Diagnosztikai és terápiás biomarkerek, alkalmazhatóságuk a pszichiátriában

Átírás

1 Diagnosztikai és terápiás biomarkerek, alkalmazhatóságuk a pszichiátriában Dr. Péter László Ph.D. Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Pszichiátriai osztály

2 Biomarkerek I. az egyén egy adott betegséggel szembeni fogékonyságát, vagy egy adott expozíció bekövetkeztét, vagy egy adott terápia hatékonyságát jelző molekuláris (celluláris), képalkotó, egyéb indikátor

3 Biomarkerek II. Egyszerűség Szenzitivitás Specificitás Pontosság Reprodukálhatóság Előrejelző képesség Beválási arány

4 Biomarkerek a pszichiátriában I. etiológia és patofiziológia kevéssé ismert nagy klinikai heterogenitás bizonytalan fenotípus határok genetikai átfedések környezeti faktorok jelentősége

5 Biomarkerek a pszichiátriában II. alapvető patofiziológiai eltérést detektál egyszerű, olcsó, reprodukálható, noninvazív dimenzionális-kategorikus megközelítés az agy működése komplex, valószínűtlen egy egyszerű teszt, de!

6 A lehetséges biomarkerek számának drámai emelkedése zajlik Kórfolyamat megismerése 1000 s megfigyelések Biológiai alapfolyamatok DNS szerkezet Genetikai kód Human genom 100 lehetséges célpontok száma 10 s sejt/szervezet 1950 és előtt 1950/ / /00 itt állunk most Dank 2009

7 Biomarkerek jelentősége Etiológia - prevenció Diagnosztika - korai terápiás beavatkozások Terápia - egyénre szabott terápia - a terápia hatékonyságának korai megítélése

8 Szomatikus versus pszichiátriai alapvető limitáció az agy-test probléma a szívbetegségek szinte teljesen (molekuláris szinten is) érthetőek, míg! az agy komplex működése még nem feltárt a genetikai kockázat nagyobb lehet a komplex pszichiátriai betegségeknél a szomatikus betegségekkel összehasonlítva, de a változatos fenotípus miatt ezt nehéz bizonyítani a pszichiátriai betegségek komplexek, melyeket a genetika, az idegfejlődés, a viselkedés és a stressz (környezet) egyaránt befolyásol Pearlson 2008

9 Skizofrénia biomarkerei molekuláris, elektrofiziológiai, képalkotó, genetikai, pszichológiai abnormalitások egyik sem specifikus diagnosztikai marker, de! alcsoportok, dimenziók kialakítását segíthetik JÖVŐ különböző molekuláris, képalkotó, genetikai, pszichológiai eltérések integrálása (interdiszciplináris megközelítés)

10 Nem molekuláris markerek durva kognitív deficit kortikális gátlás a betegség kezdetén megjelenik, és progresszív hosszú távú kimenetel legjobb előrejelzője transzkraniális mágneses stimulációval becsülhető klinikai állapottól függ antipszichotikumok befolyásolják GABA rendszer érintettsége munkamemória csökkenés dopamin szabályozza (D1 receptor a frontális kortexben) a betegség súlyosságával összefügg prefrontális kortex működés Feldcamp 2008

11 A pszichiátriai zavarok heritabilitása ASD: autism spectrum disorders AD: Alzheimer dementia ADHD: attention-deficit hyperactivity disorder AN: anorexia nervosa ALC: alcohol dependence BIP: bipolar disorder BRCA: breast cancer CD: Crohn disorder MDD: major depressive disorder NIC: nicotine dependence SCZ: schizophrenia T2DM: type 2 diabetes mellitus Sullivan 2012, Nature

12 Skizofrénia öröklődése A családi halmozódás egyértelmű (h2: 0.8, MZ ikrek: 48-59%, DZ ikrek: 16% konkordancia) A kapcsoltsági és asszociációs teljes genomvizsgálatok csődjeként említik GWAS vizsgálatok nem replikálták sem a biológiailag fontos kandidáns géneket, sem a kapcsoltsági vizsgálatok régióit, és a találatok a heritabilitás varianciájának csak 3%-át fejezik ki ( hiányzó heritabilitás )

13 A skizofrénia kandidáns génjei Tiwari 2010

14 A skizofrénia ismert környezeti faktorai Sullivan 2005

15 MR vizsgálatok skizofréniában Publikált vizsgálatok száma év

16 Képalkotó markerek I. (CT, MRI) nagy kamrák, csökkent kortikális állomány (bilaterális hippocampus) a bal mediális és superior temporális gyrus csökkenése a legnagyobb mértékű cavum septum pellucidum (92%), bazális ganglionok (68%), corpus callosum (63%, talamusz (42%), cerebellum (31%) az abnormalitások attenuált formában ugyan, de a családtagok között is megfigyelhetőek statikus vagy progresszív markerek? (neurodegeneratív vagy neurodevelopmentális?) Feldcamp 2008, Shenton et al. 2010

17 Weinberger

18 MRI Normál Krónikus skizofrén pnl.bwh.harvard.edu

19

20 Képalkotó markerek II. (PET, SPECT, fmri) real-time vizsgálat nyugalomban, bizonyos helyzetekben vagy farmakológiai beavatkozások közben glükózmetabolizmus, vérátáramlás, radioligand eloszlás frontotemporális régió aktivitása dopamin rendszer hiperaktivitás - szinaptikus dopamin - posztszinaptikus dopamin receptor - amfetamin indukált dopamin release - a dopamin release korrelál a pszichózis súlyosságával - hiperdopaminerg állapot a pszichózis alatt, de közben nem abnormális aktiváció a ventromediális temporális lebenyben, a prefrontális kortexben és a limbicus struktúrákban NRG 1 promoter régió összefüggésben van a frontális és temporális kortex csökkent működésével Feldcamp 2008, Gur 2010

21 PET Sabbatini 2010

22 fmri Philip Ward 2011

23 D2 receptor fedettség Gyertyán (Richter oktatási anyag)

24 Terápiás marker? D2 receptor blokád (antipszichotikus hatás) PET vizsgálatok: a betegek egy része nonreszponder A betegek egy részénél az amfetamin nem indukál pszichózist dopaminerg differencia a betegek között 2 altípus: hiperdopaminerg, normodopaminerg a hiperdopaminerg típus jól reagál antipszichotikumokra, míg a normodopaminerg nem felesleges gyógyszerek elkerülése új terápiás utak keresése (clozapin helyett?) Howes 2014

25 Összefoglalás elektrofiziológiai eltérések (P300, N400, P50) oldalkamra volumen, hippocampus volumen kognitív deficit (munkamemória, figyelem) dopamin D2 receptor koncentráció, amfetamin indukált dopamin release funkcionális képalkotó vizsgálatok kandidáns gének??? környezeti faktorok

26 Biomarkerekkel szembeni elvárások depresszióban unikális teszt (labor, képalkotó, genetika, egyéb) olcsó, széles körben használható a terápia hatékonyságát korán jelezze egyénre szabott terápiák

27 Mössner 2007 World Journal of Biological Psychiatry

28 Szerotonerg markerek imipramin kötődés csökken depresszióban a szerotonin transzporterhez trombocitákon 5-HT receptor: 18 altípus - 5-HT1A - szint G allél - 5-HT2C (Cys23Ser variáns) - Ser variáns

29

30 Molekuláris markerek CRP neopterin (melankólia) malondialdehid izoprosztán se S100B Kalia 2015

31 Immunológiai markerek CD4 sejtek száma CD4/CD8 arány monociták és makrofágok száma monociták és makrofágok termelik az IL-6-t, melynek szintje szintén emelkedik PGE2 stimulálja az IL-6-t, így ennek szintje is emelkedést mutat, mind a liquorban, mind a vérben TNF-α és IL1 Kalia 2015

32 Lesch 2001

33 Kandidáns gén? összefüggés a BDNF gén és a terápiás válasz között Val66Met polimorfizmus (met-allél) Val66Met heterozigóta betegek jobb reszponder arányt mutatnak a homozigótákhoz (Val/Val) képest a BDNF met-polimorfizmus összefügg a depresszió súlyosságával és az alacsonyabb BDNF szinttel is Schneider 2012

34 Képalkotó markerek (MR, fmri, PET vizsgálatok) regionális agyi áramlás és a glükózmetabolizmus a prefrontális cortex-ben és a limbikus struktúrákban szignifikáns összefüggés az 5HTTLPR polimorfizmus és a csökkent hippocampus volumen között Val66Met BDNF polimorfizmus összefügg a bal hippocampus csökkent méretével metabolikus glutamát receptor és az 5HT1B receptor különbözik depressziós és egészséges egyének között Schneider és Prvulovic 2012

35 Mayo Foundation 2009

36 PET Sabbatini 2010

37 Amygdala aktivitás-depresszió előrejelezhetősége? egészséges egyetemisták (n=753) amygdala aktivitását mérték fmri-vel, miközben dühös és félelemteli arcokat néztek ezt követően 4 éven keresztül, 3 havonta online teszteket töltöttek ki: - milyen stresszteli események következtek be? - depressziós-szorongásos tünetek becslése egyenes arányosságot találtak a vizsgálat kezdetén mért amygdala aktivitás és a stresszre adott depressziós válasz között a depresszió megelőzhető, kivédhető? Swartz 2014, Neuron

38 Konklúzió csökkent imipramin kötődés (5-HTT expresszió) csökkent 5-HT1A receptor expresszió csökkent BDNF szint hipokoleszterinémia kortizol hiperszekréció molekuláris markerek immunmarkerek MR, PET eltérések genetikai polimorfizmusok egyik sem elég specifikus ahhoz, hogy a depresszió diagnózisát egyértelműen felállíthassuk

39 Endothél progenitorőssejtek (EPS) I. képesek érett endothél sejtté differenciálódni képesek osztódni nagy a stressztűrő képességük

40 Endothél progenitorőssejtek (EPS) II. az őssejtek zöme a csontvelőben található, de leírtak EPS populációkat az érfal adventitia rétegében, a zsírszövetben és a lépben is a posztnatális vaszkulogenezisben vesznek részt új ereket hozhatnak létre endothél réteg (re)generációjában vehetnek részt

41 EPS és KVB összefüggése a keringő EPS szám jelentősen csökken a KVB ismert rizikófaktorainak jelenléte esetén (dohányzás, hipertónia, diabétesz, magas BMI, krónikus veseelégtelenség, RA) kardiovaszkuláris szempontból protektív tényezők mellett viszont emelkedik az EPS szám (statin terápia, angiotenzin II antagonista antihipertenzív vagy PPAR antagonista antidiabetikus terápia, rendszeres testmozgás, vörösborfogyasztás) a csökkent EPS szám markere és prediktora a KV morbiditásnak és mortalitásnak

42 Célkitűzés (hipotézis) a depresszió szoros összefüggést mutat a kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással, mely független az ismert rizikófaktoroktól depresszióban a csontvelő és az immunrendszer diszfunkciója mutatható ki a depresszió befolyásolja az EPS számot?

43 Vizsgálat I. N=33 kardiovaszkuláris szempontból egészséges depressziós betegek (DSM-IV-t alapul véve) Beck Depressziós Kérdőív (9 pontos rövidített változat) részletes fizikális és laborvizsgálat kizárási kritériumok: emelkedett: plazma glükózszint, GGT, kreatinin és BUN szint; hipertónia, egyéb DSM IV. szerinti I. tengely diagnózis jelenléte, magas koleszterin és triglicerid szint, 30-nál magasabb BMI, infekcióra utaló jelek (magas fvs. és emelkedett We) a KVB különböző formái (infarktus, stroke, obliteratív verőérbetegség) szintén kizárási kritériumnak bizonyultak a dohányzás nem volt kizáró kritérium az EPS számot vénás vérből vett mintákból flow-cytometriás módszerrel vizsgáltuk anti CD-34, anti VEGFR2 és anti CD-133 jelölést alkalmaztunk a CD-34/VEGFR2 kettős pozitív sejteket érett fenotípusú EPS-ként, míg a CD-133/VEGFR2 kettős pozitív sejteket éretlen fenotípusú EPS-ként értékeltük

44 Vizsgálat II. 16 fős kontroll csoportot alkalmaztunk kor, nem és dohányzási szokások alapján a kizárási kritériumok ugyanazok voltak sem aktuálisan, sem anamnesztikusan nem volt diagnosztizálható depresszió

45 Eredmények I. Döme, Péter 2009 Molecular Psychiatry

46 Eredmények II. Döme, Péter 2009 Molecular Psychiatry

47 Összefoglalás a depressziós csoportban mind az éretlen, mind az érett EPS-k száma szignifikánsan alacsonyabb volt a kontrollhoz képest a depresszió hasonlóan a KVB egyéb rizikófaktoraihoz csökkenti az EPS számot a depresszió önálló rizikófaktornak tekinthető?! az EPS-k markerként való felhasználásának lehetősége kiszélesedett mellékeredményként igazoltuk, hogy a dohányzás (is) csökkenti az EPS számot

48 Vérlemezkék és szerotonin a szerotonin 99%-a a vérlemezkékben tárolódik a vérlemezke hasonlóságot mutat a centrális szerotonerg idegsejtekkel, azok modellezésére is használják 5-HT2A receptor és a 5-HT transzporter (5-HTT) szerepet játszhat a depresszió kialakulásában, de mediálja az atherogenikus és protrombotikus mechanizmusokat is a periférián

49 Platelet activation is an important early step in the pathophysiology of atherothrombosis Mehta, S. R. et al. J Am Coll Cardiol 2003;41:79S-88S

50 Vérlemezkék viselkedése depresszióban 5HT2a Szerotonin transzporter βtg Trombocita aktiválódás P-szelektin MAO Szerotonin transzporter expressziójának csökkenése MAO aktivitás emelkedése 5HT2a receptor upregulációja PF4 trombocita aktiválódás során a β tromboglobulin, P-szelektin és a platelet-faktor 4 szintje nő a plazmában Az antidepresszív terápia (citalopram, escitalopram, sertralin, paroxetin) gátolja a trombocita aktivációt, aggregációt

51 Antidepresszív terápia hatása a vérlemezke aktivációra SADHART vizsgálat CREATE vizsgálat - citalopram kezeléssel nem mutatott összefüggést a ßTG szint paroxetin kezelés szignifikánsan csökkentette a PF4 és ßTG szintet escitalopram terápia gátolta az ADP és kollagén kiváltotta vérlemezke aggregációt

52 SADHART (trombocita alvizsgálat) kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálat, n=64 8 biomarker (ßTG, PF4, P-szelektin, tromboxán B2, E-szelektin, PECAM-1, VCAM-1, prosztaciklin), ELISA módszerrel a vizsgálat kezdetén, a 6. és a 16. héten vettek vérmintákat antikoagulánsok, aszpirin és ADP-receptor inhibitorok használata megengedett volt mind a 8 biomarker szintje csökkent a kezelés (sertralin) hatására, már a 6. héttől kezdve a sertralin valószínűleg direkt módon először a szerotonin receptort befolyásolja, majd indirekt módon a többi trombocita funkciót (adhézió, aggregáció, szekréció, receptor expresszió)

53 Trombocita aggregáció folyamata + ADP Kollagén Szerotonin Noradrenalin ATP szekréció Trombocita aggregáció a trombocita aggregáció során ATP szekretálódik, melynek szintje mérhető depresszióban a trombocita aggregáció fokozódik, az ATP szekréció nő ATP ADP+AMP adenozin receptor: ATP és ADP is ott kötődik, egymás kompetitív antagonistái a magas ATP koncentráció gátolja a további aggregációt

54 Hipotézis vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy a trombocita aggregáció és a következményes ATP felszabadulás változása a kiindulási értékhez képest az antidepresszív kezelés 8. napján előrejelzi e a major depresszió Hamilton és Beck Depresszió Pontozóskálával objektivizált tüneteinek javulását (változását). amennyiben beigazolódik a korábbi feltételezés, hogy az antidepresszív kezelés csökkenti a trombocita aktivitást, és ez mérhető is, úgy ez egy fontos prediktor tényező (biomarker?) lehet az antidepresszív terápia hatékonyságának korai megítélésében.

55 Vizsgálat n=10 (18-50 év közötti férfiak és nők) kardiovaszkuláris szempontból egészséges, depressziós betegek HAMD pontszám 17, BDI pontszám 12 részletes fizikális és laborvizsgálat számos kizáró kritérium kardiovaszkuláris betegségek különböző formái is kizárásra kerültek ATP kiáramlás változásának vizsgálata (nmol-ban mérve) optiko-lumiaggregométer

56 Módszer kollagén és ADP indukálta aggregáció - 2 fémszál közötti ellenállás változása ATP felszabadulás mérése - luciferin-luciferáz átalakulás (fényvillanás) - lumineszcenciás csatorna - egy villanás = egy ATP molekula teljes vérből és PRP-ből (platelet rich plasma) történtek mérések

57 A vizsgálat folyamata rutin vérvétel ATP vérvétel ATP vérvétel rutin vérvétel ATP vérvétel 0. nap 8. nap 30. nap Beck kérdőív Beck kérdőív Hamilton kérdőív Hamilton kérdőív Szomatikus vizsgálatok Alkohol, dohányzási szokások Beck kérdőív Hamilton kérdőív Szomatikus vizsgálatok Alkohol, dohányzási szokások Antidepresszív terápia: 4 citalopram, 3 escitalopram, 2 paroxetin, 1 venlafaxin

58 Eredmények (8. nap) ATP kiáramlás (nmol) 0. nap 8. nap 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 kollagén WB G-B Zs N G K L K P E F M J S E Cs K P G V.K ,

59 HAM-D pontszám változás HAM-D pontszám nap 8 nap 30 nap 5 0

60 Összesített eredmények 8. nap 9/10 beteg ATP reszponder (szignifikáns változás 5 betegnél) 1/10 beteg ATP nonreszponder 30. nap 9 ATP reszponder beteg remisszióban 1 ATP non-reszponder beteg még depressziós 10/10 beteg még depressziós

61 Konklúzió az antidepresszív terápia hetékonysága korai stádiumban előrejelezhető? a felépülés időtartama minimalizálható nem várt mellékhatások csökkentése költséghatékonyság személyre szabott terápia újabb vizsgálat nagyobb populáción

62 Köszönetnyilvánítás A kutatást a Richter Gedeon Nyrt. támogatta A vizsgálat további résztvevői: dr. Schweitzer Katalin (MH EK labor) dr. Kovács Gábor

63 Köszönöm a figyelmet!