15 éves a Szociális törvény. Előadó: Farkas Attila

Átírás

1 15 éves a Szociális törvény Előadó: Farkas Attila

2 A szociális jogok gyakorlását és az ellátás igénybevételét számos esetben nem az anyagi források hiánya akadályozza, hanem az eljáró szervek és a szociális intézmények áttekinthetetlen szövevénye, valamint az ellátást igénylő kiszolgáltatottsága évi III. törvény javaslat; Általános indoklása.

3 Az évi III. törvény február 26-án lépet hatályba A törvény az elmúlt 5478 nap alatti változtatási: 51 módosítás 3174 szöveg változtatás összesen 433 szöveg változtatás 2003-ban egy alakommal 107 naponként változott a törvény 354 napig január és december között volt leghosszabb ideig változatás nélkül

4 400 SZOCIÁLIS TÖRVÉNY IDŐBELI HATÁLYA, ÉS MÓDUSULÁSAINAK SZÁMA NAPOKSZÁMA MÓDOSITÁSOK SZÁMA

5 Önkormányzati szociális ellátás normatíva összegei: 1990-ben 1993-ban 2005-ben 20 Mrd Ft 57 Mrd Ft 205 Mrd Ft

6 1993-ban a Szociális törvény főbb indokai: a.) alkotmányos kötelezettség, b.) nemzetközi kötelezettségekből adódó kötelezettségek (gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezség okmánya; szociális karta), c.) társadalmi változások, d.) elszegényedés, e.) új elosztási rendszer működtetése.

7 1993-ban a Szociális törvény célja önálló, korszerű szociális ellátórendszer kialakítása. Sikerült-e a célt megvalósítani, azaz létrejött-e az önálló és korszerű szociális ellátórendszer. Érvek az igen mellett. Érvek a nem mellett.

8 Hatáskör telepítés 1993 telepítés települési önkormányzati szinten valósul meg. Okok: önkormányzati törvényből fakad, egyszerű hozzáférhetőség biztosítása, a helyi hatáskör gyakorlók (képviselő testület, jegyző) a rászorultság megállapításához nélkülözhetetlen ismeretekkel bírnak.

9 Hatáskör telepítés 2004 szociális és gyámhivatal. hatáskörök testülettől jegyzőhöz kerülése.

10 1993-ban a Szociális törvény alapvető technikái: a.) rászorultsági alapú célzott ellátásokat kíván nyújtani, - szelektív normativitásra törekszenek, b.) családközpontú, c.) önkormányzatok felelősségét települési szociálpolitika átfogóan határozza meg, d.) személyes gondoskodás keretében nem állami szervek szociális ellátásba való bekapcsolódását szélesíti

11 Az évi III. törvény megalkotásakor rendszerűségre törekszik, de kétarcúságot tükröz: a korábban már működő ellátások szabályait emeli törvényi szintre, új szabályát alkot alkotmányos jogelvek, szakmapolitikai indokok miatt

12 Nóvumok közül néhány: infláció álló jövedelemhatár értékek és ellátás mértékek meghatározása, a nyugdíjminimum összegéhez való viszonyítás települési önkormányzat lakosság számához igazodó önkormányzati kötelezettség rendszer kialakítása, ellátási szerződés munkanélküli jövedelempótló támogatás, lakásfenntartási támogatás, költségi alapú intézményi térítési díj és jövedelem függő személyi térítési díj rendszer kialakítása, személyes gondoskodásban részesülők jogvédelme.

13 A Szociális törvény szélesen és mélyen szabályoz: célcsoportokat, ellátási típusokat, ellátási módokat, ellátottak jogait, ellátás szervezés módját, ellátók humán feltételeit, finanszírozást. Törvény végrehajtási rendelkezéseivel egy összetett szabályozási rendszert alkot.

14 A szabályozás hatályba lépése: - azonnal, - hamar, - felkészülési idő (rövidebb, hosszabb), - hatályba lépés előtt módosítják a szabályt. Törvényi szabályozást a végrehajtási rendelkezés esetenként nagy idővel követi. Olykor a végrehajtási rendelkezésekbe hamarabb kerülnek szabályok, mint a törvénybe. Költségvetési törvény saláta rendelkezései direkt, finanszírozási szabályai indirekt rendszeresen átírják a szakmai szabályokat.

15 Evolúciós szabályozás és ellátó rendszer fejlődés A törvény mintegy evolúciós fejlődésen megy keresztül, különböző pontjain újabb- és újabb szabályozási verziók alakulnak ki és 2-3 évente a szabályozás átfogóvá válik, máskor jelentősen módosul. Bizonyos esetekben szabályozási elemek : - egymásra épülnek, egymást kiegészítik, (pl. az ellátottak jogai, rászorultság kérdése, beutalási rendszer vagy ellátottak felülvizsgálata.) - egymást követő szabályozások radikálisan eltérő megoldásokat hódoznak

16 Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése I falugondnoki szolgáltatás (miniszteri rendelet már korábban tartalmazza). - családi szükségletek kielégítését célzó gazdálkodás szociális földprogram. a nem állami szociális gondoskodást nyújtó intézmények közfeladat ellátásához állami hozzájárulásra jogosultak. módszertani feladatok törvényi szabályozása. bentlakásos intézmények esetén egyszeri hozzájárulás jogintézményeinek bevezetése

17 Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése II átfogó módosítás. Indokolatlanul megnőtt a bentlakásos intézményi ellátásra várakozók száma, a nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők száma viszont stagnál. lakóotthon. (1998. XXVI. Tv. Fogyatékosügyi törvény) szakemberek továbbképzési rendszerének bevezetése.

18 Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése III differenciált ellátás fejlesztés a. a lakókörnyezetben történő közvetlen segítségnyújtás rendszerének további erősítése. közösségi ellátás, - támogató szolgálat, - tanyagondnoki ellátás

19 Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése IV differenciált ellátás fejlesztés b. - ellátottak jogvédelmének erősítése, elláttotjogi képviselő - integrációs modellek (szakmai- szervezeti). Módszertan erősítése NCSSZI. Szociális tervezési koncepció. Rászorultság két eleme: a.) jövedelmi helyzet, b.) gondozási- ápolási rászorultság elsődlegesen az önellátó képesség hiánya.

20 Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése V autista személyek. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nevesítése, a lakókörnyezetben történő feladatellátás érdekében. Szociálpolitikai Tanács szociális gondoskodás alapszolgáltatások átalakítása.

21 Idősgondozás A 60-as évek közepére világossá vált a döntéshozók előtt, hogy az idősellátás zárt idősgondozással nem oldható meg A bentlakásos intézmények mellett kialakították a nyitott gondozási formákat étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás Az ellátás megnevezése és tartalmi elemei többször módosult

22 Szociális ellátottak száma Bentlakásos Étkeztetés Házi segítségnyújtás Nappali NY Összes

23 Egyes szociális szolgáltatások ezer időskorú lakosra jutó ellátott ,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, Bentlakásos 14,98 15,55 17,74 18,12 19,74 27,34 32,08 33,27 Étkeztetés 0,87 1,27 6,15 17,16 46,43 53,85 49,72 49,58 Házi segítségnyújtás 8,34 11,59 19,37 26,47 43,23 22,38 20,41 20,97 Nappali 5,34 8,58 11,61 14,66 18,45 20,80 21,18 19,75

24 Az idősek számának növekedésével éppen lépést tartott az idős ellátás egész volumene A bentlakásos ellátás dinamikusan nőtt ( között közel 70%-kal) Házi segítségnyújtás a felére csökkent Étkeztetés, nappali ellátás valamelyest növelni tudta súlyát

25 A kormányzati és szakmai dokumentumokban megfogalmazott szándékokkal szemben a zárt idős gondozás nőtt dinamikusan, ennek okai összetettek

26 A nyitott ellátásainak aránya tízezer időskorú lakosra jutó ellátott 2005 Főváros MJVárosok Város Község Országos MEGYÉK Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Jász-Nagykun-Szolnok Heves Pest 68,18 65,50 76,33 127,39 90,30 162,18 139,87 112,00 110,47 108,62 44,

27 Fehérgyarmati Abaúj-Hegyközi Baktalórántházai Sátoraljaújhelyi Encsi Sárbogárdi Sárospataki Tiszaújvárosi Vásárosnaményi Tokaji 10 LEGJOBB KISTÉRSÉG 401,82 325,02 291,08 245,74 234,34 226,33 224,51 220,28 210,55 206,

28 10 LEGGYENGÉBB KISTÉRSÉG Ráckevei 30,88 Gárdonyi 33,06 Ceglédi 34,11 Veresegyházi 37,00 Gyáli 39,35 Dunakeszi 39,70 Hajdúböszörményi 40,40 Monori 40,53 Debreceni 41,46 Váci 43,

29 A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás, Budapest éves és idõsebb népesség aránya Ezer idõskorú lakosra jutó ellátott

30 Rászorultság megítélése az települési önkormányzati szakemberek véleménye alapján

31 12.4. A rászorultságot legjobban a jövedelem alapján lehet vizsgálni Nem válaszolt Teljesen mértékben egyetért Egyátalán nem ért egyet 45% 35% % % 2 15% 8 05% % 5 % % -5% 1 1 % Nem ért egyet 3 4 Részben egyetért % Egyetért

32 12.6. A jövedelem vizsgálat az egyetlen objektív módja a rászorultság vizsgálatának Egyátalán nem ért egyet 75% 60% Nem válaszolt 45% 30% 30% Nem ért egyet 15% 23% 0% 0% 6% 13% 28% Teljesen mértékben egyetért Részben egyetért Egyetért

33 Idős, beteg emberek esetén nem az anyagi helyzetet, hanem az önmagáról való gondoskodást indokolt vizsgálni Nem válaszolt Teljesen mértékben egyetért 5 0 % Egyátalán nem ért egyet 75% 60% 45% 30% 15% 1 %0% 1 % 4 % 1 8 % 2 6 % Nem ért egyet Részben egyetért Egyetért

34 A szociális szolgáltatásra való rászorultság nem vizsgálható csak jövedelmi, vagyoni szempontok alapján, hanem figyelembe kell venni az önellátó képességet, egyén élethelyzetét.. Egyetért 29% Részben egyetért 7% Teljesen mértékben egyetért 62% Nem ért egyet 1% Egyátalán nem ért egyet 1%

35 Az önkormányzat a rendeletében megállapítót rászorultsági kritériumok 8.6. Önellátó képessége (20,22%) 8.7. Egyéb (3,99%) 8.1. Jövedelmi helyzet (15,33%) 8.2. Vagyoni helyzet (3,64%) 8.3. Lakás, lakhatási körülmények (2,4%) 8.5. Az egyén élethelyzetének sajátosságai (23,17%) 8.4. Egészségi állapot (31,25%)

36 Tartós munkanélküliek rászorultsági segélyezése A Szociális törvény módosításainak egy jelentős része a tartós munkanélküliek rászorultsági ellátásának és munkaerőpiacra való visszavezetésének szabályozási variánsai.

37 1993. Munkanélküli jövedelempótló támogatás A együtt kell működnie a munkaügyi központtal. Közösségi munkavégzés (egy sajátos foglalkoztatási forma, amelyet az önkormányzat ajánl fel.) Az önkormányzatokat ösztönözése a közhasznú foglakozatásba.

38 1995. A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosítások keretében a jövedelempótló támogatás időtartamát 24 hónapra maximalizálta. Bevezették a jövedelempótló támogatás szüneteltetését. (1996) A közösségi munkavégzésre vonatkozó szabályok nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, ezért hatályon kívül helyezték Aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye

39 1997. rendszeres szociális segély hagyatéki teherként történő bejelentésének lehetősége. az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők esetében együttműködési program szabályozása a munkaerőpiaci esélyek javítása céljából. a központilag szabályozott ellátások esetében a központi költségvetés szerepe 50 %-ról 70 %-ra nő.

40 1999. munkanélküli jövedelempótló rendszer megszüntetése közcélú munkavégzés lehetőségének megteremtése. 30 napos munkateszt bevezetése együttműködési kötelezettség újra szabályozása beilleszkedési programok családi segélyezés bevezetése.

41 Köszönöm a figyelmet!