Az Institute for Historical Review kiadásának magyar nyelvû változata az IHR engedélyével. (

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Institute for Historical Review kiadásának magyar nyelvû változata az IHR engedélyével. (www.ihr.org)"

Átírás

1 A TARTALOMBÓL: 66 kérdés és válasz a kamukauszttal kapcsolatban Amit a mobil lehallgatásról tudni lehet.. 5 Cion Bölcsei Elgondolkodtató tudnivalók két zsidó szerzõ könyvében A Globalizáció a cionizmus fedõneve.. 13 Az interszubjektív állam Levél a magyarokhoz Anyag az Interpolhoz Izrael-ellenesség és antiszemitizmus Jobboldali önépítés Hogyan haltak meg a magyar királyok?. 27 Megfontolások Megváltás csak akkor, ha fizetsz Tolvajok közt nem leszek néma Ön a Jó Ha Figyelünk külföldre is!!! címû alkalmi megjelenésû újság olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást!

2 Az Institute for Historical Review kiadásának magyar nyelvû változata az IHR engedélyével. ( 1. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik megöltek hatmillió zsidót? Semmilyen. Csak háború utáni vallomások vannak, többségében egyéni túlélõktõl. Ezek a vallomások ellentmondóak, és csak nagyon kevesen állítják, hogy ténylegesen tanúi voltak bármilyen elgázosításnak. Nincsenek korabeli dokumentumok vagy szilárd tények: nincsenek hamuhegyek, nincsenek krematóriumok, melyek több millió holttestet képesek lennének elégetni, nincs emberbõl készült szappan, nincsenek emberbõrbõl készített lámpaernyõk, és nincs hiteles demográfiai statisztika sem. 2. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik nem öltek meg hatmillió zsidót? Széleskörû törvényszéki, demográfiai, elemzõi és összehasonlításokon alapuló bizonyítékok alátámasztják ennek a nagyságrendnek a lehetetlenségét. A széles körben ismételt hatmilliós nagyságrend felelõtlen túlzás. 3. Kijelentette-e Simon Wiesenthal írásban, hogy német földön nem voltak megsemmisítõ táborok? Igen. A híres nácivadász ezt írta a Stars and Stripes-ban, január 24-én. Azt is állította, hogy a zsidók elgázosítása csak Lengyelországban történt. 4. Ha Dachau Németországban volt, és ha még Wiesenthal is azt mondja, hogy nem megsemmisítõ tábor volt, akkor miért mondja olyan sok amerikai veterán, hogy megsemmisítõ tábor volt? Miután a szövetségesek elfoglalták Dachaut, sok amerikai katonát és másokat végigvezettek a táboron, és mutattak nekik egy épületet, amely állítólag gázkamra volt. A tömeghírközlés széles körben, de hamisan, továbbra is kiáll amellett, hogy Dachau gázkamrás tábor volt. 5. Szóljunk Auschwitzról is. Van valamilyen bizonyíték arra, hogy az ottani gázkamrákat emberek meggyilkolására használták? Nincs. Auschwitzot a szovjetek foglalták el, és a háború után módosították. Egy termet úgy alakítottak ki, hogy nagy gázkamrának látszódjék. Miután az amerikai Fred Leuchter, a gázkamraépítés és -tervezés vezetõ szakértõje megvizsgálta ezt és Auschwitz más állítólagos elgázosító helyiségeit, kijelentette, hogy abszurditás azt állítani, hogy ezeket kivégzésekre használták, vagy használhatták. 6. Ha Auschwitz nem haláltábor volt, akkor mi volt az igazi rendeltetése? Internáló központ volt, és egy nagyméretû gyárkombinátnak volt a része. Szintetikus üzemanyagot állítottak ott elõ, és a rabokat munkaerõként hasznosították. 7. Ki hozta létre az elsõ koncentrációs táborokat? A búr háború idején ( ) a britek állítottak fel általuk koncentrációs tábornak nevezett táborokat Dél-Afrikában, hogy ott tartsák az afrikander nõket és gyermekeket. Hozzávetõlegesen en haltak meg ezekben a poklokban, melyek ugyanolyan borzasztóak voltak, mint a II. világháborús német koncentrációstáborok. 8. Miben különböztek a német koncentrációs táborok az amerikai visszatelepítõ táboroktól, amelyekben japánamerikaiakat internáltak a II. világháború idején? Az egyetlen jelentõs különbség az volt, hogy a németek annak alapján internálták az embereket, hogy a német háborús erõfeszítések biztonságára tényleges vagy gyanítható veszélyt jelentettek, amíg a Roosevelt-kormány kizárólag faji alapon internálta az embereket. 9. Miért internálta a német kormány a zsidókat táborokba? Úgy tekintették, hogy a zsidók a nemzet biztonságára közvetlen veszélyt jelentenek (a kommunista felforgatók túlnyomórészt zsidók voltak). Bár mindenki, aki gyaníthatóan veszélyeztette a biztonságot nem csak a zsidók, ki volt téve az internálás veszélyének. 10. Milyen ellenséges intézkedéseket tett már 1933-ban a világzsidóság Németország ellen? 1933 márciusában a nemzetközi zsidó szervezetek nemzetközi bojkottot hirdettek a német árucikkek ellen. 11. A világ zsidósága hadat üzent Németországnak? Igen. Az újságok errõl szerte a világon beszámoltak. Például a London Daily Express (1933. március 24.) az elsõ oldalon bejelentette, hogy Júdea hadat üzen Németországnak. 12. Ez a haláltábor -történetek kezdete elõtt vagy után volt? Évekkel a haláltábor -történetek kezdete elõtt volt, melyek ben kezdtek feltûnni. 13. Melyik országnak tulajdonítják a polgári lakosság elsõ tömeges bombázását? Nagy-Britanniának május 11-én. 14. Hány gázkamra volt Auschwitzban, amelyekben embereket gyilkoltak meg? Egy sem. 15. Hány zsidó élt azokon a területeken, amelyek német megszállás alá kerültek a háború alatt? Kevesebb, mint hatmillió. 16. Ha Európa zsidóságát nem semmisítették meg a nácik, akkor mi történt velük? A háborút zsidók milliói élték túl Európában. Több százezer (talán másfélmillió) halt meg a háború alatt különféle okokból, a többi Palesztinába, az Egyesült Államokba és más országokba emigrált. A háború után még több zsidó hagyta el Európát. 17. Hány zsidó menekült el, és hányat evakuáltak mélyen a Szovjetunió belsõ területeire? Több mint kétmilliónyian menekültek el vagy evakuálták õket az oroszok ben. Tehát ezek a zsidók sohasem voltak német irányítás alatt. 18. A háborút megelõzõen hány zsidó emigrált Európából, ami által kívül estek azon, hogy a németek elérhessék õket? Talán egymillió (ezek között nem szerepelnek azok, akiket a Szovjetunió felszívott). 19. Ha Auschwitz nem megsemmisítõ-tábor volt, akkor Rudolf Höss, a tábor akkori parancsnoka miért vallott úgy, hogy az volt? Brit katonai rendészek kínozták, mint azt az egyik kínzója késõbb beismerte. 20. Léteznek-e bizonyítékok azokra az amerikai, brit és szovjet intézkedésekre, hogy német foglyokat kínozzanak, és hogy csikarjanak ki belõlük vallomásokat, melyeket a nürnbergi és más perekben fel lehet használni? 2 jó ha figyelünk külföldre is

3 Igen. A kínzást széles körben alkalmazták, hogy hamis bizonyítékokhoz juthassanak ezen a hírhedt nürnbergi bíróságon, és más, háború utáni háborús bûnösök tárgyalásain. 21. Hogyan válik ma a zsidók elõnyére a holokauszt-történet? Segíti a zsidót, mint csoportot, a kritikák ellen. Mint egyfajta szekuláris vallás, érzelmi köteléket biztosít a zsidók és vezetõik között. Hatalmas eszköze ez a zsidó pénzgyûjtõ-kampányoknak, és ezzel igazolják az USA Izraelnek küldött segélyeit. 22. Hogyan válik Izrael állam elõnyére? Igazolja a dollár tízmilliárdokat, melyet Németország jóvátétel címén fizetett Izraelnek és sok más egyéni túlélõnek. A cionista/izraeli lobbi arra használja, hogy a Közel-Keleten Izrael-barát külpolitikát diktáljon Amerikának, és hogy az amerikai adófizetõk pénzét Izraelbe irányítsa, mely évi több milliárd dollárra rúg. 23. Hogyan használja sok keresztény lelkész? A holokauszt-történet felidézésével igazolják azt az ótestamentumi tézist, hogy a zsidó szent és örökké üldözött kiválasztott nép. 24. Hogyan vált a kommunisták elõnyére? Elterelte a figyelmet a szovjet háborús uszításról és atrocitásokról, népirtásról a második világháború elõtt, alatt és után. 25. Hogyan válik Nagy-Britannia elõnyére? Nagyjából ugyanúgy, ahogy a Szovjetuniónak. 26. Van rá valamilyen bizonyíték, hogy Hitler elrendelte a zsidók tömeges megsemmisítését? Nincs. 27. Milyen gázt használtak a német háborús koncentrációs táborokban? Hidrocianid gázt Zyklon-B-t, a kereskedelmi forgalomban lévõ rovarirtót, amit Európában széles körben használtak. 28. Milyen célból gyártották a Zyklon-B-t? A Zyklon-B rovarirtó volt, melyet a ruhák és lakókörletek fertõtlenítésére használtak, hogy a tífuszhordozó tetveket és más rovarokat kiirtsák. 29. Alkalmas-e ez a termék a tömeges megsemmisítésre? Nem. Ha a nácik mérges gázt szándékoztak volna használni az emberek kiirtására, sokkal hatékonyabb termékek álltak volna rendelkezésre. A Zyklon lassan ható fertõtlenítõszer. 30. Mennyi idõbe kerül a terület kiszellõztetése, miután Zyklon-B-vel fertõtlenítettek? Normális körülmények közt 20 órába. Az egész folyamat nagyon bonyolult és veszélyes. Gázálarcot kell használni, és csak szakképzett technikusokat alkalmaznak. 31. Höss, Auschwitz parancsnoka azt mondta, hogy emberei tíz perccel az után, hogy az áldozatok meghaltak, bementek a gázkamrákba, hogy a holttesteket eltávolítsák. Ez mivel magyarázható? Nem magyarázható semmivel, mert ha úgy tettek volna, akkor ugyanarra a sorsra jutottak volna, mint elgázosított áldozataik. 32. Höss azt mondta vallomásában, hogy emberei cigarettáztak, miközben kivonszolták a holttesteket a gázkamrákból az elgázosítás után tíz perccel. A Zyklon-B nem robbanásveszélyes? De igen. Höss vallomása nyilvánvalóan hamis. 33. Mi volt a pontos folyamata annak, ahogy a nácik állítólag a zsidókat megsemmisítették? A történetek gázzal töltött bádogdobozok a tetõn lévõ lyukon keresztüli bedobásától a zuhanyzórózsán keresztül eljuttatott csõvezetékes gázig mindenrõl szólnak; gõzkamrákról, áramütést mérõ gépekrõl stb. Milliókról állítják, hogy így ölték meg õket. 34. Hogyan volt lehetséges egy tömeges megsemmisítési programot titokban tartani azok elõtt, akiknek meggyilkolását tervbe vették? Nem lehetett volna titokban tartani. Tény az, hogy nem voltak tömeges elgázosítások. A megsemmisítés-történetek háborús atrocitáspropagandaként keletkeztek. 35. Ha a kivégzésre váró zsidók tudták, hogy mi vár rájuk, miért nem szálltak szembe a németekkel? Azért nem szálltak szembe, mert nem hitték, hogy meg akarják ölni õket. 36. Körülbelül hány zsidó halt meg koncentrációs táborokban? Szakértõi becslések szerint és közé tehetõ.(idõközben elõkerült egy a Nemzetközi Vöröskereszt által készített adatsor is, ez 271 ezerre teszi a számot, dokumentum ITT a szerk.) 37. Hogyan haltak meg? Fõleg a kiújuló tífuszjárványoktól, melyek a háború sújtotta Európában pusztítottak a háború alatt, valamint az éhínségtõl és az orvosi ellátás hiányától a konfliktus utolsó hónapjaiban, amikor a szövetségesek bombázásai valójában minden köz- és vasúti szállítást megbénítottak. 38. Mi a tífusz? Ez a betegség mindig akkor tûnik fel, amikor egészségtelen körülmények között sok ember van összezsúfolva. Haj- és ruhatetû terjeszti. Ironikus, de ha a németek több Zyklon-B-t használtak volna, több zsidó élhette volna túl a táborokat. 39. Mi a különbség, ha hatmillió vagy zsidó halt meg a második világháború alatt? Egyes zsidó haláltábor -túlélõk (Pl. a hazugságairól hírhedt, de azokból kiválóan élõ Eli Wiesel író a szerk.) azt mondják, hogy látták, ahogy a holttesteket egy gödörbe dobják és elégetik. Mennyi tüzelõanyag lett volna szükséges ehhez? Sokkal több, mint amennyihez a németek hozzáfértek, mivel jelentõs tüzelõanyag-hiány volt a háború alatt. 41. El lehet-e égetni a holttesteket gödrökben? Nem. Oxigénhiány miatt lehetetlen, hogy a lángok az emberi testet teljesen elemésszék ily módon. 42. Holokauszt-történészek azt állítják, hogy a nácik kb. tíz perc alatt el tudták égetni a hullákat. Mennyi idõbe kerül egy holttestet elhamvasztani, hivatásos krematóriumi dolgozók szerint? Kb. másfél órába, a nagyobb csontok még további feldolgozást igényelnek. 43. Miért voltak a német koncentrációs táborokban krematóriumok? Hogy az ott meghaltak testétõl hatékonyan és egészséges módon váljanak meg. 44. Ha a német terület táboraiban lévõ összes krematórium kapacitásának száz százalékát vesszük, legfeljebb mekkora nagyságrendû holttestet tudtak volna elhamvasztani az egész idõszak alatt, amikor ezek a krematóriumok mûködésben voltak? Kb at. 45. A krematóriumok kemencéit lehet-e mindenkor száz százalékosan mûködtetni? Nem. Már a mindenkori ötven százalékos becslés is nagyvonalú (napi tizenkét óra). A krematóriumkemencéket alaposan és rendszeresen tisztítani kell, ha jelentõs terhelés alatt vannak. 46. Egy elhamvasztott holttest után mennyi hamu marad? Miután minden csontot ledaráltak, kb. egy cipõsdoboznyi. jó ha figyelünk külföldre is 3

