A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE HELYZETELEMZÉS 2007.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2007 2012. HELYZETELEMZÉS 2007."

Átírás

1 A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE HELYZETELEMZÉS DUNAKESZI FÓT GÖD Készítette: A Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt.

2 MEGRENDELŐ Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos VEZETŐ TERVEZŐ Kovács László TERVEZŐ Szőke Norbert Közlekedés és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles környezetvédő és kutató geográfus Okleveles környezetvédő és kutató geográfus SZAKÉRTŐK Csenki Attila Krajnyák Nóra Keserű Imre Koósné Tóth Krisztina Nagy Noémi Tornyos Tímea Vass Péter Okleveles terület- és településfejlesztő geográfus Okleveles tájépítész Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő Okleveles geográfus Okleveles környezetmérnök Okleveles környezetmérnök A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Átányi Szabolcsné Munkaszervezet vezető KÉSZÍTETTE 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. A TÉRSÉG ISMERTETÉSE... 6 I.1. TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉS... 6 I.2.A TÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA... 9 A kistérség elhelyezkedése, fő jellemzői... 9 Történelmi áttekintés II. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA II.1. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA II.1.1. Levegő II A levegőszennyezés forrásai és fajtái II A levegő minősége a térségben II.1.2. Víz II A felszíni vizek minősége a térség területén II A felszín alatti vizek állapota a térségben II.1.3. Talaj II A térség talajainak általános jellemzése II Területhasznosítás II.2. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM II.3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA II.3.1. Demográfiai jellemzők II.3.2. Környezet egészségügy II.3.3. Közműellátottság helyzete a térség településein II Ivóvízellátás II Szennyvízelvezetés, - tisztítás, - elhelyezés II.3.4. Kül- és belterületi vízrendezés II.3.5. Épített környezet II.3.6. Települési zöldterületgazdálkodás II.3.7. Közlekedés II Energiagazdálkodás II.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK II.4.1. Hulladékgazdálkodás II.4.2. Zajterhelés II.5. KÖRNYEZETI TUDAT ÉS SZEMLÉLET II.6. KÖRNYEZETBIZTONSÁG III. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET

4 Bevezetés Az elmúlt évtizedekben a környezet állapotának romlása látványosan felgyorsult, ennek eredményeként napjainkra a környezetvédelem társadalmi ügy lett szerte a világon, és kiemelt figyelmet kap a gazdaságilag fejlettebb országok körében ben az akkori EGK határozatot hozott az egységes környezeti politikáról, majd a következő évben fogadták el a közösség első környezetvédelmi akcióprogramját. Ezen program alapelvei kiváló útmutatást adtak a későbbi környezetvédelmi tevékenységekhez és máig érvényesnek tekinthetjük azokat. A Gazdasági Közösség nézőpontja az első akcióprogram óta jelentős változásokon ment át. A helyreállításról és a károk orvoslásáról a hangsúly fokozatosan a megelőzésre tevődött át. Mindezek mellett a XX. század utolsó három évtizedét a környezeti gondolkodás regionálissá válása, illetve globalizációja is jellemzi. Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban született, de hatása a törvény keretjellege miatt korlátozott volt. A környezetvédelem társadalmi üggyé válása hazánkban az 1980-as évek második évére tehető. Több éves szakmai vita után a Magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmének általános szabályairól szóló új törvényt ( évi LIII. törvény ), mely a már meglévő hazai tervezési rendszerek (területrendezés, területfejlesztés, településrendezés, településfejlesztés, stb.) mellet egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes előírásait a törvény rögzíti. Ennek alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) határozata rendelkezett az közötti időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósításának általános tervét. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatok hagyták jóvá. A közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkotják. Az NKP-I alapvető feladatát teljesítette: kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási tervrendszert. Az NKP-II kidolgozása a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt. Ezen alapelvek három csoportot képeznek: A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a szennyező fizet elve). A fejlett országok környezeti tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések). A legátfogóbb elvek sorába a fenntartható fejlődés alapelvei tartoznak. Ezek részletes kifejtését a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája tartalmazza majd, amely 2004 végére készül el, figyelemmel a közelmúltban lezárult johannesburgi Föld Csúcs eredményeire. Az alapelveket azonban lehetőség szerint már az NKP-II végrehajtásának első éveiben is érvényesíteni kell, ezzel is elősegítve a fenntartható 4

5 fejlődés irányába történő átmenet társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeinek kialakítását. Az évi LIII. törvény 46. -a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen jobban meg tudják oldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. Pest megye II. Környezetvédelmi Programja 2004-ben készült el. Dunakeszi és Göd városok rendelkeznek települési környezetvédemi programmal (2004.), továbbá a térség mindegyik települése rendelkezik hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervvel ban a kistérség települései úgy döntöttek, hogy elkészíttetik a kistérség környezetvédelmi programját és hulladékgazdálkodási tervét. 5

6 I. A TÉRSÉG ISMERTETÉSE I.1. Természetföldrajzi jellemzés A Dunakeszi kistérség 3 települése (Dunakeszi, Fód, Göd) két nagytáj, az Alföld és az Észak- Magyarországi-középhegység találkozásánál terül el, a Duna bal partján. Területén 3 kistáj osztozik. A folyóparti területek a Vác-Pesti-Duna-völgy, a középső területek a Pestihordalékkúpsíkság (mindkettő a Duna-menti-síkság nevezetű középtájhoz tartozik), míg Fót keleti, a Fóti-Somlyót magábafoglaló része a Gödöllői-dombság területe (a Cserhát-vidék nevezetű középtáj része). 1. ábra A Dunakeszi-Fót-Göd kistérség területén található kistájak Földtani adottságok, kialakulás A Vác-Pesti-Duna-völgy alapját képviselő oligocén-miocén képződményeken a pleisztocén elején, esetleg a pliocén legvégén indult meg a nagykiterjedésű dunai hordalékkúp kialakulása. Jelenleg a felszínt néhány méter vastag holocén öntésiszap borítja, de az ezek alatt települt folyami kavicsos rétegsor is a folyó medrének negyedidőszaki eltolódása, kanyargása során halmozódott fel. A kisták potenciális max. szeizmicitása 6 o MS. A Pesti-hordalékkúpsíkság alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, és egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy-Dk-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, és az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag épp ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. sz. terasza átmenő, felszíne 6

7 gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a szinte korlátlanul rendelkezésre álló kavics, téglaagyag, valamint a kisebb mennyiségű tőzeg és lápföld, továbbá homok (Fót-Dunakeszi). Potenciális szeizmicitása 6-7 o MS. A Gödöllői-dombság NyÉNy-i peremét (ez a része érinti a kistérséget) miocén homokkőből és kavicsból álló képződmények építik fel. Ettől DDK-re fokozatosan növekedő vastagságban felsőpannóniai homokos-agyagos, ill. az Ős-Dunához és az É-ról érkező folyókhoz kapcsolódó folyóvízi üledékek települtek. A Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra a felszínt borító löszből előbukkannak felsőpannóniai édesvízi mészkő- és márgás felszínek. Jellemző szerkezeti irány az ÉNy-DK-i. Potenciális szeizmicitása 6-7 o MS. Domborzat A Vác-Pesti-Duna-völgy túlnyomóan 98 m tszf-i magasságú ártéri síkság. Az átlagos relatív relief a Duna bal partján 3m/km 2. Az alacsony- és a magasártér átlagosan 3 ill. 6 méterrel magasabb a Duna 0 pontjánál. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság. Felszíni formáinak döntő többsége folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kapcsolódik. A Pesti-hordalékkúpsíkság 98 és 251 m közötti tszf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K-i irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2. K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt a futóhomokformák uralják, a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal egy szintbe kerültek, és a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek. A Gödöllői-dombság 130 és 344 m közti tszf-i magasságú, a kistérség területén közepes (300 m-es tetőszintű), enyhén DK felé lejtő önálló dombvidék. Az átlagos relief az érintett területen m/km 2 közti értékű. A kistájat Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra ÉNy-i csapású, sakktáblaszerűen összetöredezett és különböző mértékben kiemelekedett dombsági, ÉNy-i peremén (a kistérségben) kipreparált karbonátos felszínek jellemzik. Éghajlat Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület közel a mérsékelten hűvöshöz és a mérsékelten szárazhoz. Egész évben óra közötti napfénytartam a valószínű. Nyáron 800 órán, télen mintegy 180 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet a térség legnagyobb részén 10-10,2 o C, azonban D-en a főváros közelsége miatt ezek az értékek magasabbak (10,5-11,0 o C), míg K-en a Fóti-Somlyó környékén a változatosabb felszín eredményekén alacsonyabbak (9,5-9,7 o C). A nyári félév középhőmérséklete átlagosan 16,5-16,7 o C, a Duna menti sávban kicsivel magasabb (16,8 o C), míg a Gödöllői-dombság peremén kicsival alacsonyabb (16,3-16,7 o C). A Pesti- 7

8 hordalékkúpsíkság területén április 10. után számíthatunk arra, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 o C-ot és október 19.-én várható, hogy az alá csökken. Ez évente napot jelent. A Duna mentén ez 187 nap (IV.15-X.19.), míg Fót K-i, magasabb térszinű területén 188 nap (IV X ). A fagymentes időszak hossza a térség legnagyobb részén 188 napnál rövidebb (IV.15 és X. 20. között), de a fővárosi hatás következtében D-en nap (IV. 5. és XI.10. között). A Fóti-Somlyó környezetében ezen időszak 185 napos (IV.15 - X.20.), tehát valamivel rövidebb. Az évi csapadékösszeg mm, ebből a tenyészidőszakra mm jut. Évente hótakarós nap a valószínű, a magasabb területeken ennél több (36-40 nap), az átlagos maximális hóvastagság cm körüli. Az ariditási index Ny-on 1,14-1,21, a középső,valamint az É-i és D-i vidékeken 1,17-1,21, míg DK-en 1,17-1,20 közötti. A leggyakoribb szélirány az É-ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. Vízrajz A kistérség Ny-i határát a Duna képezi, melybe kelet felől, a Gödöllői-dombság irányából érkező patakok ömlenek. Ezen patakok közül a területet a Mogyoródi-patak, kis szakaszon a Csömöri-patak, valamint az Ilka-patak érinti. A térségben több tó - természetes és mesterséges található. 8

9 I.2.A térség településeinek általános bemutatása A kistérség elhelyezkedése, fő jellemzői A Dunakeszi kistérség Magyarországon belül központi helyzetű: közvetlenül Budapest mellett, attól észak-északkeletre helyezkedik el. 2. ábra A Dunakeszi kistérség elhelyezkedése a Központi régióban A Dunakeszi-kistérség a Közép-Magyarországi Régió területén, Pest megyében, a Budapesti Agglomeráció belső gyűrűjében található. A Budapesti Agglomeráció a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló, egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. A Budapesti Agglomeráció hat övezeti szektorból és a fővárosból áll. Dunakeszi-kistérség ezek közül az Északi övezeti szektorba esik Vác, Vácrátót, Sződliget, Sződ, Őrbottyán és Csomád településekkel együtt. A Dunakeszi-kistérség a Duna bal partján fekszik. A 2-es országút mentén, Budapest után (a fővárostól 15 km-rel É-ra) Dunakeszi az első település, így joggal nevezhető Pest északi kapujának. A mikrorégió életében meghatározó szerepet kap Budapest közelsége, annak valamennyi pozitív és negatív hatása. Főutak és vasútvonal kapcsolja össze a fővárossal, emellett egyéb 9

10 infrastrukturális hálózatai (energiavezeték-hálózat, víz és csatornamű-hálózat) is Budapesthez kapcsolják. A kötődéseket tovább erősítik az igen komoly méretű ingázási kapcsolatok. A kistérség nemcsak előnyeit élvezi a főváros közelségének, jelentős Budapest felől érkező negatív hatás is éri: kénytelen elszenvedni annak idáig kiható szennyezett levegőjét (ehhez még hozzáadódik a Rákospalotai Szemétégetőmű emissziója), osztozkodik a főváros hulladékának elhelyezési terheiben, továbbá korlátozzák Duna-partjának szabad használatában a főváros vízellátásának biztosításához kapcsolódó területhasználati megszorítások (a Duna Dunakeszit érintő jelentős szakasza a Fővárosi Vízművek ivóvíz termelő kútjainak vízbázisvédelmi védőövezetében található). A település útjain jelentős a lakosságot zavaró és a környezetet szennyező forgalom, ami évről évre az átlagnál nagyobb mértékben nő. A Dunakeszi statisztikai kistérséget három város: Dunakeszi, Fót és Göd alkotja. Kezdetben Csomád is ehhez a térséghez tartozott, de december elejétől Csomád a Veresegyházi kistérség tagja. A három település lakosságszáma olyan magas, hogy ez alapján biztos, hogy a jövőben is egy-egységben maradnak, nem csatolják őket más térségekhez. Hazai testvértelepülése sem Dunakeszinek, sem Fótnak, sem pedig Gödnek nincs. Viszont a kistérség városai közötti kis fizikai távolság miatt mindennapos és jó kapcsolat van szinte minden téren. A kistérségben Dunakeszi látja el a körzetközponti feladatokat 1984 óta a szakorvosi rendelőnek, a városi rendőrkapitányságnak, a városi bíróságnak, a városi ügyészségnek, a munkaerőszolgálati kirendeltségnek és a földhivatali kirendeltségnek köszönhetően. Közös kapcsolatot jelent a kommunális infrastruktúra egy része is, mivel mind a három település a Dunakeszin lévő szennyvíztisztítóba vezeti szennyvizeit. A települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának közös megszervezése a közeljövő egyik legfontosabb kistérségi feladata. Fóton és Dunakeszin jól működő oktatási intézmények vannak, ahová egyenként a kistérség másik két településéről is átjárnak a diákok tanulni. A három település, azonkívül, hogy szinte minden funkciót biztosít, így például mindegyiküknél jelen van a gazdaság, a különféle oktatási intézmények, az alapfokú egészségügyi ellátás, a kereskedelmi hálózat stb, a következőképpen jellemezhető: Fót inkább kulturális, Dunakeszi közigazgatási és gazdasági, Göd pedig üdülési központnak tekinthető. 10

11 Történelmi áttekintés A három település által alkotott kistérség közös története még nem nyúlik vissza túl hosszú időre, így aztán nem is rendelkezik közös kistérségi hagyományokkal. Viszont az egyes települések egyenként olyan meghatározó múlttal, tradíciókkal és egyedi vonásokkal rendelkeznek, amelyeket áttekintésre érdemesek, és melyek fontos információkkal bírnak a települések mindennapi életével, településszerkezetével, településfejlesztésével, infrastrukturálishelyzetével, lakókörnyezetével kapcsolatban. A következő néhány oldalon tehát kövessük nyomon, hogyan alakultak, fejlődtek, növekedtek az elmúlt évszázadok alatt a Dunakeszi kistérség települése, és melyek voltak történetének sarkalatos, meghatározó időszakai. Dunakeszi múltjának áttekintése A város címere ekevas alakú. Középen ezüst - a Dunát jelképező - hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység Európa-hírű lósportját. A város története régi időkre nyúlik vissza, már az őskorban lakott hely volt. Őskori edénytöredékek kerültek elő az Alagi majorban és a Kopolya dombon. Az újkőkori ember ittlétét kottafejes, pelyvás anyagú cserepek jelzik. A réz- és vaskorból is számtalan lelet került elő. A kora vaskort fazekak cseréptöredékei jelzik. A római kor számtalan emléke közül megemlíthetők a szarmata és kvád településnyomok. A ban épített hídfőállás vagy erődített kikötő-révhely a rómaiak Dunán történő átkelését biztosította. Ugyancsak római kori építmény az Alföldet északról és keletről körülvevő többvonalas sáncrendszer, az ún. Csörsz-árok (helyi néven: Kis-árok), mely Dunakeszinél a várostól délre, a Duna árterét keletről határoló homokdombokon kezdődött, és nyugat-keleti irányban, a Heves megyei Pélynél végződött. Nagy részét mára már a földmunkák során elhordták. A népvándorlás korából avar kori fazékoldalak kerültek elő. A honfoglalás időszakára VIII.- IX. századi, kézi korongolt edénytöredékek utalnak. A középkori Keszi (Kesző) területe a mai település alatt van. A Keszi elnevezés a X. századi ómagyar Keszi, Kesző, Keszeg törzsnévből eredeztethető, melynek alapjául a török kesäk (=darab) és kes (=vág) jelentésű szavak szolgálnak. A Duna jelzőt a XVIII. századtól illesztették a község neve elé megkülönböztetésként a hasonló nevű településektől. 11

12 Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a XIII. századból származik, 1255-ben IV. Béla adománylevele Kezw néven említi. Később a település neve különböző okiratokban Káposztáskeszi és Káposztáskesző néven is megjelent. A török hódoltság elején lakatlanná vált a pesti náhijéhez tartozó Káposztáskesző, mert már 1546-tól egészen 1590-ig ráják (keresztény magyarok) nélküli pusztaként írták össze ben a település még mindig pusztaként szerepelt, melyet a váciak műveltek, azonban 1642-ben már prossessioként tartják nyilván, 1643-tól pedig már biztosan lakott település volt, melynek lakói valószínűleg Vácról települtek ide ben már református gyülekezete is volt a településnek. Saját templomuk nem volt, a mai temető helyén akkor még létező katolikus templomot használták. A megye peres irataiból kideríthető, hogy a lakosság valószínűleg ideiglenesen elmenekült a településről, azonban ez az időszak nem tarthatott túl sokáig, hiszen Buday Pál 1656-ban már falvai közt említi Körtvélyes Keszőt. A református gyülekezet valószínűleg időközben megszűnt, mert 1675-ben Pongrácz György váci püspök katolikus faluról (Körtvélyes Keszi) tesz jelentést. A katolikusok a mai helyén építették fel első templomukat felhasználva a régi templom köveit, amit később lebontottak és helyébe újat emeltek. A török elleni felszabadító háborúk idején pusztává vált a falu ben a néptelen helyek között írták össze Köszi néven. A települést 1696 és 1699 között népesítették be, 6-ról 22-re nőtt a családok száma. A letelepítést végző földesúr, Vattay János magyarokat hívott a birtokára. A Rákóczi-szabadságharc idején ismét elnéptelenedett a falu, azonban az évi népességösszeíráskor már 18 család élt a már Dunakeszinek nevezett településen. A falu ebben az időben rohamos növekedésnek és fejlődésnek indult ben Alag puszta is benépesült. Itt kezdett építkezni 1890-ben a lovasegylet. A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés ban készült el Magyarország első vasútvonala Budapest és Vác között. Az első szerelvény - amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott - csak Dunakeszin állt meg ben a jobbágyság megszüntetése után a mezők a falu tulajdonába kerültek. A földeket nem hagyták parlagon, a legrosszabb homokot is megművelték. Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Az 1900-ban kiadott helységnévtár már községként említi Dunakeszit. A hozzátartozó helyek: Kisalag, Nagyalagmajor, Versenyistállók, Úrlovasok versenytere, Imreházmajor, Vízműtelep, Új-Dunakeszi, Horányi révátkelő ben felépült a községháza (a mai városháza) között kezdett kiépülni a Banktelep, majd az alagi oldalon a Lovásztelep, a versenyistállók és az új vasútállomás ben Alag még különálló község volt. Ekkor Dunakeszi lakosainak száma 3116 fő volt. Túlnyomó többségük a környező földeken paradicsomot és zöldségfélét termelő parasztok közül került ki. 12

13 Az iparosodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az es évek végén építették. Az 1930-as években az őslakosság körében még mindig a mezőgazdasági tevékenység volt a meghatározó. A telket vásároló és építő betelepülők kivétel nélkül a környező üzemekbe bejáró ipari dolgozók köréből kerültek ki. Dunakeszi, Kislalag és Alag 1945 előtt önálló társadalmi életet élt. Alagon a Lovaregylet, Dunakeszin a vagongyár volt a meghatározó anyagi erő. Dunakeszin december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Keszit és Alagot) elején egyesítették. A településen az ipart után még hosszú évekig a járműjavító és a konzervgyár képviselte. Dunakeszin a szegény parasztok kaptak földet, Alagon pedig a volt cselédek. A Magyar Lóverseny Vállalat alagi telepének elődje a Lovasegylet volt. A telivér lótenyésztés és versenyzés bázisát teremtette meg Alagon. A régi pályát 1954-ben bizonyos változtatásokkal ismét alkalmassá tették versenyek rendezésére, és 1955-től 1960-ig évenként 3-4 alkalommal főleg díjugrató versenyeket rendeztek az alagi gyepen. A telep telivérei sikerrel vették fel a versenyt a legnevesebb külföldi lovakkal is. Dunakeszi az egyetlen magyar város, melynek versenyló tréningtelepe van. A Magyar Lovasegylet első elnöke - gróf Széchenyi István - gondolatát megvalósító utódok angol mintára, a kor színvonalát megelőző technikákkal a kontinens legmodernebb tréningközpontját építették ki Alagon. Az alapítás - dátuma a mártír miniszterelnök fia - gróf Batthyány Elemér- nevéhez fűződik. Dunakeszi ma is büszkén őrzi versenylovas hagyományát. A városiasodás útját az utáni dinamikus iparfejlesztés nyitotta meg. Az ipar az 1970-es évek elejére az itt élők 70%-át foglalkoztatta. Mindez magával hozta a nagyarányú lakásépítkezést, az egyéb kommunális beruházások egész sorát, az ellátás gyorsabb ütemű javítását. A várossá válás gondolata erre az időre érett realitássá. Közigazgatási múltjában meghatározó, hogy községként még a váci járáshoz tartozott között Alag önálló községként kivált a területéből, majd január 1-én ismét egyesültek január elsejétől nagyközség, 1977 április 1-étől város. 13

14 Fót múltjának áttekintése A város címere ezüst peremmel kék mázú csúcsban végződő hármas halom, rajta aranyban a fóti templom. A templomon boglár pajzsként a Károlyi címer a hozzá tartozó 11 ágú koronával. A hármas halom zöld mezejében egy ekevas és egy csoroszlya van. Fót történelmi faluközpontja már az ősidők óta lakott hely. Határában kora bronzkori agyagedényeket, halomsírokat, késő bronzkori, korai vaskori edénymaradványokat találtak. A területet a III-IV. században szarmaták, illetve római katonák lakták. A római kori sáncrendszer a Csörsz-árok nyugat-kelet irányban húzódott Dunakeszi és Fót között. A közelmúltban VIII. századi avar sírokat tártak fel a Somlyó lábánál. A honfoglalás idején a Megyer törzs telepedett le a területen. Az 1074-es Mogyoródi csatához kapcsolódva két változata is ismert Fót nevének legendájának. Az egyik szerint László herceg (a későbbi Szent László király) itt tétetett bársony foltot elszakadt nadrágjára. A másik szerint a Somlyó hegyről letekintve rákérdezett, hogy mi ez a folt? A Fót (Folth) jelentése: rész, darab, embercsapat. A sikátori Szent Márton templomrom a XII. századból való és a település Árpád-kori létezését bizonyítja. Fót első írásos említése 1353-ból származik. A török hódoltság idején a település gazdasági élete felvirágzik, lakossága főként gabona- és zöldségtermesztésből, bortermelésből él. Ennek ellenére a település 1686 után pár évre nyilván a török elleni felszabadító hadjáratok következtében lakatlan puszta ("desertum") lett, de a lakatlanságot pár év múltán a lakók folyamatos visszavándorlása váltotta fel, hiszen a falut 1689-ben ismét adózó helyként tartották számon. A Rákóczi-szabadságharc idején Pest vármegye Rákóczi mellé állt és Fótról is 14-en bevonultak a kuruc seregbe. A település egy kis időre ismét elnéptelenedett, de 1715-ben már 20 magyar jobbágycsaládot, két zsellért és egy malmot jegyeztek a helyi összeírások. Egy 1720-as összeírás szerint már 41 jobbágycsalád élt Fóton, és Alagot is ők művelték. A lakosok számának növelését a Bohus földesúri család a XVIII. században főleg evangélikus szlovákok telepítésével tovább szorgalmazta. Ezt követően 1749-ben Mária Terézia Galántai gr. Fekete Györgynek, a kor híres jogászának, országbírónak adományozta Fótot. A család másik tagja, gr. Galántai Fekete János, nyugalmazott lovassági generális kora társadalmának műveltebb tagjai közé tartozott. A felvilágosodás időszakában Magyarországon is tért hódító divatnak megfelelően irodalmi társaságot szervezett maga köré ban gróf Károlyi József özvegye vette meg a község területét, melyet egészen 1945-ig birtokoltak. Gróf Károlyi István a XIX. század kiváló személyisége volt, aki Fót társadalmi, gazdasági és kulturális életében nagyon fontos szerepet töltött be. Aktívan részt vett az es szabadságharcban a 17. Károlyi-huszárezred létrehozásával. Emiatt később 14

15 bebörtönözték és csak komoly váltságdíj fejében tudott kiszabadulni. Fóti birtokán fellendítette a mezőgazdaságot (szőlő-, gabonatermesztés, szarvasmarha és lótartás), átépítette a kastélyát, parkját angolparkká alakította. Felesége emlékére építtette meg Ybl Miklós tervei alapján a település romantikus stílusú nagytemplomát. Kétszer választották Pest megye főispánjává. Birtoka egy részének kiparcellázása miatt Újpest alapítójává vált. A község bírája és jegyzője 1864-ben készített feljegyzésében tősgyökeres magyar embereknek említi a fótiakat, és az evangélikusok közül is csak kevesen beszéltek már szlovákul. A falu kedvező gazdasági helyzetét mutatja a XVIII-XIX. században elterjedt bársony Fóth elnevezés, mellyel a bársonyruhát viselő, gazdag fóti parasztságot csúfolták ki. A XIX. század második felében Fót lakossága zöldség- és gyümölcstermesztéssel, szőlőtermeléssel, állattenyésztéssel és fuvarozással foglalkozott. A közeli főváros stabil piacot jelentett a mezőgazdasági termékeknek. A filoxérajárvány után a szőlők helyét kajszi-, meggy-, cseresznye- és szilvafák vették át. A századfordulóra jelentősen megnőtt a lakosok száma és egyre nagyobb arányt képviseltek az iparosok és a kereskedők. Erre az időszakra tehető a Magyar Gazdaszövetség és a Hangya fogyasztási szövetkezet megalakítása is. A községben 1911-ben kiépítették a villamos vasutat, így a falu az I. világháború után főleg észak-nyugati irányba terjeszkedett ben gr. Károlyi Lászlóné született Apponyi Franciska megalakította a Fót községi segítő és népjóléti Bizottság -ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett, a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos ügyeinek intézésére és segélyezésére. Gr. Károlyi Lászlóné hozta létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevű telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak (ma: Fótújfalu) neveztek el ben uradalmi területet juttattak főként hadviselt lakosoknak ban 21 kat. hold fölparcellázása során hozták létre a Faksz-, későbbi nevén Horthy Miklós- telepet. A falu gyors növekedését mutatja, hogy 1935-ben a Topolyfa- és Cipány- dűlők felosztásával újabb 88 kat. holdon alakítottak ki belterületet. A falu lakosságnövekedésében komoly szerepe volt az új trianoni határokon kívülről érkezetteknek is. Ebben az időszakban már csak lakosság közel fele élt a mezőgazdaságból, a többiek a fővárosi ipari gyárakban, valamint a növekvő számú helyi üzemekben találtak megélhetést. A település több mint 5000 lakosa ekkor közel 930 lakóházban élt, melyek háromnegyede kőből, vagy téglából épült decemberében súlyos háborús károk érték a községet, melynek során romba dőlt a községház, a sikátori elemi iskola, megsérült a kultúrház, használhatatlanná vált a vágóhíd, az egészségház, valamint mindegyik iskola és malom ben községi tulajdonba került a kastély, a hozzá tartozó épületekkel együtt és a mintegy 4 és fél hold park is ben hozták létre az állami gondozásba kerülő gyerekek ellátására, nevelésére a kastély és a park területén a Fóti Gyermekvárost ben Fót közigazgatási területe a korábban Dunakeszihez tartozó Kialag településrésszel tovább nőtt. 15

16 A település népességszáma a 60-as évektől kezdődően fokozatosan nőtt annak köszönhetősen, hogy a kollektivizálás miatt az Alföldről és az ország más rurális területeiről jelentős számban érkeztek betelepülők, akiket a budapesti munkalehetőségek és a viszonylag alacsony ingatlanárak vonzottak a településre. Fót aktív keresőinek nagyobbik része ekkortól kezdve ingázóvá vált. A 80-as években több ipari üzem is kitelepült Fótra, infrastruktúrája fokozatosan fejlődött, számos új intézménnyel, szolgáltatással bővült. A rendszerváltás után népessége tovább növekedett, belterülete fejlődött, napjainkra az infrastruktúrája teljes mértékben kiépült. Fót a budapesti agglomeráció egyik legdinamikusabb településévé vált. Kiépült határában az M0-ás autóút, melyet a nagy szupermarketek megjelenése követett. Mindezek egyenes következményeként Fót 2004-től városi ranggal büszkélkedhet. Közigazgatási múltjában meghatározó, hogy település 1950 előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, majd ezután Pest megye Váci járásához tartozott ben Kisalagot Fóthoz csatolták. A települést április 1-jén nyilvánították nagyközséggé től Dunakeszi város vonzáskörzetének egyik tagja lett, ma a budapesti agglomerációs körzet jelentős települése, 2004-ben sikeresen pályázott a városi rang elnyerésére. Göd múltjának áttekintése A város címere pajzs alakú, egyszer hasítottan, egyszer vágottan három mezőből áll. A vágott mezőből a baloldalon négy vörös és három ezüst pólya látható. A jobb oldalon vörös mezőben aranysárga színű harang helyezkedik el. A harangban a Göd felirat a felső részbe kerül. A címer alsó harmadát hullámos vágás választja el. A mező színe kék. Alján zöld háromszögön sárga (arany) színű kétemeletes vörös tetejű épület áll, minden szintjén nyitott kapukkal. A pajzs legfelső végé középre az 1255 évszám került. A város területe fokozatosan emelkedik kelet-délkelet irányban. Legmagasabb pontja a Jancsi-hegy közelében van 191 méterre a tengerszint felett. A település egy sajátos kialakulású medence közepén fekszik, a látóhatár teljes körben zárt. Egyedül a Duna partján lehet kilátni a medencéből, melyet északon a Naszály 652 méteres magasságával, nyugaton a Pilis, délen a Tetétlen méter körüli magasságával és végül keleten a Csomádi hátság gerince 200 méter körüli magasságával zár le. A Duna 5,9 km hosszan folyik a mai település területén. A Duna folyam, a magas száraz part, a folyóig lefutó völgyek és a kelet-nyugat irányú dombhátak már az írott történelem előtti időkben is lakottá tették a mai Göd térségét. "Pest Megye Régészeti Topográfiája" összesen 23 nevezetes leletet vagy lelőhelyet sorol fel a mintegy 2224 ha területről. A Göd határában folytatott régészeti feltárások során találtak újkőkori és rézkori edénytöredékeket, a bádeni és halomsíros kultúrához tartozó településnyomokat, a vaskorból edény és ékszermaradványokat, illetve bronzkori bronzkarikákat egyaránt. 16

17 Kiemelt szerepet játszott a térség a római birodalom utolsó évtizedeiben. A római korból szarmata kerámiacserepek és egy nagyméretű katonai tábor nyomai kerültek elő. A város támogatásával ben a Magyar Nemzeti Múzeum régésze - Mráv Zsolt - részben feltárta a roppant méretű római tábor alapjait. A feltárási munkák jelenleg is folynak. Soproni Sándor professzor szerint az akkori település neve Contra Constantia Superior volt és Frigeridus dux építette Nagy Constantin császár fia, Constantius idejében, Krisztus után 370 körül. Az erőd falai védelmet nyújtottak a leletek szerint a hunoknak, és a honfoglaló magyaroknak egyaránt. A népvándorlás korából avar cserepek kerültek elő. Az Árpád korból és a középkorból szintén találtak itt értékes leleteket. A Felsőgödi várdombon XIII. századi földvárat, XIV. századi pápai ólombullát, és XV. századi vaskulcsot tártak fel. A középkori Göd (Gud, Gewd) település neve német személynévből ered, magyar névadással, mely legkésőbb a XII. század végén keletkezett. A terület első birtokosai a Tétény vezértől származó Gyula-Zombor nemzetség tagjai voltak, s feltehetően közülük építette valaki az Árpád-kori földvárat. Göd neve hivatalos oklevélen 1317-ben jelent meg először. A névadó Göd nemzetség egyik tagját (Anarcsi György feleségét Göd Juditot) említik egy 1640-ben keltezett oklevélben. A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt, csak Paksi János szélmalma és a még ma is álló országút menti csárda maradtak fenn az as évekre, valamint az őszi Szent Gál napi országos jelentőségű, hetekig tartó marhavásárok intézménye. A Madách családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, majd bérbe adta Mayerffy Ferencnek. Az ő fia József, - aki Wesselényi Miklós és Széchenyi István barátja és a reformkor kiemelkedő alakja volt - sörgyárat, kúriát, birtokközpontot, kikötőt hozott létre és újratelepítette magyar lakosokkal a tájat, ott, ahol a régi országút és a kelet felől a "Gödallya rév-"hez vezető út egymást metszette. Mayerffy József nevéhez fűződik az első magyar feliratú harang is, amit a teljes Habsburg elnyomás idején, 1805-ben öntetett ki "Göd tágas pusztája" részére. Ez a harang látható Göd címerében is ban a területet kettészelte Magyarország első vasúti pályája. A vásárok megszűntek, de előtérbe került angol trénerek segítségével a versenylótenyésztés. Az országúti csárda és istállói a "Kincsem telep" elnevezést kapták, mert innen, a kedvéért megépített gödi vasútállomásról indult az között itt trenírozott, legyőzhetetlen kanca, Kincsem, amely mind az 54 versenyét megnyerte itthon és szerte Európában. A kiegyezés után hazatért es honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós alakított ki belterjes mezőgazdaságot, állattenyésztést, tejfeldolgozó-, és szeszipart. Parcellázott és ez által megrajzolta a mai város határait től a legmódosabb budapesti polgárok gyönyörű, angolpark jellegű arborétumaikon megépítették nyaraló villáikat: Arany László, Deiwitz Ottó, Huzella Tivadar, Wigner Antal a későbbi Nobel-díjas Wigner Jenő atyja, Szudy Elemér és mások. Ekkor jött létre Felsőgödön a Családotthon-telep, Kisgödön pedig a nyaralótelep. A település gyors fejlődése, lakosságának nagyarányú növekedése hozta magával először Felsőgöd területének Sződ községtől való leválasztását, és önálló kisközséggé alakítását 1914-ben ben a Kisgödből és Gödből létrejött Alsógöd is községi rangot kapott. 17

18 Az I. világháború és az azt követő trianoni békeszerződés csak időlegesen állította le, illetve csökkentette a két település további növekedését. Bankárokból, köztisztviselőkből, kereskedőkből, iparosokból, ipari és kereskedelmi munkásokból, valamint cselédekből álló lakosai több civil szervezést hoztak létre, melyek egyrészt a helyi társadalmi-kulturális élet szervezeti keretei voltak, másrészt felvállalták a két község fejlesztését is. Ebben az időszakban több vendéglő, kereskedés és üzlet nyitotta meg kapuit, majd ig vízgyógyintézet működött, 1917-ben megnyílt az első gyógyszertár, 1918-ban az első mozi. Az ipart a Floch-Reichersberg-féle téglagyár jelentette a XX. század elején, melynek termékeit általában Budapesten, Újpesten és helyben értékesítették ben Felsőgödön megalakult a római katolikus egyházközség, ugyan ebben az évben megnyílt a postahivatal ban bevezették a villany közvilágítást, 1930/31-ben újabb állami népiskola és óvoda nyitotta meg kapuit as években létrejött a kertváros Felsőgödön a Duna és az országút közötti területen, valamint Alsógödön a vasúttól keleti irányban ban az addig makadám burkolatú országutat kiszélesítették. Következő évben felszentelték a református templomot, valamint elkészült a zsinagóga is. A II. világháborút követően, 1950-ben mindkét községben szovjet mintára szervezett tanácsokat hoztak létre. A legfelsőbb társadalmi réteg előkelő nyaralótelepéből, az I. világháborút követően elcsatolt területekről menekített sok állami alkalmazott letelepedésével létrejött községekből 1970-ben egységes Göd alakult július 1-én a döntően munkástelepülésű Felsőgöd és a korában jómódú villatulajdonosok lakta Alsógöd nagyközséggé egyesült. A település 1999-ben városi rangot nyert. Lakóinak száma ekkorra eléri a főt. Többségük napi ingázó, akik elsősorban Budapestre és a közeli Vácra járnak dolgozni. A korszerű elektromos hálózat az 1960-as, az ivóvízrendszer az 1970-es, a gázellátás az as években valósult meg. A szennyvízcsatorna létrehozása a befejezéshez közeledik. Kiépült a teljes telefonhálózat és a kábeltelevíziós rendszer. 18

19 II. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA II.1. A környezeti elemek állapota II.1.1. Levegő II A levegőszennyezés forrásai és fajtái Levegőszennyezőnek kell minősíteni származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják, vagy anyagi kárt okoznak. A mesterséges szennyező források egyik fő jellegzetessége, hogy általában területileg koncentráltan nagy városokban, ipartelepeken helyezkednek el, ezért a szennyező anyagokat erősen korlátolt kiterjedésű légtérbe bocsátják, és azoknak a környezet szempontjából ártalmatlan szintre hígulására csak jóval a városok határain túl kerül sor. Légszennyező forrás minden berendezés, épület, jármű vagy szabadban elhelyezkedő anyag (meddőhányó, széntároló, szemétlerakó hely), amely légszennyezést okoz. A légszennyező források fő típusai: a) Pontszerű forrás A pontforrások (ún. koncentrált paraméterű források) azok, amelyeknél a légszennyező anyagok koncentrációja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a környezetbe lépő káros anyagok mennyisége egyértelműen meghatározható. A pontforrásokhoz tartozik a kémény, kürtő és szellőző. A pontforrás elnevezés arra utal, hogy a szennyező anyagok a terjedés-hígulási számítások szempontjából egy pontban lépnek ki a környezeti szabad levegőbe. Az ún. magas pontforrásoknál (erőművek, ipartelepek magas kéményei) a légkör természetes hígító-képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. b) Felületi forrás A felületi (ún. szórt paraméterű vagy diffúz) forrásoknál a szennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága ugyan meghatározható, de a hordozó gáz térfogata és sebessége nem, így a környezetbe kerülő anyagok mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni. Itt a meteorológiai viszonyok, pl. szélsebesség nemcsak a már kilépett szennyező anyagok hígulását, hanem a diffúz forrásokból történő anyagkibocsátást is jelentősen befolyásolják. A diffúz források lényeges alcsoportját képezik az ún. vonalas légszennyező források. Ide tartoznak a közutak, vasútvonalak, víziutak és légifolyosók. Ezeket a forrásokat az jellemzi, hogy szennyező hatásukat a rajtuk áthaladó járművek száma és egyedi kibocsátása határozza meg. Szennyező hatásuk mértéke közvetve ezen adatok mérésével és számítás útján határozható meg. A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll, ezek az emisszió, transzmisszió és immisszió. A különböző típusú forrásokból időegység alatt a környezeti levegőbe bocsátott szennyező 19

20 anyag mennyiségét emissziónak nevezzük, értékét általában kg/h egységben adjuk meg. A kibocsátás koncentrációja (emissziókoncentráció, g/nm 3 ) a légszennyező anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatott mennyisége. A második szakaszban, a transzmisszió során a levegőbe került szennyező anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át. A transzmissziót leíró összefüggéseket a légkörfizikai jelenségek mérése és értékelése útján számítják. A harmadik szakasz amely környezetünkkel, tevékenységünkkel közvetlen kapcsolatban van az immisszió a környezeti levegőminőség. A kibocsátott szennyező anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult koncentrációját nevezzük immissziónak 20

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat. 10/2005. /III.29./ Ör. rendelete. Öcsöd Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat. 10/2005. /III.29./ Ör. rendelete. Öcsöd Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat 10/2005. /III.29./ Ör. rendelete Öcsöd Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák községi 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 48. alapján a hulladékgazdálkodási

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 10/2011.(V.27.)

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

2. E rendelet 2014. március 1. napján lép hatályba. Pásztó, 2013. november 14. Záradék: A rendelet kihirdetésének napja 2014..

2. E rendelet 2014. március 1. napján lép hatályba. Pásztó, 2013. november 14. Záradék: A rendelet kihirdetésének napja 2014.. Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete../.. (..) önkormányzati rendelete az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről szóló 1/2013. (I.31) önkormányzati rendelet módosításáról Pásztó Városi Önkormányzat

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI Megrendelő: Remeteszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3. Tervező: Tsz.: 1413 KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. október 26-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. október 26-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. október 26-i ülésére Tárgy: Önkormányzati rendeletek módosítása Előadó: Dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: rendelet tervezetek

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008-2014 1 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés... 4 1.1.A többcélú kistérségi társulás megalakulása...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. (továbbiakban:

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

Ha a fenti kérdések közül legalább kettôre igen a válasza, akkor érdemes végigfutnia ajánlatunkat. Lehet, hogy éppen Önnek szól.

Ha a fenti kérdések közül legalább kettôre igen a válasza, akkor érdemes végigfutnia ajánlatunkat. Lehet, hogy éppen Önnek szól. Solti AgroPark A mezôgazdasággal kapcsolatos tevékenységet folytat? Raktárt keres, telephelyet létesítene? Olcsóbban szeretné megoldani a logisztikai feladatokat? Netán vasúton és vízen is szállítana árut

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mezőkövesd Város Önkormányzata a települési környezet védelme, ezen keresztül az emberek életminőségének javítása érdekében a település szabályozási

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben