Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat Napraforgó Óvoda és Bölcsőde 2017.

2 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3 1. Szervezeti és Működési Szabályzat célja 4 2. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint 4 3. Alkalmazotti létszám az intézményben 6 4. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata 6 II.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 7 III.A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A vezetők közötti feladatmegosztás Hatáskörök átruházása A kiadmányozás eljárásrendje Vezetők közötti együttműködés A vezetők intézményben való benntartózkodásának és helyettesítés rendje A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Szakmai Munkaközösség Belső Önértékelést Támogató Munkacsoport A bölcsődei egységgel való kapcsolattartás rendje, formája Szülők közösségével való kapcsolattartás rendje Érdek-képviseleti fórum működése a bölcsődében Panasz kezelés rendje 26 III. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE 27 IV. A MŰKÖDÉS RENDJE 28 1.A nevelési év rendje, az intézmény nyitva tartása 28 2.Az alkalmazottak intézményben való tartózkodásának rendje és a munkavégzés általános szabályai 28 3.Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik az intézménnyel nem állnak jogviszonyba Az óvodai és bölcsődei felvételek rendje A pedagógia munka belső ellenőrzésének rendszere Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvoda gyermekvédelmi felelősének feladatai Az intézmény gyermekeket óvó, védő funkciói Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén Az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozása Az intézményben folytatható reklám tevékenység szabályai Kiemelt munkavégzésért járó jutalom megállapításának elvei Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása Hivatali titok megőrzése Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére A telefonhasználat eljárásrendje A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok 44 kezelési rendje Záró rendelkezések 45 Mellékletek: Közérdekű adatok megismerésének szabályzata Munkaköri leírások 2

3 I. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási előírások: évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013.(VIII.30.) korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 257/2000. (XII.26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 3

4 A Napraforgó Óvoda és Bölcsőde szervezeti felépítésére, működésére, az intézmény és a dolgozók jogaira, kötelességeire, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására intézményátszervezés miatt került sor. Az SZMSZ-t az intézmény vezetője készíti el, az óvodai és kisgyermeknevelő nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Felülvizsgálatára évente illetve a jogszabály változtatásnak megfelelően kerül sor. Módosítását a nevelőtestület kezdeményezheti, végrehajtása az intézményvezető hatásköre. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló minden alkalmazottra, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, a szülőkre. Érvényes az egész intézmény területére és az intézmény által szervezett pedagógiai program végrehajtásával kapcsolatos- intézményen kívüli programokra is. 1. Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmények szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységek folyamatos összehangolt működését, és kapcsolati rendszert tartalmazza. A Szervezetei és Működési Szabályzat az érvényben lévő jogszabályok és rendeletek alapján jött létre. 2. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint A költségvetési szerv megnevezése: Napraforgó Óvoda és Bölcsőde OM azonosítója: Intézmény típusa: többcélú intézmény, óvoda-bölcsőde Székhelye: 8226 Alsóörs, Óvoda utca 2. Létrehozásáról rendelkező jogszabály, határozat száma: 77/2017.(IV.27.) 78/2017.(IV.27.) sz. Kt. határozatok Alapító megnevezése: Alsóörs Község Önkormányzata Alapításának időpontja: május 18. Fenntartó megnevezése: Alsóörs Község Önkormányzata Fenntartó székhelye: 8226 Alsóörs, Endrődi Sándor u. 49. Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés, bölcsődei ellátás Alaptevékenysége: Iskolai előkészítő oktatás, Egyéb vendéglátás, Gyermekek napközbeni ellátása Szakágazati besorolás: Óvodai nevelés Alaptevékenységek kormányzati funkció szerint: 4

5 Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés közintézményben Gyermekek napközbeni ellátása Szociális étkeztetés Gyermekek bölcsődei ellátása Gyermekétkeztetés bölcsődében Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Vállalkozási tevékenység felső határa a módosított kiadási előirányzatok arányában: vállalkozási tevékenységet NEM folytat Működési területe: Alsóörs, Balatonfűzfő Irányító szerv neve, székhelye: Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete, 8226 Alsóörs, Endrődi Sándor utca 49. Irányító szerv vezetője: polgármester Alapítói jogokkal felruházott szerv neve, székhelye: Alsóörs Község Önkormányzata 8226 Alsóörs Endrődi Sándor utca 49. Felügyeleti szerv neve, székhelye: Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testület 8226 Alsóörs, Endrődi Sándor utca 49. Vagyon feletti rendelkezési jogot gyakorló szerv neve: Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete Vagyon: az Önkormányzat mérlegében szereplő vagyontárgyak A feladatellátást szolgáló vagyonnal való gazdálkodás: A feladatok ellátásához az 519/1 hrsz. önkormányzati tulajdonú ingatlan áll rendelkezésre, a rajta álló épülettel. Az intézmény a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat, ingóságokat az intézmény a nevelő, oktató, élelmezési feladatainak ellátásához szabadon használhatja. A költségvetési szerv jogállása: önálló jogi személy Gazdálkodási besorolása: önálló költségvetéssel rendelkezik (gazdasági feladatait az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.) Vezető választási, kinevezési és megbízási rendje: Az intézmény élén intézményvezető áll, akit a Képviselőtestület nevez ki határozott időre (5 évre), nyilvános pályázati eljárás útján. A pályázat előkészítését és a pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony: Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény, 229/ (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló évi I. Törvény alapján. Többcélú intézmény: óvoda-bölcsőde Felvehető maximális gyermek létszám Óvoda:67 Bölcsőde: 7 Záradék: 5

6 1/ Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Napraforgó Óvoda és Bölcsőde Alapító Okiratát, áprilisi 27-i ülés napján 77/2017. (IV.27.) önk. számú határozatával hagyta jóvá. Hatálybalépésének időpontja: május Alkalmazotti létszám az intézményben Óvodapedagógusok létszáma: 7 fő/ 1 intézményvezető, 1 intézményvezető-helyettes/ Pedagógiai asszisztens: 1 fő Dajkák létszáma: 3 fő Kisgyermeknevelők létszáma: 2 fő / 1 szakmai vezető/ Bölcsődei dajka létszáma: 1 fő napi 4 órában Élelmezésvezető: 1 fő Szakács: 3 fő Konyhai kisegítő: 1 fő 4. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú fejbélyegző adószámmal : Napraforgó Óvoda és Bölcsőde 8226 Alsóörs Óvoda u.2. Tel./Fax:(87) alsoorsovi@gmail.com Adószám: Cégbélyegző (körpecsét): Napraforgó Óvoda és Bölcsőde Alsóörs II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 6

7 1.Vezető beosztások Magasabb vezető beosztás: - intézményvezető - intézményvezető- helyettes Vezető beosztás: - bölcsőde szakmai vezető A bölcsődei szakmai vezető a munkáját önállóan, személyes felelősséggel, munkamegosztáson alapuló, munkaköri leírás szerint végzi. A vezetők a döntések előtt konzultálnak az intézményvezetővel. Az intézkedésekről, szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. 2. Az intézmény alkalmazotti közösségét az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. 3. Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel 7

8 rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt (2), valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a) a pedagógiai program elfogadása, b) az SZMSZ elfogadása, c) az éves munkaterv elfogadása, d) az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e) a továbbképzési program elfogadása, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, g) a házirend elfogadása, j) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője szükségesnek látják. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e. Az óvoda rendes nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze. A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető, akadályoztatása esetén a helyettes látja el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni (határozatok tára). A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét a jelenlévők nevét, számát 8

9 az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. A nevelőtestület véleményét írásba foglalja. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A megbízást az intézményvezetője a feladat ellátására, annak időtartamára, határozott időre adja. (kivéve a vezető választást bonyolító bizottság) A megbízásnak tartalmaznia kell : a bizottság feladatát a bizottság hatáskörét a nevelőtestület elvárását a beszámolás formáját a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását. Ilyen bizottság lehet: Pályázatfigyelő és készítő bizottság Panaszt kivizsgáló bizottság Program beválást vizsgáló bizottság Felvételi bizottság. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel 9

10 rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti váltásba. Közvetlen felettese az intézményvezető. Feladata: Az Nkt. 62. (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl: Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a vezető által ellenőrzött és jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel. Az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező. Szakmai autonómiája, hogy a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereteken felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot. Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd írásban is értékeli a gyermekeket és azt ismerteti a szülőkkel. Menedzseli a tehetséges gyermekeket. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az intézményvezetővel. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek. Csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert. Csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat. Munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja. Adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti. A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli, és azokat megfelelően alkalmazza. Adminisztratív teendők ellátása: minden foglalkozásról a csoportnapló vezetése a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően a mérések adatainak vezetése, elemzése statisztikák határidőre történő elkészítése a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít az intézményvezetőnek előkészíti a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményt. Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítmény értékelése írásban. 4.A bölcsőde nevelő- gondozó testületét az intézményben foglalkoztatott 10

11 kisgyermeknevelők alkotják. A kisgyermeknevelők szakmai tekintetben önálló közösséget alkotnak. Feladataikat munkaköri leírásaik tartalmazzák. 5.Pedagógiai asszisztens az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott nevelő- oktató munkát segítő munkatárs. Csoportban történő munkavégzése során az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a csoportban folyó nevelő munkát. 5. Dajkák Feladata: Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. A biztonságos játék feltételeinek megteremtése, - a játékeszközök kezelése, tisztántartása, - baleset és fertőzésveszély elkerülése Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi. Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre. A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját. Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten. 7. Az élelmezésvezető és a konyhai dolgozók az intézményben a főző konyhán élelmezéssel kapcsolatos feladatokat látnak el a HACCP szabályzat betartásával. III. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 11

12 1. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetését oly módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa az óvoda és a bölcsőde működéséhez szükséges döntések meghozatalát, a végrehajtás megszervezését és ellenőrzését. Intézményvezető Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. A képviselőtestület megbízásával, magasabb vezetői beosztásban, felette a munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője gyakorolja. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Felel: az alapító okiratban meghatározott intézményi feladatok végrehajtásáért, az intézmény szakszerű, törvényes és gazdaságos működéséért, intézményi szabályzatok elkészítéséért, a pedagógiai munkáért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés, a minősítés előkészítéséért, adatszolgáltatásért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek az intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az intézmény ügyintézésének, irat és adatkezelésének, az adattovábbításának szabályosságáért, munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért, az intézmény költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásáért, a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. Jóváhagyja: az intézmény pedagógiai programját. Gyakorolja: a munkáltatói jogokat az intézményben foglalkoztatottak felett. Dönt: az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe. Képviseli : az intézményt. Feladata: a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, Az intézményvezető-helyettes, a bölcsődei szakmai vezető, élelmezésvezető közvetlen irányítása, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, 12

13 az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, közalkalmazotti képviselővel, a szülői szervezettel, az érdekképviseleti fórummal való együttműködés, nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése, a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor, hol kereshetnek meg, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése, gyermekek felügyeletének megszervezése nevelés nélküli munkanapokon, ha azt a szülők igénylik az óvodai/bölcsődei jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: - az óvodába/bölcsődébe felvett gyermekek nyilvántartása - tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele - szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai/bölcsődei elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja. a feladatok elvégzésének ellenőrzése után beszámoló készítése a nevelőtestület, szülői közösség, fenntartó felé, a szükségletek felmérése után, rangsorolva az igényeket, számítva a váratlan kiadásokra, tartalékot tervezése, kapcsolattartás, koordináló tevékenység: - fenntartóval - iskolával - nevelési tanácsadóval - egészségügyi szolgáltatóval - gyermekjóléti szolgálattal - szakmai szervezetekkel. a szülői közösség informálása. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, bölcsődében foglalkoztatottak tekintetében a bölcsőde szakmai vezető véleményének kikérésével, kötelezettség vállalás, amelyet hosszabb távolléte esetén átruházhat az intézményvezetőhelyettesre, 13

14 kiadmányozás (aláírás), amelyet hosszabb távolléte esetén átruházhat az intézményvezetőhelyettesre, fenntartó előtti képviselet. Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé: az intézmény egész működésére: gazdasági (elemi költségvetés, beszámoló), tanügyi, működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenységére a belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira. Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete. Intézményvezető- helyettes Megbízását az intézményvezető adja, megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A vezető közvetlen munkatársa. A munkaköri leírásnak megfelelően látja el a nevelő-oktató munka irányítását, a nevelőtestületi munka segítését. Az intézményvezető utasításainak megfelelően végzi tervező, szervező, ellenőrző tevékenységét. Felelős: nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, tevékenységük ellenőrzéséért és értékeléséért, a pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való részvételéért, a szülői szervezet működésének segítéséért, az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának előkészítéséért, szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért, az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok előkészítéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a pedagógusok éves beiskolázási tervének előkészítéséért, az intézményvezető által- közös megbeszélés és egyeztetés után- rábízott pedagógiai és egyéb feladatok megvalósításáért, az éves munkatervnek megfelelően ellenőrzésért, a gyermekvédelmi munka ellátásáért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: a munkaköri leírásában szabályozott feladatok végrehajtására a belső ellenőrzések tapasztalataira az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az intézményvezető megbízása alapján 14

15 képviseli az intézményt külső szervek előtt. Az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben, - el nem halasztható ügyek intézésével ellátja az intézményvezető helyettesítését. Az intézményvezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az intézményvezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. Bölcsőde szakmai-vezető Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. Személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Feladata: kisgyermeknevelő testület vezetése, éves munkaterv készítése, éves munkarend és szabadságolási terv készítése intézményvezető jóváhagyásával, munkarend betartásának ellenőrzése, egészségügyi vizsgálat megszervezése, vezetni és vezettetni az előírt dokumentációkat, nevelő- gondozó munka irányítása, szervezése és ellenőrzése, a munka megszervezésével kapcsolatos dokumentumok kiadása, vezetése, ellenőrzése nyomon követni a bölcsődével kapcsolatos jogszabályváltozásokat, bölcsőde működésével kapcsolatos jelentések elkészítése, a kisgyermeknevelők jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a kisgyermeknevelők szakmai továbbképzésének tervezése, szervezése, felügyelni a bölcsőde higiéniai követelményeinek betartását, gyermekbalesetek megelőzése, az intézményvezetővel való egyeztetés után a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása, a szülői közösséggel, a szülői képviselettel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés, éves szinten írásban beszámolni a bölcsőde egész működésére, nevelő- gondozó munkájára, belső ellenőrzés tapasztalataira vonatkozóan, valamint jelzi a bölcsődét érintő megoldandó problémákat, szoros kapcsolatot fenntartása az intézményvezetővel, biztosítva az információk továbbítását a bölcsődében, irányítása alá tartozó kisgyermeknevelők kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezető felé Hatáskörök átruházása A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el a következők szerint: 15

16 a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként, az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az intézményvezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből: Az intézmény szakmai képviseletét az óvodavezető-helyettesre, bölcsődei szakmai vezetőre. A munkáltatói jogköréből: A nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az intézményvezető-helyettesre A kiadmányozás eljárásrendje Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ - ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az intézményvezetője. Az intézményvezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az intézményvezető kiadmányozza az intézmény egésze tekintetében: az intézmény működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, az előirányzat-módosításokat, mindazon iratokat, melyek az intézmény egészét érintik, a rendszeres statisztikai jelentéseket, mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn. Az intézményvezető - helyettes kiadmányozza: a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az intézményvezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást, 16

17 a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben, azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást. A bölcsődei szakmai vezető kiadmányozza: a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben, azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást. 2. Vezetők közötti együttműködés Az intézmény vezetősége: - intézményvezető 1 fő - intézményvezető-helyettes 1 fő - bölcsőde szakmai-vezető 1 fő Vezetők közötti együttműködés rendszeresített formája minden hónap első szerdáján tartott vezetői értekezlet, illetve szükség szerint rendkívüli vezetői megbeszélés, ha azt valamilyen halaszthatatlan ügy szükségessé teszi. Közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egység működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleteken, a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. Döntéshozatal, döntés-előkészítés folyamatába a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség és a Közalkalmazotti képviselő jogszabályban biztosított jogait figyelembe kell venni. 3. A vezetők intézményben való benntartózkodásának és helyettesítés rendje Az intézmény nyitva tartása alatt a vezető vagy a helyettese az intézményben tartózkodik. Az intézményvezető szabadsága, betegsége vagy más okból való távolléte esetén az intézményvezető- helyettes látja el a vezetői feladatokat. A hiányzás bejelentése után automatikusan átveszi az intézményvezetői kötelezettségvállalási jogát, utalványozási jogát a munkaköri leírásnak és kötelezettségvállalási szabályzatnak megfelelően. Az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető- helyettes, munkáltatói jogok közül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszűntetése kivételével, teljes jogkörrel és felelősséggel vezeti az intézményt. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. Mindkét vezető akadályoztatása esetén a nevelőtestületből egy óvodapedagógus látja el átmenetileg a vezetői teendőket az intézményvezető megbízása alapján, aki felel az óvoda 17

18 biztonságos működéséért. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A bölcsődében folyó munkarendért a bölcsőde szakmai vezetője felel, eseti helyettesítését a kisgyermeknevelő látja el. Az intézményhez tartozó konyha és étterem, mint szervezeti egységben folyó munkarendjéért, munkamenetért az élelmezésvezető tartozik felelősséggel, a munkaköri leírásban rögzítettek szerint.(az étterem rendjének kibontakoztatása, iskolai étkeztetés időbeni szabályozása) 4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Szervezeti egység Vezetők (intézményvezető, intézményvezetőhelyettes, Bölcsőde szakmai vezető) Nevelőtestület Alkalmazotti közösség Szakmai Munkaközösség Belső Önértékelési csoport Közalkalmazotti Képviselő Kapcsolattartás rendje és formája - Információs vezetői értekezlet havonta - Írásos tájékoztatás - Értekezletek (tanévnyitó, tanévzáró, nevelőtestületi) - Telefonos egyeztetés az aktuális információknak megfelelően - , az aktuális információknak megfelelően - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 3-4 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon, vagy kötelező órán túli időben - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 3-szor kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél - Nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, - Írásos tájékoztatás - Munkaközösségi foglalkozásokon való részvétel (évi minimum 4) - Egyéni beszélgetések, beszámolók, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Év végi beszámoló elkészítése - Nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság - Év végi beszámoló elkészítése - Információs beszélgetések - Írásos tájékoztatás 18

19 Szülők Közösségének vezetősége Szülők - Nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, - Munkaközösségi foglalkozások (évi min.2) - Év végi beszámoló elkészítése - Folyamatos beszoktatás - Nyílt napok - Játékdélutánok, kirándulások - Ünnepek, ünnepélyek - Fogadóórák - Családlátogatások - Szülői értekezletek - Munkadélután - Faliújságra kifüggesztett információk A kapcsolattartási formák rendje az intézmény éves munkatervében található. Az óvoda nevelési egységei (csoportjai) közti rendszeres szakmai kapcsolattartás az éves munkatervben-, a szakmai munkaközösségi tervben ütemezett nevelőtestületi értekezleteken/megbeszéléseken, munkaközösségi megbeszéléseken valósul meg. A kapcsolattartásban és együttműködésben az értekezleteken-, megbeszéléseken túlmenően az infokommunikációs eszközök és különböző online csatornák is alkalmazásra kerülnek. Nevelőtestületi, kisgyermeknevelői értekezletet kell tartani: a óvodai pedagógiai program, bölcsődei szakmai program és módosítása elfogadására, a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, az intézmény éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, a házirend elfogadására, az ötéves pedagógus továbbképzési terv elfogadására, az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, a nevelési tanácsadó vagy szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az intézményvezető összehívja, nevelőtestület, kisgyermeknevelő testület egyharmada kéri, szülői szervezet kezdeményezi akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület, kisgyermeknevelő testület elfogadta. 19

20 A bölcsőde nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. Alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, valamint a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő dajkák és egyéb technikai dolgozók együttműködését. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, A dajkák munkaértekezleteit az intézményvezető- helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az intézményvezető engedélyével hívható össze. A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. 4.2.Szakmai Munkaközösség Célja: Az intézmény szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Kizárólag a helyi pedagógiai program tartalmának megfelelő témában hozható létre. Létrehozása: Nevelőtestület legalább 5 tagjának kezdeményezésére. Óvodában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Szakmai munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja. akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Feladata: részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában, gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről, magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti az adott terület módszertanát, figyelemmel kíséri működési területére kiírt pályázati lehetőségeket, a pedagógusok számára bemutató foglalkozások megtartása, konzultációs lehetőségek (értekezlet) és hospitálás biztosítása, eszközfejlesztés, szakirodalmak megismerése, módszertani és pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése és megvalósítása, az intézmény szakmai dokumentumainak elkészítésében történő részvétel, Szakmai munka ellenőrzésében való közreműködés. Munkaközösség- vezető Beszámolási kötelezettsége van az intézményvezető felé. Díjazása a évi CXC törvény alapján. 20

21 Működés rendje: A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és programjáról. A nevelési év elején a tagok javaslatai alapján a munkaközösség-vezető elkészíti az éves tervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év pedagógiai céljaival, egyéb feladataival. A munkaközösség vezetőjének félévente a nevelőtestületi értekezleten beszámolási kötelezettsége van. Év végén értékelést készít a munkaközösség-vezető az év eredményeiről, munkájukról. A munkaközösség ingyenes használja az intézmény épületét, berendezését. A működéshez felmerült szükséges költségeket a tagok biztosítják, illetve az intézményvezető engedélyével felhasználhatnak a költségvetésből is a szükséges egyeztetések lefolytatásával. Véleményezési jogkör: Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez Pedagógiai Program, továbbképzési program elfogadása Nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztása Belső Önértékelést Támogató Munkacsoport A csoport létszáma 3 fő. Tagjait az intézményvezető a nevelőtestület véleményének kikérése után bízza meg határozott időre, legalább egy nevelési évre. A csoportból kilépni írásbeli lemondással lehet. A döntések a csoporton belül többségi szavazattal történnek. Csoportvezető feladatai és hatásköre: A csoportmunka szervezése, ütemterv-munkaterv elkészítése a tagok bevonásával, Nevelőtestület bekapcsolása a feladatokba, Tájékoztatás a csoport munkájáról, szóbeli, írásbeli beszámolók, Intézményvezetővel való kapcsolattartás. A csoport beszámolási kötelezettsége folyamatos az intézményvezetőnek és a nevelőtestületnek. Év végén írásbeli beszámoló, összegzés a munkáról A bölcsődei egységgel való kapcsolattartás rendje, formája Az intézményvezető havonta egyszer, illetve amikor szükséges, vezetői értekezletet hív össze az intézmény gazdasági és szakmai működésének összehangolására, az irányítás egységességére, a jogszabályi változások megbeszélésére, az egész intézményt érintő kérdések megvitatására. A bölcsőde- szakmai vezető részt vesz a havonta tartott 21

22 vezetői értekezleten, ez alkalommal beszámol a bölcsődében folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. Az értekezletek közötti időszakban felmerülő bölcsődében folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai, és egyéb információkat az intézményvezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. A bölcsőde szakmai vezetője felel azért, hogy a bölcsődéhez kapcsolódó információk az intézmény kisgyermeknevelőjéhez, illetve a gyermekeket és a szülőket érintő információk időben eljussanak, azokat az érintettek megismerjék. Bölcsőde szakmai vezető a rendkívüli eseményt személyesen vagy telefonon jelenti az intézményvezetőjének. Az intézményvezetőt meg kell hívni a bölcsődében tartott értekezletekre. Az intézményvezető ellenőrzési terve alapján, illetve szükség szerint esetenként látogatja a bölcsődét. Az intézményvezető és a bölcsőde szakmai vezetője a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen kapcsolatban állnak egymással (telefon, , személyes kapcsolat). 4.5.Szülők közösségével való kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek képviseletét szolgálja, mely az óvodába járó gyerekek szüleiből tevődik össze. Csoportonként 2-2 szülői tagot delegálnak a vezetőségbe. A Szülők közösségének vezetőjét és gazdasági vezetőjét a szülők maguk közül választják. Így összesen 8 fővel alakul meg a szülők közösségének vezetősége. Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával az intézményvezető gondoskodik. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A szülői szervezet részére biztosított jogok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, hogy a szülői szervezet élhessen a véleménynyilvánítási, javaslattevő jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson, javaslatot tehessen az alábbi esetekben: 22

23 a Pedagógiai Program elfogadásakor, az SZMSZ elfogadásakor: a házirend elfogadásakor: a működés rendje, a gyermekek fogadása, a vezetők intézményben való benntartózkodása, belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módja, külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, az ünnepélyek, megemlékezések rendje, rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, az adatvédelmi szabályzat elfogadásakor a gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban. a szülőket anyagilag is érintő ügyekben a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a munkatervnek a szülőket is érintő részében a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában vezetői pályázatnál az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan, a nevelési- oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánosságára vonatkozó szabályok kérdésében (EMMI 82. (6) bek). Élhessen kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: óvodaszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét, nevelőtestület összehívását, egyes kérdésekben az érdemi válaszadást. A szülői közösség véleményalkotására úgy kell kiadni a dokumentumot, hogy legalább 7 nap a véleményalkotásra rendelkezésre álljon. Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez: figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában, 23

24 ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az intézményvezetőhöz kell címezni, a tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban, a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének, a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek - a gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg - nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál, a meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia, ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. A szülő szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülő szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek, a szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési és javaslattevő jogkörének eseteiben eljárva köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, közreműködés az előterjesztések, illetve jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni. 24