Politikai-hatalmi változások az első világháborútól a másodikig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Politikai-hatalmi változások az első világháborútól a másodikig"

Átírás

1 31 Az első világháborút követő események Az első világháború politikai, katonai és gazdasági következményei Európa, az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül pedig a Mátyusföld számára sorsdöntő változást jelentettek. A háború kitörésével véget ért egy viszonylag boldog és hosszú ideig tartó békekorszak, amely lehetővé tette a térség dinamikus és folyamatos fejlődését. A háború idején a szemben álló felek háborús céljaiknak megfelelően konkrét politikai elképzeléseket, terveket dolgoztak ki, amelyek reményeik szerint a győzelem utáni politikai elrendezés alapelveit tartalmazták. Az Osztrák-Magyar Monarchia jövőjével kapcsolatban különböző nézetek láttak napvilágot, és 1916-tól már egyre inkább elfogadták azt a gondolatot, hogy a Monarchiát szét kell rombolni, a helyén pedig új, nemzeti államokat kell létrehozni májusában Anglia, Franciaország és Amerika úgy értelmezte, hogy a Monarchia egyre inkább Németország politikai befolyása alá kerül, így Közép- és Délkelet-Európában elveszíti azt a politikai-hatalmi kiegyensúlyozó szerepet, amelyre sok nagyhatalom még 1917/18-ban is alkalmasnak találta. A háború utolsó éve 1918 nagy megpróbáltatásokat hozott a civil lakosságnak is. Térségünkben kiéleződött a belpolitikai helyzet. Sok mátyusföldi településen forradalmi hangulat alakult ki, így például Alsószeliben, Nádszegen és Zsigárdon a fosztogaló tömeg szembefordult az államhatalmat képviselő személyekkel. Galántán és Szeredben a társadalom alsó rétegeiben zsidóellenes érzelmek törtek a felszínre. A kialakuló fosztogatások ellen karhatalmi alakulatok léptek fel. A politikai változások hatása a régióra Az Európában 1918 őszén bekövetkező politikai változások jelentős hatással voltak a térségre is, de Mátyusföld lakossága ebből keveset sejtett október 23-án Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek vezetője gr. Károlyi Mihály volt október 28-án Prágában kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. Budapesten ezután október én győzött az őszirózsás forradalom, végül 1918 novemberében kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. A budapesti események hatására a Felvidék nagy részén helyi nemzeti tanácsok alakultak, amelyek célja, hogy befolyásolják a helyi közigazgatást. Így például november 3-án Vágsellyén, november 4-én Galántán és Taksonyon jött létre a helyi nemzeti tanács. A térségben élő szlovákság is létrehozta saját nemzeti tanácsait őszére nyilvánvaló lett, hogy a Monarchia elvesztette a háborút. Ennek következtében, amikor november 3-án a Monarchia képviselői I. világháborús emlékmű Taksonyon aláírták a fegyverszünetet, ez az államalakulat gyakorlatilag már megszűnt. Az antanthatalmak és a Károlyi-kormány képviselői november 13-án aláírták a belgrádi fegyverszüneti egyezményt, amely a történelmi Magyarország délkeleti határain megállapította a demarkációs vonalat. Ez az egyezmény nem foglalkozott az északi határokkal, a területeket a békekonferencia döntéséig magyar kézen hagyta, de az antant nem adott garanciát a nemzetiségi területek idegen megszállásának megakadályozásában, ami az elkövetkező hónapok sarkalatos problémáját okozta. A csehszlovák kormány francia támogatással megkezdte a Felvidék katonai megszállását, így akarta kész tények elé állítani a magyar kormányt és a nagyhatalmakat is, még a béketárgyalások megkezdése előtt. A prágai kormány azonban nem rendelkezett megfelelő fegyveres erővel, hadianyaggal, így a mai Szlovákia cseh megszállása inkább ösztönös volt, nélkülözött minden hadászati előkészületet. A mai Szlovákia katonai megszállását egy kisebb katonai csoport kezdte meg Holics térségében November 1-jén; november 4-én elfoglalták Malackát, majd november 8-án átmenetileg a Mátyusföld északi részén található Nagyszombatot is. A szlovák nemzetiségi törekvések a Mátyusföldön 1918 utolsó hónapjaiban Szered kivételével nem éreztették a hatásukat. A közrend fenntartása érdekében fegyveres polgárőrségek alakultak november elején, elsősorban a frontról hazatért tartalékos katonatisztekből, a Mátyusföld több településén is: Nagymácsédon, Nagyfödémesen, Diószegen, Galántán, Taksonyon, Vágsellyén, Tornócon,

2 32 Deákiban, Pereden, Farkasdon, stb. Az antant támogatásával 1919 decemberében folytatódott a Felvidék megszállása a cseh és szlovák katonaság, valamint a csendőrség részéről, elfoglalták Nyitrát majd Kassát is december 6-án Budapesten Csehszlovákia és Magyarország aláírta a Bartha-Hodža féle megállapodást. Ez szerint megvalósult a magyar egységek kivonása az országból, és a fegyveres erők nagyrészt az etnikai határt figyelembe véve foglalták el új pozícióikat. Valószínű, hogy Milan Hodža szlovák politikus a megegyezést taktikai indokkal írta alá. Az volt a célja, hogy a csehszlovák kormány időt nyerjen, és így megakadályozza egy esetleges népszavazás lehetőségét a Felvidékkel kapcsolatban. A magyar csapatok Galántától északra, a Nagymácséd-Gány-Vága vonalon építették ki állásaikat. A térségben december 11-én fegyveres összetűzésre került sor, amikor az előrenyomuló csehszlovák legionáriusokat a nagymácsédi nemzetőrök és a honvédek állították meg. December elején Magyardiószeg határában került sor kisebb katonai összetűzésre. A megyei önkormányzat törvényhatósági bizottsága csak december 16-án utasította el Csehszlovákia megalakulását kimondó törvényt és csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanácshoz. A háború győztes hatalmai december 23-án adták át a Károlyi-kormánynak az ún. Vix-jegyzéket, amelyben meghatározták a demarkációs vonal végső formáját. Ez a vonal a Hodža-Bartha-féle egyezménynek Clemenceau utasítására létrejött módosításával jött létre, mely nem az etnikai határt, de a Duna és az Ipoly folyók vonalát követte. Ezzel a csehszlovák egységek szabad utat kaptak a Mátyusföldre való bevonuláshoz. Pozsonyt a csehszlovák egységek január 1-jén foglalták el. Mátyusföld katonai megszállása a csehszlovák egységek által 1918 decembere és 1919 januárja között történt. Mátyusföld területét Pozsony és Nyitra térségéből közelítették meg. Voltak települések, ahol a község vezetése megtiltotta a legionáriusokkal szembeni fegyveres ellenállást, és olyan is, ahol dobszóval hívták fegyverbe a fegyverviselt helyieket. Csehszlovák és olasz legionáriusok január 6-án elfoglalták Diószeget, majd bevonultak a járási székhelyre, Galántára is. Pereden, Tornócon, Vágfarkasdon, Nagymácsédon csatározásokra is sor került, Felsőszelit január 7-én foglalták el januárjában Nagymácséd lakosai harcoltak a csehszlovák katonasággal, a vágaiak pedig csak január végén tették le a fegyvert. Fegyveres összecsapások voltak Vágsellye térségében, amit január 7-én foglaltak el és Deákin is. A Galántától délre eső falvakat is január 7-én szállták meg. A katonai megszállás után a térségben a közrend fokozatosan helyreállt. A mátyusföldi magyarok nagy része a kialakult helyzetet békésen fogadta, a trianoni békeszerződésig átmenetinek tekintette, és nem gondolt arra, hogy a katonai megszállás majd országváltást is eredményez június 2-án, amikor a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege elfoglalta Érsekújvárt, átmenetileg a Mátyusföldön is hatalmi vákuum jött létre. Felsőszeliben a tömeg lefegyverezte a járőröző katonákat, Vágán pedig a lakosok tüntetéssel fejezték ki nemtetszésüket a csehszlovák katonai megszállással szemben. A párizsi békekonferenciát követő események A bélyegeken Masaryk, Beneš és Štefánik arcképei láthatók Az I. világháborút lezáró párizsi békekonferencia június 12-én döntött a végleges csehszlovák-magyar határról, majd az június 4- én aláírt trianoni békeszerződés jogilag is rögzítette a történelmi Magyarország felbomlását. Ezzel végleg eldőlt, hogy Mátyusföld az utódállam, Csehszlovákia része lesz. A békeszerződést a magyar közvélemény, a politikai elit hatalmas tragédiaként, borzalmas igazságtalanságként élte meg, amit nem tudott elfogadni, annak felülbírálására törekedett. Csehszlovákia soknemzetiségű ország volt, belpolitikáját nagyrészt a csehszlovakizmus ideológiája határozta meg, ami szerint csak csehszlovák nemzet létezik, a szlovák pedig nem önálló nemzet, hanem a csehszlovák nemzet része. Ez az elmélet az ország szláv jellegét próbálta kihangsúlyozni és erősíteni, a fő cél az asszimiláció volt. Gazdasági téren ez volt a célja a földreformnak is április 16-án elfogadták az ún. lefoglalási (kisajátítási) törvényt. Ennek értelmében, az országban négymillió hektárnyi földterületet foglaltak le a földreform céljaira. A kisajátított területek 78 80% -át főleg cseh, szlovák vagy egyéb szláv telepesek kapták azzal a

3 33 céllal, hogy így megváltozzon a Felvidék magyarlakta területeinek etnikai jellege. Itt belső telepítésről volt szó, a földterületek nagy részét cseh és szlovák telepesek (kolonisták, legionisták) kapták. Magyar nemzetiségű személyek a kisajátított mezőgazdasági földterületek alig 21% -át kapták. A magyar nemzetiségű földbirtokosok kezében az előző tulajdonuk alig 20% -a maradt, és a kiosztott földekből a magyarságnak csak 7,4% -a részesült. Az adott korszak gazdasági rendeleteinek az volt a célja, hogy a Felvidéken szétverjék a létező és működő gazdasági szerkezetet, a gazdaság ne maradjon magyar kézben, hanem azt a csehek vagy a szlovákok vegyék át. A kolonizáció keretén belül 1929-ig az országban 51 kolónia létesült, 1319 gazdasággal. A csehszlovák állam asszimilációs törekvéseivel kapcsolatban meg kell említeni a Slovenská liga tevékenységét, amelynek alapszabályzatát 1920-ban fogadták el. Fő célja a szlovák iskolahálózat kiépítése a Felvidéken, hogy ezáltal északról lefelé, déli irányba fokozatosan leszorítsák az etnikai és nyelvi határt, majd a kolonisták, a telepesek segítségével megtörjék a magyarság etnikai egységét novemberében, az első bécsi döntéskor a mai Dél-Szlovákia területén 277 szlovák kisebbségi iskola működött. A Slovenská liga hivatalosan 1945-ben fejezte be tevékenységét, hogy szerepét majd az állam vegye át. Szlovenszkói magyar pártok A Csehszlovák Köztársaság soknemzetiségű állam volt, jelentős számú magyar kisebbséggel, 1920-ra itt kialakult a két legjelentősebb magyar párt: az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) és az Országos Magyar Kisgazda és Földműves Párt (1925-től Magyar Nemzeti Párt - MNP), rajtuk kívül még voltak kisebb magyar pártok is. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) 1919-ben alakult meg. Elnöke először Lelley Jenő volt, majd 1925-től Szüllő Géza, 1932-től gróf Esterházy János lett. Az OKP politikájában a csehszlovák államisággal szemben negativista álláspontot képviselt. Jellemző volt a magyar katolikus klérus befolyása a pártban, amely politikájában a katolikus lakosságra támaszkodott. A két világháború közötti második legjelentősebb szlovákiai magyar párt a Magyar Nemzeti Párt volt. Programjában szerepelt a földreform végrehajtása. Hasonlóan, mint az Országos Keresztényszocialista Párt, ez a párt is határozottan fellépett a szlovák nemzetiségű lakosság Dél-Szlovákiába való telepítése ellen. Szavazóbázisát a főleg protestáns vallású lakosság alkotta. Az MNP elnöke 1920-tól Szent-Ivány József, 1933-tól Jaross Andor volt. A különböző pártok az 1920-as években létrehozták községi, járási, megyei alapszervezeteiket, így a mátyusföldi településeken is létrejöttek a különböző pártok alapszervezetei. Általánosságban elmondható, hogy a felvidéki magyar pártok a két világháború közötti időszakban a különböző választásokon jól szerepeltek, a magyarlakta falvakban ők domináltak ben az OKP elnökségének ótátrafüredi ülésén gróf Esterházy Jánost választották a párt elnökévé. Az OKP és MNP egyesülésére az június 21-én az érsekújvári tanácskozáson került sor. A párt az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (röviden: Egyesült Magyar Párt) nevet vette fel, ügyvezető elnöke gróf Esterházy János lett. Az új párt erélyesebb nemzeti politikát folytatott, követelte a szlovákiai magyarság önrendelkezését. Az első bécsi döntésnek köszönhetően, amit november 2-án írtak alá, Dél-Szlovákia nagy része Magyarországhoz került, ezután az Egyesült Magyar Párt feloszlott, 1940-ben a visszacsatolt területeken egyesült a Magyar Élet Pártjával. Az március14-én létrejött első szlovák államban pedig a Szlovenszkói Magyar Párt néven tevékenykedett tovább. A baloldali pártok közül a szociáldemokrata pártnak, majd felbomlása után Csehszlovákia Kommunista Pártjának volt viszonylag nagy támogatottsága. A Köztársasági Magyar Földműves Párt a Hodža-féle agrárpárt magyar tagozatának számított. Gróf Esterházy János A müncheni egyezmény és az első bécsi döntés politikai következményei a Mátyusföldön Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések láncolata, a versailles-i békerendszer nagymértékben megváltoztatta Európa politikai térképét. A soknemzetiségű birodalmak, mint például az Osztrák-Magyar Monarchia is, megszűntek. Területén utódállamok jöttek létre, ezek egyike volt Csehszlovákia. A trianoni békeszerződés következtében felbomlott a történelmi Magyarország, amelynek jelentős területeket kellett átadnia a szomszédos államoknak, ahová ezáltal jelentős számú magyar is került.

4 34 Magyarország így a térség egyik leghomogénebb nemzetállamává vált, míg Csehszlovákia soknemzetiségű ország lett. A háború vesztesei nem fogadták el az általuk igazságtalannak ítélt békeszerződéseket, hanem azok felülbírálására, revíziójára törekedtek. A revíziós törekvések főleg Németországra, de Magyarországra is jellemzőek voltak. Miután Németországban 1933-ban Hitler hatalomra került, fokozatosan megváltozott a német külpolitika, agresszívabb lett. Hitler fő célja, hogy felszámolja a versailles-i békerendszer Németországot korlátozó rendelkezéseit, megtörje Franciaország nagyhatalmi helyzetét, és egy birodalomban egyesítse az Európában elő németeket. Ennek érdekében területi követelései voltak a környező államokkal, főleg Csehszlovákiával szemben. A problematikus német és szlovák nemzeti követeléseken kívül 1938-tól egyre nagyobb figyelem összpontosult a szlovákiai magyarság helyzetére is. A magyar diplomácia egyrészt arra törekedett, hogy Csehszlovákiától békés úton szerezze meg az etnikailag magyarlakta területeket, amit optimális esetben a nyugati nagyhatalmak is elismernének. Másrészt nem mondott le a területi, teljes revízióról sem, ami Szlovákia és Kárpátalja visszacsatolását jelentette volna márciusában megvalósult az Anschluss, Ausztriát Hitler Németországhoz csatolta. Ez az esemény Csehszlovákiában jelentősen kiélezte a belpolitikai helyzetet, május 21-én elrendelték a részleges mozgósítást. Ebben a feszült politikai helyzetben zajlottak az országban az utolsó községi választások június elején. Itt az Egyesült Magyar Párt (EMP, Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt) a Mátyusföld községeiben rendkívül jó eredményt ért el, ugyanis 30%-kal több szavazatot kapott, mint az 1935-ös képviselő-választáson. A választások után, 1938 nyarán minden járásban életbe lépett az a védelmi előírás, ami a közrend felbomlása esetén volt érvényes. Ennek értelmében a járásban található középületek és fontos objektumok védelmét a csendőrség, a rendőrség, a sorkatonaság és a társadalmi szervezetek látták el. A társadalmi szervezetek közül többen fegyveres feladatokat láttak el, ilyen volt például a Sokol, amely Galántán, Szeredben és Szencen tevékenykedett, a Nemzeti Gárda Galántán, az Orol pedig Szeredben. A közrend és a fegyveres szolgálat biztosításában részt vettek továbbá azok a szlovák telepesek (kolonisták) is, akik a földreform során kerültek a járásba. A nyugati nagyhatalmakat, főleg Angliát és Franciaországot ebben az időben az ún. megbékéltetési politika jellemezte Németországgal szemben. Ennek alapján a német követeléseket bizonyos mértékig megalapozottnak tekintették. Így, a kiélezett csehnémet probléma megoldására több javaslatot is megfogalmaztak, amit azonban Németország rendszeresen elutasított, ez tovább élezte a politikai helyzetet őszén a csehszlovák állam a rendkívüli állapotra hivatkozva szigorú biztonsági lépéseket tett. Ezek szerint a Galántai járásban például 341 személyt tartottak megfigyelés alatt, akiknek kb. 95%-a magyar többségű, vagy színmagyar községekből származott. Az egyes politikai pártok különbözőképpen reagáltak a kialakult bel- és külpolitikai helyzetre. A szlovák autonomisták Vágsellyén szervezett gyűlésükön és Szeredben követelték a szlovák nemzet önrendelkezését. Az Egyesült Magyar Párt eleinte kiváró álláspontra helyezkedett, majd szeptember 17-én hivatalos határozatban követelte a magyar kisebbség számára az önrendelkezési jogot. A kiélezett külpolitikai helyzetben végül Olaszország vezetője, Mussolini lépett fel közvetítőként. Az ő javaslatára szeptember 29-én négyhatalmi konferencia ült össze Münchenben, ahol Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország képviselői döntöttek Csehszlovákia sorsáról. Hitler megkapta az általa követelt Szudéta-vidéket. Ez a döntés hatalmas megrázkódtatást jelentett a cseh politikai elit és a közvélemény számára is. A müncheni egyezmény kitért a szlovákiai magyar kisebbség kérdésének a rendezésére is, előírta, hogy Magyarország kétoldalú tárgyalásokon rendezze vitáját a prágai kormánnyal. Ellenkező esetben a négy nagyhatalom fog majd dönteni ebben a kérdésben. Erre végül is nem került sor, mert az angol és a francia kormány nem vett részt a maradék Csehszlovákia további szétdarabolásában, mivel kinyilvánították érdektelenségüket ebben a kédésben. A döntés jogát később átengedték Németországnak és Olaszországnak. A müncheni döntés után a csehszlovák hatóságok még szigorúbb biztonsági intézkedéseket hoztak, és a közrend fenntartása érdekében újabb katonai erősítések jöttek erre a területre. A járás magyar falvaiba és Vágsellyére katonák és csendőrök érkeztek, hasonló volt a helyzet a Galántai járásban is. Október elején a magyar települések jelentős része békés tüntetéseken követelte Mátyusföld visszacsatolását Magyarországhoz. Sok helyen ezek spontán megmozdulások voltak, de többször az Egyesült Magyar Párt helyi vezetőinek is fontos szerepük volt az eseményekben. Október elején tüntetések voltak Szencen, amit a karhatalom feloszlatott. A következő napokban a nagyobb településeken a tömegek

5 35 követelték a békés revíziót. Nagyfödémesen, október 4-én a tüntetés során a csendőrök erőszakot alkalmaztak, majd egy incidens után a tömegbe lőttek, aminek két sebesült lett az eredménye. Az október elején folyó mátyusföldi megmozdulásokra az országban eluralkodó csehellenes hangulat volt jellemző, főleg a cseh és a morva telepesekkel szemben. Szlovákellenes magatartással csak kevés helyen lehetett találkozni október 6-án Zsolnán a szlovák pártok bejelentették Szlovákia autonómiáját, így létrejött a szlovák kormány, amelynek elnöke Jozef Tiso lett október 9-én Komáromban megkezdődtek a csehszlovák magyar tárgyalások. Itt Csehszlovákiát a területileg érdekelt, autonóm Tiso-kormány képviselte. Mivel néhány fontos részletben nem tudtak Horthy Miklós megegyezni, például a szlovák fél nem volt hajlandó figyelembe venni a valós etnikai helyzetet, ezért német-olasz döntőbíráskodásra került sor november 2-án Bécsben a két ország külügyminisztere, Ribbentrop és Ciano döntöttek arról, hogy az új határok kijelölésénél figyelembe veszik az etnikai elvet. Ennek köszönhetően a Mátyusföld 53 települése visszakerült Magyarországhoz. Galántára november 10-én érkeztek meg a magyar katonák. A visszacsatolás tényét a térség lakossága örömmel fogadta, a döntőbíróság határozatát Trianon korrekciójaként fogta fel. Az euforikus közhangulat azonban 1939 tavaszára fokozatosan csökkent, megjelentek a problémák is. A Csehszlovákiához képest elmaradottabb társadalmi és gazdasági viszonyok sok gondot okoztak március 14-én létrejött a Szlovák Állam. Fokozódott a nemzetközi feszültség, ami végül elvezetett a második világháborúhoz ( ). A második világháborúval kapcsolatos történések a régióban Jozef Tiso Andrej Hlinka A mátyusföldi zsidóság megpróbáltatásai A második világháború során Németország és szövetségesei megsemmisítették az európai zsidóság nagy részét. A Holocaustnak (németek Endlösung szóval jelölték, ami végső megoldást jelent) Európában közel 6 millió zsidó áldozata volt. A Szlovák Állam ( ) területéhez tartozó Szered katonai létesítményeiben 1941 szeptemberében zsidó gyűjtőtábort hoztak létre, amely 1942-ben koncentrációs központtá alakult. Ebbe a táborba a Szlovák Állam nyugati részéből deportálták a zsidókat. Kapacitása 1200 fő volt, de voltak időszakok, amikor 4000 embert is besűrítettek a táborba. Eredetileg munkatáborként jött létre asztalos, textil, kalapos és bőrfeldolgozó műhelyekkel rendelkezett, de gyermekek számára játékokat is gyártottak és 1944 között ebből a táborból személyt deportáltak vonatszerelvényeken Auschwitzba, Sachsenhausenbe, Ravensbrückbe és Terezínbe, ahol közülük több mint 10 ezren pusztultak el. Az utolsó szerelvény 1945-ben hagyta el a várost, egy nappal a szovjet csapatok bevonulása előtt. A gyűjtőtábor egykori területe ma a pozsonyi székhelyű Zsidó Kultúra Múzeum tulajdona. Magyarországon a német megszállás után, 1944 tavaszán kicsúcsosodtak a zsidóság elleni atrocitások, melyek a zsidóság elkülönítésével, a gettósítással kezdődtek. Egyes városokban a gettót a zsidónegyedben hozták létre, vagy megfelelő vasúti eszközökkel rendelkező központokban gyűjtötték össze a zsidókat, hogy a bevagonírozás és az elszállítás könnyen megoldható legyen. A galántai gettóban, amelyet a zsinagógában és környékén rendeztek be, kb helyi és 600 környékbeli zsidót különítettek el, akiket az újvári gyűjtőtáborba vittek. A leventeintézmény Magyarországnak a trianoni békeszerződés után nem engedélyezték a hadkötelezettségen alapuló hadsereget. Ezért hozták létre a levente-

6 36 intézményt, amely az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartása helyett katonai előképzés volt. A leventeképzés kezdetben a testedzésre helyezte a hangsúlyt, de kialakította a tudatos nemzeti érzést is ben a nyilasok céljaik szolgálatába állították a leventéket, katonai munkaszázadokba szervezték őket. Ők képezték az újonnan létrehozott nemzetőrség alapját. A német hadvezetés végül saját céljaira használta fel a leventéket, tízezrével vitték ki őket az országból. A fiatal leventék nagy része a nyugati hatalmak, illetve orosz hadifogságba került, és csak a háború után térhettek vissza szülőföldjükre, de a háborús eseményekben közülük sokan életüket vesztették. Emlékükre december 7-én a Budai Várban emléktáblát avattak. A térség számára a második világháború sok borzalmat okozott, nagy áldozatokkal járt, de a háború befejezése még nem vetett véget a mátyusföldi magyarság szenvedéseinek. Politikai-hatalmi változások a Mátyusföldön 1945 után A felvidéki magyarság második világháború utáni sorsát tragikusan befolyásolta az a tény, hogy a Németország ellen harcoló nagyhatalmak elfogadták a londoni emigrációban működő csehszlovák kormány politikai elképzeléseit, ami szerint Csehszlovákiát a müncheni egyezmény előtti határaiban újítják fel, elutasítván így nemcsak a müncheni egyezményt, hanem az I. bécsi döntést is. Az újjáalakuló Csehszlovákia bel- és külpolitikáját nagymértékben a régi-új elnök, Eduard Beneš határozta meg. Politikája a müncheni egyezmény jóvátételének a politikájaként is értelmezhető, fő célja annak érvénytelenítése. Elképzelésének egyik alapelve egy egységes szláv nemzetállam, a csehek és a szlovákok államának a létrehozása, amelyben nem volnának kisebbségek. Így alakult ki a kisebbségek kitelepítésének az eszméje. Ennek keretében a csehszlovák politika csaknem négymillió lakost, németeket és magyarokat szándékozott kitelepíteni. Ez a terv tragikusan érintette a Szudéta-vidéken élő németeket, és nemcsak a mátyusföldi, hanem az egész felvidéki magyarságot is április 5-én a csehszlovák kormány Kassán elfogadta azt a kormányprogramot, amely az új köztársaság meghatározó dokumentuma lett. A német és a magyar kisebbségnek azonban rengeteg szenvedést okozott, ugyanis háborús bűnösökké nyilvánította őket. A Kassai Kormányprogram kimondta, hogy csak az igazoltan antifasiszta német és magyar személyek kaphatnak állampolgárságot. A többi magyar és német személytől megvonták az állampolgárságot és az állampolgári jogokat, a magyar és a német tulajdonban lévő földek állami tulajdonba mentek át. A kormányprogram elrendelte a német és magyar iskolák azonnali bezárását nyarán, a potsdami konferencián a második világháború győztes nagyhatalmai támogatták azokat a csehszlovák kérelmeket, amelyek a németek kitelepítését szorgalmazták. Ezzel egyidőben a nyugati nagyhatalmak elutasították a magyarok eltávolítását az országból, ezt az elképzelést a Szovjetúnió viszont támogatta. A csehszlovák politikai elit a nyugati hatalmak támogatása nélkül, saját maga kezdte meg a magyarkérdés megoldását. Ezeknek a nacionalista céloknak a megvalósítását az elkövetkező időszakokban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények szolgálták. A felvidéki, így a mátyusföldi magyarság számára a Beneš elnök által augusztus 2-án kiadott elnöki dekrétumnak katasztrofális következményei voltak. Megfosztották őket állampolgárságuktól, az állami alkalmazottakat elbocsátották, betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, stb. A rendeletek szinte az élet minden területén rendkívül hátrányosan érintették a magyarságot. A Beneš-dekrétumok szellemében a szláv nemzetállam létrehozását több lépésben akarták megvalósítani. Az első módszer a magyarok csehországi közmunkákra való hurcolása, deportálása volt. Szlovákia délnyugati területeiről már 1945 őszén több mint kilencezer magyart vittek mezőgazdasági munkákra. A szudétanémetek kitelepítését követően ismét megkezdődtek a deportálások, amelyek november 19- től tartottak február 25-ig. Ebben az időszakban 44 ezer felvidéki magyart deportáltak, férfiakat, öregeket, gyerekeket, nőket egyaránt. Az akció megvalósítását a hadsereg segítette. A második módszer a lakosságcsere volt. A csehszlovák vezetésben ez az ötlet azután merült fel, miután a potsdami konferencia elutasította a magyarok kitelepítését. A Szovjetunió támogatásával rábírta a

7 37 magyar kormányt arra, hogy február 27-én aláírja a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt. Ennek értelmében, a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. A lakosságcsere április 12-én kezdődött a mátyusföldi magyarok és a dél-alföldi szlovákok kicserélésével, és 1949 januárjáig tartott. A rendelkezésünkre álló adatok szerint magyarnak kellett elhagynia hazáját, míg Szlovákiába szlovák települt át. A lényeges különbség abban volt, hogy a Magyarországra kitelepítettek arányát a szlovák hatóságok határozták meg, és általában a módosabb gazdákat jelölték ki, addig szlovák részről az áttelepülés önkéntes volt. A harmadik módszer a reszlovakizáció volt, ami júniusában kezdődött. A deportálások és az áttelepülések miatt megrémült magyarságot ezzel akarták végleg megtörni. A reszlovakizáció visszaszlovákosítást jelent, ez szerint az előző századokban elmagyarosodott szlovákoknak lehetőséget adtak arra, hogy visszatérhessenek az anyanemzethez. Az elv nem volt új, már 1918 után kigondolták, de csak a második világháború után Komlószedésen a kitelepítettek alkalmazták széles körben. A reszlovakizáltaknak lehetővé tették, hogy visszakapják állampolgárságukat, vagyonukat, földjeiket, és így elkerülték a deportálást és a kitelepítést. A reszlovakizáció során 719 településről személy kérte a szlovák nemzetiség megadását. Ebből összesen személyt nyilvánítottak szlováknak. Habár ez tekinhető a nacionalisták legsikerültebb akciójának, ez okozta a legkisebb kárt a magyar nemzetrészben, mert a szlovákságot felvállaló tömegek érzéseikben magyarok maradtak, és így a szlovákiai magyarság folytonosságának a biztosítékai maradtak Szlovákiában. A Központi Reszlovakizációs Bizottság 1948 szeptemberéig folytatta tevékenységét. A csehszlovák kormány április 8-án a reszlovakizációt érvénytelennek nyilvánította. A megtorló intézkedések jelentős mértékben kihatottak a Mátyusföld magyarságára is. A háború befejezésével fokozatosan sor került az államhatalmi szervek kiépítésére a Galántai járásban is, létrejöttek az ún. nemzeti bizottságok, amelyeknek között feladatai közé tartozott többek között a felvidéki magyarság csehországi kitelepítése, deportálása és a csehszlovák-magyar lakosságcsere. A deportálások első szakasza a Galántai járást csak részben érintette. A járás egyes falvainak krónikái, vagy a történetüket feldolgozó kiadványok csak Nádszeget, Tallóst, Alsó- és Felsőszelit említik, ahonnan a háború után közmunkára vitték el a falu lakosságát. Nádszegen szeptember 19-én fegyveres összetűzésre került sor a nagymegyeri helyőrség három katonája és a békés lakosság között. A tallósi krónika szerint 1945 szeptemberében 30 férfit vittek Csehországba. Alsószeliből 1945 őszén 30 személyt vittek el, Felsőszeliből 1946 augusztusában 25 férfit vittek kényszermunkára. A deportálások második szakasza, 1946 októbere és 1947 februárja között már jóval nagyobb mértékben érintette a mátyusföldi magyarságot. A mai Dél- Szlovákia 393 településéről személyt vittek csehországi kényszermunkára, a deportálások végrehajtására speciális katonai és rendőri parancsnokságokat szerveztek Galántán és Vágsellyén is. A Galántai járás a deportáltak rangsorában kiemelt helyen állt, innen a levéltári adatok alapján 3550 személyt vittek el, míg a Vágsellyei járásból 2774 személyt deportáltak. A Szlovákiából deportált gazdasági egységek 14,98%-át, és a személyek 14,52%-át a Galántai járás magyarsága tette ki. A kitelepítettek többsége a Podbořany-i járásba került

8 38 Vadkerty Katalin és további szerzők úttörő munkásságának köszönhetően tárgyilagos áttekintést kaphatunk erről a korszakról. A levéltári adatok szerint a hatóságok egy-egy falu körbezárásánál tagú katonai és rendőri alakulatokat vetettek be. Például, Vezekény és Tallós esetében február 11-én a katonai és rendőri egységek zárták körül a két falut. A deportálásokra kijelölt személyeket a galántai vasútállomásra szállították, majd a vezekényieket innen indították útnak február 13-án, a tallósiakat pedig február 15-én. A szerelvények tehervagonokból álltak, és minden szerelvényhez egy vagy két személyvagont is kapcsoltak. Ezekben helyezték el a gyerekeket, betegeket, illetve a kismamákat. Ezekben a vagonokban a legtöbb esetben volt fűtés, de a szerelvények minden vagonját fűteni kellett volna, mert 1947-ben rendkívül hideg tél volt, és ilyen körülmények között indították őket Csehországba. Rendkívül kegyetlen állapotok voltak ezek, mert sokszor előfordult, hogy azokat a teherautókat, amelyek a deportáltakat a vasútállomásokra szállították, befújta a hó, és csak úgy tudták ezeket az embereket kiszabadítani, hogy a környező falvak férfi lakosságát a karhatalom kivezényelte a közutak megtisztítására február 7-én és 8-án Vízkelet, Kosút és Hidaskürt falvakból zajlott a kitelepítés. A vízkeletieket szállító teherautók is elakadtak a hóban, és ezután rendőri segítséggel 120 férfit hajtottak ki a Galánta- Vízkelet közötti szakaszra, hogy kiszabadítsák az embereket, miközben Vezekény és Tallós községben is folyt a deportálás. A nádszegieket és a királyrévieket szállító teherautók február 19-én megrekedtek Királyrév és Alsószeli között a nagy hófúvásban, és csak február 20-án sikerült kiszabadítani a hó fogságából az embereket, akik majdnem halálra fagytak. A Galántáról és Vágsellyéről indított transzportok első állomása Břeclav volt, a cseh-szlovák határon. Itt a rendőrök minden vagont ellenőriztek, s a szállítás közben megfagyott emberek, főleg a kisgyermekek holttestét elszállították. A felvidéki magyarok Csehországba való telepítésével párhuzamosan Szlovákiában megvalósult a belső telepítés, kolonizáció, amikor a kitelepített magyarok helyébe szlovák telepesek érkeztek, főleg Közép-Szlovákiából. Ezen kívül, a magyarlakta járásokba ún. bizalmiakat küldtek, akiket a magyaroktól elkobzott vagyon kezelésével bíztak meg. A Galántai járás területén már 1946 novemberében megjelentek a közép-szlovákiai települések képviselői, hogy Vágkirályfán, Sókon és Szelőcén tanulmányozzák a letelepedés lehetőségeit. Az eredeti tervek szerint a Galántai járásba Miaváról és környékéről, a Vágsellyei járásba pedig Trencsénből és környékéről terveztek szlovák lakosságot betelepíteni. A Galántai járás 11 községébe 242 bizalmi érkezett, ebből 25 távozott. Ugyanez volt a helyzet a Vágsellyei járásban is, 7 község 204 bizalmit kapott, közülük 110 önként távozott februárjában megszűntek a deportálások, és megkezdődött Csehszlovákia magyartalanításának következő változata, a lakosságcsere. Megszervezésében fontos szerepe volt a pozsonyi székhelyű Szlovák Telepítési Hivatalnak, amely megszervezte a neki alárendelt kisebb hivatali egységeket, a Körzeti Telepítési Hivatalt Galántán, Vágsellyén, Dunaszerdahelyen, stb. Feladatuk a lakosságcsere megszervezése Csehszlovákia és Magyarország között, a kitelepített lakosság vagyonának a kezelése, az országba betelepülők elhelyezése és birtokhoz juttatása. A lakosságcsere Szlovákiában, így a Galántai és a Vágsellyei járásban is két szakaszban történt. Az első szakaszban április 12. és június 12. között személyt hurcoltak el erőszakosan, és 6000 magyar települt önként Magyarországra. A második szakasz szeptember 1. és december 20. között zajlott le. A Galántai járásból országosan is az első vonatszerelvény április 12-én indult a diószegi vasútállomásról Magyarországra, az utolsó pedig december 8-án a vágsellyei, negyedi és a farkasdi vasútállomásról. Ebben az időszakban a Galántai járás területéről 209 szerelvényben 9667 személyt telepítettek ki. Összegzésként elmondható, hogy a felvidéki magyarság deportálása, majd a lakosságcsere hozzájárult a Dél-Szlovákiávban élő magyarság jelentős etnikai meggyengítéséhez, és a korabeli csehszlovák politikai vezetők a reszlovakizációval folytatták ezt a politikát. Mátyusföldön, pontosabban a Galántai járásban személy, a Vágsellyeiben pedig személy nyújtotta be reszlovakizációs kérelmét. A reszlovakizáltak nagy része az évi népszámáláskor még szlováknak vallotta magát, de később többen visszatértek magyar nemzetiségükhöz. A mátyusföldi településeken lezajlott néhány meghatározó esemény 1914 és 1948 között Az első és a második világháború rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta a Mátyusföld gazdasági, társadalmi fejlődését. Az első világháborúban a falvakban besorozták a katonaköteles férfiak nagy részét, akik hősiesen harcoltak a frontokon (Doberdónál, az Isonzó és a Piave folyók mentén). Közülük sokan

9 39 estek el a háborúban, özvegyeket, árvákat hagyva maguk után, vagy rokkantakká váltak. A lakosság a harcokban elesettek emlékét megőrizendő, szinte minden faluban I. világháborús emléket állított. A világháborút követő békeszerződések, politikai mozgalmak, földreformok, majd a gazdasági válság jelentősen megváltoztatta nemcsak a közéletet, de az emberek mindennapi életét is. A 20. század harmincas évei a fasizmus eszméinek hatását tükrözték. Az országhatárok módosulása, a háborúra való készülődés, a második világégés borzalmai, majd a háborút követően a magyar nemzetiségűeket ért megpróbáltatások mind-mind rendkívüli mértékben kihatottak a régió lakosságára. A továbbiakban ezeknek az eseményeknek lecsapódását mutatjuk be néhány település példáján keresztül. A peredi világháborús emlékmű Felsőszeli Az I. világháború ( ) harcterein 87-en vesztették életüket a községből decemberére hazatértek a frontokról a túlélő katonák, és december 20-án a faluban zendülés tört ki. A falubeli szegények, hazatért hadifoglyok és katonák fellázadtak a helyi hatalom képviselői ellen, a lázongások pedig fosztogatásokhoz vezettek. Ezeket a zavargásokat a faluba bevonuló cseh katonaság fékezte meg, január 7-én. Az I. világháború után a falu Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés után a községet visszacsatolták Magyarországhoz, a katonai átadás november 10-én valósult meg. A falu lakosai számára a II.világháború rengeteg szenvedést hozott, sokan elestek a fronton májusában Németországba hurcolták az itt élő zsidókat, a 43 családot Galántán bevagonírozták, innen vitték őket a haláltáborokba. A háború után a 193 deportált közül csak 26-an tértek vissza, a többiek elpusztultak. A visszatértek kivándoroltak Izraelbe, zsinagógájukat és iskolájukat később lebontották őszén Magyarországon a németek támogatásával a magyar fasiszták vezetője, Szálasi Ferenc került hatalomra, aki elrendelte a hadkötelezettség kiterjesztését 14 éves kortól 60 éves korig. Így a lakosság nagyon fiatal rétegét is mozgósították decemberében, majd 1945 januárjában Németországba hurcoltak felsőszeli leventét. Közülük heten nem tértek vissza, ott vesztették életüket. A község teljes embervesztesége a háború alatt 282 személy volt január én az ostromzárral körülvett faluból összesen 1007 személyt deportáltak a csehországi Podbořanyba. A deportáltak helyére Rózsahegy környékéről, Lúčkyból érkeztek szlovákok. A községhez tartozó Körtvélyes majorba a Trencsén melletti Nová Lehotáról jöttek telepesek, akik itt új kolóniát hoztak létre április 27-én megkezdődött a kitelepítés Magyarországra. Ennek során 309 családot, 1145 személyt telepítettek ki Magyarországra, többségüket Baranyába, kisebb részüket Tótkomlós és környékére vitték. Az áttelepítettek helyére Tótkomlós és környékéről jöttek magyarországi szlovákok, első csoportjuk május 10-én érkezett meg, a betelepülésük 1949 tavaszáig tartott. Ez alatt az időszak alatt 324 szlovák család érkezett, mely 950 személyt tett ki. A betelepülések következtében megváltozott a község nemzetiségi összetétele, a magyarság számára kedvezőtlenül. Nagymácséd A község az I. világháború után szintén a létrejövő Csehszlovák Köztársaság része lett. A térségből kivonuló magyar katonaság december 12-én Nagymácséd mellett megütközött a csehszlovák fegyveres alakulatok egységeivel. A falu csak 1919 januárjában adta meg magát a csehszlovák katonaságnak. Vága Miután a Magyar Tanácsköztársaság egységei június 3-án visszafoglalták Érsekújvárt, a faluban június 4-én a cseh csendőrség a tüntető tömegbe lőtt. A sortűznek három, más források szerint négy halálos áldozata volt. Az I. bécsi döntés után, 1938 novemberében Vága továbbra is Csehszlovákia része maradt. Magyarország és Csehszlovákia között tárgyalások folytak a határkiigazításról. Ennek eredményeként, március 14-én a Szlovákiához került Cseklész, Gány és Barakony ellenében Nagycétényt és Vágát Magyarországhoz csatolták. A vágai világháborús emlékmű

10 40 Taksony Az első bécsi döntéssel, 1938 novemberében a Felvidék magyarlakta területeinek nagy részét visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar honvédség november 10-én vonult be a faluba ben a Szentháromság téren elkészült az Országzászló emlékműve a magyar címerrel és a Szózat kezdő sorával. Az országzászlót a község a Pest megyei Taksonytól kapta ajándékba. Az ünnepi istentisztelet keretében felszentelték a Hősök szobrát, melyet 1928-ban a csehszlovák hatóságok nem engedélyeztek a talapzatra Országzászló-avatás Taksonyfalván felállítani december 6-án az angolok a galántai kastély udvarán üzemelő tankjavítót akarták lebombázni. Miközben légicsatába kerültek a német vadászrepülőkkel, igyekeztek terhüktől megszabadulni. Több mint száz bomba és légi akna hullott a falura. A háborús eseménynek hét halálos áldozata lett. Többen a szilánkoktól sérültek meg, házak, gazdasági épületek mentek tönkre, állatok pusztultak el. Tallós A községből 1945 októberében kb. 50 embert vittek kényszermunkára a csehországi Benešovba februárjában 199 személyt deportáltak Csehországba, és 1947 novemberében 201 személyt Magyarországra telepítettek át. Magyarországról, Tótkomlósról és környékéről 150 ember érkezett, Bytča vidékéről pedig 41 szlovákot telepítettek a faluba. Vágfarkasd A helyi zsidó lakosságot, 111 személyt, 1944 májusában hurcolták el, közülük később 46 személy tért vissza a németországi koncentrációs táborokból. A vágfarkasdi I. világháborús emlékmű Néhány település adatai a világháborúk, a deportálások és a telepítések időszakából:

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A szlovákiai magyarság csehországi deportálása

A szlovákiai magyarság csehországi deportálása POPÉLY ÁRPÁD A szlovákiai magyarság csehországi deportálása 48 A második világháború végén felújított Csehszlovákiának a szláv nemzetállam kiépítésére törekvõ vezetõi a magyar kisebbség egyoldalú kitelepítéséhez

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok

Az ún. Beneš-dekrétumok 1 Botlik József történész (Ph.D.), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomány Kar, Budapest Piliscsaba Az ún. Beneš-dekrétumok A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám 1 BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám Az utóbbi hónapok történeti publicisztikájában nagy szerepet kap az úgynevezett

Részletesebben

MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete

MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ A lakosságcsere története és emlékezete 1945. április 5-én, a második világháború után újjászületõ Csehszlovák Köztársaság alkotmányértékû kassai kormányprogramja az állam területén

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései Szarka László Lehet-e a nemzeti identitást, az identitás fejlõdését, alakulását, kialakult, átalakuló identitásszerkezeteket,

Részletesebben

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében

A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében Visszatérésünk a román állam szolgálatába lehetetlenné vált A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében A dél-erdélyi magyarok helyzetének összefoglalója L. Balogh Béni publikációiban: Az 1940. augusztus

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Szlovákiai magyarság

Szlovákiai magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovákiai magyarság 2000. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 14 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel

Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel Rákóczi Krisztián Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel A hagyományos politikai elit vereségét hozta Szlovákia történetének negyedik közvetlen államfőválasztása, melynek két

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban A Magyarországi Tanácsköztársaság történetének megítélése az elmúlt több mint kilenc évtized során

Részletesebben

2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére

2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére 3. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése

Részletesebben

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE PARÁDI JÓZSEF A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE XI. Rendvédelemtörténeti Tudományos Konferencia, Budapest, 1998. szeptember. 22-25. A magyar rendvédelemtörténet gyarapodó

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

SZLOVÁK MAGYAR KAPCSOLATOK 1939 1944

SZLOVÁK MAGYAR KAPCSOLATOK 1939 1944 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ JANEK ISTVÁN SZLOVÁK MAGYAR KAPCSOLATOK 1939 1944 TÉMAVEZETŐ: DR. ORMOS MÁRIA PÉCSI TUDOMÁNYEGYTEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA EURÓPA ÉS A MAGYARSÁG

Részletesebben

A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 írta Izsák Lajos A Fehér Lap

A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 írta Izsák Lajos A Fehér Lap www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 írta Izsák Lajos A Fehér Lap A szlovák

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek 1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Közigazgatás, politika, gazdaság, települések változások a 20. században

Közigazgatás, politika, gazdaság, települések változások a 20. században 41 A közigazgatási felosztás módosulásai A vizsgált terület ma az 1993. január 1-jén létrejött Szlovák Köztársaság része. A Szenci járás Pozsony megyéhez, a Galántai járás Nagyszombat megyéhez, a Vágsellyei

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos elnevezése: a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

GROTIUS. Izsák Lajos A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása (1944 1949)

GROTIUS. Izsák Lajos A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása (1944 1949) Izsák Lajos A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása (1944 1949) Történelmi tény, hogy a felvidéki magyarság már a 11. századtól kezdve lakta, birtokolta és művelte azt a földet,

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben