Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác O l d a l
|
|
- József Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác O l d a l
2 Tartalomjegyzék Bevezetés A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A csoport előtti tanítási gyakorlat célja, helye és ideje... 2 A csoport előtti tanítási gyakorlat menete... 2 Elvárások és feladatok a csoport előtti gyakorlat alatt A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése... 5 A reflektív visszajelzés művészete... 5 Az értékelés kimenete Tanítandó tárgyak, konkrét feladatok Csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 3., VMT csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 4., VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 4., VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat Mellékletek Tananyag-kijelölő lap Segédanyag az óraterv felépítéséhez O l d a l
3 Bevezetés Jelen dokumentum az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tavaszi félévében meghirdetett úgynevezett csoport előtti tanítási gyakorlat típusának sikeres teljesítéséhez kíván segítséget nyújtani. Részletes feladat és értékelési szempontrendszer mentén a másod- és harmadéves nappali, illetve a harmadéves levelező tagozatos hallgatók tájékozódhatnak belőle a Csoport előtti tanítási gyakorlat 1, 3.-hoz szükséges hospitálási, önálló tanítási továbbá csoportos és egyéni visszajelzési feladatokról. Minden egyes munkafolyamat nélkülözhetetlen eleme a vezetőpedagógus (szaktanár vagy más néven mentor) és a hallgató közötti párbeszéd, amely a sikeres együttműködés egyik alapfeltétele. Ehhez a közös munkához és a hallgatók fejlődéséhez, (ön)fejlesztéséhez kívánunk olyan korszerű (maholnap már ezen dokumentum sem az) tartalmi, módszertani és formai útmutatót nyújtani, amely egyfelől szorosan illeszkedik a pedagógus életpályamodell részét képező portfólió egyes elemeihez, másfelől a digitális és nem digitális generáció közötti hídépítéshez is hozzájárul. Különös gondot kell fordítani a mentortanítók és a főiskolai hallgatók közötti egyensúly kialakítására és fenntartására, hiszen az X, Y és Z generációk máshogyan szocializálódtak más volt gyermekkoruk, tanuló idejük, más az értékrendjük. Azt reméljük, hogy az órákra készülés, a tanítás és a megfigyelési szempontok szerinti visszacsatolások körforgásában hallgatóink szemeszterről szemeszterre egyre nagyobb szakmai tapasztalatra, tudatosságra, rugalmasságra, önállóságra és kreatív kivitelezési módokra tesznek szert, amelyek folyamatosan fejlesztik a pedagógus szakmát (is) meghatározó kompetenciáikat. Ezen tapasztalatok hatással vannak a pedagógus pálya iránti elkötelezettségükre is, hiszen a gyakorlatok végén érdemes mérlegelniük, mi mellett döntsenek: munkát, szakmát választanak majd vagy valóban ezt a hivatást kívánják űzni. Ehhez a döntési és érési folyamathoz kívánunk biztos alapokat hogy legyen mire építeni, kudarcokat és csalódásokat hogy legyen miből felállni, tanulni és előre menni, sikereket és áldásokat hogy legyen mitől szárnyalni és mit megköszönni. 1 O l d a l
4 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanító képzésének tavaszi félévében kerül sor az 1-3 hónapig tartó csoportos (6-8 fős) összefüggő szakmai gyakorlatra, amelyet a hallgató a Főiskola által kijelölt általános iskolában teljesít. A csoport előtti tanítási gyakorlat célja, helye és ideje A gyakorlat célja, hogy a tanítójelöltek felkészüljenek az elméleti és tantárgy-pedagógiai ismereteik tudatos gyakorlati alkalmazására a napi nevelő munkában, ezen keresztül fejlődjön szakmai készségük és önreflexivitásuk. A gyakorlat helye egy a Főiskola által kijelölt iskola valamelyik alsó (és VMT esetén felső) tagozatos osztálya. A gyakorlat ideje nappali tagozaton pénteki napokon zajlik, amely így körülbelül 3-10 hetet vesz igénybe; levelező tagozaton a fogadóhely által megszabott időpontokban 2-4 hetet. Az eltölthető idő függ a fogadóhely kapacitásától, a hallgatók létszámától és beosztásától. A csoport előtti tanítási gyakorlat menete A tanítási gyakorlatnak három szintjét különböztetjük meg, ezek a következők: (1) kapcsolatfelvétel az intézménnyel és a szakvezetővel / szakvezetőkkel; tananyag-kijelölés; (2) egy adott alsós osztályban (VMT esetén 5 6.-ban is) tanórai hospitálás és forgó rendszerű tanítás; (3) a tanórát követően csoportos és egyéni értékelés. 1. szint: Kapcsolatfelvétel és tananyag-kijelölés A hallgató a Tanulmányi Osztály és/vagy szakfelelős beosztása alapján értesül a fogadó gyakorlóhelyről, a gyakorlat időpontjairól és a kapcsolattartó elérhetőségéről. Tájékozódik ezen dokumentumban található hallgatói és mentori teendőkről, illetve a honlapon található ide vonatkozó információkról, továbbá az általános iskoláról annak honlapja alapján. A hallgatók számára az iskola igazgatója kijelöl egy mentortanítót 1, akinek a támogató irányításával a hallgatók az 1 4. osztályban a gyakorlatnak megfelelő tantárgyakat, az 1 6. osztályban a választott műveltségterületeket tanítják. Az iskola igazgatója jelöli ki azokat a szaktanárokat is, akiknél a hallgató óráit tartja, illetve akik saját osztályukban és tantárgyaikban a hallgató óráinak előkészítését és elemzését végzik. 1 Mentori végzettség nem szükséges hozzá. Mentori tevékenységet minden olyan pedagógus elláthat, akit az intézmény vezetője alkalmasnak tart, vagy maga a pedagógus jelentkezik a feladatra. Lehetőség szerint a mentori feladatokat minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező tanító és szaktanár lássa el. 2 O l d a l
5 A hallgatói csoport első alkalommal egyeztet a mentortanítóval, elkészítik a beosztást (közös megbeszéléssel vagy véletlenszerű húzással), hogy ki mikor, melyik osztályban és mit tanít. Ezen alkalommal sor kerülhet már a tananyag-kijelölésre is. (Ehhez segédlet az 1. sz. mellékletben található.) 2. szint: Tanórai hospitálás és csoportos tanítás A hallgatók közösen megtekintenek egy-egy tanórát a szakvezető(k)nél, mielőtt tanítani kezdik a kapott/választott tárgyukat. Megismerik a tanmenetet, a témakört, a használatos tankönyveket, segédanyagokat; megismerkednek az adott osztállyal, klímájával és a pedagógiai tér nyújtotta lehetőségekkel. A tananyag-kijelölő lap alapján óratervvel együtt felkészülnek a tanítási órájukra. Az óratervet előzetesen elküldik, bemutatják a szakvezetőnek, aki megjegyzéseivel ellátja, kiegészíti, javítja. (Az óraterv mintáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.) Mialatt az egyik hallgató tanít, a csoporttársak megfigyelést végeznek. A megfigyelés elsősorban a pedagógus tevékenységére, a gyerekekkel való interakciójára irányuljon, de kiegészülhet egyéb pedagógiai történések fókuszba állításával is. A hospitálás általános céljai lehetnek: a megismerés, a segítés, támogatás, a fejlesztés, a tapasztalatszerzés, -csere, az ellenőrzés, a minősítés. A Csoportos tanítási gyakorlatok esetében a hallgatók hospitálásának elsődleges célja a fejlesztés, másodlagos célja a minősítés. 3. szint: Csoportos és egyéni értékelés A hallgató a tanítási órát követően a csoporttársakkal és a szakvezetővel (esetleg más tanító jelenlétével) együtt elemzi saját tanítási tevékenységét. A 2. fejezetben található szempontsort is figyelembe véve közösen értékelik a látott, hallott, megtapasztalt tanóra tanulságait. Az érintett pedagógusjelölt lehetőség szerint írásban is rögzíti a kapott visszajelzéseket. A tanítási gyakorlat a szöveges értékelés mellett egy ötfokozatú érdemjeggyel zárul A gyakorlati idő letelte után lehetőleg két héten belül a szakvezetők és a hallgatók egyegy online visszajelző kérdőíven keresztül is értékelik a kompetenciák menti előrehaladásukat és a közös együttműködést. 3 O l d a l
6 Elvárások és feladatok a csoport előtti gyakorlat alatt A szakvezető(k) feladatai A hallgatók gyakorlatának irányítását az iskola igazgatója által kijelölt mentortanító és/vagy szakvezető(k) látja el, aki felügyeli és szakmai észrevételeivel folyamatosan támogatja, értékeli a hallgatók pedagógiai munkáját a tervezéstől a megvalósításig. A következőkben az általános teendőit vesszük sorra, az egyes évfolyam szintű gyakorlatokhoz tartozó konkrét teendők a 3. fejezetben találhatók. 1. A hallgató által feldolgozható tananyagot a szaktanár a következő alkalommal történő tanítást megelőzően legalább 5 nappal korábban jelöli ki. 2. A hallgató által elküldött/bemutatott óratervet átnézi, javítja, észrevételeivel ellátja és egyezteti a tanítójelölttel. 3. A hallgató tanításán jelen van. Az óra vezetését a hallgatóra bízza, és a tanításba (a fegyelmezési eseteket is beleértve) csak indokolt esetben avatkozik be. (Ha a hallgató felkészületlensége miatt a gyerekek tanítása kétséges, átveszi a tanítást.) 4. A tanítást követően a hallgató munkáját a csoporttársakkal együtt közösen megbeszélik, szóban értékeli. (Erre lehetőleg 1 órát szán.) 5. A gyakorlat végén hallgatónként ötfokú érdemjegyet állapít meg, amelyet a Főiskola által ben küldött elektronikus táblázatba is felvezet. 6. A hallgatók jelenlétéről jelenléti ívet vezet, amelyet a gyakorlat végén az egyik hallgatóval visszajuttat a Főiskolára. 7. A gyakorlat végétől számított két héten belül kitölt egy online visszajelző kérdőívet. (Saját döntése alapján kitöltheti hallgatónként is, de lehetősége van arra is, hogy egyetlen űrlapra vezesse az összes pedagógusjelölt értékelését, ahol lényegesnek tartja, név szerint külön megemlítve őket.) A hallgatók feladatai A mentor segítségével 1. elkészítik a gyakorlat időbeosztását a szakmai tartalmakra, a kötelező feladatokra tekintettel. 2. Megismerkednek az osztállyal, a tanítandó szaktárgyhoz tartozó tanórával, a tanmenettel, az adott témakörrel, a tankönyvekkel, a rendelkezésre álló eszközökkel órát hospitálnak azon a tanórán, amelyből tanítani fognak. 4. A szaktanár által kijelölt tananyaghoz óratervet készítenek és azt a tanítási időpontja előtt legalább 2 nappal elküldik / bemutatják, majd a kapott észrevételeknek megfelelően korrigálják. 5. Jelen vannak a csoporttársak tanításain, azokat önállóan választott és/vagy a szaktanár által adott és/vagy a 2. fejezetben megadott szempontsor alapján megfigyelik. A szaktanár és a csoporttárs hospitálása alatt jegyzeteket készít, különösen azokról a tapasztalatairól, amelyeket az önállóan tervezendő és vezetendő tanítási órájához felhasznál. 6. Megfigyeléseiket fejlesztő és értékelő céllal az egyes tanítási órákat követően visszajelzik. A kapott visszacsatolásokat maguknak rögzítik. 4 O l d a l
7 7. Jelenlétükről jelenléti ívet vezetnek. Ha a hallgató hiányzik és órát / foglalkozást mulaszt, azt igazolni köteles a mentornak. A gyakorlatról való igazolatlan távolmaradás az aláírás megtagadását vonhatja maga után. 8. A gyakorlat végétől számított két héten belül kitölt egy online visszajelző kérdőívet, amely a gyakorlatok minőségbiztosítása, a saját és a szaktanár munkájának több aspektusból való értékelése miatt fontos. 2. A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése A hallgató értékelése a tanítás tanulási folyamatának fejlesztését szolgálja. Bármihez, amit el akarunk sajátítani, fontos, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy éppen hol tartunk a tanulási folyamatban, mire van még szükségünk, mit kell másképp csinálnunk. A sikeres fejlesztő értékelés nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a pedagógusjelöltnek legyenek tanulási céljai, azaz aktív részese legyen a saját fejlődési folyamatának. Ezen értékelési típus megvalósításának legfontosabb előfeltétele, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a pedagógusjelölt érdekeltté válik saját hiányosságainak a feltárásában, és abban, hogy ezekkel maga is szembenézzen, továbbá képes csoporttársai számára is építő módon jelezni észrevételeit, ezért a fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van a jelölt önértékelésének finomításában is. A reflektív visszajelzés művészete A latin eredetű reflexió fogalma egy a fizikában (is) használatos szakszó, amelynek jelentése visszaverődés, visszatükrözés, visszajelzés. A fogalommal először a felvilágosodás kori filozófusoknál találkozunk, majd a reflektív tanítás módszerének leírására John Dewey-nál kerül először sor. Az elmúlt közel félévszázadban pedig ismét előtérbe került ennek a gondolkodás- és tanításmódnak a kutatása és fejlesztése. Az önreflexió során saját gondolataink, érzéseink világába merülünk, általában visszavisszatérünk a gondolkodás tárgyára, hogy jobban megértsük azt. A reflektivitás egyik legfontosabb összetevője az elemző képesség. A pedagógus saját pedagógiai munkáját elemezve, értékelve eljuthat egy-egy probléma gyökerének felismeréséig, ráléphet a probléma megoldásához vezető útra, megoldhatja azt, fokozhat egy-egy sikeres tevékenységet kiterjesztve többféle helyzetre. Helyes használata fokozza az önismeretet, a tudatosságot és a személyes, illetve szakmai felelősségvállalást, ennek következtében pedig permanens önellenőrzést és önfejlesztést generál. 5 O l d a l
8 Gátló és támogató tényezők Az alábbi egy gondolattérképen 2 láthatjuk a reflexió korlátait és támogató tényezőit. A gát felső részén helyezkednek el azok a személyiségvonások, amelyek az érett, autonóm egyén jegyeiként feltételei a hatékony reflexiónak: ezek az önismeret, az önbizalom (a saját hatékonyságba vetett hit), az érzelmi kiegyensúlyozottság (érzelmi fegyelmezettség), a flexibilitás, a nyitottság, az interperszonális és kommunikációs képességek fejlettsége, a felelősségérzet, a fejlett metakognitív készségek és reális önértékelés. Ezen vonásokból nem kell, hogy egyszerre mind teljesüljön a reflektivitáskor, azonban ezek hiányában a reflektív gondolkodás hatásfoka gyengül. 2 Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz tanulmánya alapján 6 O l d a l
9 7 O l d a l
10 Gátló tényező a türelmetlenség, az ítéletalkotás és a tanácsadás, mert ezek mintegy falat emelnek körénk és közénk. Lehatárolják a gondolkodás szabad áramlását, ilyenkor megrögzött sémákhoz nyúlunk. Amikor egy beszélgetésben egy adott helyzet részleteit meséljük el egy kollégának (vagy hallgatóként a szaktanárnak), azzal segíti elő legjobban a saját megoldásunk megtalálását, ha nem mondja el, hogy szerinte mit kellene tennünk. Amikor tanácsot kapunk vagy ítéletet döntéseink, tetteink felett amikor pedig nem ezzel az igényünkkel fordultunk a másik félhez, akkor a saját kiútkeresési mechanizmusunk megtorpan, a megoldási lehetőségek végtelen tárháza hirtelen leszűkül, és többnyire csak azt látjuk meg, amit készen kapunk. A kolléga fejében lévő képek és gondolatok hozzánk szólnak, de nem feltétlenül rólunk szólnak. Nem tudhatja, pontosan milyen gondolatok, képek vagy pontosan milyen érzések kusza rendszere van jelen egyszerre bennünk ahogyan nem tudhatjuk ezt mi sem a másikkal (pl. tanítójelölt társunkkal) kapcsolatban. Ezért legjobban azzal tudja a másik elősegíteni a saját reflektív gondolkodásomat, ha nyílt végű kérdésekkel vezet a saját válaszaim megleléséhez. Az önismereti munka részét képező reflektálások gyakran azt is jelentik, hogy összeütközésbe kerülünk magunkkal. A vágyott és a valós helyzet közötti különbség miatt interperszonális feszültség keletkezik, ami jelentős érzelmi terheléshez vezet. A reflexió során az események feldolgozásával párhuzamosan az érzelmek feltárása is szükségessé válik, énközléssel. (Pl. ahelyett, hogy azt mondom ügyes voltál, úgy fogalmazok, hogy tetszett, amikor felírtad a táblára a kulcsfogalmakat, mert ez segítette a pontosabb témakövetést.) A problémák következő területe a kezdő pedagógusok szűk látókörű tudására fókuszál. Megfigyelték, hogy a pályakezdő elsősorban saját magára figyel (milyen a tárgyi tudásom?, hogyan öltöztem fel?, milyen papírokat kell sokszorosítanom?, mit fog mondani a mentorom?, jól csináltam?, izgulok még? stb.). A csoportban zajló folyamatokra, a differenciált körülményekre vagy a pedagógiai jelenségekre még kevésbé érzékenyek (pl. a helyzetek sokszínűsége, a megtartott foglalkozások reprezentációi, a gyermekek tanulási módszere, szociális háttere stb.). Ez a jelenség az érési folyamatnak egy természetes velejárója. A hiányok korlátozzák a reflexiót, de paradox módon erre a készletre tapasztalat és reflexió útján lehet szert tenni. Néhány évnyi tanítás után a pedagógus túllép ezen, és figyelme magán kívül már kiterjed másokra, a látens makro- és mikrofolyamatokra is. A tudásátadás mint a tudás közvetítésének egyik nézete is a gátló tényezők sorát szaporítja. Ennek oka a tanulás konstruktív szemléletéből ered. A tanulás egy rendszer tartós és adaptív megváltozása, itt azonban nem arról van szó, hogy valami (a pedagógus tudása) átadódna a gyermek fejébe, majd ott változatlan formában beépülne. Mindannyian hozott anyagból építkezünk, a gyermekek előzetes tudására, tapasztalatára a szülői, otthoni és egyéb környezet rányomta bélyegét, amihez a különböző társas közegek mind hozzátesznek, így a megtapasztalt információk dekonstruálódnak és újrakonstruálódnak, ezzel egy új struktúra alakul ki bennünk. A pedagógus ezt szem előtt tartva képes a konstrukció velejárójaként értelmezni az egyéni haladási ütemet, elfogadja a hibázást és a zsákutcákat a gyakorló pedagógusjelölt esetében is. A tanári reflexió további gátló tényezője az adott intézmény működése, a hosszú időn át hagyományozódó rend, tradíció, ami nem csak az értékeket konzerválja, hanem az intézményen kívüli változó értékekre való adekvát reagálásokat is. A foglalkozások kötött időintervallumai, a megszokott elvárásokhoz való túlzott ragaszkodás nehezítheti a megújulást, az inspiráló környezet kialakítását. A (szakmai) párbeszéd hiánya vagy elégtelensége, amely a kollégák egymás közti, illetve a pedagógusok és szülők, a vezetők és pedagógusok viszonyában nyilvánul meg, megakasztja a reflektív munkavégzést. Lényeges a visszajelzés módja, amely ha destruktív, akkor az ítélkezés eszközeként működik és erős érzelmi ellenállást válthat ki. Azonban a nyitott (pl. asszertív, erőszakmentes) kommunikációs készségen alapuló, együttműködésre építő szervezeti kultúra kedvez a reflektív közeg kialakításának. 8 O l d a l
11 A jó reflexió tehát A reflexiós tevékenység során az önmagunkhoz való kritikus hozzáállás, előítéleteink felismerése, megkérdőjelezése, a sztereotípiák dobozából való ki-kilépéseink elvezetnek a saját cselekedeteinkért való felelősségvállalás eléréséhez. Az erőforrásokra fókuszáló kommunikáció nem elfedi a problémákat, hanem támogatja a pozitív, képes vagyok megoldani hozzáállást. Gondolataink, érzéseink kihatnak énképünkre, a világról alkotott nézeteinkre és befolyásolják cselekedeteinket. Ahhoz, hogy egy eseményre megfelelő módon reflektáljuk, szükséges, hogy saját változó belső folyamunkkal éppúgy tisztában legyünk, mint a külvilágban zajló folyamatok állandó hullámzásával. Ez azt is jelenti, hogy időről-időre megállunk, felfüggesztjük meglévő értelmezési kereteinket, elő- és utóítéleteinket és arra figyelünk, ami van, a saját állapotában, kivetítéseink nélkül. Van, hogy ez az állapot magától kialakul, általában azonban tudatos odafigyelést és gyakorlást igényel. A tanórát követő csoportos és egyéni visszajelzéseknél érdemes a következő szempontokat végiggondolni, ezekre rákérdezni vagy reagálni rájuk: a) Mi az, ami a legnagyobb élmény volt számomra ezen az órán? b) Ha az eseményeket most visszafelé pörgetem, min akad meg először a figyelmem? Miért? c) Mik az erősségeim az adott tanórának a tervezésében és mik a megvalósításában? d) Mik a nehézségeim, problémáim és mit gondolok ezek okairól? e) Mi az, amiben fejlődtem, amit tanultam a tanítás közben? f) Mi az, amit másképp csinálnék? g) Milyen érzéseim, élményeim voltak az egyes feladatok elvégzése alatt és milyenek most? h) Mi az, amiben segít(het) tisztán látnom a közös óraelemzés? i) Milyen további kérdések merültek fel bennem? j) stb. 9 O l d a l
12 Az értékelés kimenete A hallgató a jelenlévők minden tagjától tanul. Ez nem csupán azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítanak a szereplésre, hanem azt a hitet és szándékot, hogy aktívan hozzá tudnak járulni a hallgató pedagógussá válásához. A mentor és a közreműködő tanítók, szakvezetők, az igazgató, vagy helyettese jóváhagyásával saját meglátásaik alapján közös szóbeli és írásbeli értékelést készítenek a hallgatói feladatok teljesítését alapul véve. A megfigyelési fókuszokat orientálandó és az értékelést megkönnyítendő egy táblázatban foglaltuk össze a lehetséges szempontokat (ezek bővíthetőek, alakíthatók a mentor belátása szerint) a két szélső érték jellemzőinek megadásával. A gyakorlat egészének minősítése: kiválóan megfelelt: jeles (5) jól megfelelt: jó (4) megfelelt: közepes (3) gyengén megfelelt: elégséges (2) nem felelt meg: elégtelen (1) A gyakorlat minősítése a szaktanár feladata, aki a közreműködő tanítók és csoporttársak által kialakított véleményeket is figyelembe veheti. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a tanítási gyakorlat minősítése lehetőleg objektív szempontok alapján történjen. A szaktanárnak lehetősége van arra is, hogy szakmailag indokolva a pedagógusjelöltet a pályára alkalmatlannak találja. Mivel a hazai pedagógusképzési rendszerben egyelőre nincs egy elfogadott, központosított alkalmassági szűrő, ezért a hallgatóink egyetlen és nélkülözhetetlen szakmai-gyakorlati megmérettetése az iskolákban elvégzett tanítási alkalmak folyamán történik meg. A mentortanítók, szakvezetők felelőssége ezért óriási. 10 O l d a l
13 Szempont 5 (kiválóan megfelelt) 1 (nem felelt meg) Felkészülése a tanítási órára Óraterve Igényes, alapos, körültekintő... Szakmailag kifogástalan; külalakja igényes; tükrözi a pedagógusi, didaktikai, szakmódszertani felkészültséget; jól felépített, van egy íve. Felületes, bizonytalan, rendszertelen Szakmailag több ponton is kifogásolható; külalakja igénytelen; nem tükrözi a pedagógusi, didaktikai, szakmódszertani felkészültséget; felépítése következetlen, zavaros. Tantárgypedagógiai tevékenysége Az órai célokat jól jelöli ki, nagymértékben megvalósítja őket. A diákok előzetes tudását figyelembe veszi, azokra épít. A tanultakat alkotó módon alkalmazza, eredményesen tanít. Szakszerű, alapos, körültekintő, a gyerekek érdeklődését is figyelembe veszi. Nincs tisztában a tanulás-tanítás céljaival, eszközeivel, módszereivel. Szakmai tévedések, pontatlanságok, hibák fedezhetők fel; a gyerek érdeklődésére nem épít. Szaknyelv használata Kifogástalan, magabiztosan használja az adott tantárgy szakszavait. Jól ismeri a terület terminológiáját. Pongyola, bizonytalan szó- és fogalomhasználat. Kommunikációja Figyel a tanulók észrevételeire, folyamatos interakciót tart fenn. Intonációja, artikulációja megfelelő és tisztán érthető, hallható. Egyértelműen és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően fogalmazza meg az utasításokat. Olykor él a humor eszközével is, amelyet fogadni is képes a gyerekektől. Kérdezéskultúrája magas; teret és időt biztosít a diákok kérdéseinek is. Érthetetlenül, halkan beszél. Az utasításai nehézkesek, túl bonyolultak, logikátlanok. Humortalan, merev és a gyerekek humorára sem vevő. Kérdezéskultúrája szűk mezsgyén mozog, zárt végű, sugalló kérdéseket alkalmaz. A diákoknak nincs lehetőségük kérdéseket megfogalmazni. Módszertani tevékenysége Alkalmazza a korszerű, tanulóközpontú tanítási stratégiákat, a célnak megfelelő változatos tanulásszervezési eljárásokat és munkaformákat választja. Többféle hatékony módszert képes eredményesen és differenciáltan alkalmazni. Csupán egy vagy két módszert és munkaformát alkalmaz, hiányzik a tudatosság és az adaptivitás. 11 O l d a l
14 Eszközhasználata (táblakép, kiadott anyagok) Célszerű, változatos és eredményes; hagyományos és digitális eszközöket jól használ. Írásbeli munkája logikus felépítésű, áttekinthető; gyakran használ színeket és grafikus szervezőket a tananyag feldolgozása során. Alig használ eszközt, vagy nem adekvátan használja azokat. Írásbeli munkája, táblaképe hibás, áttekinthetetlen. Ön- és társértékelése Képes saját tevékenységére kritikusan reflektálni, a szaktanár észrevételeit megérti; belátja, ha téved. Látja, hogy honnan hová kíván tartani, határait érzékeli. Önmagával is elfogadó, türelmes. Társainak adott visszajelzései reflektáltak, részletesek, megindokoltak, személyre szabottak, differenciálók. Énképe bizonytalan, ellentmondásokkal teli. Kritikai és konstruktív gondolkodása erőteljesen megkérdőjelezhető. Nem látja, honnan hová kíván tartani. Önmagával szemben türelmetlen, túl kritikus vagy túl engedékeny. Visszacsatolásai nem fejlesztőek, indokolatlanok, nem egyértelműek a többiek számára. Személyisége, szerepfelfogása, stílusa, nevelői attitűdje A pedagógusjelöltet a tanítói pályára nem javaslom / javaslom, mert: 12 O l d a l
15 3. Tanítandó tárgyak, konkrét feladatok Az Útmutató harmadik fejezetében a nappali tagozaton négy, levelező tagozaton két csoport előtti gyakorlat sajátos irányait és követelményeit mutatjuk be. Csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Levelező tagozat Évfolyam (gyakorlat félév) 2. évesek (4. félév) 3. évesek (6. félév) Tanítandó tárgyak Magyar nyelv és irodalom; matematika Magyar nyelv és irodalom; matematika; testnevelés és sport; ének-zene Osztály Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya Hospitálás mennyisége Tanítandó tárgyanként 2 tanóra, 15 perces blokkokban Tanítandó tárgyanként 1 tanóra A tanításra szánt idő Hetente 1 pénteki nap, 4-6 alkalommal (alkalmanként 3 hallgató) 4 nap A hallgatói munkára szánt időintervallum Hallgatónként legalább 3 óra (Célszerű 6 fővel dolgozni a specifikum miatt) Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés 4 (esetleg +1) nap, 7:45-16 óra között Specifikumok 1 A két tantárgyból minden hallgató 1-et tanít. Minden hallgató 2 alkalommal 15 percet tanít. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A négy tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. 13 O l d a l
16 Specifikumok 2 Első alkalommal hospitálnak, majd a szakvezető irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra úgy, hogy 1 tanórát 3 hallgató tanít, perces blokkokban. Minden hallgató óratervet készít és a szakvezető (esetleg a hallgatók bevonásával) 3 hallgató munkája alapján a legjobbnak ítélt elemekből összeállítja a 3x15 perces tanórát, beosztja a 3 hallgatót. Második alkalommal sor kerül a 3 hallgató mikro/blokktanítására. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek a következő órára. Ismét minden hallgató óratervet készít és szakvezető az 1. alkalomnak megfelelően jár el. Harmadik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Következő mikrotanításra abban az esetben kerülhet sor, ha a hallgatói létszám indokolja, vagy ha a szakvezető javítási lehetőséget kínál a hallgató(k)nak. Első alkalommal a1 4. órában hospitálnak, majd a szakvezető irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra. Második alkalommal 1 3. órában egy-egy jelölt megtartja azt az órát, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés. 14 O l d a l
17 Csoport előtti tanítási gyakorlat 2. Nappali tagozat Levelező tagozat Évfolyam (gyakorlat félév) 3. évesek (5. félév) 4. évesek (7. félév) Tanítandó tárgyak Magyar nyelv és irodalom; matematika; környezetismeret; ének-zene Környezetismeret; rajz és vizuális kultúra; életvitel (technika) + VMT + 2. VMT Osztály Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Hospitálás mennyisége Tanítandó tárgyanként 1 tanóra A tanításra szánt idő Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) 4 nap A hallgatói munkára szánt időintervallum Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés 4 (esetleg +1) nap, 7:45-16 óra között Specifikumok 1 Specifikumok 2 A négy tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A három + VMT(-k) tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. Első alkalommal a1 4. órában hospitálnak, valamint 1 órát a VMTből 5. vagy 6. osztályban. Majd a szakvezető irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra. Második alkalommal 1 3. órában egy-egy jelölt megtartja azt az órát, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási 15 O l d a l
18 órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés. 16 O l d a l
19 Csoport előtti tanítási gyakorlat 3. VMT csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Évfolyam (gyakorlat félév) Tanítandó tárgyak Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő A hallgatói munkára szánt időintervallum Specifikumok 1 Specifikumok 2 3. évesek (6. félév) Testnevelés és sport; ének-zene; + 2. VMT Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Tanítandó tárgyanként 1 tanóra Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés A két tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A 2. VMT-t szintén 1 tanórában tartják meg. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A hallgatónak az irányítási folyamatok mellett ellenőrzési és értékelési feladatokat is végeznie kell a tanítása során. 17 O l d a l
20 Csoport előtti tanítási gyakorlat 4. VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Évfolyam (gyakorlat félév) Tanítandó tárgyak Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő A hallgatói munkára szánt időintervallum Specifikumok 1 Specifikumok 2 4. évesek (7. félév) Rajz és vizuális kultúra; életvitel (technika); + VMT/német nemzetiségi/cigány nemzetiségi szakirány Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Tanítandó tárgyanként 1 tanóra Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés, értékelés A két tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A VMT-t szintén 1 tanórában tartják meg. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A hallgatónak az irányítási folyamatok mellett ellenőrzési és értékelési feladatokat is végeznie kell a tanítása során. 18 O l d a l
21 VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat tavaszi félévében beolvasztva az Egyéni komplex külső iskolai gyakorlatba, csoport nélküli tanítási gyakorlatként. Nappali tagozat Évfolyam (gyakorlat félév) Tanítandó tárgyak Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő A hallgatói munkára szánt időintervallum Specifikumok 1 4. évesek (8. félév) VMT/német nemzetiségi/cigány nemzetiségi szakirány Felső tagozat 5. vagy 6. osztály Tanítandó tárgyanként 1 tanóra 2 tanóra Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés A hallgatónak az irányítási folyamatok mellett ellenőrzési és értékelési feladatokat is végeznie kell a tanítása során. 19 O l d a l
22 4. Mellékletek 1. sz. melléklet Tananyag-kijelölő lap Tananyag-kijelölő lap A hallgató neve: A tanítás helyszíne (osztály): A tanítás napja: Tantárgy, témakör: Tananyag: Az óra célja: A gyerekek előzetes ismeretei: Tankönyv, munkafüzet: Eszközök: Nevelési oktatási feladat: Felhasználható szakirodalom; online, web2-es tartalom: Kelt szakvezető 20 O l d a l
23 2. sz. melléklet Segédanyag az óraterv felépítéséhez Alapfogalmak 1. Az óratípusok bevezetőóra ismeretbővítő óra gyakorló óra munkáltató óra laboratóriumi óra tanműhelyi óra múzeumi / könyvtári óra ismétlőóra összefoglaló óra készségfejlesztő óra ellenőrző óra vegyes típusú óra. 2. Főbb didaktikai feladatok motiválás aktivizálás ráhangolás a házi feladat előkészítése / kijelölése az új ismeretek kialakítása; ismeretbővítés az ismeretek alkalmazása; gyakorlás az ismeretek megszilárdítása: ismétlés, összefoglalás rendszerezés ismétlés tudatosítás differenciálás valaminek a készségfejlesztése (pl. térlátás fejlesztése, a finommotorika fejlesztése stb.) ellenőrzés, értékelés. 3. Módszerek Az új anyag feldolgozásának eljárásai: induktív eljárás (bemutatás elemzés- általánosítás alkalmazás gyakorlás) deduktív eljárás (általánosítás bemutatás elemzés alkalmazás gyakorlás) heurisztikus eljárás (alkalmazás és gyakorlás elemzés általánosítás gyakorlás) programozott eljárás (alkalmazás és gyakorlás általánosítás; vagy általánosítás alkalmazás és gyakorlás) kooperatív eljárás e-learning epocha projekt Általánosan alkalmazható módszerek: szemléltetés (audiovizuális stb.) feladatmegoldás kooperatív tanulás közös beszélgetés páros / csoportos megbeszélés kérdés-felelet közlés, magyarázat kiselőadás frontális előadás játék, szerepjáték vita projektmunka 21 O l d a l
24 4. Szervezési módok, munkaformák frontális osztálymunka csoportmunka (homogén v. heterogén) osztott munka páros munka kooperatív munka terepmunka projekt munka epocha egyéni munka szóbeli/írásbeli/virtuális 5. Eszközök tábla kréta fénymásolatok filcek csomagolópapír térkép babzsák film stb. 6. Idő megadása a táblázatban: vagy 0-5, azaz intervallumos formában vagy 5 min, vagy 10 p. formában. Csúszások lehetnek, vannak, hiszen nem egyszemélyes műsort adunk elő, hanem egy közösség részeként több ember munkája, részvétele adódik össze. Az óraterv egy mankó. Eltérni tőle lehet és olykor ajánlatos is. A gyerekek igényeihez, a körülményekhez (is) igazodunk. 7. Az óra menete Éppen mit teszünk, mondunk. Az elmondott tananyagrész leírása felszólítások leírása (pl. nyissátok ki a munkafüzetet a ) kérdések leírása (lehetőleg nyílt végű kérdéseket tegyünk fel!). 8. Értékelés diagnosztikus, formatív, szummatív folyamatos és/vagy dinamikus visszacsatolás a követelményekhez/a társakhoz/önmagához viszonyított a helyes válaszok megerősítése dicsérettel, közben a tanuló nevének kimondásával a helytelen válaszok pedagógusi/csoporttársi/közös stb. javítása kizárólag a hiányosságokra fókuszáló pozitív hangvételű javaslatokat ad a javíthatóságra a hogyan továbbra konkrét lépéseket megfogalmazó vagy a gyerekkel megfogalmaztató bíztató jellegű a tanuló teljesítményére / munkavégzésére / hozzáállására / személyére ad visszajelzést a diák önmagát értékeli / a társak egy valakit értékelnek / csoportok értékelik egymást vagy saját munkavégzésüket / a pedagógus ad visszajelzést 9. Megjegyzések az óra / a foglalkozás tartalmához és megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítések a módszertani megoldásokkal kapcsolatos megjegyzések az eszközök használatához kapcsolódó leírások az órával és a gyermekcsoporttal kapcsolatos egyéb reflexiók stb. 22 O l d a l
25 A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve, címe; a foglalkozás helye: Óratervminta A műveltségi terület/szaktárgy neve: Az évfolyam/osztály/gyermekcsoport: Az óra/foglalkozás időpontja: Az óra/foglalkozás témája (v. frappáns címe), helye a tanulási-tanítási egységben: Az óra/foglalkozás cél- és feladatrendszere: (a fejlesztendő attitűdök, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek (tények, fogalmak, szabályok, összefüggések stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése (felismerés, megértés, értelmezés, alkalmazás stb.) Kapcsolat más területekkel: (pl. tantárgyi kapcsolatok) Az óra/foglalkozás fő didaktikai feladata: Felhasznált források: (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális tananyag, online források, szakirodalom stb.) A diákok/gyermekek előzetes ismeretei: Idő Tanári, tanulói Tanári instrukciók Didaktikai feladat Munkaforma Módszerek, eszközök (perc) tevékenységek a) Hallgassátok meg a következő dalrészletet! CD, 1. dia stb. Jegyezzétek le a dalszövegben előforduló idegen szavakat! b) Olvassátok fel a Alakítsatok csoportokat... színes cetlik Visszacsatolás, értékelés a diákok tevékenységére vonatkozóan 23 O l d a l
26 Mellékletek 1) a tanulóknak fénymásolandó feladatok (ha használnak ilyet az órán); 2) az órán felhasznált nem saját feladatok (a forrás pontos megnevezésével); 3) az órán előforduló szövegek, képek (a forrás pontos megnevezésével); 4) a kivetítendő diák képe (ha használnak ilyet az órán); 5) a papíralapú és az interaktív táblás feladatok megoldásai; 6) az egyéb eszközök (pl. szókártyák). 24 O l d a l
Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 2015 0 O l d a l
Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A
RészletesebbenÚtmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 0 O l d a l
Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A
Részletesebbenaz Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez
az Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez 0 Levelező tagozaton Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A hospitálás alapvető módszere... 3 A megfigyelés
RészletesebbenGyakornoki felkészítés programja
Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat
TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány
RészletesebbenTANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat
TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái V. A hallgatók lehetőségei és kötelességei a gyakorlat
Részletesebben10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:...
10. sz. melléklet Tanmenet A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... Ssz. Témakörök Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1.
RészletesebbenTANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat
I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.
RészletesebbenVMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező
VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező Kreditértéke: 0 A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 9 Félév: 2. A tantárgy célja: A gyakorlat járuljon hozzá olyan jártasságok, készségek, képességek megalapozásához,
RészletesebbenÚTMUTATÓ ÉS MELLÉKLET. 7. félév SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK SZÁMÁRA
ÚTMUTATÓ ÉS MELLÉKLET SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK SZÁMÁRA 7. félév Tanegység: Egyéni tanítási gyakorlat 3 Készült: Eszterházy
RészletesebbenÚtmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 0 O l d a l
Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
Részletesebben3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 1. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult,
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA
ÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA I. Pedagógiai megfigyelés - Fókuszban a tanítás (NBP_TA203G2, LBP_TA203G2), 2 kredit, gyakorlati
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenÚtmutató szakmai gyakorlathoz
Útmutató szakmai gyakorlathoz Eszterházy Károly Egyetem Készítették:,, tantárgyfelelősök AZ ÚTMUTATÓ FELÉPÍTÉSE Az útmutató felépítése Általános tudnivalók A hallgatók megjelenésére, magatartására vonatkozó
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenInformatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila
Informatikatanári portfólió Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Bevezető kérdések Kérdés: Néhány gondolat magáról Vizsga/eljárás Miért beszélünk róla? Miért én beszélek róla? A pedagógusminősítés elemei 50
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenGaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával
Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról
RészletesebbenMAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT
MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások
Részletesebben6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
RészletesebbenA GYAKORLATI KÉPZÉS MUNKATERVE 2013/2014. tanév TAVASZI FÉLÉV
A GYAKORLATI KÉPZÉS MUNKATERVE 2013/2014. tanév TAVASZI FÉLÉV I. évfolyam (2. félév) Egyéni komplex gyakorlat II. (ANPETA 1712) Tartalma: a tájékozódás szakaszát a 2. félévben a célirányos, különböző pedagógiai
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenPolgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT
Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által
RészletesebbenIV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott
RészletesebbenEGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában
RészletesebbenDebreceni Református Hittudományi Egyetem Debrecen. Útmutató és igazolólapok tanítási gyakorlatokhoz
Debreceni Református Hittudományi Egyetem Debrecen Útmutató és igazolólapok tanítási gyakorlatokhoz TANÍTÓ SZAK ESTI TAGOZAT hallgató 2018. SZEPTEMBER Tájékoztató Tisztelt Hallgató! A kreditrendszer szerinti
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA
ÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA Tanítási gyakorlat 2 Fókuszban ének-zene, testnevelés, VMT (NBC_TA206G5, LBC_TA206G5), 5 kredit,
RészletesebbenÓratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016
Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenIII. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan.
III. ÓRATERV A III. kooperatív óra terve A műveltségi terület/kompetenciaterület neve: magyar nyelv és irodalom Az évfolyam: 8. évfolyam Az óra címe: A szóbeli kommunikáció fejlesztése 3. Az óra célja
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai:
JEGYZŐKÖNYV Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Dokumentumelemzés Kolompár Gyula Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Megtekintés, interjú, önértékelés
RészletesebbenA tanári mesterképzés portfóliója
A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenAz egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása
RészletesebbenCSOPORT ELŐTTI ÉS EGYÉNI TANÍTÁSI GYAKORLAT V. Tanító szak IV. évf. I. félév, Levelező tagozat
CSOPORT ELŐTTI ÉS EGYÉNI TANÍTÁSI GYAKORLAT V. Tanító szak IV. évf. I. félév, Levelező tagozat Kód: TKL710 Kredit: 6 Óraszám: 45 óra Tanítási egység: 6 Zárás: évközi jegy Alsó tagozaton az alábbi tárgyakból
RészletesebbenÓraterv. Az óra témája: A hivatali levél
A pedagógus neve: Kovácsné Komáromi Éva Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom Tantárgy: magyar nyelv Osztály: 10. A osztály Témakör: Szövegtípusok, stílusrétegek Óraterv Az óra témája: A hivatali levél
RészletesebbenMentori tájékoztató A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetének pedagógiai gyakorlataihoz tartozó dokumentumok és űrlapok, 2018.
MELLÉKLETEK AZ ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉNI GYAKORLATOKHOZ TARTOZÓ DOKUMENTUMOK A ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET TANÁRSZAKOS KÉPZÉSEIHEZ 2018 11. számú melléklet Fogadó nyilatkozat az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz
RészletesebbenAz e-portfólió dokumentumai és a védés alapján
1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához
RészletesebbenTájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenSZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
RészletesebbenK ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a
Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008
RészletesebbenÓraterv B változat. A pedagógus neve: Izsák Dávid...
Óraterv B változat A pedagógus neve: Izsák Dávid... Műveltségi terület: Nemzetiségi német nyelv (nyelvoktató)... Tantárgy: Nemzetiségi német nyelv... Osztály: 4.a... Az óra témája: Was ist für wen?...
RészletesebbenJegyzőkönyv. A dokumentumelemzés szempontjai és tapasztalatai
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenA pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
RészletesebbenNemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz
Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.
RészletesebbenRövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához
Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenÓraterv B változat. A pedagógus neve: Izsák Dávid...
Óraterv B változat A pedagógus neve: Izsák Dávid... Műveltségi terület: Nemzetiségi német nyelv (nyelvoktató)... Tantárgy: Nemzetiségi német nyelv... Osztály: 4.a... Az óra témája: Übungen zum Test 01
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának
RészletesebbenDifferenciált tanulásszervezés
Differenciált tanulásszervezés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola - Mi volt ma az iskolában? - Semmi! Differenciálás 1. pedagógiai szemlélet-érzékenység 2.
RészletesebbenA pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere. Falus Iván TEMPUS november 7.
A pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere Falus Iván TEMPUS 2011. november 7. A pedagógiai kompetencia A pedagógiai kompetenciák tudás, attitűdök (nézetek, diszpozíciók) és képességek ötvözetei,
RészletesebbenÓra-megfigyelési szempontok
Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,
RészletesebbenKÉPZÉSI TEMATIKA 2013/2014. I. félév
KÉPZÉSI TEMATIKA 2013/2014 I. félév Készítette:Gabi Gabriella Murel Klára igazgatóhelyettesek Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa intézetigazgató szakfelelős II. évfolyam Feladata: III. évfolyam Feladata: I.
RészletesebbenA TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenINNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott
Részletesebben2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,
RészletesebbenA Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0
A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és
RészletesebbenA MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Szabados Tímea, Vásárhelyi Virág Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Kecskemét,
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenA tanórai megfigyelések lehetséges szempontjai (Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez, JATEPress, Szeged, 2003 felhasználásával)
A tanórai megfigyelések lehetséges szempontjai (Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez, JATEPress, Szeged, 2003 felhasználásával) 1. A TANÍTÁSI ÓRA CÉLKITŰZÉSE, TARTALMA A tanítási óra oktatási,
RészletesebbenTANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon:
ÚTMUTATÓ AZ ESTI TAGOZATOS TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK VII. (ŐSZI) FÉLÉVI GYAKORLATAIHOZ TBE00A07g Egyéni tanítási gyakorlat III., TBE00A08g Műveltségterületi egyéni tanítási gyakorlat, TBE00A09g Egyéni iskolai
RészletesebbenAz iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje
3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának
RészletesebbenA pedagógusok minősítése. Mit kell tennem?
A pedagógusok minősítése Mit kell tennem? Portfólió dokumentumgyűjtemény Szakmai önéletrajz Nevelő-oktató munka dokumentumai - legalább 10 tanóra óraterve és reflexiók Pedagógiai, egyéb szakmai tevékenységek
RészletesebbenKülönös közzétételi lista
Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335 főiskola
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
Részletesebben- Olvasás: Hangos olvasás gyakorlása; olvasmányhoz kapcsolódó feladatok megoldása
Óraterv/Foglalkozásterv Tanulásirányítás A pedagógus neve: Novák Ágnes Műveltségi terület: napközi Tantárgy/foglalkozás: tanulásirányítás Osztály: 3. osztály Az óra/foglalkozás témája: A házi feladatok
RészletesebbenMUNKANAPLÓ A TANÁRJELÖLTEK B TÍPUSÚ, CSOPORTOS SZAKMAI GYAKORLATÁHOZ. név. évfolyam. szak(ok) tanév
MUNKANAPLÓ A TANÁRJELÖLTEK B TÍPUSÚ, CSOPORTOS SZAKMAI GYAKORLATÁHOZ név évfolyam szak(ok) tanév ADATLAP B típusú gyakorlat Gyakorlatvezető mentor: e-mail: Telefon: Iskola: Címe: Tel.: Csoporttagok: E-mail
RészletesebbenÖsszeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác
Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Az Egyéni komplex külső iskolai gyakorlat (Összefüggő szakmai gyakorlat)... 2 Az összefüggő szakmai gyakorlat célja...
RészletesebbenHétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon
RészletesebbenÖsszeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác
Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék 1. Az Egyéni komplex külső iskolai gyakorlat (Összefüggő szakmai gyakorlat)... 2 Az összefüggő szakmai gyakorlat célja...
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI EGYETEM ÓVÓ- ÉS TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET TÁJÉKOZTATÓ A TANÍTÁSI VERSENYRŐL
NYÍREGYHÁZI EGYETEM ÓVÓ- ÉS TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET TÁJÉKOZTATÓ A TANÍTÁSI VERSENYRŐL Nyíregyháza 2018 A tanítási verseny lebonyolítási rendje az Óvó- és Tanítóképző Intézetben Az Óvó- és Tanítóképző Intézet
RészletesebbenOktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév. egyoktatós kurzusok
Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév Tisztelt Hallgatónk! egyoktatós kurzusok Az ELTE igen fontosnak tartja, hogy megismerje, hogyan vélekednek a hallgatók az oktatók munkájáról.
RészletesebbenGYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak
GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenA tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek
RészletesebbenNevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó?
ÓRATERV A pedagógus neve Iványiné Nagy Kinga Műveltségi terület Informatika Tantárgy Könyvtárhasználat Osztály 6. évfolyam Az óra témája A dokumentumok típusai: Információhordozók a könyvtárban Az óra
RészletesebbenTisztelt Igazgató Asszony/Úr!
1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai
RészletesebbenHALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre
HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján
Részletesebben5. félév Felelős oktató: Wiersumné Dr. Gyöngyösi Erika, Eszterházy Károly Egyetem, Sárospataki Comenius Campus
ÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA Tanítási gyakorlat 1. Fókuszban a tanítás (NBC_TA179G6), 60 óra, 6 kredit, gyakorlati jegy
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenÓra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
RészletesebbenTanítási tervezet. Óra időpontja: :25. Évfolyam/osztály: 10.a. Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2018. 02.18. 8:25 Évfolyam/osztály: 10.a Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium Iskola címe: 1108 Budapest, Mádi utca 173. Tanít: Fehér András Tamás Témakör:
RészletesebbenA kompetencia terület neve
Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS
RészletesebbenÚtmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához
Útmutató Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar tanterve alapján a III. évfolyamos óvodapedagógia szakos levelezős hallgatóknak
RészletesebbenAz óra típusa: alkalmazó feladatmegoldó - gyakorló óra - IKT a szövegfeldolgozás folyamatában
A pedagógus neve: Kunkli Nóra Műveltségi terület: magyar nyelv és irodalom Tantárgy: irodalom Osztály: 6.a Az óra témája: Arany János: A walesi bárdok/ LearningApps tankocka készítése a témában Az óra
Részletesebben