A HÉVÍZI-TÓ KÖRNYEZETI, TERMÉSZETI ÉS GYÓGY- IDEGENFORGALMI JELENTŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HÉVÍZI-TÓ KÖRNYEZETI, TERMÉSZETI ÉS GYÓGY- IDEGENFORGALMI JELENTŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA"

Átírás

1 A HÉVÍZI-TÓ KÖRNYEZETI, TERMÉSZETI ÉS GYÓGY- IDEGENFORGALMI JELENTŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA Megbízó: HÉVÍZGYÓGYFÜRDŐ ÉS SZENT ANDRÁS REUMAKÓRHÁZ KHT. Budapest, november

2 Vezetői összefoglaló A 4,4 ha kiterjedésű Hévízi-tó a maga nemében a világon egyedülálló melegvizű gyógy-tó. A hullámos pannon felszínen elhelyezkedő Tó, a körülötte lévő természetes környezetet idéző parkerdővel, vizének gyógyhatásával, a gyógyulásra pihenésre vágyó vendégek százezreit vonzza évről évre Hévíz városába. Hévíznek a hazai és nemzetközi gyógy-idegenforgalomban betöltött szerepe, különleges státusza tehát két pilléren nyugszik. Az első a világviszonylatban egyedülálló természeti ritkaság, maga a Hévízi-tó, gyógyhatásával, kellemes 30 C körüli vízhőmérsékletével, a természetes környezetet, különleges mikroklímát biztosító parkerdővel és láppal. A másik vonzerő pedig az elmúlt kétszáz évben Hévízen kialakult magas színvonalú gyógyidegenforgalmi ellátás, balneoterápia, ami lehetővé teszi, hogy a Hévízi-tó és a Tó iszapjának gyógyító ereje a leghatékonyabban szolgálja a vendégek pihenését és gyógyulását. A tavat a 38 m mélységben található forrásbarlangban fakadó két különböző hőmérsékletű, egy langyos- és egy melegvizű karsztforrás táplálja. Bár a források közvetlenül pannóniai korú homokkőből fakadnak, mindkét forrás vize a Keszthelyi-hegység triász korú dolomitkarsztjából származik. A két forrás eltérő felszínalatti tartózkodási idővel és különböző irányú áramlási pályákon érkezik a forrásba. A 40 C-os termálvíz É-ÉNy felőli karéjos áramlási pályán, a 17 C-os langyos víz K és D-i irányból éri el a Tó-forrást. A forráskráterből kiáramló 400 L/s hozamú, kb o C-os hévíz a környék mikroklímáját, növény- és állatvilágát, hidrológiai viszonyait jelentősen befolyásolja. A Tóforrás melegvize a víz gyógyhatása miatt évezredek óta vonzotta az embert erre a környékre. A Tó vizének gyógyhatásában meghatározó kéntartalom részben a vízből, részben a tóparti tőzegből származik, melyet a vízben található kénbaktériumok tevékenysége aktivál. A forrás és térségének újkori gyógyászati hasznosítása a XVIII.sz. végén kezdődött, a XIX.sz. utolsó harmadában indult jelentős fejlődésnek, és az utóbbi fél évszázadban teljesedett ki, és vált Hévíz és a Hévízi-tó Európa szerte híres gyógyhellyé, egyúttal idegenforgalmi látványossággá. Sok hazai és külföldi gyógyfürdővel szemben a hévízi Tóforrásban fakadó víz megújul, az utánpótlódását a karsztvíztároló felszínén, a Keszthelyi-hg. és a D-i Bakony karsztterületein beszivárgó víz biztosítja. A hévízi karsztvíz ily módon kimeríthetetlen, ami azonban nem jelenti azt, hogy a túlzott igénybevétel veszélye nem áll fenn. Ellenkezőleg, az elmúlt évtizedekben a Tó állapotára a legnagyobb veszélyt a karsztos tároló túltermelése jelentette. Az 1970-es években megindult, és a 80-as évek végéig tartó hozam csökkenésben jelentős szerepe volt a nyirádi bauxit bánya vízkivételének. A hozam csökkenésében azonban a Hévíz környéki termálvízkivételek, és a kisebb csapadék is szerepet játszott. A kisebb hozam következtében a Tó vízhőmérséklete csökkent, vízminősége, biológiai állapota is oly mértékben megváltozott, ami már a víz gyógyhatását veszélyeztette. A Hévízen észlelt drámai változásokra történt figyelemfelhívás is hozzájárult a nyirádi bánya évi bezárásához. A tároló regenerálódásának hatása körül már észlelhető volt a Tó-forrás növekvő hozamában óta a forrás hozama nagyjából 400 l/s körül ingadozik, ami mintegy %-os emelkedést jelent a 80-as években tapasztalt minimumhoz képest. A nyirádi I

3 bányászat leállítása, a hévízi termálvíz termelés korlátozásával a térségben a korábbi természetes viszonyokhoz közelítő állapot alakult ki. A Hévízi-tó megfelelő vízminőségének, hőmérsékletének, biológiai állapotának biztosításához a jelenlegi 400 L/s, vagy azt meghaladó forráshozam kívánatos, ezért a Tó környezetében a további termálkarsztos vízkivételek korlátozásának fenntartása szükséges. Jelenleg a hévízi és környékbeli termálkutak vízkivételei megközelítik az 50 L/s-ot. A Tó vízminőségének védelme szempontjából előny, hogy környezetében a karsztvíztároló pozitív nyomásállapotú, ahol a felszín felől a karsztvíztárolóba történő leszivárgás kizárható. A Hévízen és környezetében felmért kommunális, mezőgazdasági és ipari szennyezőforrások közvetlenül nem fenyegetik a Hévízi-tavat. ÉK felé, a nyíltkarsztos területek irányában, ahol a fedőrétegek fokozatosan kivékonyodnak, a felszín felőli szennyeződés veszélye fennáll. Nagyobb kiterjedésű, összefüggő nyíltkarsztos védőterületek a Keszthelyi-hegység Ny-i felére terjednek ki. A hegységen belüli védőterület jelentős részét erdő borítja, ami megfelel a terület eredeti állapotának, így a karsztvíztároló és a Tó vízminőségét nem veszélyezteti. A Tó és a kutak vizének jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, összetétele az ötvenes évek óta kisebb ingadozásoktól eltekintve lényegében nem változott. Gyógyhatása a termálvíz kénes, flouridos, enyhén radioaktív tulajdonságainak köszönhető. A Gyógykórház monitoring állomásának adatai szerint az utóbbi években a forrás hőmérsékletében néhány tized fokos csökkenés figyelhető meg. A hőmérséklet-csökkenés a térségi termálkutakban is észlelhető. A Tó és a környező hévízkutak vize között a gyógytényezők tekintetében egy jelentős különbség van. A forrásból kilépő víz minőségét tekintve csaknem azonos a hévíz kutak vizének összetételével, de a Tófenék tőzegrétege következtében a víz ún. redukált kéntartalma már jelentős különbséget mutat a kutakkal szemben, azokénál nagyobb. Ez az a többlet amit a Tó kémiája nyújtani tud a Tóban lévő kén tartalmú tőzeg és ezen a tőzegen, mint táptalajon létező kénbaktériumok révén, amelyek a víz ún. aktív-kén tartalmát növelik a forrásvízhez képest. Az áramló víz egyenletes keveredése miatt a Tó nagy részén egyenletes gyógyhatás alakulhat ki. Ennek az aktív kénnek a mennyisége, ill. elkeveredése nagymértékben függ a Tó hozamától, kisebb hozamok esetén a parti sávban jelentősen csökken a kéntartalom, ezáltal az aktív gyógyító felület a Tó rendszerében. A balneoterápia a gyógyvízzel történő gyógykezelést jelenti, aminek orvosi szabályai is vannak. A Magyarországon fellelhető számos gyógyvíz természetes-gyógyszernek tekinthető. A hévízi Gyógytó tulajdonságai egyedülállóvá teszik azt a gyógyítás területén is. A több mint kétszáz éves gyógyítási tapasztalat, az utóbbi évek vizsgálatai és a kutatások eredményei alapján, a Gyógytóban történő fürdőzés mind a megelőzés, mind a gyógyítás, mind az utókezelés területén felhasználható. A hévízi gyógyvíz egyedülálló fizikai, kémiai és biológiai összetevői alapján döntően a reumatológiai/mozgásszervi betegségek kezelésére használható. A tapasztalatok szerint azonban egyéb idült gyulladásos kismedencei (pl. nőgyógyászati) és bőrgyógyászati betegségek (pl. pikkelysömör) kezelésére is alkalmas. A gyógyvíz koncentrált erejével rendelkezik a hévízi gyógyiszap. A Hévízi-tó vízhőmérséklete egész évben lehetővé teszi az egyik legegészségesebb sport, az úszás gyakorlását, ami önmagában, de a gyógyvízben fokozottabban alkalmas a legtöbb II

4 mozgásszervi/reumatológiai betegség megelőzésére. Az úszás a fiatalkorban igen gyakori statikai rendellenesség (gerincferdülés, hanyag tartás, stb.) kialakulásában szerepet játszó izomerő korrekciójára használható. Kémiai és biológiai tulajdonságainak eredményeként az ízületi porcszövet anyagcseréjét kedvezően befolyásolja, a gyulladást csökkenti, a fájdalmat enyhíti. Ezen komplexitása alkalmassá teszi a mozgásszervi/reumatológiai rehabilitációs feladatok ellátására is. A gyógyászat egyik új és speciális ellátási területe a rekreáció, ami nem más, mint a pihenés, a felüdülés, melynek során a testi-lelki harmóniát, egészséget, ezen belül pl. sportorientált életmódot, egész életen át tartó fizikai aktivitást, jó közérzetet eredményez. A Tó egysége, mikró- és makro-miliője alkalmas ennek végzésére is. A Hévízi-tó vonzerejének, az országon belül Hévízen egyedülállóan fejlett gyógyidegenforgalmi szolgáltatásainak köszönhetően a város idegenforgalma kimagasló jelentőségű ben Hévíz mind a külföldi, mind az összes vendégéjszakák számát tekintve, Budapest után a második helyet foglalta el a városok rangsorában. A gyógyturizmus jelentőségét mutatja, hogy az első 10 város közül 9 gyógy-idegenforgalmi célpont. Míg tíz éve zömében a külföldiek gyógyultak és üdültek Hévízen, addig mára nemzetiség szerint is átstrukturálódott a piac. Jórészt az üdülési csekk bevezetésének köszönhetően a hazai látogatók száma 2007-ben csaknem elérte a százezer főt, s ezzel a hazai és a külföldi vendégek aránya megközelítette az 50-50%-ot. Jelentős problémát okoz Hévízen a forgalom csaknem folyamatos növekedése, ami negatív hatással van a Tó és környezetének ökológiai állapotára. A felmerülő újabb fejlesztési törekvések megvalósításuk esetén további környezeti terhelést jelentenének. Hévíz idegenforgalmának fejlesztésekor prioritásként kell kezelni a Tó természeti adottságainak, gyógyhely karakterének védelmét, megőrzését. A fokozott védelem érdekében 1993-ban kialakították a Hévízi-tó Természetvédelmi Terület-et, amelynek célja az egyedülálló Hévízi-tó és környéke speciális hidrogeológiai adottságainak, különleges növény- és állatvilágának, valamint természetes termálvizű, gyógytényezőkre alapozott rendeltetésének megőrzése ban a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette a Hévízi-tavat természeti kategóriában a Tapolcai-medence tanúhegyeivel és a Tihanyi félsziget természeti jelenségeivel ún. sorozatjelöléssel a magyar Várományosi Listára. Még ugyanebben az évben elkészült a természetvédelemmel összefüggő feladatok parkfenntartás, erdőgazdálkodás, kutatás - megvalósításához a Természetvédelmi Terület Kezelési Terve. A terv számos javaslatot tartalmaz Hévízre vonatkozóan is, a közlekedés, építés, és egyéb területhasználattal kapcsolatos korlátozásokra ben a Magyar Nemzeti Bizottság megerősítette a sorozatjelölést a várományosi listán, de figyelembevéve a nagyfokú beépítettséget, a kultúrtáj kategóriát javasolta. A természetvédelem lehetőségét növelte, hogy a védett terület évi bővítésével kiterjedése 59 hektárra növekedett, amely a Gyógytavat, és a körülötte lévő parkot és láperdőt foglalja magába. Hévíz idegenforgalmi vonzereje hosszútávon a Hévíz-tó gyógyászati, a Tó és környezete tájképi és természeti értékeinek megőrzésén alapulhat. Ehhez érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a Gyógy-tó és a termálkutak vize csak gyógyászati, gyógy-turisztikai célra legyen használható, a Tóban és a környező erdő- és lápterületen végzett beavatkozások az egykori természetes környezet visszaállítására és megőrzésére irányuljanak. A Hévízi-tó állapota jelenleg minden szempontból megfelelőnek tekinthető, de Hévíz hosszú távú érdeke, III

5 hogy az idegenforgalommal párosuló környezeti terhelés ne növekedjen, a Tó és a hozzá tartozó Természetvédelmi Területén lehetőség szerint csökkenjen, ily módon is biztosítva a Tó és környezete jó állapotának megőrzését, további regenerálódását. IV

6 Kommunikációs célú összefoglaló A 4,4 ha felületű Hévízi-tó a világon egyedülálló melegvizű, tőzegmedrű gyógy-tó, a körülötte lévő természetes környezetet idéző láp- és parkerdővel, vizének gyógyhatásával, a gyógyulásra pihenésre vágyó emberek százezreit vonzza évről évre Hévíz városába. A Tó vize a 38 m mélységben található forrásbarlangból tör fel, egymás mellett fakadó 17 ill. 40 o C-os forrásból. A forráskráterből kiáramló 400L/s hozam több mint a budapesti termálforrások és kutak összesített hozama. A Hévízi-tó különleges mikroklímájának köszönhetően különleges növény - és állatvilág alakult ki a Tó körüli erdőben és lápon. A források vize a Keszthelyi-hegység triász korú dolomitkarsztjából származik. Vízminőségének, gyógyhatásának és biológiai állapotának fenntartásához legalább a jelenlegi 400 L/s, vagy azt meghaladó forráshozam szükséges. A gyógyhatású, kénes, enyhén radioaktív melegvíz fizikai, kémiai és biológiai összetevői alapján döntően a mozgásszervi, valamint egyes idült gyulladásos és bőrgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. A Tó vizének o C közötti hőmérséklete egész évben alkalmassá teszi úszásra, ami önmagában is egészség megőrző, de az egyenletes hőmérsékletű és folyton áramló gyógyvízben fokozottan használható az említett betegségek megelőzésére. A hévízi gyógyászatban fontos szerep jut a gyógyvíz koncentrált erejével ható, a Tó gyógyiszapjával történő kezeléseknek is. A fürdőépítés a XIX. sz. utolsó harmadában indult jelentős fejlődésnek, és az utóbbi fél évszázadban teljesedett ki. A képzett, nemzetközileg elismert, a gyógyítást folyamatosan fejlesztő egészségügyi szakemberek, és az általuk vezetett kórházak tevékenysége nélkül Hévíz nem válhatott volna Európa-hírű gyógyító központtá. Egy évszázada már nemcsak a Tó, hanem a környezetében fúrt kutakból termelt gyógyvízzel is gyógyítanak a hévízi gyógyüdülőkben. A gyógyítás központja a legtöbb hagyománnyal és gyógyító múlttal rendelkező Szent András Reumakórház, amely a Tó és a környező park kezelője is. Hévízen a magas szintű gyógy-idegenforgalmi szolgáltatásoknak köszönhetően az idegenforgalom kimagasló jelentőségű ben Hévíz a külföldi és az összes vendégéjszakák számát tekintve, Budapest után a második helyet foglalta el a városok rangsorában. Az idegenforgalmi fejlesztések hátránya, hogy a természeti környezet veszélyeztetésével jártak. Nőtt a kutakból történő termálvízkivétel, ami a gyógyvíz lassú hőmérsékletcsökkenést okozza. A Tó jó állapotának és környezete megóvása érdekében a Tó körüli, a kórház kezelésében lévő kb. 59 ha-os területet természetvédelmi területté nyilvánították, az utánpótlási területen a karsztvízkivételt korlátozták. Hévíz jövője a Hévíz-tó gyógyászati, a Tó és környezete természeti értékeinek megőrzésén múlik. Ehhez az szükséges, hogy a Gyógy-tó és a termálkutak vizét csak gyógyászati célra használják, a Tóban és a környező erdő- és lápterületen végzett beavatkozások a természeteshez közeli állapot megőrzésére irányuljanak. A Hévízi-tó állapota jelenleg minden szempontból megfelelőnek tekinthető, de nemzeti érdek, hogy az idegenforgalomhoz kapcsolódó környezeti terhelés ne növekedjék, a Tó hozama ne csökkenjen. V

7 Introduction of the environmental, natural and health-tourism significance of Lake Hévíz Executive Summary Lake Hévíz with an extent of 4.4 ha is a unique thermal water medicinal lake. Situated on the undulating surface of Pannonian deposits, surrounded by the planted park forest awaking a natural atmosphere the lake and the healing power of its thermal water attracts hundred thousands of guests longing for cure and recreation every year to Hévíz. The special attraction and extraordinary status of Hévíz in Hungarian and international health tourism rest therefore on two pillars: on one hand the lake itself, its curative effect, the nice and hot water around 30 C -, the park forest and the marsh providing the special microclimate is a world-wide unique natural rarity; and the high-standard health tourism service and balneotherapy, the result of 200 years intensive development enabling the most effective use of the lake water s and mud s healing effect to serve the recreation and cure of guests. Two karstic springs of different temperature one lukewarm and one warm supply the lake with water, both of which have their source in the spring cave 38 m below the water level. Although they rise from Pannonian sandstone the water of the springs originates from the Triassic dolomite-karsts of the Keszthely Mountains. The two springs yield waters which arrive along different flowing paths and have different subsurface residential times: 40 C thermal water comes from N-NW along a curved flow paths, 17 C lukewarm water arrives form E and S. The resulting mixed thermalwater rising from the spring crater has appr C, yields 400 l/s and has a significant impact on the microclimate, flora and fauna, as well as the hidrological characteristics of the near surroundings. Healing effect of the lake springs thermal water has been attracting mankind for thousands of years. Determinant for the curative effect of lakewater is its sulphuric content originating partly from the water itself, partly from the peataries along the lake shore, which is activated by the sulphuric bacteria in the water. New era in the therapeutic use of the springs and surroundings started in the 18 th century with a significant development phase beginning in the last third of the 19 th century and having its accomplishment in the last 50 years making the VI

8 town and the lake of Hévíz to attraction. a Europe-wide famous health-resort and tourists Unlike many other spas in Hungary and abroad the water of the Lake Hévíz s springs is renewable receiving recharge from precipitation, which infiltrates into the reservoir in the karstic areas of the Keszthely Mountains and the Southern Bakony. The karstic water of Hévíz is in this sense inexhaustible, which does not mean that there is no threat of overexploitation. On the contrary, in the last decades overexploitation of the karstic reservoir was the main threat jeopardizing the status of the lake. Water abstraction of the bauxite mine in Nyírád played a significant part in the decrease of yield between the 1970s and the end of the 1980s, but other factors, as nearby thermal water abstractions and less precipitation played a role as well. Reduced yield led to a decrease in temperature of the lake water and changed its quality and biological status to an extent jeopardizing the curative effect of the water. Drawing attention to the dramatic changes affecting Hévíz was one of the reasons which finally led to the closure of Nyirád mine in The regeneration of the reservoir was already detectable in in the increasing yield of the lake springs. Since 2000 the yield fluctuates around 400 l/s, which means an increase of 30-40% compared to the minimum measured in the 1980s. The closure of the Nyirád mine and the limitation of thermal water abstractions in and around Hévíz led to a status nearly equal to the former natural conditions in the region. In order to ensure the appropriate quality, temperature and biological status of the lake the current yield of 400 l/s or higher would be necessary, therefore restrictions on further thermal water abstractions in the vicinity of the lake should be maintained. The actual abstraction rate of thermal wells in and around Hévíz approximate 50 l/s. Favourable for the lake s water quality is the positive hydraulic gradient of the reservoir in the region of the lake, which means, that there is no probability of infiltration of polluting substances from the surface into the karstic reservoir. No direct threat of pollution exists due to communal, agricultural and industrial sources surveyed in and around Hévíz. There is however the risk of contamination from the surface in the open karstic areas to the NE of the lake, where top formations gradually wedge out. These large extent continuous open karstic safeguard areas of the karstic reservoir can be found in the Western part of the Keszthely Mountains. Most of the safeguard areas within the Keszthely Ms. are covered by forests, VII

