Magen Politikai, közéleti portál Izrael Államról
|
|
- Mihály Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Grünhut Zoltán Liberális anticionizmus erkölcsös antiszemitizmus? A német fasizmus jött és ment. A szovjet kommunizmus jött és ment. Az antiszemitizmus jött és itt maradt. 1 nyilatkozta Jonathan Sacks, az Egyesült Királyság főrabbija válaszul az iráni elnök, Mahmud Ahmedinezsad azon Izrael-ellenes nyilatkozatára, miszerint a zsidó államot el kellene takarítani a Föld színéről. 2 Sacks rabbi megfogalmazása rendkívül találó volt, érzékeltetve, hogy az emberiség megannyi káros nem elfelejtve, gyakran judeofób izmust képes volt leküzdeni, egy azonban az antiszemitizmus örök és kiirthatatlan. A zsidóellenesség megnyilvánulásai, ideológiai alaptételei, motivációs tényezői ugyan módosulhatnak, a becsmérlő, vádaskodó, kirekesztő, erőszakoskodó, illetve legelfajultabb formájában népirtó szándék azonban állandó. A gyűlölet magvai már az ókorban elszóródtak, pusztító következményei pedig az évszázadok múlásával különböző helyszíneken szökkentek szárba. Mivel csupán néhány történelmi sarokpontot felidézve az egyiptomi, valamint a meg-megismétlődő szentföldi, illetve később az angliai, franciaországi, ibériai és oroszországi kiűzetések, mészárlások, pogromok, mint az antiszemitizmus históriájának tragikusnáltragikusabb fejezetei inkább csak ösztönzőleg hatottak a gyűlölet ideológiai megalapozottságának és fizikai kinyilvánításának továbbörökítésére, így a napjaink felelős emberének szükségszerűen kétséggel kell lennie az iránt: a náci népirtás korábban soha nem tapasztalt mértékű aljasságainak elutasítása ezúttal örökérvényű. Nem az! Mindenki tudja, hogy nem az, ezért nem szabad, nemhogy egy fanatikus, torz vallási és politikai nézeteket képviselő, atomfegyverre vágyó diktátornak, de még egy önjelölt kis-hitlernek sem elnézni az antiszemita kirohanásokat. Különösen fenyegető, ha a szélsőségesek eszmei sodrába, önmagukat a társadalmi igazság védelmezőinek tartó, eltorzult erkölcsi alapigazságokat hangsúlyozó, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavát félreértelmező egyének és csoportok kerülnek. Pedig ma pont ezen az úton haladunk! Miközben a világ egyik részén töretlen a nyíltan szélsőséges irányzatok és gondolatok térnyerése, addig a Föld magát 1 Rosenfeld, Alvin H.: Progressive Jewish Thought and the New Anti-Semitism, The American Jewish Committee, o. 2 Fathi, Nazila: Wipe Israel 'off the map' Iranian says, The New York Times, október 27. 1
2 felvilágosultnak tartó féltekén egyre inkább úgy tűnik belülről kezd rothadni a gyümölcs: bár a kirekesztő ideológiájú csoportok elszigetelése továbbra is társadalmi elvárás, ám nézeteik új interpretációban, a liberális értékvilágnak megfelelve, mi több, az által igazolva, mégis be-beszivárognak. Az antiszemitizmus tehát ma is létező fenyegetettség, sőt, mivel klasszikus jellemvonásai mellett mind gyakrabban tör felszínre új kontextusokban, eddig nem tapasztalt formákban, így okkal beszélhetünk folyamatban lévő tézisváltásról a zsidógyűlölet kapcsán. A klasszikus antiszemitizmus történelmi metszetben Napjainkban meglehetősen gyakran találkozhatunk azzal a nem feltétlen provokatív kérdéssel: vajon az antiszemitizmus és annak szinte valóban felfoghatatlan mód tragikus következménye, a Holokauszt, miért egyedibb, s ezért figyelemreméltóbb mint a rasszizmus más, tömeggyilkosságokba torkolló történelmi esetei, köztük például az örmények vagy a tuszik elleni genocídiumok? Nos, a válasz a zsidóellenesség szinte behatárolhatatlan komplexitásában keresendő. Az antiszemitizmus nem köthető társadalmi és anyagi státuszhoz, iskolai végzettséghez, munka- és lakóhelyi környezethez, csoportidentitáshoz. Nincs térbeli és időbeli kerete, sőt manifesztálódásához még zsidó jelenlét sem kell. 3 Bármely helyzetben, akármilyen kontextusban felszínre törhet, torz igazolást nyerhet. Alkalmas lehet egyén és közösség számára is a frusztrációk, kudarcok levezetésére, a leküzdhetetlennek látszó kihívások miatti bűnbakkeresésre, a nehezen megérthető, összetett konfliktusok egyszerűsítésére. Az antiszemita gyűlöletkeltésnek és társadalmi mobilizációnak többek között lehetnek szociálpszichológiai, szociológiai, politikai, gazdasági és vallási-kulturális motivációi. Miként azt Kovács András zseniálisan megfogalmazta: lehet antikapitalista és antikommunista, hadakozhat a modernitás és a hagyomány ellen, gyakran szélsőséges nacionalista ideológiák része és származéka, de hangoztathat [ ] radikális nacionalizmusellenes tételeket. 4 Az antiszemitizmus megfoghatatlan, beskatulyázhatatlan, egzakt módon definiálhatatlan. Ettől egyedi, és történelmi halhatatlansága, valamint a nevében elkövetett bűnsorozat miatt sajnálatosan figyelemreméltó. 3 A szociálpszichológiai, lélektani alapállású antiszemitizmus-kutatás igen kiterjedt magyar és idegen nyelvű irodalommal rendelkezik. Fő tézise szembe helyezkedve a zsidógyűlölet historikus vonatkozású vizsgálatával hogy antiszemitizmus ott is létezik, ahol zsidók nem élnek, esetleg soha nem is éltek, így a jelenség kialakulására és továbbélésére nem adhatnak történelmi okok magyarázatot. A hazai irodalomból ajánlott: Csepeli György:...és nem is kell hozzá zsidó: Az antiszemitizmus társadalom-lélektana, Kozmosz Könyvek, Budapest, 1990; Hermann Imre: Az antiszemitizmus lélektana, Cserépfalvi, Budapest, Kovács András: A kéznél lévő idegen, Polgart, Budapest, o. 2
3 Az antiszemitizmus karakterizálásával nagyon sokan és nagyon sokféleképpen megpróbálkoztak. A fogalom vizsgálata az idők folyamán egyfajta interdiszciplináris paradigmává lett: bizonyos tudományágak, így például a teológia, a vallástörténet és a történelem historikus szempontból, a szociálpszichológia, a lélektan-analízis és a szociológia az individum és a csoporttudat felől közelítve, míg a politológia és konfliktuselemzés pedig az ideologikus ismérvekre, a politikává, világnézetté válás aspektusaira fókuszálva kutatja a témát. Ezen szemléleti és irodalmi sokszínűség okán nemhogy jelen tanulmány, de még egy átfogó kötet is csak részleteiben vállalkozhatna arra, hogy e szerteágazó tudományágat összegzően keretbe foglalja. Történelmi kontinuitásban nézve az antiszemitizmus több, egymásra ható időszakra bontható. A kereszténység kialakulása előtti, ún. pogány judeofóbia elsődleges motivációja a zsidóság monoteizmusában keresendő. A többször leigázott, elhurcolt, s a száműzetésben rendre megaláztatásban tartott zsidó nép soha nem tagadta meg egységesen a hitét, nem fogadta el maradéktalanul a rajta erőszakot elkövető egyiptomi, asszír, babilóniai, görög, vagy római közösség vallását, kultúráját, nyelvét, szokásait, hagyományait. Ezen önkéntes, vallási alaptételű disszimilációt, valamint annak identitásőrző és csoportformáló erejét legfeljebb kikezdeni tudták a különböző hódítók, a végletekig megtörni azonban soha. A kezdetben főként vallástagadásra épülő zsidóellenesség a görög és a római időkben már kiegészült egyéb előítéletekkel is, mely sztereotípiák köztük a zsidók babonássága, önző felsőbbrendűsége, istentagadása, avagy a rituális gyilkosságok vádja később is meghatározóak maradtak, sőt talán a mai napig élnek. E korai gyökerek ellenére s kétségkívül azok bizonyos elemeit felhasználva a modern antiszemitizmus a kereszténység elterjedésével formálódott ki, ahogy Kovács András fogalmaz: a keresztény antijudaizmus minden tekintetben új, a korábbitól minőségében különböző fejlemény a zsidóellenesség történetében. 5 A születő kereszténység antiszemitizmusa tudatos lépés volt a saját identitás megteremtése érdekében. Miként az a csoporttudat-elemzés tárgyköréből ismert, egy közösség nemcsak az önnön karakter kialakításával, de a másikaktól való konzekvens elkülönüléssel is reagál a megkülönböztetés követelményére. A keresztény tanítások antijudaista ismérvei azok közül is elsősorban Jézus zsidók általi megtagadása és a meggyilkolásában való közreműködés vádja e csoportépítő logika részelemei, de a 5 Kovács András: A kéznél lévő idegen i.m. 19. o. 3
4 keresztény történelemrevízió akár az Ószövetség elbeszélései, akár Jézus élete és munkássága kapcsán, valamint a (zsidó hagyományokkal többnyire konzekvensen szembe helyezkedő) szokásrendszer-kreáció is e tőről fakad, jóllehet mérsékeltebb antiszemita üzenetértékekkel. 6 A korai keresztény antijudaizmus később évszázadokig együtt létezett az Európában lassan formálódó nemzetállamiság immáron etnikai alapállású, nem pusztán vallási-kulturális, hanem egyre inkább gazdasági, politikai célrendszerű antiszemitizmusával. E tendencia jegyében a zsidó, mint karakter újabb sztereotípiákkal párosult, így például megjelent az anyagiasság, a pénzéhség, a kapzsiság, a hatalomvágy, valamint az összeesküvés- és manipulációs-hajlam, mely előítéleteket már kevésbé vallási, identitás- és közösségteremtő tényezők, többnyire inkább gazdasági, politikai aspektusok motiváltak. A mind erélyesebb kirekesztés, gyűlöletkeltés hamarosan eszközzé lett, alkalmazható módszerré vált a társadalmi és politikai konfliktusok, kihívások, különböző sorscsapások magyarázásához, igazolásához. A vallásilag és politikailag fanatizált lakosság kétségek nélkül elhitte, hogy az elszomorító sorstalanságáért, a leküzdhetetlen szegénységéért, a pusztító járványokért, a megalázó katonai vereségekért, s egyáltalán a gondok folyamatos ismétlődéséért a kútmérgező, betegségeket terjesztő, istengyűlölő, hagyomány- és közösségromboló, pénzhajtó zsidó bevándorlók felelnek, akik elzárt gettóik rituális világában mindenféle hatalomszerző konspirációkon fáradoznak. Az előítélet rövidesen szórványos, majd tömeges erőszakba torkollott, a mészárlások elől menekülő zsidókkal együtt pedig az ellenük érzett gyűlölet is tovavándorolt. 7 Az antiszemitizmus történetének következő fejezete a felvilágosodás korával jött el. A vallási szempontok háttérbe szorulása, a racionalizmus és a humanizmus megjelenése reményt adott a démonizált zsidó tragikus szellemi örökségének elsorvadására, melynek jegyében a felvilágosult ember emancipációt ígért a korábban kirekesztésre kárhoztatottaknak. A jogi deklarációkkal megerősített elismerés azonban a vártnál kisebb mértékű társadalmi elfogadást eredményezett. Az emancipáció ugyan hol gyorsabban, hol lassabban haladt az útján, azonban a zsidóság többsége nem kért a befogadás asszimilációs hozadékaiból. A kezdeti remény mindkét oldalon lankadni kezdett, miközben az elvárások újbóli felszínre kerülése az antiszemitizmus megerősödésével járt. A gettók elzárt világából kilépő, az önkény szerint immáron nem változtatható jog adta lehetőségekkel élni kívánó és tudó zsidók, visszakerültek 6 Tabor, James D.: A Jézus dinasztia, JLX Kiadó, Budapest, (Több helyen) 7 Katz, Jakov: Az előítélettől a tömeggyilkosságig. Az antiszemitizmus története között. Osiris, Budapest,
5 a fel-fellobbanó társadalmi-politikai konfliktusok előidézte bűnbaki szerepbe. A korábban meglévő előítéleteket felerősítette a státuszféltékenység, vagyis annak ténye, hogy a szabaddá tett zsidók nemcsak, mint megtűrt személyek akartak létezni a társadalom peremén, hanem identitásuk megtartása mellett kihasználni igyekeztek az egyenlővé lett lehetőségeket. A felvilágosodást követően tehát a vallási célú és magyarázatú antiszemita előítéletek háttérbe szorultak, ám az etnikai alapállású, gazdasági-politikai tényezőkkel motivált sztereotípiák hatványozottan felerősödtek. E tendencia következményeként kell értelmeznünk azt a tragikus kimenetelű végső zsákutcát, mely nemcsak az antiszemitizmus, de az egész emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát hozta el a nácizmus-fasizmus és dolgos kiszolgálóik európai tombolásával. A felvilágosult, humánusan érzékeny, civilizált ember elaljasodásának örök emlékei, Auschwitz, Dachau, Mauthausen, Buchenwald és a többi tábor, fájómód szimbolizálják a zsidóellenesség évszázados társadalmi beágyazottságának szörnyűséges mélységét. Felelőtlen naivitás lenne azt mondani, az emberiség mai is szégyelli a történeteket, és kész tisztelet mutatva örökre történelemmé tenni az antiszemitizmust. Nem, csupán a gyűlölet vadhajtásait igyekszik visszametszeni, a mélyen fekvő gyökereket azonban nem tudja, de lehet, nem is akarja kiirtani. Az új antiszemitizmus jelensége Az új antiszemitizmus definiálására ugyan már a hatvanas évek végén kísérlet történt, a fogalom többpólusossága miatt azonban még ma is folyamatosan bővül az elméleti keret. 8 Az eszmerendszer klasszikus zsidóellenességtől eltérő karaktere két tényezőhöz kapcsolódik: egyfelől Izrael Állam létezéséhez, annak valamennyi regionális és globális szinten felmerülő probléma eredendő forrásaként való azonosításához, másfelől a Holokauszt történelmi tényének tagadásához. A két aspektus antiszemita közbeszédben való felértékelődése tudatos lépés, hiszen a második világháborút követően, minden kétséget kizáróan e faktorok az Izraellel való szolidaritás, a zsidó állam fennmaradásának elkötelezett támogatása, valamint a náci népirtás szörnyűségeiből való újjászületés közösségformáló ereje váltak a zsidó identitás fundamentumaivá. Az új antiszemitizmus e kettős irányzatából az egyik, nevezetesen a Holokauszt során elkövetett borzalmak féltudományos, vagy csak szimplán meggyőződéses tagadása bár mind többször nyilvánosságot kapó jelenség, elítélendő szélsőségességnek számít, melyet a legfejlettebb politikai és jogi kultúrájú országokban szigorúan büntetni 8 Az első átfogó munkák között kell megemlíteni Jacques Givet La Gauche contre Israel? Essai sur le néoantisémitisme (1968), valamint Léon Poliakov De l'antisionisme a l'antisémitisme (1969) című értekezését. 5
6 rendelik a törvények. 9 Ugyanakkor a kikristályosodott ideológiává lett anticionizmus nemhogy visszataszító radikalizmusnak nem tekintendő napjainkban, de még kvázi liberális eszmei megalapozottsággal is bír. A továbbiakban ezért az új antiszemitizmus ezen, anticionista aspektusaira helyezzük a hangsúlyt, bemutatván annak világ- és politikai nézetté válását, valamint mindennapos társadalmi manifesztálódását ban az Amerikai Zsidó Kongresszus ülésén Abba Eban, akkori izraeli külügyminiszter a következő kijelentést tette: Az anticionizmus nem más, mint új antiszemitizmus. A régi, klasszikus antiszemitizmus azt mondta, a társadalom minden tagjának azonos jogai vannak, kivéve a zsidókat. Az új antiszemitizmus pedig úgy vallja, hogy valamennyi nemzetnek elidegeníthetetlen joga létrehozni és megóvni saját független, szuverén államát, hacsak az nem zsidó. 10 Az anticionista antiszemitizmus szellemi gyökerei három irányból indultak ki: egyrészt az iszlám világból, valamint a diaszpórában élő muzulmán közösségektől, másrészt a Szovjetunió vezette szocialista tömbből, illetve annak világszerte elszórtan létező szatellit-mozgalmaiból, harmadrészt pedig az eszmeileg klasszikusan szélsőjobboldali csoportok köréből. 11 Az iszlám világ hosszú éveken át elsősorban nem lakosai, azok etnikai származása miatt, hanem eleve, Izrael létrejötte okán nem tudott megbékélni a zsidó állammal, s ezen előítéletét tovább mélyítették a sorozatos katonai megaláztatások, valamint a belső válságok és a gazdasági elmaradottság gerjesztette, illetve a nemzetközi érdekérvényesítési deficit miatti frusztrációk. 12 A szovjet tömb a hidegháborús logika, Izrael hamarjában világossá váló Nyugat-orientációja miatt került a politikai anticionizmus sodrába, melynek eleinte inkább belpolitikai (pl.: cionista vádas perek), később azonban fenyegető mód külpolitikai kontextusban is (arab országok erkölcsi, anyagi és katonai támogatása) tanújelét adta. A szélsőjobboldal esete egyszerű, a neonácifasiszta csoportok hagyományos zsidógyűlölő nézeteik miatt kézenfekvően lettek szószólói az Izrael-ellenes álláspontnak. Ezen, eredendően tehát külön úton induló, eltérő okokkal magyarázható eszmeáramlatok 1967-ben, az ún. hatnapos háborút követően aztán végképp 9 A Holokauszttagadás a jelenkor egyik vitatott kérdése, s bár folyamatosak az atrocitások, a fejlett világ egyre több országában immáron jogi következményekkel kell szembe nézniük a történelemhamísítóknak. Nem elfelejtendő ugyanakkor, hogy számos közoktatási intézmény van Nyugat-Európában, ahol a muzulmán diákok rosszallása miatt nem lehet tanóra keretében foglalkozni a Holokauszttal. Ennek kapcsán meg kell jegyezzük: a tisztelettagadás sem kevésbé problematikus, mint az áltudományos hazudozás. Szintén ehelyütt indokolt megemlíteni, hogy a muzulmán világban, egyre nagyobb publicitással bír a zsidók elleni népirtás valóságalapjának firtatása. Iránban nemzetközi konferenciát is rendeztek már a kérdéssel összefüggésben. 10 Atzmon, Gilad: The Politics of Anti-Semitism, The Radical Press, Forster, Arnold Epstein, Benjamin: The New Anti-semitism, McGraw-Hill Book, New York, 1974; Fischel, Jack R. The New Anti-Semitism, The Virginia Quarterly Review, Summer 2005, o. 12 Livtak, Meir: Az arab antiszemitizmus, Szombat, június 6
7 összeértek, egymást felerősítve, kiegészítve. A politikai anticionizmus ily módon kiforrott világnézetté, Bernard Lewis szavaival, az antiszemitizmusnak egy új, a teológia és az etnikai alapállású gyűlöletet felváltani igyekvő ideológiai irányzatává vált. 13 Mark Strauss a következőképpen ragadta meg ezen eszmei egymásra találást: [az új antiszemitizmus az, amikor] a neonácik tarka palesztin keffíját tekernek a nyakukba, miközben a palesztinok pedig sorban állnak, hogy vegyenek egy Mein Kampfot. 14 Történelmi kontextusban vizsgálva, az anticionizmus mint az új antiszemitizmus egyik alappillérének térnyerésében, ha úgy tetszik, globalizálódásában 15, igen nagy szerepe volt a fejlődő világ önmagára találásának, a Dél nemzetközi politikai platformosodásának (a harmadik világizmusnak). 16 Az ideológiai alapállású Izrael-ellenesség egyik legfőbb fóruma ironikus módon az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve annak különböző szakbizottságai, speciális ügykörű testületei. 17 Amikor 1975-ben az ENSZ Közgyűlése elé került a cionizmus, mint a rasszizmus egyik formáját elítélni szándékozó kezdeményezés, a fejlődő országok döntő többsége vagy támogatta annak elfogadását, vagy passzív módon tartózkodott, a határozat megszületését elősegítve azzal. Csupán négy afrikai állam Elefántcsontpart, Libéria, a Közép-afrikai Köztársaság és Malawi szavazott nemmel. A fejlődő országok túlsúlya az ENSZ Közgyűlésében könnyed mód lehetővé tette, hogy a világ ügyeit megvitatni és eldönteni hivatott, elviekben legilletékesebb nemzetközi fórum mára az Izraelellenes, valamint olykor burkoltan, máskor tagadhatatlanul zsidóellenes megnyilvánulások, visszafogott vagy nyílt anticionista fenyegetőzések és szankció-kezdeményezések legfőbb színterévé vált. 18 A globális Dél által következetesen elítélt ideológiák sorába, a 13 Lewis, Bernard: The New Anti-Semitism, The American Scholar, Volume 75. No. 1, Winter o. 14 Strauss, Mark. Antiglobalism's Jewish Problem. In: Rosenbaum, Ron (ed.): Those who forget the past: The Question of Anti-Semitism, Random House, New York, Krauthammer, Charles: Az antiszemitizmus globalizálódik, Szombat, június 16 Taguieff, Pierre-André: Rising From the Muck: The New Anti-Semitism in Europe, Ivan R. Dee, Chicago, o. 17 Az ENSZ legtöbb elmarasztaló ítéletét Izraellel kapcsolatban fogalmazza meg, amellett, hogy fórumot biztosít különböző, nyíltan Izrael-ellenes tanácskozásoknak is (lásd például a Durbani Emberjogi Konferenciát és annak végső határozatát). Érdemes egy pillantást vetni a Wikipedia List of United Nations resolutions concerning Israel című szócikkére. Ajánlott továbbá: Bard, Mitchell: The United Nations and Israel, Jewish Virtual Library, január 12; Bayefsky, Anne: The UN and the Jews, Commentary Magazine, február; Bayefsky, Anne: U.N. vs. Israel, National Review Online, április 20; Gee, Marcus: How could Israel ever trust the United Nations?, The Globe and Mail, november 28; Bayefsky, Anne: Israel's second-class status at the UN, The National Post, február 18; Schvindlerman, Julián: Israel faces rampant discrimination at the United Nations, The Miami Heald, november 1; Tell, David: The U.N.'s Israel Obsession, The Weekly Standard, Vol. 7, Issue május 6; Wisse, Ruth R.: The U.N.'s Jewish Problem, The Weekly Standard, március Az ENSZ legújabb anticionista jogi próbálkozása, mely egyre fenyegetőbb mód, lehetségesen nemzetközi többségi támogatást is kap, az ún. Goldstone-jelentés, melyben háborús bűnök elkövetésével vádolják Izraelt, 7
8 kolonializmus, a neokolonializmus, a globalizáció és az imperializmus mellé felkerült a cionizmus is, mely az előbbiektől azonban egy aspektusban markánsan különbözik: nem általános mód államok vagy multinacionális cégek ellen, hanem kifejezetten egy ország, Izrael ellen irányul. 19 Mindezek ellenére számos kutató gondolja úgy, hogy Izrael kritizálása, még ha az anticionista jellegű is, nem tekinthető antiszemitizmusnak. Az ezen álláspontot a puszta tagadáson túl, értékelhető magyarázattal ellátva értekezésbe foglalók közül érdemes ideidézni Brian Klug, az Oxfordi Egyetem filozófusának gondolatát, aki szerint, az Izraelellenesség kapcsán egy valóban új, globalizálódó jelenséggel van dolgunk, de túlzó azt a történelmi judeofóbia szellemi megújulásának nevezni. Miként Klug fogalmaz: ha az antiszemitizmus mindenben ott van, akkor valójában nincs ott semmiben. Ha minden anticionista egyúttal antiszemita, akkor többé nem tudjuk beazonosítani a valós eseteket az antiszemitizmus fogalma végleg kiüresedhet. 20 Hasonló álláspontra helyezkedett egyik cikkében Earl Raab is, a bostoni Brandeis Egyetem professzora, hangsúlyozva, hogy az Izrael ellen megfogalmazott kritikákat egyöntetűen antiszemita jelenségekként értelmezni, nem más, mint azzal az egyszerűsíteni igyekvő előítéletes elfogultsággal viszonyulni a kedvezőtlen körülményekhez, mely valójában magát az antiszemitizmust is jellemzi. 21 Félő azonban, hogy mindezen aggályoskodások valójában a liberalizmus jellegéből fakadnak, mely eldönthetetlenné teszi, hogy a szabad meddig szabad. Kétségkívül megalapozatlan valamennyi Izraellel kapcsolatos kritikai álláspontot anticionista antiszemitizmusnak tekinteni, mindez azonban nem változtat annak tényén, hogy vannak ilyen típusú jelenségek, tehát beszélhetünk az antiszemitizmus megújulásáról. A körülöttünk zajló folyamatokkal nem akarunk szembenézni, ha azt mondjuk: a zsidó állam létezéshez való jogának tagadása, Izrael létrejöttének a palesztinok elleni történelmi igazságtalanságként, az európai zsidómészárlás miatti bűntudat következményeként való ábrázolása, bizonyíthatatlan módon Izrael népirtással, etnikai tisztogatással, háborús bűnök elkövetésével, betegségek terjesztésével, opcióvá téve, hogy a felelősöket Hágában bíróság elé állítsák. Korábban hasonló port kavart ügy volt, amikor az ENSZ elítéltette Izraelt a palesztin területeket elszeparáló biztonsági kerítés építése miatt. Ennek kapcsán részletesen lásd: Grünhut Zoltán: A biztonság kerítése, Publikon, Pécs, Ehelyütt indokolt megemlíteni, hogy az anticionizmushoz hasonlóan szintén egy állam ellen irányuló kiforrott nemzetközi politikai nézetrendszer az antiamerikanizmus, sőt, a két ideológia többnyire egymást erősítve, párhuzamosan érvényesül. Ennek kapcsán lásd a Nagy Sátán (Egyesült Államok) Kis Sátán (Izrael) gyakorta használt fordulatot, a két országot közös kivitelezésű globális összeesküvés-elméletekkel vádló publikációkat, a világszerte zajló tüntetések zászlóégető rituáléit, stb. Joffe, Josef: Nations we love to hate: Israel, America and the New Antisemitism, SISCA, Klug, Brian: The Myth of the New Anti-Semitism, The Nation, február Raab, Earl: Antisemitism, anti-israelism, anti-americanism, Judaism, Fall
9 valamint élelem- és vízhiány előidézésével való vádolása egyöntetűen lehet jogosan megfogalmazott pro-palesztin kritika része anélkül, hogy annak antiszemita többletjelentése lenne! Azon elgondolkodhatunk, hogy mint Jehuda Bauer, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, vagy Dina Porat, a Tel-avivi Egyetem professzornője írta 22 nem új antiszemitizmussal, hanem a klasszikus előítélet jelenkori adaptációjával van dolgunk, de hogy napjaink Izrael-ellenességének hátterében tudatosan létezik zsidóellenesség is aligha vitatható. Csupán a tisztánlátás végett említődjön meg ehelyütt néhány tény: Az iszlám világban Törökországtól Szaúd-Arábiáig, Egyiptomtól Iránig, de az európai muzulmán diaszpórában is tömegével adják ki az olyan ismert antiszemita írások reprintjeit, mint a Mein Kampf és a Cion bölcseinek jegyzőkönyve. 23 E könyvek mellett hatalmas és egyre növekvő irodalma van továbbá a különböző például a világhatalom megszerzésével, a szeptember 11-ei merényletekkel, az arab országok ellen indított keresztes hadjáratokkal, valamint az Egyesült Államok manipulálásával kapcsolatos zsidó/izraeli összeesküvés-elméleteknek is. 24 Számos muzulmán országban de növekvő arányban a nyugati média felületein is rendszerességgel kerülnek adásba, illetve nyomtatásba olyan televíziós műsorok, avagy áldokumentum-jellegű cikkek, melyek a zsidókat/izraelieket gyerek- és rituális gyilkosokként, szervkereskedőkként ábrázolják. 25 A Palesztin Hatóság által kiadott, európai uniós támogatásból is finanszírozott hivatalos iskolai tankönyvekben a zsidókat/izraelieket mindenféle aljas, gonosz tulajdonságokkal bíró alacsonyabb rendű élőlényekként (gyakran a disznó és a majom szinonimájaként) említik, akik mint betolakodók elrabolták a palesztin földeket, s tömegével gyilkolják le azóta is a palesztin nőket, gyerekeket, öregeket, valamint a hős ellenállókat Fleischer, Tzvi: Hate's revival, Australia/Israel Review (AIJAC), május 23 Pryce-Jones, David: Their Kampf, National Review, július Rosenfeld, Alvin H.: Progressive Jewish I.m. 2. o. 25 Gondoljunk csak a Farkasok völgye című filmre (amelyben egy, Irakban szolgáló zsidó orvos mellékesen szervkereskedelemmel foglalkozik), a svéd Aftonbladet magazinban megjelent tartalmilag bizonyítást soha nem nyert cikkre (amely meggyilkolt palesztinokból kioperált szervekkel való üzleteléssel vádolta az izraeli hadsereget), vagy azokra a török filmprodukciókra, melyek gyerekgyilkosokként és háborús bűnösökként ábrázolták az izraeli ügynököket, katonákat. Lásd mindezekről: Israel-Turkey tensions high over TV series, CNN World, január 12; New Turkish film on Israeli war crimes, Press Tv, január 16; Israel hits back over Swedish organ harvesting article, CNN World, augusztus Pina, Aaron D.: Palestinian education and the debate over textbooks, CRS Report, április 27; Funding hate education, The TaxPayers' Alliance, Magazine Printing Company, London,
10 Megszámlálhatatlan, úgyszintén nemcsak a muzulmán, de a nyugati világban is felületet nyert eszmefuttatás említhető, melyek különböző betegségek terjesztésével, az iszlám országok lakosságának AIDS-szel történő megfertőzésével vádolják az izraelieket/zsidókat. 27 Világszerte mindennapos gyakorlattá vált Izraelt a náci Németországhoz hasonlítani, akár politikai, akár katonai szempontból. A különböző tiltakozó felvonulások állandó kellékévé lettek az izraeli zászlóban a Dávid-csillagot horogkereszttel helyettesítő transzparensek. A felháborító párhuzamba állítás történelemhamísító üzenete egyértelmű: a zsidók ugyanazt a bűnt követik el a palesztinok ellen, mint amit saját maguk elszenvedni kényszerültek évtizedekkel ezelőtt. Az összevetés egyszerre ad lehetőséget a múlt bűneinek mérséklésére, s az antiszemitizmus legitimizálására. Ezen, cáfolhatatlan tények kétségkívül bizonyítják: a történelmi antiszemitizmus ma is létezik, hagyományos módszertana tovább él, miközben új, a jelen kontextushoz igazodó elemekkel gazdagodik. A klasszikus judeofóbia a zsidóktól, mint egyénektől tagadta meg jogaikat, kirekesztve őket a társadalomból, az új, anticionista antiszemitizmus azonban a zsidók kollektív jogait, elsősorban a saját államhoz való jogukat vitatja. 28 Ma elsősorban nem Judenrein (zsidómentes), hanem Judenstaatrein (zsidó állam-menetes) világot kívánnak az antiszemiták. 29 Liberális anticionizmus A napjaink antiszemita jelenségeit kutatók többsége függetlenül attól, hogy elfogadják-e a zsidóellenesség szellemi megújulását, vagy sem egyetért abban, hogy a jueofóbia és a nyílt Izrael-ellenesség szélsőségességnek számít, s bár befolyással van arra, alapvetően nem jellemzi a társadalmi mainstream gondolkodást. Jelen tanulmány legfőbb üzenete, hogy ezen önámító tévképzetet a körülöttünk zajló események megfelelő kontextusba helyezésével kritizálja. Miként az már fentebb említésre került, az anticionizmus a világ jelentős részén politikai alapállássá, kormányzatok döntéseit, cselekvéseit determináló hivatalos állásfoglalássá vált. Mindez már önmagában is kétségbe vonja, hogy az antiszemita többletjelentésű Izrael-ellenesség kizárólag szélsőséges kontextusban interpretálódhat, mert 27 Rosenfeld, Alvin H.: Progressive Jewish I.m. 3. o. 28 Seleg, Jair: A gyűlölet kampánya, Múlt és Jövő, 2002/1. 29 Ahlmark, Per: Harc a régi és az új antiszemitizmus ellen, Szombat, június 10
11 bár az ezen irányzatot képviselő, a demokratikusságot, jogállamiságot nem ismerő fejlődő világbeli államok többsége kétségkívül hajlamos a radikalizmusra, mégis vitathatatlanul egyenértékű ritkán szankcionált szereplői a nemzetközi közösségnek, melyet kihasználva számos, elfogadottan működő fórumon fejthetik ki anticionista nézeteiket. Egy szinttel lejjebb lépve, a nemzetközi szerveztek, NGO-k körében úgyszintén egyre markánsabban tetten érhető az Izrael-ellenesség, s ezen aktorok már figyelem! a nemzetközi egyezményekre, az emberi jogokra, tehát a liberalizmus alapeszméire hivatkozva támadják számtalan példával igazolhatóan egyoldalúan a zsidó államot. Visszakanyarodva a kritizálhatóság versus Izraelellenesség kérdéshez: nem az a probléma, hogy felrónak Izrael számára aktív vagy passzív cselekvésére visszavezethető, a palesztinok számára káros következményeket, hanem az, ha ezen körülményeket a kontextusból kiragadva, szubjektív módon vizsgálják és interpretálják. A legcinikusabb kettős mérce számon kérni Izraelen azokat a nemzetközi előírásokat, melyeket a palesztin fél nemhogy betartani, de elismerni sem hajlandó, ráadásul elfogadásukra nem is kötelezhető, merthogy terrorszervezetekre jogi kötöttségek aligha alkalmazhatók. Felháborító és szégyenletes, hogy a nemzetközi fórumokon gyakorta apartheid-rendszerként ábrázolják Izraelt, figyelmen kívül hagyva annak tényét, hogy a Közel- és Közép-Kelet egyetlen nyugati típusú demokratikus állama, ahol az arab lakosság szélesebb polgári és politikai jogosítványokkal élhet, mint bárhol az iszlám világban. 30 Egyszerűen döbbenetes, hogy a nemzetközi közösség döntő része rasszizmussal vádolja Izraelt, párhuzamosan pedig a felek közötti megbékélés egyik első feltételeként beszél a nyugati világ egyetértése mellett a vitatott területek szükségszerű zsidótlanításáról! Végigolvashatatlan mennyiségben íródnak a publikációk arról, hogy Izrael nem lehet egyszerre zsidó és demokratikus állam, merthogy a kettő, jellegéből fakadóan kizárja egymást. 31 Vajon miért? Mert az arab kisebbség jogait sérti, hogy a zsidótöbbségű országrészekben betartják a szombatot, a hagyományos zsidó ünnepeket, s a kóserétkezés előírásait? A nyugat-európai muzulmán kisebbség jogait miért nem sérti a karácsony és az adott ország nemzeti ünnepeinek betartása, vagy az hogy különböző helyzetekben a bibliára, esetleg az alkotmányra kell felesküdni? Demokratikusság vessünk csak egy pillantást arra, lakosságarányosan hány saját közösségbeli képviselő jut egy muzulmán állampolgárra Nyugaton, s hány Izraelben? A jelentős kisebbséggel rendelkező Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, stb. lehet egyszerre karakteresen nemzeti és demokratikus állam, csak Izrael 30 Szántó T. Gábor: Új antiszemitizmus, Szombat, június 31 Sabel, Robbie: The campaign to delegitimize Israel with the false charge of apartheid, JCPA,
12 nem? S mindez liberális alapelvekre hivatkozva? Be kell látnunk: vagy a nyugati világot civilizációs sajátosságaiban alapvetően meghatározó liberalizmus jutott nagyon mélypontra, vagy az antiszemitizmus nyert új szellemiséget és interpretációt. A válasz ezzel is, azzal is magyarázható, hiszen az új típusú zsidóellenesség éppen a liberalizmus gyengéire erősít rá, a nemzetközileg deklarált polgári és politikai jogokat használja fel Izrael delegitimizálásához. A végre megfelelő mód kezelni hivatott tény, hogy a háborúellenesség, világbéke-pártiság, továbbá a mindenkit megillető szabadság és egyenlőség eszméivel felvértezett, ma már divatideológiának számító posztmaterializmus, valamint a globalizációellenes újbaloldaliság, illetve a környezetvédelem tárgykörétől elszakadó, előbbi értékvilággal azonosuló zöldgondolkodás mind-mind egy kialakulóban lévő, nem kimondottan rasszista célzatú, de konzekvensen anticionista érvrendszer részei, 32 melyek párosulva a harmadik világbeli, nem ritkán szélsőséges Izrael-ellenességgel a 21. század legkomolyabb antiszemita kihívását jelentik. Zárszó A gondolatmenet végéhez közeledve nincs értelme konklúziót levonni, összegzést írni a legjobb, ha a Tisztelt Olvasó további tájékozódás mellett maga teszi meg azt. Csupán egy idézet maradt hátra, mely azonban mindennél beszédesebben foglalja keretbe a fent írtakat: Kijelented barátom, hogy nem gyűlölöd a zsidókat, te pusztán»anticionista«vagy. Én pedig azt mondom [ ]: mikor az emberek a cionizmust bírálják, a zsidókat értik rajta ez Isten igazsága Az antiszemitizmus, a zsidó nép iránti gyűlölet szégyenfolt volt az emberiség lelkén és az is marad. Ebben teljesen egyetértünk. Tudd hát ezt is: az anticionista lényegénél fogva antiszemita, és ez így is lesz mindig Az antiszemita minden lehetőségnek örvend, mikor gonoszságát kibocsáthatja. Az idők során illetlen dologgá vált a zsidó iránti gyűlöletről nyíltan szónokolni. Ekképp az antiszemita örökösen új formákat és fórumokat kénytelen mérgének keresni. Micsoda öröm hát számára az új maskara! Ő nem gyűlöli a zsidókat, csupáncsak anticionista! 33 Martin Luther King. 32 Grünhut Zoltán: Kettős mérce: Izrael a liberalizmus csapdájában, Politika.hu, III évfoly szám, King, Martin Luther: Letter to an anti-zionist friend, Saturday Review, augusztus 12
13 Felhasznált irodalom Ahlmark, Per: Harc a régi és az új antiszemitizmus ellen, Szombat, június Atzmon, Gilad: The Politics of Anti-Semitism, The Radical Press, Bard, Mitchell: The United Nations and Israel, Jewish Virtual Library, január 12. Bayefsky, Anne: Israel's second-class status at the UN, The National Post, február 18. Bayefsky, Anne: The UN and the Jews, Commentary Magazine, február Bayefsky, Anne: U.N. vs. Israel, National Review Online, április 20. Csepeli György:...és nem is kell hozzá zsidó: Az antiszemitizmus társadalom-lélektana, Kozmosz Könyvek, Budapest, Fathi, Nazila: Wipe Israel 'off the map' Iranian says, The New York Times, október 27. Fischel, Jack R. The New Anti-Semitism, The Virginia Quarterly Review, Summer Fleischer, Tzvi: Hate's revival, Australia/Israel Review (AIJAC), május Forster, Arnold Epstein, Benjamin: The New Anti-semitism, McGraw-Hill Book, New York, Funding hate education, The TaxPayers' Alliance, Magazine Printing Company, London, Gee, Marcus: How could Israel ever trust the United Nations?, The Globe and Mail, november 28 Grünhut Zoltán: A biztonság kerítése, Publikon, Pécs, Grünhut Zoltán: Kettős mérce: Izrael a liberalizmus csapdájában, Politika.hu, III évfoly szám, Hermann Imre: Az antiszemitizmus lélektana, Cserépfalvi, Budapest, Joffe, Josef: Nations we love to hate: Israel, America and the New Antisemitism, SISCA, Katz, Jakov: Az előítélettől a tömeggyilkosságig. Az antiszemitizmus története között. Osiris, Budapest, King, Martin Luther: Letter to an anti-zionist friend, Saturday Review, augusztus Klug, Brian: The Myth of the New Anti-Semitism, The Nation, február 2. Kovács András: A kéznél lévő idegen, Polgart, Budapest, Krauthammer, Charles: Az antiszemitizmus globalizálódik, Szombat, június 13
14 Lewis, Bernard: The New Anti-Semitism, The American Scholar, Volume 75. No. 1, Winter o. Livtak, Meir: Az arab antiszemitizmus, Szombat, június Pina, Aaron D.: Palestinian education and the debate over textbooks, CRS Report, április 27. Pryce-Jones, David: Their Kampf, National Review, július 29. Raab, Earl: Antisemitism, anti-israelism, anti-americanism, Judaism, Fall Rosenfeld, Alvin H.: Progressive Jewish Thought and the New Anti-Semitism, The American Jewish Committee, Sabel, Robbie: The campaign to delegitimize Israel with the false charge of apartheid, JCPA, Schvindlerman, Julián: Israel faces rampant discrimination at the United Nations, The Miami Heald, november 1. Seleg, Jair: A gyűlölet kampánya, Múlt és Jövő, 2002/1. Strauss, Mark. Antiglobalism's Jewish Problem. In: Rosenbaum, Ron (ed.): Those who forget the past: The Question of Anti-Semitism, Random House, New York, Szántó T. Gábor: Új antiszemitizmus, Szombat, június Tabor, James D.: A Jézus dinasztia, JLX Kiadó, Budapest, Taguieff, Pierre-André: Rising From the Muck: The New Anti-Semitism in Europe, Ivan R. Dee, Chicago, Tell, David: The U.N.'s Israel Obsession, The Weekly Standard, Vol. 7, Issue május 6. Wisse, Ruth R.: The U.N.'s Jewish Problem, The Weekly Standard, március
Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenKollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam
Jelen tanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósuló TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenZsidó irányzatok, modern értékek
Zsidó irányzatok, modern értékek Prof. Schweitzer József emlékének BBN-HEB-341.9, BBN-HEB11-234.4, BMA-HEBD-322.5, BBV-101.45, BMVD-101.75, BMA-VALD-452:1, BMA-VALD-518:2 Biró Tamás 2015. február 26.:
RészletesebbenHolokausztoktatással kapcsolatos tanártovábbképzések: nemzetközi összehasonlítás
Holokausztoktatással kapcsolatos tanártovábbképzések: nemzetközi összehasonlítás Kovács Mónika, PhD ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet Miért van szükség tanártovábbképzésekre?
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010
ANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010 káosz zűrzavar terrorizmus ANARCHIZMUS BALOLDAL JOBBOLDAL? LIBERALIZMUS SZOCIALIZMUS? EGYÉN KÖZÖSSÉG? MAGÁNTULAJDON KÖZÖSSÉGI TULAJDON? ATEIZMUS VALLÁSOSSÁG? ERŐSZAKOS ERŐSZAKELLENES?
RészletesebbenAZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL
AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenEzrek demonstráltak Izrael mellett Budapesten
Ezrek demonstráltak Izrael mellett Budapesten 2014-07-27 18:05:24 Cikk ajánlása Nyomtatás Betűméret Megosztás Izrael melletti szimpátiatüntetést tartottak vasárnap délután a Dohány utcai zsinagógában.
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenCRI (2003) 8. A Bizottság az Ajánlást 2002. december 13-án fogadta el Strasbourgban.
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 7. sz. általános ajánlása: A rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem a nemzeti jogalkotásban A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai
RészletesebbenDnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.
A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,
RészletesebbenA Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről *
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről * A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI), tekintetbe véve az
RészletesebbenTÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András
ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenMigrációs kihívások a multikulturalizmus vége?
Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenFOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS
BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -
RészletesebbenSzeptemberi új könyveinkből
Szeptemberi új könyveinkből Raymond Chandler: A hugica Budapest, Európa, 2010. Orfamay Questnek hívják az ifjú hölgyet, a kontinens közepéről, egy isten háta mögötti kisvárosból jött a csillogó-villogó
RészletesebbenEmber embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
RészletesebbenA keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz
KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ
RészletesebbenAz Országgyűlés /2015. ( ) OGY. politikai nyilatkozata
Az Országgyűlés /2015. ( ) OGY 11 11 Lrkvrctt. 9 (115 21. politikai nyilatkozata az alapvető egyéni és közösségi jogok, valamint az euroatlanti értéke k melletti kiállásró l 1. Az Országgyűlés kinyilvánítja,
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
Részletesebbenaz idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind
az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1
MAGYAR AGORA 2005 SZALAI JÚLIA Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 Manapság sok szó esik a cigányok helyzetéről, a cigányok és a nem cigányok közötti
RészletesebbenCsaládfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?
Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenCsaládfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek
Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
RészletesebbenAz izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
Részletesebbenszelektív bizonyíték- ÉrtÉkelÉs, kollektív bû nösség
Jovánovics Eszter Pap András László kollektív bûnösség a 21. század magyarországán: magyarellenesség vádja cigányokkal szemben két emblematikus perben* * Ez a cikk a Társaság a Szabadságjogokért blogján
RészletesebbenKozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából
Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenA Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq
A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq Az idei Zsidó (Cionista) Világkongresszussal új korszak kezdődött a Cionista Világbirodalom építésében. A helyszín megválasztásával
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenA BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika
A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?
RészletesebbenA paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma
A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenJegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok
Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon
RészletesebbenAlternatív szociológia
Acsády Judit Alternatív szociológia Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák Typotex 2014. Never doubt that a small group of thoughtful committed citizens can change the world. Indeed,
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenA gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának
Kedves Krisztina! A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Tudom, hogy nagyon sok dolgod van, hiszen EP-képviselői munkádat küldetésként teljesíted egy olyan
RészletesebbenLaudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez
Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat
RészletesebbenA végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik.
A végjáték veszélyei A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. Martonyi János elismerte, hogy..egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják
RészletesebbenSZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
RészletesebbenTisztelt Főügyészség!
Pest Megyei Főügyészség részére 1054 Budapest, Vörösmarty u. 34/A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság útján 1557 Budapest, Pf. 20. ügyszám: 13000-349/2011. bü. tárgy: panasz nyomozás megszüntetése ellen Tisztelt
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenMester Béla: Szabadságunk születése
balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes
RészletesebbenKutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte
A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések
RészletesebbenMONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
RészletesebbenNégy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG
A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az
RészletesebbenTeológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.
SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak
RészletesebbenHOLOKAUSZT BIBLIOGRÁFIÁJA
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT BIBLIOGRÁFIÁJA II. KÖTET TARTALOMJEGYZÉK Előszó 13 Bibliográfiai rövidítések 18 Szószedet 23 ALAPVETŐ FORRÁSMUNKÁK Útmutatók 27 Altalános müvek 1-3 27 Holokauszt 4-11 27 Bibliográfiák
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenSzabadságmozgalom, amely fogsággá változott
Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta
RészletesebbenKIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!
KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.
RészletesebbenMKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA
MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenHiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről
Hiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről A negyedik generációs hadviselésről szól az a kötet, amelyet április 20-án mutattak be a Stefánia Palotában. Dr. Kiss Álmos Péter Háború a nép között
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenVAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.
VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenRieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia
Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenKÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa
RészletesebbenTörténelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák
Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök
Részletesebben