4 47. Ha a nácik hatmillió zsidót elhamvasztottak, mi történt a hamuval? Ez még megválaszolásra vár. Hatmillió holttest sok tonna hamut tett volna ki, és még sincs bizonyíték semmilyen nagy hamulerakóhelyre. 48. Mutatják-e megsemmisítés bizonyítékát Auschwitzról a szövetségesek háborús légi felderítõ képei arról (akkor készültek, amikor a gázkamrák és krematóriumok teljes gõzzel dolgoztak)? Nem. Valójában ezek a fényképek még csak nyomát sem mutatják az óriási mennyiségû füstnek, amely állítólag állandóan a tábor fölött lebegett, és a nyílt gödröknek sem mutatják bizonyítékát, amelyekben a hullákat állítólag elégették. 49. Mi volt a fõ lényege az 1935-ös nürnbergi törvényeknek? Megtiltotta a házasságot és a nemi kapcsolatot a németek és a zsidók között, hasonlóan azokhoz a törvényekhez, amik ma Izraelben vannak érvényben (És amelyek mindig is érvényben voltak a fajgyûlölõ zsidó vallás hívei körében a szerk.). 50. Voltak-e Amerikában a nürnbergi törvényekhez hasonló törvények? Évekkel Hitler Harmadik Birodalma elõtt az USA legtöbb állama hatályba léptetett olyan törvényeket, amelyek tiltották a házasságot a különbözõ fajok között. 51. Milyen jelentést küldött a Nemzetközi Vöröskereszt a holokauszt -kérdéssel kapcsolatban? A Vöröskereszt delegációjának 1944 szeptemberében tett auschwitzi látogatásakor készült hivatalos jelentésében rámutatott, hogy az internáltaknak engedélyezték, hogy csomagot kapjanak, és hogy a gázkamrákról szóló szóbeszédet nem tudják igazolni. 52. Mi volt a Vatikán szerepe akkor, amikor állítólag hatmillió zsidót megsemmisítettek? Ha lett volna terv a megsemmisítésre, a Vatikán helyzeténél fogva minden bizonnyal tudott volna róla. De mivel nem volt, így a Vatikánnak semmi oka nem volt, hogy ellene szóljon, és nem is tette. 53. Milyen bizonyíték van arra, hogy Hitlernek tudomása volt egy folyamatban lévõ, zsidókat megsemmisítõ programról? Semmilyen. 54. Együttmûködtek-e a nácik a cionistákkal? Hitler kormánya már 1933-ban aláírt egy egyezményt a cionistákkal, amely lehetõvé tette, hogy a zsidók Németországból Palesztinába vándoroljanak, és nagymennyiségû tõkét vihessenek magukkal. 55. Hogyan halt meg Anna Frank? Miután túlélte az auschwitzi internálást, a bergen-belseni táborban, tífusz következtében halt meg, néhány héttel a háború vége elõtt. 56. Az Anna Frank naplója hiteles? Nem. A francia dr. Robert Faurisson által összegyûjtött bizonyítékok megállapítják, hogy a híres napló irodalmi kacsa (Mint minden más és késõbbi holokausztregény is. Jónéhányról már ki is derült a szerk.) 57. Mi a helyzet a felszabadított német táborokban készített jól ismert fényképekkel és filmekkel, melyeken lesoványodott hullahalmok láthatók. Ezek hamisak? A fényképek hamisíthatók, de sokkal könnyebb egyszerûen félrevezetõ felirattal ellátni egy fényképet, vagy félrevezetõ kommentárral bemutatni egy filmet. A lesoványodott hullahalmok nem jelentik, hogy ezeket az embereket elgázosították vagy szándékosan halálra éheztették. Valójában a tomboló járvány vagy a háború vége felé jelentkezõ élelmiszerhiány miatti éhezés tragikus áldozatai voltak. (Mint ahogy egész Európa éhezett a háború végén és az emberek tömegével haltak éhen és járványok következtében mindenütt a szerk.) 58. Kitõl ered a genocídium kifejezés? Rafael Lemkin lengyel zsidótól, egy 1944-ben kiadott könyv szerint. 59. Az olyan filmek, mint a Schindler listája vagy a Háború szele dokumentumfilmek? Nem. Az ilyen filmek történelmileg gyengén megalapozott regényszerû megfilmesítések. Sajnos túlontúl sokan elfogadják ezeket, mint pontos történelmi bemutatást. 60. Hány könyvet adtak ki, melyek megcáfolják a szabványos holokauszt -történet egyes részeit? Több tucatot. Még több van kiadás alatt. 61. Mi történt, amikor az Institute for Historical Review dollárt ajánlott annak, aki be tudja bizonyítani, hogy a zsidókat elgázosították Auschwitzban? Nem nyújtottak be bizonyítékot a jutalomért, de az intézmény ellen 17 millió dolláros kártérítési pert indított egy korábbi auschwitzi táborlakó, Mel Mermelstein, aki azt állította, hogy a jutalom felajánlása alvászavarokhoz vezette és az üzleti élete veszteséget szenvedett, valamint, hogy a felajánlás a megállapított tények ártalmas tagadását képviselte. A 66 kérdés és válasz a holokausztról újabb változatában (2000. április) a 61. kérdés megváltozott (a fordító): 61. A holokauszt-történettel szembeni szkepticizmus csökkent-e vagy nõtt az utóbbi években? Kétségtelenül nõtt. Egyre több fõáramlatú történész ad hangot szkepticizmusának kulcsfontosságú holokauszt-állításokkal kapcsolatosan. A revizionisták is egyre több országban egyre több hivatalos és félhivatalos támogatásra lelnek. 62. Mi a helyzet azzal a váddal, hogy azok, akik megkérdõjelezik a holokauszt-történetet, egyszerûen antiszemiták vagy neonácik? Ezt a rágalmazást arra tervezték, hogy eltereljék a figyelmet a tényekrõl és a becsületes vitákról. A tudósok, akik cáfolják a holokauszt-történet állításait, minden fajban és etnikai-vallási csoportban megtalálhatók (a zsidók között is). Nincs összefüggés a holokauszt -cáfolás és az antiszemitizmus vagy neonácizmus között. Növekvõ számú zsidó tudós nyíltan elismeri a bizonyítékok hiányát a kulcsfontosságú holokausztállításokkal kapcsolatosan. 63. Mi történt azokkal a revizionista történészekkel, akik kétségbe vonták a holokauszt-történetet? Rágalomhadjáratot indítottak ellenük, elvesztették akadémiai állásukat, nyugdíjukat, tulajdonukat megrongálták, és fizikai erõszakot alkalmaztak velük szemben. 64. Hogyan vált az Institute for Historical Review áldozattá, mert olyan könyveket és cikkeket publikál, melyek vitatják a holokauszt-állításokat? Az IHR-t egy vezetõ revizionista történelmi kutató- és kiadóközpontot háromszor ért bombatámadás július 4-én felgyújtották és porig égett. Dolgozói számos halálos fenyegetést kaptak. Az IHR-rel és a holokauszt-revizionistákkal a média túlnyomórészt ellenségesen bánik. 65. Miért van oly kevéssé publikálva a revizionista nézet? Mert politikai okokból az uralkodó osztály nem akar mélyebb tárgyalásokba bocsátkozni a holokauszt-történetet övezõ tényekrõl. 66. Hol kaphatok több információt a holokauszt-történet másik oldaláról, valamint a második világháború történelmi revizionizmusának más területeit érintõ tényekrõl? Az Institute for Historical Review, P. O. Box 2739, Newport Beach, CA 92659, széles választékban kínál könyveket, kazettákat, videókat fontos történelmi témákról. Weblapjuk: Kuruc.info (Forrás: 4 jó ha figyelünk külföldre is

5 Mobil: Mindig velünk, de talán ellünk is? A hiedelmek tisztázásának érdekében a MobilPort.hu szakportál a téma egy bennfentes hazai ismerõjével készített interjút. A zsebben hordott poloskáról tartották már, hogy kikapcsolva, ízekre szedve, porrá zúzva is továbbítja rólunk az eget rengetõen fontos információkat a Teve utcába, Moszkvába, Tel-Avivba, vagy épp Jankapusztába. (Ki tudja minek a szigorúan titkos központja mûködhet ott?!) A mûszaki mágusok a fejüket fogják már a görcsös nevetéstõl, azonban a GSM hálózatok tényleg elárulnak többletinformációt a felhasználókról, igaz közel sem annyit mint ahogy sci-fiben élõ polgártársaink tartják. A MOBILTELEFON, MINT NYOMKÖVETÕ Mind itthon, mind külföldön a mobilszolgáltatók az általuk tulajdonolt és karbantartott rendszereken keresztül számítógépeken tárolják és naplózzák az átfutott hívás-, SMS- és az ezekhez kapcsolódó pozíciós adatokat kezdi Bennfentesünk. Fontosnak tartom, csak a mikor -okat tárolják, a mit, tehát magukat a hanganyagokat, SMS-ek tartalmát nem. Minden mobilszolgáltatónál van egy szoba, ahová nagyon szigorú feltételekkel tehetik be a lábukat még a vezetõ beosztású alkalmazottak is. Az adatok miután rengeteg van belõlük egy hatalmas adatbázisban gyûlnek, melyre nem kell nagy informatikusnak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk bármilyen attribútumra vonatkoztatott lekérdezés alkalmazható. Éppen ezért a rendelkezésre álló elõfizetõi és SIM kártya adatokból játszi könnyedséggel végigkövethetõ az elõfizetõ mozgása világszerte. Az Elektronikus Hírközlési Törvény egyébként kötelezi is a szolgáltatókat, hogy az egyes mobiltelefonok cellaadatait három évig õrizzék, a beszélgetés adatokat pedig értelemszerûen a számlázás miatt érdemes rögzíteni, ám ezeket a szolgáltatóknak rendszeresen törölniük kell. A mobilszolgáltatóknak országszinten többezer adótornya van, melyek, illetve az adótornyok által határolt cellák alapján, úgynevezett háromszögezéssel található meg egy mobiltelefon helyzete. A mobiltelefon egy adótoronyhoz csatlakozik egyszerre, de a többi is látja. A központban ezért teljesen világosan látszik, hogy egy mobiltelefon a benne lévõ SIM kártyával milyen erõsséggel csatlakozik melyik toronyhoz és melyik másik kettõ látja: ezen adatok alapján állapítható meg méteres pontossággal a készülék pozíciója.- folytatta. De ez még mindig csak a készülék, nem pedig az elõfizetõ helyzete. VODAFONE: MOBIL FLOTTA HELYMEGHATÁROZÁS Már kereskedelmi termékként is árulják a szolgáltatók az ezen a módszeren alapuló szolgáltatásokat: ez nem más, mint a hétköznapi nyelven céges flottakövetés alkalmazás, mely segítségével egy internetes felületen keresztül lehet nézni és naplózni azt, hogy a céges munkatársak, autók éppen merre járnak most, vagy merre jártak régebben. Sõt, meg lehet adni egyes zónákat is, melyekbõl kilépve a rendszer automatikusan riasztás SMS-t küld a fõnöknek. Ugyanígy mûködik a mezei mobilok nyomkövetése is, lásd a megerõszakolással gyanúsított rendõröknél pár nappal ezelõtt. magyarázta Bennfentesünk. jó ha figyelünk külföldre is 5

6 Vodafone mobil flotta helymeghatározás Ebbõl, illetve hasonló ügybõl itthon 2006-ban volt egy peres ügy is, amikor kiderült, hogy a Vodafone Magyarország a saját alkalmazottain tesztelte a rendszert, és ez nem tetszett három munkatársnak. A pert az alkalmazottak nyerték és a Vodafone Magyarország Zrt.-t az adatok törlésére és elnézéskérésre kötelezte. Egyébként mit gondol, az, hogy WAP-on keresztül közeli bankautomatákat, mozikat, éttermeket lehet keresni hogy mûködik? mondta. A MOBILTELEFON LEHALLGATÁSA A közcélú távközlõ hálózatokban a lehallgathatóság megteremtése államérdek. Mind a 900-as, mind az 1800-as, mind az UMTS- hálózatokra vonatkozóan mindhárom magyar mobilszolgáltatónak kötelezõ volt saját költségen kiépíteni a csatlakozást a nemzetbiztonság felé és azóta is fenntartani a lehetõséget arra, hogy szükség esetén a hatóságok hozzáférjenek az egyes elõfizetõk forgalmaihoz. Magyarországon a nyílt rendszerû mobilkommunikációs GSM szabványon keresztül legálisan csak bírói engedéllyel, 90 napra adnak ki lehallgatási engedélyt, melyhez az Információs Hivatal jóváhagyása szükséges. Az ezt az idõtartamot meghaladó megfigyelésre már felsõbb engedély kell, a rögzített beszélgetésekbõl viszont csak az használható fel az éppen megfigyelt személy ellen, amivel kapcsolatosan kérvényezték az engedélyt. folytatja Bennfentesünk. A hazai mobilszolgáltatók nem rögzítik sem az SMS-ek, sem pedig a hívások tartalmát. Gondoljunk csak bele mennyi felesleges befektetés és energia lenne például egy karácsonyi SMS-áradat, vagy szilveszteri hívás- hullám rögzítése. Nincs az az adattárház ahol ekkora adatmenynyiség elférne. Az interneten egy nyilvános FTP tárhelyen találtuk az alábbi screenshotokat, melyekbõl túl sok tanulság nem vonható le, de mindenképp érdekesnek mondhatók. JELÁTVITELI ANALIZÁTOR: MINDEN GSM SZOLGÁL- TATÓ HASZNÁL HASONLÓT Jelátviteli analizátor. Minden GSM-szolgáltató használ hasonlót 6 jó ha figyelünk külföldre is

7 A 64 bites titkosítású GSM technológia titkosítására használt használt A5-ös (A5.1) algoritmust elvileg csak szigorú feltételek mellett bocsátják a hálózat üzemeltetõk rendelkezésére, ennek ellenére a Newscientist.com szerint már 1994 júniusában felbukkantak az interneten olyan programok, melyek képesek voltak visszafejteni az eljárást. Ahogyan a képeken is látható elvileg létezhet olyan program, mellyel a megfelelõ mini torony hardver segítségével a célszemély mobiltelefonjára és a körülötte lévõ tornyot imitálva csatlakozva máris láthatjuk és hallhatjuk a hívásokat, SMS-eket, egyéb forgalmakat. Az információszerzésre irányuló lehallgatáshoz a célszemélyt kivéve ha a hadiiparban is használatos nagy nyereségû, akár határon túl is mûködõ antennát használunk legfeljebb 100 méterre követni kell, az önmagában kis hatótávolságú mini torony ugyanis csak úgy tud kommunikálni a kiválasztott mobillal, ha azt éppen látja. Ezek alapján az adatok alapján bennfentesünk elmondása szerint megfigyelhetõ, lehallgatható a GSM alapú hívás és minden egyéb forgalom, az UMTS-re (3G) viszont mivel az már egy újabb technológia még nem, vagy csak nagyon messze létezik megoldás. Ilyen eszközzel itthon csak a Nemzetbiztonsági Hivatal rendelkezik, más nem. Annál is inkább, mert a cellatervezés egy igen bonyolult folyamat a szolgáltatóknál, bármilyen idegen, nem regisztrált mini-torony megjelenésére letiltással reagálna a rendszer. folytatja. Bennfentesünk arra az apróságra is felhívja a figyelmünket, miszerint a mobilhívások csak a végkészülék (azaz a mobiltelefon) és a bázisállomások között vannak titkosítva, a bázisállomások és az alközpontok között már csak keverve mennek az adatok. Éppen ezért például a bázisállomásról egy mikrohullámú hálózaton keresztüli alközponti kapcsolat meglehetõsen könnyen megcsapolható és visszafejthetõ a hozzáértõk számára természetesen. TITKOSÍTANI KELL: SEGÍTÜNK Ez ennél sokkal bonyolultabb. Az A 5.1-es algoritmus megszületése óta minden szolgáltató dolgozik azon, hogy akárcsak a magánfelhasználók az operációs rendszer biztonsági frissítésével szoftver és hardver szinten folyamatosan frissítse és egyre inkább biztonságosabbá tegye a hálózatát. mondta kérdésünkre Drozdy Gyõzõ, a Pannon GSM Távközlési Rt. vezérigazgató helyettese, aki maga is részt vett a hazai GSM rendszerek kialakításában és szabványosításában. Ami a bázisállomás és a végkészülék nélküli titkosításról elmondható, az az, hogy e téren is a védelmi eljárások és a kódtörési kísérletek megszokott versenye figyelhetõ meg, amelyben a szolgáltatók egyre jobb/erõsebb védekezési eljárásokat vezetnek be. Nincs tudomásunk arról, hogy a valóságban is használható olyan kódfejtési eljárás jelent volna meg a piaci kínálatban, amely a hazai mobil szolgáltatók által alkalmazott titkosítási eljárásokat veszélyeztetné. Rejtjelzési szintû titkosításra elsõsorban ott van szükség, ahol az információkhoz illetéktelenek is hozzáféréssel rendelkeznek. Ebbõl következõen a a bázisállomás és a végkészülék között mindenképpen szükség van igen erõs titkosításra. A további szakaszokon az információ továbbításának számos különbözõ módja lehet, amely akár önmagában is kizárhatja az illetéktelenek általi hozzáférés lehetõségét. Ezek függvényében kell és lehet döntetnie a szolgáltatónak arról, hogy használ-e és milyen kiegészítõ információvédelmi megoldásokat, beleértve a védelmi célú kódolást is, az adott kommunikációs csatornán. nyilatkozta kérdésünkre a Vodafone sajtóosztálya. A T-Mobile szakértõi kérdésünkre elmondták, hogy az általunk egy nyílt FTP-n keresztül talált szoftver létezik, hasonló típusokat minden GSM operátor használ a jelzésátviteli csatornák analizálására. A képen konkrétan a ( network code) a Nigéria Globacom jelzésátviteli hálózatának a forgalma látható. Ezzel vagy hasonló megoldással a GSM hálózatok nem hallgathatóak le, csak a jelzésátviteli forgalom monitorozható, de ehhez fizikai kapcsolat szükséges a signaling network -höz, tehát nem rádiós úton valósul meg. felelték kérdésünkre. A titkosítás tekintetében kérdésünkre a T-Mobile is egyértelmûen leszögezte: Nem kizárólag a bázisállomás és a végkészülék között van titkosítás: a teljes átviteli úton többszintû kódolás és különbözõ eljárású titkosítás kerül alkalmazásra. LEHALLGATÁS ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Itthon állítólag nem létezik olyan automata lehallgató rendszer, mint mondjuk Nagy Britanniában, vagy Amerikában folytatja informátorunk. - Ezekben az országokban például olyan háttérrendszert üzemeltet az ottani szolgálat, mely véletlenszerûen belehallgat különbözõ mobilszámokon történõ beszélgetésekbe, majd azokat kulcsszavak alapján ha gyanúsnak ítéli (pl. bomba, terrortámadás, stb.), úgy egy feketelistás adatbázishoz adja õket és a következõ egy hónap forgalmait rögzíti a megadott számon. Ezeket a módszereket leginkább a nemzetközi hívásoknál alkalmazzák, ugyanis itt a kommunikáció nagy része az utolsó pillanatig ugyanúgy vezetéken zajlik. A hivatalos lehallgatáson kívül egyébként számos más egyszerûbb megoldás létezik a telefonok lehallgatására. Kezdve a mobiltelefonba rejtett hagyományos poloskától egészen annak hõelnyelõ változatáig már mindenrõl lehetett hallani: ez utóbbi az, amelyik a kéz melegét, akkumulátor hõmérsékletét, melegét eltárolva képes még mûködni akár órákon keresztül is a telefon használata, mitöbb az akkumulátor levétele után is. Ezek egyébként már divatjamúlt megoldások, ahogyan az a már egy sima adatcsatlakozó átbuherálásával megoldható lehetõség is, amely a telefont felhívva automatikus hívásfogadással kvázi mintegy fül marad ott véletlenül egy fontos megbeszélésen és továbbít minden top secret információt a vonal másik végén lévõnek. Egyes teóriák szerint a mobiltelefonok alapból képesek arra, hogy távolról, akár kikapcsolva is aktiválni lehessen azok mikrofonjait folytatta Bennfentesünk. - Alig több mint fél éve lehetett olvasni arról például az indexen, hogy az FBI már távolról is képes az akkumulátorral ellátott mobiltelefonok mikrofonjainak aktiválására, sõt, a News.com írása szerint Lewis Kaplan kerületi bíró egy tárgyalás alkalmával jogszerû módszernek nyilvánította ezt a lehallgatási technikát. jó ha figyelünk külföldre is 7

8 Sõt, a Financial Times beszámolója szerint egyes országokban már 2005-ben kötelezték a hatóságok a mobilszolgáltatókat, hogy olyan szoftvert telepítsenek a mobiltelefonokra, melyek lehetõvé teszik azok mikrofonjainak észrevehetetlen bekapcsolását. - Ez badarság. nyilatkozta Bennfentesünk. Ha a mobilt kikapcsoljuk, akkor az továbbá nem tartja a kapcsolatot a cellával. Hogy megfelelõképpen érzékeltessem: amikor autóban utazunk és be van kapcsolva a telefonunk, az autórádió pittyegésébõl hallhatjuk amikor az egyes cellák között vált a mobilunk. Amikor ki van kapcsolva, ezt nem halljuk. Ahhoz, hogy valakit lehallgassanak elõbb tudni kell, hogy melyik cellában van. Szintén a Vodafone-hoz köthetõ a 2006-os év legnagyobb európai lehallgatási botránya, melyben kiderült: 2004 júniusától 2005 márciusáig egy illegális szoftverrel több mint 100 görög politikust, köztük feltehetõen a miniszterelnököt, Kosztasz Karamanliszt hallgattak le illetéktelenek. A botrány kirobbanását követõen a Vodafone Greece mûszaki problémára hivatkozott, törölte az illegális szoftvert és jelentette az esetet a helyi hatóságoknak. Nem csak Görögországban fordultak elõ hasonló esetek: 2003-ban például a finnek miniszterelnökét hallgatta le illegálisan a finn Sonera mobilszolgáltató, melynek kapcsán az operátor öt munkatársát menesztették és vonták felelõsségre, köztük a vezérigazgatót, az ügyvezetõ alelnököt és a belsõ ellenõrzés vezetõjét. - Ezek az eseten minden bizonnyal humánpolitikai kérdésekre vezethetõk vissza, vélhetõen az érintett szolgáltatók egy-egy közel sem lojális munkatársai között keresendõk a bûnbakok kommentálta ezen eseteket Bennfentesünk. TIPPEK-TRÜKKÖK Aki rossz, az féljen! Ha már lehallgatnak, akkor az már rég nem jó. - Bennfentesünk három tippet adott olvasóinknak arra vonatkozóan, hogy a helyi megoldásokat hogyan védjünk ki. - Elõször is lehetõség szerint nevenincs szervizekbe ne adjuk be a telefonunk. Itt bármit akár a SIM kártyánk klónozását is megtehetnek a készülékünkkel és sokszor semmilyen papírt nem kapunk a végzett mûveletekrõl. Másodszor ne beszéljünk feleslegesen provokatív dolgokról mobiltelefonon, illetve ha mégis, akkor kéz alól vásároljunk prepaid kártyát és telefont is. Harmadszorra pedig ha mégis valamilyen oknál fogva marad bennünk valamilyen szintû félelem, akkor biztos ami biztos ma már elég lapos telefonok léteznek tartsuk azokat a farzsebünkben. Na onnan aztán ha nem telefonálunk biztosan nem hall senki semmit. MobilPort.hu barikád.hu Egy kis elemzés a szellemtudomány segítségével. Az antropozófia Krisztusról szól csak és kizárólag. Az egyetlen Lényrõl, melynek minden cselekedetünket irányítania kellene és kell. Kereszténységrõl, ami egy nagyon mély szó. A kereszténység földi hirdetõi az egyházak kellenének legyenek, több kevesebb sikerrel. Az antropozófia, mint a Krisztus-Impulzus közvetítõje semmi mást nem tesz, mint felöleli az emberiséget, annak minden feladatával, lételemével, ergo jelenlegi társadalmi berendezkedésével is, a politikára és gazdaságra alapuló létezéssel. (Szociális hármas tagozódás) Az ember feladata (sarkítva) bármely korban éljen, bármilyen hivatása legyen, az egyetlen feladata Krisztus befogadása, a többi csak utána jön majd. Katolikusként, reformátusként vagy antropozófusként is. Teljesen mindegy. És Krisztus alázatos szolgájaként minden embertársának, az emberiségnek a szolgálója kell legyen! Az emberiség feladata hatalmas (nem térek ki rá), és minden úton-módon akadályozva vagyunk ebben. Minden egyes emberi szel lem, aki leszületik, azért születik, hogy az Atya és Krisztus által kitûzött feladatot véghez vigye. A nemzetek és népek feladata ebbõl következik. Hosszú-hosszú kutatásokat kíván még, fõleg a magyar nép esetében. Az emberiség fejlõdésének, létének a legmeghatározóbb eleme, a legtámadottabb, fõleg napjainkban, a mélyrõl jövõ, a kiirthatatlan (reméljük), õsidõk óta velünk, bennünk lévõ, Krisztusból eredõ morál. Az a morál, hogy nem ölök embert, mert nem bírom felemelni a kést, nem hazudok, mert akkor vétek embertársam ellen (a szellemvilágban minden hazugság egy gyilkosság ), nem vetkõzök le és nem pornózok, mert az nem normális. Ez a morál, a belsõ hang. Krisztus hangja. Ezt támadják minden oldalról az emberben, az emberiségben. Szerintem nem kell példát mondanom, elég bekapcsolni a tévét, vagy kimenni az utcára. A Cion Bölcseinek Jegyzõkönyvét sok-sok vita övezi, és nem tudni a valódiságát. Valamelyik nap a kezembe került, még soha nem olvastam. Gondoltam itt az ideje, ha lúd legyen kövér. Az antropozófiát kicsit ismerni kellene ahhoz, amit mondani fogok, de nem oly nehéz talán megvilágítanom. Rudolf Steiner küldetése a Krisztus Impulzus megértetése az emberekkel, és felkészítése az éteri Krisztus eljövetelére. Szellemi látóként hatalmas küzdelmet vívott, hogy letegye az alapjait az antropozófiának és az iránymutatókat az emberiségnek, honnan hová tart. Az emberiséget fejlõdésében akadályozó egyik leghatalmasabb erõ az ahriman-i lények oldalán áll. Ezt úgyis fogalmazhatjuk, hogy a Gonosz. Az atlantiszi idõszak közepétõl kezdve az emberi fejlõdésben olyan lények jutottak érvényre, amelyek arra törekedtek, hogy az ember ne szellemi módon élje bele magát a fizikai világba. Ez a hatás olyan mértékûvé fokozódott, hogy a fizikai világ igazi alakja helyett az ember elõtt káprázatok, agyrémek, illúziók jelentek meg. Nem csak a luciferi hatásnak volt kitéve az ember, hanem az elõbb említett más lények hatásának is. Ezeknek a vezetõjét, mivel késõbb a perzsa kultúrában ezt a nevet kapta: Ahriman-nak nevezzük. (Mefisztó ugyanez a lény. Goethe Mefisztója) Az ahrimani lények mûködésének eredménye volt az is, hogy az ember a halál után olyan hatalmak uralma alá került, amelyek hatására ott is a fizikai viszonyok felé fordult. Egyre jobban elvesztette azt a képességét, hogy szabadon szemlélje a szellemi világ folyamatait. Szükségképpen úgy érezte, hogy Ahriman hatalmában van, és bizonyos mértékig ki v an zárva a szellemi világgal való közösségbõl. Az Atlantisz utáni idõben az ember születés és halál közötti élete hatással volt a halál utáni, testnélküli állapotra is. Minél inkább fordult az ember érdeklõdése a fizikai világ felé, annál nagyobb volt annak a lehetõsége, hogy Ahriman a földi élet során befészkelje magát a lélekbe és azután hatalmát kiterjessze a halál utáni állapotra is. A földi életben Ahriman oda vezeti az embert, hogy a fizikai létet tekintse az egyedülinek és ezzel egészen elzárja magát attól, hogy a szellemi világba betekinthessen. A szellemi világban pedig Ahriman hatására teljesen magányos lesz és egészen önmaga felé fordul. Az olyan emberek, akiken a halálban Ahriman uralkodik, önzõ emberekként születnek újra. Krisztus fizikai eljövetele ezt a gonosz erõt fékezte meg, de nem itt a földön, hanem a kozmoszban. A szellemi világ halál utáni elhomályosulása azoknál érte el a tetõfokát, akik a görög-latin kultúrában élõ testekbõl mentek át a testnélküli állapotba. Földi életükben a fizikai lét ápolásá- 8 jó ha figyelünk külföldre is

9 val törõdtek és ezzel önmagukat arra ítélték, hogy a halál után árnyékéletet éljenek. A görög ember a halál utáni életet árnyék-életnek érezte és nem üres szóbeszéd, hanem az igazság átélésén alapszik, amikor a hõs, aki nagyon szerette a világot, azt mondja: Inkább legyek koldus a földön, mint király az árnyak világában. Abban a pillanatban, amikor a Golgothai Misztérium bekövetkezett, beleoltódott az emberiségbe az a másik képesség is, amellyel Ahriman hatását jóra tudja fordítani. Most már az életbõl magával viheti az ember a halál kapuján át azt az erõt, amely megszabadítja õt a szellemi világbeli magányosságtól. A palesztinai esemény nemcsak a fizikai emberiség fejlõdésének a középpontja, hanem középpontja azoknak a világoknak is, amelyekhez az ember tartozik. És amikor a Golgothai Misztérium megtörtént. amikor Krisztus a kereszthalált elszenvedte, akkor megjelent abban a világban, amelyben a lelkek a halál után élnek és megfékezte Ahriman hatalmát. Ebben a pillanatban az árnyékvilágon így nevezték a görögök átcikázott a szellemi villám és megmutatta az itt élõ lényeknek, hogy az árnyékvilágba megint eljön a fény. Amit a Golgothai Miszterium a fizikai világnak hozott, az fényét belevetítette a szellemi világba is. Ami Krisztus megjelenésével az emberiség fejlõdésébe áramlott, az olyan benne, mint a mag. A mag csak lassan érik meg. Ennek az új bölcsességnek a mélységeibõl csak igen kevés áramlott eddig a fizikai életbe, amely a keresztény fejlõdésének még csak a kezdeténél tart. A kereszténység a Krisztus megjelenése óta eltelt korszakokban mindig csak annyit tudott saját belsõ mivoltából megnyilatkoztatni, a- mennyit az emberek, a népek magukba, képzetvilágukba fel tudtak venni. Krisztus és Ahriman (és Sorat a Fenevad). A Jó és a Gonosz harca. Az egész élet errõl szól. Nem véletlen. Vannak más erõk is, de most Ahriman az érdekes. A zsidó nép szellemi feladata lenne egyszer a kereszténység átszellemiesítése. Ezt olyan nehéz felfogni, hogy mit is jelent, hogy nem is lehet ma még. Az egyik legnagyobb feladat az ember fejlõdése során. A német nép feladata az Én, szellemi én megvalósítása. Ezt támadta Hitler a csoportszellemre és az individuum megszüntetésére irányuló terveivel. Sikeresen, olyannyira, hogy a német nép teljesen indentitását vesztett állapotban van, melyben igyekeznek is megtartani, az antiszemitizmussal és a holocausttal. Ezt hosszú lenne fejtegetni, csak iránymutatásnak írtam le. Thomas Meyer antropozófus és Rudolf Steiner iránymutatásai alapján adnék ismét közléseket a két néprõl, fontos dolgok: 1. Kozmopolitizmus vagy hipernacionalizmus Ha a világ különbözõ, egyéb népei és egyes, átlagon felüli tagjaik ki akarnak vagy kényszerülnek lépni a csak bizonyos határok között jogos és természetes nacionalizmusból akkor ezt sehol sem tanulhatják meg jobban, mint a zsidóknál és a németeknél amennyiben ezek képesek egyetemes küldetésük felismerésére. Mindazonáltal a nemzetek feletti kozmopolitizmus volt mindig is a legjobb zsidó kultúra történelmi jegye gondoljunk csak arra, mi mindent tettek a zsidók a spanyolok alatt szétszórva, tudósokként a nemzetek javára ; és ugyanez mondható el a német kultúráról a goetheizmus eddigi virágzásának korában, bár ennek a virágzásnak a magvai még nincsenek mindenütt elültetve. Azok a népek, amelyek mélyen hajlamosak arra, sõt legbensõbb küldetésükhöz tartozik, hogy magukat és más népeket a népi hovatartozásától függetlenül minden embert összekapcsoló emberiségi szellem szintjére emeljék fel, szükségszerûen és a dolog természetébõl fakad ki vannak téve a legnagyobb tévedési lehetõségeknek is, ha nem képesek megérteni küldetésük tulajdonképpen emberiségi-kozmopolita jellegét, vagy hûtlenné válnak hozzá: a veszély ugyanis az, hogy bármilyen okból is olyan nacionalizmusba hanyatlanak, amely éppolyan mélyen van a szokásos és a többi népnél bizonyos határok között normális nacionalizmus alatt, mint amilyen magasra kellett volna ezek fölé vezetniük a hivatásuk szerint. Mind a kettõ ténylegesen megmutatkozott a zsidóknál és a németeknél is. Az ókori zsidóknál már annyiban, hogy világtörténelmi tragédiaként nem ismerték fel a Megjelentet, és várják az Eljövendõt, de mintegy a régi küldetésének irányába tekintve, még mindig a fizika i síkon, mint a saját, kiválasztott népük istenét; a németeknél abban, hogy a kozmopolita irányultságú goethei korszak után egyre inkább a nyugati minta szerinti nemzeti-politikai állameszmény hordozóivá váltak. Ebben, az egyéb nacionalizmus szintje alá süllyedésben is figyelemreméltó párhuzamot mutatnak a zsidók és a németek. 2. A Herzl-féle cionizmus mint a német hipernacionalizmusra adott válasz Figyelemre méltó módon a német nemzetállamiság zsidó megfelelõje is francia földön született, ezúttal Párizsban. Itt dolgozott 1891 és 1895 között az Osztrák-Magyar Monarchiából származó Theodor Herzl, az akkoriban mértékadó bécsi Neue Freie Presse címû lap tudósítójaként. És itt, ebben a városban kapta, 35 évesen, 1895 Herzl Tivadar jó ha figyelünk külföldre is 9

10 Pünkösd idején azt a döntõ inspirációt, (valamilyen fokú beavatást) amely a Zsidóállam eszméjének kialakításához vezetett. Az ugyanezen a címen 1896-ban megjelent mûvében Herzl mintegy újkori Mózesként mutatta meg a diaszpórában élõ zsidóknak az õsi hazába, Palesztinába vezetõ utat. Majd 1897-ben Baselben tartották meg azt a történelmi kongresszust, amely útjára indította a cionizmust, vagyis azt a felfogást, a zsidók megszentelt Cionját lehozzák a földre, és er re a világ minden zsidója nagyon is földi otthonaként tekintsen és lépjen be. Ezzel a modern zsidóság fejlõdési irányától amely a XIX. században egyre inkább a jogi egyenlõség és az egyéb népekbe való beolvadás útját követte, hogy a jó mértékét egészen és minden nemzet javára kifejlesszék meredeken eltért a zsidó nacionalizmus csábító célja felé. Herzl akkoriban azt jegyezte fel a naplójába, hogy ötven éven belül mindenki be fogja látni, hogy az elsõ cionista kongresszuson (...) a zsidó állam alapjait rakta le. Ötven évvel késõbb (1947 novemberében) az Egyesült Nemzetek elhatározta egy zsidó állam megalapítását Palesztinában, ami mint ismeretes 1948-ban meg is történt. 3. Közelebbi pillantás Herzl 1895-ös inspirációjára A Dreyfus-per cselekvésre késztette Herzlt. Kapcsolatba lép a zsidó bankár Hirsch-sel, aki tõkeerõs személyként több ezer zsidó kivándorlását szorgalmazta Argentínába, és 1895 Pünkösdvasárnapján több órás megbeszélést folytattak. Hirsch azonban nem hagyta magát rábeszélni az Ígéret Földjére való tömeges kivándorlás tervére. Higgye el folytatta Herzl Pünkösdhétfõn a tárgyalást írásban, rábeszélõ hangnemben egy egész nép politikájában különösen, ha ennyire szétszóródott a világon csak a magasan az égben lebegõ, megfoghatatlan dolgoké lehet a fõ szerep. Tudja, mibõl keletkezett a német birodalom? Álmodozásból, dalokból, fantáziából és fekete-vörös- arany szalagokból. És Bismarck rövid idõn belül csak megrázta azt a fát, amit a fantaszták ültettek el. A keletkezõ zsidóállam összehasonlítása a nemrégen kialakult Német Birodalommal több mint külsõdleges: Azt mutatja, mennyire magával ragadta Herzlt a tisztán nemzetállami gondolkodás áramlata. A zsidók Bismarckjaként ahogyan egyik életrajzírója nevezte tervezte el a zsidóállamot. A Hirsch-sel folytatott tárgyalás után kitört a vihar. A példátlan termékenység hetei következnek, amikor az ötleteket már nem tudtam nyugodtan letisztázni jegyzi fel naplójába, amit 1895 tavaszán zsidóügyben kezd el vezetni. Írtam menet közben, állva, fekve, az utcán, asztalnál, éjjel, ha felriadtam álmomból. Tudom most is és ez alatt az egész viharos idõszak alatt is tudtam, hogy sok minden, amit felírtam, kusza és fantasztikus volt. És 1898-as önéletrajzában ezt mondja: Nem emlékszem, hogy bármit is írtam volni ilyen emelkedett kedélyállapotban. Heine mondja, hogy érezte a sas szárnyalását a feje fölött, amikor bizonyos verseit leírta. Én is valami ilyesféle suhogásra gondoltam a fejem körül, amikor ezt a könyvet a Zsidóállamról van szó írtam. Naponta dolgoztam rajta, míg teljesen ki nem merültem; az egyetlen felüdülést az jelentette, amikor esténként Wagner zenéjét hallgattam, különösen a Tannhäusert, azt az operát, amit mindig meghallgattam, valahányszor elõadták. Csak olyan estéken kételkedtem a gondolataim helyességében, amikor nem volt operaelõadás. Ebben az idõben tehát igen figyelemreméltó kedélyállapotot figyelhetünk meg Herzlnél. Nehezen érthetõ, hogy ennek mindmáig nem tulajdonítottak jelentõséget. Ez ugyanis ténylegesen kezünkbe adja a kulcsot a cionista mozgalom gyökereinek megértéséhez. Ma az eszmék és szellemi áramlatok és a politikai mozgalmak is szellemi áramlatként kezdõdnek kapcsán nagyon egyoldalúan csak a mi érdekli az embereket, és nagyon kevéssé hajlandók figyelni arra, hogy egy eszme hogyan lép a világra. Pedig gyakran éppen ez a hogyan mutathatja meg félreérthetetlenül, hogy az eszmét a szabad ember ragadta-e meg, vagy éppen az eszme kerítette hatalmába az extrém esetben a megszállott embert. Vegyük szemügyre, hogyan nyilatkozik Herzl az eszméje milyenségérõl: Ezekben a napokban jegyzi fel június 16-án gyakran attól féltem, hogy megõrülök. Olyan megrázóan kavarogtak a gondolatok a lelkemben. Egy egész élet sem lesz elég mindennek a végrehajtására. De megmarad a szel lemi hagyatékom. Kinek? Minden embernek. Azt hiszem, az emberiség nagy jótevõi között fognak emlegetni. Vagy ez a gondolat már nagyzási hóbort? Kidolgozom ezt írta néhány nappal korábban. Nem, ez munkálkodik bennem. kényszerképzet lenne, ha nem lenne olyan ésszerû elejétõl a végéig. Az ilyen állapotokat régebben inspirációnak nevezték. Az utóbbi megállapítás kétségtelenül igaz, de meggondolandó, hogy az inspiráció lénye az idõk során, az ember szabad lénnyé fejlõdésével összhangban megváltozott. Amit Herzl átélt, az a kereszténység elõtti inspiráció típusának felel meg, amelyben az ember érzékeit és mindennapi tudatát egy idegen, érzékfeletti hatalom elragadja; a költõ ezt a hatalmat múzsának nevezte. És itt most megállok egy pillanatra. Herzl kapott egy valamilyen fokú beavatást. Csakhogy sötét beavatást. A zsidó nép jelenlegi népszelleme Ahriman (és Sorat)! Sajnos ehhez kétség nem férhet. Sorat és Ahriman a bolsevizmus indukálói. Ezt majd máskor levezetem. Ahriman itt kezdte meg sarkosan a zsidó nép eltérítését a feladatától, mely a zsidók beolvadását írja elõ, és mint mondottam a kereszténység átszellemiesítését. Világosan le van írva ennek az ellenkezõje az elõbbiekben és most jönnek a Cion bölcsei: A Jegyzõkönyvek tartalma Cion uralkodóinak legbensõbb köreiben elhangzott beszédét tárja az olvasó elé. Feltárja a zsidó nemzet több évszázados közös mûködési tervét, melyet maguk a bölcsek mindig korszerûsítenek. A terv egyes részei vagy kivonatai, mint a bölcsek titkai, az évszázadok alatt többször is kiszivárogtak......hol tartották az összejövetelt és kik hirdették ki a Jegyzõkönyveket? Ezekre a kérdésekre a válasz egy bizonyos fokig feltevésen alapszik, de nagy a valószínûsége annak, hogy 1897-ben, Bázelben, az elsõ cionista kongresszuson tették õket közzé, Theodor Herzl, a modern cionizmus atyjának elnöksége alatt. vannak-e közvetett bizonyítékok minderre? Igen, és ez a bizonyíték nagyon meglepõ. Nemrégiben jelent meg Herzl Naplók címû kötete, amelybõl lefordított részletek jelentek meg a Jewish Chronicle július 14-i számában. Herzl beszámol az 1895-ben tett elsõ angliai látogatásáról és ott a Goldsmid ezredessel folytatott beszélgetésérõl....van egy másik nagyon jelentõs körülmény. Dr. Weizmann, Herzl jelenlegi utóda, mint a cionista mozgalom vezére, október 6-án, Hertz fõrabbi tiszteletére adott búcsúztató banketten idézett a Jegyzõkönyvekbõl. A fõrabbi birodalmi körútra indult ez Õfelsége, a Walesi Herceg birodalmi körútjának afféle zsidó változata. Dr. Weizmann a bölcsektõl származó következõ idézetet mondta: A jóságos oltalom, melyet Isten a zsidók javára cselekedett az, hogy az egész világon szétszórta õket. (Jewish Guardian, október 8.) Vessük ezt össze a Tizenegyedik jegyzõkönyv utolsó elõtti bekezdésével: Isten a szétszórtság ajándékát adta nekünk, az Õ Kiválasztott Népének, s éppen ez, amit mindenki gyengeségünknek tart, bizonyult legfõbb erõnknek, mely most az egész világ feletti uralom küszöbére vezetett bennünket. A figyelemre méltó összefüggés bizonyít néhány dolgot. Bebizonyítja, hogy a bölcsek léteznek. Bebizonyítja, hogy Dr. Weizmann mindent tud róluk. Bebizonyítja, hogy a haza utáni vágy Palesztinában csak álca, a zsidók valódi céljainak elenyészõ része. Bebizonyítja, hogy a világ zsidósága nem szándékozik Palesztinába, vagy más, különálló országba települni. Az a mondás, hogy jövõre Jeruzsálemben találkoznak, csupán a jellegzetes látszatkeltésük megnyilvánulása. Ez azt is szemlélteti, hogy a zsidók veszélyt jelentenek a világra és az árja faj ki kell, hogy telepítse õket véglegesen Európából. 10 jó ha figyelünk külföldre is

11 Az idézet a kérdéses dologra vonatkozik: Valódi-e a jegyzõkönyv? A két idézet összehasonlítása, a dátumok egyezõsége, nyilván a cselekmények másként vannak leírva, mert aki a bevezetõt írta, nem ismeri a szellemvilágot és az antropozófiát, sem a beavatást, sem Ahriman-t, sem a zsidók szellemi feladatát. Thomas Meyer és Rudolf Steiner pedig nem a Cion Bölcseinek a jegyzõkönyvérõl írt, hanem Herzl-rõl. A jegyzõkönyv szerintem valódi, Ahriman sötét beavatásának köszönhetõen itt tereli a zsidó népet teljesen uralma alá, és ez most is így van. A zsidó népnek jelenleg egyetlen pozitív tulajdonsága sincs. A pénz a legnagyobb fegyvere, és a kereszténység a legnagyobb ellensége. Ezt is megvilágítom, ha már elkezdtem: Részlet Rudolf Steiner Az 5. Evangélium-ból Azt hiszem, hogy az a jelenet, amit most majd elmondok, igen nagy mértékben megfelel a valóságnak. De nagyon nehéz az Akasha Krónikában ilyen dolgokat megfigyelni. Ezért nyomatékosan megjegyzem, hogy egyik vagy másik részlete esetleg jelentéktelenül módosulhat, de minden benne van, ami lényeges. A megkísértési jelenet több evangéliumban is szerepel. De ezek különbözõ oldalakról nézve mondják el, mint azt már többször is hangsúlyoztam. Igyekeztem ezt a megkísértési jelenetet kikutatni és szeretném elfogulatlanul úgy elmondani, ahogy valóban történt. Krisztus a Názáreti Jézus testében a pusztában /magányban/elõször Luciferrel találkozott; Luciferrel, aki a világban mûködik és uralkodik, aki megkörnyékezi az embereket, ha önmagukat túlértékelik, ha kevés bennük az alázat és kévés az önismeretük. Megkörnyékezni a helytelen gõgöt megkörnyékezni azt, aki túl nagyra tartja magát : ez az, amit Lucifer akar. Most Krisztus Jézus elé lépett Lucifer és körülbelül azokat a szavakat mondta, melyek a többi evangéliumokban is állanak: Nézz rám! Azok a birodalmak, amelyeket a régi Istenek és Szellemek alapítottak, amelyekbe az embert helyezték, már régiek. Új országot akarok alapítani. A régi országok minden szépségét és dicsõségét megadom neked, ha belépsz az én birodalmamba. De el kell szakadnod a régi Istenektõl és engem kell elismerned! És Lucifer ecsetelte a luciferi világ minden szépségét, mindazt, ami az emberi lélekhez szól, ha csak egy kis gõg is van benne. De Krisztus a szellemi világokból jött, tudta, hogy kicsoda Lucif er és hogy hogyan viselkedik az a lélek, amelyik nem akarja, hogy a Földön Lucifer elcsábítsa. Krisztus nem ismerte a luciferi csábítást, de tudta, hogyan szolgálja az ember az Isteneket -és erõs volt, volt ereje ahhoz, hogy Lucifert visszautasítsa. Azután megindította Lucifer második támadását, de most Ahrimant is segítségül hívta és ketten együtt szóltak Krisztushoz. Az egyik -Lucifer a gõgjét akarta felszítani, a másik Ahriman a félelméhez szólt. Ezért az egyik így szólt: Az én szellemiségem segítségével, azáltal, amit én adhatok, ha elismersz, nem lesz szükséged arra, amire most szükséged van, mert Krisztusként beléptél egy emberi testbe. Ez a test leigáz; alá kell, hogy vesd magad a nehézkedési törvényeknek. Én le tudlak téged taszítani és emberi tested meg akadályoz abban, hogy áthágd a nehézkedés törvényét. Ha elismersz engem, hatástalanítom a zuhanás következményeit, semmi bajod sem lesz! Ahriman így szólt: Megõrizlek a félelemtõl, vesd le magad! És mind a ketten unszolták. De minthogy unszolásuk közben egymást kiegyensúlyozták, meg tudott tõlük menekülni. Megtalálta az erõt ahhoz, mint ahogy a földi embernek is meg kell találnia hogy Lucifer és Ahriman fölé emelkedjék. Ekkor így szólt Ahriman: Lucifer, nem tudlak használni; te csak zavarsz; nem növelted, hanem csökkentetted erõimet. Elküldte Lucifert és az utolsó támadást egyedül vezette. Azt mondta Krisztusnak, aminek utóhangját megtaláljuk a Máté Evangéliumban: Változtasd kenyérré az ásványt! Változtasd kenyérré a köveket, ha isteni erõkkel akarsz dicsekedni! Krisztus ezt válaszolta: Az emberek nemcsak kenyérrel élnek, hanem azzal is, ami szellemként a szellemi világokból származik. Ezt Krisztus tudta a legjobban, hiszen éppen most szállt le a szellemi világokból. Így szólt erre Ahriman: Lehet, hogy igazad van. De az, hogy igazad van és amilyen mértékben igazad van, nem akadályozhat meg engem abban, hogy bizonyos módon mégis kezemben tartsalak. Te csak azt tudod, hogy mit tesz az a szellem, amelyik a magasságokból száll le, még nem éltél az emberi világban. Itt lent az emberi világban egészen másfajta emberek is élnek, ezeknek igazán szükségük van arra, hogy kenyérré változtassák a köveket, képtelenek arra, hogy csak szellemi táplálékkal éljenek. Ez volt az a pillanat, mikor Ahriman valami olyat mondott Krisztusnak, amit a Földön tudhattak, de az az Isten, aki éppen csak most érkezett a Földre, nem tudhatott. Nem tudta, hogy itt lent szükség van arra, hogy az ásványt, a fémet pénzzé, kenyérré változtassák. Ahriman megmondta neki, hogy az emberek itt lent kénytelenek PÉNZZEL táplálkozni. Ez volt az a pont, ahol Ahrimannak még hatalma volt. És ezzel a hatalmammal -mondta Ahriman élni fogok." Nem kell magyaráznom azt hiszem. Ezt teszi a mai napig. Él a hatalmával: A PÉNZZEL! A zsidó nép népszelleme Ahriman. Világos mint a nap szerintem az elõzmények után, kell ezek után bárkinek magyarázni a globalizációt, a zsidó oligarchákat, A Drábik által Pénzimpériumnak hívott szuperhatalmat, a Cion Bölcsei-t? Ott a fegyvere, a zsidó nép teljesen az uralma alatt van, mi meg az õ uralmuk alatt. A PÉNZ. Minden korban megmondták, minden baj okozója a pénz. Ahriman fegyvere. Az a zsidó nép aki a saját vérén, 100 ezer gyermeken végez emberkísérleteket (Gyûrûsféreg gyerekek), aki a palesztin eseményeket folyamatosan elõidézi, aki módszeresen irtja a magyart, stb., minden borzalom, amit a világon valaha elkövettek, apénzésahatalommiattvolt,azanépaz nem önmaga. Nincs benne a morál, mint ahogy a cigány törzsben sincs. Ahriman elnyomja a morált. A zsidók gyûlölik és irtják a keresztényeket, mindent, ami Krisztussal kapcsolatos és keresztény. Ezért. Mert Ahriman a népszellemük. A Cion Bölcsei egy ahrimani forgatókönyv, se több, se kevesebb. A Bolsevizmus a kiegészítõje, mert Sorat, a fenevad jön felfelé a Föld gyomrából. Még valami: Hitler és Lenin. Mindketten megkapták a sötét beavatásukat. Lenin az elsõ világháborúban kapott egy fejlövést, 3 napig mesterségesen halálközeli állapotban tartották, mivel az egyiptomi beavatás így mûködött, ez alatt a 72 óra alatt kerül a lélek olyan állapotba, hogy beavatható. Így hirtelen konyhanyelven. Hitlernél is megtörtént. Hogy miért? A zsidó és német népnél már megvilágítottam, mi a két nép szellemi feladata az emberiség érdekében, ennek akadályozására indult el a két nép összeugrasztása és torzítása. Lenin kapta a bolsevizmus lényét. Igen egy lény. Ezek dolgoznak, nem Lenin cselekszik, hanem a bolsevizmus. Sztálin dettó. Miért? A következõ kultúrkorszak a szláv lesz. Ennek meghatározó szereplõje az orosz és a szláv népek. Nem tudok itt kitérni a Steiner által leírt kultúrkorszakok és az emberiség fejlõdésére. A lényeg a szláv népek eltörlése, irtása pusztítása, azt hiszem ez is elég sikeresen zajlik, ha csak Sztálinra gondolunk, vagy az alk ohol által démonizált milliókra, mint a kommunizmus népbetegségére. És mi hogy jövünk a képbe? Senki nem tudja. Még. De valaminek lennie kell, a helyen kívül, (Kárpát-Medence), mert középen vagyunk. A zsidók, németek és a szlávok között. Egyelõre a feladat: MEGMARADNI! Szóval, a Cion Bölcsei...hm. Azt hiszem, eredeti, de nem bírok szellemi látással, csak a hozott tudásomat tudom felszínre küzdeni. Cion bölcsei...hát ide jutottam, messzire. Én bízom benne, van, aki megérti ezt a sok mindent, és elindul egyszer talán az antropozófia felé. De Krisztus felé mindenképpen. És az a lényeg. Szent István király volt, az, aki rákényszerített küldetésének megfelelõen a magyar népre a kereszténységet. Ha nem tette volna, ha nem vállalja azt az iszonyatos küzdelmet, amit a szellemi látó magyar jó ha figyelünk külföldre is 11

12 Az elmúlt hetekben a világot befutotta ama hír, hogy német munkaszolgálatos táborokban nem hatmillió, hanem a Nemzetközi Vöröskereszt nyilvánosságra hozott adatai szerint ember halt meg, azaz kevesebb, mit háromszázezer, és az se volt mid zsidó. Azt szokják mondani, hogy a történelmet a gyõztesek írják. A hatmillió tehát a gyõztesek által közkézreadott adat. Hogy a valóban elpusztultak száma háromszázezer alatt van-e, vagy valahol a két szám között (?), azt lehet találgatni. Nemrégiben könyvet kaptam egy ismerõsömtõl. A könyv címe: IGY NÉZETT KI. A magyar nemzet sírásói. Írója Himler Márton, aki az amerikai Office of Strategic Service (Stratégiai Hivatalok Szolgálata) magyar osztályának vezetõje volt. A II. Világháború után Himler úr hallgatta ki a háborús bûnösnek ítélt magyar vezetõket, akiket aztán a szovjet megszállás ideje alatt mûködõ vérbírók kezére adtak a szövetségesek. A Himler-féle kihallgatás módjából inkább az világlik ki, hogy színjáték, amolyan hatalomfitogtatás volt csupán, mert a kihallgatottak hazaküldése eldöntött tény volt már. A kihallgatások során azonban olyan tudnivaló is felvetõdött, amirõl ritkán esik szó, és manapság nem is ismert, mert az egyoldalú történetírás elsõ áldozata, ugyanúgy, mint a háborúban, az igazság. Himler azzal vádolta a magyar vezetõket, hogy a zsidók kitelepítéséért ok is felelõsek, és annak könyörtelen módjáért kizárólag ok a felelõsek. Ezen volt a fõ hangsúly olyan vezetõk esetében is, akiknek az égvilágon semmi közük nem volt hozzá. Himler a magyar csendõrség kíméletlenségét illetõen a következõ kérdést szegezte Imrédy Bélának: Tudott arról, hogy a németek a magyar csendõrség leírhatatlan brutalitásáról filmeket vettek fel, s azokat panaszkodva mutogatták svájci semleges diplomaták elõtt, hogy nekik ilyen szövetségesekkel kellett együtt harcolni? Imrédy válasza: Nem tudtam, mi elvoltunk zárva a külvilágtól. (62. oldal.) Himler Bodonyi csendõrkapitánynak is hasonló kérdést tett fel: Volt magának arról tudomás, hogy a német követség tiltakozott a magyar csendõrség barbár brutalizmusa ellen? (115. oldal.) Bodonyi válaszából nem derül ki, hogy tudott vagy nem tudott a német tiltakozásról, csak arra hivatkozott, hogy parancsot hajtottak végre. Lucy S. Dawidowicz Háború a zsidók ellen (The War against the Jews Bantam Books, 1981.) címû könyvében. Dawidowicz az 520. oldalon a következõket írja: A román csapatok Dél-Oroszországban az Einsatzgruppe D-vel együttmûködve olyan kegyetlen gyilkosságokat vittek végbe, amely a németeket is felháborította, még a hullákat se temették el. ( Romanian army units working with Einsatzgruppe D in southern Russia dismayed the Germans with their passion for killing and their disregard for disposal of the corpses. ) Dawidowicz ilyet nem írt a magyar csapatokkal kapcsolatban, de még a csendõrökrõl se. Ideje lenne tehát, hogy e tényeket a magyarság széles rétegei megismerjék. De vajon miért háborította (dismayed) fel a németeket a románok kegyetlenkedése, vagy a csendõrök barbár brutalizmisa ha céljuk a zsidóság kiirtása volt? Nem esik szó arról se, hogy Hitler hadbíróság elé állította volna a kegyetlenkedéseket leállító német vezetõt, vagy vezetõket. Ha a zsidók kiirtása volt a cél vagy parancs, akkor ez elvárható lett volna. Nem? Hümmmm!? (Dawidowicz könyve 1975-ben jelent meg elõször és hat (6) kiadásra került sor, még abban az évben, különbözõ kiadóknál. A Bantam Books kiadásai 1976-tól 1981-ig jelentek meg hét (7) alkalommal. A könyv tehát összesen 13 kiadást ért meg 1982-ig. Az amazon.com -on továbbra is beszerezhetõ.) (küldte: Radics Géza) néppel kellett vívnia, ma már nem léteznénk. Föladtuk a szellemekkel létezõ intenzív kapcsolatunkat, a legnagyobbért, Krisztusért. Hogy Krisztust magunkba fogadhassuk. Hogy MEGMARADJUNK! A fényt, a szellemi Napot, Krisztust befogadjuk. Nagy feladat. A Fény a sötétben, a fasizmus, bolsevizmus, globalizmus borzalmas sötétjében, Ahriman és Sorat iszonyatos támadásainak kitéve, lámpát kell gyújtani...! Munkát, Kenyeret! Hogy ne Ahriman nyerjen. Az embereknek kenyér kell, tehát munka és pénz. És ezt Krisztustól, Krisztus által kell megkapni, nem Ahrimantól elfogadni. Magyar Hazában, Magyar Kenyér, a népek Krisztusától! Tudom, sok volt ez így egyszerre, de biztos meglátják a szavak mögött az emberiség és a magyarság legnagyobb küzdelmét. A törekvést Krisztushoz. Tisztelettel és sok szeretettel Varga Szibilla Forrás: 12 jó ha figyelünk külföldre is

13 Sokan állítják, hogy a cioni bölcsek jegyzõkönyvei hamisítványok, s csak a zsidók lejáratására készült, jóllehet tény, hogy a Párizsi Fellebbviteli Bíróság hitelesítette Herzl Tivadar: A zsidó világgyarmat programja címû könyvét, amely inkább úgy ismeretes, mint Cion bölcseinek jegyzõkönyvei. A jegyzõkönyvek valódiságának egyik legerõsebb érve a keletkezésük (1897) óta már valóságosan bekövetkezett események jegyzéke. Ma a Cion bölcseinek jegyzõkönyvei 24 pontját esetleg természetesnek tekintjük, hiszen legtöbbjükbe mi már beleszülettünk. Azonban egy pillanatra se felejtsük el, hogy ezeket a kijelentéseket 1897-ben vagy talán még korábban! tették, amikor a tervek a kívülálló számára még teljességgel elõreláthatatlanok voltak! A Cion bölcseinek jegyzõkönyvei elõre megmondja, hogy talán egy évszázad is elmúlik 1897-tõl számítva míg ezek bekövetkeznek, s hogy e tünetek már a közeljövõben beletorkolnak nagy események áradatába. Természetesen nem minden pontosan úgy valósult meg, ahogy 1897-ben a bázeli elsõ cionista világkongresszus elõadója, vagy elõadói azt mondták. Vegyünk egy példát: A gój nemesség, mint politikai hatalom halott, nem kell számításba vennünk; mint földbirtokosok azonban még lehetnek ártalmasak ránk nézve, minthogy a megélhetésüket biztosító segélyforrások révén önellátók. Ezért lényeges számunkra, hogy bármi áron megfosszuk õket földjeiktõl. Ez a cél legjobban a földbirtokon nyugvó terhek növelésével a földbirtok eladósításával lesz elérhetõ. Az erre irányuló intézkedésekkel sakkban fogjuk tartani a földbirtokosokat és alázatos, és feltétlen engedelmességre fogjuk késztetni. A gój nemesek minthogy átöröklés folytán képtelenek kevéssel beérni rohamosan le fognak égni és tönkremenni. Ugyanakkor intenzíven támogatnunk kell a kereskedelmet és ipart, mindenekelõtt azonban a spekulációt, melynek az a feladata, hogy ellensúlyozza az ipart. Spekuláció nélkül az ipar megsokszorosítaná a magánkézben lévõ tõkét és hozzájárulna a mezõgazdaság talpra állításához, amennyiben megszabadítaná a földbirtokot a mezõgazdasági bankokkal szembeni kötelezettségeitõl. Arra van szükségünk, hogy az ipar vonja el a mezõgazdaságtól mind a munkaerõt, mind a tõkét, és a spekuláció segítségével kezünkre játssza a világ minden pénzét s ezáltal proletár sorba taszítsa az összes gójt. Akkor azonban a gójok meg fognak hajolni elõttünk, ha másért nem, azért, hogy megkapják a jogot ahhoz, hogy éljenek. Elõször egy világtörténelmi példa. Az Észak-Dél háborúja. Mindenki úgy tanulja, hogy a rabszolgák felszabadításáért folyt a harc! Tévedés ne essék én nem vagyok rabszolgatartó párti már azért sem mert a magyar embernek a génjeiben van a szabad élet, amit a tajgai õseink hagytak ránk. De nézzük meg az elõbb idézet jegyzõkönyv szemszögébõl. A Déli földbirtokosok olcsón elõállított termékeikkel árasztották el Északot, és cserében nem tartottak igényt az ipari termékekre ilyen arányban. Tehát a földbirtokosokat el kellett szegényíteni, hogy gépekkel váltsák ki az olcsó munkaerõt, ehhez kölcsönöket vegyenek fel. Az Északi ipari üzemeket, pedig olcsó munkaerõvel kellett ellátni. Hazánkban is lezajlott a mezõgazdaság lerombolása, csak egy merõben más módszerrel. Elsõ lépésben a nagybirtokokat szüntették meg és a földosztással kis parcellákat hoztak létre. Ezzel elérték, hogy a parasztok nem tudtak annyit termelni, ami az országnak a fejlõdését szolgálta. Második lépésként összevonták a földeket, de már nem a hozzáértõ volt földbirtokosok segítségével, hanem pár káderekkel, akik a hatalmat szolgálták és nem a nemzetet. Most folyik a harmadik lépés, ami nem más, mint az ország területének a kiárusítása. Így válik lassan a Közép-euróba éléstárából, élelmiszer szemét lerakóhellyé hazánk! Tehát az elsõ lépésen már sajnos túl vagyunk és most zajlik a második, amit a jegyzõkönyvekben így fogalmaznak meg! Hamarosan hatalmas monopóliumokat fogunk létesíteni, óriási vagyontárolókat, melyektõl még a nagy nemzsidó vagyonok is oly mértékben függenek majd, hogy a politikai összeomlást követõ napon el fognak tûnni éppúgy, mint az államok fizetõképességébe helyezett bizalom. Azok önök közül, akik közgazdászok, helyesen fel tudják mérni ennek a gondolatmenetnek a jelentõségét! Minden lehetséges módon növelnünk kell szuperkormányunk jelentõségét azzal, hogy azt mindazok oltalmazójaként és jótevõjeként állítjuk be, akik önként alávetik magukat nekünk. Na most értünk el ahhoz a ponthoz, amit a címben leírtam. A hatalmas monopóliumok már léteznek, és az életünk minden részletébe beleszólnak, csak nem úgy nevezzük õket, hogy cionisták, hanem multi cégek! Lassan már mindegy, hogy a világ mely táján sétálunk ugyan azt a hamburgert, esszük, ugyan olyan ruhában járunk, ugyan azt show mûsort nézzük. Egy uniformizált világ kezdõdik, ahol majd a cionisták által vezetet gazdaság mondja meg mi tehetünk, és elvész a szabadság. Ez a szó a cion bölcsek szerint: A szabadság, melyet különbözõképpen lehet értelmezni, mi így határozzuk meg: A szabadság azt jelenti, hogy jogunk van azt tenni, amit a törvény megenged. A szónak ez az értelmezése a kellõ idõben szolgálatunkra lesz, minden szabadság ugyanis a mi kezünkben lesz, minthogy a törvények csak azt fogják eltörölni vagy kimondani, ami az elõbb vázolt program értelmében kívánatos számunkra. A folyamat tetten érhetõ. A multinacionális cégekben elrejtõzõ cionisták gazdasági rabszolga sorba hajtja lassan a Gójokat, és egy világuralma törõ réteg átveszi a hatalmat. Megfosztja a nemzeteket az identitásuktól, az embereket a saját akaratuktól, és birkamód vezeti õket. Még mielõtt az antiszemita bélyeget rám sütnék egy apró megjegyzés. Nem minden zsidó cionista, sõt a cionisták saját hitt társaikat se kímélik a céljaik elérésében. A legjobb példa a II világháború és a holokauszt. A zsidó áldozatok között hány cionista volt? Feljegyzés ugyan errõl nem történt, de a gazdagabb zsidók ezrei menekültek meg. A cionisták szerepe Hitler hatalomra kerülésének a segítésében tetten érhetõ, hisz egy háborúhoz pénz kell, és õk rendelkeztek vele. A mai napig a Holokausztal az emberekben azt a látszatot keltik, hogy az õseik szenvedését nekünk kell megfizetni, vagyis mi bûnösök vagyunk akár éltünk akkor akár nem, hisz gójok vagyunk! Hogyan tudunk a Globalizáció=cionizmus ellen tenni? Mint minden megoldás egyszerû, de a kivitelezése nehéz és hosszadalmas. Minden nemzetnek meg kell õrizni az identitását, A multiknak nyújtott kedvezményeket korlátozni, a nemzeti ipart erõsíteni kell. A mai demokráciánkat új-régi alapra kell helyezni, vagyis a Szent Korona-tant vissza kell helyezni méltó helyére. Kövesdi Sándor Forrás: HunHír.hu jó ha figyelünk külföldre is 13

14 Vázlat egy közösségelvû államtan lehetõségérõl a globalizáció korában» HORKAY HÖRCHER FERENC Ebben a tanulmányban az állam interszubjektiv természetérõl két, egymással összefüggõ értelemben lesz szó. Egyrészt leíró jelleggel, másrészt normatív értelemben. Leíró értelemben az interszubjektív állam fogalma arra a tényre kívánja fölhívni a figyelmet, hogy az állam fogalma konstruált, elképzelt, általunk alkotott, s csak mi tulajdonítjuk neki azt a jelentõséget, amely már olyan megszokottá vált az államról való beszédben a huszadik század végére, mintha egy tõlünk független valóság részérõl lenne szó. Ha viszont belátjuk, hogy az állam ilyetén felfogása illúzió, hiszen csak tõlünk, a társadalom tagjaitól függ e fogalom legitimitása, akkor jogosan gondolkodhatunk azon, hogy a megváltozott körülmények között milyen más módon konstruálható meg az állam (ha egyáltalán szükség van rá). Az interszubjektív állam fogalma ebben az értelemben egy új módon elképzelt államról szól. Ennek alapját egy olyan antropológia adja, mely figyelembe veszi, hogy az ember társas lény, tehát, hogy identitását a másokkal folytatott kommunikációban nyeri el; s másrészt, hogy az ezredforduló globalizációs folyamatainak kihívására épp egy ilyen, a társadalom felé kinyíló állam képes megfelelõképp válaszolni. I. A MODERN ÁLLAM ÉS ÁLLAMTANA A modern állam hagyományos fogalmának hiányosságai Az ezredforduló környékén egyre szélesebb körben erõsödik meg az a meggyõzõdés, hogy a hagyományos nemzetállammal valami baj van. Azok a folyamatok, melyeket összefoglaló néven globalizációként emlegetünk vagyis az összefüggõ, az egész földet behálózó pénzpiac, multinacionális vállalkozásbirodalmak megjelenése, a különbözõ kommunikációs rendszerek globális összekapcsolódása (audiovizuális, média- és számítástechnikai rendszerek), ezen keresztül a globális közvélemény kialakulása, a hidegháborús megosztottság felszámolása után a politika globális színpadának kialakulása, a fenyegetõ környezetvédelmi és népesedési katasztrófák által sürgetett globális összefogás stb. egyre látványosabb meghátrálásra késztetik a szuverenitásukra, tehát osztatlan fõhatalmukra azelõtt oly büszke nemzetállamokat. Ezzel párhuzamosan igen erõs kihívások érik az államot olyan államalatti forrásokból, mint amilyenek a különféle társadalmi mozgalmak. A helyi közösségek, egyházi és civil szervezõdések, a kulturális és környezetvédelmi szervezetek gyakran rugalmasabbnak bizonyulnak az újabb és újabb feladatokkal való szembenézésben, mint a túlhierarchizált és bürokratizált állam. Márpedig, ha állami feladatok tekintetében az államnál kompetensebbnek bizonyulhatnak társadalmi szervezõdések, akkor az ismét csak az állam tekintélye ellen hat. Az állammal kapcsolatos elbizonytalanodásnak további összetevõje, hogy szorongás és bizonytalanság hatja át egész közérzetünket. A huszadik század végére a hétköznapi polgárok veszélytudata igencsak megerõsödött. Mindennapi tapasztalatunk, hogy egy olyan világban élünk, mely igen-igen kockázatos. Nemcsak a bûnözés mértékének általános növekedése, s ezen belül a szervezett bûnözés arányának emelkedése játszik ebben szerepet, hanem olyan tényezõk is, mint amilyen a helyi háborúk makacs jelenléte, az ismétlõdõ természeti katasztrófák, a társadalmi rétegek, az egyes régiók életszínvonalának éles és egyre élesedõ különbségei, a különbözõ civilizációs népbetegségek és járványok, a környezeti problémák, a mindennapi élet stresszhelyzetei. Ráadásul a kockázati tényezõket felerõsíti a média közvetítõ szerepe. A huszadik század végi ember korántsem tud olyan optimistán tekinteni a jövõbe, mint a század elejének polgárai. A 19. század örökségének köszönhetõen az új századot kezdõ emberiség a tudományos haladás hitével áthatottan nem is nagyon látott kockázati tényezõket. Súlyosan ráfizettünk erre. Ennek épp az ellenkezõje igaz korunk emberiségére. A huszadik század megtanított bennünket arra, hogy fenntartásokkal kezeljük a pozitív prognózisokat, és hogy ne igyunk elõre a medve bõrére. Ez az óvatosság egyesekben a tökéletes kilátástalanság, a félelem és az agresszió érzetét keltette. Az állammal szembeni magatartásunkat is jó esetben óvatos távolságtartás, rossz esetben alapvetõ bizalmatlanság jellemzi. Az állam a huszadik században jócskán rászolgált erre a hozzáállásra, hisz visszaélt polgárai bizalmával, és olyan élethelyzetekbe kergette polgárait, melyek méltatlanok voltak, sõt, olykor túlélhetetlenek is. A polgárok megtanulták: addig jó nekik, amíg távol tudják tartani saját világuktól az államot. Az utóbbi idõben az államelmélet számára is egyre elkerülhetetlenebb tehát az állam hagyományos szerepének megváltozásával való szembenézés. A globalizáció és a kor szellemi légkörére próbálnak válaszolni az elméletírók az olyan kötetekben, mint amilyen Az állam az átalakulás folyamatában címû tanulmánygyûjtemény. Ebben a könyvben a következõ helyzetképet nyújtja az egyik szerzõ: a késõ modern korban a élet általában vett kockázatossága sokkal jellemzõbb, mint amilyen az a hagyományos (tudniillik modern kiegészítés tõlem, H. H. F.) társadalmakban volt, e kor társadalmi rendszereinek és intézményeinek globálissá válása miatt. A szerzõ elsõsorban két szociológus, Ulrich Beck és Anthony Giddens nevét említi, mint akik problematizálták e helyzetet. E két reprezentatív gondolkodó nevéhez fûzi a reflexív modernitás elméletének kifejezését, melyet a következõképpen jellemez: A reflexív modernitás... világosan szakít a szubjektivitás felvilágosodáskori fogalmával, amely szerint egy önmagával azonos alany problémátlanul szembesül egy stabil tárgyi világgal; ugyanakkor visszautasítja a posztstrukturalista elmélet tanítását is arról a központjától megfosztott alany -ról, aki alaposan fragmentálódott a nyelvben és a nyelv által. Ehelyett, az én és a társadalom egy globális kontextusban szembesül egymással, ahol kulturális formák reflexív módon mobilizálják a jelentést és az identitást. ( ) Ahhoz, hogy az egyén és közösség viszonyában beálló változásokat valós értéküknek megfelelõen tudjuk kezelni, elõször egy pillanatra vissza kell tekintenünk arra az idõszakra, amikor a felvilágosodáskorinak titulált szubjektum-objektum viszony kialakult. E felfogás a kora modern korszaknak (a századi eszmetörténetnek) a konstrukciója. A reformáció és az ellenreformáció által kiváltott nagy erejû társadalmi-politikai mozgások eredményezték e gondolkodásmód felbukkanását. Machiavelli, Luther, Bodin, és egy kicsit késõbb Hobbes voltak azok, akik átültették a reneszánsz humanizmusból kinövõ modern tudományos gondolkodás paradigmáját az állam és a társadalomelmélet területére. A vallásháborúk okozta káosz és kegyetlenség megszüntetése érdekében teremtették meg az állam modern mítoszát, melynek lényege, hogy elijessze az egyéneket a politika világába való avatatlan kezû gyakorlati beavatkozástól. Ehhez egy olyan antropológiát dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy az állami hatalom függetlenedik az õt létrehozó személyektõl. Az uralkodó erõ ilyen újfajta központosítása révén lehetõvé vált nagy területek biztonságos kormányzása. Az etatizmus és az individualizmus egymást kiegészítve jelenítettek meg egy atomizált társadalmat, melyet az állam autoritása és kényszerítõ ereje tartott egybe. A westfáliai béke eredményeképp létrejött Európában az a hatalmi képlet,amely lényegében a 20. századig meghatározta az európai államok külsõ és belsõ rendjét. E hatalmi berendezkedést a hagyományos arisztotelészi skolasztikus felfogás elvetése, és egy új politika-fogalom 14 jó ha figyelünk külföldre is

15 létrehozása jellemezte. Ezt az újfajta politikai gondolkodást az államon belül két fogalompár: állam és polgár, valamint állam és társadalom viszonyának leírásával jellemezhetjük. A modern államtan hagyományos fogalmi párjai Az állam legkézenfekvõbb fogalmi párja e felfogás szerint a polgár. Az államot a hobbes-i Leviatán intenzív víziója szerint a polgárok építik föl, mint magukból épülõ, de egyes önmaguktól egyúttal függetlenedõ (objektiválódó, vagyis intézményesülõ) hatalmat. Az állam feladata a polgárok érdekeinek védelme. Az állam legitimációját az e funkciójának való megfelelés adja. Minden egyes polgár külön védelemben részesül az állam oldaláról, cserében minden egyes egyénnek személyes kötelezettségei vannak az állammal szemben. Az egyén és az állam viszonya e fogalmi párban soha nem mentes a feszültségektõl, a legjobb, ami elérhetõ: egyfajta egyensúly e szembenállásban. Alapvetõen azonban az államnak eredendõ erõfölénye van az egyénnel szemben, amennyiben az állampolgár mindig mint egyén szembesül e fogalompárban az állami hatalommal. Ez ellen a szembeötlõ aránytalanság ellen a hagyományos elméleti diskurzus úgy védekezett, hogy a 18. és 19. század fordulójára fölépítette az állam és társadalom fogalompárját, ahol már az erõfölény kérdése nem volt ilyen egyértelmû. A (civil, tehát polgári, eredendõen politikai) társadalom fogalma a 19. század óta az egyének olyan csoportosulását, vagy inkább csoportosulásait foglalta magába, melyek nem az állami intézményrendszer keretein belül szervezõdtek. Ennek megfelelõen persze nem is részesedhettek az állami hatalmi monopóliumból. A társadalom mégis nagy erõt képviselt, mert rajta múlt az állami hatalom legitimálása. Ha a társadalom, vagy az annak hangját adó képviselõk megvonták a bizalmat az állami hatalmat gyakorlóktól, az végzetessé vált e hatalom gyakorlói számára. Különösképp nagy hatalomra tettek szert a társadalmi nyilvánosság olyan hatásos fórumai, mint amilyen a sajtó, vagy az elektronikus hírközlés. Ám ezekkel az eszközökkel élve egyre jobban láthatóvá vált a hatalom virtuális természete. A korai kortársak közül talán Hume látta legvilágosabban: bár a hatalom látszatra megingathatatlan és objektív alapokon áll, valójában pusztán a közvélemény tartja fönn, és ha az kihátrál alóla, a modern állam egyszerûen összeomolhat. A modern államtan antropológiája. A modern nyugati civilizáció uralkodó állam-modellje a liberális állam fentiekben körvonalazott eszményéhez kapcsolódik. Az egyéni szabadságjogok biztosítására hivatott, minden egyéb tekintetben korlátozott állam legújabb, rawlsi és dworkini koncepciójával kapcsolatban az utolsó husz-huszonöt évben egyre hangosabb kritika fogalmazódott meg a közösségelvû politikai filozófia oldaláról. A vita elsõsorban arra kérdezett rá, hogy vajon tartható-e még ma is az az emberkép, amely a modern állam koncepcióját lehetõvé teszi. E vita tanulságait foglalta össze a Charles Taylor A célok ellentéte: a liberális-közösségelvû vita címû dolgozatában. Feltételezése szerint a közösségelvû filozófia liberalizmus-kritikájának két szintje van: egyrészt támadja a liberalizmus alapját adó atomista társadalomontológiát, másrészt bírálja az egyén és a közösség viszonyát megalapozó politikai alapelveket. Az egyik szerint a liberalizmus individualista emberképével van a baj, a másik bírálat szerint a liberalizmus egyéni jogokat védõ politikai intézményrendszerével. Taylor maga a kritika elsõ szintjét képviseli, a társadalom és az egyén viszonyáról megfogalmazott liberális álláspontot elfogadhatatlannak tartja, de ebbõl számára még nem következik a liberalizmus politikai dimenzióinak egyértelmû elutasítása. Az atomista társadalomontológia szerint a társadalom olyan egyének együttese, akik alapvetõen önállóan, tehát egymástól független atomokként léteznek, akik csupán bizonyos célok érdekében és csak bizonyos feltételekkel társulnak egymással. A liberalizmus ilyen típusú kritikái közül Taylor Michael Sandel munkájára utal, mely Liberalizmus és az igazságosság korlátai címmel jelent meg. Szerinte Sandel a liberalizmusról hamis képet fest, és arról is, hogy az egyének hogyan léteznek a társadalomban. A liberális helyett Taylor maga javasol egy másik társadalomontológiai modellt. Az atomista helyett a holistát. A két nézet között az egyéni identitásról alkotott képben található a döntõ különbség. Az egyik elméletben egy teher nélküli én képe rajzolódik ki, míg a másikban egy elhelyezett, beágyazott éné. Az egyik kötetlen, a másik kötött. Az egyik nem akar részletes képet nyújtani az emberrõl, mert el akarja kerülni a szubjektivizmust: célja az, hogy e meghatározatlan ember számára minél nagyobb cselekvési és gondolkodási teret szakítson ki az állam ellenséges közegébõl. Ezzel szemben a másik megpróbálja minél alaposabban megérteni és leírni az embert, és úgy gondolja, hogy az ember jogairól való gondolkodást ki kell egészíteni az ember kötelességeirõl szóló feladatokkal. Ez a személyes identitásról alkotott képükben megnyilvánuló eltérés aztán döntõ mértékben meghatározza a politika lehetséges irányairól folyó gondolkodásmódok különbségét. A modern államtan hatalomfelfogása A kora modern államelmélet az alappillérét alkotó egyén identitásáról hibás képet festett. Ebbõl logikusan következett az a hiba, melyet ugyanezen elmélet az állam és az egyén viszonyára vonatkozó felfogásában (hatalom-elméletében) követett el. A modern államelmélet úgy látta, az egyéntõl végül is független állam a puszta erõszak révén uralkodik a vele ellentétes érdekek által motivált egyén fölött. A hatalom olyan objektív erõfölénnyel rendelkezik az egymással összeköttetésben nem álló egyének fölött, amelyet mozgósítva, vagy azzal pusztán csak fenyegetve is, az egyént szabadságától meg tudja fosztani. Ez az elképzelés a hatalom következõ fontos momentumáról nem vesz tudomást: a hatalom nem tud pusztán az erõszak alkalmazására támaszkodni, hisz a politikai közösség nem élhet folytonos rendkívüli állapotban. Az állami hatalom döntõen fiktív, s azon a bizalmon alapszik, amellyel az egyének fordulnak (elfogadólag) az állam felé. Tehát elõször nem anyagilag rendelkezik az állam hatalommal, vagyis az erõszak alkalmazásának privilégiumával, hanem csak az emberi képzelet ruházza fel e hatalommal az állam nevében eljárókat (politikai vezetõket, erõszakapparátusokat, stb.) E félreértésbõl mely a hatalom vélt objektív, fizikai alapjaira vonatkozott fakadt az államelméletek abbéli téves meggyõzõdése, hogy a modern korban az állam olyan hatalommal rendelkezik, melynek szilárd alapja van tudniillik az erõfölény, és amely az egyének laza szövetsége, a társadalom fölött gyakorolt hatalmi koncentrációban testesül meg. II. KÖZÖSSÉGELVÛSÉG A közösségelvû filozófia antropológiája A közösségelvû politikai filozófia Charles Taylor által képviselt változata viszont abból indul ki, hogy az egyének nem önállók, tehát elszigetelten létezõ részecskéi egy nemzeti társadalom vagy egy globális társadalom kozmoszának. Ahhoz, hogy az egyének identitása kialakuljon, Taylor szerint szükségük van társas kapcsolatokra. Az én-tudat szorosan összefügg a mi-tudattal. Az ember magát csak másokhoz tudja mérni, saját magáról alkotott képét a másokkal való kommunikáció alapján alakítja ki. A közösségelvû filozófia szerint nincs egyén közösség nélkül, tehát minden egyéni identitás egy közösségi identitást feltételez. A közösségelvû filozófia e felismerését megerõsítik a Mead és Gehlen nevével fémjelzett hagyomány, a filozófiai antropológia, valamint a fejlõdés-pszichológia újabb felismerései is. Az én közösségi vonatkozásának nemcsak az identitás kialakulása szempontjából van jelentõsége. Taylor az identitás közösségi vetületét a következõ példával érzékelteti. Amikor az egyik szomszéd látszólag közömbös témáról (például az idõjárásról) beszélgetést kezdeményez egy másik szomszéddal, akkor valójában nem információ-cserérõl van szó, hanem egy olyan közös tér megalkotásáról, ahol egy új jó ha figyelünk külföldre is 15

16 identitás, a mi -identitás épülhet ki. Egy beszélgetés nem csupán önállóan megalkotott ítéletek egymás mellé rendelése, hanem egy olyan közös tér, amelyben mást jelent az én és a te, és amelyben megjelenik egy új ágens: a mi, aki rajtunk keresztül ölt testet, beszélgetésünkben, közös gondolkodásunkban, esetleg közös cselekvésünkben manifesztálódik. Ez a közösen osztott identitás az, amit közösségnek szoktunk nevezni. És ez az az identitás, amely az állam hagyományos ókori formájában, a respublikában valósult meg. Ez az ókori állam nem az egyének által megalkotott, tehát magukból kivetett, objektivált politikai akaratként határozódott meg. Ellenkezõleg: az állam az a mi-identitás volt, amely az egyes egyénekbõl állt össze, de nem azok puszta aggregátuma volt. Egy republikánus rezsim puszta definíciója, ahogy azt klasszikusan elképzelték, az atomizmustól eltérõ ontológiát követel meg. Ez az eltérõ társadalomontológia a közösségi identitáson alapszik, ezért emlegeti Taylor a honfitársaimhoz kötõ szolidaritást egy mûködõ köztársaságban. Ez a köztársaság ugyanis azt feltételezi, hogy tegyük próbára az identitás és a közösség egymáshoz fûzõ viszonyait, és különböztessük meg... a mi-identitások lehetséges helyét szemben a pusztán egy irányba ható én-identitásokkal... A közösségelvû filozófia arisztoteliánus elõzménye A kommunitarizmus egy másik képviselõje sok tekintetben osztja azt a társadalom-ontológiát, amelyet Taylor fogalmazott meg. Ám azt is megmutatja, hogy ez az elképzelés az eszmetörténet milyen klasszikus hagyományára vezet vissza bennünket. Az erény-etikák történetét feldolgozó MacIntyre az arisztotelészi barátság fogalmát idézi föl a mi-identitásként elképzelt állam ókori elméletének alapjaként:... az államot is a barátság érzése tartja össze, írja Arisztotelész a Nikomakhoszi etika nyolcadik könyvében, s ezért a törvényhozó nagyobb becsben tartja, mint akár az igazságosságot... MacIntyre a barátság társadalomépítõ, és egybentartó erejének elemzésekor a következõ képet rajzolja a társadalom arisztotelészi elképzelésérõl: a társadalom (az arisztotelészi értelemben vett) barátok kis csoportjainak hálózataiból épül fel Érdemes megjegyezni, hogy MacIntyre a korábban született etikatörténeti mûvében egész másként számol be az arisztotelészi barátság-fogalomról. Ekkor még úgy véli, Arisztotelész barátság-fogalmából hiányzik a szeretet. Ennek megfelelõen a barátság számára mindig is csak a kölcsönös csodálat erkölcsi társasága lesz... és ez megint Arisztotelész társadalmi konzervativizmusát mutatja. Hogyan is létezhetne ideális társadalom valaki számára, kinek az eszménye olyannyira az ego-ra koncentrálódik, mint amennyire Arisztotelészé? MacIntyre nézeteinek radikális változásairól e helyen nincs módunk bõvebben beszámolni. Hogy mennyiben hiányzik Arisztotelész barátság-fogalmából a szeretet, arra viszont vissza fogunk térni alább, Martha Nussbaum elemzését követve. Bár ez az elmélet érdekesen cseng egybe a közösségelvûség modern filozófiájával, MacIntyre-nek szembe kell néznie egy nagyon komoly kritikával. Eszerint félreérti Arisztotelészt és nem ismeri elég alaposan az antik görög politikai életet az, aki úgy véli, a görög politikát a baráti körök hálózataként le lehet írni. Most tehát e kritikát kell alaposabban szemügyre vennünk, és jogossága felõl döntenünk. A kritikát igen jól foglalja össze David Konstan a Barátság a klasszikus világban címû könyvében. Idézi azokat a bevett nézeteket, melyekre alapozva MacIntyre fölépíthette saját elképzelését. Az 1968-ban megjelent társadalomtudományi enciklopédia Barátság címszava szerint például a philosz vagy barát kifejezés a görög nyelvben, ahogy azt Arisztotelész példája is igazolja, használható szülõkkel, testvérekkel, jótevõkkel, egy nemzetségbe tartozókkal és polgártársakkal kapcsolatban, csakúgy mint férjekre és feleségekre, utastársakra, bajtársakra, vendég-barátokra, és unokatestvérekre akalmazva. Az arisztotelészi barátság-felfogás ilyenfajta megközelítése Konstan kifejezésével élve, az antropológiai fordulat" eredménye volt. Malinowski és Emile Durkheim nyomában járva e kutatók úgy közelítették meg az antik társadalmat, ahogy egy antropológus tette volna. Moses Finley és tanítványai számára a homéroszi barátság a tudatos együttmûködés rendszerének tûnt, melyet nem szükségszerûen kísért valamilyen érzés vagy vonzalom." Szerintük a barátság szava igazából egy olyan viszonyrendszert írt le, amelyet a modern társadalmak esetében autonóm gazdasági és jogi gyakorlatok helyettesítenek. Ezt az elképzelést, melyet a skót felvilágosodás gondolkodóinak tanítására alapoztak, azzal vádolja Konstan, hogy alaposan félreértette a történeti helyzetet. Bár világos a cél az tudniillik, hogy jól megkülönböztethetõ legyen a barátság ókori és újabbkori felfogása, mégis, történelmileg két szempontból tévesnek nevezhetõ. Konstan szerint egyrészt ugyanis nem igaz, hogy az ókorban a barátság nem érzelmi vonzódáson és nagylelkûségen, hanem kötelezõ viszonosságon alapult. Szerinte az antik emberek igenis ismerték a barátságnak azt a szoros és bizalmas formáját, amely megfelel a mi barátság-fogalmunknak. Elfogadja, hogy az ókoriak önképe lényegesen eltér a modern ember én-felfogásától. Õk nem tekintették az ént az egyedi személyes identitás hordozójának. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne ismerték volna a barátság szorosabb formáit, ahol a személyes kapcsolatot az altruizmus, a viszonosság és egymás kölcsönös elismerése határozza meg. Másrészt, Konstan úgy látta, nincsenek elégséges bizonyítékaink arra, hogy azt állítsuk, a barátság, mely tehát nagyjából hasonló jelentéstartalmakat hordozott mint ma (legfeljebb jelentõsége lehetett más), olyan nagy szerepet játszott a görögség életében, mint azt a kutatók eddig állították. Bár a barátságnak fontos politikai szerepe lehetett például az arisztokratikus baráti körökben, vagy a karizmatikus politikai vezetõk és követõik viszonyában, a politikai élet egészét nem jellemezhetjük úgy, mintha a barátságok hálózata alkotná. Úgy tûnik tehát, Konstan történeti kritikája tökéletesen megsemmisíti MacIntyre Arisztotelész-interpretációját. Ám hamarosan kiderül, a félreértés valójában inkább terminológiai jellegû, mintsem történelmi. A döntõ momentum az antik philia fogalom értelmezése. Ez az a fogalom ugyanis, amelyet MacIntyre a bevett fordítási hagyománynak megfelelõen barátságként ültetett át angolra. Holott a philia formulával sokkal szélesebb körû kapcsolatrendszert jelöltek, mint a barátság, beleértve... egymástól viszonylag távolálló társak, például ugyanazon nemzetség vagy város tagjainak egymás iránti rokonszenvét vagy szolidaritását. (9) Ha viszont a fogalmat így értelmezzük, tehát mint ami az emberek közti bármilyen, pozitív tartalmú kapcsolódást leírhatja, akkor már tökéletesen elfogadhatóvá válik a bevett vélemény, mely szerint a philia fontos szerepet játszott a görög politikában és annak elméletében. Amikor Arisztotelész azt írja: A polgártársi viszonyban... lehetséges, hogy valaki sok emberrel tartson fenn (politikai) barátságot, anélkül, hogy tolakodó volna, sõt még becsületes is maradhat a szó igazi értelmében., azzal nem a tulajdonképpeni barátságra gondol, hanem a polgárok közti szolidaritásra, a politike philia-ra. A két kapcsolattípus között a közösségvállalás a kapocs: Minden barátság... a közösségben gyökerezik A különbség a közösség típusa: A polgártársi, törzsi, útitársi és egyéb, ezekhez hasonló baráti viszony inkább csak társuláshoz hasonlít, azaz bizonyos megegyezésbõl fakad. (uo.) A hangsúly mindenképp az emberek közti kapcsolat jelentõségén, egyén és közösség viszonyán van. Ezt az összefüggést igen szépen, és a mi szempontunkból is hasznosan elemzi Martha C. Nussbaum a görög etikáról írt fontos könyvében. Nussbaum szerint Arisztotelész a jó emberi élet törékenységére hívta föl a figyelmet. Az úgynevezett viszonyszerû javak (relational goods) problémáját is a kockázatosság kérdésével hozza összefüggésbe. Nussbaum már Konstan elõtt világossá tette, hogy a philia fogalma nem azonos jelentésû a mi barátság-fogalmunkkal. Ugyanúgy tágabb értelmûnek tartja a fogalmat ennél, és ajánl is helyette egy másik fogalmat, a szeretet (love) fogalmát. Szemben az emberi kitûnõség, az erényesség más formáival, a szeretet (philia) interperszonális. A philia viszony, nem egyirányú utca. (355) A másik személy... hozzá tartozik magához a szeretethez. (344) A szeretet, amelynek 16 jó ha figyelünk külföldre is

17 ilyen fontos eleme a kapcsolatszerûsége, döntõ jelentõségû az ember életében, mert az ember természeténél fogva (azaz a közfelfogás szerint) társas lény. Nemcsak a Politika elsõ könyvének híres tétele utal erre: Mindebbõl tehát világos, hogy a városállam természetszerû, s hogy az ember természeténél fogva állami életre hivatott lény..., hanem a Nikomakhoszi etikában is olvasható egy ennek megfelelõ részlet: az ember állami közösségre hivatott lény, s természettõl fogva társas életre van alkotva. (1169b) Ha pedig X adottság természetes részét képezi Y személynek, akkor Y céljai között is természetesen ott kell lennie X kiteljesítésének. Ha az ember természetének része közösségi alkata, akkor ez azt is jelenti, hogy a közösség az ember számára önérdek. Arisztotelész úgy hiszi, hogy a polgár politikai részvétele magában véve is belsõleg jó vagyis cél, s nélküle az emberi élet... nem lesz teljes. Az ember politikai természetébõl, tehát más(ok)ra való irányultságából fakad, hogy még ha magában el is jut a bölcsességhez, ezzel morális értelemben nem érhet az út végére. Az önmagában valóság, az önmagának való elegendõség (autarkia) nem lehet azonos a magányos individuum modern eszményével. Az önmagában való elegendõség fogalmán természetesen nem azt értjük, ami az egyedülálló embert, aki magányos életet folytat, kielégíti, hanem azt, ami a szülõket, gyermekeket, feleséget, barátokat és polgártársakat is kielégíti, mert hiszen az ember természettõl fogva állami közösségben él. (1097b) Itt jutottunk vissza az arisztotelészi társiasság-fogalom vizsgálata során ahhoz a ponthoz, ahonnét elindultunk. Joggal állíthatjuk, hogy Arisztotelész társiasság elméletében a közösségelvûség elõzménye fedezhetõ fel. Arisztotelész elmélete is azt hivatott bizonyítani, hogy az atomizált énre épített államtan tévúton jár. A liberális államban, melyet MacIntyre a közösségelvû állam ellenpontjának lát, a barátság elveszíti ezt, a társadalom cementjeként szolgáló funkcióját, a barátság a privát szférába vonult vissza... A barátság jelentõs mértékben inkább egy bizonyos érzelmi állapot megnevezésévé vált, s már nem egy bizonyos társadalmi és politikai kapcsolatot jelöl. Láttuk, MacIntyre összemossa a fogalmakat, amikor a barátság mai fogalmát feltételezi a politikai barátság arisztotelészi fogalma mögött. Ám joggal állíthatja, hogy az arisztotelészi kép az ember természetes társulási hajlamáról szemben áll a modern államfogalom alapját képezõ emberképpel. Ám nemcsak a politikában részt vevõ polgár filozófiai képe változott meg, a politika mai fogalma is igen eltér attól az értelemtõl, amelyben az arisztoteliánus elmélet használta e fogalmat. Fentebb több Arisztotelész idézetben is rendre a következõ magyar változatokat olvashattuk: állami életre hivatott lény, állami közösségre hivatott lény, állami közösségben él. E fordulatokkal a politikon görög terminust fordította a magyar fordító. Ugyanehhez a terminushoz a következõ magyarázatot fûzte lábjegyzetben Nussbaum: A politikon-t political-nek (politikainak) fogom fordítani. de fontos megjegyezni, hogy az eredeti konkrétabb és tágabb értelmû, mint az angol (magyar) megfelelõje. Annyiban konkrétabb, hogy mindenekelõtt a városi vagy poliszbeli életre való készségünket vagy alkalmasságunkat jelöli s nem vonatkozik egy más politikai szervezõdési formára vagy szintre. Tágabb értelmû, mert magába sûríti a polisz egész életét, beleértve az informális társadalmi kapcsolatokat, és nem korlátozódik a törvények vagy intézmények szférájára. E tekintetben, a társadalmi megfelelõbb lenne; de ez még inkább nélkülözi a görög szó konrétságát. A politika fogalmának ez az eredeti, tágasabb jelentésmezõje igen fontos lesz az alább pontosabban is meghatározott közösségelvû politikai filozófia szempontjából. Azt azonban már itt is leszögezhetem, hogy az egyén társas hajlama csak a politika ilyen tágabb jelentése által nyerhet politikai jelentõséget. III. AZ INTERSZUBJEKTÍV ÁLLAM Az interszubjektív állam belsõ képe Az interszubjektív állam fogalmát a hálózati állam egyre gyakrabban használt fogalmára alkalmazom. Hogy mennyiben jogos ez az azonosítás, azt csak akkor tudjuk megállapítani, ha a hálózati állam fogalmát értelmeztem már. A globalizáció által felvetett problémák államelméleti válaszaiban rendre feltûnik a hálózatállam fogalma. A hálózatállamot az autoritásnak (azaz, végsõ soron, a legitimált erõszak alkalmazásának) egyfajta hálózat mentén történõ megoszlása jellemzi. A hálózatot pedig az jellemzi e metaforában, hogy nem egy központja, hanem számos csomópontja van. E csomópontok különbözõ méretûek lehetnek, s hálózatbeli kapcsolataikat valóban asszimetrikus viszonyok jellemezhetik. A hálózati állam fogalmának megjelenéséhez a következõ elméleti megfontolások vezettek. Elõször Michel Foucault volt az, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a hatalom modernkori értelmezése hamis, téves és torz, beleértve a fõhatalom fogalmát is. Õ volt az, aki már a hatvanas években felvetette, hogy a politikai gondolkodásnak el kellene felejtenie a szuverén hatalom és legitimációjának kérdését. Hogy miért? Mert Foucault, fenti analízisünkkel egybecsengõen úgy véli:.. a hatalom értelmezése még mindig a monarchia varázsa alatt áll. Foucault számára a hatalom eleve olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amely kizárja a központosíthatóságát. Egyfajta tudományelméleti anarchizmussal úgy gondolja, hogy a szuverén nézõpont fogalma már maga is elhibázott: ember ilyesmivel nem rendelkezhet. Az õ hatalom-fogalma sokkal dinamikusabb annál, hogysem kisajátítható legyen. Elismeri, hogy volt olyan igény a felvilágosodásban és közvetlen elõtte, hogy az uralkodó ténylegesen kézben tarthassa a hatalmi viszonyokat. Ám ezek a törekvések, és az ezeket igazoló elméletek figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a hatalmat egy hálószerû szervezet révén alkalmazzák. Ráadásul ezek a hálózatok nem statikusak, ellenkezõleg, folyamatosan változnak és alakulnak. Foucault tehát már a hatvanas években felfigyelt azokra a hiányosságokra a hagyományos modern államelméletben, melyek miatt a késõ-modern állam ma nem tud megfelelõképp reagálni az új világhelyzetre. Az államot érõ legerõsebb támadások ugyanis ma mind az állam alatti, mind pedig az állam fölötti szinten olyan szervezõdésektõl származnak, melyek hálózatként mûködnek és mûködtetik a hatalmat. Nincsenek például irányító központjaik, és nem érdekeltek az információ központosításában sem. Könnyen adódik tehát a következtetés, hogyha az állam e kihívásnak meg akar felelni, elõbb utóbb kénytelen lesz feladni a központosított hatalom jellegét, és elmozdulni a hálózat-állam, az interszubjektív állam felé. Vagyis le kell majd mondania a fõhatalom birtoklásáról, és módot kell találnia arra, hogy hatalmát egy hálózat mentén szórja szét, más szóval telepítse. Ehhez azonban egy beidegzõdést, egy megcsontosodott gondolkodásmódot is fel kell adniuk a politikacsinálóknak. A hatalomhoz hasonlóan a jelenkori politikai gondolkodás természetét is a felvilágosodáshoz szokás köni. Ez a gondolkodásmód, mint láthattuk az egyénbõl, a szubjektumból indul ki, s az államot e szemüvegen, lényegében egy karteziánus szemüvegen keresztül látja, láttatja. E szemszögbõl az állam valami az egyénen kívülállónak, elidegenedettnek, objektívnak látszik. Olyasminek, mint amilyenek a természet erõi. Jürgen Habermas volt az, aki részben a közösségelvû és hagyományos liberális álláspont között közvetítve, egy olyan elméletet dolgozott ki, amely megpróbálja védelmébe venni a modernitás eredményeit: az emberi és polgári jogokat biztosító államot, miközben segít abban, hogy az állammal kapcsolatban egy, a mai viszonyokhoz jobban alkalmazkodó gondolkodásmód érvényesülhessen. A szubjektum-központú racionalitással szembeállította a kommunikatív racionalitást. Habermas kommunkatív racionalitás- és cselekvés-elmélete az interszubjektív állam mindkét, általunk elemzett jelentését mozgósítja. tudja. Egyrészt megmutatja, hogy az állam rémségesen valóságos és anyagszerû hatalma nem független a róla alkotott véleményünktõl; vagyis, hogy nyelvünk és gondolkodásunk rélvén mi magunk konstruáljuk azt magunknak: A kommunikatív cselekvés elmélete figyelembe veszi azt a tényt, hogy az életvilág szimbolikus újratermelése és jó ha figyelünk külföldre is 17

18 anyagi újratermelése belsõleg kölcsönösen függ egymástól. (322) Tud arról, hogy az emberi gondolkodás és nyelv szükségszerûen interszubjektív. És ebbõl a nyelv- és tudat-filozófiai felismerésbõl vezeti le a politikai cselekvés és a politikai intézményrend kommunikatív természetét. Az Istennel kötött szövetség mintájára egy hallgatólagos szövetséget feltételez a társadalom tagjai között. Azt állítja, minden egyes egyén partner ebben a szövetségben. A pragmatikus filozófia két klasszikusát nevezi meg forrásként az interszubjektivitás két szintjének felismeréséhez. Szerinte Peirce az igazság konszenzus-elméletét alkotta meg, míg Mead a társadalom kommunikatív elméletét mindketten az Istennel kötött bibliai szövetség mintájára. Habermas elmélete igen jól használható a globalizáció általános elemzéséhez, s az ezáltal felvetett problémák kezelésére. A globális hálózatok megjelenése épp azt sugallja (vagy inkább harsogja), hogy a szubjektum-központú racionalitás helyett a kommunikatív racionalitás fogalmát kell használnunk. Az egyértelmû bináris oppozíciók helyett a politika terét a következõképp írják le az elemzõk: osztódással szaporodó képek és üzenetek állandó interakcióban állnak egymással a nemzeti, a szubnacionális, a szupranacionális, a transznacionális és az internacionális szinten... az üzenetek és képek kölcsönös kommunikációja révén... összetett hálózatok és szövetségek jönnek létre különbözõ szinteken... A hatalom nem põre erõszak formájában jelenik meg, hanem a manipuláció, a kulturális kódok általi identitás-befolyásolás legkifinomultabb módszereivel operál. Igaz, hogy ezzel szemben felsorakoznak azok az identitás-védõ grassroot -mozgalmak, melyek épp a globális manipuláció ellen tiltakoznak. A két fél közötti harc színtere és eszköztára egyre kevésbé az állam, a hagyományos politikai intézményrendszer, és egyre inkább a (köz)nyelv és a kultúra. A hatalom és a legitimitás forrásai, melyektõl az állam autoritása függ... egyre inkább azon eszmék, képek, szimbólumok és intézmények által nyernek formát és bomlanak föl idõnként, melyeknek igazi terepe keresztülmetszi a nemzetállam határait. A politika szimbolikus elemeinek késõ modern felértékelésével vált egészen világossá, hogy mennyire énjét meghatározó módon részese az egyén annak a kulturális közösségnek, melyben identitását elnyerte. A világpolitika rekonstrukciója címû cikkében ezt a jelenséget Ronnie D. Lipschutz a következõképp diagnosztizálja: amirõl szó van, az a polgári társadalom folyamatban levõ kísérlete arra, hogy a világpolitikát rekonstruálja, újra-elképzelje és újra-rajzolja. Milyennek mutatkozik tehát e fejlemények tükrében a különbözõ irányú nyomások hatása alatt szükségszerûen átalakuló késõmodern állam? Mivel egyelõre formája még meglehetõsen nehezen bontakozik ki, ezért megelégszem két jellemzõ elemének kiragadásával. Mindkettõ a politika fogalmának átalakulásával, kiszélesedésével függ össze. A nemzetállam államelmélete szükségszerûen egy zárt politikai osztályban gondolkodott, mely a bürokráciával szövetkezve professzionálisan intézi az állam ügyeit. A globalizációra jellemzõ hálózatszerûen szétosztott hatalom nem teszi lehetõvé többé egy ilyen zárt csoport mûködését: Az új társadalmi mozgalmak és a globális hálózatok felõl érkezõ nyomás lebontja a köz és a magánszféra, az állam és a társadalom közé mesterségesen emelt falakat. A politika szereplõi körének kibõvülésével, az állam és a társadalom közti választóvonal áttörésével valószínûleg együtt jár második elemként az állami-politikai intézményrendszer átalakulása. Most nem a társadalom államosítása zajlik le, mint a 20. század totalitárius rendszereiben, hanem várhatóan inkább egy fordított irányú hatás, a politika társadalmasítása. Egy ilyen irányú átalakulásnak szimbolikus erejû megjelenítése lehetne, ha a népszuverenitást megtestesítõ egykamarás parlamenteket kiegészítenék olyan második kamarákkal, melyek demokráciákban már lejáratott politikusok helyett a társadalom valósabb reprezentációját jelentõ egyesülések, például szakszervezetek, egyházak, szakmai és más civil szervezõdések közvetlen politikai képviseletét biztosítanák. Ez a szimbolikus hatalommegosztás azonban valószínûleg csak látványos eleme lenne egy olyan átalakulásnak, mely sokkal inkább azokon az információs csatornákon zajlik majd, melyek hagyományosan kívül estek a nemzetállam politikai hatalmi szféráin legalábbis elméletben (globális pénzpiac, telekommunikáció, számítástechnika stb.). Az állam e két komponenssel jellemzett átalakulását a következõképp lehetne általánosan leírni: A politikum fogalmát magát kell kiszélesíteni, hogy ne csak államok és ágenseik, hanem azok a szubnacionálés, szupranacionális, regionális és internacionális intézmények és folyamatok is beleférjenek, melyek érdekeltek a források elosztásában." E gondolatmenet után talán világosabb, miért neveztem a hálózati államot interszubjektív államnak. Egyrészt, mert elméletében az interszubjektív természetû hatalom foucault-i elmélete, és az interszubjetív racionalitás habermasi fogalma is helyet kap. Másrészt azért, mert az az államfogalom, mely nem a szubjektum által létrehozott, majd attól elidegenedett entitás, hanem egy olyan fikció, mely épp interszubjektív (nyelvi és cselekvésben megnyilvánuló) racionalitással bír, meggyõzõdésem szerint joggal nevezhetõ interszubjektívnek. Az interszubjektív állam külsõ képe Az állam saját hatalmi körén kívül egyetlen méltó vetélytárssal találkozott a hagyományos politikai elméletben: a másik állammal. Mivel a nemzetállamot a teória mint a fõhatalom hordozóját nevezte meg, ezért a nemzetállam számára fogalmilag nem létezhetett külsõ hatalom, melyet elismert, vagy elismerhetett volna. Ezért az államok egymás közötti viszonya az úgynevezett természeti állapotban élõ egyének viszonyára emlékeztetett: mindnyájan föl voltak jogosítva saját hatalmuk biztosítása érdekében mindenre. Az államok egymás közötti viszonya tehát a modern politikai filozófiában (sem jogilag, sem politikailag) nem rendezett, szabados. Az állam belsõ paradigmaváltásával párhuzamosan alakul át az államok egymás közötti viszonya. A globális tendenciák hatására az államok kénytelenek belátni: ahhoz, hogy az újfajta feladatokkal megbirkózzanak, kénytelenek kilépni a természeti állapotból. Nem tehetnek mást, el kell indulniuk a közösségalakítás rögös útján. Az államközi kapcsolatok ilyenfajta, igazából elõre nem látható, és tulajdonképp a politikusok által különösebben nem is szívelt fejlõdésének modellálására a szakirodalom többek között az Althusiánus modell fogalmát használja. Johannes Althusius tipikus késõ reneszánsz, protestáns szerzõ volt: célja egy olyan politikai rend kidolgozása, mely hûen tükrözi az antik hagyományokat és az új teológiai szemléletet. Politica címû hatalmas munkájában a bibliai szövetség-gondolatból kívánta kifejteni a kora modern kor számára alkalmas föderalizmus koncepcióját. Az a szent szövetség, mely a Bibliában Isten és Noé szövetségéig vezethetõ vissza, képezte az alapját Althusius elképzelt föderális republikanizmusának. Az államszövetség e koncepcióban olyan kisebb közösségek, társulások szövetségeként jön létre, melyeknek tagjai önként egyesülnek. Tehát az állam maga is közösségek szövetsége, s az ilyen állam már könnyen képes részt venni nagyobb közösségekben, államok szövetségében. Althusius elméletének értelmezõi máig vitatkoznak, hogy mennyiben volt e szerzõ a középkori államberendezkedés dicsõítõje és mennyiben annak továbbgondolója, a modern föderalizmus elõkészítõje. Két dolog biztos: egyrészt, hogy az Althusiánus modell a 17. században alulmaradt vetélytársával, a Bodin által kidolgozott központosított államelmélettel szemben. Másrészt viszont, hogy számos olyan fejlemény, mely nehezen illeszthetõ be a bodini szuverenitáselméletbe (például az USA föderális felépítése, az Európai Unió és az 1989 után világszerte elkezdõdött különféle integrációs folyamatok) jobban értelmezhetõ az Althusiánus modell szerint, mely tiszteletben tartja a szövetséget kötõ kisebb közösségek eredeti természetét, érdekeit, identitását, mint a bodini államtannal, mely végsõ soron mindent az államérdeknek rendel alá, s melyben az egyén a polgári társadalomba számûzetik, s politikai természetét 18 jó ha figyelünk külföldre is

19 csak mint egyéni polgár élheti ki az elidegenedett állammal szemben. Az újabb államközi folyamatok paradigmatikus mintája az Európai Unió fejlõdése. Egyben ékes bizonyíték arra, hogy a nemzetállam már nem teljesen önálló nemzetközi viszonylataiban sem. A nemzetállam a globalizáció korában szuverenitása egy részének föladására kényszerûl olyan nemzetek fölötti szervezõdések javára, mint amilyenek az uniós intézmények vagy a NATO. Ezek az alárendelõdések azonban nem stabilak és nem egyenlõek: a kapcsolat alapjait a körülmények és az egyedi alkuk határozzák meg. Ennek eredményeképp az Európai Unió és a hozzá hasonló államközi integrációk az államon belüli viszonyokhoz hasonlóan szintén egy hálózat mintájához közelítenek. Az európai intézmények és a gazdaság összefüggésének összetett és változó geometriája határozza meg a folytonosan változó európai politikai hálózatnak a mindenkori minõségét s e hálózatnak az államok már csak fontos összetevõi, aktorai, de nem fõhatalmai. Ez a globalizáció által létrehívott, de arra választ is adni akaró jelenség, az államok hálózata, Európa esetében egy olyan konstrukciót eredményez, melyet a szakirodalom az Europe a lá carte kifejezéssel jelöl. E fogalom az integráció különbözõ szintjeire és elõrehaladottsági fokaira utal, az egyes államok alkupozíciójától, és helyi adottságaitól függõen. Noha egy ilyen változó sebességgel fejlõdõ Európa nem tûnik különösebben stabilnak, lehet, hogy ez az alakulat lesz leginkább képes lépést tartani az újfajta hálózati hatalmakkal. ÖSSZEFOGLALÁS. E dolgozatban arra tettem kísérletet, hogy szembesítsem a hagyományos államfogalmat az ezredforduló társadalmi-politikai helyzetével. Három ponton találtam hibásnak ezt az államfogalmat. Egyrészt azt próbáltam megmutatni, hogy az állam ontológiai státusza hibásan tûnik fel a modern államelméletben: így az nem képes érzékeltetni, hogy az állam általunk konstruált, elképzelt entitás, és nem tudja levonni ennek következményeit. Másrészt, ebbõl következõleg arra utaltam, hogy a modern államelméletet megalapozó racionalitás nem alkalmas arra, hogy az emberi élet korunkban fölerõsödött kockázatosságára reagáljon. Az elszemélytelenedett állam nem válaszol az egyén akut problémáira. Végül harmadsorban, a korunkban domináns liberális államelmélet hibás antropológiai alapjait próbáltam kimutatni, az emberi identitás (nyelv és gondolkodás által meghatározott) interszubjektív természete mellett érvelve. A hiányosságokat az interszubjektív állam elméletének vázlata a következõképp kívánja orvosolni. Egyrészt az állam konstruált létébõl és az új helyzetbõl kiindulva amellett érvel, hogy próbáljuk meg új módon elképzelni az államot, ne ragaszkodjunk a nemzetállamnak koramodern korban kialakult, mára meghaladott fogalmához. Másrészt a kortárs tendenciákból kiindulva, s az arisztotelészi társiasság-, a foucault-i hatalom- és a habermasi kommunkatív racionalitás- és cselekvés-elmélet tanulságait is felhasználva a politika fogalmának kiszélesítése mellett érvel. Ennek következményeként az interszubjektív állam úgy jelenik meg, mint amelyben a politika mûvelõinek tábora kiszélesedik és intézményrendszere is a (helyi és globális) társadalomnak a politika színterére való behatolását tükrözi például a társadalmi szervezetekbõl összeálló második kamara formájában. Forrás: Magyar Szemle, Új folyam, IX szám, április Részlet, Prof. Shokotu Faisi japán történész levelébõl a magyarokhoz... Mi néhányan, japán õstörténeti kutatók abban a hitben nõttünk fel, hogy a világ lenemesebb nemzete és fajtája a magyar. A Felkelõ Nap birodalmi ivadékainak hittük és hisszük Önöket, kedves magyar testvérek, akiket a történelem karma messzire sodort el. Faji kiválóságuk elismerve érkeztünk meg annak idején Budapestre magyarul tanulni a bölcs Imaoka Gyuicsiro vezetése alatt. Harminc év elteltével meg kell állapítanom a következõket: 1) Igaz magyar történetírás sem a Habsburgok alatt, sem a Horthy korszaka alatt nem létezett. A Habsburgok saját érdekükben megsemmisítettek mindent, ami õsi eredetre utal. A Horthy korszak szervének (a Teleki Pál Intézet) saját nevelésû céhbeli tudósai pedig Hómann Bálint vezetésével átértékelték a magyar történelmet a római katolikus egyház és a Habsburg ház javára. 2) A valóságos faji mítoszok alapján dolgozó történész ebben a gárdában nem létezik, mert hogy is értékelnék azok a mítoszok erejét, igazságát, akik saját Nemzeti Krónikájuk hitelét is lerontották? Miután azonban a magyar nemzet, faj és nép a történelmi kutatás szempontjából csak olyan elbírálás alá kell hogy essen, mint a többi nemzet, faj és nép, kérdezem Önöktõl kedves magyar történész kortársak, miért hivatkoznak mindig saját fajuk kérdéseiben a hitleri anomáliákra? Miért nem hivatkoznak a biblikus Izrael faji hasonlatosságokra? Izrael faj, nép és nemzetség, tehát ugyanúgy a magyar, japán, görög, arab is faj és nemzetség. De miért nem oldják meg végre Önök magyar tudósok a Bibliában hemzsegõ magyar elnevezések, nevek, földrajzi helyek kérdését? Innen messzirõl jobban látszik az igyekezet is meg a hamisság is. Valóban, a magyar fajta igen elkeveredett már. A magyar történelemírás tudósai is ilyen kevert vérûek. Van német-magyar, szláv-magyar, román-magyar, izraelita-magyar keveredésû történelem tudós is. Érdekes kívülrõl megállapítani azt, hogy ezek egyike sem az igaz magyar történelmet kutatja, hanem a németek, szlávok, románok, izraeliták javára akarják a magyar történelmet elferdíteni. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen kérdést szeretnék intézni ezekhez a kartársakhoz, és rajtuk keresztül minden magyarhoz. Nevezetesen: Miért van az, hogy a világ egyetlen nemzete a magyar, amelynek a származását, történelmét elhomályosítani igyekszenek? Kik állnak e mögött az elhomályosítás mögött? Addig is, amíg Önök erre válaszolni fognak, mi japánok és az összes turáni törzsekhez tartozók a legõsibb nyelv elemeit megtartó nyelven magyarul! írjuk ÉBRESZTÕNKET csaknem 800 millió testvérünkhöz, és ezzel a magyar népnek, fajnak és nemzetségnek akarunk a legõsibb származásért és sok ezer éves hagyományért tiszteletet adni még akkor is, ha Önök ezt a tényt megmásítani akarják. jó ha figyelünk külföldre is 19

20 » TEJFALUSSY ANDRÁS 6/1. Code: EU-Interpolhoz Fax: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium faxán Nyilvános feljelentés az EU-hoz és Interpolhoz (a dokumentum eredeti formában: Interpolhoz sum.rtf) Tárgy: Magyarországról 30 év alatt fokozatosan kipusztult magyar. A kipusztuló magyaroktól jelenleg 111 személyes életteret rabolnak el naponta! KIDERÜLT a nemzetközi szabadalmakat elnyert új, sokváltozós Ok-okozat-kalibráló méréseink alapján, hogy az alábbi MAGYAR HOLOKAUSZT nem összeesküvés elmélet, hanem államilag szervezett gyakorlat! TISZTELT CÍMZETTEK! A meddõség-, a betegség-, az életrövidülés-megsokszorozódás elsõdleges legfõbb oka az emberi sejtek membránjait tönkretevõ étkezési reform program, ami a Mózes II. 23., , V. 7., 2, 22.-ben és a Talmudban leírt tervszerû, lassanként népirtási program megfelelõje. Mindig olyan mértékben alkalmazzák, amilyen mértékben ingatlanokat akarnak szerezni (rablógyilkossággal). E népirtó program alkalmazása a kenyér (a tészták) különbözõ sótartalma, s csak az ivóvizek különbözõ fertõzõ vírus- és baktérium- stb. és méreganyag-tartalma és embereket megbetegítõ állatok útján veszélyes. Biológiai fegyverként hatnak a konyhasó nélküli vagy konyhasó helyett kálisóval ízesített kenyér és egyéb ételek, italok, de klórozástól nem elpusztuló fertõzõ vírusokat tartalmazó ürülék szennycsatornákkal a vezetékes ivóvizet szolgáltató folyókba koncentrálása is, s az embereket megmérgezõ, megfertõzõ állatok is (pl. mérges darázs, agyvelõ gyulladásos marha, fertõzött kulla ncs stb.) is Ezek veszélyétõl a népirtók könnyedén megvédik saját magukat, a tiszta konyhasóval fiziológiásan sózott kenyérrel (és egyéb sóstésztákkal) és a teljesen tiszta desztillált víz ivóvízként való alkalmazásával. A gyors kálium túladagolás tönkreteszi a sejtmembránokat, különösen akkor, ha hiányos a konyhasó pótlás. Szíveskedjenek észrevenni, hogy hazánkban azóta fogy rohamosan a nem kóser étrendû lakosság, a 30 éve fokozódó meddõség és életrövidülés miatt, amióta csaló jogászok és akadémikusok mezõgazdasági, táplálkozástudományi, egészségügyi stb. reformok címén a mérgezõ hatású különbözõ káliumvegyületek mûtrágyaként és a konyhasó helyett is, annak íze pótlására, s a szervezet káliumhiányát megelõzés ürügyén a kálium pótló orvosi kálium tabletta" stb. egészségrontó használatát megszervezték, a kísérletek adatai meghamisításával: 6/2. Code: EU-Interpolhoz A kirablásra, legyilkolásra kiszemelt népnél az élelmiszerekkel ezért fokozzák lassan a kálium szájon át bejutási sebességét és ezért csökkentik a konyhasó (s ezzel a nátrium) pótlását. A természetes, optimális káliumtartalom többszörösére növelik a gabonák és egyéb élelmiszer-növények káliumtartalmát a termõtalaj és a talajvíz oldva lévõ káliumtartalmának káliumsókkal mûtrágyázással mérgezõre növelésével. De a konyhasó helyett is káliumvegyületeket etetnek a nem kóser étkezésûekkel. A nátrium pótláshoz nélkülözhetetlen étkezési konyhasót a szintén sós ízû, de nátriummentes, a vérelektrolit sóarányait életveszélyesen eltorzító káliumvegyületekkel helyettesítik. (A kálium túladagolásával a sejtmembránok mûködést, az ún. kálium-nátrium pumpát rontják, a nátriumhiánnyal pedig a vérkeringést, mivel a nátrium hiánya miatt besûrûsödik, nehezebben kering a vér.) Akadémikusok, egyetemi tanárok és tudományos kutatóintézeti vezetõk tudatosan szervezik és fedezik mindezt, a mérési adatokkal ellentétes szakvéleményeik útján: 1. Példa: az általa írt Kis Agrokémiai Útmutatóban" néhai Debreceni Béla közzétett egy olyan, nem tudom honnan származó kálium-mûtrágyázási diagramot, amelybõl úgy látszik, mintha a kálisóval mûtrágyázás általánosan kétszeresére növelné a termést. Bizonyított tény, hogy a Keszthelyi Egyetem, ahol tanárkodott, jól ismerte az általuk is koordinált Egységes Országos Trágyázási Kísérletek (EOTK) azon mérési eredményeit, amelyek szerint a kálium vegyületekkel mûtrágyáztatás sok év és sok termõhely átlagában a borsó, a monokultúrás kukorica, s az õszi-búza esetében sem eredményezett szignifikáns termésnövekedést, de növelte a termesztési költséget, s a korábbi természetes többszörösére növelte a növények káliumtartalmát! 2. Példa: az OÉTI (Országos Élelmezés és Táplálkozás Tudományi Intézet), mely a jelenlegi változatában is a hazai élelmiszerek és ivóvizek nem fertõzõségért, nem mérgezõségéért felelõs, nem mérgezõnek tünteti fel a szájon át káliumbevitel sebességét 70 gramm/nap mértékéig. Az OÉTI és az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága (ETT/IB), mint a rendõrség szakértõi, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B /1993/2. végzése alapján indult nyomozásnál szembehazudták a mérési adatokat. 6/3. Code: EU-Interpolhoz Az OÉTI vezetõje meg nem megtörténtnek állította az általa korábban irányított, személyesen neki jelentett eredményû méréseket, amelyek bizonyították, hogy a kálisóval ételízesítésnél a 70 gramm/nap kálium-beviteli sebességnél nagyságrendekkel kisebb sebesség is egészségrontónak mutatkozott. Letagadták, hogy REDI-só elnevezésû 99%-ban káliumvegyület gyógytápszerként (!) engedélyezéséhez az OÉTI által közvetlenül irányított klinikai kísérletekben a szájon át bevitt kálisó 2 4 gramm/ nap kálium beviteli sebességénél a 4 enyhe veseléziós beteg közül 3 életveszélyes vesemérgezést szenvedett, s emiatt abba kellett hagyniuk a kísérletet. Letagadták azt is, hogy a klinikán szájon át bejuttatott (fél liter desztillált vízben feloldva egyszerre megitatott) káliumklorid 4 grammja is (ami õszerintük 4 gramm/nap kálium-beviteli sebesség, mert 1 napon belül itták meg) is úgy elrontotta az elõtte egészséges személyek vesemûködését, hogy emiatt a vérük káliumtartalma mérgezõre nõtt. Az ételeit kálisóval ízesítõ 10 felnõtt egészséges veséjû személy közül a 2 és a 4 gramm/nap kálium-beviteli sebességnél is mind a 10-nek a veséje csak a megitatott víz felét tudta 5 órán belül eltávolítani, ha viszont nem volt kálium a vizükben, akkor az egészet. Tehát szignifikánsan felére csökkent a A 4 gramm/nap kálium beviteli sebesség pedig már annyira akadályozta a méregtelenítõ vese mûködését, hogy a mérgezõ káliumtöbblet sem tudott megfelelõen gyorsan ki választódni, távozni. Emiatt a kálium tartalom kb. 1 óra idõtartamra szignifikánsan 5 mmol/liter fölé, vagyis mérgezõre nõtt, mind a 10 személynek a vérébe n (hyperkalaemia)! Ezt is tudva állították azt OÉTI-sek és az általuk félretájékoztatott miniszterek is, utóbbiak egy interpelllációra válaszként adott 8253/ sz. parlamenti beadványukban is, hogy a szájon át bevitt kálium bármely 70 gramm/napnál nagyobb kálium-beviteli sebességnél ártalmatlan. Nem lehet kétség az iránt, hogy tudatosan vezették félre nem csak a magyar rendõrséget, ügyészséget, és bíróságot, de a törvényhozó szervet, a Magyar Országgyûlést is! 6/4. Code: EU-Interpolhoz És letagadták a rendõrség által felkért OÉTI-s és ETT/IB-s hamis szakértõk, a rendõrségi nyomozati aktában lévõ jelentést is, amely a KÁLIUM-R tabletta kb. 10% gyakorisággal (!) mérgezõségét bizonyító kísérleti eredményeket foglalta össze. Az általuk letagadott jelentésbõl KIDERÜLT, hogy a klinikai kísérlet során 20 jó ha figyelünk külföldre is

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

1. Holokauszt vagy holocaust:

1. Holokauszt vagy holocaust: A HOLOKAUSZT 1. Holokauszt vagy holocaust: a hitleri diktatúra által szervezett és központilag irányított népirtás görög eredetű szó, jelentése: tűzáldozat zsidó elnevezése: soáh, a német neve Endlösung

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni?

Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni? bafemi6752 Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni? Sok fejtörést okozott a feladat, amire a következőkben vállalkozom. A pályázatot elolvasva jó pár kérdésbe ütköztem. Már ott kezdődött, hogy mi

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002.

Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. KERTÉSZ IMRE Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. Az elsõ magyar ombudsman története divatos kifejezéssel élve sikersztori. Pedig igencsak

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő

ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő ART08 2010 12 30 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2010. 12. 20. hétfő (Előzetesen írtam!) Ezt a színházat megelőlegezem magunknak, mert csak hétfőn kerül rá sor. Én azonban nagyon rosszul vagyok, még

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq

A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq Az idei Zsidó (Cionista) Világkongresszussal új korszak kezdődött a Cionista Világbirodalom építésében. A helyszín megválasztásával

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Elektronikus aláírás. Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Hitelesít szervezetek.

Elektronikus aláírás. Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Hitelesít szervezetek. Elektronikus aláírás Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Jogi háttér Hitelesít szervezetek. Miért van szükség elektronikus aláírásra? Elektronikus

Részletesebben

Czike László könyvajánló kritikája Dr. Szabadi Béla: Kényszerpályák, tévutak (Dr. Szabadi BT, Budapest, 2010.) című könyvéről Teljesen újszerű, hiánypótló könyv ez! Dr. Szabadi Béla - aki 1998-2002. között

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

A békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben Gróf Teleki Pál beszéde

A békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben Gróf Teleki Pál beszéde A békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben Gróf Teleki Pál beszéde A Nemzetgyűlés 1920. november 13-án, a 128. ülésén tárgyalta az 1920. június 4-én Trianonban aláírt "Magyar Békeszerződésről szóló

Részletesebben

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Mindentudás Egyeteme 85 SZÖVEG ÉS KÉP HATÁRÁN Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Kutatási területed eredetileg az irodalmi modernizmus. Írásaidban,

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Így változtass az életeden. Lendvai Norbert. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Így változtass az életeden. Lendvai Norbert. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Így változtass az életeden Lendvai Norbert 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Egy könyv születése 2011 nyarán írni kezdtem egy könyvet, melynek (több munkacím után) az Így változtass az életeden

Részletesebben

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 1 % Ennyi zsidó él Magyarországon. A kb. 10. 000. 000-ból (tízmillióból) kb. 100. 000 (százezer.) Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer zseniálisnak kikiáltott

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

Valós idejű gépi fordítás kiegészítő szolgáltatásként

Valós idejű gépi fordítás kiegészítő szolgáltatásként Valós idejű gépi fordítás kiegészítő szolgáltatásként Tündik Máté Ákos, Nagy Loránd, Hilt Attila és Bóta Gergő 1 Tartalom Valós életből származó probléma Megoldás WebScale módon (Over the Top) Megoldás

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Péter és az ima hatalma

Péter és az ima hatalma A Biblia gyermekeknek bemutatja Péter és az ima hatalma Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Ruth Klassen 60/57. Történet www.m1914.org Bible for

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás 102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám

Részletesebben

Szám: 29000 105/1406- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 29000 105/1406- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam.

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan állítsam be az Outlook-ot ingyenes e-mail címhez? 10. lecke Hogyan állítsam be az Outlook-ot, ha

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. 60/36. Történet.

A Biblia gyermekeknek bemutatja. 60/36. Történet. A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus születése Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : E. Frischbutter; Sarah S. 60/36. Történet www.m1914.org Bible

Részletesebben

A holokauszttéma filmekben

A holokauszttéma filmekben A holokauszttéma filmekben I. A HOLOKAUSZT A görög eredetű szó (ὁλοκαύτωμα, ejtsd: holokautóma) eredetileg Istennek ajánlott, teljesen elégő tűzáldozatot jelent. Tágabb értelemben, az Európában 1933 és

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

A "repülö háromszög" (TR-3B) december 04. szombat, 12:51

A repülö háromszög (TR-3B) december 04. szombat, 12:51 Hivatalosan nem létezik. Az Aurora nevezetü, legexotikusabb kémrepülök és egyéb repülö eszközök fejlesztésével foglalkozó "fekete projekt" a hivatalos közlések szerint a hidegháború után megszünt, az SR-71-es

Részletesebben

Pesti krimi a védői oldalról

Pesti krimi a védői oldalról Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való

Részletesebben

Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban?

Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? A Jövô diákja Felkelni nehéz dolog, fél hét elôtt sosem sikerül. Az indulásig hátra lévô fél óra arra ugyan elég volna, hogy magamra rángassak valamit, aztán

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben