Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja"

Átírás

1 Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja

2 A Program készítéséért felelıs: Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzata A Környezetvédelmi Programot készítette: Pannon Natura Kft. (Budapest, 1126 Dolgos u. 13.) A Programban részt vettek: Csigó Ernı vezetı szakértı Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF-F-221/2004 Szakértıi engedély nyilvántartási száma: OKVF-Sz-117/2004 Russói-Patocskai Réka környezetvédelmi mérnök Mérnöki Kamarai nyilvántartási szám: Környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedély nyilvántartási száma: OKTVF F-824/2006 Tervezési idıszak: közötti idıszak Tervezés báziséve: Mindenütt a évi adatokat vettük figyelembe, míg a lakossági felmérés január hónapjában készült Dátum: január 2 Készítette: Pannon Natura Kft.

3 TARTALOM 1. Bevezetés 5 2. A terület jellemzése Társadalmi helyzet Gazdasági helyzet Közoktatás Közmővelıdés Szociális ellátás Egészségügyi ellátás A kerület története Környezeti állapotfelmérés Levegıminıség Felszíni és felszín alatti vizek minısége A talaj állapota A természet és a táj állapota Természetvédelmi területek A települési és az épített környezet állapota Zöldterület-gazdálkodás Zaj- és rezgésvédelmi helyzet Hulladékkezelés Szennyvíztelep és csatornarendszer Ipari területek Úthálózat Környezettudatos gondolkodás, környezeti nevelés Egyesületek, civil szervezetek Kérdıívek értékelése Budapest Fıváros XV. kerület Környezetvédelmi Programja Az elérni kívánt célok, megoldásra váró feladatok Éghajlatváltozás, levegıtisztaság-védelem Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata Környezet-egészségügy A környezetminıség Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem Környezetbiztonság 45 3 Készítette: Pannon Natura Kft.

4 5.7. Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A környezettudatosság növelése, a környezeti nevelés és társadalmi részvétel Energiagazdálkodás Vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat Közlekedés A környezetvédelmi program eszközrendszere Tervezési, szabályozási eszközök Környezetvédelmi információs rendszer, információ-gazdálkodás Kutatás, fejlesztés Intézményrendszer Környezeti kultúra fejlesztése, társadalmi részvétel és tudatosság erısítése A program megvalósításához lehetséges fıbb pénzügyi források Finanszírozási feltételek, pénzügyi eszközök Társadalmi kapcsolatok Önkormányzat környezeti munkájának értékelése Az Agenda 21 és a környezeti audit Az EMAS rendelet közigazgatási, önkormányzati alkalmazásának jogi keretei Összefoglalás 62 Mellékletek 1. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 15000) 2. sz. melléklet, Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép részlet XV. kerület (M= 1: 42552) 3. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai (javaslat a nehéztehergépjármő forgalmának csökkentésére) 4. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai ig 5. sz. melléklet, Budapest ipari-logisztikai területeinek elérési útvonalai 2013-tól 6. sz. melléklet, XV. kerület mőemlékeke, védett természeti területek, épületek térképen 7. sz. melléklet, Lakossági kérdıív a Környezetvédelmi Program elkészítéséhez 4 Készítette: Pannon Natura Kft.

5 1. Bevezetés A környezet védelme, a természeti értékek megırzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvetı oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erıforrások egyre gyorsabb ütemő felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezı anyagok növekvı mennyisége. Mindezek eredményeképpen a gazdasági változások kétségtelen elınyös vonatkozásaival párhuzamosan szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmő korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelı környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövı nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani áll a Nemzeti Környezetvédelmi Programban. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzatának az évi LIII törvény 46. (1) értelmében a környezet védelme érdekében a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a Kerület Szabályozási Tervévei összhangban illetékességi területére önálló Környezetvédelmi Programot kell elkészítenie vagy elkészíttetnie. Budapest Fıváros XV. kerülete önkormányzata 2008 novemberében a Pannon Natura Kft. t bízta meg a feladat elvégzésére. A Környezetvédelmi Programnak a törvény bekezdése alapján tartalmaznia kell, különösen: a) a kerületi környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, - győjtés, - elvezetés, - tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, kerület-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladatait és elıírásait. Az elkészített Környezetvédelmi Programot a kerület önkormányzatának képviselı testülete hagyja jóvá. A 2. bekezdés szerint a kerületi önkormányzatnak gondoskodni kell a környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kell kísérnie az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint legalább kétévente felül kell vizsgálnia. 2. A terület jellemzése A kerület a fıváros északkeleti városkapuja. Az M3-as autópálya bevezetı szakasza, a közeljövıben megépülı M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es fıút városi becsatlakozása vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (akkor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Guliver és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Központ két fı épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a fıváros XV. kerületét. 5 Készítette: Pannon Natura Kft.

6 Kerület területe: 26,95 km2; Belterületi közút: 137 km, ebbıl burkolt: 132 km. Az elmúlt négy évben összesen 18 km új közút épült. Csatornahálózat hossza: 139 km, ebbıl 2004-óta épült 8 km. életkor férfi nı összes 0-14 év között év között év között év felett összesen: A lakosság kor- és nem szerinti megoszlása 2003-ban 2.1 Társadalmi helyzet A kerület lakossága 2007-ben fı volt. A lakosságszám az 1970-es évek végétıl kezdve folyamatosan csökken, ez a csökkenés 2000 óta egyre lassabb. A népsőrőség erısen különbözik a városrészekben. Az ezer lakosra számított természetes fogyás 2003 óta meghaladja a fıvárosi arányt, de csökkenı tendenciát mutat. A kerületbıl való elvándorlás mértéke stagnál, így többszöröse a fıvárosi értéknek. Az öregedési ráta, az öreg népesség a gyermek népesség százalékában 1998 és 2007 között 149 %-ról 192%-ra nıtt, ami nagyon magas érték. A kerületben a gazdaságilag aktív népesség számában 1990 és évi népszámlálás között 19%-os visszaesés, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében minimális, 1%-os csökkenés volt tapasztalható. Budapesten ez az arány 15% az aktívak esetében és 8% az inaktívaknál. Budapesthez képest tehát a kerületben rosszabb a gazdaságilag aktívak aránya az inaktívakhoz képest. Háztartások, családok: Háztartások száma Családok száma Tulajdonjelleg Használati jogcím Összesen természetes önkormányzati egyéb személyek tulajdona tulajdonú tulajdonosi bérleti, szolgálati egyéb jogcímő Összesen: Lakott lakások használati jogcím és tulajdonjelleg szerinti bontásban (az utolsó, 2001-es népszámlálás adatai alapján) 6 Készítette: Pannon Natura Kft.

7 A foglalkoztatottak megoszlása a kerületben a különbözı nemzetgazdasági ágak között fıvároshoz képest alig tér el, 1,7 %-kal nagyobb arányban dolgoznak a kerületben az ipar szektorban, és ugyanennyivel kevesebben a szolgáltatásban. A munkanélküliek száma a budapesti átlag alatt volt ben. Az iskolai végzettséget tekintve a kerület jelentıs elmaradásban van. Továbbra is jelentıs (több mint 41%) azonban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, ami több mint 6%-kal haladja meg a fıvárosi átlagot. A középiskolai érettségivel rendelkezık részesedése közel 30%, hasonló a fıvárosi átlaghoz. A diplomával rendelkezık aránya 2001-ben a 7 éves és idısebb népességen belül megközelítette a 15 %-ot, ami a budapesti átlagos 23,4%-tól meglehetısen távol marad. A kerületi átlagkeresetek emelkedtek ugyan az elmúlt években, de még így is lényegesen elmaradnak a budapesti átlagtól, melynek mindössze 83%-át tette ki 2006-ban. A kerületi halálozási értékeket vizsgálva, az elmúlt években az ezer fıre jutó halálozások száma magasabb, mint Budapesten, ahol az érték enyhe csökkenést mutat, a kerületben ez stagnálni látszik. Kedvezı, hogy a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség közül a kerületben igen csekély, 3 % alatt van. Gazdasági aktivitás: 2.2 Gazdasági helyzet Népesség Foglalkoztatott fı Inaktív keresı Eltartott Munkanélküli A XV. kerület Budapest területének 5,1%-át teszi ki, 2006-ban a fıváros lakosságának pedig 4,78 %-a. Számát tekintve a fıvárosi vállalkozások 3,9%-a mőködik a kerületben, ami az elıbbi arányokhoz képest viszonylag alacsony. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma tehát elmarad a fıvárosi átlagtól. Pozitív azonban az egyes gazdasági egységek nagysága, illetve vállalkozások számának alakulása, melynek tekintetében a XV. kerület 2000 és 2005 között mintegy 11,8 %-os növekedést realizált, szemben a fıvárosi 9,2 %-kal. Legnagyobb arányban, mintegy 40%-kal a korlátolt felelısségő társaságok száma növekedett 2002 és 2005 között. A gazdasági szereplık között, a kerület kedvezı infrastrukturális adottságai miatt elsısorban logisztikai, raktározási cégeket találunk, és több kereskedelmi multinacionális cég is megtelepedett a kerületben, ahol további fejlesztési területek állnak e célból rendelkezésre. Budapest XV. kerületében, a Szentmihályi úton, található ázsiai kereskedelmi központ (Asia Center) deklaráltan abból a célból jött létre, hogy a kínai, vietnami, indonéziai, indiai, thaiföldi és egyéb keleti kereskedık közép-kelet európai, ill. európai unióbeli terjeszkedését elısegítse. A vállalkozások ágazati szempontból, elsısorban a szolgáltatási szektorban helyezkednek el, meghaladva a 80%-ot is, Jelentıs növekedést könyvelhetett el a kiskereskedelem is, ezen belül is legfıképpen a ruházati üzletek száma növekedett, míg az élelmiszerboltok száma csökkent. Idegenforgalmi vonzerıvel a kerület nem rendelkezik, ennek ellenére az elmúlt években sikerült növelnie a vendéglátóhelyek és szálláshelyek számát. 7 Készítette: Pannon Natura Kft.

8 2.3 Közoktatás A XV. kerületben 11 közoktatási intézményben folyik általános és középiskolai nevelés és oktatás, összesen 6309 diák tanul az intézményekben. A 11 óvodában (20 óvodaépületben), összesen 2475 férıhellyel. A rendszerváltás óta a kerület oktatási életében is erısödött az a tendencia, amely nagyobb önállóságot kívánt biztosítani az oktatási intézményeknek ben újfajta oktatásfinanszírozási modell és mechanizmus kialakítását kezdték el Magyarországon, amely figyelembe vette a gyermek-létszám csökkenést, és az intézményhálózat optimális kihasználását, valamint az intézményhálózat irányításának racionalizálást célozta meg. Az újonnan létrehozott gazdálkodási központok szervezetileg magukba foglalják az adott kiemelt intézményhez tartozó óvodákat, általános- és középiskolákat, így a szervezeti egységen belül olyan újfajta nevelési és oktatási koncepció kialakítására is sor kerülhet, amely végigkövetheti 3-18 éves korosztály fejlıdését. Az átalakulás után a XV. kerületnek közoktatási hálózata 10 közös igazgatású közoktatási intézménybıl, egy gimnáziumból és egy zeneiskolából áll. A felszabadult Tóth István utcai iskola a Meixner Alapítvány fenntartásában mőködik, létrehozva ezáltal a Rákospalotai Meixner Iskolát. Az új módszer bevezetésével a diszlexiás, illetve diszgráfiás gyermekek számára lényegesen könnyebbé tehetik az írásolvasás elsajátítását. A Száraznád Nevelési Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató központ intézményi profijának legfontosabb ismérve; az esélyteremtı integrált nevelés. Az Intézménnyel a sajátos nevelési igényő gyermekek képzésére, a nemzetiségi kisebbségi oktatás-nevelés megerısödésére, gimnáziumi folytatás kiépítésre megállapodást kötött az Önkormányzat. Több szakközépiskola és gimnázium többek között két tanítási nyelvő idegenforgalmi, közlekedési, nyomdaipari, közgazdasági, kereskedelmi, innovációs szakképzı mőködik a kerületben, ezek fıvárosi és kerületi irányítás alatt állnak. Rákospalotának önálló, nagy hagyományokkal rendelkezı középiskolája a Dózsa György Gimnázium. A Külvárosi Tankör elnevezéssel mőködı alapítványi iskola tizenhét éve ad esélyt azoknak a tehetséges fiataloknak, akik változtatni akarnak életünkön, és a tanulást, az értelmes alkotó életet választják a kallódás helyett. Az intézményhálózat biztosítja a megkezdett óvodai, iskolai pedagógiai programok folytatását, a szakmai elırehaladást, a kerületi szakképzés koncentráltabb megvalósítását, szakképzı központ kiépítését, a szakmai, szakközépiskolai és a gimnáziumi oktatás továbbfejlesztését, a sajátos nevelési igényő gyerekek megfelelı elhelyezését és ellátását. A Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó három, szakmailag önálló tagintézménybıl álló többcélú közoktatási intézmény. Mint szakszolgálat, a szülık és a pedagógusok nevelımunkáját, valamint az óvoda, iskola feladatinak ellátását segíti, és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. 2.4 Közmővelıdés A kerületben egy Mővelıdési Ház, három Közösségi Ház és egy Szabadidı Központ szolgálja ki a kerület lakosainak igényeit a közmővelıdéssel, szabadidı eltöltéssel kapcsolatban. A Csokonai Mővelıdési Ház Eötvös utcai épülete eredetileg ipartestületi székháznak épült, bemutatkozójában az intézmény nem program centrikus mőködést vall magáénak, inkább befogadója a sokféle megfogalmazódó kulturális, közösségi igénynek. A Csokonai Mővelıdési Központ önálló egységeként 1977-ben alapított Újpalotai Szabadidı Központ (rövidítve: USZIK) több mint negyed százada mőködik a helyi lakosság szolgálatában. A kulturális programok szervezése mellett Információs Irodája a helyi nyilvánosság egyik 8 Készítette: Pannon Natura Kft.

9 centrumaként is ismert, legfontosabb intézménye a közel 30 éve a kultúra és a közösség szolgálatában álló Újpalotai Közösségi Ház. A kerület harmadik városrészében mőködik még a Pestújhelyi Közösségi Ház. A könyvtári alapellátást fiókkönyvtár hálózat üzemeltetési rendszerben a Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár végzi, amely a három városrészben három fiókkönyvtárat tart fenn, melyek kihasználtsága szinte maximális. 2.5 Szociális ellátás Az SzT. és a GyVT. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Az önkormányzat az ellátás szervezettebbé tétele, a hatékonyság javítása érdekében létrehozta az Egyesített Szociális Intézményt (ESZI). A szervezet 13 telephelyet tart fenn, amelyek között találunk idısek klubját, házi gondozó szolgálatot, értelmi fogyatékosok napközi otthonát, családsegítı szolgálatot, munkanélkülieket segítı szolgálatot, háztartási adósságkezelı tanácsadót, gyermek és ifjúságjóléti szolgálatot is. Az önkormányzat biztosít minden szociális és gyermekvédelmi ellátást, amit a szociális és gyermekvédelmi törvény elıír. 7 bölcsıdében folyik a gyermekek gondozása. A csökkent munkaképességő kerületi lakosok részére a Szociális Foglalkoztatóban munkalehetıséget teremt. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a szociális ellátásokra, magas színvonalú támogatást biztosít a rászorultak részére és önként vállalt feladatok ellátásával, pl. fogyatékosok napközi otthonának fenntartásával, valamint helyi lakásépítési kölcsönnel is elısegíti a kerület lakosságának szociális biztonságát. A kerület szociális és egészségügyi feladatok ellátására költségvetésébıl mintegy 2 milliárd forintot használ fel. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében tovább kell folytatni az önkormányzati költségvetési szerveknél a kerekes kocsival való közlekedés elısegítését, amely feladat végrehajtásában nagyobb arányban kell támaszkodni a pályázati lehetıségek igénybevételére. 2.6 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás július 1-jével, míg a szakrendelések január 1-jétıl tartoznak a kerületi önkormányzat irányítása alá. A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és mőködtetésével tesz eleget. A kerületi járó beteg ellátás jelenlegi helyzetén változtatni kell a célszerőség, a gazdaságos mőködtetés és a kerületi ellátás korszerőbbé tételével, szorosabb együttmőködéssel a kerületi járóbeteg-ellátó intézmény és a Károlyi kórház között, hogy az érintett lakosság szolgáltatás színvonalát legalább szinten tartsák. Az intézmény ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik a személyi, a tárgyi minimum és az épület adottsági feltételek miatt. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járóbetegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnıtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás egészségügyi feladatokat, a védınıi szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemıvédelmi, iskola egészségügyi feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet is végez. A kerületben szakrendelı, öt gondozóintézet, 40 háziorvos, 15 gyermekorvos, 17 felnıtt és nyolc gyermek-fogorvos munkatársaival együtt a betegek ellátását. Mindez alapvetıen bıvül január 1-tıl azzal, hogy az İrjárat utcai szakrendelı, és az intézmény többi telephelyei a XV. kerülethez tartoznak. A védınıi ellátásban bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelıen átszervezték a védınıi körzeteket (kiemelten az iskolai, óvodai ellátásra figyelemmel fıállású munkaköröket) alakított ki az önkormányzat végéig 9 Készítette: Pannon Natura Kft.

10 kilenc intézményben dolgozik fıállású védını, míg a területi ellátási feladatokat 21-en látják el. Kiemelt, nagy figyelmet és felelısséget igénylı feladat az İrjárat utca 1-5 szám alatti (a volt kórház) ingatlan olyan egészségügyi és szociális célú hasznosítása, amelynek a lakosság érdekeit kell szolgálnia, de a pénzügyi forrásnak is rendelkezésre kell állnia. Folyamatosan ütemezett a szakrendelı és háziorvosi rendelık felújítása, korszerősítése, az önkormányzat minden évben jelentıs összeggel segíti a gépek, eszközök, berendezések cseréjét. 2.7 A kerület története A XV. kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentıs korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a - valaha keletebbre folyó - ıs-duna néhol 200 méter vastagságot is elérı hordaléka. A Dunába ömlı patakok mentén elhelyezkedı magasabb térszintek a mocsaras környezetbıl kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán. Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az Árpádkoritelepülések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következı két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, késıbb Palota nevő falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus mőemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetıt is sikerült feltárni. A falu elsı ismert birtokosa a "budai polgár" Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiőzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült tıl a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétıl a Károlyi családé. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-tıl 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfızıket építettek. Ezen a területen alakult meg késıbb Újpest. Palotának újabb fellendülést az ban átadott Pest- Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett " frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-tıl, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fıvárossal, amely a piacozást megkönnyítette. Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme. Az 1890-es évektıl kezdıdıen jelentıs számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlıdésébe nagy lendületet hoz a MÁV Nyugati fımőhelyének kitelepítése ben. Jelentısen megváltozik a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorul a termelı ıslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett hamarosan kiépülnek a beköltözı iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a szociáldemokrata irányultságú Petıfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek és szociális kölcsönügyletekbe fektették pénzüket. A falutól viszonylag távol esı községi földeket Széchenyi telep néven ben kezdték el parcellázni. Ebbıl a településrészbıl jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekbıl álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki. 10 Készítette: Pannon Natura Kft.

11 Pestújhely kiválása után tőzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet január elsején - a környezı 21 településsel együtt - a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belılük a fıváros XV. kerületét. A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Rákospalota és környéke szervesen kapcsolódik a Pesti-síksághoz, amelyet nyugat felıl a Duna, keletrıl a Gödöllıi-dombság határol. A terület kialakulását a Dunába ömlı patakok, így a Palotai-, Szilas-, és a Csömöri patak is befolyásolták, amelyeknek fıleg a kavicsteraszok létrehozásában volt jelentıs szerepük. A környezı mocsaras területbıl kiemelkedı dombhátak kedvezıek voltak az emberi települések kialakítása szempontjából. Rákospalota északi része jelentıs mezıgazdasági terület, itt található az Alagi-major, Kisalag és Sikátorpuszta. A felszín alatt található vízbázis a Duna völgye felé lejt, és annak közelében természetes források formájában is a felszínre bukkan. A kerületben két helyi védelem alatt álló természeti terület található, a Nevesincs-tó néven ismert Szilas-patak menti, mintegy 3 hektárnyi, forrásból táplálkozó tó és a rákospalotai erdı mögötti úgynevezett Nagyturjános, amely mintegy 120 hektárnyi erdıs sziget a környezı szántóföldek közepén. A kerület története során sohasem alkotott homogén egységet, és ezt a sokszínőséget a mai napig megırizte. A harmincas, negyvenes évek végére Újpalotát leszámítva nagy vonalakban kialakult a kerület részeinek jellegzetes szerkezete, bár a részek csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Az egyes részek sajátos építkezési stílusa, társas kapcsolata, a lakosság életmódja és szokásai alapján, lényegesen különböznek egymástól. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektıl kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotának újabb fellendülést az ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett "frissítı- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörő villák épültek a sínek mindkét oldalán. Az 1872-tıl a fıvárossal összekötı lóvasút a helyi zöldségtermelı gazdáknak jelentett nagy elınyt a termény piacra juttatásához. A MÁV Nyugati Fımőhelyének a kitelepítése 1905-tıl jelentısen átalakítja a helyi gazdaságot és a társadalmat. Az 1897-tıl Széchenyi-telep néven parcellázott új településrész, Pestújhely 1909-ben lett önálló község, majd ezt követıen 1923-ban Rákospalota városi rangot kapott. Számos más fıváros-környéki településsel január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekbıl a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozó István telek az Újpestbıl alakult IV. kerület része lett. Rákospalotának se városrendezési szempontból, se társadalmi szempontból nem alakult ki figyelembe vehetı klasszikus városközpontja. Ezzel a nem könnyő örökséggel kellett és kell mind a mai napig a kerület vezetésének szembenéznie. A között Újpalotán a fıváros egyik legnagyobb lakótelepe épült fel. Újpalota egy tipikus lakótelep képét tükrözi 4-5 és 10 emeletes panelépületeivel, ennek ellenére nem rendelkezik egységes képpel. A homogenitás Rákospalotáról sem mondható el, ahol a kertvárosias lakóövezet mellett fekszik Öregfalu, a maga régi parasztházaival és újonnan épült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még több eltérı idıszakban, sajátos építészeti stílussal épült településrész alkotja Rákospalota egészét (MÁV telep, laktanya menti terület, 11 Készítette: Pannon Natura Kft.

12 stb.). A XV. kerületet alkotó három városrész közül Pestújhely térsége - családi házas, villaszerő épületekkel beépített településrészként a leghomogénebb. A kerület mőemléképületeinek száma a kerület külsı területi voltából és jellegébıl adódóan nem éri el a belvárosi kerületekét. A kerületben 5 mőemléki védelem alatt álló építmény található, amelyek a KÖH adatai alapján a Liva-malom, a Rákospalotai Múzeum, a Római katolikus kápolna, a Leánynevelı intézet és a volt Észak-Pesti Kórház (İrjárat utca 1-5.) területén található egyes épületek. A XV. kerület Budapest északi peremkerülete. A területre a második világháború utáni évtizedekben sem telepítettek olyan ipari létesítményt, amely foglalkoztatni tudta volna az itt élı népességet, így Budapest többi kerületének munkaerı-ellátója lett. A kilencvenes években többek között az említett közlekedési fejlesztések folyományaként bontakozott ki az a tendencia, amely a regionális központok, kiépülését szorgalmazta. Ez azt célozta, hogy a helyi lakosság szükségleteit és igényeit a lakóhelyen minél nagyobb mértékben ki lehessen elégíteni, és ne függjön minden területen a fıvárostól. Ennek a gondolatnak a jegyében épültek a nagy bevásárlóközpontok, melyek a szórakozási lehetıségeket is bıvítették. Rákospalotán a szolgáltatások számát és színvonalát nagy-mértékben javította, hogy a Szentmihályi útnál megépült a fıváros elsı bevásárlóközpontja, a Pólus Center, amelyet az Asia Center, a China Mart, a Skoda Palota, majd az M3 Gordini, stb. követett. A 90-es évektıl folyamatosan felépült a METRO és a Praktiker Áruház, a Gulliver Játékáruház, Shell üzemanyagtöltı állomások, McDonald s gyorsétterem, illetve számos gépjármú-forgalmazó cég (Opel, Peugeot, Skoda, Mazda, Fiat, Suzuki, Daewoo Chevrolet) települt a kerületbe. Az így létrejött és kibontakozott üzletek és kereskedelmi központok nagymértékben hozzájárultak a városkapu szerep erısítéséhez. 3. Környezeti állapotfelmérés A környezet minısége szempontjából meghatározó, hogy a kerület alapvetıen kertvárosi jellegő. A lakóövezetek a kerület területén: kisvárosias lakóövezetek L2A/XV; kertvárosias lakóövezetek; L4/XV telepszerő (lakótelep, lakópark) lakó övezetek. L7/XV A kerületben jelentıs környezetterheléssel üzemelı telephely, tevékenység van. Környezetbiztonsági szempontból megemlítendı, hogy a kerületben olyan jelentısebb ipari üzemek találhatók, melyek potenciális környezetszennyezı források. Az egészségvédelem környezeti vonatkozásai tekintve napjainkban egyre szaporodnak a bizonyítékok, melyek a környezetszennyezés negatív egészségügyi és következményeként negatív gazdasági vonatkozásait mutatják. Ezek mind jobban alátámasztják a környezetvédelem fontosságát helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A környezetszennyezés mára olyan méreteket öltött, hogy az nem csak az élıvilágot veszélyezteti, hanem az emberi egészség megırzése, és egyáltalán az emberiség hosszú távú fennmaradása a tét. A hazai lakosság egészségi és halálozási mutatóinak igen kedvezıtlen alakulásáért részben a környezeti ártalmak okolhatók. Magyarországon 2000-ben 50%-kal többen haltak meg a Készítette: Pannon Natura Kft.

13 59 évesek közül, mint 20 évvel korábban. A bizonyítottan környezeti okokra is visszavezethetı daganatos megbetegedések aránya a halálozási okok között magyar és nemzetközi összehasonlításban is kedvezıtlen. Mindkét nemnél az elmúlt 20 év alatt többszörösére (3-8-szorosára) emelkedett a halálozás mértéke a év közötti népesség körében. Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A növekvı környezetszennyezıdés, a városi életforma és az ezzel járó stressz, a táplálékok elıállításához felhasznált adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek és a szoptatás idıtartamának csökkenése egyaránt befolyásolják az allergiás betegségek gyakoriságát. A hazai lakosságon belül a 40%-ot is eléri az allergiás hajlam, Az egészséges környezet feltételeinek elérése, illetve az életminıség javítása érdekében a környezeti és egészségügyi problémák okainak feltárása és a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele igen fontos és halaszhatatlan feladat Budapest XV. kerületében is. Ezért a PTK idevonatkozó része alapján minden állampolgár köteles a környezetbe jutó szennyezések megelızésére, megakadályozására. A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, és különösen az önkormányzat feladatkörébe és felelısségi körébe tartozó területeken, a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminıség romlásának megállításához, javításának elımozdításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei természetesen egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják a régió környezeti állapotát és a környezet minıségét. Ennek messzemenı figyelembevételével, szakterületenként közelíti meg a kerület környezetvédelmi terve az egyes problémaköröket. A helyes értékeléshez egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezık a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot (az OECD módszertan alapján). Ennek eredményeképp a feladatok jelentıs része nem a környezetben keletkezett károk csökkentésérıl, felszámolásáról szól (ún. csıvégi megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a környezeti károk megelızése érdekében. A terv alapján szakterületenként és témakörönként kell kidolgozni a közép- és a rövidtávú, 6 éves és éves programokat, intézkedési terveket. Ezek elkészítését és megvalósítását a társadalom különbözı szereplıivel történı folyamatos együttmőködésre, egyetértésre kell alapozni. A környezetminıséget az egyes környezeti elemek és hatótényezık állapota határozza meg. A földtani közeg, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, a levegı minısége, a különbözı hulladékok kezelési módja, a zaj- és rezgésvédelemi helyzet, a zöldfelületek, a természeti és építészeti értékek állapotának vizsgálata teszi lehetıvé a környezetminıség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását Levegıminıség Mielıtt a levegıminıség témakörét elkezdjük, tisztáznunk kell két alapfogalmat, az emisszió és az imisszió fogalmakat. Emisszió a légszennyezı források kibocsátását jelenti, tehát azt az anyag mennyiséget, ami egy bizonyos idı alatt, vagy bizonyos hossz mentén a légkörbe bocsát ki a szennyezı forrás. Az imisszió nem kibocsátó, hanem levegı minıségi aspektusból vizsgálja a szennyezést, a levegı térfogatában mérhetı szennyezı anyag mennyiségét jelenti. Budapest légkört terhelı szennyezı anyag kibocsátását - elsısorban a szocializmus idıszakában - jelentıs mértékő iparosítás okozta. A rendszerváltást követıen az iparszerkezet átalakulásával, a környezetszennyezı ipari tevékenységek leépülésével a régió levegıminıségi helyzete sokat javult. Budapest Fıváros XV. kerületében az ipari termelésbıl származó légszennyezı anyag kibocsátás mellett jelentıs a közlekedési eredető emisszió is. 13 Készítette: Pannon Natura Kft.

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Budapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselıtestületének

Budapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselıtestületének Budapest Fıváros XV. kerület Önkormányzat Budapest Fıváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselıtestületének Bőnmegelızési Koncepciója Bevezetés A rendszerváltást követıen

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz Környezetvédelmi és társadalmi terv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz No Akció Környezeti kockázat, Kötelezettség Projekt elıkészítés, engedélyek, jogosítványok I.1

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala POLGÁRMESTER

Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala POLGÁRMESTER Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala POLGÁRMESTER 1153 Bp., Bocskai u. 1-3. 1601 Bp. Pf. 46. Tel.: 307-6479 Fax.: 307-7360 polgarmester@bpxv.hu www.bpxv.hu Fogadónap: Minden

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével

A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével Lenkei Péter Levegı Munkacsoport Budapest, 2010. október 4. Egy kis történelem PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ (i.e.430) Plataiész városának

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata

Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Környezetvédelmi programja 2004-2008. Ennek a dokumentumnak az eredeti példányait a környezet védelme érdekében újrahasznosított, fehérítımentes

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE DEROGÁCIÓS VIZI KÖZMŐ PROJEKTEK ELİKÉSZÍTÉSE CÍMŐ KONTSRUKCIÓHOZ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ELİSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A projekt azonosító száma: KEOP-../-- A

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Környezetvédelmi hatósági tevékenység

Környezetvédelmi hatósági tevékenység Környezetvédelmi hatósági tevékenység A cikk bemutatja a környezethasználat feltételeit, valamint az ahhoz kapcsolódó hatósági engedélyezési eljárások fı szabályait. A rendelkezések elsısorban a környezet

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

Új utakon Alapon. Honnan indultunk

Új utakon Alapon. Honnan indultunk Új utakon Alapon Start mintaprogram Honnan indultunk Bevezetés Alap község Fejér megye déli részén elhelyezkedı hátrányos helyzető, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek -

T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-252 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - Sárospatak város környezeti

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe

Részletesebben

Kötelezően ellátandó feladatok

Kötelezően ellátandó feladatok I. számú Függelék Kötelezően ellátandó feladatok 1./ Vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása),

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Tárgy: Egyetértés az oroszlányi Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl.

BESZÁMOLÓ. az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl. BESZÁMOLÓ az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl. Vecsés Vecsés, 2011. május 1 1. Vezetıi összefoglaló, cégbemutatás A

Részletesebben

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

A védelmi övezet szabályozása, egészségvédelmi és településrendezési kitekintés

A védelmi övezet szabályozása, egészségvédelmi és településrendezési kitekintés A védelmi övezet szabályozása, egészségvédelmi és településrendezési kitekintés Dr. Teszár László JNOI, Jogi Fıosztály fıosztályvezetı helyettes Országgyőlési Biztosok Hivatala Budapest, 2010. október

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ ALAPÍTÓ OKIRAT Újszász Város Önkormányzata Képviselı-testülete a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. 2. (2) bekezdése, a közoktatásról szóló többször módosított

Részletesebben

MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 14/2010.(VII. 1.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemrıl.

MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 14/2010.(VII. 1.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemrıl. MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/2010.(VII. 1.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemrıl. Mélykút Város Önkormányzat Képviselı-testülete a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKÉTİL ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére Tárgy: Egyetértés a társulásban fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat (Nyergesújfalu)

Részletesebben

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı Elıterjesztés 9. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére Tárgy: BAUTIS Nonprofit Közhasznú Kft. kérelme Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı Intézményirányító

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 9450/2010. Elıterjesztés - a Képviselı-testületnek - a II. Rákóczi Ferenc

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nógrád Megye Közgyőlésének 10/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított

Nógrád Megye Közgyőlésének 10/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított A 10/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet IX/b. számú melléklete Nógrád Megye Közgyőlésének 10/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2011. december 19-én)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2011. december 19-én) ALAPÍTÓ OKIRAT (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2011. december 19-én) Halimba, Nyirád, Szıc Önkormányzatok Képviselı Testületei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 9..-a,

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében Dr. Horváth Luca Kornélia jogi referens JNOI Országgyőlési Biztosok Hivatal Budapest 2010. október 6.

Részletesebben

Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról

Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Tisztelt Képviselı-testület! A belsı ellenırzés tervezésének bemutatása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A KISTÉRSÉGEK RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŐKÖDÉSE Tab 2009. november 19. Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár

A KISTÉRSÉGEK RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŐKÖDÉSE Tab 2009. november 19. Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár A KISTÉRSÉGEK RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŐKÖDÉSE Tab 2009. november 19. Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár Elméleti alapok IDEA tanácsadó testület (2002. szeptember) Feltárta a

Részletesebben

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400 Szám: 15/ 3080 30 /2014. Ügyintéző: Dr. Farkas Gábor/ Ecsedi János Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511400 Tárgy: Cegléd

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

Egészséges, tiszta települések Akcióterv

Egészséges, tiszta települések Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 1. Egészséges, tiszta települések 1.2. A prioritások

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Virágos Aszódért cím elnyerésére kiírandó pályázatra

ELİTERJESZTÉS A Virágos Aszódért cím elnyerésére kiírandó pályázatra Aszód Város Önkormányzat Polgármesterétıl 7380-../2008. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS A Virágos Aszódért cím elnyerésére kiírandó pályázatra Aszód Város Önkormányzat Képviselı-testülete a

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2002. (VII. 2.) 1 ök.

Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2002. (VII. 2.) 1 ök. Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének 9 20/2002. (VII. 2.) 1 ök. rendelete a helyi környezet védelméről a 29/2002. (IX. 30.) 2 ök. rendelettel,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

Bevezetı, helyzetelemzés

Bevezetı, helyzetelemzés Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 5/2002./VI.26./ számú önkormányzati rendelete a közmővelıdésrıl a módosításáról szóló 16/2007.(IX.26.) és a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel egységes

Részletesebben

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 2009. január 1. A Program eredményei 1. Az illetékes hatósággal (a Közép-Duna-völgyi KÖTEVIFE-vel)

Részletesebben

ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fı út 58. Tel: 29/337-101, fax: 29/337-250 alsonemedi@upcmail.hu, www.alsonemedi.hu Szám: 41-98/2012. ELŐTERJESZTÉS Készült:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselı-testület 2008. szeptember 4-i rendkívüli ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselı-testület 2008. szeptember 4-i rendkívüli ülésére Gödöllı Város Polgármestere E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselı-testület 2008. szeptember 4-i rendkívüli ülésére Tárgy: Javaslat a KMOP-2008-4.4.1/B. szám alatt, a Bentlakásos Intézmények korszerősítése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL szóló 375/2010. (XII. 31.) Kormányrendelet kapcsán

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL szóló 375/2010. (XII. 31.) Kormányrendelet kapcsán MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATI HIVATALA JOGI OSZTÁLY : 1440 Budapest, Pf.: 5 : 460-0704; Fax: 460-0705; E-mail: zsinat.jog@zsinatiiroda.hu 1146 Budapest, Abonyi u. 21 TÁJÉKOZTATÓ A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 1/2009. (I. 30.) r e n d e l e t e a közmővelıdési tevékenység helyi feladatairól és támogatásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı- testülete az önkormányzatokról

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása Fúrt kút engedélyezés iránti kérelem Maximum 20 méter talpmélységű, 500m 3 /év maximális vízigény (locsolási, háztartási)

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán

A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A következıkben vázlatosan, a teljesség igénye nélkül megkíséreljük bemutatni

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

Részletesebben

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére. Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére. Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014.

Közhasznúsági melléklet 2014. Adószám: Törvényszék: Bejegyzı határozat száma: Nyilvántartási szám: 19700557-1-42 01 Fıvárosi Törvényszék 12 PK 64414 /1990/36 01/03/001178 1075 Budapest, Wesselényi utca 44 2014. Oldal: 2 1. Tárgyévben

Részletesebben

H a t á r o z a t i j a v a s l a t

H a t á r o z a t i j a v a s l a t Szám: 46391/2004. Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Javaslat Közoktatási intézmények alapító okiratának módosítására Tisztelt

Részletesebben