Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja"

Átírás

1 Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

2 A Program készítéséért felelıs: Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzata A Környezetvédelmi Programot készítette: Pannon Natura Kft. (Budapest, 1126 Dolgos u. 13.) A Programban részt vettek: Csigó Ernı vezetı szakértı Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF-F-221/2004 Szakértıi engedély nyilvántartási száma: OKVF-Sz-117/2004 Russói-Patocskai Réka környezetvédelmi mérnök Mérnöki Kamarai nyilvántartási szám: Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF F-824/2006 Tervezési idıszak: közötti idıszak Tervezés báziséve: Mindenütt a évi adatokat vettük figyelembe, míg a lakossági felmérés január hónapjában készült Dátum: január 2 Készítette: Pannon Natura Kft.

3 TARTALOM 1. Bevezetés 5 2. A terület jellemzése Társadalmi helyzet Gazdasági helyzet Közoktatás Közmővelıdés Szociális ellátás Egészségügyi ellátás A kerület története Környezeti állapotfelmérés Levegıminıség Felszíni és felszín alatti vizek minısége A talaj állapota A természet és a táj állapota Természetvédelmi területek A települési és az épített környezet állapota Zöldterület-gazdálkodás Zaj- és rezgésvédelmi helyzet Hulladékkezelés Szennyvíztelep és csatornarendszer Ipari területek Úthálózat Környezettudatos gondolkodás, környezeti nevelés Egyesületek, civil szervezetek Kérdıívek értékelése Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja Az elérni kívánt célok, megoldásra váró feladatok Éghajlatváltozás, levegıtisztaság-védelem Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata Környezet-egészségügy A környezetminıség Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem Környezetbiztonság 45 3 Készítette: Pannon Natura Kft.

4 5.7. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A környezettudatosság növelése, a környezeti nevelés és társadalmi részvétel Energiagazdálkodás Vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat Közlekedés A környezetvédelmi program eszközrendszere Tervezési, szabályozási eszközök Környezetvédelmi információs rendszer, információ-gazdálkodás Kutatás, fejlesztés Intézményrendszer Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erısítése A program megvalósításához lehetséges fıbb pénzügyi források Finanszírozási feltételek, pénzügyi eszközök Társadalmi kapcsolatok Önkormányzat környezeti munkájának értékelése Az Agenda 21 és a környezeti audit Az EMAS rendelet közigazgatási, önkormányzati alkalmazásának jogi keretei Összefoglalás 62 Mellékletek 1. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 15000) 2. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 42552) 3. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai (javaslat a nehéztehergépjármő forgalmának csökkentésére) 4. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai ig 5. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai 2013-tól 6. sz. melléklet, XV. kerület mőemlékeke, védett természeti területek, épületek térképen 7. sz. melléklet, Lakossági kérdıív a Környezetvédelmi Program elkészítéséhez 4 Készítette: Pannon Natura Kft.

5 1. Bevezetés A környezet védelme, a természeti értékek megırzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvetı oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erıforrások egyre gyorsabb ütemő felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezı anyagok növekvı mennyisége. Mindezek eredményeképpen a gazdasági változások kétségtelen elınyös vonatkozásaival párhuzamosan szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmő korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelı környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövı nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani áll a Nemzeti Környezetvédelmi Programban. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzatának az évi LIII törvény 46. (1) értelmében a környezet védelme érdekében a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a Kerület Szabályozási Tervévei összhangban illetékességi területére önálló Környezetvédelmi Programot kell elkészítenie vagy elkészíttetnie. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzata 2008 novemberében a Pannon Natura Kft. t bízta meg a feladat elvégzésére. A Környezetvédelmi Programnak a törvény bekezdése alapján tartalmaznia kell, különösen: a) a kerületi környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, - győjtés, - elvezetés, - tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, kerület-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladatait és elıírásait. Az elkészített Környezetvédelmi Programot a kerület önkormányzatának képviselı testülete hagyja jóvá. A 2. bekezdés szerint a kerületi önkormányzatnak gondoskodni kell a környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kell kísérnie az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint legalább kétévente felül kell vizsgálnia. 2. A terület jellemzése A kerület a fıváros északkeleti városkapuja. Az M3-as autópálya bevezetı szakasza, a közeljövıben megépülı M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es fıút városi becsatlakozása vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (akkor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Guliver és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Központ két fı épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a fıváros XV. kerületét. 5 Készítette: Pannon Natura Kft.

6 Kerület területe: 26,95 km2; Belterületi közút: 137 km, ebbıl burkolt: 132 km. Az elmúlt négy évben összesen 18 km új közút épült. Csatornahálózat hossza: 139 km, ebbıl 2004-óta épült 8 km. életkor férfi nı összes 0-14 év között év között év között év felett összesen: A lakosság kor- és nem szerinti megoszlása 2003-ban 2.1 Társadalmi helyzet A kerület lakossága 2007-ben fı volt. A lakosságszám az 1970-es évek végétıl kezdve folyamatosan csökken, ez a csökkenés 2000 óta egyre lassabb. A népsőrőség erısen különbözik a városrészekben. Az ezer lakosra számított természetes fogyás 2003 óta meghaladja a fıvárosi arányt, de csökkenı tendenciát mutat. A kerületbıl való elvándorlás mértéke stagnál, így többszöröse a fıvárosi értéknek. Az öregedési ráta, az öreg népesség a gyermek népesség százalékában 1998 és 2007 között 149 %-ról 192%-ra nıtt, ami nagyon magas érték. A kerületben a gazdaságilag aktív népesség számában 1990 és évi népszámlálás között 19%-os visszaesés, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében minimális, 1%-os csökkenés volt tapasztalható. Budapesten ez az arány 15% az aktívak esetében és 8% az inaktívaknál. Budapesthez képest tehát a kerületben rosszabb a gazdaságilag aktívak aránya az inaktívakhoz képest. Háztartások, családok: Háztartások száma Családok száma Tulajdonjelleg Használati jogcím Összesen természetes önkormányzati egyéb személyek tulajdona tulajdonú tulajdonosi bérleti, szolgálati egyéb jogcímő Összesen: Lakott lakások használati jogcím és tulajdonjelleg szerinti bontásban (az utolsó, 2001-es népszámlálás adatai alapján) 6 Készítette: Pannon Natura Kft.

7 A foglalkoztatottak megoszlása a kerületben a különbözı nemzetgazdasági ágak között fıvároshoz képest alig tér el, 1,7 %-kal nagyobb arányban dolgoznak a kerületben az ipar szektorban, és ugyanennyivel kevesebben a szolgáltatásban. A munkanélküliek száma a budapesti átlag alatt volt ben. Az iskolai végzettséget tekintve a kerület jelentıs elmaradásban van. Továbbra is jelentıs (több mint 41%) azonban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, ami több mint 6%-kal haladja meg a fıvárosi átlagot. A középiskolai érettségivel rendelkezık részesedése közel 30%, hasonló a fıvárosi átlaghoz. A diplomával rendelkezık aránya 2001-ben a 7 éves és idısebb népességen belül megközelítette a 15 %-ot, ami a budapesti átlagos 23,4%-tól meglehetısen távol marad. A kerületi átlagkeresetek emelkedtek ugyan az elmúlt években, de még így is lényegesen elmaradnak a budapesti átlagtól, melynek mindössze 83%-át tette ki 2006-ban. A kerületi halálozási értékeket vizsgálva, az elmúlt években az ezer fıre jutó halálozások száma magasabb, mint Budapesten, ahol az érték enyhe csökkenést mutat, a kerületben ez stagnálni látszik. Kedvezı, hogy a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség közül a kerületben igen csekély, 3 % alatt van. Gazdasági aktivitás: 2.2 Gazdasági helyzet Népesség Foglalkoztatott fı Inaktív keresı Eltartott Munkanélküli A XV. kerület Budapest területének 5,1%-át teszi ki, 2006-ban a fıváros lakosságának pedig 4,78 %-a. Számát tekintve a fıvárosi vállalkozások 3,9%-a mőködik a kerületben, ami az elıbbi arányokhoz képest viszonylag alacsony. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma tehát elmarad a fıvárosi átlagtól. Pozitív azonban az egyes gazdasági egységek nagysága, illetve vállalkozások számának alakulása, melynek tekintetében a XV. kerület 2000 és 2005 között mintegy 11,8 %-os növekedést realizált, szemben a fıvárosi 9,2 %-kal. Legnagyobb arányban, mintegy 40%-kal a korlátolt felelısségő társaságok száma növekedett 2002 és 2005 között. A gazdasági szereplık között, a kerület kedvezı infrastrukturális adottságai miatt elsısorban logisztikai, raktározási cégeket találunk, és több kereskedelmi multinacionális cég is megtelepedett a kerületben, ahol további fejlesztési területek állnak e célból rendelkezésre. Budapest XV. kerületében, a Szentmihályi úton, található ázsiai kereskedelmi központ (Asia Center) deklaráltan abból a célból jött létre, hogy a kínai, vietnami, indonéziai, indiai, thaiföldi és egyéb keleti kereskedık közép-kelet európai, ill. európai unióbeli terjeszkedését elısegítse. A vállalkozások ágazati szempontból, elsısorban a szolgáltatási szektorban helyezkednek el, meghaladva a 80%-ot is, Jelentıs növekedést könyvelhetett el a kiskereskedelem is, ezen belül is legfıképpen a ruházati üzletek száma növekedett, míg az élelmiszerboltok száma csökkent. Idegenforgalmi vonzerıvel a kerület nem rendelkezik, ennek ellenére az elmúlt években sikerült növelnie a vendéglátóhelyek és szálláshelyek számát. 7 Készítette: Pannon Natura Kft.

8 2.3 Közoktatás A XV. kerületben 11 közoktatási intézményben folyik általános és középiskolai nevelés és oktatás, összesen 6309 diák tanul az intézményekben. A 11 óvodában (20 óvodaépületben), összesen 2475 férıhellyel. A rendszerváltás óta a kerület oktatási életében is erısödött az a tendencia, amely nagyobb önállóságot kívánt biztosítani az oktatási intézményeknek ben újfajta oktatásfinanszírozási modell és mechanizmus kialakítását kezdték el Magyarországon, amely figyelembe vette a gyermek-létszám csökkenést, és az intézményhálózat optimális kihasználását, valamint az intézményhálózat irányításának racionalizálást célozta meg. Az újonnan létrehozott gazdálkodási központok szervezetileg magukba foglalják az adott kiemelt intézményhez tartozó óvodákat, általános- és középiskolákat, így a szervezeti egységen belül olyan újfajta nevelési és oktatási koncepció kialakítására is sor kerülhet, amely végigkövetheti 3-18 éves korosztály fejlıdését. Az átalakulás után a XV. kerületnek közoktatási hálózata 10 közös igazgatású közoktatási intézménybıl, egy gimnáziumból és egy zeneiskolából áll. A felszabadult Tóth István utcai iskola a Meixner Alapítvány fenntartásában mőködik, létrehozva ezáltal a Rákospalotai Meixner Iskolát. Az új módszer bevezetésével a diszlexiás, illetve diszgráfiás gyermekek számára lényegesen könnyebbé tehetik az írásolvasás elsajátítását. A Száraznád Nevelési Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató központ intézményi profijának legfontosabb ismérve; az esélyteremtı integrált nevelés. Az Intézménnyel a sajátos nevelési igényő gyermekek képzésére, a nemzetiségi kisebbségi oktatás-nevelés megerısödésére, gimnáziumi folytatás kiépítésre megállapodást kötött az Önkormányzat. Több szakközépiskola és gimnázium többek között két tanítási nyelvő idegenforgalmi, közlekedési, nyomdaipari, közgazdasági, kereskedelmi, innovációs szakképzı mőködik a kerületben, ezek fıvárosi és kerületi irányítás alatt állnak. Rákospalotának önálló, nagy hagyományokkal rendelkezı középiskolája a Dózsa György Gimnázium. A Külvárosi Tankör elnevezéssel mőködı alapítványi iskola tizenhét éve ad esélyt azoknak a tehetséges fiataloknak, akik változtatni akarnak életünkön, és a tanulást, az értelmes alkotó életet választják a kallódás helyett. Az intézményhálózat biztosítja a megkezdett óvodai, iskolai pedagógiai programok folytatását, a szakmai elırehaladást, a kerületi szakképzés koncentráltabb megvalósítását, szakképzı központ kiépítését, a szakmai, szakközépiskolai és a gimnáziumi oktatás továbbfejlesztését, a sajátos nevelési igényő gyerekek megfelelı elhelyezését és ellátását. A Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó három, szakmailag önálló tagintézménybıl álló többcélú közoktatási intézmény. Mint szakszolgálat, a szülık és a pedagógusok nevelımunkáját, valamint az óvoda, iskola feladatinak ellátását segíti, és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. 2.4 Közmővelıdés A kerületben egy Mővelıdési Ház, három Közösségi Ház és egy Szabadidı Központ szolgálja ki a kerület lakosainak igényeit a közmővelıdéssel, szabadidı eltöltéssel kapcsolatban. A Csokonai Mővelıdési Ház Eötvös utcai épülete eredetileg ipartestületi székháznak épült, bemutatkozójában az intézmény nem program centrikus mőködést vall magáénak, inkább befogadója a sokféle megfogalmazódó kulturális, közösségi igénynek. A Csokonai Mővelıdési Központ önálló egységeként 1977-ben alapított Újpalotai Szabadidı Központ (rövidítve: USZIK) több mint negyed százada mőködik a helyi lakosság szolgálatában. A kulturális programok szervezése mellett Információs Irodája a helyi nyilvánosság egyik 8 Készítette: Pannon Natura Kft.

9 centrumaként is ismert, legfontosabb intézménye a közel 30 éve a kultúra és a közösség szolgálatában álló Újpalotai Közösségi Ház. A kerület harmadik városrészében mőködik még a Pestújhelyi Közösségi Ház. A könyvtári alapellátást fiókkönyvtár hálózat üzemeltetési rendszerben a Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár végzi, amely a három városrészben három fiókkönyvtárat tart fenn, melyek kihasználtsága szinte maximális. 2.5 Szociális ellátás Az SzT. és a GyVT. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Az önkormányzat az ellátás szervezettebbé tétele, a hatékonyság javítása érdekében létrehozta az Egyesített Szociális Intézményt (ESZI). A szervezet 13 telephelyet tart fenn, amelyek között találunk idısek klubját, házi gondozó szolgálatot, értelmi fogyatékosok napközi otthonát, családsegítı szolgálatot, munkanélkülieket segítı szolgálatot, háztartási adósságkezelı tanácsadót, gyermek és ifjúságjóléti szolgálatot is. Az önkormányzat biztosít minden szociális és gyermekvédelmi ellátást, amit a szociális és gyermekvédelmi törvény elıír. 7 bölcsıdében folyik a gyermekek gondozása. A csökkent munkaképességő kerületi lakosok részére a Szociális Foglalkoztatóban munkalehetıséget teremt. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a szociális ellátásokra, magas színvonalú támogatást biztosít a rászorultak részére és önként vállalt feladatok ellátásával, pl. fogyatékosok napközi otthonának fenntartásával, valamint helyi lakásépítési kölcsönnel is elısegíti a kerület lakosságának szociális biztonságát. A kerület szociális és egészségügyi feladatok ellátására költségvetésébıl mintegy 2 milliárd forintot használ fel. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében tovább kell folytatni az önkormányzati költségvetési szerveknél a kerekes kocsival való közlekedés elısegítését, amely feladat végrehajtásában nagyobb arányban kell támaszkodni a pályázati lehetıségek igénybevételére. 2.6 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás július 1-jével, míg a szakrendelések január 1-jétıl tartoznak a kerületi önkormányzat irányítása alá. A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és mőködtetésével tesz eleget. A kerületi járó beteg ellátás jelenlegi helyzetén változtatni kell a célszerőség, a gazdaságos mőködtetés és a kerületi ellátás korszerőbbé tételével, szorosabb együttmőködéssel a kerületi járóbeteg-ellátó intézmény és a Károlyi kórház között, hogy az érintett lakosság szolgáltatás színvonalát legalább szinten tartsák. Az intézmény ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik a személyi, a tárgyi minimum és az épület adottsági feltételek miatt. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járóbetegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnıtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás egészségügyi feladatokat, a védınıi szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemıvédelmi, iskola egészségügyi feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet is végez. A kerületben szakrendelı, öt gondozóintézet, 40 háziorvos, 15 gyermekorvos, 17 felnıtt és nyolc gyermek-fogorvos munkatársaival együtt a betegek ellátását. Mindez alapvetıen bıvül január 1-tıl azzal, hogy az İrjárat utcai szakrendelı, és az intézmény többi telephelyei a XV. kerülethez tartoznak. A védınıi ellátásban bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelıen átszervezték a védınıi körzeteket (kiemelten az iskolai, óvodai ellátásra figyelemmel fıállású munkaköröket) alakított ki az önkormányzat végéig 9 Készítette: Pannon Natura Kft.

10 kilenc intézményben dolgozik fıállású védını, míg a területi ellátási feladatokat 21-en látják el. Kiemelt, nagy figyelmet és felelısséget igénylı feladat az İrjárat utca 1-5 szám alatti (a volt kórház) ingatlan olyan egészségügyi és szociális célú hasznosítása, amelynek a lakosság érdekeit kell szolgálnia, de a pénzügyi forrásnak is rendelkezésre kell állnia. Folyamatosan ütemezett a szakrendelı és háziorvosi rendelık felújítása, korszerősítése, az önkormányzat minden évben jelentıs összeggel segíti a gépek, eszközök, berendezések cseréjét. 2.7 A kerület története A XV. kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentıs korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a - valaha keletebbre folyó - ıs-duna néhol 200 méter vastagságot is elérı hordaléka. A Dunába ömlı patakok mentén elhelyezkedı magasabb térszintek a mocsaras környezetbıl kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán. Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az Árpádkoritelepülések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következı két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, késıbb Palota nevő falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus mőemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetıt is sikerült feltárni. A falu elsı ismert birtokosa a "budai polgár" Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiőzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült tıl a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétıl a Károlyi családé. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-tıl 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfızıket építettek. Ezen a területen alakult meg késıbb Újpest. Palotának újabb fellendülést az ban átadott Pest- Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett " frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-tıl, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fıvárossal, amely a piacozást megkönnyítette. Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme. Az 1890-es évektıl kezdıdıen jelentıs számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlıdésébe nagy lendületet hoz a MÁV Nyugati fımőhelyének kitelepítése ben. Jelentısen megváltozik a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorul a termelı ıslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett hamarosan kiépülnek a beköltözı iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petıfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek és szociális kölcsönügyletekbe fektették pénzüket. A falutól viszonylag távol esı községi földeket Széchenyi telep néven ben kezdték el parcellázni. Ebbıl a településrészbıl jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekbıl álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki. 10 Készítette: Pannon Natura Kft.

11 Pestújhely kiválása után tőzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet január elsején - a környezı 21 településsel együtt - a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belılük a fıváros XV. kerületét. A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Rákospalota és környéke szervesen kapcsolódik a Pesti-síksághoz, amelyet nyugat felıl a Duna, keletrıl a Gödöllıi-dombság határol. A terület kialakulását a Dunába ömlı patakok, így a Palotai-, Szilas-, és a Csömöri patak is befolyásolták, amelyeknek fıleg a kavicsteraszok létrehozásában volt jelentıs szerepük. A környezı mocsaras területbıl kiemelkedı dombhátak kedvezıek voltak az emberi települések kialakítása szempontjából. Rákospalota északi része jelentıs mezıgazdasági terület, itt található az Alagi-major, Kisalag és Sikátorpuszta. A felszín alatt található vízbázis a Duna völgye felé lejt, és annak közelében természetes források formájában is a felszínre bukkan. A kerületben két helyi védelem alatt álló természeti terület található, a Nevesincs-tó néven ismert Szilas-patak menti, mintegy 3 hektárnyi, forrásból táplálkozó tó és a rákospalotai erdı mögötti úgynevezett Nagyturjános, amely mintegy 120 hektárnyi erdıs sziget a környezı szántóföldek közepén. A kerület története során sohasem alkotott homogén egységet, és ezt a sokszínőséget a mai napig megırizte. A harmincas, negyvenes évek végére Újpalotát leszámítva nagy vonalakban kialakult a kerület részeinek jellegzetes szerkezete, bár a részek csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Az egyes részek sajátos építkezési stílusa, társas kapcsolata, a lakosság életmódja és szokásai alapján, lényegesen különböznek egymástól. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotának újabb fellendülést az ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett "frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. Az 1872-tıl a fıvárossal összekötı lóvasút a helyi zöldségtermelı gazdáknak jelentett nagy elınyt a termény piacra juttatásához. A MÁV Nyugati Fımőhelyének a kitelepítése 1905-tıl jelentısen átalakítja a helyi gazdaságot és a társadalmat. Az 1897-tıl Széchenyi-telep néven parcellázott új településrész, Pestújhely 1909-ben lett önálló község, majd ezt követıen 1923-ban Rákospalota városi rangot kapott. Számos más fıváros-környéki településsel január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekbıl a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó István telek az Újpestbıl alakult IV. kerület része lett. Rákospalotának se városrendezési szempontból, se társadalmi szempontból nem alakult ki figyelembe vehetı klasszikus városközpontja. Ezzel a nem könnyő örökséggel kellett és kell mind a mai napig a kerület vezetésének szembenéznie. A között Újpalotán a fıváros egyik legnagyobb lakótelepe épült fel. Újpalota egy tipikus lakótelep képét tükrözi 4-5 és 10 emeletes panelépületeivel, ennek ellenére nem rendelkezik egységes képpel. A homogenitás Rákospalotáról sem mondható el, ahol a kertvárosias lakóövezet mellett fekszik Öregfalu, a maga régi parasztházaival és újonnan épült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még több eltérı idıszakban, sajátos építészeti stílussal épült településrész alkotja Rákospalota egészét (MÁV telep, laktanya menti terület, 11 Készítette: Pannon Natura Kft.

12 stb.). A XV. kerületet alkotó három városrész közül Pestújhely térsége - családi házas, villaszerő épületekkel beépített településrészként a leghomogénebb. A kerület mőemléképületeinek száma a kerület külsı területi voltából és jellegébıl adódóan nem éri el a belvárosi kerületekét. A kerületben 5 mőemléki védelem alatt álló építmény található, amelyek a KÖH adatai alapján a Liva-malom, a Rákospalotai Múzeum, a Római katolikus kápolna, a Leánynevelı intézet és a volt Észak-Pesti Kórház (İrjárat utca 1-5.) területén található egyes épületek. A XV. kerület Budapest északi peremkerülete. A területre a második világháború utáni évtizedekben sem telepítettek olyan ipari létesítményt, amely foglalkoztatni tudta volna az itt élı népességet, így Budapest többi kerületének munkaerı-ellátója lett. A kilencvenes években többek között az említett közlekedési fejlesztések folyományaként bontakozott ki az a tendencia, amely a regionális központok, kiépülését szorgalmazta. Ez azt célozta, hogy a helyi lakosság szükségleteit és igényeit a lakóhelyen minél nagyobb mértékben ki lehessen elégíteni, és ne függjön minden területen a fıvárostól. Ennek a gondolatnak a jegyében épültek a nagy bevásárlóközpontok, melyek a szórakozási lehetıségeket is bıvítették. Rákospalotán a szolgáltatások számát és színvonalát nagy-mértékben javította, hogy a Szentmihályi útnál megépült a fıváros elsı bevásárlóközpontja, a Pólus Center, amelyet az Asia Center, a China Mart, a Skoda Palota, majd az M3 Gordini, stb. követett. A 90-es évektıl folyamatosan felépült a METRO és a Praktiker Áruház, a Gulliver Játékáruház, Shell üzemanyagtöltı állomások, McDonald s gyorsétterem, illetve számos gépjármú-forgalmazó cég (Opel, Peugeot, Skoda, Mazda, Fiat, Suzuki, Daewoo Chevrolet) települt a kerületbe. Az így létrejött és kibontakozott üzletek és kereskedelmi központok nagymértékben hozzájárultak a városkapu szerep erısítéséhez. 3. Környezeti állapotfelmérés A környezet minısége szempontjából meghatározó, hogy a kerület alapvetıen kertvárosi jellegő. A lakóövezetek a kerület területén: kisvárosias lakóövezetek L2A/XV; kertvárosias lakóövezetek; L4/XV telepszerő (lakótelep, lakópark) lakó övezetek. L7/XV A kerületben jelentıs környezetterheléssel üzemelı telephely, tevékenység van. Környezetbiztonsági szempontból megemlítendı, hogy a kerületben olyan jelentısebb ipari üzemek találhatók, melyek potenciális környezetszennyezı források. Az egészségvédelem környezeti vonatkozásai tekintve napjainkban egyre szaporodnak a bizonyítékok, melyek a környezetszennyezés negatív egészségügyi és következményeként negatív gazdasági vonatkozásait mutatják. Ezek mind jobban alátámasztják a környezetvédelem fontosságát helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A környezetszennyezés mára olyan méreteket öltött, hogy az nem csak az élıvilágot veszélyezteti, hanem az emberi egészség megırzése, és egyáltalán az emberiség hosszú távú fennmaradása a tét. A hazai lakosság egészségi és halálozási mutatóinak igen kedvezıtlen alakulásáért részben a környezeti ártalmak okolhatók. Magyarországon 2000-ben 50%-kal többen haltak meg a Készítette: Pannon Natura Kft.

13 59 évesek közül, mint 20 évvel korábban. A bizonyítottan környezeti okokra is visszavezethetı daganatos megbetegedések aránya a halálozási okok között magyar és nemzetközi összehasonlításban is kedvezıtlen. Mindkét nemnél az elmúlt 20 év alatt többszörösére (3-8-szorosára) emelkedett a halálozás mértéke a év közötti népesség körében. Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A növekvı környezetszennyezıdés, a városi életforma és az ezzel járó stressz, a táplálékok elıállításához felhasznált adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek és a szoptatás idıtartamának csökkenése egyaránt befolyásolják az allergiás betegségek gyakoriságát. A hazai lakosságon belül a 40%-ot is eléri az allergiás hajlam, Az egészséges környezet feltételeinek elérése, illetve az életminıség javítása érdekében a környezeti és egészségügyi problémák okainak feltárása és a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele igen fontos és halaszhatatlan feladat Budapest XV. kerületében is. Ezért a PTK idevonatkozó része alapján minden állampolgár köteles a környezetbe jutó szennyezések megelızésére, megakadályozására. A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, és különösen az önkormányzat feladatkörébe és felelısségi körébe tartozó területeken, a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminıség romlásának megállításához, javításának elımozdításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei természetesen egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják a régió környezeti állapotát és a környezet minıségét. Ennek messzemenı figyelembevételével, szakterületenként közelíti meg a kerület környezetvédelmi terve az egyes problémaköröket. A helyes értékeléshez egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezık a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot (az OECD módszertan alapján). Ennek eredményeképp a feladatok jelentıs része nem a környezetben keletkezett károk csökkentésérıl, felszámolásáról szól (ún. csıvégi megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a környezeti károk megelızése érdekében. A terv alapján szakterületenként és témakörönként kell kidolgozni a közép- és a rövidtávú, 6 éves és éves programokat, intézkedési terveket. Ezek elkészítését és megvalósítását a társadalom különbözı szereplıivel történı folyamatos együttmőködésre, egyetértésre kell alapozni. A környezetminıséget az egyes környezeti elemek és hatótényezık állapota határozza meg. A földtani közeg, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, a levegı minısége, a különbözı hulladékok kezelési módja, a zaj- és rezgésvédelemi helyzet, a zöldfelületek, a természeti és építészeti értékek állapotának vizsgálata teszi lehetıvé a környezetminıség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását Levegıminıség Mielıtt a levegıminıség témakörét elkezdjük, tisztáznunk kell két alapfogalmat, az emisszió és az imisszió fogalmakat. Emisszió a légszennyezı források kibocsátását jelenti, tehát azt az anyag mennyiséget, ami egy bizonyos idı alatt, vagy bizonyos hossz mentén a légkörbe bocsát ki a szennyezı forrás. Az imisszió nem kibocsátó, hanem levegı minıségi aspektusból vizsgálja a szennyezést, a levegı térfogatában mérhetı szennyezı anyag mennyiségét jelenti. Budapest légkört terhelı szennyezı anyag kibocsátását - elsısorban a szocializmus idıszakában - jelentıs mértékő iparosítás okozta. A rendszerváltást követıen az iparszerkezet átalakulásával, a környezetszennyezı ipari tevékenységek leépülésével a régió levegıminıségi helyzete sokat javult. Budapest Fıváros XV. kerületében az ipari termelésbıl származó légszennyezı anyag kibocsátás mellett jelentıs a közlekedési eredető emisszió is. 13 Készítette: Pannon Natura Kft.

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala POLGÁRMESTER

Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala POLGÁRMESTER Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala POLGÁRMESTER 1153 Bp., Bocskai u. 1-3. 1601 Bp. Pf. 46. Tel.: 307-6479 Fax.: 307-7360 polgarmester@bpxv.hu www.bpxv.hu Fogadónap: Minden

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról 1 Módosította: 15/2009.(VI.30.) MÖK sz. rendelet Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Mezıberény Város Önkormányzatának

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

Budapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselıtestületének

Budapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselıtestületének Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzat Budapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselıtestületének Bőnmegelızési Koncepciója Bevezetés A rendszerváltást követıen

Részletesebben

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz Környezetvédelmi és társadalmi terv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz No Akció Környezeti kockázat, Kötelezettség Projekt elıkészítés, engedélyek, jogosítványok I.1

Részletesebben

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA Rábatamási Község Önkormányzata az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. és a költségvetési

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

Az önkormányzati rendelet 10/A. -a kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel:

Az önkormányzati rendelet 10/A. -a kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel: SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK /. (...) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladékokkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V. 27.) számú

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás amely létrejött, egyrészrıl Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) képviselıje: Horváth István, másrészrıl

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1817/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével

A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével Lenkei Péter Levegı Munkacsoport Budapest, 2010. október 4. Egy kis történelem PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ (i.e.430) Plataiész városának

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31.

Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31. Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31. Pokorni Zoltán polgármester Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása Sz: 33/2013.(V.28.) Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása HATÁROZAT Karancsalja község Önkormányzat Képviselı testülete dönt arról, hogy a Karancskeszi község Önkormányzat Képviselı testületével

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

4/2000. (V.12.) számú rendelete

4/2000. (V.12.) számú rendelete Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014.

Közhasznúsági melléklet 2014. Adószám: Törvényszék: Bejegyzı határozat száma: Nyilvántartási szám: 19700557-1-42 01 Fıvárosi Törvényszék 12 PK 64414 /1990/36 01/03/001178 1075 Budapest, Wesselényi utca 44 2014. Oldal: 2 1. Tárgyévben

Részletesebben

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2002. (VII. 2.) 1 ök.

Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2002. (VII. 2.) 1 ök. Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének 9 20/2002. (VII. 2.) 1 ök. rendelete a helyi környezet védelméről a 29/2002. (IX. 30.) 2 ök. rendelettel,

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/

SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/ SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

A l a p í t ó O k i r a t

A l a p í t ó O k i r a t A Kartal Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Könyves Kálmán Általános Iskola 2173. Kartal, Iskola tér 1. számára a 1992. december 4-én kiadott, a 17/2000.(IV.6.), a 38/2004.(III.11.), a 82/2007.(VIII.30.),

Részletesebben

A l a p í t ó O k i r a t

A l a p í t ó O k i r a t 1 A Kartal Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Játéksziget Napköziotthonos Óvoda 2173. Kartal, Ady Endre út 60-62. számára a 1992. december 4-én kiadott, a 65/2005. /VII.21./, a 82/2007/VIII.

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének a 31/2011. (V. 26.) határozatával módosított 19/2011. (IV. 14.) határozata Nyirád Község Önkormányzatának 2011-2014 éves idıszakra szóló gazdasági programja

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. -ában foglaltak, továbbá az 1991. évi XX.

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szálka Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben