Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja
|
|
- Anikó Kocsisné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja
2 A Program készítéséért felelıs: Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzata A Környezetvédelmi Programot készítette: Pannon Natura Kft. (Budapest, 1126 Dolgos u. 13.) A Programban részt vettek: Csigó Ernı vezetı szakértı Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF-F-221/2004 Szakértıi engedély nyilvántartási száma: OKVF-Sz-117/2004 Russói-Patocskai Réka környezetvédelmi mérnök Mérnöki Kamarai nyilvántartási szám: Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF F-824/2006 Tervezési idıszak: közötti idıszak Tervezés báziséve: Mindenütt a évi adatokat vettük figyelembe, míg a lakossági felmérés január hónapjában készült Dátum: január 2 Készítette: Pannon Natura Kft.
3 TARTALOM 1. Bevezetés 5 2. A terület jellemzése Társadalmi helyzet Gazdasági helyzet Közoktatás Közmővelıdés Szociális ellátás Egészségügyi ellátás A kerület története Környezeti állapotfelmérés Levegıminıség Felszíni és felszín alatti vizek minısége A talaj állapota A természet és a táj állapota Természetvédelmi területek A települési és az épített környezet állapota Zöldterület-gazdálkodás Zaj- és rezgésvédelmi helyzet Hulladékkezelés Szennyvíztelep és csatornarendszer Ipari területek Úthálózat Környezettudatos gondolkodás, környezeti nevelés Egyesületek, civil szervezetek Kérdıívek értékelése Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja Az elérni kívánt célok, megoldásra váró feladatok Éghajlatváltozás, levegıtisztaság-védelem Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata Környezet-egészségügy A környezetminıség Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem Környezetbiztonság 45 3 Készítette: Pannon Natura Kft.
4 5.7. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A környezettudatosság növelése, a környezeti nevelés és társadalmi részvétel Energiagazdálkodás Vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat Közlekedés A környezetvédelmi program eszközrendszere Tervezési, szabályozási eszközök Környezetvédelmi információs rendszer, információ-gazdálkodás Kutatás, fejlesztés Intézményrendszer Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erısítése A program megvalósításához lehetséges fıbb pénzügyi források Finanszírozási feltételek, pénzügyi eszközök Társadalmi kapcsolatok Önkormányzat környezeti munkájának értékelése Az Agenda 21 és a környezeti audit Az EMAS rendelet közigazgatási, önkormányzati alkalmazásának jogi keretei Összefoglalás 62 Mellékletek 1. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 15000) 2. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 42552) 3. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai (javaslat a nehéztehergépjármő forgalmának csökkentésére) 4. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai ig 5. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai 2013-tól 6. sz. melléklet, XV. kerület mőemlékeke, védett természeti területek, épületek térképen 7. sz. melléklet, Lakossági kérdıív a Környezetvédelmi Program elkészítéséhez 4 Készítette: Pannon Natura Kft.
5 1. Bevezetés A környezet védelme, a természeti értékek megırzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvetı oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erıforrások egyre gyorsabb ütemő felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezı anyagok növekvı mennyisége. Mindezek eredményeképpen a gazdasági változások kétségtelen elınyös vonatkozásaival párhuzamosan szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmő korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelı környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövı nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani áll a Nemzeti Környezetvédelmi Programban. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzatának az évi LIII törvény 46. (1) értelmében a környezet védelme érdekében a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a Kerület Szabályozási Tervévei összhangban illetékességi területére önálló Környezetvédelmi Programot kell elkészítenie vagy elkészíttetnie. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzata 2008 novemberében a Pannon Natura Kft. t bízta meg a feladat elvégzésére. A Környezetvédelmi Programnak a törvény bekezdése alapján tartalmaznia kell, különösen: a) a kerületi környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, - győjtés, - elvezetés, - tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, kerület-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladatait és elıírásait. Az elkészített Környezetvédelmi Programot a kerület önkormányzatának képviselı testülete hagyja jóvá. A 2. bekezdés szerint a kerületi önkormányzatnak gondoskodni kell a környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kell kísérnie az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint legalább kétévente felül kell vizsgálnia. 2. A terület jellemzése A kerület a fıváros északkeleti városkapuja. Az M3-as autópálya bevezetı szakasza, a közeljövıben megépülı M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es fıút városi becsatlakozása vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (akkor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Guliver és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Központ két fı épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a fıváros XV. kerületét. 5 Készítette: Pannon Natura Kft.
6 Kerület területe: 26,95 km2; Belterületi közút: 137 km, ebbıl burkolt: 132 km. Az elmúlt négy évben összesen 18 km új közút épült. Csatornahálózat hossza: 139 km, ebbıl 2004-óta épült 8 km. életkor férfi nı összes 0-14 év között év között év között év felett összesen: A lakosság kor- és nem szerinti megoszlása 2003-ban 2.1 Társadalmi helyzet A kerület lakossága 2007-ben fı volt. A lakosságszám az 1970-es évek végétıl kezdve folyamatosan csökken, ez a csökkenés 2000 óta egyre lassabb. A népsőrőség erısen különbözik a városrészekben. Az ezer lakosra számított természetes fogyás 2003 óta meghaladja a fıvárosi arányt, de csökkenı tendenciát mutat. A kerületbıl való elvándorlás mértéke stagnál, így többszöröse a fıvárosi értéknek. Az öregedési ráta, az öreg népesség a gyermek népesség százalékában 1998 és 2007 között 149 %-ról 192%-ra nıtt, ami nagyon magas érték. A kerületben a gazdaságilag aktív népesség számában 1990 és évi népszámlálás között 19%-os visszaesés, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében minimális, 1%-os csökkenés volt tapasztalható. Budapesten ez az arány 15% az aktívak esetében és 8% az inaktívaknál. Budapesthez képest tehát a kerületben rosszabb a gazdaságilag aktívak aránya az inaktívakhoz képest. Háztartások, családok: Háztartások száma Családok száma Tulajdonjelleg Használati jogcím Összesen természetes önkormányzati egyéb személyek tulajdona tulajdonú tulajdonosi bérleti, szolgálati egyéb jogcímő Összesen: Lakott lakások használati jogcím és tulajdonjelleg szerinti bontásban (az utolsó, 2001-es népszámlálás adatai alapján) 6 Készítette: Pannon Natura Kft.
7 A foglalkoztatottak megoszlása a kerületben a különbözı nemzetgazdasági ágak között fıvároshoz képest alig tér el, 1,7 %-kal nagyobb arányban dolgoznak a kerületben az ipar szektorban, és ugyanennyivel kevesebben a szolgáltatásban. A munkanélküliek száma a budapesti átlag alatt volt ben. Az iskolai végzettséget tekintve a kerület jelentıs elmaradásban van. Továbbra is jelentıs (több mint 41%) azonban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, ami több mint 6%-kal haladja meg a fıvárosi átlagot. A középiskolai érettségivel rendelkezık részesedése közel 30%, hasonló a fıvárosi átlaghoz. A diplomával rendelkezık aránya 2001-ben a 7 éves és idısebb népességen belül megközelítette a 15 %-ot, ami a budapesti átlagos 23,4%-tól meglehetısen távol marad. A kerületi átlagkeresetek emelkedtek ugyan az elmúlt években, de még így is lényegesen elmaradnak a budapesti átlagtól, melynek mindössze 83%-át tette ki 2006-ban. A kerületi halálozási értékeket vizsgálva, az elmúlt években az ezer fıre jutó halálozások száma magasabb, mint Budapesten, ahol az érték enyhe csökkenést mutat, a kerületben ez stagnálni látszik. Kedvezı, hogy a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség közül a kerületben igen csekély, 3 % alatt van. Gazdasági aktivitás: 2.2 Gazdasági helyzet Népesség Foglalkoztatott fı Inaktív keresı Eltartott Munkanélküli A XV. kerület Budapest területének 5,1%-át teszi ki, 2006-ban a fıváros lakosságának pedig 4,78 %-a. Számát tekintve a fıvárosi vállalkozások 3,9%-a mőködik a kerületben, ami az elıbbi arányokhoz képest viszonylag alacsony. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma tehát elmarad a fıvárosi átlagtól. Pozitív azonban az egyes gazdasági egységek nagysága, illetve vállalkozások számának alakulása, melynek tekintetében a XV. kerület 2000 és 2005 között mintegy 11,8 %-os növekedést realizált, szemben a fıvárosi 9,2 %-kal. Legnagyobb arányban, mintegy 40%-kal a korlátolt felelısségő társaságok száma növekedett 2002 és 2005 között. A gazdasági szereplık között, a kerület kedvezı infrastrukturális adottságai miatt elsısorban logisztikai, raktározási cégeket találunk, és több kereskedelmi multinacionális cég is megtelepedett a kerületben, ahol további fejlesztési területek állnak e célból rendelkezésre. Budapest XV. kerületében, a Szentmihályi úton, található ázsiai kereskedelmi központ (Asia Center) deklaráltan abból a célból jött létre, hogy a kínai, vietnami, indonéziai, indiai, thaiföldi és egyéb keleti kereskedık közép-kelet európai, ill. európai unióbeli terjeszkedését elısegítse. A vállalkozások ágazati szempontból, elsısorban a szolgáltatási szektorban helyezkednek el, meghaladva a 80%-ot is, Jelentıs növekedést könyvelhetett el a kiskereskedelem is, ezen belül is legfıképpen a ruházati üzletek száma növekedett, míg az élelmiszerboltok száma csökkent. Idegenforgalmi vonzerıvel a kerület nem rendelkezik, ennek ellenére az elmúlt években sikerült növelnie a vendéglátóhelyek és szálláshelyek számát. 7 Készítette: Pannon Natura Kft.
8 2.3 Közoktatás A XV. kerületben 11 közoktatási intézményben folyik általános és középiskolai nevelés és oktatás, összesen 6309 diák tanul az intézményekben. A 11 óvodában (20 óvodaépületben), összesen 2475 férıhellyel. A rendszerváltás óta a kerület oktatási életében is erısödött az a tendencia, amely nagyobb önállóságot kívánt biztosítani az oktatási intézményeknek ben újfajta oktatásfinanszírozási modell és mechanizmus kialakítását kezdték el Magyarországon, amely figyelembe vette a gyermek-létszám csökkenést, és az intézményhálózat optimális kihasználását, valamint az intézményhálózat irányításának racionalizálást célozta meg. Az újonnan létrehozott gazdálkodási központok szervezetileg magukba foglalják az adott kiemelt intézményhez tartozó óvodákat, általános- és középiskolákat, így a szervezeti egységen belül olyan újfajta nevelési és oktatási koncepció kialakítására is sor kerülhet, amely végigkövetheti 3-18 éves korosztály fejlıdését. Az átalakulás után a XV. kerületnek közoktatási hálózata 10 közös igazgatású közoktatási intézménybıl, egy gimnáziumból és egy zeneiskolából áll. A felszabadult Tóth István utcai iskola a Meixner Alapítvány fenntartásában mőködik, létrehozva ezáltal a Rákospalotai Meixner Iskolát. Az új módszer bevezetésével a diszlexiás, illetve diszgráfiás gyermekek számára lényegesen könnyebbé tehetik az írásolvasás elsajátítását. A Száraznád Nevelési Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató központ intézményi profijának legfontosabb ismérve; az esélyteremtı integrált nevelés. Az Intézménnyel a sajátos nevelési igényő gyermekek képzésére, a nemzetiségi kisebbségi oktatás-nevelés megerısödésére, gimnáziumi folytatás kiépítésre megállapodást kötött az Önkormányzat. Több szakközépiskola és gimnázium többek között két tanítási nyelvő idegenforgalmi, közlekedési, nyomdaipari, közgazdasági, kereskedelmi, innovációs szakképzı mőködik a kerületben, ezek fıvárosi és kerületi irányítás alatt állnak. Rákospalotának önálló, nagy hagyományokkal rendelkezı középiskolája a Dózsa György Gimnázium. A Külvárosi Tankör elnevezéssel mőködı alapítványi iskola tizenhét éve ad esélyt azoknak a tehetséges fiataloknak, akik változtatni akarnak életünkön, és a tanulást, az értelmes alkotó életet választják a kallódás helyett. Az intézményhálózat biztosítja a megkezdett óvodai, iskolai pedagógiai programok folytatását, a szakmai elırehaladást, a kerületi szakképzés koncentráltabb megvalósítását, szakképzı központ kiépítését, a szakmai, szakközépiskolai és a gimnáziumi oktatás továbbfejlesztését, a sajátos nevelési igényő gyerekek megfelelı elhelyezését és ellátását. A Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó három, szakmailag önálló tagintézménybıl álló többcélú közoktatási intézmény. Mint szakszolgálat, a szülık és a pedagógusok nevelımunkáját, valamint az óvoda, iskola feladatinak ellátását segíti, és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. 2.4 Közmővelıdés A kerületben egy Mővelıdési Ház, három Közösségi Ház és egy Szabadidı Központ szolgálja ki a kerület lakosainak igényeit a közmővelıdéssel, szabadidı eltöltéssel kapcsolatban. A Csokonai Mővelıdési Ház Eötvös utcai épülete eredetileg ipartestületi székháznak épült, bemutatkozójában az intézmény nem program centrikus mőködést vall magáénak, inkább befogadója a sokféle megfogalmazódó kulturális, közösségi igénynek. A Csokonai Mővelıdési Központ önálló egységeként 1977-ben alapított Újpalotai Szabadidı Központ (rövidítve: USZIK) több mint negyed százada mőködik a helyi lakosság szolgálatában. A kulturális programok szervezése mellett Információs Irodája a helyi nyilvánosság egyik 8 Készítette: Pannon Natura Kft.
9 centrumaként is ismert, legfontosabb intézménye a közel 30 éve a kultúra és a közösség szolgálatában álló Újpalotai Közösségi Ház. A kerület harmadik városrészében mőködik még a Pestújhelyi Közösségi Ház. A könyvtári alapellátást fiókkönyvtár hálózat üzemeltetési rendszerben a Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár végzi, amely a három városrészben három fiókkönyvtárat tart fenn, melyek kihasználtsága szinte maximális. 2.5 Szociális ellátás Az SzT. és a GyVT. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Az önkormányzat az ellátás szervezettebbé tétele, a hatékonyság javítása érdekében létrehozta az Egyesített Szociális Intézményt (ESZI). A szervezet 13 telephelyet tart fenn, amelyek között találunk idısek klubját, házi gondozó szolgálatot, értelmi fogyatékosok napközi otthonát, családsegítı szolgálatot, munkanélkülieket segítı szolgálatot, háztartási adósságkezelı tanácsadót, gyermek és ifjúságjóléti szolgálatot is. Az önkormányzat biztosít minden szociális és gyermekvédelmi ellátást, amit a szociális és gyermekvédelmi törvény elıír. 7 bölcsıdében folyik a gyermekek gondozása. A csökkent munkaképességő kerületi lakosok részére a Szociális Foglalkoztatóban munkalehetıséget teremt. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a szociális ellátásokra, magas színvonalú támogatást biztosít a rászorultak részére és önként vállalt feladatok ellátásával, pl. fogyatékosok napközi otthonának fenntartásával, valamint helyi lakásépítési kölcsönnel is elısegíti a kerület lakosságának szociális biztonságát. A kerület szociális és egészségügyi feladatok ellátására költségvetésébıl mintegy 2 milliárd forintot használ fel. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében tovább kell folytatni az önkormányzati költségvetési szerveknél a kerekes kocsival való közlekedés elısegítését, amely feladat végrehajtásában nagyobb arányban kell támaszkodni a pályázati lehetıségek igénybevételére. 2.6 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás július 1-jével, míg a szakrendelések január 1-jétıl tartoznak a kerületi önkormányzat irányítása alá. A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és mőködtetésével tesz eleget. A kerületi járó beteg ellátás jelenlegi helyzetén változtatni kell a célszerőség, a gazdaságos mőködtetés és a kerületi ellátás korszerőbbé tételével, szorosabb együttmőködéssel a kerületi járóbeteg-ellátó intézmény és a Károlyi kórház között, hogy az érintett lakosság szolgáltatás színvonalát legalább szinten tartsák. Az intézmény ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik a személyi, a tárgyi minimum és az épület adottsági feltételek miatt. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járóbetegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnıtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás egészségügyi feladatokat, a védınıi szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemıvédelmi, iskola egészségügyi feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet is végez. A kerületben szakrendelı, öt gondozóintézet, 40 háziorvos, 15 gyermekorvos, 17 felnıtt és nyolc gyermek-fogorvos munkatársaival együtt a betegek ellátását. Mindez alapvetıen bıvül január 1-tıl azzal, hogy az İrjárat utcai szakrendelı, és az intézmény többi telephelyei a XV. kerülethez tartoznak. A védınıi ellátásban bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelıen átszervezték a védınıi körzeteket (kiemelten az iskolai, óvodai ellátásra figyelemmel fıállású munkaköröket) alakított ki az önkormányzat végéig 9 Készítette: Pannon Natura Kft.
10 kilenc intézményben dolgozik fıállású védını, míg a területi ellátási feladatokat 21-en látják el. Kiemelt, nagy figyelmet és felelısséget igénylı feladat az İrjárat utca 1-5 szám alatti (a volt kórház) ingatlan olyan egészségügyi és szociális célú hasznosítása, amelynek a lakosság érdekeit kell szolgálnia, de a pénzügyi forrásnak is rendelkezésre kell állnia. Folyamatosan ütemezett a szakrendelı és háziorvosi rendelık felújítása, korszerősítése, az önkormányzat minden évben jelentıs összeggel segíti a gépek, eszközök, berendezések cseréjét. 2.7 A kerület története A XV. kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentıs korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a - valaha keletebbre folyó - ıs-duna néhol 200 méter vastagságot is elérı hordaléka. A Dunába ömlı patakok mentén elhelyezkedı magasabb térszintek a mocsaras környezetbıl kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán. Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az Árpádkoritelepülések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következı két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, késıbb Palota nevő falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus mőemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetıt is sikerült feltárni. A falu elsı ismert birtokosa a "budai polgár" Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiőzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült tıl a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétıl a Károlyi családé. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-tıl 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfızıket építettek. Ezen a területen alakult meg késıbb Újpest. Palotának újabb fellendülést az ban átadott Pest- Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett " frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-tıl, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fıvárossal, amely a piacozást megkönnyítette. Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme. Az 1890-es évektıl kezdıdıen jelentıs számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlıdésébe nagy lendületet hoz a MÁV Nyugati fımőhelyének kitelepítése ben. Jelentısen megváltozik a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorul a termelı ıslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett hamarosan kiépülnek a beköltözı iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petıfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek és szociális kölcsönügyletekbe fektették pénzüket. A falutól viszonylag távol esı községi földeket Széchenyi telep néven ben kezdték el parcellázni. Ebbıl a településrészbıl jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekbıl álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki. 10 Készítette: Pannon Natura Kft.
11 Pestújhely kiválása után tőzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet január elsején - a környezı 21 településsel együtt - a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belılük a fıváros XV. kerületét. A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Rákospalota és környéke szervesen kapcsolódik a Pesti-síksághoz, amelyet nyugat felıl a Duna, keletrıl a Gödöllıi-dombság határol. A terület kialakulását a Dunába ömlı patakok, így a Palotai-, Szilas-, és a Csömöri patak is befolyásolták, amelyeknek fıleg a kavicsteraszok létrehozásában volt jelentıs szerepük. A környezı mocsaras területbıl kiemelkedı dombhátak kedvezıek voltak az emberi települések kialakítása szempontjából. Rákospalota északi része jelentıs mezıgazdasági terület, itt található az Alagi-major, Kisalag és Sikátorpuszta. A felszín alatt található vízbázis a Duna völgye felé lejt, és annak közelében természetes források formájában is a felszínre bukkan. A kerületben két helyi védelem alatt álló természeti terület található, a Nevesincs-tó néven ismert Szilas-patak menti, mintegy 3 hektárnyi, forrásból táplálkozó tó és a rákospalotai erdı mögötti úgynevezett Nagyturjános, amely mintegy 120 hektárnyi erdıs sziget a környezı szántóföldek közepén. A kerület története során sohasem alkotott homogén egységet, és ezt a sokszínőséget a mai napig megırizte. A harmincas, negyvenes évek végére Újpalotát leszámítva nagy vonalakban kialakult a kerület részeinek jellegzetes szerkezete, bár a részek csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Az egyes részek sajátos építkezési stílusa, társas kapcsolata, a lakosság életmódja és szokásai alapján, lényegesen különböznek egymástól. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotának újabb fellendülést az ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett "frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. Az 1872-tıl a fıvárossal összekötı lóvasút a helyi zöldségtermelı gazdáknak jelentett nagy elınyt a termény piacra juttatásához. A MÁV Nyugati Fımőhelyének a kitelepítése 1905-tıl jelentısen átalakítja a helyi gazdaságot és a társadalmat. Az 1897-tıl Széchenyi-telep néven parcellázott új településrész, Pestújhely 1909-ben lett önálló község, majd ezt követıen 1923-ban Rákospalota városi rangot kapott. Számos más fıváros-környéki településsel január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekbıl a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó István telek az Újpestbıl alakult IV. kerület része lett. Rákospalotának se városrendezési szempontból, se társadalmi szempontból nem alakult ki figyelembe vehetı klasszikus városközpontja. Ezzel a nem könnyő örökséggel kellett és kell mind a mai napig a kerület vezetésének szembenéznie. A között Újpalotán a fıváros egyik legnagyobb lakótelepe épült fel. Újpalota egy tipikus lakótelep képét tükrözi 4-5 és 10 emeletes panelépületeivel, ennek ellenére nem rendelkezik egységes képpel. A homogenitás Rákospalotáról sem mondható el, ahol a kertvárosias lakóövezet mellett fekszik Öregfalu, a maga régi parasztházaival és újonnan épült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még több eltérı idıszakban, sajátos építészeti stílussal épült településrész alkotja Rákospalota egészét (MÁV telep, laktanya menti terület, 11 Készítette: Pannon Natura Kft.
12 stb.). A XV. kerületet alkotó három városrész közül Pestújhely térsége - családi házas, villaszerő épületekkel beépített településrészként a leghomogénebb. A kerület mőemléképületeinek száma a kerület külsı területi voltából és jellegébıl adódóan nem éri el a belvárosi kerületekét. A kerületben 5 mőemléki védelem alatt álló építmény található, amelyek a KÖH adatai alapján a Liva-malom, a Rákospalotai Múzeum, a Római katolikus kápolna, a Leánynevelı intézet és a volt Észak-Pesti Kórház (İrjárat utca 1-5.) területén található egyes épületek. A XV. kerület Budapest északi peremkerülete. A területre a második világháború utáni évtizedekben sem telepítettek olyan ipari létesítményt, amely foglalkoztatni tudta volna az itt élı népességet, így Budapest többi kerületének munkaerı-ellátója lett. A kilencvenes években többek között az említett közlekedési fejlesztések folyományaként bontakozott ki az a tendencia, amely a regionális központok, kiépülését szorgalmazta. Ez azt célozta, hogy a helyi lakosság szükségleteit és igényeit a lakóhelyen minél nagyobb mértékben ki lehessen elégíteni, és ne függjön minden területen a fıvárostól. Ennek a gondolatnak a jegyében épültek a nagy bevásárlóközpontok, melyek a szórakozási lehetıségeket is bıvítették. Rákospalotán a szolgáltatások számát és színvonalát nagy-mértékben javította, hogy a Szentmihályi útnál megépült a fıváros elsı bevásárlóközpontja, a Pólus Center, amelyet az Asia Center, a China Mart, a Skoda Palota, majd az M3 Gordini, stb. követett. A 90-es évektıl folyamatosan felépült a METRO és a Praktiker Áruház, a Gulliver Játékáruház, Shell üzemanyagtöltı állomások, McDonald s gyorsétterem, illetve számos gépjármú-forgalmazó cég (Opel, Peugeot, Skoda, Mazda, Fiat, Suzuki, Daewoo Chevrolet) települt a kerületbe. Az így létrejött és kibontakozott üzletek és kereskedelmi központok nagymértékben hozzájárultak a városkapu szerep erısítéséhez. 3. Környezeti állapotfelmérés A környezet minısége szempontjából meghatározó, hogy a kerület alapvetıen kertvárosi jellegő. A lakóövezetek a kerület területén: kisvárosias lakóövezetek L2A/XV; kertvárosias lakóövezetek; L4/XV telepszerő (lakótelep, lakópark) lakó övezetek. L7/XV A kerületben jelentıs környezetterheléssel üzemelı telephely, tevékenység van. Környezetbiztonsági szempontból megemlítendı, hogy a kerületben olyan jelentısebb ipari üzemek találhatók, melyek potenciális környezetszennyezı források. Az egészségvédelem környezeti vonatkozásai tekintve napjainkban egyre szaporodnak a bizonyítékok, melyek a környezetszennyezés negatív egészségügyi és következményeként negatív gazdasági vonatkozásait mutatják. Ezek mind jobban alátámasztják a környezetvédelem fontosságát helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A környezetszennyezés mára olyan méreteket öltött, hogy az nem csak az élıvilágot veszélyezteti, hanem az emberi egészség megırzése, és egyáltalán az emberiség hosszú távú fennmaradása a tét. A hazai lakosság egészségi és halálozási mutatóinak igen kedvezıtlen alakulásáért részben a környezeti ártalmak okolhatók. Magyarországon 2000-ben 50%-kal többen haltak meg a Készítette: Pannon Natura Kft.
13 59 évesek közül, mint 20 évvel korábban. A bizonyítottan környezeti okokra is visszavezethetı daganatos megbetegedések aránya a halálozási okok között magyar és nemzetközi összehasonlításban is kedvezıtlen. Mindkét nemnél az elmúlt 20 év alatt többszörösére (3-8-szorosára) emelkedett a halálozás mértéke a év közötti népesség körében. Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A növekvı környezetszennyezıdés, a városi életforma és az ezzel járó stressz, a táplálékok elıállításához felhasznált adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek és a szoptatás idıtartamának csökkenése egyaránt befolyásolják az allergiás betegségek gyakoriságát. A hazai lakosságon belül a 40%-ot is eléri az allergiás hajlam, Az egészséges környezet feltételeinek elérése, illetve az életminıség javítása érdekében a környezeti és egészségügyi problémák okainak feltárása és a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele igen fontos és halaszhatatlan feladat Budapest XV. kerületében is. Ezért a PTK idevonatkozó része alapján minden állampolgár köteles a környezetbe jutó szennyezések megelızésére, megakadályozására. A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, és különösen az önkormányzat feladatkörébe és felelısségi körébe tartozó területeken, a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminıség romlásának megállításához, javításának elımozdításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei természetesen egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják a régió környezeti állapotát és a környezet minıségét. Ennek messzemenı figyelembevételével, szakterületenként közelíti meg a kerület környezetvédelmi terve az egyes problémaköröket. A helyes értékeléshez egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezık a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot (az OECD módszertan alapján). Ennek eredményeképp a feladatok jelentıs része nem a környezetben keletkezett károk csökkentésérıl, felszámolásáról szól (ún. csıvégi megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a környezeti károk megelızése érdekében. A terv alapján szakterületenként és témakörönként kell kidolgozni a közép- és a rövidtávú, 6 éves és éves programokat, intézkedési terveket. Ezek elkészítését és megvalósítását a társadalom különbözı szereplıivel történı folyamatos együttmőködésre, egyetértésre kell alapozni. A környezetminıséget az egyes környezeti elemek és hatótényezık állapota határozza meg. A földtani közeg, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, a levegı minısége, a különbözı hulladékok kezelési módja, a zaj- és rezgésvédelemi helyzet, a zöldfelületek, a természeti és építészeti értékek állapotának vizsgálata teszi lehetıvé a környezetminıség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását Levegıminıség Mielıtt a levegıminıség témakörét elkezdjük, tisztáznunk kell két alapfogalmat, az emisszió és az imisszió fogalmakat. Emisszió a légszennyezı források kibocsátását jelenti, tehát azt az anyag mennyiséget, ami egy bizonyos idı alatt, vagy bizonyos hossz mentén a légkörbe bocsát ki a szennyezı forrás. Az imisszió nem kibocsátó, hanem levegı minıségi aspektusból vizsgálja a szennyezést, a levegı térfogatában mérhetı szennyezı anyag mennyiségét jelenti. Budapest légkört terhelı szennyezı anyag kibocsátását - elsısorban a szocializmus idıszakában - jelentıs mértékő iparosítás okozta. A rendszerváltást követıen az iparszerkezet átalakulásával, a környezetszennyezı ipari tevékenységek leépülésével a régió levegıminıségi helyzete sokat javult. Budapest Fıváros XV. kerületében az ipari termelésbıl származó légszennyezı anyag kibocsátás mellett jelentıs a közlekedési eredető emisszió is. 13 Készítette: Pannon Natura Kft.
Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról
Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs
RészletesebbenKÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.
KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20
RészletesebbenBudapest Főváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja
Budapest Főváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja 2009 2013 A Program készítéséért felelős: Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata A Környezetvédelmi Programot készítette: Pannon Natura Kft.
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenAz önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre
Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,
RészletesebbenA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ
A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g
RészletesebbenII.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
RészletesebbenProblémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában
Problémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában Hirka Ferenc Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülıtér létesítésének,
RészletesebbenVaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS
VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv
RészletesebbenHatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus
RészletesebbenAz új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások
Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban
RészletesebbenBAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.
BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági
Részletesebben3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében
Részletesebben2010. évi összesítı értékelés. hazánk levegıminıségérıl. az automata mérıhálózat adatai alapján
Országos Meteorológiai Szolgálat 2010. évi összesítı értékelés hazánk levegıminıségérıl az automata mérıhálózat adatai alapján Készítette: LRK Adatközpont 2011. március TARTALOM 1. A levegıminıség értékelése
RészletesebbenOrszágos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítı értékelése
Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2009. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítı értékelése Készítette: MFO Levegıtisztaság-védelmi Referencia Központ 2010 Tartalom Mintavételi program
RészletesebbenÖrökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben
Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet
Részletesebben12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya
Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.
RészletesebbenB o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t
B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai
Részletesebben2009. évi összesítı értékelés. hazánk levegıminıségérıl. az automata mérıhálózat adatai alapján
Országos Meteorológiai Szolgálat 29. évi összesítı értékelés hazánk levegıminıségérıl az automata mérıhálózat adatai alapján 1 TARTALOM 1. A levegıminıség értékelése az automata mérıállomások adatai alapján...4
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenA különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.
A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenTANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)
TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.
RészletesebbenDunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl
Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenSZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ
Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:
RészletesebbenNEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenBUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.
BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenSzázezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -
Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl
RészletesebbenBARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére
Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenBudapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala POLGÁRMESTER
Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala POLGÁRMESTER 1153 Bp., Bocskai u. 1-3. 1601 Bp. Pf. 46. Tel.: 307-6479 Fax.: 307-7360 polgarmester@bpxv.hu www.bpxv.hu Fogadónap: Minden
RészletesebbenPÁLYÁZATI EREDMÉNYEK
A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem
RészletesebbenA közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére
A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.
RészletesebbenBudapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselıtestületének
Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzat Budapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselıtestületének Bőnmegelızési Koncepciója Bevezetés A rendszerváltást követıen
RészletesebbenZöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás
10/4/2017 Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás ÁRAJÁNLAT Nagyvázsony, Mencshely, Pula Községek Települési Környezetvédelmi Program (2018-2023) elkészítése Petrovics Zsolt okl. környezetgazdálkodási
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkezı, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenTájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról
Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
RészletesebbenH a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v
H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenDunabogdány Község Egészségterve (2012. január)
Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...
RészletesebbenSzolgáltatástervezési Koncepció
Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város
RészletesebbenKészítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk
RészletesebbenÁltalános rendelkezések A rendelet hatálya
Páty Község Önkormányzata Képviselı-testületének 7/2006. (III. 30.) rendelete Páty Önkormányzat Képviselı-testületének Páty Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2002. (X. 15.) Kt. számú rendeletének
RészletesebbenSárospatak Város Jegyzıjétıl
Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: jegyzo@sarospatak.hu Elıterjesztés a - a képviselı- testületnek - az óvodai körzethatárok módosításáról
RészletesebbenOrszágos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítı értékelése
Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2010. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítı értékelése Készítette: ÉLFO Levegıtisztaság-védelmi Referencia Központ 2011 Tartalom Mintavételi program
RészletesebbenMedina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete
Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi
RészletesebbenAlsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata
Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői
RészletesebbenMezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról
1 Módosította: 15/2009.(VI.30.) MÖK sz. rendelet Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Mezıberény Város Önkormányzatának
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkezı, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenAz engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre. Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.
Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft. Ha van Vízművek, van Levegőművek is? (7 éves kislány, 2010) 306/2010 (XII.23.) Korm. Rendelet a levegő
RészletesebbenJelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31.
Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31. Pokorni Zoltán polgármester Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenKáptalantóti Község Önkormányzata Képviselı-testülete 10/2012. (XI.22.) önkormányzati rendelete a Falugondnoki szolgálatról
Káptalantóti Község Önkormányzata Képviselı-testülete 10/2012. (XI.22.) önkormányzati rendelete a Falugondnoki szolgálatról Káptalantóti Község Önkormányzata Képviselı-testülete az Alaptörvény 32. cikk
RészletesebbenOrszágos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítı értékelése
Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2011. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítı értékelése Készítette: ÉLFO Levegıtisztaság-védelmi Referencia Központ 2012 Tartalom Mintavételi program
RészletesebbenÁfa bevételek visszatérülések nı ÁH-on kívül mőködési célú pe. átvétel non-profit szervtıl nı
TERVEZET Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2010. évi költségvetésérıl szóló 7/2010.(II. 24.) KNÖT rendelet módosításáról Kiszombor
RészletesebbenAz önkormányzati rendelet 10/A. -a kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel:
SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK /. (...) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladékokkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V. 27.) számú
Részletesebben1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával)
Alátámasztó munkarészek 1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Az alábbi ábrák Kál község lakónépességére vonatkozó főbb adatokat összegzik. A település lakossága a vizsgált
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról *
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az épített
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
Részletesebben9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete
Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete A HELYI KÖZMŐVELİDÉSRİL Nyirád 1999. 1 Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/1999. (XI. 29.) Ör.
RészletesebbenKÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL
KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete
RészletesebbenA beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont:
A beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont: Mátészalka város belterületén több szám szerint 19 db telektömbben a hatályos településrendezési eszközök építménymagasság növekedést/növelést terveztek.
RészletesebbenHATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról
ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés
Részletesebben1.A rendelet hatálya. 1.. A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatra és költségvetési szervére.
Tengelic Község Önkormányzata Képviselı-testületének 7./2011 (IV.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról. Tengelic Község Önkormányzata Képviselı-testülete
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl
TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C
1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése 2 Értékelés alapját képezı dokumentumok Nyilatkozat, arról hogy az 1. A támogatásból megvalósított
RészletesebbenMagyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.
Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat Képviselıtestülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális
RészletesebbenNyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete
Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001
Részletesebben2012. évi összesítı értékelés. hazánk levegıminıségérıl. az automata mérıhálózat adatai alapján
Országos Meteorológiai Szolgálat 2012. évi összesítı értékelés hazánk levegıminıségérıl az automata mérıhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2013. március TARTALOM 1. A levegıminıség
Részletesebben23/2005 (XII. 23.) Hev. Ör.
23/2005 (XII. 23.) Hev. Ör. Semjén kastély, a Halász-kúria, a Borpince, a Református templom és az Erzsébet kápolna helyi egyedi védelem alá helyezésérıl Heves Város Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját
RészletesebbenA porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével
A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével Lenkei Péter Levegı Munkacsoport Budapest, 2010. október 4. Egy kis történelem PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ (i.e.430) Plataiész városának
RészletesebbenTÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum
1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet
RészletesebbenKoppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2
RészletesebbenKörnyezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz
Környezetvédelmi és társadalmi terv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz No Akció Környezeti kockázat, Kötelezettség Projekt elıkészítés, engedélyek, jogosítványok I.1
RészletesebbenFÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA
RészletesebbenJó projektek ismérvei
Jó projektek ismérvei Dönsz-Kovács Teodóra Fenntarthatóság Felé Egyesület Uniós források a Magyar-Szlovák határrégióban 2013. október 17., Budapest, Aranytíz Kultúrház Mitıl jó? Célvezérelt A fenntarthatóságot
RészletesebbenÚjpest levegőminőségének évi értékelése
Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelése Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelését a 6/2011 (I.14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011 (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi
Részletesebben/A 10/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg./
Vasasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II.7.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról /A 10/2018.
RészletesebbenVidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete
Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a
RészletesebbenA BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást
RészletesebbenTERVEZET. /Közigazgatási egyeztetés/
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1899/2007. TERVEZET a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról /Közigazgatási egyeztetés/
RészletesebbenA Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról
A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. -ában foglaltak, továbbá az 1991. évi XX.
RészletesebbenZalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E
Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E Az építészeti és természeti értékek helyi védelmérıl. (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe foglalva:
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenÉpítményadó. Az adókötelezettség 1..
1 Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának 18/2002. (12. 16.) sz. rendelete a helyi adókról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 3/2009. (III. 05.), valamint 23/2010. (XII. 20.) sz. rendeletekkel
RészletesebbenVonzáskörzetek, központok, övezetek
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vonzáskörzetek, központok, övezetek 2007/08. tanév, 2. félév Település- és területfejlesztés I. Páthy Ádám Települési funkciók Alapfunkciók Központi
RészletesebbenVarsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e
Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról
RészletesebbenSÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL Sárospatak, Kossuth út 44. H Tel.: 47/ , Fax.: 47/
SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL Sárospatak, Kossuth út 44. H-3950. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-404. Ügyfélfogadás ideje: Hétfı, szerda: 8-12 és 13-16 óráig, péntek: 8-12 óráig ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek
Részletesebben