9 which corresponds the original state of the area thus not threatening the karstic rervoir and the lake s quality. The lake and the thermal wells yield calcium-magnesium-bicarbonate type water, the composition of which remained apart from small-scale fluctuations - practically unchanged since the 1950s. The curative effect comes from the sulphuric, fluoridic, and little radioactive characteristics of the thermal water. Based on the monitoring data of the spa hospital a decrease of some decimal degrees could be observed in the temperature of the springs in the last few years, which could be detected in the nearby thermal wells as well. There is one significant difference between the healing factors of the water in the lake and the nearby thermal water wells. The quality of the water rising from the springs and wells is almost the same, bur for the so-called reduced sulphuric content which is significantly higher in the lake water because of the peat layer on the lake bottom. The sulphuric content of the peat layers and the sulphur bacteria living on the peat as a culture medium and increasing the so-called active sulphur content of the lake water generate the favourable difference in quality. The currents cause a mixing of the lake s water, producing homogenous healing effect in large parts of the lake. The quantity and mixing of active sulphur depends largely on the yield of the lake springs: small yields lead to a decrease in sulphur content along the lake shore and thus to the shrinking of active healing zones within the lake s system. Balneotherapy means the treatment with medicinal water following medical rules. Hungary s numerous medicinal waters can be considered as natural medicines. Due to its characteristics the medicinal lake of Hévíz is also unique in the field of healing. More than 200 years of experience in medication and the results of the investigations and research of the last years confirm that bathing in the medicinal lake serves as well prevention, as healing and rehabilitation. The unique physical, chemical and biological composition of the Hévíz medicinal water is mainly applicable for rheumatic/locomotor diseases. Experience has shown however, that it is also useful in the treatment of other chronic inflamed true pelvis (e. g. gynaecological) and dermatological (e. g. psoriasis) diseases. Medicinal mud of Hévíz concentrates the healing power of the medicinal water. VIII

10 During the whole year the temperature of the lake enables the exercise of one of the healthiest sports, i. e. swimming. Swimming by itself is useful for preventing most of the locomotor/rheumatic diseases, but medicinal water further increases its positive effects. Swimming is also helpful in the correction of muscle strength, which plays a role in the evolvement of frequent juvenile static disorders (e. g. slouching, scoliosis, etc.). Chemical and biological characteristics of the water positively influence the metabolism of articular chondroid tissues, helps reducing inflammation and reliving pain. This complexity of characteristics enables its use in the rehabilitation treatment of locomotor/rheumatic disorders as well. A new and special field of therapy is recreation, nothing else than relaxation and refreshment, helping body and soul to harmony, health, more particularly to a sport-oriented lifestyle, physically active life and good general condition. The lake, its micro and macro milieu is ideal for these kind of therapy as well. The town s tourism is of outstanding importance owing to the lake s attractive force and the high-standard health-tourism services unique in Hungary. In 2007, right after Budapest Hévíz took 2 nd place among towns having the most guests, as well as the most foreign guests ( ) per night. (Nine of the first ten towns belong to health tourism resorts showing clearly the significance of this kind of tourism.) While 10 years ago mainly foreigners visited Hévíz there has been a change in the composition of nationality until nowadays, when mainly owing to the introduction of holiday cheques the number of Hungarian guests went near to , thus coming close to a 50:50 rate of Hungarian and foreign guests. The almost continuous increase of traffic in Hévíz, however, is a significant problem, having a negative effect on the ecological status of the lake and it surroundings. The implementation of new innovations would enhance environmental pressures. In the course of Hévíz s touristic development the protection, preservation of the lake s natural conditions and health-resort character must have priority. To enhance protection the Hévíz-lake Nature Protection Area was delineated in 1993, the aim of which was the preservation of the hidrogeological IX

11 characteristics, the special flora and fauna of the Hévíz-lake and its surroundings, as well as of its healing function based on natural thermal water and health factors. In 2003 the Hungarian World Heritage Committee included the Hévíz-lake together with the witness mountains of the Tapolca Basin and the natural phenomena of the Tihany Peninsula with serial nomination in the category of natural heritage on the new, Hungarian Tentative list of candidates. In the same year the management plan of the Nature Protection Area was elaborated for the implementation of tasks connected to nature protection (i. e. parkkeeping, sylviculture, research). The plan also includes several recommendations in relation to Hévíz: restrictions on transport, building and other types of landuse. In 2004 the nomination on the Tentative list was confirmed by the Hungarian Committee, but considering the high-level of urban land use the category of cultural landscape was recommended. Possibilities of nature protection increased by the enlargement of the protected area to 59 hectares in 2006 including the medicinal lake and the surrounding park and fenwood. Hévíz s attractive force on tourists on the long-term highly depends on the preservation of the therapeutic, scenic and natural values of the lake and its surroundings. Therefore the principles, i. e. that the water of the medicinal lake and the thermal wells should only be used for therapy and health-tourism, and interventions carried out in the lake and the surrounding forest and marshland should aim at a restoration and protection of the former natural status of environment. Today the status of Lake Hévíz can be considered to be satisfying in every respect. On the long-term however it is Hévíz s interest to prevent and possibly reduce further environmental pressures connected to tourism in the Hévíz-lake Nature Protection Areas, thus ensuring the preservation and regeneration of good environmental status of the lake and its surroundings. X

12 PR Summary Lake Hévíz with an extent of 4.4 ha is a unique thermal water medicinal lake. Lying on a peatbed, surrounded by a fenwood and park forest awaking a natural atmosphere the lake and the healing power of its thermal water attracts hundred thousands of guests longing for cure and recreation every year to Hévíz. The lake water rises from two adjacent springs (17 C and 40 C) in a spring cave 38 m below the water level. The 400 l/s yield of the spring crater exceeds the total yield of all thermalsprings and wells in Budapest. Owing to the microclimate of Lake Hévíz special flora and fauna evolved in the forests and marshland around the lake. The water of the karstic springs originiates from the Triassic dolomite karsts of the Keszthely Mountains. In order to ensure the appropriate quality, temperature and biological status of the lake the current yield of 400 l/s or higher is essential. The physical, chemical and biological composition of the medicinal thermal water with the sulphuric, and little radioactive characteristics is mainly applicable for locomotor disorders, some types of chronic inflammations and dermatological diseases. The temperature of the lake varies from o C enabling the exercise of swimming during the whole year, as the steady temperature and flow of the lake water enhances its health keeping and curative effect on the above mentioned diseases. Treatments with mud having the concentrated healing power of the medicinal water play an important role in the therapies at Hévíz. The significant development phase in the building of the spa began in the last third of the 19 th century having its accomplishment in the last 50 years. The activity of qualified, internationally acknowledged medicinal experts aiming at the continuous development of healing methods, as well as of the hospitals led by them was essential for Hévíz earning the reputation of a Europe-wide famous health resort. For the last hundred years not only the lake, but the medicinal water abstracted from the nearby drilled wells has been used for healing in the spas at Hévíz. The medicinal centre is the Szent András (St. Andrew) Hospital for Rheumatism, having the longest traditions and experience in healing. The lake and the surrounding park is managed by the hospital. XI

13 Owing to the high-standard health-tourism services the town s tourism is of outstanding importance. In 2007, right after Budapest Hévíz took 2 nd place among Hungarian towns having the most guests, as well as the most foreign guests per night. The drawback of touristic innovations is their possible negative effect on natural environment. The increase of thermal water abstraction led to a slow decrease in the temperature of medicinal water. In order to preserve the lake s good status and its environment a 59 ha area around the lake managed by the hospital was declared national protection area, and karst water abstractions were limited in the recharge area. Hévíz s future depends on the preservation of the therapeutic and natural values of the lake and its surroundings. To this aim it is essential, that the water of the medicinal lake and the thermal wells are used only for therapy, and interventions carried out in the lake and the surrounding forest and marshland aim at a restoration of nearly natural status of environment. Today the status of Lake Hévíz can be considered to be satisfying in every respect, it is of general interest, however, to reduce further environmental pressures connected to tourism and prevent the further decrease in the yield of Hévíz-lake. XII

14 Table of Contents 1. DESCRIPTION OF HÉVÍZ-LAKE SHORT HISTORY OF HÉVÍZ SPA SHORT HISTORY OF THE RESEARCH OF HÉVÍZ-LAKE GEOGRAPHY AND GEOLOGY OF HÉVÍZ GEOGRAPHY OF HÉVÍZ Climate Relief, soil Flora GEOLOGY OF HÉVÍZ AND SURROUNDINGS HYDROGEOLOGY OF HÉVÍZ AND SURROUNDINGS WATER QUALITY AND QUANTITY OF THE LAKE HÉVÍZ WATER QUANTITY WATER QUALITY CHANGES IN THE STATUS OF HÉVÍZ-LAKE ENVIRONMENTAL AND NATURE PROTECTION AT HÉVÍZ-LAKE THE PROTECTIOH OF THE ENVIRONMENT AT HÉVÍZ-LAKE Protection of water quantity Protection of water quality NATURE PROTECTION AREA AROUND HÉVÍZ-LAKE Establishment of the nature protection area Special natural values of Hévíz and surroundings ROLE OF HÉVÍZ IN HEALING AND RECREATION TOURISM IN HÉVÍZ, HUNGARIAN AND FOREIGN COMPETITORS HEALTH TOURISM IN HÉVÍZ HUNGARIAN COMPETITORS FOREIGN COMPETITORS PROTECTION AND CONSERVATION OF HÉVÍZ-LAKE AND SURROUNDINGS 46 XIII

15 Tartalom 1. A HÉVÍZI-TÓ BEMUTATÁSA HÉVÍZFÜRDŐ RÖVID TÖRTÉNETE A HÉVÍZI-TÓ RÖVID KUTATÁSTÖRTÉNETE HÉVÍZ TERMÉSZETI VISZONYAINAK LEÍRÁSA HÉVÍZ FÖLDRAJZI LEÍRÁSA Éghajlat Domborzat, talaj Növényzet HÉVÍZ ÉS KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI VISZONYAI HÉVÍZ KÖRNYÉKÉNEK VÍZFÖLDTANI VISZONYAI A HÉVÍZI-TÓ VÍZMINŐSÉGI ÉS VÍZMENNYISÉGI JELLEMZŐI VÍZMENNYISÉGI VISZONYOK VÍZMINŐSÉGI VISZONYOK A HÉVÍZI-TÓ ÁLLAPOTÁBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HÉVÍZI-TÓ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELME A HÉVÍZ-TÓ HELYZETE KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Vízmennyiségi védelem Vízminőségi védelem A HÉVÍZI-TÓ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETE A Természetvédelmi Terület megalapítása A Tó és közvetlen környezetének különleges természeti értékei A HÉVÍZI GYÓGYTÓ SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBAN ÉS A REKREÁCIÓBAN HÉVÍZ IDEGENFORGALMA, HAZAI ÉS KÜLFÖLDI VERSENYTÁRSAK HÉVÍZ IDEGENFORGALMI JELENTŐSÉGE HAZAI VERSENYTÁRSAK KÜLFÖLDI VERSENYTÁRSAK A HÉVÍZI-TÓ ÉS KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME, MEGŐRZÉSE XIV

16 Ábrajegyzék 1/a. A Hévízi-tó és a forrásbarlang szelvénye 1/b. A Hévízi-tó forráskráterének alaprajza a forrásteremmel 2. A Hévízi-tó elhelyezkedése és környezetének áttekintő térképe 3. Csapadék és számított beszivárgás Vállus Mélyföldtani térkép M = 1 : Felszíni földtani térkép M = 1 : Szerkezeti földtani szelvény Hévízen keresztül 7. A karsztvíztároló hőmérséklet eloszlása Hévíz tágabb környezetében M = 1 : A Hévízi-tó vízhozamának és a térségi karsztvízszintnek a változása 9. A Hévízi-tó mennyiségi védőövezetei 10. A Hévízi-tó felszíni és felszín alatti védőterületei 11. Területhasználatok Hévíz környezetében 12. Magyarország jelentősebb gyógyfürdőinek elhelyezkedése Táblázatok I. A Hévízi-tó és a helyi termálkutak főbb vízminőségi jellemzőinek átlagai II. A Hévízi-tó térségében lévő kutak termelési és hőmérsékleti adatainak változása III. A leglátogatottabb magyarországi városok 2007-ben XV

17 1. A HÉVÍZI-TÓ BEMUTATÁSA A Hévízi-tó, mely egy természetes termálkarszt-forrás felett kialakult közel 250 m átmérőjű forrástó, világviszonylatban is egyedülálló védendő természeti érték, és egyben népszerű, turisztikai célpont. A feltörő karsztvíz hőmérsékletének, vízminőségi összetételének köszönhetően a Tó vizét régóta használják gyógyászati célokra is. Meglehet a Tó gyógyhatásával már a rómaiak is tisztában voltak, ám Hévíz település csak a XIX század elején indult fejlődésnek, a Gyógyfürdő pedig csak száz évvel később kezdett kiépülni. A Hévízi-tó környezetében a legközelebbi lakott helyek Szentandrás és Egregy települések voltak, melyek az egykor mocsaras völgyek között a Tótól É és Ny felé húzódó dombokra települtek. Csak az utóbbi évtizedekben kezdődött a mélyebben fekvő, mocsaras vizenyős területek beépítése. A két településből alakult ki a mai Hévíz városa, amelynek közigazgatási területe igen kicsi, szinte csak a Tóra és a jelenlegi beépített területekre terjed ki. A Hévízi-tó ÉNy felől A Hévízi-tó a város DK-i peremén, egy láperdő belsejében található, amelynek Ny-i felén a korábbi Állami Gyógykórház, ma Szent András Reumakórház parkja és épületei helyezkednek el, innen nyílik a Tófürdő főbejárata is. A Tótól pár száz méterre már Cserszegtomaj, és Keszthely-kertváros közigazgatási területe húzódik, tehát a Tó közvetlen környezete is több önkormányzat irányítása alá tartozik, ami megnehezíti a terület egységes szemléletű kezelését, fejlesztését, és a múltban számos feszültség forrása volt. 1

18 A Tófürdő épülete, a lépcsők alatt 38 m mélyen van a forrásbarlang A 4,4 ha víztükrű, csaknem kör alakú Hévízi-tó hozama az utóbbi tíz év átlagában 410 L/s ( m 3 /nap), a forrásbarlangból kilépő víz hőmérséklete az évszaktól függetlenül 38-39, a Tó vizének hőmérséklete évszaktól függően o C között alakul. A Tó térfogata kb m 3, átlagos mélysége 2,8 m, a vízcseréhez 3,6 nap szükséges. A Tó É-i felén, a parttól tölcsérszerűen mélyülő fenéken, 38 m mélyen nyílik a tavat tápláló forrás barlangja, az Amphora-barlang. A barlang legmélyebb pontja kb. 45 m-re van a Tó vízszintje alatt. A Tó túlfolyási szintje 108,8 mbf, amit mesterségesen két zsilip, az É-i és a D-i zsilip szabályozásával tartják néhány cm-en belül ezen az állandó értéken. A Tó körül a terep mintegy 1 m-rel magasabb, csak Ny-i irányban, a város felé emelkedik meredeken a terület. A Hévízi-tó a világ egyetlen olyan tőzegmedrű, melegvizű tava, amely gyógyvize révén közvetlenül is alkalmas gyógyításra HÉVÍZFÜRDŐ RÖVID TÖRTÉNETE A Hévízi-tó gyógyító hatása valószínűleg már a rómaiak által is ismert volt, a Tó körüli népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is ismerte és használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó birtokadományozó oklevélben történt, amikor a területet, mint a a közönségesen hévíznek mondott helyet is (ad locum vulgariter hewyz dictum).. megemlítették. A Tó mai értelemben vett gyógyfürdőhellyé való kiépítése a Festetics család nevéhez kötődik. Gróf Festetics (I.) György 1795 és 1797 között építette ki az első kis fürdőtelepet. 2

19 Először utat vágatott a Tóhoz, majd a túlfolyó elején a Tó vizére deszkából, tutajra épített, egyszerű fürdőházat emeltetett, melyet az 1800-as évek elején két, cölöpökre helyezett fürdőházzal váltatott fel. A fürdőben borbély-sebészek működtek, akiknek fő munkája az érvágásból állt. A kezdetleges gyógyító tevékenység a gróf 1819-ben bekövetkezett halála után megszakadt ban a Festeticsek megszerezték a Tótól nyugatra fekvő, építkezésre is alkalmas, nem ingoványos talajú területet. Festetics (II.) György elkezdte a fürdővendégek elhelyezésére alkalmas épületek építtetését, és előre megtervezte a majdan kialakuló épületek sorát, megkezdődött a terület parkosítása is. Az 1860-as évek elején több épületet emeltek, és 1866 tavaszára felépült a Tó felett tölgyfa oszlopokon álló, külön női- és férfiosztállyal ellátott tükörfürdő is. Ezek az épületek álltak a tavon 1905-ig ban telepítette a Tóba Lovassy Sándor a Hévíz jelképének számító indiai vörös tündérrózsát ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros 35 évre haszonbérletbe vette a fürdőt. A bérleti szerződés felújításokra, befektetésekre kötelezte, amit ő az előírtakat bőven meghaladón teljesített. Hévíz és a fürdő fejlődése ekkor kezdődött. Reischl az elavult, öreg épületeket lebontatta, helyettük kényelmes, modern szállók, vendéglők, fürdőházak épültek ben készült el a Zander intézet, és átadták a teljesen megújult, kupolás tavi fürdőházakat, a Tó környékét is parkosították. Ekkor épült a Tó jellegzetes fürdőbejárata. A fejlődés elismeréseként április 27-én belügyminiszteri rendelettel Hévíz hivatalosan is gyógyfürdővé vált. A látogatók száma ugrásszerűen emelkedett. Reischl Vencelt a bérleti szerződés állandó orvos tartására is kötelezte ban szerződést kötött Dr. Schulhof Vilmossal, a budapesti Lukács-fürdő orvosával. A VI-os házban (mai D épület) alakítottak ki orvosi rendelőt. Dr. Schulhof Vilmos 1911-ben létesítette a kor mozgásterápia-igényeinek kielégítésére a Zander és Röntgen intézetet, ahol gimnasztikai, elektroterápiás labor és röntgendiagnosztikai berendezés üzemelt. Schulhof doktor irányításával kezdődött az a rendszeres és céltudatos fejlesztés, amely a forrástó gyógytényezőit az egészségügy szolgálatába állította. Ebben az időszakban már nemcsak a Tó vizét használták gyógyításra, hanem a mai Helios szálló mellett fúrt kutakból is nyertek 42 o C-os termálvizet. Az első világháborút követően Hévíz jelentősége megnövekedett a hazai vízgyógyászatban, mivel Trianon után több, a Monarchia területén jelentős ismertséggel rendelkező fürdőhely a szomszédos országok területére került. A megnövekedett gyógyvízigények kielégítésére új termálkutak létesültek, többek között a Fürdőkórház Rákóczi kútja is. A második világháborút követően 1948-ban államosították a fürdőt, majd egy év múlva a meglévő gyógyszállodákat is január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium a fürdőtelep épületeiben létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, mai nevén Szent András Reumakórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdőhelye. A kórház berendezéseit korszerűsítették, új kezeléseket vezettek be. A fürdő bővítésével újabb kutak létesültek nemcsak a Gyógyfürdőkórház, hanem a különböző gyógyüdülők számára is, hiszen a gyógyulni és pihenni vágyók száma állandóan növekedett. A Minisztertanács 2030 (1965. X. 17.) számú határozata alapján az Egészségügyi Minisztérium Hévizet országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította. 3

20 A hetvenes évek közepén megkezdték a Tófürdő teljes felújítását. Az átalakítás 1985-re fejeződött be március 3-án a Tófürdő központi épületei leégtek szeptemberében elkészült a formailag új épületegyüttes, mely szebb és korszerűbb lett, mint addigi elődei. A Gyógykórház első épületeit az 1870-es években emelték, amelyekre a múlt század elején emeletet építettek és megnagyobbították őket, az elmúlt évtizedben ezek az épületek is megújultak. A Gyógykórházon kívüli gyógyüdülők és gyógyszállók építése a múlt század elején kezdődött. Akkor a nagyobb állami vállalatok hoztak létre gyógyközpontokat, amelyek az 1945 utáni államosításokat követően később a szakszervezetek kezébe kerültek. A hetvenes években kezdődött a kereskedelmi-idegenforgalmi gyógyszállók építése. A szakszervezeti üdülők jelentős részéből a rendszerváltást követő magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült. Az 1990-es évek a korábbiaknál nagyobb fejlődést hoztak a településnek. Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek ben Hévíz Városa lehetőséget kapott arra, hogy a magyar állam 74%-os részvétele mellett 26%-os tulajdonrésszel alapítója legyen a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.-nak. A korábbi intézmény a várostól függetlenül működött, így a vendégek igénye alapján is megfogalmazódó fejlesztési szándékokat nem erősíthették a helyi források. A közhasznú társaság, mely állami tulajdonban maradt a Gyógytavat és annak létesítményeit kezeli, dinamikus változás letéteményese. (2008-tól az állami tulajdonrészt az MNV Zrt. kezeli.) Az egyes szállodák gyógy- és wellness szolgáltatásai világszínvonalon elégítik ki a vendégek igényeit. Jelenleg Hévízen 22 db három és négycsillagos és egy ötcsillagos szálloda üzemel. A fürdők és a hozzákapcsolódó szállodakapcitás-fejlesztések töretlen fejlődést mutatnak, ezzel együtt az 1992 óta Hévíz városa is dinamikusan fejlődik. A hévízi fejlesztések következtében a tavat övező lápterület és a városi zöldterületek csökkentek, ez a folyamat nem előnyös a hévízi gyógyászat szempontjából. Napjainkban Hévízen hét, Alsópáhokon egy darab termálkútból történik gyógyvízkivétel. A kitermelt víz mennyisége L/s között változik évente, a legtöbb termálvizet a Szent András Kórház III. (Fontanális) és IV. sz. kútja termeli 15 L/s. Ezt a vizet nemcsak a Kórház, hanem több gyógyintézmény ellátására is felhasználják. Hévíz közvetlen szomszédságában található a cserszegtomaji Dobogói és a keszthelyi Vadaskerti vízmű, amelyek összefüggésvizsgálattal igazoltan a Hévízi-tó langyosvizű komponensét hasznosítják óta a vízművek tartalékként működnek, csúcsfogyasztások idején rásegítenek a regionális rendszerre előtt e kutak termelése L/s volt. A 2000-ben elkészült védőterületi dokumentáció [10] szerint minden térségi langyos és termálvízkivétel a Hévízi-tó hozamát csökkenti, tehát a Tó érdekében a vízkivételek korlátozása indokolt. Hévíz központja a Tó és a körülötte elterülő park és a tavat a széltől védő láperdő. A terület 1993-ban került a természetvédelmi területek (TT) közé a 19/1993 (IV.7.) KTM rendelet alapján [8]. Akkor a Tó 4,4 ha-s és a tavat övező 23,1 ha területet, 2006-ban a 23/2006 (IV.20.) KvVM rendelet [11] a Tó környezetének további 30,5 ha-nyi területét nyilvánította védetté. A Hévízi-tó és a Hévízen fúrt termál kutak vize elsősorban izületi és gerincbetegségek, csontbetegségek, baleseti, ortopédiai utókezelések, bizonyos nőgyógyászati és bőrgyógyászati megbetegedések esetén alkalmazható. [2] A fürdőkúrákat komplex kezelésekkel kiegészítve alkalmazzák, mint iszapkezelés, balneoterápia, súlyfürdő, mozgásterápia, masszázs, elektroterápia. A gyógyászati kezeléseken kívül egyre nagyobb szerepet kapnak a wellness szolgáltatások is, főleg az új, vagy felújított gyógyszállókban. 4

21 1.2. A HÉVÍZI-TÓ RÖVID KUTATÁSTÖRTÉNETE A Hévízi-tó első térképi ábrázolása 1769-ből való, de ezen a térképen még a Tó alakja sem egyezik a ma ismerttel. A Tó első felmérése az 1860-as években történt, amikor a Tófürdő épületeit kezdték építeni. Hencz Antal keszthelyi építész a Tó mélységét 43 m-ben adta meg. A Hévízi-tó első hidrológiai jellegű leírása Cholnoky Jenő a Balaton hidrográfiája c. munkájában található. A munka keretében a tudós a Balatont tápláló vízfolyások hozamát vizsgálta. A Tó hozamát annak idején között több alkalommal mérte, és azt 600 L/s értékben határozta meg. Ezek a mérések nem közvetlenül a Hévízi-tónál, hanem a Tó vizét levezető pataknak a Zalába, pontosabban a Kis-Balatonba való betorkollása előtt történtek. A méréseket nem vízhozammérő műszerrel, hanem kevésbé pontos úsztatásos módszerrel mérte. A Hévízi-tóval foglalkozó szakemberek nagy része ezt az értéket, mint a Tó eredeti, antropogén hatásoktól mentes hozamát tekinti alapállapotnak és kívánatos, elérendő értéknek ben Jordán Károly végzett felmérést a tavon, ő a Tó mélységét csak 35 m-nek mérte ban Lóczy Lajos kezdeményezésére nehézbúvárok vizsgálták a tavat, de csak 22 m mélységig tudtak merülni. Ennek során több barlangüreget tártak fel a kráter falát alkotó homokkőben, amelyből vízáramlást is észleltek. A Tó hőmérsékleti viszonyairól Moll Károly, a kórház orvosa 1941-ben írt tanulmányt [1]. Ő állapította meg, hogy a Tófelszín hőmérséklete hogyan változik az egyes évszakokban. Azt is megfigyelte, hogy a Tó felszínének hőmérséklete az egész Tó területén csaknem azonos, a hőmérséklet- különbség kisebb 2 o C-nál. A jelenségre az a magyarázat, hogy a forráskráterből feltörő víz nagy nyomással és sebességgel feláramolva az egész Tóban intenzív áramlást hoz létre, amely a vizet egyenletesen és folyamatosan keveri. A víz egyenletes keveredése teszi lehetővé, hogy a Tó bármelyik részén érvényesül a termálkarsztvíz gyógyhatása. A hetvenesnyolcvanas években a VITUKI vizsgálta a Tó áramlási és hőmérsékleti viszonyait és hasonló eredményekre jutott, az áramlást és keveredést alapvetően nem módosította a vízhozam arra az időszakra jellemző csökkenése. [7] Az 1950-es években előtérbe került a városok, települések, ipari üzemek korszerű, biztonságos vízellátása érdekében az országban található jelentősebb források mennyiségi és minőségi vizsgálata. Ezért országos program indult a felszínalatti vízkészletek számbavételére is. Ebben a programban a karsztforrásoknak kiemelt szerep jutott nagy hozamuk és jó minőségük miatt, így megkezdődött a Hévízi-tó hozamának rendszeres mérése is ban a nehézbúvár szerelésben végrehajtott vizsgálat a kráter fenekén vízbeáramlást nem tapasztalt, csak a függőleges fal oldalában.. A Hévízi-tó forrásáról pontosabb információk 1972-től, a rendszeres könnyűbúváros vizsgálatok megindulásától vannak. Ebben az évben Plózer István és Kovács György, az ÁBKSZ könnyűbúvárai felfedezték a meleg forrásnak a fakadási helyét. (1/a-b. ábra) A búváros vizsgálatok tették nyilvánvalóvá, hogy a Tó forrás melegvize nem a Tó oldalában található repedésekből, barlangokból, hanem kizárólag a Tó alján található, pannóniai homokkőben kialakult, 14 m magas és kb. 17 m átmérőjű barlangból tör elő. A barlangban két különböző hőmérsékletű vízfakadás volt észlelhető, amelyeket egy iszapnyereg választott el egymástól. Az iszapnyereg K-i oldalán 17, a Ny-i oldalán 40 o C-os víz fakadt, ezek tökéletes 5

22 keveredésével lépett ki a 38 m mélységben nyíló barlangszájból a o C hőmérsékletű víz a Tóba. A két különböző forrás és a barlangból kilépő kevert víz hőmérséklete alapján megállapítható, hogy a langyosvíz 5, a melegvíz 95 %-ban alkotja a teljes vízhozamot. 1/a. ábra. A Hévízi-tó és a forrásbarlang szelvénye 1/b. ábra. A Hévízi-tó forráskráterének alaprajza a forrásteremmel A Tó és a környéki kutak termálvizeinek rendszeres kémiai vizsgálata az ötvenes évektől vált gyakoribbá. Ekkor lett egyértelmű, hogy a hévízi termálkutak és a Tó vizének összetétele 6

23 lényegében megegyező, legfeljebb a hőmérsékletekben van kisebb eltérés. A rendszeres vizsgálatok azt mutatták, hogy a víz kémiai összetétele lényegesen nem változott sem a kutakban, sem a Tóban. [9, 17] A Hévízi-tóval kapcsolatos vízföldtani kutatások a nyirádi bauxitbányászat fejlesztésével kaptak lendületet. Felmerült ugyanis annak a valószínűsége, hogy a bányászat igényelte víztelenítés miatt a Hévíz-tó súlyosan sérülhet. Ezért a hetvenes évektől a kilencvenes évek elejéig Böcker Tivadar irányításával a VITUKI, az ALUTERV FKI valamint a Bakonyi Bauxitbánya szakemberei nagyon sok vizsgálatot, kutatást végeztek a közelebbi és távolabbi térségben, nagyon sűrű vízszint észlelőhálózatot alakítottak ki. A nyolcvanas években a Tó hozamában tapasztalt jelentős hozamcsökkenések okairól a vélemények akkor is és most is megoszlottak a Tóra gyakorolt bányászati hatást illetően. Ma már közel húsz évvel a víztermelés leállítása után megállapítható, hogy a Tó megfelelő állapotban van. A kiépült monitoring rendszer révén nemcsak a Tó, hanem tágabb környezetének a hidrológiai állapotáról is folyamatosak az ismeretek. A forrásbarlangban jelentős munkák történtek, elsősorban az alacsony hozamú időszakban, a nyolcvanas években. A munkákat az Amphora könnyűbúvár klub búvárai végezték, ill. végzik. A forrásban évezredek alatt lerakódott törmelék és iszap kitakarításával megszűnt a langyos és a meleg források elkülönülése, új, és a korábbitól eltérő hőmérsékletű forrásfakadási helyek jelentkeztek, de a barlangból kilépő víz hőmérséklete érdemben nem változott. A Tófürdő téli üzemeltetése érdekében a forrásvízből kb L/s hozamot, a merülőfallal védett Tófürdő alá vezettek be. Ez utóbbi intézkedés az alacsony hozamú időszakban a Tófürdő alatti részen a téli gyógykezelést is lehetővé tette, de a Tó nagy részén a téli felszíni hőmérsékletet csökkentette. Ebben az időszakban építették ki azt a barlangi monitoring rendszert, ami a forrásbarlangból kilépő víz mennyiségét és hőmérsékletét méri. Ezzel egy időben a környező kutak vízszintjének és a Tó hozamának mérését is beillesztették a mérési rendszerbe. A monitoring rendszert korábban az Alutröszt jelentős támogatásával a Hévízi-tó Alapítvány üzemeltette, jelenleg a Gyógyfürdőkórház üzemelteti ben próbálkoztak a lelassult vízcsere gyorsításával, amit a Tó vízszintjének a csökkentésével előidézett hozamnövelés révén kívántak megvalósítani, de tartós hozamnövelést ez sem eredményezett, csak a Tó állapotát rontotta. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Tó életébe történő beavatkozások nem hoznak látványos eredményeket től a termálkutakat vízórákkal látták el, a Tóhoz közeli hidegvizű Dobogó és Vadaskerti vízművek termelését gyakorlatilag leállították, ez utóbbi vízellátást szolgáló kutakat tartalékba helyezték. A nyirádi bánya vízemelésének 1990 évi leállítását követően megkezdődött a Hévízi-tó hozamának előbb lassú, majd között viszonylag gyors emelkedése után a Hévízi-tó hozama lényegében nem változott, az utánpótlással kapcsolatos újabb vizsgálatok már csak időszakos állapotértékeléseket jelentenek. 7

24 2. HÉVÍZ TERMÉSZETI VISZONYAINAK LEÍRÁSA 2.1. HÉVÍZ FÖLDRAJZI LEÍRÁSA Hévíz a Dunántúl Ny-i felén, a Keszthelyi-hegység DNy-i peremén, a hegység és a zalai dombvidék találkozásánál a Gyöngyös-patak völgyében található. A település és egyben a Hévízi-tó is a Zalavári-hát kistáj területén helyezkedik el. A Tó felszíni és felszínalatti utánpótlási területe, ún. hidrogeológiai védőidoma ugyancsak a Zalavári-hát kistáj, valamint a Keszthelyi-Riviéra, a Keszthelyi-fennsík, a Kis-Balaton-medence és a Tátika-csoport kistájakon található (2. ábra) A Zalavári-hát észak-dél irányban hosszan elnyúló lapos meridionális hát az Alsó-Zala és a Hévízi-völgy között. Észak-dél irányban féloldalasan kiemelkedett, s dél felé fokozatosan elkeskenyedő területét a lejtés irányában kialakult konzekvens völgyelések hálózzák be. Kicsiny viszonylagos szintkülönbsége alapján erősebben tagolt hullámos síkságra emlékeztet Éghajlat A város a mérsékleten hűvös-mérsékelten száraz éghajlati típus határán terül el. Az évi napsütéses órák száma kevéssel haladja meg az 1950 órát; a nyári hónapokban órán, a téli hónapokban mintegy 195 órán át süt a nap. A hőmérséklet évi középértéke kevéssel 9,8 C fölötti, a tenyészidőszaké 15,5 C és 16,0 C közötti. Évente napon át, április 15. és október 16. között a napi középhőmérséklet több mint 10 C. A fagymentes időszak nap, április 13. és október között. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga kevéssel meghaladja a 33,0 C-ot, a téli abszolút minimumok átlaga 15,0 és 16,0 C közé esik. Az évi csapadékösszeg 700 mm körüli, a tenyészidőszaké 440 mm körüli. A téli félévben 38 nap körüli összefüggő hótakarós időszak a valószínű, cm átlagos maximális hóvastagsággal. A Hévízhez közeli, a beszivárgási terület utánpótlását jellemző vállusi csapadékmérő állomás közel 40 éves csapadék és beszivárgási idősorát szemlélteti a 3. ábra. Az ariditási index, azaz a potenciális párolgás és csapadék évi összegének hányadosa: 1,0. A leggyakoribb szélirány az É-i, az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 1,8 m/s értéket Domborzat, talaj A város közigazgatási területe az É-D-i lefutású Hévíz-Karmacsi dombvonulaton fekszik. Az átlagos tengerszintfeletti magasság északi irányban növekszik, nyugati határa a Páhoki-patak, keleten pedig a Gyöngyös-patak völgye határolja. A dombvonulat jelentős részét alkotó nagy felszíni elterjedésben nyomozható a felső-pannon korú agyag, aleurit és homokkő rétegeket vékony talajréteggel, vagy különböző vastagságú 8

25 pleisztocén üledékkel fedve lehet találni. A keleti lejtőkön lejtőhordalékokat, időszakos vízfolyások üledékeit (proluviális-deluviális üledékek) lehet találni, holocén pleisztocén átmeneti képződményként fordulnak elő. A patakvölgyeket (Páhoki-, Gyöngyös-patak) széles sávban holocén korú folyóvízi homok, aleurit kíséri. A Gyöngyös folyás déli részét (Ó-Berek) beleértve a Hévízi-tó környékét is tavi mocsári üledékek, helyenként több méter vastagságot is elérő tőzeg és lápföld alkotják. A település nagyobb része felszíni szennyeződésre érzékeny, ahol természet és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni. Fokozottan érzékeny a Hévízi-tó területe és védőterülete, érzékeny terület a természeti védelem alatt álló tőzegláp, valamint a 0-1 m közötti magas vízállással jellemezhető völgytalpi és peremi területsáv, kevésbé érzékeny a völgyoldal alsó szakasza. A láptalajok kotúsodása alacsony talajvíz szint esetén természetes folyamat. A kiszáradás, illetve tartós szárazság a szerves anyag felszíni rétegének oxidálódását, lassú elégését okozza, ami visszafordíthatatlan változásokat eredményezhet a talajokban és a rajta található növénytársulásokban egyaránt Növényzet A terület eredeti növénytakarója a talaj, éghajlat és magassági viszonyok adottságainál fogva három típusba sorolható. Egyik a berkek ártereit magában foglaló és vizet kedvelő növényekből áll. Ez a lápteknő eredetileg nádassal teleszórt ingóláp volt, a vizes térszín nádés mohavegetációja azonban az altalaj egyre fokozódó feltöltődése során tőzeges rétté alakult át. A másik típus a legalacsonyabb helyekről kiemelkedő lankás térszín flórája, a harmadik pedig a zárt erdők növénytakarója. A Hévízi-tó, valamint a környező láp- és mocsárvilág szerves vízföldtani, ökológiai és növényföldrajzi egységet mutat. Hévíz maga is melegkedvelő fajok sokaságával bír, ugyanakkor a lápmedence reliktummegőrző szerepe a boreális (hideg mérsékeltövi), jégkorszaki és prealpin fajok vonatkozásában is jelentős HÉVÍZ ÉS KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI VISZONYAI A Hévízi-tó utánpótlódó vízkészletét döntően a Keszthelyi-hegység karsztos beszivárgási területéről kapja. A Keszthelyi-hegység a Dunántúli-középhegységi paleo-mezozóos egységének a legnyugatibb felszíni kibúvási területe. Az itt található kőzetek és a földtörténeti idők folyamán végbement földtörténeti események, kőzettani, szerkezeti változások járultak hozzá a Hévízi-tó kialakulásához is. Hévíz és a Keszthelyi-hegység területén a legidősebb kőzetek, amit mélyfúrásokban illetve a felszínen feltártak felsőtriász korúak, egységesen tengeri kifejlődésűek. A hegység területén a felsőtriászt három emelet képviseli, a karni, a nóri és a réti emelet (4. ábra mélyföldtani térkép). A karni emeleten belül a legidősebb kőzetcsoport a vízzáró tulajdonságú karni mészmárga (Veszprémi Márga Formáció), mely a felszínen csak távolabb, a Lesencetomaj - Vállus közötti területen található meg, néhány kisebb foltban. A karni emelet másik csekély felszíni elterjedésű jellegzetes kőzete, a mészmárgánál fiatalabb, többnyire annak fedőjében 9

26 található ún. Edericsi Mészkő Formáció, amely a hegység K-i, DK-i felén fordul elő, részben a mészmárga szomszédságában, nagyobbrészt a Balatonederics feletti fennsíkon. A mészkő jól karsztosodik, több nagy barlang pl. Csodabogyós-barlang és víznyelők is ismertek a területen. Az Edericsi Mészkő F. előfordulásai mellett található még, foltszerűen, az ún. Sándorhegyi Mészkő Formáció. A hegység tömeges kifejlődésű kőzete a karni-nóri Fődolomit Formáció, több tagozatával van képviselve. Karni kifejlődésű kőzet a vastagpados Fődolomit, amely a Balatongyörök és Vállus közötti területen uralkodó felszíni képződmény. A bitumenes Fődolomit a hegység középső részére jellemző, Várvölgy, Gyenesdiás, Balatongyörök tájékán. A hegység Ny-i felén a Hévízi-tó beszivárgási területén a nóri Fődolomit Formáció az uralkodó kőzettípus. A kőzet legnyugatibb előfordulása a Hévízi-tó szomszédságában található Dobogó-hegy, amelyben a Hévizet korábban ivóvízzel ellátó karsztakna is található. Az említett dolomitos kőzetek karsztosodásra hajlamosak, jó vízvezetők és víztározók. A karsztosodásra, üregesedésre jellemző, hogy ebben a kőzetben alakult ki a több kilométer hosszú Cserszegtomaji kútbarlang a Tótól ÉK-re kb. 2 km-re. A triász rétegsor legfiatalabb tagja a raeti emeletbe tartozó, rossz vízvezető tulajdonságú márgás mészkő, az ún. Kösszeni Formáció, amely elterjedésében nem tömeges, nagyobb foltszerű előfordulása Rezi határában ismert a Fődolomit fedőjében. A Keszthelyi-hegység nagy részét alkotó Fődolomit vastagsága pontosan nem ismert, de a Vállus-3 fúrás 500 méteres vastagságban harántolta. Feltételezhető, hogy a kőzet nemcsak a hegység belsejében, hanem a peremek felé haladva is eléri a több száz méteres vastagságot. A kőzetvizsgálatok szerint a kőzetet elsősorban mikrorepedezettség jellemzi, ami kőzetrepedések, törések gyakori előfordulását jelenti. Kémiailag a kőzet karbonátásványa 95-97%-ban dolomit, nagyon kevés vas és agyag tartalommal. A nagy kőzetvastagság és a dolomit repedezettsége, töredezettsége nagy víztárolóképességet biztosít a kőzetnek. A triásznál fiatalabb kőzetek közül a júra-oligocén időszaki képződmények teljesen hiányoznak. Miocén korú kőzetek csak foltszerűen fordulnak elő Cserszegtomaj központjától K-re. Az egykori, méter mély karszttöbröket kitöltő miocén korú kaolinos agyagok nagy részét korábban tűzállóagyagként vagy festékföldként kibányászták. Az agyagok alumínium tartalma igen jelentős volt. A triász kőzetekre üledékhézaggal települnek a néhányszor tízméteres vastagságú pannon rétegek, a Zalai-medence felé Ny-i irányban fokozatosan egyre vaastagabbak. A pannóniai rétegek többnyire agyag, homok, aleurit és homokkő, helyenként dolomitgörgeteges előfordulásokkal. Az agyag, homok, aleurit többnyire a felszín közelében található meg, a homokkő legtöbbször mélyebben, a dolomit közvetlen fedőjét alkotja. (A hévízi termálkutak a melegvizet ebből a triász dolomitra települt homokkőből nyerik.) A Cserszegtomajon található homokkő pirittartalma jelentős. A pleisztocén képződménycsoport négy jelentősebb képződményből áll. Ezek a törmelékkúpok, a folyami homokok, löszféleségek és lejtőtörmelékek. A törmelékkúpok a lehordódási viszonyoknak megfelelően elsősorban a hegység D-i és DNyi előterében alakultak ki, vastagságuk általában méter közötti, szemcse összetételük igen változatos, a durva kavicstól a kőzetlisztig minden előfordul. 10

27 Hévíz környékének felszíni földtani térképe az 5. ábrán, vázlatos szerkezeti felépítése a 6. ábra földtani szelvényén látható. A folyami homok elsősorban a hegylábfelszíneken és lépcsőkön, másrészt a belső völgyekben és depressziókban jelentkezik. Lösz a hegység legtöbb részén, a karsztfennsíkok közötti völgyekben, mélyedésekben áthalmozott, rosszul rétegzett formában fordul elő, csupán Rezi környékén található néhány méteres, szálban álló típusos lösz. Lejtőtörmelék elsősorban a Keszthelyi-hegység K-i peremén van, többnyire dolomit anyagú törmelék formájában. A holocén rétegeket általában a különböző talajok képviselik. Ettől eltérően, helyenként a különböző lepusztulási és akkumulációs folyamatok eredményeként a holocénben a pleisztocén törmelékkúpok egy része áthalmozódott, törmelékkúpok, völgykitöltések keletkeztek, illetve a hegylábfelszíneken kőzettörmelék terítések alakultak ki. A Hévízi-tó közvetlen környezetében, valamint a Gyöngyös-patak völgyében a pannon korú agyagos rétegek felett néhány méteres tőzeg réteg húzódik. A hegységben és környezetében a földtörténeti időszak során a szerkezeti mozgások következtében az egyes hegységrészek többszörösen elmozdultak egymáshoz képest, több irányú szerkezeti vonalakat hozva létre. A Keszthelyi-hegység területén a tektonikai vonalakra az É-D-i irányítottság a legjellemzőbb, ilyen irányú törések preformálták a Zalavölgyét, a Hévízi- és a Páhoki-völgyet is. A tektonikai vonalak szerepét mutatja, hogy a Hévízi-tó forrásában egy ilyen vonal mentén fakadt egymástól néhány méterre a langyos és a meleg forrás, de a Tó K-i partján fúrt kutak vize is o C-al alacsonyabb a Ny-i oldalon fúrt kutak vizének hőmérsékleténél HÉVÍZ KÖRNYÉKÉNEK VÍZFÖLDTANI VISZONYAI A Hévízi-tó keletkezését a szakemberek mintegy évvel ezelőtti időre teszik. Az akkori kőzetmozgások, kiemelkedések következtében helyeződött át a rezi Meleg-hegy térségéből a melegvíz fakadás előbb Cserszegtomaj térségébe, majd a jelenlegi hévízi helyére. A Hévízi-tó karsztos felszíni utánpótlási területe a Keszthelyi-hegység területén kb km 2. Erről a területről a beszivárgás függvényében L/s hozam származik. Ehhez kapcsolódik egy nem karsztos, kb. 75 km 2 -es terület, aminek a lefolyó vizei táplálják a Keszthelyi-hegység hideg karsztos zónáját. Ez a járulékos utánpótlás kb L/s értékűre becsülhető korábbi mérések alapján. A karsztforrások felszínre lépési pontja minden esetben valamilyen vízföldtani határon, kőzethatárokon, törésvonalak, vetők mentén, általában egy karsztos vízföldtani egység legalacsonyabb felszíni pontján, az ún. erózióbázison történik. Termális rendszerek esetében ez a fakadási hely akár több kilométerre is lehet a legközelebbi beszivárgási területtől, felszín közeli, fedett sasbércek felett, mint a Hévízi-tó esetében is. Egy adott forrásterületen előfordulhat hideg és meleg vizek egymás mellett történő felszínre lépése is. 11

28 Természetes állapotban a források hozamát a karsztos utánpótlási területen, a vízzáró kőzettel nem fedett mészkő vagy dolomit kibúvási területeken beszivárgó csapadékvíz mennyisége határozza meg. A hideg karsztforrások által megcsapolt vízrendszereket általában gyors vízforgalom jellemzi, a felszínalatti tartózkodási idő néhány év esetleg évtized. A vízáramlás sebessége a karsztrendszer vízföldtani sajátosságaitól függ, mint a vízgyűjtő mérete, a vízvezető réteg vastagsága, a beszivárgási terület és a forrás távolsága, a kőzet porozitása, vízvezetőképessége stb. Egy adott forrásterületen mesterségesen, kutakkal történő vízkivétellel csak a forráshoz érkező dinamikus készletet tudják kitermelni. A forrástól távolabb, a beszivárgási terület és a forrás között létesített jelentős vízkivétel azonban nemcsak a forrás elapadását okozhatja, hanem a tároló teljes területén előidézheti a tárolt készlet csökkenését. (Pl. a nyirádi, tatabányai bányászati víztelenítés több ezer négyzetkilométeres területen okozott jelentős vízszintsüllyedést és forráselapadást a Dunántúli-középhegység területén.) A meleg vizeket nagyobb mélységben történő, lassú áramlás és a beszivárgási területtől távoli forrásterületen történő feláramlás jellemzi. Ilyen források pl. az egri langyos források, vagy a Hévízi-tó forrásai, melyeket kiegyenlített vízhőmérséklet, vízhozam és vízkémia jellemez, az éven belüli változások alig megfigyelhetők. Az ilyen forrásrendszerekben a karsztvíz tartózkodási ideje évtized és ezer év nagyságrendű lehet. Ugyanakkor ezeknek a forrásoknak a hozama sem tekinthető állandónak, mert a hosszabb időszakon keresztül érvényesülő beszivárgási változások időben eltolódva és tompítva követik az utánpótlás változásait. A karsztforrások és a karsztvizek összetételére jellemző, hogy döntő részben kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos jellegűek, ezek az ionok alkotják az oldott anyag tartalom %-át. Az egyéb ionok megjelenése a vízben akkor jellemző, ha a karsztvíz felszínalatti áramlása folyamán más, nem karsztos típusú kőzetekkel is tartósan érintkezik. Ebben az esetben nemcsak a makroelemek, de a mikroelemek koncentrációja is eltérést mutat a tipikus karsztvíztől. Ilyenkor a nátrium-, klorid- és szulfát-ionok, mikroelemek mennyisége a tiszta karsztvízhez képest eltérést mutathat a más kőzet összetételének, a kölcsönhatás idejének a függvényében. Az utóbbi évtizedekben terjedőben lévő környezeti izotópvizsgálatok segítségével a vizek felszínalatti tartózkodási idejét is becsülni tudjuk. Fontos minőségi jellemző a víz hőmérséklete is, mert ebből és a vízminőségi adattokból a vizek felszín alatti mozgásának jellemzőire következtethetünk. A Hévízi-tó a mélységi áramlási rendszerű karsztforrások közé tartozik. Az ilyen rendszerekben a víz hosszú felszín alatti tartózkodási idő után lép csak a felszínre. A karsztos rendszerben mozgó víz olyan nagyméretű tárolóban áramlik a forrás felé, amelyben a felszínről beszivárgó vízrészecske a radiokarbon mérések szerint csak több ezer év múlva ér a forráshoz. Az ilyen típusú források esetében a vízhozam, vízminőség vízhőmérséklet nagy biztonsággal stabilnak tekinthető mindaddig, amíg jelentős antropogén beavatkozások nem történnek az utánpótlási területen. A Hévízi-tó forrásában kimutatható hideg és meleg forrás jelenléte alapján kétféle típusú karsztvíz áramlási pályára lehet következtetni. A Keszthelyi-hegység területén beszivárgó karsztvíz különböző hosszúságú és mélységű, a terület nagy részén egymástól tektonikailag elválasztott áramlási pályán érkezik a Hévízi-tóhoz. (A Tótól É-K-DK-re fokos vizek, D-DNY-i irányban fokos vizek, Ny-ÉNy irányban fokos vizek találhatók.) Az észlelő kutak adatai alapján a melegvíz Ny felől érkezik a Hévízi-tóhoz. A különböző áramlási pályákon a Tóhoz érkező hideg illetve meleg víz keveredése részben a Hévízi-tó 12

29 forrás kráterében, részben a Tótól ÉNy-ra és DNy-ra eső területeken történik. Ezt a megállapítást a Tó környezetében korábban létesített húsznál több észlelő és több mint tíz termelő kút létesítési és üzemeltetési adatai, és a térségben végzett több évtizedes kutatások igazolják. A létesítéskori és az újabb vízhőmérséklet-mérések alapján a Keszthelyi-hegység felől áramlói hideg karsztvíz, és a Ny felől jövő meleg karsztvíz a Hévízi-tó alatt húzódó tektonikai vonal mentén érintkezik egymással. A kutaknál mélységi, ennek hiányában a kifolyó vízhőmérséklete alapján a Hévízi-tó tágabb, mintegy 400 km 2 -es környezetére kiterjedő izoterma térkép a 7. ábrán látható. Az ábrán a 30 C alatti hideg és langyos vizek kék, az efölötti termálvíz hőmérsékletek piros izovonalakkal vannak jelölve. A Keszthelyihegységben beszivárgó hideg karsztvizek és a Zalai-medence alaphegységi karsztvíztárolójának termál karsztvizének hőmérséklet eloszlása alapján, a hideg karsztvíztest felől a meleg karsztvíz felé irányuló áramlási irányok kirajzolódnak. Az izotermák alapján tehát a Keszthelyi-hg. felől egy ÉNy-Ny-i, és egy DNy-Ny-i köríves áramlási pályát lehet kijelölni, ami Hévíztől Ny-ra Nemesbük Szentgyörgyvár vonalában fokozatosan Hévíz felé fordul vissza. Az izotermákra merőlegesen feltételezett áramvonalak mentén szivárgó karsztvíz egyre melegebb lesz. A Hévízi-tótól Ny-ra mintegy 1,5 2 km-re mélyült Hévíz-6., Hévíz-15. és 16. észlelőkutakban feltárt karsztvizek C hőmérsékletűek. Innen a Hévízi-tó felé tovább szivárogva már 40 C-ra csökken a víz hőmérséklete, ami valószínűleg a K felől rövidebb áramlási pályát leíró langyos vizek hűtő hatását jelzi. 13

30 Vízhozam [L/s] Vízszint [mbf] A Hévízi-tó környezeti, természeti és gyógy-idegenforgalmi jelentőségének bemutatása 3. A HÉVÍZI-TÓ VÍZMINŐSÉGI ÉS VÍZMENNYISÉGI JELLEMZŐI 3.1. VÍZMENNYISÉGI VISZONYOK A Hévízi-tó vízhozamát 1951-től kezdték rendszeresen mérni. Ekkor indult Kessler Hubert és a VITUKI irányításával az országos forrásmérő hálózat kiépítése, és kezdődött egyidejűleg közel száz jelentősebb forrás mérése országszerte. A mérések eleinte két-három havonta történtek, amikor a hozamcsökkenést észlelték a mérések sűrűségét növelték ig a mérések ún. forgószárnyas vízsebességmérővel történtek, ezt követően 1987-ig köbözéssel mérték a vízhozamot hetente, 1987-től a Déli-zsilipen ultrahangos vízsebességmérővel mérik, az É-i zsilipen pedig a folyamatosan regisztrált átbukási szintből számítják a hozamot, a két adat összegzésével állapítják meg a tényleges hozamot előtt a mérések jelentős ingadozást mutattak, tehát alacsony volt a megbízhatóságuk. (8. ábra) (A termális források hozamai csak kis mértékben ingadoznak, mint az 1983 utáni évek hozammérései is mutatják. A korábbi kisebb megbízhatóságú mérések a trendszerű változásokat azért követik.) A jelzett időpont után az adatok megbízhatóbbak, azóta a vízszintek és a Tóhozam között szoros kapcsolat látszik. A hozamidősorok alapján megállapítható, hogy az utóbbi 25 évben, a megbízható mérések időszakában a Tó hozamában kb. 100 L/s hozamnövekedés figyelhető meg. Jelentős hozamnövekedés lényegében között történt. Az elmúlt évben a vízhozam érdemben nem változott, L/s között a vízhozam 2-5 %-os ingadozása figyelhető meg. 800 A Hévízi-tó vízhozamának és a térségi karsztvízszintnek a változása Hévízi-tó havi átl. Hévízi-tó évi átl. Várvölgy-1 Keszthely-4 Hévíz-6 Hévíz-3 Fontanális 8. ábra 14

31 Az elmúlt évtizedekben a Tó állapotára a legnagyobb veszélyt a karsztos tároló túltermelése jelentette. Az 1970-es években megindult, és a 80-as évek végéig tartó hozam csökkenésben jelentős szerepe volt a nyirádi bauxit bánya vízkivételének. A bánya 1990 szeptemberében történt leállását megelőzően a Tó-forrás hozama közel egy évtizedig 300 l/s körül ingadozott, ami az eredeti állapotában az 50-es években mért kb. 500 l/s hozamának mindössze 60 %-a. A kisebb hozam következtében a Tó vízhőmérséklete csökkent, vízminősége, biológiai állapota is oly mértékben megváltozott, ami már a víz gyógyhatását veszélyeztette. A Hévízen észlelt drámai változásokra történt figyelemfelhívás is hozzájárult a nyirádi bánya évi bezárásához. A visszatöltődés megindulását követő 2 3 év alatt a karsztvízszint emelkedés kiterjedt a depressziós tölcsér több ezer km 2 -es területére. A tároló regenerálódásának hatása körül már észlelhető volt a Tó-forrás növekvő hozamában óta a forrás hozama nagyjából 400 l/s körül ingadozik, ami mintegy %-os emelkedést jelent a 80-as években tapasztalt minimumhoz képest. Meg kell említeni, hogy a Tó hozama az utóbbi 8-10 évben a mérések alapján rendkívül stabil, a mért hozamingadozás a 80-as években, a legnagyobb nyirádi depressziós hatás időszakában is nagyobb volt a jelenleginél. Eddig is ismert volt, hogy a nagy vízgyűjtőterület és tározókapacitás következtében egy-egy száraz vagy nedves év hatása csak késleltetve és tompítva jelentkezett, de az említett időszakban tapasztalt 3-4 éves száraz és nedves periódusok hatása sem tükröződött a Tó hozamában. Valószínű, hogy a Keszthelyi-hegységet Ny-ról határoló É-D-i tektonikai vonalak olyan vízzáró rossz vízvezető zónák, amelyek a hegységen belüli nyílt karsztos területek és a medencében húzódó termálkarsztos tároló rész közötti közvetlen Ny-K-i irányú hidraulikai kapcsolatot kizárják. Ezt egyébként a tárolórészre készült vízhőmérséklet eloszlás térkép (L. 7. ábra) is igazolja. A magyarázathoz további, a Tó-forrás utánpótlási viszonyait feltáró vizsgálatokra lehet szükség. A 8. ábra a VITUKI forráskataszterben található adatok alapján összeállított vízhozam idősor havi és éves átlagait mutatja be. Az ábrán feltüntettük a Keszthelyi-hegység karsztterületén található Várvölgy-1 és Keszthely-4 jelű, a Tóhoz közeli hidegvizes Hévíz-3 és melegvizes Hévíz-6 felszínalatti törzshálózati észlelőkutak, valamint a Szent András Kórház B-14 kataszteri számú, Fontanális termelő kútjának rendelkezésre álló vízszintadatait a vízhozam és a vízszintváltozások összefüggéseinek szemléltetésére. Látható, hogy a karsztvízszintek változásaival arányosan és nagyjából együtt változott a Tó vízhozama. Az utánpótlási beszivárgási területekhez közeli kutak (Várvölgy, Keszthely) vízszintváltozásait a tóhozam késleltetve követi, a Tó közelében mélyült Hévíz-3, Hévíz-6 és a termelő Fontanális kutak vízszintjeivel viszont szoros kapcsolatot mutat a vízhozam. Ez utóbbi tény megerősíti azt a megállapítást, hogy a Tó körüli vízkivételek akár hideg, akár meleg vizekről legyen szó összefüggenek a Hévízi-tó vízhozamával. A Hévízi-tó utánpótlásában a Keszthelyi-hegység karsztterülete meghatározó szerepet játszik VÍZMINŐSÉGI VISZONYOK A Hévízi-tó és a környezetében üzemelő termálkutak vízminősége (I. táblázat), alig különbözik egymástól ill. a Hévízi-tó összetételétől. A termális karsztvizek kalciummagnézium-(esetenként nátrium)-hidrogénkarbonátos jellegűek, amelyeknek a fluorid és a kén tartalma is számottevő. 15

32 Thermal Hotel IV. kút Fontanális Aquamarin DRV Helios Helios Kolping (Alsópáhok) Hévízi-tó Hévízi-tó Hévízi-tó A Hévízi-tó környezeti, természeti és gyógy-idegenforgalmi jelentőségének bemutatása A kutak és a Tó-forrás vize gyakorlatilag azonos összetételű és hőmérsékletű, ami a vizek közös eredetére utal. Összetételük lényegesen nem különbözik a középhegységi karsztvizek összetételétől, csupán a nátrium ill. a szulfát tartalma magasabb mg/l-rel azok átlagos értéknél. Ez azzal magyarázható, hogy a térségi kutakban található karsztvíz kapcsolatba került a pannon homokköves, pirit tartalmú rétegekkel és ebből oldja ki az anyagtöbbletet. Ugyancsak innen származik a víz karsztvizekben szokatlan magas fluorid és szulfid tartalma, amely ezeknek a vizeknek fontos gyógytényezője. I. táblázat A Hévízi-tó és a helyi termálkutak főbb vízminőségi jellemzőinek átlagai Kat.szám. B-15 B-32 B-14 B-4/a Össz.kem. CaO mg/l B-17, B-33 K-11 B-18 B-7 D-i zsilip Lúgosság mmol/l 6,6 6,5 6,5 6,8 6,8 6,7 6,8 6,7 6,5 6,4 6,4 Na+K mg/l Ca mg/l Mg mg/l NH4 mg/l 0,5 0,3 0,4 0,4 0,6 0,9 0,8 0,3 0, 4 0,3 0,2 HCO3 mg/l SO4 mg/l Cl mg/l F mg/l 1 1,2 1,3 1,3-1,8 1,7 1,8 1,4 1,4 1,4 szulfid mg/l 2 4,5 4,0 4,5 5 5, ,4 0,4 Hőm. Vízjelleg o C forrásbg. tóközép Ca- Mg- Na- HCO3 Ca- Mg- HCO3 Ca- Mg- HCO3 Ca- Mg- Na- HCO3 Ca- Mg- Na- HCO3 Ca- Mg- Na- HCO3 Ca- Mg- Na- HCO3 Ca- Mg- HCO3 Ca- Mg- HCO3 Ca- Mg- HCO3 Hozam L/s Ca- Mg- HCO3 A Hévízi-tó felszínéről vett vízminták összetétele nem különbözik a forrás vizétől. Kisebb eltérés értelemszerűen a hőmérsékletben, a szulfid tartalomban és a szulfáttartalomban van. A víz összetételének stabilitását a nagy tömegű víz folyamatos utánpótlódásával és keveredésével, a kéntartalom változását a Tóban élő kénbaktériumok, a Tó medrét alkotó tőzeg és a vízben oldott redukált kénformák kölcsönhatása szabályozza. 16

33 A Tó és a kutak vizének összetétele az ötvenes évek óta kisebb ingadozásoktól eltekintve lényegében nem változott. A vízhozam drasztikus csökkenése esetén szakértők szerint a Tó kénes gyógyhatása jelentősen csökkenhet, ezért a Tó gyógytényezőjének fenntartásához szükséges a minél nagyobb vízhozam. A Tó vize az OGYFI /1930 sz. minősítése értelmében elismert gyógyvíz. A Hévíz térségi termálkutak a B-33 kút kivételével elismert gyógyvizek. A Tó és a hévízkutak vize között a gyógytényezők tekintetében egy jelentős különbség van A forrásból kilépő víz minőségét tekintve csaknem azonos a hévíz kutak vizének összetételével, de a Tófenék tőzegrétege következtében a víz ún. redukált kéntartalma már jelentős különbséget mutat a kutakkal szemben, azokénál nagyobb. Ez az a többlet amit a Tó kémiája nyújtani tud a Tóban lévő kén tartalmú tőzeg és ezen a tőzegen, mint táptalajon létező kénbaktériumok révén, amelyek a víz ún. aktív-kén tartalmát növelik a forrásvízhez képest. Az áramló víz egyenletes keveredése miatt a Tó nagy részén egyenletes gyógyhatás alakulhat ki. Ennek az aktív kénnek a mennyisége, ill. elkeveredése nagymértékben függ a Tó hozamától, kisebb hozamok esetén a parti sávban jelentősen csökken a kéntartalom, ezáltal az aktív gyógyító felület a Tó rendszerében. A Hévízi-tó gyógyvizében egy-egy napon a csúcsszezonban akár több ezren is fürdenek, emiatt lényeges a Tó biológiai, bakteriális állapota is. A rendszeres vizsgálatok szerint a Tó vize megfelel a természetes fürdővizekre vonatkozó előírásoknak. Ebben szerepe van a víz kénhidrogén tartalmának is, ami sok mikroszervezet számára toxikus hatású, a szaporodásukat gátolja A HÉVÍZI-TÓ ÁLLAPOTÁBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Egy karsztos forrásrendszer természetes állapotát csak a beszivárgási területen lejátszódó változások befolyásolják, amennyiben az utánpótlódó, beszivárgó víz mennyiségi és minőségi viszonyai változnak. A Hévízi-tóhoz hasonló termálkarsztos rendszerekben, ha egy zárt rendszert tételezünk fel, a beszivárgási terület és a forrás között vízzáró rétegekkel fedett karsztos térrészben a karsztvíz a karsztos kőzetben egyre nagyobb mélységben áramlik, miközben a hőmérséklete emelkedik. Útja során, ha nem érintkezik más típusú kőzetekkel a víz összetétele lényegesen nem változik. A tároló kőzetben a teljes beszivárgott vízmennyiség a forrás felé áramlik, az áramlás sebessége a különböző áramlási pályákon eltérő lehet. Az áramlási sáv szélessége több kilométer, vastagsága több száz méter lehet. Antropogén hatások akkor befolyásolhatják ezeket a rendszereket, ha az áramlási pálya valamelyik szakaszán történik jelentős beavatkozás. Mivel a beszivárgási területek általában hegyvidéki területeken, magasan helyezkednek el, az ilyen helyeken ritkán fordul elő jelentős vízkivétel. A többnyire erdős területeken a területhasználat változása befolyásolhatja kedvezőtlenül az utánpótlási viszonyokat, a karsztfennsíkok lefolyástalan jellege miatt azonban ez sem okozhat jelentős utánpótlás-csökkenést. Az áramlási pályán a beszivárgási területtől a forrás felé haladva, a fedett területeken történő vízkivétel csökkenti a forráshoz érkező víz mennyiségét. A hatás mértékét befolyásolja, hogy a vízkivétel a forráshoz mennyire közel történik, illetve a kivett mennyiség hogyan aránylik a rendszer vízkészletéhez, illetve a forrás hozamához. 17

34 A Hévízi-tó állapotát érintő antropogén beavatkozások a Hévíz környéki mocsaras területek lecsapolásával kezdődtek, amikor a Tó túlfolyó szintje is csökkent. Ez átmeneti hozamnövekedéssel járhatott, ez azonban egy idő után kiegyenlítődött, egy új egyensúlyi helyzet alakult ki. A Hévízi-tó hozamát, hőmérsékletét befolyásoló tevékenységek a múlt század elején kezdődtek el ben létesült az első hévíztermelő kút a a Gyógykórháztól DNy-ra. Az elmúlt száz év folyamán a Tó kb. 1 km-es körzetén belül további hét jelenleg is termelő termálvizes, és két jelenleg tartalék hidegvizes kutat létesítettek. Ezeknek a kutaknak a termelése bizonyítottan hat a Hévízi-tó hozamára. [4] A termálkutak hőmérsékletében 1-2 fokos csökkenés a nyolcvanas évektől a Helios N-3, B-18 kataszteri számú kút fúrása óta figyelhető meg. Ennek a kútnak már fúrásakor is 40 o C alatt volt a hőmérséklete, holott a szomszédos K-11 kút vize 40 o C felett volt. A kút hőmérsékletét további lassú csökkenés jellemzi. A kút a hévízi homokkő rög legdélebbi peremén található termelő kút, tőle D-re csak 30 o C alatti vizek találhatók. Ez a hűlési tendencia a melegebb vizű kutak irányába terjed a havonta, az üzemeltetők által végzett mérések szerint. Az ok az, hogy a termálkutak víztermelő rétegébe alacsonyabb hőmérsékletű víz keveredik, a folyamat oka azonban pontosan nem ismert. A folyamat megállítása érdekében vizsgálatokat célszerű végezni, mert a hűvösebb víz kémiai összetétele a mikrokomponensek tekintetében eltérhet a melegvíztől, és a vizek gyógyhatása esetleg kedvezőtlenül változhat. A II. táblázat a Tó környeztében létesült kutak termelési és hőmérsékleti adatainak változását mutatjuk be. II. táblázat A Hévízi-tó térségében lévő kutak termelési és hőmérsékleti adatainak változása Kút neve Helios-III Kat.szám Mélység Hőfok 1985 Hőfok 2000 Hőfok 2006 Termelés Termelés Termelés K ,0 3,6 Helios-N-3 B ,1 3,3 2,9 Thermál B ,1 4,7 5,3 Aquamarin B-4/a ,0 1,6 1,7 IV. Kút B ,8 3,3 DRV B ,7 3,1 4,5 B-33 Kolping B ,7 György- B ,9 - - Rákóczi B-8 Fontanális B ,0 8,9 12,2 Kehidakustány K ,7 4,2 Dobogó ,5 0,9 0 Vadaskert K ,7 1,2 1,5 Kutak 43 39,2 39,9 18

35 Langyos 17,2 2,1 1,5 Meleg 25,8 37,1 38,4 Hévízi-tó ,5 308, ,6 448,4 459,9 A Tóhoz érkező meleg ill. langyosvíz a hosszú felszínalatti útja során feltételezhetően stabil hőmérséklettel és összetétellel érkezik a Tó forrásához. A különböző áramlási pályán érkező, kétféle hőmérsékletű víz keveredési arányának kis mértékű 1-2 %-os változása a hőmérséklet tized fokos nagyságrendű változását okozhatja. Az elmúlt években a forráshőmérséklet néhány tized fokos csökkenését már regisztrálták a monitoring rendszer műszerei. A Hévízi-tó forráskráterében végzett vizsgálatok megmutatták, hogy a forrás vizének hőmérsékletét egy langyos és egy meleg forrás hozamának a viszonya határozza meg. A hetvenes években végzett mérések a barlangból kifolyó víz hőmérsékletének változatlanságát mutatták. Az utóbbi évtizedben viszont hőmérséklet csökkenés tapasztalható a kilépő vízben. A Tó vízhozama csak a Tó környezetében kitermelt karsztvizekkel együtt értékelhető. A hetvenes-nyolcvanas években a kutakból kitermelt langyos és melegvizek aránya kb. 1:2 volt, emellett az arány mellett alakult ki a forrás adott kifolyó víz hőmérséklete. Jelenleg a termelt hideg-meleg arány 1:25. Ez úgy alakult ki, hogy a langyosvíz kivétel tizedére csökkent, a melegvíz kivétel viszont másfélszeresére nőtt. Ennek következtében a forrásba érkező vizek aránya is módosulhatott, nőtt az alacsonyabb hőmérsékletű víz részaránya. Mivel a melegvíz Ny felől egyre szűkülő sávban áramlik a Hévízi-tóhoz, és a melegvízkivételek zöme a hévízi domb területére esik, a megnövelt melegvízkivételek hatására a Tó forrásába érkező legmelegebb vizek mennyisége csökkent, a langyosvíz hűtő hatása érvényesül. 19

36 4. A HÉVÍZI-TÓ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELME A Hévízi-tó védelme egyrészt a Tó vízminőségének és vízkészletének hosszú távú biztosítása érdekében ki kell terjedjen annak teljes hidrogeológiai vízgyűjtőjére, különös tekintettel arra, hogy a karsztos utánpótlódási felszínek kiemelten sérülékenyek. A Hévízi-tó forrása két évezred óta biztosan ezen a helyen fakadt, a közvetlen környezete ez idő alatt alakult a maihoz hasonlóvá. Tágabb környezete ez időszak alatt mindig lápos terület volt, amelynek a kialakulásában nemcsak a Tó vize, de a Balaton közelsége, annak vízállásváltozásai is jelentős hatást gyakoroltak. A Tó közvetlen környezete a fürdőként való használatával kezdte elnyerni mai képét. Ezek a változások kb. két évszázaddal ezelőtt kezdődtek, ami a Tó körüli nádas irtásával, utak építésével, illetve a völgy csatornázásával, talajvízszintjének szabályozásával történtek. Jelentős beavatkozást jelentett a térség életébe a Balaton szintjének a szabályozása, és a Kis-Balaton lecsapolása is, amely a talajvíz szintjét süllyesztette. A termál karsztrendszer sebezhetőségének külön hangsúlyt ad a Hévízi-tó és környezetének természeti értéke, gyógyfürdő szerepe, gyógyászati és idegenforgalmi jelentősége. Ezért is fokozott védelemben kell részesíteni a Hévízi-tó közvetlen környezetét, a különleges növényés állatvilág megőrzése érdekében, ami a vízben fellelhető mikroszkópikus és magasabbrendű flórát és faunát, a Tóval határos láp- és parkerdőt, valamint lápterületet egyaránt jelenti. Ez utóbbiak amellett, hogy jelentős szerepük van a Tó mikroklímájának kialakulásában, tájképileg is egyedülálló keretét adják a Hévízi-tónak A HÉVÍZ-TÓ HELYZETE KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A Hévízi-gyógytó forrását, mint karsztforrást ugyanazok a potenciális veszélyek fenyegetik mint bármilyen karsztos vízbázist. A tároló túltermelése a Tó-forrás hozamát, vízhőmérsékletét, kémiai-biológiai állapotát károsítja, az utánpótlódási területeken előforduló felszíni szennyezések pedig hosszabb távon a Tó vízminőségét veszélyeztetik. Végeredményben minkét esetben a Tó gyógyhatása kerül veszélybe Vízmennyiségi védelem Bármilyen felszín alatti víztartó intenzív víztermelése mind a tároló vízmennyisége, mind a vízminősége szempontjából káros következményekkel járhat. A túltermelés hatására kialakuló vízszintsüllyedés egyrészt veszélyeztetheti a felszín alatti vizekből történő vízellátást, és a szennyezett felszín közeli vizek átszivárgását is előidézheti. A középhegységi főkarsztvíztároló DNY-i részén az évtizedeken keresztül tartó nagy hozamú nyirádi bányászati vízemelés megszűnésével, a jelenlegi vízigények kielégítése, esetleg kis mértékű növekedése mellett is, a főkarsztvíztároló regenerálódása még további évig eltarthat. Ennek eredményeképp a tároló nyomásállapota meg fogja közelíteni az 1950-es évekig jellemző eredeti állapotot. Az előrejelzések alapján, a nagyobb vízkivételek közelében fakadt forrásokat leszámítva, a visszatöltődéssel együtt, a működő források hozamának növekedésére, az egykori elapadt források újraindulására lehet számítani, bár hozamuk 20

37 várhatóan nem fogja elérni az eredeti értékeket. A nyirádi víztermelés hatásvizsgálata alapján a jelenlegi mintegy 25 m 3 /perc hozamú ivóvíz célú vízkivételnek a Tó-forrásra gyakorolt hozamcsökkenése nem éri el a 20 l/s-ot.[15] A Tó-forrás felszín alatti vízgyűjtő területén létesülő vízkivételek a távolság függvényében eltérő mértékben, de a Tó hozamát csökkentik. A Hévízi-tó hozamára számított depressziós hatás alapján a főkarsztvíztároló DNy-i részére kiterjedő mennyiségi védőövezetek kerültek lehatárolásra a VITUKI-ban (9. ábra) [10]. A legbelső övezetben, a Hévízi-tó környezetében, a hévizes tárolóban létesített termálkutakból kitermelt víz csaknem teljes egészében a Tóforrás hozamát csökkenti. A legnagyobb hatást gyakorló, nagyrészt termálvizes kutak alapadatait az 1985, 2000 és 2006 évi termelési adatokkal a II. táblázat (3.3. fejezet) tartalmazza. 9. ábra A Hévízi-tó mennyiségi védőövezetei Forrás: A Hévízi-tó védőidomának meghatározása c. VITUKI-MÁFI témajelentésből (2000) Átlagos csapadékviszonyok és utánpótlódás, a jelenlegi szinten változatlan víztermelés mellett, a tárolóban folytatódó regenerálódás eredményeként további hozamnövekedés várható. A 2007-ben végzett hidraulikai modell előrejelzések szerint, a Hévíz-tó hozama 2030-ra elérheti az 500 l/s-ot. A modell előrejelzésben azonban a vízkivételek tényleges mértékén túl, mind a karsztos utánpótlódás alakulása, mind a hatásterületen lévő egyéb források hozama csak jelentős bizonytalansággal számítható. 21

38 Vízminőségi védelem A Hévízi-tó, mint karsztforrás, a tároló utánpótlódási területét alkotó mészkő és dolomit felszín gyenge adszorpciós képessége következtében kiemelten sérülékeny. A vízbázisok védelmére vonatkozó 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet figyelembevételével 2000-ben meghatározták a Hévízi-tó belső-külső, és hidrogeológiai védőterületeit (10. ábra) [10]. A Tó vízminőségének védelme szempontjából előny, hogy környezetében a karsztvíztároló pozitív nyomásállapotú, ahol a felszín felől a karsztvíztárolóba történő leszivárgás kizárható. ÉK felé, a nyíltkarsztos területek irányában, ahol a fedőrétegek fokozatosan kivékonyodnak, a felszín felőli szennyeződés veszélye fennáll. Nagyobb kiterjedésű, összefüggő nyíltkarsztos védőterület a Keszthelyi-hegység Ny-i felén van, a Vállusi-völgy - Büdös-kút völgytől Ny-ra fekvő területeken. Itt a felszínen lévő felső-triász Fődolomit, valamint a hegység Ny-i peremén a Fődolomitra települő felső-pannon homokrétegek felől lehetséges átszivárgás a főkarsztvíztároló felé. A Keszthelyi-hg-en belüli védőterület jelentős részét erdő borítja, ami megfelel a terület eredeti állapotának, így a karsztvíztároló és a Tó vízminőségét nem veszélyezteti. A felszíni védőterületek túlnyomó része a hidrogeológiai B zóna része, ami azt jelenti, hogy a tárolónak ezen a részén beszivárgó víz 5 és 50 év között éri el a Hévízitavat. A hidrogeológiai A zóna, tehát az 0,5 és 5 év közötti szivárgási idejű térrész a Tótól K-ÉK-re, Cserszegtomaj-Dobogó irányába, nagyjából 120 -os körcikken belül helyezkedik el. 22

39 10. ábra A Hévízi-tó felszíni és felszín alatti védőterületei Forrás: A Hévízi-tó védőidomának meghatározása c. VITUKI-MÁFI témajelentés (2000) A Hévízi-tó vízszintje alacsonyabb a Tó környéki karsztos észlelőkutak vízszintjénél, viszont magasabb a Tó közvetlen környékén lévő talajvizek és felszíni vizek (csatornák) szintjénél. Ez a helyzet azt is jelenti, hogy a Tónak nincs felszínen kijelölhető belső és külső védőterülete. Ez a természeteshez közeli állapot, azonban megváltozhat, ha valamilyen, a Tó környékén végzett beavatkozás, vízrendezés következtében a talajvíz szintje megemelkedik. Ezért indokolt bármilyen, a Tó környékén történő építkezés, beavatkozás tervezésénél, annak a talajvízre és ezen keresztül a Tóra vonatkozó hatásvizsgálatát elvégezni. A Hévíz-tó és környezetének védelme természetesen megkívánja, hogy foglalkozzunk a Tó közelében fellelhető potenciális szennyezőforrásokkal akkor is, ha azok a jelenlegi földtanivízföldtani ismeretek és belső-külső védőidom lehatárolás alapján tényleges veszélyt nem jelentenek a Tóra: Az áttekintés a Balatoni Integrációs és Fejlesztési ÜgynökségKht VITUKI Kht MÁFI által 2007-ben összeállított Hévízi tó Átfogó Tóvédelmi Programja Előkészító Tanulmánya c. dokumentáción alapul. [16 ] Kommunális szennyezőforrások Az utóbbi évtizedekben Hévíz környezetében is kiépült szennyvízcsatorna hálózatok, szennyvíztisztítók, hulladéklerakók, valamint a közlekedés szennyező hatását sorolhatjuk ide. A közlekedést leszámítva, ezek ugyan a környezetvédelmi infrastruktúra részét képezik, mégis potenciális veszélyt jelenthetnek, mivel a felszínen bármilyen sérülés, havária esetén az említett szennyező forrásokból kijutó szennyezések lejuthatnak a felszín alatti víztartókba. A Hévízen keletkező szennyvíz befogadója a keszthelyi regionális szennyvíztisztító telep. A városban a kiépített szennyvízhálózatra rá nem kötött lakások házi gyűjtőbe, szikkasztókba vezetik szennyvizüket. A települési folyékony hulladékot elszállítják, a szennyvíz leürítés helye: Balatonújlak vagy Alsópáhok külterülete. (Ez utóbbi terület ugyan a Hévízi-tó hidrogeológiai B védőidom felszíni vetületén belül van, de a karsztvíztárolót több 100 m vastag neogén rétegek fedik, tényleges veszélyt a karsztra nem jelent.) A csatornahálózat csak szennyvízszállításra tervezett, de a nagyobb esőzések, hóolvadás alkalmával jelentős mennyiségű csapadék kerül a hálózatba. Gondot jelent, hogy Hévíz városának csapadékelvezetése nem megoldott. Nagyobb esőzések alkalmából a közterületi burkolatokról és illegálisan az ingatlanokról bejutó csapadékvíz a hidraulikailag nem méretezett túlterhelés miatt kiöntéshez vezet, a szennyvíztelep technológiáját tartósan károsítja, mivel a biológiai eleveniszap kimosódását okozza. Ezen felül a megnövekedett terhelés felesleges plusz energia felhasználást okoz. Fontos a szennyvíz nyomóvezeték bővítése, mert gyakori a dugulás miatti elárasztás. A város közigazgatási területén két országos közút is áthalad. Mindkettő belterületi szakasza (Ady Endre utca és Széchenyi utca) Hévíz település közúti forgalmának meghatározó elemei Előbbi Keszthely-kertvárost köti össze Alsópáhokkal, utóbbi pedig szintén Keszthelykertvárost köti össze Nemesbükkel. Ezen útvonalak adják a közúti forgalom gerincét. Forgalomszámlálási adatok szerint az Ady utca Széchenyi utcai kereszteződésétől délnyugatra 23

40 eső szakaszán, Keszhelytől Alsópáhok irányba 8300 egységjármű/nap, ellenkező irányba pedig 8000 egységjármű/nap volt a közúti terhelés. A belterületi központban húzódó kisebb keresztutcákban is legalább egységjármű/nap intenzitású forgalmat mértek. Becslések szerint a település belterületén a keresztutcákban 200, míg a nagyobb forgalmú utcákban egységjármű/nap mértékű forgalom lenne az ideális. Az Ady utca Széchenyi utcai kereszteződésétől délnyugatra eső szakaszán, ahol közvetlenül a Tó mellett halad, a forgalom tehát több, mint 16-szorosan meghaladja a megfelelőnek ítélt mértéket, ami mind az útburkolat elhasználódása, mind a levegő szennyezése, mind a zaj- és rezgésterhelés miatt kiemelt problémát jelent. Ipari szennyezőforrások Minden olyan ipari tevékenység, ahol veszélyes anyagok keletkeznek, vagy ilyen anyagokkal dolgoznak, potenciális veszélyt jelent a felszín alatti vizekre, különösen a karsztvíztárolóra. A veszélyeztetettség nem csak az ipari tevékenység helyén közvetlenül, hanem közvetve a levegő szennyezés, majd a szennyezett csapadékvíz (pl savas esők) beszivárgásával is megjelenhet. A Hévízi-tó környezetében végzett felmérés alapján a területen az alábbi pontszerű ipari szennyezőforrások működnek: Talajerőgazdálkodási Kft.- Alsópáhok A telep létesítésekor a környező nagyobb települések szennyvizének elhelyezését tervezték itt. A terület mérete m 3 éves szennyvízmennyiség elhelyezését is lehetővé tenné, azonban kapacitása 850 m 3 /ha/év. Bereki Tőzeg 97 Kft. - Alsópáhok A működő bánya Alsópáhok külterületének keleti részén található; a bányatelek a 75. sz. közúttól délre, mintegy 80 m távolságban került megállapításra. Az érintett területek magántulajdonban vannak. A bányavállalkozó m 3 /év (fedő+meddő+haszonanyag) termelési kapacitást ütemez elő, melynek megvalósulásával a bánya ipari készletének ásványi anyaga a 2010-es évek elejére kitermelhető. INNOWest Fővállalkozási és Szolgáltató Kft - Alsópáhok A kommunális szennyvíziszap és hígtrágya mezőgazdasági művelés alatti területen történő elhelyezésével, hasznosításával foglalkoznak Alsópáhok külterültén. A kommunális szennyvíziszapot átmenetileg mezőgazdasági művelés alól véglegesen kivont ingatlanon létesített 2 x m 3 hasznos térfogatú szigetelt földmedencében tárolják. Az engedélyezett összesen kb. 305 ha nagyságú elhelyezési területek e tárolók körül helyezkednek el. A tevékenységnek negatív következményei nincsenek, amit a több mint 17 éve végzett, elhelyezést kísérő vizsgálatok igazolnak. Arbor 95 Kft. fűrészüzeme - Cserszegtomaj Havonta kb. 100 m 3 rönkfát dolgoznak fel. A keletkező fa-fűrészpor hulladékot értékesítik. Állattartó telep, Lakatosműhely - Szentgyörgyvár A legjellemzőbb tevékenységek Szentgyörgyváron az állattartó telep (mintegy 12 ezer pulyka) és egy lakatosműhely. A környezetre hatást gyakoroló tevékenységek lakóterületen belül vannak. A belterületen a volt mezőgazdasági majorok területén működik a 24

41 lakatosműhely és a pulykanevelő üzem is. Ez utóbbi zárt technológiával üzemel távolsága a lakóépületektől kb. 700 m. Keszthelyen és Hévízen többnyire szolgáltatással kapcsolatos tevékenységek találhatók A Nyugat-dunántúli KTVF évi felmérése alapján Hévízi tó térségében 26 olyan szervezet, magánvállalkozó működik, amelyik bejelentette, hogy működése közben veszélyes hulladék keletkezik. Ebből Hévízen 19, Cserszegtomajon 3, Alsópáhokon 3, Felsőpáhokon 1 db működik. Vannak közöttük szállodák, üzemanyagtöltő állomások, autójavítás, autófényezéssel kapcsolatos vállalkozások, lakatos műhelyek, egyéb vendéglátóegységek. Mezőgazdasági szennyezőforrások Főként a szántóföldi művelés során felhasznált műtrágyák és növényvédőszerek, másrészt az állattenyésztés melléktermékeként keletkező szerves- és hígtrágya tárolása és mozgatása jelent kockázatot a felszín alatti vizek minőségére. A felszín alatti vizekben megjelenő nitrát, peszticid, vagy bakteriális szennyezéseknek sok esetben a mezőgazdasági területhasználat az okozója. A mezőgazdasági művelést a csatornázatlan településrészekhez hasonlóan, mint nem pontszerű szennyezőforrásokat lehet figyelembe venni. Területi eloszlása Hévíz környékén, a különböző területhasználatokat bemutató térképen látható (11. ábra). 11. ábra Területhasználatok Hévíz környezetében Forrás: Hévízi-tó átfogó Tóvédelmi programja Balatoni Fejl. Ügyn. - VITUKI Kht.- MÁFI

42 4.2. A HÉVÍZI-TÓ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETE A Természetvédelmi Terület megalapítása A Hévízi-tavat és közvetlen környezetét a 19/1993. KTM rendelettel nyilvánították természetvédelmi területté. A védett terület akkor 28,5 ha volt, később ezt 23/2006-os KvVM rendelettel tovább bővítették [8, 11] jelenleg közel 60 ha áll védelem alatt. Ebből a Tófelszín területe 4,44 ha. A rendelet alapján a védetté nyilvánítás célja: az egyedülálló Hévízi-tó és környéke speciális hidrogeológiai adottságainak, különleges növény- és állatvilágának, valamint természetes termálvizű, gyógy tényezőkre alapozott rendeltetésének megőrzése. A természetvédelmi terület kezelői feladatait a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reuma Kórház Kht. látja el. Ennek keretében 2003-ban elkészítették a Hévíz-tó Természetvédelmi Terület Kezelési Tervét [12], amely a későbbi bővítés alapjául is szolgált.. A terv irányelveiben rögzíti, hogy a hévízi idegenforgalom teljes rátelepülése a Tóra jelentősen megnövelte a tavat (élővilágát, fizikai-kémiai tulajdonságait, és ezekkel a gyógyhatását) veszélyeztető beavatkozások, szennyeződések előfordulásának a lehetőségét. A természetvédelmi terület bővítése azért is volt indokolt, mert így szervesen ágyazódik be a környező lápvidékbe, a Tó körüli láperdő jellegű gyógy-park környezetében hasonló adottságú területek találhatók, melyekkel nagyobb ökológiai egységet alkot. Ezáltal biztosított a területek közötti faj és egyedcsere, mely mind a faj-, mind a genetikai sokféleség megőrzésének záloga. A bővítés eredményeképp, a természetvédelmi terület tartalmazza a Hévízi-tó teljes belső védőterületét, mely a sportpálya kivételével a Gyógyfürdőkórház kezelésében van. Az előírt kezelési módok, korlátozások, tilalmak betartásának felügyelete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának feladata A Tó és közvetlen környezetének különleges természeti értékei Mikroklíma A Hévízi-tó egyik különlegessége a környezetében tapasztalható, a termálvizű tó és az azt övező véderdők egymásra hatásából kialakuló sajátos mikroklíma. A vizes területek és a Tó felszín hatására a helyi klíma kiegyenlítettebb, az erdők felfogják a szeleket, a Tó és környezete gyakorta párába burkolózik. Az átlagosan 30,2 C os Tó hőhatása a tavat É- ÉNy-ról határoló erdő szélárnyékoló hatása miatt nemcsak közvetlenül a víz felszíne felett, hanem távolabb is érvényesül. Kis mértékben a talajvíz is melegebb ami elég ahhoz, hogy a tóparti sáv talaja télen is fagymentes, vagy csak a felszín közvetlen közelében fagy át. A felszínhez közeli talajvíz révén a vízellátás télen-nyáron is bőséges. Miután a talaj a Tó közelében nem fagy át, az örökzöldek nem szenvednek az élettani szárazságtól. Az erdő és a vízfelszín hőmérséklet kiegyenlítő hatására az évi hőingadozás jóval kisebb, a nyár kevésbé meleg, a téli félév pedig lényegesen enyhébb a többi évszak a Tó közelében. A Tó forráskrátere A Hévízi-tó felszíni kilépését biztosító forrástó tölcsérszerű kialakulását a fakadási hely sajátos földtani körülményei határozták meg. A Tó D-i oldalán lévő homokkő sasbérc csaknem függőleges falát a 38 m mélységből feltörő víz nem tudta megbontani, de az éles 26

43 tektonikus vonal mellett húzódó finom törmelékben a nagy sebességgel kiáramló nagy tömegű karsztvíz tölcsér alakúra vájta ki a medret. A tölcsérszerű kimélyedés a legintenzívebb áramlási zónában alakult ki. A meder alapanyagát agyag alkotja, amelyre a Tó sekélyebb részeiről folyamatosan leváló tőzeges iszap települ. A tőzegből kiváló finomszemcsés részek, az ún. korpa jelenléte és a vízben való elkeveredése és a vízben élő kénbaktériumok tevékenysége biztosítja a Tó vizének a magas reduktív és kolloid kéntartalmának fennmaradását, gyógyhatását. Talajviszonyok A Hévízi-tó egyik sajátossága a világon előforduló általában vulkanikus eredetű melegvizes tavakkal szemben, hogy a Tó medrét tőzeg alkotja. Az északi és keleti véderdők mély, felül cm vastagságban bomlott, kotusodott tőzegen állnak. A talaj gyengén savanyú kémhatású. A cm alatt az összefüggő rostos tőzegréteg teljesen telített vízzel. A vízforgalom esetleges lecsökkenésével az erdő talaja a tőzeg jellemzőinél fogva zsugorodik. A nyugati véderdő talaja felső-pleisztocén kori lösz, homok, homokkő alapkőzetben kialakult rozsdabarna erdőtalaj vékony humuszréteggel. Erdőtársulások A fafaj összetétele az itteni klíma és talajviszonyoknak megfelelő természetes erdőtípustól messze esik. Természetes növénytakarója illír jellegű gyertyános tölgyes lenne. Az erdő cserje- és gyepszintjében megtaláljuk az e növénytársulásra jellemző fajokat: közönséges fagyal, csíkos kecskerágó, veresgyűrűs som, medvehagyma, hóvirág stb., azonban a felső lombkorona szint a Festetics által parképítészeti céllal telepített feketefenyő, lucfenyő, vörösfenyő facsoportokból áll. Az alsó koronaszint uralkodó fafajai az akác, bálványfa, zöld juhar, hegyi juhar, korai juhar. Az állományban található 100 éves, vagy annál is idősebb gyertyánegyedek a múltat idézik. A gyertyán törzsformái az egykori legelőgazdálkodást bizonyítják. Az emberi hatások ma már uralkodóak az eredeti természetes komponensek fölött. A Tó legnevezetesebb vadon termő faja, a melegkori reliktum, a tengermelléki káka. A láp hajdanán a Vindornyaszőlőstől egészen Zalakomár, Csákány vonaláig, tehát a mai Kis- Balaton D-i széléig ért. A vastag tőzegrétegen változó vízállás mellett kialakultak a hínarasok, nádasok, mocsárrétek, láprétek, bokorfüzes ligeterdők. A természetes erdőtársulásokat 1910 óta elkezdődött mesterséges erdősítések váltották fel. Az ötvenes évek végén nyár állományt, majd ennek 1992-es végvágása után mézgás égert, magyar kőrist és hazai nyár és fűz fajokat telepítettek. A cserjeszintben társulás alkotó a zselnice meggy és a fekete bodza. A gyepszintben a félnedves helyeken vadkender, betyárkóró, sima útifű - míg a nedves helyeken vízi menta található. Mindkét helyen erősen elterjedt a borostyán. 27

44 Mára a felújított állományok kivételével idős, mesterségesen létrehozott elegyetlen mézgás éger monokultúra van a területek jelentős részén. A klimatikus hatások a Tó környezetének hidrogeológiai adottságaival párosítva a park növényállományának jellegét leginkább befolyásoló tényezők és egyben a gyűjteményes kertekhez, arborétumokhoz hasonlóan sajátos növényállomány fenntartását teszik lehetővé. Ezt az adottságot csak részben használja ki a park, elsősorban a Tóban lévő tavirózsák és a park idős faállományában található, különleges igényű növényeken keresztül. A park természetes vegetációval rendelkezik, jelentőségét adottságai mellett elsősorban koros növényállománya, növény különlegességei és történeti múltja adja. Növényvilág A baktériumok a Tó élővilágának domináns elemei, a gyógyhatással is kapcsolatban állnak. Számos csoportjukat megfigyelhetjük a vízben. A bakteriális bevonatok a Hévízi-tó jellegzetes képződményei, kráterének falán 1,5 m mélységtől egészen a forrásbarlang szájáig előfordulnak. Ezek más kénbaktériumokkal együtt fontos szerepet játszanak a Tó anyagcseréjében. Jelentősek az Aktinomicaeták közül a Micromonospora heviziensis, mely erőteljes fehérje- és cellulózbontó, a világon csak a Hévízi-tóban található. Egy másik pedig világviszonylatban is csak kevés tóból kimutatható, a sejtjeiben jódkristályokat felhalmozó baktérium. A Tóból a 80-as évek vége óta nem kimutatható, feltehetően az akkori hozamcsökkenés következtében. A zöldalgák közülük is elsősorban a Chlorella fajok az egész Tóban előfordulnak, kivéve a forrásbarlang környékét. A jelentősebb magasabb rendű növények az indiai vörös tündérrózsát a XIX. század végén telepítették a Tóba, hazája a trópusi Kelet-India. Hévízen a vörös tündérrózsa vegetatív módon szaporodik. A cédrusfa illatát idéző ciklámen piros virágok 5-7 cm-re emelkednek a víz fölé. A virágzás kezdete általában júniusra esik és szeptemberben éri el tetőpontját és tart november végéig. Egy-egy virág 3 napig díszlik. A tündérrózsa védett növénye a Hévízi-tónak, a növényt bolygatni, virágát leszakítani tilos! Az utóbbi években a vörös tündérrózsa egy világos (fehér-rózsaszín) virágú mutánsa is negfigyelhető a tavon. A fehér tündérrózsa a Tóból már kipusztult, de még nagy számban tenyészik az üzemvíz csatornában. A magyar kőris a keményfa ligetek jellemzően eredeti, gyakran telepített magyar tájfajtája. A mocsári ciprus mutatós, üde-zöld, laza koronájú Észak-amerikai eredetű díszfa. Hévízi állománya jelentős, több utat szegélyez. A park növényállományának legértékesebb része a sétány mentén létesített platán fasor. Ezen kívül számos ritkaságot is tartalmaz, mint a mocsári ciprus, kínai ősfenyő, páfrányfenyő, kaliforniai nagymagvú tiszafa, kaliforniai gyantás ciprus, atlasz cédrus, mandzsu áltiszafa, tengerparti óriásfenyő, csüngő gyertyán, csüngő bükk. 28

45 Állatvilág Az alsóbbrendű rákokkal Ponyi Jenő egy, a világon egyedülálló alfajt írt le a Tóból. A Tóban és környékén 66 csigafaj és 8 változata ismert. Az apró állatkákon és csigákon kívül alig néhány halból és kétéltűből áll a Tó magasabbrendű állatvilága. A Tó őslakója a mocsaras nádast kedvelő közönséges kárász és az apró pikkelyű compó ill. a hzánkban közönséges dévér keszeg. Napjainkban a Tóból már kipusztult a tőponty. Három telepített halfaj él még a Tóban: fogas ponty, ezüst kárász, naphal. A kétéltűek között megtalálhatók a vöröshasú unka, a kecskebéka és a pettyes gőte. A kivezető csatornában és a nádasban néha feltűnik a mocsári teknős. A hüllők közül a vízi sikló kis számban fordul elő. Főleg ősszel és tavasszal megjelennek a különféle récék. Az emlősök közül a vízi cickány ismeretes. 29

46 5. A HÉVÍZI GYÓGYTÓ SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBAN ÉS A REKREÁCIÓBAN A fejezetet Dr. Szekeres László a hévízi Szent András Reumakórház osztályvezető főorvosa írta. Gyógyhely és a gyógyturizmus Magyarország gyógyhelyei igen komoly lehetőségekkel rendelkeznek a gyógyturizmus területén. Mégis úgy érződik, hogy ez a népgazdaságilag is eredményekkel kecsegtető ágazat nem teljesen, vagy optimálisan kihasznált. Oka valószínűleg az, hogy a turizmus/idegenforgalom, illetve az egészségügy illetékes szakemberei között a megfelelő párbeszéd elmaradt. Gyógyturizmus és a gyógy-turista A gyógyturizmus nem más, mint gyógyászati célú, magas színvonalú gyógyászati szolgáltatásokkal (is) járó belföldi- és külföldi vendégforgalom bonyolítása, melynek jellege betegség-, illetve egészség specifikus. Ez azt jelenti, hogy az úti-cél kiválasztásának egyik döntő momentuma, hogy az adott gyógyhely milyen egészségügyi-ellátásbeli jellegzetességekkel rendelkezik. A megfogalmazásból kitűnik, hogy mind a mai napig ez kissé más. A divat, a megszokás és nem utolsó szempontból az árfekvés befolyásolja az utazásra vállalkozók döntéseit. A jobb érthetőség érdekében el kellene különíteni a klasszikus turistát a gyógyturistától. Hiszen ez utóbbi esetben olyan turistákról van szó, akik az egészségük megvédése, gyógyulásuka, rehabilitációjuk érdekében tettrekészek, időt, és nem ritkán (abszolút, vagy relatív értelemben vett) komoly összegeket szánnak erre. Magyarországot megcélzó gyógyturisták utazási terveik központjában (a gyógybarlangok és a mofetta mellett) döntően a gyógyvízzel rendelkező természeti erőforrások, a gyógyfürdők és fürdőhelyek állnak. A főszereplő: a balneoterápia A balneoterápia a gyógyvízzel történő gyógykezelést jelenti, aminek orvosi szabályai is vannak. A Magyarországon fellelhető számos gyógyvizet természetes-gyógyszerként kezeljük, tiszteljük. A gyógyvizeket (nem megfeledkezve más, pl. fizika, biológiai, ökológiai, stb. tulajdonságairól sem) a kémiai összetevőik szerint csoportosítjuk (pl. a kénes gyógyvizekhez tartozik Balf, Parád, Harkány, Parádsasvár, Mezőkövesd, Erdőbénye, Zalakaros, Hévíz). A gyógyvízzel történő gyógyászat legklasszikusabb módja a fürdő(zés). Klasszikus orvosszakmai felfogás szerint a gyógyvízzel összefüggő fürdőkezelések kissé ellentétesek az un. élményelemekkel, vagy azok komolyabb hangsúlyozásával, pl. úgy, mint a klasszikus értelemben vett fürdők koncepcióival. Esetünkben ideális arányt kell kialakítani és nem elfeledni az egészségügyi-, orvos-szakmai prioritásokat. Természetesen ez nem sértheti a kényelmi, higiéniás és modern/korszerű (ezzel egyben piacképes ) szolgáltatásokat sem. 30

47 A hévízi Gyógytó és a gyógyvíz A hévízi Gyógytó egyedülálló tulajdonságai különlegessé teszik azt a gyógyítás területén. A több mint kétszáz éves gyógyítási tapasztalat, az utóbbi évek vizsgálatai és kutatások eredményei alapján tudjuk, hogy a Gyógytóban történő fürdőzés mind a prevenció (megelőzés), mind a kuráció (gyógyítás), mind a rehabilitáció (utókezelés) területén felhasználható. A hévízi Gyógytóban a fürdőzés önmagában egyedülálló élmény. A természetes Tó, annak természeti környezte (pl. a véderdő), mikroklímája, kis ingadozást mutató (évszakoktól, időjárástól függően C között változik) hőmérséklete miatt az egész évben történő használhatósága, csend és nyugalom gyógyszerként hat. Mindezen gyógy-tényezőknek további megkérdőjelezhetetlen kiegészítő tényezője a víz biológiai és kémiai összetétele. A hévízi gyógyvíz döntően hypotóniás, gyengén alkalikus kémhatású termikus víz, melyben legnagyobb mennyiségben kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát mellett a gyógyvíz, de a víz felszínén lévő kolloid eloszlású elemi kén és a vízfelszín feletti levegő kénhidrogén található. Továbbiakban a Tó egy természeti-biológiai-ökológiai egység, aminek minden részre fontos. Igen enyhe radiumemanációja (radontartalma) veszélytelen és kizárólag a szervezet működésére (sejtekre, szövetekre) serkentő hatással bír. A hévízi gyógyvíz egyedülálló komplex összetevői alapján döntően a reumatológiai/mozgásszervi betegségek kezelésére használjuk. Azonban tapasztalatból tudjuk azt is, hogy egyéb idült gyulladásos kismedencei (pl. nőgyógyászati) és bőrgyógyászati betegségek (pl. pikkelysömör) kezelésére is alkalmas. A gyógyvíz koncentrált erejével rendelkezik a hévízi gyógyiszap. Az úszás önmagában, de a gyógyvízben fokozottabban alkalmas a legtöbb mozgásszervi/reumatológiai betegség megelőzésére. Az úszás a fiatalkorban igen gyakori statikai rendellenesség (gerincferdülés, hanyagtartás, stb.) kialakulásában szerepet játszó izomerő korrekciójára használható. Kémiai és biológiai tulajdonságainak eredményeként az ízületi porcszövet anyagcseréjét kedvezően befolyásolja, a gyulladást csökkenti, keringést javítja, fájdalmat enyhíti. Ezen komplexitása alkalmassá teszi a mozgásszervi/reumatológiai rehabilitációs feladatok ellátására is. A reumatológiai-rehabilitáció tekintetében a Gyógytó alkalmazhatóságának indikációi az alábbiak lehetnek: I. Mozgásszervi betegségek reumatológiai rehabilitációja a) degeneratív jellegű izületi- és gerinc betegségek, döntően olyan esetei, amelyekben felmerült a műtéti (ortopédiai, reuma-, ideg-, gerincsebészeti, stb.) indikáció, de ezt megelőzően (azt megelőzendő, de esetenként preoperatív rehabilitációs célú) a komplex fizioterápia, mint konzervatív szakellátás eredményessége (az illetékes szakorvos részletes szakvéleménye alapján) várható, vagy - olyan állapotai, ami jelentősebb mozgásfunkciós-, statikai deficitekkel jár. b) gyulladásos mozgásszervi (reumatológiai) kórképek idült állapotai (SPA, RA, PsA, stb.), c) lágyrész-reumatizmus lokális vagy szisztémás formáiban; 31

48 II. Másodlagos (secunder) mozgásszervi megbetegedések reumatológiai rehabilitációja a) endokrinb) metabolikusc) reaktív krónikus arthropathiák ellátása; III. Anyagcsere csontbetegségek (manifeszt, súlyos, tehát a T-score 2,5, és nemtraumás törésekkel járó osteoporosis eseteinek) ellátása; IV. Traumatológia - sérüléseket követő (posttraumás) mozgásszervi kórképek rehabilitációja; V. Ortopédiai, reuma-sebészeti műtéteket követő (postoperatív) esetek rehabilitációja, a kis- és nagyizületi protézisek és egyéb izületi rekonstrukciós műtétek utáni állapotok, VI. Ideggyógyászat- és idegsebészet, hernia disci opusa után manifeszt neurológiai kiesési maradvány tünettel járó esetei; Ellenjavallatok között elsősorban olyan, pl. gyógyszeres kezeléssel egyensúlyban nem tartott szív-érrendszeri betegség (magas-vérnyomás, angina-szindróma, stb.), tüdőbetegség, heveny gyomor-bélrendszeri gyulladások, -fekélyek, súlyosabb (pl. fertőző) bőrbetegségek, heveny láza állapotok, rosszindulatú kórképek, terhesség szerepel. Az indikációkkal együtt elmondható, hogy mindegyikről a kezeléseket elrendelő orvos dönthet, a beteg teljes egészségi állapota, kísérő betegségei, stb. alapján. A rekreáció és rekativáció: A gyógyászat egyik új és speciális ellátási területe a rekreáció, ami nem más, mint a pihenés, a felüdülés, melynek során a testi-lelki harmóniát, egészség-, ezen belül pl. sportorientált életmódot, egész életen át tartó fizikai aktivitást, jó közérzetet eredményez. A Tó egysége, mikró- és makro-miliője alkalmassá teszi ennek végzésére is. Tehát célunk a welnessfittness jellegű ellátás helyett a rekreáció és a reaktiváció elvárásainak megfelelni, azt orvos-szakmai feltételekhez adaptálni. A fogalmak egységessége érdekében definiálni illik, mi is a rekreáció? A XXI. század találmánya, az életminőség új tudománya. A kellő és ideális terhelés, ennek megfelelő és elvárható reakciók érdekében pedig a terhelhetőség orvos-szakmailag pontosan definiált, fittségi tesztek és próbák szerinti elővizsgálata szükséges és indokolt. Közismert, hogy a mozgásszervi, így a reumatológiai betegségek mindegyike igen gyakori, ennek köszönhetően a népbetegségek közé tartoznak. Tudjuk azt is, hogy könnyebb a bajt megelőzni, mint a már kialakult betegséget gyógyítani. A rekreáció, a primer prevenció, tehát az elsődleges megelőzés a személy aktív közreműködésén alapszik. Képzett szakemberek segítik őt abban, hogy a káros tényezőket felismerje, felmérje és irányításukkal Hévízen eltöltött 2-3 hét alatt megtapasztalja azt a tényt, hogy mennyi minden segítséget kaphat. De nem feledhető: a megelőzés nem kampány tevékenység, segítségre van szükség ahhoz is (motiváció, otthoni alkalmazható segédanyagok, stb.), hogy mindezt otthonában is folytassa! 32

49 Ennek céljából a klasszikus fizioterápia lehetőségei is kedvezően alkalmazhatók: 1. Úszás a jobb kondíció és koordináció érdekében 2. Mozgásterápia izomműködés egészséges egyensúlyának visszaállítása érdekében 3. Gyógymasszázs izomzat regenerálódása, felfrissülése érdekében 4. Iszap-göngyölések ízületek és a gerinc felfrissülése érdekében 5. Súlyfürdő ízületek, vagy a gerinc tehermentesítése érdekében A reaktiváció nem más, mint az elveszített testi- és lelki energiák visszaszerzése. Dolgos hétköznapok, nemritkán a munka és azon túl is bennünket érő stressz okozta szellemi és fizikai teljesítőképességünk lassú elvesztéséhez vezet. Testi-lelki aktivitásunk helyreállítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ott folytathassa, ahol azt elkezdte. Orvosi szaktanácsadásnak kell segítenie a beteget/vendéget abban, hogy mindenki számára személyre szólóan és a legnagyobb odafigyeléssel összeállításra kerüljön a reaktivációs 1-2 hetes program. Ennek elemei ideális arányban és megoszlásban kell, hogy tartalmazzák az aktív és pihentetőbb tevékenységeket. Így elérve, hogy a fizikai aktivitás és a szellemi kapacitás újra teljes terjedelmében rendelkezésére álljon. A hévízi Gyógytó és azt kiegészító lehetőségek: 1. Úszás és vízbeni mozgásterápia 2. Fizikai tréning program kondicionáló rekreáció, fokozatos terhelés szabályai szerint megtervezett kerékpározás, séta 3. Aktív/passzív relaxáció pszichológus vezetésével 4. Passzív relaxáció kombinált gyógyvíz-egésztest elektorterápiával (elektromos kádfürdő) 5. és minden, ami egyéni állapotfelmérés indokolttá tesz. Mivel a reaktiváció szolgáltatási rendszere adott, vizsgáljuk meg, hogy az igény, a szükséglet milyen? A mindennapok stressz szituációi, az urbanizáció, a hajszolt életmód stb. olyan közhelyek, melyek mindahányunkra jellemző. Ha csak kisebb szegmenseket vizsgálunk orvosi szempontból nem szabad megfeledkezni pl. a krónikus fáradtság szindróma tünetegyütteséről, és az abban szenvedőkről sem. Tudományos adatok és vizsgálatok támasztják alá azt a tényt, hogy a krónikus fáradtság szindróma (chronic fatigue syndrome, CFS) legismertebb tünetei az állandósult fáradtság, gyengeség érzés mellett az egész testre kiterjedő izomfájdalom, fejfájás, alvászavar, a kogníció, a hangulat- és kedélyállapot zavarai. A betegek relatíve fiatal, előzőleg egészséges, inkább magasabb intelligenciával rendelkező, iskolázott aktív felnőttek közül kerülnek ki. Vizsgált csoportokban az átlag életkor 38 év. Jellemző még a női dominancia (az esetek több, mint 80 %-os arányában) és incidenciája igen magas százalékot mutat (fejlett ipari államokban 20%-ot is meghaladhatja). A terápiája (a beteg felvilágosítása, bátorítása és érzelmi vezetése, pszihoszociális gondozás és támogatás, további kiegészítő (un. adjuváns) terápia, mint pl. aktív kikapcsolódás, pihentető szabadság mellett az életviteli tanácsokon túl a megfelelő szellemi és testi tréning [otthoni mozgásprogramok tervezése, alacsony intenzitású aerobic, rendszeres mozgás, sport] és számos vitaminokat, nyomelemeket tartalmazó készítmények szedése) érdemben megegyezik a reaktiváció lehetőségeivel. 33

50 6. HÉVÍZ IDEGENFORGALMA, HAZAI ÉS KÜLFÖLDI VERSENYTÁRSAK 6.1 HÉVÍZ IDEGENFORGALMI JELENTŐSÉGE A kedvező geotermikus adottságoknak köszönhetően az egész ország, ezen belül Nyugatdunántúl idegenforgalmában is igen jelentős szerepe van a gyógyturizmusnak. Jelentősége a szállodák forgalmában is tükröződik, 2007-ben a gyógy-hotelekben a vendégéjszakák száma elérte a 2,7 milliót, ami az összes szállodai vendégéjszakáknak mintegy 20 %-át tette ki. Annak ellenére, hogy az összes szállodai kapacitásból 2007-ben csak 13,3 %-kal részesedett, az összes bevétel aránya is megközelítette a 20 %-ot. Mindebben két, egymástól nem független tényező játszhat szerepet: a szobafoglaltság az országos 50%-kal szemben a gyógyfürdőkben csaknem 64 %-os volt, az átlagos tartózkodási idő pedig 3,6 nap, ami 1 nappal hosszabb az összes szállodára számított átlag tartózkodási időnél. A gyógyturizmus jelentőségét felismerve az utóbbi időben jelentős fejlesztések valósultak meg, ennek eredményeként 2002 óta 11 új gyógyszállodát adták át, így jelenleg 55 van az országban, ebből 24 a Nyugat-dunántúli régióban, ezen belül 13 pedig Hévízen működik. (Ennél jelentősebb fejlesztés csak az ún. wellness turizmus területén ment végbe, ahol 2004 óta a kapacitásbővülés 3,5-szeres. A bővülés a már meglévő kapacitások átsorolásának, és az új egységek létrejöttének egyaránt köszönhető. Az ilyen besorolású szállodák száma 59.) Az alábbiakban a hévízi idegenforgalom alakulását a Nyugat-dunántúli Régió két másik fontos gyógyhelyének Bük és Zalakaros megfelelő adataival együtt vizsgáljuk. A teljes régióra jellemző, hogy a szálláshelyek forgalmában meghatározó külföldi vendégforgalom a 90-es években mintegy 8 %-kal csökkent, amit a 2000 utáni években kialakult 10 %-os növekedéssel sikerült helyrehozni. Igy jelenleg a külföldi vendégek száma kis mértékben felülmúlja a 90-es évek elejének szintjét. A teljes vendégkört figyelembevéve azonban a számszerű növekedés ellenére a külföldiek aránya 2000 óta jelentősen csökkent, Hévízen 47 %-ra, ami 15 százalékos csökkenés következménye. (Hasonló százalékos csökkenés volt tapasztalható Bükön is.) Ugyanakkor a külföldi vendégek jellemzően hosszabb ideig maradnak, a vendégéjszakák számát tekintve Hévízen 2006-ban 64 %, ami átlagosan 6,7 nap egy vendégre jutó éjszakát jelent. Hévízen a 90-es évtizedben történt jelentős szálloda építéseket követően, a 2000-es években további 12 %-kal növelték a kapacitást. A gyógyszállodák negyedét tehát Hévízen találjuk, a 13 szállodában összesen négyezer férőhely áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Ez az összes hévízi szállodai férőhely 84 %-a. A szintén nagy forgalommal rendelkező Bükön és Zalakaroson a gyógyszállók kapacitása összesen nem haladja meg az 1200-at. A fejlesztéseknek köszönhetően a legnagyobb forgalmú Hévízen a vendégek száma 2006-ban meghaladta a 189 ezret, mely 41 %-os növekedés 2000-hez képest. Bükön 122 ezer vendég kétszeres, Zalakaroson a 107 ezer vendég 3-szoros vendégszám növekedés eredménye. A vendégéjszakák számát tekintve Hévízen 16 %-os, Bükön 50 %-os, Zalakaroson 90 %-os növekedést regisztráltak ugyanebben az időszakban. A három gyógyhelyet tekintve az egy vendégre jutó vendégéjszakák számában Hévízen 4,9, Bükön 4,4, Zalakaroson 3,7 volt e mutató értéke. 34

51 A vendégszám növekedés tehát 2000 óta a hazai gyógyturizmus erősödésének köszönhető ben közel kettőszázötezer regisztrált vendég szállt meg Hévízen, ami 11,2%-kal meghaladja a 2006-os mutatókat. A látogatók több mint egymillió-hatvanezer éjszakát töltöttek a városban, s kilencvenöt százalékuk a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait vette igénybe. Az alig több mint lakosú városban tavaly férőhely várta a látogatókat. Az előző évhez viszonyítva a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása több mint 3%-kal növekedett, míg a fizetővendéglátó-helyek férőhelyei lényegében nem változtak. Míg tíz éve zömében a külföldiek gyógyultak és üdültek Hévízen, addig mára nemzetiség szerint is átstrukturálódott a piac hez viszonyítva közel harmincezerrel nőtt a hazai látogatók létszáma, ami jórészt az üdülési csekk bevezetésének köszönhető. Létszámuk tavaly csaknem elérte a százezer főt, s ezzel a hazai és a külföldi vendégek aránya megközelítette az 50-50%-ot. Igaz, a magyarok rövidebb ideig maradtak, átlagban 3,7 vendégéjszakát töltöttek Hévízen, míg a külföldiekre a 6,5 éjszakás tartózkodás volt a jellemző. A többéves statisztikákat áttekintve megállapítható, hogy az utazási szokások változásai a város idegenforgalmában is éreztették hatásukat, hisz a nemzetközi trendeknek megfelelően csökkent az átlagos tartózkodási idő. Az igények változását jelzi az is, hogy egyre többen a kereskedelmi szálláshelyeket részesítették előnyben, míg a fizető-vendéglátóhelyeken tizenöt százalékos létszámvisszaesést regisztráltak. A beszedett idegenforgalmi adó évben az előző évhez viszonyítva 10 %-kal növekedett, és elérte a 267 millió Ft-ot. A Hévízi-tó vonzerejének, az országon belül Hévízen egyedülállóan fejlett gyógyidegenforgalmi szolgáltatásainak köszönhetően a város idegenforgalma kimagasló jelentőségű ben Hévíz mind a külföldi, mind az összes vendégéjszakák számát tekintve ( ), Budapest után a második helyet foglalta el a városok rangsorában. A gyógyturizmus jelentőségét mutatja, hogy az első 10 város közül 9 gyógyidegenforgalmi célpont is. (III táblázat) III. táblázat A leglátogatottabb magyarországi városok 2007-ben * Belföldi Külföldi Összesen 1. Budapest (906) Budapest (5 328) Budapest (6 233) 2. Hajdúszoboszló (539) Hévíz (590) Hévíz (946) 3. Siófok (389) Bük (350) Hajdúszoboszló (849) 4. Hévíz (356) Hajdúszoboszló (323) Siófok (712) 5. Sopron (331) Siófok (310) Bük (561) 6. Debrecen (280) Balatonfüred (278) Balatonfüred (491) 7. Zalakaros (268) Zalakaros (125) Sopron (396) 8. Eger (233) Győr (120) Zalakaros (393) 9. Bük (212) Debrecen (113) Debrecen (393) 10. Balatonfüred (211) Sárvár (98) Eger (316) Forrás: KSH 35

52 * Zárójelben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma ezerben Hévízen természetesen a legfőbb látványosság és vonzerő a Tó és az 1989-ben újjáépített tófürdő. A teljes évi forgalom háromnegyede a nyári félévben jelentkezik, különösen július augusztusban magas a vendégszám. Ilyenkor egy-egy hűvösebb napon a Balatonról Hévízre látogató turistákkal együtt főt is elérhet a fürdőzők száma óta a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. működteti a Tófürdőt, a Szent András Reumakórházat és a 2008 októberéig Hotel Hetes Ház néven ismert szállodát. A hotelt 1997-ben felújították jelenleg a szálloda terápiás részlege található itt ben kezdődött meg az újabb felújítási hullám, amely során a tavon és a parton lévő épületek többsége, közöttük a szálloda is megújult, bővültek a szórakoztató és gyógyászati szolgáltatások. A Hotel Hetes Ház októberétől megújult kúracsomagokkal, immár Hotel Spa Hévíz néven várja vendégeit HAZAI VERSENYTÁRSAK Magyarország közismerten fürdő nagyhatalom. Jelenleg közel 100 olyan településünk van, ahol az OGYFI által elismert gyógyvízzel ellátott strand illetve gyógyfürdő működik. Ezek közül csak azokkal foglalkozunk, amelyek látogatottságukat tekintve Hévízzel egy kategóriába sorolhatók (Hajdúszoboszló, Bükfürdő, Zalakaros), illetve azokkal is, amelyek vize a Hévízi-tóhoz hasonlóan felszíni utánpótlódással rendelkező karsztos víztartóból származik (Budapest, Harkány, Miskolctapolca). Valamennyi felsorolt fürdőhely (Budapest kivételével) megkapta az ÁNTSZ gyógyhely minősítését. Ezeken kívül még öt gyógyvizes település rendelkezik ilyen minősítéssel (Balatonfüred, Debrecen, Gyula, Parád, Sopron), de ezek Hévízhez képest lényegesen kisebb idegenforgalmat bonyolítanak, egy részüknél pedig a gyógyászati tevékenység természetes ásványvíz előforduláshoz kapcsolódik. Az alábbiakban áttekintést adunk a jelentősebb magyarországi gyógyfürdőhelyekről (12. ábra), felhasználva a Gyógykórháznál meglévő, részben ilyen irányú értékelést is. [18] Az összehasonlítás során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Vízföldtani adottságok: a kitermelt víz eredete, utánpótlódás, vízminőség, A fürdő kiépítettsége, legutóbbi fejlesztések, tervek Harkány A harkányi gyógyvíz méteres mélységből, átlagosan 62 0 C hőmérséklettel tör a felszínre. Utánpótlódását a Villányi-hg. nyíltkarsztos felszínén beszivárgó vizek adják. A mezozóos alaphegységi tároló kiterjedése kb.2000 km 2, középső és nyugati részének döntő tömegét triász korú dolomitok és mészkövek alkotják. A karsztvíztároló fő utánpótlódási területe a Villányi-hg. mintegy 30 km 2 kiterjedésű nyíltkarsztos felszíne. A hegység pikkelyes szerkezetének köszönhetően a felszínen beszivárgó karsztvizek nagy mélységbe lejutnak, és felmelegedve a hegység déli peremén jutnak felszínre (Harkány, Kistapolca). Hidegvizes forrásokat csak néhányat ismerünk a hegység területén, de ezeknek a hozama elhanyagolható a hegység vízforgalmában. Az északi oldalon nem tudunk forrásfakadásról, a geológiai, 36

53 szerkezeti viszonyok sem valószínűsítik jelenlétüket. A fúrásokkal feltárt termálvizek triász, júra karbonátos kőzetekből fakadnak. 12. ábra Magyarország jelentősebb gyógyfürdőinek elhelyezkedése Harkányban a strandfürdő ig felszíni kilépésből hasznosította a karsztvizet. A felszínről való elszennyeződés kiküszöbölésére Zsigmondy Vilmos 1866-ban itt fúrta az első magyarországi hévíz kutat. Az ún. alsó kút létesítésével sikerült a felszín felőli elszennyeződés veszélyét kiküszöbölni. A fúrás nem érte el az alaphegységet, hanem a fedő konglomerátumba átszivárgott karsztvizet termelte, mint a később Zsigmondy Béla által fúrt ún. felsőkút is. A kutak felújítását 1964-től melléfúrással végezték több ütemben. Jelenleg négy termálkút üzemel a strand területén. Termelési csúcsidejük a nyári szezonra esik, amikor a közeli Siklóson és Diósviszlón is maximális a karsztból az ivóvízcélú felhasználás. A fokozott termelés hatására jelentős nyomáscsökkenés keletkezett. Jelenleg a harkányi termálvíz termelés mintegy m 3 /nap. A víz összes oldott sótartalma mg/l, ezen belül viszonylag magas, 200 mg/l körüli az alkáli sók aránya: 200 mg/l. Gyógyászati szempontból legjelentősebb ásványi anyaga a 2 vegyértékű kénvegyület, a karbonszulfid (COS), amely gáz alakban a nyomás alatti karsztvízben oldott állapotban van. A kifolyó vízben, nyomás alól felszabadulva azonnal bomlani kezd, átalakul kénhidrogén-gázzá, amely jellegzetes szagát adja. Ezt a vegyületet egyébként korábban nem ismerték, az 1860-as években itt fedezték fel, a gyógyvíz kémiai elemzésekor. A vízben apró szemcsékben kiváló elemi kén jól megfigyelhető a medencékben is. 37

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water

Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water Dr. Péter Kozák Ph.D Director Flooded areas in Hungary before the beginning of river regulation works (1846.) Temporary

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 269-277. MIKROKLIMATOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRÖSRÉVI ZICHY- BARLANGBAN KAFFAI ORSOLYA-IMECS ZOLTÁN

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 269-277. MIKROKLIMATOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRÖSRÉVI ZICHY- BARLANGBAN KAFFAI ORSOLYA-IMECS ZOLTÁN KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, 2008. pp. 269-277. MIKROKLIMATOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRÖSRÉVI ZICHY- BARLANGBAN KAFFAI ORSOLYA-IMECS ZOLTÁN BBTE-Kolozsvár, Földrajz Kar, 400006, Clinicilor u. 5-7 kaffaiorsi@yahoo.com;

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Összefoglalás. Summary

Összefoglalás. Summary Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és

Részletesebben

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja

Részletesebben

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

Az aridifikáció fogalmának értelmezése

Az aridifikáció fogalmának értelmezése Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996.1-2. füzei, pp. 5-9. Az aridifikáció fogalmának értelmezése KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés A globális változások (global changc) kutatása az utóbbi évtized egyik legfontosabb

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

Év Tájépítésze pályázat Wallner Krisztina. 1. Vízparti sétány kiépítése Balatonfüreden, 3 km hosszon

Év Tájépítésze pályázat Wallner Krisztina. 1. Vízparti sétány kiépítése Balatonfüreden, 3 km hosszon Év Tájépítésze pályázat Wallner Krisztina 1. Vízparti sétány kiépítése Balatonfüreden, 3 km hosszon A következetes városrehabilitáció során Balatonfüred fürdő-városrészében, 2006-2015 között terveink alapján

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. július 13.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. július 13. SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. július 13. A MinDig TV a legdinamikusabban bıvülı televíziós szolgáltatás Magyarországon 2011 elsı öt hónapjában - A MinDig TV Extra a vezeték nélküli digitális televíziós

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

Smaller Pleasures. Apróbb örömök. Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor

Smaller Pleasures. Apróbb örömök. Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor Smaller Pleasures Apróbb örömök Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor Smaller Pleasures Oriental lacquer, or urushi by its frequently used

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76.

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76. KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76. A KARSZTTELÍTETTSÉG VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI-KARSZTVIDÉK ÉVI MINIMÁLIS FORRÁSHOZAM ÉRTÉKEI ALAPJÁN MAUCHA LÁSZLÓ VITUKI KHT. 1095. Budapest,

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

TOURNAMENT DRAW ALL KYOKUSHIN KARATE WT - TOURNAMENT DRAW ALL KYOKUSHIN KARATE WT - TOURNAMENT DRAW

TOURNAMENT DRAW ALL KYOKUSHIN KARATE WT - TOURNAMENT DRAW ALL KYOKUSHIN KARATE WT - TOURNAMENT DRAW TOURNAMENT DRAW WOMAN KATA TOURNAMENT DRAW WOMAN 55 KG TOURNAMENT DRAW WOMAN 65 KG TOURNAMENT DRAW WOMAN +65 KG Minôségi termékeink Világbajnok csomagolásban! World Champion in packaging! Valdor Darfresh

Részletesebben

Kategória: Category: ...% európai / European...% USA-beli / from the USA...% egyéb / other

Kategória: Category: ...% európai / European...% USA-beli / from the USA...% egyéb / other FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ADATLAP SZÁLLODÁK RÉSZÉRE LIABILITY INSURANCE PROPOSAL FOR HOTELS A Biztosított neve/címe: Name and address of Insured: A Biztosított a szálloda: tulajdonosa/owner of the Hotel Insured

Részletesebben

Implementation of water quality monitoring

Implementation of water quality monitoring Joint Ipoly/Ipel Catchment Management HUSK/1101/2.1.1/0153 Implementation of water quality monitoring Dr. Adrienne Clement clement@vkkt.bme.hu Budapest University of Technology and Economics Department

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Nógrád megye uránkutatása

Nógrád megye uránkutatása Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév Közzététel: 2014. május 5. Következik: 2014. május 6. Kiskereskedelem, 2014. március (első becslés) Sorszám: 59. Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

BKI13ATEX0030/1 EK-Típus Vizsgálati Tanúsítvány/ EC-Type Examination Certificate 1. kiegészítés / Amendment 1 MSZ EN 60079-31:2014

BKI13ATEX0030/1 EK-Típus Vizsgálati Tanúsítvány/ EC-Type Examination Certificate 1. kiegészítés / Amendment 1 MSZ EN 60079-31:2014 (1) EK-TípusVizsgálati Tanúsítvány (2) A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek 94/9/EK Direktíva / Equipment or Protective Systems Intended

Részletesebben

KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat. Szerkeszti: a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria

KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat. Szerkeszti: a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria LIII. évfolyam 3. szám 2013 KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat Szerkeszti: a szerkesztõbizottság A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria Dalmay Gábor Dr. Haskó Ferenc

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Áprilisban 14%-kal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2014. április

Áprilisban 14%-kal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2014. április Közzététel: 2014. június 10. Következik: 2014. június 11. Fogyasztói árak, 2014. május Sorszám: 77. Áprilisban 14%-kal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2014. április

Részletesebben

Paediatrics: introduction. Historical data.

Paediatrics: introduction. Historical data. Paediatrics: introduction. Historical data. Dr. György Fekete Aim of the present lecture To demonstrate: - the wonderful nature of this discipline - the differences as compared to other medical activities,

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Források: Somlyódy László: Ember és víz egymástól távolodóban, Európai Tükör 2010/3 március 3-10 (Hovanyecz László) Somlyódy y László: Töprengések a

Források: Somlyódy László: Ember és víz egymástól távolodóban, Európai Tükör 2010/3 március 3-10 (Hovanyecz László) Somlyódy y László: Töprengések a Bevezetés a hidrogeológiába Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 9.TK. Magyarország vízgazdálkodása, az EU Víz Keretirányelv Előadó és az elektronikus

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A129 1.3 Species name Otis tarda 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name túzok 1.6 Season Breeding

Részletesebben

A TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA. KERTÉSZ Ádám

A TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA. KERTÉSZ Ádám A TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA KERTÉSZ Ádám MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Természetföldrajzi Osztály, Budapest kertesza@helka.iif.hu Összefoglalás A térképészet, térinformatika

Részletesebben

Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity

Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity How Code of Practice can address the question of biodiversity (indigenous breeds, peculiarities of feeding, rearing traditional or marginalized systems)? Rendek Olga, Kerekegyháza 2009 október 20. 1 2

Részletesebben

N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L

N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L K Ö Z L E M É N Y E K N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L DR. HEINZ ERVIN A népesedésstatisztika igen fontos mutatószámai a népesség kormegoszlására és annak változására vonatkozó adatok. Ezért

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 49-60. BÜKKI KARSZTOS TERÜLETEK MONITORING RENDSZERÉ- NEK VIZSGÁLATA AZ EU VÍZ KERET IRÁNYELV ALAPJÁN

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 49-60. BÜKKI KARSZTOS TERÜLETEK MONITORING RENDSZERÉ- NEK VIZSGÁLATA AZ EU VÍZ KERET IRÁNYELV ALAPJÁN KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 49-60. BÜKKI KARSZTOS TERÜLETEK MONITORING RENDSZERÉ- NEK VIZSGÁLATA AZ EU VÍZ KERET IRÁNYELV ALAPJÁN DARABOS ENIKŐ Miskolci Egyetem, 3515, Miskolc, Egyetemváros

Részletesebben

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS. WP 5 Del 5.

CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS. WP 5 Del 5. CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS WP 5 Del 5.14 1 st period Szentendre Papers and articles in specialist

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2014/1-2.

HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2014/1-2. A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESEDÉSE: MEGOLDÁS A HALLGATÓI LÉTSZÁM CSÖKKENÉSÉRE? KŐMÍVES PÉTER MIKLÓS VÖRÖS PÉTER DAJNOKI KRISZTINA Összefoglaló A magyar felsőoktatás rendszere az utóbbi 15 évben megváltozott,

Részletesebben

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange. The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange Bioenergia Fejezetek felépítése 1. Rendelkezésre álló kihasználható energiamennyiség

Részletesebben

SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS

SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS A politikai és gazdasági rendszerváltás gyors és sok vonatkozásban nem várt változásokat eredményezett

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Tavaszi Sporttábor / Spring Sports Camp. 2016. május 27 29. (péntek vasárnap) 27 29 May 2016 (Friday Sunday)

Tavaszi Sporttábor / Spring Sports Camp. 2016. május 27 29. (péntek vasárnap) 27 29 May 2016 (Friday Sunday) Tavaszi Sporttábor / Spring Sports Camp 2016. május 27 29. (péntek vasárnap) 27 29 May 2016 (Friday Sunday) SZÁLLÁS / ACCOMODDATION on a Hotel Gellért*** szálloda 2 ágyas szobáiban, vagy 2x2 ágyas hostel

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

TestLine - Angol teszt Minta feladatsor

TestLine - Angol teszt Minta feladatsor Minta felaatsor venég Téma: Általános szintfelmérő Aláírás:... Dátum: 2016.05.29 08:18:49 Kérések száma: 25 kérés Kitöltési iő: 1:17:27 Nehézség: Összetett Pont egység: +6-2 Értékelés: Alaértelmezett értékelés

Részletesebben

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A V Á R B Ű V Ö L E T É B E N

A V Á R B Ű V Ö L E T É B E N exkluzív LUXUSREZIDENCIA LUXURY RESIDENCE A V Á R B Ű V Ö L E T É B E N Mi lehetne különlegesebb, mint egy Budai Vár előterében megvalósuló elegáns rezidencia? A Vienna Gate Residence egyszerre testesíti

Részletesebben

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

ENROLLMENT FORM / BEIRATKOZÁSI ADATLAP

ENROLLMENT FORM / BEIRATKOZÁSI ADATLAP ENROLLMENT FORM / BEIRATKOZÁSI ADATLAP CHILD S DATA / GYERMEK ADATAI PLEASE FILL IN THIS INFORMATION WITH DATA BASED ON OFFICIAL DOCUMENTS / KÉRJÜK, TÖLTSE KI A HIVATALOS DOKUMENTUMOKBAN SZEREPLŐ ADATOK

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

2011. június 3-4-én ismét megrendezésre került Ózdon a már hagyományosnak mondható ipari örökségvédelmi konferencia. A rendezvény rangját emelte,

2011. június 3-4-én ismét megrendezésre került Ózdon a már hagyományosnak mondható ipari örökségvédelmi konferencia. A rendezvény rangját emelte, 2011. június 3-4-én ismét megrendezésre került Ózdon a már hagyományosnak mondható ipari örökségvédelmi konferencia. A rendezvény rangját emelte, hogy a XIII. Ózdi Napok keretében, a szlovákiai Rimaszombat

Részletesebben

1.1. EGYETLEN KÉSZÜLÉK ÜZEMBE HELYEZÉSE... 124 1.2. KÉT KÉSZÜLÉK ÜZEMBE HELYEZÉSE... 124 2.1. BEKAPCSOLT/KÉSZENLÉTI ÁLLAPOT... 125

1.1. EGYETLEN KÉSZÜLÉK ÜZEMBE HELYEZÉSE... 124 1.2. KÉT KÉSZÜLÉK ÜZEMBE HELYEZÉSE... 124 2.1. BEKAPCSOLT/KÉSZENLÉTI ÁLLAPOT... 125 TÁRGYMUTATÓ Fejezet 1: ÜZEMBE HELYEZÉS...124 1.1. EGYETLEN KÉSZÜLÉK ÜZEMBE HELYEZÉSE... 124 1.2. KÉT KÉSZÜLÉK ÜZEMBE HELYEZÉSE... 124 Fejezet 2: FUNKCIÓK...125 2.1. BEKAPCSOLT/KÉSZENLÉTI ÁLLAPOT... 125

Részletesebben

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS

Részletesebben

Egykori nagylétszámú denevér szülőkolóniák nyomai a Bakony barlangjaiban

Egykori nagylétszámú denevér szülőkolóniák nyomai a Bakony barlangjaiban Egykori nagylétszámú denevér szülőkolóniák nyomai a Bakony barlangjaiban Paulovics Péter Marks referring to presence of former large bat nursery colonies in the caves of Bakony Mts., Hungary In Central

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL

VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. ZÁDOR JUDIT VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL A Károlyi palota (Budapest, V Károlyi Mihály utca 16.) udvarán 1997 őszén rövid szondázó

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVII. ÉVFOLYAM, 2013. 4. SZÁM 2013/4

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVII. ÉVFOLYAM, 2013. 4. SZÁM 2013/4 Part II: Seasonal variations in human infections with Puumula hantavirus in Styria II. rész: Évszakos változások a Puumula hantavirus okozta humán fertőzésekben Stájerországban PROF. SIXL WOLF DIETER,

Részletesebben