TÁMOP INNOVÁCIÓ. Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Óvodájának. Sükösdi Tagintézményében 3.1.4/08/

Átírás

1 TÁMOP INNOVÁCIÓ A Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Sükösdi Tagintézményében 3.1.4/08/ AZ INNOVÁCIÓ MEGNEVEZÉSE: A föld és az élő környezet Projekt ( A környezettudatos életmód kialakítása) Készítette: Vargáné Gyenis Barbara Középső csoport Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Sükösdi Tagintézménye 6346 Sükösd, Dózsa Gy u. Műfaja: Oktatási-nevelési módszer

2 Nem hiszem, hogy a kövek érdekesek lennének Isten számára - mondtam - Azok csak fekszenek a földön, és erodálódnak. - Csak azért gondolod így, mert nem látod azt a hatalmas mozgolódást, ami a molekulák szintjén, vagy az alatt játszódik. És korlátoz a saját időfelfogásod is. Ha az egész életed során egy követ nézel, akkor se látsz rajta változást. De ha Isten lennél, és 15 millió év olyan lenne számodra, akár egy másodperc, a kő bizony rengeteg aktivitást mutatna. Csökkenne, növekedne, anyagot cserélne a környezetével. A molekulái körbeutaznák az Univerzumot, és olyan folyamatokban vennének részt, amiket el sem tudsz képzelni. Ezzel szemben az Univerzum szemszögéből egy szempillantásnál is kevesebb ideig maradnak sajátos elrendezésükben az embereket alkotó molekulák. Scott Adams - 2 -

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés- helyzetkép.4.o. I.1 Óvodánk szociokultúrális környezete.4.o. I.2 Óvodánk sajátosságai, szerkezete.4.o. I.3 A projekt módszer 5.o. II. A Föld és az élő környezet 7.o. II. 1 A Föld keletkezése, rövid története 7.o. II.2. Őselemek az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerében.8.o. II.3 A föld és az élő környezet kapcsolata témaválasztás indoklása...8.o. III. Havi terv, projektterv részletezése.. 9.o. IV. Befejezés-zárás o. V. Bibliográfia..38.o

4 I. Bevezetés - helyzetkép I.1 Óvodánk szociokultúrális környezete Sükösd kb főt számláló nagyközség, a dél-alföldi régióban található. A helyi adottságokból fakadóan a falu lakói főleg mezőgazdasági munkát végeznek, ami sok lehetőséget teremt a gyerekek munkára való nevelésére. A falusi környezet másik előnye a közösségi nevelés területén mutatkozik meg. Itt szinte mindenki ismeri egymást, a gyerekek sokszor óvodán kívül is találkoznak, ismerik egymás családját. Sajnos sok a munkanélküli szülő is. Aki nem igazán fogadja el ezt a helyzetet, az alkalmi munkából próbálja családját fenntartani, egy másik réteg segélyekből, családi pótlékból tengeti életét, gyakran veszélyeztetve a gyerekek egészségét. I.2 Óvodánk sajátosságai, szerkezete Sükösd és Érsekcsanád 2008-ban Társulást hozott létre. Így a 2008/2009-es tanévet Sükösd Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Tagóvodája néven kezdtük el, egy intézményként, de két telephelyen, melyek munkáját egy óvodavezető irányítja. Mindkét helyszínen 3 3 homogén (kor szerint) csoporttal dolgozunk, csoportonként egy óvónővel. Az óvónők munkáját csoportonként egy dajka és óvodánként egy délutános óvónő segíti. Óvodánk (Dózsa GY. Utcai telephely) a falu centrumában helyezkedik el, ezáltal sok minden könnyen megközelíthetővé válik az ilyen korú gyermekekkel is. Sétákat szervezünk, hetente kétszer, a természet szépségeit figyeljük, és annak tiszteletére neveljük őket. A tagóvodában cigány kisebbségi óvodai nevelés is folyik. A cigány gyermekek megoszlása a két telephely között változó. Mivel viszonylag sok a cigány gyermek, akik közül sokan rosszabb szociális körülmények közül kerülnek óvodába, az óvodai szokások bevezetését fokozatosan, utánzásos helyzetekben is végezzük (kézmosás, fogmosás). A cigány gyermekek nehezebben és lassabban sajátítják el az étkezési szokásokat (pl. kezdetben gondjaik vannak az evőeszközök használatával - otthon gyakran tányér nélkül esznek), mert ezek eltérőek otthon, a családi környezetben. Különös hangsúlyt fektetünk a fejlesztésre, a hiányosságok pótlására úgy, hogy kihasználjuk az óvodai életben felkínálkozó lehetőségeket, szituációkat (játékidőben, pl. szerepjáték: evőeszközök helyes használata, terítés, környezetismeret foglalkozás). A cigány családoknál semmilyen tevékenység sincs időhöz kötve (nem olyan szigorú a - 4 -

5 napszak ritmusa, az életciklushoz igazodó idő perspektíva), ezért óvodánk fontos feladatának tekinti, hogy elősegítse a helyes napirend kialakítását. Óvodai nevelésük integráltan, a többi gyermekkel együtt történik. Óvodánk második éve részt vesz az IPR megvalósításában. Intézményünk a kompetencia alapú programcsomag megismerése után szeptember 1.-től aktívan alkalmazza a mindennapok során a módszertani segédleteket, témajavaslatokat. Ezeket beépítve terveinkbe egy új tartalmi, módszertani egység létrehozására törekszünk. A programcsomag bevezetéséhez nagyon sok önképzésre, írásbeli munkára volt és van szükség, ami elég időigényes. Persze megéri, mert így talán még többet tehetünk a gyerekekért. Legelőször a kompetencia fogalmával kellett megismerkednünk, ami az ismeret, képesség, attitűd egymástól el nem választható egységét jelenti. A kompetencia fejlesztés célja, hogy az ismeretközpontú oktatásról a kompetenciára, az ismeret, képesség, attitűd hármas egységére helyezi a hangsúlyt. Ez a felfogás az óvodai neveléstől nem áll távol, hiszen idáig sem csak az ismeretnyújtás volt a cél, hanem a teljes személyiség fejlesztése. Kicsit "át kellett állítanunk a gondolkodásunkat" tervezésnél, mert a programcsomag a témákat a négy őselem köré csoportosítja (tűz, víz, levegő, Föld), és több tapasztalatszerzés lehetőségét rejti a kísérletezéssel, közvetlen megfigyelésekkel. Mi pedig idáig évszakokban gondolkodtunk, s bár tapasztaltatás volt eddig is a célunk, a négy őselemmel ilyenféle módon nem ismertettük meg a gyermekeket.. Én jelenleg a Dózsa Gy. utcai tagintézményben dolgozom, középső csoportos korú homogén csoportban, ahová 8 fiú és 8 lány jár. I.3 A projekt módszer Az óvodában a tanulás nemcsak ismeretszerzés, hanem folyamatos tevékenység, amely áthatja az egész napot. Fontos feltétele a gyermek cselekedtetése, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A mai társadalmi elvárások megkövetelik, hogy a jövő felnőttei olyan ismeretekkel és készségekkel rendelkezzenek, melyekkel a konkrét élethelyzetekben felmerülő problémákat meg tudják oldani. Megismerkedtünk egy olyan módszerrel, amely elősegíti az ehhez szükséges kompetenciák kialakításának megalapozását, ez pedig a projekt módszer. Milyen jellemzőkkel bír egy projekt módszer? A TÉMA a projekt lehet: - egy gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy / dolog megtervezése és kivitelezése (például: mézeskalácssütés, gyümölcssaláta készítése) - 5 -

6 - egy esztétikai élmény átélése (például: Betlehemezés, Szüreti mulatság, Anyák napja) - egy probléma megoldása (például: A csoportszoba átrendezése, mert nem elég a hely a fiúknak az építő szőnyegen, tél van, hogyan öltözzünk?) - valamilyen tevékenység elsajátítása (például: Varrás, Bábkészítés papírmasé technikával) - valamilyen tudás elsajátítása(például: A tél, A homok-ról, Az egészségről, A növények-ről, A költöző madarak-ról, Az óvoda környéké-ről, Családom-ról ). Ez a téma a projekt - olyan jellemzőkkel bír, ami a gyermekek érdeklődésre, kíváncsiságra, felfedező kedvére, vállalkozó kedvére épít, és a sokféle érdekes megkínált téma közül a leginkább vonzó választására ad alkalmat. Ez összhangban van az óvodai tanulás sajátosságaival is. A téma, a projekt feldolgozása, tevékenységek sorozatából áll, s a tevékenységek folyamatában közvetlen, konkrét tapasztalást biztosít. Ezek a tevékenységek önként vállalt cselekvésben történnek, nem pedig a felnőtt által kreált feladathelyzetekben. Ez az óvodai nevelés kritériumainak teljes mértékig megfelel. Legjobban a következő idézet fogalmazza meg számomra, mihez is kell ragaszkodnunk óvodapedagógusként: A gyermek abból okul leginkább, amit maga lát és figyel, nem pedig attól lesz értelmes, ha elhiszi nevelője magyarázatát. 1 Milyen előnyei is lehetnek a projekt módszernek az óvodai nevelésben és hogyan kapcsolódik az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak a kialakításához? Egyrészt meghagyja a világ egy és osztatlan voltát, és a teljesség élményével ajándékozza meg az óvodás gyermeket. Másrészt alkalmas élethelyzetekben adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzésre. A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek. A problémafelvetés és a megoldási lehetőségek maximálisan a gyermeki kezdeményezésre épülnek, ezáltal hatékonyabban segítik a személyiség fejlődését, mintha a felnőttől származnának a feladathelyzetek. 2 Tehát az a fontos, hogy a gyermek hogyan éli meg a tevékenységet: ha játékként, akkor minden rendben van, ha kötelezően elvégezendő feladatként, akkor el kell gondolkoznunk azon, hogy óvónőként hol is hibáztunk. 1 Körmöczi Katalin személyes weboldala,

7 II. A Föld és az élő környezet II. 1 A Föld keletkezése, rövid története A Föld a Naprendszer bioszférával rendelkező, ún. lakható bolygója. Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. A Föld nyolc másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal a Nappal együtt a naprendszert alkotja. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését, ezt a teóriát a keresztény vallás ma is hordozza. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek később bolygókká sűrűsödtek. A középen lévő legsűrűbb felhőből alakult ki a Nap. A többi nagyrészéből a bolygók, köztük a Föld is. A Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Ez alatt az idő alatt a földi környezet jelentős változásokon ment keresztül. Így mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt létrejöttek az óceánok és a szárazföldek, 3,8 milliárd éve az első egysejtű élőlények, baktériumok. Az egysejtűek az óceánokban több mint 2,5 milliárd éven keresztül az egyedüli élőlények voltak. Az első puhatestű többsejtűek az óceánokban 1 milliárd ezelőtt keletkeztek. Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az óceánokban forradalmi változások kezdődtek: kialakultak az első szilárd vázas élőlények. A fotószintetizáló élőlények anyagcseréje következtében a légkörben egyre több oxigén gyűlt össze, majd mintegy 400 millió éve az oxigénből keletkező ózon kiszűrte a Nap sugaraiból a halálos, nagy energiájú sávokat. Ez megnyitotta az utat a szárazföldi élet számára. Az első szárazföldi élőlények a növények (mohák, harasztok) voltak, majd rövidesen a rovarok is megjelentek. A hüllők első kétéltű gerincesből származtak. A Földet több százmillió éven keresztül a hüllők uralták, amelyek minden bizonnyal az emlősök és a madarak ősei voltak. 65 millió évvel ezelőtt a hüllők nagy része (pl. dinoszauruszok) kihalt, és fejlődésnek indultak az emlősök. Ezzel párhuzamosan a növényvilágban uralkodó váltak a virágos növények, amelyek szaporodásában a rovarok fontos szerepet játszanak. A fejlődés kb. 5 millió éve az emberszabásúak kialakulásához vezetett, majd megjelentek az előemberek, és mintegy százezer éve a mai, gondolkodó ember, a Homo sapiens

8 II.2. Őselemek az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerében Az emberek ősi idők óta felismerték a négy természeti Őselem létezését - a Földét, a Levegőét, a Tűzét és a Vízét. Úgy hitték, minden ezekből épül fel, mindegyikük megtalálható mindenben, különböző arányokban. Őseink szemében a levegő az élet jelképévé vált, a tűz a legnagyobb tisztelet tárgya volt, a víz is az életet, a tisztaságot, a megtisztulást szimbolizálta. Mit jelképezett/jelképez maga a föld? A levegő ellentétpárjává vált. A magyar néphitben a négyszögletes föld képzete ismert. Hétköznapjainkban mit is jelent számunkra, ha azt mondjuk, hogy Föld? A válasz nem is olyan egyszerű, kisbetű vagy nagybetű, ahogy régen az iskolában különbséget tettünk a két fogalom között; számomra először is magát a bolygót, mint égitestet jelenti, de egyben a talajra is asszociálok e szó hallatán, nehezen tudok elvonatkoztatni ettől a jelentésétől is. Majdnem egybeivódik számomra e két fogalom: a föld, amin járunk, amit művelünk, ami életet ad minden élőlénynek, maga a bolygónk. II.3 A föld és az élő környezet kapcsolata témaválasztás indoklása A Föld rétegekből áll, ebből csak egy réteggel találkozunk, egy rétegről szerzünk ismereteket, tapasztalatokat, s ez maga a talaj. A talaj a szárazföldi növények alapvető éltető közege. Ebből következik, hogy biztosítja a szárazföldi növényevő állatok (ezen keresztül a ragadozók) létezését, valamint az ember egyik legfontosabb tevékenységét, a mezőgazdasági termelést. Számunkra a talaj a legfontosabb erőforrások egyike, amely feltételesen megújuló és megújítható. A talaj a Föld bolygó szilárd felszínének legkülső része, a föld élő bőre. Ez a vékony, élő lepedő gyakran csak pár cm vastag és nagyon ritkán haladja meg a 2-3 méteres vastagságot. Szerepe mégis meghatározó a Föld felszínén zajló folyamatokban. A talaj a földi élet legfontosabb közege, támogatója. Életteret ad a növényi gyökereknek: visszatartja és tárolja a vizet a növények számára, tápanyagot tárol és szolgáltat az élőlényeknek. A talaj milliónyi apró élőlény, mikroorganizmus otthona, amelyek sok életfontosságú folyamat megvalósítói. Életünkben nap, mint nap találkozunk vele közvetve és közvetlenül. Innovációmban ezekre a találkozásokra szeretném építeni a gyermekek tapasztalatszerzéseit. A téma nagyon széleskörű, rengeteg ötletet rejt magába, csupán az adott környezeti feltételek valamint a gyermekek életkori sajátosságai szabhatnak határokat

9 III. Havi terv, projektterv részletezése Projektem középpontjában a föld és az élő környezet kapcsolata áll. A terveket napi lebontással készítettem el, de mindig figyelembe veszem a projekt megvalósítása közben, ha saját ötletük támad az adott témáról esetleg más irányba kalandoznának el, mint amit én elterveztem. A tervek középsős korú gyermekek fejlesztésére készültek. A tervezés során figyelembe vettem, hogy olyan projektet készítsek, ami a helyi adottságokat kihasználva megvalósítható, és egyben beépíthető a Helyi Óvodai Nevelési Programba. Mi is a célom a projekt megvalósításával? - a földről történő ismeretátadás; - konkrét gyermeki tapasztalatszerzés kivitelezése; - a föld és az ember kapcsolatának bemutatása, érzékeltetése; - a föld és a növények kapcsolatának megfigyelése; - a föld és az állatok kapcsolatának megfigyelése; - környezettudatos életmód, természethez való pozitív hozzáállás alakítása; - egymás feltétel nélkül történő elfogadása természetessé váljon számukra; Az innováció elkészítése előtt a tervezésnél az évszakok köré csoportosítottam a foglalkozások témáját, a tavasz megfigyelése, a kezdődő kerti munkák, növénygondozás, az aktuális ünnep (húsvét) határozta meg a feldolgozásra kerülő anyagot. Ezeket megtartva ugyan, de új megközelítéseket is beleszőve gondoltam át a mindennapi tevékenységeinket. Az alább olvasható tervek tudatos átgondolással készültek, újdonságnak számít, hogy a kompetencia alapú programcsomagból ismert Föld témakör megjelenik bennük, és hosszabb időn át, egy egész hónapra lebontva dolgozom fel a témát, vagyis a projekt módszert alkalmazom: ugyanazt a témát több oldalról világítjuk meg, fedezzük fel, tapasztaljuk. A projekt tervezésének lépései: - előkészítés, a kívánt ismeretek, tapasztalatszerzések átgondolása; - feltételek, szükséges eszközök biztosítása; - megvalósítás; - zárás, a projekt alatt átélt élmények felelevenítése

10 A föld és az élő környezet projekt Szervezési feladatok, a projekt előkészítése: 1. Képek gyűjtése internetről, melyek témája: - föld, emberek, állatok, tájak, növények - szép tájak, tiszta víz - szennyezet föld, szennyezett víz - különböző földrészen élő emberek, állatok, növények Az összegyűjtött képekből prezentáció készítése. 2. Cédulák készítése, melyben a szülőket tájékoztatom a projektről, s hogy a segítségüket kérem a gyűjtőmunkában: - gyűjtünk képeket az előbb felsorolt témákban újságokból; - talajminták gyűjtése befőttes üvegekben (homok, humusz, kavicsos talaj, agyagos talaj, termőföld); - gyűjtünk üres ablaktisztítós flakonokat; 3. Plakát készítése a földgömbről csomagoló papírra 4. Kövek, faágak, gyökerek gyűjtögetése séták során 5. Március utolsó hetében magok csíráztatásának elkezdése A magokat balkon ládákba tesszük, különféle körülményeket biztosítunk a fejlődésükhöz. Talajok nem egyformák. 6. Kirakó készítése a földről 7. A Csillagvizsgálóval időpont-egyeztetés a projekt kezdete előtt egy héttel

11 1. hét (2010. ápr. 6-9) A föld, mint bolygó 1. nap (2010. április 6. kedd) Ismerkedés a földgömbbel, bolygónkkal Szervezési feladatok: - földgömb beszerzése; - képek gyűjtése internetről és prezentáció készítése; - plakát készítése a földrészekről; - újságból képek gyűjtése a projekt alatt folyamatosan a Földön élő,egy-egy földrészen jellegzetes emberekről, állatokról, növényekről szülők bevonásával; Fejlesztési területek: - beszédkészség fejlesztése a képekről való beszélgetés közben; - ismerkedés a földgömbbel, a világ tájaival, embereivel, élővilágával, szokásaival; - szókincs bővítése: földgömb, földrész; - emlékezet és összehasonlító-képesség fejlesztése a képek megbeszélésével; - következtetések levonása, ítéletalkotás: elhanyagoljuk a környezetet, nekünk sem jó, ha vigyázunk rá, magunknak is jót teszünk; - az emberi cselekvés környezetre való hatásának érzékeltetése, környezetgondozás fontosságára való nevelés; - ismerkedés a gömb fogalmával; - logikai műveletek fejlesztése gömb azonosításával, körbenézéssel, összehasonlítással; Gyülekezési időben beviszek egy földgömböt, amit szabadon nézegethetnek, beszélgetést kezdeményezek, mellyel a célom, hogy megismerhessem: milyen ismeretekkel rendelkeznek magáról a Földről. Földrészeket is megnevezzük, és megmutatom mi hol is lakunk és milyen pirinyó a hely, ahol élünk, ha a bolygónkhoz viszonyítjuk magunkat. Megbeszéljük, hogy szárazföldből és vízből, levegőből áll a bolygónk, amit a földgömb színekkel jelöl

12 A formája a nevében is benne van: gömb alakú. Keressünk hasonló formájú tárgyakat a csoportban. Kis matricával megjelöljük az országot, ahol élünk. Képeket nézegetünk a földrészeken élő jellegzetes emberekről, állatokról, növényekről. Internetről gyűjtött képek levetítése projektorral, beszélgetés mit is látunk rajtuk: - szép tájak, miért szépek? (vigyáznak rájuk az emberek, gondozzák, óvják a környezetüket); - szennyezett földről, vízről képek, szemetes tájról: miért ilyenek? Mit tehetnénk, hogy ez ne forduljon elő, hogyan vigyázhatnánk környezetünk tisztaságára? - Megbeszéljük, miért veszélyes a környezet szennyezése, megfogalmazzuk, hogy minden embernek feladata vigyázni a környezetére, mert csak egészséges környezetben lehet egészséges az ember is. Ez után elmondom, hogy otthon is gyűjtsenek képeket, a hozott képeket mindenki felteheti a plakátra, amit nekik készítettem a földünkről. Ezeket a projekt időtartama alatt bármikor hozhatják, feltesszük a plakátunkra, és mindig megbeszéljük miért és hova kerül. Hol vagyunk? című játék (Elmúlt a nyár -Lukács Józsefné - Ferencz Éva gyűjteménye, ősz, 142. o) Beszélni kezdek arról, hogy képzeletben én hol járok, és éppen mit látok, a gyerekeknek ki kell találnia, hogy hol vagyunk. Pl.: Ahol én most járok, rengeteg fa van, liánok, kicsi tó, kis majmok -őserdő Hold, hold fényes lánc c. dal megtanulása, egyenletes lüktetés érzékeltetése tapssal, játékszabály megtanulása. 1. ábra Ismerkedés a Földgömbbel

13 2. ábra Szennyezett tengerpart és tiszta, gondozott tengerpart összehasonlítása (prezentációból részlet) 2. nap (2010. április 7. szerda) Kirándulás a csillagvizsgálóba Szervezési feladatok: - a bajai csillagvizsgálóval időpont egyeztetése legalább egy héttel korábban; - közlekedés megszervezése; - szülők értesítése; - a tízórait korábbi időben kérni; Fejlesztési területek: - udvariassági szokások gyakorlásával társas kapcsolatok, társas magatartás fejlesztése; - közlekedési szabályok betartásának gyakorlásával érzelmek, motivációk fejlesztése; - egyéni utazási élmények felidézésével emlékezet fejlesztése; - kreatív gondolkodás fejlesztése a földrészekre való képzeletbeli utazással; - útlevél készítése közben testséma fejlesztése; - beszédkészség fejlesztése a játék közben: kivel, mivel utazik, mit visz magával stb. Vázlat: Reggel, gyülekezési időben: Kiegészítő segédlet, Föld, 95. o Utazás a Föld körül Forgatható Földgömb, utazáshoz szükséges eszközök (bőrönd, táska, távcső, nagyító, gyerekek által épített járművek, útlevél)

14 Mindenki készít magának egy útlevelet, ahová lerajzolja önmagát, a jelét, megbeszéljük a lakcímeket és hogy miért is van szükség útlevélre, ha más országokba szeretnénk utazni. Tetszés szerint díszíthetik. Építőkockákból, székekből saját jármű készítése, képzeletbeli utazások. 3. ábra Útlvelek készítése és az épített járművekkel utazás Tízórai közben elmondom a közlekedésre, az utazásra vonatkozó szabályokat. A csillagvizsgálóban adódó lehetőségekkel tapasztalatszerzések az égitestekről. A Föld űrfelvételeken, holdak, bolygók, keletkezésük, űrhajók munka közben. 4. ábra Kirándulás a Csillagvizsgálóba, majd képzeletbeli űrutazás

15 3. nap (2010. április 8. csütörtök) Föld téma 1. A föld és az élő környezet (emberek élőhelyei) 71.o Szervezési feladatok: - Séták alkalmával a csoportba járó gyermekek lakhelyeinek megtekintése, megfigyelni milyen épületben lakik, lefényképezni, kinyomtatni; - Családtagokról bekérni fényképeket, jellel ellátott borítékban; - Gyűrött papírok, pillepalackok, nejlon zacskók kikészítése; Fejlesztési területek: - gondolkodás, emlékezet fejlesztése a családtagok összehasonlításával, kor, nem, feladat alapján; - Logikai műveletek, számfogalom fejlesztése relációk megállapításával (magasság, számosság); - a környezet tisztasága iránti igény alakításával érzelmek fejlesztése; - beszédértés, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a szelektív hulladékgyűjtésről kezdeményezett beszélgetéssel; - nagymozgások, mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a tér bejárásával, szemétgyűjtéssel; Vázlat: -az asztal közepén két tálcán elhelyezzük a családtagokról begyűjtött képeket, és a lakóházakról készült fotókat, beszélgetünk, hogyan telik el otthon az este, a hétvége; -otthonnak nevezzük a házakat, mindenki a sajátját, amiben él, keressétek meg a képek között a saját otthonotokat, tegyétek magatok elé; -akinek gurítom a labdát, mesélje el, hogyan zajlik egy nap a családban, mi történik, miután felkeltél, hová mennek a szüleitek, testvéreitek; -szeretném, ha megkeresnétek a képek között a családotok tagjait, és a házatok képe mellé helyeznétek őket, számoljuk meg kinek hány tagú a családja, rakjuk sorba úgy, hogy a legkisebb legyen legelöl, a legnagyobb a sor végén; - most rendezzétek el ti a fényképeket két csoportba, úgy ahogyan ti szeretnétek, majd elpakoljuk a képeket; -szemetes terület a csoportban, mit látunk, hasonlítsuk össze a rendezett környezettel, melyikre jobb ránézni? Tegyünk rendet itt is, nejlon zacskót húzunk a kezünkre, megbeszéljük, hogy csak a nejlon zacskós kezünkkel szabad a szemetet megfogni, s tegyük a szemetet oda, ahová való, kikészítünk egy zsákot a pillepalackoknak, egyet a papírnak, majd ellenőrizzük az önálló szétválogatást: helyére került-e a játék, a papír, a pillepalack;

16 5. ábra Családról, házainkról képek válogatása 4. nap (2010. április 9. péntek) Föld, téma 6. A nap, a hold és a csillagok, a nappalok és éjszakák váltakozása 87.o Szervezési feladatok: - Nap és Hold fejdísz készítése; - Színes papírok, rajzlapok, ragasztó előkészítése; Fejlesztési területek: - emlékezet, gondolkodás fejlesztése a csillagvizsgálóban megélt élmények felidézésével, a mese visszaidézésével; - figyelem fejlesztése a mese meghallgatásával; - szókincs bővítése: égitestek, eurázsiai ember; - nagyságbeli viszonyításokkal, gömbforma azonosításával logikai műveletek fejlesztése; - Vizuális, taktilis percepció, gondolkodás fejlesztése mozaikragasztással, rész-egész viszonyának megvilágításával; - Akarati tényezők fejlesztése a mozaik ragasztás során a forma, háttér kitöltésével; - Finommotorikus mozgások fejlesztése kisebb darabok letépésével, ragsztásával;

17 Vázlat: Figyelem felkeltése a Hold, hold fényes lánc c. dallal (ÉNO.83) A Nap és a Hold története c. mese bemutatása (Óvodai Nevelés, okt o) -beszélgetés az emberek sokféleségéről, internetről leszedett prezentációba rendezetett képek bemutatása a világon mindenfelé élő emberekről, megnevezésük, milyen emberekkel találkozhatunk Magyaro.-on? A különbözőség természetes mivoltaként kezelése. - Miről szólt a mese? Milyen égitestek szerepeltek benne? Beszélgetés a csillagvizsgálóban látottakról, az égi testekről, ki emlékszik, mit beszéltünk, milyen alakja van a Földnek? A csillagvizsgálóban mit láttunk? Melyiket mikor láthatjuk az égbolton? Milyen alakja van a Holdnak és a napnak szerintetek? Keressünk hasonló formájú játékokat, tárgyakat a teremben. Rendezzük őket nagyság szerint kupacokba, hozzátok ide a szőnyegre. -Szeretném, ha kört alakítanátok, ti lesztek a Föld, dadus néni a Hold, én pedig a Napocska. Eljátsszuk, ahogy föld (kör) forog, gyerekek járjatok menetirányba körbe, így forog a földünk. A forgás miatt váltakoznak a nappalok és az éjszakák. Ki van a naphoz közelebb, tegye fel a kezét. Képzeljétek el, most ti vagytok azok az emberek, akiknél nappal van, ki van a Holdhoz közelebb? Nálatok pedig éjszaka van. Föld Téma 6. Nap az égen - Mozaikragasztás Most szeretném, ha mindenki készítene magának egy képet a Napról. Kiosztom a rajzlapokat. Akkora napot rajzoljatok, amekkora csak elfér ezen a lapon. Milyen alakja van a napnak? Ezután mindenkinek adok sárga és kék színű színes papírt, megmutatom mekkora darabokat tépjenek belőlük, és ezekkel a darabokkal ragasszák be a napot sárgára, az eget kékre. 6. ábra Hol is van nappal, illetve Mozaikragasztás

18 2. hét (2010. ápr ) A Föld és a növények kapcsolata 1. nap (2010. ápr. 11. hétfő) A talaj és a növények kapcsolata (Föld téma 5.) Szervezési feladatok: - balkonládákba magok vetése március végén, és folyamatos gondozásuk; Fejlesztés területei: - szókincs bővítése: termékeny talaj, gyökér, - talajok összehasonlításával logikai műveletek fejlesztése; - vizuális percepció, gondolkodás fejlesztése a növények részeinek megfigyelésével, azok funkcióinak megbeszélésével; - logikai műveletek fejlesztése a magok alakjának összehasonlításával; - érzelmek, motivációk fejlesztése a növényekről való gondoskodás szükségességéről való beszélgetéssel, gondoskodással; - finommotorikus mozgások, mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a magvak elszórásával Vázlat: Március utolsó hetében magokat vetünk különböző feltételeket biztosítva számukra a fejlődéshez. Búzamag, tökmag, bab és retek, amelyiket be tudjuk szerezni. Megbeszéljük a magok formáját, nagyságát. Különböző feltételeket biztosítunk számukra. 1. magok vizes vattában 2. magok homokban 3. magok földben Felidézzük, hogy a napfény nagyon fontos a növényeknek. A különböző talajokba ültetett növényeket elővesszük, vajon a talaj is számít? Következőnek a különböző talajokba elültetett növényeinket hasonlítjuk össze, vajon miért fejlődtek eltérően? Ok-okozati összefüggésként megállapítjuk, hogy nem csak a napfény nagyon fontos, hanem a megfelelő talaj. Megnézzük, hogy mi lett a magokkal: a magokból növények fejlődtek. Megbeszéljük, vajon miért fejlődtek így, ahogy fejlődtek. Megfigyeljük, hogy melyik talaj a termékenyebb. Mindegyik fajtából kihúzunk egyet, gyökerestől, megfigyeljük a részeit nagyítóval, mikroszkóppal. Megbeszéljük, hogy ami a föld alatti része, az a gyökér, ezzel kapaszkodik, táplálékot, vizet vesz magához a földből, ezért kell földben nevelni őket

19 7. ábra Növények különböző körülmények között 8. ábra A növények kezdenek fejlődni, megfigyeljük őket 9. ábra Megnőttek, játsszuk el, mi vagyunk a magocskák, egy valaki a gondoskodó kertész

20 2. nap (2010. ápr. 12 kedd) Talajmúzeum készítése Szervezési feladatok: -előzetesen a szülők segítségét kérni talajminták gyűjtéséhez; -séták során faágak, kövek, gyökerek gyűjtése, piaclátogatás; Fejlesztési terültek: - érzékelés fejlesztése tapintás kézzel-lábbal; - szókincsbővítés: természetes anyag, ember által készített anyag; - hallási észlelés fejlesztése a talajminták hangjával; - megkülönböztető-képesség fejlesztése a különböző hangok felismerésével; Vázlat: Ismeretszerzés a talaj sokféleségéről -Egy tornazsákba köveket, faágakat, gyökeret (zöldséget, répát, krumplit) stb. élettelen tárgyakat teszek, ami a talajban megtalálható. Feladatuk lesz, hogy tapintás után megmondják mi került a kezük ügyébe. -Ezután üres konzerves dobozokat veszek elő, különböző talajokat teszünk bele-homokos, kavicsos stb. és megfigyeljük, hogy mindnek más hangja van. -Az eddig gyűjtött talajokból Talajmúzeum készítése. Megfogalmazni, hogy sokféle talaj létezik. Befőttesüvegekbe egymás mellé tesszük az általuk gyűjtött talajmintákat. Közösen is gyűjtünk séták során az óvoda és közvetlen környezetéből, hogy megtapasztaljuk: különböző talajok vannak a kertekben, folyók mellett, építkezéseken stb. -A föld bőre a talaj. A talaj fontos a növényeknek, és ezen járunk mi is. Ezután cipőinket levesszük, hol járunk még, a talaj sokféleségének megfigyelése. Talajon, szőnyegen, PVC-n, füvön, betonon, köveken. Kipróbáljuk milyen a szőnyegen, a talajon, a homokban, a füvön, a betonon sétálni. Melyik természetes anyag és melyiket készíti az ember, nőhetnek-e rajta növények? Kieg segédlet Föld 98.o Labirintus tervezés Legyünk a növények gyökerei, akik a talajban különböző akadályokkal találkoznak, építsünk labirintust, hogy a növény meg tudjon kapaszkodni a talajban. Labirintus megalkotása, kipróbálása, eszközök, amiket felhasználhatnak: különböző méretű dobozok, szívószál, fonal, lego, leporello, székek, kréta