Politikai-hatalmi változások az első világháborútól a másodikig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Politikai-hatalmi változások az első világháborútól a másodikig"

Átírás

1 31 Az első világháborút követő események Az első világháború politikai, katonai és gazdasági következményei Európa, az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül pedig a Mátyusföld számára sorsdöntő változást jelentettek. A háború kitörésével véget ért egy viszonylag boldog és hosszú ideig tartó békekorszak, amely lehetővé tette a térség dinamikus és folyamatos fejlődését. A háború idején a szemben álló felek háborús céljaiknak megfelelően konkrét politikai elképzeléseket, terveket dolgoztak ki, amelyek reményeik szerint a győzelem utáni politikai elrendezés alapelveit tartalmazták. Az Osztrák-Magyar Monarchia jövőjével kapcsolatban különböző nézetek láttak napvilágot, és 1916-tól már egyre inkább elfogadták azt a gondolatot, hogy a Monarchiát szét kell rombolni, a helyén pedig új, nemzeti államokat kell létrehozni májusában Anglia, Franciaország és Amerika úgy értelmezte, hogy a Monarchia egyre inkább Németország politikai befolyása alá kerül, így Közép- és Délkelet-Európában elveszíti azt a politikai-hatalmi kiegyensúlyozó szerepet, amelyre sok nagyhatalom még 1917/18-ban is alkalmasnak találta. A háború utolsó éve 1918 nagy megpróbáltatásokat hozott a civil lakosságnak is. Térségünkben kiéleződött a belpolitikai helyzet. Sok mátyusföldi településen forradalmi hangulat alakult ki, így például Alsószeliben, Nádszegen és Zsigárdon a fosztogaló tömeg szembefordult az államhatalmat képviselő személyekkel. Galántán és Szeredben a társadalom alsó rétegeiben zsidóellenes érzelmek törtek a felszínre. A kialakuló fosztogatások ellen karhatalmi alakulatok léptek fel. A politikai változások hatása a régióra Az Európában 1918 őszén bekövetkező politikai változások jelentős hatással voltak a térségre is, de Mátyusföld lakossága ebből keveset sejtett október 23-án Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek vezetője gr. Károlyi Mihály volt október 28-án Prágában kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. Budapesten ezután október én győzött az őszirózsás forradalom, végül 1918 novemberében kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. A budapesti események hatására a Felvidék nagy részén helyi nemzeti tanácsok alakultak, amelyek célja, hogy befolyásolják a helyi közigazgatást. Így például november 3-án Vágsellyén, november 4-én Galántán és Taksonyon jött létre a helyi nemzeti tanács. A térségben élő szlovákság is létrehozta saját nemzeti tanácsait őszére nyilvánvaló lett, hogy a Monarchia elvesztette a háborút. Ennek következtében, amikor november 3-án a Monarchia képviselői I. világháborús emlékmű Taksonyon aláírták a fegyverszünetet, ez az államalakulat gyakorlatilag már megszűnt. Az antanthatalmak és a Károlyi-kormány képviselői november 13-án aláírták a belgrádi fegyverszüneti egyezményt, amely a történelmi Magyarország délkeleti határain megállapította a demarkációs vonalat. Ez az egyezmény nem foglalkozott az északi határokkal, a területeket a békekonferencia döntéséig magyar kézen hagyta, de az antant nem adott garanciát a nemzetiségi területek idegen megszállásának megakadályozásában, ami az elkövetkező hónapok sarkalatos problémáját okozta. A csehszlovák kormány francia támogatással megkezdte a Felvidék katonai megszállását, így akarta kész tények elé állítani a magyar kormányt és a nagyhatalmakat is, még a béketárgyalások megkezdése előtt. A prágai kormány azonban nem rendelkezett megfelelő fegyveres erővel, hadianyaggal, így a mai Szlovákia cseh megszállása inkább ösztönös volt, nélkülözött minden hadászati előkészületet. A mai Szlovákia katonai megszállását egy kisebb katonai csoport kezdte meg Holics térségében November 1-jén; november 4-én elfoglalták Malackát, majd november 8-án átmenetileg a Mátyusföld északi részén található Nagyszombatot is. A szlovák nemzetiségi törekvések a Mátyusföldön 1918 utolsó hónapjaiban Szered kivételével nem éreztették a hatásukat. A közrend fenntartása érdekében fegyveres polgárőrségek alakultak november elején, elsősorban a frontról hazatért tartalékos katonatisztekből, a Mátyusföld több településén is: Nagymácsédon, Nagyfödémesen, Diószegen, Galántán, Taksonyon, Vágsellyén, Tornócon,

2 32 Deákiban, Pereden, Farkasdon, stb. Az antant támogatásával 1919 decemberében folytatódott a Felvidék megszállása a cseh és szlovák katonaság, valamint a csendőrség részéről, elfoglalták Nyitrát majd Kassát is december 6-án Budapesten Csehszlovákia és Magyarország aláírta a Bartha-Hodža féle megállapodást. Ez szerint megvalósult a magyar egységek kivonása az országból, és a fegyveres erők nagyrészt az etnikai határt figyelembe véve foglalták el új pozícióikat. Valószínű, hogy Milan Hodža szlovák politikus a megegyezést taktikai indokkal írta alá. Az volt a célja, hogy a csehszlovák kormány időt nyerjen, és így megakadályozza egy esetleges népszavazás lehetőségét a Felvidékkel kapcsolatban. A magyar csapatok Galántától északra, a Nagymácséd-Gány-Vága vonalon építették ki állásaikat. A térségben december 11-én fegyveres összetűzésre került sor, amikor az előrenyomuló csehszlovák legionáriusokat a nagymácsédi nemzetőrök és a honvédek állították meg. December elején Magyardiószeg határában került sor kisebb katonai összetűzésre. A megyei önkormányzat törvényhatósági bizottsága csak december 16-án utasította el Csehszlovákia megalakulását kimondó törvényt és csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanácshoz. A háború győztes hatalmai december 23-án adták át a Károlyi-kormánynak az ún. Vix-jegyzéket, amelyben meghatározták a demarkációs vonal végső formáját. Ez a vonal a Hodža-Bartha-féle egyezménynek Clemenceau utasítására létrejött módosításával jött létre, mely nem az etnikai határt, de a Duna és az Ipoly folyók vonalát követte. Ezzel a csehszlovák egységek szabad utat kaptak a Mátyusföldre való bevonuláshoz. Pozsonyt a csehszlovák egységek január 1-jén foglalták el. Mátyusföld katonai megszállása a csehszlovák egységek által 1918 decembere és 1919 januárja között történt. Mátyusföld területét Pozsony és Nyitra térségéből közelítették meg. Voltak települések, ahol a község vezetése megtiltotta a legionáriusokkal szembeni fegyveres ellenállást, és olyan is, ahol dobszóval hívták fegyverbe a fegyverviselt helyieket. Csehszlovák és olasz legionáriusok január 6-án elfoglalták Diószeget, majd bevonultak a járási székhelyre, Galántára is. Pereden, Tornócon, Vágfarkasdon, Nagymácsédon csatározásokra is sor került, Felsőszelit január 7-én foglalták el januárjában Nagymácséd lakosai harcoltak a csehszlovák katonasággal, a vágaiak pedig csak január végén tették le a fegyvert. Fegyveres összecsapások voltak Vágsellye térségében, amit január 7-én foglaltak el és Deákin is. A Galántától délre eső falvakat is január 7-én szállták meg. A katonai megszállás után a térségben a közrend fokozatosan helyreállt. A mátyusföldi magyarok nagy része a kialakult helyzetet békésen fogadta, a trianoni békeszerződésig átmenetinek tekintette, és nem gondolt arra, hogy a katonai megszállás majd országváltást is eredményez június 2-án, amikor a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege elfoglalta Érsekújvárt, átmenetileg a Mátyusföldön is hatalmi vákuum jött létre. Felsőszeliben a tömeg lefegyverezte a járőröző katonákat, Vágán pedig a lakosok tüntetéssel fejezték ki nemtetszésüket a csehszlovák katonai megszállással szemben. A párizsi békekonferenciát követő események A bélyegeken Masaryk, Beneš és Štefánik arcképei láthatók Az I. világháborút lezáró párizsi békekonferencia június 12-én döntött a végleges csehszlovák-magyar határról, majd az június 4- én aláírt trianoni békeszerződés jogilag is rögzítette a történelmi Magyarország felbomlását. Ezzel végleg eldőlt, hogy Mátyusföld az utódállam, Csehszlovákia része lesz. A békeszerződést a magyar közvélemény, a politikai elit hatalmas tragédiaként, borzalmas igazságtalanságként élte meg, amit nem tudott elfogadni, annak felülbírálására törekedett. Csehszlovákia soknemzetiségű ország volt, belpolitikáját nagyrészt a csehszlovakizmus ideológiája határozta meg, ami szerint csak csehszlovák nemzet létezik, a szlovák pedig nem önálló nemzet, hanem a csehszlovák nemzet része. Ez az elmélet az ország szláv jellegét próbálta kihangsúlyozni és erősíteni, a fő cél az asszimiláció volt. Gazdasági téren ez volt a célja a földreformnak is április 16-án elfogadták az ún. lefoglalási (kisajátítási) törvényt. Ennek értelmében, az országban négymillió hektárnyi földterületet foglaltak le a földreform céljaira. A kisajátított területek 78 80% -át főleg cseh, szlovák vagy egyéb szláv telepesek kapták azzal a

3 33 céllal, hogy így megváltozzon a Felvidék magyarlakta területeinek etnikai jellege. Itt belső telepítésről volt szó, a földterületek nagy részét cseh és szlovák telepesek (kolonisták, legionisták) kapták. Magyar nemzetiségű személyek a kisajátított mezőgazdasági földterületek alig 21% -át kapták. A magyar nemzetiségű földbirtokosok kezében az előző tulajdonuk alig 20% -a maradt, és a kiosztott földekből a magyarságnak csak 7,4% -a részesült. Az adott korszak gazdasági rendeleteinek az volt a célja, hogy a Felvidéken szétverjék a létező és működő gazdasági szerkezetet, a gazdaság ne maradjon magyar kézben, hanem azt a csehek vagy a szlovákok vegyék át. A kolonizáció keretén belül 1929-ig az országban 51 kolónia létesült, 1319 gazdasággal. A csehszlovák állam asszimilációs törekvéseivel kapcsolatban meg kell említeni a Slovenská liga tevékenységét, amelynek alapszabályzatát 1920-ban fogadták el. Fő célja a szlovák iskolahálózat kiépítése a Felvidéken, hogy ezáltal északról lefelé, déli irányba fokozatosan leszorítsák az etnikai és nyelvi határt, majd a kolonisták, a telepesek segítségével megtörjék a magyarság etnikai egységét novemberében, az első bécsi döntéskor a mai Dél-Szlovákia területén 277 szlovák kisebbségi iskola működött. A Slovenská liga hivatalosan 1945-ben fejezte be tevékenységét, hogy szerepét majd az állam vegye át. Szlovenszkói magyar pártok A Csehszlovák Köztársaság soknemzetiségű állam volt, jelentős számú magyar kisebbséggel, 1920-ra itt kialakult a két legjelentősebb magyar párt: az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) és az Országos Magyar Kisgazda és Földműves Párt (1925-től Magyar Nemzeti Párt - MNP), rajtuk kívül még voltak kisebb magyar pártok is. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) 1919-ben alakult meg. Elnöke először Lelley Jenő volt, majd 1925-től Szüllő Géza, 1932-től gróf Esterházy János lett. Az OKP politikájában a csehszlovák államisággal szemben negativista álláspontot képviselt. Jellemző volt a magyar katolikus klérus befolyása a pártban, amely politikájában a katolikus lakosságra támaszkodott. A két világháború közötti második legjelentősebb szlovákiai magyar párt a Magyar Nemzeti Párt volt. Programjában szerepelt a földreform végrehajtása. Hasonlóan, mint az Országos Keresztényszocialista Párt, ez a párt is határozottan fellépett a szlovák nemzetiségű lakosság Dél-Szlovákiába való telepítése ellen. Szavazóbázisát a főleg protestáns vallású lakosság alkotta. Az MNP elnöke 1920-tól Szent-Ivány József, 1933-tól Jaross Andor volt. A különböző pártok az 1920-as években létrehozták községi, járási, megyei alapszervezeteiket, így a mátyusföldi településeken is létrejöttek a különböző pártok alapszervezetei. Általánosságban elmondható, hogy a felvidéki magyar pártok a két világháború közötti időszakban a különböző választásokon jól szerepeltek, a magyarlakta falvakban ők domináltak ben az OKP elnökségének ótátrafüredi ülésén gróf Esterházy Jánost választották a párt elnökévé. Az OKP és MNP egyesülésére az június 21-én az érsekújvári tanácskozáson került sor. A párt az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (röviden: Egyesült Magyar Párt) nevet vette fel, ügyvezető elnöke gróf Esterházy János lett. Az új párt erélyesebb nemzeti politikát folytatott, követelte a szlovákiai magyarság önrendelkezését. Az első bécsi döntésnek köszönhetően, amit november 2-án írtak alá, Dél-Szlovákia nagy része Magyarországhoz került, ezután az Egyesült Magyar Párt feloszlott, 1940-ben a visszacsatolt területeken egyesült a Magyar Élet Pártjával. Az március14-én létrejött első szlovák államban pedig a Szlovenszkói Magyar Párt néven tevékenykedett tovább. A baloldali pártok közül a szociáldemokrata pártnak, majd felbomlása után Csehszlovákia Kommunista Pártjának volt viszonylag nagy támogatottsága. A Köztársasági Magyar Földműves Párt a Hodža-féle agrárpárt magyar tagozatának számított. Gróf Esterházy János A müncheni egyezmény és az első bécsi döntés politikai következményei a Mátyusföldön Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések láncolata, a versailles-i békerendszer nagymértékben megváltoztatta Európa politikai térképét. A soknemzetiségű birodalmak, mint például az Osztrák-Magyar Monarchia is, megszűntek. Területén utódállamok jöttek létre, ezek egyike volt Csehszlovákia. A trianoni békeszerződés következtében felbomlott a történelmi Magyarország, amelynek jelentős területeket kellett átadnia a szomszédos államoknak, ahová ezáltal jelentős számú magyar is került.

4 34 Magyarország így a térség egyik leghomogénebb nemzetállamává vált, míg Csehszlovákia soknemzetiségű ország lett. A háború vesztesei nem fogadták el az általuk igazságtalannak ítélt békeszerződéseket, hanem azok felülbírálására, revíziójára törekedtek. A revíziós törekvések főleg Németországra, de Magyarországra is jellemzőek voltak. Miután Németországban 1933-ban Hitler hatalomra került, fokozatosan megváltozott a német külpolitika, agresszívabb lett. Hitler fő célja, hogy felszámolja a versailles-i békerendszer Németországot korlátozó rendelkezéseit, megtörje Franciaország nagyhatalmi helyzetét, és egy birodalomban egyesítse az Európában elő németeket. Ennek érdekében területi követelései voltak a környező államokkal, főleg Csehszlovákiával szemben. A problematikus német és szlovák nemzeti követeléseken kívül 1938-tól egyre nagyobb figyelem összpontosult a szlovákiai magyarság helyzetére is. A magyar diplomácia egyrészt arra törekedett, hogy Csehszlovákiától békés úton szerezze meg az etnikailag magyarlakta területeket, amit optimális esetben a nyugati nagyhatalmak is elismernének. Másrészt nem mondott le a területi, teljes revízióról sem, ami Szlovákia és Kárpátalja visszacsatolását jelentette volna márciusában megvalósult az Anschluss, Ausztriát Hitler Németországhoz csatolta. Ez az esemény Csehszlovákiában jelentősen kiélezte a belpolitikai helyzetet, május 21-én elrendelték a részleges mozgósítást. Ebben a feszült politikai helyzetben zajlottak az országban az utolsó községi választások június elején. Itt az Egyesült Magyar Párt (EMP, Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt) a Mátyusföld községeiben rendkívül jó eredményt ért el, ugyanis 30%-kal több szavazatot kapott, mint az 1935-ös képviselő-választáson. A választások után, 1938 nyarán minden járásban életbe lépett az a védelmi előírás, ami a közrend felbomlása esetén volt érvényes. Ennek értelmében a járásban található középületek és fontos objektumok védelmét a csendőrség, a rendőrség, a sorkatonaság és a társadalmi szervezetek látták el. A társadalmi szervezetek közül többen fegyveres feladatokat láttak el, ilyen volt például a Sokol, amely Galántán, Szeredben és Szencen tevékenykedett, a Nemzeti Gárda Galántán, az Orol pedig Szeredben. A közrend és a fegyveres szolgálat biztosításában részt vettek továbbá azok a szlovák telepesek (kolonisták) is, akik a földreform során kerültek a járásba. A nyugati nagyhatalmakat, főleg Angliát és Franciaországot ebben az időben az ún. megbékéltetési politika jellemezte Németországgal szemben. Ennek alapján a német követeléseket bizonyos mértékig megalapozottnak tekintették. Így, a kiélezett csehnémet probléma megoldására több javaslatot is megfogalmaztak, amit azonban Németország rendszeresen elutasított, ez tovább élezte a politikai helyzetet őszén a csehszlovák állam a rendkívüli állapotra hivatkozva szigorú biztonsági lépéseket tett. Ezek szerint a Galántai járásban például 341 személyt tartottak megfigyelés alatt, akiknek kb. 95%-a magyar többségű, vagy színmagyar községekből származott. Az egyes politikai pártok különbözőképpen reagáltak a kialakult bel- és külpolitikai helyzetre. A szlovák autonomisták Vágsellyén szervezett gyűlésükön és Szeredben követelték a szlovák nemzet önrendelkezését. Az Egyesült Magyar Párt eleinte kiváró álláspontra helyezkedett, majd szeptember 17-én hivatalos határozatban követelte a magyar kisebbség számára az önrendelkezési jogot. A kiélezett külpolitikai helyzetben végül Olaszország vezetője, Mussolini lépett fel közvetítőként. Az ő javaslatára szeptember 29-én négyhatalmi konferencia ült össze Münchenben, ahol Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország képviselői döntöttek Csehszlovákia sorsáról. Hitler megkapta az általa követelt Szudéta-vidéket. Ez a döntés hatalmas megrázkódtatást jelentett a cseh politikai elit és a közvélemény számára is. A müncheni egyezmény kitért a szlovákiai magyar kisebbség kérdésének a rendezésére is, előírta, hogy Magyarország kétoldalú tárgyalásokon rendezze vitáját a prágai kormánnyal. Ellenkező esetben a négy nagyhatalom fog majd dönteni ebben a kérdésben. Erre végül is nem került sor, mert az angol és a francia kormány nem vett részt a maradék Csehszlovákia további szétdarabolásában, mivel kinyilvánították érdektelenségüket ebben a kédésben. A döntés jogát később átengedték Németországnak és Olaszországnak. A müncheni döntés után a csehszlovák hatóságok még szigorúbb biztonsági intézkedéseket hoztak, és a közrend fenntartása érdekében újabb katonai erősítések jöttek erre a területre. A járás magyar falvaiba és Vágsellyére katonák és csendőrök érkeztek, hasonló volt a helyzet a Galántai járásban is. Október elején a magyar települések jelentős része békés tüntetéseken követelte Mátyusföld visszacsatolását Magyarországhoz. Sok helyen ezek spontán megmozdulások voltak, de többször az Egyesült Magyar Párt helyi vezetőinek is fontos szerepük volt az eseményekben. Október elején tüntetések voltak Szencen, amit a karhatalom feloszlatott. A következő napokban a nagyobb településeken a tömegek

5 35 követelték a békés revíziót. Nagyfödémesen, október 4-én a tüntetés során a csendőrök erőszakot alkalmaztak, majd egy incidens után a tömegbe lőttek, aminek két sebesült lett az eredménye. Az október elején folyó mátyusföldi megmozdulásokra az országban eluralkodó csehellenes hangulat volt jellemző, főleg a cseh és a morva telepesekkel szemben. Szlovákellenes magatartással csak kevés helyen lehetett találkozni október 6-án Zsolnán a szlovák pártok bejelentették Szlovákia autonómiáját, így létrejött a szlovák kormány, amelynek elnöke Jozef Tiso lett október 9-én Komáromban megkezdődtek a csehszlovák magyar tárgyalások. Itt Csehszlovákiát a területileg érdekelt, autonóm Tiso-kormány képviselte. Mivel néhány fontos részletben nem tudtak Horthy Miklós megegyezni, például a szlovák fél nem volt hajlandó figyelembe venni a valós etnikai helyzetet, ezért német-olasz döntőbíráskodásra került sor november 2-án Bécsben a két ország külügyminisztere, Ribbentrop és Ciano döntöttek arról, hogy az új határok kijelölésénél figyelembe veszik az etnikai elvet. Ennek köszönhetően a Mátyusföld 53 települése visszakerült Magyarországhoz. Galántára november 10-én érkeztek meg a magyar katonák. A visszacsatolás tényét a térség lakossága örömmel fogadta, a döntőbíróság határozatát Trianon korrekciójaként fogta fel. Az euforikus közhangulat azonban 1939 tavaszára fokozatosan csökkent, megjelentek a problémák is. A Csehszlovákiához képest elmaradottabb társadalmi és gazdasági viszonyok sok gondot okoztak március 14-én létrejött a Szlovák Állam. Fokozódott a nemzetközi feszültség, ami végül elvezetett a második világháborúhoz ( ). A második világháborúval kapcsolatos történések a régióban Jozef Tiso Andrej Hlinka A mátyusföldi zsidóság megpróbáltatásai A második világháború során Németország és szövetségesei megsemmisítették az európai zsidóság nagy részét. A Holocaustnak (németek Endlösung szóval jelölték, ami végső megoldást jelent) Európában közel 6 millió zsidó áldozata volt. A Szlovák Állam ( ) területéhez tartozó Szered katonai létesítményeiben 1941 szeptemberében zsidó gyűjtőtábort hoztak létre, amely 1942-ben koncentrációs központtá alakult. Ebbe a táborba a Szlovák Állam nyugati részéből deportálták a zsidókat. Kapacitása 1200 fő volt, de voltak időszakok, amikor 4000 embert is besűrítettek a táborba. Eredetileg munkatáborként jött létre asztalos, textil, kalapos és bőrfeldolgozó műhelyekkel rendelkezett, de gyermekek számára játékokat is gyártottak és 1944 között ebből a táborból személyt deportáltak vonatszerelvényeken Auschwitzba, Sachsenhausenbe, Ravensbrückbe és Terezínbe, ahol közülük több mint 10 ezren pusztultak el. Az utolsó szerelvény 1945-ben hagyta el a várost, egy nappal a szovjet csapatok bevonulása előtt. A gyűjtőtábor egykori területe ma a pozsonyi székhelyű Zsidó Kultúra Múzeum tulajdona. Magyarországon a német megszállás után, 1944 tavaszán kicsúcsosodtak a zsidóság elleni atrocitások, melyek a zsidóság elkülönítésével, a gettósítással kezdődtek. Egyes városokban a gettót a zsidónegyedben hozták létre, vagy megfelelő vasúti eszközökkel rendelkező központokban gyűjtötték össze a zsidókat, hogy a bevagonírozás és az elszállítás könnyen megoldható legyen. A galántai gettóban, amelyet a zsinagógában és környékén rendeztek be, kb helyi és 600 környékbeli zsidót különítettek el, akiket az újvári gyűjtőtáborba vittek. A leventeintézmény Magyarországnak a trianoni békeszerződés után nem engedélyezték a hadkötelezettségen alapuló hadsereget. Ezért hozták létre a levente-

6 36 intézményt, amely az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartása helyett katonai előképzés volt. A leventeképzés kezdetben a testedzésre helyezte a hangsúlyt, de kialakította a tudatos nemzeti érzést is ben a nyilasok céljaik szolgálatába állították a leventéket, katonai munkaszázadokba szervezték őket. Ők képezték az újonnan létrehozott nemzetőrség alapját. A német hadvezetés végül saját céljaira használta fel a leventéket, tízezrével vitték ki őket az országból. A fiatal leventék nagy része a nyugati hatalmak, illetve orosz hadifogságba került, és csak a háború után térhettek vissza szülőföldjükre, de a háborús eseményekben közülük sokan életüket vesztették. Emlékükre december 7-én a Budai Várban emléktáblát avattak. A térség számára a második világháború sok borzalmat okozott, nagy áldozatokkal járt, de a háború befejezése még nem vetett véget a mátyusföldi magyarság szenvedéseinek. Politikai-hatalmi változások a Mátyusföldön 1945 után A felvidéki magyarság második világháború utáni sorsát tragikusan befolyásolta az a tény, hogy a Németország ellen harcoló nagyhatalmak elfogadták a londoni emigrációban működő csehszlovák kormány politikai elképzeléseit, ami szerint Csehszlovákiát a müncheni egyezmény előtti határaiban újítják fel, elutasítván így nemcsak a müncheni egyezményt, hanem az I. bécsi döntést is. Az újjáalakuló Csehszlovákia bel- és külpolitikáját nagymértékben a régi-új elnök, Eduard Beneš határozta meg. Politikája a müncheni egyezmény jóvátételének a politikájaként is értelmezhető, fő célja annak érvénytelenítése. Elképzelésének egyik alapelve egy egységes szláv nemzetállam, a csehek és a szlovákok államának a létrehozása, amelyben nem volnának kisebbségek. Így alakult ki a kisebbségek kitelepítésének az eszméje. Ennek keretében a csehszlovák politika csaknem négymillió lakost, németeket és magyarokat szándékozott kitelepíteni. Ez a terv tragikusan érintette a Szudéta-vidéken élő németeket, és nemcsak a mátyusföldi, hanem az egész felvidéki magyarságot is április 5-én a csehszlovák kormány Kassán elfogadta azt a kormányprogramot, amely az új köztársaság meghatározó dokumentuma lett. A német és a magyar kisebbségnek azonban rengeteg szenvedést okozott, ugyanis háborús bűnösökké nyilvánította őket. A Kassai Kormányprogram kimondta, hogy csak az igazoltan antifasiszta német és magyar személyek kaphatnak állampolgárságot. A többi magyar és német személytől megvonták az állampolgárságot és az állampolgári jogokat, a magyar és a német tulajdonban lévő földek állami tulajdonba mentek át. A kormányprogram elrendelte a német és magyar iskolák azonnali bezárását nyarán, a potsdami konferencián a második világháború győztes nagyhatalmai támogatták azokat a csehszlovák kérelmeket, amelyek a németek kitelepítését szorgalmazták. Ezzel egyidőben a nyugati nagyhatalmak elutasították a magyarok eltávolítását az országból, ezt az elképzelést a Szovjetúnió viszont támogatta. A csehszlovák politikai elit a nyugati hatalmak támogatása nélkül, saját maga kezdte meg a magyarkérdés megoldását. Ezeknek a nacionalista céloknak a megvalósítását az elkövetkező időszakokban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények szolgálták. A felvidéki, így a mátyusföldi magyarság számára a Beneš elnök által augusztus 2-án kiadott elnöki dekrétumnak katasztrofális következményei voltak. Megfosztották őket állampolgárságuktól, az állami alkalmazottakat elbocsátották, betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, stb. A rendeletek szinte az élet minden területén rendkívül hátrányosan érintették a magyarságot. A Beneš-dekrétumok szellemében a szláv nemzetállam létrehozását több lépésben akarták megvalósítani. Az első módszer a magyarok csehországi közmunkákra való hurcolása, deportálása volt. Szlovákia délnyugati területeiről már 1945 őszén több mint kilencezer magyart vittek mezőgazdasági munkákra. A szudétanémetek kitelepítését követően ismét megkezdődtek a deportálások, amelyek november 19- től tartottak február 25-ig. Ebben az időszakban 44 ezer felvidéki magyart deportáltak, férfiakat, öregeket, gyerekeket, nőket egyaránt. Az akció megvalósítását a hadsereg segítette. A második módszer a lakosságcsere volt. A csehszlovák vezetésben ez az ötlet azután merült fel, miután a potsdami konferencia elutasította a magyarok kitelepítését. A Szovjetunió támogatásával rábírta a

7 37 magyar kormányt arra, hogy február 27-én aláírja a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt. Ennek értelmében, a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. A lakosságcsere április 12-én kezdődött a mátyusföldi magyarok és a dél-alföldi szlovákok kicserélésével, és 1949 januárjáig tartott. A rendelkezésünkre álló adatok szerint magyarnak kellett elhagynia hazáját, míg Szlovákiába szlovák települt át. A lényeges különbség abban volt, hogy a Magyarországra kitelepítettek arányát a szlovák hatóságok határozták meg, és általában a módosabb gazdákat jelölték ki, addig szlovák részről az áttelepülés önkéntes volt. A harmadik módszer a reszlovakizáció volt, ami júniusában kezdődött. A deportálások és az áttelepülések miatt megrémült magyarságot ezzel akarták végleg megtörni. A reszlovakizáció visszaszlovákosítást jelent, ez szerint az előző századokban elmagyarosodott szlovákoknak lehetőséget adtak arra, hogy visszatérhessenek az anyanemzethez. Az elv nem volt új, már 1918 után kigondolták, de csak a második világháború után Komlószedésen a kitelepítettek alkalmazták széles körben. A reszlovakizáltaknak lehetővé tették, hogy visszakapják állampolgárságukat, vagyonukat, földjeiket, és így elkerülték a deportálást és a kitelepítést. A reszlovakizáció során 719 településről személy kérte a szlovák nemzetiség megadását. Ebből összesen személyt nyilvánítottak szlováknak. Habár ez tekinhető a nacionalisták legsikerültebb akciójának, ez okozta a legkisebb kárt a magyar nemzetrészben, mert a szlovákságot felvállaló tömegek érzéseikben magyarok maradtak, és így a szlovákiai magyarság folytonosságának a biztosítékai maradtak Szlovákiában. A Központi Reszlovakizációs Bizottság 1948 szeptemberéig folytatta tevékenységét. A csehszlovák kormány április 8-án a reszlovakizációt érvénytelennek nyilvánította. A megtorló intézkedések jelentős mértékben kihatottak a Mátyusföld magyarságára is. A háború befejezésével fokozatosan sor került az államhatalmi szervek kiépítésére a Galántai járásban is, létrejöttek az ún. nemzeti bizottságok, amelyeknek között feladatai közé tartozott többek között a felvidéki magyarság csehországi kitelepítése, deportálása és a csehszlovák-magyar lakosságcsere. A deportálások első szakasza a Galántai járást csak részben érintette. A járás egyes falvainak krónikái, vagy a történetüket feldolgozó kiadványok csak Nádszeget, Tallóst, Alsó- és Felsőszelit említik, ahonnan a háború után közmunkára vitték el a falu lakosságát. Nádszegen szeptember 19-én fegyveres összetűzésre került sor a nagymegyeri helyőrség három katonája és a békés lakosság között. A tallósi krónika szerint 1945 szeptemberében 30 férfit vittek Csehországba. Alsószeliből 1945 őszén 30 személyt vittek el, Felsőszeliből 1946 augusztusában 25 férfit vittek kényszermunkára. A deportálások második szakasza, 1946 októbere és 1947 februárja között már jóval nagyobb mértékben érintette a mátyusföldi magyarságot. A mai Dél- Szlovákia 393 településéről személyt vittek csehországi kényszermunkára, a deportálások végrehajtására speciális katonai és rendőri parancsnokságokat szerveztek Galántán és Vágsellyén is. A Galántai járás a deportáltak rangsorában kiemelt helyen állt, innen a levéltári adatok alapján 3550 személyt vittek el, míg a Vágsellyei járásból 2774 személyt deportáltak. A Szlovákiából deportált gazdasági egységek 14,98%-át, és a személyek 14,52%-át a Galántai járás magyarsága tette ki. A kitelepítettek többsége a Podbořany-i járásba került

8 38 Vadkerty Katalin és további szerzők úttörő munkásságának köszönhetően tárgyilagos áttekintést kaphatunk erről a korszakról. A levéltári adatok szerint a hatóságok egy-egy falu körbezárásánál tagú katonai és rendőri alakulatokat vetettek be. Például, Vezekény és Tallós esetében február 11-én a katonai és rendőri egységek zárták körül a két falut. A deportálásokra kijelölt személyeket a galántai vasútállomásra szállították, majd a vezekényieket innen indították útnak február 13-án, a tallósiakat pedig február 15-én. A szerelvények tehervagonokból álltak, és minden szerelvényhez egy vagy két személyvagont is kapcsoltak. Ezekben helyezték el a gyerekeket, betegeket, illetve a kismamákat. Ezekben a vagonokban a legtöbb esetben volt fűtés, de a szerelvények minden vagonját fűteni kellett volna, mert 1947-ben rendkívül hideg tél volt, és ilyen körülmények között indították őket Csehországba. Rendkívül kegyetlen állapotok voltak ezek, mert sokszor előfordult, hogy azokat a teherautókat, amelyek a deportáltakat a vasútállomásokra szállították, befújta a hó, és csak úgy tudták ezeket az embereket kiszabadítani, hogy a környező falvak férfi lakosságát a karhatalom kivezényelte a közutak megtisztítására február 7-én és 8-án Vízkelet, Kosút és Hidaskürt falvakból zajlott a kitelepítés. A vízkeletieket szállító teherautók is elakadtak a hóban, és ezután rendőri segítséggel 120 férfit hajtottak ki a Galánta- Vízkelet közötti szakaszra, hogy kiszabadítsák az embereket, miközben Vezekény és Tallós községben is folyt a deportálás. A nádszegieket és a királyrévieket szállító teherautók február 19-én megrekedtek Királyrév és Alsószeli között a nagy hófúvásban, és csak február 20-án sikerült kiszabadítani a hó fogságából az embereket, akik majdnem halálra fagytak. A Galántáról és Vágsellyéről indított transzportok első állomása Břeclav volt, a cseh-szlovák határon. Itt a rendőrök minden vagont ellenőriztek, s a szállítás közben megfagyott emberek, főleg a kisgyermekek holttestét elszállították. A felvidéki magyarok Csehországba való telepítésével párhuzamosan Szlovákiában megvalósult a belső telepítés, kolonizáció, amikor a kitelepített magyarok helyébe szlovák telepesek érkeztek, főleg Közép-Szlovákiából. Ezen kívül, a magyarlakta járásokba ún. bizalmiakat küldtek, akiket a magyaroktól elkobzott vagyon kezelésével bíztak meg. A Galántai járás területén már 1946 novemberében megjelentek a közép-szlovákiai települések képviselői, hogy Vágkirályfán, Sókon és Szelőcén tanulmányozzák a letelepedés lehetőségeit. Az eredeti tervek szerint a Galántai járásba Miaváról és környékéről, a Vágsellyei járásba pedig Trencsénből és környékéről terveztek szlovák lakosságot betelepíteni. A Galántai járás 11 községébe 242 bizalmi érkezett, ebből 25 távozott. Ugyanez volt a helyzet a Vágsellyei járásban is, 7 község 204 bizalmit kapott, közülük 110 önként távozott februárjában megszűntek a deportálások, és megkezdődött Csehszlovákia magyartalanításának következő változata, a lakosságcsere. Megszervezésében fontos szerepe volt a pozsonyi székhelyű Szlovák Telepítési Hivatalnak, amely megszervezte a neki alárendelt kisebb hivatali egységeket, a Körzeti Telepítési Hivatalt Galántán, Vágsellyén, Dunaszerdahelyen, stb. Feladatuk a lakosságcsere megszervezése Csehszlovákia és Magyarország között, a kitelepített lakosság vagyonának a kezelése, az országba betelepülők elhelyezése és birtokhoz juttatása. A lakosságcsere Szlovákiában, így a Galántai és a Vágsellyei járásban is két szakaszban történt. Az első szakaszban április 12. és június 12. között személyt hurcoltak el erőszakosan, és 6000 magyar települt önként Magyarországra. A második szakasz szeptember 1. és december 20. között zajlott le. A Galántai járásból országosan is az első vonatszerelvény április 12-én indult a diószegi vasútállomásról Magyarországra, az utolsó pedig december 8-án a vágsellyei, negyedi és a farkasdi vasútállomásról. Ebben az időszakban a Galántai járás területéről 209 szerelvényben 9667 személyt telepítettek ki. Összegzésként elmondható, hogy a felvidéki magyarság deportálása, majd a lakosságcsere hozzájárult a Dél-Szlovákiávban élő magyarság jelentős etnikai meggyengítéséhez, és a korabeli csehszlovák politikai vezetők a reszlovakizációval folytatták ezt a politikát. Mátyusföldön, pontosabban a Galántai járásban személy, a Vágsellyeiben pedig személy nyújtotta be reszlovakizációs kérelmét. A reszlovakizáltak nagy része az évi népszámáláskor még szlováknak vallotta magát, de később többen visszatértek magyar nemzetiségükhöz. A mátyusföldi településeken lezajlott néhány meghatározó esemény 1914 és 1948 között Az első és a második világháború rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta a Mátyusföld gazdasági, társadalmi fejlődését. Az első világháborúban a falvakban besorozták a katonaköteles férfiak nagy részét, akik hősiesen harcoltak a frontokon (Doberdónál, az Isonzó és a Piave folyók mentén). Közülük sokan

9 39 estek el a háborúban, özvegyeket, árvákat hagyva maguk után, vagy rokkantakká váltak. A lakosság a harcokban elesettek emlékét megőrizendő, szinte minden faluban I. világháborús emléket állított. A világháborút követő békeszerződések, politikai mozgalmak, földreformok, majd a gazdasági válság jelentősen megváltoztatta nemcsak a közéletet, de az emberek mindennapi életét is. A 20. század harmincas évei a fasizmus eszméinek hatását tükrözték. Az országhatárok módosulása, a háborúra való készülődés, a második világégés borzalmai, majd a háborút követően a magyar nemzetiségűeket ért megpróbáltatások mind-mind rendkívüli mértékben kihatottak a régió lakosságára. A továbbiakban ezeknek az eseményeknek lecsapódását mutatjuk be néhány település példáján keresztül. A peredi világháborús emlékmű Felsőszeli Az I. világháború ( ) harcterein 87-en vesztették életüket a községből decemberére hazatértek a frontokról a túlélő katonák, és december 20-án a faluban zendülés tört ki. A falubeli szegények, hazatért hadifoglyok és katonák fellázadtak a helyi hatalom képviselői ellen, a lázongások pedig fosztogatásokhoz vezettek. Ezeket a zavargásokat a faluba bevonuló cseh katonaság fékezte meg, január 7-én. Az I. világháború után a falu Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés után a községet visszacsatolták Magyarországhoz, a katonai átadás november 10-én valósult meg. A falu lakosai számára a II.világháború rengeteg szenvedést hozott, sokan elestek a fronton májusában Németországba hurcolták az itt élő zsidókat, a 43 családot Galántán bevagonírozták, innen vitték őket a haláltáborokba. A háború után a 193 deportált közül csak 26-an tértek vissza, a többiek elpusztultak. A visszatértek kivándoroltak Izraelbe, zsinagógájukat és iskolájukat később lebontották őszén Magyarországon a németek támogatásával a magyar fasiszták vezetője, Szálasi Ferenc került hatalomra, aki elrendelte a hadkötelezettség kiterjesztését 14 éves kortól 60 éves korig. Így a lakosság nagyon fiatal rétegét is mozgósították decemberében, majd 1945 januárjában Németországba hurcoltak felsőszeli leventét. Közülük heten nem tértek vissza, ott vesztették életüket. A község teljes embervesztesége a háború alatt 282 személy volt január én az ostromzárral körülvett faluból összesen 1007 személyt deportáltak a csehországi Podbořanyba. A deportáltak helyére Rózsahegy környékéről, Lúčkyból érkeztek szlovákok. A községhez tartozó Körtvélyes majorba a Trencsén melletti Nová Lehotáról jöttek telepesek, akik itt új kolóniát hoztak létre április 27-én megkezdődött a kitelepítés Magyarországra. Ennek során 309 családot, 1145 személyt telepítettek ki Magyarországra, többségüket Baranyába, kisebb részüket Tótkomlós és környékére vitték. Az áttelepítettek helyére Tótkomlós és környékéről jöttek magyarországi szlovákok, első csoportjuk május 10-én érkezett meg, a betelepülésük 1949 tavaszáig tartott. Ez alatt az időszak alatt 324 szlovák család érkezett, mely 950 személyt tett ki. A betelepülések következtében megváltozott a község nemzetiségi összetétele, a magyarság számára kedvezőtlenül. Nagymácséd A község az I. világháború után szintén a létrejövő Csehszlovák Köztársaság része lett. A térségből kivonuló magyar katonaság december 12-én Nagymácséd mellett megütközött a csehszlovák fegyveres alakulatok egységeivel. A falu csak 1919 januárjában adta meg magát a csehszlovák katonaságnak. Vága Miután a Magyar Tanácsköztársaság egységei június 3-án visszafoglalták Érsekújvárt, a faluban június 4-én a cseh csendőrség a tüntető tömegbe lőtt. A sortűznek három, más források szerint négy halálos áldozata volt. Az I. bécsi döntés után, 1938 novemberében Vága továbbra is Csehszlovákia része maradt. Magyarország és Csehszlovákia között tárgyalások folytak a határkiigazításról. Ennek eredményeként, március 14-én a Szlovákiához került Cseklész, Gány és Barakony ellenében Nagycétényt és Vágát Magyarországhoz csatolták. A vágai világháborús emlékmű

10 40 Taksony Az első bécsi döntéssel, 1938 novemberében a Felvidék magyarlakta területeinek nagy részét visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar honvédség november 10-én vonult be a faluba ben a Szentháromság téren elkészült az Országzászló emlékműve a magyar címerrel és a Szózat kezdő sorával. Az országzászlót a község a Pest megyei Taksonytól kapta ajándékba. Az ünnepi istentisztelet keretében felszentelték a Hősök szobrát, melyet 1928-ban a csehszlovák hatóságok nem engedélyeztek a talapzatra Országzászló-avatás Taksonyfalván felállítani december 6-án az angolok a galántai kastély udvarán üzemelő tankjavítót akarták lebombázni. Miközben légicsatába kerültek a német vadászrepülőkkel, igyekeztek terhüktől megszabadulni. Több mint száz bomba és légi akna hullott a falura. A háborús eseménynek hét halálos áldozata lett. Többen a szilánkoktól sérültek meg, házak, gazdasági épületek mentek tönkre, állatok pusztultak el. Tallós A községből 1945 októberében kb. 50 embert vittek kényszermunkára a csehországi Benešovba februárjában 199 személyt deportáltak Csehországba, és 1947 novemberében 201 személyt Magyarországra telepítettek át. Magyarországról, Tótkomlósról és környékéről 150 ember érkezett, Bytča vidékéről pedig 41 szlovákot telepítettek a faluba. Vágfarkasd A helyi zsidó lakosságot, 111 személyt, 1944 májusában hurcolták el, közülük később 46 személy tért vissza a németországi koncentrációs táborokból. A vágfarkasdi I. világháborús emlékmű Néhány település adatai a világháborúk, a deportálások és a telepítések időszakából:

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok

Az ún. Beneš-dekrétumok 1 Botlik József történész (Ph.D.), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomány Kar, Budapest Piliscsaba Az ún. Beneš-dekrétumok A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos elnevezése: a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Közigazgatás, politika, gazdaság, települések változások a 20. században

Közigazgatás, politika, gazdaság, települések változások a 20. században 41 A közigazgatási felosztás módosulásai A vizsgált terület ma az 1993. január 1-jén létrejött Szlovák Köztársaság része. A Szenci járás Pozsony megyéhez, a Galántai járás Nagyszombat megyéhez, a Vágsellyei

Részletesebben

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia

Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai. Megújuló tankönyv c. konferencia Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla értékelésének változásai és változatai Megújuló tankönyv c. konferencia 1 Bevezető megjegyzések Modern magyar történelem 1918-1920. évi szakasza egyszerre volt a

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter

Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter Két éve vándorol néhány angol nyelvű tabló, ami fotókkal

Részletesebben

A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága forrás duray.sk

A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága forrás duray.sk www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága forrás duray.sk A (cseh-)szlovákiai magyarok 1944-1949

Részletesebben

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab.

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab. Családfa Apai nagyapa Hollander Jakab 1850-es évek 1933 Apai nagyanya Hollander Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944 Anyai nagyapa Klein Izrael 1852 1944 Anyai nagyanya Klein Izraelné (szül.? Gitta)

Részletesebben

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Békéscsaba >> Auschwitz

Békéscsaba >> Auschwitz Békéscsaba >> Auschwitz Hirsch Gábor Gábor Hirsch 1 Békéscsabáról >> Auschwitzba Családi háttér Gyerekkorom Békéscsabán, Magyarország, zsidó törvények Zsidóházak, gettó, deportálás Auschwitzról, megérkezés

Részletesebben

Előszó. 1. A kutatás tárgya, jellege, főbb területei

Előszó. 1. A kutatás tárgya, jellege, főbb területei Előszó 1. A kutatás tárgya, jellege, főbb területei A szlovákiai magyarság kétnyelvűvé válásának folyamatáról keveset tudunk, a témakört érintő munkák is csak nagyvonalakban adnak róla leírást. Nyilvánvaló,

Részletesebben

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Érettségi témakörök TÉMÁK 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322 Jeney János 1 NEMZETKÖZI TÉRKÉPTÁRI KUTATÁSOK (MAGYAR NÉPESSÉGTÉRKÉPEK) BEVEZETÉS A magyar népességtérképek a magyarországi levéltárak mellett számos külföldi levéltárban is találhatók. A doktori disszertációmban

Részletesebben

Gróf Esterházy János (1901-1957)

Gróf Esterházy János (1901-1957) Gróf Esterházy János (1901-1957) ESTERHÁZY JÁNOS életútjának főbb állomásai galathai gróf Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. Mírov, Csehország, 1957. március 8.) Csehszlovákia legjelentősebb

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A)

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) A Móricz Akadémia keretein belül lehetőségünk nyílt, hogy egy általunk választott témából prezentációval előadást tartsunk. Én a második

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády. 1.* Jozef Tiso és Karol Sidor 1939-ben ugyanazt a politikai funkciót töltötték be(nem egyidejűleg).

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády. 1.* Jozef Tiso és Karol Sidor 1939-ben ugyanazt a politikai funkciót töltötték be(nem egyidejűleg). Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Okresné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 7. ročník, školský rok 2014/15 Testové úlohy pre kategóriu C (9. ročník ZŠ a 4. ročník OG) Megjegyzés:

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Az I. világháborúban a gyõztes

Az I. világháborúban a gyõztes Határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem Az I. világháborúban a gyõztes nagyhatalmak az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország, Japán elõzetes egyeztetései után Párizsban, 1919.

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

História 2002-02. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

História 2002-02. Created by XMLmind XSL-FO Converter. História 2002-02 História 2002-02 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve. Tartalom 1....

Részletesebben

A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak

A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak Források Részlet az 1918. november 13 14-i aradi magyar román tárgyalások anyagaiból Jászi miniszter reflektál az elhangzott észrevételekre. Nagy hálával tartozik Maniu Gyulának azért a nyílt férfias állásfoglalásért,

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

I. fejezet KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN 1919 1939

I. fejezet KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN 1919 1939 Tartalom 5 Tartalom Az ismeretlen ismerős Kárpátalja... 15 I. fejezet KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN 1919 1939 1. A soknemzetiségű Magyar Királyság felbomlása... 19 1.1. Előzmények,

Részletesebben

OTTHONTALAN. Emlékkönyv. 60. évfordulójára 2007 KOMÁROM

OTTHONTALAN. Emlékkönyv. 60. évfordulójára 2007 KOMÁROM OTTHONTALAN Emlékkönyv a csehszlovák_ magyar lakosságcsere 60. évfordulójára 2007 KOMÁROM OTTHONTALAN OTTHONTALAN Emlékkönyv a csehszlovák_ magyar lakosságcsere 60. évfordulójára Szerkesztõ Molnár Imre

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban

Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban Korigény és korparancs napjainkban az informatika és az internet használata a közigazgatásban. Az Európai Uniót alapító

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Baik Gyula?? Baik Gyuláné (szül. Landsinger Gizella)? 1937? Schischa Ignác 1847 1910 Schischa Ignácné (szül. Österreicher Regina) 1870 1925

Részletesebben

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944. Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929. Apa.

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944. Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929 Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944 Mundszer??-? Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Apa Brandl Ferenc 1895

Részletesebben

A határ megindul, az ország nagyobb lesz

A határ megindul, az ország nagyobb lesz Sallai Gergely A határ megindul, az ország nagyobb lesz A csehszlovákiai magyar kisebbség és Magyarország kapcsolatainak diplomácia-, politika- és társadalomtörténeti vizsgálata az 1938. évi csehszlovákiai

Részletesebben

Zsidó tematikájú nyomtatványok a Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményéből

Zsidó tematikájú nyomtatványok a Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményéből 1 Gayer Veronika Zsidó tematikájú nyomtatványok a Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményéből Az alábbiakban közölt zsidó tematikájú dokumentumokat a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum Történelmi nyomtatványok

Részletesebben

Még tovább mesél a 233-as parcella

Még tovább mesél a 233-as parcella Még tovább mesél a 233-as parcella Ez év elején, arról írtam, hogy megoldódni látszik a Rákoskeresztúri Köztemető 233-as parcellájában elkapart egykori 56-osok sírjainak rendszeres ápolása, mert az erre

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

kor /ridor 2014. 1. szám kritika Deák, Ladislav: Hra o Slovensko. Slovensko v politike Maďarska a Poľska v rokoch 1938 1939.

kor /ridor 2014. 1. szám kritika Deák, Ladislav: Hra o Slovensko. Slovensko v politike Maďarska a Poľska v rokoch 1938 1939. Segeš, Dušan Hertel, Maroš Bystrický, Valerián (ed.) Slovensko a slovenská otázka v poľských a maďarských diplomatických dokumentoch v rokoch 1938 1939. [Szlovákia és a szlovák kérdés a lengyel és a magyar

Részletesebben

Az M0 keleti szektora és útépítési engedélyezési eljárása

Az M0 keleti szektora és útépítési engedélyezési eljárása Egy főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg, ő vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat - Budapesttől a mainál

Részletesebben

A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával

A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával NATO kiadvány Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság Honvédelmi

Részletesebben

A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok

A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok serege és az emlékezet címmel beadott pályázatára elnyert

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete VI. Tudományos Nyári Táboráról

Szakmai beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete VI. Tudományos Nyári Táboráról Szakmai beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete VI. Tudományos Nyári Táboráról Pályázati azonosító: 3508/01157 2014. július 11. és 13. között a Fiatal Levéltárosok Egyesülete immár hatodik alkalommal

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

AMagyar Nemzeti Tanácsot alkotó

AMagyar Nemzeti Tanácsot alkotó A szlovák önrendelkezés vitás kérdései AMagyar Nemzeti Tanácsot alkotó politikai pártok megállapodása alapján, az õszirózsás forradalom másnapján, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihály vezetésével alakult

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

A szlovák-magyar viták háttere

A szlovák-magyar viták háttere A szlovák-magyar viták háttere (Megjelent a Magyar Szemle 2007. decemberi számában) Hogyan lehet arcátlan pimaszság -nak nevezni, ha a Szlovákiai Magyar Koalíció megbékélési nyilatkozatot javasol a két

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1

Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1 Vértesy László PhD egyetemi tanársegéd, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1 Zinner Tibor a Legfelsőbb

Részletesebben

Sztálin 1944. december 16-i határozatának végrehajtása a Kárpát-medencében. BOGNÁR Zalán

Sztálin 1944. december 16-i határozatának végrehajtása a Kárpát-medencében. BOGNÁR Zalán 69 Sztálin 1944. december 16-i határozatának végrehajtása a Kárpát-medencében BOGNÁR Zalán Implementing Stalin s command No. 0060 (16 of December 1944) in the Carpathian Basin Immár talán köztudomású,

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi

Részletesebben

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50 Magyar külpolitika A tantárgy kódja: 7NK40NBK06M A tantárgy megnevezése (magyarul): Magyar külpolitika A tantárgy neve (angolul): Hungarian Foreign Policy A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944 1948)

Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944 1948) FORRÁSOK A csehszlovák földművelésügyi miniszter nyilatkozata a magyarok csehországi áttelepítésével kapcsolatban, 1946. november 15. A kormány épp ezekben a napokban tárgyal arról, hogy véglegesen megoldjuk

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Dr. Rothauser Lajos 1865 1944. Interjúalany. Menczel János 1926. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Dr. Rothauser Lajos 1865 1944. Interjúalany. Menczel János 1926. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Menczel Adolf 1852? Menczel Adolfné (szül.krausz Johanna) 1859 1945 Dr. Rothauser Lajos 1865 1944 Dr. Rothauser Lajosné (szül. Lengyel Irma)

Részletesebben

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

A csehszlovák legionáriusok 1914 1918-ban összefüggésben a Nagy Háború jellegével

A csehszlovák legionáriusok 1914 1918-ban összefüggésben a Nagy Háború jellegével 38 A csehszlovák legionáriusok 1914 1918-ban összefüggésben a Nagy Háború jellegével Tisztelt Történész-kollégák, Hölgyeim és Uraim! Amikor azon gondolkodtam, miként is tehetnék úgy eleget a rövidre szabott

Részletesebben

Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Pográny. Makkosjánosi. Nyékvárkony. Lakszakállas. Bodrogszentes.

Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Pográny. Makkosjánosi. Nyékvárkony. Lakszakállas. Bodrogszentes. Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati Érvénytelen pályázatok 2.6 1114/2008 Alapiskola és óvoda, Csáb Csáb 2.6 1015/2008 Körtvélyes Község Körtvélyes 2.6 1217/2008 2.6 1260/2008 2.6

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: ECOSYAL program Francia delegáció projektlátogatásai Időpont: 2014. augusztus 27 28. Helyszín: BDIVE területe 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

Mindszenty József és a csehszlovák magyar lakosságcsere

Mindszenty József és a csehszlovák magyar lakosságcsere MIKLÓS PÉTER Mindszenty József és a csehszlovák magyar lakosságcsere Mindszenty József (1892 1975) bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása többször fölemelte szavát az emberi jogok

Részletesebben

Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem

Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem Források Részlet Woodrow Wilson amerikai elnök felszólalásából a Párizsi Békekonferencia Főtanácsának 1919. június 10-i ülésén Brătianu román és Kramář cseh miniszterelnökök meghallgatása alkalmából Uraim,

Részletesebben

1912, 2. sz. p. 5278 eln. 1912. sz. H.M. körrendelet Frommer féle ismétlő pisztolyoknak a m. kir. csendőrségnél való rendszeresítése

1912, 2. sz. p. 5278 eln. 1912. sz. H.M. körrendelet Frommer féle ismétlő pisztolyoknak a m. kir. csendőrségnél való rendszeresítése 1 RENDELETI KÖZLÖNY A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG SZÁMÁRA 1912 1912, 1. sz. 1-6 p. 10407. Vb. Körrendelet Rendeleti Közlöny a m. kir. csendőrség számára című hivatalos lap életbeléptetése 1912, 2. sz. p.

Részletesebben