A GAZDASÁGPOLITIKÁK CSOPORTOSÍTÁSA CÉLJAIK ALAPJÁN

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GAZDASÁGPOLITIKÁK CSOPORTOSÍTÁSA CÉLJAIK ALAPJÁN"

Sándor Csaba Somogyi
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 A GAZDASÁGPOLITIKÁK CSOPORTOSÍTÁSA CÉLJAIK ALAPJÁN 1. Növekedésorientált:elsődleges cél a gazdaság növekedési ütemének emelése, ez által véli megoldani a többi problémát is 2. Anticiklikus: fő probléma a gazdasági jellemzők periodikus ingadozása-ezt kell csillapítani 3. Antiinflációs: fő gond az infláció 4. Stabilizációs: cél a gazdasági helyzet romlásának megállítása 5. Válságkezelő: cél a teljes összeomlás elkerülése, a gazdasági működőképesség minimumának fenntartása Állam gazdasági szerepvállalása Makro szintű kereslet befolyásolása Makro szintű kínálat befolyásolása Eszközei: Költségvetési (Fiskális) politika Pénzügyi (Monetáris) politika Árfolyam politika A PIAC ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSÁNAK ESZKÖZEI I. MONETÁRIS POLITIKA A gazdaság szereplői által igényelt pénzkereslet és a pénzkínálat szabályozásán keresztül befolyásolja az aggregát keresletet és kínálatot Végrehajtásáért a jegybank felelős Alátámasztja a gazdaságpolitika céljait EU: EKB, a régi nemzeti jegybankok ennek fióktelepeiként működnek, így a nemzeti monetáris politika az eurozóna államaiban megszűnt Figyelembe kell venni a VÁRAKOZÁSOK HATÁSÁT: Hosszú távon a monetáris politikának nagyobb hatása van az árakra, mint a termelés volumenére 1

2 Expanzív pénzpolitika árnövekedéshez vezet, ezt előre feltétezik a gazdasági szereplők, és beépítik döntéseikbe A monetáris politika a KÍNÁLATot is befolyásolhatja: Kamatlábcsökkentés csökkenti a vállalkozók költségit Növeli a profitrátát Érdekelté teszi a termelés bővítésében A MONETÁRIS POLITIKA ESZKÖZTÁRA Eszközök Pénzkínálat növelése Pénzkínálat csökkentése Kötelező tartalék ráta Csökken Nő Nyíltpiaci műveletek Refinanszírozási kamatláb Állampapírokat vásárol a JB Csökken Állampapírokat ad el a JB Nő Leszámítolási kamatláb Nő Csökken II. ÁRFOLYAM POLITIKA Szerepe egyre inkább felértékelődik a gazdaság fokozódó nemzetközivé válásával EU: EKB, a régi nemzeti jegybankok ennek fióktelepeiként működnek, így a nemzeti árfolyam-politika a monetáris politikához hasonlóan az eurozóna államaiban megszűnt Cselekvési lehetőségei: 1. Nemzeti valuta vásárlása és eladása a nemzetközi pénzpiacon 2. Közvetlen korlátozások bevezetése az ország nemzetközi áru- és pénzügyi műveleteiben 3. A költségvetési és monetáris politika által változtatják a nemzeti valuta iránti keresletet 4. Piaci szabályokat engedik érvényesülni 5. Rögzített árfolyam III. KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA Feladata: az állam pénzügyeinek menedzselése, a központi költségvetés és az államháztartás kezelése 2

3 Költségvetés: a kormányzat éves pénzügyi terve, mely egy évre vonatkozóan meghatá-rozza a kormányzat bevételeit és kiadásait Államháztartás alrendszerei: Központi kormányzat (48%) Társadalombiztosítás (25%) Helyi önkormányzatok (23%) Elkülönített állami pénzalapok (4%) 1. A költségvetés bevételi oldala: a)a költségvetés bevételei: 1. Adók (bevételek 85-90%-a), illetékek, vámok Akkor bővíti az aggregát keresletet, ha: Olyan jövedelmeket von el, amelyeket a belföldi hitelezők nem költöttek volna el A kormányzat a többletbevételt el is költi adóemeléshez törvénymódosítás kell, nehezebb keresztülvinni 2. Hitelek - Akkor bővíti az aggregát keresletet, ha: Addicionális külföldi forrásokat von be Olyan jövedelmeket von el, amelyeket a belföldi hitelezők nem költöttek volna el Könnyebb beleegyezést szerezni hozzá Növeli a költségvetési politika rugalmasságát b) Az adóztatás célja 1. Jövedelemszerzés 2. Szociális igazság előmozdítása: progresszív adóztatás 3. Konjunktúrapolitika: gazdaság élénkítése, visszafogás adóemelés/csökkentés által 4. Visszarettentés: Saját, környezet egészségét károsító termékek fogyasztási adója 5. Kártérítés: pl.: benzin adója-légszennyezésért, dohányáru, alkohol-egészségvédelem költségei 6. Burkolt protekcionizmus: pl: Angliában a bort magasabb adó sújtotta, mint a hazai sört c) Az adók aktív gazdasági hatásai 1. JÖVEDELMI HATÁS Az adók az adóalanyok felhasználható jövedelmét csökkentik Az adóteher áthárítható: a termelőt terhelő adó jórészt áthárítható a fogyasztóra, ha a termék keresleti árrugalmassága alacsony 2. ELTÉRÍTÉSI HATÁS 3

4 Az adóalany magatartásának változtatásával csökkentheti adóterhét, anélkül, hogy adócsalást követne el Adókedvezmények révén valósul meg d) A jó adórendszer ismérvei 1. Méltányos: figyelembe veszi a teherviselő képességet 2. Nem torzítja az erőforrások allokációját: a. Munkaidő-szabadidő arányának eltolódása b. Megtakarítási hajlandóság befolyásolása 3. Stabilizáló jelleggel reagál a gazdasági ciklusokra: a. Progresszív: stabilizáló b. Lineáris: semleges c. Tételes: destabilizáló 4. Átlátható: kevés számú adó 5. Egyszerű, betartható, betartatható, beszedése olcsó: minél méltányosabb egy adórendszer, annál bonyolultabb, kijátszhatóbb és költségesebb e) Ki mennyi adót viseljen? I. Haszonelvű adózás: Az állam fő feladata a közjavak nyújtása, ezekből mindenki egyformán részesül, tehát az a méltányos, ha mindenki egyenlő mértékben is járul hozzá a finanszírozásukhoz: mindenki azonos összegű adót fizessen II. Fizetőképesség szerinti adózás: A hasonlók azonos, a különbözők pedig eltérő adót fizessenek: Lineáris adókivetés Egyenlő áldozat: feltételezzük, hogy magasabb jövedelem esetén a pénz határhaszna csökken, és az egyenlő áldozatnak a jövedelem progresszív elvonása felel meg f) Az egyes adónemek fő gazdaságpolitikai jellemzői 1. ÁFA Rendszerváltás előtt: összfázisú bruttó forgalmi adó (kaszkád típusú) EU-jogharmonizáció és rendszerváltás utáni gazdasági szükségszerűségek miatt került bevezetésre a VAT típusú ÁFA Jellemzői: általános nettó összfázisú forgalmi adó (közvetett adó) Előnyei: Kevés kulccsal dolgozik (normatív adó) Saját magát ellenőrzi (vevő érdekelt abban, hogy felszámítsák neki az adót, mert csak ekkor tudja visszaigényelni) Nem tartalmaz adóhalmozást 4

5 Hátrányai Exportösztönző és importcsökkentő hatása van Egyszeri árszínvonal emelkedést okoz bevezetéskor (5-7 %-os inflációt) Nem differenciál Növeli az adminisztrációs terheket Likviditásigényt növeli Nem pénzforgalmi szemléletű adó Az önellenőrző funkció nem minden esetben működik (függ vevô pozíciójától) 2. Személyi jövedelemadó Sávosan progresszív: régen 6 sáv, Bokros csomag óta 3 Régen a létminimum adómentes volt, a Bokros csomag ezt is eltörölte Minél progresszívebb, annál jobban visszatart a többletmunkától Ki legyen az adózó egység? Házastársak figyelembe vétele Gyermekek: Inkább támogatás, mint adókedvezmény, rugalmasabb, egyszerűen differenciálható, azokon is segít, akik az adókedvezményeket nem tudják igénybe venni A családi jövedelemadó előnyei: Figyelembe veszi az eltartottak számát, Ösztönzi a gyermek-vállalást és az idősebb rokonok eltartását, Ösztönzi a házasságok egyben maradását, Csökkenti az adminiszt-rációs terheket (kevesebb adózó egység) Hátrányai A nagyobb jövedelmű családok nagyobb kedvezményeket kapnak, Hátrányos helyzetbe hozza az egyedülállókat és a gyermekteleneket, Sok visszaélésre adna módot. 3. Társasági Adó A kapitalista típusú adózást 1988 jan. 1-én vezették be, előtte a vállalatok összes bevétele az államkasszát illette TA 18%, ami nemzetközi viszonylatban nagyon alacsony (külföldi működő tőkét vonzza) Kritikája: o Nehezen átlátható: Költségelszámolások Adókedvezmények o A befolyó bevételek nem jelentősek o Csökkenti a nyereségérdekeltséget o A vállalati jövedelmet adóztatja, függetlenül attól, hogy azt mire fordítják 5

6 2. A költségvetés kiadásai A kormány a kiadások révén látja el csaknem valamennyi gazdasági feladatát: Hagyományos feladatok o Oktatás o Egészségvédelem o Infrastruktúra o Honvédelem Távlati gazdaságpolitika Területfejlesztés Struktúrakiigazítás konjunktúrapolitika 3. A költségvetés hiánya Költségvetési deficit: Elsődleges/Nettó deficit: A kiadások és bevételek különbsége (ha negatív) Teljes/Bruttó deficit: Nettó deficit + kamatfizetési kötelezettség Ha van elsődleges deficit, akkor a teljes deficit nőni fog, mert az államadósságra kamatot kell fizetni-adósságspirál Kilépni belőle: Elsődleges deficit megszüntetésével Államadósság:a költségvetési deficit évenkénti felhalmozódása A deficit finanszírozása 1. Pénzfinanszírozás: Hitelt vesz fel a JB-tól A JB a hitelnyújtáskor pótlólagos pénzt bocsát ki, ezzel növekszik a pénzkínálat 2. Adósságfinanszírozás Államkötvény-kibocsátás Nem növekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség, az állam a lakosság megtakarításait használja fel 3. Privatizáció Állami vagyom eladása 6

Hasonló dokumentumok

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.