2. fejezet: A szociológia története Előfutárok: -Saint-Simon: váltakoznak stabilitás kritikus időszakok

Átírás

1 2. fejezet: A szociológia története - A társadalomról való gondolkodás az emberiséggel egyidős. - Mint önálló, saját témakörrel, elméletekkel és módszertannal rendelkező tudomány megszületése a XIX. sz. -ra tehető. Előfutárok: -Saint-Simon: Törvényszerűséget keresett a társadalmak fejlődésében. Szerinte két erő mozgatja a társadalmakat: 1. A megszokás ereje szokásokban és intézményekben ölt testet. 2. Újításra való hajlam változtatásra irányuló kollektív aspiráció. A történelemben váltakoznak a stabilitás időszakai és a kritikus időszakok, így mennek végbe a nagy változások. Megkülönböztet: Teológiai társadalmat. - Katonai társadalmat. - Ipari társadalmat. A fejlődés az ipari társadalom irányába halad. Ő az ipari társadalom megfogalmazója. Szerinte a vezető osztály tudósokból, bankárokból, ipari vállalkozókból és mérnökökből fog állni. Tehát a menedzserek az uralkodó osztály és az értelmiség az uralkodó osztály egészen Saint-Simon-ig nyúlik vissza. -Comte: Ő fogalmazta meg a szociológia igényét, és tőle származik az elnevezés is. Szerinte a társadalmat determinisztikus törvények uralják. Úgy gondolja, hogy a szociológia képes előrelátni, így a szükségszerűen bekövetkező változásokat, könnyebbé és kevésbé fájdalmasabbá kell tennie. Pozitivista: A természettudományokkal való hasonlóság hangsúlyozása miatt. Az emberiség fejlődésének elmélete: Teológiai korszak - Metafizikai korszak - Pozitív korszak A jelenségeket természettudományos módszerekkel kimutatott törvényekkel magyarázzák. Az egyik korszaktól a másikba való átmenet(et) a társadalom összezavarodásával, anarchiával jár. Pozitív korszak Az ipar a legfontosabb gazdasági ág. (Ő is az ipari társadalom elméletét vallotta) A meritokratikus társadalom eszméjének előfutára. -Tocqueville: Érdeklődésének középpontjában a demokrácia állott. Szerinte lehet liberális (mint Amerikában) vagy despotikus (mint Franciaországban) Úgy látta, hogy az egyenlőség megvalósítása a szabadság elnyomásával jár. Azt kutatta, hogy milyen tényezők segítik elő a szabadság megőrzését az egyenlőséget kívánó társadalmakban. Az egyenlőség: megszűnnek a rendek és az osztályok közötti jogi különbségek. Nem jelenti az anyagi helyzet és a jövedelmek egyenlőségét. Hanem, hogy a társadalmi pozíciók nem öröklődnek, így minden foglalkozás nyitva áll minden állampolgár előtt. A szabadság: a hatalom törvények szerinti gyakorlását, az önkényeskedés hiányát jelenti. Az állami hatalom decentralizációja, az állampolgárok önkéntes társulásainak, egyesületeinek aktivitása, amit ma civiltársadalomnak nevezünk. Az alapító atyák: -K. Marx, F. Engels: Szociológiai jellegű munkáinak 3 fő csoportja: Egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek A kapitalista társadalom működését elemző (TŐKE) Az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek: (Kommunista Kiáltvány) Kapitalista rendszer: elemzése, ellentmondásainak feltárása. A kapitalizmus szükségszerű összeomlása a szocializmus szükségszerű eljövetele. Tőkésosztály Munkásosztály A tőkések kizsákmányolják a munkásokat. A munkások személyileg szabadok, de megélhetésük érdekében kénytelenek bérmunkásként eladni munkájukat a tőkéseknek, akik a termelőeszközök birtokában vannak.

2 Szocialista rendszer: A jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételének fontossága, a munkásosztály (átmeneti időre) hatalma PROLETÁR DIKTATÚRA. Államszocializmus: A termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van. Központi gazdasági tervezés folyik. (pl.: Mo ig.) Kommunizmus: Mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból. Van demokratikus szocializmus is (proletárdiktatúra nélkül) Formáció elmélet: Eszerint az emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó, a feudális, a kapitalista, és a szocialista rendszeren megy keresztül, míg végül a fejlődés a kommunista társadalomban csúcsosodik ki. A kapitalista társadalomig a kizsákmányolás jellemzi a rendszert. A korábban nagy hatású marxizmus hanyatlását az okozta, hogy nem valósult meg a marxi jóslat. Bizonyos fejletségi színt elérése után a szocialista rendszer rendre összeomlott, és helyén a kapitalista rendszer valósult meg. (nem fordítva történt) A korabeli kapitalista társadalmakra alapozta jóslatát, hogy a kapitalizmust felváltja a szocialimus. Semmi jel nem mutat azonban arra, hogy a gazdasági válságok miatt a kapitalista gazdasági rendszer összeomlik. Az ezzel járó súlyos munkanélküliség és a leküzdésére irányuló gazdaságpolitika viszonylagos sikertelensége aktuálissá teszi Marx kérdésfelvetéseit. A munkásosztály elnyomorodása Abszolút ~: a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed, vagyis egyre kisebb bérből kell gazdálkodniuk. Relatív ~: a munkások életszínvonala nem szükségképpen csökken, de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. Az elnyomáselmélet alapja az: értéktöbblet elmélet, minden árú értéke az előállításra fordított munkával arányos. Mivel a használati értéke nagyobb, mint az értéke a tőkés a különbözetet kisajátítja kizsákmányolás. A profit a munkás ki nem fizetett bére. A munkások bére a gazdasági fejlődés előrehaladtával emelkedni kezdett. Lényeges szerepe van ebben az osztályharcnak, a szakszervezeti mozgalomnak. A kezdeti nagy jövedelmi különbségek erősen csökkentek, de az utóbbi másfél évtizedben több fejlett kapitalista országban ismét folyamatosan nőni kezdtek. A jövedelem-eloszlásnak Marx által megfogalmazott problémái ma is fennállnak. Az osztály: azon egyének csoportja, akik a termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak. A termelőeszközök a tőkések tulajdonában vannak, a munkásoknak viszont nincsenek termelőeszközeik. Ez határozza meg helyzetüket. Két osztályfogalmat használ: 1. A magának való osztály: tagjai azonos helyzetben vannak, de ez nem tudatosul bennük, és ezért nem folytatnak osztályharcot. 2. A magáért való osztály: tagjai tisztában vannak azzal, hogy azonos helyzetben vannak, tudják hogy más osztályoktól ellentétesek az érdekeik. Az érdekeik érvényesítéséért osztályharcot folytatnak. végső esetben forradalom. A Tőkében két osztályt különböztet meg: 1. A kizsákmányolókat tőkések 2. A kizsákmányoltak bérmunkások Konfliktus: az emberi társadalmak lényegéhez tartozik, a konfliktus a társadalmak fejlődésének mozgatóereje. MERT: a szocializmusban eltűnik; a kommunizmusban teljes lesz a harmónia. A mai konfliktuselméleti irányzat: minden emberi társadalomban voltak, vannak és lesznek konfliktusok. A konfliktus legélesebb formája a forradalom. Pozitívnak ítéli, mert ezek valósítják meg az (egyes) egyik társadalmi formációból a másik, haladóbb formációba való átlépést. Harmóniaelmélet: (antimarxista szemlélet) a társadalom lényegét az együttműködésben látja, és a konfliktusban társadalmi problémát lát. Ez az irányzat igen kritikus Marxszal szemben. (Funkcionalista irányzat) Elidegenedés: A munkaviszonyokban jelentkezik, hisz a bérmunkás nem érzi sajátjának munkája termékeit. A társadalom tagjai idegenül érzik magukat saját társadalmukban, nemcsak munkájuknak, hanem egész életüknek nem látják értelmét, úgy érzik, hogy ki vannak szolgáltatva nagyobb társadalmi erőtlenek. Nem képesek saját sorsukat maguk alakítani.

3 A gazdasági alap: a történelem döntő mozgatóereje. A politika, a tudás, a művészet, a tudomány, a vallás mind csak a gazdasági viszonyok felépítményei. A gazdasági alap két része: Termelőerők (technológia, szakképzett munkaerő) Termelési viszonyok (a termelést szabályozó hatalmi és jogi feltételek) A termelőerők fejlettségétől függ, hogy milyen termelési viszonyok felelnek meg azoknak legjobban. -Durkheim: Szolidaritás: Mechanikus: a társadalom tagjai egymáshoz hasonlítanak, hasonló munkát végeznek hasonlóan gondolkodnak. Szerves, organikus: társadalmi munkamegosztáson alapul. A társadalom különféle munkát végző tagjainak együtt kell működniük. Növekvő munkamegosztás. A társadalom ugyan differenciálódik, de tagjai egyre jobban egymásra vannak utalva így szolidaritást kell érezniük egymás iránt. Anómia: Ő dolgozta ki a fogalmat. A társadalom normáinak meggyengülését értette alatta. Ha a normákban való egyetértés meggyengül, megnő a társadalmi problémák gyakorisága. Anómiás öngyilkosság: az öngyilkosság gyakorisága ott magas, ahol elterjedtebb az anómia. Vallás: - a konszenzus és a szolidaritás megteremtésében látta nagy jelentőségét. A szolidaritást alátámasztják a nagy lelkesedést kiváltó kollektív megmozdulások, ünnepségek is. (Vallás fogalmának megfelel a nemzeti szocializmus is, mert a társ. illetve a nemzet önimádatát írja elő, sokféle rítust alkalmaz, és tömeggyűléseken tüzeli fel a párttagokat a lelkesedés állapotába) Fontos tétele, hogy a társadalmi tényeket csak más tényekkel lehet magyarázni. Pl: az öngyilkosság ugyan egyéni cselekedet, de az öngyilkosság gyakorisága társadalmi tény; ezért nem magyarázható az egyének tulajdonságaival, például pszichológiai jellemzőkkel. -Max Weber: - Marx és Durkheim között áll. Elismerte a konfliktusok elterjedt voltát, kisebb jelentőséget tulajdonított a társadalmi rend fenntartásának, inkább a társadalmi változások érdekelték, de Marxnál kisebb jelentőséget tulajdonított a forradalomnak. Szerinte a TÁRSADALMI SZERKEZET, differenciálódik: Gazdaság (ez a marxi osztály) Hatalom Életmód Megbecsültség dimenzióban. A hatalomnak és ezáltal a politikának több figyelmet szentel, mint Marx. Hatalom: a fizikai kényszer fenyegetésén alapul Uralom: amelynek alapja, a társadalom tagjainak az a meggyőződése, hogy a kormányzat jogos vagy legitim. Legitimitás: 1. tradicionális (királyi) 2. karizmatikus (népvezérek) 3. racionális (választásokon alapuló) A modern gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés lényegét a racionalitás terjedésében látta. A társadalmi cselekvés típusai: 1. tradicionális 2. érzelmileg motivált 3. érték-racionális 4. cél-racionális: a modern társadalomban szerinte ez válik uralkodóvá. Érzület etika: tudós / abszolút értékek és morális elvek követése Következmény etika: politikus / mindig azt mérlegeli, cselekedeteinek milyen következményei lehetnek az elérni kívánt célokra nézve. A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági, társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás. Bürokrácia: - a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. A bürokraták között pontos munkamegosztás érvényesül. A ~ működése kiszámítható szemben a feudális ügyintézéssel. A bürokratikus racionalizációban látja a modern politikai és gazdasági, társadalmi változások lényegét, de annak negatív következményeit is hangsúlyozása. korlátozza a személyes szabadságot kiszolgáltatja a társadalom tagját a személytelen ügyintézésének Vallásszociológia:

4 Hogyan hatottak a különböző vallások a társadalomra, politikára és különösen a gazdaságra? A vallás erős hatással van állítása szerint a társadalom tagjainak gazdasági viselkedésére. Tudomány felfogása: Mélyen hatott rá a német Idealista Filozófia és a Német Historizmus. Elutasította azt a pozitivista tételt, hogy a természettudományok és a szociológia azonos módszerekkel ismerhetik meg a világot. Megértő szociológia: a szociológusnak törekednie kell megértenie a társadalom tagjai cselekedeteinek és szavainak, gondolatainak motívumait. Nem elég megismerni mit cselekszenek, azt is meg kell érteni miért cselekszenek az adott módon. Ideáltípus: vmely jelenség lényeges jellemzőinek összefoglalása. (Pl.: protestáns etika, bürokrácia, karizmatikus uralom) Kortársaival ellentétben, szerinte a társadalomban nem determinisztikus törvények, hanem valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek. Kortársak: -Herbert Spencer: Az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosodás híve. Szociáldarwinizmus: - a fejlődés spontán kiselejtezi az alkalmatlanokat. -Vilfredo Pareto: A történelem nem osztályharcok története (mint ahogy Marx gondolata), hanem a hatalmi elitek körforgásának története Ebből szerinte az következik, hogy nincs fejlődés egy jobb társadalom felé. A racionális megfontolások mellett irracionális ösztönök, és az irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák is mozgatják. -Georg Simmel: Nem a konkrét társadalmak vizsgálatát, hanem az emberek közötti társadalmi kapcsolatok közös formáinak feltárását tartja a szociológia feladatának. A formális szociológia előfutára. A pénz filozófiája a pénzgazdálkodás elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek közötti interakciókat. -Ferdinand Tönnies: Háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek, és a szerződéseken és személytelen kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú szerveződések uralkodnak. -Charles Cooley: Az elsődleges csoportok : a család, a játszótárs, a szomszédság fontosságát emelte ki az emberi személyiség fejlődéstan és általában az ember jólétében. -Frédéric Le Play: Elsősorban szociális kérdések, a munkás és parasztcsaládok életszínvonala, gazdálkodási stratégiái érdekelték. -Charles Booth: Az angliai, londoni szegénységet vizsgálta. A két világháború között: Az első világháború, a 30-as évek eleji nagy gazdasági válság és a szélsőjobboldali rendszerek hatalomra kerülése, súlyos megrázkodtatást okozott az európai szociológusoknak. Sokan kivándoroltak Amerikába vagy Nyugat-Európába. Két magyar emigráns: -Polányi Károly: (Anglia) Műveit a marxizmushoz közel állónak tekintették. Alaptétele: A gazdaság a társadalomba beágyazottan működik, tehát a gazdaságot nem lehet a társadalomtól függetlenül vizsgálni, azaz a társadalmi környezettől függ hogyan működik a gazdaság. A piac mellett két alternatív gazdálkodási mechanizmust elemzett: reciprocitás kölcsönös ajándékozás redisztribúció újraelosztás A kapitalizmus működése következtében totalitárius rendszerek fognak hatalomra jutni. -Mannheim Károly: Élesen antimarxista. Szerinte az ideológiák az uralkodó csoportok érdekeit szolgálják, ezért konzervatív, a fennálló rendet erősítő funkciójuk van. Az utópiák viszont az elnyomott csoportok érdekeit szolgálják, és ezért a társadalom változásait segítik elő. Csak a szabadon lebegő értelmiségek nem pártértelmiségek képesek a társadalom megismerésére, mert érdekeik nem befolyásolják kérdésfeltevéseiket és következtetéseiket. Tanítványa : Norbert Elias- arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehet harmonikus egyensúlyt létrehozni a szükséges társadalmi szabályozottság és az egyén személyes hajlamai, a szabadság és a függetlenség vágya közt. Civilizációfejlődési munkái a legjelentősebbek

5 -Alfred Schütz: (amerika) Fenomenológiai szociológia: Az ember mindennapi életének vizsgálata, hogy megtudjuk hogyan értelmezik az emberek az őket körülvevő társadalmi környezetet, hogyan igazodnak el a társadalomban. -Sorokin: A társadalmi és kulturális mobilitás a társadalmi mobilitásnak nincs valamilyen nagy évszázados tendenciája, csak kisebb nagyobb mobilitású korszakok váltogatják egymást a történelemben. -Florian Znaniecki & Thomas: Nem elsősorban az objektív társadalmi helyzet, hanem inkább a helyzetnek a társadalom tagjai által történő definíciója befolyásolja az emberek viselkedését. Chicagói várásökológiai iskola alapítói! FONTOS!!!!! -Robert E. Park és Ernest W. Burgess Érdeklődésüknek középpontjában az a kérdés állt, hogy a nagyvárosban különféle tevékenységek, a különböző társadalmi osztályok, továbbá az őslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el, továbbá melyik városrészekben összpontosulnak a társadalmi problémák. Tehát a konkrét társadalmi problémák vizsgálatát helyezték az előtérbe. -Robert Slynd és Helen M. Lynd: Middletown vizsgálat. Az USA közepén lévő kisváros vizsgálata a kulturális antropológiától átvett módszerekkel. A második világháború után: A Kelet európai országokban a sztálinista korszakban a szociológia tiltott tudomány volt, burzsoá áltudománynak tekinteték a 60-as évektől kezdett megerősödni. Szakmává vált, azaz professzionalizálódott, majd szakszociológiákra vált szét. Pl.: városszociológia, öregedés szociológia A szociológusok többsége elfogadta Morton programját: középszintű elméleteket kell alkotni és azokat empirikusan igazolni. Egy egy nagyobb társadalmi jelenséget kíván megmagyarázni egy adott társadalomban, vagy egy adott történeti korszakban. Empirikus szociológia Pozitivista: az elméleti hipotéziseket empirikus vizsgálatokkal kell ellenőrizni. Kritikusan: neopozitivizmus kialakulása Peter Lazarsfeld nevéhez kapcsolódik. A szociológia tudományos (vizsgálatokhoz olyan) fejlődéséhez szükséges vizsgálatokhoz olyan változók (szükségesek) szerkesztése kívánatos, amelyeket a valóságban mérni lehet. Ide tartozik a Chicagói iskola is. pozitivista. Az irányzat tudományfilozófiai megalapozása Karl Popper nevéhez fűződik. Sohasem állíthatjuk, hogy valamit tudunk biztosan, ez azonban nem zárja ki, hogy közeledjünk az igazsághoz. A tudományos hipotézis kritériuma tehát a megcáfolhatóság. (nem az igazolhatóság) 1945 után 3 nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában: 1. Funkcionalizmus harmóniaelmélet 2. Marxizmus konfliktuselmélet 3. Weberiánus és neoweberiánus az előző kettőnél lazább Funkcionalizmus: Fő: harmóniaelmélet! Gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza. Legszemléletesebb megfogalmazását azonban a kulturális antropológia munkáiban lehet megtalálni. -Bronislaw Malinowski munkái. A funkcionalimust Talcott Parsons vezette be a szociológiába. Strukturalista funkcionalista elméle: Abból indul ki, hogy minden társadalomnak 4 feladatot kell ellátnia: 1. Politika: a társadalom céljainak meghatározása 2. Gazdaság: az eszközök hozzárendelése a célokhoz 3. Kultúra: a társadalom tagjai tevékenységének az integrálása. 4. Személyiség: a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedéktől a másiknak; szocializáció. A fejlődést a modernizációval azonosította. -Robert Merton: Rámutatott, hogy egy-egy fennálló intézménynek, normának, hiedelemnek, nemcsak funkciói, hanem diszfunkciói hátrányos hatásai is lehetnek. Megkülönböztette a manifeszt és a látens funkciókat. Ugyanaz az intézmény, norma, hiedelem lehet a társadalom egyik osztálya számára funkcionális, míg a másik számára diszfunkcionális. Az utóbbi évben a funkcionalista elméletek reneszánszát látjuk. A neofunkcionalizmus fő képviselője: - Niklas Luhmann

6 Strukturalizmus: a nyelvtudományban jelent meg, a nyelvekben megtalálható struktúrák bemutatására helyezte a hangsúlyt. -Claude Lévi-Strauss: A rokonsági struktúrák kutatása, gazdasági cserekapcsolatok, emberek közötti érintkezés. A struktúrák nagymértékben meghatározzák az emberek életét. Marxista: (Marxizmus) -E. O. Wright: A termelőeszközökhöz való viszony alapján különbözteti meg a fő osztályokat, de mellettük köztes osztályhelyzetről is beszél, felhasználva az iskolai végzettség weberiánus szempontjait is. Frankfurti iskola: Max Horkheimer T. Adornó J. Habermas Indulásakor gondolkodásának két forrása a marxizmus és a pszichoanalízis volt. Mi lehet az oka az Antiszemitizmus eluralkodásának? Az antiszemitizmus gyökerét a tekintélyelvű(~) személyiségben látták. ilyen személyiség pedig a gyermekkorban elszenvedett különleges szülői módszernek, elsősorban az érzelmi melegséget nélkülöző, szigorú engedelmességet követelő nevelési elvek következtébe alakul ki. Az ~ személyiséget az előítéletesség is jellemzi + a tekintély tisztelet és a gondolkodás nélküli követése + a politikai és erkölcsi konzervatizmus. Tehát a ~ személyek hajlamosak az antiszemitizmusra. -Horkheimer és Adornó: az egész felvilágosodást bírálták. Ellentétben a felvilágosodás eszméivel a XX. Sz. az emberi történelemben ritkán látott szörnyűségekhez vezetett. Oka: az ész olyan eszközzé torzult, amellyel az ember a világot meghódítja, sőt maga alá gyűri. -Erich Fromm: az agresszivitás gyökerét nem az emberi természetben látta (mint Konrad Corenz), hanem a kapitalista viszonyok elembertelenítő hatásában. -J. Habermas: Gondolkodása látható fejlődésen ment keresztül. Sokat vitatkozott pozitivista és funkcionalista szociológusokkal. Már nem bírálja annyira a kapitalizmust, mint korai műveiben. Társadalmi párbeszéd kifejlesztése. -Neowebwriánus irányzat Azok nevezik így magukat, akik viszonylag sok gondolatot vettek ás M. Webertől. Gondolataival gyakran lehetet azonban találkozni mind a funkcionalisták, mind a marxisták, mind a frankfurti iskola egyes munkáiban. Több dimenziós társadalomszerkezet modelleket használ, nagy figyelmet fordít a hatalomra, fontosnak látja a kultúra hatását a gazdaságra és a politikára. Az empirikus szoc. ezeket vette alapul. -Raymond Aron: Az ipari termelés rányomja a bélyegét a társadalmak más jellemzőire is, de ezeknek mégis több változta létezik. A kapitalizmust és a szocializmust egyaránt az ipari társadalom egy-egy változatának tekintette. Következtetése: a kapitalista rendszer demokráciával párosulva jobb, mint a szocialista r. diktatúrával párosulva. -Pierre Bourdeieu: oktatás szociológiával foglalkozott. Kimutatta, hogy a francia oktatási rendszer fenntartja a társadalmi egyenlőtlenséget. Nevéhez fűződik a háromféle tőke fogalma: vagyon, kulturális, szociális vagy kapcsolati tőke. Szerinte a cselekvő emberek hozzák létre a struktúrákat, az egyének a struktúrákban elfoglalt helyzete azonban nagyon erősen befolyásolja az egyén cselekvését, gondolkodását és ízlését. Az összekötő kapocs a habitus fogalma. -Anthony Giddens: Strukturálódásnak nevezi azt a folyamatot, amelyen keresztül a gazdasági osztályok társadalmi osztályokká válnak, amelyek az életmód, az értékek, a politikai nézetek terén eltérnek egymástól. A ~ szerepet játszik a társadalmi mobilitás. -Ralf Dahrendorf: Az ipari társadalomban megfigyelhető osztálykonfliktusról ír. A konfliktusnak nem a magántulajdon, hanem a hatalom és a munkanélküliség szembenállása a legmélyebb gyökere. Az osztály a hatalomról szól, a hatalom pedig a politikáról. A 68-as egyetemi hallgatói mozgalmakkal, a párizsi felkeléssel kapcsolódik össze a szociológia válsága. A korábbi kérdések helyett (egyenlőség, városi problémák, politikai magatartás), inkább a mindennapi élet, a kulturális jelenségek, az emberek közöttti személyes kapcsolatok felé fordult. - ASzimbolikus Interakcionizmus: -Mead elméletére támaszkodik. A társadalmat az emberek közötti kapcsolatok, interakciók megfigyelésén keresztül kívánja megismerni. Makroszociológiai (társ-i szerkezet, osztályok, rétegek) kérdések helyett, mikroszociológiai jelenségekre, a mindennapi életre, az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítja a figyelmet. -Etnometodológiai irányzat:

7 -Harold Garfinkev: Néprajztudományi szemléletet vesznek alapul. A társadalom tagjainak vannak bizonyos hétköznapi ismereteik arról, hogy kell a társadalomban viselkedni. Fenomenológiai Szociológia A jelenségek lényegének, értelmének megismerésére összpontosítja a figyelmet. -Alfred Schütz Új elméleti orientációk a 80-as és 90-es években: A fordulatot világtörténelmi és társadalmi változások okozták. 1. A marxizmus hitelvesztése 2. Az európai szocialista rendszer összeomlása, ezzel párhuzamban a dogmatikus antimarxista tudományos irányzatok feleslegessé válása és hanyatlása. 3. A kétpólusú világpolitikai rendszer megszűnése. A folyamatok csírái: 56-os magyar forradalom után jelentek meg, 60-as csehszlovákiai bevonulás 70-es, és az azt követő évek ultrabaloldali mozgalmainak hanyatlása. Végső lökés az európai létező szocialista gazdasági társadalmi politikai rendszerek összeomlása. Addig az a felfogás uralkodott, hogy a társadalmi struktúrák döntően meghatározzák az egyén viselkedését és gondolkodását. 1. Úgy gondolták, hogy az egyén alig tudja befolyásolni a nagy társadalmi folyamatokat és struktúrákat, mert azok determinisztikus törvényeket követnek. A sztálini totalitárius rendszerben az volt a érdeke a hatalmi elitnek, hogy az állampolgárok ne legyenek politikailag aktívak, bízzanak mindent a történelem vastörvényeire. Ezért volt célszerű a determinizmust hirdetni. 2. A nyugati funkcionalista elmélet (Durkheim) is azt sugallta, hogy a társadalom az egyénektől függetlenül működik, az egyes emberek adottságként fogadják el a fennálló struktúrákat, intézményeket, sőt a kollektív reprezentációkat és a kultúrát is. A strukturális antropológia is ezt a véleményt erősítette. (Lévi Strauss) Minden emberi társadalomban és gondolkodásban mélyen meggyökerezett, tartós struktúrák uralkodnak. -Anthony Giddens: Az egyének cselekedetei alakítják ki a társadalmi struktúrákat, amely persze visszahat az egyénre, de a struktúrák valójában csak azért léteznek, mert az egyének azoknak megfelelően cselekszenek. Nemcsak azt sugallja, hogy az egyén igenis képes társadalmi környezetét alakítani, megváltoztatni, hanem azt is, hogy nincsenek determinisztikus fejlődési törvények, tehát a jövő nem alakítható előre, annak alakulása nagyon is tőlünk függ. -Coleman: a racionális választás elmélete. Az egyes emberek különféle módokon döntenek és cselekszenek, és ezeknek összegzése az, amelyet társadalmi jelenségnek, folyamatnak látunk. A modern társadalmakban egyre nagyobb szerepet játszanak az ember alkotta társadalmi szervezetek, s az ezekben felmerülő elosztási és kontroll problémák kezeléséhez újfajta közösségek és szabályok szükségesek. -Communitarism Irányzat: közösségiesség Az erkölcs és azt alátámasztó értékek nélkül a modern gazdaság és a politikai demokrácia nem képes hatékonyan működni. A közös értékek általánosan elfogadott viselkedési normák nélkül sem a gazdaság, sem a társadalom, sem pedig a demokratikus intézmények nem működőképesek. Mind Durkheim, min Passon és őt követően a funkcionalisták úgy gondolták, hogy a társadalom működése szinte elképzelhetetlen közös normák és a mögöttük álló értékek hiányában. -Jürgen Habermas is az egész rendszerre nézve veszélyesnek látta, ha az alapelveket illetően megszűnik a konszenzus, mert ezáltal a legitimáció vész el. A makrokérdésekre összpontosította figyelmét, a késői kapitalizmus legitimációs válságáról írt. A kapitalista rendszer olyan igényeket ébresztett a társadalom(ban) tagjaiban, egyebek között a jóléti rendszer kiépítése révén, amelyeket a lassuló gazdasági növekedés feltételei között nem tud kielégíteni. A kommunikációra fordította figyelmét, a társadalom tagjai között szabad, hatalommentes eszmecseréktől várja a jobbulást. A mai nyugati társadalmak azonban (USA) egyre inkább Multikulturálissá váltak, vagyis egyre nagyobb számú a többségtől eltérő nemzeti és vallási kultúrájú ember él bennük Liberális társadalom filozófusok:

8 Nem lehet és nem szabad norma és értékkonszenzusra törekedni, ezeknek hiányában kell a modern társadalom intézményeit alakítani úgy, hogy azok működőképesek legyenek. -John Rawl: Az igazságosság két elvét fogalmazta meg. 1. Mindenkinek joga van teljes szabadságra addig a határig, amíg mások szabadságát nem sérti. 2. A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell kialakítani, hogy azok hosszabb távon mindenkinek, ezen belül a legszegényebbeknek is javítsák a helyzetet, és mindenkinek esélye legyen bármely társadalmi pozícióba bejutni. A szociológia egyik legizgalmasabb elméleti kérdése a mikro és makro világ közötti kapcsolat, vagyis az, hogyan befolyásolják a makrotársadalmi feltételek a mikroszintű társadalmi életet, s hogyan hat a mikrovilág a makro folyamatok alakulására. -P. Burdieu, J. Habermas A konfliktus vagy a harmónia e az emberi társadalom alapvető jellemzője? Konfliktus elmélet: fő képviselője MARX, de WEBER és PARETO is úgy látták, hogy az emberi társadalmak lényegéhez tartozik a konfliktus. Képviselői hajlanak arra, hogy ne tekintsék a konfliktust problémának, sőt ebben látják a társadalmi haladás fő mozgatóerejét. Funkcionalista elmélet: Durkheim, T. Parson szerint a társadalom lényege az, hogy tagjai mindannyiunk hasznára együttműködnek, s a konfliktusok a társadalom normális működését zavarnák, dezintegrációt idéznének elő. -Davis Moore : a funkcionalista elmélet legszélsőségesebb megfogalmazója. Szerintük a társadalom minden tagja annyi jövedelmet és megbecsülést, presztízst kap a társadalomtól, amennyit megérdemel, amennyit az általa végzett munka, betöltött funkció a társadalom számára megér. Vagyon megfogalmazás. A harmóniaelmélet képviselői viszont ellene voltak a fennálló társadalmi viszonyok radikális és erőszakos megváltoztatásának. Ma a nyugati szociológiában a funkcionalista elmélet másodvirágzását éli. -Ulhmann: a társadalom funkcionális differenciálódása. A konfliktusok léte azonban tagadhatatlan A konfliktusok előrevihetik a társadalmat, ha Dahrendorf kifejezésével élve sikerül domesztikálni, vagyis kezelni, megszelídíteni azokat. Posztmodern: Új elméleti koncepció Eszerint egyáltalán nem állapíthatók meg nagy fejlődési tendenciák, fel kell hagyni a hagyományosságra igényt tartó nagy narratívákkal, vagyis mesékkel. A modern társadalom nemcsak a fejlet technológiát és az ipari termelés túlsúlyát jelenti a mezőgazdasággal szemben, hanem hatékony piacgazdaságot, politikai demokráciát és mentalitást, tehát a gazdasági újítás készséget, kockázatvállalásét, felelősségérzetet, udvarias és toleráns társadalmi kapcsolatokat, részvételt a politikai életben, kompromisszumkészséget a politikában. -Zapf: ide sorolja a jól kiépített jóléti rendszert is. A magyar szociológia története: A 3 derékba törés a polgári köztársaság, majd a tanácsköztársaság bukása szimbolikusan Buday Dezső felakasztása, a társadalomkritikus szociográfia irányzat elhallgatása 1945 után, továbbá az ELTE Szociológiai tanszékének feloszlatása, Szalai Sándor letartoztatása 1950-ben. A századfordulón a Huszadik század c. folyóirat és a Társadalomtudományi Társaság körül egy szociológiai iskola alakult, amely igyekezett megismertetni és értékelni a korabeli külföldi szociológiai irodalmakat. Elméleti háttere: a marxizmustól a Spencer féle liberalizmusig terjedt, politikai állásfoglalásai pedig a komm. mozgalomtól a polgári liberális baloldalig. A csoport vezetője: Jászi Oszkár politológus volt. Szabó Ervin marxista nézőpontú társadalomtörténész Braun Péter faluszociológus Leopold Lajos a presztízzsel foglalkozott Buday Dezső demográfia 1919-után az iskola tagjainak jó része külföldre távozott. A két világháború között nem volt Mo-n olyan oktatás, amelyet szociológiának lehet tekinteni. Az 1930-as évek legfontosabb ilyen irányú kezdeményezése a falukutató vagy Szociográfiai irányzat volt.

9 Elsősorban a magyar falvak és a parasztságnak a súlyos problémáit kívánták feltárni. Ehhez szépirodalmi (vagy ehhez közelálló), újságírói riporthoz közelálló tudományos módszereket használtak fel. (Illyés Gy., Féja G.) A tények feltárásán túlmenő, tudományos regényű műveket elsősorban Erdei Ferenc írt. A magyar városról, faluról, tanyáról. A falukutatással párhuzamosan születtek városi és munkás szociográfiák is. Jahn Ferenc, Németh László után a szociográfiai irányzat elhalt, mert a totalitáriánus rendszer kifejezetten ellenséges tevékenységnek tekintette a társadalom problémáinak feltárását. A II. világháború után a koncentrációs táborból hazaérkezett Szalai Sándor lett az ELTE szoc. tanszékének vezetője. (1950-ben letartóztatták) -Bibó István: a politikai elmélet terén elért munkássága, nagy hatással volt a 60-as évek hazai szociológiájára. Fő művei: A kelet európai államok nyomorúságairól, az eltorzult magyar alkatról és a zsidókérdésről 1945 és 49 között születek ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A 60-as években a magyar szociológia újjászületik. Első műhelyei: Központi Statisztikai Hivatal MTA szociológiai Kutató intézete ELTE KözgazdaságT. Egyetemen működő csoportok. Magyar Rádió és Tv tömegkom. Csoportja Az első kutatások tárgyai: Jövedelemkülönbségek Társadalmi mobilitás Időmérleg Az idős népesség helyzete Város és faluszociológia Új lakótelepek Öngyilkosság Alkoholizmus, stb. A 70-es évek első felében az MSZMP konzervatív szárnyáról a gazdasági reform ellen indított ellentámadás keretei között a magyar szociológiát is több súlyos csapás érte. Eltávolítják: Hegedűs Andrást az MTA éléről Lukács tanítványokat elítélő párthatározat születik Szelényi Iván kivándorlása Publikációs tilalom egyes témakörökben (pl: szegénység) A kutatás erős korlátozása más témakörökben A 70-es évek óta elért eredmények: Több nagyméretű valóságfeltáró adatfelvételre és kutatássorozatra került sor Bevezetik a sokváltozós matematikai módszereket A magyar szociológia bekapcsolódik a nemzetközi tudományos életbe ban megalakult a Magyar Szociológiai Társaság az ELTE n megindul a szociológus szakképzés Egy-egy szociális területtel foglalkozó intézeten belül szociológiai kutatórészlegek jöttek létre. Létrejött a TÁRKI megrendelésre adatfelvételeket végez szociológiai kérdésekről, fejleszti a szociológia módszertanát (számítógépes módszerek) Az 1990-es rendszerváltás lényegesen megváltozott felételeket teremtett a szociológia számára. Megszűntek a tabutémák, megszűnt a kapott eredmények publikálásának akadályozása Semmilyen akadálya nincs a külföldi kutatásokkal való együttműködésnek, a közös kutatásnak. Csökkentek a kutatásra fordítható erőforrások, tehát anyagi nehézségek fenyegetik a kutatómunkát. Számos szociológus kutató elhagyta ezt a pályát a politika, az államigazgatás, az üzleti élet és az újságírás kedvéért. Kihívások: A politikai gazdasági társadalmi rendszerváltozás olyan kivételes folyamat, amelynek szociológiai vizsgálata nemcsak a magyar, hanem a világ szociológiája számára is fontos ismereteket adhat. A rendszerváltás megértéséhez alaposan értékelni kellene az 1945 óta eltelt időszak, vagy inkább az 1918 óta eltelt időszak gazdasági és társadalmi változásait, azt, hogy milyen mértékben segítették a

10 modernizációt, és ugyanakkor milyen társadalmi és gazdasági károkat okoztak az 1918 óta Mo-n uralmon lévő rendszerek. Tisztázni kellene a különböző szociológiai elméletekkel szembeni viszonyukat. Ma megvan arra a lehetőség, hogy kritikailag átgondoljuk a marxizmus értékeit és tévedéseit. Nem lenne helyes a következőkben Marxot és a marxizmust Orweli módon nem emberként elfelejteni. Hallgatólagosan a weberianizmus volt uralkodó helyzetben a magyar szociológiában. 4. fejezet: Egyenlőtlenség, szegénység Alapfogalmak: Társadalmi egyenlőtlenség: azt jelenti, hogy a különböző ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. Esélyegyenlőtlenség: a társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlenségét jelenti. Egyenlőség: azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a helyzete a társadalomban. Esélyek egyenlősége: azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van a kedvező pozíciók megszerzésére. Méltányosság: azt jelenti, hogy a társadalom tagjai akkora javadalmazásban és megbecsülésben részesülnek a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett tevékenységükkel. Igazságosság: azok az egyenlőtlenségek, amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana. Szegénység: hagyományos formájú hátrányos helyzet, mely inkább az alacsony jövedelmet és az ebből adódó hátrányokat jelenti. Depriváció: valamitől való megfosztottság, ha a szegény családokra használják, akkor inkább azt jelenti, hogy nélkülöznek valamit, ami a többség rendelkezésére áll, relatív hátrányt jelent. Hátrányos helyzet: depriváció magyar fordítása, nemcsak jövedelmi, hanem egyéb hátrányokra is vonatkozik. Többszörösen hátrányos helyzet: olyan családokra vonatkozik, akiknél egynél több hátrány jelentkezik, ami megnehezíti a szegénységből való kiemelkedést. Abszolút szegényég: egyén vagy a család a létminimum alatt él. Relatív szegénység: egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól, nemcsak jövedelmi, hanem más életkörülmény-mutatók alapján is Módszerek: 1. Háztartásijövedelem felvétel: az adott év tavaszán a megelőző év összes jövedelme mellett a fogyasztott termékeket is összeírják. 2. Háztartáspanel felvétel: lényege, hogy ugyanazokat a háztartásokat és személyeket évről évre felkeresik és kérdőíveket töltetnek ki velük. Kisebb a minta, ezért óvatosan kell a következtetéseket levonni, de így lehet vizsgálni a szegénységbe süllyedést, illetve kiemelkedést okozó eseményeket is. 3. Létminimum megállapítás: amikor a szegények kiszűréséhez megállapítanak egy létminimumot. Létminimum: egy főre jutó minimális háztartási jövedelem. Szegénységi küszöb: az a jövedelemhatár, amely alatt szegénynek tekintjük a háztartásokat és személyeket. Ekvivalencia-skála: a háztartásban élők különböző súlyozása a jövedelem tekintetében, az életkor, illetve számtól függően. 4. jövedelmi decilisek: százalékos részesedés az összes jövedelemből, mely alapján szegénynek tekintenek valakit. Elméletek: 1. Elfogadható egyenlőtlenségek mértéke: a) Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak, okai: - Elitista álláspont: a vezető elit tehetségesebb, ők viszik előre a gazdaságot, megérdemlik a magasabb jövedelmet. - Libertariánus álláspont: minden társadalmi beavatkozás a szegények érdekében, sérti a gazdagok szabadságjogait. - Szociológiai iskola álláspontja: a fennálló jövedelemelosztás pontosan azt tükrözi, hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára.

11 b) A mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható, amennyiben a gazdasági fejlődést szolgálja, de az esélyek legyenek egyenlők, az egyenlőtlenség feltételei: - A társadalom minden tagjának egyenlők a szabadságjogai, mindenkinek joga van a teljes szabadsághoz, de csak addig, amíg valaki mást nem korlátoz ugyanilyen jogában. - A társadalmi egyenlőtlenségeknek a legszegényebbek helyzetét is javítania kell, és mindenkinek egyenlő esélye kell hogy legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra. c) Teljes egyenlősség kell, egalitárius álláspont. 2. Egyenlőtlenség és szegénység okai: a) az emberek alapvető biológiai adottságai közötti különbségek b) gazdasági, társadalmi rendszer jellege c) az emberek műveltsége, iskolai végzettsége között fennálló különbségek d) szegények rossz testi és lelki egészségi állapota e) csonka vagy egyszülős családok elterjedése f) szegénység kultúrája elmélet (c, d, e, együtt): amely szerint a szegényeknek sajátos kultúrájuk van, ami megakadályozza a kiemelkedést, de segít elviselni a szegénységgel járó terheket. g) különböző életciklusok: házasságkötés után, illetve öregség h) demográfiai események: özvegység Nemzetközi tendenciák: 1. Szegénység a fejlődő országokban: - az általános életszínvonal és a GDP/fő alig emelkedik - népesség gyorsan nő - keveset költenek beruházásra, fejlesztésre 2. Szegénység a fejlett országokban: - relatív szegénységi küszöböt használnak % között van a szegények aránya - társadalom 3/4-e, 2/3-a jómódú, a többi szegény - szegények: munkanélküliek, gyerekek, egyszülős családok, egyedülálló idős nők, etnikai kisebbség tagjai, bevándorlók, vendégmunkások - idősek között csökken a szegénység Magyarországi helyzet: előtt: nincs pontos adat, 1911-ben az összeíráskor a becslések szerint Mo. 3/4-e szegény. 2. Szocialista korszakban: hiába tagadták le, hiába volt tabu téma, igen jelentős volt. a) a szegénység alakulása között: ig nőtt a reálbér, ez kedvező körülményeket teremtett a fizetésből élőknek tól lelassul a reáljövedelmek növekedése, 1982-ben stagnál, majd 1990-től csökken as gazdasági reform miatt a kiegészítő jövedelem csökkenti a reálbércsökkenések hátrányait - a kettős gazdaság széthúzza a jövedelemkülönbségeket óta nagyon felgyorsult a fogyasztói árindex emelkedése, ami miatt csökken a háztartások jövedelme ig csökken a jövedelem egyenlőtlenségek aránya, ami csökkenti a szegénységet től nő a létminimum alatt élők aránya b) A szegénység összetételének változása: ban a falvakba koncentrálódik a szegénység, 1987-től csökken a falvakban, de nő városokban ban a mezőgazdaságban dolgozó szegények aránya a nagyobb, míg 1987-ben a szakképzetlen munkások között ban a nyugdíjasok között jóval magasabb az arány, míg 1987-ben nincs igazán eltérés az aktív keresőkhöz képest - áttevődött az idősökről a gyerekekre 3. Rendszerváltás óta: megnőtt a szegénység, a jövedelem egyenlőtlenségek is emelkedtek, a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagok növelték jövedelmüket, ennek okai: - infláció - munkanélküliség Kik a szegények? 1. Hagyományos szegénység: már a szocializmusban is megvolt, a szakképzetlen és a mezőgazdaságban dolgozók illetve a községi lakóhelyen élők között 2. Új szegénység: a rendszerváltás óta van, főleg a munkanélküliek

12 3. Demográfiai szegénység: egyre inkább a gyerekek felé tolódik el a szegénység az idősebbek felől 4. Etnikai szegénység: Szegénység nagy része átmeneti jellegű, de tartós lehet ott ahol a családfő tartósan munkanélküli, illetve a roma etnikumnál. Társadalompolitika: Jóléti állam: azt jelenti, hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétének biztosításában. 1. Jóléti állam kiépülésének fokozatai (T. H. Marshall): - magánpolgári szabadságjogok - politikai jogok - gazdasági, szociális jogok 2. Jóléti állam típusai (Titmuss) a) reziduális modell: csak azoknak nyújtanak támogatást, akik képtelenek a piacon jövedelemhez jutni. b) teljesítménymodell: a támogatásokat a korábbi járulékbefizetésekhez kötik és azok arányában adják c) intézményes modell: mindenkinek alanyi jogon járó támogatások, melyek az egyenlősség felé akarják közelíteni a társadalmat 3. Jóléti állam típusai (Esping Andersen) a) liberális modell: rászorultsági elven, segélyekre támaszkodva adja a támogatást b) konzervatív modell: foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét védi a különböző veszélyeztető körülmények ellen c) szociáldemokrata modell: célja, hogy az életkörülményeket az egyenlősség felé közelítse 4. Viták a jóléti államról a) ellenzői szerint: - nagy megterhelést jelent az államnak - fejlesztésre, beruházásra szánt összegeket köt le - gyengíti az egyének munkateljesítményének motivációit b) hívei szerint: - nagyfokú szegénység sok közvetett költséggel jár, ezért csökkenteni kell - szegénység mérséklése csökkenti a társadalmi konfliktusokat, elősegíti a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi együttműködést 5. jóléti szolgáltatások felső határának elérésének okai: a) a II. világháborút követő fellendülési korszak véget ért, a gazdasági növekedési ütem lelassult, így nehezebb a jóléti szolgáltatások finanszírozása b) megnőtt a munkanélküliség, ez megnövelte a támogatásuk költségeit c) fejlett országok népessége megnőtt, ezért kevesebb állampolgár járulékából kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni 6. a magyar jóléti rendszer: a) szocializmusban: kiterjedt jóléti rendszer, de nem működött jól, mert sokan kiestek a védőhálóból, és a támogatások jelentős részét a jómódúak kapták. Jóléti programok: - nyugdíj - családi támogatások - táppénz - munkanélküli segély - szociális segély - egészségügyi ellátás - oktatás - lakástámogatás - fogyasztói ártámogatás b) rendszerváltás után: csökkent a GDP, mérsékelni kellett az állami költségvetést, ezért élesen jelentkeztek az elosztható összeg korlátai, másrészt megnőtt a munkanélküliség és a szegénység, ezért megnőttek az igények a támogatásra. Ezért szükségessé vált a jóléti állam reformja. 8. fejezet: Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás - -Minden társadalom egy adott népesség tagjaiból áll. E népesség száma, összetétele messzemenően befolyásolja a társadalmi folyamatokat. - A népesség alakulása nagymértékben függ a társadalmi tényezőktől (születés, halálozás, házasságkötés, válás). - -A szocialista korszakban végzett mo-i mobilitásfelvételek azt sugallják, hogy strukturális változásoknak az 1950-es és 1960-as évek gyors, sőt erőltetett iparosításnak volt a legnagyobb hatása a mobilitásra. - -Az évi rendszerváltozás után végbement elitcsere vizsgálata arra enged következtetni, hogy nem történt radikális váltás.

13 - -Az ember különösképpen vándorló lény, az emberiség egész története során igen nagy vándormozgalmak mentek végbe. Ma is igen intenzívek a nemzetközi és a belső vándormozgalmak. (pl. iparosításnál, bevándorlások, munkahely és lakhely közötti vándorlás) ALAPFOGALMAK: - Demográfia: A népességszámmal és a népesedéi folyamatokkal foglalkozó külön tudomány. 200 évvel a szociológia előtt alakult ki; saját kutatási területtel és módszerekkel rendelkező tudomány. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk. (Ő londoni halálozási statisztikai adatokat vizsgált.) Robert Malthus ( ) = híres demográfus. Híres- és sokat bírált művében: szerinte a népesség gyorsabban képes szaporodni, mint a termelés növekedni. (különösen az élelmiszer-termelés) És ez szerinte halandósági katasztrófához vezet. (éhinség, járvány stb.). Majd felvetette a születések számának korlátozását. (késői házasodás) Az Ő idejében megindult demográfiai változás azt mutatta, hogy az európai népességek fokozatosan korlátozták a születések számát. Így a termelés (élelmiszer) a népességeknél sokkal gyorsabban nőtt, az életszínvonal emelkedett, nem következett be a megjósolt halandósági katasztrófa. - -A demográfiára azonban inkább Braunt megközelítése nyomta rá a bélyegét. A demográfusok sokkal inkább a népesedésre vonatkozó adatok gyűjtésével, azok egyre kifinomultabb módszerekkel történő feldolgozásával foglalkoznak. A tudománynak hatalmas lendületet adott a II. vh. után a világ népességének nagymértékben meggyorsult növekedése. Rendszereses kerül sor tudományos világkonferenciákra és az ENSZ által szervezett népesedési világkongresszusokra (helyzetfelmérések, politikai ajánlások kidolgozása). - Egészségszociológia: - egészséget befolyásoló társadalmi tényezők vizsgálatával foglalkozik. - Orvosi szociológia: - orvos-beteg kapcsolatokra és az egészségügyi ellátás működésére összpontosítja a figyelmét. - Pszichiátriai szociológia: - mentális betegségek okaival foglalkozik. - Termékenység: - (születések vizsgálatánál használják ezt a fogalmat). A ~ -en a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések számát értjük. - Halandóság: - (halálozások vizsgálatakor használt fogalom). Ezen nem a halálozások számát, hanem vmilyen finomabb mutatóját, pl. korcsoportonkénti valószínűségét vagy halandósági-tábla mutatóit, elsősorban a születéskor várható átlagos élettartamot értjük. - Reprodukció: - népesség újratermelődése (a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul). - Morbidítás: - a betegségek előfordulásának gyakorisága. - 2 féle mutatója van: 1., incidencia mutató (hányan betegednek meg), 2., pervalencia mutató (hányan vannak beteg állapotban). - Egészség definiciója: (WHO) az egészség a testi, szellemi és társadalmi jólét teljes állapota és nem csak a betegség és rokkantság hiánya. Szociológiai értelemben egészségesnek azt az embert tekintjük, akinek életműködései az adott környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus és a társadalom vele szemben támasztott elvárásainak képes megfelelni. MÓDSZEREK: -A demográfiai adatoknak 3 forrása van: 1., népszámlálások /az első ben volt Mo.-on/ 2., népmozgalmi statisztikák (éves) /1876. óta közlik, egyre finomultabb részletezésben/ 3., kérdőíves módszer Születések mutatói: A nyers élveszületési arányszám: - évi születések száma osztva az évközi népességgel. Általános termékenységi arányszám: - évi születések száma osztva a éves nők számával. Korspecifikus termékenységi arányszám: - az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával.

14 Teljes termékenységi arányszám: - a korspecifikus termékenységi arányszámok összege a 15 éves kortól az 50. születésnapig. A bruttó vagy nyers reprodukciós együttható: - a teljes termékenységi arányszám, de csak a leányszületések figyelembevételével, 1 nőre vonatkozóan kiszámítva. A nettó vagy tiszta reprodukciós együttható: - a bruttó reprodukciós együttható a 0-14 éves csecsemő- és gyermekhalandósággal és a éves korú női halandósággal csökkentve. Ezek a mutatók nem teljes pontosságúak, ugyanis csak attól függ, hogy egy női nemzedék (születési kohorsz) élete során hány gyermeket hoz a világra. /A kérdőíves vizsgálatok során meg szokás kérdezni ezen kívül a kívánt, tervezett, a továbbiakban várható és az ideálisnak tartott gyermekek számát./ A halálozás mutatói: - fő forrása az évi népmozgalmi statisztika és ez alapján számítják ki a szokásos halandósági mutatókat. Nyers halálozási arányszám: - az adott évi halálozások száma elosztva az év közepi népesség számával (a halálozások száma függ a népesség korösszetételétől). Korspecifikus halálozási arányszám: - ezek egy-egy ötéves (v. éves) korcsoporton belül meghaltak számát viszonyítják a kérdéses korcsoportok létszámához. A születéskor várható átlagos élettartamot a halandósági-táblán alapulva szokás kiszámítani: - adott évi koréves halálozási adatokból indulnak ki és azt határozzák meg, hogy az adott életkort megélők milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt. Csecsemőhalandósági- és természetes szaporodási arányszámok: Csecsemőhalandósági arányszám: - az összes 1 éven aluli korban meghaltak száma az adott évben osztva az összes újszülöttek száma az adott évben. Természetes szaporodási arányszám: - a nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbsége. ELMÉLETEK: /Malthus népesedési elmélete lsd. előrébb/ - A demográfiai átmenet elmélete: - A demográfusok azonban fokozatosan felismerték, hogy a fejlett országokban (Malthus elméletével) ellentétes tendenciák érvényesültek a XIX.sz-ban. Ezt először A. Landry fogalmazta meg. MAJD továbbfejlesztették a II. vh. után többen. (Nortestein, 1963.) Demográfiai átmenet elmélet: - a halandóság hosszú távú javulását és az azt követő termékenység-csökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. 5 egymást követő fázisa van: 1., - a halálozási- és születési arányszám egyaránt magas 2., - a halandóság javulni kezd, a termékenység egyenlőre változatlanul magas marad, a népesség gyorsan nőni kezd 3., - a halálozási arányszám tovább csökken, de a születési arányszám is csökkeni kezd, a népesség növekedése továbbra is gyors 4., - a halálozási arányszám csökkenése lelassul, majd megáll, a születési arányszám tovább csökken, ezért a népesség növekedése lelassul. 5., - a halálozási- és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik, a népességcsökkenés megáll. A demográfiai átmenet elmélete csupán nagy általánosságokban mozgó magyarázatot adott a demográfiai átmenet okaira. A halandóság javulásával feltételezték, hogy az a gazdasági fejlődésnek, az életszínvonal emelkedésének a következménye. A termékenység csökkenésének okairól csak annyit mondanak, hogy a modern gazd-i-, társ-i fejlődéssel (iparosodás, városiasodás, életszínvonal emelkedése) párhuzamosan ment végbe. A fejlődő országokban a demográfiai átmenet alatt bekövetkezett népességnövekedés általában sokkal nagyobb volt, mint Európában. Az elmélet arról nem szól, hogy az átmenet után hogyan alakul a termékenység. Termékenység elméletei: Saury (1963.) francia demográfus és közgazdász. Ő fogalmazta meg a legátfogóbb keretet a termékenység változásainak megértéséhez a fejlett országokban. Olyan magyarázatot adott, hogy a fejlett országokban a házaspárok tág értelemben vett anyagi helyzetükből, továbbá a jövőre vonatkozó perspektíváiból és a társ-i közhangulatból kiindulva döntenek gyermekeik számáról. A termelékenység elméleteket 2 nagy csoportra oszthatjuk:

15 1., közgazdaságtani elméletre és 2., szociológiai elméletre. 1., - (chicago-i iskola) G. Becker fogalmazta meg. Abból indul ki, hogy a házaspár a gyermekek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik, mint amikor vmely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz. Figyelembe veszi: - a gy-ből származó hasznot, örömöt, - a gy. nevelés költségeit, - a családi jövedelmet. Különösen fontos szerepet tulajdonít ez az elmélet a nők kereső munkájának, pontosabban annak a keresetkiesésnek, amelyet az anya lekötöttsége okoz (a kereseti lehetőség javul az iskolai végzettség emelkedése következtében). Ám ebből az elméletből nem lehet levezetni, hogy a gaz-i-, társ-i fejlődéssel párhuzamosan a jövedelememelkedés milyen hatással van a gyermekszámra. R.A. Easterlin továbbfejlesztette ezt az elméletet azzal, hogy feltételezte: a házaspároknak az életszínvonalra és a gyermekszámra vonatkozó elképzelései, igényei, preferenciái nemzedékről-nemzedékre változnak. 2., - Ezen elmélet szerint viszont a családok nem gazdasági kalkulációk alapján döntenek gyermekeik számáról, hanem követik azokat az értékeket és viselkedési normákat, amelyeket társadalmi környezetükben elfogadnak (ha ezek sok gyermeket tartanak kívánatosnak, akkor a legtöbb család sok gyermekre vállalkozik, v. fordítva). A szociológiai elméletek azonban csak akkor adnának teljes magyarázatot, ha az értékek és normák változásának okait is ki tudnák mutatni. Ezeket az okokat a gazdasági helyzet változásiban kell keresni. A halandóság hosszú távú javulásával kapcsolatos elméleti kérdés, hogy abban mekkora szerepe volt: - az életszínvonal emelkedésének, - az orvostudomány fejlődésének és - a közegészségügyi állapotok javulásának. A fejlett országokat ma legjobban foglalkozató elméleti kérdés azonban az, hogy mekkora szerepük van a halandóság és az egészségi állapot meghatározásában a társadalmi tényezőknek. A társadalmi tényezők különböző típusúak lehetnek: 1., - környezetben előforduló egészségkárosító tényezők, természeti adottság (vannak társadalmi gyökerei is), 2., - életmód egészségkárosító elemei (cigi, pia, drog) ezek viselkedésmintáktól, értékektől, normáktól függenek, 3., - az életmód és életkörülmények számos egészségkárosító eleme annak a következménye, hogy az azok által érintett személyek szegénységük vagy más társ-i hátrányaik miatt nem képesek azok megjavítására. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK: Népességszám: - a világ népességének igen gyors növekedése zajlik. Hol a határ? Nem tudjuk pontosan mikor jelent meg a modern ember a földön (R.Leakey szerint 200 ezer éve Afrikában). Feltételezik, hogy az első jelentősebb népességszám növekedés kb. 10 ezer évvel ezelőtt, a mezőgazdálkodás megindulása idején (mezőgazd-i forradalom) következett be. - Ma nem ismerjük pontosan a Föld népességszámát. Halandóság: - Az emberiség történetének a földművelésre való áttérést megelőző szakaszát igen rossz halandósági viszonyok jellemezték (biz. népcsoportok ki is haltak). - A földművelésre áttérés + letelepedés lehetővé tette a népességszám lényeges növekedését. Ám közbelépett egy másik tényező: a járványok (fekete halál) a sűrűbb népességben könnyebben terjedtek (neolitikus mezőgazd-i forr-tól a XVIII.sz-ig terjedő időszakban) sokan meghaltak. - XIX.sz.-ban kolera járvány (megfékezésében az ivóvíz fertőtlenítés játszotta a nagy szerepet) így nem történt jelentős halálozás. - Ny-Európában a XVIII.sz. után megindult a halandóság lassú, de folyamatos javulása (járványok visszavonulása; a születéskor várható időtartam hosszabbodott). - A XX.sz. közepétől kezdve a fejlődő országokban is csökkent a halandóság. Gyorsabb csökkenés jellemzi, mint Európában. Itt néhány évtized alatt következett be akkora javulás, mint Európában év alatt. Ez okozta a demográfiai robbanásnak nevezett jelenséget.

16 - Nem lehet biztosan állítani, hogy a halandóság javulása a jövőben folytatódni fog mindegyik fejlődő országban (AIDS). A halandóság alakulását befolyásoló tényezők közül a legtöbb társ-i természetű, tehát erősen függött és függ szociológiai jellegű tényezőktől. Termékenység: Az európai népek történetében sem a mai fejlődő országokban nem közelíti meg az átlagos gyerekszám a 12-t. OKA: - nem minden éves nő házas, vagy hajadon, özvegy stb. - születéskorlátozás (országos méretekben először Franciaországban terjedt el) Hazánkban a születéskorlátozásra körül, Angliával kb. egy időben került sor. A termékenységcsökkenés kezdetének és a csökkenés gyorsaságának okait illetően kétféle magyarázatot találunk a legújabb történeti-demográfiai irodalomban: 1., - a hagyományos gondolkodásmódtól való eltérés, szekularizáció, 2., - gazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása (pl. kisparaszti birtokok fölaprozódása) (USA) élveszületési arányszám mélypontot ért el. - Európában a II. vh. után lényegesen emelkedtek a term. mutatók és ez az emelkedés tartósnak bizonyult (olyan hipotézisek születtek:, hogy az életszínvonal emelkedése a gyermekszám növekedését segíti elő) es évek: - az egyszerű reprodukciókhoz a szükségesnél lényegesen alacsonyabb szinten stabilizálódott a termékenység. - közép-európai szocialista országoknál (Mo., Cseho., Románia, Bulgária): Csökkenés,majd különféle népesedéspolitikai intézkedések hatására megállt, majd újabb visszaesés. A demográfusok és szociológusok világszerte meglehetősen tanácstalanul állnak szemben a csökkenés magyarázatával. (Nem lehet elfogadni azt az állítást, hogy a csökkenés oka az úgynevezett modern fogamzásgátlási módszerek.) - A jelenlegi hullámvölgyben biztos szerepet játszik a házasságkötések csökkenése. Közgazdaságtani magyarázat szerint a csökkenés oka: a gyerek költségei gyorsabban növekednek, mint a belőlük származó hasznok. Szociológiai elméletek szerint a csökkenés oka: - nők emancipációja, - foglalkozási-, karrierambíciók nőttek a nők között, - fogyasztási igények emelkedtek, - kötetlen, változatos életmód iránti igény. MAGYARORSZÁGI HELYZET: Népesség: Csak az első magyar népszámlálás, azaz óta vannak pontos adataink. Azóta 10 évenként került sor népszámlálásra 1990-ig. Fügedi Erik (1980.) - a honfoglaló magyarság létszámát 400 ezerre tette. Úgy látszik, hogy a magyarság a Kárpát-medencében viszonylag kedvező életkörülmények közé került, mert a népesség meglehetősen gyorsan nőtt. - A Mohácsi vésztől a Rákóczi szabadságharc végéig kedvezőtlenebbül alakultak a népesedési viszonyok. - XVIII.sz. békésebb viszonyai emelkedést mutattak (nem tudjuk, ebben mennyi szerepe volt a természetes szaporodásnak és a bevándorlásnak) ig csak nemesi összeírás volt, de ők nem szívesen támogatták, sőt ellenálltak ennek a folyamatnak. Volt ekkor 2 osztrák népszámlálás ám ezek adatai megbízhatatlanok. A háborúk alatt súlyos emberveszteséget szenvedett az ország. Nemcsak halálozások, de kivándorlások is voltak + holocaust. A II, vh. óta a népességszám növekedése lelassult csökkenés. - Mo-on rendszeresen készülnek népesség-előreszámítások. Ezek az előreszámítások a termékenység és a halandóság vmilyen feltételezett jövőbeni alakulásán alapulnak (ezek sok esetben tévesnek bizonyultak). Halandóság: - Évszázados távon Mo-on is nagymértékben javult. (A folyamatos javulás az évi nagy kolerajárvány után indult meg.) 1960-ig gyorsan javult, majd visszaesett. Romlási tendenciák jelentkeztek. A halandóság romlása a férfiak között sokkal lényegesebb volt, mint a nők között, és a éves korcsoportokban volt a legnagyobb fokú. Ismerjük a ~ romlását előidéző halálokat. Férfiaknál: infarktus, agyvérzés, öngyilkosság, májzsugor, stb. Nőknél: emlőrák, infarktus stb.

17 Nem tudjuk milyen háttértényezők miatt nőtt ezen halálokok következtében a ~. Elképzelhető okok: magas vérnyomás, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkohol, feszültség, mozgásszegény életmód, lakókörnyezeti ártalmak, hajszolt munkavégzés, pihenés hiánya, lelki egészség állapota stb. Csak igen összetett és szívós megelőző-gyógyító tevékenységgel lehet a ~ javulását elérni: - egészségügyre fordított kiadás növelés az állam részéről, - eü-i intézmények korszerűsítése, - orvosi fizetés növelése, - ingyenes, de magas szintű egészségügyi ellátás A ~ alakulásánál fontos az is, hogy társadalmi rétegenként is nagyok a különbségek. Termékenység: Mo-on az 1960-as évek óta alacsonyabb annál, ami a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges lenne, vagyis a felnőtt nemzedékek gyermekszáma kisebb a szülői nemzedékek létszámánál. Az egyszerű reprodukció szintjéhez viszonyított hiányt - attól függően, hogy milyen termékenységi mutatókat veszünk alapul 10-15%-ra tehetjük. Az 1970-es években a legtöbb eu-i orsz.-ban hasonlóan alacsonyra csökkent a ~. Ezt a közgazdasági elméletet: a gyermeknevelés költségeinek emelkedésével magyarázzák. A szociológiai elmélettel pedig: a kívánt és az ideálisnak tartott gyermekszám csökkenésével magyarázzák. Úgy látszik, hogy a gazdasági és társadalmi feltételek változása többek között a családtámogatások bevezetése, ill. emelése képes elősegíteni a termékenység 10-20%-os emelkedését, viszont a feltételek romlása további csökkenést indíthat el. Társadalompolitika: - mindenképpen kívánatos lenne, hogy az említett tendenciák megváltozzanak társadalompolitikai eszközökkel kellene elősegíteni a romlás megállítását, a javulás megindulását. Komplex program kell: - csökkenteni kell az alkohol-, cigaretta-, drogfogyasztást stb. - a társ. tagjainak szemében fontos érték legyen az egészség, - környezetvédelem, munkahelyi higiene, - egészségügyre fordított kiadások növelése, - gyógyszerárak csökkentése, - eü-i ellátás jobbá tétele, - nyugdíjak növelése - gazdasági változtatásokra szükség van! 11. fejezet: Család A szociológia társadalmi intézménynek (család, oktatási rendszer, a gazdasági rendszer, vállalatok, kormányzat, politikai intézmények, vallás) nevez a normák és értékek valamilyen egymással összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszerét, amelyek a társadalmi életet szervezik úgy, hogy tagjai a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. A normák szerepeket definiálnak, amelyeket a különböző státuszokat betöltő személye játszanak el. Ilyen státusz pl. az anya, a gyermek, diák munkás, stb. A családszociológia a szociológia egyik legfejlettebb ága. Alapfogalmak: Család: család a társadalmi kiscsoportok egyike. Csoport = az egyének olyan együttese, amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze. A csoport az osztálynál és rétegnél általánosabb fogalom, ám az osztály és réteg is csoport. Kiscsoport = kis létszámú, egymást ismerő, többé-kevésbé szoros kapcsolatban lévő egyedek (pl. munkahelyi, szomszédsági, iskolai, közösségek stb.). Formális csoportok = azon csoportok, melyeket szervezeti szabályok definiálnak (pl. vállalat egy-egy osztálya.). Informális csoport = melyeket nem formális szabályok definiálnak, hanem személyes kapcsolatok, szimpátiák, közös érdek köt össze (pl. baráti csoport vagy klikk). A kiscsoportnál szűkebb fogalom az elsődleges csoport, melyben a csoporttagok teljes személyiségükkel, tehát nem csak, mint munkatársak vagy szomszédok vesznek részt, ezért a kapcsolatok sokoldalúak és érzelmileg színezettek. A legfontosabb elsődleges csoport a család, a tágabb rokonság és baráti kiscsoportok. - Család, családmag, háztartás Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, melynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. A statisztika definíciója ennél

18 szűkebb, csak a szülőket és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Így három családtípust különböztet meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel és egy szülőt gyermekkel. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak nevezni. A néprajztudomány a családhoz számítja azokat is, akik egymással szoros kapcsolatban élnek. A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. Ez a megélhetési költségeket megosztó együtt fogyasztó emberek csoportja, akik nem feltétlenül rokonok. Peter Laslett (1972) a következő háztartástípusokat különbözteti meg: 1. nukleáris családi háztartások, ezekben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt; 2. kiterjesztett családi háztartások, melyekben a fentieken kívül rokonok is együtt élnek; 3. több családmagból álló háztartások, ahol több családmag él együtt, ezen belül megkülönböztetünk több típust: a törzscsalád-háztartást (szülők egyetlen házas gyermekükkel élnek együtt), nagycsaládosok, ahol a házas szülőkből és több házas gyermekükből áll a háztartás, végül a házas testvérek együttélését egy háztartásban. 4. olyan háztartások, melyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz, pl. két egyedülálló, nem házas unokatestvér együttélése egy háztartásban. 5. egyszemélyes háztartás. A konkrét adatfelvételekben nem könnyű eldönteni, milyen típusú háztartásról van szó. A háztartások azon tipológiáját is meg szokták különböztetni, hogy hány nemzedék tagja (nagyszülők, szülők, gyermekek) élnek együtt, így meg lehet különböztetni egy, két, három és több nemzedék tagjaiból álló háztartásokat. - Házasságtípusok Házasságkötés a szociológiában, ha felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek egymás között. Az a jogi cselekmény, melynek során egy férfi és egy nő házastársi kapcsolatot létesít. A szociológiában házasságnak lehet mondani jogi cselekmény nélküli tartós családi élet is, melyet élettársi kapcsolatnak neveznek. Monogám házasság = egy férfi és egy nő; Poligám házasság = egy férfi vagy nő, több nővel vagy több férfivel él; Poligínia = a férfinak több felesége van, Poliandria = egy nőnek több férje van. Csoportházasság = több férfi és több nő él közös kapcsolatban. A házassági tilalmak közül leghatározottabban a vérrokonok házasságkötésének tilalma áll. Vérrokonok között tiltott szexuális kapcsolat = incestus. A tilalom korszakonként a rokonok eltérően széles körére terjed (pl. első, másod unokatestvérre, vagy még szélesebb körre. Endogámia = törzsön, klánon, falun belüli házasság. Exogámia = csoporton kívüliek házassága. Homogámia = egy adott rétegen, felekezeten, etnikumon belüli házasságkötés. Heterogámia = a vőlegény és a menyasszony más-más osztály tagja. A válás a házasság felbontása, a két házastárs különválása, miután a bíróság a fennálló jogszabályok értelmében kimondja a válást. Ettől meg kell különböztetni a tényleges különválást. A házasság megszűnhet az egyik házasfél halála, vagyis özvegyülés következtében is. A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg: 1. nőtlen, 2.házas, 3. elvált, 4.özvegy Azonban célszerű az alábbi részletesebb kategóriákat megkülönböztetni: 1. nőtlen: 1.1.egyedül él 1.2.élettárssal él 2. házas együtt él házastársával külön él házastársától 3. elvált egyedül él élettárssal él 4. özvegy egyedül él 4.2. élettárssal él. Módszerek: A családpszichológia a szociológia egyik legfejlettebb ága. Így a módszerei is igen változatosak, elemzések, megfigyelések, mélyinterjúk, pszichológiai tesztek. A házasságkötések és válások adatai évente gyűjti a népmozgalmi statisztika. A legegyszerűbb arányszámok az összes népességszámmal osztják ezeknek számát, és ezer főre adják meg a házasságok és válások arányát. Ez nyers házasságkötési és válási arányszám. A finomabb arányszámokat korcsoportonként adják meg, ezek a korspecifikus házasságkötési és válási arányszámok. A családok állapotára, összetételére nagyon fontos adatforrás a népszámlálás. Elméletek: - A családfejlődés evolucionista elmélete A családfejlődés evolucionista elmélete Bachofen (1861) és Morgan (1871) nevéhez fűződik. Szerintük az emberiség kezdetén a szexualitás szabályozatlan volt, azaz csoportházasság létezett. Később korlátokat vezettek

19 be: Eleinte a szülők és a gyermekeik és testvérek közötti nemi kapcsolatot tiltották, aztán a többnejűség vált általánossá, majd a monogám házasság. Engels, aki ezzel egyetértett azt fűzte hozzá, hogy a monogámia nem a végső állomás. Megszűnik majd a nőknek a férfiakkal szembeni alárendelt helyzete, és egyenrangúak lesznek. A kulturális antropológiai vizsgálatok megcáfolták az evolucionista elméletet. Végső soron azt ehet mondani, hogy a család valamilyen formája mindig létezett, de ezek a formák nagyon változatosak voltak. - A háztartások történeti változásai Európában Le Play szerint a háztartás a többcsaládos és törzscsaládos (ezt tartotta előnyösnek) típus uralma felől a nukleáris háztartástípus túlsúlya irányába változik. Parsons a modern gazdaság követelményeinek a családmag tagjaira korlátozódó háztartást tartotta megfelelőnek, mert ebben pl. könnyebben lehet lakóhelyet, munkahelyet változtatni. A vadásztársadalmakban a nukleáris családtípus volt az uralkodó, mert nagy mozgékonyságra volt szükség, az agrártársadalmakban a többcsaládos együttélés dominált, a modern ipari társadalomban újra a nuklearizálódási tendencia érvényesül. P. Laslettnek több évszázadra visszamenő kutatásai azt mutatják, hogy Ny. Eu-ban a 17. századtól, de talán a középkortól a nukleáris családi háztartás dominált. Oka, hogy csak akkor lehetett családot alapítani, ha a háztartás létesítésének anyagi előfeltételei megvoltak. - A család funkciói A családnak öt fontos funkciója volt. Termelési funkció (parasztgazdaság, kisipari műhely) Ezen funkciói csökkentek a termelőszövetkezetek elterjedésével. Régebben második funkció a fogyasztás zöme a családban történt, a fejlett társadalmakban a fogyasztás a családon kívülre (pl. munkahelyi étkezés) került. A harmadik a reprodukciós funkció, azaz a gyermek szülése. A negyedik és ötödik funkció a felnőttek pszichés védelme és a gyermekek szocializációja. B. Berger és P. Berger (1984) szerint a polgári családnak nincs más alternatívája, amely képes lenne a gyermekek felelős személyiségévé nevelődését biztosítani, és amely képes lenne a felnőttek lelki egészségéhez szükséges biztonságos, szerető környezetet nyújtani. Ezért nevezte h. Lasch (1977) a családot menedéknek egy szívtelen világban. A modern társadalomban az emberi kapcsolatik egyre felszínesebbé válnak, csak a családban létesülhet érzelemgazdag kapcsolta. Giddens (1992) szerint a modern társadalomban eluralkodnak az instrumentális, vagyis csak meghatározott célt szolgáló kapcsolatok, bár az embernek változatlanul szüksége van intimitásra, ám erre csak párkapcsolataiban vagy a családban lelhet. A családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenése azzal járt, hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. A korábbi évszázadokban házasságkötéskor a gazdasági szempontok, ma egy egymásiránti érzelmek játszanak döntő szerepet. A múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt, amelynek működéséhez egye-egy férfira és nőre volt szükség, ma könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt vagy egy szülő és gyermeke, ezért a házasságkötés kevésbé gazdasági kényszerűség, és a házasság felbomlása sem teremt leküzdhetetlen gazdasági problémákat. Viszont az érzelmek a meghosszabbodott élet miatt nem feltétlenül tartanak ki a várhatóan évi házasság alatt, így gyengülhet a házasságot összetartó leglényegesebb tényező. - A szerelem és a szexualitás történeti változásai Shorter (1975) azt a hipotézist állította fel, hogy a hagyományos társadalomban az érzelmek alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban, a szexualitás is többé-kevésbé érzelemmentes volt, főként az utódok biztosítását, a család reprodukcióját szolgálta. Az 1700-as években volt az első szexuális forradalom. Az érzelmek egyre nagyobb szerephez jutottak a párválasztásban, és a szexualitásban fontossá vált az örömszerzés. Ez a romantikus szerelem térhódítása. Az 1960-as években újabb szexuális forradalom ment végbe. A házasság előtti szexuális kapcsolatok teljesen általánossá váltak. Azóta szokásossá vált, hogy a fiataloknak több egymást követő, érzelemmel teli monogám kapcsolata van a házasság előtt. A szenzációt kereső újságírónak témája, hogy az 1960-as évek óta a felnőtt emberek szexuális viselkedése alapvetően megváltoztak: gyakoribb a nemi közösülés, sokkal több partnerrel van az átlagos felnőttnek kapcsolata, és sokkal fiatalabb életkorban kerül sor az első szexuális kapcsolatra. - Háború a család körül B. Berger és P. Berger Háború a családról: 1. A kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése és eltorzításának intézménye. Feministák vallják ezt, (Firestone 1970) akik szerint a heteroszexuális kapcsolat egyértelmű az erőszakkal, az anyaság pedig a rabszolgasággal. Elmegyógyászok (Laing 1960; Cooper 1971) szerint a lelki betegségek legfőbb okai a családban találhatóak meg. Ezért kívánatos lenne a család teljes eltűnése a társadalomból. 2. A neotradicionalista tábor az előzőek reakciójaként jött létre: ellenzi a családok felbomlását; a két szülő és gyermek típusú családtól eltérő formák elterjedését, a homoszexualitás tolerálását és a művi abortuszt. 3. A szakmai tábor azokból a

20 családgondozókból, pszichológusokból stb. áll, akiknek az az érdekük, hogy a család helyzetét úgy definiálják, hogy szolgáltatásaikra nagy szükség van. Ezért a családok problémáit súlyosnak és igen elterjedtnek mondják, és a családok segítségét e problémák megoldásában szükségesnek tartják. B. Berger és P. Berger a középső területet képviseli. Olyan családpolitikát látnak kívánatosnak (az USA-ban köztudottan lényegében nincs családpolitika, mert a családdal kapcsolatos kérdéseket szigorúan magánügynek tekintik), amely elismeri, hogy a család a társadalom számára fontos intézmény, elfogadja, hogy többféle családforma létezhet, nem szól bele a magánügyeikbe, pl. szexualitásukba, anyagilag támogatja a családokat az eltartottakról való gondoskodásban, és korlátozza az állami beavatkozást a családba - A gyermekek helyzete a családban Aries (1987) a szülő gyermek kapcsolatokban történeti változásokat vélt felfedezni: a reneszánszig a szülők nem sok szeretet adtak gyermeküknek, mert a kisgyermekek közel fele meghalt. Szeretett gyermekek sorozatos elvesztése érzelmi terhet jelentett volna. A 14. században láthatóak az első jelei, hogy a gyermek a család számára értékké válik. A 18. század folyamán, amikor megindult a csecsemő és gyermekhalandóság javulása, kezdett ez az érzés a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedni. Korábban a gyermekeket a csecsemőkor és az egész fiatal kisgyermekkor után mindjárt felnőttként kezdték kezelni, öltöztetni, sőt a háztartás munkájába is bevonták őket. A 18. századtól a kisgyermekkor után egy külön életszakasz alakult ki, amikor a gyermek iskolába járt. A modern korban a gyermek értékké vált a családban, a gyermekkor fokozatosan meghosszabbodott, a felnőttkor kezdete egyre eltolódott. Ez azzal járt, hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak, mert minél kedvezőbb anyagi feltételeket akarnak teremteni számukra, ez pedig egyre költségesebbé vált. - A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat A felnőtt gyermekek és a külön háztartásban, tehát külön nukleáris családban élő szüleik között, a testvérekkel és távolabbi rokonokkal a kapcsolatok gyengülhetnek. Young és Willmott (1957) kutatásai szerint azonban a nagyvárosi környezetben fennmarad a rokonsági kapcsolatok fontossága különösen az anyák és házas-családos lányaik között. Újabb kutatások azt igazolták, hogy a felnőtt házas gyermekek és idősebb szüleik között sokszor intenzív marad a kapcsolat. A szülők sokáig támogatják gyermekeiknek, a felnőtt gyermekek pedig az idős embereknek jelentik az emberi kapcsolatot, sok esetben számíthatnak gyermekeik gondoskodására. Nemzetközi tendenciák A fejlett országokban a következő tendenciák figyelhetők meg: 1. Az első házasságkötés átlagos életkora Északnyugat Eu-ban a 19. században 25. év volt (az írott jog vagy a szokásjog azt írta elő, hogy a fiatal felnőtt férfi akkor köthet házasságot, ha önálló gazdasággal vagy keresetforrással rendelkezik), Kelet Eu-ban 20. év (a szülői háztartások befogadták házas gyermeküket/gyermekeiket. Sokkal több volt a kiterjesztett család és a több családmagból álló háztartás). A Ny. Eu-i minta területén magasabb volt az életük végéig hajadon, illetve nőtlenek aránya, mint a k. Eu-i minta területén. 2. Az átlagos első házasságkötési életkor a II. v. h. utáni Ny. Eu-i és É. Amerikai országokban fiatalodott és lecsökkent a hajadonok aránya. Az 1960-as évek közepén ez megfordult. 3. Megnőtt a házasságon kívül együtt élők aránya. Vitatott kérdés, hogy a nem házas együtt élések és a házasságok között lényeges különbség van-e. 4. Az 1960-as években megnőtt a házasságon kívüli születések aránya, Svédországban és Dániában az utolsó években az összes születések 40%-a fölé emelkedett. Fiatal egyedülálló nők szülnek, mert nem törődnek, hogy a megtermékenyülést elkerüljék, vagy nincsenek meg az ehhez szükséges ismereteik. Házasságszerűen együtt élő párok tudatosan tervezett gyermekiek Skandináviában. 5. Egyidejűleg emelkedett a válási arányszám. Az országok közötti különbségek nagyok, Skandináviában és USA-ban minden harmadik házasság válással végződik. Az elvált férfiak nagy része újraházasodik. Legújabban az elváltak az újraházasodás helyett tartós együttélést létesítenek. 6. A házasságon kívüli születések és a válások növekedése következtében megnőtt az egy szülő és gyermek(ek) típusú háztartások aránya. Általában az anya az egy szülő. Ilyen családokban gyakori a szegénység. 7. Megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya. Ennek oka, hogy az idős házaspárok önálló háztartásban élnek, és az özvegy egedül marad. Másik oka az, hogy az elváltak nem házasodnak újra, és a fiatal felnőttek még nem házasodnak meg. Az utóbbiak single -k, akik újabban érdekes kutatási témává váltak (Hradil). Nekik az egy dőre jutó háztartási jövedelmük magasabb a házasokénál, életmódjuk változatosabb, az átlagosnál többen tartoznak a hedonista és az alternatív miliőbe, kevesebben a hagyományos munkás és kispolgár miliőbe. 8. Csökken a családok átalagos gyermekszáma. Nincs egyetértés, hogy egyirányú és végérvényes változásoknak vagyunk-e tanúi, vagy csak ciklusoknak. Easterlin azt tartja, hogy a házasságok későbbre