Részletes csont- és A FELSŐ VÉGTAG CSONTJAI. llöv v csontjai, amelyekkel a végtag v és s a szabad felső végtag csontjai. van: vállöv v csontjai

Átírás

1 A FELSŐ VÉGTAG CSONTJAI Részletes csont- és ízülettan a vállv llöv v csontjai, amelyekkel a végtag v a törzshöz z kapcsolódik és s a szabad felső végtag csontjai. A szabad felső végtagnak három h része r van: kar:brachium brachium, alkar: antebrachium kéz: manus vállöv v csontjai szabad felső végtag: kar: brachium alkar: antebrachium kéz: manus A függesztő öv v csontjai Kulcscsont (clavicula( clavicula): S alakban görbg rbült csont egyik végével v vel a szegycsonthoz, másik m végével vel a lapockához ízesül. Medialis része (sternalis( sternalis) ) a bőrön b át t jól j tapintható,, előre domborodik, laterális lis része r (acromialis)) hátra h domborodik 1

2 A függesztf ggesztő öv v csontjai Lapocka (scapula): háromszögletű lapos csont mellkas hátsh tsó felszínén n izmok közék ágyazva helyezkedik el. Oldalsó felső szöglet gleténél l igen lapos ízfelszín n találhat lható ( cavitas glenoidalis), ide Ízesül l a felkarcsont feji része.= r Articulatio humeri Háti felszínén n erős s kiemelkedés, a lapockatövis (spina scapulae) húzódik, ennek végrv grésze a válcsúcs (acromion), Lapockatövis a lapockát t két k t részre r osztja: lapockatövis felette árok (fossa supraspinata), lapockatövis alatti árok (fossa infraspinata) Nyúlv lványa: processus coracoideus= hollócs csőrnyúlvány A szabad felső végtag csontjai Felkarcsont (humerus): hosszú,, csöves csont törzshöz z közelebbi k végrv grész (proximalis epiphysis): gömb alakú fej, anatómiai, és s sebészi szi nyak kisgumó nagygumó gumók k közti k barázda csont közepk zepén érdes felszín, melyen a delta izom tapad A szabad felső végtag csontjai Felkarcsont (humerus): testtől l távolabbi t végrv grész (distalis epiphysis), ízfelszínek találhat lhatók, ahová a két k t alkarcsont ízesül: medialisan a trochlea humeri, lateralisan a capitulum humeri belső és s külsk lső bütyök k feletti rész r medialis lateralis epicondylus hátsó felszínen: fossa olecrani 2

3 A vállv llízület let (articulatio humeri) lapocka-cavitas cavitas glenoidalis(labrum glenoidale), valamint a felkarcsont feje (caput humeri) alkotja. soktengelyű ízület, összetartásában a bőb ízületi tok, valamint a sekély ízvápa miatt a vállizmok v fontos szerepet játszanak. j mozgása: hajlítás-fesz feszítés közelítés-távolítás ki és s beforgatás Szalagok: Lig. coracohumerale Lig.coracoacromiale anteversio (flexio) retroversio (extensio) (hajlítás-feszítés) adductio abductio (közelítés-távolítás) rotatio interna rotatio externa (beforgatás-kiforgatás) 3

4 Alkar csontjai Orsócsont (radius): előren renéző tenyér r esetén n az I. ujj felőli li oldalon helyezkedik el. proximális része r vékonyabb, v fejben végzv gződik (caput radii) distalis végrv grésze jóval j erősebb, ide ízesülnek a kéztk ztő csontjai.( facies articuláris ris carpea) Processus styloideus radii Alkar csontjai Singcsont (ulna): előren renéző tenyér r esetén n az V. ujj felőli li oldalon helyezkedik el. proximalis végrv grésze erősebb ( olecranon), könyökízület alkotásában vesz részt r distalis része r elvékonyodva fejben végződik(caput ulnae) kisujj felé egy kis csonttövis nyúlik ( processus styloideus) A két k t alkarcsontot kötőszk szövetes lemez köti k össze (membrana interossea antebrachii. 4

5 Könyökízület (articulatio cubiti) felkarcsont distalis végrv grésze, valamint a két k alkarcsont proximalis végrv grésze alkotja. humerus trochleája ízesül l az ulna incisura trochlearisával capitulum humeri ízesül l a caput radii felső bemélyed lyedésével radius és s az ulna prox végei v közötti k ízület működését t főleg f a felkarcsont és s a singcsont közötti k ízület mozgása szabja meg (flexio-extensio). extensio). könyökízületi mozgás s biztosítja tja a tenyér r felfelé és s lefelé fordítását t is (supinatio-pronatio). pronatio). Szalagok: Lig collaterale ulnare Lig.collaterale radiale Lig.anulare radii extensio flexio (nyújtás-hajlítás) pronatio supinatio (hanyítás-homítás) 5

6 A kéz k z (manus) csontjai Kéztőcsontok (carpus): nyolc szabálytalan alakú csont, amely két k t sorba rendeződve dve találhat lhatók proximális sorban radioulnáris ris irányban: sajkacsont (os scaphoideum),holdascsont (os lunatum), háromszh romszögcsont (os triquetrum), borsócsont (os pisiforme). distális sorban trapézcsont (os trapezium), trapezoidcsont (os trapezoideum), fejescsont (os capitatum), horgascsont (os hamatum) A kéz k z (manus) csontjai Kézközépcsontok (metacarpus): rövid csöves csontok V. darab proximálisan ék k alakú bázis distálisan gömb g alakú végrész I.-es bázisb zisán n nyeregfelszín, n, disztálisan henger alakú A kéz k z (manus) csontjai Ujjperccsontok (phalanx): az I. ujjon két, k a II- V. ujjon három h ujjperccsont találhat lható. utolsó ujjpercet körömpercnek k nevezzük. 6

7 Csuklóí óízület(art.radiocarpea) Ízvápa: orsócsont disztális részer Ízfej: sajkacsont, holdascsont, háromszögcsont Mozgása: (volarflexio-dorsalflexio) (radiális és s ulnáris abductio) extensio flexio abductio radialis abductio ulnaris A kéz k ízületei Hüvelykujj nyeregízülete(articulatio carpometacarpea pollicis): trapézcsont és s az 1. kézkk zközepcsont zepcsont között k találhat lható mozgása: hüvelykujj szembeáll llítását t a többi t ujjal (oppositio), Articulatio intercarpea: 2 kéztk ztőcsontsort elválaszt lasztó ízületi felszínrendszer Articulatio carpometacarpalis Articulatio interphalangealis PIP, DIP A radiálisan és s ulnárisan elhelyezkedő kéztőcsontok csontos mélyedést hoznak létre l (sulcus carpi), melyet egy kötőszk szövetes szalag a (retinaculum flexorum) csatornává alakít t (canalis carpi) Itt haladnak az alkar flexor inai és s az ezeket borító ínhüvelyek. 7

8 AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAI Az alsó végtag függesztőövét a medencecsont (os coxae) alkotja, mely törzsht rzshöz z kapcsolja. Részei: csípőcsont( csont( os ilium), ülőcsont( os ischii ) szeméremcsont( remcsont(osos pubis ) Szabad alsó végtag részei: r comb(femur) lábszár(crus) láb b (pes) medence: csípőcsont csont ülőcsont szeméremcsont comb: combcsont lábszár: sípcsont szárkapocscsont láb 8

9 Medencecsont (os coxae) Magzati életben és s kisgyermekkorban a három csontot folytonos porcos összeköttetés s tartja össze. Később elcsontosodik, azaz csontos összeköttetéssé alakul át. A medencecsont külsk lső felszínén n igen mély m ízületi árok (acetabulum) találhat lható,, ahová a combcsont feje ízesül. 9

10 Medencecsont (os coxae) Csípőcsont (os ilium) medencecsont felső nagyobb részr szét t képezi. k csont legnagyobb részr szét t a csípőlap lapát( ala ossis ilii ) alkotja. felső széle S alakban görbg rbült, ez a csípőtaraj (crista iliaca), elöl l tövisszeruen t végzv gződik: elüls lső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior). hátsó részén n fül f l alakú ízfelszín n ( facies auriculária) ria) találhat lható, melyhez a keresztcsont ízesül l (articulatio sacroiliaca). belső felszíne kivájt (fossa iliaca), amit alulról ívelt kiemelkedés határol (linea arcuata). Medencecsont (os coxae) Ülőcsont (os ischii): medencecsont hátsh tsó alsó részét t alkotja. Részei: test (corpus ossis ischii), felső és s alsó ága (ramus superior et inferior ossis ischii). két ág g szögletben találkozik, lkozik, itt találhat lható az ülógumó (tuber ischiadicum). alsó szár összecsontosodott a szeméremcsont alsó szárával. ülőcsonti tövis t (spina ischiadica), mely az ülógumó felett találhat lható. 10

11 Medencecsont (os coxae) Szeméremcsont (os pubis) a medencecsont elüls lső alsó részét t alkotja. Részei: teste (corpus ossis pubis), felső és s alsó ága (ramus superior et inferior ossis pubis), egymás s felé néző ízületi felszínek (facies symphisialis ) felső ágon kiemelkedés s húzódik h végig, v ez a szeméremf remfésű (pecten ossis pubis). kétoldali szeméremcsont a symphysis révén (porcos összeköttetés) elöl összekapcsolódik. szeméremcsont és s az ülőcsont szárai egy lyukat fognak össze (foramen obturatum), melyet a membrana obturatoria zár z r le; erek és s idegek is áthaladnak rajta. Szabad alsó végtag csontjai Combcsont (femur( femur) hosszú csöves csont, szervezetünk legerősebb és s leghosszabb csontja proximalis végrv grész: gömb alakú fej (caput femoris). fej alatt helyezkedik el a nyak (collum femoris), amely a combcsont testével mediál l felé és s lefelé nyíló 125 -os szöget zár r be. fejen nyílás fovea capitis femoris találhat lható. nagy tompor (trochanter major) és s a kis tompor (trochanter minor) 11

12 Szabad alsó végtag csontjai Combcsont (femur) distalis epiphysis részei: r ízfelszín n a sípcsont s felé két t bütyb työk:condylus medialis et lateralis, elüls lső felszínén:facies n:facies patelláris, hátsó felszínén: n: fossa intercondylaris Az alsó végtag ízületei Csípőízület (articulatio coxae): ízvápa: acetabulum, rostporcos gyűrű mélyíti (labrum( acetabulare) ízfej: combcsont feji része r ízületi tokot erős s szalagok erősítik Lig. iliofemorale Lig.pubofemorale Lig ischiofemorale lig. capitis femoris a fej rögzr gzítésében és érellátásában vesz résztr Mozgásai: hajlítás-fesz feszítés s (flexio-extensio), extensio), közelítés-távolítás s (abductio-adductio), adductio), ki és s befordulás s (rotatio), körbeforgatás s (circumductio) anteversio (flexio) retroversio (extensio) abductio adductio rotatio externa rotatio interna 12

13 A lábszl bszár r csontjai Sípcsont (tibia) medialisan helyezkedik el, vastagabb lábszl bszárcsont. Proximalis végrv grész kettős ízfelszín n (condylus medialis et lateralis-facies articularis superior). lateralis condyluson a szárkapocscsont fejével való ízesülésre sre szolgáló ízfelszín n (facies articuláris ris fibularis) találhat lható ízfelszínt az eminentia intercondylaris két k t részre r osztja ízfelszínek alatt érdesség g tapintható (tuberositas tibiae), ide tapad a négyfejű combfeszítő izom ina. test átmetszetben háromszh romszög g alakú,, kifejezett elüls lső éle van, amely élőben a bőrön b át t is jól j l tapintható. Distalis végrv grészen van a belső bokanyúlv lvány (malleolus medialis). A lábszl bszár r csontjai Szárkapocscsont (fibula) a sípcsontns pcsontnál l jóval j gyengébb, Proximalis végrv grész: fej (caput fibulae) ízfelszín (facies articularis capitis fibulae), Distalis végrv grész: külső bokanyúlv lvány (malleolus lateralis) ízfelszín (facies articularis malleoli) 13

14 Patella (térdkal rdkalács) Térdízület (articulatio genus) Alkotásában a combcsont, valamint a sípcsont vesz részt r A két k ízületi felszín n közötti k különbsk nbséget a belső és s külsk lső porckorong (meniscus medialis és meniscus lateralis) szünteti meg. Ízület belsejében ben találhat lható a két k keresztszalag. (ligamentum cruciatum anterius és ligamentum cruciatum posterius) Ízületi tokba beágyazva találhat lható a térdkalács (patelia), egy gesztenye alakú,, lapos csont. Nyálkat lkatömlői: Bursa suprapatellaris:8 cm-es, bursa prepatellaris,, b. infrapatellaris A összetartásában jelentősek az ízület két k t oldalán n elhelyezkedő ún. collateralis-lig lig collaterale mediale et laterale- szalagok, amelyek egyúttal gátoljg tolják k az ízület oldalirány nyú mozgását. Mozgás: flexio-extensio extensio, behajlított helyzetben kisfokú rotacio extensio flexio rotatio externa rotatio interna 14

15 15

16 16

17 A láb l b csontjai Lábtőcsontok (tarsus) ugró csont (talus), sarokcsont (calcaneus), sajkacsont (os naviculare), köbcsont (os cuboideum), három ékcsont (os cuneiforme mediale, intermedium,laterale) Talus Calcaneus 17

18 A láb l b csontjai Lábközépcsontok (metatarsus): öt t rövid, r csöves csont az ujjaknak megfelelően. en. Ujjperccsontok (phalanx): I. ujjon (öregujj, hallux) két, II-V. ujjon három h ujjperccsont találhat lható, az utolsó ujjpercet körömpercnek k nevezzük főleg a II-V. ujjon meglehetősen csökev kevényesek. Láb ízületei A tibia és s a fibula összeköttetései: Proximalisan: : art. tibiofibularis Distalisan:syndesmosis syndesmosis tibiofibularis A tibia és s fibula margo interosseusait egy köztk ztük kifeszülő rostos lemez a membrana interossea köti össze Két t lábszl bszárcsont a lábtl btőcsontok közül k közvetlenül l csak az ugró csonttal ízesül (felső ugróí óízület), majd az ugrócsont más m lábtőcsontokhoz kapcsolódik (alsó ugróí óízület) Láb ízületei Articulatio talocruralis (bokaízület) Ízfej: talus-trochlea trochlea tali, Ízvápa: malleolus medialis et laterális lis Szalagok: Medialisan: lig. deltoideum a belső bokáról l a navicularera a talusra és s a calcaneusra jut. Lateralisan : Lig.talofibulare anterius Lig.calcaneofibulare Lig.talofibulare posterius Mozgás: dorsálflexio lflexio-plantarflexio extensio flexio pronatio supinatio 18

19 Láb ízületei Articulatio talocalcaneonavicularis (alsó ugróí óízület) ugrócsont, sarokcsont és s sajkacsont alkotja Mozgás:supinatio s:supinatio-pronatiopronatio Láb b felépítése: hosszanti lábboltozat l hátulrh tulról elöreafel reafelé halad a sarokcsont gumójáról l az I és s V. metatarsus fejéhez, s lényegesen l kifejezettebb mint a harántboltozat lábboltozatot szalagok, valamint izmok inai tartják k fent. boltozat következtk vetkeztében a láb l b három h ponton támaszkodik t a talajra a sarokcsonton, valamint az I. és s az V. lábkl bközépcsont végén v ez nagymért rtékben megkönny nnyíti a járást j és s a futást, mivel e három h ponton a láb l b mintegy átgördül. láb b boltozat nem "veleszületett", letett", kisgyermekkorban alakul ki a járás j hatására. 19

20 A KOPONYA A koponya (cranium) két t főf részből áll: arckoponya és s agykoponya. Üregeiben találhat lható: agyvelő érzékszervek emészt sztő és s légzl gző rendszer felső része. 20

21 21

22 Arckoponya csontjai Felső állcsont (maxilla): páros csont, az orrüreg reg két k t oldalán n helyezkedik el. az arc legnagyobb részr szét t alkotja, szem-,, az orr és s a szájüreg határol rolásában is részt r vesz. szájüreget az orrüregt regtől l elválaszt lasztó csontos szájpad nagy része r ehhez a csonthoz tartozik. alsó nyúlv lványába (fogmedri nyúlv lvány, processus alveolaris) beékel kelődve helyezkedik el a felső fogsor. A foggyökér r a csont alveolusába nyomul be. belsejében ben nyálkah lkahártyával bélelt b üreg találhat lható,, ez az arcüreg reg (sinus maxillaris), amely az orrüreggel reggel közvetlenk zvetlenül összeköttetésben áll, s az orrmelléküregek regek közék tartozik. Arckoponya csontjai Járomcsont (os zygomaticum): páros csont, amely a felső állcsont lateralis oldalán n helyezkedik el. kiemelkedése a járomcsonti j gumó fontos szerepet játszik j az arc jellegzetes alakjának kialakításában. Nyúlv lványa a halánt ntékcsont hasonló nyúlv lványával együtt a járomívet (arcus zygomaticus) hozza létre. l 22

23 Arckoponya csontjai Rostacsont (os ethmoidale): páratlan csont, amely a szem- és s az orrüreg reg határol rolásában vesz részt. felső vízszintes lemeze lyuggatott (rostalemez-lamina lamina cribrosa), ezen a szaglóideg rostjai lépnek l át t az agykoponya belsejébe. be. Lefelé haladó függőleges lemeze a csontos orrsövény alkotásában vesz résztr rostacsont része r a felső és s középsk pső orrkagyló belsejében ben lévől légtartalmú üregek az orrmelléküregekhez regekhez tartoznak. Orrcsont (os nasale): apró páros csontok, amelyek az orr háti h részr szét t képezik k 23

24 Arckoponya csontjai Alsó állcsont (mandibula, állkapocs): páratlan csont. halánt ntékcsonthoz ízülettel kapcsolódik elöl l elhelyezkedő teste( corpus mandibulae) és s hátra h felfeléhúzódó két t szára van ( processus coronoideus-proc. Condylaris). szár r végén v n találhat lható a fejecske, mely a halánt ntékcsonttal ízesül (rágóí óízület, articulatio temporomandibularis). Ez az ízület a rágáson kívül k l fontos szerepet játszik j a beszédben is. Ebbe a csontba beékel kelődve találhat lható az alsó fogsor. Állkapocsízület: let: Ízvápa: halánt ntékcsont fossa mandibularis, Ízfej: caput mandibulae Jellemzői: az ízületi porc rostos porc, és s discus articularis is van Az agykoponya csontjai Homlokcsont (os frontale): páratlan csont, homlok, a szemüreg és s az orrüreg reg felső falának alkotásában vesz részt r orrgyökn knél l a csont belsejében ben nyálkah lkahártyával béleltb leltüreg találhat lható,, ez a homloküreg (sinus frontalis), amely az orrmelléküregekhez regekhez tartozik. 24

25 Az agykoponya csontjai Ékcsont (os sphenoidale): a koponyaalapon, a homlokcsont mögött m helyezkedik el alakja kiterjesztett szárny rnyú denevérhez hasonlít. csont középsk pső része a test (corpus ossis sphenoidalis), háti felszíne kivájt, ez a töröknyereg (sella turcica), itt helyezkedik el az agyalapi mirigy. testének belsejében ben nyálkah lkahártyával bélelt b üreg találhat lható (sinus sphenoidalis), amely az orrmelléküregek regek közé tartozik 25

26 Az agykoponya csontjai Halánt ntékcsont (os temporale): az ékcsont mögött m elhelyezkedő páros csont. alsó felszínén n az alsó állcsont ízesülési si árka találhat lható, csont oldalsó, ún. pikkelyrésze a halánt nték alkotásában vesz részt r részt vesz a járomj romív v alkotásában. csont koponyaalapi része a sziklacsont. Az agykoponya csontjai Nyakszirtcsont (os occipitale): a két k t halánt ntékcsont mögött m elhelyezkedő csont, nagyobb része r a tarkó alkotásában vesz részt. r koponyaalapi részr szén n találhat lható a koponya legnagyobb nyílása, az öregluk (foramen magnum), amelyen keresztül l a gerincvelő az agy törzsht rzshöz z kapcsolódik. külső felszínen az öregluk két k t oldalán ízfelszín találhat lható,, itt ízesül l a nyakszirtcsont az 1. nyakcsigolyával. 26

27 Az agykoponya csontjai Falcsont (os parietale): négyszögletes gletes páros p csont, középen anyílvarratban illeszkednek koponyatető alkotásában vesz résztr belső felszínén n az a. meningea média m ágainak barázd zdái i találhat lhatók. A gerinc Csigolya (vertebra): szabálytalan alakú csont, amelyek a gerincet (columna vertebralis) hozzák k létre. l nyakcsigolya (vertebra cervicalis): 7 db, hátcsigolya (vertebra thoracica): i2 db, ágyékcsigolya (vertebra lumbalis): 5 db, keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis): 5 db, farkcsigolya (vertebra coccygea): 3-55 db. Az öt t keresztcsonti csigolya összecsontosodva egységes ges csontot hoz létre, l ez a keresztcsont (os sacrum), a farkcsigolyák összecsontosodása sa után kialakuló csont a farkcsont (os coccygis). 27

28 A gerinc A csigolya részei: r Csigolyatest (corpus vertebrae), Csigolyaív v (arcus vertebrae) test és s az ív v között k egy nyílás s jön j n létre l (foramen vertebrale) egymás s alatt elhelyezkedő csigolyák k nyílásai a gerinccsatornát (canalis vertebralis) alkotják, k, amelyben a gerincvelő találhat lható. tövisnyúlvány (processus spinosus)í ízületi nyúlv lvány (processus articularis) minden csigolyán n 4 találhat lható,, melyekkel a szomszédos csigolyák k egymáshoz ízesülnek. Harántny ntnyúlvány (processus transversus), amely a csigolyaívr vről oldalirányban húzódik. h A gerinc Nyakcsigolya (vertebra cervicalis): teste kicsi, a nyílása viszonylag nagy. harántny ntnyúlványán n levő lyukban a gerincveróé óér (arteria vertebralis) húzódik. tövisnyúlványa rövid, r vége v elágazik. jelentősen eltér r az I. és s II. nyakcsigolya felépítése: I. nyakcsigolya (atlas): teste nincs, elüls lső és s hátsh tsó ív találhat lható rajta; II. nyakcsigolya (axis): testének felső felszínén fogszerű nyúlv lvány (dens axis) figyelhető meg. 28

29 A gerinc Hátcsigolya (vertebra thoracica): testük k nagyobb, mint a nyakcsigolyáké, rajtuk két k t kis ízfelszín n találhat lható,, ahová a bordák feje ízesül. tövisnyúlvány igen hosszú,, hátrafelh trafelé és s lefelé irányul, szomszédos hátcsigolyh tcsigolyák k tövisnyt visnyúlványai tetőcser cserépszerűen en fedik egymást. harántny ntnyúlványon is találhat lható kis ízfelszín, ide ízesül l a borda érdességének ízfelszíne. 29

30 A gerinc Ágyékcsigolya (vertebra lumbalis): a legnagyobbak a csigolyák k közöttk testük k igen nagy, de a nyílásuk kicsi. tövisnyúlvány bárd b alakú,, egyenesen hátrafelé húzódik. Gerinc összeköttetései szomszédos csigolyák ízülettel kapcsolódnak egymáshoz, az ízfelszínek az ízületi nyúlv lványokon vannak. két t szomszédos csigolya teste között k porckorong (discus intervertebra/is) találhat lható,, melynek külsk lső kemény porcos - kötőszövetes (anulus fibrosus), valamint belső puha (nucleus pulposus) része van 30

31 31

32 A gerinc hajlatai két t lábon l járás j s hatására alakulnak ki Sagittalis síkús hajlatok: előredomborod redomborodó hajlat (lordosis) a nyaki és ágyéki szakaszon, hátradomborodó hajlat (kyphosis) a háti h és keresztcsonti szakaszon figyelhető meg. Frontalis síkús hajlat (scoliosis): egyaránt lehet jobbra vagy balra domború. A gerinc mozgásai előre re- és s hátrahajlh trahajlás, oldalirány nyú hajlás, hossztengely körüli k forgó mozgás, rugózó mozgás s csökkenti járás, j futás és s ugrás közben a koponya, ill. az agyvelő rázkódását. Előre re- és s hátrahajlh trahajláskor legmozgékonyabb a nyaki szakasz, majd az ágyéki szakasz, legkevésb sbé a háti h szakasz mozog. A torziós s (forgó,, csavarodó) ) mozgás kivitelezésében a háti h szakasznak van fontos szerepe. Keresztcsont (os sacrum) az 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodása sa révén n jött j létre. l Ásó alakú csont, amely lefelé keskenyedik, belsőfelsz felszíne kissé kivájt. Felső széle előemelkedik, emelkedik, ez a promontorium. Oldalsó felszínén ízfelszín n találhat lható,, mellyel a kétoldali medence-csonttal csonttal ízesül (articulatio sacroiliaca). Háti felszínén n tarajszerű kiemelkedés (crista sacralis), amelyet az összecsontosodott tövisnyúlványok hoznak létre. l 32

33 Farkcsont (os coccygis) az összecsontosodott farkcsigolyák hozzák k létre. l Emberben igen csökev kevényes. Felső végével vel a keresztcsonthoz kapcsolódik. A mellkas csontjai Csontos mellkas részei: r 12 háti h csigolya 12 pár p r borda szegycsont körülhatárolja a mell-és s a hasüreget haránt metszete bab alakú A mellkas csontjai Bordák k (costa) hosszú,, lapos csontok hátsó ¾ részük k csontos, elüls lső részük k porcos hátul találhat lható a fejecske, amit a nyak és s a test követk fej és s egy kisgumó révén n kapcsolódik a hátcsigolyákhoz elöl l a felső 7 borda külön-külön, k n, borda közös s porccal ízesül l a szegycsonthoz. az utolsó 2 borda csökev kevényes (repülőborda) 33

34 A mellkas csontjai Szegycsont (sternum): páratlan csont részei: markoltat, melyhez a kulcscsontok ízesülnek teste kardnyúlv lvány Mellkas mozgása bordák k síkja s kilégz gzéskor lefelé néznek, belégz gzésben vízszintesen v vannak ezt a bordák és s csigolyák k közti k ízületben létrejövő forgómozg mozgás s hozza létrel így a mellkas tágul, t térfogata t nő. n A FELSÖ VÉGTAG IZMAI A vállv llöv v izmai: a lapockán, valamint a kulcscsonton erednek, s a felkarcsonton tapadnak. A vállv llízületet letet elölr lről, l, felülr lről és s hátulrh tulról l veszik körül, k s fontos szerepet játszanak j ennek az ízületnek az összetartásában. Deltaizom (m. deltoideus), amely szerepet játszik j a váll v jellegzetes alakjának kialakításában. Alatta bursa subdeltoidea helyezkedik el. Nagy és s kis görgetegizom g (m. teres major et minor) Lapockatövis feletti (m. supraspinatus) és alatti ( m. infraspinatus) Lapocka alatti izom (m. subscapularis) 34

35 A FELSÖ VÉGTAG IZMAI A kar izmai: felkar hajlító izmai elöl l helyezkednek el, s elsősorban sorban a könyk nyökízületet mozgatják. kétfejű felkarizom (m. biceps brachii) m. brachialis m. coracobrachialis. feszítők a felkaron hátul h találhat lhatók. háromfejű felkarizom (m. triceps brachii) 35

36 A FELSÖ VÉGTAG IZMAI Az alkar izmai: a hajlítóizmok a tenyéri oldalon találhat lhatók, s felületes letes és s mély m réteget alkotnak. feszítőizmok a kézhk zháti oldalon találhat lhatók, s ugyancsak két k rétegben helyezkednek el. A két k t izomcsoport feladata a kéz k és s az ujjak mozgatása. Az alkaron elhelyezkedő izmok egy része r alul hosszú ínba megy át, kifut a kézre, k s az ujjperceken tapad. Meghatározott helyeken az inak ínhüvelyben helyezkednek el/ az I és s V. ujjaké kifut a körömpercig/ k 36

37 A FELSÖ VÉGTAG IZMAI A kéz k z izmai: a kézen k három h csoportban rövid r izmok találhat lhatók: a hüvelykph velykpárna izmai= thenar, a tenyér r közép k p izmai =mesothenar= mesothenar, kisujj párna p izmai=hypothenar hypothenar. 37

38 38

39 Az alsó végtag izmai Csípőizmok: Belső csípőizmok a csípőlap lapát t belső felszínén, n, valamint az ágyékcsigolyákon kon erednek, combcsonton tapadnak. m. iliopsoas, m, piriformis m. obturator internus. 39

40 Az alsó végtag izmai Csípőizmok: Külső csípőizmok medencecsont külsk lső felszínén, n, valamint a keresztcsonton erednek, combcsonton tapadnak. nagy farizom (m. gluteus maximus); középső farizom (m. gluteus medius); kis farizom (m. gluteus minimus). 40

41 A comb izmai Feszítőizmok Elöl l találhat lhatók négyfejű comb izom (m. quadriceps femoris) közös ínba megy át, mely a patellán keresztül l a sípcsonton tapad m. sartoriust. Hajlítóizmok Hátul helyezkednek el kétfejű comb izom (m. biceps femoris) m. semitendinosus, m. semimemranosus A comb izmai Közelítőizmai: Belső oldalon helyezkednek el m. adductor magnus,longus, brevis, m. pectineus, m. gracilis A lábszl bszár r izmai Feszítők: Elöl l a sípcsont s és s szárkapocscsont között k a találhat lhatók m. tibialis anterior, Hajlítók: a hátsh tsó oldalon a vannak, két t réteget r alkotnak felületes letes réteg r legjelentősebb izma a háromfejű lábszárizom (m. triceps surae), mely fontos szerepet játszik j a lábszl bszár r jellegzetes alakjának kialakításában (vádli). Az izom alul igen erős ínba megy át (Achilles-ín), amely a sarokcsonton tapad. Szárkapocsi izmok: lábszár r külsk lső oldalán n a találhat lhatók, feladata a lábboltozat l fenntartása. 41

42 42

43 43

44 44