BÁCSKAI VERA A magyar várostörténet-írás a 21. század elején 1
|
|
- János Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 BÁCSKAI VERA A magyar várostörténet-írás a 21. század elején 1 Csaknem két évtizeddel ezelőtt, 1993-ban beszéltem itt, a Nyíregyházi Levéltári Napok rendezvényén a várostörténet módszertani kérdéseiről. Igaz, akkor mondanivalómat elsősorban a mezővárosok kutatásának kérdéseire korlátoztam, megfogalmazva azokat a feladatokat és kívánalmakat, amelyeknek teljesítése elősegítené egy korszerű, tudományos városmonográfia megírását. Példának Nyíregyháza történetét választottam, mert e település forrásainak feltártsága, az addig publikált újabb tanulmányok, kutatási eredmények magas elméleti-módszertani színvonala ígéretes alapnak látszott a monografikus feldolgozáshoz. Nem véletlen, hogy egy összefoglaló várostörténet problémáival foglalkoztam, hiszen ebben az időszakban több város kisebb-nagyobb történész kollektívája terveiben szerepelt többkötetes összefoglalás elkészítése. Az ezekkel szemben támasztott kívánalmak egy részéről esett szó, olyan kérdésekről, amelyek e hosszabb távra tervezett, valóban tudományos, a kor követelményeinek megfelelő vállalkozások szerkesztői és szerzői kollektívák vezérfonalául is szolgálhatott. Újraolvasva akkori előadásomat úgy érzem, hogy természetesen az európai és magyar várostörténet-írás újabb fejleményeinek figyelembevételével módosítva akár meg is ismételhetném az akkor elmondottakat. Egyrészt azért, mert az eltelt két évtized alatt nem utolsósorban a pénzforrások elapadása miatt, de részben egyes szerzők mulasztásai következtében ezek a komoly, tudományosan alaposan előkészített vállalkozások sem valósultak meg teljesen. Csak néhány példát említve: elkészült Kiskunhalas monográfiája, megjelent Szombathely történetének első kötete, a pécsi monográfia előkészítéséül szolgáló forrásfeltárás és kutatás előrehaladásáról számos színvonalas konferencia- és tanulmánykötet tanúskodik. (Itt most figyelmen kívül hagynám a szép számmal, főleg különböző jubileumok alkalmából vagy a millennium bővebb pénzforrásait felhasználva sebtében megjelentetett, a korszerű tudományosságnak sokszor kevéssé megfelelő rengeteg kiadványt, amelynek, bevallom, csak töredékét ismerem. E tekintetben hadd utaljak a Vas megyei várostörténeti munkákról írott kritikámra.) 2 Az összefoglaló várostörténet iránti érdeklődés lanyhulásában azonban a pénzforrások elapadásánál is sokkal nagyobb szerepet játszott, hogy éppen az elmúlt évtizedekben 1 Elhangzott a 17. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napokon Nyíregyházán, szeptember 23- án. 2 BÁCSKAI Vera: Vas megye várostörténeti munkáinak módszertani kérdései. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, sz (a továbbiakban BÁCSKAI, 2003.)
2 2 érvényesült nálunk is a várostörténet-írásnak az európai történetírásban már valamivel korábban jelentkező útkeresése. A kultúrtörténet, kulturális antropológia, a mikrotörténet, a mindennapok története, a nemek története új kihívásainak vonzásában a várostörténészek is egyre inkább e részkérdésekre fordították figyelmüket. Ezek a tanulmányok valóban emberközpontúak voltak: számok helyett emberekkel, mindennapi életükkel, életstratégiájukkal, sorsukkal foglalkoztak. Ezek a kutatások ugyan jelentős mértékben gazdagították ismereteinket a városi társadalom összetételéről, az egyes csoportok egymás közötti viszonyáról, alkalmazkodási stratégiáiról, mindennapi életéről, hátrányuk viszont az, hogy a témaválasztások sokszor ötletszerűek (vagy forrás-, illetve divatfüggőek) voltak, nem kapcsolódtak sem egymáshoz, sem a választott város gazdasági-társadalmi folyamatai vizsgálatának alapvető kérdéseihez. Érdekes és értékes eredményeik ellenére mozaikszerűek maradtak, és így csak részlegesen szolgálták egy-egy város hosszú távú folyamatainak jobb megértését. A várostörténet-írás mint a történetírás egésze tehát fragmentálódott, a specializálódás fokozódott. Nemcsak a különböző korszakok kutatói, hanem az egyre inkább önálló részdiszciplínává önállósuló speciális problémák iránt érdeklődő szakemberek is egyre inkább elkülönülnek. Ezt a fragmentációt bizonyítja a nemzetközi és hazai várostörténeti konferenciák programjának alakulása, a szekció számának fokozódó túlburjánzása. Az Európai Várostörténészek Egyesületének első, évi amszterdami konferenciáján még csak két-két párhuzamos szekciót szerveztek, 1996-ban Budapesten már 24 téma volt napirenden, az idei genti konferencián viszont 73 szekció és 3 kerekasztalvita szerepel a programban. Hasonló jelenség tapasztalható nálunk is: 1993-ban a Hajnal István Kör debreceni várostörténeti konferenciáján 3 szekcióban 15, idén Kőszegen 11 szekcióban csaknem 60 előadásra került sor. Mindez egyrészt örvendetes, amennyiben a várostörténet iránt érdeklődők rohamos gyarapodását mutatja, másrészt önmagában e számok jelzik, hogy ilyen körülmények között érdemi vita aligha várható. A valaha valamelyes egységet is kovácsoló nagy paradigmák kora lejárt. Az egykor élénk vitát kiváltó kérdések, mint a város definíciója, urbanizáció, modernizáció és városfejlődés összefüggései, a parazita és generatív város, vagy az, hogy a város a gazdasági társadalmi politikai folyamatok független vagy egy átfogó rendszer függő eleme, ha nem is tűntek el teljesen, de háttérbe szorultak. A nagy, nemzetközi konferenciákon is kevesebb az átfogó, elméleti és módszertani vita, igazi eszmecserék inkább a kisebb workshopokban folynak, és kevésbé publikusak.
3 3 A kultúrtörténeti vagy posztmodern irányzat az 1990-es évek kezdete óta egyre erőteljesebb térhódítása természetesen nem jelenti azt, hogy a kulturális megközelítés vált a várostörténet-írás meghatározó irányzatává, mint ahogy korábban a társadalomtudományos irányzat sem vált domináns ágává, számszerűen ugyanis ma is többségben vannak a tradicionális utat követő várostörténeti munkák. De ahogy annak idején a ma már régi új - nak titulált kvantitatív, strukturalista, társadalomtudományos várostörténet-írás nyitott új perspektívákat, ma a kultúrtörténeti irányzat tűnik a megújulás letéteményesének, noha e szerepéhez sok kutató szkeptikusan viszonyul. A továbbiakban röviden összefoglalnám, hogy mik voltak azok a fő kérdések, amelyeket a strukturalista régi-új várostörténet nem tudott megvilágítani, amelyek feltárását az új szempontú megközelítés céljául tűzte. Kitérnék arra is a magam szubjektív módján, hogy ezek a vizsgálatok eddig mennyire voltak képesek eleget tenni az elvárásoknak. Az 1990-es évek útkeresését többek között az inspirálta, hogy az erősen komparatív jellegű kvantitatív, strukturalista várostörténet-írásban az összehasonlítás, a generalizálás, a közös jellemzők feltárása során elveszett az egyes városok egyedisége, a város specifikuma és maga a városlakó ember is. A korábbi vizsgálatokban a figyelem a népességszámra, foglalkozási megoszlásra, funkcióik gazdagságára és hatósugarára, az iparosításban és modernizációban betöltött szerepük közös vonásaira összpontosult. A tipizálások ugyan finoman differenciálták a különböző csoportokba sorolható városok különbségeit, de a csoportokon, kategóriákon belül már nem ügyeltek az egyedi jellegzetességekre. A várostörténet mindinkább összeolvadt a társadalomtörténettel, és inkább a makrojelenségek helyi vizsgálati terepévé, mint a városi társadalom specifikumának kutatásává vált. A generalizálás, a közös jegyek kimutatása során elsikkadt az a fontos tény, hogy minden város egyedi, sajátos, belsőleg koherens társadalmi organizmus, olyan külön entitás, amelyet csak a maga egyedi minőségének ismeretében érthetünk meg. A város e specifikuma iránt a középkori és kora újkori város kutatói sokkal nagyobb érzékenységet mutattak, mint a modern városokkal foglalkozó történészek, hiszen e korszakban sokkal hangsúlyosabb volt az autonóm város önállósága, függetlensége, egyértelműbb, hogy ezek a városok többé-kevésbé zárt univerzumot képeznek. A század kutatói viszont úgy vélték, hogy az állam növekvő befolyása olyannyira uniformizálta a városok szervezetét, életét, oly mértékben korlátozta autonómiájukat, hogy kérdéses, vajon lehet-e a 20. században a városról, mint önálló, sajátos entitásról beszélni. E kételyt erősítette az a körülmény is, hogy a rohamos urbanizáció a városi életforma elemeit a vidékre is kiterjesztette, csökkentve ezzel város és vidék korábbi éles elválását ban Anthony
4 4 Sutcliffe egyenesen úgy fogalmazott, hogy 1914 után, amikor az állam saját kezelésbe vette a városokat, a város eltűnt. 3 Azaz e nézet szerint a városnak csak az államtól való függetlenség esetén lehet önálló szerepe. E szkepticizmust csak erősítette a városi lakosságnak a 20. század elején egyre erőteljesebb kivándorlása a városokból, amelyet P. Clark 2009-ben megjelent, az európai várostörténetről szóló, nagy korszakot felölelő összefoglaló munkájában egyenesen igaz átmeneti dezurbanizációs jelenségnek tekintett. 4 Ma már a várostörténészek többsége tagadja, hogy a modern város, annak ellenére, hogy autonómiája, játéktere sokkal korlátozottabb, mint elődeié volt, makrofolyamatok függő változójává, karakter nélkülivé vált volna. Vizsgálataik azt bizonyítják, hogy a város nem egyszerűen passzív befogadója a gazdasági, társadalmi, politikai aktivitásnak, hanem ezen erők interakciójának színhelye, és ezeknek a tényezőknek az összjátéka sajátos, karakteres, egyedi formációkat hozhat létre. A kormányzati irányelvek nem érvényesülnek akadálytalanul: a városok ellenállása, alkalmazkodása, illetve bizonyos mértékű független döntési lehetősége nem szűnt meg a nemzetállamok létrejöttével, hanem sajátos alkalmazkodási formákat alakítottak ki a helyi és központi akarat ellentétéből fakadó feszültségek levezetéséhez. A város függetlensége leginkább a város fizikai és társadalmi szerkezetének összefüggéseiben, a természeti környezet megőrzésében mutatkozott meg. A városi tér és az épületek nagymértékben formálják az emberek életét, viselkedését, észlelését és nem utolsósorban a várospolitikát. Nagy szerepük van a modern városi identitástudat amely nem tévesztendő össze a középkori városi polgár partikularizmusával kialakításában és megőrzésében. A város Rodger találó megfogalmazásában kaleidoszkópszerű és sűrített emlékezet, amely épületeivel, tereivel, színeivel és szerkezetével mintegy összegzi a városlakók megélt tapasztalatait. 5 A lakosság mentális térképe városáról ugyan eltérő, de a térszerkezet és az épületek értékeket szimbolizálnak, hagyományokat visznek tovább, jelentést hordoznak. E jelentések megfejtése nemcsak a modern város kutatóinak feladata; a várostervezésnél a városigazgatás sem hagyhatja ezeket az értékeket figyelmen kívül. A várospolitika e területen rendelkezik a legnagyobb önállósággal, de a megőrzés és újítás a városlakók kezdeményezésének is egyik fontos területe, hiszen a várostervezést erőteljesen befolyásolja a civil akarat, részben a privát építkezések révén, részben azáltal, ahogy a különböző társadalmi csoportok érvényesíteni törekednek saját elvárásaikat és 3 Idézi Richard RODGER: In pursuit of the indefinable? The urban variable reconsidered. In: Steinar Supphellen (ed): Urban History. The Norwegian Tradition in a European Context. A report from the Conference in Urban History in Trondheim Department of History. Norwegian University of Science and Technology NTNU. Trondheim, (a továbbiakban RODGER, 1998.) Peter CLARK: European Cities and Towns Oxford University Press, RODGER,
5 5 elképzeléseiket. A kettő közötti konfliktusok feloldása is a városvezetés autonóm ügye és a megoldások is különbözők. E megfontolások vezettek a városi tér újszerű megközelítésének térhódításához, amelyet magam is a városi specificikumok egyik legjobb megközelítésének tekintek. Az épített környezet, az utcahálózat alakulása korábban sem kerülte el a történészek figyelmét, ezek a topográfiai jellegű tanulmányok azonban többnyire megrekedtek a leírás (és térképen való ábrázolás) szintjén. Az utóbbi években egyre nagyobb teret kaptak a korábban inkább az építészet- és művészettörténészek terrénumának számító városépítészeti munkák, és a várostörténet-írás kezdett kiemelt figyelmet szentelni a városrendezés, várostervezés, a környezetvédelem kérdésének, amely korábban az urbanizációs szakemberek főleg jelenkorra és a közelmúltra vonatkozó vizsgálatainak tárgya volt. A vizsgálati szempont azonban más volt, mint az említett tudósok esetében: a történészeket elsősorban társadalmi és privát tér kérdései, a városi térszerkezet és épített környezet identitásformáló hatása, a városlakók és ide látogatók percepciójának, a városok önreprezentációjának kérdései foglalkoztatják. Érdekes tanulmányok jelenítik meg a különböző társadalmi csoportok és más-más korosztályok mentális térképét, amely szorosan kapcsolódik az épített környezet különböző pontjaihoz. Más dimenzióba került a városigazgatás kutatása is: a hagyományos, intézménycentrikus szempontot ugyan már korábban felváltotta a városvezetés társadalmi összetételének, társadalmi hátterének vizsgálata, ma már elsősorban a várospolitika mechanizmusa került a vizsgálódások homlokterébe. Mindebben nem kis szerepet játszott az a tény, hogy a korábbiakkal szemben mind a honi, mind az európai történetírásban egyre inkább előtérbe került a modern város problematikája mind a várostörténeti folyóiratok hasábjain, mind az Európai Várostörténészek Szövetségének konferenciáin. Míg a kezdetekben, az 1990-as évek elején a konferenciák szekcióinak kevesebb, mint 10%-a foglalkozott a modern századi városok problémáival, a 90- es évek közepétől már a szekcióüléseknek mintegy fele e kérdéskörről szól. A modern város problémái nemcsak a történeti városok hasonló szempontú vizsgálatára ösztönöztek, de szemléletváltozást is eredményeztek, amennyiben áttörték a kora újkori és modern város közötti egykor éles, de már évtizedek óta megkérdőjelezett cezúrát. Ma már tarthatatlanná vált az a felfogás, amely a kora újkori várost a középkori hanyatló folytatásának, a modern várostól élesen különböző entitásnak tekintette. Ezt tanúsítja többek között az is, hogy a várostörténeti konferenciákon egyre gyakoribb a kora újkori és modern város problémáinak együttes vizsgálata, és itthon is gyarapodnak a modern városról szóló munkák.
6 6 A modern város vizsgálatának növekvő súlya a várostörténetben persze nemcsak a kultúrtörténeti szemlélet térhódításának eredménye: szerepe volt az urbanizáció következményeivel, a városi élet új jelenségeivel kapcsolatos aktuális problémáknak is, hiszen a helytörténet kereteit meghaladó várostörténet-írás mindig is gyorsan reagált az urbanizációs jelenségekből fakadó kihívásokra. Jellemző, hogy éppen a globalizációnak a metropolisokra gyakorolt hatásáról egy 2002-ben, szűkebb műhelybeszélgetés keretében folytatott eszmecsere 6 vetett fel fontos elméleti és módszertani kérdéseket, sokkal élesebben exponálva ezeket, mint a nagy konferenciák előadásai. Nem véletlen, hogy a környezet, a környezetvédelem kérdései is újabban kaptak nagyobb hangsúlyt, és nemcsak a modern, hanem a történeti városok vizsgálatában is. És talán nem megalapozatlan az a feltevés, hogy a modern turizmus is ösztönözhette az olyan vizsgálatokat, mint például Peter Borsay kitűnő, újszerű monográfiáját Bathról, 7 melynek történetét azon keresztül mutatja be, hogyan reprezentálta magát a város, és hogyan jelent meg a különböző korszakok városleírásaiban, turisztikai kalauzaiban, hogy érzékelte városát a helyi lakos, hogy az ide látogató, különböző társadalmi csoportokhoz tartozó vendég, mi volt virágzásának, majd háttérbe szorulásának titka. A város önreprezentációjának kérdése nálunk még kevéssé keltette fel a történészek figyelmét. Pedig a szaporodó fesztiválok, városi kulturális napok, valamint a múltban gyökerező, de évtizedeken át szüneteltetett vallási, néprajzi jellegű ünnepségek (pl. a mohácsi busójárás) újraélesztése, vagy új, lassan hagyományossá váló újabbak feltalálása (pl. a szombathelyi történelmi karnevál) kiváló terepül szolgálhatnának az ilyen vizsgálatoknak. Vajon ezek csupán turisztikai, turistacsalogató látványosságnak tekinthetők-e, vagy hozzájárulnak-e és milyen mértékben a városi identitás megerősítéséhez? Mit jelent a látogatónak, és mit a város lakosságának? A hagyományos forma vajon a régi hagyományt eleveníti-e fel, vagy ezek ma új, más érzelmi töltetet kapnak? A kultúrtörténeti megközelítés tehát kétségtelenül új szemléletet, új dimenziót hozott a várostörténet-írásba, de legalábbis Magyarországon véleményem szerint még nem tudta pótolni azt a hiányt, amelyet a strukturalista várostörténettől számon kért, nevezetesen: az egyes városok specifikumának, sajátos egyedi belsőleg koherens organizmusának bemutatását. A városi kultúrtörténetet is utolérte a városi társadalomtörténet végzete: a város a legtöbb esetben a kutatandó kérdéseknek nem tárgya, hanem elsősorban kedvező 6 Lásd BÁCSKAI, Peter BORSAY: The Image of Georgian Bath, Towns, Heritage and History. Oxford University Press, 2000.
7 7 forrásadottságai, társadalmi diverzifikáltsága révén, pusztán színhelye. Ha a történelmet és ezen belül a várostörténetet csak különálló történetek összességeként fogjuk fel, és elvetjük az összehasonlítás, az összehasonlíthatóság lehetőségét, hogyan határozható meg egy-egy város specifikuma, hogy tárhatók fel azok a tényezők, amelyek lakóinak mentalitását, identitását meghatározták. A város mentális térképét mint vizsgálati szempontot magam is igen gyümölcsözőnek tartom, amely meggyőzőbb, finomabb, sokoldalúbb képet ad a különböző városrészek, utcák jellegéről, mint azok társadalmi összetételét, épületeit ecsetelő leírások. De nem véletlen, hogy az emberek érzékelését, tapasztalatát a kutatók szükségesnek látják bizonyos kemény adatokkal is megtámogatni, magyarázni. És az egyes emberek mentális térképének kialakítását vajon nem befolyásolják-e más településekről faluról, más városokból hozott tapasztalatok? Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy az új megközelítés nem hatott gyümölcsözően a várostörténet-írásra. Az új, emberközpontúbb szemlélet új nézőpontokkal, új tematikával gyarapította, olyan jelenségekre hívta fel a figyelmet, amelyek a strukturalista várostörténet figyelmen kívül hagyott, a szövegelemzésnek olyan finom módszereit dolgozta ki, amelyek nem voltak jelen a strukturalista történetírás eszköztárában. Egyre inkább az a véleményem, hogy a város specifikumának feltárására egy megújult városbiográfia a legalkalmasabb műfaj. Nem a régi, a fontos és lényegtelen események tömegét felsorakoztató krónika-típusú, s nem is a városi jelenségeket, gazdasági, társadalmi folyamatokat a teljesség igényével, tematikus, egymástól elkülönülő, sok esetben teljesen elütő fejezetekben megvilágító sokszerzős, vaskos, többkötetes városmonográfiákra gondolok. Olyan új típusú városbiográfia kialakítására van szükség, amelynek vezérfonala a vizsgált város sajátosságainak, egyediségének kimutatása. Akár olyan megújult formában módon, mint azt Borsay tette említett könyvében, tehát hogy a város hogyan reprezentálja önmagát. Felhasználva mind a kultúrtörténeti, mind a korábbi társadalomtudományos szemléletű munkák, tanulmányok szempontrendszerét, módszereit, eredményeit. Végezetül nem hagyhatók figyelmen kívül a digitalizáció felhasználásával a virtuális város vagy várostörténet alkotására irányuló, egyelőre még szórványos kísérletek. E műfaj még csak születőben van. Ígéretes kezdeményezések születtek a skandináv országokban, ahol hagyományos városbiográfiák mellett már a múlt század kilencvenes éveiben megjelentek a fent vázolt célkitűzéseket szem előtt tartó, érdekes és tanulságos kísérletek a digitalizálás, a virtuális város megjelenítése terén is. Magam is láttam egy példáját: Stockholm egy munkáskerületének virtuális megjelenítését. A térkép egyes pontjaira kattintva, megismerhetjük a tér, az épület különböző korszakokból származó ábrázolásait, de azt is
8 8 megtudhatjuk képi és szöveges ábrázolásban kik laktak ott, meddig, mi volt a foglalkozásuk, s ha a források lehetővé tették, egész családfájukat is. E műfaj, szerintem, a városi identitástudat érzelmileg is jobban megalapozott erősítését jelentheti, mint az írott várostörténetek. A projekt tudomásom szerint azóta is folytatódik, és hasonló programok vannak folyamatban Matthew Davies vezetésével Londonban és még Antwerpenben is. Nyilvánvaló, hogy az új műfaj kikristályosodása időbe telik, annál is inkább, mert kialakítása sokoldalú elméleti és módszertani felkészültséget, sőt mondhatnám különös képességeket, invenciót, és nem utolsósorban sok pénzt és időt igényel. Olyan ismereteket, amelyek a jelenlegi, tematikai és módszertani szempontból sokszínű, pluralista, sőt eklektikusnak is mondható várostörténet-írásból bőven meríthetők.
Bán Gergely Károly. 6.) 3
Bán Gergely Károly Tringli István: Sátoraljaújhely. MTA Történettudományi Intézet, Budapest. 2011. 81 old., 12 melléklet, 1 CD. (Magyar Várostörténeti Atlasz 2., Hungarian Atlas of Historic Towns 2.) ISBN
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenTAB2107 Helytörténet tematika
TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenMegjelent a pécsi pálos konferencia előadásait tartalmazó kötet
Megjelent a pécsi pálos konferencia előadásait tartalmazó kötet 2015/12/14 Pálosaink és Pécs címmel jelent meg az OSZK és a Magyar Pálos Rend közös pálos rendtörténeti kiállításához kapcsolódó 2015 februárjában
RészletesebbenVÁROSTÖRTÉNET, HELYTÖRTÉNET
TANULMÁNYOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL 14. VÁROSTÖRTÉNET, HELYTÖRTÉNET A kötetet előkészítő konferencia szervezői: PAB Város- és Helytörténeti Munkabizottsága Pécs Története Alapítvány Magyar Történelmi Társulat
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenA településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható
A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenFELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE
FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az
Részletesebben11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák
11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés
RészletesebbenÁltalános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján
Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
Részletesebben6. Vezetéstudományi Konferencia Menedzsment kihívások Taylor után 105 évvel. 1. KÖRLEVÉL (2016. január 13.)
6. Vezetéstudományi Konferencia Menedzsment kihívások Taylor után 105 évvel 1. KÖRLEVÉL (2016. január 13.) Tisztelt Kollégák! 2011-ben hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg Szegeden az 1. Vezetéstudományi
RészletesebbenTermészeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505
A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM Borhegyi Péter
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenSZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:
SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,
RészletesebbenFöldrajztudományi Kutatóintézet
VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA
Részletesebben2014-ben a verseny megújul, változnak a településkategóriák a települések lélekszámától
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 1_,::._H számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2014. évi "Virágos Magyarországért" országos környezetszépítő
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenÚjfehértó. Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása
Újfehértó Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása Előadók: Gonda-Magyar Andrea és Labbancz András Újfehértó, 2017. június 6. Bevezető Lakókörnyezetünk színvonala
RészletesebbenCIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 22. CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenAz angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai
Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
Részletesebben1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:
1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenÚJ TULAJDONOSI PROGRAM
ÚJ TULAJDONOSI PROGRAM A polgári társadalom fő hajtóereje a magánkezdeményezés, az innováció, az egyéni ambíció, a gyarapodás szándéka vagyonban, tudásban, műveltségben. Az egyén tudja: személyes és családi
RészletesebbenEszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI
SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.
RészletesebbenEMLÉKEZTETŐ. a mentálhigiénés előadások, foglalkozások
RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 4516 DEMECSER, HUNYADI UTCA 2. PANKOTAI JÓZSEF PLÉBÁNOS ÜGYFÉL-AZONOSÍTÓ: 1005408160 TÁMOGATÓ HATÁROZAT AZONOSÍTÓJA: 1695617793 PÁLYÁZAT CÍME: EGYÜTT A JÖVŐÉRT MENTÁLHIGIÉNÉS
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenKéső-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás
Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a 2010-2011-es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás A Dunakeszi, Horányi-révnél lévő, feltárt kikötőerőd az egyetlen magántulajdonban lévő bemutatott
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenHelyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével
Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet
RészletesebbenKriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21
Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21 Kulturális gyakorlat és reprezentáció Szerkesztette Ilyés Sándor Jakab Albert Zsolt KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG KOLOZSVÁR, 2013 Kiadja a KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI
Részletesebbenfelkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján:
Városépítészet1 témakörök, mintakérdések a vizsgához 2014/2015 a BME Urbanisztika Tanszék kötelező tantárgya felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján: http://www.urb.bme.hu/segedlet/varos1/eloadasok_2014/
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
Részletesebben2017 évi tevékenységi beszámoló
2017 évi tevékenységi beszámoló Publikációk 2016-os beszámolóból kimaradt anyagok Bodó Julianna 2016 Migráció és fejlődés napjaink székelyföldi társadalmában. In: Biró A. Zoltán Bodó Julianna (szerk.):
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
RészletesebbenIV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május
IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, 2016. május 14 16. Komplex rendezvény 2013-tól A rendezvény 2013-tól évente Pünkösdkor a események harmonikusan
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenMagyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos
Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,
RészletesebbenTermelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október
RészletesebbenI. Igaz-Hamis kérdések
Évközi feladatsor Menedzsment I. 2011/2012 I. félév A tesztkérdések megoldását táblázatban kérjük összefoglalni: (feladat száma, és mellette a megoldás (A, B, C/Igaz, Hamis) szerepeljen) 1 Igaz 2 Hamis
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
RészletesebbenPécs Gyerekeknek & ParticiPécs
Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes
RészletesebbenVISSZAJELZÉSEK AZ ISMERJÜK-E ÉS ÉRTJÜK-E EGYMÁST ELÉGGÉ? címmel megrendezett Drogszakmai diskurzusról
VISSZAJELZÉSEK AZ ISMERJÜK-E ÉS ÉRTJÜK-E EGYMÁST ELÉGGÉ? címmel megrendezett Drogszakmai diskurzusról A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége, a Kábítószerügyi Civil Koordinációs
RészletesebbenUGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV
Szám: 523-2/2016. UGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV Készült: Ugod Község Önkormányzatának Települési Értéktár Bizottsága 2016. december
RészletesebbenTerepasztali modellezés Településfejlődés (10. osztály)
Terepasztali modellezés Településfejlődés (10. osztály) Készítette: Magyar Anett, földrajz szakos tanárjelölt, 2018 1. Tantervi háttér A 9-10. osztályos kerettantervekben a téma a Társadalmi folyamatok
RészletesebbenKutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
RészletesebbenA Present Perfect Tense magyar megfelelői
- 105 - Donga György A Present Perfect Tense magyar megfelelői Szövegelemzés közben egyik hallgatómnak szeget ütött a fejében, hogy egyik olvasmányunk két mondatát, egy jelen idejű és egy múlt idejű mondatot
RészletesebbenEurópa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.
Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program
RészletesebbenA program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós
RészletesebbenPOLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA
SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban
A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese
RészletesebbenElőterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére
Előterjesztés 4. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Testvérvárosi kapcsolat felvétele Jászberény Várossal Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenMindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenFigyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál
Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázatainál Tiszta-tó a Tisza-tó szakmai konferencia Kisköre, 2016. május 13. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenA második nap előadásai az emlékezetépítés konkrét példáit elemezték egy-egy esettanulmányon keresztül. Csorba Dávid (PhD, főiskolai docens, SRTA,
Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 204108/01367 A református emlékezet helyei címmel rendezett interdiszciplináris konferenciát Sárospatakon, 2017. április 21-22-én a Sárospataki Református Kollégium
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola BENCE BALÁZS A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK TERJEDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NUKLEÁRIS FEGYVEREKRE A non-proliferációs intézkedések
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenTisztelt Rózsa András Úr!
VSL Kft. 2000 Szentendre Pitypang u.. VSL Kft. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére. Tisztelt Rózsa András Úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XX. Nemzeti Konferenciáján elhangzott kerekasztal-beszélgetésre
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenSzociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.
Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:
RészletesebbenAz alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról
Az alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról Alapos, részletes, jól megszerkesztett pályázatot ismertünk meg. A pályázat szövegezésében könnyen értelmezhető, szerkezete áttekinthető.
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
Részletesebben1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
RészletesebbenKÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ Kémia A művelődési anyag tematikájának összeállítása
RészletesebbenGyógypedagógus speciális helyzetben
Gyógypedagógus speciális helyzetben Szakmai műhelymunka az EMMI Budapesti Javítóintézetben 2016.09.27. Az EMMI Budapesti Javítóintézet 2016. év tavaszán, a Diagnózis címmel megszervezett konferenciával
RészletesebbenTovábbi olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:
Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem
RészletesebbenKritikai érzék és társadalmi felelősség
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenSZIE GTK TDK programjainak megvalósítása a 2016/17. tanévben NTP-HHTDK SZAKMAI BESZÁMOLÓ
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar SZIE GTK TDK programjainak megvalósítása a 2016/17. tanévben NTP-HHTDK-16-0069 SZAKMAI BESZÁMOLÓ Gödöllő, 2017. NTP-HHTDK-16-0069 SZIE GTK TDK
RészletesebbenHVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv
Hozzászólások összefoglalója A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a turisztikát, mint húzóágazatot kell kezelni a térségben, továbbá kiemelték a környezet védelmére és a fenntartható fejlődésre vonatkozó
RészletesebbenNorvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -
Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok
RészletesebbenJELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok
A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó
RészletesebbenTÖRTÉNELEM II. A VIZSGA LEÍRÁSA
TÖRTÉNELEM II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 90 pont 60 pont 90 pont 60 pont A
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenPK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése
PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6
Részletesebben2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és
26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL
TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL ~ ~ TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL Az Osztatlan tanárképzés zárásaként Diplomamunkát kell
RészletesebbenMúltba Merített Papír Tiszaföldvár története című időszaki kiállítás és pedagógiai program megvalósítása
Múltba Merített Papír Tiszaföldvár története című időszaki kiállítás és pedagógiai program megvalósítása A kiállítás látogatottsága: 735 fő (2016.06.30 állapot) Kiállításunk egyik fő célja a Tiszazugi
RészletesebbenA program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program működtetése Európai Bizottság kialakítás és működtetés EACEA Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenCIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN
CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon
RészletesebbenDaragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont
Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Az egyre elszaporodó gigászi méretű vásárlásra szolgáló helyek láttán az ember eltöpreng, vajon szükségszerű-e létrejöttük, és, ha igen,
RészletesebbenA program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.
A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK
DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen
RészletesebbenMűvészeti Diákköri dolgozat. PoP kép a képen. Készítette: Dévai Zoltán Konzulens: Dr. Üveges Gábor
Művészeti Diákköri dolgozat PoP kép a képen Készítette: Dévai Zoltán Konzulens: Dr. Üveges Gábor Budapest 2013 Tartalomjegyzék Kiindulás:... 2 Gondolat:... 3 Út-élmény... 3 Hangsúlyok... 4 Szubjektív-objektív...
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
Részletesebben