A természetben űzött sportok és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természetben űzött sportok és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében"

Átírás

1 A természetben űzött sportok és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében Doktori értekezés Dr. Dosek Ágoston Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Szikora Katalin egyetemi docens, Ph.D. Hivatalos bírálók: Dr. habil. Gombocz János egyetemi tanár, CSc. Dr. Gáldi Gábor egyetemi docens, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Istvánfi Csaba egyetemi tanár, CSc. Szigorlati bizottság tagjai: Biróné Dr. Nagy Edit professor emeritus, CSc. Dr. Bánhidi Miklós főiskolai tanár, Ph.D. Dr. Bognár József egyetemi adjunktus, Ph.D. Budapest 2007.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A FENNTARTHATÓSÁG FOGALOMKÖRÉNEK KIALAKULÁSA A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN ÉS A NEVELÉSBEN FELSŐOKTATÁSI TÖREKVÉSEK A FENNTARTHATÓSÁG OKTATÁSÁRA A TESTNEVELÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A KÖRNYEZETÉRT A környezet és nevelés modern pedagógiai összefüggései és azok alkalmazása a TF-en A kérdőívek kitöltése módszerként Szemináriumok Feloldandó ellentétek a sport és környezet vonatkozásában A környezettan megjelenési lehetősége a TF tanterveiben Számonkérési formák, a hallgatók értékelése A táborok környezeti nevelési vonatkozásai Jelenlegi tankönyveink környezeti nevelési vonatkozásai Egy példa: iskolai sízéssel kapcsolatos megfontolások A SPORT A NOB KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁN KERESZTÜL ELKÖTELEZETT A FENNTARTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN A sport és a környezetvédelem kulcskérdései Környezetvédelmi ajánlások A TERMÉSZET MINT SPORTSTADION SPORTFÖLDRAJZI VONATKOZÁSOK TURIZMUS ÉS A TERMÉSZETBEN ŰZÖTT REKREÁCIÓ ÉRDEKEK ÉS KONFLIKTUSOK FELTÁRÁSA, PÉLDÁK A síelés környezeti vonatkozásai Egy konfliktus tudományos igényű vizsgálata, avagy taposási károkozás vizsgálata tájfutóknál Program a világ leginkább környezetbarát sporteseményének megrendezéséhez (Tájfutó világbajnokság 2001, Tampere) A SZAKIRODALMI ELEMZÉS LEZÁRÁSA 89 1

3 3. DIÁKCSOPORTOK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Célkitűzések hipotézisek Anyag és módszer Vizsgálati személyek Kísérleti terv Módszer Statisztikai analízis EREDMÉNYEK A diákok viszonyulása a civilizáció adta kényelemhez A diákok véleménye a természetjárással kapcsolatos korlátozásokról A természetben űzött sportok környezeti hatásaival kapcsolatos állásfoglalások Vásárlási szokások és a reklám szerepe a fiatalok körében A hulladékokkal, szemeteléssel kapcsolatos állásfoglalások A környezettel kapcsolatos gondolkodásmód hátterének vizsgálata Állásfoglalások a környezetvédelem hatásosnak ítélt motivációiról MEGBESZÉLÉS, KÖVETKEZTETÉSEK A hipotézisek megválaszolása Ajánlások ÖSSZEFOGLALÓK IRODALOMJEGYZÉK SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS MELLÉKLET: a kérdőív 154 2

4 1. BEVEZETÉS Környezetünk a válság kétségtelen jeleivel terhes: kiapadóban vannak nem megújuló energiaforrások és nyersanyagkészleteink, elgondolkodtató a globális felmelegedés és az ózonpajzs elvékonyodása. Riasztó méreteket ölt az erdőpusztulás, a talajerózió és a sivatagosodás. A hulladékok mérhetetlen tömege keletkezik, és ez együtt jelentkezik a víz hiányával és szennyezésével. Az idő kerekét ezer éveket ledaráló fordulatra pörgette fel a civilizáció, ebből adódóan napról napra tűnnek el fajok és fajták. Az ember tevékenysége során, civilizációja, kultúrája kiépítéséhez már ősidők óta megváltoztatta általában rontotta környezetét. Ezek a beavatkozások, terhelések századunkig általában helyi jelentőségűek voltak azonban a helyzet napjainkban drámaian megváltozott, s jellegzetessége az emberiség globális fenyegetettsége! írja Krasznai (1997/1). A helyzet fonáksága abban rejlik, hogy az emberi igények miatt átalakított környezetben az életmód is átalakult, nem mindenben az ember előnyére. A fejlett országokban megfigyelhető folyamatok bizonyos késéssel érik el hazánkat is. Kovács T. A. (2004/1) azt írja: A hazai egészségügy fölkészületlenül mind tehetetlenebbül nézte lakosságunk egészségi mutatóinak romlását, a civilizációs ártalmak teljes arzenáljának megjelenését. Az ártalmak közül szinte éllovasként jelent meg a fizikai aktivitás csökkenése, azaz a rendszeres testmozgás hiánya, ami pedig a legkönnyebben orvosolható terület lehetne. Fokozza a bajt, hogy a mozgáshiány már gyermekkorban fenyeget és következményei az összes többi rizikófaktorban is döntő súllyal föllelhetők. Miközben az alkoholizmus, dohányzás és kábítószer mindennapossá vált Egyik oldalról tehát a környezet (ezen belül a féltett természeti környezet) védelme, óvása, állapotának javítása a kihívó feladat. Eredmény csak széleskörű összefogással érhető el. Önkéntes zöld szervezetek és hivatalos szervek egyaránt magukra vállalják az értékőrzést. Az EU csatlakozást megelőzően és annak kapcsán is, egyre nagyobb területek kerültek különböző védelem alá. A Nemzeti Parkok létesítése, a terület használatának, látogatásának szigorú jogi szabályozásával is ezt a célt szolgálja. Ezzel egyidejűleg a rekreációs szabadtéri tevékenységek népszerűsége is nőtt és új sportágak is megjelentek a színen. A természeti körülmények közül kiszakított ember a szabadban visszatalálhat gyökereihez, hiszen a beépített területek művi játszóterei, a tornatermekbe költözött szabadtéri játékok (pl. tűz-víz-repülő, balatoni halászok, adj király katonát, bújócskák,stb.) után az emberiség drámája lenne az, ha a testgyakorlatok is virtuálissá válnának. A sport pozitív funkciói kétségtelenek: az egészségőrzésben betöltött preventív, rehabilitációs, rekreatív szerepén túl az egyéni igényeknek megfelelően karban tartja vagy fejleszti a mozgásos cselekvésekben megnyilvánuló kulturáltságot. Kovács T. A. (2004/2) szerint többek között a pozitív életszemlélet, az örömkészség felé vezet, a személyiség pozitív 3

5 magatartáson és viselkedésen keresztül fejlődik és eljut a konfliktusmegoldó, stresszkezelő technikákig. Mindez pedig függőségektől mentes életvitelt igényel és alakít ki. A természeti körülmények közötti sporttevékenységek hatása a természet erőihez való alkalmazkodásban is megnyilvánul, és ez a Janus arcú civilizáció ártalmait kompenzálhatja. A természeti sportoknak modern társadalmunkban fontos, pozitív értékteremtő szerepe van. Egymásnak ellentmond azonban a sportos területhasználatban érdekeltek és a védelemre felesküdöttek szándéka. A konfliktusok feloldásához és rendezéséhez feltétlenül szükség van tudományosan igazolt tényekre, mert különben a felek elbeszélnek egymás mellett. Szándékunk szerint munkánk a tények, a nevelési lehetőségek és színterek feltárását, a természetben űzött sportok előremutató kezelését szolgálja. A forrásmunkák elemzésekor megvizsgáljuk, hogy mely témakörök kapcsolódnak a sport és környezet problematikájához. A jelen viszonyainak igényes feltárásához, előremutató cselekvési terv készítéséhez segítséget adhat, ha a sport, (a sportrekreáció) gyakorlatához a környezeti szempontokat figyelve közelítünk. Napjaink hazai sportéletében megfigyelhető jelenség, hogy a versenysportban a sportági szakszövetségek által regisztrált részt vevők létszáma csökken, ezzel párhuzamosan viszont nő a sportrekreációs kínálatok iránti igény. Egyes szövetségek igyekeznek megfelelni ezeknek a kihívásoknak és jól felfogott érdekükben kiszolgálják ezeket a törekvéseket is. Erre a vállalkozás jellegű tevékenységre kényszeríti őket egyrészt az állami támogatások kivonulása, másrészt a sportági igény az utánpótlás bevonására, kiválasztására. A szövetségi rendezvények mellett szabad vállalkozások is kihasználják a rekreációs sportok iránti érdeklődést. Ezek között számtalan program a természeti környezetet használja. Csak ha a szakemberek testnevelők, edzők, rekreáció-irányítók képzésében jelentőségének megfelelően foglalkozunk a környezeti kérdéskörökkel, akkor számíthatunk arra, hogy a környezeti szempontok megfelelően érvényesülnek. A pedagógusok tevékenysége meghatározó az egyre inkább sokasodó, önálló szervezésű sportrekreációs programok kimenetele szempontjából is, hiszen ezek során érvényesülhetnek a korábban kialakított normák, attitűdök, és a környezet szempontjait figyelembe vevő gondolkodásmód. Az értekezés célja: a fenntarthatóság gondolatkörét tükröző sportszervezési elvek aktualizálása, a környezetismeret elemeinek beépítése a sporttevékenységek körébe, a diákok környezettudatos életvitelét megalapozó pedagógiai eljárások feltárása. A sportszakember-képzés területén, illetve a sport gyakorlatában tevékenykedők számára útmutatást kívánok adni az ismeretek átadásának alkalmazható módszereiről, a cselekvési 4

6 minták közvetítéséről és a gondolkodásmód alakításáról. Ennek érdekében felhasználom a tájékozódási sportban szerzett több évtizedes versenyzői és edzői információkat, továbbá a síoktatásban és az erdei környezetben szervezett táboroztatásokban, tanári munkám során összegyűlt tapasztalataimat. Az alkalmazott módszer: résztvevői megfigyelés. A természetben űzhető sportok széles skálájának említése egy átfogó kép megrajzolását szolgálja. Két sportág, a sízés és a tájékozódási futás részletesebb elemzése az ott szerzett tapasztalatok birtokában illetve a sportágak szakirodalmának behatóbb ismerete alapján növeli a hitelességet. Az önálló vizsgálat eredményeivel igyekszem hozzájárulni a sport és környezet témakörének szakirodalmához. Az egész munkát a pedagógus szemüvegén keresztül szemlélem. A dolgozat címe is ennek a három területnek a nevelésnek, a környezetnek és a sportnak a kapcsolódásaira utal. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Dokumentumelemzéssel vizsgálom a legfontosabbnak vélt műveket, azokat a történeti munkákat, törvényeket, (jog-) szabályokat, módszertani útmutatókat, pályázatokat, stratégiákat és tudományos közleményeket, amelyek a téma kapcsolódási pontjai szempontjából fontosak. Azt már a munka kezdeténél tudom, hogy a szabályok, kötelezettségek, előírások mellett a téma jellegzetességeinek megfelelően: ajánlásokból, szándékokból, törekvésekből, módszertani próbálkozásokból jutok közelebb a kiválasztott témához. Ez az a vezérfonal, amelyre ezt a munkát fűzöm. A dokumentumelemzéssel az élet különböző területeire vonatkozó megállapítások sportban is érvényesíthető lehetőségeit keresem. Az általam jól ismert természeti sportok a tájékozódási versenyzés és a sísport illetve a szabadtéri táboroztatás dokumentumainak elemzése kiemelt jelentőséget kap, mert ez alapozza meg az empirikus felmérést. A hivatkozásaimat a szerzők említésével kezdem, ahol az nem zavarja a szöveg folyamatosságát A FENNTARTHATÓSÁG FOGALOMKÖRÉNEK KIALAKULÁSA A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN ÉS A NEVELÉSBEN A bevezetőben is említett világproblémákat szociálpszichológiai megközelítéssel elemzi Székely (2003/1) PhD dolgozatában. Külön témakörök az éhezés és ivóvízhiány, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek, a háborúk és a fegyverkezés, a környezetszennyezés, a túlnépesedés, továbbá a betegségek. A világproblémák gyakorisági sorrendjében azaz, hogy hányan választották a megkérdezettek közül a környezetszennyezés a leginkább tudatosuló probléma, ezt a szegénység, egyenlőtlenségek a háborúk és fegyverkezés majd a megélhetési problémák, munkanélküliség követi. A világproblémák rangsorában azaz, hogy 5

7 hányadik helyre rangsorolták a megkérdezettek a szegénység, egyenlőtlenségek az első, ezt követi a környezetszennyezés majd a háborúk és fegyverkezés ezt az éhezés és ivóvízhiány követi. Az 1000 fős reprezentatív mintán végzett felmérés talán leglényegesebb eredménye, hogy a válaszolók fontosnak tartják a globális problémákat, tudnak és akarnak válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Amikor pedig az egyes ember cselekvési lehetőségeire kérdeztünk rá, 622-en voltak olyanok, akik konkrét egyéni kezelési módokat tudtak felsorolni. Várakozásainknak megfelelően a környezet gyűjtőfogalom az, amelyik a legkönnyebben összefüggésbe hozható a globális kérdéskörrel: a problémák és különösen a megoldások esetén magasan a legtöbb említést kapta szám szerint 566-ot, állapítja meg Székely (2003/2). Figyelemre méltó továbbá Székely (2003/3) felmérésében, hogy a világproblémák megoldására a reprezentatív mintának azok az alanyai, akik szerint az egyes ember is tehet a problémák enyhítéséért az alábbi egyéni cselekvési lehetőségeket tartották fontosnak: Környezetvédelem 40 % Segítés, odafigyelés egymásra, összefogás 23 % Adakozás, szegények támogatása 17,5 % Alkohol, cigaretta, kábítószer kerülése 17,4 % Egészséges életmód 15,3 % Tanítás, nevelés, példamutatás 12,4 % A környezeti problémák figyelembe vétele nagyon fontos saját dolgozatunk szempontjából is, ezek pedig az erőforrások korlátozottsága, a hulladékok és szennyezések kérdésköre, az ózonréteg elvékonyodása illetve a globális éghajlatváltozás, az erdő és talajpusztulás, az állatok és növények védelme. A környezettel kapcsolatos problémák kezelése láthatóan fontos területe életünknek. A környezet a sport és a nevelési lehetőségek viszonylataiban sok kapcsolódási pont található. A természetben űzött sportok esetében a hulladékok és szennyezések kérdésköre, az erdő és talajpusztulás illetve az állatok és a növények védelme hétköznapjaink része. Jól működő nevelői munka esetén feltételezésünk szerint a sportolás környezeti terhelése minimálisra csökkenthető. Ugyanakkor a természeti környezetben gyakorolt sportolás közben megtanult és belsővé vált normák alkalmazása a hétköznapok tevékenységeire kedvezően hat. A természeti környezet állapotának, ezen belül akár a pusztulásnak vagy éppen a szépségeknek az érzékelése növeli a fogékonyságot a problémák megoldására. A problémákkal való szembesülés pedig már a sportolásra történő felkészülésnek is része, gondoljunk a környezet egészségi hatásaihoz való alkalmazkodás tanítandó teendőire, pl. a sízés vagy tengerparti programok sugárzással kapcsolatos kényszerű védekező lépéseire. Ezek nyomán a sportoló ember a globális változásokkal és az erőforrások korlátozottságával is kapcsolatba kerül. Az e témakörökkel kapcsolatos pedagógiai erőfeszítések akkor lehetnek hatékonyak, ha azok pozitív élményhez 6

8 kapcsolódnak, ha a részvétel örömteli, ha a tanulás szinte észrevétlen, továbbá ha a szűkebb és tágabb társadalom is kedvezően ítéli meg a (sport-) tevékenységet. Mi a legfontosabb az életben? Nevezzen meg kettőt! zárt kérdésére a választható opciók közül a meghatározó többség megjelölte a jó egészséget (42,7 %) és a boldog családi életet (40,1 %). Ezt alig több, mint feleakkora előfordulási gyakorisággal követte a munkahely (23,1 %) összegzi saját kutatásainak kiindulópontjai között a Gallup Intézet 1999 végén felvett eredményeit Székely (2003/4) A hazai helyzetet Istvánfi (2005/1) az alábbiak szerint vázolja. A sportirányítás jó szándékú intézkedései ellenére a felnőtt lakosság és az ifjúság rendszeres sportolásban való részvétele, valamint egészségi állapota és életvitele továbbra sem éri el a kívánt szintet. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program kiemelt célkitűzése a lakosság születéskor várható élettartamának meghosszabbítása lett, ugyanis elfogadott az a megállapítás, hogy az a jobb társadalom, ahol az emberek tovább élnek. A célkitűzés megvalósításának egyik fontos, prevenciós módszere a sportos, mozgásgazdag életvitel, amelynek elterjesztése jelentős mértékben járulhat hozzá az egészség megőrzéséhez és az élettartam meghosszabbításához. Istvánfi (2005/2) a testnevelés értékeivel kapcsolatos hazai és külföldi példákat sorolja, majd összegzi a pedagógus által vezetett sportos foglakozásokra vonatkozó lényeget, amelyet témánk, a természeti környezetben folytatott sporttevékenységek szempontjából is rendkívül fontosnak tartunk. Az iskolai testnevelés és sport az ifjúság egészségének és edzettségének fejlesztését elősegítő fiziológiai és emocionális hatásain túl, mással nem pótolható szerepet játszik azoknak az erkölcsi és jellembeli érétkeknek a kialakításában, amelyek a fiatalok humánszocializációját elősegítik. A nevelői hatások jellemformáló különlegességét a sportos körülmények teremtik meg. (pl. közös tevékenység, egyénre szabott célkitűzésekkel, azonnali visszajelzésekkel a teljesítményről, jó esetben mozgás és játékörömben megnyilvánuló sikerélménnyel) A nevelési eredmény szempontjából meghatározó szereppel bírnak a társadalmi elvárások (pl. törvények és szabályok tisztelete, felelősség,); az emberi kapcsolatok (pl. becsületesség, sportszerűség, segítőkészség); az egyéni életvitel vagy életfelfogás jellemzői (pl. pozitív gondolkodás, teljesítménymotiváció, figyelem a környezetre, konstruktivitás). A szülő vagy a pedagógus újszerű környezetben kihasználhatja a gyerekek, illetve a sportolók tanácstalanságát, a természeti sportok oktatásakor könnyen meg lehet alapozni a környezettudatosságot. Környezettudatosság : olyan magatartásforma, amely az egyén felelős viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében. (Láng és mtsai 2002/1) Korábban Székelynél azt láttuk, hogy a problémák kezelésében a közvélemény szerint is fontos a tanítás, nevelés, példamutatás. Az elhivatott és szakmabéli Istvánfi a pedagógusok 7

9 tulajdonságainak fejleszthető és fejlesztendő alkotóelemeit sorolja föl és a nevelés alapvető módszerei közül a példamutatást, a szoktatást és a meggyőzést külön sorban említi. Kíváncsiak leszünk arra, hogy miként vélekednek a sport kapcsán esetünkben környezeti kérdésekről faggatott diákok az oktató-nevelő lehetőségekről. Ebben a kérdésben ugyanis még a szakemberek sem egységesek, mint ahogy azt Gombocz (2005/1) tárja elénk a sportegyesületekről, mint a nevelés helyszínéről írt közleményében. Itt ugyanis kiderül, hogy a téma német sportpedagógusai csak a sportegyesület másodlagos funkciójának tartják a nevelést, de azt fontosnak, kiaknázandónak ítélik. A dolgozatban több a környezeti nevelés számára is hasznos megállapítás található, ami nem véletlen, hiszen Lükő (2003/1) szerint a környezeti nevelés össztársadalmi tevékenység, melynek tudományos alapjait a multidiszciplinaritás és a tudományköziség adják. Sajátos stílusjegyei vannak (holisztikus, tudományos-művészi, játékos és komoly stb.) amelyek praxisbeli megvalósulására a sok helyszín jellemző. Ez a helyszín lehet a természeti környezet és a sportegyesület egyaránt, vagy akár egyidejűleg is. A sportegyesületek pedagógiai funkcióinak Heinemann és Horsch-féle felsorolásából Gombocz (2005/2) a természetben űzött sportok esetében jól kiaknázható a hagyományos értékek elsajátítása, az új szerepek begyakorlásának lehetősége, az interakciós lehetőségek amelyek a jellemformálást a közösségek kialakulását szolgálják és más szervezetek felé a közvetítést is lehetővé teszik. Az azonban, hogy a sportegyesületek pedagógiai funkciói között a környezet vagy a természet védelme nem jelenik meg kiemelten, nem jelenti azt, hogy e kérdéskörben elmaradás lenne Németországban. Sőt tudjuk, hogy az ezredforduló előtt a különböző sportágakra vonatkozó, környezetvédelemmel foglalkozó füzetek jelentek meg a sportági szakszövetségek kiadásában Umwelt Plan címmel. Ezeket ingyenesen terjesztették, elsősorban az adott természeti sportokat űző sportegyesületeken keresztül. Magam a sísport és az autó-motor sport kiadványát ismerem, a sísporttal foglalkozó később még szerepel a dolgozatban. Ezek a kiadványok elsősorban a környezet védelméről, a követendő magatartásról szólnak, hiszen ahhoz adható bennük jól megvalósítható tanács. A sportpályákon és a sporttevékenységen túlmutat a problémák kezelésével kapcsolatos célkitűzés. A globális környezeti problémákról szóló legfrissebb szakirodalom ma már nem a környezet védelméről, hanem a kulturális előfeltevések, a mechanisztikus-technokrata szemlélet, a rövid távú anyagi jólét és a fejlődés nézőpontjainak meghaladásáról szól. A fenntarthatóság ügye ennek megfelelően nem csupán egyetlen tudományterületet érintő diszciplináris kérdés, hanem horizontálisan érintkezik a tudományos kutatás valamennyi ágával. (Székely 2003/5) Lányit idézve folytatja a gondolatsort, miszerint a nem lebecsülendő nehézség abban áll, hogy az átmenet egyrészt a gondolkodásmódot illető teljes szemléleti fordulatot, a maival 8

10 csaknem ellentétes, de a hagyományostól is jelentősen különböző értékrendet kíván. ezen új etika alapján amely a másokra, a jövő nemzedékekre és a mindannyiunkat körbevevő ökológiai rendszerre is sokkal nagyobb figyelmet fordít az életmód gyökeres átalakítása szükséges. Röviden talán azt mondhatnánk, hogy az elővigyázatlan, öntelt és sokszor kíméletlen magatartás helyett a szelíd, a mértéktartó és a valódi szükségletekre épülőt kell választani Ezekkel a gondolatokkal egybevágnak Varga A. (2004/1) megállapításai is. A környezeti nevelés elméleti kiindulópontja mindig a célállapot, az emberiség fenntarthatóságra nevelése. E célállapotot a környezeti nevelés alapvető elméleti feltevése szerint az emberek viselkedésének és gondolkodásának megváltoztatásán keresztül lehet elérni. írja A környezettudatosság döntően erkölcsi megfontolásokon alapuló, de jogi szabályokban is megjelenő (ön-)korlátozás, amely arra hivatott, hogy az erőforrásokat korlátlannak tekintő stratégiát egy másikra, a fenntarthatóságot szolgálóra váltsa fel. Az egyes ember környezetkímélő magatartásának haszna csak nagyon áttételesen és kis mértékben jelentkezik, szinte észrevehetetlen. Látványos változást csak sok ember együttes viselkedésváltozása okozhat. (Varga 2004/2) A környezet személyiség tevékenység kölcsönhatásainak rendszerében a tevékenység dinamikus összekötőkapocs, melynek során egyáltalán létrejöhet a kapcsolat a környezet és személyiség között. A kapcsolat a környezeti tényezők és az ember között egy állandóan érvényesülő kölcsönhatás, amelyben az ember fejlődik, miközben befolyást gyakorol a környezetére. A sportteljesítés a személyiség egészének részvételével történik, ugyan elsősorban a fizikai potenciálok megtestesítője, de az összes személyiségjegy megnyilvánulása közepette fogalmazza meg sportpedagógia tankönyvében Bíróné (2004/1). Az utóbbi években egyre erőteljesebben érvényesülnek a nyugatról beáramló extrém sportok hatásai. A gyerekek, főként fiúk körében bevallottan ezeket a sportokat a kockázatosságuk, veszélyességük miatt választják (Bíróné 2004/2) Fontos, hogy ez a tevékenység a lehető legbiztonságosabb legyen a résztvevőknek, ugyanakkor a környezet használata, befolyásolása feleljen meg a társadalmi, közösségi elvárásoknak. A sporttevékenységet nevelési folyamatként felfogó és irányító szakemberek, akik tanítványaikkal együtt a teljesítményfokozást állítják középpontba, a kíméletet és a figyelmet tehetik értékké az otromba és ártó megoldásokkal szemben! Ahogyan a pedagógiai munkában általában, a sportban is érvényt kell szerezni annak az elvnek, amely szerint a fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek. (Bíróné 2004/3) A személyiségfejlesztést leginkább az iskolai színtéren tudjuk biztosítani, de a sport általában önálló társadalmi jelenség. A nevelő hatás az adott sportág céljainak és specifikumainak megfelelően jut érvényre. A sportolás közben kialakult jó tulajdonságok nem tevődnek át automatikusan az élet egyéb területeire, sokkal inkább szituációhoz kötötten érvényesülnek. Az 9

11 általánosíthatóságuk sokszor azon múlik, hogy az edző vagy testnevelő erre tudatosan ráirányítja-e a figyelmet vagy sem. (Bíróné 2004/4) E vonatkozásban jelennek meg a környezettudatosság egyes elemei. Nyilvánvalóan a természeti sportok esetében a legintenzívebb a természeti környezettel való foglalkozás. Konfliktus hordozója a sportból eleve fakadó versenyszemlélet. Önmagunk képességhatárainak, a sportágban szerepet játszó bonyolult és váratlan helyzeteknek, az adott sportágat jellemző környezeti, természeti elemeknek a versenyszituációban való legyőzése, kezelése csak akkor lehetséges, ha a sportoló a neki megfelelő szintű, nehézségű, testhezálló szerepet tölthet be. Ha a szereposztás nem az egyén érdeklődésének, tudásának, képességeinek megfelelően történik, könnyen alakulhat ki a konfliktus. Igen nagy ezért a jelentősége az edzői éleslátásnak, emberismeretnek. Sportolóként csak az olyan szereppel tudunk azonosulni, amelynek a jelentőségével tisztában vagyunk, amelynek hiábavalóságát érezzük, annak eljátszása is sokkal nehezebb. Az ilyen szerepjátszás hamis, nem állja ki a nehezebb helyzetek próbáit, előbb-utóbb konfliktushoz vezet. (Bíróné 2004/5) Dolgozatunkban a sízés vagy terepkerékpározás tiltásait említjük majd hasonló jellegű konfliktusként, vagy utalhatunk a környezeti szempontok háttérbe szorulására a kényszerhelyzetbe kerülő, túlvállaló sportolók esetében is! Az edzőnek a konfliktusok és stresszhatások megelőzésében illetve leküzdésében sok lehetősége van, ezek között a környezettudatosság felé vezethet: a reális követelmények és célok kitűzése, sportági és erkölcsi szabályok közvetítése, élményt nyújtó de környezetkímélő foglalkozások vezetése, a környezettel kapcsolatos értékek megismertetése és attitűdök kialakítása, az elkerülhetetlen konfliktusok rövid időn belüli rendezése, az okok tisztázása, a sikerigény transzferálása a sportoló életének egyéb területeire. A kultúra történeti formáiról illetve a testkultúra e fogalomrendszeren belüli elhelyezéséről értekezik Takács (2005). Megállapítja, hogy a kultúra összetevői szinte végtelenek: tárgyak, eszközök, nyelv, beszéd, zene, énekek, műalkotások, oktatási intézmények, öltözékek, bútorok és természetesen testkulturális szokások és létesítmények. A sportot (testedzést) nem lehet tehát pusztán biológiai tevékenységre redukálni, hanem azt mindig, mint pszicho- szociokulturális jelenséget kell kezelnünk. Valamikor a kultúra körébe zömében nem biológiai tényezőket vontak be, tehát a szellemi oldal túlsúlya dominált, ezért a testkultúrával (a sporttal és a testedzéssel) egyidőben nem tudván mit kezdeni, egyszerűen kirekesztették a kultúra birodalmából. Marx a munkát, Huizinga pedig a Homo Ludens című könyvében a játékot jelölte meg a különböző kultúrák forrásaként. A kultúrák közösségalakító szerepe egyben az elhatároló szerep megjelenését is magában hordozza. A fenntarthatóság mint nevelési cél szempontjából előremutató Adorno és Horkheimer álláspontja, amelyben kifejtették a kultúrák szükségszerű hanyatlását, regresszióba való 10

12 átcsapását többek között azért, mert a természet feletti növekvő uralom (civilizáció) és az emberiség manipulációja torzítja a humánus életvitel lehetőségét. Takács leszögezi, hogy a gazdasági és a politikai valóságra érzékeny, rendkívül összetett fogalmakat szintézisbe foglaló kultúra történelmi kategória, amelynek minden történeti formájában a testkultúra is megtalálható. Az utóbbi évtizedekben még a megrögzött konzervatív teoretikusok is egyre inkább felismerik, hogy az emberiség túlélési lehetőségei között előkelő helyre került a testkultúra, hiszen bármilyen sci-fi és hi tech távlatok várnak a homo sapiensre, egy biztos: testét is vinnie kell magával, nem léphet ki belőle és nem hagyhatja elkorcsosulni. Globalizált világunkban a civilizációs problémák, a világgondok megoldását a hosszú ideig jól működő tradicionális, vallási kultúra és az azt követő modern anyagelvű kultúra modelljeinél jobban segíti az alig fél évszázada megjelent kreatív (átfogó) kultúra. Takács összefoglalta a kreatív (átfogó) kultúra jellemzőit, amelyek közé a fenntartható fejlődés ideológiája szervesen épül be. Dolgozatunk témája a természeti környezet, a sporttevékenység és a nevelés kapcsolódási területei szempontjából fontos elveket találunk. A pedagógiai munkában jól használhatók a következők: széles körű, áttekinthető képet kell adni az emberiségről, a bioszféráról, a folyamatok egészéről; életünket a természet részeként kell értelmezni; a fenntartható fejlődést tanítani és támogatni kell, az ökológiai szempontokat kell előtérbe helyezni; a Föld élő rendszerét védeni kell; törekedni kell a test, a szellem és a lélek összhangjára. Mindez érték-és életmódváltást von maga után és ebbe az új világnézetbe jól beilleszthető egy testkulturális paradigmaváltás, vagyis annak felismerése és gyakorlata, hogy az ember teste (egészsége) a legmagasabb értékek régiójában helyezhető el. vonja le a következtetést Takács. Látható, hogy a világproblémák felismerését a megoldási lehetőségek keresése követi. E lehetőségek között nagy fontosságúak a környezettel kapcsolatos teendők. Bár nem mindenki érzi egyéni felelősségét a tárgykörben azt a globalizálódó társadalom gazdasági és politikai vezetőire igyekszik hárítani sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az egyes ember is tehet a problémák enyhítéséért. Ezzel egyidejűleg az emberek számára a legfontosabb értékek sorát az egészség vezeti. A testkultura értékeinek közvetítése, ezen belül az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés is feladata a sportban működő pedagógusoknak. Azoknak a szakképzett nevelőknek, akik fontos szerepet játszanak az erkölcsi és jellembeli értékek kialakításában, akik tisztában vannak a következő alfejezetben vázolt törekvésekkel. 11

13 2.2. FELSŐOKTATÁSI TÖREKVÉSEK A FENNTARTHATÓSÁG OKTATÁSÁRA A COPERNICUS program rendkívül jól sikerült mozaikszóval (Coperation Programme in Europe for Research on Nature and Industry through Coordinated University Studies) fémjelzi azt az 1988-ban Bolognában indított folyamatot, amelyben az Európai Rektori Konferencia elkötelezettségét nyilvánította ki a fenntartható fejlődés irányában. A bolognai Magna Charta deklarálja az egyetemek fontosságát a jövő emberiségének kulturális, tudományos, műszaki műveltségének fejlesztésében és kifejezi, hogy a fiatal nemzedékek oktatásának az egész társadalom igényeit kell szolgálnia. Az egyetemeknek olyan képzést kell nyújtaniuk, amelyben és amely által az új generációk megtanulják tisztelni a természetes környezetet és az emberi élet felbecsülhetetlen harmóniáját. írja a Czippán K. szerkesztésében Helyzetkép a fenntarthatóságról a hazai felsőoktatásban 2003 című, a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda által a Pécsett megtartott hatodik Copernicus konferencia után kiadott kötetében. (Czippán 2003) A cselekvés alapelveivel egyetértő európai intézmények között a Copernicus Charta -t (a hazai egyetemi integrációk előtti néven) 10 magyar egyetem is aláírta Genovában 1994-ben. Az egyetemi törekvések mögött annak a felismerése áll, hogy a képzett szakemberek által képviselt értékek meghatározhatják a jövő nemzedékeinek életét. Történelmi visszatekintésben az 1972-es stockholmi ENSZ Konferencia az Emberi Környezetért, később az 1992-es Rio de Janeiróban zajlott Földcsúcs jelentenek fontos állomásokat a környezet romlásának és annak gazdasági, politikai összetevőinek felismerésében. A fenntartható fejlődés célkategóriaként jelenik meg, amelynek akcióterve a feladatok a XXI századra című záródokumentumban ölt testet. Az oktatás és nevelés területén ahol az eszmei és erkölcsi értékek tisztelete, a felelős gondolkodás alapozható meg környezeti vonatkozásokban új rendezőelv jelenik meg, a fenntartható fejlődés kerül a középpontba. A fenntartható fejlődésre vonatkozó definíciókból kiindulva nagyon nehéz operatív tevékenységeket meghatározni arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi felsőoktatásban és általában az oktatásban, milyen konkrét lépéséket kellene tenni a fenntarthatóság bevezetésére. Idézzük ehhez a három legszélesebb körben ismertté vált meghatározást (Debreczeni 2004) amelyek egyben annak fejlődéséről is árulkodnak. A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (Brundtland Bizottság) A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (A Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációja) 12

14 A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti (Herman Daly) A 2002-es Világtalálkozó a Fenntartható Fejlődésről konferencián Johannesburgban hangsúlyozták a felsőoktatás kulcsfontosságú szerepét. Ez a szerep a téma oktatási és kutatási programokba való beépítésében, a közösség felé irányuló tevékenységekben és az intézmények gazdálkodási folyamataiban ölt (ölthet) testet. Az ügy annyira komoly, hogy az ENSZ a ös időszakot a Nemzetközi Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének nyilvánította, az UNESCO felelős szerepvállalásával. A Helyzetkép a fenntarthatóságról a hazai felsőoktatásban 2003 című műben beszámolókat olvashatunk az elmúlt években meghirdetett tantárgyakról. A választható tárgyak esetében az érdeklődés növekedéséről tesznek bizonyságot a statisztikák. Természetesen kötelező tárgyként szerepel sok természettudományi és gazdaságtudományi képzés keretében. A Magyarországon meghirdetett tantárgyak puszta felsorolása is betekintést enged abba, hogy a szakmai területek igényeinek és a fenntarthatóság filozófiájának közvetítése célirányos és egyben sokoldalú. Kerekes Sándor (2003/1) A fenntartható fejlődés és a felelős gondoskodás című, közgazdasági indíttatású összefoglalójából a sport mint cselekvési kultúra, mint életmód, mint vállalkozás számára is hasznos észrevételeket tehetünk. Környezeti szempontból a legproblematikusabbnak azt tekinthetjük, hogy a közgazdaságtan szerint szabad javaknak tekintett ökológiai rendszerből a gazdasági rendszer nyersanyagot és energiát igényel, amit aztán hulladékká transzformálva ad vissza az ökológiai rendszernek. Az értékteremtés azonban értékvesztéssel, minőségromlással jár a természet szempontjából. Nem mindegy természetesen, hogy milyen ennek az értékvesztésnek a sebessége és persze az sem közömbös, hogy milyen színvonalon elégítette ki a gazdasági rendszer az emberi szükségleteket. A sport-business egyes elemei (a természet értékeinek feláldozása más rekreációs jellegű értékek oltárán) összehasonlíthatók a gazdasági folyamatokkal és ebben rejlik a pedagógiai megközelítés lehetősége. A sportok vonatkozásában a nagyságrendek elenyészők a gazdasági károkozáshoz viszonyítva, a minőségromlás nem visszafordíthatatlan. Az etikai megközelítés fontos, történetesen az, hogy a sportoló önző természetrongálása illetve az élményszerzés és az annak kapcsán fellépő eszmei értéknövekedés (kipihent, a hétköznapi stresszt jól tűrő, teljesítőképes ember) milyen feltételek mellett kerül társadalmilag és gazdaságilag is elfogadható egyensúlyba. 13

15 Erre jó példát mutat a 2001-es év leginkább környezetbarát sport világeseményének tájfutó világbajnokság a finnországi Tamperében beszámolója, amelyben az ökológiai lábnyom számításával éltek. (A témával külön fejezetben foglalkozunk) A környezetvédelemben újabban kidolgozott módszerek, mint például az életciklus elemzés, vagy makro méretekben az ökológiai lábnyom számítása, nagyrészt arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy az adott termék vagy szolgáltatás, vagy adott ország gazdasága mennyire tekinthető környezet kímélőnek vagy éppen környezet pusztítónak állapítja meg Kerekes (2003/2). Majd felhívja a figyelmet arra az alapvető ellentmondásra, hogy a gazdasági rendszer a munkaerőt minimalizálni szeretné, miközben az output oldalon a foglalkoztatás maximálása volna kívánatos. Az optimisták szerint a foglalkoztatási gondokat majd a szolgáltató vagy tercier szektor oldja meg, vagy megint mások szerint nő a szabadidő, ami kettős haszonnal jár, hiszen ugyanannyi munkát több ember között lehet szétosztani, ráadásul a több szabadidő kedvez a szolgáltató szektor fejlődésének is, hiszen keresletet teremt a szolgáltatások iránt. A sport-szolgáltatások tehát felfutóban lesznek, tegyük hozzá, hogy a fejlettnek mondható országokban, így Európában és ezen belül Magyarországon is. De természetesen a Föld más régióinak helyzete messzemenően különbözik az általunk ismert helyi adottságoktól. A rekreáció egyik központi fogalma az életminőség, a rekreáció irányítók képzésében kiemeljük, hogy az életminőség tanával foglalkoznak központi kategóriaként. Örvendetes, hogy a közgazdaságtan szakértője is hasonló következtetéseket von le az életminőséggel kapcsolatosan mint amellyel mi is rendszeresen foglalkozunk: gyakori például, hogy az anyagi javak megszerzéséért lemondunk a szabadidőnkről, sőt egészségünket is kockáztatjuk. Az átváltások úgy tűnik szabad döntéseink, valójában azonban csapdahelyzetben vagyunk. A közeli hasznokat a magasabb jövedelmet többre értékeljük, mint az olyan távolabbi veszteségeket, mint például megromlott egészségünk okozta kellemetlenségek, vagy a szeretteinkkel elmulasztott beszélgetések és időtöltések vissza nem térő örömeit. A társadalmi értékrend is a versenyképességet állítja középpontba, aminek nem sok köze van az életminőséghez. Ezért vannak egyidejűleg túlterhelt dolgozók és munkanélküliek. Az életminőség az anyagi jólét és a pszichológiai jólét keretébe foglalható! Szerencsétlen esetben ezek a fogalmak egymásnak ellenpólusai, szerencsésebb esetben jól illeszkednek egymáshoz. A problémákat Konrad Lorenz (1998) a mai civilizáció nyolc tényezőjére vezeti vissza, ezek: a túlnépesedés, az élettér elpusztítása, stresszt okozó versenyfutás önmagunkkal, a társas kapcsolataink sivárságában fellelhető érzelmi fagyhalál, az aszociális viselkedésformákban tetten érhető genetikai hanyatlás, a tradíciók lerombolása illetve a dogmák ereje, továbbá az atomfegyver fenyegetése. 14

16 A rekreációs tevékenységek, és ezen belül a természetben űzött tevékenységek szervezése szempontjából Kerekes (2003/3) szerint megszívlelendő, hogy az emberi élet ökológiai alapjait nem tudja más, mint a természet biztosítani számunkra, és ezt valamilyen módon fenn kell tartani. A dolgozatban szó lesz majd a különböző természeti sportok környezeti károkozásainak mértékéről, illetve azok elkerülésének alternatíváiról. Mint minden más területen, a sportban is a környezettudatos magatartás vethetné meg az alapját a fenntarthatóságnak. Egyben a viszonylag kis volumenű károk elkerülésére irányuló figyelem megalapozhatja a sportban résztvevők hozzáállását a nagyobb horderejű kérdésekhez. Ily módon a sport, mint a környezettudat formálásának eszköze, sok egyéb pozitív jellegzetessége mellett e területen is hozhat hasznot! A direkt marketing révén közvetített értékek nevelési területen ritkán válnak belsővé a tanulók számára. A közvetett szándék, a helyzetek és szituációk befolyásolása, a projekt módszer nagyobb hatékonysággal vethetők be! A közvetett módon való befolyásolás feltétele a sport-szakemberek képzettsége és elhivatottsága a környezet és természetvédelem területén. A TF képzési struktúrában tehát ezek kialakítására kell összpontosítani a környezeti vonatkozású tárgyainkban, illetve azokon a helyszíneken, többnyire a természeti táborozások keretében ahol együtt élünk, együtt tevékenykedünk, sportolunk tanítványainkkal! Az a szituáció, amikor a tanár ugyanúgy cselekvő részese a programnak, mint maguk a tanulók, növeli a nevelés eredményességét. A magas hegyekben, síelés közben adott jó tanács, a vízitáborozás éjszakázásának higiénés körülményei, a természetjáró tábor túráinak szomját oltó forrásvíz mind kiindulópontja lehet az értékformálásnak. Sportos közhellyel élve: a labda fel van adva! A lecsapáshoz segítségül hívhatók más egyetemeken dolgozó kollégák kidolgozott témái, módszerei, mélyenszántó gondolatai. Végh László (2003) szerint A fenntartható fejlődés oktatása akkor sikeres, ha a hallgató megtanul az egészre nézve, az egyes tudományterületek határain átlépve gondolkodni, mert a fenntarthatóság jellemzőit csak ilyen szemlélettel fogalmazhatjuk meg. Ha az oktatás közben csak egyes, bármilyen fontos részterületet emelünk is ki, akkor célt tévesztünk. Lejárt az ideje az érveléseket nélkülöző süketek párbeszédének. Dolgozatunkban ki fogjuk emelni a kompromisszumkészség jelentőségét, amelyre a sport és környezet viszonylatában felmerülő problémák kezelésekor is szükség van! A problémák megközelítése a sportban is hasonló elveken nyugszik mint a gazdaságban. A fenntarthatóság és környezetetika a gazdaságban témakör esszenciája a sportra is vonatkoztatható. (Dúll és Székely 2003) Ezek szerint Az élet legyen bár morális szempontból egyedülállóan értékes, a biztosítás, az egészségügy vagy a veszélyes munkakörök fenntartója 15

17 nézőpontjából pénzben erősen korlátozott értékű, s ezért is ellentmondásosak az e körben hozott döntések. Az emberi élet kockáztatása a lélegzetelállító sportteljesítmények esetében hovatovább mindennapos, pl. alpinista, repülős és egyéb vállalkozások esetében. Az idézett munkaköri veszélyeztetettséggel szemben azonban a sportoló maga határozza el mire vállalkozik. Az őrült vállalkozások gyakorta öncélúak, de ne felejtsük el, hogy a repülés térhódítását, a földrajzi felfedezéseket, környezetünk megismerését azoknak is köszönhetjük, akiket koruk nemegyszer túlzottan merész vállalkozóknak tekintett. (Kőrösi Csoma Sándornak a magyar őstörténet kutatásaihoz mai mércével mérve is gyakorlott vándornak kellett lennie, Széchenyi István Bécs- Budapest csónaktúrája a kor szokásait messze túllépte, Eötvös Lóránd első csúcsmászásaival is felhívta magára kortársai figyelmét, Almásy László Az angol beteg c. film főhőse autós majd repülőgépes vállalkozásaival jelentős felfedezéseket tett a Szaharában, messze megelőzve napjaink Párizs-Dakar útvonalon járó vállalkozóinak sportos teljesítményét. Nansen sítúrája a Grönlandon át, később a Fram hajó befagyasztása az Északi Jeges-tengerbe és kísérlet az Északi sark megközelítésére, elsősorban nem sport, hanem kétségtelen földrajzi bizonyítékokat teremtő tudományos expedíció volt.) Nem nehéz párhuzamot felfedezni a sport és egyéb tevékenységek között a környezet tönkretételének vonatkozásában. A természet megóvása és az élhető környezet fenntartása önálló etikai elvként is tekinthetők, amelyek nemcsak az egyén viselkedését, de a társadalom döntéshozatali mechanizmusait is befolyásolhatják. (Dúll és Székely 2003) A Veszprémi Egyetem környezetmérnökei képzésében legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a diplomás szakemberek a környezeti problémákat már a tervezés fázisában kiküszöböljék, preventív lépéseket tegyenek a környezet állapotának megóvása érdekében. Lehetetlen egyetlen, erre alkotott tantárggyal megoldani a környezetvédelemmel avagy a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási feladatokat. Mang Béla, a környezetvédelem jeles szakértője, a zárt láncú gazdaság és a hozzá kapcsolódó tantárgy kifejlesztője szerint: a fenntartható gondolkodás és az annak megfelelő viselkedés egyetlen tantárgyban nem megtanítható. Az oktatás fejlesztésében a tananyagoknak, vagyis az oktatás tartalmának úgy kell felépülnie, hogy mindezen értékek a szaktárgyakban megjelenjenek. Ha pusztán környezetvédelemre szűkítem a kérdést,... akkor létjogosultsága van az ismereteknek egy önálló tantárgyban szerepelni. Azonban ha minden tárgy nem teszi magáévá a fenntarthatóság eszméit, akkor nem születhet változás. (Kovács E. 2004) A testnevelő tanár, mint pedagógus és sportszakember hivatásszerűen nevel környezettudatosságra. A következőkben azt vizsgálom meg, hogy ehhez egyetemi évei alatt milyen muníciót kap, illetve példákkal illusztrálom, hogy munkájukba miként épülhetnek be a fenntarthatóságot szolgáló eszmék. 16

18 2.3. A TESTNEVELÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A KÖRNYEZETÉRT A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) oktatóival az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium által meghirdetett Környezeti oktatási, nevelési módszerek a felsőoktatásban témakörben beadott pályázatunkban foglaltuk össze a nem környezeti szakos pedagógusképzésben kialakult gyakorlatunkat. Dolgozatunk a testnevelők a környezetért címet kapta. A pedagógusképzésben a neveléstudományi tárgyak jelentősége kiemelt, ezek a tárgyak intézményünk fennállása óta a képzési program fontos elemei. Kiváltságos helyet kapnak a sportszakemberek képzésében az orvosi tárgyak, amelyek között az egészségtan, sportegészségtan (52 órás képzésként) a környezettel foglalkozás divatját megelőzve részletesen foglalkozik a sport és a sportot övező környezet egészségi összetevőivel. A TF 80 éves történetében a természeti táborok szintén fontos helyet foglaltak el a képzésben, önálló tantárgyak: természetjáró tábor (10 nap), korcsolyatábor (5 nap), kerékpáros tábor (5 nap), vízitábor (8 nap) és sítábor (8 nap) mellett a sportrekreáció tantárgy (alapképzés 10 nap + rekreációelmélet 26 óra) szerepelnek a tantervben. A táborok keretében változó környezetben űzik a különböző sportos tevékenységeket hallgatóink azzal a céllal, hogy tanárként, sportszervezőként később tudásukat, szemléletmódjukat átadják. Az elméleti ismeretek tanórai közvetítésével az előadásokon és szemináriumokon, továbbá a természeti környezetben lefolytatott szakmai gyakorlatokon jól szabályozható az elmélet és a gyakorlat összhangja. A TF táborok tematikája nagy átfedést mutatott a Nemzeti Alaptanterv (NAT) megjelenése előtti időszakban az akkor tervezett közlekedésre nevelés tantárgy témaköreivel. Bár az a tervekkel ellentétben mégsem jelent meg a NAT-ban önálló tantárgyként hasonlóképpen a környezeti neveléshez a vonatkozó tantárgyakban kell megjelennie azoknak a tartalmaknak, amelyek a társadalom számára elengedhetetlenek. Kétségkívül rendkívül fontos mindkét terület. Folyamatosan nagy veszélyeknek vagyunk kitéve a közlekedésben és a környezeti problémák már saját életünket is jelentősen befolyásolják. Nem lehetünk közömbösek a későbbi nemzedékek életlehetőségei iránt. A testnevelés és a sport a maga módján hatékonyan segítheti az előrelépést. Nádori (2004/1) szerint a környezetvédelemről szóló törvény, a természetvédelmet érintő kormányprogramok egyelőre mellőzik a környezettudatos nevelés sport által felkínált lehetőségeit. Sokszor a szakemberek sem tudatosan, hanem nevelői mivoltukban dolgoznak a környezettudatosság fejlesztésén. Ezen a helyzeten igyekezett változtatni a 2004-ben meghirdetett A sport általi nevelés európai éve projekt. Hazai színtéren többek között az Iskola, környezetvédelem, sport konferencián találkoztak a téma szakértői. Ott a göttingeni Dierkes R.(2004) a fiatalkori betegségek és elváltozások hátterében a mozgásszegény életmódot 17

19 jelölte meg, kritizálva a computer be-, sport ki- kapcsolásának gyakorlatát, a testnevelési órák számának csökkentését. A sportoktatás új tartalommal, az egészség irányába történő orientációval és többek között a környezetvédelem területén megnyilvánuló új perspektívákkal töltheti be modern szerepét. Ezt az iskolai gyakorlatban az erdei tanösvények, az erdőpedagógia és a természetben űzhető sportok segítségével véli megoldani. Dancs Szegner H. (2004) átfogó munkában összegzi a sport fenntartható fejlődést szolgáló lehetőségeit. A testi és lelki képességekre irányuló személyiségfejlesztés a diákok és sportolók nemtől, kortól, kultúrától, vallástól, fajtától, foglalkozásától független szocializációját segíti. Az életfeltételek javítása, harc a szegénység és a megkülönböztetések ellen, az egyenlő esélyek biztosítása régóta jellemzője a sportéletnek. Az egészségtudatos életmód kialakításának kedvező lehetőségeket nyújtanak az iskolai és azon kívüli sporttevékenységek. A sport általi nevelés időszerű és fontos gondolata jól beválik. A sport különleges közvetítő lehetőségekkel (média szereppel) bír az ésszerű egészségőrzés, a takarékos életvitel, az együttérzés, a felelős viselkedés és véleményalkotás megalapozásában. Ezt az elfogadott tanárok mellett elsősorban a neves sportolók megnyilvánulásai segíthetik. A következő oldalakon azt vizsgáljuk, milyen muníciót kapnak a testnevelő tanárok képzésük során ahhoz, hogy nevelői tevékenységük a környezettudatosság alakításában is hatásos lehessen A környezet és nevelés modern pedagógiai összefüggései és azok alkalmazása a TF-en A környezet és nevelés modern pedagógiai összefüggéseit felismertük és táboraink során azokat alkalmazzuk. Az elemzéshez jó hátteret ad a Vásárhelyi és Victor (2003) szerkesztette Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. A nevelés demokratizálódása ezekben a táborokban kötelező érvényű. Mindenkit a saját lehetőségeinek teljes eléréséhez kívánunk hozzásegíteni (komprehenzivitás). Az egyéni ambíciók kiteljesedését segítjük az egyik oldalon (a legjobbakat például a síoktatói pálya, vízitúravezetői képesítés, vadvízi gyakorlatok, magashegyi túrázás felé tereljük), míg a másik oldalon a kötelező tananyagban mindenki számára meghatározott célokat és követelményeket támasztunk (az egymásra épülő tantervi, továbbá a könnyebben meghatározható tantárgyi követelmények formájában). A különböző természeti táborokban a körülölelő környezethez való viszonyulás eltérő a hallgatókban. Ezek például a havas környezet a sítáborban, emelkedők lejtők kerékpározás közben, a haragos Duna, a különböző időjárási viszonyok. Ezt további, a hallgatók személyiségétől függő érzelmek egészítik ki. Célunk a környezettudatos magatartás kialakítása, amely óhatatlanul társadalmi elvárások közvetítését rója a pedagógusainkra. Ennek ellenére igyekszünk alternatívákat nyitni és választási lehetőséget biztosítani hallgatóink számára. 18

20 A fenntarthatóság gondolatköre jól megfogható a természeti környezetben zajló táborozásaink során. Egyszerűsített formában talán kifejezhető ez azzal a gyakran hangoztatott alapelvvel miszerint úgy hagyd az erdőt magad mögött, ahogyan azt találni szeretnéd! Napjainkban a környezeti nevelés a hagyományos nevelési területek nagy részét lefedi, hiszen társas, épített és természeti környezetben zajlik életünk. A Testnevelési és Sporttudományi Kar hallgatói számára a testkultúrával kapcsolatos tevékenységek során átélt élmények, a személyes képesség és készségfejlesztés, a sport szocializációs értéke mellet fontosak a környezeti értékek is. A környezet sporttevékenységre motiváló hatását nem csak a csodálatos természet esetében figyelhetjük meg, hanem más, épített helyszínek esetében is. Egy-egy világos sportcsarnok, vagy esztétikus konditerem ugyanúgy sportolásra csábíthatnak, mint az esztétikus és célszerű sportszerek. Így vált például kedvelt sporttá a hegyi kerékpárok megjelenésével a korábban kevésbé favorizált és fárasztó kerékpározás. Az értékek közvetítése csak komplex szemléletmóddal lehetséges. Az egyetemi táborozások mintaképpen szolgálnak pedagógusjelölt tanítványaink számára az általuk később szervezendő foglalkozásokhoz, legyenek azok szabadban töltött egyszerű testnevelési órák, délutáni szakköri foglalkozások, egy- vagy többnapos túrák, vagy a gyerekek által mindig várva-várt vakációbeli táborok! A ki- képzés jelentősége abban rejlik, hogy a tanárként kísért diákok érdeklődése, továbbá aktív és nagy létszámú részvétele jósolható továbbra is a táborozásokra! A színtér tehát adott, gyerekek jönnek, az oktatók pedig felkészültek! Utóbbiak éppen az itt leírt és alkalmazott ráhatások útján! A tanárjelöltek figyelmét az általános képzés elsődlegességére hívjuk fel. Bár különböző táborainkban más-más testkulturális területre helyezzük a hangsúlyt, átfogó tudáshoz, sokrétű képességekhez, a természeti környezetben sokféleképpen felhasználható készségekhez, kreativitáshoz kívánjuk eljuttatni tanítványainkat! Majdani tanárként is ezt várjuk el tőlük! A táborozások rendkívüli lehetőséget nyújtanak a környezeti nevelés számára! Az iskolai keretekre jellemző verbális tanulást itt felváltja a feladatmegoldó tevékenység. Az ember akkor fedezi föl magát, amikor megmérkőzik az akadállyal! Saint-Exupéry A kis herceg című könyvben leírt megállapítását egyre kevesebb fiatal éli hagyományos módon át, mert modern, rohanó világunk új stressz-helyzeteire virtuális módon, számítógépek segítségével vagy a televízió mellett reméljük őket felkészíteni. A környezeti nevelésre jellemző tanulásfelfogás: az induktív-empirikus megismerésfelfogás és az aktivitás jellemzi táboraink életvitelét. 19

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető!

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelt Intézményvezető! A TÁMOP- 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívás keretében lehetőség van innovatív oktatási programok megvalósításra, a programok megvalósításához

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN II. SZAKMAI KONFERENCIA ELTE Kihívások az új köznevelési és felsőoktatási törvény koncepciói alapján

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata.

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Vincze Virgil Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Révész László TF alapján Az edző a változás szakembere, aki segít másoknak felelősséget vállalni és cselekedni képességei

Részletesebben

AZ ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

AZ ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI AZ ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat?

Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat? Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat? Nem! Sajnos a BringaAkadémia épülete nem hasonlít a Lomonoszov Egyetemre. És a londoni olimpia kerékpáros stadionjára sem. Bár, azért az jó lenne

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS Az oktatás nem egy tartály megtöltése, hanem a tűz meggyújtása. -William Butler Yeats- TANÁRI KOMPETENCIÁK Tanárnak lenni nem csupán hivatás - elhivatottság. társadalmi

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Mondolat Iroda, 2012. március 22. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS LEHETŐSÉGEI A MAGYARORSZÁGI ÖKOISKOLA HÁLÓZATBAN

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS LEHETŐSÉGEI A MAGYARORSZÁGI ÖKOISKOLA HÁLÓZATBAN AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS LEHETŐSÉGEI A MAGYARORSZÁGI ÖKOISKOLA HÁLÓZATBAN A Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium példáján A Selye János Egyetem 2012-es "Művelődés Identitás Egészség"

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

RÉDE-BAKONYBÁNK KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA. Iskolai Egészségnevelési Program 2004.

RÉDE-BAKONYBÁNK KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA. Iskolai Egészségnevelési Program 2004. RÉDE-BAKONYBÁNK KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA Iskolai Egészségnevelési Program 2004. 2 Tartalomjegyzék 1. Az iskolai egészségnevelési program törvényi háttere 2. Bevezetés 3. Az

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

2014-2015 és. 2015-2016-os tanév. intézmény egység vezető helyettes. felsős munkaközösség vezető

2014-2015 és. 2015-2016-os tanév. intézmény egység vezető helyettes. felsős munkaközösség vezető Csornai Általános Iskola És Alapfokú Művészeti Iskola ÖKO iskolai munkaterve 2014-2015 és 2015-2016-os tanév Az ÖKO iskolai munkacsoport tagjai: - tanító intézmény egység vezető helyettes Szabóné Varga

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

A SPORTOKTATÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A SPORTOKTATÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A SPORTOKTATÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI 13/1996. (XI. 5.) MKM-BM együttes rendelet a sportszakmai képesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról I. A szakképesítés Országos

Részletesebben

Közlekedési ismeretek szakkör. éves munkaterve. a 2013/14-es tanévre. A résztvevő korosztály: 10-11 éves, alsó tagozatos, 4. osztályos gyermekek

Közlekedési ismeretek szakkör. éves munkaterve. a 2013/14-es tanévre. A résztvevő korosztály: 10-11 éves, alsó tagozatos, 4. osztályos gyermekek Közlekedési ismeretek szakkör éves munkaterve a 2013/14-es tanévre A szakkör helyszíne: Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola 4274, Hosszúpályi, Szabadság tér 30. A szakkör elnevezése: Közlekedési

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági - Gépészeti Szakképző Iskola 6500 Baja, Szent Antal u. 96. OM azonosító: 027975 Honlap: www.bereczki-baja.hu Telefon: (79) 423-744 Igazgató: Horváth

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100

Részletesebben

Bevezetés, ráhangolódás

Bevezetés, ráhangolódás Beszélgetés Csoport helye: Edelény létszáma összesen (fő): 20 időpontja: 2010.11.26. ebből férfiak száma (fő) 8 moderátor: Lepsényi Ildikó életkor év (átlag vagy tól-ig) 12-18 Bevezetés, ráhangolódás 1.

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék VIII. Táplálkozásmarketing Konferencia Az egészség dimenziói a táplálkozásmarketingben

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt Hiánypótló program a pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási edukációban 2012-ben megkezdte működését a Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja (O.K. Központ) TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

1. Óvodapedagógus szak

1. Óvodapedagógus szak 1. Óvodapedagógus szak A képzési és kimeneti követelményeknek, valamint az akkreditációs feltételeknek való megfelelés A képzés tartalma A képzés programja, a szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Fenntarthatóság az életemben. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia. 10. évfolyam

Fenntarthatóság az életemben. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia. 10. évfolyam Fenntarthatóság az életemben Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Vásárhelyi Judit Címlapkép:

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra

RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN. 2.osztály. Heti 1 óra RE11244 TANMENETJAVASLAT ERKÖLCSTAN 2.osztály Heti 1 óra Összeállította: Báder Ilona Témakör: AZ ÉN VILÁGOM Nevelési fejlesztési cél: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet

Részletesebben

A fenti célok megvalósulását az alábbi kiemelt részcélok támogatják: a magasabb színvonalú oktatás érdekében a pedagógusok szakmai fejlődésének

A fenti célok megvalósulását az alábbi kiemelt részcélok támogatják: a magasabb színvonalú oktatás érdekében a pedagógusok szakmai fejlődésének Innovatív iskolák fejlesztése TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innováció a jövő útja 2013.01.01-2014.12.31. A pályázati konstrukció célja: Elősegíti a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges készségek, ismeretek

Részletesebben

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. (1) bekezdése alapján a kötelező

Részletesebben

III. FITNESS TERÁPIA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

III. FITNESS TERÁPIA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI III. FITNESS TERÁPIA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Fitness terápia 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben