsidó kultúrában is számottevõ helyet vívott ki magának. Hiszen már a 18. század második felétõl nemzetközi hírû jesiva (zsidó hittudományi iskola) mûködött itt, és ugyanezen idõtõl saját zsinagógája és rabbinátusa is volt a közösségnek. A lélekszám gyors növekedése nyomán hamar szûknek bizonyult az alig egy évszázada épült régi templom. A hitközség új istentiszteleti helye heves viták és torzsalkodások közepette 1868-ra készült el. A kétszintes, nõi karzattal rendelkezõ, mintegy négyezer fõt befogadni képes ortodox zsinagóga Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb mór stílusú zsidó templomai közé tartozott. A hitközség vezetõségének névsora 1852-bõl: Philip Adam, Jakob Jaulus, Markus Elver, Salamon Weisz, Cajetan Hoffmann, Moses Kot, Samuel Kohn, Israel Klein, Philip Khon. A hitközség híres rabbijai közül is kiemelkedik Deutsch Áron Dávid, aki a magyarországi neológ ortodox vita és szembenállás idején az ortodoxia kimagasló személyisége, egyben a híres pozsonyi rabbi, Schreiber Mózes (Szófer Moyse) egyik legkedvesebb tanítványa volt. Deutsch Áron Dávid 1812-ben született a morvaországi Raudnitzban. Nagyatyjánál tanult, aki szülõvárosának rabbija volt, azután a prágai, majd a pozsonyi jesivákat látogatta. Elõbb Irsán mûködött, majd a negyvenes évek elején Budapesten ban Sebes község, 1851-ben pedig Balassagyarmat rabbija lett ben 400 forint jövedelemmel rendelkezett. A reformmozgalom idején és az évi kongresszuson, miként azt a Zsidó Lexikon írja, egyik legengesztelhetetlenebb, de egyik legjelentékenyebb vezetõje is volt a harcias ortodoxiának. Nagy érdeme van az autonóm ortodox községek elismertetésében. Szimpatizált a chászidizmussal is, s õ maga szigorú aszkéta volt. A rituálék megtartásánál szélsõ konzervatív volt. Bûnnek bélyegezte, ha valaki olyan templomban imádkozott, ahol az almemor nem a középen állott. Responzumait Goren Dávid cím alatt fia, Deutsch József Izrael adta ki, Pakson, 1885-ben. Balassagyarmaton halt meg április 26-án. Az 1850-es években a hitközség két saktert is fizetett. Közülük Freiseinger Jakab 240, míg Bares Jakab 140 forint jövedelmet kapott. Elõbbi Berlinben, utóbbi Nyitrán tanulta ki a mesterségét. Ettõl az idõtõl kezdve egészen az 1944-es vészkorszakig mindig a Deutsch család tagjai sorából kerültek ki a helyi minjon rabbijai. Elõbb Deutsch Áron Dávid fia, Deutsch József Israel, majd annak fia, a mártírhalált halt Deutsch Dávid. A hitközség életében a Weisz család tagjai játszottak még kiemelkedõ szerepet. Weisz Salamon a 19. század 4

5 második felében öt évtizeden át volt a hitközség elnöke. Nevéhez fûzõdik a zsinagóga felépítése és számos más intézmény alapítása. Egy idõben õ volt az ország elsõ legnagyobb zsidó földbirtokosa. Salamont fia, Miksa követte a hitközség elnöki székében. * Az elsõ zsidó iskolát II. József rendeletei keltették életre. Egy 800 négyszögöles telken mûködött a késõbbi intézmények magva, a Talmud Tóra két tanerõs tanodája. A balassagyarmati izraelita családok 1851-ig gyermekeiket magánúton taníttatták, ekkor azonban a Trencsén megyében, ben született Wiener Mihály, valamint további hat tanító és egy tanítónõ vezetésével megalapították a hitközség iskoláját. A belsõ viszályok következtében azonban Wienert hamarosan elbocsátották, aki így magántanodát nyitott. Ezzel már két oktatási intézmény is nyitva állt a városban a zsidó ifjúság elõtt, egymásnak komoly konkurenciát jelentve. A verseny vége a hitközségi iskola bezárása lett 1853-ban, ám azt még ugyanabban az évben újra megnyitották, immár Grünhut Adolf tanító vezetésével. Jelentõs szerepet játszott a helyi zsidóság magyarosodásában, mivel ebben az idõben már a magyar nyelvet is oktatták benne. Azonban az intézmény, a három zugiskola mellett, továbbra is csak tengõdött. A tarthatatlan helyzetet látva Mészáros Imre római katolikus esperes mint iskolafelügyelõ évek munkájával elérte, hogy a párhuzamos intézményeket, skólákat bezáratva minden oktatót a hitközségi iskolába vonjon össze. A gondok azonban ezután sem szûntek meg, az iskolát sokáig vállalkozásba kellett adni, s csak 1878-ban vette vissza ismét a hitközség. Az újonnan alapított iskola az 1880-as évektõl, Brett Mór vezértanító, majd igazgató vezetése alatt élte fénykorát. A legtöbb tanulója (327 gyermek) az 1889/1890. tanévben volt. Az iskola vezetése nagy gondot fordított a szegény sorsú gyermekek segítésére ben például gyûjtést rendeztek, a befolyt összegbõl pedig könyvekkel és írószerekkel látták el az arra rászorulókat. 58 jól tanuló, szegény sorsú diákot részesítettek pénzjutalomban, az életre hívott ifjúsági takarékon keresztül. A tantestület ebben az idõszakban: Brett Mór igazgató és Jaulusz Borbála, Rosenstein Adolf, Singer Adolf, Streisinger Sándor, Wágner István. Az iskolaszék június 11-én tartott ülésén határozattal elrendelte, hogy a következõ tanévtõl kezdõdõen az iskola a magyar nyelv továbbfejlesztése érdekében a Biblia fordítását is magyarul tanítsa. Ettõl kezdve minden tárgy oktatása az ország hivatalos nyelvén folyt. Az 1881/1882-es tanévben 70 kötettel iskolai könyvtárat, kézimunkatermet, tornatermet létesítettek ban, a Grünbaum Henrik vezette iskolaszék döntése alapján, bevezették a tandíjmentességet, melyben az elsõ alkalommal 106 tanuló részesült. A Millennium évében az iskola tanulói fát ültettek, hogy törzse és ágai a magasba törve hirdessék: Áll Buda, él magyar még!. Az ünnepi beszédeket dr. Révész György, az iskolaszék akkori elnöke és Deutsch József fõrabbi mondták. Ebben az évben került sor az oktatás modernizálására: bevezették a teljes osztályrendszert. Egy 1900-ban kelt összefoglaló megállapítja: Az iskola tanszerekkel, tornaszerekkel és könyvtárral el van látva. A tanulók tízévi átlagos száma 240. A tanítási nyelv magyar. Az iskolaszék elnöke Kanitz Ödön gyógyszerész március 15-én emlékeztek meg az évi törvények szentesítésérõl, a következõ év szeptember 19-én pedig Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójáról ben, az iskolaév befejezését követõen nagy veszteség érte az intézményt. 48 évi fáradhatatlan munkálkodás után nyugalomba vonult Brett Mór igazgató, aki ebbõl az alkalomból 200 koronás alapítványt létesített március 14-én hunyt el, utóda Bartha Mór lett október 29-én, II. Rákóczi Ferenc nagy fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek, áldozva a fejedelem lángoló hazaszeretetének ben ment nyugdíjba Singer Adolf tanító, aki 40 éven át szolgálta az iskolát. A háborús évek megpróbáltatásokat hoztak az intézmény számára is. Egy idõben a tanítás is szünetelt, mivel az épületet hadikórházzá alakították át. Mégis, az iskola ebben az évben bõvült hatosztályossá. Az utolsó háborús évben katonákat helyeztek el a tantermekben. A következmény lesújtó volt: a berendezés és a már 400 kötetet számláló könyvtár megsemmisült. A hiányokat csak évek múlva tudták pótolni. 5

6 Az év elejének nagy eseményérõl, a csehszlovák megszálló erõk városból való kiverésérõl, a tanulók egy fényes iskolai ünnepség keretében emlékeztek meg. Az iskola az 1920-as évek második felében egy 5 tantermes, 6 osztályos, a maga korában modern oktatási intézménnyé fejlõdött. Mûködött benne Ifjúsági Testnevelési Egyesület, Leány Ifjúsági Egyesület, Bész Hamidras, Ifjúsági Önképzõkör, Cserkészcsapat. A cserkészcsapat szervezõbizottságának az elnöke Gansel Artúr, parancsnoka pedig Boros Mór tartalékos fõhadnagy, tanító volt. Munkájában a Balassi Bálint Gimnázium izraelita növendékei is részt vettek. Az 1930-as évek elején tovább fejlõdött az intézmény: igazgatói irodával, tanári szobával, fogadószobával, jól felszerelt, új kézimunkateremmel és tornateremmel bõvült. A háborús évek, a vésztörvények azután véget vetettek az iskolai életnek is tavaszán a hitközség vezetõi azt jelentették, hogy az elemi iskolában a tanerõk száma 3 fõ, a tanulóké 178; a Talmud Tórában két fõ tanítja az 51 gyermeket. A tanárok és diákok egyaránt, majdnem mindnyájan az auschwitzi lágerben végezték be életüket. * Az 1929-ben megjelent Zsidó Lexikon még épségben és teljességében mutathatta be a balassagyarmati zsidóságot. A múlt fölemlítése mellett szólhatott a három templomról: az 1852-ben felépült Besz-Hamidrasról, a nagytemplomról és az Ifjúsági Egyesület imaházáról, melyet 1926-ban építettek. Felemlíthette a zsidó intézményeket: a Chevra Kadisát (temetkezési egyletet), az elemi iskolát, a Talmud-Tóra iskolát, a Nõegyletet, a Leányegyletet, az Ifjúsági Egyesületet, a 23 növendéket nevelõ jesivát. Szólt a szócikk szerzõje a háborús veszteségekrõl is, az értékes alapítványok semmivé válásáról, valamint arról a 260 zsidó férfiról, akik a világháborúban harcoltak a hazáért, és akik közül 46-an hõsi halált haltak. A 2500 lelket számláló ortodox hitközség 600 családdal és 399 adófizetõ taggal bírt, akik foglalkozásuk szerint így oszlottak meg: 170 kereskedõ, 59 más szabadpályán tevékenykedõ, 73 iparos, 36 munkás, 19 magántisztviselõ, 17 gazdálkodó, 14 ügyvéd, 12 orvos, 12 köztisztviselõ, 6 tanító, 3 nagykereskedõ, 3 vállalkozó, 3 mérnök, 40 magánzó és 52 egyéb foglalkozást ûzõ, 18 munkanélküli és 27 közadakozásból élõ. Néhány rövid életrajz a korszakból: Elfer Ignác hentes és mészáros. Születési éve és helye: 1880, Ipolyharaszti ben Balassagyarmaton alapította meg üzletét, amelyet önállóan vezetett. Az I. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Feleségét Braun Blankának hívták (a holocaust áldozatai között találjuk). Gyermekei Sándor, Lajos, József és Edit voltak. Heisz Sándor kereskedõ. Születési éve és helye: 1897, Balmazújváros. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett ban lett önálló kereskedõ, 1932-ben telepedett le Nógrád vármegye székhelyén, Balassagyarmaton, ahol önálló kereskedést vitt. Feleségét Bischitz Saroltának hívták, gyermekeinek neve: Judit és Miklós. Heksch Ede sütõmester. Születési éve és helye: 1868, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a sütõipar minden ágában kiképezte magát, majd Balassagyarmaton fejlesztette szakismereteit óta volt önálló sütõmester. Felesége: Bischitz Helén. Gyermekei: Jenõ, Franciska, Aranka és Imre. Dr. Komlós Ferenc vendéglõs. Születési éve és helye: 1891, Balassagyarmat. Középiskoláit Balassagyarmaton, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte ben avatták államtudományi doktorrá ben átvette atyja 1889-ben alapított vendéglõjét. A város képviselõ-testületében a borellenõrzõ bizottság tagja volt, az ipartestület választmánya pedig számvizsgálóvá választotta, a vendéglõs szakosztályban titkárként mûködött és részt vett a Balassa SE választmányának munkájában is. Ujvilág nevû vendéglõje a helyi és környékbeli kisgazdatársadalom kedvelt találkozóhelyeként üzemelt, és itt volt a balassagyarmati Kisgazdakör otthona is. Feleségét Karpf Bertának hívták. Gyermekei: György és István. Schulteisz Dezsõ sütõmester. Születési éve és helye: 1904, Budapest. Iskolái elvégzése után a sütõiparban képezte ki magát, mint segéd Budapesten fejlesztette szakismereteit, majd 1931-ben Balassagyarmaton lett önálló mester. Péküzeme a kor igényei szerint volt berendezve. Feleségét Rinfeld Reginának hívták. Gyermekei: Zsuzsanna, Edit, Imre és György. Steiner Árpád sütõmester. Születési éve és helye: 1902, Szécsény. Iskolái elvégzése után a sütõiparban képezte ki magát. Budapesten, mint segéd, 6

7 több éven keresztül fejlesztette szaktudását, majd 1939-ben Balassagyarmaton önálló sütõmester lett. Korszerû péküzemmel rendelkezett. Két alkalmazottat foglalkoztatott. Felesége neve: Schwarcz Berta. Gyermeke: Andor. Ungár Jónás József textilkereskedõ. Születési éve és helye: 1896, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. Az I. világháborúban a 23. és 13. honvéd gyalogezred kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. Kitüntetései: a koronás vas érdemkereszt a vitézségi érem szalagján és a Károly Csapatkereszt ben alapította meg balassagyarmati üzletét. Tagja volt az OMKE-nek. Felesége: Ungár Ilona. Gyermekei: Róbert és Noémi. A Balassagyarmati Ipartestület elnöke június 1-jén a következõ zsidó iparosok adatait állította össze az iparügyi miniszternek: Afterguth Adolf órás-ékszerész, Albert Irén kalapos, Alpár Ernõ építõmester, Balázs Frigyes építõmester, Baneth Dezsõ kárpitos, Barth Ilona kalapos, Benedek Lajos és társa villanyszerelõ, Benedek Miksa üveges, Berger Klára nõi szabó, Bergmann Hugó férfiszabó, Bodor Samu férfiszabó, Braun Nándorné nõi fodrász, Breiner Klára manikûr-kozmetika, Büchler Ernõ sütõ, Doman Sándor férfiszabó, Domann Ferencné nõi szabó, Elfer Ignác mészáros-hentes, Elfer Izidor mészáros-hentes, Engel Adolf szobafestõ-mázoló, Englender Sándor borbély-férfifodrász, Erdélyi Imre nyomdász, Fischer Rózsa nõi szabó, Fridmann Bernát férfiszabó, Goldmann Róza fényképész, Grünberger Adolf nyomdász, Grünberger Ignác sütõ, Grünwald Zoltán órás-ékszerész, Hajdú Árpádné kalapos, Havas József bádogos, Hecks Ede sütõ, Heksch Imre sütõ, Iczkovics Farkas borbély-férfifodrász, Kertész Jenõ címfestõ, Klein Jenõ órás-ékszerész, Klein József bádogos, Klein Sándor férfiszabó, Kohn Ilona kalapos, Kohn Mária fûzõkészítõ, Kohn Márkusz férfiszabó, Kovács Mór férfiszabó, Lebovics Mór cipész, Lehr Ferencné özv. sütõ, Lengyel Imre nyomdász, Lichner Lajos cipész, Löffler Béla kefekötõ, Lõwi Vilmos órás-ékszerész, Luczáthy Sándor férfiszabó, Lusztig Ferenc fényképész, Nádel Jenõ villanyszerelõ, Neufeld Mór férfiszabó, Nikolsburger Mátyás cipész, Ösztreiher Ábrahám bádogos, Platzner Miksa cipész, Polgár Alfréd cipész, Quittner Mórné nõi szabó, Rosenburg Dávid betûvésnök, Rózsa Jenõ molnár, Rusznyák Miksa bádogos, Schindler Hermina nõi szabó, Schlesinger Fáni kelmefestõ, Schlésinger József asztalos és Schulcz Mór asztalos, Schwartz Áron férfiszabó, Schwartz Ilona fûzõkészítõ, Schwartz Ilona nõi szabó, Schwartz Márton szobafestõ-mázoló, Siffer Jónás férfiszabó, Simon Izsák kóser hentes, Sirmann Lipót kóser hentes, Spitzer Benjámin parókakészítõ, Spitzer Sarolta nõi szabó, Steinberger Simon férfiszabó, Steiner Ármin férfiszabó, Steiner Árpád sütõ, Steiner Bertalan üveges, Steiner József asztalos, Steiner Miksa bádogos, Steiner Náthán bádogos, Strausz Andor kékfestõ, Szécsényi Ármin mészáros-hentes, Szegedin Sándorné paplankészítõ, Szegedin Teréz nõi fodrász, Székely Samu könyvkötõ, Szügyi Gézáné üveges, Tusák Sándor órás-ékszerész, Weisz Dávid kifõzõ, Weisz Erzsébet nõi szabó, Wesztfid Alfréd sütõ, Wohlberg Gizella nõi szabó, Wohlberg Lenke fehérnemûvarró. A 20. század húszas-harmincas éveiben a hitközséget a Zsidó Lexikon kimutatása szerint Deutsch Dávid fõrabbi, id. Schwartz Dávid elnök, Jónás Emil és Weisz Miksa alelnökök, Federer Salamon és Ungár Salamon gondnokok, Bodor Samu pénztárnok, Klein Dávid gazda, Haas Lajos és Gansel Ernõ elöljárók, valamint Ádler Samu jegyzõ vezették. * A gyarmati zsidó közösség a 18. század utolsó évtizedeitõl kezdve kisebb stagnálásokkal és visszaesésekkel folyamatosan gyarapodott az 1920-es évekig. (1785: 529 fõ, 1826: 870, 1840: 849, 1848: 1583, 1869: 2033, 1880: 2024, 1910: 2245, 1920: 2401). Ekkortól csökkenõ tendenciát mutatnak a népesedési adatok: 1930-ban 2013, 1941-ben 1712 (13,75%) izraelita vallású élt a városban. Rajtuk kívül 25 fõ volt az évi IV. tc. alapján nem izraelita vallású zsidó. A város összlakossága fõ volt. Ugyanakkor nyilván nem lehet e tekintetben az adott társadalmi-politikai helyzettõl és állapotoktól elvonatkoztatni mindössze 61-en vallották magukat zsidó nemzetiségûnek ben a hatóságok internálták a balassagyarmati hitközség elnökét, Weisz Oszkárt. Ügyében még képviselõházi interpelláció is született, melynek következtében a belügyminiszter lényegében rehabilitálta az elnököt. Weisz Oszkár azonban, az internálótáborból való kiszabadulása után, már nem kívánt a közéletben szerepelni és lemondott tisztérõl. Õt késõbb, 48 éves kora és szívbaja elle- 7

8 nére, büntetõszázaddal Ukrajnába vitték. Onnan hazakerült, de az március 19-ét követõ napokban ismét internálták, majd Auschwitzba vitték, ahol életét vesztette áprilisában az ortodox hitközség kötelékébe 1516 fõ tartozott, az elnök már Lázár Mihály seprûgyáros volt, míg az anyakönyvvezetõ rabbi posztját Deutsch Dávid töltötte be. A viszonylag jómódú közösség öt felekezeti egyesületet (Chevra Kadisa, Izraelita Nõegylet, Ifjúsági Jótékonysági Egylet, Leányegylet, Bet-Hamidros Egylet) és egy alapítványt (Ungár Zsigmond Fröhlich Zsófia Aggokháza Alapítvány) mûködtetett. A gettósítás elõkészítésekor a hatóságok 1780 balassagyarmati zsidóval számoltak. A hitközség által közölt lélekszám (1516 fõ) és az utóbbi szám eltérésének okát nem tudjuk, erre vonatkozóan csak feltételezéseink vannak. A városi zsidóság nagyságára vonatkozóan számos további, egymásnak ellentmondó számadatot ismerünk. Például Féderer László helyi lakos egy népbírósági eljárás során a környékbeli zsidóságot is beleértve következetesen 3500 fõrõl beszélt. Czilczer György a hitközség késõbbi elnöke 1947-ben a helyi zsidóság 1944 elõtti lélekszámát 2200 fõ felettire teszi, nyilván beleértve az anyahitközséghez tartozó környékbelieket is. A közigazgatási, illetve népbírósági anyagokban pedig gyakorta elõfordul a 2500-as szám. A források eltérése valószínûleg az összeírási szempontok különbözõségébõl adódott. Amíg például az ortodox hitközségi tagok számát vélhetõen a vonatkozó vallási szabályok határozták meg, addig a hatóság nyilván a jogszabályok által zsidónak nyilvánítottakat vette figyelembe. Könnyen elképzelhetõ egyébként, hogy mindkét szám a hitközség vezetõitõl származik. Az áprilisi jelentéshez mellékelt kísérõlevél ugyanis egy fontos megjegyzést tartalmaz. Miután a jelentéskészítõk szabadkoznak a késõi megküldés miatt, megjegyzik, hogy az idõközben hatóságilag elrendelt 6136/1944. VII. res. számú összeírási rendelkezésnek kellett eleget tennünk, ezért képtelenek voltunk az elõírt 24 órás határidõt betartanunk, amiért szíves elnézésüket kérjük. Ez pedig nem jelent mást, mint az ún. Jaross-lista balassagyarmati elkészítésének tényét. Ebben az esetben a zsidóság helyi vezetõi maguk kényszerültek arra, hogy hittársaikhoz a hatóságok felé hozzászámolják a felekezeti közösségbe nem tartozó zsidókat is. A két szám 250 fõs különbsége mégis meglepõen nagynak tûnik. Munkánkban a fentiekre tekintettel a hatóságok által használt 1780 fõs lélekszámot tekintjük a valóságot leginkább megközelítõnek. Természetesen a hitközséghez tartozó valamenynyi személy nem tartózkodott a városban, miként más illetõségûeket viszont itt érhetett a gettósítás. (Például Ehrenfeld Miklós a késõbb Michel Gyarmati néven Franciaországban ismertté vált revüigazgató már 1944-ben külföldön tartózkodott, bár balassagyarmati illetõségûnek számított.) Mások az ország különbözõ részein, leginkább budapesti rokonaiknál, második lakásukban vagy egyéb helyen tartózkodtak, és a gettósítást ott élték át. (A Budapest IX. kerületi anyakönyvvezetõ például augusztus 9-én értesítette a város polgármesterét a balassagyarmati illetõségû Munk Sámuel haláláról.) Külön kategóriát képeztek azok fõként gyermekekrõl lehet szó, akik a fokozódó terror hatására Szlovákiába húzódtak, általában ottani hozzátartozóik segítségét véve igénybe. A Szlovákia és Magyarország közötti zsidó migrációban adataink segítségével két idõszakot különböztethetünk meg ig Balassagyarmat képezte a fogadó területet, 1944-ben azonban az irány megfordult. Szántó Dezsõt például 1943 tavaszán Hidasnémetire internálták, mert öccsével, Gyulával együtt 22 hozzátartozójukat csempészték át a szomszédos országból, mivel akkor ott nagy volt a zsidóüldözés ben viszont már õk menekültek az itteni üldöztetések elõl oda, de a határon elfogták õket. Berczeller Ármint szintén 1943 tavaszán vitte el az Államvédelmi Központ ügyésze Tornyosnémetibe, mert idegen állampolgárokat rejtegettek a lakásukon. Három hét múlva került haza, ahol a csendõrség feljelentésére a rendõrbíró pénzbüntetésre ítélte õt, és rendõri felügyelet alá helyezte annak tisztázásáig, hogy valóban csak olyan szlovákiai rokonaiknak adtak-e menedéket, akiknek érvényes útlevelük volt. Egy balassagyarmati illetõségû zsidót szintén 1943 tavaszán fogtak el Õrhalom községben a csendõrnyomozók, mert Szlovákiából állítólag üzletszerûen zsidókat csempészett át a határon. A nyomozást budapesti csendõrtisztek végezték, az elkövetõt internálták. 8

9 Azok a szlovákiai menekülõk, akiket még a határon vagy a megyében elfogtak, a balassagyarmati börtönbe kerültek. Ügyükben Niemtschik Ferenc fõügyész járt el: Amikor Szlovákiában megindult az izraeliták deportálása, tiltott határátlépéssel, okirathamisítással fogházba kerültek. Engem mindig arra kértek, ha egy mód van rá, hoszszítsam ügyüket, mert itt, a fogházban érzik biztonságban csak magukat, s még itt vannak, hátha történik valami változás. Én ezt meg is tettem, mindig hosszítottam. A fogházban 41 ilyen izraelita fogoly volt ben a német hatóságok több esetben át akarták venni a foglyokat, de a fõügyész csak a magyar hatóságoknak adta át õket, Budapesten. Többségük Auschwitzba került. Visszaemlékezésében Czilczer György 4 olyan gyermeket említ, aki Szlovákiában bujdosott a nyilas idõk alatt. Kétségkívül a legnagyobb távol lévõ csoportot a deportálás elõtti években munkaszolgálatra behívott év közötti férfiak képezték. Erre vonatkozóan csupán Czilczer közöl adatot, aki számukat 300 fõben határozza meg. Szerinte május második felében háromszor vagy négyszer volt a gettóban sorozás. Adataink is azt tanúsítják, hogy a bevonulások több ütemben, csoportonként történtek. Az ún. ZS -lapos munkaszolgálatosok már 1942-ben kikerültek Ukrajnába, de bevonulások voltak a következõ évben is március 23-án érkezett a polgármesterhez az az alispáni leirat, amely a közérdekû munkaszolgálatra való behívás tárgyában intézkedett, április 1-jei határidõvel. Május 4-én ismét jelentõsebb számú csoport kapott behívót (egy visszaemlékezés szerint 100, egy másik szerint 200 fõ). Az érintetteket a rendõrség udvarán gyülekeztették, ahol 50 pengõ kivételével elvették a motozás során náluk talált értékeket. Innen a Szécsényben lévõ bevonulási központba szállították õket, majd a frontra kerültek. Május 19-én vitték el a gettóból Mosonmagyaróvárra egy BM rendelet alapján a zsidó szakiparosokat, mintegy kilencven fõt (más forrás szerint csak ötvenet). Az elszállítás elõtti napon a kijelölt személyeket a rendõrségre vitték be, a hajukat lenyírták, majd a folyosón töltött éjszaka után hajnalban szállították ki mindannyiukat a vasútállomásra, ahol két vagonban helyezték el õket. A szállítást Óriás Oszkár rendõrségi fogalmazó irányította, aki intézkedett a vagonajtók lelakatolásáról. Részlet késõbbi vallomásából: ez azért történt, mert egyrészt nem volt elég õrszemélyzetünk, másrészt a kísérõ õrszemélyzet napidíját a zsidó tanácsnak kellett viselni, s inkább azt a módot választották, hogy a vagonokat lelakatolják, s csak két rendõr kísérje a vonatot. A lakatokat is a zsidó tanács vásárolta meg és adta át nekünk. Mikor a lelakatoláskor kérdezték tõlem, hogy mi lesz a WC-vel, én azt mondtam, hogy végezzék el a dolgukat papírba és dobják ki az ablakon. Az nem felel meg a valóságnak, hogy víz bevitelét a vagonokba megtiltottam volna. Mikor a munkaszolgálatosokat behívták, a behívókat a rendõrség kézbesítette. A zsidó pap is kapott, aki a fõispánt kérte a mentesítésre. A fõispán intézkedett is, hogy a pap nem fog bevonulni. A behívókat egy rendõr vitte Szécsénybe a bevonulóközpontba, a mentesítéssel együtt. Ott Lázár százados követelte a pap bevonultatását. Erre a fõispán is intézkedett, hogy vonuljon be. (Valójában a rabbi csupán halasztást kért, mivel a behívója ünnepnapra szólt.) A bevonultatások június elejéig folytatódtak. Hiányzott a deportáltak sorából néhány mentesített, akik közül azonban többeket az utolsó pillanatban mégis beraktak a transzportba, vagy késõbb a németek gyilkoltak meg. Dr. Kovács Mihály félig zsidó származású ügyvédjelöltet aki elkerülte a deportálást a németek lõtték agyon. Kovács Mihály tragikus történetét máig homály fedi. A város nagyra becsült cukrászmesterének, Selmeczy Árpádnak volt a veje, feleségét Sárának hívták. Mihály fiuk 1941-ben született. A tragikus sorsú családfõ mindig pipázva járt az utcán és barátságosan fogadta a köszöntésemet emlékezett rá a közelmúltban Kenessey Béla úr, ma budapesti lakos. Magos (Munk) Dezsõ és egy Bereczkiné nevû asszony minden bizonnyal Bereczky Vilmos mûszaki fõtanácsosnak, az Államépítészeti Hivatal vezetõjének feleségérõl van szó az utolsó pillanatban kerültek be a transzportba. A Magos családból mindössze Teréz nevû lányuk élte túl a borzalmakat. A szülõk és fiuk a holocaust áldozatai lettek. Bereczky Vilmosné hívõ keresztény aszszony volt, aki letartóztatásakor magához vette Bibliáját, ezt így hallottam, s csendben távozott otthonából (Kenessey Béla úr közlése). Ugyancsak Kenessey úr tesz említést Hámory István feleségérõl, akinek férje a FUTURA-nál dol- 9

10 gozott. Az asszony keresztény volt, azonban megkeresztelése ellenére sem menekülhetett meg a gyilkos tébolytól. Az eredetileg mentesítettek, de késõbb elhurcoltak közé tartozott az evangélikus vallású Horn Árpád nagybérlõ is. Hiányoztak a deportáltak közül azon kevesek is, akik különbözõ módokon az utolsó pillanatban menekültek meg a deportálástól, nemegyszer regénybe illõ kalandok árán. Például közvetlenül a transzport indítása elõtti napokban már a gettó táborba telepítése után került ki Kollár Edit és egy Róthné nevû asszony, utóbbinak úti igazolványt is kiállítottak a hatóságok. Fleischer Andor, a gettórendõrség parancsnoka, egy 1946-os népbírósági tárgyaláson vallotta a következõt: Horn József detektív, aki a Hain Péter különítményébe volt beosztva, és aki személyes jó barátom volt, aki révén sikerült az egyik pesti nyilas szervezetbe álnéven bejutnom, és így megmenekülnöm. Van forrás, amely arra utal, hogy a gettósítás elsõ napjaiban több szökésre is sor került. Végül hiányoztak azok, akik nem bírván a gyötrelmeket, még a szállítmányok elindulása elõtt a gettóban, a városi kórházban vagy a nyírjesi táborban hunytak el. A VII. Csendõrkerület Illéspusztai Zsidótábor Parancsnoksága június 19-én átiratban közölte a polgármesterrel, hogy évi június hó 12-én a hajnali órákban egy 80 év körüli zsidó nõ, kinek haja õsz, arca hosszúkás és 160 cm magas, elhunyt. A városi orvos halottkémi jelentése szerint ezen ismeretlen nevû, elhunyt nõ halálozása elõtt Nyírjespusztán tartózkodott, haláloka: végelgyengülés. Gyógykezelõ orvos neve: dr. Fischer Sámuel, akit kihallgatni nem lehetett, mert a zsidókkal együtt ismeretlen helyre szállíttatott. * Nógrád vármegye alispánjának kérdésére a város fõjegyzõje április 20-án Balassagyarmat háborús áldozatainak számát 2000 fõben határozta meg, az alábbi megjegyzéssel: A 2000 halottban bennfoglaltatik a deportálás folytán vissza nem tért 1600 zsidó személy. Czilczer György akinek visszaemlékezését kötetünkben is közöljük 300 fõben adja meg a munkaszolgálatra bevonultatottak, és fõben a deportálás után munkára vittek számát. Állítása szerint 60 nõ és 2 deportált férfi tért vissza Balassagyarmatra. Tudjuk, hogy 1949-ben 166 izraelita élt a városban, feltételezhetõ azonban, hogy a túlélõk száma ennél valamivel nagyobb lehetett. A visszatérõ munkaszolgálatosok számát Kertész István volt balassagyarmati lakos visszaemlékezése alapján 150 fõre tehetjük. (A bevonultatottakat ért súlyos emberveszteséget valószínûsíti az a tény, hogy az 1941 és 1944 között létrejött és 1944 júniusa után lejáró szerzõdést kötött iparostanoncok közül 1945-ben, illetve utána, csak igen kevesen szabadultak fel. A 31 férfi közül 9 fõ, míg a 21 nõ közül senki sem.) A városba visszatért zsidó lakosság összes számát fõre becsüljük. (Randolph L. Braham adatai szerint 1946-ban 221 zsidó élt Balassagyarmaton.) Természetesen nem minden túlélõ Balassagyarmatra jött vissza. Voltak, akik az ország más részein elsõsorban Budapesten telepedtek le, de olyanok is akadtak, akik már az országba sem tértek vissza (adatunk van arra is, hogy volt, aki az amerikai hadseregbe állva a japán frontra került). Számuk azonban, mely talán örökre ismeretlen marad elõttünk, nem lehetett nagy. Az összes túlélõ sem igen lehetett több fõnél. Ez alapján azt feltételezzük, hogy a balassagyarmati zsidó közösség vérvesztesége több mint 80%-os lehetett, azaz 1400 és 1500 lélek vált a holocaust áldozatává. Elemezve az általunk összeállított névlistát, azt mondhatjuk, hogy jelenleg az áldozatok mintegy 85%-ának ismerjük a nevét, és nem egészen 60%- ának ezen kívül valamely személyes adatát. Megállapításainkat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: a) 22,0% 40,8% 24,5% 12,7% b) 392 fõ 726 fõ 436 fõ 226 fõ c) 89 fõ 310 fõ 284 fõ 152 fõ d) 34 fõ 116 fõ 106 fõ 57 fõ e) 123 fõ 426 fõ 390 fõ 209 fõ f) 10,7% 37,1% 34,0% 18,2% g) 1148 fõ a) Az évi népszámlálás megoszlása az egyes korcsoportok szerint a város teljes lakosságát tekintve. 10

11 b) Az 1780 fõsnek tekintett 1944-es zsidó népesség feltételezett megoszlása életkori csoportok szerint, az évi korcsoportos megoszlás szerint számolva. c) Az áldozati listában szereplõ ismert korúak tényleges megoszlása korcsoportok szerint. d) Az áldozati listában szereplõ ismeretlen korúak feltételezett számbeli megoszlása az ismert korúak korcsoportok szerinti arányait figyelembe véve. e) A c) és d) adatsorok összege. f) Az áldozati listában szereplõ személyek feltételezett százalékos megoszlása korcsoportok szerint, az e) adatsor alapján. g) Az általunk összeállított áldozati listában szereplõ személyek összes száma. Bizonyos, hogy a fiatal felnõtt korosztályokban a túlélés lényegesen nagyobb arányú volt, mint a gyermek és az idõs korosztályokban. Listánkról ez a fenti táblázatból jól kiolvasható mégis leginkább a gyermekek hiányoznak. Kigyûjtésünk szerint június 14. és június 14. között 274 balassagyarmati illetõségû, izraelita anyától származó gyermek született. Valószínû, hogy a 15 évnél fiatalabbak tényleges száma 1944-ben kisebb volt az 1941-es városi állapotok interpolálásával nyert 392 fõs számnál, és nem haladta meg a 300 fõt. Az áldozatok korcsoport szerinti elvi megoszlásával kapott 123 fõ így a tényleges létszám felét teszi ki. Valószínûsíthetõ, hogy a gyermekek, fõként a év alattiak, idõsebb társaiknál jóval nagyobb arányban haltak meg a megsemmisítõ táborokban. Számításaink szerint mintegy nyolcvan százalékos halálozást feltételezve a veszteség megközelítette vagy meg is haladta a 250 fõt. (Czilczer György szinte teljes pusztulásról számol be visszaemlékezésében.) A 40 éven felüli korosztályok halottainak száma nagyjából azonos lehetett az áldozati listán szereplõkével. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy teljesnek tekintenénk kutatásunk eredményét. Czilczer György szerint a gyermekeken kívül még az Auschwitzba érkezés napján elpusztultak az 50 éven felüli nõk, a terhes és gyermekes anyák, a 60 éven felüli férfiak és az összes beteg. Ez azt jelenti, hogy a balassagyarmati deportáltak közül dr. Mengele fõt állított a gázkamrába indulók oldalára, már az érkezés napján. Ez idáig 1148 áldozatot sikerült azonosítanunk (közülük azonban ötnek utónév hiányában nem tudjuk meghatározni a nemét). Vizsgáltuk az összeállított áldozati lista egyéb adatait is. Elsõként a nemek szerinti megoszlást mutatjuk be: Férfiak fõ Nõk A táblázat jól tükrözi a fiatalabb férfi korosztályok nagyobb arányú túlélését, valamint azt, hogy erre leginkább a munkaszolgálat adott esélyt. A nõk tényleges száma az 1780 fõs népességgel számolva fõt tehetett ki a holocaust elõtt, közülük 627 áldozatnak ismerjük legalább a nevét. A halál körülményeit tekintve a következõ megoszlást kaptuk: deportálásban, különbözõ lágerekben mindenekelõtt Auschwitz-Birkenauban a balassagyarmati áldozatok közül 694 fõ halt meg. Munkaszolgálatosként 73 fõt azonosítottunk. Egy fõ sorsa hazai internálótáborban, Kistarcsán teljesedett be. Négyen hunytak el a budapesti gettóban; nyolcan voltak azok, akik nem bírván a megpróbáltatásokat már Balassagyarmaton, a gettóban, illetõleg az illéspusztai koncentrációs táborban hunytak el, végül hatan az ország különbözõ pontjain haltak meg. 362 esetben források hiányában nem ismerhettük meg a halálozás helyét. Továbbá áttekintettük azt is, hogy listánkra milyen forrásból kerültek fel az egyes adatok. (Természetesen egy-egy személyt több forrásból is megismerhettünk.) Összegezve az eredményt, azt látjuk, hogy arra 431 fõ az állami anyakönyvekbõl, 450 fõ a Yad Vashem Intézet adatbázisából, 3 fõ a már közzétett katonai veszteséglistákról, 175 fõ a balassagyarmati zsidó temetõ holocaust-emlékmûvérõl került fel, míg 89 személy nevét, adatait levéltári dokumentumokból vettük. fõ ism.* össz *Ismeretlen korúak + 5 ismeretlen nemû áldozat 11

12 A balassagyarmati áldozati lista összeállításánál az általánosan használt forrásaink mellett felhasználtuk a városi árvaszék iratait és a város telekjegyzõkönyveit is. Utóbbi esetben azt néztük meg, hogy mely személyek esetében van 1945 és 1949 között olyan bírósági hagyatékátadó végzés, amelyet a Balassagyarmati Járásbíróság hozott. Az anyakönyvek, illetve a YVA esetében vizsgáltuk az áldozatok kormegoszlását: Anyakönyvek fõ YVA adatbázis fõ ism.* 6 41 össz * Ismeretlen korúak Vélhetõen az örökösödési és egyéb hivatali ügyek miatt az állami anyakönyvekben rögzített holttá nyilvánításokkal a visszatért túlélõk az idõsebb korosztályok adatait õrizték meg az utókor számára, míg a Yad Vashem Intézet adatbázisában a fiatal felnõtt korosztályokhoz tartozó áldozatok emléke maradt fenn. A holocaust mint közösséget, megsemmisítette a balassagyarmati zsidóságot december 8-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották a zsinagógát, melyet a háború után sem építettek már újjá. A romok közül mentette ki Simon István utásztiszt a Ferenc József 1894-es balassagyarmati látogatását és az uralkodó szavait megörökítõ márványtáblát: Népeim irányában a valláskülönbség nem képez válaszfalat szívemben. Királyi kegyelmemre és oltalmamra tehát Önök is mindenkor számíthatnak. A hazatértek csak romokat találtak. Egyetlen hitközségi épület sem maradt épségben. Egyetlen rituális intézmény sem vészelte át a háborút, a hitközség felbecsülhetetlen értékû okmánytára, több ezer kötetbõl álló könyvtára mind romokban hevert ben összesen hat zsidó gyermek élt a városban. A megmaradtakat a dr. Czilczer György ügyvéd, elnök, Büchler Jenõ gyógyszerész, társelnök és Grosz Imre jegyzõ által vezetett hitközség fogta össze. A rabbi 1947-ben Kálmán Pál volt, azonban egészségi állapota már nem tette lehetõvé számára a városi közéletben való részvételt. A veszteséget talán mindennél megdöbbentõbb módon szemléltetik a Te vagy a tanú! címû kötet adattárából kimásolt rövid túlélõ-életrajzok: Aranovits Márk és Mózes kereskedõk, Balassagyarmat. Márk mint munkaszolgálatos teljesített szolgálatot, huzamosabb ideig volt Ukrajnában. Öccse, Mór-Mózes, szintén muszos volt és a Donnál is szolgált. Veszteségük: szüleik, 2 húguk, 1 öccsük. A. Mózes felesége szintén Auschwitzban lelte halálát. Bergmann Hugó férfiruhaszabó, Balassagyarmat. A 301/7. században és a 107/21. kmsz-ben teljesített munkaszolgálatot, majd a deportálásból az amerikaiak szabadították fel. Feleségét, két kisgyermekét, bátyját, sógornõjét és gyermekeit ölték meg. Bläyer Mór kereskedõ, Balassagyarmat ben már muszos volt, majd orosz fogságba esett Ukrajnában, ahol 1 évig volt. Édesanyját, 2 húgát Auschwitzban ölték meg. Czilczer György dr. ügyvéd, az izraelita hitközség elnöke, Balassagyarmat. 1 évig volt deportálásban, és Ebenseeben, május 6-án szabadult fel. Szüleit, feleségét, gyermekét vesztette el. Elfer Árpád kereskedõ, szül. Balassagyarmat. A 107/7. században teljesített munkaszolgálatot, majd Ukrajnába is kikerült, késõbb pedig Galíciába október 25-én Beregszásznál szabadult fel. Édesanyját, 2 nõvérét és unokahúgát Auschwitzban ölték meg. Felesége szintén Auschwitzba volt deportálva, majd egy másik táborba került, ahol 6 hónapig volt, innen megszökött és Kolmó községbe lábai lefagyva, teljesen magára hagyva került, és az oroszok 5 nap múlva szabadították fel. Elfer Gáspár munkaszolgálatos volt Ukrajnában, december 31-én szökött meg. Erdõs Pál tisztviselõ, szül. Balassagyarmat, A 107/309. században teljesített munkaszolgálatot, majd orosz fogságba került, ahonnan 1945 novemberében jött vissza. Felesége és édesanyja meghaltak. Felsenburg Pál szeszgyáros, Balassagyarmat. A 107/310. század kötelékében teljesített munkaszolgálatot, majd orosz fogságba esett, ahonnan csak szeptember 15-én került haza. Családja, 12

13 amely igen régi, minden tagja elpusztult. Felesége, két leánya, apósa, sógora, sógornõje, mindanynyian Auschwitzban lelték halálukat. Fränk László és Pál vaskereskedõk, Balassagyarmat. Ukrajnában teljesítettek munkaszolgálatot és Lengyelországban is voltak október 1- jén Fränk László megszökött az oroszokhoz, és a felszabadulás Beregszászon, illetve Csapon érte õket. Szüleiket vesztették el. Fried László képkeretezõ, Balassagyarmat. A 107/12. században, Ukrajnában munkaszolgálatot teljesített, majd deportálták, s 1945 májusában szabadult fel. Édesanyja leánytestvére Auschwitzból nem tért vissza. Gömöri Sándor szeszkereskedõ, Balassagyarmat. A 6/60-as, majd a 107/122. kmsz-nél teljesített szolgálatot Lengyelországban, Ukrajnában, majd Magyaróvárra került, onnan Budára, s február 12-én szabadult fel. Elvesztette elsõ feleségét, édesatyját, 3 nõvérét, bátyját családjával, apósát és 6 testvérét. Grünberger Adolf nyomdatulajdonos, Balassagyarmat. A 107/310. századdal teljesített munkaszolgálatot, késõbb orosz fogságba került, s szeptember 8-án tért haza. Elvesztette feleségét, szüleit és testvéreit. Veje 1942 óta, mint munkaszolgálatos, fogságban van. Grünwald Zoltán ékszerész, Balassagyarmat. A 102/210. század kötelékében volt munkaszolgálatos, majd Auschwitzba deportálták, közben megszökött és a felszabadulás Budán érte. A felszabadulás elõtt a nyilasok ismét elfogták és az utolsó pillanatban sikerült megszöknie. Szüleit, 3 bátyját, azok feleségét, szüleit Auschwitzban ölték meg. Hegyi András kereskedõ, Balassagyarmat. A nyilasoknál mint nyilas fõszakács mûködött, majd Buda ostrománál megszökött és a rendõrség politikai osztályára került, ahol volt kosztosait, a nyilas gárda számos tagját elfogta. Hazatérése után mint rendõr százados teljesített szolgálatot, majd kereskedõ lett. Öccsét agyonlõtték, felesége, kétéves kisleánya, nõvére és még több családtagja Auschwitzban haltak meg. Ilovszky Pál kereskedõ, szül. Balassagyarmat tõl teljesített munkaszolgálatot. Fehéroroszországban is volt, ahol 950 személybõl hárman tértek vissza január 18-án szabadult fel, majd orosz fogságba került. Édesanyját elvesztette. Kohn Mór kereskedõ, Balassagyarmat. 1 évig volt deportálva, majd május 4-én megszökött. Elvesztette szüleit, 3 testvérét, akik mártírhalált haltak. Lichner Lajos cipészmester, Balassagyarmat. Több éven át volt munkaszolgálatos a 119-es VÉPpel, majd deportálták és augusztus 8-án került haza. Felesége, 14 éves leánya, 11 éves kisfia, anyósa Auschwitzban haltak meg. Lõwy Márton kereskedõ, Balassagyarmat. A 107/12. századdal teljesített munkaszolgálatot, majd átkerült a 107/314. századhoz, késõbb Mauthausenbe és Günskirchenbe deportálták, ahol felszabadult. Felesége, édesanyja és hat testvére tûntek el. Mózes Jenõ kereskedõ, lak. Balassagyarmat. Elõbb mint munkaszolgálatos teljesített munkaszolgálatot, majd a sátoraljaújhelyi gettóval akarták deportálni, de megszökött és Budapesten bujkált. Itt ismét elfogták, s a pomázi csendõrségi laktanyába került. Innen a toloncházba vitték, majd a sátoraljaújhelyi lengyel táborba. A felszabadulás Budapesten érte. Elvesztette feleségét és 5 testvérét. Nádas Rezsõ dr. ügyvéd, Balassagyarmat. A 107/21. századnál teljesített munkaszolgálatot, járt Lengyelországban és a Kárpátokban is. Ipolyságon érte a felszabadulás. Szüleit, feleségét, leánytestvérét, 3 fiútestvérét Auschwitzba deportálták. Réti (Strasser) Endre kereskedõ, Balassagyarmat. 42 hónapon át munkaszolgálatot teljesített a 102/12. századnál, a felszabadulás Budapesten érte, ezt megelõzõen a nyilasok többször elfogták, de mindannyiszor sikerült elszöknie. Felesége, fia, 4 testvére Auschwitzban lelték halálukat. Róth István kereskedõ, Balassagyarmat. Elõbb mint muszos volt a 107/309. században, majd a deportálás elõtt, az utolsó percben megszökött és Gödöllõn szabadult fel. Szüleit, nagyszüleit és rokonságát vesztette el. Schlesinger Géza lókereskedõ, Balassagyarmat. A 107/21. századnál volt munkaszolgálatos, majd deportálni akarták, de önként jelentkezett a frontra és Lengyelországba vitték ben Hegyeshalomnál megszökött. Szüleit, 3 testvérét, valamint egyik testvérének 4 gyermekét, sógorát Auschwitzban végezték ki. Schwarcz Lipót bõrkereskedõ, Balassagyarmat. A 107/308. században, Ukrajnában teljesített munkaszolgálatot, majd Körmendre került, ahol a nyilasok bántalmazták, késõbb deportálták és Güns- 13

14 kirchenben szabadult fel. Feleségét, 3 gyermekét, szüleit, 3 húgát, nagyszüleit és számos rokonát vesztette el. Schwarcz Sándor kereskedõ, Balassagyarmat. Elõbb muszos volt, majd deportálták, Bergen-Belsenben szabadult fel. Schwarcz Jenõ szintén muszos volt, majd megszökött és Budapesten, a svájci védett házban érte a felszabadulás. Veszteségük édesapjuk, anyjuk, 5 testvérük. Schwarcz Sándor leánya és felesége, ugyancsak Schwarcz Jenõ leánya és felesége. Stern Árpád üvegkereskedõ, Balassagyarmat. A 107/310. században teljesített fiával együtt munkaszolgálatot, a felszabadulás Szentgotthárdon érte 1945 tavaszán. Elvesztette feleségét, 4 gyermekét, akik Auschwitzban mártírhalált haltak. Vadász Károly banktisztviselõ, Balassagyarmat tõl megszakításokkal a 107/12. századdal az országban és Ukrajnában teljesített munkaszolgálatot január 2-án századától megszökött, majd a nyilasok elfogták, de egy rendõrtiszt megmentette. A felszabadulás Budapesten érte. Felesége, ötéves kisfia, édesanyja, húga 2 gyermekével Auschwitzban haltak meg. Weisz Oszkárné özv. magánzó, Balassagyarmat. A gettóval hurcolták el, fiával és leányával, valamint édesanyjával és testvérével együtt. A családnak mintegy 25 tagja volt deportálva. Férje internálva volt és elõször Auschwitzba került, majd Dachauba, a felszabadulást megérte és csak utána halt meg. Elvesztette édesanyját, két nõvérét, bátyját, sógorát, nagynénjét és 5 tagú családját, valamint 13 éves fiát is. Weisz Salamon bõrkereskedõ, Balassagyarmat. A 107/310. századdal teljesített munkaszolgálatot, majd deportálták, s Mauthausenbõl Günskirchenbe került. Felesége és két leánya Auschwitzban semmisültek meg. Második felesége is deportálva volt, elvesztette 17 éves fiát, édesanyját, 3 testvérét és egész családját, mintegy 50 személyt. BALASSAGYARMATI ÁLDOZATOK Abonyi Sándor an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Abonyi Sándorné *Schultz Piroska an: Spitzer Berta ap: Schultz Mór szh: ék: 35 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Ádám Andor an: hé: hh: af: Bgy. eml. Ádám Andorné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Ádám Imre an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Ádám Jakab = Szegedin Gizella an: Schneller Kati ap: Ádám Salamon szh: ék: 58 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Ádám Jakabné *Szegedin Gizella an: Spitzer Léni ap: Szegedin Manó szh: ék: 54 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Ádám Lilla an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 17 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Ádám Magda an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 21 év hé: hh: af: YVA Ádám Mór an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Ádám Pál an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Ádám Szerén an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 32 év hé: hh: af: YVA Aftergut Edit an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 16 év hé: hh: af: YVA Aftergut Eszter an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Albert Adolf an: ap: szh: Inám ék: 67 év hé: hh: af: lev. dok. Albert Ibolya an: ap: szh: Ipolybalog ék: 30 év hé: 1945 hh: dep. af: YVA Albert Miklós an: Bornstein Katalin ap: szh: Balassagyarmat ék: 26 év hé: hh: musz af: YVA Albert Samu an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Albert Tibor an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Alexander Sándor = Büchler Kornélia an: N. Hanna ap: Alexander Jenõ/Manó szh: Sátoraljaújhely ék: 15,5 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Alexander Sándorné *Büchler Kornélia an: Grosz Perl (Borbála) ap: Büchler József szh: ék: 45 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Andor György an: Porjesz Tilda ap: szh: ék: 12 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Apfelbaum Ignác = Schönfeld Ilona an: Szamek Czilli ap: Apfelbaum Adolf szh: ék: 81 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Apfelbaum Ignácné *Schönfeld Ilona an: Himler Jozefin ap: Schönfeld Dávid szh: ék: 74 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv 14

15 Aranovics Frida an: ap: szh: Herencsény ék: 18 év hé: hh: af: YVA Aranovics József = Weisz Rozália an: Eiszkovics Marjem ap: Aranovics Chajimhose szh: ék: 57 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Aranovics Józsefné *Weisz Rozália an: Schwarcz Ernesztin ap: szh: ék: 61 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Aranovics Mózesné *Weisz Ibolya an: Lindenbaum Adél ap: Weisz Salamon szh: ék: 24 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Árpád Emma an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 27 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Árpád Ignác = N. Zelda an: N. Berta ap: Árpád Mór szh: Balassagyarmat ék: 33 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Árpád Ignácné *N. Zelda an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 32 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Árpád Mór = N. Berta an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 64 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Árpád Mórné *N. Berta an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 64 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Árpád Mózes an: N. Berta ap: Árpád Mór szh: Balassagyarmat ék: 29 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Árpád Simon an: N. Berta ap: Árpád Mór szh: Balassagyarmat ék: 27 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Ausländer Ilona an: ap: szh: Nagyvárad ék: 25 év hé: hh: af: YVA Bächer Henrik = Steiner Lina an: Weisz Rózsi ap: Bächer Sámuel szh: ék: 72 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bächer Henrikné *Steiner Lina an: Weisz Sári ap: Steiner Ignác szh: ék: 60 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bajor Pál an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Balassa Endre an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 21 év hé: 1944 hh: af: YVA Bálint Ferencné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Baneth Artúr, dr. = Himler Ilona an: Elfer Netti ap: Baneth Samu szh: ék: 52 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Baneth Artúrné, dr. *Himler Ilona an: Reiser Eszter ap: Himler Adolf szh: Balassagyarmat ék: 48 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Baneth Miksa = Plavecz Ilona an: Steiner Mária ap: Baneth Adolf szh: ék: 39 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Barok Árminné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Bauer Ernõ = Fleisz Mária an: Würtzberger Ida ap: Bauer Henrik szh: ék: 46 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Baumgarten József an: ap: szh: ék: 90 év hé: 1944 hh: Balassagyarmat af: anyakönyv ill. biz. Baumgarten Józsefné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Baumgarten Miklós an: Fürst Sára ap: Baumgarten Sándor szh: Balassagyarmat ék: 25,5 év hé: 1943 hh: af: YVA Baumgarten Sándor = Fürst Sára an: ap: szh: ék: 56 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Baumgarten Sándorné *Fürst Sára an: N. Paula ap: Fürst Lipót szh: Balassagyarmat ék: 53 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Beck Ábrahám an: ap: szh: ék: év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Beck Károly an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Beck Margit an: ap: szh: ék: év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Benedek Dezsõné *Rotter Erzsébet an: Fischer Ilona ap: Rotter Mózes szh: ék: 36 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Benedek János an: Nikolszburger Erzsébet ap: szh: ék: 6 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Benedek Lajos an: Stenger Ilona ap: Bendek Márkusz szh: ék: 49 év hé: 1944 hh: musz af: anyakönyv Benedek Marianne Anikó an: Rotter Erzsébet ap: Benedek Dezsõ szh: ék: 9 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Benedek Miksa an: Beitscher Katalin ap: Benedek Pinkász szh: ék: 84 év hé: 1944 hh: musz af: anyakönyv Benedek Pálné *Nikolszburger Erzsébet an: Lõwinger Aranka ap: szh: ék: 36 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Berczeller Ágnes an: Rubinstein Antónia ap: Berczeller Ármin szh: Balassagyarmat ék: 19 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA 15

16 Berczeller Ármin = Rubinstein Antónia an: Goldschmied Lina ap: Berczeller József szh: ék: 56 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Berczeller Ármin bõrkereskedõ. Születési éve és helye: 1888, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a bõrkereskedõi pályára lépett, majd Budapesten fejlesztette szakismereteit. A világháborúban az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. Jelenleg önálló bõrkereskedõ. Felesége: Rubinstein Antónia. Gyermekei: Dezsõ, Lili, Edit és Ágnes. Berczeller Árminné *Rubinstein Antónia an: Weisz Nelli/Eszter ap: Rubinstein Henrik szh: Nagysarló ék: 50,5 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Berczeller Edit an: Rubinstein Antónia ap: Berczeller Ármin szh: Balassagyarmat ék: 24 év hé: hh: dep. af: YVA Berczeller Franciska an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Berczeller Klára an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Berczeller Miksa = Klein Ilona an: Rubin Mária ap: Berczeller Adolf szh: ék: 66 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Berczeller Miksáné *Klein Ilona an: Weisz Pepi ap: Klein Bertalan szh: ék: 53 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Berczeller Ottóné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Bereczky Vilmosné *Fürst Ilona an: ap: szh: Zalaegerszeg ék: 34 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Berger Andor an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Berger Klára an: Lebovics Regina ap: Berger Zsigmond szh: ék: 54 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Berger Lajos an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Berger Lászlóné *Kohn Fáni an: Klein Lina ap: Kohn Gábor szh: ék: 36 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Berger Margit an: Lebovics Regina ap: Berger Zsigmond szh: ék: 39 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Berger Zsigmondné *Lebovics Regina ap: Lebovics Mandel an: Weiszberger Hani szh: ék: 72 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bergmann Éva an: Büchler Magdolna ap: Bergmann Hugó szh: ék: 9 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bergmann Hugóné *Büchler Magdolna an: Steiner Jolán ap: Büchler Ernõ szh: ék: 32 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bergmann Zsuzsanna an: Büchler Magdolna ap: Bergmann Hugó szh: ék: 10 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bergstein Gizella an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 39 év hé: hh: dep. af: YVA Bischer Szerén an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Bischitz András an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Bischitz Jónás an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Bischitz Jónásné *Grünberger Vilma an: Küszner Rozália ap: Grünberger Áron szh: Pomáz ék: 62 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bischitz Magdolna an: Grünberger Vilma ap: Bischitz Jónás szh: ék: 34 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bischitz Samu an: N. Netti ap: Bischitz Józsua Ferenc szh: Balassagyarmat ék: 35 év hé: 1943 hh: musz af: YVA Bischitzné Ilona an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Blank Jichakné *Schlézinger Rezsin an: N. Lotti ap: Schlézinger Jichak szh: Balassagyarmat ék: 45 év hé: hh: dep. af: YVA Blau Józsefné *Berczeller Klára an: Klein Ilona ap: Berczeller Miksa szh: ék: 30 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bluth Jónásné *Kohn Erzsébet an: ap: szh: Balassagyarmat ék: év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Bodor Samu = Lõwinger Margit an: Kohn Johanna ap: Weinberger Mór szh: ék: 66 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bokor Dávidné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Boros Mór = Rusznyák Lujza an: Kornitzer Fáni ap: Bornstein Lipót szh: ék: 57 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Boros Mórné *Rusznyák Lujza an: Heksch Katalin ap: Rusznyák Samu szh: ék: 54 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Brandstein Irma an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. 16

17 Braun Hermin an: ap: Braun N. szh: Balassagyarmat ék: 27 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Braun József (Jaszef) an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Braun Józsefné, özv. an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Braun Khaim an: N. Sára ap: Braun Sámuel Pinkász szh: Balassagyarmat ék: 30 év hé: 1942 hh: musz af: YVA Braun Mose an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Braun Naftali an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Braun Naftaliné *Frölich Gizella an: N. Blossom ap: Frölich Józsua Nátán szh: Gálszécs ék: 46,5 év hé: 1945 hh: dep. af: YVA Braun Sámuel Pinkász = N. Sára an: N. Mirjam ap: Braun Kálmán szh: Izsa ék: 70 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Braun Tóbiás an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Breiner Alfréd = Luczáti Malvin an: Rubin Rozália ap: Breiner Kálmán szh: ék: 43 év hé: 1943 hh: musz af: anyakönyv Breiner Erzsébet an: Luczáti Malvin ap: Breiner Alfréd szh: ék: 17 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Breiner Hedvig an: Luczáti Malvin ap: Breiner Alfréd szh: ék: 18 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Breiner István an: Luczáti Malvin ap: Breiner Alfréd szh: ék: 10 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Breiner Jeanett an: Rubin Rozália ap: Breiner Kálmán szh: ék: 56 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Breiner Magda an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Breiner Miksáné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Brett Franciska an: ap: szh: ék: 68 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Bródy Árpádné *Strausz Piroska an: Berger Róza ap: Strausz Miksa szh: ék: 44 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Büchler Andrásné *Kohn Ilona an: Spitzer Róza ap: Kohn Márkusz szh: ék: 30 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Büchler Ernõ = Steiner Jolán an: Steiner Lina ap: Büchler Jenõ szh: ék: 60 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Büchler Ernõné *Steiner Jolán an: Kohn Száli ap: Steiner Jenõ szh: ék: 56 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Büchler István an: Grosz Borbála ap: Büchler József szh: Balassagyarmat ék: 43 év hé: 1942 hh: musz af: YVA Büchler István an: Steiner Jolán ap: szh: Balassagyarmat ék: 30 év hé: hh: musz af: YVA és lev. dok. Büchler Józsefné *Grosz Borbála an: Braun Rozi ap: Grosz Sámuel szh: ék: 72 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Büchler Magda an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Czilczer Anna Judit an: Sámuel Lívia ap: szh: ék: év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Czilczer Györgyné, dr. *Sámuel Lívia an: Rosenberg Kornélia ap: szh: ék: 24 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Czilczer Manó = Barok Malvin an: Freudinger Karolina ap: szh: ék: 62 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Czilczer Manóné *Barok Malvin an: Susitzky Karolin ap: szh: ék: 60 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Darvas Endre/András an: Venetiáner Hermina ap: szh: Balassagyarmat ék: 25 év hé: hh: musz af: YVA Deutsch Árpádné *Lõwy Rozália an: N. Jolán ap: Lõwy Zsigmond szh: ék: 34 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Deutsch Dávid an: ap: Deutsch József szh: Balassagyarmat ék: 46 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Deutsch Dávidné *Silberstein Sifra an: N. Róza ap: Silberstein Józsua szh: Vác ék: 47 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Deutsch Fülöpné *Schachter Lina an: Deutsch Rozália ap: szh: ék: 59 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Deutsch Róza an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 61 év hé: hh: dep. af: anyakönyv Deutsch Sándor an: Leopold Irén ap: Deutsch Imre szh: Bátorfalu ék: év hé: 1944 hh: dep. af: YVA 17

18 Deutsch Zoltán an: Schneller Regina ap: szh: Balassagyarmat ék: 35 év hé: hh: musz af: YVA Diamant Mórné *N. Berta an: ap: szh: Bécs ék: év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Diamant Sándor an: Goldmannn Malvin ap: szh: Balassagyarmat ék: 27 év hé: hh: musz af: YVA Dick Dezsõné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Dick Erzsébet an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Dick Zsuzsa an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Doman Alfréd = Gróf Róza an: Schwarcz Antónia ap: Doman Ignác szh: ék: 52 év hé: 1945 hh: dep. af: anyakönyv Doman Dezsõ/Dávid an: Schwarcz Antónia ap: Doman Ignác szh: ék: 45 év hé: 1944 hh: musz af: anyakönyv Doman Ferenc an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Doman Ignác an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Doman Ignácné *Schwarcz Antónia an: Féderer Mária ap: Schwarcz Salamon szh: ék: 80 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Doman Lászlóné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Doman Rózsi an: Schlézinger Anna ap: Doman Bernát szh: ék: 50 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Doman Sándor an: Schlézinger Anna ap: Doman Bernát szh: ék: 52 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Doman Szerén an: Schlézinger Anna ap: Doman Bernát szh: ék: 54 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Domonyi Árpád an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Domonyi Endre, dr. = Sonnenfeld Mária an: Susitzky Karolin ap: Doman Izsák szh: ék: 45 év hé: 1943 hh: musz? af: anyakönyv Domonyi Endréné, dr. *Sonnenfeld Mária an: Müller Sarolta ap: Sonnenfeld Jakab szh: ék: 31 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Domonyi Erzsébet an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Domonyi Éva Veronika an: Sonnenfeld Mária ap: Domonyi Endre, dr. szh: ék: 10 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Domonyi Katalin an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Domonyi László an: Susitzky Karola ap: szh: Balassagyarmat ék: 34 év hé: hh: musz af: YVA Duman Dezsõ an: Keszler Vilma ap: szh: Balassagyarmat ék: 36 év hé: hh: musz af: YVA Duman Elvira an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 19 év hé: hh: dep. af: YVA Eckstein Imre an: Grünbaum Margit ap: szh: Balassagyarmat ék: 24 év hé: hh: musz af: YVA Eckstein Lilla an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 18 év hé: hh: af: YVA Eckstein Magdolna an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 23 év hé: hh: af: YVA Eckstein Mór an: ap: szh: ék: 59 év hé: hh: af: YVA Eckstein Mórné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Ehrenfeld Dezsõ Dávid = Lõwinger Jolán an: Schützengel Jozefin ap: Ehrenfeld Mór szh: Nyergesújfalu ék: 36 év hé: 1945 hh: Magyarország af: YVA Ehrenfeld Sándor an: Ackermann Róza ap: szh: ék: 30 év hé: hh: musz af: YVA Einhorn-Ruttner Dávid = Gadlovics Rozália an: Ruttner Necha ap: Einhorn Dávid szh: Trnava/Kökényes ék: 53 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Einhorn-Ruttner Dávidné *Gadlovics Rozália an: Müller Hana Lea ap: Gadlovics Dávid Cvi szh: Jarkovac/Irhóc ék: 55 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Einhorn-Ruttner Jenõ Ármin an: Gadlovics Róza ap: Einhorn-Ruttner Dávid szh: Balassagyarmat ék: 13,5 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Einhorn-Ruttner Miklós Mór an: Gadlovics Róza ap: Einhorn-Ruttner Dávid szh: Balassagyarmat ék: 11 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Elfer Blanka an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Elfer Györgyi an: Elfer Jozefin ap: Elfer Ignác szh: ék: 2 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv 18

19 Elfer Hugóné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Elfer Ignácné *Elfer Jozefin an: Braun Blanka ap: Elfer Izidor szh: ék: 30 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Elfer Izidor = Braun Blanka an: Kohn Jozefin ap: Elfer Mór szh: ék: 64 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Elfer Izidorné *Braun Blanka an: Lõwy Katalin ap: Braun Samu szh: Udvarnok ék: 59 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Elfer Izidorné *Féderer Blanka an: Singer Antónia ap: Féderer Mór szh: Balassagyarmat ék: 72 év hé: hh: af: YVA Elfer Izsákné *Gansel Zelma an: Fried Léni ap: Gansel Lipót szh: ék: 60 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Elfer János an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Elfer Jenõné *Kovács Janka an: N. Paula ap: Kovács Mór szh: Balassagyarmat ék: 42 év hé: hh: dep. af: YVA Elfer Katalin an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Elfer Lajos an: Braun Blanka ap: Elfer Izidor szh: Balassagyarmat ék: 32 év hé: 1943 hh: musz af: YVA Elfer Márk an: ap: Elfer Éliás szh: Balassagyarmat ék: év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Elfer Miksa an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Elfer Miksáné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Elfer Teréz an: Elfer Jozefin ap: Elfer Ignác szh: ék: 6 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Elfer Zoltán an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Endrei Béláné *Kohn Róza an: Weisz Paulina ap: Kohn Ignác szh: ék: 58 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Engel József an: Spitzer N. ap: szh: Balassagyarmat ék: 41 év hé: hh: musz af: YVA Engel Józsefné? *Guttmann Margit an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 39 év hé: hh: af: YVA Engel Samu an: hé: hh: af: lev. dok. Engel Samuné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Engel Sándor an: Elfer Antónia ap: szh: Balassagyarmat ék: 33 év hé: hh: musz af: YVA Engelmann Ármin an: ap: szh: ék: 49 év hé: 1945 hh: musz af: Béke poraikra Englander Sándorné *Schöffer Lívia an: ap: szh: Kucsó ék: 38 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Erdélyi Imre an: Wertheiner Teréz ap: Wertheiner Zsigmond szh: ék: 40 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Erdélyi Imréné *Bruck Hermin an: Weinberger Henrika ap: Bruck Adolf szh: ék: 47 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Erdõs Bernátné *Preger Ilona an: Rosenthál Teréz ap: Preger Samu szh: ék: 68 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Erdõs Ödön, dr. an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Erdõs Pálné *Fränkl Gréte an: Fränkl Amália ap: Fränkl Albert szh: ék: 42 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Farkas Amália an: Goldberger Katalin ap: Farkas József szh: ék: 44 év hé: hh: dep. af: YVA Féderer Andor an: N. Aranka ap: Féderer Ármin Aladár szh: Balassagyarmat ék: 12 év hé: hh: af: YVA Féderer Ármin Aladár = N. Aranka an: Singer Antónia ap: Féderer Mór szh: Balassagyarmat ék: 58 év hé: hh: af: YVA Féderer Ármin Aladárné *N. Aranka an: Kohn Karolina ap: N. Salamon szh: Balassagyarmat ék: 41 év hé: hh: af: YVA Féderer Bernát = Berczeller Hermin an: Singer Antónia ap: Féderer Mór szh: ék: 65 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Féderer Bernátné *Berczeller Hermin an: Goldschmied Lina ap: Berczeller József szh: Balassagyarmat ék: 58 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Féderer Edit an: N. Aranka ap: Féderer Ármin Aladár szh: Balassagyarmat ék: 14 év hé: hh: af: YVA Féderer Edit an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 33 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Féderer Jenõ an: Kohn Karolina ap: Féderer Salamon szh: Balassagyarmat ék: 38 év hé: hh: af: YVA 19

20 Féderer Magdolna an: N. Aranka ap: Féderer Ármin Aladár szh: Balassagyarmat ék: 16 év hé: 1944 hh: af: YVA Féderer Miklós an: Kohn Karolina ap: Féderer Salamon szh: Balassagyarmat ék: 29 év hé: hh: af: YVA Féderer Salamon an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Féderer Salamonné *Kohn Karolina an: N. Gitel ap: Kohn Rudolf szh: Érsekújvár ék: 68 év hé: hh: af: YVA Féderer Tibor an: N. Aranka ap: Féderer Ármin Aladár szh: Balassagyarmat ék: 18 év hé: hh: af: YVA Feldmann Ábrahám an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 32 év hé: hh: af: YVA Feldmann Jolán an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 17 év hé: hh: af: YVA Feldmann Zita an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 18 év hé: hh: af: YVA Feledi Sándor, dr. an: Stieglitz Elza szh: Balassagyarmat ék: 31 év hh: musz af: YVA Felsenburg Dezsõ an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Felsenburg Éva an: Tausz Magda ap: Felsenburg György szh: ék: 10 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Felsenburg György = Tausz Magda an: Weisz Hedvig ap: Felsenburg Ödön szh: ék: 48 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Felsenburg Györgyné *Tausz Magda an: an: Schwarcz Rozália ap: Tausz Jakab szh: ék: 37 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Felsenburg Pálné an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Felsenburg Zsuzsanna an: Tausz Magda ap: Felsenburg György szh: ék: 17 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Fényes Ármin an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 53 év hé: hh: dep. af: YVA Ferenc Antal an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Fischer Andor an: Herzfeld Rozália ap: Fischer Géza szh: Balassagyarmat ék: 11 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Fischer Aranka an: Herzfeld Rozália ap: Fischer Géza szh: Balassagyarmat ék: 5 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Fischer Árpád Arnold = Löffler Regina an: N. Erzsébet ap: Fischer Miklós szh: Budapest ék: 58 év hé: 1944 hh: Magyarország af: YVA ill. biz. Fischer Árpád Arnoldné *Löffler Regina an: Breiner M. ap: Löffler Gábor szh: Balassagyarmat ék: 56 év hé: hh: af: lev. dok. Fischer Béla an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Fischer Ferenc an: Beck Berta ap: Fischer Jakab szh: Lukanyénye ék: 43 év hé: 1945 hh: dep. af: YVA Fischer Gábor an: Weiner Kati ap: Fischer József szh: ék: 70 év hé: 1944 hh: dep. af: anyakönyv Fischer Gézáné *Herczfeld Rozália an: N. Malvin ap: Herczfeld Salamon szh: Vác ék: 40 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Fischer Herman = Elfer Berta an: ap: szh: Balassagyarmat ék: 74 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Fischer Hermanné *Elfer Berta an: N. Pnina ap: Elfer Mór szh: ék: 74 év hé: hh: af: YVA Fischer Imre an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Fischer Irma an: ap: szh: Beszterce ék: 31 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Fischer Jakabné *Beck Berta an: Jónás Rozália ap: Beck Adolf szh: ék: 80 év hé: 1945 hh: dep. af: YVA Fischer József an: Elfer Berta ap: Fischer Herman szh: Balassagyarmat ék: 40 év hé: 1944 hh: musz af: YVA Fischer Judit an: Herczfeld Rozália ap: Fischer Géza szh: Balassagyarmat ék: 15 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Fischer Lászlóné *Fischer Szidónia an: Elfer Berta ap: Fischer Herman szh: Balassagyarmat ék: 44 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Fischer Mária an: Elfer Berta ap: Fischer Herman szh: Balassagyarmat ék: 54 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA Fischer Médi an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: Bgy. eml. Fischer Mihály an: ap: szh: ék: év hé: hh: af: lev. dok. Fischer Miklós an: Elfer Berta ap: Fischer Herman szh: Balassagyarmat ék: 36 év hé: 1944 hh: dep. af: YVA 20