A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE HELYZETELEMZÉS 2007.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2007 2012. HELYZETELEMZÉS 2007."

Átírás

1 A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE HELYZETELEMZÉS DUNAKESZI FÓT GÖD Készítette: A Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt.

2 MEGRENDELŐ Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos VEZETŐ TERVEZŐ Kovács László TERVEZŐ Szőke Norbert Közlekedés és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles környezetvédő és kutató geográfus Okleveles környezetvédő és kutató geográfus SZAKÉRTŐK Csenki Attila Krajnyák Nóra Keserű Imre Koósné Tóth Krisztina Nagy Noémi Tornyos Tímea Vass Péter Okleveles terület- és településfejlesztő geográfus Okleveles tájépítész Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő Okleveles geográfus Okleveles környezetmérnök Okleveles környezetmérnök A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Átányi Szabolcsné Munkaszervezet vezető KÉSZÍTETTE 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. A TÉRSÉG ISMERTETÉSE... 6 I.1. TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉS... 6 I.2.A TÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA... 9 A kistérség elhelyezkedése, fő jellemzői... 9 Történelmi áttekintés II. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA II.1. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA II.1.1. Levegő II A levegőszennyezés forrásai és fajtái II A levegő minősége a térségben II.1.2. Víz II A felszíni vizek minősége a térség területén II A felszín alatti vizek állapota a térségben II.1.3. Talaj II A térség talajainak általános jellemzése II Területhasznosítás II.2. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM II.3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA II.3.1. Demográfiai jellemzők II.3.2. Környezet egészségügy II.3.3. Közműellátottság helyzete a térség településein II Ivóvízellátás II Szennyvízelvezetés, - tisztítás, - elhelyezés II.3.4. Kül- és belterületi vízrendezés II.3.5. Épített környezet II.3.6. Települési zöldterületgazdálkodás II.3.7. Közlekedés II Energiagazdálkodás II.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK II.4.1. Hulladékgazdálkodás II.4.2. Zajterhelés II.5. KÖRNYEZETI TUDAT ÉS SZEMLÉLET II.6. KÖRNYEZETBIZTONSÁG III. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET

4 Bevezetés Az elmúlt évtizedekben a környezet állapotának romlása látványosan felgyorsult, ennek eredményeként napjainkra a környezetvédelem társadalmi ügy lett szerte a világon, és kiemelt figyelmet kap a gazdaságilag fejlettebb országok körében ben az akkori EGK határozatot hozott az egységes környezeti politikáról, majd a következő évben fogadták el a közösség első környezetvédelmi akcióprogramját. Ezen program alapelvei kiváló útmutatást adtak a későbbi környezetvédelmi tevékenységekhez és máig érvényesnek tekinthetjük azokat. A Gazdasági Közösség nézőpontja az első akcióprogram óta jelentős változásokon ment át. A helyreállításról és a károk orvoslásáról a hangsúly fokozatosan a megelőzésre tevődött át. Mindezek mellett a XX. század utolsó három évtizedét a környezeti gondolkodás regionálissá válása, illetve globalizációja is jellemzi. Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban született, de hatása a törvény keretjellege miatt korlátozott volt. A környezetvédelem társadalmi üggyé válása hazánkban az 1980-as évek második évére tehető. Több éves szakmai vita után a Magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmének általános szabályairól szóló új törvényt ( évi LIII. törvény ), mely a már meglévő hazai tervezési rendszerek (területrendezés, területfejlesztés, településrendezés, településfejlesztés, stb.) mellet egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes előírásait a törvény rögzíti. Ennek alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) határozata rendelkezett az közötti időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósításának általános tervét. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatok hagyták jóvá. A közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkotják. Az NKP-I alapvető feladatát teljesítette: kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási tervrendszert. Az NKP-II kidolgozása a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt. Ezen alapelvek három csoportot képeznek: A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a szennyező fizet elve). A fejlett országok környezeti tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések). A legátfogóbb elvek sorába a fenntartható fejlődés alapelvei tartoznak. Ezek részletes kifejtését a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája tartalmazza majd, amely 2004 végére készül el, figyelemmel a közelmúltban lezárult johannesburgi Föld Csúcs eredményeire. Az alapelveket azonban lehetőség szerint már az NKP-II végrehajtásának első éveiben is érvényesíteni kell, ezzel is elősegítve a fenntartható 4

5 fejlődés irányába történő átmenet társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeinek kialakítását. Az évi LIII. törvény 46. -a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen jobban meg tudják oldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. Pest megye II. Környezetvédelmi Programja 2004-ben készült el. Dunakeszi és Göd városok rendelkeznek települési környezetvédemi programmal (2004.), továbbá a térség mindegyik települése rendelkezik hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervvel ban a kistérség települései úgy döntöttek, hogy elkészíttetik a kistérség környezetvédelmi programját és hulladékgazdálkodási tervét. 5

6 I. A TÉRSÉG ISMERTETÉSE I.1. Természetföldrajzi jellemzés A Dunakeszi kistérség 3 települése (Dunakeszi, Fód, Göd) két nagytáj, az Alföld és az Észak- Magyarországi-középhegység találkozásánál terül el, a Duna bal partján. Területén 3 kistáj osztozik. A folyóparti területek a Vác-Pesti-Duna-völgy, a középső területek a Pestihordalékkúpsíkság (mindkettő a Duna-menti-síkság nevezetű középtájhoz tartozik), míg Fót keleti, a Fóti-Somlyót magábafoglaló része a Gödöllői-dombság területe (a Cserhát-vidék nevezetű középtáj része). 1. ábra A Dunakeszi-Fót-Göd kistérség területén található kistájak Földtani adottságok, kialakulás A Vác-Pesti-Duna-völgy alapját képviselő oligocén-miocén képződményeken a pleisztocén elején, esetleg a pliocén legvégén indult meg a nagykiterjedésű dunai hordalékkúp kialakulása. Jelenleg a felszínt néhány méter vastag holocén öntésiszap borítja, de az ezek alatt települt folyami kavicsos rétegsor is a folyó medrének negyedidőszaki eltolódása, kanyargása során halmozódott fel. A kisták potenciális max. szeizmicitása 6 o MS. A Pesti-hordalékkúpsíkság alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, és egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy-Dk-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, és az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag épp ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. sz. terasza átmenő, felszíne 6

7 gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a szinte korlátlanul rendelkezésre álló kavics, téglaagyag, valamint a kisebb mennyiségű tőzeg és lápföld, továbbá homok (Fót-Dunakeszi). Potenciális szeizmicitása 6-7 o MS. A Gödöllői-dombság NyÉNy-i peremét (ez a része érinti a kistérséget) miocén homokkőből és kavicsból álló képződmények építik fel. Ettől DDK-re fokozatosan növekedő vastagságban felsőpannóniai homokos-agyagos, ill. az Ős-Dunához és az É-ról érkező folyókhoz kapcsolódó folyóvízi üledékek települtek. A Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra a felszínt borító löszből előbukkannak felsőpannóniai édesvízi mészkő- és márgás felszínek. Jellemző szerkezeti irány az ÉNy-DK-i. Potenciális szeizmicitása 6-7 o MS. Domborzat A Vác-Pesti-Duna-völgy túlnyomóan 98 m tszf-i magasságú ártéri síkság. Az átlagos relatív relief a Duna bal partján 3m/km 2. Az alacsony- és a magasártér átlagosan 3 ill. 6 méterrel magasabb a Duna 0 pontjánál. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság. Felszíni formáinak döntő többsége folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kapcsolódik. A Pesti-hordalékkúpsíkság 98 és 251 m közötti tszf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K-i irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2. K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt a futóhomokformák uralják, a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal egy szintbe kerültek, és a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek. A Gödöllői-dombság 130 és 344 m közti tszf-i magasságú, a kistérség területén közepes (300 m-es tetőszintű), enyhén DK felé lejtő önálló dombvidék. Az átlagos relief az érintett területen m/km 2 közti értékű. A kistájat Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra ÉNy-i csapású, sakktáblaszerűen összetöredezett és különböző mértékben kiemelekedett dombsági, ÉNy-i peremén (a kistérségben) kipreparált karbonátos felszínek jellemzik. Éghajlat Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület közel a mérsékelten hűvöshöz és a mérsékelten szárazhoz. Egész évben óra közötti napfénytartam a valószínű. Nyáron 800 órán, télen mintegy 180 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet a térség legnagyobb részén 10-10,2 o C, azonban D-en a főváros közelsége miatt ezek az értékek magasabbak (10,5-11,0 o C), míg K-en a Fóti-Somlyó környékén a változatosabb felszín eredményekén alacsonyabbak (9,5-9,7 o C). A nyári félév középhőmérséklete átlagosan 16,5-16,7 o C, a Duna menti sávban kicsivel magasabb (16,8 o C), míg a Gödöllői-dombság peremén kicsival alacsonyabb (16,3-16,7 o C). A Pesti- 7

8 hordalékkúpsíkság területén április 10. után számíthatunk arra, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 o C-ot és október 19.-én várható, hogy az alá csökken. Ez évente napot jelent. A Duna mentén ez 187 nap (IV.15-X.19.), míg Fót K-i, magasabb térszinű területén 188 nap (IV X ). A fagymentes időszak hossza a térség legnagyobb részén 188 napnál rövidebb (IV.15 és X. 20. között), de a fővárosi hatás következtében D-en nap (IV. 5. és XI.10. között). A Fóti-Somlyó környezetében ezen időszak 185 napos (IV.15 - X.20.), tehát valamivel rövidebb. Az évi csapadékösszeg mm, ebből a tenyészidőszakra mm jut. Évente hótakarós nap a valószínű, a magasabb területeken ennél több (36-40 nap), az átlagos maximális hóvastagság cm körüli. Az ariditási index Ny-on 1,14-1,21, a középső,valamint az É-i és D-i vidékeken 1,17-1,21, míg DK-en 1,17-1,20 közötti. A leggyakoribb szélirány az É-ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. Vízrajz A kistérség Ny-i határát a Duna képezi, melybe kelet felől, a Gödöllői-dombság irányából érkező patakok ömlenek. Ezen patakok közül a területet a Mogyoródi-patak, kis szakaszon a Csömöri-patak, valamint az Ilka-patak érinti. A térségben több tó - természetes és mesterséges található. 8

9 I.2.A térség településeinek általános bemutatása A kistérség elhelyezkedése, fő jellemzői A Dunakeszi kistérség Magyarországon belül központi helyzetű: közvetlenül Budapest mellett, attól észak-északkeletre helyezkedik el. 2. ábra A Dunakeszi kistérség elhelyezkedése a Központi régióban A Dunakeszi-kistérség a Közép-Magyarországi Régió területén, Pest megyében, a Budapesti Agglomeráció belső gyűrűjében található. A Budapesti Agglomeráció a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló, egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. A Budapesti Agglomeráció hat övezeti szektorból és a fővárosból áll. Dunakeszi-kistérség ezek közül az Északi övezeti szektorba esik Vác, Vácrátót, Sződliget, Sződ, Őrbottyán és Csomád településekkel együtt. A Dunakeszi-kistérség a Duna bal partján fekszik. A 2-es országút mentén, Budapest után (a fővárostól 15 km-rel É-ra) Dunakeszi az első település, így joggal nevezhető Pest északi kapujának. A mikrorégió életében meghatározó szerepet kap Budapest közelsége, annak valamennyi pozitív és negatív hatása. Főutak és vasútvonal kapcsolja össze a fővárossal, emellett egyéb 9

10 infrastrukturális hálózatai (energiavezeték-hálózat, víz és csatornamű-hálózat) is Budapesthez kapcsolják. A kötődéseket tovább erősítik az igen komoly méretű ingázási kapcsolatok. A kistérség nemcsak előnyeit élvezi a főváros közelségének, jelentős Budapest felől érkező negatív hatás is éri: kénytelen elszenvedni annak idáig kiható szennyezett levegőjét (ehhez még hozzáadódik a Rákospalotai Szemétégetőmű emissziója), osztozkodik a főváros hulladékának elhelyezési terheiben, továbbá korlátozzák Duna-partjának szabad használatában a főváros vízellátásának biztosításához kapcsolódó területhasználati megszorítások (a Duna Dunakeszit érintő jelentős szakasza a Fővárosi Vízművek ivóvíz termelő kútjainak vízbázisvédelmi védőövezetében található). A település útjain jelentős a lakosságot zavaró és a környezetet szennyező forgalom, ami évről évre az átlagnál nagyobb mértékben nő. A Dunakeszi statisztikai kistérséget három város: Dunakeszi, Fót és Göd alkotja. Kezdetben Csomád is ehhez a térséghez tartozott, de december elejétől Csomád a Veresegyházi kistérség tagja. A három település lakosságszáma olyan magas, hogy ez alapján biztos, hogy a jövőben is egy-egységben maradnak, nem csatolják őket más térségekhez. Hazai testvértelepülése sem Dunakeszinek, sem Fótnak, sem pedig Gödnek nincs. Viszont a kistérség városai közötti kis fizikai távolság miatt mindennapos és jó kapcsolat van szinte minden téren. A kistérségben Dunakeszi látja el a körzetközponti feladatokat 1984 óta a szakorvosi rendelőnek, a városi rendőrkapitányságnak, a városi bíróságnak, a városi ügyészségnek, a munkaerőszolgálati kirendeltségnek és a földhivatali kirendeltségnek köszönhetően. Közös kapcsolatot jelent a kommunális infrastruktúra egy része is, mivel mind a három település a Dunakeszin lévő szennyvíztisztítóba vezeti szennyvizeit. A települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának közös megszervezése a közeljövő egyik legfontosabb kistérségi feladata. Fóton és Dunakeszin jól működő oktatási intézmények vannak, ahová egyenként a kistérség másik két településéről is átjárnak a diákok tanulni. A három település, azonkívül, hogy szinte minden funkciót biztosít, így például mindegyiküknél jelen van a gazdaság, a különféle oktatási intézmények, az alapfokú egészségügyi ellátás, a kereskedelmi hálózat stb, a következőképpen jellemezhető: Fót inkább kulturális, Dunakeszi közigazgatási és gazdasági, Göd pedig üdülési központnak tekinthető. 10

11 Történelmi áttekintés A három település által alkotott kistérség közös története még nem nyúlik vissza túl hosszú időre, így aztán nem is rendelkezik közös kistérségi hagyományokkal. Viszont az egyes települések egyenként olyan meghatározó múlttal, tradíciókkal és egyedi vonásokkal rendelkeznek, amelyeket áttekintésre érdemesek, és melyek fontos információkkal bírnak a települések mindennapi életével, településszerkezetével, településfejlesztésével, infrastrukturálishelyzetével, lakókörnyezetével kapcsolatban. A következő néhány oldalon tehát kövessük nyomon, hogyan alakultak, fejlődtek, növekedtek az elmúlt évszázadok alatt a Dunakeszi kistérség települése, és melyek voltak történetének sarkalatos, meghatározó időszakai. Dunakeszi múltjának áttekintése A város címere ekevas alakú. Középen ezüst - a Dunát jelképező - hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység Európa-hírű lósportját. A város története régi időkre nyúlik vissza, már az őskorban lakott hely volt. Őskori edénytöredékek kerültek elő az Alagi majorban és a Kopolya dombon. Az újkőkori ember ittlétét kottafejes, pelyvás anyagú cserepek jelzik. A réz- és vaskorból is számtalan lelet került elő. A kora vaskort fazekak cseréptöredékei jelzik. A római kor számtalan emléke közül megemlíthetők a szarmata és kvád településnyomok. A ban épített hídfőállás vagy erődített kikötő-révhely a rómaiak Dunán történő átkelését biztosította. Ugyancsak római kori építmény az Alföldet északról és keletről körülvevő többvonalas sáncrendszer, az ún. Csörsz-árok (helyi néven: Kis-árok), mely Dunakeszinél a várostól délre, a Duna árterét keletről határoló homokdombokon kezdődött, és nyugat-keleti irányban, a Heves megyei Pélynél végződött. Nagy részét mára már a földmunkák során elhordták. A népvándorlás korából avar kori fazékoldalak kerültek elő. A honfoglalás időszakára VIII.- IX. századi, kézi korongolt edénytöredékek utalnak. A középkori Keszi (Kesző) területe a mai település alatt van. A Keszi elnevezés a X. századi ómagyar Keszi, Kesző, Keszeg törzsnévből eredeztethető, melynek alapjául a török kesäk (=darab) és kes (=vág) jelentésű szavak szolgálnak. A Duna jelzőt a XVIII. századtól illesztették a község neve elé megkülönböztetésként a hasonló nevű településektől. 11

12 Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a XIII. századból származik, 1255-ben IV. Béla adománylevele Kezw néven említi. Később a település neve különböző okiratokban Káposztáskeszi és Káposztáskesző néven is megjelent. A török hódoltság elején lakatlanná vált a pesti náhijéhez tartozó Káposztáskesző, mert már 1546-tól egészen 1590-ig ráják (keresztény magyarok) nélküli pusztaként írták össze ben a település még mindig pusztaként szerepelt, melyet a váciak műveltek, azonban 1642-ben már prossessioként tartják nyilván, 1643-tól pedig már biztosan lakott település volt, melynek lakói valószínűleg Vácról települtek ide ben már református gyülekezete is volt a településnek. Saját templomuk nem volt, a mai temető helyén akkor még létező katolikus templomot használták. A megye peres irataiból kideríthető, hogy a lakosság valószínűleg ideiglenesen elmenekült a településről, azonban ez az időszak nem tarthatott túl sokáig, hiszen Buday Pál 1656-ban már falvai közt említi Körtvélyes Keszőt. A református gyülekezet valószínűleg időközben megszűnt, mert 1675-ben Pongrácz György váci püspök katolikus faluról (Körtvélyes Keszi) tesz jelentést. A katolikusok a mai helyén építették fel első templomukat felhasználva a régi templom köveit, amit később lebontottak és helyébe újat emeltek. A török elleni felszabadító háborúk idején pusztává vált a falu ben a néptelen helyek között írták össze Köszi néven. A települést 1696 és 1699 között népesítették be, 6-ról 22-re nőtt a családok száma. A letelepítést végző földesúr, Vattay János magyarokat hívott a birtokára. A Rákóczi-szabadságharc idején ismét elnéptelenedett a falu, azonban az évi népességösszeíráskor már 18 család élt a már Dunakeszinek nevezett településen. A falu ebben az időben rohamos növekedésnek és fejlődésnek indult ben Alag puszta is benépesült. Itt kezdett építkezni 1890-ben a lovasegylet. A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés ban készült el Magyarország első vasútvonala Budapest és Vác között. Az első szerelvény - amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott - csak Dunakeszin állt meg ben a jobbágyság megszüntetése után a mezők a falu tulajdonába kerültek. A földeket nem hagyták parlagon, a legrosszabb homokot is megművelték. Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Az 1900-ban kiadott helységnévtár már községként említi Dunakeszit. A hozzátartozó helyek: Kisalag, Nagyalagmajor, Versenyistállók, Úrlovasok versenytere, Imreházmajor, Vízműtelep, Új-Dunakeszi, Horányi révátkelő ben felépült a községháza (a mai városháza) között kezdett kiépülni a Banktelep, majd az alagi oldalon a Lovásztelep, a versenyistállók és az új vasútállomás ben Alag még különálló község volt. Ekkor Dunakeszi lakosainak száma 3116 fő volt. Túlnyomó többségük a környező földeken paradicsomot és zöldségfélét termelő parasztok közül került ki. 12

13 Az iparosodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az es évek végén építették. Az 1930-as években az őslakosság körében még mindig a mezőgazdasági tevékenység volt a meghatározó. A telket vásároló és építő betelepülők kivétel nélkül a környező üzemekbe bejáró ipari dolgozók köréből kerültek ki. Dunakeszi, Kislalag és Alag 1945 előtt önálló társadalmi életet élt. Alagon a Lovaregylet, Dunakeszin a vagongyár volt a meghatározó anyagi erő. Dunakeszin december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Keszit és Alagot) elején egyesítették. A településen az ipart után még hosszú évekig a járműjavító és a konzervgyár képviselte. Dunakeszin a szegény parasztok kaptak földet, Alagon pedig a volt cselédek. A Magyar Lóverseny Vállalat alagi telepének elődje a Lovasegylet volt. A telivér lótenyésztés és versenyzés bázisát teremtette meg Alagon. A régi pályát 1954-ben bizonyos változtatásokkal ismét alkalmassá tették versenyek rendezésére, és 1955-től 1960-ig évenként 3-4 alkalommal főleg díjugrató versenyeket rendeztek az alagi gyepen. A telep telivérei sikerrel vették fel a versenyt a legnevesebb külföldi lovakkal is. Dunakeszi az egyetlen magyar város, melynek versenyló tréningtelepe van. A Magyar Lovasegylet első elnöke - gróf Széchenyi István - gondolatát megvalósító utódok angol mintára, a kor színvonalát megelőző technikákkal a kontinens legmodernebb tréningközpontját építették ki Alagon. Az alapítás - dátuma a mártír miniszterelnök fia - gróf Batthyány Elemér- nevéhez fűződik. Dunakeszi ma is büszkén őrzi versenylovas hagyományát. A városiasodás útját az utáni dinamikus iparfejlesztés nyitotta meg. Az ipar az 1970-es évek elejére az itt élők 70%-át foglalkoztatta. Mindez magával hozta a nagyarányú lakásépítkezést, az egyéb kommunális beruházások egész sorát, az ellátás gyorsabb ütemű javítását. A várossá válás gondolata erre az időre érett realitássá. Közigazgatási múltjában meghatározó, hogy községként még a váci járáshoz tartozott között Alag önálló községként kivált a területéből, majd január 1-én ismét egyesültek január elsejétől nagyközség, 1977 április 1-étől város. 13

14 Fót múltjának áttekintése A város címere ezüst peremmel kék mázú csúcsban végződő hármas halom, rajta aranyban a fóti templom. A templomon boglár pajzsként a Károlyi címer a hozzá tartozó 11 ágú koronával. A hármas halom zöld mezejében egy ekevas és egy csoroszlya van. Fót történelmi faluközpontja már az ősidők óta lakott hely. Határában kora bronzkori agyagedényeket, halomsírokat, késő bronzkori, korai vaskori edénymaradványokat találtak. A területet a III-IV. században szarmaták, illetve római katonák lakták. A római kori sáncrendszer a Csörsz-árok nyugat-kelet irányban húzódott Dunakeszi és Fót között. A közelmúltban VIII. századi avar sírokat tártak fel a Somlyó lábánál. A honfoglalás idején a Megyer törzs telepedett le a területen. Az 1074-es Mogyoródi csatához kapcsolódva két változata is ismert Fót nevének legendájának. Az egyik szerint László herceg (a későbbi Szent László király) itt tétetett bársony foltot elszakadt nadrágjára. A másik szerint a Somlyó hegyről letekintve rákérdezett, hogy mi ez a folt? A Fót (Folth) jelentése: rész, darab, embercsapat. A sikátori Szent Márton templomrom a XII. századból való és a település Árpád-kori létezését bizonyítja. Fót első írásos említése 1353-ból származik. A török hódoltság idején a település gazdasági élete felvirágzik, lakossága főként gabona- és zöldségtermesztésből, bortermelésből él. Ennek ellenére a település 1686 után pár évre nyilván a török elleni felszabadító hadjáratok következtében lakatlan puszta ("desertum") lett, de a lakatlanságot pár év múltán a lakók folyamatos visszavándorlása váltotta fel, hiszen a falut 1689-ben ismét adózó helyként tartották számon. A Rákóczi-szabadságharc idején Pest vármegye Rákóczi mellé állt és Fótról is 14-en bevonultak a kuruc seregbe. A település egy kis időre ismét elnéptelenedett, de 1715-ben már 20 magyar jobbágycsaládot, két zsellért és egy malmot jegyeztek a helyi összeírások. Egy 1720-as összeírás szerint már 41 jobbágycsalád élt Fóton, és Alagot is ők művelték. A lakosok számának növelését a Bohus földesúri család a XVIII. században főleg evangélikus szlovákok telepítésével tovább szorgalmazta. Ezt követően 1749-ben Mária Terézia Galántai gr. Fekete Györgynek, a kor híres jogászának, országbírónak adományozta Fótot. A család másik tagja, gr. Galántai Fekete János, nyugalmazott lovassági generális kora társadalmának műveltebb tagjai közé tartozott. A felvilágosodás időszakában Magyarországon is tért hódító divatnak megfelelően irodalmi társaságot szervezett maga köré ban gróf Károlyi József özvegye vette meg a község területét, melyet egészen 1945-ig birtokoltak. Gróf Károlyi István a XIX. század kiváló személyisége volt, aki Fót társadalmi, gazdasági és kulturális életében nagyon fontos szerepet töltött be. Aktívan részt vett az es szabadságharcban a 17. Károlyi-huszárezred létrehozásával. Emiatt később 14

15 bebörtönözték és csak komoly váltságdíj fejében tudott kiszabadulni. Fóti birtokán fellendítette a mezőgazdaságot (szőlő-, gabonatermesztés, szarvasmarha és lótartás), átépítette a kastélyát, parkját angolparkká alakította. Felesége emlékére építtette meg Ybl Miklós tervei alapján a település romantikus stílusú nagytemplomát. Kétszer választották Pest megye főispánjává. Birtoka egy részének kiparcellázása miatt Újpest alapítójává vált. A község bírája és jegyzője 1864-ben készített feljegyzésében tősgyökeres magyar embereknek említi a fótiakat, és az evangélikusok közül is csak kevesen beszéltek már szlovákul. A falu kedvező gazdasági helyzetét mutatja a XVIII-XIX. században elterjedt bársony Fóth elnevezés, mellyel a bársonyruhát viselő, gazdag fóti parasztságot csúfolták ki. A XIX. század második felében Fót lakossága zöldség- és gyümölcstermesztéssel, szőlőtermeléssel, állattenyésztéssel és fuvarozással foglalkozott. A közeli főváros stabil piacot jelentett a mezőgazdasági termékeknek. A filoxérajárvány után a szőlők helyét kajszi-, meggy-, cseresznye- és szilvafák vették át. A századfordulóra jelentősen megnőtt a lakosok száma és egyre nagyobb arányt képviseltek az iparosok és a kereskedők. Erre az időszakra tehető a Magyar Gazdaszövetség és a Hangya fogyasztási szövetkezet megalakítása is. A községben 1911-ben kiépítették a villamos vasutat, így a falu az I. világháború után főleg észak-nyugati irányba terjeszkedett ben gr. Károlyi Lászlóné született Apponyi Franciska megalakította a Fót községi segítő és népjóléti Bizottság -ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett, a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos ügyeinek intézésére és segélyezésére. Gr. Károlyi Lászlóné hozta létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevű telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak (ma: Fótújfalu) neveztek el ben uradalmi területet juttattak főként hadviselt lakosoknak ban 21 kat. hold fölparcellázása során hozták létre a Faksz-, későbbi nevén Horthy Miklós- telepet. A falu gyors növekedését mutatja, hogy 1935-ben a Topolyfa- és Cipány- dűlők felosztásával újabb 88 kat. holdon alakítottak ki belterületet. A falu lakosságnövekedésében komoly szerepe volt az új trianoni határokon kívülről érkezetteknek is. Ebben az időszakban már csak lakosság közel fele élt a mezőgazdaságból, a többiek a fővárosi ipari gyárakban, valamint a növekvő számú helyi üzemekben találtak megélhetést. A település több mint 5000 lakosa ekkor közel 930 lakóházban élt, melyek háromnegyede kőből, vagy téglából épült decemberében súlyos háborús károk érték a községet, melynek során romba dőlt a községház, a sikátori elemi iskola, megsérült a kultúrház, használhatatlanná vált a vágóhíd, az egészségház, valamint mindegyik iskola és malom ben községi tulajdonba került a kastély, a hozzá tartozó épületekkel együtt és a mintegy 4 és fél hold park is ben hozták létre az állami gondozásba kerülő gyerekek ellátására, nevelésére a kastély és a park területén a Fóti Gyermekvárost ben Fót közigazgatási területe a korábban Dunakeszihez tartozó Kialag településrésszel tovább nőtt. 15

16 A település népességszáma a 60-as évektől kezdődően fokozatosan nőtt annak köszönhetősen, hogy a kollektivizálás miatt az Alföldről és az ország más rurális területeiről jelentős számban érkeztek betelepülők, akiket a budapesti munkalehetőségek és a viszonylag alacsony ingatlanárak vonzottak a településre. Fót aktív keresőinek nagyobbik része ekkortól kezdve ingázóvá vált. A 80-as években több ipari üzem is kitelepült Fótra, infrastruktúrája fokozatosan fejlődött, számos új intézménnyel, szolgáltatással bővült. A rendszerváltás után népessége tovább növekedett, belterülete fejlődött, napjainkra az infrastruktúrája teljes mértékben kiépült. Fót a budapesti agglomeráció egyik legdinamikusabb településévé vált. Kiépült határában az M0-ás autóút, melyet a nagy szupermarketek megjelenése követett. Mindezek egyenes következményeként Fót 2004-től városi ranggal büszkélkedhet. Közigazgatási múltjában meghatározó, hogy település 1950 előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, majd ezután Pest megye Váci járásához tartozott ben Kisalagot Fóthoz csatolták. A települést április 1-jén nyilvánították nagyközséggé től Dunakeszi város vonzáskörzetének egyik tagja lett, ma a budapesti agglomerációs körzet jelentős települése, 2004-ben sikeresen pályázott a városi rang elnyerésére. Göd múltjának áttekintése A város címere pajzs alakú, egyszer hasítottan, egyszer vágottan három mezőből áll. A vágott mezőből a baloldalon négy vörös és három ezüst pólya látható. A jobb oldalon vörös mezőben aranysárga színű harang helyezkedik el. A harangban a Göd felirat a felső részbe kerül. A címer alsó harmadát hullámos vágás választja el. A mező színe kék. Alján zöld háromszögön sárga (arany) színű kétemeletes vörös tetejű épület áll, minden szintjén nyitott kapukkal. A pajzs legfelső végé középre az 1255 évszám került. A város területe fokozatosan emelkedik kelet-délkelet irányban. Legmagasabb pontja a Jancsi-hegy közelében van 191 méterre a tengerszint felett. A település egy sajátos kialakulású medence közepén fekszik, a látóhatár teljes körben zárt. Egyedül a Duna partján lehet kilátni a medencéből, melyet északon a Naszály 652 méteres magasságával, nyugaton a Pilis, délen a Tetétlen méter körüli magasságával és végül keleten a Csomádi hátság gerince 200 méter körüli magasságával zár le. A Duna 5,9 km hosszan folyik a mai település területén. A Duna folyam, a magas száraz part, a folyóig lefutó völgyek és a kelet-nyugat irányú dombhátak már az írott történelem előtti időkben is lakottá tették a mai Göd térségét. "Pest Megye Régészeti Topográfiája" összesen 23 nevezetes leletet vagy lelőhelyet sorol fel a mintegy 2224 ha területről. A Göd határában folytatott régészeti feltárások során találtak újkőkori és rézkori edénytöredékeket, a bádeni és halomsíros kultúrához tartozó településnyomokat, a vaskorból edény és ékszermaradványokat, illetve bronzkori bronzkarikákat egyaránt. 16

17 Kiemelt szerepet játszott a térség a római birodalom utolsó évtizedeiben. A római korból szarmata kerámiacserepek és egy nagyméretű katonai tábor nyomai kerültek elő. A város támogatásával ben a Magyar Nemzeti Múzeum régésze - Mráv Zsolt - részben feltárta a roppant méretű római tábor alapjait. A feltárási munkák jelenleg is folynak. Soproni Sándor professzor szerint az akkori település neve Contra Constantia Superior volt és Frigeridus dux építette Nagy Constantin császár fia, Constantius idejében, Krisztus után 370 körül. Az erőd falai védelmet nyújtottak a leletek szerint a hunoknak, és a honfoglaló magyaroknak egyaránt. A népvándorlás korából avar cserepek kerültek elő. Az Árpád korból és a középkorból szintén találtak itt értékes leleteket. A Felsőgödi várdombon XIII. századi földvárat, XIV. századi pápai ólombullát, és XV. századi vaskulcsot tártak fel. A középkori Göd (Gud, Gewd) település neve német személynévből ered, magyar névadással, mely legkésőbb a XII. század végén keletkezett. A terület első birtokosai a Tétény vezértől származó Gyula-Zombor nemzetség tagjai voltak, s feltehetően közülük építette valaki az Árpád-kori földvárat. Göd neve hivatalos oklevélen 1317-ben jelent meg először. A névadó Göd nemzetség egyik tagját (Anarcsi György feleségét Göd Juditot) említik egy 1640-ben keltezett oklevélben. A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt, csak Paksi János szélmalma és a még ma is álló országút menti csárda maradtak fenn az as évekre, valamint az őszi Szent Gál napi országos jelentőségű, hetekig tartó marhavásárok intézménye. A Madách családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, majd bérbe adta Mayerffy Ferencnek. Az ő fia József, - aki Wesselényi Miklós és Széchenyi István barátja és a reformkor kiemelkedő alakja volt - sörgyárat, kúriát, birtokközpontot, kikötőt hozott létre és újratelepítette magyar lakosokkal a tájat, ott, ahol a régi országút és a kelet felől a "Gödallya rév-"hez vezető út egymást metszette. Mayerffy József nevéhez fűződik az első magyar feliratú harang is, amit a teljes Habsburg elnyomás idején, 1805-ben öntetett ki "Göd tágas pusztája" részére. Ez a harang látható Göd címerében is ban a területet kettészelte Magyarország első vasúti pályája. A vásárok megszűntek, de előtérbe került angol trénerek segítségével a versenylótenyésztés. Az országúti csárda és istállói a "Kincsem telep" elnevezést kapták, mert innen, a kedvéért megépített gödi vasútállomásról indult az között itt trenírozott, legyőzhetetlen kanca, Kincsem, amely mind az 54 versenyét megnyerte itthon és szerte Európában. A kiegyezés után hazatért es honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós alakított ki belterjes mezőgazdaságot, állattenyésztést, tejfeldolgozó-, és szeszipart. Parcellázott és ez által megrajzolta a mai város határait től a legmódosabb budapesti polgárok gyönyörű, angolpark jellegű arborétumaikon megépítették nyaraló villáikat: Arany László, Deiwitz Ottó, Huzella Tivadar, Wigner Antal a későbbi Nobel-díjas Wigner Jenő atyja, Szudy Elemér és mások. Ekkor jött létre Felsőgödön a Családotthon-telep, Kisgödön pedig a nyaralótelep. A település gyors fejlődése, lakosságának nagyarányú növekedése hozta magával először Felsőgöd területének Sződ községtől való leválasztását, és önálló kisközséggé alakítását 1914-ben ben a Kisgödből és Gödből létrejött Alsógöd is községi rangot kapott. 17

18 Az I. világháború és az azt követő trianoni békeszerződés csak időlegesen állította le, illetve csökkentette a két település további növekedését. Bankárokból, köztisztviselőkből, kereskedőkből, iparosokból, ipari és kereskedelmi munkásokból, valamint cselédekből álló lakosai több civil szervezést hoztak létre, melyek egyrészt a helyi társadalmi-kulturális élet szervezeti keretei voltak, másrészt felvállalták a két község fejlesztését is. Ebben az időszakban több vendéglő, kereskedés és üzlet nyitotta meg kapuit, majd ig vízgyógyintézet működött, 1917-ben megnyílt az első gyógyszertár, 1918-ban az első mozi. Az ipart a Floch-Reichersberg-féle téglagyár jelentette a XX. század elején, melynek termékeit általában Budapesten, Újpesten és helyben értékesítették ben Felsőgödön megalakult a római katolikus egyházközség, ugyan ebben az évben megnyílt a postahivatal ban bevezették a villany közvilágítást, 1930/31-ben újabb állami népiskola és óvoda nyitotta meg kapuit as években létrejött a kertváros Felsőgödön a Duna és az országút közötti területen, valamint Alsógödön a vasúttól keleti irányban ban az addig makadám burkolatú országutat kiszélesítették. Következő évben felszentelték a református templomot, valamint elkészült a zsinagóga is. A II. világháborút követően, 1950-ben mindkét községben szovjet mintára szervezett tanácsokat hoztak létre. A legfelsőbb társadalmi réteg előkelő nyaralótelepéből, az I. világháborút követően elcsatolt területekről menekített sok állami alkalmazott letelepedésével létrejött községekből 1970-ben egységes Göd alakult július 1-én a döntően munkástelepülésű Felsőgöd és a korában jómódú villatulajdonosok lakta Alsógöd nagyközséggé egyesült. A település 1999-ben városi rangot nyert. Lakóinak száma ekkorra eléri a főt. Többségük napi ingázó, akik elsősorban Budapestre és a közeli Vácra járnak dolgozni. A korszerű elektromos hálózat az 1960-as, az ivóvízrendszer az 1970-es, a gázellátás az as években valósult meg. A szennyvízcsatorna létrehozása a befejezéshez közeledik. Kiépült a teljes telefonhálózat és a kábeltelevíziós rendszer. 18

19 II. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA II.1. A környezeti elemek állapota II.1.1. Levegő II A levegőszennyezés forrásai és fajtái Levegőszennyezőnek kell minősíteni származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják, vagy anyagi kárt okoznak. A mesterséges szennyező források egyik fő jellegzetessége, hogy általában területileg koncentráltan nagy városokban, ipartelepeken helyezkednek el, ezért a szennyező anyagokat erősen korlátolt kiterjedésű légtérbe bocsátják, és azoknak a környezet szempontjából ártalmatlan szintre hígulására csak jóval a városok határain túl kerül sor. Légszennyező forrás minden berendezés, épület, jármű vagy szabadban elhelyezkedő anyag (meddőhányó, széntároló, szemétlerakó hely), amely légszennyezést okoz. A légszennyező források fő típusai: a) Pontszerű forrás A pontforrások (ún. koncentrált paraméterű források) azok, amelyeknél a légszennyező anyagok koncentrációja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a környezetbe lépő káros anyagok mennyisége egyértelműen meghatározható. A pontforrásokhoz tartozik a kémény, kürtő és szellőző. A pontforrás elnevezés arra utal, hogy a szennyező anyagok a terjedés-hígulási számítások szempontjából egy pontban lépnek ki a környezeti szabad levegőbe. Az ún. magas pontforrásoknál (erőművek, ipartelepek magas kéményei) a légkör természetes hígító-képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. b) Felületi forrás A felületi (ún. szórt paraméterű vagy diffúz) forrásoknál a szennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága ugyan meghatározható, de a hordozó gáz térfogata és sebessége nem, így a környezetbe kerülő anyagok mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni. Itt a meteorológiai viszonyok, pl. szélsebesség nemcsak a már kilépett szennyező anyagok hígulását, hanem a diffúz forrásokból történő anyagkibocsátást is jelentősen befolyásolják. A diffúz források lényeges alcsoportját képezik az ún. vonalas légszennyező források. Ide tartoznak a közutak, vasútvonalak, víziutak és légifolyosók. Ezeket a forrásokat az jellemzi, hogy szennyező hatásukat a rajtuk áthaladó járművek száma és egyedi kibocsátása határozza meg. Szennyező hatásuk mértéke közvetve ezen adatok mérésével és számítás útján határozható meg. A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll, ezek az emisszió, transzmisszió és immisszió. A különböző típusú forrásokból időegység alatt a környezeti levegőbe bocsátott szennyező 19

20 anyag mennyiségét emissziónak nevezzük, értékét általában kg/h egységben adjuk meg. A kibocsátás koncentrációja (emissziókoncentráció, g/nm 3 ) a légszennyező anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatott mennyisége. A második szakaszban, a transzmisszió során a levegőbe került szennyező anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át. A transzmissziót leíró összefüggéseket a légkörfizikai jelenségek mérése és értékelése útján számítják. A harmadik szakasz amely környezetünkkel, tevékenységünkkel közvetlen kapcsolatban van az immisszió a környezeti levegőminőség. A kibocsátott szennyező anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult koncentrációját nevezzük immissziónak 20

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 20/2004 (VI. 04. ) rendelete a levegőminőség védelméről

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 20/2004 (VI. 04. ) rendelete a levegőminőség védelméről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 20/2004 (VI. 04. ) rendelete a levegőminőség védelméről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város levegő minőségének javítása, megóvása érdekében a

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 10/2011.(V.27.)

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Kamond (település bemutatása)

Kamond (település bemutatása) Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:

Részletesebben

sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok

sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok Kistelepülések sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok Alapfogalmak Környezetvédelmi program Környezetvédelmi program, amely: Felméri a környezet állapotát Feltárja a hiányosságokat Megtalálja

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében

Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében Mohos Mária Keczeli Lajos Ilyen volt ilyen lett Az OTK szerepe Szentlőrinc és Tapolca fejlődésében A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014. március 18. 2 3 Funkciók Tapolca történelmi

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400 Szám: 15/ 3080 30 /2014. Ügyintéző: Dr. Farkas Gábor/ Ecsedi János Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511400 Tárgy: Cegléd

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT. A rendelet meghozatala minősített, a határozat meghozatala egyszerű szavazattöbbséget igényel!

PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT. A rendelet meghozatala minősített, a határozat meghozatala egyszerű szavazattöbbséget igényel! PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155 FAX: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-179/2013. A rendelet meghozatala minősített, a határozat meghozatala egyszerű

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

Előterjesztés. Avar és kerti hulladék égetésének szabályozása

Előterjesztés. Avar és kerti hulladék égetésének szabályozása Előterjesztés A 3. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Előzmények: Avar és kerti hulladék égetésének szabályozása a polgármester 54/2014.(XII.5.) BM rendelet Rendelet és határozat - tervezet: az

Részletesebben

Aktuális környezetvédelmi jogszabályok - kivonat

Aktuális környezetvédelmi jogszabályok - kivonat 2007. Éghajlat 2005. 2005. évi XV. Törvény. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről 2005. évi CXXVII. Tv. 2007. évi LX. Tv. 2007. évi CVI. tv. 07.09.25 2008.01.30 Éghajlat 2006.

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 8/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 8/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól 1 Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete Nyíregyháza város szmog riadó tervéről szóló 32/201 0.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Tárgy: Középső Ferencváros rehabilitációja, KSZT módosítás, tervezői válasz

Tárgy: Középső Ferencváros rehabilitációja, KSZT módosítás, tervezői válasz T/F 4660 300, 3614 296 email: iroda@korenyikft.hu 1/5 IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Szűcs Balázs főépítész úr részére Budapest Bakáts tér 14. 1092 Tárgy: Középső Ferencváros rehabilitációja, KSZT

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

A közterületek elnevezésére vonatkozó szabályok

A közterületek elnevezésére vonatkozó szabályok Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (VIII.29.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Újrónafő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT

ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT Orvosi rendelő komplexum vagy Egészségház kialakítására Budapest, XX. Szent Imre herceg u. 15. Belterületi lakóingatlan Ingatlan leírása Az ingatlan egyedi beosztása révén kiváló lehetőséget

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA 1/5 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV a LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA BÉKÉSCSABA ZÓNACSOPORT TERÜLETÉN 2014-2020. Gyula, 2013. december 2/5 Békéscsaba

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Z S U R K K Ö Z S É G. Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2015.(IV. 07.) Önkormányzati rendelete. A helyi tűzgyújtási szabályokról. I.

Z S U R K K Ö Z S É G. Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2015.(IV. 07.) Önkormányzati rendelete. A helyi tűzgyújtási szabályokról. I. Z S U R K K Ö Z S É G Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2015.(IV. 07.) Önkormányzati rendelete A helyi tűzgyújtási szabályokról Zsurk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült Zajk Község Képviselő-testületének 2015. augusztus 12-én 15,00 órakor tartott rendes nyilvános üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült Zajk Község Képviselő-testületének 2015. augusztus 12-én 15,00 órakor tartott rendes nyilvános üléséről. J e g y z ő k ö n y v Készült Zajk Község Képviselő-testületének 2015. augusztus 12-én 15,00 órakor tartott rendes nyilvános üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Zajk Zajk, Iskola utca 1. Jelen

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Tisztelt konferencia,

Tisztelt konferencia, Állattartó telepeknél fellépő zavaró szaghatások mértékadó, szabályozás orientált modellezése Készítették a Vidékfejlesztési Minisztérium részére a Levegőkörnyezeti Bt. Szakértői 2010. www.levegokornyezet.hu

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Lipót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(VIII..) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Lipót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(VIII..) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Lipót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(VIII..) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Lipót Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ FIGYELEM! 1. Ez a nyomtatvány segédlet; azokat a fő témaköröket és kérdéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozó információk alapvetően szükségesek a telephely/tevékenység megismeréséhez, illetve a kérelem

Részletesebben