EURÓPAI KULTURÁLIS ÚTVONALAK

Átírás

1 GyAKORLATI ÚTm UTATÓ EURÓPAI KULTURÁLIS ÚTVONALAK Készült Ausztria Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztériuma Cultural Routes - A Practical Guide kiadványa alapján

2 Tartalomjegyzék: Előszó (Elisabeth Udolf-Strobl)...1 (Elisabeth Udolf-Strobl: Ausztria Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztériuma Turizmus és Történelmi Célpontok főigazgató) Előszó (Penelope Denu)...2 (Penelope Denu, a Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója) 1. Bevezető: Gyakorlati útmutató Az Európa Tanács Kulturális Útvonalai Az Európa Tanács kulturális irányelvei Az Európa Tanács Irányítóbizottsága Az Európai Kulturális Útvonalak adminisztratív felépítése A Kibővített Részleges Megállapodás A Kibővített Részleges Megállapodás Igazgatótanácsa A Kulturális Útvonalak Tanácsadói Fóruma A minősítés alapjai CM/Res(2010)52 határozat Vonatkozó nemzetközi egyezmények Együttműködés az Európai Bizottsággal Az Európai Bizottság és az Európa Tanács közös irányítású programjai Az Európa Keresztútjai kezdeményezés A Kulturális Útvonalak Európai Intézete Minősítés: Útmutató és támogatás Egyéb szolgáltatások a Kulturális Útvonalakhoz Hogyan jöhet létre egy Európa Tanács Kulturális Útvonal? Út a minősítés felé Első lépés: a téma meghatározása és leírása Második lépés: a súlyponti működési körök leírása... 20

3 Az Együttműködés a kutatásban és a fejlesztésben működési kör Az Emlékezet, történelem és európai örökség erősítése működési kör A Kulturális és oktatási csereprogramok európai fiatalok számára működési kör A Kortárs kulturális és művészeti gyakorlat működési kör A Kulturális turizmus és fenntartható kulturális fejlődés működési kör Harmadik lépés: egy európai hálózat létesítése Negyedik lépés: közös vizuális arculat megteremtése A minősítés folyamata A minősített Kulturális Útvonalak értékelése A Kulturális Útvonalak finanszírozási forrásai Finanszírozás EU alapokon keresztül A minősített Európai Kulturális Útvonalak felhasználói értékelése Kapcsolattartás és webes elérhetőségek Kapcsolatok További vonatkozó információk forrása Webes elérhetőségek Függelék A Miniszteri Bizottság CM/Res(2010)52 számú határozata (eredeti angol nyelvű verzió) Minősítési szempontok...49

4 Előszó A kultúra közös történelem, saját identitás! A kulturális örökség anyagi és nem anyagi bemutatja egy régió, egy ország vagy egy egész kontinens történetét, és megteremti minden egyes személy részére saját identitását. Az erősödő egymásra hatás, a növekvő tapasztalatok és fokozódó homogenizálódás időszakában, önnön történelmünk tudatosítása kiemelt fontossággal bír. Gyökereink felkutatása mellett nagyobb kíváncsisággal fordulunk egymás kultúrájának megismerése és megértése felé. Ez a folyamat a kulturális turizmus iránti igény növekedésében is tükröződik. Célunk ezért az, hogy kezdeményezzük egy határokon átívelő, innovatív hálózat és együttműködés létrejöttét a kultúrák és a turizmus találkozási pontjai mentén, hogy kihasználjuk a fejlődésben rejlő lehetőségeket. Így hosszú távon is létrehozható egy olyan ajánlás, amely változatos, fenntartható és évszakoktól független. Fesztiváloknak, emlékéveknek, hagyományos eseményeknek és kulturális útvonalaknak most is széles választéka áll rendelkezésünkre. Az utóbbiak támogatásában és díjazásában már az Európa Tanács is részt vesz. Ezt a folyamatot pedig még nagyobb figyelemben részesíti az Európa Tanács és az Európai Bizottság új együttműködése. Jelen kézikönyv rendeltetése az, hogy áttekintést adjon egy Európai Kulturális Útvonal lehetőségeiről és kihívásairól, valamint tanácsokkal szolgáljon a tervezéstől a minősítésig. Éljen Ön is a kultúra és a turizmus ezen értékes kombinációjának előnyeivel, kezdje el a hálózati munkát más érdekelt partnerekkel, és tegye lehetővé hazai és nemzetközi vendégei számára, hogy megtapasztalják az európai történelem helyi szeletét is! Elisabeth Udolf-Strobl A Turizmus és Történelmi Célpontok Osztályának Főigazgatója Ausztria Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztériuma 1

5 Előszó Az Európai Kulturális Utak programjának Tanácsa 2012-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Azóta, hogy 1987 októberében a Santiago de Compostela-i nyilatkozat kijelölte a Szent Jakab Zarándokutat mint az Európa Tanács első kulturális útvonalát, amellyel az útvonalak száma 24-re emelkedett, valamennyi a határokon átívelő kulturális együttműködést segíti elő Európa-szerte olyan helyek között és útvonalak mentén, melyek közös kultúránk és örökségünk gazdag változatosságát illusztrálják. Az útvonalak a fundamentumok szintjétől értékes eszközként szolgálnak a nemzetközi párbeszédhez, és az ösztönző témakörök és részvételen alapuló tevékenységek kifejlesztése révén hozzájárulnak a társadalmi összetartozás érzéséhez. Ugyanakkor ideális módot jelent az Európa Tanács számára, hogy a gyakorlatban is érvényt szerezzen az általa támogatott demokratikus berendezkedés és emberi jogok értékeinek, beleértve a kultúrához való hozzáférést is mindenki számára decemberében az Európa Tanács elfogadta a Kulturális Útvonalakat érintő Kibővített Részleges Megállapodást, egy új és sikeres keretrendszert, amelyhez 19 ország csatlakozott, mielőtt még nyomtatásban megjelent volna. Ezek az országok elismerik a kulturális útvonalak értékét a kulturális örökség megőrzésében, továbbá az abban rejlő lehetőséget, amely valódi gerincét adja a regionális kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Ausztria vezető szerepet vállalt a Részleges Megállapodásban, mivel az Igazgatótanács elnöki tisztségét a megalakulás óta betölti. Abból a célból, hogy megvalósuljanak a potenciális kulturális útvonalak és általuk promotálják az Európa Tanács tanúsítványát mint a minőség és a mintaszerűség védjegyét, növekvő igény mutatkozik arra, hogy kiépüljenek a kulturális útvonalhálózatok és a résztvevő partnereket ellássák a tervezésre, a fenntarthatóságra és a kommunikációra vonatkozó irányelvekkel. A kezdeményezések támogatása helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten úgyszintén alapvető fontosságú a megfelelő útvonalak kijelölése érdekében. Figyelembe véve a turisták összes szezonra vonatkozó igényeit, az ösztönző, hiteles és személyes élmények könnyebben előidézhetők a modern technológia felhasználásával, így ez a felkészítésnek és támogatásnak szintén lényeges területe. 2

6 Az Európai Bizottság és az Európa Tanács az elmúlt három évben közösen dolgozott azon, hogy támogassa azon kezdeményezéseket, amelyek kapacitásbővítés keretében kulturális útvonalakat hoznak létre. Ennek az együttműködésnek egyik eredménye egy kézikönyv lesz a kulturális útvonalak tervezéséről és üzemeltetéséről diákok, hálózati operátorok és egyéb érdekeltek számára. A tartalma bizonyos mértékig a jelen publikációt fogja tükrözni, az Európa Tanács által teljes mértékben támogatott kitűnő kezdeményezést. A szerzőknek gratulációmat fejezem ki, és a könyvet feltétlenül modellként fogom más országok elé is állítani. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kulturális útvonalak programjának rendkívül gyakorlatias megközelítéséhez olyan személyek és szövetségek energiája és szenvedélye szolgáltatta az alapot, akik készen állnak rá, hogy lelkesen megosszák tudásukat és elkötelezettségüket más európai polgárokkal legyenek bárhol és rendelkezzenek bármilyen háttérrel. A kulturális útvonalak érzékekre ható, felemelő élményt jelentenek, és azok, akik életre keltik őket, erősen hisznek az eltérő társadalmak kultúrájának értékében. Penelope Denu A Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója A Kulturális Útvonalak Kibővített Részleges Megállapodásának Végrehajtó Titkára, Európa Bizottság 3

7 1. Bevezető: Gyakorlati Útmutató Az Európa Tanács Kulturális Útvonalai mint Európai Kulturális Útvonalak sikeres projekteket tudhat maga mögött: gazdaságilag, turisztikai szempontból és nem kevésbé az eszmeiséget tekintve. Ez a kézikönyv bemutatja, mi szükséges ahhoz, hogy valaki létrehozzon egy ilyen kulturális útvonalat. A követelmények jelentősek, de nem elérhetetlenek. A hozzá szükséges eljárásnak végül az Európa Tanács tanúsítványát kell eredményeznie, s így egy megbízható, úgynevezett egyedi terméktulajdonságot is (USP) egy adott régióra és annak különleges helyeire. Különösen az úgynevezett strukturálisan gyenge régiók nyerhetnek sokat a tanúsítvány által. Felismerve ezt a lehetőséget, e könyv célja az, hogy bemutassa az együttműködési lehetőségek módjait. A Kulturális Útvonalak Programjának funkciói és céljai a kézikönyv első részében kerülnek kifejtésre. A második rész szerkezete végigkíséri azokat a lépéseket, amelyek szükségesek az Európa Tanács Kulturális Útvonalainak minősítéséhez. A befejező rész a már létező kulturális útvonalak gyakorlati tapasztalatait ismerteti, és hasznos tanácsokkal szolgál ahhoz, hogy egy kérelmezési eljárás végül tanúsítványt eredményezhessen. Külön köszönetet érdemel Penelope Denu, a Kulturális Útvonalak Kibővített Részleges Megállapodásának Végrehajtó Titkára és igazgatója, a Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója az általa szolgáltatott anyagokért ugyanúgy, mint az Európai Kulturális Útvonalak működtetőinek szóló jelenleg előkészítés alatt álló átfogó kézikönyvébe való betekintésért. Továbbá köszönetünket fejezzük ki Sorina Cappnak, az Intézet aligazgatójának azért a támogatásért, amelyet az Intézetnél folyó kutatás során nyújtott. A kulturális útvonalak felügyeletében és támogatásában szerzett, több éves tapasztalatuk révén mindketten nagy segítséget jelentettek e pályázatközpontú és felhasználóbarát kézikönyvhöz. 4

8 2. Az Európa Tanács Kulturális Útvonalai Az Európai Kulturális Útvonalak egy közhasználatú kifejezéssé vált a határokon átívelő kulturális kapcsolat nyomvonalaira. Hivatalosan ezeket az útvonalakat az Európa Tanács Kulturális Útvonalai megnevezéssel illetjük. Egyéb nevek még: Kulturális Útvonalak vagy Kulturális Utak. Ebben a kézikönyvben két kifejezést használunk, az Európai Kulturális Útvonalakat és az Európa Tanács Kulturális Útvonalait. A kulturális útvonalak koncepcióját már 1987-ben bevezette az Európa Tanács. A szándék az volt, hogy ez által valósuljanak meg az Európa Tanács kulturális alapelvei: az emberi jogok, a kulturális demokrácia, a kulturális különféleség és azonosság, a minden határon átívelő párbeszéd és egymás kölcsönös gazdagításának csereforgalma. Ezeket az alapelveket az Európai Kulturális Útvonalak helyi szinten töltik fel tartalommal. Időn és téren keresztül utazva ezek az utak megmutathatják, mennyire különböző kultúrák járulnak hozzá Európa közös kulturális örökségéhez. Demonstrálják az élő kultúrák sokszínűségét és ötvözik a helyi örökséget az európai eszmével. Sok kulturális útvonal teremt összeköttetést az európai kultúra és történelem kevésbé ismerős témaköreihez és nézőpontjaihoz. Így ezek lehetővé teszik új célpontok felfedezését, és fényt derítenek a közös örökség elfelejtett vagy rejtett aspektusaira. Az Európai Kulturális Útvonalakat történelmi nyomvonalakra és a nemzeteken átívelő kulturális koncepcióra lehet építeni. A Kulturális Útvonalak segítségével minden európainak módja lehet megismerni és jobban méltányolni saját kultúráját, történelmét és örökségét. A Kulturális Útvonalak a kultúra és a turizmus együttműködésén alapulnak, amely egy vagy több útvonal kifejlesztését és pályáztatását célozza. Tekintettel a kulturális turizmus fenntartható és intelligens értékteremtésére, a Kulturális Útvonalak egyben úttörő szerepet is játszanak. A Szent Jakab-út Santiago de Compostela mint az első Kulturális Útvonal 1987-ben kapta meg minősítését (1987 október Santiago-i nyilatkozat). Ebben a nyilatkozatban határozták meg az alapvető és máig érvényes minősítési keretrendszert. 5

9 Az Európai Kulturális Útvonalak vagy az Európa Tanács Kulturális Útvonalainak elnevezéséről Mi a jelentősége az út, útvonal és nyomvonal elnevezéseknek ebben az összefüggésben? Jelenthet egy tényleges útvonalat vagy utat, mely már használatban van. Jelentheti helyek vagy történelmi / természeti létesítmények hálózatát. Jelenthet egy meghatározott földrajzi területet, mely egy általános témakörrel kapcsolatos. Jelenthet egy régiókon és országokon áthaladó útvonalat, amelyet egy történelmi, művészeti vagy társadalmi témakör jellemez. Ezért többről van szó, mint csupán egy útról, útvonalról vagy nyomvonalról, amely a megszokott értelemben köt össze különböző városokat. Mit jelent az, hogy európai? Magában kell foglalnia legalább hármat az Európa Tanács tagjaiból vagy az Európai Kulturális Egyezmény szerződéses államaiból. A témakörnek nem csupán helyi jelentőséggel kell bírnia, de reprezentálnia kell az európai kultúrát vagy annak jelentős aspektusát, és rendelkeznie kell történelmi vonatkozással Az Európa Tanács kultúrpolitikája Az Európa Tanács a kultúrát a demokrácia lelkeként határozza meg, továbbá a társadalmi összetartozás, a demokrácia és az európai együttműködés kulcsfontosságú eszközeként írja le. Hasonlóképpen a különféleséget úgy tekinti, mint az eltérő csoportok közötti különleges erőforrást és párbeszédet annak érdekében, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítható legyen. Az Európa Tanács Kulturális Útvonalai ezeknek a politikai alapelveknek a megnyilvánulásai. Az Európa Tanács, melyet május 5-én alapítottak, ma 47 tagországot számlál, az európai kontinens majd valamennyi országát. Azzal a céllal jött létre, hogy Európa-szerte érvényt szerezzen a közösségi és demokratikus alapelveknek, annak érdekében, hogy az Európai Kontinensen megvalósítsa a közös demokrácia és jogállamiság térségét. Az olyan alapvető értékek tisztelete mint az emberi jogok, a demokrácia és 6

10 törvényesség döntő fontosságúak. Ehhez az Emberi Jogok Európai Egyezménye és más politikai nyilatkozatok szolgálnak alapul. Az Európa Tanács székhelye a franciaországi Strasbourgban van. Az Európa Tanács nem tévesztendő össze sem az Európai Tanáccsal (amely az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsszerve), sem az Európai Unió Tanácsával (az Európai Unió szervezete), amely az Európai Unió Miniszteri Tanácsaként is ismeretes) Az Európa Tanács Irányító Bizottsága A Kulturális Útvonalak minősítésének folyamatába az Európa Tanács a Kultúra, Örökség és Táj Irányító Bizottsága (CDCPP) révén kerül bevonásra. Feladata, hogy a Kibővített Részleges Megállapodás Igazgatótanácsa által visszaigazolja a tanúsítványról, illetve a tanúsítvány elutasításáról szóló döntéseket (lásd bekezdés) Az Európai Kulturális Útvonalak adminisztratív felépítése Az első kulturális útvonal 1987-es minősítésétől kezdve a jelenleg tanúsítvánnyal rendelkező kulturális útvonalak száma stabilan növekszik től 2010-ig ugrásszerű növekedés volt tapasztalható: 2012-re Európának 24 kulturális útvonala lett, amelyek az Európa Tanács minőségi zárjegyét viselik magukon, hálózatként lefedve a kontinenst északtól délre és keletről nyugatra A Kibővített Részleges Megállapodás Az Európai Kulturális Útvonalak növekvő számának kezelhetősége miatt az anyagi támogatás és a tanúsítványok kiállításának menete módosult: az Európa Tanács Kulturális Útvonalainak projektje kikerült az Európa Tanács közvetlen kompetenciájából és saját elszámolási struktúrával látták el. Egy, az úgynevezett Kibővített Részleges Megállapodás a Kulturális Útvonalakról (EPA) által hozott rendelet több felelősséget ruház át az egyes tagországokra. Ez a Ki- 1 további információ: 7

11 bővített Részleges Megállapodás a CM/Res(2010)53 számú határozat 2 égisze alatt került elfogadásra. 2 Ez a megállapodás módot ad új együttműködésekre Európán kívüli országokkal is, mint például a Mediterráneum vagy Ázsia országai. A Kibővített Részleges Megállapodás a Kulturális Útvonalakról (a továbbiakban: EPA Titkárság) Titkársága Luxemburgban található, nevezetesen a Kulturális Útvonalak Európai Intézetében (lásd 4. fejezet). Az EPA Titkárság Végrehajtói Titkára egyben ennek az intézetnek az igazgatója is. Az Intézetet Luxemburg látja el anyagi forrásokkal és természetbeni juttatásokkal. Az EPA Titkárság felelős a minősítési eljárás előkészítéséért, a költségvetés kezeléséért és az Igazgatótanács találkozóiért A Kibővített Részleges Megállapodás Igazgatótanácsa A Kulturális Útvonalakat illető Kibővített Részleges Megállapodás Igazgatótanácsa hoz döntéseket az új útvonalak minősítéséről, a létező útvonalak kiértékeléséről és a program általános irányvonaláról. A Tagországok feladata, hogy kijelöljék az alkalmas személyeket országuk Igazgatótanácsban való képviseletére. Jelenleg 19 ország tagja a Kibővített Részleges Megállapodásnak végére akár állam is aláírhatja az egyezményt. Az Igazgatótanács tagjai évente egyszer találkoznak. Az Igazgatótanácsi Iroda, amely az éves találkozókat, a Kulturális Útvonalak Tanácsadói Fórumát (lásd rész) és más vonatkozó tevékenységeket készíti elő, évente számos találkozót tart decemberében Ausztria volt a Kibővített Részleges Megállapodás egyik alapító tagja, és ezért véleménye jelentős az Igazgatótanács szempontjából től az Európai és Nemzetközi Ügyek Osztrák Szövetségi Minisztériuma (BMeiA) tölti be az Igazgatótanács elnökének tisztjét. A Minisztérium úgyszintén képviselteti magát az Kulturális Útvonalak Európai Intézetének végrehajtó testületében. 2 A CM/Res(2010)53 számú határozatot, mely megalapozta a Kibővített Részleges Megállapodást a Kulturális Útvonalakról, a Miniszteri Bizottság december 8-án fogadta el, a Miniszteri Küldöttek dik találkozóján. 8

12 A Kulturális Útvonalak Tanácsadói Fóruma A Tanácsadói Fórum a Kulturális Útvonalak működtetőinek legfontosabb, éves eseménye. Ez a fórum szolgál platformként a hálózati munkának és a tapasztalatok cseréjének, előadásokkal és műhelymunkával támogatja az aktuális irányvonalakat és fejlesztéseket. Emellett példákat mutat fel jó gyakorlatokra is ben a fórumot Luxemburgban, 2012-ben a franciaországi Colmarban tartották, 2013-ban pedig Ausztria volt a helyszíne. A Kulturális Útvonalak képviselői mellett mind a már igazolt, mind a lehetséges útvonalak vonatkozásában turisztikai szervezetek, nemzetközi szervezetek, a kulturális örökség szervezetei, kereskedelmi kamarák, civil szervezetek (NGO-k), szponzori szervezetek, stb. szintén a meghívottak között szerepelnek A minősítés alapja CM/Res(2010)52 számú határozat A Kibővített Részleges Megállapodással egyidejűleg és így a Kulturális Útvonalak ügyvezetésének átszervezésével is az alkalmazandó minősítési szempontokat elfogadták [CM/Res(2010)52 számú határozat]. A legfontosabbak a következők: Egy Kulturális Útvonal határokon átívelő hálózatot alkot, amelybe legalább három ország tartozik. Ezeknek az Európa Tanács tagországai vagy az Európai Kulturális Egyezmény aláírói közül kell kikerülnie. A témának támogatnia kell az Európa Tanács alapvető értékeit, és a jövőben tovább kell őket fejleszteni a folyamatban lévő kutatásokon keresztül. Pénzügyi és humán erőforrásaikkal kapcsolatban a javasolt projekteknek ön-finanszírozóknak kell lennie. Egy jogi személyt kell létrehozni, amely lehet egy szövetség vagy számos szervezet uniója. A hálózatnak fejlesztenie kell a demokratikus folyamatokat, amelyeknek a stratégiáról és tevékenységről hozott, azokhoz kapcsolódó döntésekhez kell vezetnie. A teljes kulturális útvonalra vonatkozóan kifejlesztésre kell kerülnie a megfelelő kulturális turisztikai termékeknek, például útikönyvnek, dokumentációnak, más javasolt útvonalaknak, stb. Fiatalok részére szervezett, rendszeres kulturális és művészeti eseményeknek kell megvalósulnia, például fesztiválok, tematikus párbeszédek és technikai vitáknak. 9

13 A működési területek és a minősítési kritériumok az alábbi fejezetekben kerülnek kifejtésre részletesen. A Res(2010)52 számú határozat angol változata a függelékben olvasható Vonatkozó nemzetközi egyezmények Az Európai Kulturális Útvonalak projektjének alapötletei nem csupán az Európa Tanács kulturális politikájának eszméin alapulnak; a projekt tervezetére az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek számos további alapvető egyezménye is hatást gyakorolt. Ezért azoknak, akik egy kulturális útvonal koncepciójának kifejlesztésén gondolkoznak, ezeknek az egyezményeknek az alapvető célkitűzéseivel tisztában kell lenniük. Ennek érdekében az Európa Tanács és egyéb nemzetközi szervezetek vonatkozó politikai nyilatkozatait (Charták) és megállapodásait az alábbiakban röviden ismertetjük. Az Európai Kulturális Egyezmény Az Európai Kulturális Egyezmény 1955 májusában lépett érvénybe. Ez az alapja az európai együttműködésnek a kultúra, a nevelésügy, a fiatalság és a sport területén. A kulturális megállapodás magában foglalja mind a nyelvet, mind az irodalmat és a civilizációt. A Kulturális Egyezményhez Európán kívüli országok is csatlakozhatnak, és így részt vehetnek az Európa Tanács kulturális munkájában. Sok ország írta alá az Európai Kulturális Egyezményt, még mielőtt az Európa Tanács tagjává vált volna. Az Európai Táj Egyezmény Az Európai Táj Egyezmény 2004 márciusában lépett érvénybe. Táj alatt olyan terület értendő, amely emberek tevékenysége által formálódik. A Kulturális Útvonalak alkalmasak rá, hogy emeljék egy táj tudatosságát és így azok érzékelhetőségét is. 10

14 Az Európa Tanács Keretegyezmény a Kultúra Értékéről a Társadalomban Az Európa Tanács Keretegyezménye a Kultúra Értékéről a Társadalomban 2011 júniusában lépett érvénybe. A megállapodás Európa kulturális öröksége használatának és fejlesztésének etikai elveivel és alapvető megfontolásaival foglalkozik a globalizáció ellenében. A Kulturális Útvonalak egyben mintegy Európa kulturális örökségének újrafelfedezését is jelentik. A Kulturális Útvonalak program előmozdíthatja a lakosság integrációját annak érdekében, hogy a kulturális örökség kezelését és védelmét elősegítő, egymáshoz való közeledést segítse. Az UNESCO a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelmét Illető Egyezménye Az UNESCO Nem Kézzel Fogható Kulturális Örökséget Oltalmazó Nyilatkozata 2006 áprilisában lépett hatályba. A Kulturális Útvonalak rendeltetése, hogy egyaránt védelmezze és láthatóvá tegye az eszmei és tárgyi kulturális örökséget. 11

15 3. Együttműködés az Európai Bizottsággal Nem meglepő, hogy egy olyan formáló erővel bíró eszme, mint az Európai Kulturális Útvonalaké, összhangban van az Európai Bizottság turisztikai és kulturális kezdeményezéseivel, amelyeknek tevékenysége nem egyezik meg az Európa Tanácséval, amely lényeges a kulturális útvonalak pályázói és fenntartói számára, mivel új finanszírozási lehetőségek merültek fel. A Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése óta az EU-tagállamok közötti kulturális együttműködés több figyelmet kap ben az Európai Unió megfogalmazta a jelmondatot, miszerint az európai turizmusnak a világon az első helyen kell állnia, ezért a jövőbeli támogatás érdekében létrehozott egy új turizmus-politikát. 3 A Kibővített Részleges Egyezmény révén, az Európa Tanács Európai Bizottsággal történő együttműködése új lendületet eredményezett, és a Kulturális Útvonalak Európai Intézetének finanszírozása is javult. A Kulturális Útvonalakkal szembeni elvárás, hogy az európai turizmus stratégiájának fontos részévé váljanak, különösen a kulturális turizmus vonatkozásában. Ezt a célt elérendő, az Európai Bizottság már eddig is számos tevékenységet vezetett be Az Európai Bizottság és az Európa Tanács kapcsolódó programjai Ennek az együttműködésnek az Európai Bizottság és az Európa Tanács között az első eredménye egy tanulmány, amely a Kulturális Útvonalak hatását írja le a kis- és középvállalkozásokra, a beruházásokra, a versenyképességre és a területi csoportosulások fejlődésére vonatkozóan. 4 A tanulmány elemzi a Kulturális Útvonalak hatását a kis és közepes méretű vállalkozások teljesítményére, a hálózati munkára és csoportosulásra; a minőségi turizmus fenntarthatóságát, illetve a további lehetőségeket. A tanulmány továbbá megpróbálja tisztázni, hogy a Kulturális Útvonalak miként tudják támogatni Európa turizmusának jövőbeni fejlődését annak érdekében, hogy az világméretű szinten válhasson első számú turisztikai célponttá. 3 További információ: 4 Kseniya Khovanova-Rubicondo (2010): Tanulmány az Európai Kulturális Útvonalak hatásáról a kis- és középvállalkozásokra, a beruházásokra, a versenyképességre és a csoportosulásokra, Európa Tanács, Strasbourg 12

16 A tanulmány kulcsfontosságú megállapításai: A Kulturális Útvonalak nagy lehetőséget jelentenek a pozitív gazdasági fejlődés, a hálózatok és a csoportok népszerűsítésének és az európai értékekről szóló nemzetközi párbeszéd tekintetében. Bátorítják a kulturális tevékenységben való együttműködést regionális és európai szinten, és így hozzájárulnak a közös európai örökség tudatosításához. Ösztönzik az kulturális turizmus új termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztését. A Kulturális Útvonalak az alábbi fő kihívásokkal néznek szembe: A Kulturális Útvonalak hálózatainak alacsony nemzetek feletti összekapcsolhatósága. A márkanév gyenge arculata és a marketing stratégia hiánya. Korlátozott emberi és finanszírozási források. A hálózati irányítás szaktudásának hiánya. Nem elegendő tapasztalat az ismeretek cseréjét illetően. Az eszközök hiánya a hálózati irányításban és a teljesítmény kiértékelésében. A második partneri programban 2011 és 2013 között ezen a tanulmányon alapult a finanszírozás a kapacitásépítésre, a kormányzati modellek fejlesztésére és az értékelés eszköztárára összpontosít. A fenti finanszírozási prioritások mellett vonatkozó EU felhívások érvényesek az elkövetkező években (lásd még: 8.1. rész). A harmadik partneri program 2013 januárjában kezdődött, és az elkövetkező 18 hónapos időszakot öleli fel. Kiadványokkal, regionális konferenciákkal, új technológiák felhasználásával és új kommunikációs eszközökkel foglalkozik Európa Keresztútjainak bevezetése Az Európai Bizottság és az Európa Tanács együttműködésének összefüggésében bevezetésik az Európai Keresztutakat, amely az Európai Kulturális Utakat fogja népszerűsíteni azáltal, hogy felhívja a figyelmet azok kiterjedt gazdasági és turisztikai lehetőségeire minden érintett helyi hatóság és vállalkozás számára ben létrejött az első találkozó a kulturális és zarándok útvonalak témakörében Paviában, Olaszországban. Pavia öt kulturális nyomvonal csomópontjában helyezkedik el, amelyek történelmi zarándokutakat követnek. 13

17 4. A Kulturális Útvonalak Európai Intézete Ahogy azt már korábban említettük, a Kulturális Útvonalak Európai Intézete (EICR) a Kulturális Útvonalak teljes programjának igazgatásához és végrehajtásához rendelt központi koordinátori pont. Itt készítik elő az igazolást célzó pályázatokat a további jóváhagyási folyamatokra, itt értékelik a már létező útvonalakat, és a különböző kulturális útvonalak teljesítményét is itt dokumentálják. Az EICR-t 1998-ban alapították. Abban az időben a Luxemburgi Kulturális, Oktatási és Kutatási Minisztérium elindított egy hosszú távú együttműködést az Európa Tanáccsal azáltal, hogy magára vállalta egy olyan intézet anyagi támogatásának kötelezettségét, amely technikai segítséggel látja el a Kulturális Útvonalak végrehajtását. Azóta a Kulturális Útvonalak Európai Intézete a Neumünsteri Apátság Kulturális Központjában található, amely a Kulturális Útvonalak technikai felügyeletéért és irányításáért is felelős. Az Intézet céljait a következőképpen írja le egy 1998-as megállapodás: [ ] biztosítja, hogy a Kulturális Útvonalak programja minden olyan országban, amely aláírta az Európai Kulturális Egyezményt, folyamatosan működjön és fejlődjön. Ezen kívül azokban az országokban is, amelyek földrajzilag és történelmileg az Európai Kulturális Útvonalak részéhez tartoznak. Egy szakkönyvtár fenntartása mellett az Intézet számos dokumentumot tárol a Kulturális Útvonalakról, továbbá kiterjedt információs bázissal rendelkezik a vonatkozó országokról. Az EICR fogadja a Kulturális Útvonalak képviselőinek rendszeres/szokásos látogatásait, akárcsak az európai kutatási és képzési programok résztvevőit, kutatóit vagy diákjait. A Kibővített Részleges Megállapodás megkötésével (lásd részt) az Intézet pénzügyi és emberi erőforrásait is megerősítették. Az Intézet feladatai az alábbi széleskörű tevékenységi köröket foglalják magukba: Tematikus szemináriumok és szakmai képzési programok szervezése. A Kulturális Útvonalak tervezésének és működtetésének támogatása. Az új Kulturális Útvonalak minősítése. A meglévő Kulturális Útvonalak értékelése. Eseményeken, vásárokon és konferenciákon történő részvétel. Részvétel európai kutatási programokban. 14

18 A Kibővített Részleges Megállapodás végrehajtó titkára egyben a Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója is. A munkakör hatékony információáramlást biztosít mind az Európa Tanács és az Intézet, mind az Intézet és a Kulturális Útvonalak között. A potenciálisan létrejövő és a már megvalósult Kulturális Útvonalak számára az Intézet jelenti a legfontosabb kapcsolatot a fejlesztés és a minősítés szempontjából. Az Európa Tanács Kulturális Útvonalai kivitelezésében, pályáztatásában és értékelésében szerzett sok éves tapasztalat kiterjedt ismereteket eredményezett, továbbá egy olyan archívumot, amelyet az érdekelt felek térítés nélkül használhatnak. Az Intézet központjában a személyes konzultációt egy munkacsoport segíti. Részletes információ a Kulturális Útvonalak Európai Intézetéről és az Európai Kulturális Útvonalakról a hivatalos weboldalon található: Minősítés: tanácsadás és támogatás Az Intézet központi szerepet játszik a leendő Kulturális Útvonalak tervezési és kidolgozási szakaszától azok minősítéséig. Az Intézet támogatása a munka bármely fázisában igénybe vehető. Az Intézet összeállított egy minden részletre kiterjedő feladatlistát, amely a pályáztatás folyamatát hivatott segíteni. Lásd a függeléket: Minősítési szempontok a pályázatokhoz (Az Európa Tanács Kulturális Útvonalai projekt beterjesztési dossziéjának szerkezete). Indulási szakasz A hatékony pályázást elősegítendő, a lehető leghamarabb érdemes kapcsolatba lépni az Intézettel. A találkozó időpontjának egyeztetéséhez a projekt koncepcióját fel kell vázolni. A személyes interjú során lehetőség van javasolt fókuszpontok áttekintésére a megvalósíthatóság a lehetséges új partnerek és a végrehajtás során várható kihívások szempontjából. Ebben a korai szakaszban lehet elkészíteni az együttműködési tervet és a fő tennivalók menetrendjét. 15

19 Fejlesztési szakasz A pályáztatást célzó, megfelelő előkészítő munka (témaválasztás, kezdeti hálózati partnerek, stb.) elvégzése után az EICR alkalmazottai értékelik a pályázatot abból a szempontból, hogy megfelel-e a minősítési követelményeknek és érdemes-e a támogatásra. Ebben a szakaszban a projekt kezdeményezőinek lehetősége van az európai hálózat segítségére az EICR képviselőivel, a hálózati partnerekkel, illetve a tudományos bizottság tagjaival való találkozókra. Továbbá megfelelő képzést is biztosítanak a hálózat tagjai számára. Pályázati szakasz A pályázati dosszié előkészítése összetett folyamat, amely nagy tapasztalatot és tudást igényel. Miután minden megadott, a CM/Res(2010)52 számú határozattal összhangban lévő feladatot teljesítették, az EICR tud segítséget nyújtani az írásos pályázat előkészítésében. Minősítésre kizárólag hiánytalan pályázat nyújtható be. A minősítési eljárás szakasza Átvételkor a hivatalos igénylést az Intézet CM/Res(2010)52 számú határozata alapján az EPA Titkársággal egyeztetve elemzik. Ez azt a kérdést foglalja magában, hogy az igénylés megfelel-e minden kritériumnak. Miután független szakértők megvizsgálták az anyagot, az EPA Titkárság előkészít egy részletes értékelési jelentést az Igazgatótanács részére A Kulturális Útvonalakhoz tartozó egyéb szolgáltatások Az EICR mind ingyenes, mind díjalapú ajánlásokról gondoskodik a Kulturális Útvonalak népszerűsítői számára. A speciális és személyre szabott támogatás érdekében a személyes kapcsolattartás alapvető fontosságú az egyedi érdekek képviseletéért. 16

20 Ingyenes felajánlások Tanácsadás és szakvélemény a következő területeken: szervezés, az elgondolás technikai és logisztikai szempontjai, a kulturális útvonalak kifejlesztése és pályáztatása, javaslatok a lehetséges partnerekre, közvetítés a kapcsolatokban. Az Intézet könyvtárának használata a luxemburgi központban. Betekintés a mások által már korábban benyújtott dokumentumokba. Díjalapú tanácsadás A leendő Kulturális Útvonalak részére, amelyeket minősítés céljából pályáztatni szándékoznak, az Intézet munkacsoportjával folytatott, bevezető interjút követően benyújtható a jövőbeni támogatás iránti írásos kérelem. Ekkor a vonatkozó szervezetek sokkal szakszerűbb, díjalapú szolgáltatásokat vehetnek igénybe az Intézettel kötött szerződés alapján. Annak érdekében, hogy egy átlátható árképzési ütemtervet tudjanak összeállítani, a különböző fejezeteket és feltételeket, amelyek a minősítési pályázatához szükségesek, társítják a megfelelő költségekkel. Ily módon a tanácsadási költségek és a támogatási szolgáltatások is előre kalkulálhatóak. Ez lehetővé teszi az Intézet számára, hogy a pályázók egyéni igényeinek megfelelően számítsa ki az egyéni ajánlatokat. 17

21 5. Hogyan válhatunk az Európa Tanács Kulturális Útvonalává? Ahhoz, hogy egy új útvonal megkapja a minősítést, sok szempontot figyelembe kell venni: a nemzetek felettiséget, a turizmust, a gazdasági helyzetet, a kultúrát és a társadalom egyéb vonatkozásait, valamint az eredeti ötletek megvalósítását. Mindez több éves folyamatos munka eredménye lehet. Ráadásul minden Kulturális Útvonal kiindulópontja más. Így némelyikük összefüggésben olyan nemzetek feletti, európai uniós projektekkel, mint a LEADER (közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért) vagy az ETC (Európai Területi Együttműködés) már hálózattá állt össze és szilárd alapot jelent az együttműködéshez; mások már régóta fennálló, két- vagy többoldalú, tudományos és turisztikai együttműködésre támaszkodnak. Megint mások laza, de történelmileg kialakult együttműködésen alapulnak formai szerkezet nélkül Lépések a minősítés felé A teljes minősítési eljárás összetett, formailag kiválóan strukturált elsősorban a korábbiakban bevezetett CM/Res(2010)52 számú határozata alapján. A minősítési eljárás minden egyes lépése miatt számos feltételnek kell teljesülnie, amelyeket az alábbiakban részletezünk. Ezekhez a lépésekhez és azok feltételeinek megvalósításához konkrét gyakorlati példák és kivitelezési ötletek is segítséget nyújtanak. 18

22 5.2. Első lépés: A téma meghatározása és kifejtése A Kulturális Útvonalak témáinak a következő hat alkalmassági feltétel mindegyikének meg kell felelnie: 1. A témának képviselnie kell az európai értékeket és számos európai országban közismertnek kell lennie. 2. Európa különböző régióiból érkező több tudományágat képviselő szakértői csoportjának kell végeznie a téma kutatását és fejlesztését, így biztosítva azt, hogy a tevékenységek és projektek közmegegyezésen alapulnak. 3. A témának meg kell világítania az európai emlékezetet, történelmet és örökséget, valamint hozzá kell járulnia a mai Európa sokszínűségének értelmezéséhez. 4. A témának hozzá kell járulnia a fiatalokért folytatott kulturális és oktatási eszmecseréhez, és összhangban kell lennie az Európa Tanács eszméivel és felfogásával. 5. A témának lehetővé kell tennie a kezdeményezések, továbbá a példaértékű és újító tervezetek fejlődését a kulturális turizmus és a fenntartható kulturális fejlődés területén. 6. A témának hozzá kell járulnia a turisztikai termékek fejlesztéséhez a turisztikai ügynökségekkel és fenntartókkal együttműködésben megcélozva a különböző többek között iskolai csoportokat. Gyakorlati példák a témaválasztásra: 1. Egy létező, régóta fennálló ötlet, amely egy adott esemény kapcsán kerül megvalósításra (Mozart év) Mozart Útvonalak. 2. Egy vagy több tag kezdeményezésére a történelem egy korábbi fúziója alapja lehet a megvalósításnak A Hanza-szövetség. 3. Egy új és ötletes elképzelés létrejöhet valamely külső ösztönzés hatására, mint például a fenntartható fejlődés vagy a területhasznosítási tervezés gondolata, amely elvezet egy Kulturális Útvonal kifejlesztéséhez Tours-i Szent Márton, a Kerámia Örökségének Útvonala. 4. Egy olyan létező útvonal kerül minősítésre, amely korábban nem funkcionált Európai Kulturális Útvonalként A Clunyi reformok, Szent Jakab-út. 5. Tematikus csoportosulás egy működő nemzetközi intézmény kezdeményezésére Zsidó örökség. 19

23 Milyen kérdések lényegesek a téma és annak leírása meghatározásakor? 1. Mi a tematikus váza a Kulturális Útvonalnak? 2. Melyek a kulturális örökség központi elemei (tárgyi és szellemi örökség)? Melyek a helyi, nemzeti és nemzet feletti dimenziói a kulturális örökségnek? 3. Részvényesek mely csoportja vonható be? 4. Hogyan képviselik és mutatják be a témát az érintett országokban és régiókban? 5. Hogyan képes a téma lehetővé tenni az európai történelem és a kortárs Európa jobb és mélyebb megértését? 5.3. Második lépés: Az elsődleges működési terület leírása A projekteknek a következő elsődleges működési területekhez kell tartoznia, miközben minden egyes működési körnek meg kell felelnie az alább felsorolt feltételeknek: Az Együttműködés a kutatásban és a fejlesztésben működési kör Az Együttműködés a kutatásban és a fejlesztésben működési kör kritériumai a következők: A Kulturális Útvonalhoz vezető jövőbeni egyesülés a főbb európai témák körül egyesítő szerepet játszik, lehetővé téve a szétszórt tudás egyesítését; bemutatja, hogy ezek a témák milyen módon képviselik számos európai kultúra közös értékeit; szemlélteti ezeknek az értékeknek a fejlődését, valamint az Európában megjelenítő különféle formájukat; elérhetővé teszi magát kutatási és interdiszciplináris elemzéshez mind elméleti és gyakorlati szinten is. Nemzetközi vagy európai szintű tudományos bizottságnak kell elbírálnia a témát, amely figyelembe veszi a kulturális örökséggel, a történelemmel, a turizmussal, stb. kapcsolatos szempontokat. Minden egyetemet, főiskolát, független kutatóintézetet vagy történelmi társaságot ösztönözni kell a közös együttműködésre. 20

24 A Kulturális Útvonalak a fő témájuktól, nemzetközi hálózatuktól és kulturális, valamint történelmi örökségek aspektusaitól függően különböző megközelítéseket fogadtak el egy tudományos bizottság létrehozására. Például számos tudományos bizottság foglalkozhat különböző témákkal, illetve több munkacsoport működhet együtt egy bizottságon belül. A tudományos bizottságnak meg kell maradnia a Kulturális Útvonal minősítése után is. Természetesen az összetétele idővel változtatható. A bizottság munkájának konkrét eredményeként publikációkat jelentethet meg, szemináriumokat, munkacsoportokat, előadásokat és konferenciákat szervezhet. A következő eredményeket egyértelműen rögzíteni kell egy táblázatban: a résztvevő egyetemek és főiskolák száma, a kutatási projektek száma és témái, akadémiai publikációk száma és témái, az akadémiai publikációk és szemináriumok listája Az Emlékezet, történelem és az európai örökség erősítése működési kör Az Emlékezet, történelem és az európai örökség erősítése működési kör kritériumai szerint a Kulturális Útvonalnak meg kell erősítenie a fizikai és a kézzel nem fogható örökségeket, megmagyarázni a történelmi jelentőségüket és kiemelni Európa különböző régióinak hasonlóságait; figyelembe veszi és támogatja az Európa Tanács, az UNESCO és az ICOMOS örökség helyreállításra, tájvédelemre, vidékfejlesztésre, valamint területrendezésre vonatkozó chartáit, egyezményeit, ajánlásait és munkáját; kijelöli és fejleszti azon európai örökségi helyszíneket és területeket, amelyek a turizmus által kevésbé megcélzottak, különös tekintettel a vidéki területekre, de a gazdasági szerkezetátalakítás folyamatában résztvevő ipari területeket is figyelembe véve; figyelembe veszi az Európában található etnikai vagy társadalmi kisebbségek fizikai és szellemi örökségeit; megfelelő képzéseken keresztül hozzájárul, hogy felhívja a döntéshozók, gyakorló szakemberek és a nagyközönség figyelmét az örökség komplex fogalmára abból a célból, hogy védelmezze, kommunikálja és közvetítse annak szükségességét a fenntartható fejlődés egyik eszközeként, valamint azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyeket a jövő Európája képvisel. 21

25 Ez a működési terület a közös történelem, kultúra és történelmi örökség ábrázolásáról szól a Kulturális Útvonal téma keretén belül. Mind az élő történelmet, mind az elmúlt idők történelmét figyelembe kell venni. Fontos szempontok tekintetében az Európa Tanács és az UNESCO különböző egyezményei is nyújtanak tartalmi támogatást (lásd 2.4 bekezdés) A Kulturális és oktatási csereprogramok európai fiatalok számára működési kör A Kulturális és oktatási csereprogramok európai fiatalok számára működési kör kritériuma hangsúlyozza, hogy a Kulturális Útvonalnak tartalmaznia kell fiatalok csoportjaival történő szervezett tevékenységeket abból a célból, hogy bemutassa az európai polgárság fogalmának fejlesztését célzó sokszínű csereprogramokat; a helyek és a kapcsolatok felhasználásán keresztül a személyes és valós tapasztalatokat hangsúlyozza; ösztönöznie kell a társadalmi osztályok egyesülését azáltal, hogy Európa különböző régiójából származó, de eltérő társadalmi háttérrel rendelkező fiatalok csereprogramjait szervezi meg; kísérleti projekteket kell készítenie korlátozott számú országok részvételével, amelyeket elegendő forrással lát el, hogy megfelelő értékeléseket kapjanak, és hogy olyan prototípusokat hozzanak létre, amelyek később referencia modellként szolgálhatnak; alkalmat kell teremtenie együttműködési tevékenységekre, amelyek különböző szintű oktatási intézményeket foglalnak magukba. A sikeres minősítés megszerzése érdekében az Európa Tanács ezt a működési kört kiváltképp fontosnak véli. Ezért létfontosságú, hogy a minősítési kérvények konkrét és részletes áttekintést tartalmazzanak az európai ifjúság számára tervezett vagy már meglévő ajánlásokhoz. A Kulturális Útvonalak oktatási funkciója iskolai csereprogram, iskolai partnerségek, tematikus partnerségek (testvérkapcsolatok), sportesemények, versenyek vagy művészeti workshopok szervezésén keresztül demonstrálható. A kulturális örökségek iránti figyelemfelkeltést célzó kísérleti projekteket és a releváns képzési lehetőségeket mind nagyon pozitívan értékelik. 22

26 A Kortárs kulturális és művészeti gyakorlat működési kör A Kortárs kulturális és művészeti gyakorlat működési kör kritériuma, a Kulturális Útvonal meghatározása szerint: lehetőséget biztosít tárgyalások és csereprogramok létrejöttére az országok különböző kulturális és művészeti kifejezésmódjai között; olyan tevékenységeket és művészeti projekteket ösztönöz, amelyek feltárják a kapcsolatokat az örökség és a kortárs kultúra között; a kreativitás szempontjából hangsúlyozza a kortárs kultúra és művészet gyakorlatában a leginnovatívabb tevékenységeket, és összeköti őket a készségfejlesztés történetével, akár a vizuális művészetekhez, előadóművészetekhez, kreatív kézművességhez, építészethez, zenéhez, irodalomhoz vagy bármely más kulturális kifejezőkészséghez tartozik is. lehetőséget teremt hálózatok és tevékenységek számára, amelyek biztosítják a párbeszédet a szakemberek és a nem szakemberek között, különös tekintettel az európai fiataloknak szóló útmutatásokra a vonatkozó területeken. Ebben a tevékenységi körben ezért beazonosítja és fejleszti a kapcsolatot a kulturális és művészeti örökségek és a kortárs művészeti formák közt. Ez történhet egy művészeti csereprogram vagy művészek transznacionális együttműködésével. Azok a kísérleti projektek vonzóak, amelyek a művészeteken és a kultúrán keresztül történő interkulturális párbeszéd kérdéseivel foglalkoznak. A korábban minősített Kulturális Útvonalak ezekben a tevékenységi körben már különféle aktivitásokat fejlesztettek ki A Kulturális turizmus és fenntartható kulturális fejlődés működési kör A Kulturális turizmus és fenntartható kulturális fejlődés működési kör kritériuma vonatkozik a helyi, regionális, nemzeti és európai identitások figyelembe vételére; a nyomtatott és az elektronikus média aktív bevonására és az elektronikus médiában rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználására azért, hogy felhívja a projekt kulturális céljaira a figyelmet; a párbeszéd elősegítésére a városi és vidéki kultúrák között, az észak-, dél-, kelet- és nyugat-európai régiók, a fejlett és a hátrányos helyzetű régiók között; a párbeszéd és megértés elősegítésére a többség és a kisebbség, az őshonos és a bevándorló kultúrák között; 23

27 Európa és más kontinensek közti együttműködés lehetőségének feltárására a bizonyos régiók különleges rokonsági kapcsolatain keresztül; magára a kulturális turizmus területére, azáltal, hogy felhívják a nyilvánosság és a döntéshozók figyelmét az örökségek védelmének szükségességére, amely része a terület fenntartható fejlődésének, valamint annak érdekében, hogy változatossá tegye a kereslet-kínálatot egy európai dimenzióval rendelkező minőségi turizmus fejlődésének elősegítéséért; a partnerkapcsolatok feltárása a turizmus területén tevékenységet folytató szervezetek között abból a célból, hogy fejlesszék az idegenforgalmi termékeket és eszközöket. Az idegenforgalmi tevékenységek lehetővé teszik, hogy a Kulturális Útvonalak a helyi gazdaság fontos tényezőjévé és hajtóerejévé váljanak. A már előzőleg említett Kulturális Útvonalak hatásáról szóló tanulmány ezt már bizonyította. 5 A Kulturális Útvonalak fontos ösztönző erőt jelentenek a helyi turizmus és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások számára. A helyszínek és régiók fejlesztési irányelveiben meg kell jelentetni a tervezett Kulturális Útvonalak gazdasági és kulturális hatásait. A pályázathoz mellékelni kell a hálózati partnerek idegenforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos termékeit és szolgáltatásait, szóróanyagokat és ismertető füzeteket és a turisztikai lehetőségeket. Ezen felül a pályázati dokumentumokban fel lehet sorolni olyan szervezeteket, amelyek a promóciós anyagaikban megjelentetik az útvonalat, vagy olyan utazásszervező irodákat, amelyek már rendelkeznek a témával vagy az útvonallal kapcsolatos csomagokkal. 5 Khovanova-Rubicondo, KSeniya (2010): Tanulmány az Európai Kulturális Útvonalak hatásáról a a kis-, és középvállalkozásokra, a beruházásokra, a versenyképességre és a csoportosulásokra. Európa Tanács, Strasbourg 24

28 5.4. Harmadik lépés: egy európai hálózat létesítése Egy európai hálózat létesítésének kritériumai (hálózatok kritériumának listája) a következők: A projektkezdeményezőknek multidiszciplináris hálózatokat kell létrehozniuk, amelyek az Európa Tanács számos tagállamában megtalálhatóak. A hálózatok feladatai a következők: be kell mutatniuk különböző hálózati partnerek által kiválasztott és elfogadott kutatáson alapuló témát; a projektjeiken keresztül be kell vonniuk számos Európa Tanácsbeli tagállamot anélkül, hogy kizárnák a kétoldalú jellegű tevékenységeket; tervbe kell venniük annyi szerződő tagállam bevonását az Európai Kulturális Egyezménybe (lásd 2.4. bekezdés) és lehetőség szerint más államokat is, biztosítaniuk kell, hogy a javasolt projektek mind gazdaságilag, mind szervezetileg életképesek legyenek; jogi státusszal kell rendelkezniük akár egyesület, akár egyesületek szövetségének formájában; demokratikus formában kell működniük. Ezeknek a hálózatoknak az alábbiakat kell még megvalósítaniuk: átfogó programot kell ajánlaniuk, és meg kell határozni annak céljait, módszereit, a partnereket, résztvevő országokat (jelenlegi és tervezett partnereket), a bevonni szándékozott tevékenységi köröket és a program teljes körű fejlődését közép-és hosszútávon; az Európa Tanács különböző tagországaiban meghatározni a fő kezdeményezőket, résztvevőket és más potenciális partnereket, amelyek valószínűsíthetően hálózatot fognak alakítani, valamint ahol megfelelő, ott megnevezni más partnerszervezeteket; meghatározni a projekt által érintett régiókat; részletezni azok pénzügyi és végrehajtási tervét; mellékelni a jogállásukkal kapcsolatos alapvető szöveg(ek)et. Egy európai támogatási struktúra felépítése a múltban nehezebb feladatnak bizonyult a Kulturális Útvonalak kezdeményezői számára. Egy támogató, mint azt már korábban említettük, lehet egy egyesület vagy egyesületek szövetsége, állami szervek egyesülete (pl. önkormányzatok) vagy magán és állami források konzorciuma. A Kulturális Útvonalak különböző módokon oldották meg ezek aktivitását. 25

29 A hálózati partnerek különböző szektorokból és tevékenységi területekről jöhetnek: Lehetnek a politika és a kormányzat képviselői, magáncégek, oktatási intézmények, turisztikai szervezetek, egyesületek, NGO-k, stb. Szükség van egy közös dokumentumra, amely pontosan meghatározza minden egyes hálózati partner szerepét és funkcióját. Ez lehet például egy, az összes tag által aláírt hálózati alapszabályzat vagy egy hálózati előírás. A hálózatoknak demokratikusan kell működniük, bevonva az összes résztvevő szervezetet vagy intézményt a döntési folyamatokba. A hálózatok szervezeti és pénzügyi stabilitása szintén frontos kritérium. Az EU által biztosított jövőbeni támogatás különösen figyelembe fogja venni ezt a szempontot. A pályázathoz mellékelni kell a vonatkozó dokumentumokat (tulajdonjog, közgyűlési jegyzőkönyv, költségvetés stb.) A költségvetésben mind az alapvető, mind a strukturális költségeket és a projekt költségeit be kell mutatni; továbbá harmadik féltől, nemzeti vagy Európai Uniós programokból, például a LEADER vagy ETC származó támogatást is fel kell tüntetni. Egy három éves akció terv kidolgozása is kötelező, amely tartalmazza a hálózati tagok összes tevékenységét és lehetőség szerint a költségeket is. 26