1. A KONZERVÁCIÓBIOLÓGIA TÁRGYA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A KONZERVÁCIÓBIOLÓGIA TÁRGYA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE"

Átírás

1 1. A KONZERVÁCIÓBIOLÓGIA TÁRGYA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE 1.1. A BIODIVERZITÁS ÉS A KONZERVÁCIÓBIOLÓGIA A biodiverzitás a biológiai rendszerek sokfélesége o genetikai o intraspecifikus o faji o magasabb taxonok o élőhelyek-közösségek a biodiverzitás-krízis (SOULÉ 1985), fő okok o túlhasználat o élőhelypusztítás és fragmentáció o idegen fajok betelepítése o másodlagos vagy kaszkád-hatások fogyatkozás üteme: o faj/év (WILSON 1992) o faj/év (50-80 faj/nap) krízis oka: o túlnépesedés o növekedés-orientáltság

2 Konzervációbiológia vagy természetvédelmi biológia Új, szintetikus jellegű tudomány, mely több természet- és társadalomtudomány eredményeit és elveit használja a világ biológiai diverzitásának fenntartása érdekében. A konzervációbiológia és más tudományok kapcsolata Konzervációbiológia Fajok védelme Védett területek tervezése Ökológiai közgazdaságtan Élőhely-rekonstrukció Ökoszisztéma-védelem Környezeti etika Természettudományok Biológia Ökológia Evolúcióbiológia Genetika Biogeográfia Geológia Kémia Társadalomtudományok Szociológia Antropológia Közgazdaságtan Politológia Környezetvédelmi jog Filozófia

3 A konzervációbiológia fogalomrendszere és jellemzői Konzervációbiológiai paradigmák evolúciós változás Nothing in biology makes sense except in the light of evolution (DOBZHANSKY 1970) ökológiai dinamizmus emberi jelenlét paradigma Egyéb posztulátumok (SOULÉ 1985) az élőlények diverzitása jó az ökológiai komplexitás jó az evolúció jó az élő rendszerek diverzitásának belső, lényegi értéke van Egyéb ismérvek Krízistudomány Multidiszciplináris Nem egzakt Értékvezérelt (misszió-orientált) Evolúciós időskála Mindig éber tudomány

4 1.2. TERMÉSZETVÉDELEM AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG A konzervációbiológia gyökerei és kialakulása kezdetben a gazdaságilag fontos források megőrzése Európa: o feudális birtokszerkezet és városi közbirtok o megművelt területek aránya, természetes élővilág o ipari forradalom: művelésbe vonás felgyorsulása, természetes élővilág jelentős pusztulása Európán kívüli földrészek o kevésbé károsodott o vadászat-gyűjtögetés: harmónia a természettel o kezdetleges mezőgazdaság o sok helyen jelentős az élővilág használata Amerika o majdnem természetes környezet o csak extenzív mezőgazdaság o fejlődés az erőforrások gyors és kíméletlen kiaknázása révén o természeti értékek felfedezése igény a védelemre értékrendszerek kialakulása

5 A konzervációbiológia értékrendszerei romantikus-transzcendens konzervációs etika (R. W. EMERSON, H. D. THOREAU, J. MUIR): o természetmegőrzés (prezerváció) 1872: Yellowstone Nemzeti Park természeti erőforrás-megőrzési etika (G. PINCHOT) o természet elemei: hasznos, káros és közömbös o javak mindenki számára hozzáférhetőek többféle hasznosítás elve evolúciós-ökológiai tájetika (A. LEOPOLD) o természet: kölcsönösen egymásra ható részek és folyamatok bonyolult és együtt változó rendszere o biológiai egyensúly fogalma természetvédelem: evolúciós-ökológiai etika alapján misszió: "megőrizni az evolúciós színjáték színészeit és az ökológiai színpadot, amin az evolúciós színjáték előadásra kerül" (HUTCHINSON 1965)

6 A magyar természetvédelem története A kezdetek 1426: kíméletes erdőhasználat, vadászati jogszabályok 1565, 1669: erdőrendtartás, 1790: erdővédelmi rendelet 1729: a vadászat és madarászat szabályai Az intézményes természetvédelem megjelenése (1867 I. vh.) 1893: természeti értékek összeírása, Magyar Ornitológiai Központ (Madártani Intézet) 1879: erdőtörvény 1883: vadászati tv. (madárvédelem) 1888: halászati tv. 1894: hasznos állatok ill. növények védelme 1906: Madarak és Fák Napja 1910: természetvédelmi törvénytervezet, kócsagőr a Kis-Balatonon Átfogó szabályozás kialakítása (a két vh. között) 1923: természetvédelem az erdészeti igazgatás része 1931: Kaán Károly, a magyar természetvédelem megalapítója 1935: természetvédelmi törvény 1939: Országos Természetvédelmi Tanács, debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítása Modern természetvédelem (II. vh.-tól) 1961: erdő és természetvédelem külön, Országos Természetvédelmi Hivatal 1972: Hortobágyi Nemzeti Park 1977: Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1979: környezet- és természetvédelmi felügyelőségek 1982: 340 védett növényfaj (1988: 415), 153 állatfaj (1988: 619) 1987: Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 1990: Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, nemzeti park igazgatóságok 1996: természetvédelmi törvény (1996/LIII.) : Környezetvédelmi Minisztérium (Nemzeti Természetvédelmi Alapterv) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

7 2. A BIODIVERZITÁS VÉDELMÉNEK INDÍTÉKAI semmivel sem helyettesíthető vagyon (REID & MILLER 1989) biodiverzitás: o belső érték o piaci érték o társadalmi érték o ökológiai érték ökológiai gazdaságtan vagy környezetgazdaságtan 2.1. A BIOLÓGIAI VÁLTOZATOSSÁG BELSŐ ÉRTÉKEI független, belső lényegi érték (etikai érték) minden élőlénynek és minden fajnak joga van az élethez (deep ecology) hagyományos értékek: diverz, stabil, komplex, szép, harmonikus, szervezett, bonyolult, elegáns, gazdag stb. minden faj egyedi: más-más megoldások emberi magasabbrendűségnek nincs biológiai alapja jó gazda emberi természet: a természet szeretete a sokféleség önmagában, mindentől függetlenül értékes

8 2.2. A BIOLÓGIAI VÁLTOZATOSSÁG ESZKÖZSZERŰ ÉRTÉKEI A pénzszerűsítés módjai piaci érték: relatív csereérték, kifizetés módja lehet: o közvetlen o közvetett módon o ki nem fizethető (létezési érték) közvetlenül pénzszerűsíthető értékek: o erőforrás-kiaknázás o gyógyszerek o szolgáltatások közvetett módon pénzszerűsíthető: o megporzás o víz és talajminőség-védelem o ökoszisztéma produktivitása o oxigénellátás o nitrogénkötés o éghajlat-szabályozás o információ o lelki és esztétikai érték o ökológiai és evolúciós folyamatok fenntartása összes szolgáltatás: 32 billió dollár (össz-gdp: dollár) probléma: kevés elem hasznosul közvetlenül

9 A teljes gazdasági érték teljes gazdasági érték részei: o közvetlen használat o közvetett használat o potenciális érték o létezési érték hipotetikus piacok (contingent valuation) módszere: o fizetési hajlandóság (willingness to pay) o elvesztési hajlandóság (willingness to accept loss) o probléma az alulinformáltság a bizonytalanság beépítése: o standard költség-haszon elemzés o biztonságos minimum elve (CIRIACY-WANTRUP 1968): társadalmi bizonytalanság természeti bizonytalanság Nem lesz értéke Nagy értéke lesz Max. veszteség Kipusztítás 0 Y Y Minimum-szint C C-Y C racionális döntés: minimax elv (ha C < Y megőrzés) bizonyítás terhe a fejlesztő oldalán: o erőforráshasználat nem helyettesíthető o megőrzés közvetlen jövedelemforrás lehet o választási és létezési érték nem nyilvánvaló o valós értékelés csak hosszabb időn át o természeti javak kínálata rugalmatlan (ha mennyiségük, értékük ) bizonytalanság óvatosság szükséges (+ igazságosság)

10 2.3. A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKE: ÖSSZEGZÉS veszélyes a mostani világrend elfogadása más út: o erőforráshasználat drasztikus visszafogása o kiaknázási igény csökkentése o használat költségeinek emelése többcélú hasznosítás nem reális (gazdasági érdekek mindig győznek) konkrét számítások konfliktus esetén, DE: a bizonyítás terhe a fejlesztő oldalán

11 3. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG SZINTJEI ÉS MÉRÉSÜK 3.1. GENETIKAI DIVERZITÁS további szintek alapja allélok sokfélesége jól mérhető (kis populációk védelme, beltenyésztés kivédése, konkrét védelem) Miért fontos a genetikai variabilitás? három ok: o természetes szelekció alaptétele (FISHER 1930): a genetikai variabilitás és az evolúciós változás sebessége egyenesen arányos o genetikai variabilitás és a rátermettség: pozitív kapcsolat o a genetikai variabilitás tartalmazza az összes biológiai információt alapprobléma: a genetikai variabilitás elvesztése A genetikai variabilitás szintjei Egyedeken belül: allélikus polimorfizmus fenotipikus variancia (V P ) két komponense: genetikai (V G ) és környezeti variancia (V E ) V P = V G + V E genetikai variancia bontása: örökölt (dominancia ill. episztázis) és újonnan kialakult gén-interakciók (additív hatások):

12 V G = V A + V D + V I, diploid szervezetekben minden lókuszon két allél: o monomorf o polimorf: homozigóta heterozigóta (lókuszonként v. egész genomra) meghatározás: fehérjék (allozimek) vagy DNS szintjén Populáción belüli variabilitás: polimorfizmus és heterozigótaság két komponense: o allélok száma o allélok gyakorisága heterozigócia: heterozigóták aránya polimorfizmus: polimorf lókuszok aránya Populációk közötti variabilitás fajok: populációk hálózata populációrendszerek: sajátos szerkezet (drift, mutáció, lokális szelekció) különbségeket a génáramlás (migráció) eltünteti genetikai variabilitás két komponense: o populációkon belüli o populációk közötti mérőszám: F ST - populációk differenciálódásának mértéke

13 A genetikai variabilitás és a rátermettség rátermettség: élettartam során létrehozott utódok relatív száma genetikai variabilitás és rátermettség kapcsolata: sok vizsgálat alátámasztja (pl.: sarlósejtes vérszegénység) gepárd (Acinonyx jubatus jubatus): o alacsony variabilitás (heterozigócia: 1.3%, allozim-var.: 0.0%) és alacsony szaporodási siker (O BRIEN ET AL. 1983, 1985, 1994) o más vizsgálatok más eredményre jutottak (kontroll hiánya, a predáció fontossága) nincs egyértelmű hátránya az alacsony variabilitásnak populációméret és heterozigócia kapcsolata: kis populációkban csökken a genetikai variabilitás alacsony heterozigócia nem minden esetben jelent veszélyt a kontroll hiánya gyakori probléma A genetikai variabilitás mérése fehérje elektroforézis (allozimek) kariotípus-analízis (kromoszóma-elemzés) DNS-fingerprinting: o miniszatellit ( bázispár) o mikroszatellit (<10 bp) mitokondriális DNS elemzés populáció-specifikus genetikai markerek DNS szekvenálás PCR (Polymerase Chain Reaction)

14 3.2. FAJI SZINTŰ DIVERZITÁS A faj fogalma teljes zűrzavar intuitív kép kitüntetett tulajdonság szerint: o tipológiai megközelítés mintázatelemzés o populációs megközelítés folyamatelemzés ma: evolúciós háttér, a variabilitás az érdekes molekuláris genetika: forradalmi újraértékelések Biológiai fajfogalom szaporodóképes populációk csoportja, mely más csoportoktól reproduktíve izolált reproduktív izoláció meghatározása nehéz morfológiai elkülönítés további nehézségek: o aszexuális szaporodású fajok o paleospeciesek o mikroorganizmusok o növények (természetes hibridizáció, genetikai introgresszió) Filogenetikai fajfogalom evolúciós törzsfa oszthatatlan egységei, azonos szünapomorfiákkal nehézség: evolúció nem mindig hierarchikus (hibridizáció, introgresszió) Egyéb fajfogalmak

15 felismerési: fajfelismerési mechanizmusok evolúciós: saját evolúciós folyamatok, fejlődésbeli, genetikai és ökológiai korlátok ökológiai: egy adaptív zónát elfoglaló egyedek csoportja fenotipikus: fenotipikus kohézióval rendelkező csoport Hogyan befolyásolja a konzervációbiológiát a használt fajfogalom? biológiai helyett filogenetikai: o védendő fajok száma o lokális populációkat külön kezelnénk megoldás: molekuláris genetika? faj: korlátok és evolúciós tartalom fajfogalom gyakorlati hasznossága fajok védelme vagy élőhelyvédelem? A faji szintű diverzitás biodiverzitás leggyakoribb értelmezése 1,5 millió recens, fosszilis faj (WILSON 1992) Fajdiverzitási indexek fajok száma és relatív gyakorisága (p i ) alapján o Shannon-Wiener: H = p i ln(p i ) o Simpson: D = 1 / p i 2 fajok eloszlásának egyenletessége befolyásolja különböző érzékenység rendezések közösségek összehasonlítása sokféleség térbeli változása: kompozíciós diverzitás

16 Fajgazdagság fajszám használata: o ha a ritka fajok fontosak o ha mennyiségi viszonyok nem ismertek A diverzitás léptékfüggése a diverzitás típusai: o pont-diverzitás: a tér egy pontján o α-diverzitás: kis, homogén területen o β-diverzitás: a fajösszetétel változási gyorsasága élőhelyek között o γ-diverzitás: a fajösszetétel változási gyorsasága tájak között Kitüntetett jelentőségű fajok Kulcsfajok: élőhelyalakító, közösség-meghatározó Indikátor fajok: szűktűrésű, specialista, nagy jelzésértékű Esernyő-fajok: nagy testméretű, nagy területi igényű Zászlóshajó-fajok - közvéleménynek tetsző Sebezhető vagy érzékeny fajok: kis, izolált populáció, szűktűrésű, zavarásra érzékeny Endemikus fajok: kizárólag egy kis területen előforduló Védett (threatened) vagy fokozottan védett (endangered) fajok Gazdaságilag fontos fajok

17 3.3. MAGASABB TAXONOK ILLETVE ÉLŐHELYEK DIVERZITÁSA Magasabb taxonok gazdagsága eltérő evolúciós utak fenntartása miatt fontos evolúciós potenciál a leszármazási ágak távolságának függvénye ökológiai rendszerek normális működésében gyakran nagyon különböző szervezetek fontosság az esztétikai értékkel arányos Ökológiai rendszerek sokfélesége ökológiai rendszerek diverzitása: o funkcionális funkcionális diverzitás, ha több komponens, bonyolultság, komplexitás (számos faj egy funkcióra) redundancia rendszer sérülékenysége mérése: közösségben levő kapcsolatok száma, eloszlása o strukturális (szerkezeti) komponensek fizikai különbözőségén alapul strukturális diverzitás, ha a fizikailag különböző elemek száma ha szerkezeti diverzitás, az élőhelyek sokfélesége fajdiverzitás

18 4. FAJDIVERZITÁSI MINTÁZATOK 4.1. A FAJSZÁM-TERÜLET ÖSSZEFÜGGÉS Mi szabja meg egy szigeten a fajok számát? o távolság o terület: S = ca z terület 10* fajszám 2* o szigetek: 0,2 < z < 0,4 o szárazföldek: 0,1 < z < 0,2 magyarázatok: o egyensúlyi hipotézis: kolonizáció o szigetbiogeográfia (MACARTHUR & WILSON 1967): bevándorlás és helyi kihalás egyensúlya szárazföldi élőhely-szigetek (különbség: diszperzió, fajkeletkezés) természetvédelmi kezelésben fontos 4.2. A FAJDIVERZITÁS GLOBÁLIS MINTÁZATAI max. diverzitás: o trópusi esőerdők o korallzátonyok o mélytengerek o trópusi tavak o száraz trópusok és mediterrán vidékek diverzitás a trópusok felé nő (tengerekben is) görbe nem szimmetrikus

19 egyéb tényezők: o tengerszint feletti magasság o besugárzás o csapadék hipotézisek: o tápanyag- és energiamennyiség o stabilitás o területnagyság o trópusi fajok elterjedési területe kisebb o kedvezőtlen periódus hiánya o parazita-nyomás o alacsony önmegtermékenyítés sok helyi adaptáció Fajdiverzitási és endemizmus-centrumok hot spots : 18 db 14 trópusi, 4 mediterrán: o trópusi esőerdők o korallzátonyok endemizmus-centrumok (MYERS 2000): 25 db biodiverzitás felmérése: mindent vagy legsürgősebbet? WILSON (1992): o Rapid Assessment Program o kutatóállomások hálózata o eredmények egyesítése nemzetközi programok o World Conservation and Monitoring Centre o Conservation International o IUCN, Világbank, WWF problémák: o túl gyors fogyatkozás o szakemberhiány fajlista után monitoring szükséges

20 védelem: o IUCN cél: Föld felszínének 8-10%-a o UNESCO: Man and Biosphere program DE: leszűkítés veszélyei 4.3. A FAJDIVERZITÁS ÉS AZ ÉLŐHELYEK ADOTTSÁGAI mintázatok okai: o t.sz.f. magasság o éghajlat o domborzat o geológiai kor o zavarások fajdiverzitás: o helyi (lokális) o regionális kapcsolat? Az élőhelyek változatossága növényzetszerkezet és fajgazdagság élőhelyszerkezet komplexitása: nyílt vs. zárt mélységi és magassági változások szigetek vs. szárazföldek Az élőhelyek produktivitása pozitív korreláció a primer produkció és az energia között (+ stabilitás) nagy skálán számos bizonyíték DE: nagy produktivitású fajszegény területek, kis produktivitású fajgazdag területek gazdagodás paradoxona (ROSENZWEIG 1995)

21 A kompetíció és a predáció szerepe kompetitív kizáródás fajszám, DE: niche-szegregáció predáció: top-down szabályozás források: o nagy mennyiség fajszám o kevés forrás fajszám indirekt bizonyíték: o regionális fajgazdagság sok faj kevesebb élőhelyen o kevés faj a régióban kevés faj sok élőhelyen A stabilitás és a zavarás stabilitás több idő a fajkeletkezésre mélytengerek, DE: fajgazdagság maximuma közepes mélységeknél (zavarás, táplálék foltokban) trópusok (alacsony zavarás), DE: betelepülés még most is tart trópusi környezet sem állandó Összegzés: a produktivitás-zavarás hipotézis primer produkció populációk növekedése kompetíció kizáródás, DE: a kizáródást a zavarások csökkentik zavarások gyakorisága és fajgazdagság: maximum fajgazdagság a prod. és zav. közepes szintjeinél számos közösség és élőhely alátámasztja több mechanizmus egyszerre hat mai trendek (GASTON 2000): o biodiverzitás és földrajzi szélesség o fajgazdagság és energia viszonya o a helyi és regionális diverzitás kapcsolata o a kapcsolat változása taxonok között

22 4.4. A FÖLDÖN ÉLŐ FAJOK SZÁMA A leírt fajok száma, a leírás sebessége 1,5 millió recens, fosszilis faj fehér foltok: baktériumok, szárazföldi algák, zúzmók, tengeri gerinctelenek, gombák, fonálférgek rovarok, atkák, fonalférgek, gombák: 1-2%-os bővülés/év bővülés magasabb rendűeknél is (madarak, emlősök) leírási módszerek változatosak DNS-módszerek és fajok azonosítása A Földön élő fajok becsült száma 5 millió, 10 millió, 50 millió (MAY 1988, ERWIN 1991, WILSON 1992) lesprayzési vizsgálatok: 1200 bogárfaj/fa 30 millió rovarfaj fonálférgek (akár 100 millió), gombák: kb. 1 millió leggyakoribb becslés: 5 millió faj nem vizsgált területek és új társulások Webes adatbázisok, fajlisták 4.5. A BIODIVERZITÁS MAGYARORSZÁGON viszonylag jól feltárt, DE: hiányos csoportok (Plecoptera, Diptera, Trichoptera, Ephemeroptera, Acari) A Magyarországon élő állat- és növényfajok száma 4000 alga, nagygomba, 800 zúzmó, 600 moha, 60 haraszt, 2200 edényes növény faj 3000 gerinctelen nem ízeltlábú, ízeltlábú, 560 gerinces faj

23 Fajgazdag területek és endemizmusok Magyarországon viszonylag magas diverzitás, többféle hatás eredménye geológiai háttér: medence flóra- és faunaelemek terjedésében barrier helyi adaptációk, fajkeletkezés lehetőségei három nagy biogeográfiai hatás: - magashegységek szerepe - kontinentális hatás - atlanti-mediterrán hatás életföldrajzi régiók nagy fokú keveredése élőhelymozaikok fajgazdag területek: régiók találkozásánál jégkorszakok hatása jelentős reliktum-fajok: sziklagyepek, szurdokvölgyek, lápok endemizmusok: o növényfajok kb. 2%-a o számos állatfaj flóraelemek o európai-eurázsiai fajok: 42,5% o szubmediterrán: 18% o kontinentális: 11% o cirkumboreális: 8%, kozmopolita: 6,5% (adventív: 3%) o szubatlanti: 3%, balkáni: 2%, kárpáti és alpin: 1-1% o boreális (reliktum): 0,3% Hazai programok a biodiverzitás felmérésére Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer élőhelytérképezés, vegetáció-kutatás Nemzeti Parkok kutatásai fajkészlet- elemzések

24 Kiemelt természetvédelmi értékek Magyarországon mocsarak, lápok löszpusztagyepek sziklagyepek, lejtősztyepprétek, hegyi kaszálórétek nagytestű, mozaik-élőhely igényű fajok: túzok, parlagi sas, kerecsensólyom, réti sas Európában fogyatkozó, nálunk jelentős élőhelyek és fajok: o nádasok o extenzív legelők o hörcsög, ürge, házi és mezei veréb stb. átvonuló fajok (daru) Élővilágvédelem és EU-csatlakozás Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelv (+ függelékek) EU hivatalos rendszere: Natura 2000: o Special Protection Areas: Madár-Irányelv I. függelék fajai és vándorló fajok o Special Areas of Conservation: Élőhely-Irányelv függelékei (253 élőhelytípus, 200 állat-, 434 növényfaj) Európa Tanács rendszere: o Európa-diploma o Biogenetikai területek o Emerald-hálózat: Areas of Special Conservation Interest o Pán-Európai Ökológiai Hálózat Nemzeti Ökológiai Hálózat

25 III. A BIODIVERZITÁST VESZÉLYEZTETŐ FOLYAMATOK élőhely-pusztítás, -leromlás, fragmentáció; invazív fajok; túlzott hasznosítás; szennyezések; másodlagos hatások 5. A KIHALÁS SEBESSÉGE 5.1. KIHALÁS HUMÁN HATÁS NÉLKÜL valaha élt fajok 99.9%-a kihalt a kihalási ütem a háttér-ütem szerese A fajok élettartama 1-10 millió év (RAUP 1994, MAY ET AL. 1995) fajok élettartama is rövidül (madarak: év, de akár év is) fajkeletkezés sebessége is változhat Tömeges kihalások a földtörténet során értékelhető adatok: utolsó 600 millió év további nehézségek: o fosszíliák a fajok <1%-áról o fosszíliák a test kicsiny részei o váz nélküliekről nincs info alulreprezentáltság o leletek 95%-a tengeri (ma: fajok 85%-a szárazföldi) utóbbi 100 millió év: növekedés (rovarok, gerincesek) tömeges kihalások: ordovícium (500 millió éve), devon (345), perm (250), triász/jura (180), kréta/tercier (65)

26 A kihalás valószínűségét befolyásoló tényezők A ritkaság populációk trendje Európában 195 madárfaj ritkaság: alcsony denzitás és/vagy kis elterjedési terület a ritkaság 7 formája (RABINOWITZ ET AL. 1986): Földrajzi elterjedés Élőhelyspecificitás Valahol nagy populáció Mindenhol kis populáció Nagy Kicsi Tág Szűk Tág Szűk (Gyakori) Több élőhelyen és nagy földrajzi területen ritka Helyenként gyakori a megfelelő élőhelyeken Megfelelő élőhelyen és nagy földrajzi területen ritka Helyenként gyakori több élőhelyen, de kis területen Kis területen, de több élőhelyen ritka Helyenként gyakori a megfelelő élőhelyeken, de kis területen Kis földrajzi területen és csak a megfelelő élőhelyeken ritka példák: Devil s Hole pupfish (Cyprinodon diabolis) El Segundo kék pillangó (Euphilotes battoides allyni) Kőszáli kecske (Ovis canadensis) Óriás mammutfenyő (Sequoia gigantea) Kaliforniai kondor (Gymnogyps californianus)

27 Egyéb tényezők: hosszú életű fajok kulcsfajoktól függő fajok kis földrajzi elterjedés egy vagy kevés populációval rendelkező fajok kis populációméretű fajok csökkenő populációméretű fajok kis egyedsűrűségben előforduló fajok nagy territóriumigényű fajok nagy testméretű fajok rosszul terjedő fajok vándorló fajok kis genetikai változatosságú fajok speciális élőhelyigényű fajok zavartalan élőhelyek K-stratégista fajai ideiglenesen vagy állandóan telepben élő fajok elszigeteltségben kifejlődött fajok hasznosított fajok A veszélyeztetettség szintjei, kategóriái (ld. S-P-könyv)

28 5.2. A FAJKIHALÁS SEBESSÉGE A HUMÁN NÉPESSÉGROBBANÁS SORÁN kihalt faj: 50 éve nem észlelt faj Kihalási sebesség a fajszám-terület összefüggés alapján terület 90%-os fajok kb. 50%-a eltűnik DE: szárazföldi szigetek (SIMBERLOFF 1992) WILSON (1992): faj/év (akár faj/év) élőhelypusztításon kívül: betegségek, idegen fajok betelepítése, vadászat stb. A kihalás sebessége az utolsó 500 évben kipusztulási ráta legalább 4-6-szor nagyobb fajok élettartama rövidül A veszélyeztetett fajok számának változása alapján becsült kihalási sebesség néhány esetben ismert (korallzátonyok, kelet-afrikai tavak) biodiverzitás hot spots: 6 db az élőhelyek >90%-át elvesztette nehéz a közvetlen dokumentálás ismeretlen a kihalások pontos mechanizmusa a kipusztulási örvény

29 6. A TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMÁK ÁTTEKINTÉSE négy gonosz: o túlhasználat o élőhelypusztítás és fragmentáció o idegen fajok o másodlagos hatások CAUGHLEY (1994): o kis populációk paradigmája o csökkenő populációk paradigmája 6.1. A CSÖKKENŐ POPULÁCIÓK PROBLÉMÁI fajok megmentése = populációk megmentése perzisztencia MVP, PVA területi védelem vs. kívül rekedt populációk minél nagyobb populációk minél nagyobb területen (evolúciós változás képessége is) gyors döntések, információ-hiány Minimum életképes populációméret (SHAFFER 1981, HANSKI ET AL. 1996): 99%-os esély 1000 évig fennmaradásra demográfiai és ökológiai háttér vastagszarvú juh (Ovis canadensis) (BERGER 1990): MVP = 100 kis (<50) populációk: genetikai és demográfiai bizonytalanság egyed, DE: óvatosan! MVP terület meghatározás: MDA (minimum dynamic area)

30 6.2. A KIS POPULÁCIÓK PROBLÉMÁI kis populációméret önmagában nem veszélyes tartós fennmaradás bizonytalansága: o genetikai o demográfiai o környezeti Genetikai sztochaszticitás allélgyakoriságok véletlenszerű változásai: o genetikai sodródás o beltenyésztés (leromlás, káros mutációk) o üvegnyak-hatás o alapító hatás heterozigócia természetesen is kis populációk kipusztulási valószínűsége nagyobb Demográfiai sztochaszticitás populációméret fluktuációi és szabályozó folyamatok random változása #1: limitáló életmenet-stádium feltárása szociális és ritka fajoknál jelentős inverz denzitásfüggés v. Allee-effektus: o predáció o szociális hőmérséklet-szabályozás o pártalálás jelentősége: o perzisztencia könnyen túlbecsülhető o hasznosított fajok esetén o visszatelepítési programok: veszély és lehetőség

31 Környezeti sztochaszticitás prediktálhatatlan események ált. denzitás-független populáció szintjén nem előzhető meg Összegzés: hosszútávú és rövidtávú hatások demogr. és genetikai szt.: leginkább veszélyes e három interakciója kihalási örvény (CAUGHLEY 1994) vizsgálni kell, DE: változó az időskála #1: faj rövidtávú túlélése, #2: evolúciós potenciál túzok (Otis tarda): o demográfia: dürgőhely-hűség o genetika: párzási rendszer és fragmentáltság lokális beltenyésztés o környezeti: hideg telek elvándorlás

32 7. A FAJOK KÖZVETLEN KIPUSZTÍTÁSA 7.1. A FAJOK KÖZVETLEN HASZNOSÍTÁSA természetes populációk kiaknázása, kizsákmányolása lokális v. globális kipusztulás (kb faj/400 év) populációbiológiai és életmenet-sajátságok természetes vs. termesztett/tenyésztett fajok: jogi különbség Tragedy of the Commons túlhasznosítás vs. alulhasznosítás fenntartható kivétel: gyakoriság és mennyiség populáció regenerálódási képessége A kizsákmányolás gyakorisága logisztikus görbe: növekedés max. K/2-nél alacsony ill. magas denzitás: ritkább kivétel ellentmondásos bizonyítékok nagy különbségek adott populáció ismerete fontos A kivett mennyiség cél: maximum sustainable yield (MSY) MSY a denzitás közepes értékénél ( intraspecifikus kompetíció, populációbiológiai paraméterek) MSY-koncepció hiányai: o egyedek különbözőek (kor, méret) o környezet nem állandó o becslés nem reális o alternatív szempontok

33 Állandó mennyiség (fix kvóta) modell Állandó mértékű erőfeszítés (fix effort) modell kitermelés függ: o populációméret o kitermelési erőfeszítés szintje o kitermelés hatékonysága biztonságosabb hasznosítás, mint a fix kvóta modell DE: hátrányok is Állandó maradék modell legkorszerűbb szükséges információk gyűjtése költséges egyéb eszköz: dinamikus modellek 7.2. VADÁSZAT ÉS HALÁSZAT Az őskori vadászat hatása megafauna kipusztítása Amerikában polinéz népesség madár-vadászata Óceániában nagytestű röpképtelen madarak Új-Zélandon A vadászat mai problémái bushmeat bálnavadászat (Peru, Japán): ld. S-P, 211. oldal tengeri halászat trófea: üzlet túltartott vadállomány, külföldi vadászok

34 7.3. KERESKEDELEM 10 milliárd USD (HEMLEY 1990) o főemlősök (25-30 ezer) o madarak (2-5 millió) o hüllők (2-3 millió) o díszhalak (5-600 millió) o korallok ( tonna) o orchideák (9-10 millió) o kaktuszok (7-8 millió) élőhely-károsítás: fa-kereskedelem kereskedelem nemzetközi fellépést igényel: CITES Állatkereskedelem szőrme-kereskedelem hobbi-fajok befogás, szállítás gyűjtés (lepke, csiga, tojás stb.) Ritka növényfajok gyűjtése gyűjtés (orchidea, kaktusz stb.)

35 8. A TERMÉSZETES ÉLŐHELYEK CSÖKKENÉSE ÉS LEROMLÁSA 8.1. A TERMÉSZETES ÉLŐHELYEK PUSZTULÁSA Európa 15%-a eredeti állapotban erdőterületek és vizes élőhelyek A szárazföldi és vízi élőhelyek csökkenése trópusi esőerdők fogyatkozása/év: o km 2 helyi lakosság o km 2 : kereskedelem o km 2 : legelők o km 2 : nagyüzemi mezőgazdaság egyebek: trópusi száraz erdők, gyepek sivatagosodás, globális felmelegedés vizes élőhelyek: folyók, árterek, mocsarak, lápok (duzzasztás, feltöltés, lecsapolás, szabályozás, szennyezés) mangrove (rizs- v. rákfarmok), korallzátonyok (szennyezés, üledéklerakódás, halászat)

36 8.2. FRAGMENTÁCIÓ ÉS IZOLÁCIÓ Fragmentáció és heterogenitás élőhely kiterjedése, maradék kis, elszigetelt foltokban heterogenitás léptékfüggő élőhely-mozaikok dinamikus változása: o alkotó elemek változása o elemek összetétele, struktúrája változik foltdinamika élőhely-mozaikok élőlényei több folthoz kötődnek feladat: természetes heterogenitás, folt-dinamika fenntartása term. heterogenitás vs. fragmentáció: o belső mintázat o határok élessége o foltok mint zavarások A fragmentáció folyamata mátrix megszakítása rések növekedés mátrix kicserélődése, megfordulása számszerűsítés: o fraktáldimenzió (komplexitás) o folttípusok asszociáltsága o egyéb térbeli statisztikák határérték nem ismert térbeli és időbeli skála

37 Szigetesedés és területi hatások szigetesedés lokális kihalások, betelepülés fajszám - terület összefüggés háttere: o élőhelyek diverzitása o passzív mintavétel o terület populációk mérete kihalás val.sége o sziget-biogeográfia (MacArthur & Wilson 1967): kihalás (~ szigetméret) és betelepülés (~ távolság) egyensúlya o óceáni vs. szárazföldi szigetívek: relaxáció A fragmentáció biológiai hatásai a megmaradás feltételei faj szinten: o ha a mátrixváltás nem gond o ha foltokon belül életképes populációk o ha a faj mobilis 1. Kezdeti kizáródás interiőr-fajok és nagy mozgáskörzetű fajok fizikai kiszorulása nagyragadozók eltűnése kisragadozók közösségátalakító hatás periférikus populációk védelemre érdemes

38 2. Barrierek és ökológiai folyosók; az izoláció akadályok kapcsolat megszűnik metapopuláció szétesik kis populációk kihalás mátrix kedvezőtlen sok faj számára típusai: vonal, sáv, vízfolyások menti, hálózat kritikusok: o állatok nem használják a folyosókat ( Haddad 1999) o betegségek, paraziták, invazív fajok terjedése o rosszabb minőségű élőhelyfoltba irányulhat 3. Túlzsúfoltság-effektus kezdeti denzitás-növekedés (madarak) később jelentősen csökken (kiv. rovarok) 4. Helyi és regionális kihalások demográfiai sztochaszticitás szerepe kis populációméret kihalás trópusi esőerdők: > 36 ha fragmensekből 2 év alatt a flóra fajainak 10%-a eltűnik 5. A fajösszetétel változása szolgáltatásokat végző taxonok kiesése közösség-változás egymásba ágyazottság: foltok faunái részhalmazai egy nagyobb, valamikor összefüggő élőhely faunájának sok vizsgálat alátámasztja DE: nem minden egymásba ágyazottság a fragmentáció következménye

39 6. A fragmentáció hatása az ökológiai és evolúciós folyamatokra ökológiai idő: fajok között új interakciók evolúciós idő: divergens genetikai fejlődés 7. Az éghajlatváltozás problémája migráció ha folyosók tömeges kihalás, gyomok 8. A fragmentációra érzékeny fajok természetesen ritka fajok széles földrajzi elterjedésű fajok helyhű fajok alacsony termékenységű fajok rövid életciklusú fajok speciális élőhely-igényű, nagy mértékben fluktuáló fajok földön fészkelő fajok nagy foltméretet vagy belső élőhelyet igénylő fajok ember által hasznosított fajok Szegély-hatás szegély: ökoton ökológiai csapda (énekesmadarak) (PATON 1994) folt alakja nem mindegy szegélyek az invazív fajok behatolását elősegítik egyéb hatások: o barrier/filter o mortalitás o egyes populációk számára folyosó o nagy szegély szegélyfajok szegélyek védelme?

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Metapopuláció

Az ökológia alapjai. Metapopuláció Az ökológia alapjai Metapopuláció A populációk hagyományos szemlélete: pánmiktikus a párosodások véletlenszerűek egyensúlyi a populáció elérheti az eltartóképesség szintjét a populáció létszámától függ,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A genetikai sodródás

A genetikai sodródás A genetikai sodródás irányított, nem véletlenszerű Mindig a jobb nyer! természetes szelekció POPULÁCIÓ evolúció POPULÁCIÓ A kulcsszó: változékonyság a populáción belül POPULÁCIÓ nem irányított, véletlenszerű

Részletesebben

Konzervációbiológia 6. előadás. Élőhelyminősítés és monitoring

Konzervációbiológia 6. előadás. Élőhelyminősítés és monitoring Konzervációbiológia 6. előadás Élőhelyminősítés és monitoring Élőhelyek minősítése Kiemelt fajcsoportok vizsgálata Élőhelyminősítés Élőhelytipológia Védendő élőhelyek, Natura 2000 Hatásbecslés, monitoring

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

A szigetbiogeográfia és a tájökológia természetvédelmi alkalmazása

A szigetbiogeográfia és a tájökológia természetvédelmi alkalmazása A szigetbiogeográfia és a tájökológia természetvédelmi alkalmazása Napjainkban az életközösségeket fenyegető veszélyek közül kiemelkedő jelentősége van a fragmentációnak Nagyobb összefüggő természetes

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció - ökológia legrégebbi két felismerése: a diverzitás az egyenlítőhöz közeledve nő és a terület nagysággal együtt növekszik a fajszám is - sziget fajszáma

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Szelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013

Szelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013 Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Óraszám/hét: 2+0+0 Kreditszám: 3+0+0 Számonkérés módja: kollokvium

Óraszám/hét: 2+0+0 Kreditszám: 3+0+0 Számonkérés módja: kollokvium A tárgy neve: Természetvédelem Tantárgyfelelős: Dr. Tóth Albert A tárgy oktatója: Dr. Tóth Albert Óraszám/hét: 2+0+0 Kreditszám: 3+0+0 Számonkérés módja: kollokvium A tárgy célja: Az ökológiai alapozású

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Nincs öntermékenyítés, de a véges méret miatt a párosodó egyedek bizonyos valószínűséggel rokonok, ezért kerül egy

Nincs öntermékenyítés, de a véges méret miatt a párosodó egyedek bizonyos valószínűséggel rokonok, ezért kerül egy Véges populációméret okozta beltenyésztettség incs öntermékenyítés, de a véges méret miatt a párosodó egyedek bizonyos valószínűséggel rokonok, ezért kerül egy utódba 2 IBD allél Előadásról: -F t (-/2)

Részletesebben

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

-a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot

-a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot Természetvédelem és biodiverzitás Mit kellene védeni? -a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot ökológusok számára: pontosan Hány faj él a Földön? eddig neve

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt. AZ MKNE projektcsapata

OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt. AZ MKNE projektcsapata A biodiverzitás és oktatása az OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt AZ MKNE projektcsapata 1 Összeállította: Kecskés Ferenc Lektorálta: Halácsy Ágnes, Tóthné Tímár-Geng Csilla Magyar Környezeti Nevelési

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus.

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly feltételei: nincs szelekció nincs migráció nagy populációméret (nincs sodródás) nincs mutáció pánmixis van allélgyakoriság azonos hímekben

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben