TARTALOM. játékszín NÁNAY ISTVÁN. arcok és maszkok. fórum. színháztörténet. világszínház. drámamelléklet

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I FOLYÓIRAT XIV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM DECEMBER TARTALOM FŐSZERKESZTŐ. B O L D I Z S Á R IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , játékszín NÁNAY ISTVÁN És megkövéredett e népnek szíve..." ( I ) ÉZSlÁS ERZSÉBET Brecht - elidegenítés nélkül (7) KOLTAI TAMÁS Csk éppen... (10) BÉCSY TAMÁS Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: Egy évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: A játék-világ (13) GYÖRGY PÉTER Látvány és színház (19) GABNAI KATALIN Gyerekek színház (22) rcok és mszkok fórum PÁLYI ANDRÁS Pogány Judit szociográfus" (25) DOBÁK LIVIA Sündrtt-sünd-bumm!" (27) Atheneum Nyomd, Budpest Ives mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgti SZILÁDI JÁNOS Töprengés Nemzeti Színházról (29) BÖGEL JÓZSEF Egy mecentúrform mérlege (39) Borítón: Udvros Dorotty (Polly) Nemzeti Színház Héromgrsos operájábn Hátsó borítón: Borovszkij vázlt és díszlete Háromgrsos operához (V. Bzsenov reprodukciój és Iklády László felvételei) színháztörténet KŐHATI ZSOLT Színházművészetünk helye és helyzettudt (41) világszínház NÁNAY ISTVÁN Szófi színházibn (44) drámmelléklet FÁBIÁN LÁSZLÓ: Levéltetvek

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN És megkövéredett e népnek szíve... " A Háromgrsos oper Nemzeti Színházbn A Koldusoper mindenütt biztos siker. Berlinben z 1928-s ősbemuttón éppen úgy z volt, mint negyedszázddl később Berliner Ensemble-bn; Mgyrországon - hol huszonötször muttták be ( Vígszínház már német premier után két évvel, főiskolások háromszor is, közülük z 1958-s vizsg drb máig legjobb elődás volt) - és Szovjetunióbn vgy Amerikábn, hol például z Aln Schneider 1954-ben rendezte New York-i elődás hét év ltt kétezerkétszázszor ment. A drb népszerűségét elsősorbn zenéjének köszönheti, Kurt Weill dlit slágerként fütyülték és dúdolják szerte világon. Az operettszériákt biztosító sikerek gykrn elfeledtetik zt, hogy ez z egyik legfontosbb, színházi gondolkodást lpvetően megváltozttó drbj Brechtnek, ebben testesült meg először mg teljességében z epikus színházi modell. Éppen ezért drb minden újbb bemuttójkor fel kell tenni kérdést: színházi lkotók csupán tisztességes szórkozttást tűzték ki célul, vgy mű komplex megvlósításár törekedtek, zz formális vgy lényegi-e kpcsoltuk Brechthez. Az elidegenítő effektusok teljes válsztékát felsorkozttv is lehet hgyományosn lineáris cselekményű, színészi átélésre épített elődást rendezni Koldusoperából, melybe oly hrmonikusn illeszkednek songok, mint z operettbe betétszámok. S lehet látszólg hűtlenül is hűnek mrdni brechti örökséghez. Hogy mikor melyik típusú elődás születik, zt elsősorbn nem külsőségek, sokt emlegetett V-effektusok hsznált vgy elvetése szbj meg, h-nem z, hogy válllj-e színház z ktulizálást, drb közéletivé hngolását, Brecht drbji kpcsán - s Koldusoper esetében különösen - felmerül mindig z kérdés: vjon kpitlist társdlom osztályviszonyit és osztály-érdekeit feltáró didktikus művek milyen mértékben érvényesíthetők szocilist körülmények között? Érre dilemmár Mihályi Gábor Végjáték című könyvében így válszol: A szocilist országok rendezőinek, h vlóbn kényelmetlen igzságokt hirdető, megbotránkozttni kró, forrdlmár Brecht szellemében kívánják színműveit elődni, meg kell tlálniok drboknk mi vlóságunkhoz szóló mondnivlóját, mely itt is kellő ktulitássl, feszítő erővel bír, mert külön-ben unlomb fulld legtiszteletreméltóbb erőfeszítés is. Minél hívebben követi mi rendező Brecht korbeli rendezői, szerzői utsításit, mennél inkább másolni igyekszik régi ngy elődásokt, nnál inkább teszi ki mgát nnk veszélynek, hogy hűtlenné válik mind-hhoz, mit Brecht korszerű, relist vgy később dilektikus színháznk nevezett. " A Nemzeti Színház Háromgrsos operbemuttój dilektikus színház szellemében készült. Ez z elődás több, mint egy kitűnő produkció. A drbválsztás és vendégrendező meghívás külön-külön is fontos eseménye lenne színházi életünknek, de drb és rendező nemzeti színházi tlálkozás kivételesen jelentőssé vált. Ebben bemuttóbn Nemzeti Színház vezetőinek egyrészt z törekvése fejeződik ki, hogy elkötelezett és legnemesebb értelemben vett szórkoz ttó művekkel szóljon nézőkhöz közös sorskérdéseinkről, másrészt z, hogy színház művészi rcultánk kilkításábn vegyenek részt hzi és nemzetközi színházi é l t kiemelkedő egyéniséi e g. Jurij Petrovigs Ljubimovnál m keresve sem lehetne utentikusbb Brechtrendezőt tlálni; Munkásság kezdettől fogv összefonódott Brecht nevével, Tgnk Színház műsorán több Brechtdrb és Brechti-összeállítás szerepelt, s ngy része volt bbn, hogy Szovjetunióbn sikerül áttörni német kommunist drámíróvl szembeni fenntrtások gátjit. A Koldusoperát tudomásom szerint most rendezte először. Ljubimov elvetette kézenfekvő drbértelmezési lehetőségeket. Nem wgneri opervilág pródiáját hngsúlyozt, de nem engedett z operett vonzásánk sem. Nem z egyéni kisválllkozás és monopoltőke hrcáról szól z elődás, de nem is gengszterizmus m oly időszerű, épp ezért túlontúl is divtos témáját boncolgtj. Nyiltkozt és z elődás tnúság szerint őt z emberi értékek áltlános devlvációj érdekelte. Az, hogy z emberek pillntnyi érdekeiknek megfelelően legszentebb érzelmeiket, hiteiket, szerelmet, brátságot, meggyőződést, tisztességet is elárulják. Mint struccok, h veszély ese- A Háromgrsos oper utóbuszánk utsi (Törőcsik Mri, Moór Mrinn, Ronyecz Mári,Olsvszky Év, Blky Géz és Eperjes Károly)

4 Pechum: Grs Dezső Pechumné: Törőcsik Mri tén fejüket homokb dugják, úgy bújnk el z emberek könnyebben vgy nehezebben megszerzett nygi jvik ingtg bástyái mögé, és nem hjlndók tudomást venni körülöttük zjló élet-ről, még szépségeiről sem, nemhogy konfliktusiról. Egy tárgy metmorfózis Ízig-vérig brechti elődás született Háromgrsos operából. Akár tételesen is kimutthtó, hogy zoknk követelményeknek, melyeket Brecht Megjegyzések Mhgonny városánk, tündöklése és bukás című operához tnulmányábn szín-ház drámi és epikus formáj közötti különbségről tábláztosn felsorol, ez z elődás mindenben megfelel. Ugynkkor rendező nem mrdt hűtlen sját színházi ideáljához sem. Az elődás főszereplője - mint Ljubimov nnyi más produkciójábn - egy többértelmű díszlet. Itt és most ez egy ütött-kopott, piros, emeletes londoni utóbusz. Ez busz félúton londoni Soho és moszkvi Tgnszkj ulic között, megjárv berlini Schiffbuerdmmot is, budpesti Hevesi Sándor téren lerobbnt. Nem olyn, mint mi egyhmr mozgásképes lesz. Az egyik kereke hiányzik, másiknk gumij le-eresztve, z egész téglákkl vn ládúcolv, hogy félre ne billenjen. Be is ren dezkedtek z emberek, átlkították járművet: tetején zenekr fogll helyet, felső emeletén z utc emberei - többek között gengszterek, prostituáltk, hekusok - trtózkodnk, z lsó szint pedig minden lehet: színházi öltöző, lóistálló, szerény körülmények között működő, de nem lebecsülendő befolyássl bíró szervezet központj vgy börtön. A busz blki kiverve, z oldláról pttogzik festék. Minden tenyérnyi szbd helyen képek, felirtok. Az egyik blk ltt Bertolt Brecht képe lát-szik, vezetőfülke üvegén Kurt Weill neve olvshtó, biblii idézetek jól megférnek z utci firkálmányokkl. Angol, német, orosz, mgyr felirtok keverednek ezen z óriási hirdetőtáblán, hogy Európ ezen részén - történelmi és egyéb okokból - gzdságbn, művészetben, gondolkodásbn, nyelvben mindig sok minden összekuszálódott. Ott terpeszkedik ez busz-monstrum flkig lecsupszított színpd közepén, előtte ngy üres tér. A jelenetek jó része mégsem z üres előszínpdon játszódik, hnem sok ember számár szűk, mozdíthttln, életünk számos ellentmondását is jelképező járműben. Ez egyszerre szűkíti és tágítj játéklehetőségeket. Szűkíti, mivel buszbn lezjló jelenetek eleve hngsúlytlnbbk - csk z blkokon keresztül látjuk szereplőket -, mint melyek z előszínpdon zjlnk, s tágítj, mivel busz több önmgánál, sjátos többletjelentést hordoz. A busz utsi-lkói úgy tesznek, minth közlekedési eszköz rendeltetés-szerűen működne. A felvonások kezdetekor, bevezető zenék ltt nem létező fogódzkodókb kpszkodv ringnk előre-hátr színészek; Bicsk Mxi első megjelenésekor úgy ugrik fel lépcsőre, minth egy éppen megállóból kigördülő járművet csípett voln el; Pollytól búcsúzv egy-egy csókért visszfelé futv éri utol gyorsuló járművet. Az öncslás, hldás viszonylgosság mint színpdi metfor foglmzódik itt meg. Mint hogy z is jelképes trtlmú, hogy z emberek mikor próbálják megmozdítni buszt. Mcheth ksztáskor. Ékkor gyürkőzik neki minden-ki, hogy rrébb guríts zsámolyul szolgáló járművet. Félelmetes ez pillnt, mely zt sugllj: kellően előkészített, megdolgozott tömeg minden célr, jór és rosszr egyránt felhsználhtó, csk hecc érdekli, s nem z, mi mögötte vn. A songok és z elidegenítés Brecht drbjibn songoknk drmturgii funkciójuk vn, ezek szkítják

5 meg, értelmezik történetet, ezek hivtottk kiszkítni drb meséjébe felejtkező nézőt kényelmes szemlélő állpotából. Ennek érdekében írt elő szerző oly sok elidegenítő effektust dlok elődásához (függöny előtt, megváltozttott világításbn kell elődni, táblák jelzik dlok címét és tárgyát, zenekr legyen láthtó és így tovább). Ljubimov még Brechtnél is fontosbb szerepet szán songoknk, melyek z előszínpdon hngznk el, térben tehát igen hngsúlyossá válnk. Ugynkkor nem hsznál táblákt és külön song-fényt (kivéve finálékt!), Más eszközök-kel éri el ugynzt htást, mit Brecht szándék szerint tábláknk kellene ki-váltniuk. A dlokt kifestett rccl dják elő színészek. songok előtt jelenet közben sminkelni kezdenek, ebben vgy zok segítenek nekik, kik múgy is prtnereik jelenetben, vgy zok, kik éppen feldt nélkül vnnk, és készen-létben ülnek buszbn. A dlok után természetesen le kell sminkelni; z elő-dás végére színpd tele vn elhsznált ppírzsebkendővel. Csk két erőteljes fekete vonás szem fölött, sárg pötty z orcán, piros csík száj körül -- s megváltozik színész lénye. A dlok ltt busz lsó és felső szintjén szereplők z blkokb ülve figyelik társukt, zz nézővé válnk mguk is, ezzel is hngsúlyozv, hogy dlok z elődáson belüli produkciók. A dlok címét vásári énekes mondj be, kinek szerepe drbhoz képest jócskán megnőtt. O fféle játék-mester, nrrátor, ki hol busz első sár-hányóján kuporog, hol tetőn, zene-kr mellett lógázz lábát, mikor holdról énekelnek, egy zöld fénnyel meg-világított csörgődobot trt fel, h csőre vn szükség, fentről egy locsolóknnából vizet permetez szereplőkre, h lssul z elődás, hngos Tempó, tempó! " kiáltássl nógtj társit. Leginkább ez figur hngsúlyozz színház színház voltát, hiszen ő ezt folymtosn teheti. De z, hogy z egész elő-dás ltt jelen vn minden szereplő buszbn - - még kkor is, h csk egy fél-felvonásnyi szerepe vn vlkinek -, hogy minden szükséges előkészületet, átöltözést nézők szeme láttár buszbn végeznek el, szintén ezt htást erősíti. Az elidegenítés tehát több rétegűbb, mint Brechtnél, s egyben árnyltbb is. Az például, hogy egyetlen tábl funkció-j több effektus között oszlik meg (ki- festés, vásári énekes, többi színész jelenléte stb.) lehetőséget d rendezőnek rr, hogy hol ezt, hol zt megoldást erősítse fel, így különböző módon nyomtékosíthtj dlokt. A Strici-dl közben például z emeleti blkokbn fekete lsóneműs női hátsók ringás, máskor párocskák, különböző szerelmeskedő pózokbn dnk hngsúlyt songoknk. A szexuális nyomorúságról szóló dlt Pechumné és Kocsm Jenny dj elő, míg hrmdik szereplőnek közéjük áll gitáros vásári énekes, kit z egyik nyáskodv, másik közönségesen becézget. Az énekes dl végén több mint kétértelmű mozdulttl egy mustárb mártott virslit dug Jenny szájáb, mjd mrdékot jóízűen befltozz. Hogy még mindig tábláknál mrdjunk, ezek funkciój nem veszett ki teljesen, de ironikusbbá vált. A jeleneteket jelző táblák szerepét különböző - fel-irtos vgy nélküli - tárgyk vették át. A színpd jobb portáljához Plly-Mxi jeleneteknél egy Esküvő-felirtos fehér menysszonyi ruhát ksztnk. Pechumék üzletét egy férfiöltöny, nyilvánosházt egy lvór közepébe helyezett piros lámp, börtönt rbruh jelzi. S egy ABC-bevásárlókosárb jeleneteknek vgy dloknk megfelelő kellék " is kerül: bilincs, egy drb nyers hús, ugynez kisütve és így tovább. Az előszínpd terét három mozgthtó, molyn útelzáró terelő korláttl lehet osztni,, lehtárolni. Vgy ring-szerű négyszöget hsítnk ki velük z előszínpd közepén, vgy nézőtér irányáb egymássl párhuzmosn állítják fel őket. Az így kilkult terek semmiféle konkrét helyszínt nem jelölnek, csupán segítséget nyújtnk szereplők viszonyink térbeli érzékeltetéséhez. S mivel brechti színház egyik lényeges fogás " közvetlen kpcsolttrtás nézővel, gykrn játék, de dlok mindenképpen kifelé, közönség felé szólnk. A pár-huzmosn elhelyezett korlátok eleve ezt z irányt szbják meg, ugynkkor szereplőket elválsztják egymástól, hisz ezekben szituációkbn úgy sincs közöttük vlódi színpdi kpcsolt. De négyszögben elhelyezett korlátoknk is szerepük vn. Az Agyú-dl ltt zene ritmusár előre-hátr lendíti Bicsk Mxi és Tigris Brown közönséggel szemben levő középső korlátot, s z egyre erősödő mozdultok egy-re hngosbb; végül lig elviselhető erejű csttnásikt okoznk. Dolly úgy énekli klózok szeretőjéről szóló blldáját, hogy megdöntött korlátot egy ujjl trtj egyensúlybn, de dl befejezésekor elengedi, s z htlms robjjl cspódik földre. A példák sorol-htók, mindem egyes dlnál másképpen funkcionál ugynz térform. Bicsk Mxi és Tigris Brown z Ágyú-dlt éneklik (Újlki Dénes és Gelley Kornél)

6 Ki kivel áll szemben? Az előszínpdon zonbn nemcsk songok hngznk el, hnem ott játszódnk Pechumék jelenetei, míg Bicsk Mxiéi buszbn. A drb két szál között így kifejezett hngsúlyeltolódás drb értelmezési kulcs. Ljubimov élesen szétválsztj Bicsk Mxi egyéni, nrchist színezetű és Pechum szervezett, állmi" keretek között működő gengszterizmusát. A szöveggondozáson felül - minimális húzás, z irodlmi szöveget helyenként erőteljesen vásáribbá, drsztikusbbá hngolták, címet z eredetire változttták vissz - leginkább Bicsk Mxi szövegébe nyúlt bele rendező. Méghozzá úgy, hogy elhgyott minden olyn kitételt, mely rr utl, hogy Mxi kedvező esetben felhgyn mesterségével" vgy bnkszkmábn helyezkedne el, hogy pihenésre, békés élet-re vágyik, de zokt kijelentéseket is, melyekben bnd likvidálásár szólítj fel Pollyt. Ljubimov egyértelművé teszi: terroristák ősének tekinthető Bicsk Mxik nem kerülhetnek bnkszkmáb, ne-kik meg kell mrdniuk sját, kijelölt, esetenként luxust sem nélkülöző köreikben. Az sem kétséges, hogy egy Bicsk Mxi helyében mindig ott kell állni következő, soros gengszternek, Pollynk vgy Leprás Mátyásnk. A modern társdlmkbn z egyéni kcióknk rég befellegzett, mindent szervezetek trtnk kezükben, legyen z politik, ipr vgy szociális gondoskodás. Bicsk Mxink hj szál sem görbülne meg, h nem krn házsság révén szervezethez kerülni. Hiszen Pechumnek szüksége vn Bicsk Mxik kel-tette félelemre, ez nyitj meg számár részvét kpuit is. Ugynkkor Pechum nemcsk Mxiékt trtj mrkábn, hnem rendőrséget, Tigris Brownt is. Ezt fejezi ki térbeli hngsúlykülönbség. Ezért lkul úgy játék képe, hogy míg z első felvonás szinte teljes egésze buszbn játszódik, hrmdik csknem végig z előszínpdon, nnk megfelelően, hogy z első felvonás főszereplője csúcsr jutott Bicsk Mxi, míg hrmdiké legyőzhetetlen Pechum. S hogy brechti prbolából vlódi, mi ktulitásokr rímelő drám fejlődik ki, úgy lesz egyre kevesebb dlok ltti sminkelés, mígnem hrmdik felvonásbn el is mrd (ebben nyilván z is közrejátszik, hogy ekkorr úgy felgyorsul-nk z események, hogy minden kifestéssel csk leálln játék). Ebben z értelmezésben semmi erőltetett ktulizálás nincsen, mégis z erővonlk pontos megrjzolásávl megteremti zt z sszociációs lpot, melyről kiindulv eljutht néző mi világeseményekig. Ehhez hsonló finom ktulizálások-r más péld is vn. Az egyik leggykrbbn hsznált kellék fémhálóból készült bevásárlókosár. Többnyire áruvl megrkottn hsználják (még közönség is kp trtlmából), de Mxi és busz emeletén ülők rc elé rkv börtönszituációt jelzi. Nem kerül túlzott fejtörésbe, hogy két helyzetet gondoltbn összekpcsoljuk, s fogysztói lét rbság jusson eszünkbe. Énnél összetettebb z z sszociációs rendszer, mely lengyelországi eseményekre utl, s mely elsősorbn gondolkodási sztereotipiáinkt fricskázz meg. A koldusok között legkövérebb hsár vn írv: Strjk, s bndtgok olvssák Trybun Ludut. A színpdi jelenségeket és np mint np olvshtó, hllhtó, láthtó információkt nézőnek kell összekpcsolni, és eltűnődnie: lssn belénk rögzült képre nem rkódott-e túl sok előítélet, sblonkövetkeztetés? A színészek színház Bár miről eddig beszéltem, z mindenekelőtt látvány és z értelmezés körébe trtozik, ezt z elődást nem hozhtt létre egyedül rendező és díszlettervező, Dvid Borovszkij. Minden igzi rendezői színház, így Ljubimové is, elsősorbn színész színház. Az utóbbi időben kezd megszokottá válni, hogy Nemzeti Színház elődásin rend-re kitűnő színészi lkítások születnek. Most is egységesen mgs színvonlú színészi munk jellemzi bemuttót. S ez ebben z esetben nem is lehet más-ként. Az színházideál, melyet Ljubimov képvisel, csk kitűnő színészek csptmunkájár épülhet. Az együttes játék erősségét és szervezettségét muttj, hogy ngyszámú csoportos szereplő éppen úgy, mint főbb szerepek lkítói fegyelmezetten és pontosn dolgoznk, s mi ennél is több, egymás iránti érdeklődéssel. Összehsonlíthttlnul kevesebb unott, érdektelen, utálkozó pillntássl lehet itt tlálkozni, mint z ennél sokkl kevésbé megterhelő, z állndó színpdi jelenlétet nem igénylő produkciókbn. H semmi más értéke nem lenne ennek z elődásnk, mint z egymásr utlt intenzív színészi munk létrejötte, kkor is hlltlnul fontos és előremuttó válllkozásnk kellene tekinteni H á - rmgrsos operát. De ennél természetesen sokkl több történt. Megvlósult z, mi hzi Brecht-bemuttókon ritkán: színészi munkábn megjelent z kettősség, mi színészi elidegenítés lpj. A színésznek meg kell teremtenie distnciát önmg és szerep között, kritikáját kell dni szerepnek, egyszerre kell kívülről és belülről ábrázolni figuráját. Ennek kilkítását rendező többféleképpen segítette elő. Az, hogy színészek buszból mint öltözőből indíthtták jelenetüket, megmuttj civil énjüket és zt váltást és folymtot, hogy belépnek szerepükbe. A jelenetek szövege ltt történő sminkelés mint színész mindennpos mgán-emberi tevékenysége vn beleágyzv szereplő cselekvéseibe, így kifestés, illetve lesminkelés két személy zonos cselekvéseként foghtó fel, összekötő kpocs színész és szerep között. Brecht zt tnácsolt színészeinek, hogy kettős énjük kilkítás érdekében úgy tnulják szerepüket, hogy szövegük-kel együtt z instrukciókt is mondják. A kétféle szöveg kétféle interpretálást igényel, és ebből utomtikusn kilkul kétféle mgtrtás, z átélő és kommentáló, kívülálló. Ljubimov egy-két helyen beépítette z instrukciókt z elődásb. Ezeket főleg vásári énekes, illetve z elődás drmturgii fordulópontján, királynő lovs hírnökének érkezésekor Pechum mondj el (mikor megjelenik vlódi lovon futár, és Brown felolvss királynő kegyelmi htároztát, Pechum megksztj z ünnepi szónokltot - ezzel is megtörve boldog vég ndlító vrázsát -, és Brechtnek z élő ló szerepeltetéséről 1933-bn írt elmélkedésének egy psszusát olvss fel). A legnehezebb színészi feldt Újlki Dénesé. Ovele történnek z események, nál fenyeget leginkább veszélye nnk, hogy folymtábn, fejlődésében ábrázolj figurát. Újlki elkerülte szerep minden cspdáját. Nyers, erőszkos, glszékesztyűben is közönséges, lpjábn véve kisstílű gengszter z ő Bicsk Mxij. Ngyon jól énekel, mgbiztos, lendületes és - h szbd ezt jelzőt egy durv figur esetében hsznál-ni - elegáns színpdi jelenléte. Nem látványos megoldásokkl dolgozik, váltási lig észrevehetően finomk, még-is kifejezők. Égységes, erőteljes figurát állít színpdr.

7 ,Szép volt bizony, régi szép idő..." Bicsk Mxi (Újlki Dénes) és Kocsm Jenny (Ronyecz Mári) Polly z esküvőn (Udvros Dorotty) Abbn, hogy Ljubimov elődásábn Pechum lett z bszolút főszereplő, része vn nnk is, hogy Grs Dezső játssz szerepet. Grs bemuttj, hogyn kell Brechtet játszni brechti dogmák nélkül. Félelmetesen nevetséges és nevetségesen félelmetes ez Pechum. Ezer pró, önálló, regisztrálhtó fintor, mozdult, hngsúly, szoktlnul kitrtott szünet összessége figur, s ennél lényegesen több. A tökéletesen felépített jelenetben elég egy kis színészi jel, és megváltozik z egész értelme, le-lepleződik szituáció vlódi trtlm, prtner viselkedésének hmisság. Ahogy z ksztás ötletétől megmámorosodv részeges feleségéhez rohn, átöleli és visszhőköl nnk lkoholtól bűzlő leheletétől, z két ember kpcsoltánk minden nyomorúságáról beszél. A legngyszerűbb kkor, mikor Pechum szerepében egy Chplin ihlette clownt is eljátszik. Azokbn jelenetekben él ezzel, mikor Tigris Brownnl kerül szembe. A második felvonásbn, mikor Pechum megtudj, hogy Bicsk Mxi megszökött börtönből, egy példbeszéddel finomn megfenyegeti nyomorékok felvonulásávl megzsrol-j Brownt. A rendőrfelügyelő korlátok és busz áltl htárolt négyzetben áll, körülötte játszik Grs. Kezdetben Chplin-utánztot mutt be, mjd minth dlr sminkelne, kis bjuszt fest, h-ját előresimítj: Diktátor Hitlerévé válik. A bjuszfestést ujjávl szélesre húzz, megváltozttj testtrtását, és Sztálin áll előttünk. Eközben végig meg-trtj chplini lpmgtrtást, sőt ezt is megmegszkítj, hogy egy-egy mi politiki utlássl tegye érthetővé nehéz felfogású Brownnk példbeszédet. A többszörös szerepváltás prádé-j ez muttvány, egyszerre vn jelen Grs, színész, Pechum, z lpfigur, chplini clown, illetve z áltl fel-idézett történelmi személyek. Ettől sokrétegűségtől válik elfogdhtóvá és elgondolkodttóvá példbeszéd történelmiesítése. A hrmdik felvonásbn mindenre elszánt rendőrfőnök mgbiztosn lép Pechum elé, átnéz rjt és kidj prncsot: Verjék le klpot fejéről! " Smith, rendőr hiáb próbálkozik újr meg újr, klp behúzott nykú Pechum fején mrd, végül Grs hjítj el egy kecses mozdulttl. Ám mikor meghllj, mire készül rendőrség, már ő kerül Brownnl szemben fölény-be. Klpj után megy, s odguggol rendőrfőnök mellé, ki hevesen gesztikulálv Pechum fejét veri. Grs ki-szól z ügyelőnek, egy kisszéket kér, s először zt teszi feje fölé, ezen kopog-nk Brown ütései. Aztán, mikor rendőrfőnök,lecsillpodik, rákuporodik székre - ismét egy chplini kép! -, és belefog egy rendőrviccbe. A poénon oly jól szórkozik, hogy legurul földre, ott hjtogtj: rendőrre mutogtv Kndelláber, kndelláber". Aztán hirtelen elkomolyodik. Mit játszunk? J, Háromgrsos operát!-kérdéssel-felkiáltássl visszáll játékb. Az epizód rögtönzésnek ht, holott ngyon pontosn kiszámított és kidolgozott betétszám, melyre rendezőnek és színésznek zért vn szüksége, hogy z egyetlen olyn jelenetet, mely nem z epikus drám sjátossági szerint vn felépítve, megtörjék. Hogy mi különbség rögtönzés és rögtönzésnek htó jelenet között, rr éppen ebben z epizódbn egy jelentéktelennek tűnő színészi mozdult világítht rá. Az egyik elő-dáson kis sámlin ülve Grs észrevette, hogy előtte vgy másfél méterre egy szög nincs beverve pdlób. A jelenet közben csk színész szeme villnásából lehetett észrevenni, vlmi egy pillntr kizökkentette játékból. De mielőtt székecskét visszlódított voln z ügyelőnek, még beverte vele szöget. Ez kitérő szervesen, többi színészi eszköztől szétválszthttlnul illeszkedett játék egészébe. Grs Dezső clownálrc mögött muttt meg Pechumok megfoghtt-

8 Mxi (Újlki Dénes) Smith rendőrrel (Káty Endre) börtönben (Iklády László felvételei) lnságát, kiismerhetetlenségét, kenetes álszentségét és számító könyörtelenségét. Végső soron Pechum áltl megtestesített szervezetek igzi természetét, társdlmi veszélyességét. Grsnk méltó társ Törőcsik Mri Pechumné szerepében. Ok ketten: egy mesteriskol tnári. Nem először játsznk együtt, ismerik egymás rekcióit, építenek is erre. Pechumné lptuljdonság részegesség és mérhetetlen, but gonoszság. A figur lpmgtrtásánk csk vázát építette fel Törőcsik Mri, s elődásonként másként, pró nünszokbn eltérő módon tölti ki, dúsítj föl ezt keretet. Attól, hogy hol ez, hol z pillnt válik hngsúlyosbbá, tlán z ő lkítás ht legimproviztívbbnk. Olyn teste, minth nem lenne ben-ne csont; mint colstok, állndón öszszecsuklik - így fejezi ki színésznő Pechumné lkoholtól fizikilg szétesett voltát. Törőcsik nem vlhová megy, hnem vlmi megmgyrázhttln módon odér. Ám egy pillnt ltt vált, és legközönségesebb hngon üvölt lányávl. A songok ltt koreogrfált külön életet él bl iáb. Amikor szexuális szolgságról dlol, kibújttj lábát ppucsából, lssn, kecses ívben, kcérn felemeli, lábfeje érzéki hullámmozgás közben lábujjit szétfeszíti, mjd hirtelen összezárj, s stróf végén elégedetten visszdugj lábát ppucsb. Alig néhány mozdult, s z egy helyben álló színésznő feltárj figurájánk lényegét. Törőcsik Mri mozdulti áltlábn sokkl visszfogottbbk, tkrékosbbk, mint többiekéi. A felvonásfinálék táncibn érhető ez leginkább tetten, mikor legtöbben vehemens mozdultokkl hjtják végre koreográfus utsításit. Vnnk, kik csk mrkírozzák mozgást, és ott vn Törőcsik, kinek lig mozdul krj, lig lép, szinte egy helyben állv, testsúlyánk áthelyezésével jelzi táncot. Ám ebben z lig-mozdultbn ugynkkor vgy még ngyobb belső lendület, szinte mozdultln formát szétrobbntó indult vn. Úgy tűnik, ő sugározz zt z erőt, mely többieket mozgásb hozz. Udvros Dorotty Mxihoz, Pechumékhoz hsonló főszereppé emelte Pollyt. Kitűnően énekel, táncol, ngyszerűen érzi brechti játék lényegét, és érti Ljubimov színpdi nyelvét. De ez csk z lp. Udvros Pollyj nem egy szerelmes but leányzó, nem Mxi elvesztése következtében válik üzletsszonnyá. Neki vérében vn z üzleti szellem, olyn szenvtelenül megy bele házsságb, minth pj tnácsár egy üzletet venne át, Pechum-cég újbb gengszter-leányvállltát kebelezné be. Udvros hlltlnul kemény, hideg és számító Pollyt formál. Klózdl nemcsk önmgábn félelmetes, hnem előre jelzi zt, hogy ez Polly, h kell, Jennyvé tud válni: Mxit eláruló Kocsm Jennyvé vgy Mxi elvesztésénél z üzletet előbbre trtó Klóz Jennyvé. A drmturgii megfontolásokból már kitűnt, hogy Tigris Borwnnk ebben z elődásbn szokottnál is fontosbb szerepe vn. Gelley Kornél - hogy z elmúlt néhány évben mindig - most is, kitűnő figurát teremtett. Olyn rendőrfőnököt állít elénk, kit csk z uniformis tesz zzá, ki. Rá ztán igzán nem illik tigris " állndó jelző, hiszen ő vlójábn egy korlátolt, tehetetlenkedő ember. Gelley kétféleképpen leplezi le Tigris Brownt; egyrészt illusztrálássl, másrészt egy szokássá vált kis mondtocskávl. Amikor például Bicsk Mxi börtönben ról beszél, késleltetve muttj meg zokt tuljdonságit, mikről szó vn (h Mxi zt mondj: és keservesen sírt", kkor Gelley sírást spáttel, rángtózó testmozdultokkl nyomtékosítj). Gelley ngy ötlete zonbn n, j!" kifejezés, mit kár dicsérik, kár fenyegetik, kár mgyráznk neki, beszúr mg és mások mondókájáb. Ez n, j!" fejezi ki legjobbn Brown felfuvlkodottságát és ngyképűségbe burkolt tudtlnságát. A játék irányításánk feldt Dörner Györgyre hárul. Az elődás htásrendszerének leíráskor már szóltm zokról feldtokról, melyeket Dörnernek kell elvégeznie. Ebből is láthtó, vásári énekes nem igzi szereplehetőség, inkább rendező személyes képviselője. Ő z, ki mint színész leginkább mgánszemélyként vehet részt játékbn. Dörner nemcsk Bicsk Mxi drbkezdő dlát énekli kitűnően, hnem szerves része játékoknk, motorj z elődás-nk, élő kpcsoltot teremt színpd és nézőtér között. Kedvesen gresszív játék irányítójként és z elődás ritmusánk őrzőjeként. A kisebb szerepek lkítói közül meg kell említeni Ronyecz Mári sok mindent megélt, kiábrándult és bölcs Kocsm Jennyjét, Blky Géz feminin Zsebes Jkbját és Vjd László but Leprás Mátyását (kettejük újságolvsás mögé bújttott egykedvű árulás z elődás egyik legjobb villnásnyi jelenete!) és Olsvszky Év ridt, kiszolgálttott öreg prostituáltját. Ljubimov szigorún rgszkodott Brecht-drbhoz, kivéve felvonások befejezését. Amikor elhngznk háromgrsos finálék, mi, utci ruhábn öreg emberek és sszonyok jönnek színpdr. A fény lecsökken, és zenekrbn egy hegedűn egy Hándel-dllm szóll meg. Az öregek reszkető, el-elcsukló hngon néhány megrendítő mondtot mondnk el Bibliából. Sokszoros áttételekkel és utlásokkl teli megoldás ez. Pechum biblii idézeteket hsznál fel z emberi részvét kicsikrásár, tehát Bibli szövege mnipuláció forrás és eszköze lett. Ugynkkor z öregek áltl elmondott biblii idézetek (kár Mózes könyvéből, Krónikák könyvéből vgy Máté evn-

9 géliumából vlók), éppen igzságukkl és tisztságukkl htnk. Természetesen nem Biblián vn hngsúly, hnem áltlábn z eszmén! Brecht művének őse, Gy The Beggr ' s Operj elsősorbn zeneileg, de történetében is Hndel ortóriumink pródiáj volt. Most viszont Ljubimov záró biblii részeknél vissztér többszörösen prodizált, de szépségében, művészi-emberi trtlmábn változtlnul érvényes eredetihez, Hndel - zenéhez. Így z feszültség, mi cselekmény és songok között kilkul, meg-tetéződik ezzel felvonászáró ellen-ponttl is. Az lpjábn véve komikusr hngolt játék tehát mindig elkomorul. A hrmdik felvonást kettős lezárás fejezi be. A ht öregember zsolozmázás után színpd elején ülő színészek lssn, szomorún, félig mguknk, félig nekünk mondják el Hegyi beszéd né-hány mondtát zokról, kik látván nem látnk, hllván nem hllnk, s zokról, kik nem értik vgy nem krják érteni, mi körülöttük történik. Bertoll Brecht: Háromgrsos oper (Koldusoper) (Nemzeti Színház) Zenéjét szerezte: Kurt Weill. Diszlettervező: Dvid Borovszkij m. v. Jelmeztervező: Vágó Nel l y. Szcenikus: Bkó József. Zenei vezető: Simon Zoltán. A dlszövegeket fordított: Blum Tmás. Drmturg: Bereczky Erzsébet. A rendező munktárs: Ttár Eszter. Koreográfi: Lothr Hnff és Ev Reinthller m. v. Rendezte: Jurij Ljubimov m. v. Szereplők: Újlki Dénes, Grs Dezső m. v., Törőcsik Mri m. v., Udvros Dorotty, Gelley Kornél, Moór Mrinn, Ronvecz Mári, Káty Endre, Kun Vilmos, Helyey László, Dörner György, Vjd László, Blky Géz, Eperjes Károly, Bubik István, Hollósi Frigyes, Pthó István, Izsóf Vilmos, Olsvszky Év. ÉZSIÁS ERZSÉBET Brecht - elidegenités nélkül A Koldusoper Szolnokon Az expresszionist drám - mint köztudott - szkít nturizmus hgyományos színházfelfogásávl. Á színpd nem szob" többé, melynek hiányzó negyedik flán betekinthet közönség, hnem emelvény, szószék, honnn példáztot hllht ngyérdemű. Mindez megkdályozz beleélés-átélés hgyományos élményét - z expresszionist színház, nem vonj bűvkörébe nézőt, hnem eltávolítj, elidegeníti. Ez brechti V-effektus lényege. Kétségtelen, hogy ez szemlélet htott legtermékenyítőbben XX. százdi drám történetére. Brecht z, ki vlór váltott z expresszionizmus füstbe ment álmát: z évszázdos hgyományokon kilkult európi drám felváltását egy gyökeresen és rdikálisn újfjt drámtípussl, melyről joggl mondhtó el, hogy új korszkot nyitott drámtörténetben ". (l llász Élőd: A német irodlom története.) Brecht vlmennyi műve morális példázt világ átlkíthtóságáról. Az elidegenítéssel z célj, hogy állásfogllásr kényszerítse nézőt. A brechti színház Egri Kti (Polly) és Kern András (Bicsk Mxi) szolnoki Koldusoperábn ezért mindig politizáló. Minden rendező kkor játszott Brechtet, h vlmilyen ktuális mondnivlój volt vele. Ilye-nek voltk Mjor Brecht-rendezései és közelmúltbn Ljubimov Háromgrsos operáj Nemzeti Színházbn. És ezért válsztott Koldusoperát második színpdi rendezéséül Sándor Pál is Szolnokon. A Dreigroschenoper z egyik legnépszerűbb Brecht-mű. (Szolnokon Blwn Tmás fordításábn játsszák.) Vn regény-, drb- és filmváltozt. Alpj - mint szerző számos drbj esetében - egy ősmű: John Gy The Beggr ' s Operj, ez XVIII. százdi ngol sztír. Brecht változtánk egyenértékű lkotóeleme zene: Kurt Weill ngyszerű songji méltán tették világhírűvé ezt z operát ". Á songok önmgukbn is kerek, előd-htó, középkori vásári énekek stílusár emlékeztető blldák. Elődásmódjuk rendezői-színészi szándéktól függően különböző. A szolnoki elődás egyik legfőbb erőssége, hogy songok nem betétszámokként, hngznk el, hnem olyn szervesen illeszkednek játékb, mint egy vlódi operelődásbn. Miről is szól Koldusoper példázt? Elsősorbn pénzről, pénz utáni hjsz módoztiról. E tevékenység rokonítj z üzletembert és gengszterfőnököt. Az egyik Jonthn Jeremih Pecock - polgár, köztiszteletben álló cég, Koldusbrát" tuljdonos, ki z

10 Á Pecock- házspár: Mrgitti Ági és Kristóf Tibor ( Szoboszli Gá bor fel vé t el e í ) emberi szánlomból kovácsol jövedelmező iprt mgánk. A másik - Bicsk Mxi - profi bűnöző, többrendbeli betörés és gyilkosság tettese, ki elveszi társdlomtól zt, mire éppen szüksége vn. A szolnoki Pecock Kristóf Tibor lkításábn szenvtelen gzember. Elszántn és következetesen képviseli zt társdlmt, melynek érdekei z övével közösek: profitszerzés. E cél érdekében semmilyen eszköztől sem rid vissz, mgát rendőrfőnököt is megfélemlíti. Pecock és Tigris Brown jelenete szolnoki elődásbn kulcspont: htlmon levők fognk össze társdlmon kívüli Bicsk Mxi ellen. Közös jelenetük rr is péld, mennyire szövegértelmező legpróbb játék is Sándor Pál rendezésében. Pecock Ninive rendőrkpitányánk esetével példálózik - kit Semirmis királynő kígyóvl büntetett -, közben egyenletesen msszírozz Brown fejét, minth csk jól belé krná vésni hllottkt. Ezzel művelettel sikerül elkennie fekete szemfestéket rendőrfőnök rcán, ki így feketebáránnyá" változik fehér rcú szereplők között: ő lesz bűn-bk, h Bicsk Mxi nem kerül kézre. Ngy Zoltán külső dottsági meghtározzák Tigris Brown-lkítását. Két méter mgs, válls, szó szoros értelmében htlms jelenség. Hozzá képest Bicsk Mxit lkító Kern András törékeny lktú. Ezt kontrsztot rendezés erőteljesen ki is hsználj. Hol humorforrásként, például záróképben, hol Brown ölbe kpj Mxit, mint hepiendes filmek szerelmi ngyjelenetében szokás. Hol pedig gondolti trtlmk közvetítésé-re, mint z esküvői jelenetben: Tigris Brown keblére öleli Mxit, ki szinte derekáig ér. (Így összefonódv ének-lik el z Agyú-dlt.) Kern mindvégig felnéz Ngyr - nem tehet mást, hiszen színész több fejjel mgsbb nál. Ebből kényszerből születik z lélek-tni helyzet, hogy érezzük: Mxi nem bízik igzán Brownbn. Kern hol ngy-szájún és fölényesen hivtkozik régi brátságukr és közös üzleteikre, hol félén-ken és bizonyságot várv les föl Ngy Zoltánr. Ez motívum nemcsk kettőjük viszonyát árnylj, hnem előrevetíti Tigris Brown árulását is. A rendőrkpitány ugynis nem z lágyszívű jó brát, ki sírv fkd Mxi elfogtásán (hogy Nemzeti Színházbn Gelley Kornél játszott), hnem megvesztegethető, számító gzember, ki mindig sikerrel, hszonnl szolidáris. Abbn pillntbn, hogy Mxink befellegzett, ő Pecock pártjár áll, kitől z újbb hsznot reméli. (Könnyei ezért, h vnnk is, hzugok és hmisk, búcsúj volt brátjától puszt formlitás.) Pecock és Tigris Brown második összecspás pontosn érzékelteti ezt z átpártolást. A jelenet-nek remek íve vn, hiszen zzl indul, hogy rendőrfőnök letrtózttj kolduskirályt. Pecock zonbn megzsrolj ellenfelét, és Brownnk nincs más válsztás: rendőröket kell küldenie Mxiért. Ezt már derűs kávézgtás köz-ben beszélik meg - bögrék úgy koccnnk össze, mint Pecockné vcogó fogi -, és jelenet vége érzékeny búcsú: testvéri csók és ölelés két szövetséges között. Sándor Pál értelmezésében Tigris Brown főszereplővé válik Bicsk Mxi és Pecock mellett. A htlom képviselője ő, z bszolút nyertes kettőjük összecspásábn. A kpitlist társdlombn polgár és bűnöző között nincs különbség, z üzleti élet és z lvilág eszközei zonosk - mondj Brecht. Bűnöző és bűnüldöző között sincs különbség, htlom eszközei is tisztességtelenek - sugllj szolnoki elődás. Minden Koldusoper-rendezés kulcsjelenetei finálék. (Így volt ez Ljubimovnál is, hol szinte biblikus kicsengést nyertek felvonásvégek, sőt z elődás egésze is.) Sándor Pál finálébeállítási kemények, zjosk, provoktívk. Az első felvonás végén htlms piros trnszprenst emelnek mgsb szereplők, rjt brechti mondt: Hogyh minden így mrd, z ember végül megrohd." (Ebből trnszprensből gyúrnk mjd kordont kivégzési jelenetben.) A második koldusfinálér börtönben

11 kerül sor, vlmennyi szereplő részt vesz benne rbruhásn. A feltett kezű tömeg rról énekel, hogy megélni tiszt kézzel nem lehet". Á zárójelenet képileg is ngyszbású. Mxit megmenti királynő kegye, brechti példázt zonbn nem voln teljes Pecock mondt nélkül: A király lovs futárji ngyon ritkán jönnek meg olynkor, mikor megrugdosottk rúgják fel törvényt. Ezért nem is szbdn vétket túlságosn üldözni. " A finálét láthttln mennyei kórus " énekli, ezen szereplők meglepődnek, bbhgyják z éneket, és elkezdenek felfelé figyelni. Közben sjátos pntomimjátékkl lkzttá szerveződnek: utolsó képünk z elődásról gúlává dermedt sok kifestett, rémült és csodálkozó rc. Filmbe illő látványos csoportkép. Kétségtelen, hogy szolnoki elődásnk számos ilyen filmes ihletésű pillnt vn. Az, hogy Sándor Pál filmrendezői gykorltánk számos törekvését átvitte színpdr, nem rontj, hnem emeli szolnoki Koldusoper értékét. Egy profi színházi elődás lett gzdgbb rendező filmes tpsztltivl. Melyek ezek? Elsősorbn fényeffektusok gykori és funkcionális lklmzás. Erre nnál is inkább szükség vn, mert z elődás díszlete rendkívül puritán, csknem üres színpdon egyetlen elem segítségével váltkoznk helyszínek. A kimerevített fémháló - Antl Csb ötletes díszlete - egyszerre mennyezet, üzlet, ágy és legfőképpen börtön. A díszlet rácsjellege lpvetően dominál z elődásbn. Ugynilyen funkcionálisk ruhák is - Szkács Györgyi tervei-, melyek kellően hrsányk és krikturisztikusk. A fényeffektusok váltkozv keltenek kemény és lágy htásokt. Á bordélyházbn például vörös fény dominál, Polly egyik songjánál sárg fényben áll, miközben bndtgokt egy-egy reflektor pásztázz - ettől A klózok szere-tője című blld drámi láfestést kp. A rendezés legngyobb ötlete némfilmes technik lklmzás, mi z elődás groteszk-ironikus hngvételét erősíti. Ilyen z esküvői jelenet megoldás. Színpdi kivitelezése tökéletes, noh ez technik szereplőktől egészen sjátos mozgásvriációkt igényel. Ebben különösen Egri Kti remekel, kinek szemrebbenései, torz fintori, szögletes járás hitelesen idézik ném-film kezdetleges mozgását. A másik ilyen jelenet két feleség, Polly és Lucy összecspás, mely z elődás egyik csúcspontj. A két színésznő játékát burleszk legjobb hgyományi jellemzik. Az egész jelenet chplini ihletésű: Lucy lábvizét vetélytársnője nykáb zúdít-j, Polly viszont egy felrobbnó gyufávl áll bosszút, mitől másiknk kormos lesz képe. Repülnek tárgyk, és rgdós ételeket egymásr mázolják - így zjlik nőstényháború. Tkács Ktlin ezzel Lucy-lkítássl végérvényesen kinőtte nivszerepkört, melybe évek ót besktulyázták. És ezzel minth görcseitgátlásit is levetette voln, soh ilyen elemében nem volt még. Egri Kti z elődás egyik meglepetése: kész, kiforrott színészegyéniség. Pollyj nem szelíd, elcsábított lány, hnem férfis, rámenős, kemény, erőszkos üzletsszony, ki Mxi és pénz közül z Mxi (Kern András) bör tönben (Kádár Kt felv.) utóbbit válsztj. Ezért minden mozdult szerepjátszás, végső búcsú pillntábn már gzdg özvegy pózábn tetszeleg. Rendkívüli drámi érzékkel dj elő songokt: kellően érzelmes, erotikus, pikáns és komikus - hogy dlok megkívánják. Brecht zt írj színész munkájáról, hogy nem z átlényegülés, hnem z ábrázolás feldt. Ő nem Ler, nem Hrpgon és nem Svejk, ő megmuttj ezeket z embereket. " Másutt pedig ilyen instrukciókt d: A színésznek úgy kell játszni, hogy közönség z ő sját művészetét is, zt módot, hogy techniki eszközeinek birtokábn vn, könnyednek láthss. " (Brecht: A7 elidegenítési effektus.) Ilyen értelemben brechti szolnoki Koldusoper legtöbb lkítás.

12 Mrgitti Ági Pecocknéj kriktúr női nemről. Rengeteg játék vn z elődásbn: ugrál, szökdécsel boldogságtól, mikor elfogják Bicsk Mxit, kikezd koldus-beosztottkkl, kétségbeesetten utánkp kiömlő itlnk, rongyokbn jár, de szőrmeboát kszt nykáb. Trmpli ngyságos sszony. Vn vlmi hátborzongtón komikus bbn, hogy ez z ordenáré, slmpos nő-személy régi vonzerejét csillogttv szexuális szolgságról énekel. Kevésbé sikerült lkítás Antl Anettáé. Kocsm Jennyje színtelen, egysíkú, monoton. Egyedül songok interpretálásábn jó. Ezek songok Sándor Pál rendezői felfogásábn egyenrngú lkotórészei drbnk. Jó péld erre Jenny és Mxi közös dl, melyben múltjukr emlékeznek. Kern z első strófát egyedül énekli bordélyház lkóink, második szkszr megérkezik - kbátbn - Jenny is. A végső strófát együtt éneklik-táncolják, miközben körülfogják őket rendőrök: Jenny elárult Mxit. Eléggé rcnélküliek bnd tgji is, ez lól vendég Sörös Sándor sem kivé-tel. Jó volt viszont Smith közrendőr szerepében - ki mindig szorosn főnöke nyomábn hld - Csák György. (A kettőjük mgsság közti különbség óhttlnul humorforrás.) A nrrátor szolnoki elődásbn mg is bndtg: Horgsujjú Jkb, ki rekedt hngon intonálj z eseményeket. Ifj. Kőmíves Sándor kezdetben még igzi rezonőr, később mg is drukkerré válik: hng-súlyivl egyben kommentálj is történetet. A szolnoki elődás nyeresége kétségtelenül vendég Kern András, Sándor Pál filmjeinek állndó szereplője. Kern született clown. Ebből képességéből építi föl Bicsk Mxi szerepét is. Fekete kbátbn, fekete klpbn, fehér kesztyűben és sálll, fehérre mszkírozott bohócrccl énekli z elődás elején Cápdlt. Kern Bicsk Mxij rokonszenves gzember. Kedves, elbűvölő. A bndábn úri pozőr, bordélyházbn fejedelmi, Pollyvl érzelmes, Lucyvl felsőbbséges, és mindkettőjüknek szemrebbenés nél-kül hzudik. Viszony Tigris Brownnl z említett módon mbivlens : régi brátságuk lpján számít rá, lekenyerezi, ugynkkor mindvégig nem bízik benne. Tlán épp zért, mert ismeri. Kern legmesteribben elődott songj z utolsó: Blld, melyben mindenkitől bocsántot kér." Ez bocsántkérés korántsem megtöretés jele, Mxi nem változott meg, és nem bánt meg semmit, csk vesztes mrdt világgl szemben. Monológjábn összehsonlítj sját bűneit z állméivl: Mit számít egy bnkrblás egy bnklpítássl szemben? Mi egy betörés egy gerincbetöréshez képest... Mi egy liliomtiprás jogtipráshoz képest... Mit jelent egy ember meggyilkolás, szemben egy ember lklmzttásávl... Mi egy hlál egy születéshez képest?" Kern Bicsk Mxij egy hnytló szkm hnytló képviselője, ki lulmrd ngyobb rosszl: htlomml szemben. Brecht drbjibn többnyire nincs pozitív figur, hogy néző ne zonosulhsson senkivel sem. Kern Andrásnk zonbn sikerül mg mellé állítni néző rokonszenvét. Sándor Pál Brecht-értelmezésének kulcs, hogy nem törekszik mindenáron elidegenítésre. Ezért válsztott olyn színészt, kivel zonosulni tudunk. Rendezése emóciókt vált ki, sőt Brecht áltl elítélt átélésre is lehetőséget nyújt színésznek, nézőnek egyránt. Es mégis utentikus Brecht-elődást látunk Szolnokon ttól kezdve, hogy társult trikóbn bemelegít színpdon. A rendezés ugynis drb groteszk ironikussá-gát, prboljellegét hngsúlyozz. Itt minden játék, sőt játék játékbn, sem-mit sem kell komolyn venni - bohóc-tréf z egész. Ezt szolgálják z elődás filmes megoldási (dicséretére váljék rendezőnek, hogy z említett némfilmes technikát - bármily csábító lehetőség is - ritkán lklmzz). Ez mgyrázt lisztesképű bohócrcoknk, brnár festett szájknk, z erősen kontúrozott szemeknek. Mindezek eredményeképpen korszerű Brecht-elődást láthtunk szolnoki Szigligeti Színházbn, egy neves filmrendező jelentős színpdi válllkozását. Bertolt Brecht-Kurt Weill: Koldusoper (Szigligeti Színház,.Szolnok) Rendezte: Sándor Pál m. v. Díszlettervező: Antl Csb. Koreográfus: Krámer György m. v. Drmturg: Kornis Mihály. Jelmeztervező: Szkács Györgyi m. v. Zenei munktárs: Selmeczi György m. v. Krmester: Nádor László. Szereplők: Kern András m. v., Kristóf Tibor, Mrgitti Ági, Egri Kti, Ngy Zoltán, Tkács Ktlin, Antl Anett, Sörös Sándor m. v., ifj. Kőmíves Sándor, Tkács Gyul, Jkb Csb, Vrg Károly, Váry Károly, Bsilides Brn, Téri Sándor, Mucsi Zoltán, Csák György, Csnkó Zoltán, Sebestyén Év, Hng Erik, Bárdos Mrgit, Turz Irén, Simó Év, Hulln Zsuzs, Ujvári Júli, Bert András, Czkó Jenő, Kisteleki Zoltán. KOLTAI TAMÁS Csk éppen... Az Egy hónp flun Kposváron Ti mind ngyszerű emberek vgytok... mind, mind... csk éppen..." - kiáltj kétségbeesetten Ntlj Petrovn, és kirohn színpdról. Ezek z utolsó szvi, többé már nem jelenik meg drbbn. A tétov, félbehgyott mondt fönnkd levegőben, és z elődás végéig színpd fölött lebeg. Az ilyen befejezetlen" érzések vgy inkább lelkiállpotok ngyon fontosk Turgenyev Egy hónp flun című trgikomédiájábn. (Az eredeti színlp csk komédiánk nevezi.) Azt lehet mondni, hogy drb lényege z érzések tisztáztlnság, bizonytlnság és zűrzvr, mi már ngyon közel áll z egész élet, létezés bizonytlnságához. Amikor ugynis Ntlj Petrovn keserűen kifkd körülötte levő emberek ngyszerűségéről", kkor éppen lelki válságánk mélypontján vn, életének lp-vető megoldtlnságávl kénytelen szembenézni. Az egészben z furcs - mi cskugyn trgikomédiává teszi drbot -, hogy szereplők mguk módján tényleg ngyszerű emberek, csk éppen... Es újr itt vgyunk Ntlj Petrovn csk éppen"-jénél. Vlójábn erről csk éppen"-ről szól z Egy hónp flun. A kérdés tehát - és egyben csk éppen" mgyrázt - z, hogy miért boldogtln ez sok ngyszerű ember. (Mert hogy ők szintén boldogtlnok nemcsk Ntlj Petrovn, zt tlán fölösleges is mondni.) S ez már tipikusn orosz kérdés. Az egész orosz irodlom ngyjából erről kérdésről szól. Az Egy hónp flun ebből szempontból zért különösen érdekes, mert látszólgos idillt ábrázol: egy gzdg földbirtokos csládjánk és közvetlen környezetének gondtln flusi nyrlását muttj be. Egyetlen idegen elem" sem kerül be konfliktusb, külső fenyegetésnek nyom sincs, szereplőknek nem kell mássl elszámolniuk, mint sját érzelmeik-kel. H képileg krnánk megjeleníteni drb helyzeteit, kkor egy derűs kvrell világos színeit képzelhetjük mgunk elé, nyírfákkl, fehér npernyőkkel, hngultos szobbelsőkkel. Az idillt belülről mégis szétrobbntj vlmi.

13 Básti Juli (Ntlj), Csákányi Eszter (Verocsk) és Rjhon Ádám (Spigelszkij) z Egy hónp flun kposvári elődásábn Spigelszkij orvos (Rjhon Ádám) és Lizvet Bogdnovn (Pogány Judit) Ez vlmi egy jól ismert, szörnyű betegséghez hsonlíthtó, mit tlán érzelmi prlízisnek nevezhetünk. A drám szereplői snyrú sorsú emocionális korcsok: nem tudják vgy nem krják válllni érzelmeiket. Ntlj Petrovn mg árulj el, hogy még sohsem volt szerelmes; férjéhez, Iszljevhez legföljebb vlmi megbecsülésféle fűzi. Iszljev bizonyár szereti feleségét, hiszen ngy orosz lélek lkozik benne - szerepet játszó Lukáts Andor erősen hngsúlyozz ezt vonását -, de ez inkább molyn áltlános érzés, úgy tetszik, hogy minőségileg nem különbözik ttól, mit Iszl-- jev bárki más, mondjuk Rkityin, ház brátj iránt érez. Rkityin szerelmes Ntlj Petrovnáb; ez z érzés belül lehet erős, de minthogy szeretett nőből legfeljebb bráti rokonszenvet vált ki, Rkityin - mint áltlábn z értelmes visszutsított férfik -- védekező reflexet lkít ki: lefedi, elironizálj s ezzel el is bgtellizálj érzelmeit. Ezt furcs, tkréklángon pislogó érzelmi háromszöget " borítj föl fitl egyetemist-házitnító, Beljjev. Turgenyev tuljdonképpen Beljjev figurájábn tlált ki" vlmi igzán eredetit. Abbn nincs semmi különös, hogy drb nőlkji közül leglább hármn beleszeretnek: mg Ntlj Petrovn, tizenhét éves neveltlány, Verocsk -- és még Káty, cselédlány is. Az írói megfigyelés kivételessége bbn muttkozik meg, hogy ez kedves, szerény, ám meglehetősen jelentéktelen fitlember kizárólg cselédlányt tudj nőnek tekinteni, leglább z évődés erejéig. Verocskához pjtásság természetes viszony fűzi. Ntlj Petrovn, nál csk néhány évvel idősebb, szép és gzdg úrinő " zonbn kmszos zvrrl, sőt félelemmel tölti el. Turgenyev vlmi különleges precsehovi" megérzéssel tudj ábrázolni, hogy fölkvrt érzelmek milyen belső vihrokt támsztnk, és ugynkkor mennyire képtelenek kölcsönösen tlálkozni. Ntlj Petrovn hirtelen szenvedélye egy másik férfi iránt nemcsk fölizzítj Rkityin borongós szerelmét, hnem dühössé és féltékennyé is teszi szelíd brátot. Mostohny és neveltlány brátnők helyett vetélytárskká válnk; Ntlj Petrovn meglehetős kegyetlenséggel szedi ki Verocsk titkát, kislány pedig ettől z élménytől válik felnőtté, és egyezik bele egy mélttln házsságb. Mg Beljjev egy ideig semmit sem lát, eléggé pubertásosn viselkedik, mjd mikor már z orráig érnek tények, ájult meglepetésében görcsös, izzdásos remegéssel kpszkodik Ntlj Petrovn szerelmébe. Közben már Iszljevnek is lehetetlen nem észrevennie, hogy feleségével történt vlmi", ám hogy teljes legyen tévedések vígjáték, Rkityinbn véli fölfedezni Ntlj vártln föllángolásánk okát és tárgyát, így ztán megértő-megbocsátó ngylelkűségi rohmit is rendre rossz helyre címezi. Á drb egyik keserűen groteszk, mélyen trgikomikus jelenete, mikor Iszljev Beljjev iránti szerelmének legföldúltbb pillntábn szinte sokkosn érzékeny Ntlj Petrovnát Rkityin le-mondásánk nemes gesztusávl krj megnyugttni. Itt hngzik el z sszony idézett mondt ngyszerű emberek-ről"... S még mindig vn Turgenyevnek egy mesteri ötlete, egy tökéletes drámi ellenpontj: miltt drb szereplői látványosn szenvednek z érzelmek zűrzvrától, háttérben csöndes, érzelemmentes üzleti házssági lkut köt cinikus-gykorltis orvos, Spigelszkij és vénkissszonykorb lépő Lizvet Bogdnovn. Áscher Tmást már Ptik, Brt Ljos-féle Szerelem ót láthtón érdekli kiéletlen +ágyk, kusz, visszfojtott

14 Jordán Tmás (Rkityin) és Lukáts Andor (Iszljev) Ntlj Petrovn (Básti Juli) és Rkityin (Jordán Tmás) idillje" (Fábián József felvételei) érzelmek líri-groteszk játék. Az ebből belső inkompetenciából, meg nem felelésből szármzó szervi életképtelenség mint teljes emberi lét kibontkozásánk gátj, z egyik htározottn fölismerhető gondolti vonult eddigi rendezéseiben. A Turgenyev-drbbn rétegesen" muttj be z egyes érzelmi - és egyben társdlmi - típusokt. A leglsó szinten " áll cselédség, Mtvej (Gyuricz István) és Káty szoblány (Kri Györgyi), kiket z ösztönös, nyers érzelmi megnyilvánulások jellemeznek. Középen" ház lkóivl félig lklmzotti, félig vendégviszonybn levő Spigelszkij orvos (Rjhon Adám) és Lizvet Bogdnovn társlkodónő (Pogány Judit) tudtosn kikpcsol minden érzelmet z emberi érintkezésből. S végül nemeslelkű, ngyszerű emberek ", kik gzdg lelkiéletük ellenére emocionális sorvdásbn szenvednek: nem érnek rá improduktív" lelki dolgokkl fogllkozni, mint Iszljev; megelégszenek redukált érzelmi kpcsolttl, mint Rkityin (Jordán Tmás); sebet kpnk életük első őszinte, kitárulkozó vllomás-kor, mint Verocsk (Csákányi Eszter); tehetetlen görcsbe rándulnk rájuk törő vártln szenvedélyre, mint Beljjev (Máté Gábor). Vgy éppen ridtn vergődnek sját morális elveik és érzékeik htlm között, egyszerre krván belelovlni mgukt szenvedélybe és menekülni előle. Mint mg Ntlj Petrovn (Básti Juli). A díszlet is minth ezt rétegzettséget krná jelezni. Az áttetsző tüllfüggönyök és kristályosn üvegszerű sztlokszékek hgyományosn nturlist színpd sápdt stilizációját hozzák létre. A nylonfóliáb csvrt bútorok még finomkodóbbá, ugynkkor pállottbbá", vlószínűtlenebbé is teszik színpdképet. Az eredeti negyedik felvonásbn előírt tágs átjárócsrnok éles ellentétbe kerül z eddigiekkel: z egymás mellé állított vscsövek iprin rideg környezetet teremtenek Spigelszkij és Lizvet Bogdnovn illúziótln lkujá hoz, sőt, mikor lefojtott érzelmek nyersen, őszintén, érzékien, sőt brutálisn muttkoznk meg, kkor hngos csttnássl szétguruló, szereplőket elgázoló" csövek z idill szétrobbnásár, vlóság kegyetlenségére figyelmeztetnek. Mindezt zonbn esztétiki síkon elmondj Erdély Miklós díszlete, helyett, hogy nygbn-térben kellő megjelenítő erővel ábrázolná. (Úgy tetszik, Puer-féle pseiído egy sikerületlenebb kísérletével vn dolgunk.) Igzán szereplők egymás közti viszonyink kidolgozásábn, játékbn sikerült Aschernk z érzelmi rétegeket fölfejtenie. Az elődás stílusát vlmivel idegesebbre" hngszerelte, mint hogy hgyományos Turgenyev-tmoszfér előírná, de semmivel sem jobbn, mint például Antolij Efrosz híres rendezése. Noh két elődás meglehetősen különbözik egymástól, bbn mégiscsk hsonlítnk, hogy szereplők bennük felgyülemlett feszültségeket kulminációs pontokon fiziki cselekvéssel vezetik le. Efrosznál ezek fiziki cselekvések inkább vlmi külső tárgyr irányulnk ( színészek például gykrn megpörgetik színpd közepén álló kerti lugs körbeforgó rácsát, mely pörgetés után egy ideig mgától forog tovább), Aschernál viszont mguk szereplők kerülnek egymássl felszbdult, félszeg vgy éppen kínos testi kpcsoltb. Amikor például Beljjev lmávl kínálj Kátyát, szoblányt, gesztusnk vlósággl érzéki töltése vn. (Különösen hogy Kri Györgyi prsztlányok árttln romlottságát hngsúlyozz szerepben.) Beljjev és Ntlj Petrovn kpkodó ölelkezése z egymásr tlálás pillntábn z eddig csk cselédlányokt lpogtó, tpsztltln fitlember és egy házsságábn kielégítetlen, erkölcsi skrupulusit nehezen feldó fitl nő szenvedélyének kontrollálhttln mozdultitól lesz nyers - egyszersmind igz. S nem minden groteszkum nélkül vló z korábbi jelenet, melyben Rkityin és Ntlj Petrovn vigsztló, bráti egymásb kpszkodás látszik mind turgenyevi hgyomány" szerint, mind Iszljev, férj szemében romntikus, szép szerelmi ölelésnek - rendező igzi romntikus zenei futmml kíséri. (A zenei vezérmotívumok lklmzásábn is vn némi hsonlóság Efrosz illetve Ascher rendezése között, jóllehet fölhsznált zenék egészen mások; kposvári elődás diszhrmonikus érzelmi világát kitűnően ellenpontozz z egyes

15 képek indításkor és lezáráskor Csjkovszkij Anyeginjéből Monsieur Triquet nivn egyszerű, érzelmileg kifejezetten együgyű születésnpi Ttyán-köszöntője.) A szerepfölfogások bonyolultságától jó igzán z elődás. A szereplőkhöz vló viszonyunk minden esetben meghtározott - részvétet éppúgy nem engedi meg rendező, mint hűvös távolság-trtást -, de ezen belül nem kell színésznek egyértelműnek lennie, lélektni jellemzés széles skáláján mozoght, meg-keresve szélsőséges mgtrtások motivációit. Viszonylg egyenes lefutású" figur kevés vn drbbn: német nevelőn, Schfon (Tóth Bél) és Iszljev nyján (Pálfy Alice) kívül már említett Káty és Bolsincov földbirtokos, kit Dánffy Sándor mckós prlgiság bevált eszközeivel jellemez. A többiektől árnylt portrékt kpunk. Lukáts Andor tlán lktilg gondolkodóbb, értelmiségibb" típus nnál, hogysem tökéletesen fedje gykorlti munkáb temetkező, fizikilg durvább, lelkileg egészségesen" primitív Iszljevet, de hngos jelenlétével kitűnően jellemzi z áltl létrehozott, multságos, elefánt porcelánboltbn-szerű szituációkt. Csákányi Eszteré kényes szerep; nemcsk zért, mert Verocsk tizenhét éves, és ez kor minden felnőtt színész-nek gondot okoz, hnem zért is, mert csábít szempillntás ltt nővé érő csitri sémáj. Csákányi kitűnő, minek külön is örülni kell, mert ez szereptípus eltér legutóbbi lkításitól -- mind fejlődésben visszmrdt gyépés"-típustól, mind musiclek szeles nőcskéitől. Verocskájábn különösen három mozznt megrgdó : hogyn trtózkodó merevséggel viseltetik Ntlj iránt, hogyn gynútlnul föloldódv kidj neki titkát, és hogyn sértetten-sebzetten szenved meglázttástól mint fölösleges hrmdik". Máté Gábor Beljjevjének is több rc vn: sut mozgású, csknem bmb kmsz Ntlj előtt, gyermekien oldott Verocsk társságábn, és h mgfjt egyszerű lélekkel tlálkozik, sugározni kezd belőle z természetes, bizonyos értelemben primitív vonzerő, mely nnyir lenyűgözi Kátyát, Máté Gábor zt is eljátssz, hogy Beljjevet belülről nem érinti meg szerelem; z ő érzelmi kórj pontosn ez tökéletes érzéketlenség. Tlán csk belemgyrázom z elődásb, bár htározottn kiolvsni vélem játékból, hogy Beljjev és Ntlj között zért nem jöhet létre vlódi ármkör, mert egy még öntudtár sem ébredt férfisság" tlálkozik egy lssn-ként kihűlő nőiséggel". Básti Juli Ntlj Petrovnájánk hidegsége, bisszig" modor mögött lighnem némi frigiditást is gyníthtunk. Lélektnilg döntő pillnt z lkításnk, mikor szinte öngerjesztő első közeledés után Ntlj csknem hisztériáig fölvillnyozódik Beljjevvel vló kpcsoltteremtéstől. Ebben megközelítésben egészen új értelmezést kp férjéhez és Rkityinhoz vló viszony is. Jordán Tmás megfigyelésére vll, hogyn időnként bráti ölelésnek vgy csupán megnyugttó gesztusnk álcázott érintéssel próbál vlmilyen fiziki kpcsoltb kerülni Ntljávl - legcsekélyebb szexuális ingerválsz nélkül. Jordán egyébként is érzékenyen követi férfi kedélyhullámzását gyengédségtől z ingerült bosszúságig, sőt gyűlöletig. Tehetetlenül le-cspó kézmozdulti vgy vscsövek szétrúgás éppúgy egy mesterségesen (tlán csillpítókkl?) lenyugttott, idegileg lbilis férfi viselkedéséhez trtoznk, mint hogy gunyoros-szrksztikus, nemegyszer önironikus kitörések. Rjhon Ádám Spigelszkij orvosánk és Pogány Judit Lizvet Bogdnovnájánk briliáns kettőse olyn, mint vlmi blkezes" kíséret főszólmhoz, vgy zenei ellenpont vezérmotívumhoz képest. Egy örökké kedélyeskedő, minden és mindenki iránt cinikusn érzéketlen, elfásult lélek és egy utolsó lehetőségébe kpszkodó, butácsk vénkissszony. Tárgyilgos szövetség, leglábbis z orvos részéről. A társlkodónőnek tlán még vlmi hlvány esélye is vn egy kármilyen társskpcsoltr. Pogány Judit, feje búbján ülő, multságos, pró konttyl, vihogó kis kcjokt hllt, miközben drb szerinti szövegével befejezi z elődást. Á nevetés és tánc zonbn lssn, lig észrevehetően hisztérikussá fokozódik. Lizvet Bogdnovn érzi, hogy boldognk kellene lennie. Boldog is. Csk éppen... I. S z. Turgenyev: Egy hónp flun (kposvári Csiky Gergely Színház) Fordított: Elbert János. Rendező: Ascher Tmás. A rendező munktárs: Csók Zoltán. Díszlet: Erdély Miklós m. v. Jelmez: Puer Gyul m. v. Szcenik: E. Kiss Pirosk. Szereplők: Lukáts Andor, Básti kíli, Csákányi Eszter, Jordán Tmás, Máté Gábor, Rjhon Ádám, Pogány Judit, Dánffy Sándor, Pálfy Alice, Tóth Bél, Gyuricz István, Kri Györgyi. BÉCSY TAM ÁS A játék-világ Shkespere Cymbeline-je szegedi Nemzeti Színházbn Fölösleges leírni, hiszen mindenki tudj, hogy Cymbline Shkespere kevéssé ismert, lig játszott műve. Vnnk - művelt! -- olvsók, kik tlán nem is tudnk létezéséről. Á Cymbeline-t vlh regényes színmű" terminussl illették, műsorfüzetben is ez áll. Kétségkívül joggl, hiszen sok benne z epikus elem. Az események három szál nem közös szituációból bomlik ki, s csk vége felé kpcsolódnk össze. Az események tekintélyes részét z író epikus énje fűzi fő eseményszálhoz. Cymbeline lányát, Imogent, titokbn feleségül vette z udvrbn nevelkedett szegény, de minden tekintetben kiváló nemes ifjú, Poszthumusz Leontus. Ez mozznt szituációt teremt, de csk z lkok egy része között. Ezzel z eseménnyel bizonyosn változik Cymbelinenek, királynénk, vlmint Clotennek királyné fi, előző házsságából - viszony Poszthumuszhoz és Imogenhez, mivel mind hármn zt krták, hogy Cloten vegye el Imogent. A megváltozott viszonyokból következik z is, hogy király száműzi Poszthumuszt, s felesége szoros felügyelete lá rendeli lányát. Ebből szituációból, ebből viszonyrendszerből zonbn nem következik, hogy Rómábn - hová Poszthumusz száműzetésébe megy - ott legyen egy Ichimo nevű fitlember. O kétségbe vonj á nők tisztességét, s Poszthumusz, ki csk Imogent látj mg előtt, z ő hozzá vló hűségét bizonyítndó, rááll z Ichimo áltl jánlott fogdásr, miszerint Ichimo megkpj zt gyémántgyűrűt, mit feleségétől kpott búcsújándékb, h sikerül Ichimónk Imogent elcsábítni. A kísérlet természetesen kudrcb fulld. Ichimo zonbn egy ládábn becsempészteti mgát Imogen szobájáb, ott mindent megfigyel, z lvó sszonytól ellopj krkötőjét, s meglát mellén egy jellemző nyjegyet. Poszthumusz hisz "bizonyítékoknk'', kétségbeesik, s Imogen mellett hgyott szolgáját utsítj, ölje meg hűtlen feleségét. A hű szolg, ki tudj, hogy Imogen árttln, nem képes 13

16 Shkespere: Cymbeline (szegedi Kisszínház). Quintus Konrád, Király Levente és Sfrnek Károly erre. A Milford-öböl vidékére viszi, hol zt jvsolj, öltözzön fiúruháb, s mjd éppen erre járó Cius Luciusnk jánlkozzon pródul. Cius Lucius pedig úgy kerül ide, s ezzel indul mű második cselekményszál, hogy britek nem fizették meg z dót rómi császárnk, s Lucius ezt behjtndó érkezik. Az dófizetést, elsősorbn királyné fellépésére, megtgdják; Cloten kiokttj Luciust, mire kitör háború. Közben Milford-öböl vidékén fiúruháb öltözött Imogen tlálkozik mű hrmdik szálát képviselő szereplőkkel. Ezen környéken él egy öreg férfi két fiávl, kiket kiskoruk ót vdonbn nevelt. É három lk sem kpcsolódik Poszthumusz és Imogen titkos házsságávl létesült szituációhoz. Pisnio, szolg, nyilván zért hozt úrnőjét Milford-öbölhöz, hogy z ott tlálkozhsson három férfivl, s hogy itt folyhsson le rómikkl vló háború döntő mozznt. Pisnio, Imogent itt hgyv, vissztér z udvrb, hol ugyncsk érthetetlenül zt mondj Clotennek, hogy Milford-öböl vidékén Imogen tlálkozni fog Poszthumusszl. A but és erőszkos Cloten is idejön tehát, még-hozzá Poszthumusz ruhájábn, hogy megölje vetélytársát és megbecstelenítse Imogent. Helyettük zonbn vdonbn nevelkedett fiúkkl tlálkozik, őket hegyi rblóknk nézi. Az idősebbik fiú megöli Clotent, levágj fejét. Imogen, ruh mitt, Poszthumusznk véli lefejezett holttestet, és elsirtj férjét. Persze Cius Lucius is ideér, s vlóbn pródjául fogdj Imogent. A britek és ró-mik között kitört háború lklmávl Poszthumusz mint rómi kton tér vissz, de prsztnk öltözve britek oldlán hrcol. A háborút britek számár három vdon élő férfiú és prsztnk öltözött Poszthumusz nyeri meg; többek között zzl, hogy Poszthumusz legyőzi Ichimót, ki z álruh mitt nem ismeri fel, de meghgyj éle-tét. Poszthumusz zután visszöltözik rómi ruháb, elfogják és fel krják ksztni. Jupiterhez fohászkodik, ki megjelenik neki, s jó sorsot jövendöl számár. Végül királyi udvrb kerül mindenki, hol kiderülnek következők: király-né gonosz volt, meg krt ölni férjét, hogy z ő fi lehessen király, de Cloten eltűnte meghiúsított terveit, s ebbe be-lehlt; hogy két vdon nevelt fiú Cymbeline első házsságából szármzott fii, kiket Belrius, z nnk idején lptlnul száműzött főúr lopott el és nevelt fel; hogy Ichimo hzudott, s nem volt Imogen kedvese; hogy Imogen és Poszthumusz élnek. Így mindenki boldogn egymásr tlál, mindenkinek meg-bocsátnk, Cymbeline még z dót is ki-fizeti. A történet fő szálához, Poszthumusz - Imogen-Cloten közötti eseménysorhoz tehát szervetlenül kpcsolódik Ichimo, éppúgy, mint két elveszett fiú és rómikkl vló háború. A nem szituációból fkdó eseményszálkt csk epikusr, vgyis drámábn erőltetetten, mesterségesen lehet fő szálhoz cstolni. Persze Cymbeline-t mégis Shkespere írt, ki ezen képtelen történeten belül ngyszerű lkokt formált meg: Imogent, Poszthumuszt, Clotent és Ichimót. Jellemük, egyéniségük ngyság záltl válik nyilvánvlóvá, hogy Shkespere élesen ellentétes helyzetekbe viszi őket, melyekben egyéniségük, világhoz vló viszonyik pompásn nyilvánulht-nk meg. Ezek helyzetek mélyen drámik, függetlenül z dott helyzetet létrehozó okok epikusságától vgy eset-legességétől, képtelenségétől. Először száműzetésbe induló Poszthumuszt és Imogent hozz z elválás kínokkl teli helyzetébe, mjd Poszthumuszt meg- csltttás iszonytos kínjib, illetve Imogent z árttlnul cslónk, hűtlennek minősített ember gyötrelmes helyzetébe. Imogent elvezeti még Poszthumusz vélt hlál áltl keletkezett kínok pillntib is; Poszthumuszt pedig fogdás kicsinyesen ostob helyzetébe, melyben önmgát hecceli fel; felksztás előtti pillntokb, mjd egy ngyszerű látomásb, melyben megjelenik neki Jupiter. Végül mindkettejüket z igzság megtlálásánk és újr vló tlálkozásuknk ngy boldogságáb. Shkespere Clotennek, ennek but, fennhéjázó, de gyáv és teljesen kisszerű lknk is hsonlón éles helyzeteket teremt: hízelgő nemesurk közé viszi; z őt mjomszere-tettel imádó nyjávl vló helyzetbe; mjd rómi követtel vló jelenetbe, melyben mint pitiáner állmférfi" közölhet ostobán ngyképű szövegeket; végül vdon nevelt fiúk közé, hol - ostobság és gőgje még fokozódván - növekszik kisszerűsége is. Ichimót fogdás helyzetében látjuk, hol krkéler frivolság nyilvánulht meg, mjd z Imogennel vló helyzetben, hol tökéletes kudrcot vll, ztán z álnok pimszsággl elmondott hzudott siker elmesélésekor látjuk, végül bűnbánt gyengíti erejét Poszthumusszl vló párvidlbn, s bűntudt súlyitól nyomv vllj be cslárdságát. Mindezeket el kellett mondnunk, hogy megfelelően értelmezhessük és értékelhessük Ruszt József rendezését szegedi Nemzeti Színházbn. Szóljunk először zokról külsőségekről ", melyek színházbn egyáltlán nem zok : színpdkép és z egyes jelenetek beállításánk látványáról. Mindegyikre ez szó illik : gyönyörű. Mnpság, mikor modern" rendezésekben csúny és funkció nélküli díszletelemek sorjáznk, külön is öröm Csikós Attil tervezte egyszerű; de igen sok beállításbn megjelenő gyönyörű négyzet vgy enyhén tégllp lkú háttérfüggöny, melyet kötelekkel szbályos simságtól tölcsér, öböl, brlng és még sok más lkúvá lehet formálni. Kinézetre olyn, mint zok modern festmények, melyek málló vkoltú házflkr emlékeztetnek. A függöny minden változásánk más és más hngult vn, egyzon egységes hngulton belül; különböző lkzti mind gyönyörűek látványnk is, és funkciójuk szerint is hitelesek. A játéktér közepe ugyncsk négyzet

17 lkú ngy dobogó, mely forgthtó. A forgtásoknk - noh egy kissé sokszor történik - zért vn jelentőségük és funkciójuk, mert rás és más látvány kpunk: négyzet síkj ugynis nemt sim, hnem egyik oldlon közepe emelkedik fel egy kissé, vele szemközti oldlon pedig két csúcs. Az elforgtások következtében nézőtérről különböző emelkedettségűnek és jellegűnek látjuk, miket pompásn hngoltk össze függöny különböző lkztivl. A színészek beállítás és mozgtás ngyon szép, és minden mozgásnk, megmozdulásnk funkciój vn. Közülük csk egyet említünk. Amikor z öreg Belrius búcsúzik sját fiiként felnevelt királyfiktól, tér közepén néző-nek háttl áll két ngy hjú fiú, s így fogják szorosn közre Belrius szkálls, bjuszos és néző felé forduló rcát, ki így mondj el búcsúszvit, melyeknek fájdlm látványbn is pompásn meg-jelenik. A színjáték, persze szükségszerűen z lmogen-poszthumusz -Ichimo --Cloten négyes körül szerveződik, melyhez Pisnio is cstlkozik. Ő színlp szerint is, persze drámábn is, Poszthumusz szolgáj, kire Imogent rábízz száműzetésekor. Hogy ebben z elődásbn miről is vn szó, legszembeötlőbben épp Pisniónk Poszthumuszhoz, de elsősorbn lmogenhez vló viszonyából vehetjük észre először. Á néző z első pillntbn nem érti, mi z ok, hogy itt szó sincs úrszolg vgy úrnő szolg viszonyról. Pisnio mindkettejüknek, különösen Imogennek ifjú jó pjtás. Ám ugynez jópjtásság szövi át jószerével mind z ötük között levő viszonyokt. Az öt színész jól láthtón is egykorú, egészen fitlok. A néző egyre inkább zt érzékeli, hogy közöttük privát életben meglevő jópjtási viszonyokt hozzák át színjáték világáb. Ezzel természetesen shkespere-i mű helyzeteinek komolyság és komorság is eltűnik. Ezt sjátságos, színjátékbeli viszonyrendszert elemezve, először hdd szögezzük le, hogy szó sincs itt vlmiféle mi értelmű csöves" társságról, netán digókról" vgy popperekről". A nézőnek z benyomás, hogy dv vn egy ifjkból álló, jópjtási viszonybn levő társság, kik rr válllkoznk, hogy Shkespere Cymbeline-jét elődják, s mguk jópjtási viszonyit áthozzák színjáték világáb is. Mivel mi fit- lok viszonyiból tlán z úr--szolg viszony tűnt el legteljesebben, hát ezért nyilvánítj ki z elődás sjátságos trtlmát legszembeötlőbben Pisnio és lmogen viszony. így, h pjtások egyike szolgát játszik, minden pillntbn igyekszik ezt szociológii szerepet hogyn szociálpszichológiábn mondják - önmgától eltávolítni. Forgács Péter Pisnio-lkításábn ez szerepeltávolítás mindenkihez vló viszonyábn érvényesül, tehát nemcsk kkor, mikor Cloten krj szolgájánk meg-nyerni, s utsításokt d neki. O ezt úgy oldj meg, hogy -- noh mindenkinek teljesíti prncsit drb szövegeinek megfelelően - mgánk prncsdás-nk jogosságát kérdőjelezi meg szünet nélkül, mgtrtásávl, gesztusivl, miposzthumusz: Nemcsák Károly mikájávl, hnghordozásávl. Tehát nemcsk kkor teszi ezt, mikor Poszthumusz lmogen megölésére utsítj. Igy nem zt jelentést kpjuk, hogy vnnk prncsdásr és szolgáltr egyránt egyéniségüknél fogv lklmtln emberek, mint például Cloten; nem zt jelentést kpjuk, hogy vnnk rossz, hmis prncsok, miket nem szbd teljesíteni, mint például Poszthumuszét. Ezzel mgtrtássl természetesen elvész Pisnio viszonyink drámábn ngyon is differenciált volt, s ehelyett z úrszolg viszony létének egyáltlán jogosság kérdőjeleződik meg. Ezt nyilvánvlón sját világukból hozzák át színjátékb. Ne essék félreértés: nem rról vn szó, hogy z úr-szolg viszony egy másik fjt szociológii szereppárrá

18 értelmeződik át; színjátékbn Pisnio mindenkihez megőrzi jópjtási lpviszonyt, mit - minth - vlóságos életből hozn át egy olyn színjátékb, hol ő szolgát kényszerül játszni, vgy egyszerűen: szolgát játszik. Vgyis tovább mélyül problém: mást is áthoz-nk, mint csk egyszerűen jópjtási viszonyt. Forgács Péter lkításáról nem zért szóltunk részletesebben, minth z övé voln legjobb - erre problémkörre még vissztérünk -, hnem mert z ő viszonyibn jelenik meg legegyértelműbben ennek színjátéknk mélyebb jellege és jelentése. Mielőtt értelmezésére rátérnénk, hdd utljunk egy ehhez teljesen hsonló másik jelenségre. S ez három vdon élő ember, két titokbnkirályfi és z egykor z udvrbn élt, de onnn száműzött főúr megjelenítése. Az első pillntbn úgy tűnik, minth két fitl Csongor és Tünde rókfiink idetévedt változti lennének. Később zonbn egyre nyilvánvlóbbá válik, hogy ők két olyn mi fitlembert jelenítenek meg, kik vdonbn élő" ifjkt játsznk, netán vlmiféle indiánosdi" felhnggl; s mert ezt játékot színpdon lehet legkomolybbn és legmrdéktlnbbul eljátszni, hát ott játsszák. Vgyis ők sem Guideriust és Arvirgust játsszák, mint hogy Forgács Péter sem Pisniót. Az pjukt" megformáló Király Levente sem Belriust eleveníti meg, hnem egy olyn idősebb és enyhén flúgos" férfiút, ki élvezi, hogy ifjbb pjtási beveszik z indiánosdib", hol ő törzsfőnök szerepét játszhtj el ngy élvezettel úgy, mint hogyn zt egy kiszolgált, hbókossá" vált öreg kton játszná el. Ezzel Belrius viszonyink és belső trtlmink különböző volt is eltűnik golyós" öregúr játékibn. Shkespere gykrn d szájáb oly félre"-mondtokt, melyekben ő zt relizálj, hogy két ifjúból vdonbn volt neveltetésük ellenére felszínre tör királyi egyéniségük. Ezek szvk Király Levente lkításánk játékibn részben elvesznek, részben hlltlnul humorossá válnk, hiszen z indiánosdir" vontkozódnk. Hngsúlyozzuk zonbn, hogy ő sem Shkespere áltl megírt Belriushoz viszonyítv egy másik, de mégis hsonló egyéniségű Belriust játszik, hnem Belrius szerepében sját játékkedvéből kiindulv egy olyn mi kiszolgált ktonát, ki ngy élvezettel indiánosdizik"; vgyis voltképpen egyáltlán nem lehet állítni, hogy csomó színpdi konvenció és modorosság. Szlm Tmás Ichimo-lkításábn például sohsem láthtók z intrikus" szerepkörhöz trtozó", oly jól ismert jelek; Nemcsák Károly Poszthumuszlkjábn zok teátrális pózok és öblögetések", melyekkel oly gykort tlálkozunk, h nemes és fenséges kiválóságot krják megformálni; Krncz Ktlin lkításábn sincs nyom szokványos, orrhngon elfuvolázott mélyértelmű" bántnk. Azonbn ezzel z lkításjelleggel nemcsk negtívumok tűnnek el, hnem pozitívumok is. Például z, mit mindközönségesen egy színjátékbeli lk súlyánk szoktunk nevezni. Ezt súlyosságot rendszerint z teremti meg, hogy megformált lknk olyn mélységeit állítják elénk, mely-ben vgy hol" z lk jó értelemben értett típussá válv kp áltlános érvényességet. Itt viszont, hogyn utltunk rá, mindennek helyi értéke és pillntnyi érvényessége vn. S ez - így tűnik látottk lpján - bból következik, hogy nem drámi világot és lkjit veszik komolyn, hnem teljes-önmgukt. Ezen zt értjük, hogy elsősorbn szín-játékon kívüli önmgukt, sját privát egyéniségük kibontását vgy fejlesztését veszik komolyn. Ám mivel ők színészek, kiknek élettere színjáték, teljesönmguk egy tekintélyes része épp színjátékbn vlósul meg, s ezért színjáték szolgálj legjobbn önmguk privát egyéniségének kibomlását. Hngsúlyozzuk ismét: z, hogy önmgukt, önmguk emberi fejlődését veszik komolyn, egyáltlán nem z önmutogtást" jelenti. Az előbbiekből nyilvánvló, hogy sját, privát egyéniség megtlálásánk vgy kibontásánk áltlános folymtábn csk helyi értékűek és pillntnyilg érvényesek lehetnek most eljátszott lkok és most kifejezett trtlmk ürügyén előálló fejlődésstádiumok. Ennek fjt színjátéknk, most már z értelmezésén túl, értékeléséhez kétféle úton közeledhetünk. Amikor dolgoztunk elején Shkespere Cymbeline-jére utltunk, említettük, hogy igen sok itt z esetlegesség és véletlen. Ennek következtében drám világán belül igen sok mke-believe", színlelt, tettetett vgy hmis" helyzet. A király zt hiszi, nincsenek fii, hol-ott vnnk; Poszthumusz zt, hogy Imogen megcslt, belső lehetőségeit zokbn helyzetekben, holott mrdéktlnul hűséges hozzá; Imogen zt hiszi, férje holt-testét trtj melyeket szöveg kínál számukr. krjibn, pedig ellenségéét, Clotenét; Mindezek következtében eltűnik egy királyfik és Cius Lucius zt meghmisítj Shkespere-lkot. E három lkításból is z sugárzik - s egyre jobbn megértjük -, hogy sját, privát vlóságtrtlmikt hozták át színjáték világáb. Az imént nem véletlenül említettük zokt z éles helyzeteket, melyekbe Shkespere vezette lkjit. Hozzá kell még hhoz tennünk, hogy z ezekben helyzetekben elhngzó trtlmk drámábn áltlános érvénnyel bírnk. Ezért szokták Imogen lkjávl kpcsoltbn z igzságtlnul bemocskolt nő" fájdlmit és keserveit emlegetni; Poszthumusz monológját pedig, mint női nemből vló kiábrándultság" szvit értelmezni; lchimo megfelelő mondtit pedig bűnbánt és bűntudt erejeként, megtisztító htásként. Nos, ebben színjátékbn mindezek áltlános érvénye" eltűnik. Poszthumusz fájdlm, gyötrődése egy dott ifjú helyi értékű" és csk pillntnyilg érvényes kínjivá válik, miként ezzé Imogen fájdlm, Ichimo bűntudt és bűnbánt. Ez zonbn ismét nem bból következik, hogy Shkespere-éhez viszonyítv más, könnyedebb vgy felszínesebb lkokt formálnk meg. Ezeknek z lkításoknk is ugynz forrás és megjelenésmódj, mint Forgács Péteré és Király Leventéé: egy jópjtási viszonybn levő társság nem mgánéletben játszik különböző szövegeket, hnem - lsscskán kezdjük érteni - egy színjátékbn sját benső lehetőségeiket. Ébből zonbn nem következik semmiféle, kár brechti értelmű, elidegenítés. Nem is kcsintnk - persze metforikusn értve - nézőtérre. Ngyon komolyn veszik, mit csinálnk. Egy másik színjátékstílushoz vgy -trtlomhoz viszonyítv z ngy különbség, hogy ők nem Shkespere-t vgy z áltl megformált világot veszik komolyn, hnem önmgukt. Ám ebből még vlmiféle önmutogtás" sem következik; sőt még z sem mondhtó, hogy - egy-két pró mozznttól eltekintve - ktulizálni krják Shkespere-t. S z elődás jellegét és trtlmát tekintve e három tényezőnek - z ön-mutogtásnk, z elidegenítésnek és z ktulizálásnk -- hiány lpvetően jellemző is; és lényegre rávilágító is. Átélik őket, de nem drám lkjit - vgy nnk vlmely értelmezését, változtát -, hnem önmguk,

19 hiszik, Fidelio fiú, noh ő fiúruháb öltözött Imogen; Cloten zt hiszi, hegyirblókkl kdt össze, pedig jogos trónörökössel; Ichimo zt hiszi, prszttl vív párvidlt, holott Poszthumusszl stb, Az ilyen hmis'" helyzetek persze Shkespere más drámáibn is bőven megtlálhtók. Itt zonbn ezek - szemben például z Othellóvl vgy Romeo és Júliávl - nem trgédiáb torkollnk, hnem z egész kkori világr vontkozttott világrszóló boldog vég-be, de úgy, hogy előzőleg hmis" helyzetek trtlmit mindenki lehető legkomolybbn veszi. Ez z mozznt egyébként, mely Cymbeline-t Shkespere hsonlón hmis" helyzetekkel teli vígjátékitól is megkülönbözteti; zokbn hmis" helyzeteknek trgikus felhngjit sem veszik ennyire komolyn. Külön jelentősége vn színjáték lehetséges jellegét tekintve is nnk, hogy e műnek z eseménysori világrszóló boldog végbe futnk. A világ megszbdul két gonosztól, királynétól és Clotentől, de úgy, hogy jók mind élet-ben mrdnk, és ezek után teljes boldogságot élveznek. A király megtlálj hlottnk hitt fiit és elveszettnek hitt lányát; királyfik elhgyhtják vdont és kívánlmuk szerint z udvrbn élhetnek; Belriusnk király megbocsátj, hogy gyermekeit húsz évvel ez-előtt elrbolt; hlottnk hitt szerelmes él (Poszthumusz, vgyis ez Imogen boldogság); házsságtörőről kiderül, hogy leghűségesebb sszony (Imogen, vgyis ez Poszthumusz boldogság); z eddig tiltott házsságukb örömmel egyezik bele Cymbeline; látsztbjt keverő szolg hűsége és okosság kiderül (Pisnio); rómi hdifoglyok élet-ben mrdnk; s Lucius, rómi követ is zzl mehet hz, hogy császár meg-kpj britek dóját. Vgyis: nincs senki drám világán belül, ki csk zért örülhetne, mert más kp, vgy mások nyernek el ngy boldogságot; itt Shkespere mindenkinek személy szerint is boldogságot oszt. Ahogy céloztunk rá, hmis" helyzetek trgédiákbn trgédiához visznek, s így zt világképet ársztják, hogy sors erői-nek igen ngy htlm vn z emberek felett. A Cymbelineben zonbn nnk ellenére, hogy hmis'' helyzetek mguk helyén vlóbn súlyosn komolyk, visszfelé mégis megszűnnek épp világrszóló boldog vég mitt -komolyknk lenni. Ezért mű világ- A királyné: Brt Mári (MTI fotó - llovszky Bél felvételei) képe z emberi szűklátókörűség ostobságát sugározz, zt z ostobságot, mely nem képes z dott helyzeten túl is látni, vgy zt mélyebben látni; ám végső hngultbn ezt z ostobságot megbocsáthtónk trtj, sőt tlán még cscsksággá" is minősíti. Így tehát drámán belüli világot tekintve is vn némi jogos lpj nnk, h szélsőségesen éles helyzetek komolyságát nem látjuk teljes komolyságábn, vgy h egy színjátékbn nem veszik komolyn, de csk kkor, h közben is megérzékeljük: itt minden végül legboldogbb végbe érkezik. Ezt pedig itt mindig érzékeljük. Ezért, noh látottk lpján z meggyőződésünk, hogy nem drám ezen jellege mitt kpott színjáték könnyeden játékos jelleget, nem lehet ezt színjátékot. Shkespere Cymbeline-jének meghmisításávl vádolni. Csk zt lehet állítni - rátérve z értékelés másik szemszögére -, hogy Shkespere Cymbeline-je csk ürügy, noh ismételten hngsúlyozzuk, nem meghmisított ürügy. (Mert zért láttunk már olyt is.) Ürügy rr - látottk lpján erre lehet következtetni -, hogy olyn fitl emberek, kik színészek, önmguknk olyn benső lehetőségeit próbálják megvlósítni, melyek vgy még nem egészen sjátjik, vgy melyek csk csír- formábn, lehetőségként élnek bennük; vgy - egy hrmdik lehetőségként -zokt világhoz vló mi viszonyokt, melyeket XX. százdi élet lposn megváltozttott drámábn megjelenített viszonytrtlmkhoz képest. (Ez utóbbi Pisnio megformálásár vontkozik elsősorbn.) Egyszóvl rról vn szó, hogy színjáték ürügy sját, privát egyéniség kibontkozttásár, megvlósításár. Ezt úgy is foglmzhtjuk, hogy önmguk vlóságos belső lehetőségeiből próbálnk - így mondjuk mnpság színházt csinálni. Így színjáték egyfelől játék, de ngyon is komoly és vlódi értelmű játék; másfelől zonbn - lényegében - olyn privát ügy, mibe másokt, kiket bizonyos konvenciók lpján történetesen nézőknek neveznek, rész-ben belevtnk. Részben, mert mi itt legfőbb és legvlóságosbb folymt önmguk belső lehetőségeinek megtlálás és/vgy kibontás - z elsősorbn próbák folymtábn és privát élet-ben zjlik le, mi csk végeredményét látjuk, mi zonbn z önmegvlósítás folymtábn csk időleges és átmeneti. Másfjt elődások esetében próbák mjdnem kizárólg z elődás megteremtésére irányulnk, itt - persze csk látottk lpján szólv - csk részben irányul z elődás megteremtésére. A cél vlószínűleg jvrészt z, hogy színjátszó ember sját és teljes egyéniségét vgyis nemcsk színjátszásbn részt

20 vevő részét" - meg- vgy felismerje, és mke-believe" módon megvlósíts. Ehhez először is zt kell hozzáfűznünk, hogy mostni színházi törekvések vgy irányztok" közül nem egynek épp ez célj, vgy be is vllottn vgy csk eredményében. (Pl. z összes úgynevezett pszichoterpikus" színjátszás, mgyr mtőrmozglom egy részének újbb törekvései, de például Grotowskiék működésének végeredménye is.) Ezzel kétségkívül új színház és új színjátékjelleg jön létre, hol z elődás korántsem fő vgy z egyetlen cél. Másodszor zt kell hozzáfűznünk, hogy színjáték ezzel vlóbn lehető legkomolybb spektusábn játék, vlódi élet helyzeteire vló felkészülés legfontosbb színtereként; vgy már meg-lévő privát trtlmknk egy játékbn vló kipróbálás. Az ilyen játékbn természetesen sokkl inkább szükség vn z dott embernek vlóbn meglévő benső trtlmir és lehetőségeire, és ezekre vn szükség, mint z áltlábn érvényes színjátékstílusbn vgy színjátéktrtlombn, hol színész mg benső világából olyn trtlmkt és/vgy lehetőségeket, egyéniségeket, világhoz vló viszonyokt is kibontht, melyek vlóságos, privát énjétől igen-igen távol áll-nk, vgy bbn még mint lehetőségek sem rejtőznek. Az, hogy z elődás több lkját nem érezzük eléggé súlyosnk, mert megmuttott trtlmknk helyi értékük és pillntnyi érvényességük vn, nemcsk ezeknek trtlmknk benső fejlődési folymtbn elfogllt átmeneti helyzetük mitt lkul ki. Következik ez ismét bból, hogy mi, privát trtlmkt viszik át z elődás világáb és mi világ-hoz vló viszonyikt. Éppen zért lesz-nek Nemcsák Károly és Szlm Tmás áltl megjelenített trtlmk kissé súlytlnok, mert z említett jellegű frivolitásnk, hencegésnek és hzugságnk éppúgy nincs ngyon komoly jelentősége, mint hogy megcsltttás sem sebez meg egy egész életre. Krncz Ktlin tlán ugynezért nem jeleníti meg egészen komolyn, további életre mgávl viendő tpsztltként, hogy egy-szer cslássl, árulássl vádolták. Ez színjátékstílus vgy színjátéktrtlom mjdnem lehetetlenné teszi ngy egyéni lkításokt. Hiszen minden szereplő z említett trtlmú közös játék része és részese, s ez tény mindenkinek elsősorbn emberi - és kisebb mértékben színészi - egyéniségét teszi próbár; en- nek játéknk nem z lényege, hogy szöveg megformált lkot, hnem hogy sját benső trtlmikt jelenítsék meg. Az lkítások" helyett vlóbn zt látjuk, hogy például milyen Krncz Ktlin egy Imogen nevű, Nemcsák Károly egy Poszthumusz nevű Shkespere-lk szövegeinek különböző helyzetei-ben, mivel itt nincsenek hgyományos értelemben lkítások, csk sját-én nyiltkozik meg z dott helyzetekben, de, ismét hngsúlyozzuk: nem önmutogtó jelleggel. A drámából ennek következtében tlán még fontosbb lesz szöveg, hiszen nem z lkok fontosk. Ez pedig szövegmondás bszolút tisztságát igényli. Ebben tekintetben egyedül Krncz Ktlint dicsérhetjük: minden szv tökéletesen érthető. Mindezzel létrejön tehát egy olyn pompás, szó vlódi és mély értelmében vett játék, mellyel közönség mint játékkl tud zonosulni, s nem mint vlóságról művészi formábn nyújtott igzságokkl és új, vgy nézőben már meglévő és most megszilárdított vlóságismeretekkel. Az ilyen színjátékkl vló tlálkozáskor z elemző vn legnehezebb helyzetben, mert neki értékelni is kell. A néző helyzete könnyeden élvezetteli, hiszen egy játék-világgl zonosul. Az elemző zonbn - h z egész színjátékot képes is -, z lkításokt már lig tudj értékelni; élvezni persze ő is élvezi. Hiszen nyilvánosn lefolyttott, de lényegét tekintve mégis privát játékbn nem tudj játék-figurákt mihez viszonyítni. Ahhoz ugynis, hogy milyen mélyen, felszínesen, ngy lpigzságokt görgetve vgy értelmetlenségekként elpötyögtetve játszották el Shkespere Cymbeline-jének lkjit, drám lkjit kellene így vgy úgy megformálv látnunk; ám ehhez nem lehet viszonyítni z lkításokt, mert törekvések nem erre irányulnk. (Vgy csk kisebb mértékben). A viszonyítási pont itt például Nemcsák Károly benső világ lehetne: mennyire mélyen bontott ki sját, egyéni emberi lehetőségeit Poszthumusz szövege ürügyén. Ez pedig tisztességérzet lpján ízléstelen turkálás lenne privát életben. De ezt is csk kkor lehetne megtenni, h z elemző jól ismerhetné z dott színész privát életét és egyéniségét. Azzl kérdéssel kpcsoltbn tehát, hogy itt melyik lkítás jó és mély vgy melyik nem z, elnémul z elemző. Az így létrejött színjátékszövet voltképp pompás szórkozást nyújt; noh, hdd jegyezzük meg ismét, kevesebb ismeretet d kár köznpi, kár művészi, kár z ismeretelméleti értelem-ben. A szó vlódi és mély értelmében vett játék zért is mgávl rgdó, mert vlóbn játszik Krncz Ktlin, Nemcsák Károly, Forgács Péter, Nádházy Péter (Cloten) és Szlm Tmás éppúgy, mint Király Levente, Sfrnek Károly (Guiderius) és Quintus Konrád (Arvirgus), méghozzá zt játékot, hogy ők Cymbeline lkji. Igy elmókázott" figurákt is kpunk, különösen Nádházy Pétertől, mely mókázásbn ők is, nézők is igen jól érzik mgukt, de nem növelik z emberről, világról, z dott problémákról vló ismereteinket. Azon benyomásunkt, hogy ez színjáték sját benső trtlom kibontását szolgálj, egy következő mozznt is erősíti, szemmel láthtón: z idősebb színészek lkítási. Mentes József Cymbeline-je, Brt Mári királynéj, Máriáss József udvri orvos (ő játssz egyéb-ként rómi jóst és Jupitert is) egészen más jellegű. Ok hgyományos színészi törekvéssel drb lkjit formálják meg; Mentes József kissé komédiszerűen", Brt Mári fenségesen és trgiki módon, Máriáss József sok színészi modorrl. Külön, ngy nyomtékkl kell kiemelnünk Császár Gyöngyit, ki Imogen komornájánk kétmondtos szövegéből lélegzetállító ngy pillntot teremt. Itt tehát hgyományostól, szokásostól vgy szokványostól lényegében eltérő színjátéknk lehetünk tnúi: nnk játéknk, mellyel színjátszók elsősorbn sját egyéniségüket művelik, s csk másodsorbn produkálnk elő-dást, noh z egész mégis z elődásért vn. Mi persze z elődást látjuk, de z itt láthtók óhttlnul sugározzák z előbbit. Ám zt, hogy ez z új színjáték-e, nem tudjuk; ezt csk z idő döntheti el. Mint hogy zt is, hogy ez egy másik lehetőség-e, nevezetesen színészek fel-nevelésének, színészegyéniség felépítésének egyértelműen jó - pedgógii útj-e, mely mjd elvezet z új színjátszáshoz; vgy egy hrmdik lehetőség-e ez, pusztán csk játék-e, játék színjátszássl és z élettel?